ASZTROLOGOSZ, Kozma Szilárd - karma-asztrológus fóruma

Sokáig, szinte kerek egy hónapig húztam, anélkül, hogy nyilvánosan hangot adjak annak, ami a legjobban fájt mindabból, amit a volt feleségem, Emőke skorpiói bosszúként az őszi családrombolását indokolni próbáló asztrológusi feltételezéseimre, vagy mindössze irracionális önigazolásként belém döfött karácsonyi ajándékként 2OO9 december 23 és 26 között. Tényleg, nagyon, sőt: elképesztően bölcsnek kellett lennie annak a népnek, amely ilyen pontos megfigyeléseket tudott tenni, mint ami például, az oldalfurdalás kifejezésünkben ölt testet. Miután sikerült három hetet replika nélkül átvészelni Emőkének azt a Karácsonyi ajándékát, amely alapján logikus volt, hogy 2OO9 őszén végleg elhagyott, hiszen nem folytathatta az életét, írd és mond egy totyakos vénemberrel (Ez ált ama felsorolásnak az alap axiómájaként, amelyben a Júlia Naplója c. esszéjében, magát habtestű lánynak nevező, emancipált kiskegyedi stílusban leírta, hogy miként tenné, ha újból elölről kezdhetné az életet, és amit én nem akarván akkor - Karácsonykor! - méltóképpen, vagyis ízes skorpiói módra lereagálni, téves alapállással, inkább azonnal kitörültem.), a negyedik héten, szabályosan megjelent kelés formájában egy furdancs az (elhagyott, tehát sebzett öntudatú!) oroszláni mellkasom bal oldalán, vagyis a jobb agyféltekém által vezérelt bal felem Oroszláni testrészén.
Vagyis: az öntudati sértettségem oldalfurdalása végül meg jelent a bal mellkasomon! És amennyiben, az anyanyelvünknek ezt a páratlanul leleményes és abszolút céltudatos képességének ezt az újabb példáját nem akarnám meg osztani veletek, és, ha a további hallgatás – halogatás logikus visszahatása nem fenyegetne azzal, hogy amennyiben nem dekonspirálom a skorpiói hajszálerekig a dolgot, a kelés nem múlik el, talán hagytam volna, hogy tovább furdalja az oldalamat ez a mélyen igazságtalan kifejezés, de mind a fizikai gyógyulásom érdekében (Néha, bizonyos mozdulatoknál, iszonyatosan tud fájni), mind a mi csoportos megvilágosodás érdekében le kell írnom az ide vonatkozó gondolatiamat. És ezekből a legskorpióibb gondolat, végül is az a felismerés, ami a mai (január 23) esti fagyos Csíki estében való szaladgálás közben érkezett „fentről” az agyamba (Ha valaki kapásból tudná, hogy hány fok hideg volt ma este a Csíki sportpályán, kérem írja meg erre az oldalra.), miszerint nem is az a kegyetlenül igazságtalan logika fájt a mélytudattalanomnak, hogy amennyiben Emőkének egy totyakos vénember mellől kellett elmenekülnie, akkor jogos volt, hogy annyiszor meg csalt már korábban is.
- Figyeljük csak meg: amennyiben újból elölről kezdhetné az életet, akkor első sorban nem menne férjhez ekkora nagy korkülönbséggel. Következik, hogy amennyiben ezt a tévedést 2O éves korában elkövette, akkor már logikus is, hogy a későbbiek során azt a totyakos vén embert, akire annak idején nem tudni miért, de vak volt a szeme, és élettársául elfogadta és ugyanennek a logikának az alapján, bizonyára annak a nagy könyörgéseire, vagy, amint azt a Júlia Naplójában megírta: csalafinta ármánykodásaitól elkábulva, hozza ment feleségül, egészen logikus, hogy miután felébredt a csipkerózsa álmából (Ha nem is a fehér lovú királyfi jóvoltából, hanem mindössze a józan anyukája, áldott fátyol szaggatási tevékenysége következtében!), meg kellett, sőt: szükségszerű volt, hogy megcsaljon.
Szóval, a nagy skorpiói megvilágosodásom közepette, rá jöttem, hogy mi az ördög furdalhatja az oldalamat, hiszen, Emőkének ez a korábbról már jól ismert, közhiedelmeket és közhelyeket ügyesen meglovagoló hazudozási halmaz-rakománya, már nem is azért bánt, mert személyi öntudatomat sértené a halmozott igazságtalanságával (Egyszerűen nevetségesnek találom pl. itt, a sok személyi ismerősöm előtt azt bizonygatni, hogy az én mozdulataim és gesztusaim egyáltalán nem jellemezetők a totyakos vénemberi fogalommal.), hanem azért, mert mindaz amit Karácsony tájékán Emőke a Logosra „mocskolkodott” és amit végül szalonképesebben össze foglalva abban a 1O vagy hány pontos, és a jelenbeni párkapcsolati – élettársi erkölcsi alapállásáról, elképzeléseiről leír, azt bizonyítja, hogy abszolút, de abszolút kár volt vele a metafizikai elveket és törvényeket megértetni, vagyis egyszerűen kár volt, hiba volt, potyára volt, vele annyi éveken, hónapokon, napokon és hosszú órákon át spirituálisan foglalkozni. Ez a karma-hajszálereket is feldolgozni képes, kegyetlen Skorpiói igazság! (A skorpió egyik analogonja a dögkeselyű, amely bármilyen fertőzött döghúst is képes úgy megemészteni - feldolgozni, hogy a levegőből repülés közben a földre szórt ürüléke ne fertőzzön más állatokat.)
Egyszerűen, zsugori skorpiói módon, sajnálom én tehát, vagy a bennem levő abszolút tudat, vagy mi sajnálja, azt a rengeteg időt és energiát, amit másokkal, vagy mással való foglalkozás helyett, arra áldoztam, hogy mindazt, amit én az asztrológiai tanulmányaimból és a metafizikai olvasmányaimból megértettem és az asztrológusi tevékenységem közben, vagy meditáció, vagy naplóírás közben megértve- felfedeztem, vagy amely kauzális igazságok felől a tanulmány-írásaim közben megvilágosodva személyesen meggyőződtem, hogy ezt elsősorban érte, az ő szellemi – lelki fejlődése és gazdagodása érdekében, száz egyszer is, újra és újra elmagyaráztam, amikor láttam, hogy nem érti teljesen.
Egyszerűen az fáj tehát és az furdalja az oldalamat, hogy rá szánva ezt a rengeteg időt és energiát és reményt, kárba veszett a rengeteg óra, nap, hónap és év, mert tessék meg nézni, hogy mire lett jó mindez: arra, hogy az, akinek én ezeket elmagyaráztam, most egy a létrontással (Pl. fogamzásgátlással, majd az így tönkretett teremtői képességeknek a lombik-bébi programokkal való „kijavításával”.) korruptan kiegyezős, tehát velejéig romlott, fogyasztói misztikát és az ő „informatikai kifejezésével” keresztény(kedő), felelőtlenkedést és vétket-simogató, kenyőcs-asztrológiai koncepciókat hirdessen, és hülyítsen ez által, talán jobbra is érdemesült, ártatlan embereket. És mindezt, azon a tudása alapján, amit a partneri relációnk és a családi életünk jobbulása érdekében (A gyermekeink egészsége érdekében), valamint az önmagát megfelelő számú utódokban reprodukálni képtelen magyarság és az emberiség és a földi természet megmenekülése érdekében, én töltöttem éveken át az ő fejébe, azzal a reménnyel is, hogy ez a lényegi tudás képes lesz ellensúlyozni az anyjának a létható csőd felé vezető tanításait, amelyek időnként megingatták mind a saját édesanyai, mind az asztrológusi hitében. Furdalja tehát az oldalamat az, hogy ezt a szakrális tudást a korrupciónak és a létrontásnak a spirituális szintre való emelésére és az így magas szinten lélek- és tudatmételyezővé vált szent tudományt a misztikus kurválkodási lehetőségek népszerűsítésére használja.
Nem csak ez, a felesleges idő és energia-pazarlás, amit szerelmes kényszerhelyzetemben rá költöttem furdalja az oldalamat, és nem csak az, hogy olyan totyakos vénembernek nevezett, amilyen én, annak a szakrális tudománynak köszönhetően, amelyet ő az anyja által diktált lélek-fertőző, létrontási tanaival kombinálva terjeszt, még hetven hét éves korom után sem lehetek!
De Bolondul őszinte lévén, azért csak bennem van és egy kis játékos hecc kedvéért, ki kívánkozik azért még belőlem a Skorpiói Bolond kisördög is: Amennyiben az édesanyja által az orra elé varázsolt részeges-világi üvegprizmánk keresztül ő totyakos vénembernek látván engem (Soha nem voltam egyébként fizikailag jobb formában, mint szeptember 15 előtt, amikor az őrjöngése kezdődött, hiszen éppen attól gerjedt be, hogy én kint maradtam a tavaknál a sátorban a 3. danos fokozati vizsgámra készülni, és ő a gyermekek gondozása és a lakás takarítása, a több hetes nyaralás után felgyűlt szennyes ruhák és ágyneműk kimosása helyett, az interneten szörfözve - kereste és megtalálni vélte a nagyvilági eszmékkel párosítható misztikus boldogságot, az önmegvalósító jógát és annak a Ledzionnal egy idős csíkszeredai guruját!), és ennek a totyakos házastársi képnek a jogos kicserélése érdekében, anyukához, majd onnan az őt eltartó nagymamához menekülvén, lehetővé tette, számomra, hogy nála hétszer szebb, okosabb és ráadásként (többek között az ő és más, hozzá hasonlóan gondolkozó ismerősünk ide vonatkozó intései ellenére is) még nála is fiatalabb, új szeretőmmel élvezhessem az élet gyönyörteljes kiegyenlítődési lehetőségeit. Másfelől, izgalommal várom annak daliás fiatalembernek a megismerését, aki miatt érdemes volt tönkre tennie a családunkat!

De félre téve, az amúgy tényleg jó érzéseket, sőt: talán valahol még elégtételt is keltő skorpiói iróniát és malíciát, az furdalja a tudatosan kifejlesztett Oroszláni szellemiségem oldalát, hogy miután ezzel az önkényes családrombolási tettével elszakított a kisebb gyermekeinktől, most tudatosan megrontja azokat az által, hogy csokoládés kenyeret ad nekik, amennyiben nem eszik meg az egészséges nyers táplálékukat, és ezt annak ellenére, hogy ő maga tartott előadást arról a nyári táborunkban, hogy az ilyen gyermek nevelés az olyan horoszkópokkal rendelkező személyek esetében, mint ő és az általa szült lányaink, egyenes út lehet a kábítószerezéshez és így a felnőtté váló gyermekeink életének és sorsának a tönkre tételéhez, sőt: szélsőséges esetekben (kábítószer túladagolás esetében) az életből való korai eltávozáshoz. És ha az utóbbi esetleg nem is állna fenn, de arról is szólt az előadása, hogy mennyire nehéz most neki és micsoda pokoli kínokat kell kiállnia, annak érdekében, hogy szabaduljon meg az édesség-függőségétől, amit az édesanyja indukált belé az által, hogy majdnem egész kamasz korában cukorkákon és csokoládékon tartotta.
Az fúrja tehát az oldalamat, hogy ugyanolyan könnyedséggel hazudja azt, hogy ő írta meg az Egyetemes Törvényeket és Szivárvány fedőnév alatt írt ozirisi kommentárjaiban még meg is dicsérgeti magát, vagyis Emőkét, hogy „női szerzőként”, micsoda nagy kútfej ő, amiért a Szűzben és a IX. Házban álló, tök negatív Merkúrjával és Szaturnuszával, ezeket ki tudta szedni magából, mint amilyen könnyedséggel, egészséges életvezetési és táplálkozási Welness-tanácsadóként, újból elrontotta a Turulának az általam következetes törekvések és nagy erőfeszítések árán a tavaly ilyenkor helyre hozott étvágyát, az által, hogy csokoládés kenyeret adott neki, valahányszor az nem ette meg a rendes ételt, miután a szülői felelősségem sugarából kivette a kicsiket.
Nagyon furdalja tehát az oldalamat az, hogy a volt feleségem, miután megtanítottam az első szülötti Bolond-jogának a létezésére és használatára, a nagyobb élvezetekben való részesülések illuzórikus reményében és a misztikus tanok hallgatásával együtt is a létrontás logikája szerint gondolkozó édesanyja kedvéért, eladta azt egy vegyszerekkel ízesített tál lencséért és ráadásul úgy, hogy nem csak a tönkre tett családnak, de még neki sem származott abból semmi haszna, vagy öröme.

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/

Szóval, az furdalja az oldalamat ennyire keményen, hogy már arra is gondoltam, hogy a jelen sorok megírása helyett, jobb lenne talán be ülni a Ladába és felhajtani korház a sürgősségi osztályára, hogy szakemberek vegyék ki az oldalamból ezt a furdancsot, hogy a magát keresztény asztrológusnak hirdető volt-feleségem (Ugyan mi köze lehet a Jézus által tanított azonosság-tudati beavatási rendszerhez a több emeletesen magas szintű, misztikus hazudozásnak és a személyi – szülői felelőtlenkedés azon fokához, amit Emő tanúsít újból ide s tova öt hónapja már?), aki egész kamasz és fiatal korát az arcüreggyulladásaitól szenvedve töltötte (A saját magával való morális szembenézési képtelenség betegsége!) képtelen annyi Oroszláni gerincességet össze szedni, hogy nyíltan kiálljon és el mondja: gyerekek, ne haragudjatok, újból gyenge voltam, addig fantáziálgattam az élettársi viszonyomon kívüli szexuális élvezkedési lehetőségekről, és a nagyvilági sikerekről, amíg teljesen becsavarodtam, és bizony nagyon csúnyán elbántam mind önmagammal, mind a családommal, de ti semmiképpen ne kövessétek a rossz példámat, hanem erre és erre a dologra – és főként a csapongó képzelgési késztetéseitekre! - nagyon vigyázzatok, és figyeljétek meg jól, hogy én hol csúsztam meg, hol vétkeztem pl. a volt férjem által leírt egyetemes törvényekkel szemben (Hogyha már veszem a bátorságot és azokról írok!). Ehhez, mármint a Családdal és a házastársi hűséggel szembeni vétkezéshez én immár nagyon jól értek, mondhatni ennek a kiemelt szpecialistája vagyok, gyertek mindent el mondok annak érdekében, hogy a ti családotok is, ne mennyen úgy tönkre mint a mienk, sajnos, amit szívből nagyon sajnálok. Hiszen annyit tanítottam, hogy az Oroszlánnak a gerincesség és a leg vadabb belső és külső nehézségekkel való bátor szembenézés a legfőbb pozitív jellemzője, és a Nyilasnak (Ha nem is lenne igaz az, hogy az Ascendense a Nyilasban van - De akkor meg honnan Etelkának és Turulának a Nyilas Sárkányfarka? – de a Napja és a Holdja és a Szaturnusza és a Merkúrja is mind a IX. Házban áll! ) a legfontosabb pozitív tulajdonsága az, hogy soha, még csak egy körömfeketényit sem hazudik és soha, semmiféle korrupt magatartási formába nem egyezik bele!
Nem kérem, ő ehelyett, tovább hazudozik arról, hogy el kellett hagynia, mert totyakos vén ember vagyok, meg arról, hogy az asztrológia a lombikbébi programok sikerességének a megjóslására való és továbbra sem ismeri be, hogy mérhetetlen önzőség volt a részéről lenyúlnia a Medáérda ösztöndíját és a gyermeksegélyt és gitárt vásárolni abból és kifizetni az egy éves gitáróra-tandíjat a népi egyetemnél, és tovább mászolyog az ő ártatlan szenvedéseiről és az ő jóságos anyjáról (Akivel szemben egyébként, nem hogy nem tanúsítottam az elején tiszteletlenséget, hanem akivel jó baráti viszonyban képzeltem magam, amíg azt nem észleltem, hogy Emőt magzatelhajtásra és fogamzásgátlásra tanítja a hátam mögött! Vagyis: a kiskegyedi „miképpen csinálnám, ha még egyszer elölről kezdhetném, c. dalnak ez a pontja teljesen hibás és felesleges, mivel én még nagyon is tiszteletem az anyját, aki annyira megértőnek bizonyult az elején a „kényszer-helyzetünkben” hozott házasodási döntésünkkel szemben és azonnal el is jött hozzánk új pár látogatni, és velem barátkozni sőt: az anyámmal, mint anyatárssal is hízelegve, puszi - pajtáskodva, barátkozni!) és tévelyeg a züllött internetes korrupcióban és a leg elemibb szinten felelőtlenkedik a saját gyermekeivel szemben, már a táplálásukkal is megrontván azokat. – Hát hogyne furdalhatná mindez tudattalanul az oldalamat? De érzem is már, hogy az által, hogy ide mindezt leírtam, a gyógyító skorpiói erők el indultak bennem, és, hogy ezeket elírtam már sokkal kevésbé sajog a le kátrány-kenőcsözött és leragasztott jobboldalam.

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/

De az is lehet, hogy csak azért nem érzem a fájdalmat annyira elviselhetetlennek, mert három nap alatt már hozza szoktam. Miközben el mentem Medárdáért az Emő nagyanyjáért, kísérletet tettem tehát arra, hogy a korház sürgősségi osztályán kikezeltessem, netalán tán kiszedessem a furdancsomat, de mint annyiszor, most is csak arról győződhettem meg, hogy amennyiben nem vagyok élet-halál között vergődő, ténylegesen sürgősségi eset, csak mint statisztika, vagyis az orvosok és nővérek munkáját igazoló tárgyi bizonyíték vagyok fontos, vagyis addig, amíg a nyilvántartásba vesznek, utána ott hagytak fagyoskodni a recepció előtti huzatos előtérben, majd, amikor érdeklődni kezdtem, hogy mégis, kb. mennyi időn belül vennének kezelésbe, be küldtek egy váróterembe, ahonnan kb. 4O várakozás után, az orruk előtt kijöttem Medárdával, be ültem az autóba és hasa jöttem. – Gondoltam, jobb kezelés és az igazi gyógyulást előmozdító cselekedet lesz az, ha leírom azt is, ami aztán a leginkább furdalja az oldalamat:
A Japán Emoto professzornak a különböző emberi lelki állapotikból eredő szellemi benyomásokban részesített, tehát lelkileg „kezelt” víz -kristálosítási kísérleteiről mindannyian hallottunk, tudunk és a Logos-on is van néhány link erre vonatkozóan. Ezekből is engem az fogott meg, hogy a hála-érzet által kiváltott vízkristályoknak , egészen pontosan a „Köszönöm” szóval átitatott víz kristályainak van a legszebb legharmonikusabb geometrikus formája. Nos, éppen ezért, újfent csak nem önmagamért, hanem éppen hogy a gyermekeim anyjáért: Kozma Emőkéért, nagyin fúrja az oldalamat az, hogy annek ellenére, hogy a házasságunk 1O éve és a szeretői állapotunkkal együtt, az együttlétünk 11 éve alatt, valamint az azt követő, számomra legszebb, 1O hónapos együttlétünk alatt, emberi összértékben számítva, sokkal többet és jobbat kapott Emőke tőlem, mind igazi (tényleges) boldogsági élményben, mind az élet értelméről szóló minőségi tanításban, mint az anyjától, vagy más családtagjától. És ennek ellenére, és annak ellenére, hogy nem én követtem el a családdal és vele szemben az árulást, hanem fordítva, ezeket a mocskokat produkálta itt nekem karácsonykor – és a nála egy teljes napot eltöltő Medárda beszámolója alapján a helyet most sem javult! – és tovább is úgy tesz, mintha én követtem volna el vele – velük (Anyja és újabban nagyanyja!) szemben a fővétkeket, ahelyett, hogy meg köszönné azt, hogy az élete spirituális és gyakorlati megvalósításokban és tényleges boldogsági élményekben telt, leg termékenyebb időszakát, amikor teljes értékű személy és családanya lehetett (Volna-. Amennyiben az anyja luciferi tanaival nem fosztja őt ettől meg) nekem köszönheti.
- Ahogy az életem nagy szerelme, Borsos Anna mondaná: „Nem az a fél deci, de bántja az embert.” – Persze, ebben benne van az is, hogy a hálátlanság bánt személyesen is ugyan, de még inkább bánt az, hogy Emő most is azt mondta Medárdának, hogy velük szívesen van ugyan együtt, de velem nem. És ezt sem magamért, hanem azért, mert jól tudom, hogy a gerinctelenség és a mélyre tömött bűntudat, együtt jár a hálára való képtelenséggel, vagyis a megváltódásra – kiegyenlítődésre való képtelenséggel.

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/

Szóval, ez az oldalfurdalás igen sok rétű és sok ágú. És bizonyára, a Skorpió napomtól és Merkúromtól, de még a Mérleg Lilithemtől és Marsomtól is negatív fényszögeket kapó, egyes házi (Ascendens melletti!) Oroszlán – Plútóm által jelzett, személyi öntudati zavaraimmal és hiányosságaimmal is kapcsolatos. Vagyis azzal, hogy a Tűz-karma megírása közben a nyár végén felfedezett életfeladat – szükségnek nem tudtam még eleget tenni, tehát a személyi tudatom teljes és hiba –mentes integrációját még nem sikerült megvalósítani. De ez a megvalósítás már annyira biztos metafizikai tudáson alapuló finom önmegfigyelést és következetes önfigyelmeztetést és önfegyelmezést igényel, hogy egyelőre még csak el képzelni sem tudom, hogy mikor mondhatom azt, hogy: úgy érzem, mintha sikerült volna. De biztosak lehettek abban, hogy nagyon rajta vagyok, és állandó megfigyelés alatt tartom magam.
Mindazonáltal az is biztos, hogy nagyot tévedtem karácsonykor illetve az után és szilveszterkor, amikor a karácsonyi béke-igényes hangulatra való tekintettel, elhalasztottam itt a Logos-on nyíltan le írni azt, hogy mi fáj mindabból a sok ellenséges kifakadásból, amit Emőkétől kaptam, amiért közölni mertem a regényének és az anyjának írt leveleinek azokat a részeit, amelyekből világosan ki derült az, hogy mindazon hamis állítások és világi (kiskegyedi!) elméletek ellenére, amiket felsorolt itt és az www.éberseg.ning honlapján a tavaly előtti és az őszi családrombolása indoklásaként. (Az én állítólagos zsarnoki természetem mellett, pl. az ő ártatlan fiatal fejjel elkövetett hibás pár-választása...) Hát nem akarok többet ilyen fájdalmas következmények szintjén tévedni (Végül is sebészhez kellett fordulnom a keléstől való megszabadulás céljából, aki miután kivágta az oldalamból a fekélyt, korházba akart fektetni... Persze, erről szó sem lehet, de az antibiotikumokat sajnos szednem kell, mivel a kelés környéke be volt fertőződve.), és mielőtt azon kapnám magam, hogy a sebhely nem akar be gyógyulni, mint a Medárda bokája fölötti bőr 2OO5 nyarán, ezen túl, mindig le írom majd, hogy mi furdalja az oldalamat, lett légyen az akár a volt feleségemmel kapcsolatos, akár nem. Most viszont, egyelőre még mindig az Emőke hazudozó anyai alapállása fúrja az oldalamat, mivel bármennyire is meg adja számára a polgári törvény a tőlem való függetlenséget és személyi autonómiát, én egy és egyáltalán nem akarom azt, és mindent meg fogok tenni annak érdekében, hogy az én gyermekeim édesanyja ne hazudozzon össze vissza velem és velünk kapcsolatosan, és főképpen nem a gyermekeinknek! Mert most is mit csinált! El küldtem Medárdát, hogy legyen vele és aludjon is nála, és miután a gyermeket le fektette a nagyanyja konyhájával szembeni szobába, ő még vissza ment a konyhába kicsit tereferélni a nagymamival. És ezzel nincsen semmi baj, csak az, hogy Medárda nem aludt el, és éberen az ágyában lapulva, vagy forgolódva, akaratlanul is meghallotta amint az édesanyja minduntalanul arról győzi meg a dédit, hogy Szilárd, vagyis a Medárda édesapja, milyen csúnya férfi. És még ezzel sincs olyan nagy baj, hiszen ízlések és pofonok nem csak különböznek, de változnak is, és mindenkinek szíve jóga csúnyának látni azt, akihez az egyetemet és a családját ott hagyva a fenébe, hozza ment feleségül és akinek néhány hónappal korábban még azt súgta a fülébe szeretkezés után, hogy nagyon szeretlek! Sőt: engem sem zavar az egyáltalán, ha csúnyának néznek bizonyos emberek, hiszen van egy közmondás nálunk felé, ami úgy szól, hogy a férfinek csak egy fokkal kell szebbnek lenni, mint az ördög és esztétikai szempontból már kifogástalan. Nos, ahogy elnézem magam fényképeken és tükörben, az ördög színvonalán azért még nem tartok, és lehet, hogy éppen ez a – tegyünk ennyi engedményt: „férfias” – csúnyaságom az a vonzó erő, amiért nagy többségben nála mindig szebb szeretőm és élettársam volt és van. –És ezt tényleg nem azért írom, mert ezzel nekem valami bajom volna, hiszen én egyrészt megtanultam annak az igazságát, amit Hamvas úgy fejez ki, hogy a női szépség mindössze a dúvadak lépre csalása, máshol meg azt, hogy a női szépség az a nagy ígéret a vigyázatlan férfi számára, amit a nő sosem tud teljesíteni. Szóval, én tényleg egészen más dolgokért lettem belé szerelmes és szerettem is őt, annyira, hogy a hülye lelkem még mindig nosztalgiázik az egészünk együttléte után, és amennyiben azt a sok bűntettet nem hajtotta volna el, akkor talán még mindig abban járnék, hogy a családot újra egyesítsem. Sőt: éppen a Ldzion időszakban kérdezgette több alkalommal is, szeretkezés utáni pucérságában, hogy mennyire tetszik nekem, amire azt mondtam, hogy pontosan annyira, amennyire az jó és egészséges, vagyis, hogy pontosan megfelelőnek találom a magam számára mint nőt, tehát nem kívánok mást és senkivel nem cserélném el és ez azt is tudom, hogy ez a biztonságos szeretet sokkal értékesebb mint a hőzöngő oda- s vissza levéses Lilith-szerelem. Szóval egyáltalán nem az fúrja az oldalamat, hogy azt mondta a nagyanyjának, hogy én csúnya vagyok, hanem az, hogy miután be ment Medárda mellé lefeküdni és a gyermek - akit gyermekként a hallottak nyilvánvalóan még bántottak – meg kérdezte, hogy miért mondta ezt, KÖZÖNSÉGESEN ÉS POFÁTLANUL LE TAGADTA. VAGYIS: ORDÉNÁRÉ MÓDON LE HAZUDTA előtte, amikor jól tudja, hogy én már második osztályos korától arra tanítom, hogy mindig a saját fülének és szemének higgyen, és az általa tapasztaltakat tartsa meg igazságként és ne hagyja soha, senki által be csapni és befolyásolni magát, a tárgyilag meg tapasztalt valóságot és igazságot illetően! Én ugyanis körmöm szakadtáig ragaszkodom ahhoz, hogy a gyermekeinket senki ne szoktassa a tárgyi valóság által jelzett igazság relativizálásához! - Hát ez nagyon fúrja az oldalamat barátaim, és az is, hogy Emőke fogta magát és az általam leírt egyetemes törvényekről szóló tanulmányom szövegeit, némi személyes kommentárokkal és azok vetületeit a női problémák szintjén való megjelenése optikája szerint, itt – ott értelmezgetve, de az egész koncepciót és teljes szövegrészeket egy az egyben a számítógépes technikával egyszerűen átmásolva, lekoppintva, a saját neve alatt közölte az http://www.Oziris.org c. honlapon, amely bevallása szerint mostanában az ő működési területe.
Tévedés ne essék, ismét nem az Oziris-szel van bajom és még csak azzal sem, hogy az egyetemes törvényekről bármit is közölt – sőt: nagyon is örvendek ennek, mint ahogy annak is örvendek, hogy ha az őszi tettei után az Astrologost ahol el várjuk tőle a tettei becsületes felvállalását, de egy ilyen alapállást nem talál az ő képességei kibontakoztatása számára méltónak, van egy népszerűség-biztosító helye, ahol az asztrológusi nézeteit leírhatja és esetleg még a nála levő gyermekeink eltartását biztosító rendelésekhez is juthat így! – hanem csak azzal, hogy az általam leírtakat, egy – az egyben a saját neve alatt közli, ami viszont, nem csak közönséges lopás (mert talán még ez sem zavarna!), HANEM EGYENESEN ENGEM HOZ KELLEMETLEN HELYZETBE, azokkal szemben akik a jövőben az én írásaimat is olvassák és azokat is, amiket ő a saját neve alatt közöl. Mert mit mondhatok én annak az embernek a jövőben, aki azt kérdezi tőlem, hogy miként merészeltem közölni, némileg le egyszerűsítve és a női problémakezelésektől megfosztva, az én nevem alatt az egyetemes törvényekről szóló írásokat, amelyekről az Oziris Szivárvány nevű moderátora azt állítja, hogy azokat Kozma Emőke írta?
Itt tehát nem csak arról van szó, hogy „AKO HAZUDIK, AZ LPO IS”, hanem arról is, hogy a végén még nekem kell magyarázkodni, hogy miért loptam el Emőkének a műveit?
- Hát persze, hogy egyelőre még fúrja az oldalamat ez a bosszantó kilátás barátaim!

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/

Kedves Linda!

Köszönöm a baráti segítség-nyújtási igyekezetedet, jó szándékú vigasztalásodat.
Amit viszont meg kell értenünk itt, az annak az egyetemes törtvények szellemisége szerinti felelősségteljes alapállás felvételének és megtartásának a szüksége, amiről Hamvas sok helyen beszél, és amiről Emőke valamikor, néhány nappal a Medárda születése után előadást tartott a Bakó Nyakai tisztáson felvert táborunkban, és amit mára, az anyja sok éves aknamunkájának köszönhetően teljesen, de teljesen és úgy néz ki, hogy végérvényesen és vissza fordíthatatlanul elveszített. És, mivel ő a gyermekeimnek az anyja, és kettőt e gyermekek közül hozza ítélt a törvény gondozásra és nevelésre, én Emőnek ettől, az éppen a Hamvas Béla szavaival ízesített misztikus jégkrémlevesbe fullasztott végleges spirituális öntudat vesztésétől félek. Mert éppen arról van szó, hogy én egészen biztos vagyok abban, hogy az Igazság előbb utóbb érvényesül és én éppen attól félek, hogy amennyiben Emő tovább folytatja ezt a magas szintű hiteltelenség közepette történő közszereplést, vagyis a beavatatlanok előtti hazudozást, amit az Oziris-en folytat például, ahelyett, hogy hogy vagy vissza vonulna és mélyen hallgatna, vagy amennyiben nem tud meg lenni közszereplés nélkül, gerincesen fel vállalná az őszi őrületében a családja ellen elkövetett kegyetlen vétkeit, ennek a sötét titkolózás terhe alatt folytatott "nyílt" közszereplésének a végső következménye az lesz, hogy a Karma törvénye miatt (A hatás - visszahatás törvénye miatt) és a Megváltás törvénye, valamint a Fejlődés törvénye együtt-hatása miatt, amelyeket legfőképpen és folyamatosan sért ebben a helyzetben, annak ellenére, hogy a egyelőre erősnek mutatja magát, előbb - utóbb össze omlik, mivel a megváltás törvényei erősebbek mint ő, és erősebbek mint a teremtés törvényei, amelyekről azt képzeli, hogy a hazudozásai és titkolózásai közepette is lehet jól szolgálni.
Sorsfigyelő asztrológusként ugyanis jól tudom, hogy nem lehet ekkora vétek súlya alatt, mint amit ő elkövetett súlyos és negatív hosszú távú következmények nélkül élni, vagy, ahogyan te írod: az igazság szelleme így is úgy is, dolgozik, és előbb - utóbb érvényesül. De engem nem vigasztal az, hogy egészen biztosan tudom, hogy Emőnek ezzel az el titkolt és le hazudott család- és gyermek ellenes vétkek terhe alatt végzett misztikus tevékenységével, amely által maga a Szent Szellem ellen vétkezik folyamatosan, előbb - utóbb buknia kell és tönkre kell mennie nem csak anyagilag, ahol most tart, hanem egészségileg is, hanem én éppen, hogy ettől félek. És szerintem ez a nagy félreértése itt a dolognak, esetleg még a részedről is, ti., hogy sokan a Logos olvasói közül úgy képzelik - És Emő is ezt próbálta indukálni a karácsonyi ellenséges megnyilvánulásaival, hogy a világi - pszichológiai jelenségek logikájához hozza szokva és az szerint igazodva, mindenki úgy képzeli, hogy teljesen logikus az, hogy bennem azért mégis csak valamiféle misztikus magyarázkodásokba rejtett sértett férji bosszú vágy munkál, az asztrológiában magukat jártasnak képzelők persze, még azt is tudni vélik, hogy ez mennyire egyértelmű és úgymond normális egy skorpiónál úgy-e, és senki nem veszi észre, hogy ezekkel a szerencsétlen és áttételes eszközeimmel, amiket a Logos biztosít - mivel értelmesen beszélni vele nem tudok - keservesen igyekszem a végső katasztrófát, vagyis Emőnek a mentális, majd az asztrális és végül az energetikai össze omlását meg akadályozni. Mivel a Tabula Smaragdina-t és főképpen a Magia Szutrá-t legalább tízszer ceruzával a kezemben elolvastam (A nyáron is pl.) és gyakorló (kauzális) asztrológusként annak az érvényességét egy az egyben meg tapasztaltam, nagyon jól tudom, hogy a betegség, vagyis a biológiai szervezet funkcionális zavara nem a fizikai testben, és még csak nem is az idegek szintjén, és még csak nem is az elme szintjén szintjén kezdődik, mint ahogyan azt az orvostudomány képzeli, hanem az idea-testben, vagyis az egyéni lét-és életképzeletet (Az imaginációt!) működtető moralitásban. És az Emő moralitásával a még jelenben is, tehát már öt hónapja erősen nagy baj van. Sőt: a jelenben, amikor már spirituális szinten hazudozik, miközben másfelől egyre másra Hamvas Bélát idézi és ráadásul bizonyos rész-értelmezések szintjén nem is helytelenül, még nagyobb és súlyosabb baj van, aminek csak a jéghegy csúcsát képezi az, hogy az én metafizikai tanulmányaimból kimásolt szövegeket, némi anyasági, máshol meg feminista magyarázatokkal kiszínezve, a saját neve alatt közli. Mert így, az őszi vétkeinek a le tagadása és az elleplezése érdekében tett erőfeszítések terhe alatt, vagyis a titkolózás és a valósághamisítás terhei alatt, az egész un. asztrológusi tevékenysége rettenetesen veszélyes. Hiszen egy mélységesen titkolózó és a Szivárvány fedőnév alatt kettős identitással játszadozó személy értekezik a titkolózás veszélyéről! Hiszen egy, a gyermekeit egy körömfeketényi családi, vagy személyi konfliktus és probléma nélkül, mindössze az önző vágyai, valamint szerelmi-szexuális gerjedelmei szabad kielégítése céljából, illetve a saját szívtelen és önzésében szintén felelőtlen anyja kívánságára és ösztönzésére elhagyó, és a magával vitt gyermekeit a szegénységnek és a hányattatásnak kitevő, majd a tettei indokáról és a gyermekek apja "elviselhetetlen természetéről és esztétikai aspektusáról" a gyermekei előtt értekező, majd azt azok előtt le tagadó, vagyis a gyermekeinek nyíltan hazudozó anya értekezik "nem középiskolás fokon" a gyermekekkel és a családdal szembeni helyes magatartásról és az erkölcsi nevelésről! Ez az ember maximálisan hamis információkat áramoltat a saját személye és egzisztenciális státusza (Gazdaságilag, jelenben a nagyanyjának a kitartottja!) felől, és azzal kérkedik, hogy a rendkívüli tudása, ami őt meg különbözteti a többi asztrológustól (És tőlem is, akitől azért kellett el válnia az egyik magyarázkodási verzió szerint úgy-e, tovább nem bírta cérnával azt, hogy én milyen helytelen asztrológiát művelek...) mert otthon szülte meg a gyermekeit, holott Rékát 13 órás vajúdás után is képtelen volt meg szülni, holott a legjobb körülményeket ehhez éppen akkor sikerült számára biztosítanom és a gyermek meg is halt volna amennyiben itthon szüli meg és minket emiatt börtönbe is zárhattak volna, mivel a köldökzsinór keményen a nyakára volt tekeredve, jelezvén, hogy az anyja megátalkodottan nem akar spirituálisan újjá születni! - Ezekkel a dolgokkal nem lehet büntetlenül játszani még a világ egyetlen személynek, akinek a karmája annyira terhelt Mind az Emőé!
Hiába gondolja azt, hogy a Jóga meditációkkal mindent elintéz és fel dolgoz és nyugodtan folytathatja a magas szintű misztikus szélhámoskodásait tovább, mert a Jógát nála ezerszer jobban ismerő, és annak a titkaiba sokkal jobban beavatott "mesterek" csúsztak félre halálosan végzetesen, úgy, hogy ideje korán kellett távozniuk az élők világából, szörnyű betegségek és fájdalmak közepette. De hagyjuk tévképzeteik és öncsalásaik miatt keményen bűnhődő, híres Jóga-mestereket (Ramana Maharishi, Osho, Ráma Krisna). Éppen Karácsony előtt találkoztam egy nagyon jó fiatalkori, és most is a lelkemnek kedves, orvos - barátnőmmel, aki Budapesten és és nem csak hogy a klasszikus orvostudományt és gyógyítói eljárást magától el rúgva az egyik leghíresebb és egyetemi oktatói karrierrel rendelkező keleti gyógymód-oktató orvosprofesszor egyik legjobb tanítványaként saját rendelőt működtet Budapest belvárosában, hanem négy éves Joga oktatási főiskolát is el végzett, Joga oktatói diplomával és praxissal is rendelkezik. És mindemellett három egészséges gyermek édesanyja is! Nos, mindezek ellenére, ennek a spirituális szinten is (Nem csak tudományos szinten tehát!), Emőkénél sokkal jobban képzett és nála több élettapasztalattal is rendelkező (nála valamivel idősebb) orvosnőnek, amiatt, hogy bizonyos fiatalkori választása miatt, az anyai ági örökletes programjának egy nagyon fontos karmikus aspektusát nem hogy nem sikerült feloldania, hanem az Emőéhez hasonlatos rossz döntése miatt, amit utólag már nem tud megváltoztatni, szarkomás daganata lett a szíve tájékán. Ő ezt úgy mondja, hogy az a rossz indulatú (halálos) daganat, amit sebészi úton egyelőre eltávolítottak, a szívén levő lelki kövének a fizikai megtestesülése. Csak a jövő dönti el, hogy az ünnepnap előtti idő rövidsége miatt szűkre sikerült beszélgetésünk során kifejtett asztrológusi tanácsaim és az ö felkészültsége mennyire fogják tudni megmenteni őt, nem csak a három gyermeke, hanem sok - sok, benne bízó páciense számára.
Hát ezért nem nyugtat meg engem ebben az esetben annak a tudása, kedves Linda, hogy az Igazság Szelleme mindenképpen érvényesül.
De ennek ellenére, még egyszer köszönöm a pozitív igyekezetedet és a fenti fejtegetéseket semmiképpen ne vedd elutasításnak, hanem inkább a baráti hálám jelének. Jó?


És azt sem bánom, ha

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/

Gondolom, a Linda vigaszára írt válasz - fejtegetéseim után, azt sem kell senkinek még elmagyaráznom, hogy miért furdalja az oldalamat az, hogy Emő nem hajlandó egyelőre még magán beszélgetésben sem elmondani azt, hogy mi történt vele, milyen gonosz szellem szállhatta meg őt Augusztus 31 és Szeptember 12 között? Ez alatt az elképesztően r9vid idő alatt, vagyis 12 nap alatt "sikerült" neki ugyanis a 1O hónappal korábban, nagy erőfeszítések árán újra egyesített családunkat szétrombolni, mivel augusztus 3O-án még az ő kezdeményezésére szeretkeztünk egy nagyot, és szeptember 12-én viharzott el a családi otthonból úgy, hogy azelőtt le nyúlta a gyermekek pénzét (Meda ösztöndíjával együtt), és a Szahadzsa Jóga tanításai szerinti meditációk gyakorlása miatt, nem csak takarítani és bevásárolni, illetve a gyermekeknek enni adni nem volt ideje, hanem azok ruháinak az iskola-év kezdésre való előkészítésére sem. És megint csak nem azért fúrja ez a mélységes titok az oldalamat, mert én erre rettenetesen kíváncsi vagyok, hiszen egészen biztos vagyok abban, hogy az elméleti részét, vagyis a- spirituális ok-okozati összefüggéseket helyesen megfejtettem. Hanem azért, mert mind addig, amíg Emő erről a 12 napról, amint az az Ozirisen az Eszter nevű vitapartnerének legutóbb kifejtette: állítólag a gyermekek lelki integritása megőrzése érdekében mélységesen hallgat, és ezekkel a sejtelmes nyilatkozataival továbbra is azt igyekszik szuggerálni és inszinuálni, hogy nekem, a vagyis a hozza való viszonyulásom valamilyen, általa továbbra már "elviselhetetlenné vált" jellegének lett volna valamilyen köze ehhez a családrombolási "szűkségéhez" , hazugságot hazugságra kell halmoznia, akárcsak az Oziriszen az Eszter nevű vitapartnerével folytatott agresszív magyarázkodásában és ennek előbb - utóbb be fog következni a remélhetőleg nem halálos következménye (Rák Lilith a Halásl és újjászületés házában) Teljesen negatívan fényszögelt Szaturnusz-Merkúr és Nap-Hold párosok által támadott, ugyancsak teljesen negatív Skorpió-Uránusz, a szintén végzetes XII. házban!)
Jobban szeretném tehát, ha az én kíváncsiságom és a bizonyára sok más, Astrologos-olvasó kíváncsisága elégülne ki, mint hogy Emő a Budapesten élő barátnőm végzetes helyzetébe jusson és, mivel ennyire nem hallgat rám mostanában, esetleg nekem kelljen ennek a nyakasságának köszönhetően, egyedül gondoznom és fel nevelnem mind a négy gyermekünket.

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/

Hát igen...
Ezzel magától Emőkétől kaptál egy egyértelmű és határozott választ arra, a kérdésedre, amivel a "Napba, vagy vétekbe öltözött" c. témát (topic) indítottam, ti., hogy miért hagyott el Emőke 2OO8 februárjában.

- Úgy látszik tehát, hogy nem tehetünk mást, mint, hogy a gépeinkben rejlő maradékokból, valamennyire helyre állítsuk a "Napba, vagy vétekbe öltözött" című témát (topic), és tovább folytassuk az Emőke féle asztrológusi - erkölcsi csuszam jelenségének a kutatását.

Meg kérem tehát Istvánt, hogy a nála levő régi anyagok segítségével rehabilitálja a Napba...- témát, és mi majd, a nálunk levő anyagokból megkíséreljük valamennyire helyre állítani és közbe folytatni is azt.

Minden esetre, sok kínos kereséstől és találgatástól és felesleges félreértéstől, egymásra orrolástól és a pszichoszakik illetéktelen kavarásától meg kímélhetett volna, ha a titkolózási mániában szenvedő Emőke ide adja nekem idejében (Akkor, amikor írta tehát) azt a hozzám írt (bűn)vallomását, amit ma - 2O1O febr. 16-án reggel találtam meg a jelenben Medárda tulajdonát képező, első számítógépében:

"Kedvesem,


nem tudom, van-e jogom ehhez a szóhoz, azok után,amiket csináltam veled az utóbbi napokban, hetekben, hónapokban és amióta ismerjük egymást. Néha úgy érzem, neked van igazad akkor, amikor azt mondod, hogy nem szeretlek téged.Csak kihasznállak. Nagyon kihasznállak. Számomra az egyetlen magyarázat mindarra, ami eddig történt közöttünk, amióta megismertük egymást, az, hogy szükségünk van egymásra, és az Istennek is szüksége van arra, hogy egymásra szükségünk legyen. Talán azt gondolod, micsoda pofátlanság a részemről az Istenre hivatkozni azért, hogy elkenjem, eltüntessem a neked okozott sebeket. Hiszen vajon szüksége van az Istennek a neked okozott szenvedésekre, a szüntelen bizonytalanságra, amiben a kezdettől fogva tartalak téged?! Itt nem tudom a választ, és hazudni se szeretnék többet. Legutóbbi szeretkezéseink alatt lelkem legmélyebb zugából hallgattam egóm sorra leomló falainak robaját, de még jópár bástya állva maradt. Akkor tehetetlen dühömben sirni kezdtem, és ismét egy lehetetlen helyzet elé állitottalak.
Amióta megismertelek, elvesztettem a külvilág hiteles érzékelésének a képességét, a realitásérzékemet. Saját lelkivilágom hiteles érzékelésének a képességét is. Eldeformálódott a tudatom: Énem beolvadt a MI-be és ugyanakkor szüntelenül szeretné visszanyerni önmagát. Megfigyeltem magamon, hogy mennyire másképp viselkedem közösségben akkor, amikor egyedül vagyok, mint mikor veled. Mindenképp azt szeretném bebizonyitani a környezetemnek, hogy én is érek legalább annyit, mint te, azzal a különbséggel, hogy melletted ez a rivalizálás teljesen reménytelenné válik. Mert te minél határozottabban, magabiztosabban viselkedsz, én annál inkább eltörpülök, árnyékoddá válok. Ezek valószinűleg csak kényszerképzetek és csak az én nyers, éretlen Oroszlán-természetemből erednek, de talán mégis jó lesz nyiltan bevallani ezt önmagam előtt és előtted. Hiszen ez az ostoba, hiú Oroszlánom nem képes csoportos kollaborációban, partneri összetartozásban gondolkozni, csak individuális ego-lebegtetésben állandóan szerepelni akar, de a sok felsőbbrendűségi és alsóbbrendűségi komplexustól hajtva csak egy infantilis, gyagyás, pisis, szégyenlős, félénk leánykát tud produkálni. Nem, ha én nem értem, nem kérhetem tőled, hogy megértsd: ha szeretlek, miért dolgozok állandóan a kapcsolatunk egyértelműsége ellen, miért nem vagyok képes a baráti-emberi közösségben nyiltan felvállalni azt, hogy kizárólag csak hozzád tartozom.
Mérföldekkel jársz előttem és én, úgy tűnik, nem is akarlak utolérni. Nem, én még nem nőttem fel a bennem lévő Istenhez, ezért van szükségem rád, hogy betöltsed hiányát bennem, hogy nyugalmaddal és értelmi fényeddel megtartsd bennem is a tiszta lét hivását. Jól mondod, kihasznállak. Nem anyagilag, érzelmileg, szexuálisan, vagy morálisan... Az igazság az, hogy szellemileg, mentálisan, kauzálisan használlak ki téged: mert nincs szükségem arra az ostoba szenvedésre, amit a nélküled való élet jelenthet. Ezért örülök nagyon annak, hogy van egy közös gyermekünk, aki számára életbevágóan fontos, hogy az összes szétbomlasztó feszültségek ellenére is megmaradjunk egy fedél alatt, egy ágyban, egy asztalnál. Igen, egy ágyban. Nem tudok élni a szellem megtermékenyitő hatalma nélkül. Csak ott tévedek, hogy a magamban lévő maszkulin-elvet nem akarom megszeretni, ezért nem értelek téged, és nem értem a férfiakat. Nem értem a Fényt.
Egy dolog biztos: még nem nőttem ki azt a gyerekkori fantazmagóriámat miszerint az élet szinház, regény, álom, képzelet. Gyerekkoromban arról képzelegtem, hogy az életem történései csupán álomképek, amelyekből fel fogok ébredni egyszer. Persze akkor nagyon boldogtalan voltam, és nem is értettem, hogy miért történnek bizonyos dolgok épp velem. De a lényeg az volt abban a játékban, hogy én személyesen semmiért sem voltam felelős, mert nem értettem semmit az életemből. Kicsi voltam és nagyon kiszolgáltatott a környezetemnek. Azt mondtad, ha csak a felelősségérzetemtől függ az, hogy megcsallak-e vagy sem, akkor már késő. Nézd: szüntelen erőfeszitéseket teszek arra, hogy a kettőnk viszonyának reális voltát minden helyzetben, minden körülmények között fenntartsam. Vagyis, hogy ne engedjek a felelőtlen fantáziámnak, a milyenlenneha-féle léha bujálkodási vágynak. Ez igenis felelősség kérdés.
Igazad van, a másság izgat, aberráns, szinte perverz módon, nem is annyira a szexualitás, hanem az érzelmi átélések túlidealizált lehetőségei miatt. Amely lehetőségek persze ismét csak az én felfokozottan érzékeny és érzelgős képzeletemben léteznek csupán. No és persze a felelőtlen kalandot törvényszerűen összetársitom a teherbeesés problémájával. Lilith a Rákban : legrejtettebben van elfojtva bennem az a vágy, hogy minél több férfitól megtermékenyüljek. Megsemmisülök, amikor átsuhan lelkemben ez a kényszer-félelem-sóvárgás és iszonyúan mocskosnak kezdem érezni magamat . Meg kell érjen, spirituálisan maturizálódjon a szexualitásom, a saját nőiségemhez való viszonyom. Ebben a folyamatban szükségem van rád, nem akarlak elvesziteni. Persze, ha ennyire görcsösen akarlak, akkor igazából nem vagyok képes az odaadásra. És ezt nem fogom holmi sunyi kettyintgetések közepette megtanulni. Csak veled.
Istennek, az egész teremtésnek hozott áldozatomat csak olyan partnerrel valósithatom meg, aki tökéletesen megbizik bennem és akiben én tökéletesen megbizok. Ezért kell a szellemi egység, egyértelműség. Itt hibádzik a kapcsolatunk, ezért követek el ilyen végzetes hibákat. Azt szeretném, hogy birtokoljál és birtokoljalak, de ez nem egység, hanem egymás folyamatos megalázása. A fölötted való hatalmi vágyam miatt alázlak meg szüntelenül téged és rombolom le a kölcsönös bizalom biztonságát Hosszú generációkon át belémoltott hatalmi vágy ez. A női lélek azon tévképzete, hogy ha a férfit uralja, akkor a szellemet uralja, és akkor nem kell szembenézzen a tulajdon lelkiismeretével." (Kozma Emőke - Nem tudni, hogy mikor.)

Úgy-e igazat adtok abban, hogy közösen is sok fölösleges találgatást - a Napba öltözött-nek és a több mint fél anyagát (Főként az elején!) és én ráadásul rengeteg olyan ideg-munkát, lelki gyötrelmet, valamint Emővel való veszekedést és Mareszzel való vitatkozást, meg spórolhattam volna, ha ezt idejében ide adja, hogy el olvassam, hogyha ha már meg írta... - Nincs nagyobb ostobaság és nincs vészterhesebb cselekvés az elhallgatásnál, a titkolózásánál.

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/

Átmentve az Oziriszről:

Szilárd levele és őszi példája a kauzális gondolkozásról, az addig tisztességes és jó szándákú személynek képzelt Oziris-gazdához:

Tisztelt Csaba!

Ha emlékezetem nem csak, akkor nem először nem (CSAK!) arra kértél fel, hogy küldjek neked az asztrológiai anyagaimból, hanem arra is, hogy miután le tiltod az Oziriszről Emőkét, legyek én helyette a moderátora ennek a rovatnak. Én meg köszöntem a bizalmadat, és meg írtam, hogy nem vállalhatom, mert alig tudom magam utol érni a saját más fórumokon ugyancsak tudás-reklámozás céljából korábban elvállalt kötelességeimet, és amellett, hogy – Persze, ennél a felvetésnél korábban is és többszörösen is! - elleneztem az Emőkének az Oziroszről való kitiltásának a gondolatát, utólag azt ajánlottam, hogy próbáld erre a funkcióra fel kérni azt a bizonyos Eszter, akivel Emő hajba kapott, mivel akkor még nem derült ki számomra, hogy Lindáról van szó, majd amikor ez ki derült, újfent arra buzdítottalak, hogy írjál neki ebből a célból. Sőt, miután Violával a dologról beszéltem és ő vállalhatónak találta az ötletet, azt is felajánlottam, hogy írjál neki is bátran, mert garantálhatom, hogy nem leszel elutasítva. – Nagyon remélem, hogy olyan komoly ember vagy, akinek a privát baráti levelezésünk alapján meg ismertelek, és Emőhöz hasonlóan, nem fogod le tagadni ezeket a tényeket, és ezzel engem automatikusan hazudozónak be állítani, mert ha igen, közölni tudom ezeket a leveleket, ha nem itt az Ozirisen (Abban az esetben, ha ezt megelőzendő kitiltanál, akkor a Logos-on.) Szóval nagyon remélem, hogy komoly és megbízható partnerre találtam benned és nem egy kétszínűsködő nő által manipulálható férfire! És amennyiben ez által tiszta vizet önthetünk a kettőnk poharába, és ezzel továbbra nem lesz gondunk, akkor arra is emlékeztetni szeretnélek, hogy a megismerkedésünk kezdetekor, nem én, hanem te voltál az, aki többszörösen fel vetetted azt annak a szükség-állapotnak a gondolatát, hogy tegyek meg mindent bírósági úton, annak érdekében, hogy az Emőnél levő gyermekeinket az én közvetlen gyámságom alá ítéltessem, mert nem lehet azt tudni - sőt: te azt biztosra vetted még akkor!!! – hogy Emőnek mikor lesz egy, az őszi mentális kiakadásához hasonló krízise, és akkor a nála levő gyermekek nem csak, hogy veszélyeztetve lesznek, hanem a helyzetük jogi rendezetlensége miatt, olyan más jellegű, törvényes, adminisztratív és lelki ismereti problémáim lehetnek, amelyek a közben történt felgyülemlő problémák miatt, még az egészségemet is megroppanthatják és akkor még a nálam maradt gyermekek gondját sem fogom tudni viselni, nem, hogy a kicsiket meg mentsem. És ezt nem egy levélben vetetted fel, nem egy levélben említetted ezeknek a drasztikus jogi és gyámsági lépéseknek a szükségességét, hanem kettőben is, sőt, amit nem bizonyíthatok, abban a két skyp- beszélgetésben is, amelyek kettőnk között karácsony és szilveszter között lezajlottak. És én akkor, miután meg írtam román nyelven a megfelelő bírósági beadványt, szintén azt mondtam, hogy az Emő újabb mentális kiakadásnak a veszélye meg kell szűnjön, amennyiben újból felébred a morális érzéke és a felelősségtudata és abba hagyja a titkolózással egybe kötött valóságferdítő tevékenységét és a vétkeinek a rám való áthárítását és inkább meg kísérlem azt, hogy hátha rá tudom valamiképpen Emőt vezetni arra, hogy ismerje be a családdal szemben el követett vétkeit, hogy ne legyen több amit rejtegessen és ami miatt hazudozzon, mert ebben az esetben meg szűnik az a mentális feszültség is benne, ami őt ebben, a robbanási veszély-állapotában tartja.
Ez a vitánk és eszmecserénk tehát (Amely közben is – közölhető, tehát dokumentum-értékű levélben!!! - többször is említetted azt a szándékodat, hogy az Ozirisről őt ki fogod tiltani ), sokkal korábban zajlott, mint az a felvetés, hogy az Emő által indított metafizikai rovat meg szűnne, ha őt kitiltanád, mivel pozitív visszajelzésről tanúskodó leveleket kaptál az olvasóktól, tehát már nem szívesen tiltod ki, mert akkor meg szűnik a rovat is. Én viszont nem azért ajánlottam neked az Eszter - Linda segítség megkérését, majd a Viola felkérését, hogy amennyiben ők elvállalják a moderálást, akkor Emőtöl nyugodtan megszabadulhatsz, hanem azért, hogy lásd, a Warez-honlapokra vonatkozó, korábbi rossz és elitélő véleményem ellenére, ez az alapállásom meg változott, miután el magyaráztad, hogy mi a helyzet, és megértetem szintén a már korábban kifejtett, az az Oziris felfuttatására vonatkozó álmaidat és terveidet és amennyiben tőlem telik, ebben támogatlak.
Vagyis, ezeket meg jegyezve, félre téve, majd a harmadik tényező után, amit mindjárt ki fejtek alant, összegezve: Egyáltalán nem azért kezdtem írni az Ozirisre, mert, - Amint Emő írja ezt, a velem szemben újabban fel vett, és engem ugyancsak szörnyen irritáló nagyképűségével - hogy nekem valamiféle pszichológiai szükségletem lenne ezeket a dolgokat éppen itt kiírni, hanem azért, mert miközben Emő arra kezdett finoman célozgatni Eszter-Lindának, hogy miattam (is), illetve az én zsarnoki természetem elleni emancipálódása miatt kellett ily hírtelen és a gyerekeket egymástól elválasztva az anyjához el költőznie, sorra rakocsálta fel szivárványként a saját (Kozma Emőke) nevében és az enyém meg említése nélkül, azokat az írásait, amelyeknek a két harmadát és három negyedét az én tanulmányaimból másolta ki szemtelen tolvajlással egy – az egyben. – Nem tudom, ezt a jogos felháborodásomat vélte-e az engem tegeződő „nicketikára” oktató barátod fikáztatásnak?
Mielőtt a felvezetésemet egyetlen közös eredőben összegezném, biztosítalak afelől, hogy a nálam levő gyermekek egészségesek, boldogak és nagyon jól vannak, tehát iskolába és karate edzésekre járnak, meg szánkózni és hétvégeken újból autóval is kilépünk valahova a természetbe, vagy a Szentegházas falusi termálvizes strandra. És már nagyon várják vissza az adminisztrációs ügyeit intézni haza utazott barátnőmet, aki nem traktálja őket hazugságokkal, mint az édesanyjuk.
Összegezés: Nem az én személyiségi zavaraim és lelki problémáim oldása érdekében, de nem is mindössze tudomány-ismertetési igyekezetből kértél engem fel és „engedélyeztet” tehát te, azt, hogy az Ozirisen írjak, hanem elsősorban azért bíztattál erre, hogy ez jót fog tenni annak, amit lelkem és szellemem minden porcikájával én is várok, hogy Emő – Ha nem a Logoson, hát akkor itt, az Oziris-en, amit valamiért hál istennek, inkább a saját lelki és spirituális bázisának is érez, fedje fel végre nyíltan a az ősz óta számomra kegyetlen megátalkodottsággal őrzött titkait és kezdjen el újból egyenesen beszélni és felelősen viselkedni, ANNAK ÉRDEKÉBEN, HOGY A NÁLA LEVŐ GYERMEKEK NE LEGYENEK, A TITKOLÓZÁSAI ÉS A TITOKORZÉS ÉRDEKÉBEN FOLTATOTT HAZUDOZÁSAI ÉLTAL OKOZOTT MENTÁLIS FESZÜLTSLÉGEK MIATT, VAGYIS AZ ANYAI ÖNTUFDATA VÉGSŐ ELVESZTÉSE VESZLLYE MIATT VESZÉLYEZTETVE!
Arra viszont, ugyancsak a leveleidből is rá lehet következtetni, hogy te is éppen úgy meg vagy győződve arról, hogy Emővel csak nagyon szigorúan és őt a hazudozásai állandó leleplezésével és a hőbörgései miatti szidásokkal kezelve, lehet azt elérni, hogy normálisan viselkedjen. Én viszont nem tehetek arról, hogy nem tőled lopta el a szövegeket és nem a te gyermekeidnek a gyermeksegélyi pénzét és ösztöndíját lopta el, tehát nincs amiért a pszichológiai inverzió miatt rád annyira haragudjon, mint rám és te ezt a kijózanító kezelést vele magánbeszélgetések útján tudod rendezni, nekem viszont csak ez a lehetőségem maradt hogy ne tudjon elzárkózni a szavaim elől, mivel abban soha nem lehetek biztos, hogy a telefonját, amelyen a nevem megjelenik csengetéskor, felveszi-e, ha hívom skyp-on a levelimet el olvassa-e, mert látod Csaba, ez is egy engem szörnyen irritáló hazugsága, hogy nem tiltotta le a levelező programjába az én címemet, mivel éppen, hogy azért vesztünk olyan csúnyán össze, karácsony előtt, hogy rögtön egyenesen neked sírta ki a lelkét sky-pon és ezzel téged azonnal ellenem is uszított mert meg kérdeztem, hogy a gyermekek karate-vizsgájáról szóló fényképeket meg kapta-e és akkor vallotta be, hogy jó strucc-politikával az imél-címemet kitiltotta a levelező programjából!!!!! Érted Csaba? Éppen akkor vallotta be, hogy le sem kakált engem három hónapon keresztül és én tök hiába küldtem neki a gyermekeket ábrázoló képeket, és amikor ezért a felesleges igyekezetem és végős soron fizikai munkám tudomásul vételekor, nyilván fel ment a pumpám, és lehordtam azért, hogy ő viszont fel tudta a porno film-reklámok közé tenni a gyermekeink fényképeit, és hogy vegye tudomásul, meg mutattam Medáéknak, hogy mikkel foglalkozik az anyjuk, ő el rohant és ellenem uszított téged!
Hát vegyétek barátom fikáztatásnak és meg nem engedhető és célra nem vezető személyeskedésnek, vagy aminek akarjátok, az Emőhöz való Oziriszi viszonyulásomat, mert én ezt a hülyegyerek játékot nem foltatom, hogy miközben ez a nő itt, a ti „kollégiális” oltalmatok alatt, szembe hazudik, én azt minden féle minősítés nélkül bírjam, és még csak annyit akarok mondani, hogy nem akkor bocsátok meg az intrikus anyjának, aki nyílt arcátlansággal meg mondta Medárdának azt, hogy azért vásárolta a Csíkszentgyörgy házát, hogy az anyukat oda, maga mellé le költöztesse, és főképpen neki nem akkor bocsájtok meg, amikor majd tudok, hanem akkor, amikor becsületesen bocsánatot kérnek mind a ketten tőlem és a gyermekektől mindazért a sok szenvedésért, amit az őrült férfi-ellenes ambícióiknak a gyakorlatba-ültetésével okoztak.
És, ha ezt el mondtam, tőled is, aki egyet írtál nekem magán levélben, és mást itt a fórumon, el búcsuzom örökre, és arra kérlek, mint az engem a tegeződő nickes etikáról kioktató kollégádat, hogy minél hamarabb felejtsetek el. Én ugyanis csak olyan témakörben szeretek nyilatkozni, amelyben jól tájékozott vagyok, és nem vagyok hajlandó alkalmazkodni csak egyedül a ténylegesen integrális emberek integritását maximálisan tiszteletben tartó egyetemes emberi alapállás etikájához, amely nem tűri meg a demokratikus barátkozás maszkja mögött meghúzódó lopkodást és hazudozást!
Tiszteletem tehát Uraim, ha van még olyan közölni valójuk a számomra, amelyben esetleg választ is várnának, kérem szépen, hogy vagy imélben írjanak, vagy a Logosra, mivel, én nem csak a bűnözést (Emőke pénz- és szöveglopkodásaira gondolok, amelyekre nem értem, hogy miért volt szüksége az igaz-személyisége menekítéséhez! ) de a demokratikus humanizmus nevében folyatott bűnözés-pártolást sem szeretem, akárcsak az újfasiszta fiatalok. – Akinek van füle, hallja!

Példa a kauzális logika szerinti etikáról:

„Kedves Béla


Amennyiben meghallgattad a (számára a témában készített metafizikai - értelmező) hangfelvételt és annak esetleges pozitív hatásaképpen, újfent esetleg elfogadtad azt is, hogy nem vagyok egy fanatikus misztikus, aki azt képzeli, hogy "magas színvonaláról" mindent csak ő tudhat, ismerhet és láthat helyesen, tehát hogy lehetséges velem a felém - belém jövő információ befogadás szerinti kommunikáció folyatása, és különösképpen a (az akkor még maximálisan annak érzett és tudott) feleségemmel szemben voltam ezzel úgy, hogy mindenre kíváncsi voltam, amit mond, mert a legtöbb esetben éppen hogy tőle kaptam a legmeglepőbb, de helyes információkat bizonyos tárgykörre, életjelenségre vonatkozóan, hadd legyek segítségedre, az alant kifejtett kérdéseid némelyike megválaszolásában:



„A (Emőke) leveleit már az (Otthonotokból az Anyjához való) elköltözése után kaptam, így gondoltam, hogy már tudsz Emőke szándékáról, noha a leveleiről felém esetleg nem is.”

- Hát éppen ez az! A négy nappal korábban jelzett szakítási szándékát kénytelen voltam tudomásul venni, amikor pozitív változást a gyermekekkel szembeni totális felelőtlenkedésében (gondozásuk teljes hiányában egészen a megetetésükig elmenően!) velem szembeni elzárkózó, ellenséges és titkolózó mentalitásában nem észleltem, és utolsó kísérletként felvetettem, hogy ha nem változtat az ellenséges és lenéző, sőt: többszörösen engem fölényesen kiröhögő mentalitásán, akkor el kell költőznie, kénytelen voltam tudomásul venni, hogy a mentalitás-változtatás helyett a távozást és az elköltözést választja. DE ENNEK (A változtatás elutasításnak) AZ IGAZI ÉS TULAJDONKÉPPENI OKÁRŐL SEMMIT NEM TUDTAM! És te eközben szabadon olvashattad a Logos-on a Jogától, valamint a joga-oktatótól való megszédülésével kapcsolatos találgatásokat, miközben folyamatosan érkeztek hozzád a szerelmes levelek és ezekről sem nekem imélben, sem a Logos-on, egy árva szót nem szóltál, és teltek a napok és én majd becsavarodtam, mert itt hagyott iskolakezdéskor teljesen előkészületlenül és mindaddig, amíg Linda a leveleket el nem küldte - péntektől szerdáig, 5 álló napig és éjszakáig! - nem tudtam, hogy ez az őrület miért történik?!!! - Te viszont tudtál, és kussoltál vele, és az, ha te akkor megadod a birtokodban levő információt, egyáltalán nem az Emőke "BESÚGÁSA" lett volna. Ez mindössze, egy "a legjobb védekezés a támadás" jellegű kifejezés a részedről azért, amiért nagyon is jól érzed, hogy ezzel a titkolózással - Hiszen, ha Linda, akinek gőze nem volt arról, hogy az ott szereplő Béla, az te vagy, el nem küldi a leveleket, máig nem tudnánk az Emőke családbontásának az igazi okát! - akkor helytelenül és nem barátian és végső soron gerinctelenül viselkedtél.
- De nem ez a kérdéseidre a válasz, ez csak a gyakorlati hivatkozási alap, az elméleti kifejtéshez.



„Ettől függetlenül a levelei tanulságát illetve az abból levonható dolgokat el szándékoztam mondani,”

- Mikor könyörgöm, egy hónap múlva?


„de erre nem volt lehetőségem.”
- És vajon miért nem lett volna erre lehetőséged? Ki a frászkarika gátolt meg téged abban vajon, hogy idejében el mondd, mi történik igazából, hogy mi is van a háttérben elrejtve?




„Folyamatosan azon gondolkodtam, hogy hogyan és miért történik ez veled.” - Ehelyett azon kellett volna gondolkoznod, hogy miért történik ez veled!!!


.A hatás - ellenhatás, a vonzás, amint kint ugy bent és a többi törvényszerűség ebben az esetben, hogyan és miért tükröződött Emőkében, illetve kettőtök kapcsolatában.

- Nos tessék a kulcs: Miközben a regényemben is kellő érzékletességgel leírtan is megtapasztaltam a titkolózásnak a vészterhes mivoltát, ami majdhogynem az öngyilkosságba sodort 28 évesen, és aminek az egész filozófiáját - metafizikáját megértettem a ceausescu diktatútra alatt, ami éppen az embereknek ezen az ördögi tulajdonságán - vonzalmán alapul, még az asztrológiával való megismerésem előtt eldöntöttem, hogy messzemenően kiirtok az életemből és a személyemből minden titkot!!! És ezzel szemben Emőke homlokegyenest álláspontot képviselt, de úgy, hogy éppen hogy előttem is eltitkolta azt, hogy ő mindenek ellenére tovább és mélyen titkolózik.
Mondom, a tükör mellé oda kell venni a polaritást is.

Folytatom, de most Etelkáért kell mennyek.


Folyamatosan azon gondolkodtam, hogy hogyan és miért történik ez veled.A hatás - ellenhatás, a vonzás, amint kint ugy bent és a többi törvényszerűség ebben az esetben, hogyan és miért tükröződött Emőkében, illetve kettőtök kapcsolatában.
Engem ez érdekelt a legjobban, amire még nem találtam magyarázatot.
Avagy talán olyan változásokon mentél át, hogy a spirituális kauzális sorskiegészülés részedről vagy Emőke részéről lehetetlenné vált?

- Remélem tehát, hogy a titokra vonatkozó felfedésem megadta számodra is végre a fenti kérdéseidre a magyarázatot, mivel úgy láttam, hogy Maresz számára, akinek az ide vonatkozó felfedéseit te kétszer is megdicsérted, azok alapján, hogy te még mindig értetlenkedsz, egyenesen nem értem, szóval, mások ezt nagyon hamar megértették.

A kérdés tehát inkább úgy hangzana helyesen, és neked elsősorban azt kellene felfedezned és megértened, hogy miért mind nyakaskodsz (Akárcsak Emőke ebben a kérdésben?) és miért nem emlegeted meg (Az árnyék éned miért nem engedi meg!), hogy ezt a metafizikai tényt végre elfogadd és egyéb, más, nem reád vonatkozó (Tehát személytelen) magyarázatokat keress!



Ahogy Írja Szilvia az engem savazó hozzászólásában -rengeteg tanulságot szolgáltatva nekem- a párunk a tükrünk, akkor ebben az esetben mi a helyzet vajon?

A helyet tehát az, hogy Szilvia nagyon helyesen megírta, hogy Emőke az Oroszláni egoizmusával és amiatt, nem volt képes lemondani arról, hogy - legalább is minim 1O évre előre láthatóan - családon kívüli szerelmi-szexuális kapcsolat örömeiben legyen része, ez tehát az egyik tényező. A másik "A HELYEZT" viszont az, hogy rendkívüli intuíciójával megérezte benned ezt a sötét titkolózási hajlamot és késztetést, és amellett, hogy mind a kemény makiwarazásaid, mind a reggeli tornák alatti Oroszlános renitenskedéseid, az Emőke misztikus intuíciójával párosuló infantilizmusának megtetszettek, úgy képzelvén, hogy talált végre valakit, aki nálam férfiasabb, amint Lindának is írja, levette rólad azt modellt, akivel ő a házasság megszakítása után igazi boldog egységben élhet, hiszen végül is, sem skorpiói átvilágítói képességgel - amitől mellettem állandóan kellett még mélyebben titkolóznia - sem Oroszláni Ascendens által adott fegyelmezettséggel nem rendelkezel, hanem ahelyett általa nálam jóval humánusabbnak és kényelmesebbnek érzékelt a Mérleg Ascendensnek megfelelő, éppen, hogy nem női lágysággal, legalább is, ami a gyengébb és általad annyira pártolt és megérteni akart nemet illeti.


Ami a párunkban irritáló tényező (vagy a másik nemben) az végsősoron bennünk diszharmónikus.
- Azt, hogy Emőke, még akkora mértékben nem mondott le az ideális szerelmi viszony létrehozása érdekében bármikor elkövethető családfelbontási szándékáról, még az én skorpiói szimatom előtt is tökéletes kamuflációval el volt rejtve. Márpedig ha tudtam volna róla, ez az egy dolog lett volna ami a személyében irritált volna. De csak volna, mert nem volt. Most viszont már van, de ez más tészta. Akkor viszont nem volt és nem is irritált tehát semmi szeptember 6-ig az ő személyében!
Következésképpen ezt a spekulációt is félre teheted.


Ezen töprengtem, remélem egyszer megtalálom a választ is.
- Mondom, Ikrek-Lilith jellegű steril töprengések helyett máskor cselekedj, és még hamarabb meg fogod kapni a választ!

Maga a történés érdekes de egyelőre a tanulságot nem látom.

- Hát itt van, remélem, hogy most már látod!

De azt érzem, hogy még magamhoz is a kulcsot abban kell keresnem,hogy "visszafele(pozicionálisan)" gondolkodok.Tehát a külső hatásokat magamra értelmezem, s az engem ért válaszreakciókat kompenzáció céljából a kiegyenlitődés lehettséges irányába használom fel.
- Nagyon helyes! Nézd meg tehát azt is, hogy az árnyék éned hatására, mikor és hol, milyen sokat mondó és mély tekintetekkel, milyen megértő elhallgatásokkal bátoríthattad Emőkét, ahhoz, hogy ennyire elveszítse a veled való szerelmi kapcsolat folytatási lehetőségének a gondolatától az eszét!


Ezeken töprengtem a történtek kapcsán.

- Ha az utolsó pontban ajánlottakat feltérképezed, máris abba hagyhatod a töprengést, de nem mielőtt rá jönnél, hogy a Szaturnuszod és a Vénuszod közé beszorult Merkúrod a IX. házban milyen steril metafizikai közhelyek szerinti - helytelen viselkedések helyes igazolására és alátámasztására szolgáló, elméletek gyártására sarkall.

Szilárd


Emőke szerelmi vágyéletéről tett nyílt vallomása az nagyságosan nagy Adminhoz:


Köszönöm a témanyitást. Utólag visszagondolva a szerelmi-intim viszonyaim kezdeti időszakára, a párkapcsolat-alapítás és házasságkötés, családalapítás időszakára, egyre inkább látom, hogy nem voltam tisztában azzal, hogy mit jelent a testi mivoltom megélésén, a magzatfoganáson, szülésen túlmenően, tehát a fajfenntartásra, a teremtés öntudatlan, spontán, ösztönök és vágyak szintjén történő megélésén túlmenően nőnek lenni. Vagyis azzal, hogy egy nő rendeltetése az, hogy szeressen, gondoskodjon az életről, gondoskodjon a fészek egységéről, melegségéről, tisztaságáról, nyugalmáról. Hogy olyan légkört teremtsen családanyaként, ahol biztonság van, szeretet és harmónia.
Nem voltam tisztában azzal, hogy mit is várok el a leendő páromtól, hirtelen történt minden, nem hagytam időt átgondolni, mit is akarok, mit tudok nyújtani, milyen kapcsolatot szeretnék, mire vagyok képes ténylegesen. Fogalmam sem volt arról, hogy mit jelent az együttélés, a családi élet nehézségei, a mindennapi gondok, bosszúságok. Nem volt meg az a tényleges tudatosságom és hitem, hogy rendíthetetlen, éber és tiszta tudatú, magabiztos és nyílt, becsületes, őszinte emberként éljem meg a vitás helyzeteket, konfliktusokat. Emlékszem, sokat sírtam az első években, nem lehetett velem semmit megbeszélni, gyakran elpityeregtem, feladtam a vitás helyzetek megvitatását. Most már tudom, hogy akkor kellett volna legalább lépnem és döntenem, kilépnem ebből a kapcsolatból, szembenézni azokkal a félelmekkel, amelyekről most rántódik le a lepel, többek között itt, a fórumon is. Mindezek a viselkedési formák ugyanis, utólag visszagondolva, egy nagyfokú biztonság-vágyból, szeretet-vágyból és rengeteg, a férfiakkal, a családi élettel szembeni félelmemből, belső ellenállásból fakadtak. A párom személye és az ő tudása, élet-tapasztalata jelentett nekem mindent, csak őt láttam és benne reméltem életem boldogságát, illetve a gyermekszülésben-gyermekgondozásban. Amikor viszont nekem kellett adni, mutatni erőt, tudást, hitet, szeretetet, akkor derült ki, mennyire gyenge is vagyok valójában. Volt néhány nagyon erős időszakom a szüléseim előtt, alatt és röviddel azután, majd egyre inkább kitűnt, hogy a szellemi tudásom valós önuralommal és önismerettel, valós helyzet-uralási készséggel nem jár, a nehézségekben, kísértésekben megzavarodom és hangulatok, sóvárgások, félelmek döntenek és cselekednek (vagy mulasztanak) helyettem.
Utólag visszagondolva, örülök, hogy komolyabb összetűzések, viták vagy más durva erőszakos cselekmények nélkül telt el a házasságom időszaka. Sem érzelmileg, sem szellemileg nem voltam érett a párkapcsolati-családi életre. Rengeteg rejtett félelem, ambíció, tévképzet rejtőzött a tudattalanomban. Sok mindennel nem számoltam, mielőtt férjhez mentem. Többek között azzal sem, hogy ha nincs tényleges szerelmi vonzalom legalábbis a részemről), csak a nemi élet során kialakult összhang, összeszokás, akkor ez a kapcsolat előbb utóbb eljut a végpontra. Másrészt pedig nem volt tudomásom arról, hogy az ösztöniségem is, a vágyaim, érzelmeim lényegében egy nagyon éretlen párkapcsolati modellt követnek, nem egy kölcsönös, érett felelősségvállaláson alapuló együttműködést. Nem tudom, csak a férfiakkal kapcsolatos tapasztalatlanságom lehetett-e az oka, de elsősorban, főként az idősebbektől, egyfajta pót-apa szerepet vártam el tudattalanul, bármennyire is lázadtam viszont utólag, amikor ez a szerepjáték beindult, a számonkéréstől és az elvárásoktól. Most látom, hogyan kerültem be ebbe a 25 év korkülönbséggel létrejött házastársi viszonyba. Egyáltalán nem voltam tudatában, milyen következményekkel jár, milyen irányba haladhat egy ilyen kapcsolat. Különösképpen akkor, ha a családanyai tapasztalatok nem a minél erősebb és tisztább szeretet realizációja felé indítottak el (nem hagyván elég időt magamnak arra, hogy a nehézségek mellett, a gondokkal arányosan felfedezzem a családi szeretet forrását magamban, társamban és gyermekeimben). Egymás után, sorjában bekövetkezett magzatáldások, szülések, gyermekágyi időszakok tolták el akarva-akaratlanul a kapcsolatunkat a szülői felelősség, szülői szerepminták irányába, anélkül, hogy a családi egység másik alap-pillére, a párkapcsolat is fejlődött, érlelődött volna, elmélyült volna. Maradtak az intim együttlétek az egység alapjainak, és egyre távolabb kerültünk a lelki intimitás, bizalom és érzelmi összhang elmélyítését illetően. Még csak alkalmat és időt, körülményt sem próbáltam teremteni azért, hogy tényleg megszeressem a férjemet, tényleg megérthessük, megszerethessük egymást, fenntarthassuk egymás iránti hűségünket, elköteleződésünket. Nehogy azt hidd, hogy nem kommunikáltunk, nem voltak hosszabb, csendesebb együttlétek. Ám, utólag visszagondolva, jobban ki lehetett volna azokat használni a kapcsolatunk ápolása céljából, jobban kellett volna bíznom a páromban és felvállalni esendő arcomat, gyengeségeimet, ballépéseimet, anélkül, hogy féltem volna attól, hogy elveszíthetem őt.
Hálát adok a sorsnak azért a lehetőségért, hogy kapcsolatba kerülhettem a férjem férfilényén, a közös edzéseken, a szellemi tanítói-tanácsadói munkásságunkon keresztül a fénnyel, a tudással, a szellemi megismeréssel, a Férfival, a fénnyel, ami bennem is ott volt, arra várt, hogy egyre tisztábban azonosuljak vele, ambícióimmal, akaratommal, szenvedélyességemmel, tetterőmmel. Egy kapcsolatba kerülés kezdődött meg, a belső harmónia, az egyensúly, a kiegyenlítődés viszont még várat magára. Amíg bármit is hazudok, elrejtek a múltam tévedéseiből a lelkiismeretem előtt, addig ennek a tudatosodásnak, éretté válásnak semmi esélye sincsen. Nem számítottam arra, hogy ennyire gyáva tudok lenni a személyi gyengeségeim felvállalásában, esendő emberi arcom felvállalásában. Hogy ennyire félek a nyilvánosságtól. Attól, hogy kiderüljön az, hogy ki is vagyok valójában, melyek a tényleges szándékaim, indítékaim.
Most látom, hogy egyedül valóban nem vagyok egész ember, de párban lenni, társas kapcsolatban lenni teljesen mást jelent, mint ahogy én azt eddig megéltem. Nagyfokú önismeretet, tudatosságot és éberséget. Olyan tudást, olyan életeszményt, ami lépésről lépésre, közös célok szintjén, a nemi mivoltunk rendeltetés-szerű megélésével, az élet védelme érdekében megélhető. Hogy mi ez a rendeltetés-szerű nemiség és milyen a nő és férfi közötti törvényes együttélés, ennek letisztázásában jelent, remélhetőleg nemcsak nekem segítséget mindaz, ami a férfi-nő viszonnyal kapcsolatos topikokban elhangzik.


Kozma Emőke – Jóo Violettának:


Kedves Violetta!


Kíváncsi lettél rám, látom sok kérdésed van hozzám, ezért megpróbálok írni magamról, azzal kezdem, ami kicsit könnyebbnek tűnik. Ha már a Rák karmánál tartunk, ez elválaszthatatlan az én esetemben a Halak és a Nyilas illetve a Skorpió karmától. Olvasva írásaidat, megértem, miért örvend Szilárd neked annyira, és miért sikerült a gyermekeim szeretetét is ilyen rövid idő alatt elnyerned. Egyfajta olyan magabiztosság és lelkierő sugárzik a soraidból, amelyet személy szerint, mind a mai napig nem sikerült elnyernem, megvalósítanom. Szeretnélek visszaigazolni néhány meglátásodban és válaszolni a kérdéseidre.
Tény, hogy ez a bezárkózó, hátráló, a gondozóimhoz való menekülés egész eddigi életemet végigkísérte. Írod, hogy a Rák karmám egy hamis értékeléssel van megerősítve a VIII. házamban álló Rák Lilithem és Jupiterem révén, mint sajátosan negatív színezetű Nyilas motívummal. Emlékeztetlek arra, hogy a Lilith által okozott valamennyi irracionális késztetés, félelem, hamis viszonyulási hajlam tovább erősíti, megalapozza a Sárkányfarokhoz kapcsolódó negatív karmikus vonásokat, tulajdonságokat is. Ezek a másodlagos negatív személyi gyengeségek viszont nemcsak a negatív Halakhoz, hanem a negatív Koshoz is kapcsolódnak. Egy nagyon komoly és összetett sorsprogram tudatos felvállalásáról kellett volna szó legyen elvileg egy ilyen mély és intenzív szellemi megismerési-tudatosodási élettapasztalattal, amit az asztrológiai kurzusok, előadások, a tanácsadások jelentettek. Illetve a sokrétű anyává válási tapasztalataim. Ám nem ez történt, én valósággal belesodródtam a személyi fejlődésem különböző sorstapasztalataiba. Azt a tudatosságot sajnos, ami általában a párkereső, fészekrakó párok életében jelen szokott lenni, az én esetemben hiába keresed. Egy megalkuvó, korrupt döntés volt a családalapítás, nem igazi megbecsülésből, mély, őszinte elköteleződésből, szerelemből, hanem irracionális félelmek, sóvárgások, vágyak, ösztönök sodortak bele egy házasságba, amiből, ismétlem, túl rövid idő alatt, túl hirtelen lett egy több gyermekes család, a lehető legnehezebb anyagi körülmények és sorsmegpróbáltatások között. Nem tudom, miért gondolod, hogy többre tartom az elvált anyai státuszt, mint a családanyaságot. Való igaz, eddig csak Kozma családanya voltam, és bukásként élem meg azt, hogy többre nem voltam képes, nem bírtam kézben tartani a gyeplőt a családomban, úgy mint más asszonyok: egy felelős, éber, odaadó áldozatkészséggel és szeretettel, ami a világ összes kínját kibírja zokszó nélkül. Őszintén, nem tudom, mit jelent neked az anyai siker és realizáció, de a legnagyobb ellenségemnek sem kívánnám, hogy egy megfelelő érzelmi és anyagi háttér nélkül, végzettség és megélhetési forrás nélkül, egymás után sorjában szülje a gyermekeket, a minimális segítséggel, saját testi-lelki erejét, teherbírását a végsőkig kiszipolyozva. Gyávaságomban, butaságomban, zavaros érzés- és vágy-életemmel úgy alakítottam a sorsomat, hogy az egyre nehezebb és nyomorultabb lett, miközben a társam megbecsülését, tiszteletét, bizalmát egyre csak veszítettem és veszítettem. Nem jobb egyedül álló anyának lenni, de inkább ez, mint egy olyan ember társasága, aki előtt minden emberi méltóságom és hitelem oda lett. Aki részéről sem megbecsülést, sem tiszteletet, sem szeretetet, barátságot nem remélhetek többé. De nem is tartok igényt a vele való bármiféle szorosabb társas viszonyra, együttlétre, nagyon belefáradtam. Maradt az őszinte hála és köszönet azért, hogy anyává válásom első tapasztalataihoz hozzásegített.
Nem tudom, milyen "színvonalat" remélsz, mit keresel a jelenlegi és közelmúlt beli írásaimban. Sajnálom, ha csalódást okoztam. Te már most tisztábban fogalmazol és értelmesebben írsz, mint én a te korodban. Elegem lett valóban a párkapcsolatomból, de nem a gyermekeim gondozásából. A gond az, hogy a házasságot és a családi életet egymással azonosítottam. Lényegesen fontos a gyermekeimmel való relációm kiépítése, épp ahogy a gyermekeim apjával, a szeretőmmel, a társammal való kapcsolatom gondozása, elmélyítése fontos lett volna. Az elfogadást, megbecsülést, tiszteletet, szerető gondoskodást inkább elvártam, mint nyújtottam azonban és meg is lett az eredménye.
Sem ajánlatokat nem teszek, nem is sorolnám magam semmilyen típusba se, vagyok, aki vagyok, egy tudatosodó, érlelődő nő, aki próbál tanulni a múltja tévedéseiből. Korai levonni talán azt, hogy elrontottam a családalapítást, rosszul fogalmaztam, félreérthető módon, mintha azt sugallnám, megbántam volna azt. Nem bántam meg, csak látom, nem voltam rá felkészülve, nagyon sok felmerült sorsnehézség, probléma váratlanul ért és kudarcot vallottam azok megoldásában. A gyermekeim épek és egészségesek. A születésük idejében történt, fiatalon, lehetővé téve a viszonylag gyors és könnyű szüléstapasztalataimat.
Még most sem tudom, mi az a szerelem, az ösztöneim, sóvárgásaim, a társas lét, a család utáni vágyam hajszoltak bele egy sorshelyzetbe, amelyet egyáltalán nem érett, tudatos fejjel döntöttem el. Abban az értelemben, amit egy oltár előtt felvállalt hűségeskű jelent, még jelenleg sem tartom elég érettnek magam.
Nem tudom, hogyan alakult volna az életem, mikor és hogyan vállaltam volna a gyermekáldást, ha már kezdetben megtorpanok és elmenekülök ezen sorskihívás elől. (Az volt a szerencséje Szilárdnak, hogy tele voltam reménnyel, hittel, optimizmussal és erősnek, bátornak éreztem magam). A kezdeti lendületem egyre csak fogyott, apadt az évek alatt, Enikő lányom halála után nehéz hullámvölgyek következtek, amelyekről nem beszéltem senkinek, mert láttam, nincs akivel, nincs az a társam, akinek gyengeséget mutathatok. Megmutathatom azt, hogy mennyire gyáva és gyenge vagyok, inkább próbáltam megjátszani a keményet, az erőset.
Nem tudom, valóban minden férfit elhagynék, aki gyermekkel "terhel" be engem, azt hiszem, ehhez jelentősen hozzá kellene a magatartásával járulnia. Ha tönkremenne a kapcsolatunk, bizonyára nem erőltetném csak a gyerekek miatt a dolgokat. A hogyan tovább egyelőre még várat magára. Egyelőre frászom van minden komolyabb közeledési kísérlettől és kétségbeesek minden őszinte vallomástól. Megrettentem magamtól, mint anyától, szeretőtől egyaránt. Nehéz elképzelni az életemben olyan társas viszonyt, amelyet nem tennének tönkre pár hónap alatt a múlt feldolgozatlan sérelmei és félelmei, a kicsinyes érdekek, ambíciók és világi elképzelések, a zavaros relációk és a szellemi tudatosság, érettség hiánya. Most az egyedüllétnek van ideje, hacsak nem akarom ugyanazokat a hibákat újra és újra elkövetni. A tüzes természet, énszerintem nem mentség arra, hogy kapcsolatépítéssel próbálkozzon valaki, alig pár hónappal a válását követően, akár férfiról, akár nőről legyen szó.
A kávészünet alatt nem 7 évet értettem, és nem a teljes életemre, hanem a férfiakkal való relációmra kértem, amíg a bennem lévő férfit kicsit kiismerem.


Emőke – Szilárdnak:

Kedves Szilárd!

Köszönöm, hogy feloldottad a Logosról való kitiltásomat. Megszoktam már, hogy a "hölgykoszorúd" mindenhol a nyomomban van, és bármit írok, valamilyen formában visszajut hozzád. Admin szerint, ideje megtanulnom a csapatmunkát. Nem zavar most már a nyilvánosság, hála az Ozirisnak, legyen nyitott könyv az életem. Nem szép dolog a rejtőzködés. Sajnálom, hogy ennyit romboltam vele. A te dolgod és a te felelősséged, hogy mit csinálsz az életem kiszaglászott, kinyomozott lapjaival. Egy dolog írni a szerelemről, szexualitásról és más dolog a valóság. A testi gyönyör nem azonos a szerelmi boldogsággal, mostanra, hála a válásomnak, ezt is sikerült magamban letisztáznom. Nem idézek többet az írásaidból, se törvénytelenül, sem a megfelelő "nicketikával". Ha mégis, igyekszem minél tisztességesebben eljárni. Szerettük volna, ha jól érzed magad itt és bekapcsolódsz a munkába, sok a téma, a tisztázni való. Az admin nagyon elfoglalt, szükség van tapasztalt tanítókra, írókra, kaptál te is, akárcsak én, egy lehetőséget arra, hogy továbbadd a legjobb, legtisztább tudásodat. Dolgozz ott és úgy, ahol jól érzed magad, jó munkát kívánok!

Violetta Emőkének:


Kedves Emőke!
Minek köszönöd a Logosról való kitiltásod feloldását, amikor úgysem írsz oda, hiszen élvezed, hogy itt, mint rangidős Oziris-es, nagyasszonykodhatsz Szilárddal, Lindával, s velem szemben, a számodra szimpatikus baráti közegben, ahol szerencsédre a metafizikát nem ismerik, s így nem ijesztgetnek a tetteid (családrombolás, titkolózás, hazudozás következményeivel) olyanok előtt, akik magasról tesznek a családod ügyeire, rád is és a gyerekeidre is. Hiszen nem ismerik őket, és személyesen nem is érinti őket, akiknek amúgy is kínos nyíltan beszélni valós problémákról. A háládat pedig felesleges az Ozirisnek címezned, mert Szilárd, Linda és végül én kellett harapófogóval kiszedjünk belőled olyan magyarázatokat, amivel, mint felnőtt ember tartozol a családod felé. (Persze még most is sokat megtartottál a szent titkaidból magadnak – pl. azt, hogy miért is kellett el vidd a több hónapja felgyűlt állami gyermek segélyek mellett a nem kevés pénzt jelentő Medárda ösztöndíját is, illetve, hogy mi köze volt a gyermekpénzből történt, hirtelen ötletű gitárvásárlásnak az erkölcsi kávészünetre való kilépéshez? - , az igazságból. Biztos, valami nagy lényegeset nyersz vele, amiért sajnos, fel kellett vállalnod, hogy a Szilárd lelki nyugalmát feláldozd, s őt kétségek között hagyod afelől, hogy valójában, miért is kellett szétbontsd a nemrég (látszólag) teljes szívvel és felelőséggel újraegyesített családot. A te új, „fejlődő” perspektívád természetesnek veszi, hogy az ember a társát egy kis ámítgatás után ismét faképnél hagyja, és felelőtlenségét mártírkomdással leplezi. S inkább belegázol a négy lánya és volt társa lelkébe a hazugságaival, semmint, hogy beismerje, hogy az ő saját egoizmusa áldozata lett az egész család.)
Linda, mint egykori barátnőd is érthetetlenül állt azelőtt, amit tettél, nem még a volt férjed, akivel múlt nyáron még a család újraegyesítését is véghez vittétek, s a házasságotok is látszólag teljesen helyrejött, legalábbis te ezt a látszatot keltetted. De cáfolj meg, ha nem így volt és írd csak le nyugodtan az újabb misztikus okot, amiért neked más választásod nem volt, s amiért ebben az egészben te vagy a legnagyobb áldozat, s még véletlenül sem a négy kiskorú gyermeked és a veled komolyan jövőt tervező, s benned megbízó férjed! Írd le az okot, amiért egy 31 éves nőnek épp ésszel felfogható oka van az első, netes románcok miatti család elhagyását követően, azt megbánva, s szerelemesen vagy, az újabb verziód szerint, szerelmet hazudva visszatérnie a férjéhez. S aztán, pár hónap múlva ismét csak kiszerelmesedni a férjéből, s újabb plátói szerelmektől feltüzelve lelépni a családjától a nagyobb lánya ösztöndíjával, a négy gyermeknek a sok hónapos állami segélyével, hogy abból magának gitárt vegyen, s gitár órákra fizessen elő egy évre, miközben előbb az anyjához költözve az anyja tartja el. Majd, onnan kisebb patália után a jó-nyugdíjas nagymamához költözve, a nagymama rendőr-özvegyi nyugdíjából élve, a két kisgyermekkel tinilányként szórakozgasson a neten. Feltételezem a gyerekekkel való foglalkozást is nagyrészt a mamára hárítva.
Inkább azt mondom, a kutyaként a nyomodban levő volt férjednek, s ennek az általad már úgy megszokott „hölgykoszorúnak” adj hálát, amiért kauzális asztrológiával, metafizikával foglalkozván, mi egyáltalán még hiszünk/reménykedünk abban, hogy tudsz felnőtt módjára viselkedni, s gondolkodni. Bár, tény és való: inkább úgy néz ki a dolog, neked semmint nem használ a mi szavunk. Sajnos.
S miután olvashattam ezt a hozzászólásodat is, ahol úgymond áldozatnak érzed részedről, hogy vendégszerető kell legyél az újonnan érkezett moderátorokkal, hogy ne legyen hajba-kapás, szeretnék arra is reagálni, hogy egyrészt rossz a szóhasználat, még ha idézőjelbe is tetted, mert már a regisztrált tag sem vendég, hanem tag, szóval ha csak szimplán regisztrált felhasználók, s fórumozók lennénk Lindával, akkor sem lennénk vendégek a te témáidnál, mert feltételezem, nem csak magadnak szerepelsz az írásaidban, bár, ez sem kizárt, akkor nyílván, hogy kapsz rájuk visszajelzést, minősítést, másrészt én speciel annyit kértem tőled, hogy az én általam indított témáknál légy tisztában az én közösségépítési szándékú kommunikációm elveivel, s tartsd magad azokhoz, ha szeretnél oda bejegyzést írni. A csapat munka az nekem sem erősségem, pláne nem olyasvalakikkel, akikkel elvi gondjaim vannak, mégsem játszom a mártírt, hogy nekem barátiasan kell viselkednem a hajba-kapás elkerüléséért. Mert valljuk be a vendég-szerető helyett egyszerűen a barátias viselkedés a helyes megnevezés. Nálam pl. a barátias egyenlő a korrekttel, s én korrekt is voltam veled, amennyire csak tudtam, mert természetesen én sem hajba-kapni jöttem ide, azt hiszem ezt nyíltan és világosan kifejtettem számodra is, ahol az „A Jósképességről és asztrológiáról” című témám bejegyzései között, amikor a közösségről, s a közösségépítésről is írok neked. Ennek ellenére, s még annak is ellenére, hogy a Logoson is olvastad (hiszen megválaszoltad ott) amikor kifejtettem, hogy mivel az metafizikát, s a metafizikai alapú asztrológiát Szilárd írásain keresztül, s tulajdonképpen a Kozma családon keresztül ismerhettem, s így nem tud hidegen hagyni, ami veletek történik, kérdezgetni kezdtelek, szóval, hogy most egy személyi fordulat miatt sem vagyok semleges a sorsotokat illetően, tudtad. Bár, lehet, hogy elfelejtetted, de én arról nem tehetek, azt hiszem. Ha úgy érzed Szilárd barátai a te nyomodban vannak, azt köszönd tehát az öncélú titkolózásodnak, annak, hogy felszínes magyarázatokkal, és sokszor még ráadásul ferdítésekkel, csúsztatásokkal áltatsz mindenkit.
Hogy micsoda kegyetlen ember a te volt férjed, aki szeretné tudni az igazságot a család-elhagyásodat, s őt-elhagyásodat illetően. Nahát, milyen jogon? Tudod, Emőke, akit betudsz csapni, hát csapd be, de azért légy nyugodt, hogy a nyomodban lihegő sors erői (Isten kutyái) tudják, de Linda is, és én is, akik egy kicsit is vettük a fáradtságot, hogy már mégiscsak rájöjjünk, miért kellett a te tisztességes, apaként, s társként helytálló volt-férjedet elhagynod, szétválasztva egymástól a lányaitokat, s persze egyik szülőtől megfosztani őket a családi életükben, hát mondom, hogy tudjuk immár azt, hogy merő önkényből tetted, de legalábbis óriási felelőtlenséggel.
Hogy miért nem hihető az, amiket itt összehazudozol, pl. hogy te Szilárd szemében megvetett voltál, s nem tudtál neki megfelelni? 1. Miért te szerelmesedtél bele a neten férfiakba sorról, sorra, s szaladgáltál el a családtól? S miért állítottad be őt erőszakosnak stb. Hát, persze, olyan erőszakos volt veled, hogy te nyugodt szívvel az ő általa neked vásárolt számítógépen biztosított neten, és számítógépen szerelmes beszélgetéseket, levelezéseket folytattál, s ez még véletlenül sem azért történhetett meg, mert ő megbízott benned. Javaslom, próbáld ugyanezt megcsinálni egy tényleg erőszakos férfival, s aztán tegyél fel magadról képet a netre, hogy láthassuk az eredményt. Nem még, hogy ezek után visszafogadjon megértően! És neked van képed olyanokat hazudozni, hogy ő mennyit ártott neked? S te hogy érzed, mennyire használtad ki, hogy ő ennyire hitt benned? Úgy érzem, ez az, amiért több helyen is írod, hogy nem mersz az ő szemébe nézni. Talán akkor ésszerű és célra vezetőbb lenne végre abbahagyni a napi szintű hazudozást, véglegesen. S őszintén bocsánatot kérned. - Legalább bocsánatot kérned (!), ha jóvá tenni nem is tudod, vagy nem vagy hajlandó, azt, hogy becsaptad őt, s míg te nem tudtál fair módon kilépni abból a családból, házasságból, ahonnan ésszerű okod nem is volt kilépni, ahelyett, hogy gyáván, minden értelmes magyarázat nélkül lelépj onnan, s aztán, mintha mi sem történt volna, mintha minden a legnagyobb rendben lenne, te önfeledten szórakozva, s szépelegve az interneten átírogasd az ő munkáit és saját neved alatt közöld (jó, legalább ez nagy nehezen tisztázódott és hajlandó voltál nagy kegyesen megérteni, s ennek eleget tenni, legalább ennyi jó származzék abból, hogy rajongsz admin/Csabáért, de talán reménykedhetünk benne, hogy egyedül is megérted egyszer, hogy ez miért volt rossz, csúnya dolog…)
Írod:
„Nem zavar most már a nyilvánosság, hála az Ozirisnak, legyen nyitott könyv az életem. Nem szép dolog a rejtőzködés. Sajnálom, hogy ennyit romboltam vele.” Kontra: „A te dolgod és a te felelősséged, hogy mit csinálsz az életem kiszaglászott, kinyomozott lapjaival.”
Hát most akkor hogy is van ez??? Ja, biztos csak kifelejtetted teljesen véletlenül, hogy hálás vagy azért, hogy ebben a rombolásban ez a te kiszaglászós, kinyomozós ex-férjed végre megállított. Az ő felelőssége, hogy mit csinál vele? Igen, így van, s na ugyan mi csinálna vele? Elferdíti? Az valaki másnak a szokása, vagy tévedek-? Egyébként is, nagyjából már csak szépíteni lehet a te életed drága internetes lapjain, amit rólad megtudtunk, ezért kifejezetten örülök, hogy így figyelmezted Szilárdot az ő felelősségére.
Hála a válásodnak, a négy-gyermekes, szerető s felelősségteljes férjjel megáldott családi légkör után, most már tudod, hogy milyen a testi gyönyörről álmodozni az internetet bámulva, s ott tinilány módra beleszerelmesedni beszélgető partnerekbe, s azoknak szerelmes verset irkálni. Egy dolog írni róla, s más a valóság – így van. Könnyű gyermekien idealizálgatni a férfiakat tisztes távólból, a baráti beszélgetésekbe többet képzelve, s más dolog felelősségteljes, önálló, felnőttként együtt élni vele, mint házastárs, s szülőtárs. A különbség óriási.
„Szerettük volna, ha jól érzed magad itt és bekapcsolódsz a munkába, sok a téma, a tisztázni való.” – Hát, ez a meghívás már igazi farsangi mulattság. És persze te minden jó szándékkal, s naivitással úgy gondoltad, akkor érzi magát jól a volt férjed, ha te, aki otthagytad út, jól átverve, és a gyerekeidet cserbenhagyva, játszod itt a mártírt, a felszabadult, emancipált, megérthető tiszta nőt, az űzött vadat, az ártatlan őzikét, akit a vadászkutyák üldöznek… kimoderálod az írásait, s szemtelen rájátszásaiddal kigúnyolod a feltételezéseinket… s játszod mindezt röhögve a markodba, miután sem személyesen, sem magánlevélben nem voltál hajlandó őszintén beszélni vele, azaz te kényszerítetted abba a helyzetbe, hogy a nyilvánosság erejében reménykedve végre majd megtudhassa az igazságot. - Akkor meg mégis, mi nem tetszik, kedves Emőke? Ja, az, hogy egyáltalán igazat kell mondanod? Hogy magyarázattal tartozol neki, mint társ, s mint a közös gyermekeitek anyja? Hát, tudod a valóság már csak ilyen kegyetlen, amikor épp nem az anyukánk/nagymamánk szoknyája mögé bújunk, olyankor vannak kötelességeink, amiket mint felnőtt emberek, a szülői – élettársi funkcióval együtt vállalunk. És amit nem vállalunk azt illik tisztességgel megindokolni, hogy miért nem, nem pedig az aktuális netes barát-szerelmeinknek mindig behazudni, hogy velünk igazságtalan a férjünk, miközben azt a szerencsétlent férjet épp jól kihasználjuk, s aztán, az új, baráti szerelem reményében, vagány módra kilépni a az életéből, szétbontva a családot. Ráadásul, mindenki nagy megrökönyödésére te még tetézed ezt az öncélú felelőtlenkedésed azzal, hogy Szilárdra kened, merthogy ő téged nem becsült meg, te már elbuktál az ő szemében… stb. Dehogyis volt ez így! Tavaly nyáron a világ legboldogabb embere volt, hogy újra vele vagy, s mind a négy gyermek is, együtt a család, hitt benned, büszke volt rád, s te ezt a családegyesítést tíz hónappal korábban felnőtt fejjel önállóan hoztad meg. – Mind olvastuk a vissza térésedre vonatkozó írásaidat, szívrepesve a Logos-on! Vagy csak a valami testiség hiányzott? Hát, lássuk be, egy kis testiségért így átverni valakit elég nagy szemétség! És csak hab a tortán, hogy utána még te panaszkodsz őrá, s te állítod be vénembernek, akihez te már nem vonzódsz. Hát, más pasi nem akadt egy kis testiségre? Mindenképp a volt férjedet kellett a házasságotok, a szerelmetek újraélesztésével beetetned, s a gyermekeidet megtéveszteni, újabb reményt adni nekik, amiről azt írod több helyen is az Oziris-en, hogy végül is, sunyi hazugság volt?
Több bejegyzésedre is reagálok itt, pl. még amit írtál az én témámnál, hogy arra kértél időt, hogy megismerhesd a benned levő férfit. Igen, meglepő módját választottad ennek a megismerésnek, bár kétségtelen, hogy vannak, olyan modern férfiak is, akik, mint te, nyűgnek érzik a családot, nem érzik elég vonzónak a párjukat, s lelépnek, általában egy szeretőhöz. Ez neked sajnos nem sikerült, mivel a pesti barátotok udvariasan elutasította a szerelmi ajánlatodat, csak édesanyádig jutottál, s onnan nagymamádhoz, de lényeg, hogy egy másik nő, egy nyugdíjas nő tart el. Ilyen is van valóban, de vajon mikor fogod magadban fel- és elismerni és elfogadni azt a férfit, aki képes eltartani magát, a családját, s elkötelezni magát a párja felé? Vagy ezt a férfi típust már meguntad? Mert nagyon úgy tűnik, hogy így van. Akkor ez megint csak nem kávészünet. Mert ez osztály ismétlés kedves. Kezdheted a nulláról. Kapnod kell néhány férfias pofont a te barát-szerelmeidtől, hogy megértsd, a feladat miért csak EGY-féle képpen megoldható, miért egy a lényege minden igaz embernek, házasságnak, családnak, közösségnek. Realizáld csak végre a te igaznak fantáziált szerelmeidet sorra, hogy a mind sorban következőknek letagadhasd, ami már megvalósult, úgy mint a Szilárdhoz fűződő, éppen eldobott szerelmedet. Ez egy örvény a tengeren, kedves, „Alice” és nem a nyúl ürege! Mindegy hova akarsz jutni , csak a Seholba jutsz.. Adja isten a józanészt, amivel még a part láttán ebből a Sehol-hajóból kiszállhatsz. Nagy erőfeszítés kell majd hozzá, hogy kiszállj belőle, nem lesz elég hozza az eszed. S ha jön is segítség, mert úgyis ebben reménykedsz, az nem egy létező, vagy új internetes barát lesz, akire ráfoghatod, hogy a tökéletes férfi, mert az ember nem a barátairól szokta levenni az ellenkező nembeli ideálját, hanem a szerelmeiről, a szerelem tűzpróbája pedig az együttélés és aztán a család, ami neked meg volt és amibe felelőtlenül bele rúgtál. Hát, hajrá! Lássuk, hogy ez nem a Lilith örök másra-sóvárgása. S akkor ezennel átadom helyem a sors többi kutyájának, akik majd nyomodban járnak s a sorsodat, mint csontot újból, s újból a szemed elé viszik, akár merre futnál.
Köszönöm a „vendég-szeretet”, tovább nem élnék vele, s a moderátori felkérésemet is ünnepélyesen lemondom most, mert: kedves Csaba/admin, azt kell látnom, hogy te is, zokszó nélkül elnézed és társ vagy abban, hogy ez a nő megalázza a cserbenhagyott, becsapott, rágalmazott férjét, miután úgymond egy gitár és jóga órákkal tarkított kis pasi-néző kávészünetre lelépett a családjától, és bűnbánás és önálló helytállás helyett, még a nála levő két kicsi gyermek nevelését is félvállról veszi, s azokat elkényezteti, hazudozásra tanítja mindannak tudtában, hogy a lazán nevelt gyermekek milyen boldogtalanok, s pl. párkapcsolatra képtelen emberek lesznek felnőtt korukra. S még az ügyes elhallgatásaival képes arra terelni a gyanút, hogy Szilárd agresszív a gyermekekkel, mert hogy azok stresszelnek, amikor meghallják, hogy találkoznak, az apjukkal. Jajj, kedves Emőke! DD Hogyne stresszelnének, hiszen a te nevelésed alatt egyre inkább olyanok lesznek, mint amilyen te vagy most, aki kényszernek és nagy áldozatnak érezted a barátias, vendégszerető viselkedést Lindával, s velem szemben. Hát hogyne stresszelnének szegények, hiszen te sehogyan sem akarod elfogadni, hogy egy felnőtt tartozik annyi felelősséggel a gyermekei iránt, hogy az ő érdekükben figyelmes szigorúsággal is neveli őket azért, hogy tisztességes emberek legyenek belőlük, akiknek van esélyük egy tisztességes társsal együtt működni majd. Hiszen, még te is, Csaba által nevelendő gyermeknek szereted tudni magad, amint azt egyik gyermekednek azt meg is indokoltad, hogy miért is nem gonoszság volt elhagyni az apukáját: mert te még egy gyerekes lélek vagy. Hát, ha még gyermek vagy, akkor nyílván nem vagy jogosult, hogy a gyermekeid gondozója légy, hisz te is gondozásra, nevelésre szorulsz, és erről itt még van képed nyíltan írni 31 évesen!…
További jó fórumozást, pasi-nézést (lehetőleg ne csak a monitor mögül), kellemes emancipált nő-ködést, nagyképűsködést, hízelgést, moderálást, komolytalankodást, személytelenkedést, és lehetőleg: létfenntartást biztosító munkakeresést is…

Violetta

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/

És íme, az Oziris tulajának írt magán-levelem, ami miatt abszolút röhejesen kitiltott a butaság-halmozó, Emő-fórumáról, miután én onnan el búcsúztam négy nappal korábban. De ez már nem fúrja az oldalam és egészen biztos vagyok abban, hogy ezek után, többé soha semmi, ami Emővel kapcsolatos, nem fog kelést okozni az Oroszlán-Ascendensi mellkasomban. Íme a levél:

"Csaba, sok a dolgom, és ezúttal rövid és tömör leszek, ahogy te szoktad magad kifejezni.

Én tényleg segítő szándékkal ajánlottam neked, hogy keresd meg az akkor még mindannyiunk által Eszternek képzelt Lindát, majd, miután jött az az ötletem, hogy annak ellenére, hogy a Violetta íráskészségét és komolyan szilárd asztrológiai . metafizikai alapállását még én sem ismerhettem akkor még ennyire mint most, az Ozirisen megjelent tanulmány-bevezetőknek is beillő írásainak a megjelenése után meg ismertem, a véleményét kikérjem arról, hogy mit szólna hozza, lenne-e szerkesztő-moderátorod, és a válasza pozitív volt, hát azt is ajánlottam, hogy kérd fel erre őt.
Ugyanúgy azt képzeltem viszont, hogy te is őszinte segítőkészséggel vagy irántam abban az apai felelősségtudatom által diktált törekvésemben és igyekezetemben, hogy Emőkét valamelyest rá vegyem az őszinte hibabelátásra, és ezzel a hazudozási kényszerétől való megszabadulásra, annak érdekében 1) hogy nehogy újra vissza essen a mentális zavarosságba és kikapcsolódásba, és 2) hogy tudja rendesen gondozni és nevelni a nála levő közös gyermekeinket.

Ezekkel szemben viszont te, nem tudom azt konkrétan, hogy éppen milyen hirtelenül jött gyakorlati megfontolásból (Most meg kell szakítanom a mondatot, mert éppen ekkor telefonált Linda, és többek között azt is el mondta, hogy írt neked egy privát üzenetet arról, hogy elege van abból, hogy Emő a misztikus locsogásával mindent szét- bomlasszon, amiket ők Viol-lal írnak!), de azt tudom, hogy a Nyilas Lilithed által jelzett karmád hatására, attól, az oda vonatkozó, téves cél- és gyakorlati érdek-megítélési késztetéseidtől és gyors siker-vágyaidtól indíttatva, ledöntötted amit az így feleslegessé vált rengeteg Emő-ébresztésére, pontosan: a tárgyi igazsággal való szembesítésére szánt (Nyilván, előbb az általam sokkal könnyebben kezelhető Logos-on megfogalmazott) családbontási Titkolózásairól szóló írásaimmal az Ozirisen (is) felépítettem. Elsősorban neked sem, nem volt semmi szükséged arra, hogy a Hóresztesz, vagy mifene nicknevű barátodat, ha szelídebb formában is, de jól megtámogasd és megerősitsd az én etikai észhez térítésemben, regcumoltatásomban, és nem azért, mert engem az sértene az önérzetemben – amire egyébként is, messze menően tojok rá!!!, nem csak metafizikusként, hanem egyébként is – hanem azért mert erre fel Lindáék is elbizonytalanodtak és kezdtek jobban körül nézni az Ozirisen, odáig menően, hogy Violetta még az ott zajló, más témájú csetteléseket is el olvasta, és arra a következtetésre jutott, hogy egyáltalán nincs kedve olyan nevetségesen értelmetlen és steril vitákban és veszekedésekben részt venni, és ha onnan netalán valaki az ő topikjába tévedne és úgy viselkedne mint Emőke, kénytelen lenne azt nagyon rendre utasítani, szóval ezért is nagy taktikai hiba volt a részedről ez az azért mégis csak nekem szóló „békítő - fenyítés”, amivel végül is te, üzleti érdekből gondolom, elsősorban a Horesztesz vagy mi (A magyar nevét még úgy sem tudom meg jegyezni, mert egyelőre nem személyes a kapcsolatom vele, de ezek után, hogy nem elégedett meg a felkérésemmel, hogy hagyjon békémet, még utánam lőtt egyet, nem is lesz.) nevű üzlettársad párjára áltál, szóval az én önérzeti kérdésem itt egyáltalán nem merül fel és a Lindáék meghökkenése sem akkora baj egyelőre, DE EZZEL a pragmatikus szempontból érthető és jogos üzlettárs-pártolással elkövetett TAKTIKAI HIBÁZÁSSAL,

VAGYIS AZ ÁLTAL, HOGY EZZEL (moderátori, sőt: látszólag metafizikai – erkölcsi) LOVAT ADTÁL VELEM SZEMBEN AZ EMŐ FENEKE ALÁ ,

ÚJFENT BE (Vagy fel...) TASZÍTOTTAD ŐT A(z addig is veszélyes!) LEG MÉLYEBB MISZTIKUS-ERKÖLCSI ZAVARAINAK ÉS ÖNÁMÍTÁSOKNAK A MÉLYSÉGEIBE.

Tévedés ne essék: én messze menően el ismerem és tisztelem is a te pszichológiai éleslátásodat és azt is látom és el ismerem, hogy a nyár óta sokkal nagyobb befolyással vagy rá mint én (És látszólag pozitívabb, de csak pozitívabb, és ezt egyszer majd neked is be kell ismerni!), vagy azért mert tényleg valamiféle misztikus felsőbbrendű tudással rendelkezel, vagy csak amiért szerelmes lett beléd mert a Nyilas Ascendene által jelzett képességei miatt vonzódik a te Nyilas Lilithed által jelzett tulajdonságokhoz, és immár a fórumon is többszörösen nyíltan megvallva az ő legjobb (pszichológiai, misztikus, spirituális ? – Mindegy: valamilyen) vezetőjéül fogadott el, szóval mindezzel semmi bajom, mert ha úgy is benne volt ez az árulási vágy, amit már szintén a Nyilas karmás motívumú amerikai és szintén internet-fórummal rendelkező Lezidonnal el kezdett, akkor ennek meg kellett történnie és tök mindegy, hogy te voltál-e számára ebben az önkéntelen és öntudatlan és tök ártatlan alany, vagy Spiller Béla, vagy a a Joga-gurúja, de kötelességemnek érzem, hogy arról fel világosítsalak, hogy A LEHETŐ LEGROSSZABB IRÁNYBA, - A kettőnk által célul tűzöttel szemben homlokegyenest ellentétes irányba! – viszed Emőt, ha ezt a giccses lelki relációt fenn tartatod vele, amelyben a szerencsétlen úgy, olyan hányingerkeltően hajbókol neked nyílt színen, mint egy szultánnak, és amelyben az képzeli, hogy végre benned egy olyan vele szépen bánó, és ez által velem – aki állítólag sértettem az érzékeny lelkét, mert birtokolni akartam őt a szexben és nem oda figyelmi az ő spirituális mélységeire! - szembe állítható férfit talált, akihez érdemes volt úgy-e átpártolnia, a családból az Ozirisbe, az ő női öntudata úgymond fejlődése érdekében, amiről állandóan locsog az Ozirosen, holott mind jól tudjuk, hogy a gyakorlatban miről is van szó: lesüllyedésről.
Szóval arra szeretnélek figyelmeztetni Csaba, hogy amennyiben őszinte benned a segítői szándék, és nem mindössze önös célokból, tehát nem kizárólag a honlapod felfuttatása céljából akarod ki zsákmányolni az Emő spirituális tudását és szereplési vágyát, ide vonatkozó ködős misztikus elképzeléseit, akkor utolsó esélyként a felébresztésére, te magad kell, hogy kegyetlenül és következetesen, egy csepp csúsztatási lehetőséget sem adva neki, szembesítsd őt helyettem – ahonnan rosszul fe fogott és kezelt üzleti érdekből végleg kilőttél (Hogy képzelted, hogy egy ilyen hitelnyirbáló erkölcsi figyelmeztetés után folytatni fogom? – Még sem értesz te annyira az emberekhez Csaba! – Vagy direkt ez volt a célod, hogy hagyd tovább Emőt ott a hazugságpompájában díszelegni?) -, a tárgyi valóságra, kényszerítsd az igaz mondásra!
MERT NEM A CSAPATMUNKÁRA VALÓ KÉPTELENSÉGÉVEL VAN A BAJ, HANEM A NYÁR ÓTA (vagyis a veled való megismerkedés óta!) fellépő LÉNYEGI IGAZMONDÁSRA VALÓ KÉPTELENSÉGÉVEL!
A GYERMEKEKRŐL SZÓLÓ históriából azonnal meg fogod érteni, hogy miről beszélek: Nem csak a gyermekeink tanítói, tanárai, sőt, most derült ki, hogy még a többi szülök is elismerik, hogy ritka - jól neveltek a gyermekeink, hanem az Emő nagyanya is. – Legalább is, amíg a pedofiliával való vádad miatt, fel nem hívtam és mivel az unokája nem volt otthon, hát neki fejeztem ki a mély felháborodásomat, amire ő azt mondat, hogy ehhez ő nem ért, az ő idejében ilyen nem volt és ezzel le csapta a kagylót és Emőnek parancsba adta, hogy én oda többet ne mehessek fel.
Szóval, a gyermekeink jól neveltsége az én gondos és következetes irányításomnak a gyümölcse, vagyis annak, hogy nálam nincs vissza feleselés, szemtelenkedés, gyermek-zsarnokoskodás, sírással való szülői lélek terrorizálás, hisztériázás, és szeszélyeskedés és gyermek-kívánság szerinti család irányulás, stb., de van egészség és normalitás, és tisztelet és gyermeki öntudat, stb. amitől mindenki meg szereti őket. – Nem azért szeretik mások is, mert annyira rendkívülien jó pofák lennének (Habár Etelka és Réka azok is!), vagy hízelgők, vagy zseniálisak, hanem pusztán azért mert egyszerűen jól nevelten normálisak, mindenki látja hogy nincs velük baj, nyugodtan lehet tőlük és velük és mellettük lenni. (Nem pofáznak be a felnőttek társalgásába pl.) Szóval mindez úgy jön létre, hogy az apa bizony sokszor szigorú is kell, hogy legyen.

NOS, EZT A nem csak APAI, hanem az idősebb testvérek részéről is jövő KÖVETKEZETES SZIGORÚSÁGOT KEZDTÉK NEM SZIVESEN TŰRNI ÉS EL VISELNI az Emőnél levő gyermekek!

És akkor van pofája ennek a gátlástalan némbernek, aki nem bírja elviselni, hogy a te árnyékodban és védelmező szárnyaid alatt kiállni az Oziriszre, és azt kürtölni világ előtt, annak bizonyítékaként, hogy jól tette ha el vitte őket tőlem, mert hogy a gyermekek kezdtek nem szívesen jönni hozzám – hozzánk az utóbbi időben. HÁT ÉN TOVÁBBRA SEM FOGOK A PICINY ÉS NEVELÉSRE SZORULÓ ÉS ÁLTALA KÉNYEZTETETT ÉS SZABADJÁRA HAGYOTT GYERMEKEKNEK UDVAROLNI! Inkább ne is jöjjenek hozzánk, ha az alatt az egy nap alatt én kell bepótoljam azt, amit az anyjuk a minden-napokban el mulaszt és a végén még én vagyok a gonosz apa, ráadásul az Oziris fórumán is kikiáltva!!!!

De nem ez a baj mondom, hanem az, hogy ez a példa ékesen bizonyítja azt, hogy hova fejlődött Emő a te irányításod alatt. – Ugyanis ez az ő mostanában gyakorolt erkölcsi alapállása: miközben 1) Ő nagyon is jól tudja, hogy ő, illetve az ő nevelésének a teljes hiánya az oka annak, hogy a gyermekek kezdtek nem szívesen jönni hozzánk 2) eközben ezt felhasználja arra, hogy „engemet ő legyőzzön” , ahelyett, hogy oda figyelne arra, amit írok neki és a nyár óta véghez vitt disznóságairól én, vagy a Logos-on Marika, meg Linda, és nagyon sokan, és most már Viola is, aki a hétköznapokban is meggyőződhet arról, hogy én mennyire hozzá nem értő zsarnok férfi vagyok, akit Emőnek el kellett emiatt hagynia úgy-e!

Nem variálom tovább, tégy a belátásod szerint, de én most már arra a következtetésre jutottam, hogy szerintem az egyetlen dolog amivel csakugyan jót tennél neki, az lenne, ha vagy minden apró – cseprő csúsztatását azonnal számon kérnéd a fórumon (Most éppen ezt, a gyermekek apa utálatának a históriáját is!) és jól tudom, hogy annyira ismered már, hogy te is nagyon jól látod, hogy mikor csúsztat (Remélem, nem sz1vat meg azzal, hogy épen úgy hízeleg neked, hogy nem vagy megszívatható!) teljesen kitiltanád, és ezzel arra kényszerítenéd, hogy végre magáéba szálljon, amire el sem tudod te képzelni, hogy milyen nagyon – nagy szüksége van!

Szilárd

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/

És tényleg, több furunkulust nem okoz már az a hetenként minimum egy alkalommal, "Az Új", de legalább is, általam újonnan egyszerűen gonosznak látott Emővel kapcsolatosan felmerülő kérdés, de valamiért ő mindig vigyáz arra, hogy fel merülni fel merüljön, és én, minden vele kapcsolatos lelki béke-reményem ellenére, kénytelen vagyok és leszek ezeket kiírni, annak érdekében, hogy nehogy megint kelés keletkezzen, valamelyik oldalamra.
Szóval az első dolog ami fúrja az oldalamat az, hogy mi a fenétől érzi azt ez a nő, hogy, Marika szavaival élve, neki valamiért rajtam bosszút kellene állnia a történtekért, hiszen ő volt aki többszörösen és gyalázatos módon, titokban, majd hirtelenül, minden elő-jelzés nélkül, derült égből villámcsapásként (Azt már le sem merem írni, hogy érdemtelenül...) engem át vert, és mindez nem elég, utólag sem fűzött a tetteihez értelmes magyarázatot, csak a tőrvényszéki beadványaiban, majd másodszor az újfasiszta szeretője honlapján, az Oziriszen tett arra célzásokat, hogy neki milyen nehéz volt mellettem élni, majd arra, hogy valójában már a kezdetektől át vert, mert egyáltalán nem is szeretett, és az ő irracionális érvelése szerint, még ezért is én lettem volna a hibás. Szóval, egyáltalán nem tudom megérteni azt, hogy miért van az, hogy Maléth Zsolt barátommal csevegve rólam Skyp-on, csak "A büdös keresztanyámmal" egyszerre emleget, majd, miután ezt neki szóvá teszem, arról biztosít, hogy annyira le becsül, hogy a tőlem és tőlünk kilenc hónappal ezelőtt ellopott pénzeket, csakis azt követően szándékszik megadni, miután mindenki mást, akitől az ősszel pénzt kért kölcsön, már kifizetett. - Vagyis soha egyszóval. Szóval, fúrja az oldalamat, hogy mért éppen engemet, tehát a gyermekei elhagyott apját "tisztel meg" azzal, hogy gyakorlatilag soha nem akarja megadni nekem a tartozását, holott tőlem elvette a nekem járó családi pénzt, hiszen egész nyáron az én keresetemből éltünk és én kellett a számtalan költséget, ami két gyermek beiskolázásával jár kifizetnem, miközben másoknak, akik tudatosan adták neki oda a pénzüket, velem szemben előnyben részesít! - Arról nem is beszélve, hogy közben olyanokat mond, hogy én azt nem tudom semmivel sem bizonyítani, hogy tőlem vette el azt a pénzt, amivel gitárt vett magának, és egy évre előre befizette a gitáróra-tanulmányokért járó összeget a Csíkszeredai művészeti népfőiskolán.
De ez a csodálkozás és oldalfurdalás még mind semmi ahhoz képest, ami új csodálkozás és oldalfurdalás ütötte fel bennem a fejét, miután, majdnem kerek kilenc hónappal a családrombolás után, közel mertem magamhoz engedni, és szembe mertem nézni végre azzal a gondolattal, hogy a kisebbik kislányaink nem fognak mellettem, az én felelősségtudatom és gondoskodásom felügyelete alatt felnőni! Mert hát az elején azért harcoltam, hogy az első hármat magam mellett tarthassam és az Emő anyja mellett és az ő nevelése miatti, elkerülhetetlen erkölcsi zülléstől megmenthessem, majd amikor tapasztalnom kellett az ide vonatkozó gyámhatósági és tőrvényszéki anya-oldali csőlátást, meg azt is persze, hogy egyedül nehezen bírom három gyermekkel, úgy, hogy időközben még az elképesztő válóperi támadásokat is kivédjem, és persze, hogy őt is kizökkentsem a fantazmagóriáiból és ráébresszem a gyakorlati felelősségére, át adtam neki Turulát és már csak a két nagyobbért harcoltam. De, amikor ez a harc gyakorlatilag is el kezdődött volna, már felrémlett a remény, hogy az anyjuknak el múlt a misztikus és erkölcsi őrülete és nem sokára, mind vissza jönnek... Majd újra el mentek, de akkor megint csak reménykedésbe fogtam négy hónapig, amíg határozottan erről le nem mondatott, hogy az újabb misztikus őrület is el fog múlni, aztán meg jött a mentőangyal: Viola, és minden rendeződni látszott. És én, nyugalomra, illetve a nyugalom által biztosított egészségre vágyva, azzal áltattam magam, hogy nem is olyan nagy gond az, ha nincs a hétköznapi látó- és hatáskörömben a két kicsi, mert az édesanyjuk is asztrológus akar maradni ez úttal és így nem neveli majd annyira az anyai koncepciók szerint, mint ahogy két évvel azelőtt nézett ki a dolog. Hát, egyfajta fáradt béke-vággyal mélyre ástam magamban azt a szörnyűséget, hogy mi lesz akkor, ha a két kicsi nélkülem, vagyis nem mellettem, az én hétköznapi gondoskodásommal fog felnőni. De miután azt kellett lássam, hogy Emő újfent annyira az anyja befolyása alá került, hogy annak a parancsára, abszolút gátlástalanul azt hazudja nekem, hogy a húsvéti ünnepek második felét náluk (A nagyanyjánál) töltő Medárdáékat Balánbányára viszik a dédnagymama testvéréhez, miközben jól tudja, hogy az anyjához fognak lemenni - a személygépkocsival rendelkező öccsének ugyanis, aki a szállításokat végzete, gőze nem volt arról, hogy neki Balánbányára kellene mennie! - kénytelen voltam szembe nézni azzal, hogy bármennyire is igyekszik Emő asztrológuskodni, ez nála egyáltalán nem meggyőződésből és hivatástudatból fakad. Hanem csak abból, hogy fél elmenni újból becsületesen dolgozni, miután a tavalyelőtt megtapasztalta azt, hogy számára az az út gyakorlatilag járhatatlan, mivel bármennyi energiát is szívna ő, a Szahadzsa Joga segítségével az univerzumból, illetve Sri Matadzsitől állítólag, arra messze menően nem lenne képes, hogy nap mint nap reggel felkeljen és 8 - 1O órákat dolgozzon. Hiszen, ha tényleges kauzális - asztrológusi hivatástudata lenne, akkor nem kavarna annyi mindent össze és nem hazudozna folyton, és nem gyűlölne mit tudom én miért éppen engem, akitől azt az asztrológiát, amit ős is hirdet a honlapján és az előadásain, végül is tanulta, illetve, nem rendelné alá azt, egy ócska keleti misztikának és nem mondaná azt, hogy az utóbbi jobb és "tökéletesebb" mint az előbbi. Márpedig, ha ő mindezt csak helyzeti kényszerből és nem igazi meggyőződésből teszi (Mert ha abból tenné az első és egyetlen helyes dolga és tette az kellene, hogy legyen, hogy velem mindent tisztáz és kiegyenlíti velem szemben mind az erkölcsi, mind az anyagi adósságát!), mint ahigy "kamúból" játszotta el 11 éven keresztül a feleségi - családanyai szerepkörét is, akkor még veszélyesebb az, ha ő neveli a picinyeket (Mivel hogy gondozni egyáltalán nem ő gondozza!), mint hogyha beállna a sorba az egyszerű emberek közé és eljárna dolgozni. Hiszen ennek "az anyának", aki mindmáig nem merte felvállalni a házastársi csalói és a családrombolási tetteiért a felelősséget, teli s teli van az élete önáltatással, és meghasonlással és hazugsággal, és "természetesen" a szerencsétlennek mindenkivel szemben kell hazudnia, úgy, ahogy a Budapesti előadásán is hazudott az elválásunk okairól a hallgatóniak, és mindebből következően a gyermekeinek is! - Ez viszont még egyáltalán nem jogi eset, és nem lehet hivatkozási alap arra pl., hogy a gyermekeknek a hozzám való ítélését jogi úton kérhessem. És hiába, hogy pénze sincs az eltartásukra és még azt sem tudom, hogy mit tesznek a gyermekek ruháival, mivel ócskábbnál ócskább ruhákba öltöztetik őket, holott, a barátainknak köszönhetően, én vittem elég szép és új ruhát nekik, mert egy gyermek újra elhelyezési per esetén, oda állítaná az öccsét és az anyját, azt tanúsítani, hogy azok mennyire készek öt és a gyermekeket anyagilag támogatni.
Szóval, mikor mindebbe bele mertem gondolni végre a tegnapelőtt, még nagyobb lelki fájdalommal járó iszonyatot éltem át újból, mint az ősszel, és az nem kifejezés, hogy sírtam a veszteség-tudattól való kétségbeesett tehetetlenségemben, hanem közben jött, hogy eszelősen sikoltsak is, és alig bírtam magamba fojtani a sikoltozási kényszert, de hát tömbházban lakunk, és még az éjszakai horkolásaimat is szóvá teszi viccesen a szomszédasszonyom néha, tehát sikoltás helyett csak nyöszörögve és jajongva bőgtem és bőgtem, hiszen akkora lelki fájdalmat éreztem mint azelőtt soha, egész életemben. Ebből jutott még szépen a tegnapra is, és most is könnyezek és taknyolok, amikor ezeket írom, de nem azért teszem, hogy bennetek sajnálatot keltsek, hanem azért, mert most már aztán végképpen nem értem ennek az embernek a lelkivilágát, akiről 11 éven át azt képzeltem, hogy az én lelki párom!
Hiszen ez az ember nő, tehát a közös gyermekeinknek az édesanyja! Egyszerűen felfoghatatlan a számomra, hogy ezt ő hogy csinálta? Hogy mit? Hát azt, hogy nem hasadt meg a szíve, amikor tervezte a válást, és bele gondolt úgy mint én most, abba, hogy gyakorlatilag a két nagyobb gyermekéről lemond! Hogy bírta ki egyáltalán ép ésszel? Sőt: Nem is a két nagyobb gyermek elhagyásában gondolkozott az ősszel, hanem a három nagyobb gyermeke elhagyásában, és ezt nem csak abból veszem, hogy Turulát itt hagyta szeptember 12-én, és rá két hétre sem igényelte, amikor először meglátogattuk az anyjánál Csíkszentgyörgyön, hanem mostanában merte az anyám elmesélni (- Azért csak most, mert egy részt még él szegényben a reflex, miszerint a házasságunk elején kegyetlenül megtiltottam neki, hogy Emőről bármi rosszat is mondjon, más részt, mert nem volt időnk még ezekről ilyen részletesen beszélni!), hogy a szeptember 12-ét megelőző napokban Emő mind arról próbálta őt meggyőzni, hogy vegye magához Turulát és ő gondozza és nevelje, és végeredményben a veréssel való fenyegetőzés is azért, annak kapcsán hangzott el, mert az anyám kezdett szabadkozni, hogy ő 86 évesen ezt nem vállalhatja...
Szóval, ezek után, egyszerűen nem értem, hogy igazából kis is ez az ember, akit én szerettem és aki mellett az utóbbi években sikerült teljesen elköteleznem magam? Akit éppen azért tudtam minden más nő fölé helyezni, mert a gyermekeimnek az édesanyát láthattam benne? Nem értem, hogy miközben nekem, aki "csak" férfi vagyok, tehát, aki nem rendelkezem "anyai szívvel" akkora fájdalmat okoz az a gondolat, hogy a gyermekeim nem nőhetnek fel mellettem, miközben én ezért semmi, de semmi vétkes dolgot nem tettem, egy normális agyú édesanya, hogyan tervezheti két (Sőt, mint mondtam, hogy utóbb kiderült: három!) gyermeke végleges elhagyását, csak azért, hogy a szerelemi vágyainak (Lásd a Lindának akkor írt levelét!) és a jogában látott, önmegvalósítási vágyainak eleget tegyen? Hogy? De hogy?

(Folytatása következik, de azért ti nyugodtan hozzá szólhattok. - Hátha segítetek a megértésben és a lehetetlenség elfogadásában...)

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/