Ez még nem vezeklés Enikő, csak titok-mentes gyónás. A vezeklést intimitásban kell végeznie az emberek, mert különben nem sokat ér. Sőt, még csak el sem kellene mondani másoknak... - De nem a titkolózás miatt. A vezeklést úgy kell gyakorolni mint a naplóírást, aminek szintén nem a titkolózás az értelme és célja, hanem az intimitása adja meg a maximális őszinteséget legalább önmagunkkal, a felettes Énünkkel - Lelkiismeretünkkel szemben.
Szóval, a Linda példája nagyon jó lenne máshol, de itt most, így azzal a bevezető mondatával, amely a karmája hatására minden áron külföldre sok-sok pénzt keresni vágyakozó férjjel való közös és kizárólagos felelősségvállalásra akarja buzdítani Szilviát egyáltalán nem jó és nem érvényes, mert Szilvia éppen arról panaszkodik és arra a helyzetre keres megoldást, hogy a férjét épen úgy nem tudja lebeszélni és vissza tartani az otthonról és a hazából való lelécelési szándékától, mint én Emőkét a misztikus szeretőzéssel egybe kötött, "anyukája" fenekébe való időnkénti bujkálhatnéktól. Ennyi tapasztalat és csaknem két év után, számomra világos, hogy Gábornak a jól tejelő külföldi munka (Mindegy hol, csak otthon ne legyen: 4 házas karma!) egyenértékű azzal, amit Emőke számára az anyának való, irracionális alárendelődési, illetve az anyja mellett átélhető infantilizálódási vágy jelent. - Nem kell, hogy mindenkinek annyira megszemélyesedjen a Lilithje, mint Emőkének. Volt Bukarestben egy egyetemi tanár, aki vett magának Ploiestien egy versenylovat és a tudományos munkájáról időnként totál megfeledkezve, nem csak a kanca futtatását intézgette, hanem mellette is aludt az istálóban. Nyilván, a ilitje, de legkevesebb, a Sárfarka a Nyilasban volt mint Etelkának. De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy a diákok úgy határozták meg a dolgot, hogy "Minden profnak van egy madárkája, de ennek egy versenykancája van!"
- Kinek mije látszik jobban... Van akinek, a kancája, van akinek az anyja, van akinek, ha gyéren is, de időnként még beakadó külföldi pénzkeresete, és van akinek csak a madárkája.... A madárkákkal még csak el lehet bánni, de az anyákkal (Anyósokkal), az egyszerre sok külföldi pénzt keresési vággyal és a kancákkal már nehezen.
Kétségbeejtő időnként számomra, hogy az Emberek gondolkozása mennyire a bárgyú tradíciók és az irracionális hülyeségek között ingázik. Itt vannak ezek a legyőzhetetlen Lilith-kancák, leány és fiú-idomító anyák és szezonális külföldi pénz szerzési lehetőségek és madárkák, másfelől meg az, hogy amennyiben nincs a férj végig a váradós és a szülő, majd a szoptató anya és az értelmileg az egészről mit sem tudó gyermek mellett, nem tudom, hogy mi a csodabogár történik. Én kérem végig ott voltam, mind az öt alkalommal, Emőkét a karjaimban fogtam és szememmel az ő tekintetét fogva és attól az öntudatát végig éberen tartva, érte és értük magam maximálisan éberré hegyezve stb., ahhoz, hogy most azt állítsa, hogy el kellett hagynia engem és a gyermekeit, mert a hülyeségben nem tarthatott velem... Ráadásul, a gyermekek magasan tojtak rám még másfél évesen is, nem hogy egy éves korukig. - Szóval, ha annyira irracionálisan fut valaki a kancájához, idomár anyjához, vagy a a külföldi pénze után, szerintem sokkal jobb lemondani róla, illetve erről az ideális és az ideálisból lett tradicionális egység-képzetről, mind hogy szülés előtt álló kismamaként, a legfinomabb ideális és kauzális síkok szintjén támadja nem csak, hogy a mellőle és a családapai szerepkör elől elszökni készülő gyermekének az apját Szilvia, hanem ezzel együtt az egész "szerencsétlen" kismamai sorsát is. Vagyis az Isten végső soron, mivel ő adta a sorsot.
Szóval az ejt kétségbe időnként, hogy abból az egyszerű tényből pl., hogy én egyes egyedül, gondozok és nevelek két gyermeket úgy, hogy azoknak sem testi. sem lelki, sem szellemi szinten semmi baja nincsen - sőt: még hogy sokkal kevesebb baja van, mint amikor az anyjuk is mellettük volt - senki, semmi féle következtetést nem képes levonni. Például, ebben az esetben azt sem, hogy Szilviának, de főként az ő tudattalan érzés és képzeleti és gondolati világának, feszültségeinek és zavarainak és agresszivitásának, stb., alárendelt babájának sokkal kevesebb baja eshet, ha hagyja már a fenébe elmenni és a külföldi pénzkereső üdülés után lazán és "kipihenten" vissza jönni a Gáborját, mint hogy ennyire kétségbe van esve, hogy mi lesz velük most, ha éppen a "legszebb" időszakban hagyja ott a kancája, akarom mondani pénze miatt a férje. Hiszen, gondolom, hogy nem hagyja itt csóré fenékkel és pénz nélkül a várandós feleségét az a Gábor sem, és a szülés után, Szilvia meg gyest fog kapni két évig és ha a Fidesz hatalomra kerül, akkor három évig, és Jézus is azt mondja, ha jól tudom, hogy egész tudatunkkal mindig a jelenben kell élni, és "ne aggodalmaskodjatok azért, hogy mit esztek holnap és holnapután,...."
- Igen is uraim és hölgyeim, amennyiben nem eszünk - nem táplálkozunk és nem gondolkozunk és nem érzünk tardícionálisan egészségtelenül, akkor nem lesz semmi baja a kismamának és amennyiben nem ad a húsos és cukros és édességes (vagyis: kábítószeres) és persze: nem az apa viselt dolgai miatt stresszelt tejet és stresszelt gondolatot és félelmes negatív energiát a babájának, annak sem lesz semmi baja! Legalább is, sokkal kevesebb baja lesz, mint így hogy nem akarja megérteni, mint ahogy én sem akartam megérteni, hogy egyes esetekben a kanca méretűvé nőtt Lilithek, legyőzhetetlenek!
- Mert az sem véletlen ám, hogy nem az apák tudattalan világához vannak kötve a babák és a gyermekek! Egészen biztos, hogy amennyiben az én tudattalanomhoz lettek volna kötve a lányaink most, ebben a két hónapban, nem csak disznó-vírust, hanem madár vírust és olyan rögtön ölő ritka vírust is beszereltek volna, mind szegény Enikő annak idején.
Summa summarum, az én asztrológusi tanácsom, kedves Szilvai az, hogy mondd el a férjednek a kancás hasonlatodat, és ha még azután is akar menni, hagyd a francba, hogy mennyen, rohanjon a pénze után. Inkább vásárolj neki egy jó bőröndöt és kezdjél pakolgatni neki nagy gondosan, ha van ehhez elég humorod és meg tudod ezt csinálni anélkül, hogy elöntene a sírás. De még a sírés is jobb annál, mint hogy spirituális szintre emeld az kancás, akarom mondani, pénzes férjed iránti, jogos haragodat és gyűlöletedet! - Remélem, hogy érted, hogy nem ócska vicceket gyártok itt a rovásodra, hanem azért írtam le mindezt, hogy egy esetleges szülési - születési műhibát, vagy katasztrófát megelőzhessünk!
Szóval, remélem, hogy a gyermeknevelést csakis két szülővel elképzelni tudó Linda, vagy valaki más, nem fog rám kérdezni úgy mint az egyik karates barátom az este, hogy csakugyan egyedül gondozok két gyermeket férfi létemre? Mert sokan vagy azt gondolják még, hogy annyi pénzt hoz házhoz az asztrológusi szakma, hogy abból, bizonyára takarítónőre, szakácsnőre és nevelőnőre is futja (Na jó, a mosást elvégzi az automata...), vagy ha nem, akkor a 86 éves tök erőtlen és háromnegyedére vak édesanyám főz és takarít és felügyeli a lányokat. Ehhez képest a tegnap az iskolából haza jövő Etelkának kellett beengednie az anyámat a lépcsőház bejárati ajtaján, mert ő már tudja a kaputelefonos zárunk szám-kódját, az anyám meg éppen elfelejtette, illetve annyi ereje sincs, hogy a kód beütése után kihúzza a bejárati ajtót. - De nagyon téved az, aki azt képzeli, hogy panaszként írtam le mindezt! Sőt! Vigaszként és reménymutatóként (Evangélikus jó hírként !) írtam ezt, mivel szeretném ha legalább a logos olvasók, sőt: az asztrológusnak készülők megértenék végre, hogy amennyiben nem adunk sem magunknak sem a gyermekeinknek energia- és vitaminszegény sült és főtt ételeket és hagyjuk a fenébe a külső világgal szembeni elvárásokat, vagyis a Lilith- anyjuk és a Lilith lovuk, vagy éppen csak a kicsi Lilith-madárkájuk által irányított férjeinkkel és feleségeinkkel szembeni elvárásainkat nem csak a jövőben egyre jobban sűrűsödő és egyre veszélyesebb vírusfertőzéseket ússzuk majd meg, hanem egyetlen szülő vígan gondozhat akár két gyermeket is, nem csak egyet! Ez az isten igéje...