Gondolom, mindenki aki valamennyire ismer, tudja, hogy az én lét-víziómban - Akárcsak a tarot-ban - a Bolond egyenértékű a maximálisan megvilágosodott szakrális személlyel. (Hamvas Béla fogalmi rendszerében: A szakrális szubjektummal.) Vagyis, remélem, hogy senki, aki a logoszt olvassa, nem indít majd támadást ellenem, vagyis saját isteni "magja" ellen, amiért úgy érzem, hogy a az alant megadott link alatt található videó-felvételen látható ceglédi hit-gyülekezeti pásztort, szakrális bolondnak, vagyis: Boldog Bolondnak nevezem. - Tehát maximálisan megvilágosodottnak - merészelem nevezni. Figyelem: nem minősíteni, hanem nevezni!
Bizony bizony mondom néktek, hogy a hegyi beszéd első mondatában a szellemben koldusok kifejezése igazából azt jelent, hogy boldogok a bolondok. Mert hát milyenek is azok, a "szellemben koldusok"? Látott valaki ilyet? Tényleg? Mert én ha láttam is, olyan személyeket, akik ennek a furcsa meghatározásnak megfelelnek (Ilyen lehetett pl. Dosztojevszky Miksin hercege.) nem kértem tőle tanácsot.
Szerintem, ez vagy teljes félreértése annak, amit a Tarot Bolond-ikonja megtestesít, tehát, annak, amit Hamvas Béla "nagy magatartásként" ír le, vagy egy utólag szalonképesített, nyakatekert kifejezés, aminek a megtestesülése borzalom. Ez a beköszöntő ige, tehát ez a hegyi beszédnek alapul szolgáló kinyilatkoztatások sorozatának az első mondata igazából így olvasandó:"Boldogok a bolondok, mert övék a mennyek országa."
Hallgatván ezt a görög származású prédikátort, semmi kétségünk nem maradhat efelől:
https://www.youtube.com/watch?v=eVJNyeeASYU&t=1619s
"És egyéb haszna is van." Sőt, ha jól odafigyelsz, egy egész életre szóló hasznodra lesz.
Pl, ahogy Jézus mondja más helyen: "Ugyanazt te is meg tudod csinálni.", hogyha képessé válsz eltelni az Én-tudatod szellemével.
A különbség csak a vallásos és a metafizikai értelmezésben van. A vallásos a Jézus különleges és egyedi és rendkívüli - isteni személyiségének az erejébe, vagyis, ennek a személyiségnek és azzal együtt ennek a krisztusi erőnek a saját öntudatunkba való integrálási lehetőségére és annak a pozitív (mágikus) következményeire helyezi a hangsúlyt, miközben a metafizika az Isteni létállapottal való lényegi azonosulásra. (Lásd Hamvas Bélának a Tabula Smaragdinában kifejtett következtetéseit.)