Egy hete Etelka is iskolába jár és ott új szavakat tanúl. - De nem mindig a tanítónénitől...
1) - Etelka, miért nem etted meg a kiflidet az iskolában?
- Hát azért, mert nem volt elég ídő arra az evési órában. (A húsz perces tízóraizó szűnetben, gondolom.)
2) Vasárnap, látván, hogy Turula nagy étvággyal majszólja a szőlöt, Emőke meséli, hogy Turula az ebédet is elutasította és hisztériázott, hogy ő akar jönni Medárdáékhoz és apukához. Mivel a gyermekek is jelen vannak, oda szólok Turikának, hogy:
- Nem félj Kicsikén, még csak egy kis idő kell elteljen, és újból itt lakhattok, a ti otthonotokban megint. - Erre fel Etelka odahajol Turulához és ő is vogasztaló, de tanítói hangon is, azt mondja neki, hogy:
- Ne félj Turika, mert nem sokára haza költőzhettek, mert anyuka kezdett "normálisan" beszélgetni apukával. - Erre fel Emőke megkérdezi Etelkát, hogy:
- Tényleg úgy gondolod, hogy már normálisan beszélek apukával?
- Igen, csak egy kicsít még be vagy szarva....
_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/