Nem elég, hogy Turulát soha nem ápolják egyáltalán, valahányszor (kb. két havonta) bőrkiütései lesznek a mocskos ruháktól, amelyekben járatják, és azzal kínozták, hogy elzárták előlünk, most azt eszelték ki számára (Emő és annak a mátriárka - anyja), hogy szegénykét idejekorán iskolába írassák az ősszel Csíkszentgyörgyön, holott rá kell nézni és látható, hogy nem való még szegénykém iskolába. És ráadásul ő a nővéreinél nem csak tehetségesebb, de sokkal érzékenyebb is, tehát a helye mindenáron a nővérei mellett, a csíkszeredai művészeti iskolában lenne. De csak jövőben! Igen ám, de szó sem lehet arról, hogy egy idejekorán egy falusi iskolába beiskolázott gyermek, helyt tudjon állni valamikor a Csíkszeredai elit iskolába, bármennyire tehetséges lett légyen is az!
Mert "a mi iskolánkban" nem megy az, hogy a művészi tehetség érvényesülése érdekében a gyenge tanulmányi teljesítmény fölött szemet hunyjanak, amit egyébként nagyon helyes alapállásnak tartok én is.
- Szegény kis Turikám, hát jól elő akarja készíteni neked a jövődet az anyád és a Csíkszeredai iskolából, amiatt a "toleráns" módszere miatt kirúgott szaki-nagyanyád, amivel egy tanulóját szó szerint, véresre verte! Vajon mit akar bebizonyítani, miféle obskúrus ambícióját akarja rajtad diadalra vinni ez a női "felmenőd"?
Ennek az Emőnek vagy teljesen besötétült az anyai lelke és a gonoszhoz szegődvén, direkt bünteti valamiért a kislányt, amiről az semmit nem tehet (Ti., Emőnek azt az anyja által szuggerált rögeszméjéről, hogy őt én Turulával erőszakkal termékenyítettem meg... És amit Emő nekem a tavalyelőtt ilyen tájban fejtett ki.), vagy egyre inkább ki ver rajta az az őrültség, ami a Lindának írt harmadik őszi levelének a 3. és 4. oldalán mutatkozik meg a leginkább:
"A gyermekeim az én földelésem. Nagyon fontos, hogy jó helyen tudjam azok
Égi gyökereit, az anyai imaginációmban. Mi van ott és mi az ami azt
megbontja, megzavarja? A hamis megkülönböztetés és hamis kiegyenlítődés
szelleme, a lefelé zuhanó értelem, mely a kárhozat fénye felé viszi,
húzza a szeretetet. Attól félek én. Mert az őrült egy olyan valóságot
erőltet, mi nincs. És ez a hamis tükör az agyunkat figyeli és amit ez
hamis tükör teremt, az maga az értelem zuhanása, a megbomlott,
széthasadt, megzavarodott Szent Szellem. Ez az őrület. Akinél hamis volt
a teremtés, csak az jut oda, mert ott a hamis lesz minden, hamis
megismerés, hamis kiegyenlítődés. A páromban lévő Apától való félelemben
egy megbomlott sérült Szeretet egységbe kapcsolódási képtelensége van
aki az igazi fényt a hamistól nem tudja soha megkülönböztetni. És egy
olyan fényt fogad magába, mely mindazt, amit teremt, a hamis valóságba,
nem a valódi megnyilvánulásba, hanem a félelembe. viszályba viszi. Egy
elrontott fél-valóság a fél-elem, amelynek egyik része hiányzik. Az
Abszolut szellem megnyilvánul, de nem világít, hanem sötétít, amit mi
viszont fénynek látunk. Na ez az örök pörgése az elmének, ez a
veszélyes. Mikor egy olyan megoldást keresl ami nem összeköt, hanem
szétválsszt. mikor a bomlást, a viszályt teremted valójában, mert nincs
agyad, nincs értelmed, a közép, a tudat, mindegyre kimarad. Marad a
dühöngő, megzavarodott Felettes Én és az alvilág. Ez a törvénytelen,
nappali, éber tudat nélküli kapcsolódás az amiből soha nincs
visszatérés. És ami azt a Közepet onnan kivágja, az az Fény, ami nem az
életre, hanem a halálra visz. Ahol semmi sincsen. A család ősképével
kell ezeknek a családi problémákba belekattant nőknek az imaginációjában
dolgozni. Milyen ember képes oda földi értelemmel belenyúlni? No ez a
kérdés? Senki. Ezért veszélyes, ha túl sokat agyalunk égi és földi
dolgainkról és közben elfelejtünk játszani a gyermekinkkel. Mert ők
boldogok. Nem ismerik az őrületet. Csak ha mi arra vágyunk és folyton
azt teremtjük meg. Akkor azokat a gyermekeket nem lehet soha felnevelni,
mert nincs szellem, nincs Apa, nincs Szent család, ha túl sokat
bolygatjuk az anyák tudatát és az valamiért megzavarodik
hamis fényt kap amit nem tud az egységbe visszajkapcsolni de félelmében
el sem tud tőle válni akkor mi lesz ezt az őrületet ki érti az ilyenc
asszonynál meg? Mert ők jutnak a diliházba, azok a Teremtő-ben sérült
lelkek, akik egy hamis teremtés ördögi körébe szédültek és soha nem
jutnak el oda, hogy saját hamisságukat, őrületüket megismerjék. Ott van
aztán zavar, feszültség és félelem, gyűlölet. Az apa örök hiánya. A
Szellem-ellenes egység-képzelet megzavarodása. Az teremti a félelmet és
a gyűlöletet. Mely csak erőltetett, sérült kapcsolatokra képes. Ez a
lényeg. Szerelmi ügyeken az kattan be, aki ott Fél-szellem, fél-ember,
fél-lélek, nincs meg az ő égi, imaginációs Fény-társa, mely élet-képes
világosságot, értelmet, meleg, teremtő fényt képes belévinni, s azzal
belehatolni. Az az örök rettenet. Hogy soha nem jutunk el az értelmes
létbe. Hanem ott rekedünk a meegbomlott Teremtő őskáoszában, aki
félelmében, zavarodottságában egy nemlétező árnyéklétet teremt. Azért
vannak ezek a zűrös családi helyzetek, ha legyártottuk ezt a hamis
árnyék-valóságot. Az őrület világát. Az Egy belezavarodik a sokba és
visszatérni az Egybe nem képes soha, mert hamis a tükör, ami létrejött.
Az a baj, és ezt nehéz követni, ép ésszel, legalábbis, akinek téyleg
van, hogy sok nő a félelemtől kattan be, de saját hamis fényét, amelyik
ezt az őrületet egy elképesztő egység-ellenes agresszióból teremti soha
nem ismeri meg csak megteremti mindazt ami mindegyre szétválik az
életében, a hamis tükröződéssel teli emberi kapcsolatait. Sok művész,
sok ember, aki a szerelembe beleőrül, ebbe a hamis Tükörbe szédül bele
és ott reked az elméje. Ahol nincs egybekapcsolódás, csak a lét
szétbontási, megsemmisítási vágya. Ez a semmibe zuhannak az öngyilkosok,
mindenki aki csak úgy hirtelen kipörög a létből. Attól a semmitől retteg
a hamis fény és ods nem akar belehatolni. Ott nincs semmi
tapasztalnivaló, az a nemlét. Abból én nem kérek és a gyerekeimnek sem
adok. A félelem teremti ezt a világot és a tudatos önuralom váltja meg.
Ezt akarom. azt a világosságot, amely a női, megzavarodotott Yin
imagináció sötétségébe bevilágít és azt igazi életvággyal,
kapcsolat-vággyal megtermékenyíti. Ami Szeretetté varázsolja az
őrületet. Mert az a fény a valódi. amelyikből az egyetemes lét
születik. A hamis imagináció csak a köztes létet tudja megteremteni,
a látszat-valóságot, amit soha át nem lehet világítani és amiben minden
abszurd és amiben csak félelem van, erőszak, hazugság és gyűllet. Ez az
őrületszerű megzavarodás. De a férfi imaginációban a fény van
megzavarodva és az nem akar megtermékenyíteni semmit, csak megmaradni
magában és abban öncélúan pörögni.
ettől a bomlott elmétől félek, mert abba nincs értelem csak körbenforgó
információ-vihar, egy rögeszme-lény, egy meghasadt tudat a maga őrült
fantazmagoriáival azzal nem lehet kommunikálni
6.) Kedves Linda!
Szerelmes vagyok egy faszmindegy "Béla-valóságba", tehát valami másba, akármibe, nem tudom, mert elvileg, x impulzus dolgozott össze, nemcsak emberi kapcsolatok, ami, hogy ha racionálisan próbálom megfogni, hogy mi az, mind Hamvas Béla művei jut eszembe és a Béke Evangéliuma. Spirituális téren mindenképp egy nagyon kreatív időszakot érzek kibontakozóban magamban, amit szeretnék kibontani, megosztani másokkal. Én látom a te lelkedet és gyönyörű, nagyon szeretem. Idővel összehangolódunk és szót tudunk váltani, találkozhatunk is, ott vagy az én világomban. Nagy változásokon megyek át. Fizikai-természeti téren magányra, sok sok böjtölésre, tiszta táplálékra van most, úgy érzem, szükségem. Sok zenét hallgatok, főleg indián zenét, meg a táborban kaptam egy Kövi Szabolcs albumot, az nagyon bepörget. Van amikor zenével meditálok, főként olyankor jönnek ezek a számomra is érthetetlen jelek, sugallatok. Amikor lent vagyok a fizikai dimenzióban, ezen a zenén keresztül tartom a kapcsolatot az én spirituális lényemmel, valóságommal, éberségemmel, szívemmel, nem tudom, egy másik dimenzióval, ahol sok fényt és szeretet érzékelek, sok boldogságot. Főleg a csecsemőmirigyem szintjén vannak még blokkok az aurámban, nyílván, hogy sok minden nyomaszt, zavar még a fizikai életemben. A párommal kapcsolatosan sok szál elszakadóban van vagy már elszakadt közöttünk. El fogunk válni. Nem fér bele a valóságba, ahol Én Vagyok. Túl durva, intenzív a jelenléte, főleg érzelmi, testi és gondolati téren. Szeretem őt egyetemes, feltétel nélküli szeretettel. Megbocsátom neki, hogy ő más mint én és elfogadom. Tisztázódóban van a szeretői, főként a férfiakkal kapcsolatos ideálom, a Bélának való találkozásomnak köszönhetően. Lekopiroztam, levettem a mintát, elraktároztam a Szívbe, Osiris fénylő Nap-templomába. Az ő jelenléte számomra egy titok és én szeretem a titkokat. Nem zavar, ha nem értek meg mindent, legalábbis nem azonnal és másképp mint ahogy én vártam volna. Szóval közte és köztem, amennyiben valóban független nővé válok (ez tök jó, bzeg ez a szingli, ha nem lesz pasija...
), bárkivel, bármelyik barátommal, akiket beengedek az intim köreimbe, "Holdudvaromba", lelkembe, bármi megtörténhet és ennek is örülök. Kibaszottul feldob ez az egész világ, egy szédületesen intenzív boldoság-állapotban élek, amelyben viszont nagytakarítás folyik és vannak változások, finomak és durvábbak egyaránt. Ilyenkor hirtelen impulzusoknál elröhöghetem magam vagy sírok."
Belépés
GyIK
Keresés
