|
Kedves barátaim!
Köszönöm mindazoknak, akik itt írtak, és azoknak s akik magánlevélben fejezték ki együttérzésüket és aggodalmukat, akik hasonló tapasztalataikból és a környezetükben megtörtént esetek példáiból eredő tanácsaikkal és a Medárda megmentésére vonatkozó elképzeléseikkel igyekeztek segíteni.
Kell tudnotok,hogy szombat este, lévén nagyon nagy a meleg egyet az hírős Nárcisz utcabeli Filtermeister- lakás felé sétáltunk egy nagyot (Ividővel együtt). És itt meg kell jegyeznem, hogy létezik Csíkszeredában még egy másik Filtermeister család is, amely viszont nem azonos ezzel, amellyel én óvatlanságomban és figyelmetlenségemben, ilyen alacsonyrendű, sőt: számomra valóságos pokoli élményeket és tapasztalatokat eredményező „családi” relációba keveredtem. Ez a két azonos család tehát nem keveredő össze, mert a másik esetben, egy a városban közismert, népszerű, sőt, azt is lehet mondani, hogy köztiszteletben álló családról van szó, amelynek a tagjai nem érdemlik meg, hogy emezen távoli rokonaiknak a sátáni tettei miatt az ő nevüket netalán bármiféle tiszteletlenség is érné a részemről. Sőt, Emőnek a házasságunk korszakában tett megjegyzései szerint, annak a másik családnak a tagjai (Az idősebbik Filtermeister úrral, áttételesen munkahelyi kolléga voltam valamikor, anélkül, hogy közös szakmánk lenne, a fiatalabbik, aki talán az édesapánál is nagyobb népszerűségre tett szert a városban, az egyik, külföldre szakadt jó barátomnak a fiatalkori igen-jó barátja.) egyszerűen nem létezőnek tekintik azokat akikkel én, ezekbe, a Rák-karmámnak megfelelő családi disznólkodás korpájába keveredtem és mivel ez, a retardált leszármazottja a „másik” tehát kevésbé népszerű Filtermeister dinasztiának a gyermekeim anyja, nyolc (8) éve, hiába igyekszem, hogy ezt a rémséges családi köteléket felszámoljam. Remélem viszont, hogy ezúttal sikerül…
Én tehát, erre a szombat esti családi sétára, előzetesen magamhoz vettem azokat a bírósági határozatokat, melyek szerint Medárda az én szülői – nevelői felügyeletem alá tartozik, és ami szerint jogom van Rékának a két hetenkénti láthatására iskolai év közben és egy egész hónapig nyári vakációban, amit semmilyen hatóság (Törvényszék, vagy Táblabíróságm stb.) még nem vont vissza, sőt, amelyeknek a megszüntetésére, vagy megváltoztatására vonatkozó eljárás, a tudomásom szerint, semmiféle hivatalos (bírósági, törvényszéki, stb.), ne indult, ilyen sehol nem létezik. Azt, hogy a Rékának az egy hónapos nyári vakációztatására vonatkozó bírósági döntést a Filtermeister klán jelenlegi vezetője, Drakula Megdolna, hogyan értelmezteti az általa, az önálló gondolkozásra 38 évesen is képtelenné tett lányával: Drágalátos Emőkével, évek óta megtapasztaltam, ismerjük. De azt, hogy ezzel a magát hülyének tetető, sátáni körmönfontsággal, még azt is el tudják érni, hogy az Emő által 8 évvel egyszerűen, mint a piszkát, ott hagyott, és ezelőtt két évvel még a látókörén is ívül hagyott, tehát végig egyedül, majd Violával közösen gondozott, vigyázott és nevelt Medárdát is sikerül valamikor tőlem hermetikusan elzárniuk, minden ide vonatkozó bűnügyi tiltás ellenére is, hát ez tényleg nem állt még egy negyed évvel korábban sem a jövő-képzeteim között.
Éppen ezért vettem tehát magamhoz az illető iratokat, hiszen az kapóra jött, hogy este „közelítsem meg” a kommunikációs a törvény szerinti valóságnak a kommunikálását és ezzel együtt a szülői jogaimnak a hivatalos érvényesítése meghirdetését és gyakorlati elkezdését, amikor égnek a híres 2,5 szobás lakásban a villanyok, sőt, a televíziós készülék működésiét jelző sajátos fénysávok is látszanak, tehát nem lehet letagadni az otthonlétet. Persze, hogy a csengetésünkre és bekopogtatásunkra nem nyertünk bebocsátást, de amint az szándékom is volt, úgy, hogy azt a szomszédok is meghallják – És emiatt, akkor is személyesen és utólagosan most is bocsánatot kértem - kérek tőlük, amiért más választást nem adott a kedves szomszédnőjűk, Terézia mámi, körmönfontan sátáni Magda-leánya, és az öregasszony nyugdíjából a magát és a gyermekeit eltartani akaró unokája (Többre nem fut a liberális fantáziájából és a munkakerülői lustaságából – dögségéből.).- bekiabáltam tehát a nálam levő bírósági határozatokban levő jogaimat, illtetve mindazt a bűntényt, amit ellenem és a gyermekeim ellen elkövetnek, az által, hogy ezeket a gyermekeket hermetikusan elszigetelik tőlem, illetve, amelyek törvény által üldözendőmnek és büntetendőnek vannak megtiltva és megítélve, minden demokratikus berendezkedésű államban a földön, nem, hogy az Európai Unióban.
Ennek a gyakorlati eredménye az érzékelhetőség szintjén az lett, hogy végül is, nem merészelték még azt is elkövetni, hogy Medárdát ne engedjék hétfőn iskolába, ahonnan ő éppen kijött, amikor én, éppen ott haladván el, az épület előtt, megálltam a barátaimmal beszélgetni. Mit ad Isten (Végre kézzel is fogható Igazságot…), Medárda éppen akkor jött ki, és a bejárat előtti bicikli tartóból ki szedve a kerékpárját, arra gyorsan felpattant, és máris indult volna haza, amikor harmadikra sikerül olyan hangosan kiáltani utána, hogy vissza fordult, egyenesen felém hajtva és a biciklijéről előttem megállva- leszállva, és a holivudi filmekből untig ismert, jellegzetesen liberális, és liberálisan nőies gesztussal (Ezt a későbbi beszélgetésünk során is döbbenten tapasztaltam, hogy az én szeretettel nevelt lányomnak milyen nagy mértében sikerült a személyiségét, legalább is a gesztusok és az ostoba értetlenkedés szintjén, az amcsi színésznők gesztusait leutánoznia és átvennie.), égre emelt újakkal, elém tolta a tenyerét, és azt mondta, hogy „Csak rendőr jelenlétében vagyok hajlandó veletek tárgyalni.” (Baszki Szilárd ezt jól meg kaptad. Ezért igazán érdemes volt ezt a lányt az öledbe, meg a nyakadon cipelni, és két kerek évet kínlódni vele, amíg képessé válik valahogy a kerékpáron az egyensúlyát megtanulnia - 7 éves korától 9 éves koráig – stb, stb., az gazság az, hogy már én is unom. És amikor ez eszembe jut, mármint ez, a sajátosan Filtermeisteri hála, akkor jön, hogy össze hányjam magam. (Állítólag a milicista nagytata halálra gázolt Csíkszenttamáson egy lány gyermeket, amikor éppen egy olyan buszt vezetett, amelyben valamilyen szocialista ünnepélyen megrészegedett kollégái dáridóztak éppen. És ettől nem, hogy még csak börtönbe sem zárták az elvtársat, hanem még csak le sem szerelték, folytathatta a „munkáját” tovább. Erre a munkára kapja ma a mámi azt a luxus nyugdíjat, amiből Emőkének nem csak az ingyenélésre futja, de az én gyermekeim hülyítésére és szabályos megrontására is.
Mondom neki, mármint Medának, hogy: Ha te tényleg éppenséggel rendőri jelenlétet kívánsz a beszélgetéseinkhez, azt csak úgy tudom elintézni, hogy feljelentlek az ügyészségen, amiért egy idegent, tehát az anyádat beengedted az én kizárólagos tulajdonomat képező, lakásba, ahova és amelyben attól kezdve, hogy kijelentetted, hogy nála akarsz lakni, neked sem szabadott volna törvényileg be menned. Ezzel viszont az anyádat is, újabb bűncselekmény elkövetésével kell meg vádolnom.” Meda: „_ Jól van, ezt nem akarom, akkor beszélgessünk.” És végre „beszélgettünk” kb. másfél órán át. Erről megyelőre csak annyit, hogy, gondolom a szombat esti családi látogatás-kísérletnek, illetve a Filtermeister-lakás előtt, az ajtón bekiabált törvényi helyzet-felvilágosító munkám eredményeként, a részéről jövő helyzet- és eddigi magatartás- magyarázatok nem a fürdőszobai csempézés-hiányról, meg a romlott étellel való táplálásról és viola mostoha mivoltáról szóltak, hanem arról, hogy majdnem minden velem és saját magával szembeni vétkükért, amire rá kérdeztem, még ha meggyőződés nélkül is, de a felelősséget igyekezett úgy magára venni és a maradékot a „számára óriási meglepetéseket és csalódásokat okozó” Tamásra kenni, hogy ezzel a beismeréssel, illetve végül is tamásra hárítással, térjünk is napirendre az illető aspektus fölött. Egy szó, mint száz, a magát e bűntények sorozatának az elkövetésével – velem szemben legalább is – magát felnőttnek gondoló lányom, arra volt belőve „otthonról”, tehát az egész vasárnapi agymosás arról szólt, hogy ők ketten Tamással a bűnösök, kizárólag, de persze ő is csak annyiban, hogy Tamásban csalódnia kellett, és az ő drágalátos édesanyja és főként annak a drakula – mamája, akit máig nem lehet tudni, hogy ezelőtt 10 ével miért is kellett kirúgni a városi József Attila nevű általános iskolából, azok makulátlanok s bűntelenek és vétlenek az egész ügyben mint a somlyói szent szűz Mária. Na… Miután sikerült ezeket tisztázni és „az altatózással és nyugtatózással való rágalomról” sikerült vele elfogadtatnom, hogy az nem rágalom, hanem olyan egyéni vélemény, amiről egyelőre még nem tudok lemondani, amit azok alapján voltam kénytelen kialakítani, amilyen állapotban láttam őt utoljára és amilyen nehezen jutnak eszébe most is elemi dolgok a múltból, illetve, amilyen nehezen képes megérteni most is olyan logikai összefüggéseket, amelyeket két évvel korában még bal kézből megértett, tehát a nagyon erős és az elején még képtelenségnek látszó ráébresztő beszélgetés vége fel aztán, látszatra talán sikerült néhány szem-kiverő gyakorlati tényre – tárgyi valóság-elemre a szemét rá nyitnom, és néhány vonatkozó összefüggésre rá ébresztenem, valamint azt megígértetnem vele, hogy a Logoszon, az ebben a rovatban leírt elemzéseket el fogja olvasni, meg, hogy szombat – vasárnap el jön Rékával együtt hozzánk láthatásra, de szerinte arra semmi remény nincs egyelőre, hogy ezeket be is válthassa, ennyire idealista nem vagyok. Ez ugyanis egy teljesen más Medárda, aki ahelyett, hogy bátran – önállóan gondolkozni merjen, olyan, az ENSZ emberjogi határozatokat szajkózik az univerzális önrendelkezési jogokról meg az egyéni vélemény-alkotási és szabadszólási jogairól, amelyekről ő maga is beismeri a következő rávilágító mondat, vagy példa hatására, hogy képtelen érvényesíteni, mivel képtelen az adott szavát betartani, hiszen, ha azok, az anyja, vagy a nagyanyja nézeteivel nem egyeznek, illetve az őt irányítani hivatott gyeplő elvesztésiének a félelmével egyeznek, akkor azokról egy fél óra alatt, és ha nem, akkor egy egész nappali – naprész alatt, de le lesz beszélve. Annyi megnyugtató maradt még a gondolkozásában, hogy a tanulásról, semmiképpen nem akar lemondani. Én meg kitartok ama nem liberális, hanem metafizika megfontoláson alapuló nézetem mellett, hogy amíg végzetes károsodásokat nem észlelek nála, nem tartom érdemesnek és ezért nem is akarom erőszakkal, hatóságilag haza hozatni. És ezt is meg mondtam neki
A reményem tehát arra, hogy talán még sem kerül teljesen az ördög markába a lányom lelke, annyi van már, hogy hátha sikerült mégis csak egy kis rést nyitnom az agyába, ahol az igazi felelősségtudatra és a tényleges hibabelátásra, vagyis a lelki ismeretre alapozott spirituális (a tárgyi valóságnak megfelelő, isteni igazság szelleme szerinti) fény el kezd tudni behatolni.
Mert ami a szeretetet illeti, ahogy Viola mondja: az anyai szeretet nevében, arra alapozva hülyítették el és csalták magukhoz, aminek az első jeleként előbb engem sikerült vele megutáltatniuk, majd Violát és végül Tamást is, aki állí6tólag a szerelme volt… Nem érdekes? A hatalmas piros szív által jelképezett szeretetből, amit kinyomott a Fészbuk oldalára, a rólam szóló gyűlölettől csöpögő szövege mellé, azok iránti gyűlölet lett, akik öt hét éven át gondozták és nevelték nagy- nagy elköteleződve és igazi, tehát a gyakorlatban is bebizonyított szeretettel. És az iránt, akinek az iránta táplált tiszta szerelmi érzéseknek a begerjesztése (manipulálása) segítségével az anyja és a nagyanyja elérni vélték az elrejtett tulajdonképpeni (Gazdasági) céljaikat (Tamás).
Egyelőre ennyi.
_________________ Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük.. Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/
|
Belépés
GyIK
Keresés
) - Ez ám az általuk számára beígért bazi nagy szabadság!