Több lépcsős beavatási tanulmány-sorozat, amely hamarosan boldogságos "szent-könyvé"
fog alakulni: Az igazság kiderítése és a kiderült igazság érvényesítése érdekében folyatott harc, avagy az igazság–vágyunk beteljesítési törekvésének az alkímiai célja, értelme és fontossága
Mottó: „Ha nem harcolsz becsülettel és bátran az általad ismert, és ebben az ismeretben más által megsértett, elferdített, vagy elrejtett (titkolt!) igazságért, azt jelenti, hogy lenézed az igazságot (annak a fontosságát) tudatosan, vagy tudatlanságból, tájékozatlanságból meghamisító, elrejtő, vagy elferdítő ellenfeledet, aminek hosszú távon káros, de akár végzetes következménye is lehet – RÁD NÉZVE!”
Jézus: „Azt hiszitek, hogy Békét hozok? Ne higgyétek, mert tüzet hozok…”
„Boldogok, akik szomjazzák az igazságot, mert kielégítetnek. És boldogok a harcban megtisztult szívűek, mert megláthatják Istent.”
1991 október és 1994 június között, nem csak hogy becsülettel elvégeztem a Bukaresti Elta nevezetű metafizikai –asztrológiai szabadegyetemet, de már másodévesen 1993-ban, felkért a vezetőjük (Ion Dumitrescu), hogy legyek az előadójuk. És szabályosan ki is nevezett előadó-asztrológusnak. Azt követően viszont, ahogy teltek ebben az Elta-s oktatói státuszomban a hónapok és az évek, nem csak a megoldhatatlan elvi (Mai szememmel: misztikus!) kérdések szaporodtak, amelyekben egyáltalán nem érthettem velük egyet, hanem a metafizikából előttem nullára vizsgázó román előadó kollégáim által keltett feszültségek is zavartak. Ők ugyanis, állandóan azzal bakalódtak, hogy miért tartom magyar nyelven a teljesen magyar nyelvű hallgatóságnak az előadásaimat Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen és Gyergyószentmiklóson olyankor is, amikor ők is jelen vannak. Hiába magyaráztam nekik, hogy nem ők kell megértsék minél nagyobb mértékben, hogy mit adok elő, hanem a hallgatók, akik mind, de mind magyar anyanyelvűek.
Ezek közlésével egyáltalán nem akarom azt a látszatot kelteni, minthogyha emiatt jöttem volna el az Eltából, mert végső soron ezt meg lehetett volna beszélni és bizonyára a kérdést is helyesen meg lehetett volna oldani, a vezető (elnök) jelenlétében. Hanem mindössze érzékeltetni akarom azt, hogy természetes volt még akkor az a gyávaságom, ami miatt nem szálltam ezzel a jelenséggel szembe, hogyha ennél sokkal súlyosabb, konkrét metafizikai kérdéseket sem tettem vitatárgyává, nem tanúsítottam szembeállást. Ilyen volt pl. az is, hogy ott a cigarettázást nem, hogy nem helytelenítették, hanem egyfajta misztikus ideológiát is csavartak belőle, mondván, hogy ez az új civilizációhoz tartozik. Mármint, hogy a nikotinban levő szilíciumból nyerni energiát, táplálkozni a tüdőn keresztül, úgy mint korábban a szénből a gyomron keresztül. Ma már csodálkozom, hogy miként tudtam elnézni ekkora szamárságot, de akkoriban még én is rá – rá gyújtottam néha baráti sörözés, vagy borozás közben. De ennél kevésbé konkrét (megfogható) metafizikai kérdésekben is gyökeresen eltértek a nézeteink, és én úgy éreztem, hogy amennyiben az Elta keretein belül maradok, hiteltelenné válok a racionálisan gondolkozó magyar hallgatóim és a barátaim előtt. Ezért, miután a szerintem általuk hibásan értelmezettnek vélt metafizikai elvek megvitatási kísérleteim során, finom, de határozott elutasításokba ütköztem, már nem is akartam bele menni a székelyföldi városokban a magyarul nem értő román kollégák jelenlétében általam tartott és tartandó előadások nyelvének a kérdésébe. Ti., hogy szerintük azt – azokat én olyankor, ha ők jelen vannak a teremben román nyelven kellene tartsam.
A Mars által megtestesített őserőnek a bátorsági részének a jelentésével akkoriban még nem voltam eléggé tisztában és ennek megfelelően, nem vállaltam eléggé nyíltan, határozottan és becsületesen a tisztázó vitákat. Hanem, a Lilithel együtt álló negatív Marsom által jelzett gyávaságra való hajlamomnak megfelelően, a nyílt konfliktusoktól mentes utat (Mármint a békés elválásét) választottam a kispolgári neveltetésemnek megfelelően, annak ellenére, hogy akkoriban szereztem meg a Karate – tanonckodás legmagasabb fokozatát (1 kyu, népszerűbb nevén és jelén: barna öv), ami után már az első mesteri címnek, vagyis a fekete övnek megfelelő fokozati vizsga következett évek múlva. Ma tudom, hogy ezt nagyon rosszul tettem. És nem csak azért, mert mára az Elta mindössze halvány emléke az egykor hatalmas tömegeket magához vonzani és azokat egy új, 21 századi, egyetemes alapállású etikára tanítani képes szellemi – spirituális iskolának. Habár, még azt is lehetségesnek tartom, hogy esetleg az én akkori nyílt fellépésem által beindított öntisztítási folyamat megmenthette volna az össze zsugorodástól és a mai, jelentéktelen pislákoló állapotától.
Hanem elsősorban azért, mert ha akkor síkra szálltam volna az általam felismert, jellegzetesen Eltás téveszmékkel szemben, akkor sokkal (Több mint egy évtizeddel!) hamarabb megérthettem volna és sokkal korábban kiépíthettem volna az Oroszlán Ascendensemnek megfelelő bátor és nyílt szellemű személyiségemet. Vagyis azt, a keresztény etikának megfelelő harci spiritualitásnak a magas rendű metafizikai tudás-rendszerét, amit csak 12 évvel később érthettem meg és tehettem a magamévá végre:
Nagyon félrevezetően téves az elképzelés, miszerint, a Karate bármely ága, vagy a harcművészetek általában, vagy az összesített K-1 harcok arról szólnának és arra lennének jók, hogy fölösleges Marsi energiákat, netalán tán rejtett agresszivitásunkat vezethessünk le általuk. És ez annak ellenére is így van, hogy a francia Leboner nevű K1-es elit sportoló pl. azt állítja, hogy ő azért harcol, mert a szervezete túl sok adrenalint termel és ezt a sport-harcban tudja a legjobban „elhasználni”, vagyis úgy, hogy sem magának, sem másnak ne ártson vele. - El is töri valamijét mindig szegény, vagy a világbajnokságokon lesérül, és annak ellenére, hogy az utóbbi évek világbajnokai itt - ott, különböző versenyeken, sikerült kiütnie, és mindenki úgy tartja, hogy megérdemelne ő is egy világbajnoki címet, ez az utolsó, minden évben Japánban tartott nyolcad döntőkben, vagy negyeddöntőkben, e váratlan és „szerencsétlen” sérülések miatt, soha nem jön sikerül neki világbajnokká válni. –
Persze, hiszen nem érti a lényeget. Egyáltalán nem un. fölös energia-levezetésről és nem agresszivitás-lecsapolásról szól az igazi harcművészet és a karate igazi (spirituális) funkciója tehát. Hanem az igazság azonnali felismerése képességének (vagyis a szépségesen hangzó humanista hazudozás és a liberális korrupció leleplezésének és elhárításának a képességének) a kialakításáról és az igazságért való bátor és azonnali harc vállalásának a mindenek fölé helyezéséről (Annak akár az életed feláldozása árán is való vállalásáról!). És ez attól függetlenül, hogy mennyi nyers energiával, vagy mekkora küzdő-sportban és harc-művészetben szerzett tapasztalattal rendelkezzék valaki.
Azon gondolkozom, hogy miként lehetne átadni elméleti –írás szinten azt az élettényt, hogy a szóban átadott ismeret minél nagyobb mértékben személyes tapasztalattá kell váljon, ahhoz, hogy valós értéke legyen. Hiszen, én is csak néhány évvel ezelőtt, kb. 18 - 20 év karate-gyakorlás és, a mesteri fokozat megszerzése után történt versenyeken való részvétel útján és közben érthettem meg ezt lényegében? Arról van szó ugyanis, hogy az olyan gyávára nevelt, de tudatosan konfliktust- és igazság-harcokat vállalni akaró személy esetében, mint én, rengeteg időre van szükség, amíg ez a mentalitása (spirituális alapállása) természetessé válik. Amíg teljesen megszokja azt, hogy veszélymentesen lehet az igazságosságot és az egyenességet és a nyíltságot folytonosan gyakorolni és azt bármilyen helyzetben, bármikor és bárkivel is szemben megtestesítheti baj és negatív következményektől mentesen. Hogy az olyan gyávának nevelt személyek számára, mint, amilyen én is voltam, 15 - 20 év kemény edzés és néhány éles harc is szükséges, ahhoz, hogy némi személyes tapasztalaton alapuló hite is kialakuljon arról, hogy az igazságért való harc szellemisége szerinti életvitel nagyon is kényelmes lelki állapot hosszú távon, a hazugságot „megértő toleranciával”, sőt: érzelgős szeretettel elfogadó, korrupcióban való létezéssel szemben. A megható konfliktus-kezeléssel szemben. Hogy a konfliktusokat nem kezelni, hanem vállalni kell. Vagyis az igazságokat a gyakorlati próbatételeknek és elméleti felülvizsgálatnak (A konfliktusos vitáknak) kitenni. Sőt! Hogy a konfliktusvállalás hosszú távon úgymond kifizetődőbb is, mit az udvarias széptevésnek és a kíméletes tudományos hazudozásnak a mákonyos hálójában élni. Hogy a korrupciót és az igazságtól való kíméletet az életünkben - sorsunkban, családunkban, környezetünkben - megtűrni annyi, mint az ördöggel üzletelni és a sátánnal szeretkezni.
Hogy inkább a harc és a kényelmetlenség és a harag és gyűlölet elviselése és az ellenség-státusz vállalása az egészségesebb, mint a taknyos békében tenyésző, szaporodó és dagadozó sorsárulásnak: a korrupciónak és a hazudozásnak és végül az egész létrontásnak a megtűrése. Hogy inkább a halál, mint a magunk elárulása. Hogy kegyetlenebb és tragikusabb következményekkel jár minden kompromisszum és korrupció árán vásárolt béke, mit, hogy azt amivel nem értek egyet, mint, igazságot mindig és azonnal vállaljam és hirdessem, és még csak ne is hallgassak udvariasan, vagy ünnepélyesen róla! – Hát ide kell a Marsi éberség, és hosszú távon jaj, annak aki ezt az isteni - igazságszolgáló (A Plútó társuralkodója a Skorpióban!) Marsi őserőt megpróbálja megszelídíteni, szájkosarat tenni reá.
Nincsenek boldogtalanabb lények, mint a folyton humánus eszmeiségre és viselkedésmódra hivatkozó nők, akik férjeiket papucshőssé törték a hazugságeszmék segítségével.
Valóban, azért kell megtanulni a harc-vállalást, hogy fölöslegesen ne harcoljunk ahol nem kell. De legfőképpen azért, hogy ne hazudjuk azt magunknak, vagy másnak vagy az ellenfélnek, hogy nem harcolunk, amikor, olyan helyzet alakul ki, hogy nem lehet nem harcolnunk. És még inkább, azért, hogy megtanuljunk valamikor teljesen higgadtan, tehát agresszió és haragvás és gyűlölet mentesen, úgymond éberen harcolni, akár az élet-halál tételű harc hevében is. És végső soron, azért, hogy amennyiben a korrupciómentesség, vagyis az igazság átélőinek és megtestesítőinek képviselői akarunk válni, ne kerüljünk háborúba. - Igen, igen, nem beszélek félre! - azért, hogy ne kerüljünk háborúba. Mert a harc metafizikája éppen arról szól, hogy csak azok keverednek háborúba, akik nem mernek az igazságért harcolni, ott ahol kell, és főként: azonnal és ott, ahol kell. Mert a sokáig halasztott harc ugyanis, kifut az időből és így kifut az örökkévalóságból is, és ez által közönséges bosszúállássá válik. Azért kell megtanulni spontánul harcolni az igazságért, hogy az elmulasztott és elhalasztott igazság-érvényesítés miatti lelkiismeret furdalás, ami nincs ahogy ne jelenjen meg, ne gyötörjön utólag. Hogy ne kellejen magyarázkodj, sem mások, sem önmagad előtt, hogy miért nem álltál ki az igazságért, amikor kellett volna. Azért tehát, hogy ne kellejen hazug elméleteket kitalálnod arról, hogy nem is igaz az igazság és azért mulasztottad el képviselni, megvédeni, stb.
Végül is azért kell megtanulnod harcolni, hogy megvédhesd a tisztulni kezdő (és tiszta működése esetén: áldás és egészség-hozó életképzeletedet, a mágikus erejű imaginációdat) és ez által magadat és az általad alapított családodat, a rokonaid és a szüleid és a régi, megvilágosodásod előtti életedből származó barátaid és ismerőseid korrupcióba visszahúzó törekvéseitől, antikrisztusi ambíciójától.
A harc útján járni persze, még nem jelenti azt, hogy máris az igazság útján jársz, de azt igen, hogy az igazság kiderítésének és kiderülésének az útján haladsz előre. Hogy az igazság kiderülési lehetőségeit, és nem az igazság elfödését, elrejtését és elhazudását szolgálod. Azt jelenti tehát, hogy megszokd azt, hogy nem törik be a fejedet, ha kimondod az igazat, illetve azt, hogy ha be is törik a fejedet, még mindig jobb, mint hogyha a sorsodat törik ketté a Szaturnuszi sors-erők. Igazság-harcosnak lenni annyit jelent, mint a gonoszságtól egyáltalán nem félni és amennyiben az a te életkörödbe betolakszik, azzal soha ki nem egyezni és ennek ellenére megnyugodni annak a tudatában, hogy amennyiben mindig bátran viselkedsz, és nem félsz kimondani azt amit őszintén, de nem az egoizmusodból és félelmedből és önáltatásból, és nem is a többiek egoizmusának és félelmének a figyelembevétele miatt gondolsz, bárhol lennél is, akkor az igazság előbb - utóbb ki fog derülni és érvényesülni fog és nem járhatsz rosszul és nem leszel és nem is lehetsz, sem te megrövidítve és más sem, még akkor sem, ha pillanatnyilag úgy látjátok.
Ezért a harcnak az útja, a legnagyobb és legteljesebb belső békének az útja, amit csak el lehet érni a földi életünk: anyagi küldetésünk és rendeltetésünk során. Ezért a harcnak az útja a belső derűnek az útja és a legteljesebb és legigazibb szeretetnek az útja. Lehetetlenség ugyanis akár kifelé, akár befelé, zavartalanul szeretetet áramoltatni, amikor kívülről zaklatnak és zavarnak, mint Emőkét a rokonai és az ismerősei, azzal, hogy amennyiben nem az ők korrupt és júdási spekulációkkal telt, nyüzsgő és harácsoló, és spekuláló, és sunyító és sors-neheztelő életútját és életrendjét követi, leszegényedik. Ha nincs külső békéd ugyanis, és hagyod, hogy a szívedet és a képzeletedet a korrupt kételyeikkel megtöltsék, akkor szükségszerűen belső békéd sem lehet. És ha nincs belső békéd, akkor az imaginációd zavaros és feszül és zagyva és minden szamárságot – és így a külső ellenállásokat és a külső ellenségeket is! – beidézi az életedbe és a sorsodba.
A harc útján járni, azt jelenti, hogy a sors-teremtő imaginációd tisztán tatása és zavartalansága érdekében belső korrupcióval leszámolni, és a külső – világi - korrupciónak nem engedni rést és behatolási felületet a te sorsodba és életedbe, még a legszertetettebb családtagok részéről sem. Sőt: azok részéről aztán pláne nem! Hamvas írja valahol: „Jézus az emberrel való kiengesztelődést tanította ugyan, de a korrupciónak soha egy fél lépést sem engedett.” A nagy kérdés persze az, hogy igazából mi is és, hogy hol kezdőik a korrupció, és mit neveznek elfogadásnak és elfogadtatásnak és toleranciának a korrupcióval való puszi-pajtáskodás és szerelmes egyesülés helyett. A harc útján való haladás, a harci-készség gyakorlása, harctól való nem – félelem viszont, előbb – utóbb kideríti és megmutatja számodra a különbségeket.
A harc útján való járás az Isten útján való járás az ősök útja helyett. A harc útján való járás, az „Ami fent van, ugyanaz, mint ami lent van.” Egyetemes igazság szellemében való életvezetés a kegyes hazugságok és taknyos békék labirintus-járása helyett. A harc útja a „Gyümölcséről ismeritek meg a fát.” – igazságnak a szellemében való eljárás. A szemet szúró igazságok fenntartásának az útja, a látszatkeltés és a látszatok szerinti életvitel helyett. A harc útja a jelennek a jövő nevében való nem elárulásának az útja. A harc útja a judási és fauszti és ézsaui külső és belső árulások betegség és hamis-szeretetet hozó láncolatának a megszakításának az útja. A harc útja a sorsvállalás, vagyis a keresztvállalás útja: az igazi kereszténység útja, amiről azt mondja Jézus, hogy átváltozik a boldogság és az egészség útjává, mert: „Az én igám könnyű és az én terhem gyönyörűséges.”
Ezért a harc útján járni azt jelenti, hogy a téged a „helyes útra” (Pl. a húsevés útjára, vagy a zsákmányleső huncutkodások útjára, az abortuszok útjára és persze az elégedetlenkedés, az irigység, a neheztelés, a látszat-örömök, a hamis mosolygások, stb. útjára) vissza téríteni akaró „jóakaródnak”, aki lehet éppen az édesanyád, vagy a testvéred, vagy a szeretőd, vagy a férjed-feleséged, törekvéseit és ügyködéseit a legnagyobb szemtelenséggel leleplezed és elhárítod, hogy ezeknek az irányodban, a te korrumpálásod és imaginációd zavarása irányában kifejtett un. mentő-akcióit kegyetlenül elhárítod és vissza vered, hogy a mézesmadzagjaikat elutasítod, és így magadat a rossz lelkiismerettől és a lelki ismeret furdalástól, és ez által belső nyugtalanságtól és a tudati és imaginációs zavartságtól megmenekíted.
A harc útján járni azt jelenti, hogy a Marsi energiákkal és az életenergiákkal nem kell gazdaságilag spekulálni, vagy spórolni, hanem, konfliktus, vagy csalás esetén, mindig a Polaritás törvénye szellemében eljárni és kiégetés műveletét mindig alkalmazni. Vagyis a korrupciónak és a zavarosságnak és a hamisságnak a szélsőséges helyzetbe tolásának az alkímiai műveletét mindig bátran alkalmazni, és amikor valaki a környezetedben spekulál, huncutkodik, ravaszkodik, ámít, vagy önámit, kétkedik és kételkedik, kétszínűsködik, annak a kifejtett hazugságrendszerét szélsőségessé duzzasztod és rápakolsz még néhány lapáttal annak érdekében, hogy a zavaros elméletnek, vagy az ellenérték és az áldozat nélküli profitálás reményében szőtt cselnek az alattomos volta lelepleződjön. És, ha ez nem vezet eredményre, akkor az illető személlyel, vagy csoporttal határozottan és minden nosztalgia nélkül minden kapcsolatot meg kell szüntetni, vagy azt a hivatalos-minimálisra csökkenteni.
A harc útján járni azt jelenti, hogy nem félni attól, hogy agresszívnek és zsarnoknak bélyegeznek, amikor nem hagyod, hogy előtted és jelenlétedben hazudozzanak és spekuláljanak és magukat önámítva misztikuskodjanak, vagy tudományosan „érdekeskedjenek”, mert jól tudod, hogy milyen könnyen jutnának a rejtett agresszió és a zsarnokoskodás fogságába, illetve, hogy előbb – utóbb megkísérelnének feletted és a szeretteik fölött uralkodni és ez által éppen saját magukkal (lelkiismeretükkel) kibabrálni, hogyha nem lepleznéd le idejében a huncut, vagy a humánusan álságos, és a teremtés logikája szempontjából álságos törekvéseiket.
A harc útján járni azt jelenti hogy nem félni az igazság vállalásától, még akkor sem, ha az életedet fenyegetik, mert magtanultad azt, hogy ami ténylegesen az életedet fenyegetheti, az éppen az igazságnak az időbeni elárulása, nem vállalása, megtagadása. Ezért attól sem kell félned, hogy harcos természetű személyként nem fogadnak el valamilyen számodra fontosnak vélt társaságban, közösségben. A harc útján járni ugyanis, éppen annak a megtapasztalását jelenti, hogy igaz emberként és igazmondóként a legtöbben elfogadnak és tiszta szívből szeretnek, mert az un. jó embert csak az egoista érdekeik miatt szeretik, az igaz embert viszont, azért mert az ő társaságában, nem fenyeget senkit az igazságtalanság!
És végül a harc útja az igazi, ténylegesen jó asztrológus útja is, mert, hogyha mindazt, amit fent leírtam nem tartod be, és mint asztrológus, te magad is meghasonlott életet folytatsz, azért, hogy meg ne bántsd a rokonaidat, az ismerőseidet, a férjedet, a feleségedet, a szeretődet, anyádat, apádat, vagy a rendelőidet (klienseidet), stb., akkor, hogy a csodában tudnál igazat és helyeset mondani a hozzád segítő sorsfeltárásért és hosszú távon tényleges pozitív eredményeket: egészséget és nyugalmat hozó, mentő tanácsokért forduló személyeknek?
Gyakorlati tanácsok:
1) Levélrészlet: ” Kedves Szilárd!
Azt írod hogy: "...úgy is a személyi karmád - és párkapcsolat esetén a kettő közös eredője! - vagyis, a karmikus imaginációd (tehát negatív, zavaros és hátrányos, mágikus erejű sugallat - rengeteg) hozza létre, befolyásolja és határozza meg az életkörülményedet, életkörülményeidet. Ezt addig, amíg a megfelelő - a sorsképletből kiolvasható - konkrét - gyakorlati és megvetett és lenézett és nem kívánatosnak, számodra nem testhezállónak érzett és látott (Lásd Józsit: a harc nem az ő világa!) életfeladatokat felvállalva, a megfelelő karma-oldási képességeket meg nem szerzed."... – Ezt értem! Oroszlán-Párommal kapcsolatban csak annyit, hogy kifejezetten a fizikai harc nem vonzza, egyébként tudja, hogy az életében jelen kell lennie. Egyfajta harc volt szerintem a részéről az is, hogy a pert a volt munkáltatójával szemben elindította, a civil szervezeti - érdekvédelmi – tevékenysége is az volt, s a mostani, a születés körülményeinek javításáért vívott is. Bár lehet, hogy jobb lenne többet tudnunk erről: mi is tehát a lényege a annak a harcművészetnek, aminek a gyakorlását javasolod?”
Válaszom: - Ha megnéztek egy igazán jó, tehát az eredeti spirituális tradíciók alapján elkészített hindu, vagy jógás plakátot a csakrákról, látni fogjátok, hogy e központok között nem lineáris és közvetlen az energetikai kapcsolatrendszer. És, hogy a gyökér-csakra, amely a fizikai testnek a spirituális információs - energetikai központja, információ - forrása (kaptálója) és közvetítője, direktbe van kötve, kapcsolódva, a homlok-csakrával, ami úgy-e a spirituális testnek, vagy krisztus-testnek, vagy a Buddha testnek nevezett. Vagyis: Spirituális "testünk" (állapotunk) fejlődése nem csak az intellektuális, vagy az érzelmi élmények fejlődésén keresztül, azok nyomán történik, hanem a gyakorlati, és velőkig ható -és hatoló! - hú-vér tapasztalatok és benyomások útján is. A közvetlen fizikai tapasztalatok nyomán és útján! - És fordítva: A fizikai test is a tényleges - nem hamis - metafizikai fejlődés nyomán marad rugalmas és erős - és szexuálisan potens! - idős korban is! A kettő egymást kölcsönösen befolyásolja direktben! - Ezért tudott pl. Emő elsőből kint a természetben szülni, majd otthon szülni, mivel szülések előtt két nappal még keményen karatézott. (És persze: szeretkezett!) Rékánál ezt már elhanyagolta.
Erről - a fizikai élmények és benyomások kihagyhatatlanságáról! - szól egyébként a II. a III. a IV. és az V. ház un. filozófiája, kiemelten a III. házé természetesen! Ennek a figyelmen kívül hagyása miatt TÉVTAN TEHÁT MINDEN EZOTERIA ÉS MISZTIKA! Józsinak tehát, még inkább mint nekem, akinek csak a Marsa áll együtt a Lilithel, szóval neki, azzal az első házban (Kos megfelelője!) kemény Oroszlán-karmájával, de természetesen fokozatosan és kellő felkészültséggel meg kell tapasztalnia, bocsánat: ténylegesen át kell élnie azt, hogy a testébe bele ütnek - rúgnak, illetve, hogy ő is bele üt és rúg a másik testébe, és, hogy akkor, amikor így élesben, egész testével átélte a konfliktust és a "sértő" benyomást, amikor egy ilyen éles harcban érzékelhette a legyőzést, vagy a győzelmet, nos, hogy akkor a mély tudattalanja mit csinál, mennyire képes békés maradni, gyűlölködni, mérgelődni, haragudni, szelíd lenni, lecsendesedni, haragot tartani, józan és éber maradni stb. - Addig, amíg ez nem történik meg, garantálom, hogy az egyes házi Oroszlán karmája ott marad érintetlenül, nem, hogy feloldatlanul. Violának Nyilas a Sárfarka, és maga Oroszlán oroszlán Ascendenssel, és megkérdezhetitek őt egy év karatezás után, hogy megismerhette volna-e az igazi önvalóját és oldhatta volna-e fel a karmáját karate nélkül. - Pedig ő, mint mindenki egyébként, ebben a fázisban még csak nem is harcolt - és egyelőre nem is fog még - de elég volt neki a saját - ellenálló, lelki gyűlöletet produkáló, eredményező testével és fizikai kényelem-szeretetével, lustaságával való első küzdelmeket megvívnia, és ezek miatt velem veszekednie, és sírnia és kétségbe esnie, ahhoz, hogy rádöbbenjen a valóságra, igazi önmagára.
- Én is éppen ezért maradtam a karaténál, mert itt nincs semmiféle védő-felszerelés. Biztosított tehát a közvetlen információ - szerzési lehetőség. Mert hát arról is van szó, hogy a testrészeink konstellációkhoz, ahogy a szerveink bolygókhoz kapcsolódnak. Sokkal szívesebben veszem tehát az edzőteremben kapott, de mostanában egyre inkább elmaradó - testi szintű figyelmeztetéseket, mint, amit a konyhában, csapszerelés, vagy bútor-javítás, költőztetés közben, az utcán, vagy esetleg és Isten-őrizz! autóvezetés közben szerezhetek.
A Bakkara - ősi magyar harcművészet is jó, ha nem történik védő felszereléssel.
A jogi pereskedés és eszme-harc is jó és nagyon is szükséges, meg a sumák hivatalokkal való háborúzás, de az eredménye elhalványul a testi harcok egészség-és tényleges spirituális fejlődést biztosító harcok mellett. Az utóbbiakat harcművészetnek mondják az Európaiak, de a keletiek a Tao-val - a Szent Szellem útjával társítják. Így is hívják japánul: Do. Tehát az üres kéz útja: Karate-Do, Dzsu-Do, Ájki - Do, Tájkwon-Do, stb. És a helyet ahol gyakorolják: az Út szentélye (Temploma): Do - Do-zso.
Vagyis, ezek tulajdonképpen spirituális beavatási rendszerek! És garantálom, hogy a Jogánál pl. sokkal, de sokkal hatékonyabbak és igazabbak, ferdeségektől mentesebbek. Az, hogy egyesek ezt nem fogják fel és mindössze verekedni tanulnak meg, éppen annyira nem a rendszerek dolga, mint az, hogy a keresztény beavatásból mekkora, világ-jelentőségű és ezt a torz, fogyasztói civilizációt eredményező disznóságot csináltak Nagy Konstantinék. - Semmi sem véletlen. Érdemes gondolkozni...
És azon is érdemes elgondolkozni, hogy a híres karate-mesterek miért élnek átlagban 10 - 15 évvel többet, az ugyancsak nagy népszerűségnek és hírnévnek örvendő Joga-gurukhoz és iskola-vezetőkhöz képest, akiknek az eltávozási életkora alig haladja meg az általános, globális eltávozási életkor átlagát? (Funakoshi 92 évet élt, Kanazawa 88-at és így tovább, miközben Rama Krishna és Ramana Maharishi nem is-, vagy alig érték meg a 70. évet és a Nagy Osho is elhúzott 56 éves korában.)
Kozma Szilárd