ASZTROLOGOSZ, Kozma Szilárd - karma-asztrológus fóruma

Horoszkóp értelmezések közben, és máskor, más alkalmakkal is, több rendben is kifejtettem, hogy aki teljes kiegyenlítődést akar, annak nem szabad sem vallásosan, sem tudományos-intellektuálisan finnyáskodni (Ti, hogy „Én ide nem alacsonyodok le”), hanem a legpiszkosabb sors-provokációkat is el kell fogadni. Például Jézust szoktam felhozni példának, akit az evangélium-írók nem véletlenül szerepeltetnek rengeteg alkalommal a kurvák és a vámszedők között. Ezt a rovatot tehát, deklaráltan azért indítom, hogy a sajátos erkölcsi alapjukról engem nyíltan, vagy hátulról – magánlevélben, skyp-on, vagy más fórumokon - támadó és rágalmazó Katona Edit - és a Dűlő Enikő féle moralizáló - „botránkozó” hipokritáknak a tényleges moralitását – amennyire értesültségemből ez telik - leleplezzem, de lehetőleg úgy persze, hogy ezzel ne sértsem az asztrológusi etikát sem.
Amit tehát a Dűlő Enikőnek a kisebbik lányával, Renátával kapcsolatos, magasztosan nemes és nemesen magasztos anyai törekvéseiről és „munkálkodásáról” tudok, nem az ő, vagy a lánya horoszkópja elkészítése kapcsán tudtam meg, hanem a horoszkópok elkészítésénél jóval később, és egészen pontosan a tavaly nyár elején, amikor az Enikő kisebb lánya, Renáta, szexuális kapcsolatba lépett velem. (Azért vagyok kénytelen a Renáta és köztem egy évvel ezelőtt létesült – általam akkoriban normális szeretői viszonynak képzelt – nemi kapcsolatra ezt a furcsa kifejezést használni, mivel írás közben, hirtelen észbe kaptam, hogy az a kifejezés, hogy a szeretőm lett, ide egyáltalán nem illik, mivel utólag kiderült, hogy Renáta a tavaly nyár elején, velem párhuzamosan: csaknem egy időben tehát – volt úgy, hogy mindössze két napos eltolódással! – még három fiatalemberrel szeretkezett. Sőt: a szöveg utólagos átolvasása közben értettem meg Renátának azt a furcsa kijelentését is, amit a telefonba mondott nekem, miután nem utazott el harmadjára hozzám, Csíkszeredába, úgy ahogy két vagy három héttel korábban, Skyp-beszélgetéseink alkalmával megegyeztünk. Renáta akkoriban mindenképpen az édesanyja által elrendelt tudományos – orvosi - és családi purifikációs műveleteknek a hatása alatt lehetett, mert ennyit mondott: „- A kurvád voltam.” Se többet se kevesebbet. És lezárta a telefont. Ezt követően, írtam neki egy E-mailt, amiben elmagyaráztam, hogy az ő dolga, hogy mit érez, de nekem „kurváim” még nem voltak, és bizonyára ezután sem lesznek.
És azért írtam azt, hogy szexuális „kapcsolatba lépett” velem, mert annak ellenére, amit a mama nótáját utánozva, most a lány is el kezdett fújni, szó sincs arról, hogy én, az asztrológusi minőségemmel az ártatlan kislány fejét elcsavartam volna, Renáta maga írt arról előzetesen, hogy szeretkezni fog velem, még mielőtt, hozzám utazott volna Csíkszeredába. A jelenben a nyári táboraink színhelyén tartózkodom a családommal és a Lptopomban nincsenek meg ezek a levelek, de mihelyt haza kell mennem valamiért, kimásolom az otthoni gépemből ezeket a leveleket és teljes terjedelmükben közölni fogom.) Szóval, amit itt leírok, azt mind Renátától tudtam meg utólag, és nem Enikőtől és nem az anyja, vagy az ő horoszkópja értelmezése közben (Renátának, ha jól emlékszem, két évvel korábban készítettem el a szintézisét.), hanem a tavaly nyár-elején az általam bizalmas szeretőinek képzelt, fesztelen társalgásaink közben.
Történt tehát sok évvel ezelőtt, hogy miután a nagyobbik lányuknak tökéletesen megfelelt az otthoni iskola (Amelynek az elvégzése után, az be is jutott azonnal az egyetemre.), Dűlő Enikő kitalálta, hogy a második lány intellektuális kapacitásának nem felel meg a helyi színvonal és a híres Nagyenyedi gimnáziumba kell azt íratni, de úgy, hogy annak érdekében, hogy a kislány nehogy elveszettnek és a családból kitaszítottnak érezze magát, más ezer és ezer otthonától távol tanuló diákhoz hasonlóan, hát neki, az áldozatkész édesanyának is el kell költöznie erre a négy évre a férje mellől, Nagyenyedre, annak érdekében, hogy így lehessen támasza a zseniális kislányának, akire az otthoni iskolai színvonal, bizonyára visszahúzó erőként hatna. – Eszébe ne jusson senki rossz májú olvasónak, hogy az egész nemes anyai önfeláldozás mögött, tulajdonképpen a gyermek feláldozása húzódott volna meg, mivel az anyukának annyira elege lett az apukából (férjéből), illetve annyira nem bírt a másságra való sóvárgásaival elbánni, hogy kitalálta magának ezt a tudás- színvonalas story-t, annak érdekében, hogy ezáltal egy kis családon kívüli szerelmi és lehetőleg (Miért ne?) szexuális élményhez is juthasson. Aljas rágalmazónak és rossz hiszemű embernek kell nevezni azokat, akik ilyesmire mernek, akárcsak gondolni is, amikor egy olyan nemes anyai szív, amely az egyik lányának kivételesen, mindenből csak és csakis a legjobbat akarja, nemes céljai megvalósítása érdekében ilyen önfeláldozó akcióba lendül.
Teltek múltak a hónapok, és, mivel Nagyenyedre már a Heti Hírdető is eljutott, amely Kovászna - Maros és Hargita megyei hirdetési újságnak az ingyenes hirdetési lehetőségeit én valamikor kihasználva, székelyföldi horoszkópkészítőként reklámoztam magam, Dülő Enikő anyuka, elképzelte, hogy megnézetné a fránya szélöly asztromókussal, hogy hátha az ő horoszkópjában vissza van igazolva a csillagok által az a sanda érzése, hogy neki nem kell már többé a férjével együtt élnie, és amennyiben ez van, talán azt is megtudhatja, hogy kiféle, miféle lehet az a férfi ember, aki, esetlegesen az ő rendkívülien romantikus és romantikusan rapszodikus szerelemekre epekedő lelkének szpeciálisan elrendeltetett. Igen ám, de ő, becsületes feleség lévén, az nem járja, hogy csak úgy oda állítson egy akárki fia-borja asztrómukihoz, mert, egyrészt mit szól a rokonság, másrészt, háthogyha szélhámosról van szó és őt félre találná vezetni. Hát nem szenvedett ő így is eleget, amíg a száját össze szorítva, csak álmodozott és epekedett csendben a nagy szerelmi élményekre az ő romantikusan rapszodikus lelkével, miközben a hétköznapokban csak tűrt és tűrt éveken át, amellett a férfi mellett, aki lám, még most sem volt képes férfi módra a sarkára állni, és öklével az asztalra vágva, határozottan ordítani egyet, hogy márpediglen te én mellőlem el nem mész, csak akkor, ha elválunk... – Hát férfi az ilyen? Hát hogy ne unná meg az életét az ilyen konfliktuskerülő férfi mellett, egy az Enikő szenvedélyes temperamentumával és csillagokig emelkedő fantáziájával rendelkező szépasszony? Nosza rajta, ki kell az asztromókus tudását próbálni, itt van ürügyként a kicsi lánya fene nagy intelligenciája, rendeljünk neki egy horoszkópot azzal, hogy vajon milyen lesz a jövője, milyen féle egyetemre lesz érdemes vetniük a lelki szemeiket?
Úgy látszik, Enikő asszony romantikusan rapszodikus lelke és persze, a gyakorlati józan esze, nem volt megelégedve az általam készített, és mellesleg rá (Az anyára és az anyai ági női ősökre) is vonatkozó analitikus horoszkóppal, és újabb misztikus férjtől és családi terhektől való megszabadulási lehetőségek kikutatása (Tesztelése) gyanánt, nyáron elvitte a lányát egy, a Kőrös völgyében tartott, keleti-nyugati ezo-misztikus és szuper- és transzperszonális és transszenszes és extraszenszes csodabogár-mágikus guruk és mesterek által tartott mélytudattalan-képesség-felszabadító agymosásos és agyfúrásos sátortáborba. Az egzotikus tudományú, mágus - guruk sem bizonyultak azonban az Enikő asszony extra-élmény sóvárgásos elvárásaihoz méltónak, mivel hamar ott hagyta a tábort, de a biztonság kedvéért, annak érdekében, hogy véletlenül el ne mulasszon valami fontosat, a csoda-mágusok kezére bízván a 15 éves zseni-kislányát, eltűzött a táborból, valami kézzel foghatóbb élményszerzési lehetőségek irányába. Na, és itt jött be a gikszer. Mert, ha a fentiek során kötelességemnek éreztem ezt az áldozatkész anyát megvédeni az esetleges rágalmazásokkal szemben, itt, ebben a Kőrős-parti, misztikus leány-táboroztatási ügyben, némileg avatott lévén a témában, kénytelen vagyok elmondani, hogy inkább női hüvely- és méhkotorászó Pesti stricikre bízta volna a lányát, mint tudattalan kotorászó, mágikus idiótákra és felelőtlenül kísérletező, misztikus sarlatánokra!
El is végezték azok a dolgukat szépen: megkotorták és felforgatták időnap előtt fenekestől, a tök negatív Skorpió-Plútóval és e „rettenetes” Plútó által támadott Ég Alja-i Szaturnusszal, Uránusszal és Holddal rendelkező kislány, eladdig a gyermeki ártatlanság alá rejtett démoni-világát (Ezen tények közlése újfent nem képezik asztrológusi etika megsértését, mivel a Renáta képlete mindenki által megtekinthető, itt a Logos-on), amitől aztán lettek is annak ténylegesen extra-szenzációs és extra szeánszos víziói, a kamaszlányt hónapokig rettenetben tartó pokoli látomásai. (Nem mintha nem születnének még mások is teljesen negatív Plútóval, és nem mintha én nem láttam volna és nem értettem volna meg egy évvel korábban, hogy az milyen rettenetes – az anyai ági női ősöktől öröklött, mélyen rejtett gyűlölködési hajlamokat jelez – de meg van az ideje és a módja annak, hogy ezeknek az igazi és teljes jelentésével mikor, milyen tudati érési fázisban lehet megismerkednie egy személynek. Minimum 18 éves kora után.)
Az ily módon megvilágosult anya és lánya, vártak, amíg vártak, hogy a kőrösparti misztikus és mágikus extra-„beavatás” után belőtt gyilkos látomások és démoni lelki gyötrelmek megszűnjenek, de mind hiába. Hát nem volt mit tenni, Enikő asszony el kezdte cipelni a lányát különböző pszichológusokhoz és pszichiáterekhez, akiknek sikerült kemény gyógyszerkezelések segítségével valamennyire (Nem teljesen, persze.) vissza gyömöszölni a palackba a mágusok által kiszabadított Skorpió-Pútói, Oroszlán-Lilithi és nem utolsósorban az Ég Aljára rejtett Nyilas-Szaturnuszi és Uránuszi szellemet, az időközben érettségiző korúvá lett, holivudi szépségű leányba. Persze, ilyen körülmények között, már nem lehetett folytatni a Nagyenyedi magas színvonalon a középiskolát. Sőt: annak érdekében, hogy a lánykának valami baja újabban ne essen, hát ellenkezni sem mertek az Oroszláni Lilithjével, így még azt is megengedték neki, hogy rendszeres szexuális életet, sőt: egyértelmű élettársi viszonyt folytasson a szülők házában és az ők tudtával!Az első nagy szerelme írd és mond, szabályosan ott lakván és aludván, a Renáta szüleinek a házában. (Már csak arra lennék kíváncsi, hogy a szintén középiskolás szeretőnek a szüleivel, sőt, esetleg a tanárokkal, az ott lakó legényt a Dűlőékhez „haza járni” látó szomszédokkal, miként rendezték le ezt a szexuális „koraérettségit”?) -
Minden ide vonatkozó életrajzi részlettel nem volt ahogy tisztába kerüljek azon rövid időszakok alatt, amíg Renáta nálunk vendégeskedett, hiszen még tanulnia is kellett a vizsgákra – Amire egyébként szigorúan vigyáztam és nem is bukott el azokon a vizsgákon, amikre a nálunk tartózkodása alatt készült, annak ellenére, hogy, amint később azt skyp-on megírta, még a vonaton ide utazva és Kolozsvárra vissza utazva is, tanulás helyett inkább azzal az évfolyamtársával mérték fel és vizsgáztatták egymást lelkileg, akivel nem sokára szintén lefeküdt és akivel ily módon, székelyesen szólva, sógorságba kerültem. – ezért azt sem tudhatom, hogy Enikő asszony egyáltalán költözött-e haza Torockóra a lányával, vagy ő egyből, hivatalos családi átutalást szerzett magának Kolozsvárra. Tény az, hogy amikor Renátának én a szintézisét elkészítettem, és amely szintézissel a távolból, és anélkül, hogy őt személyesen ismertem volna, elvégezetem azt, amit az orvosok nem tudtak teljesen végrehajtani: megszabadítottam a démoni kísértéseknek a gyötrelmétől, hiszen ekkor már, nekem egy felnőtt, józanul és racionálisan gondolkozni képes (És csakugyan rendkívülien értelmes!) emberrel volt dolgom, aki a Babes-Bolyai egyetem pszichológiai szakán volt első éves. Annyit tudok, hogy amikor ezt a lényeglátáson alapuló sorsrendezési tudásomat felfedezte és megértvén értékelni kezdte, Enikő asszony azonnal el jött hozzám Csíkszeredába személyi horoszkópértelmezés céljából. Ő akkor már egyértelműen és több ideje Kolozsváron élt (albérletben), ahelyett, hogy a családja otthonában teljesítette volna az életfeladatait a Nagyenyedi csődjük után, és nekem irtózatosan nagy erőfeszítésembe került megértetni vele, hogy a legfontosabb dolog, amit a horoszkópja alapján tennie kell az, hogy azonnal abba hagyni a családtól távol való tévelygést (szédelgést) és hazaköltözve, elfoglalnia a feleségi és a családanyai életfeladatait a férje mellett. Annyira a fejébe vette, hogy a megpakolt 4 és 7 házával neki valami családon kívüli és házasságon kívüli és persze, férjen-túli életfeladatai kell, hogy legyenek, hogy valahányszor azt magyaráztam neki, hogy miként kezdhet gyakorlatilag is, normális életet otthon és a férje mellett, ő mind a férjének a hibáit, gyengeségeit, rögeszméit és „hülyeségeit” és egyebeit akarta velem megdumálni (egyetértést várva, „azt a mulyát” megpletykálni), és valósággal ordítanom kellett neki, hogy „De Enikő Drága, nem a férjed horoszkópját tárgyaljuk most, hanem a tiedet, és mindazt, amit az előbb mondtam, nem az ő képletéből olvastam ki, hanem a tiedből!” Szóval, csak miután sikerült ezt az embert a férjéhez és a családjához haza térítenem és a családban élési gyakorlati lehetőségekre vonatkozó, új (metafizikai és gyakorlati) információkkal felvértezve, végre megtalálván ott a helyét, ahol dolga volt és van a horoszkópja szerint, és talán a boldogságát is, a jelenben, most éppen azzal a családdal szándékszik megveretni, amelyhez esze ágában sem volt a velem való találkozás előtt vissza térni!
De még van egy szomorú, ennél is csípősebb pikantériája az Enikő asszony erkölcsi méltatlankodásának és megbotránkozásának. Renáta szerint, amikor vissza tért tőlem az anyja Kolozsvárra, nem győzött eleget dicsérni engem, illetve az asztrológusi és a metafizikusi tudásomat. (Amit most úgy-e az emberiséget megrontó boszorkányságnak titulál....) – Azért kellett „illetvével” kifejeznem magam, mert Renáta elmondása szerint az anyja folytonosan azt hangoztatta, hogy milyen vagány pasas vagyok! – Sicc! (Egyébként, ami óta (15 éve) ennyire beőszültem, és rá jöttem, hogy bizony az ősz szakáll és az ősz haj nekem koránt sem áll olyan jól mint a csontos arcú férfiaknak, és ráadásként, a vegetáriánus táplálkozás ellenére is, meg is vastagodtam derékban, egyáltalán nem tartom magam „vagány pasasnak, hanem, amint Renátának is mondtam egyszer, inkább vaddisznói alkatnak. – Ezt azért tartom szükségesnek ide leírni, hogy semmi esetre ne jusson eszébe senkinek az, hogy ezt a kifejezést én találtam ki, a felkoncolt, de még vonagló Mérleg-Lilithem sugallatára.)
Szóval, így, ilyen gonosz módon éltem vissza én az asztrológusi státuszommal, és így járultam én hozza ahhoz, hogy Renátának „mennyen el az esze” és ne tudja folytatni az egyetemi tanulmányait.
Azok számára, akik értenek az emberi lélek buktatóihoz, talán némileg érthető az Enikő asszonyságnak a lánya iránti féltékenységéből eredő, de végül is rajtam lecsapódó, irántam bátran és a külvilág szemében „jogosan” táplálható gyűlölködése (Annak sikerült, amiben ő még csak reménykedni sem merészelt, miközben őt „visszaküldtem” sínylődni a férje mellé...). De annak, hogy Renáta miért kezdett vele egy követ fújni, annak mélyebb és összetettebb magyarázata kell legyen, aminek meg próbálok a nyomába eredni. Arról is lesz szó tehát a későbbiekben, hogy miképpen mentette meg Enikő asszony a mellettem még három fiúval szeretkező „kislányát”. - Az igazság az, hogy kicsit zavart vagyok ebben a kérdésben: tőlem mentette-e meg az ártatlan kislányát e nemes szívű oroszlántigris, vagy az un. sógoraimtól, az által, hogy, amikor megtudta, hogy a húsz éves lánya nem átallott, kétszer is elutazni Csíkszeredába, azon célból kifolyólag, hogy engem is a szexuális partnerei közé sorolhasson (Mivel a Lindával folytatott kölcsön- visszaadási tárgyalásaik közbeni gyalázkodásaikkal felbosszantottak, közölni fogom a Renáta által az elutazása előtt írt, ide vonatkozó leveleit.) – azt azonnal elmegyógyászhoz vitte és miközben azokkal lekábíttatta, folytonosan azt szuggerálta neki, hogy én mit tudom én milyen gonoszságokat követtem el az ártatlanjával. Az előtt viszont, el kell árulnom egy, ugyancsak Renátától megtudott titkot, azzal kapcsolatosan, hogy miért kerültek olyan helyzetbe Dűlőék, hogy a Szabóéktól kölcsönkapott 2OOO eurot nem tudták megadni? - Hiába na, zsák megtalálja a foltját! Dűlő úr ugyanis. Torockó polgármestere akart lenni a tavalyi választások idején, és a kölcsönkért pénz a választási kampányra kellett. De hát jár így az ember fia és lánya: Dülőék kissé „eltámították” magukat, és az apuka nem kerülvén a közpénzek elosztóinak a főhelyére, már nem volt amiből megadni a kölcsönt. Szóval, ezek az morálprédikáló, erkölcsös emberek. Ezek.

(folytatása következik)

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/

Sajnos Renátának az alábbinál is jellemzőbb és "mélyebb" és a felesége álytal elhagyott férfi szexuális képzeletét "felkavaróbb" levelét nem találtam meg, mivel az akkori, család-drámai eseményekkel zsúfolt időkben, hirtelenjében különböző helyekre mentegettem. De a relációt, és az ártatlan kislánynak a ravaszróka-gazember idős-férfi által való csapdába-ejtési mitosz-képzeten talán mégis fordít egyet a helyes irányba:

Kedves Szilárd !

Azon kivül ,hogy Emőke tette megrendített egy percig se kívántam ,hogy vissza menjen hozzátok, több megfontolásból (amely titeket vesz figyelembe), és tudattalan-félig tudatos szándékaimból kifolyólag is. Egy adott ponton elérzékenyültem és lágyszívűsködve viszonyultama az esethez, de mint utóbb kiderül ez álcaként mükődött. Pontosan már nem emlékszem, hogy a sajnálkozásba fulladt önzőségemen kivül még mit takartam, melyik érzelmi megalkuvásomat rejtegettem. Ez érthető , hiszen tudattalanul örvendtem annak , hogy Emőke már nincs a képben és emiatt, mi zavar mentesebben kollaborálhatunk, nagyobb figyelmet szentelve a barátságunknak... - és a teoriám beigazolódott, ugyanis miután felajánlottad, hogy keressek neked rendelőket némi százalék ellenébe (pontosan tavasz ünnepe után került sor erre) belőlem kijött az együttműködési vágy és rögtön terveket szőttem az információ valamint a kolozsvári előadás megrendezése érdekében. Apropo, találtam egy termet a belvárosban, a katolikus egyház keretén belül, amelyet némi összeg ellenébe ki lehet bérelni az előadás céljából. Egyelőre maradjunk annyiban, - figyelembe véve a jelenlegi helyzetedet -, hogy megpróbálod az 1- max. 5 éves terveidbe bekalkulálni az előadást.
Abban az ídőszakban azon gondolkoztam , hogy amíg te fentről-lefele közelíted meg a jelenségeket, vagyis a szellemből indulsz ki, addig nekem a földiességem folytán könnyebb a dolgokat lentről kezdeni, mármint a természeti világból kiindulva, eljutni a szellemhez, engem, pontosa a tárgyi valóságtól való elvonatkoztatás zavart össze a pszicho egyetemen . Könnyebben megértem például a rejtőzkődés , stratégiázás mivoltát ha jól megfigyelem az állatok színezete általi beolvadását a természetbe.
Most kissé zavarba vagyok, nem tudom , hogyan közelítsem meg a tanulmányaidra vonatkozó megállapításomat , mivel ,a szellemi tőrvényeknek a természetbe való tükrőződése által jutottál el a végső következtetések levonásáig, de a lényeg megfogalmazásának a tőrekvése közben úgy gondolom, hogy néha (!) nem térsz ki a részletekre pontosabban az igazság felfedezésének a módjára. Például, ha egyes (!) témákban csak tőled olvasok és nem keresek egy olyan tanulmányt amely ellát a témára vonatkozó bilógiai, fizikai stb információval akkor hajlamos vagyok logikus levezetés nélkül elfogadni a teoriát, és ez érthető, nem várom el tőled ,hogy ilyen jellegű infokkal tűzdeld tele az írásaid, hiszen a képzettséged magasabb témakörökben forog mint a biológia, ezért is fogalmaztam úgy ,hogy más szintről vagyis fentről közelíted meg a dolgokat. Pontosíts kérlek ha nem így van, egy kicsit bizonytalankodok a véleményem igazában. A fenti logika alapján támadt az az ötletem ,hogy a tőled tanult metefizikai ismereteimet minduntalan kibővítsem biológiai infokkal pl: a cukornak a testre, szellemre gyakorolt hatásainak az összefoglalása a májban való lebomlásából kiindulva, és a helyzet fordítva is igaz, vagyis nagyszerű lenne Dawkins ...vagy más modern-régi természettudos munkáit összevetni a metafizikával és „egészebb” tanulmányt kisűtni belőle mely átívelné a szellemi-lelki-fizikai dimenziót. Richard Dawkins , etológus, nagy pontossággal részletezi az állatok viselkedését csakhogy a kauzalitáshoz úgy szintén nem ért mint Darwin –ezért is vallják az evoluciónisták azt az elvet miszerint nem szabad a miért kérdést feltenni , egyenesen butaságnak tartják az okra való rákérdezést.
Tehát a veled való együttmükődésem egyik célja a tanulmányíráshoz szükséges infok megszerzése volt.
Miután kezdtelek levenni a „polcról” mert semmi értelme sincs annak, hogy úgy viselkedjek mintha a külső Isten létezne s ennek hatására az információ szerzés céljából úgymond hodóljak neked, magasztaljalak s feladva magam rád támaszkodjak. Miután ezen kényszerképzeteim enyhűltek a legfőbb vágyam a veled való őszinte információcsere lett ! Úgy hiszem , hogy ,a „Körkép” vallomásom mint mérföldkő jelenik meg a kapcsolatunkban . Miután pozítiv visszajelzést kaptam tőled az írásommal kapcsolatban, éreztem, hogy elérkezett az ideje annak, hogy végképp leszámoljak a mester és tanítvány ferdített , torzított viszonyulásommal vagyis „ én vagyok a mester , te aztán vakon kövess engem de én nem árulom el neked ,hogy te is pont olyan teremtő ember vagy mint én” képzetemmel –tapasztalataimmal, úgyanis lányka koromban 2 guruval is találkoztam akik ezen elv alapján mükődtek és sikerült még jobban beszennyezniük az objektív Istenbe hívő és Őt figyelmen kivül hagyó anyáimtól örökölt Isten –képem.
Mondjuk láttam én jol ,hogy te a guru szerep ellenkezőjét testesíted meg , sőt a horoszkóp által a teremtői-teremtményi mivoltomba avattál be és mégis félve viszonyultam hozzád mert ha, már nem igaz az ,hogy a mester megvált akkor csakúgyan „rajtad áll minden” ,ettől aztán mégjobben meglehet ijedni kezdetben. Itt most a törci tanárom vicce jut eszembe: azt mondja a vallástanár Pistikének ,hogy az Isten mindenhol jelen van , erre fel Pistike megijedve megkérdezi őt „és a kamrában is jelen van ?”
Láthatod ,hogy mindeddig öszínte együttmükődésre vágytam , a tudattalan vágyaim, elképzeléseim azután kaptak teret, miután azt mondtad ,hogy meditálgassak a közvetlenségen, mert este megbeszéljük ezt . Ennek a szónak a hallatára görcsbe rándultak a beleim. Olyan ez, mint amikor egy féltett titkodra rátappintanak. Hát azt ,hogy örökké tetszeni, imponálni akartam neked mi sem bizonyítja jobban mint ,hogy amikor a descendensről beszéltél, nem tudván hirtelen ,hogy miről van szó, zavaromban, abbéli félelmemben , hogy kiderül ,hogy nem tudok mindent, butának fogok tünni a szemedben és az én horoszkópomhoz kötöttem a hallottakat. - Az egyik legerősebb tévhitem az ,hogy mindenhez kell értsek, mindenkinél okosabb kell legyek. - Majd figyelmesen átolvastam, hogy miről van szó s persze , hogy megértettem csupán az első rekcióm „ha nem tudok valamit, akkor biztos ,hogy valami nagyon fontosról lemaradok” hatására estem kétségbe és váltam kapkodóvá. Jaj ,Istenem mennyire zavart az elején (s most is közben), hogy nem csak az erényeimet látod hanem a hibáimat is , tűndérként és makulátlan kisasszonyként akartam feltűnni. Érthető ,hogy nagy kihívás számomra olyan emberrel beszélgetni aki átlát a szitán és két szóból leszereli azt ami nem stimmel.
A következő provokáció az volt , hogy magam helyett egy kereszetes víperáról küldtem képet amelyre te obégattál...na jó, elküldtem azt a képem amelyet nem szívesen mutatok bárkinek hiszen a hiúságom tetőfokát őrőkíti meg . Veszedelmesen bűbájos-ez, volta replikád, igen, akkoriban az is voltam, beleakadtak páran a”hálomba” csakhogy híjján voltam akkor a józanságnak pedig Lehel elszólása „szerencséd van a nőiességeddel”, egy öreg szomszédbácsi kijelentése „a kutyák és a nők mindig érzik ,hogy ki szereti őket igazán” ,Koppány mondata „ha most nem figyelsz oda akkor hülye p... leszel” elegendő felhívás lett volna a bűbájjal való óvatos bánásra. Érdekes ,hogy Koppány vulgárisabb megfogalmazását hallottam vissza Ernőtől akinek a kutyáit gondoztam egy éven keresztül. Veszedelmes konfliktusba keveredtem vele ( ezt majd egyszer kifejtem ), az utolsó tárgyalásunkor amikor az 1 hónapi fizetésemet követeltem csak úgy áradoztak belőle a trágár szavak és többek közt az a kijelentés is elhangzott ,hogy „hülye picsa vagy” . A tavaly nyár vége fele ez a konfliktus, pontosabban a helyzet megemésztésének a nehézsége és a gyűlölködés, valamit a csalás utáni Csabához való vissza menekülés, és külön kiemelem hogy a zavaros szertkezés vele, tetözőtt be nekem olyannyira ,hogy 3 napig bezárkoztam egy elsőtétitett szobába a tükrőt letakartam egy kék kendővel , a számítógépet letettem a földre magam mellé ugynis a földön aludtam neki dőlve a matracnak így biztonságos odut varázsolva magam köré, nem beszéltem senkivel ,minden apró zaj zavart, nem ettem semmit, öt mg orvosságot szedtem abból a gyógyszerből amit akkoriban a pszichiáter írt fel ,majd meijedtem ,hogy a gyógyszer megmérgez így ha jól tudom csökkentettem a dózist s aztán abba hagytam. Az őrültség határán voltam . Olyan igazságok fogalmazodtak meg bennem melyeket őrültségnek véltem, aztán kiderült ,hogy éppen azok a legjózanabb gondolataim. A gyógyulásomba az is besegített , hogy anyám elutazott Magyarországra s így egyedül lehettem a bajaimmal, külön megkérve őt ,hogy ne hívjon telefonon mert úgyse válaszolok (ha itthon lett volna akkor egyenesen vitt volna orvoshoz, és az kegyetlen lett volna). Linda szerencsétlenségemre nem volt itthon ,veled pedig nem akartam-nem tudtam beszélni , máskülömben a beszédem szétesett volt ,alig tudtam megfogalmazni egy ép mondatot.( ez csak egy kis kitérő volt, jól esik látni ,hogy lelki fájdalmak nélkül sikerül beszélnem erről ) Ezen emlékeim miatt nem akartam a bűbájos képemet mutatni, sajnos nincs a jelenlegi állapotomban készült kép (egy fényképezőgép megvásárolására tőrekszem...)
Visszatérve a provokációdra , felfigyeltem azon mondatodra , hogy legelöszőr egy nővel akartad megbeszélni a közvetlenség témáját , majd nem azt mondtad ,hogy hívsz engem hanem ,hogy hívjuk egymást –érzékenyen érintenek az ilyen apró jelzések, rögtön felfigyelek rájuk. A közvetlenségről való nyilatkozásod közben sikerült egy bensőséges légkört varázsolnod, és bizalom volt benne sok, sok bizalom. A következő provókáció és annak következménye már nyilvánvaló számunkra , leírtam az előző levelemben is.
Kitérve Emőkére és az én szándékaimtól eltekintve, csak annyit mondhatók, hogy miközben értesültem az ő cselekedeteiről, csalásairól az én véleményem az lett , hogy neked egy rendesebb –tisztességesebb nő mellett a helyed, persze eközben a lányok egészségére is gondoltam. Emőkének az a felvetése (jol mondom- e vagy azt az anyja találta ki? ) miszerint te kényszeritetted őt a gyerekeitek primítiv helyeken való megszülésére, a legistenibb cselekedetnek , a természetes szülésnek a profanizálása által, az iránta tanusított csöppnyi tiszteletem is elszállt .
Alea iacta est ? (a kocka elvan –e vetve , kérdezem én…)


Bizalommal, Reni

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/

...folytatás

Alea iacta est...Tudatába léve a szellem szabadságának, a személyességenk, a szabad akaratnak, mégis azt kell mondjam ,hogy a „kocka elvan vetve”. Olyan ez, mintha ott fent már eldölt volna a hozzád való viszonyulásom kimentele, biztos volt egy pont, amikor én a beleegyezésemet adtam a tervbe. A kapcsolatunk akkor maradhatna meg a barátságnál, ha az oroszláni ötös házas valamit a skorpiói (plutó a skorpióban és a 2es házban) problémám fel lenne oldva. Akkor nyugodtan ücsöröghetnék melletted, mert a józan eszemtől vezérelve nem látnám értelmét , hogy egy jóval idősebb emberrel szenvedélyes kapcsolatba lendüljek.
A kietlen párkapcsolatom közepette íntenzív erotikus álmodozásba kezdtem. Az álmok valósághű mivolta minden apró idegsejtemet megmozgatta. Az álmokban Lehel férfiasan bűbájos teste szerepelt. Ezek a heves érzelmi átélések kezdték veszélyeztetni az egészségem . Messengeren elmeséltem neki az álmaim, megkérdezte ,hogy mit tehet értem, megkértem ,hogy a válásom után találkozzunk . Úgy gondoltam ,hogy ideiglenesen, amíg jelentkezik egy érettebb férfi a képben addig ő megfelel nekem (habár iciri- piciri párkapcsolati felelősségre se képes). Beszélgetésünk közben kiderült, hogy ő még a testi szerelemre se képes, még az élvezkedés szintjénél tart. Így hát azt mondtam magamnak: köszönöm szépen, de ebből nem kérek. Álmaim központi témája a testi szerelemre való vágyakozás volt. Vágytam egy olyan férfira, aki beavat engem ebbe..., és rá egy kis ídőre jelentkeztél te a közvetlenségeddel. Egy konkrét eset is bizonyítja , hogy már akkor elfogattalak téged potenciális szeretőnek ( ó, egek , mondhatóm ezt így ??????? ) amikor egész éjjel hánytam és hajnalban szólni akartam messen Csabának ,hogy rosszul vagyok és egyedül téged találtalak a skypon (huha, Csabát kerestem és mégis a messel együtt a skypot is elíndítottam holott azon csak veled beszélek), végül neked mondtam el a bajom és te adtál nekem némi útmutatást a jobbuláshoz. Akkor reggel éreztem ,hogy igazából rád számíthatók és nem Csabára . Miután elváltam tőle egyre inkább szükségét éreztem egy rendes sexuális kapcsolat kialakításának, hiszen az utolsó fázisban, már csak űres testiségről szólt a dal, mely lassan szépen kezdte kiölni belőlem a finom női érzéseket, úgy éreztem ,hogy eldurvulok. Megijedtem ,hogy elsorvasztom magamban a pozítiv átélési beleélési képességeimet. S akkor döntöttem el ,hogy végleg felbontom a kapcsolatot. A legmagasabb szintű megalkuvásom akkor vált nyílvánvalóvá amikor Csaba azt kérte tőlem ,hogy váljunk el és én örömömben nagyokat mosolyogtam hihetetlen felszabadulást érezve a szívembe. Csakhogy ő is nagyon hajlamos a hamis kiegyezésre és azt ajánlotta nekem ,hogy maradjunk kötetlen szeretők, a legnagyobb vétek ilyent ajánlani egy 11 es házas lilithűnek aki a kötelesség tudata mellett is folyton szabadulni akar és végül a kötetlenségi ajánlata tetszett nekem és belementem egy szeretkezésbe (máskülömben Csaba egyik mániája az volt ,hogy ha szeretkezünk egyet akkor az biztos azt jelenti ,hogy minden a legnagyobb rendbe van...minden konfliktust evel akart elintézni), úgy éreztem mintha egy ezer idegennel szeretkeznék...annyira megundorodtam ,hogy 1 hétig nem voltam hajlandó őt látni.
A végén már úgy gondolkoztam ,hogyha csak testiség kell nekem, akkor miért nem választok egy olyan valakit, akinek a teste vonzóbb számomra. Például Lehel szép férfi teste a vírító zöld szemeivel olyan, mint egy álom. Egy hétig hiábavalósági érzéseim voltak, éreztem ,hogy csak egy normális szeretkezés törölheti ki belőlem azt, ami belém rögzült tévesen a szeretkezéssekkel kapcsolatosan. Sikerült Lehelt beídézni az útamba , egy éve nem láttam őt, a tűzessége valamint a nyugodsága amely inkább nevezhető elszálltságnak, erős hatással bírt. Sikerűlt egy csöppett felélesztenem magamba a tűzet. Probáltam messen felvenni vele a kapcsolatot de ő némi élvezkedésen kivűl semmi érdeklődést nem mutatott felém. Megmakacsoltam magam és azt mondtam, nem érdekel ha hónapokig nem lesz sexuális kapcsolatom és az sem ha a kielégületlenség miatt arra kényszerülők hónapok folytán , hogy magamat megérintve részesítsem magam némi örömbe (az első sexuális aktusom előtt „véletlenül” matatva magamon találtam fel ,hogy mi esik jól nekem s mi nem... Abban a korban ez érthető valamennyire, mert akkoriban kezdi felfedezni a lányka-fiúcska a testét... már csak az botránkoztat meg ,hogy el jutottam az önkielégítés ötletéig ,hiszen ebben a korba már nem normális szerintem, föleg ,hogy egy két férfi ismerőseimnél azt tapasztaltam, hogy a rendes sexuális aktust holmi önkielégítéssel vátják fel s jól elvannak magukkal...ez már egy kicsit nárcisztikus ,s úgy látszik a tűz eleműek hajlanak erre ,hogy önmagukkal szeretkezzenek...ha már ennél a témánál tartunk akkor szerintem még a katolikus papok is sunyiban magukhoz nyúlnak, majd biztos kérik a bocsánatot az Istentől...hihi) még akkor is jobban járok, mintha egy kéjsóvár férfinak adnám oda magam. A másik elhatározásom az lett , hogy, ha ezután is védekezek a magzat foganás ellen bármilyen szelíd módszerrel akkor sose fogom megtanulni a felelősségteljes sexualítást és akkor tényleg csak egy percnyi élvezetre degradálom az egész metafizikai tőrekvésemet.
Miközben én a természetes szeretkezés elve mellett kitartottam használva a kritikai készségem az újonnan megismert fiukkal szemben, aközben kerültünk közelebbi viszonyba mi egymással. Most már láthatod , hogy mennyire fontos nekem a letámadott plutóm a skorpióban valamint a 2 es házban és a mérleg asscendensem létrehívása végett a harmónikus szerelmi –sexuális együttlét.
Térjünk ki egy kicsit az ötös házas problémámra. Nehéz volt nekem megérteni és legföképpen elfogadni ,hogy a kötetlen intim , bensőséges együttlétek közben ismerem meg magam a legjobban, vagyis megtudom a férfiról, gyerekről, szerelemről, boldogságról ...alkotótt képzeteimet. Ennek a két (skorpió és oroszlán) vakfoltomnak a megvilágítása céljából igénylem teljes szívemból a meghitt, bizalomteljes szeretői viszonyt. Ezáltal, valamit az állandó tőrekvésemmel tudnék a legjobban nemesedni. Persze , hogy ennek tudatosítása után óriási lehetőségként jelentkezett a veled való szeretői viszony felajánlása. Rögtön lepergett előttem mindaz, ami hasznos lenne számomra, ettől aztán eksztázisba lendültem, úgy éreztem ,hogy egyszere mindent megkapok amire szükségem van. Részesülhetek az igazi szabadságban, felelősségben (nem kell attól tartanom ,hogy akaratomon kivül megfogan a magzat) ,diszkrét szeretben és amit eddig még nem árultam el ,vagyis a fényképek valamint anyám beszámolása alapján nagyon megszerettem a lányaidat ,tehát egy + lehetőség kinálkozik nekem –az odaadás, az anyáskodás megéléséhez amig nálatok leszek Ezért éreztem azt ,hogy hirtelen megkapok mindent.
Tehát joggal teszem fel a kérdést, hogyan tovább? Nem tehetek úgy mintha nem a karmikus problémáim feloldása végett teremtettem volna meg ezt a lehetőséget, mintha nem én akartam volna teljes lelkemből átélni azt a pillanatot amikor ráhangolodva a férfi vezette ritmikus mozgásokra , egymásba fonodva, nőként megtapasztalva a finom érzéseket , odaadva magam a bizalomteljes együttlétnek, átélem a kilővelés útján a megannyi életalkotó sejt befogadását és egyidejűleg a szellemem –lelkem megtermékenyülését (a testi megtermékenyülés még nem ídőszerű számomra ). Felvetődik egy pár kérdés.
Tegyük fel, hogy érdemes rövid távra tervezni és a megszerzett tapasztalatok után, egy korban hozzám illő fiatalember után nézni akivel a családalapítás is szóba jöhet, mégis hogyan lehet egy szellemileg kielégítő szeretői viszonytól fájdalommentesen megválni, annak érdekében, hogy egy más, feltehetőleg éretlenebb fiuval kössem össze az életem? Hogy lehet ezt a fajta kompromisszumot meghozni ? Nem fogok-e a te személyed után epekedni, vágyakozni? Tutti biztos ,hogy itt Erdélyben nem ismerek még egy olyan értelmes embert mint te, és ha minden ráció, józanság, ritmus-ciklus törvénye ellenére se tudok megválni tőled, akkor mi fog történni? Hajlamos vagyok a mérleg aszcendensemmel örök párkapcsolati boldogságban gondolkodni, ez kislánykoromban úgy jelentkezett, hogy a megtettszett fiúcskára mint völegényemre tekintettem és vele szerettem volna leélni az életem valamint a vezetéknevét az én keresztnevemhez illesztettem..
Jó lenne ha a fenti kérdés mihamarabb letisztázodna bennem, mert ha meggyöződnék arról ,hogy rövid távon megfelelő tapasztalatokban részesülnék és a fiatalságommal örömöt varázsolnék köréd ,úgy ,hogy egy idő elteltéve képes lennék egy korban hozzám illő fiatalemberrel alkotott család képében tervezni, akkor részemről semmi akadály, ha csak a korkülömbség jelent per pillanat akadályt (egyelőre más akadályt nem látok ,az majd a személyes találkozás után kiderül) . Persze ez mind csak elmélet. Igazából a találkozás során fog eldölni a kettőnk helyzete . Ahogy te mondtad, lehet ,hogy kiábrándulok belőled, hát azt nem hinném, de amilyen kényes vagyok az esztétikára, lehetséges ,hogy nem fog tetszeni nekem valami...vagy egszerűen nem fog valami megfelelni az ízlésemnek és akkor tényleg csak barátok maradunk . Ez lenne az egyszerűbb , a kényelmesebb helyzet. De hát, az Úr Isten, úgy látszik nem szereti a kényelmes verziókat ha ilyen bonyodalomba visz engem amelyben maximálisan helyt kell álljak. Persze azt már mondanom se kell ,hogy a helyzet abszurditása is nagyon felcsigázta a fantáziám hacsak belegondolok...Szilárd a „vén bolond „aki 55 évesen is képes egy fiatal hölgyike érzelmeit felkelteni ...(ne vedd sértésnek a vén jelzőt...van egy olyan közmondás ami igaz hogy nőkre vontkozik de most találó „akármilyen vén az asszony ha férjhez megy csak mennyasszony...)


Szeretettel , Reni

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/

A fentiekhez képest (És mondom, van egy ennél durvább levél is, amelyben Renáta magát az általa vizionált szexuális aktust is előre leírja.) tehát, nem, hogy nevetséges, hanem egyszerűen siralmas, hogy mind anyuka, mind a pici lánya azzal állítanak elé ország-világ előtt, hogy az asztrológusi státuszommal visszaélve, én elcsavartam az ártatlan bárányka fejét. És az már egyenesen dühítő, hogy miközben, velem majdhogynem párhuzamosan még három fiatalemberrel szeretkezett közben, maga Renáta is képe volt elhinni az anyja által szajkózott disznóságokat, és azzal állt elő Lindának, hogy amiért én vele szeretkeztem, egyenesen pedofil vagyok!
De még ekkor is csak Lindának írtam, egy levelet, amelyben arra kértem, hogy figyelmeztesse Renátát a szavai súlyára:

Szia Linda!

Az jutott eszembe, hogy bármilyen gyógyszereket is szed Renáta, lévén, hogy maholnap 21 éves, azért egy átlagos húsevői honpolgári felelősségre csak köteles. Légy szíves tehát, kérdezd azt meg tőle, mielőtt ezt a disznóságot tovább terjesztené rólam, hogy azt hogy pedofil vagyok, miként értette. Úgy-e, hogy esetleg tudomása lenne arról, hogy én időnként macerálom a kislányaim csiklóját, vagy esetleg fogdostatom a nemi szervemet azokkal? Mert végül is, ilyen esetekben konkrétan is néven kell nevezni a dolgokat, mielőtt a mások képzeletére bíznánk azt, hogy mit gondoljanak arról, amit állítunk valakiről! Vagy "csak úgy" képzeli ezt, hogy az anyja vele is bevetette, hogy 20 éves kora után is gyermek maradt? Vagy esetleg csak az én részemre volt gyermek, a többi szeretője számára, akivel még kiskamasz korában nyílt szexuális életet folytatott az anyja és az apja tudtával és beleegyezésével, az otthoni szobájában, szóval, akkor, azok számára, 2 - 3 évvel korábban már nem volt gyermek, csak három évvel később lett gyermekké, amikor el jött hozzám és velem lefeküdt?
- És ezt már nem szükséges az én nevemben megkérdezned, hanem az ő mentális javulása érdekében is kellene ezt tisztáznod vele. Mert hogy fog meggyógyulni, ha - Egészen biztos, hogy mások előtt is, nem csak előtted! - ilyen felelőtlenül jártatja a száját?

Köszönettel: Szilárd

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/

Való, igaz, hogy asztrológusként a velem horoszkóp-rendelői viszonyba került személyek problémáinak a metafizikai - asztrológiai feltárások útján történő feloldásán való - bizalmasan intim, vagy az utólagos és nyílt fórumi - fáradozás lenne az elsődleges feladatom, de az is igaz, hogy "Egy kóbor kutyán sem tudsz lényegileg segíteni, amíg a saját problémáidat figyelmen kívül hagyod, tudatosan mellőzöd, vagy felületesen kezeled." Remélve, tehát, hogy a Dülő Enikő és Renata számára egyelőre elegendő objektivitáshoz vezető, nézőpont-cseréhez való lehetőséget (Némi férfias és gyakorlatias információ-értelmezést) szolgáltattam, annak érdekében, hogy mindketten abba hagyják végre ezt a magas szintű önámítást és általuk az én személyemben megtestesülve látott, külső-ellenségre való mutogatás, olcsó és végső soron hülye gyerekeknek való, ostoba játékot, és persze, a rám-haragvásban történő, amennyire megható és bájos, éppen annyira primitív és lehúzó (Vissza-élő) gonosz-szolidaritást, mert e napokban inkább a Csíksomlyói, sokak számára elképzelhetetlenül nagy vagyont érő, háztelkeinknek az édesanyám humanisztikusan jóságos aláírására alapozott élsinkófálásának a metafizikai háttereit és tanulságait szeretném megbogarászni, levonni.
Aki arra gondol, hogy most kétségbeesetten zokogok az elúszott (Egy jóságosan humánus megértésből és emberi szeretetből eredő, felelőtlen aláírás által semmissé tehetett.) családi vagyon miatt, ami most nem azt szolgálja, hogy abból a vagyonból, amit a műbútor-asztalos mester dédnagyapám munkájáért járó fizetségből az őseim telekvásárlásba fektettek, legyen bár egy telkünk ahol a gyermekeinkkel együtt, tiszta levegőt szívhatunk, úgy, hogy nem kell magunkkal vinnünk pokróctól és meleg ruhától kezdve mindent, ami egy, vagy netalán egész napra kell, mert építhető a telekre egy bármilyen szegényes kulipintyó is, amiben ezek ott hagyhatók, szóval, aki arra gondól, hogy amiért ez a telek az anyám "jósága" miatt, a múltban éveken át és még most is, végső soron, nyerészkedő székely és román banditák, életnyerési spekuláns terveinek és álmainak a beteljesülését szolgálja, én kétségbeesetten óbégatok és átkozódok, és álmatlanul forgolódok, az nagyon téved. Itt vagyunk, az egész család, kint a nyári táborunk színhelyén, és azt magyarázom Emőkének, hogy nem szükséges látványos családi fekete báránynak lenni a tök negatív Jupiterrel (Anyám képletében), tehát nem csak elinni, elkártyázni, elkurvázni, vagy vakmerő és eszelős fogadáson elveszteni lehet a családi vagyont, hanem el lehet azt felelőtlenül "jóságoskodni" is. (Azok számára akik a regényemből nem tájékozottak: anyám azért írt alá egy hamis adás-vételi szerződést, aminek a tárgyát egy olyan ház képezte, ami soha nem volt azelőtt az övé, hogy a Panaszfalban már megnevezett Fehér István és Fehér Ilona, Csíksomlyó, Bánya utca 3 szám alatti "szerencsétlen" emberek, tudják azt a házat, amit a mi telkünkre, jogtalanul építő Balló Imre MTSZ-brigádos rokonaitól ezen adásvételi dokumentum alapján a nevükre íratni és telekkönyveztetni. Akkoriban ugyanis a földtelkek mind a Román Állam vagyonát képezték, tehát telek-adásvételi lehetőség nem volt. És itt kapta be anyám és általa én a horgot, mert 12 évvel később, ezek a szegény és anyám által sajnálni valóan megsegíteni ítélt emberek azzal álltak elő, hogy márpedig ők, anyámtól azt a telket is megvásárolták, amin a házuk áll.) Teljesen mindegy tehát, hogy a jelenség mely pólusánál állunk, mind a lényeg, mind a következmény, ugyanaz!

(Folytatása következik)

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/

Ráadásul, amit a Skorpió teherrel rendelkező személyeknek elsődlegesen meg kell tanulniuk, az a folytonos és mindenek feletti kiegyenlítődésben való hit, vagyis a szüntelen megértésre alapozott megbocsátás és elbocsátási képesség megszerzése. Egy dolog tehát az, hogy igazságkutató szenvedélyemben igyekszem minden információt feltárni és kitárni, és más dolog az, hogy ebbe lehetőleg soha semmiféle haragot nem szabad bevinnem. Erről jutott eszembe egy vers, amit éppen akkoriban írtam, amikor Emőke Solykával folytatta a romantikus levelezését. Valahol itt meg van az első változata. Elő vettem és kissé irodalmiasítottam, de a lényeghez nem nyúltam hozza:

Bolond-nóta

Csak látszatra naiv az, akit Bolondnak neveznek.
Ő csak a ravaszok által lemosolygott százkarú
Szeretetbe ékelt fényösvényét járja. Nyugodt lehetsz:
Látott ő kívül-belül szennyet és gennyesedő vért
Eleget, az ő útja mégis a csillagporos derű,
amelyen a sorsát szőni, mindig Istenéhez tér
s ezért neki a földön is sikerül az ábra és a mű.

Álmát kerüli a gyűlölet s a neheztelés réme,
És dalolhatom tovább:
szerelmétől vidámságot kér ebédre.
Képzeletvilágát semmi fel nem dúlja,
Füttyös jó kedélye a hegyek ormát fújja.

A Bolond a porban is a mennyországot látja,
Ezért Ő az ördögtől sem fél.
A Bolondnak tényleg boldog-bolond a családja,
Nem hiszed, de lelkével az örök igazságban él.

Bolond-fároszából kiapadt a kapzsiság olaja,
A szellem-óceán mélysége titkos emlékében ég.
A Bolondnak nincsen ellenség-képzetet őrlő malma,
Sóvárgó vágyain derülve, mindig partot ér.

A Bolond, hogyha verseng is csak játszik,
Bábel Tornyokat nem épít és ezek védelmére
Nem szerződik és nem szövetkezik senkivel.
Forgó színpadokra, vagy ebédekre hogyha hívják,
Akárcsak a hiuság-bazárban, derűsen mosolyog,
S az aggódó könyvelők álmában táncol Jettivel.


Szóval, nem hogy nem csepeg a lelkem a gyűlölettől és nem is panaszkodom, mint ahogy talán a soraimból az kicsendül, de egyenesen nagyokat röhögök magamban, amint elképzelem ezt a sok idiótát, akit a fentiekben joggal nevesítettem, amint elképzelem, hogy miként sumákoltak, tudván jól, hogy előbb egy tehetetlen és végső soron szegény öregasszonnyal csesznek ki, majd egy több gyermekes családapával. És csak azért röhögök harsányan ezeken az asztrális trágyadombokat szaporító emberi férgeken, mert tudom jól, hogy így még adok nekik némi esélyt spirituálisan a felébredésre, de ha sajnálnám, akkor még mélyebbre süllyeszteném. - Noha, abban sem vagyok biztos, hogy annál mélyebbre lehet-e süllyedni egyáltalán? Hiszen Balló István tanár úr, aki a legnagyobbat kanyarította az egészből, rég óta megdöglött már, Romfeld Magdolnának a dúsgazdag férje úgyszintén, Fehérék meg azt kell hazudják maguknak nap mint nap, hogy jól tették amiért az anyámmal megfizettették azt a nagy összegű perköltséget, aminek a révén úgy jutottak hozza a Ballóéktól vásárolt földekre szóló birtoklevélhez, hogy végig azt hazudták: az anyámtól vásárolták meg azt a házat, amit a rég megdöglött Balló Imre épített a mi telkeinkre teljesen jogtalanul és törvénytelenül. Szó ami szó, ők tényleg fizettek a házért - de csak és csakis a házért! - de nem anyámnak, de nem anyámnak, hanem Balló Istvánnak, vagy valamelyik másik Balló-örökösnek. És ezt nekem meg is mondta Fehér István! Szóval élnek valamennyien a nagy mocsokkal a lelkükön és nincs hatalom, ami őket fel tudná oldozni, amíg be nem ismerik és be nem látják az egyelőre csak három évtizeden át elkövetett vétkeiket! - Hogy a napi boldogság-kábulatát az elfogyasztott napi adag alkoholban mérő Traian Faur földmerő úrnak a mi kifosztásunk által szerzett, mennyeien boldog lelkiállapotairól ne is beszéljek.
Én az enyémmel és ők az övékkel. Hogy az anyám lelke ezután egy pokol, az más kérdés. De mindaddig, amíg az ártatlant játszodja és legalább annyi bátorságot képtelen összeszedni, hogy azt mondja: Fiam, ezt rettenetesen elrontottam, kérlek szépen bocsáss meg ha tudsz, addig rajta sem segíthetek.
Ezt magyaráztam a tavaly Emőkének is: Nagyon vigyázzon, mert ha a tetteiért a személyi felelősséget feladván, elárulja magát azzal, hogy besétál az önfelmentés, illetve a végtelen hazudozás labirintusába, és nem fordul vissza idejében, nem csak az életével, de az öröklétével kell majd fizetnie érte!
Akinek van füle hallja! És nagyon remélem, hogy Dűlő Renátának is kidugul valamikor a füle...

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/

Hát, a többi még haggyán kedves Linda, ezekben a kérdésekben akár meg is lehet érteni az eljárásodat, hiszen az orvosi-maffiának köszönhetően, a mai elszédített és megijesztett embereknek jogosak a félelmei, és azt is el lehet fogadni még, hogy mit tehet a szegény anya, ha nem egyedüli szülője a gyermekének és a férje éppen úgy értelmezi a keresztelést, mint a rokonai, és azok elvárásainak "természetesen" enged, de a fülkifúratás, az tényleg nagy szamárság, hogy ne mondjam: a primitív világiasság, tehát egyenesen a Lilith előtt való hódolás volt!

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/

Kedves Daczó Katalin!

Néhány napja véget ért az idei asztrológiai – metafizikai életmód táborunk, amely lejárta előtt nem olvashattam rendesen újságot (a Csíki Hírlapot) annyira, hogy éppen csak tudomásul vettem azt, hogy a regényemről „szerencsére” semmi rosszat nem írtak, amiként jót sem persze, abban az értelemben, hogy a kevesebb mint fél oldalnyi ismertető szöveg az én, kiadók számára készített, tartalom-ismertetőmnek (szinopszis), és az ön kérdésére adott válaszomnak a bizonyos részeiből állt. (Szinte azt írtam, hogy tetszőlegesen, mivel még az a két - három mondat sem került be az ön több pontos kérdésére adott válaszomból, amelyben a regény lényegi mondanivalóját ecseteltem.) Olvasom tehát a majd két hét alatt olvasatlanul maradt Csíki Lapok számaiban a figyelmemet felkeltő cikkeket (A Városnapokról szóló beszámolók nem tartoznak ide, mert szerintem ez a legsértőbb szavakkal sem minősíthető, kétségbeejtő rendezvény a legjobb példája a gonosz politikai megfontolásból elkövetett tudatos néphülyítésnek!), és nem győzök csodálkozni azon, hogy a Cs L. hasábjain, a besúgó Kovács Lala (Lajos) pl. éppen úgy méltatlankodik amiért Bíró Jóska barátom, volt osztálytársam és OGA-s kollégám nevesíteni „merészelte”, mint a közösségbe tisztességes munkára alapozott életvezetéssel integrálódni képtelen cigányok azért, hogy a kárvallottaknak elege lett a lopkodásaikból. Mivel viszont, a tábor után kint maradtam még télire erősödni a halastavak melletti üres kempingben, az ön besúgókra és besúgottakra vonatkozó jegyzeténél maradtam a témában, nem tudom, hogy a Dinamós Lalának a célzatos malíciával Liviuhoz és nem Jóskához intézett bocsánatkéréséhez Jóskának volt-e utólagos hozzáfűzése? – Nekem viszont lenne:
1) Ne álljon az erdő felől az, aki közülünk valóként, ismeretlen-névtelenül, a fiatal éveink tönkre tevőinek bármilyen „kényszerhelyzetben” is, segédkezett. – És itt a kényszerhelyzet kifejezés egyenesen bicskanyitogató, hiszen maga a volt dinamós hencegi el, hogy milyen arany élete volt, miközben sokunkat egyik munkahelyről a másikra rugdostak – vagy éppenséggel munkakerülőként a hadsereg munka-osztagaihoz a hazaépítés nemes céljával besoroztak! Bevallom őszintén, hogy – amint ön is írja ezt a jegyzetében – én sem vagyok „fehér” ebből a szempontból, mert igen is, megkértem az édesanyámat, hogy szóljon a szomszédunkból a helyi katonai sorozó egység (komiszáriát) parancsnokához (Kocsis Alberthez) férjhez ment Irénkének, hogy valamiképpen akadályozza meg a katonai munkaosztagba hurcolásomat, miután Becze elvtárs (Bizony, bizony, az önök hasonló családnevű kollégájának az apja – a regényemben Kecse elvtárs-, akit látom, hogy a nemes lelkű utód egyre inkább és ugyancsak a Csiki Lapok hasábjain fényesít...) „szabaddá tett”. Szóval azt követően, hogy amikor még nem tudtam, hogy jogtalanul, vagyis törvényes alap nélkül teszik, halálra rémítettek Butyurka elvtársék azzal, hogy politikailag büntethető – jogilag elítélhető - vagyok azért mert valamelyik baráti társaságban, ahogy ön írja: buliban, vagy netalán egyenesen az általam vezetett irodalmi körön kijelentettem, hogy márpedig én nem fogok hazafias verseket írni, nem hiszem azt, hogy a besúgóink csupa ártatlan dolgokkal etették volna sorozatosan a jól kiképzett szekus tiszteket, noha mindaddig, amíg Berecky Károly újságíró, meg nem mondta, hogy törvény szerint nem vagyok köteles sem bemenni, sem nyilatkozatokat irkálni, abban a történtben, amit a regényemben is megírtam (Hazafias kihallgatás) én is kerültem olyan helyzetbe, hogy a Butyurka őrnagy diktálása szerinti „nyilatkozatomba” olyanokról (Pl. a Hargita Népe volt főszerkesztőjéről, aki az istennek sem akart beleegyezni, hogy bár egy havi ifjúsági kulturális mellékletet kiadjanak, amelyben közölhetnénk mi is.) és olyasmiket írjak, ami senkinek sem árthat.

2) Elfogadni elfogadom tehát valamelyest a Kovács Laji ide vonatkozó magyarázkodását, de azt nem, hogy még ő méltatlankodik, és ráadásul azt hazudja, hogy amit tett, az együtt járt a volt Dinamós múltjával. Nem másért, de Csíkszeredában bizony sok sportolónak, főként ugy-e, hokistának van dinamós múltja és némelyeket személyesen is ismervén, mindannyiunkban meg kellene fagynia a vérnek, ha Kovács Lajinak igaza lenne. Én legalább is több éven át jártam és több alkalommal szilvesztereztem olyan társaságban, amelynek egy ilyen férfi dinamós volt, de lévén, hogy amikor Butyurkának sikerült 1986 tavaszán utoljára az útlevélosztályra az Útlevélosztály parancsnokán keresztül becsalnia, azzal az ürüggyel, hogy baj van a nemrég leadott útlevelemmel, amit a Budapesti román nagykövetségen hosszabbíttattam, már azt is megfigyelhettem, hogy mit és vajon kiktől tudnak, mivel egyértelműen és határozottan megtagadtam azt, hogy „nyilatkozatot” írjak és azt a játékot játszottuk, hogy egy fiatal tiszt írta azt, amiket Butyurka diktált, majd arra szólítottak fel, hogy azt írjam alá. Mivel erre nem voltam hajlandó, megígértették velem, hogy másnap bemegyek és újra olvassuk az egész anyagot, és ami szerintem nem felel meg a valóságnak a „jegyzőkönyvből”, azt kihúzhatom, illetve átírhatom. És így is lett. Az utolsó „extemporálomat” tehát már nem én írtam, hanem csak kijavítottam. Hogy a regényemben is szereplő (Hazafias kihallgatás IV fejezet) a Rejtőjenői finomságoknál is nagyobb marhaságokon milyen komolyan elvitatkoztunk, talán nem kell ecsetelnem. A lényeg az, hogy az ide vágó tapasztalataim és megfigyeléseim alapján, én teljesen biztos vagyok abban, hogy ez a volt Dinamós barátom soha nem írt olyan jelentéseket, mint a környezeti tiszteletére oly büszke Kovács Lajos.

3) Önnel teljes mértékben egyet értve, abszolút korrupt alapállásnak, csaknem gerinctelenségre utaló megjegyzésnek tartom Kovács Lajinak azt a megjegyzését, miszerint ott kell hagyni a fenébe az egész besúgó ügyet, mert, ha mindenki követi a Bíró Jóska példáját, akkor a városban minden második ember haragosa lesz valakinek! Úgy érzem, ehhez nem is kell más kommentár, mint Nagy László monumentális verséből, a mennyegzőből egy idézet:
„SEJJEHUJA RÓKAPRÉM, MÁS IS KURVA NEM CSAK ÉN!”

De még van egy, a Kovács Laji méltatlankodásától független, negyedik észrevételem is, ami feltétlenül közölnöm kell önnel, aki mind a Bíró Jóskával készült anyagot, mind a regényem ismertetését rövidített szignójával jegyezte. Hiszen joggal felmerülhet önben is a kérdés, hogy amennyiben én is valamelyest hasonló módon látom ezt az egyesek által kötelezőnek magyarázott piszkos múltunkkal kapcsolatos problémát mint én, akkor miért tértem ki, az ide vonatkozó kérdésére, amit ön a regényem XI. fejezetében, több művészi átírás után közölt szekus-interjum kapcsán tett fel?

4. Azért kedves Katalin, mert mélységesen és határozottan bántónak éreztem azt, hogy a tizenhat – tizenhét éves, reális művészi kétségek és komoly művészi megfontolások (kompozíció, szerkezeti kérdések, stb.) közbeni, megfeszített munkával, és sokszor a család elől nagy lelkiismeret furdalások árán ellopott időben készített „életem regényéből” ön ezt az egy, általam inkább csak a tulajdonképpeni mondanivaló illusztráció-toldalékaként betett fejezet-részletet találta érdemesnek kiemelni, és abban is a regény mondanivalója mellett teljesen jelentéktelen „kódokra” rákérdezni! Ne HARAGUDJON kedves Katalin, de egyáltalán nem a besúgás lelki, szellemi, vagy társadalmi problémáiról szól a regény, hanem annál sokkal többről!
Hát erre próbáltam én önt finoman rávezetni egy olyan válasszal, amellyel nem sértem meg. De hiába... Mert végül is, azt a néhány mondatot, amelyben a regény mondanivalóját megfogalmaztam, kihagyta, és csak az udvarias elhárításomnak a magyarázkodási részét közölte a mű (Direkt azért írtam így, hogy érezhető legyen: ahhoz képest, hogy milyen szellemben dolgoztam én éveken át rajta, és ön mit talált fontosnak, mennyire nevetséges már csak ezt a kifejezést is használni) ismertetőjében.

És akkor jöjjön a Kovács Laji besúgói szemtelen méltatlankodásának a negyedik pontja, ami egyben az én „írói” sértettségemnek és szomorúságomnak is úgymond alapot ad.

5. Azt mondja ez a méltatlankodó „ártatlan” ember, hogy az újságnak nyilatkozva, Bíró Jóska barátom, igen nagy feneket kerített az ügynek, amikor az affért négyszemközt is elintézhették volna, és bizonyára azért, mert úgy akart hírnévhez jutni, hogy az újságon keresztül üzente neki, hogy elvárja a bocsánatkérését. SZERINTEM NAGYON IS JÓL TETTÉK, MINT ÖNÖK, A SZERKESZTŐK, mind Bíró Jóska, hogy ekkora nyilvánosságot és ennyi helyet biztosítottak annak ismertetésre, hogy mi lehet egy CNAS – ügycsomóban – doszárban -, és teljesen egyet értek azzal, hogy mindenkinek, aki úgy érzi, hogy besúgták, a Jóska példáját kellene követnie. Nagyon sajnálom tehát, hogy én elhanyagoltam az ügyet, és annak ellenére, hogy Jóskától már több éve kértem is egy nyomtatványt, annak a kitöltését és postai elküldését addig halasztottam, amíg azt képzeltem, hogy már nem is fontos a dolog. Nagyon remélem tehát, hogy a következő hetekben leszek annyira éber, hogy ezt a bürokratikus műveletet végre elvégezzem. Szó sincs tehát arról, hogy én ezt ellenezném, vagy esetleg Jóska barátomat irigyelném a leleplezés bátorságáért, és mint minden titkolózás haragosa, mind vele, mind önökkel teljese mértékben egyetértek.
Azért viszont mélységesen meg vagyok sértődve, amiért a 17 éven át, komolyan mondom, hogy sokszor nagy áldozatok árán írt regényem ismertetésére, nem csak, hogy negyed annyit helyet sem szántak, mint arra, hogy valaki végül is kikérte a CNAS-től a megfigyelési ügycsomóját és annak a tartalmát a nyilvánosság előtt felfedte, de még arra sem méltattak, hogy a regényemben olvasható szekus- interjúban szereplő nevek „kódjának” a felfedésén kívül, valamit is kérdezzenek!

Kérem szépen, ne úgy kezelje ezt a levelemet, hogy önre, vagy Kovács Attilára haragudnék, illetve, hogy valamelyikükre akár csak is neheztelnék is, de úgy érzem, önökkel szemben követnék el morális vétséget, amennyiben ezeket a gondolataimat – sérelmeimet nem közöltem volna.

Barátsággal: Kozma Szilárd

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/