ASZTROLOGOSZ, Kozma Szilárd - karma-asztrológus fóruma https://www.asztrologosz.hu/ |
|
Iránban felfedezett hún nyelvű szövegek szavainak egyezése https://www.asztrologosz.hu/iranban-felfedezett-hun-nyelvu-szovegek-szavainak-egyezese-t1018.html |
Oldal: 1 / 1 |
Szerző: | Kozma Szilárd [ 2016.01.25. 13:24 ] |
Hozzászólás témája: | Iránban felfedezett hún nyelvű szövegek szavainak egyezése |
Miért is HUNGÁRIA Magyarország? Hun szótár került elő Iránból ie(?): 500-700-ból !!! Félelmetes.... /!!! Áttörés a nyelvészetben! Hosszú ideig ismeretlen volt a nyelvészek számára a hun nyelv, mert mindössze 3 ital nevét ismertük. A z Iránban nemzeti kincsként őrzött Iszfaháni kódex és a Krétai kódex azonban most feltárja a hun nyelv rejtelmeit. A kódexek i.sz.(?) 500 körül illetve 700 táján készültek. Végtelenül érdekes a két kódex által feltárt hun nyelv összevetése a mai magyar nyelvvel: Szavak: Nap = napi víz = vezi tenger = tengir rengeteg, tengernyi = tegngirdi só = sava (v.ö. sava borsa) tó = tava hó = hava, havas szél = szele száraz = sziki (v.ö. "Ég a napmelegtől a kopár szík sarja") lejtő = lüthü völgy = vüldi folyómeder = tur (v.ö. "hol a kis Túr siet beléje, Mint a gyermek anyja kebelére") erdős hegyvidék = kert hegyalja = soprun (v.ö. Sopron város, amely hagyaljai) ország, uralom: urruság (Uraság?) lakatlan határsáv = gyepű (v.ö. honfoglalás utáni gyepű rendszer) kapu = kapu vár = vara szó = szava had = hada kard = szurr (v.ö. "szúr is dőf is" nyil = neil tegez = thegisz balta = balta sisak = sisak sarló = sarlagh harcos = vitesi (vitéz) kincs = küncse kéz = kézi szem = szöm, szüm száj = szá(h) kopasz, tar = tar ősapa = ise (v.ö. a halotti beszédben: "terümtevé miü isemüköt, Ádámut" = teremté ősapánkat Ádámot) felmenők = elüd (v.ö. előd) úrnő = aszuni (v.ö. asszony: a korábbi emelkedettebb jelentésű szó módosulata) (halotti) tor = tor bor = bor sör = ser vásár = vásár por = poura göröngy = bog sár = sár szar = sara út = utu (utu reá) kút = kutu lyuk = liku szag = szaghu gömb = theke (v.ö. "nincs nálam boldogabb e földtekén") piramis = gula vm.-nek a fele = vele ma = ma szám = szán nem = nen igen = éjen kicsi = kücsü (törölül: kücsük, tatárul kecsenye, székelyül kicsike) baj = bű (v.ö. bűbáj mint rossz irányú báj) ész = esze eszes, okos = eszisi régi = avesi (v.ö. avitt, avas) kettő = keltü tíz = tíz tizenkettő = tiz hen keltu húsz = khuszi hatvan: hotu ben tiz én = ejn mi = minkh ti = tikh engem(et) = inkmüt minket = minkhüt nekem = nikhüm én leszek = ejn leszim mi leszünk = minkh leszinkh te leszel = ti leszil ti lesztek = tikh lesztikh ez = ejsz az = ajsz ez itt = hit az ott = hot az ott távol = oti kívül = küivüle belül = béivüle külön = klün élő, eleven = eleved bogár = mütür (v.ö. mütyür) ló = lú kutya = kutha sáska = saska légy = ledzsi (v.ö. "madzsar") béka = béka bagoly = bagialu sas = sas hal = kala teve = tüve sás = sás virág = viragh moha = muha alma = alma árpa = árpa fa = fo(a?) tő (növény töve) = tüvi fű = föve (v.ö. föveny) falevél = zize (v.ö. hangutánzó szavak) menni = menin jönni = jüven járni = járin teremni = termin tűrni, elviselni: türen szagolni = szaghin tudni = tondin (fel)avatni, felkenni = kenin fújni = fuvin közösülni = batten (v.ö. wlmailhtml:/mc/compose?to=b@-ni) ha = cha hol? = chol hová? = chowrá mi? = mi ki? = ki hány? = kháni be = béh át, által = alta szét = szeit rá = wra Ragozás: -on, -en, -ön = hen -ban, -ben = ben -ba, -be = be -ra, -re = wra A főnevek többes száma végmagánhangzó nélküli tő + -ekh. A mássalhangzóra végződő szavak nál tő + -kh. A tárgy ragja: magánhangzóra végződő szavaknál -t végződés; mássalhangzóra végződő szavaknál -et végződés. A birtokjel: magánhangzóra végződő szavaknál -je végződés; mássalhangzóra végződő szavaknál -é végződés. A részeshatározó ragja: egyes szám: -neki; többes szám: szótő + -ekhneki. A hely- és képeshatározó ragja: tő + -étül szóvégződés. Birtokos személyragos főnevek: nyilam = neilim nyilaim = neiliam nyilad = neilit nyilaid = neiliat nyila = neilej nyilai = neiliaj nyilunk = neilinkh nyilaink = neiliankh nyilatok = neilitekh nyilaitok = neiliathakh nyiluk = neilekh nyilaik = neiliakh A fellelt hun szavak mintegy fele mutat magyar nyelvi rokonságot. A fenti válogatás közülük is csak azt a keveset tartalmazza, amelyek most 1500 évvel később a mai magyar fülnek egyértelműen beazonosíthatóak. A fenti kivonat Dr. DETRE CSABA írása alapján készült. A felfedezés mind a nyelvészetnek, mind az őstörténet kutatásnak hatalmas lökést adhat. Mérvadó nyelvészi vélemények szerint a kódexekből napvilágot látott részek egy olyannyira egyedi nyelvi rendszert fednek fel, hogy gyakorlatilag kizárt a hamisítás lehetősége. A Magyar Tudományos Akadémia hallgat a témáról. Minden követ meg kell mozgatnunk, és ha léteznek ezek a kódexek, akkor a föld alól is elő kell keríteni őket. Tény, hogy az MTA nem tett közzé hivatalos állásfoglalást ez ügyben. És hogy ne kelljen annyi évet várni, mint amennyit a Tárih-i Üngürüsz krónika napvilágra hozására kellett, ezért továbbítom. Források: http://www.varga.hu/OSKOR_ELO_NYELVE/HU ... szotar.htm http://www.dobogommt.hu/dobogo/cikk.php ... =IV&szam=4 http://corpuscuit.us/joma/index.php?opt ... &Itemid=45 http://www.magyarrovas.hu/files/Tortene ... kiadas.pdf http://www.magyartaltos.info/index.php/ ... zonyitekai http://www.magyarmegmaradas.eoldal.hu/c ... nkrol/4676 Ennek a villámlevélnek a célja az elhallgatás falának áttörése. |
Oldal: 1 / 1 | Időzóna: UTC + 2 óra [ nyi ] |
Powered by phpBB® Forum Software © phpBB Group https://www.phpbb.com/ |