IX. A kilencedik törvény
A Szeretet és az egészség törvénye
avagy az egyetemes összefüggés és a nyitott lét törvénye
„Szeretet nélkül őrjöngeni kell.” (Hamvas Béla, Karnevál)
Abszolút szinten és teremtői szinten nem létezik zárt állapot, zárt jelenség, vagy folyamat, nem létezik zárt lét-struktúra (zárt élet, vagy zárt lény) a teremtésben. A teremtést elindító és minden teremtményi helyzetet és állapotot létrehozó abszolút szellem határtalan értelme és kiáradó és egybetartó mágikus energiája mindenütt és mindenben jelen van és ez, az egyetemes jelenvalósága a Teremtőnek a Szeretet. Ezért az egymástól különböző és bizonyos szempontból elkülönült létdimenziók és létállapotok között, valamint azoknak a különböző, látszólag egymástól elhatárolt elemei között is létezik egy állandó szubtilis (abszolút) összefüggés és létezik egy szubtilis, számunkra érzékelhetetlen, de észlelhető kommunikáció, még akkor is, ha látszólag egymással antagonisztikusan szemben álló, vagy egymástól teljesen elzárt elemekről, területekről, struktúrákról (lényekről, léthelyzetekről) van szó. Ez, az önkéntelen és öntudatlan szubtilis és egyetemes (a létben és az életben mindenhol és mindenkor érvényesülő) kommunikációt és összefüggést fenntartó kapcsolat, nem más miont az abszolút Szeretet. Ez elől nem lehet elzárkózni. („Bárhova is rejtőznél előlem, megtalállak.”) Nem létezik tökéletes elzárkózási, elkülönülési, elhatárolódási lehetőség, még akkor sem, ha az Evolúció és a Karma törvénye szerint létezik az egyetemes és az egyéni felelősség elve, ami létrehoz bizonyos mértékű elkülönülési állapotokat és helyzeteket (dimenziókat és lényeket, elkülönült egyéni és csoportos fejlődési állapotokat: jelenségeket, folyamatokat, létstruktúrákat és lényeket).
E törvény alapján, minden, számunkra atomi részecskeként jelentkező, végtelenül parányi energia-nyaláb is kommunikál a világegyetem legtávolabbi pontján létező részecskével és annak energia mezőjével az őt és a kettőjüket létrehozó és éltető - fenntartó abszolút létforrás és létalap szintjén. Persze, a rezonancia törvénye alapján, valamint a polaritás törvénye és a hatás és a visszahatás törvénye alapján, a zavart (kaotikus, kusza, ellentétes és ellenséges, destruktív) állapotban levő létformák és lények ugyancsak a zavart állapotban levőkkel kommunikálnak intenzívebben és a viszont: a harmonikus létformák (állapotok és teremtmények) egymás között kommunikálhatnak a legintenzívebben. A rezonancia és a karma törvényének a következményeit leírtam már e törvények ismertetése és tárgyalása kapcsán, most ezeket nem ismétlem meg, de érthető, hogy amennyiben nem létezne a nyitott lét törvénye, a rezonancia sem lenne lehetséges.
Számunkra, emberi lények számára a legfontosabb következmény az, hogy a fizikai világegyetem két legtávolabbi pontján létező energia részecske megnyilvánulási módozata között is létezik összefüggés és kommunikáció, ugyanúgy, ahogy a testünk atomjai, sejtjei, kromoszómái és génjei és az érzéseink, a gondolataink, valamint a képzelet-világunk között is léteznek szoros és áttételes, de logikus összefüggések, mivel valamennyi az abszolútumnak a kifejeződése és megnyilvánulása. Akkor hát természetes, hogy a különböző személyek és különböző lények között is létezik egy igen szubtilis kommunikáció és összefüggés. És természetes, hogy egymás fizikai, lelki és szellemi állapota, érzése, érzelme (vágyai, haragja és akarata - ambíciója), gondolata és képzelete - tudatos, vagy önkéntelen képzet-alkotási tevékenysége - között is létezik összefüggés és, hogy bennünk és általunk: a létünk és a képzeletünk által is folyamatosan jelen van egy, az anyagi részecskéknek az egymás közötti összefüggésénél és kommunikációjánál sokkal erősebb, érzékelhetőbb és intenzívebb kommunikáció (és összefüggés).
E törvény ránk vonatkozó hatásainak legplasztikusabb illusztrálását ugyancsak az Evangéliumban találjuk meg: „Amit a pincébe rejtettetek, a háztetőről fogják a fületekbe harsogni.” Ezért, aki ennek a törvénynek az érvényességét képes belátni és akinek egy kis értelme van, igyekszik mindig nyitottnak maradni, nem zárkózik el a kommunikációtól, nem titkolózik, nem rejtőzködik és nem rejteget semmit és nem alapít titkos társaságot, mert tudja, hogy ezáltal a törvény ellen vétkezik és az mindig erősebb az ő elzárkózó törekvéseinél. Sőt! Aki meggyőződött e törvény egyetemes érvényességéről, tudja, hogy ahol elzárkózás, vagy titok van, ott mindig zavar is van, hogy ott mindig „bűzlik” is valami. Ott valaki - vagy valakik, úgy képzelik, hogy az életet megnyerhetik és az elzárkózással, vagy a titkolózással valamiféle előnyhöz juthatnak, ami nekik valamiért - tehetségük, intelligenciájuk, leleményességük - szerint kijár. És ez persze a jobbik eset. Mert többnyire arról van szó, hogy valami apróbb bűnt, vagy bűnöket, esetleg nagy gaztettet elkövettek, vagy folyamatosan elkövetnek. Vagy, hogy akár öntudatlanul, vagy önkéntelenül készülnek arra, hogy elkövessenek. És persze, ugyancsak azért mert azt képzelik, hogy ezáltal valamiféle személyes, vagy csoportos előnyt szerezhetnek. Vagy ugyanennek a jelenségnek a másik oldalaként, úgy képzelik, hogy amennyiben a rejtett tettük, vagy gondolatuk: a titkuk kitudódna, valamilyen hátrányos helyzetbe kerülnének és ezért görcsösen félve titkolóznak. Nem csak metafizikai közhely, de az evolúció is bebizonyította, hogy az újjá születés és az új képességek kialakulása, a megváltás: a harmónia, az egészség (az egész átélésének a képessége) elérése szempontjából a legtöbb esetben jobbat tesz a hátrányosnak tűnő, de lehetőségeiben nyitott helyzet, mint az előnyösen zárt. Nem véletlenül, a gyermekkorukban a sorsuk és a szüleik által nagyon elkényeztetett személyek, akik kényelmes életük mellé nem kaptak megfelelő spirituális nevelést és irányítást, a legelvetemültebb személyekké válnak a szükségszerűen fellépő sors-akadályok, valamint az anyagi és erkölcsi nehézségek (krízisek) jelentkezése esetén. „Az elsőkből lesznek utolsók és az elsőkből utolsók.”
Ezért a valóságnak csak egy részét elfogadó, a belső valóságának csak egy részét kimutatató, hosszan elzárkózó és titkolózó ember, legyen az látszatra bármilyen jó szívű, adakozó és másokért aggódó, másoknak a gondját viselő és bármely gyakorlati jótetteket elkövető személy, valójában képtelen a szeretetre, mivel képtelen a teljes odaadásra is. Valójában a jótettményei is csak pajzsként és védő falként szolgálnak, hogy még jobban elzárkózhasson. („Az ember kívül csak azt teszi meg, amit belül nem akar megtenni.) Ezért a titkolózó - a titok hordó - és az elzárkózó személyek általában nem is egészségesek. Hiszen a szeretetben élő személynek nincs szüksége semmiféle előnyre, sőt, amint korábban írtam, azt is tudja, hogy lényeg szerint ilyesmi lehetetlen. A legnagyobb hibát (és a szeretet törvénye elleni vétket) azok a házastársak követik el, akik nem teljesen nyitottak: nem őszinték egymáshoz, úgy képzelvén, hogy valamiféle előnyük származhat abból, ha élettársuk sokáig, vagy egyáltalán nem tud bizonyos gondolataikról és terveikről, mert ezáltal valójában önmagukhoz sem lehetnek őszinték. És aki önmagával szemben nem őszinte, annak zavart a kommunikációja az őt létre hozó és az ő életét fenntartó létforrással: az abszolútummal. És akinek a saját létforrásával (a lelki ismeretével, az egyetemes felelősségtudatával) való kommunikációja zavart, annak zavart az élete minden mozzanata és ennek a zavartságnak előbb-utóbb azoknak a betegség- hajlamoknak az aktiválódása lesz az eredménye, amelyek arra utalnak, hogy milyen őserőkkel és melyik egyetemes törvénnyel zavart egy személynek a kapcsolata már születésétől fogva és amely őserő és törvény irányába még jobban meg kell nyitnia magát, mint azoknak az őserőknek és törvényeknek az irányába, amelyekkel való kommunikációs készsége (tehetségét adó képessége) számára adott már születésétől fogva.
Miféle előnyeim származhatnak bármilyen, magamnak visszatartott, csak a számomra hozzáférhető és csak általam, vagy a szűk köröm által ismert és használt, mások elől elzárt, anyagi, lelki, vagy szellemi értékből - tudásból is, a megváltás, a megváltódási képesség elérésének a tekintetében? - Spirituális szempontból az előnyök többnyire hátránynak, a titkok viszont a lelkemet és a szellememet gúzsba (pokolhoz) kötő koloncoknak - terheknek bizonyulnak. Szellem fenomenológiai kérdés, hogy miért épp a kereszténység táptalanján - annak kultúrkörében létrejött civilizáció az, amelyik a legtöbbet titkolózott az utóbbi századokban, miért annak kellett kiépítenie és kifejlesztenie a legbonyolultabb állam-biztonsági, titok őrző és titok fejtő - titok törő szervezeteket? Persze, a személyi intimitást, a magán élet intimitásához való jogot (ami elsőrendűen a fejlődés és a szeretet törvényét szolgálja) nem kell összetéveszteni az életnyerés érdekében kifejlődő titkolózás és elzárkózás sokszor az őrületig fajuló és társadalmi rangra emelt spirituális infantilizmusával (magukat komolynak képzelő felnőttek, rengeteg időbe, pénzbe és energiába kerülő idióta játékával). Bármennyire is furcsán hangzik, amint azt később látni fogjuk, a titkolózás és elzárkózás őrületével (bűnével!) szembeni harcban a kémek, a titkosírás fejtők és nem utolsó sorban az árulókként számon tartott személyek viselik a legjelentősebb szerepet. A minden dimenziót és minden személyt átfogó egyetemes szeretet és a spirituális nyitottság törvénye nem áll ellentétben a magánéleti intimitással, ami a személyességet és a személyes meghittséget biztosítja a mágia (teremtés) és a nemek törvényének az alapján és nem áll ellentétben a szabad és az egészséges versengés szellemével sem, ami az evolúció törvényének a megtestesülése. Egyetlen állatfaj sem sérti meg a szeretet törvényét - még a csoportban vadászó ragadozók sem! - azáltal, hogy fölösleges táplálékot és élvezeti cikket halmozva fel a raktáraiban, elveszi a többi állatfajnak a táplálkozáshoz való jogát, hogy titkos fegyvereket készít és titkos társaságokat alapít a földi energiák mértéken felüli kivonására és ezáltal más fajok, vagy állatcsoportok leigázására és kizsákmányolására. Nevetséges például az, amit a találmány-védő hivatalokban művelnek és nevetséges az, hogy a könyveimre hivatalból oda teszik az, hogy minden közlési, másolási és sokszorosítási jog számomra fenn van tartva, hiszen a feltámadás és a megváltás szempontjából úgy sem fordíthatom a magam privát hasznára mindazt amit írok. Ezek az információk, a megváltás és az üdvözülés a szempontjából - a személyes spirituális evolúcióm szempontjából - csak addig válnak hasznomra, amíg felfedezem és leírva rögzítem, tisztázom azokat. (Egyáltalán nem találom tragikusnak, hogy a hét éven át írt négyszáz oldalas könyvemért kapott szerzői honorárium mindössze arra volt jó, hogy a télen felgyülemlett fűtési költségeinket kifizessem a kapott összeggel.)
Ezért, a hatás és visszahatás, a rezonancia és a polaritás törvénye szellemében, ott, ahol elzárkózás és titok van és titkolózó személyek vannak, ott törvényszerűen árulók és kémek is vannak. Persze, ez koránt sem azt jelenti, hogy a kémek és az árulók szeretettel csordultig telt, az egyetemes összefüggéseket látó, egészséges jellemű személyek lennének, hiszen ők is többnyire a könnyen elérhető jutalom és siker fejében, vagyis az érdemtelen előnyszerzés reményében viszik véghez a titkolt információkat kiszivárogtató, közvetítői tetteiket. Ennek ellenére, ha önkéntelenül is és öntudatlanul is, de ők is az egyetemes nyitottságot és a kiegyenlítődést szolgálják. Ezért az értékeit, illetve a bűneit - bűnös gondolatait és előnyszerzési kapzsiságát - eltitkoló, valamint a titoktartó és a titok őrző személy, akárcsak a dogmatikus és fanatikus erkölcscsősz és igazságbajnok, semmivel nem feljebbvaló a titoktörőnél, a kémnél és a fanatikus hatalmi mámorban élő zsarnokot eláruló személynél és viszont.
Mielőtt tovább mennénk, egy fontos pontosítást, egy lényegi megkülönböztetést kell tegyünk: az elzárkózás nem azonos az elhatárolódástól. Egy dolog az információ behatolás (a benyomás) elől, a fény és a szeretet elől elzárkózni és egészen más, valamely szellemi, illetve/vagy természeti rombolásban és zavarkeltésben, illetve romboláshoz és zavarhoz (képi - képzeleti, tudati, lelki vagy fizikai szennyezéshez) vezető cselekedetektől, általunk erkölcstelennek ítélt ügyektől és ügyletektől, piszkos játszmáktól elhatárolódni. Tudomásul vehetek és szembe nézhetek bármilyen gaztettel, értelmezhetem azt (sőt: többnyire az utóbbi nagyon fontos az értéktudatom kialakítása, erősítése, valamint az éberségem fokozása érdekében) miközben elhatárolom magam tőle és nem veszek részt abban, lehetőleg még érzelmeimmel (haragommal) sem. A legtöbb ember ezt érti félre és az általa erkölcstelennek ítélt tettekhez úgy viszonyul, úgy akar azoktól elhatárolódni, hogy lehetőleg tudomást sem akar arról szerezni, holott amennyiben egy jelenséggel, vagy a jelenségről szóló információval találkozunk, biztos, hogy valamilyen szintű kapcsolat létezik a jelenség és a személyünk megtestesített és feloldani - meghaladni való spirituális problémák között. És mivel lényegi kapcsolat létezik a felmerült probléma és a személyünk, a szellemi sors-programunk között, épp annak következtében, hogy elzárkózunk előle, megpróbáljuk az figyelmen kívül hagyni, vagy elfojtani (elzárkózni), az még nagyobb erővel, még intenzívebben és még kivédhetetlenebbül fog visszatérni az életünkbe egészen a tragédiát keltő erőszakos behatolásig, mindaddig, amíg bátran szembe nem nézünk azzal és neki nem látunk valamiképpen kezelni azt. Vagyis személyi kapcsolatba kerülni az adott jelenséggel és harmonizálódni azzal az őserővel, amit megtestesít.
Figyeljük csak meg jobban a neki-látás (nekifogás) és a hozzá látás (hozzá fogás) kifejezéseket. Vajon nem azt jelzik-e, hogy a felmerült problémákkal előbb szembe kell néznünk, azt helyesen (az összes dimenziók és törvények szintjén) értelmeznünk és utána megoldanunk? Az a személy és azok a személyek, akik egy zavaró, illetve általuk sötétnek és zavarosnak (erkölcstelennek) ítélt problémával nem akarnak szembenézni és azt elítélvén, elzárkóznak a probléma feltárásától és feloldásától, valójában nem őszinték, nem csak a környezetükkel, de önmagukkal sem. („Akik incsenek magukkal egy véleményen” - Hamvas Béla). Ők az elnézők, a távolba nézők, a látszatok és a hamis békének a fenntartói, akik a pillanatnyi jólét és béke kedvéért nagyobb bajt idéznek saját maguknak és környezetüknek, mint amekkora baj származna abból, hogyha azt ami tisztázatlan meg próbálnák kitisztázni, „ami bűzlik, megpiszkálnák”. A kudarcba fúló modern házasságok ötven százaléka azért megy tönkre, mert arra a téveszmére építik, hogy egymásnak el kell nézni az erkölcsi hibáit, az életről és az igazságról alkotott ferde elképzeléseit. Persze, „A más szemében meglátod a szálkát, miközben a magadéban nem akarod meglátni a gerendát” tétele is fennáll, de ott, ahol a gerendák létezéséről tudnak és igyekeznek azoktól megszabadulni, a szálkát is szóvá kell tenni. Mert a házasság nem a titkolózás helye, hanem a legfőbb igazság érvényesülésének a helye. Aki nem őszinte az élettársával, az nem lehet őszinte önmagával sem. Nem úgy segítek a férjemen, feleségemen, vagy a gyermekemen, hogy nem akarom tudomásul venni és nem teszem szóvá az alkoholizmushoz és újabban a kábító szer függőséghez vezető szokásait, hanem úgy, hogy miután a saját önámításra való hajlamommal, illetve annak a rejtett okaival szembe néztem, szüntelenül követelem, hogy az élettársam, vagy a gyermekem se kábítsa magát. Nem véletlenül romlik meg az elnéző személyeknek, a szembenézést kerülőknek a szeme és nem véletlenül lesz az ilyen, egymást és önmagukat a látszat-boldogságnak, illetve a harmónia és a szeretet látszatának a fenntartása érdekében félrevezető déd-szülőknek nagyszülőknek és szülőknek kancsiságban, vagy annál sokkal veszélyesebb szembetegségben szenvedő unokája és gyermeke.
Amint az Egyetemes törvényekről szóló bevezető tanulmányban írtam, a szeretet nem lehet meg és nem termékenyülhet meg fény nélkül és fény (értelem) hiányában rothadássá, bomlássá (betegséggé) és/vagy gyűlöletté (nehezteléssé, hisztériázássá, majd őrjöngéssé) válik, amiként a szeretet által az egységbe, az egységes létezés logikájába be nem kapcsolt fény is öncélú fantazmagóriává, steril elméletté válik és, amennyiben gyakorlatba ültetik, az így keletkezett eszmerendszert, infernális erőket megidéző, romboló hatalommá válik. A Fasizmus jellegzetesen a szeretet nélküli, illetve a hamis szeretettel kapcsolt, a hamis szeretetet szolgáló fény, a kommunizmus jellegzetesen a fény nélküli (a hamis fénnyel - az egyetemes törvényeknek ellent mondó értelemmel megvilágított) humanista szeretet ideológiája. Mindkettőnek az erőltetett alkalmazása romboláshoz és mérhetetlen tragédiákhoz vezetett. Az ember nehéz helyzetbe, sőt: drámai helyzetbe kerül, ha ilyen ideológiákkal, illetve ilyen ideológiák képviselőivel (prófétáival) kell szembesüljön, mert nyilvánvalóan el kell határolódnia mind a hamis fény, mind a hamis szeretet elfogadásától és önmagát megvédeni annak a befolyásától. Az utóbbit viszont lehetetlen elérni az egyszerű elhatárolódással, vagy a dogmatikus eszmei, vagy lelki elzárkózással és egyetlen esélye a menekvésre annak a felülvizsgálata, hogy korábban hol és milyen mértékben fogadott magába, illetve mikor áramoltatott magából hamis fényt (értelmet: jól hangzó és csillogó - villogó, ám a valóságtól elrugaszkodott elméletet, elméleteket), vagy hamis szeretetet?
A legjobb példát az átlagtól eltérő képességekből (bármiféle tehetségből, kreatív intelligenciából, inventivitásból) való előnyszerzés és a titokőrzés hiábavalóságára, illetve az öncélú előnyszerzésre való törekvésnek az elérendő célnak az ellentétéhez: hátráltatottságba való kerüléshez, nem annyira a szörnyű betegségekben szenvedő és többnyire tragikus körülmények között és ideje korán az élők sorából távozó művész és tudós zsenik, vagy híres és hírhedt (Osho az utóbbiak kategóriáját gazdagítja pl.) misztikus mesterek esete, illetve tragikus halála képezi, mert rá lehet fogni, hogy partikuláris esetek. Az előnyszerzési lehetőség tévképzetéből eredő elzárkózás és titkolózás fölöslegességére és káros visszahatásaira a legjobb példát az atom-bomba versengés, illetve hidegháború története és tanulságai szolgáltatják. És nem csak azért, mert bármennyire is titkolták el az amerikai hatóságok az atombomba előállításának a receptjét és a technológiáját, mert a KGB-nek a bomba gyártáshoz legközelebb álló tudós - segédek mellet, még az amerikai kormány legmagasabb csúcsvezetőihez a legközelebb álló állam-hivatalnokokat is sikerült beszervezni kémnek (titok- és haza-árulónak). - Talán az sem mellékes, hogy közülük többen (Pl. a Teller Ede mellett dolgozó fiatal fizikus: Ted Hall, aki később, Angliában biofizikusként elég jó nevet szerzett magának a tudósi ranglistán és akinek a halála után a felesége egyenesen humánus aktusnak tüntette fel a férje kémkedését) úgy nyilatkoztak a hideg háború után, hogy nem pénzért folytatták az információ kiszivárogtatást, hanem annak érdekében, hogy a reakciós amerikai politikai mentalitás számára lehetetlenné tegyék az egyed uralmat. Még akkor is, ha ezek a nyilatkozatok nem minden esetben őszinték és megbízhatóak és még akkor is, ha történelmi tény, hogy a szoviet hatalom sokkal reakciósabb, ambíciósabb, elvakultabb, kegyetlenebb és ezért az egész emberiségre nézve veszélyesebb volt mint a negyvenes évek végi - ötvenes évek eleji amerikai politikai ideológia, még akkor is érdemes megjegyezni, hogy ezek az „áruló” tudósok és politikusok a hatalmi erőegyensúly kialakulásának az eszméjét próbálták felhozni mentségükre. Vagyis érdemes végiggondolni azt, hogy egyeseknek közülük, nem véletlenül(!) ilyesmi is eszükbe jutott, ilyen képzetek is befolyásolták a gondolataikat és cselekedeteiket.
- Szóval, nem csak ezek a tények bizonyítják az előnyszerzési lehetőség és a titok tartási lehetőség képzeteinek a hiábavalóságát és károsságát, hanem az a mozzanat is, hogy miután az amerikai kormány titkos kódfejtő szakértő-csapatának (Verona) sikerül megfejteni a KGB titkos információ közvetítési kódrendszerét és ennek segítségével több beszervezett és beépített KGB ügynök azonosságát kideríteni, az ügynökök elítélését szolgáló bírósági tárgyalásokon nem fedték fel a KGB ügynöki kódrendszere megfejtésének a tényét, hanem azt is titokban akarták tartani, annak érdekében, hogy ennek a „titkos kód megfejtése titkának” a birtokában, macska- egeret játszodjanak a KGB-vel. Hogy mintegy észrevétlenül és a KGB Moszkvai vezetői számára megmagyarázhatatlanul, semlegesítsék a KGB Amerika ellenes tevékenységét. Ennek következtében - a Verona eredményeinek a titkosítása következtében - , a bírósági tárgyalásokon nem használhatták az elcsípett és a megfejtett távirati üzeneteket tárgyi bizonyítékokként. Ennek az eredménye az lett, hogy a bírók nem tudták az árulókra a valós tettüknek megfelelő súlyos büntetéseket kiszabni és koholt vádak alapján, vagy kisbűnök naggyá dagasztásával kellett azokat a „forgalomból kivonniuk”. De még ez sem jelentette a probléma lényegét, hanem az, hogy a sajtó ezt az eljárást megszimatolva, a törvényellenes, illetve a féltörvényes kém- és áruló perek szabálytalan eljárásait megszellőztette, amivel a kormány ellen és az amerikai védelmi apparátus és annak a titkos szervezetei ellen fordították a közvéleményt. Sőt: a közvélemény hangulatának az sem tett jót, hogy miközben a kormány atombomba veszély elleni riadókkal „szórakoztatta” a lakosságot, a KGB titkos amerikai levelezési kódrendszerének a megfejtését eltitkoló kormány nem tájékoztathatta a lakosságot a tényleges tényállásról, illetve a tényleges szoviet atom-veszély realitásáról. Ez persze rengeteg fölösleges belpolitikai félreértést, gyűlölködést és életpályákat - családokat tönkretevő ellenséges hangulatot és értelmetlen harcot eredményezett.
És mindezt miért? A szoviet hatalomnak mindennek ellenére sikerül a beépített amerikai tudósokon és politikusokon keresztül hozzá jutni az atombombagyártás tudományos receptjéhez (az Amerikában dolgozó európai tudósok által megfejtett és kidolgozott tudományos elméletek eredményeihez és a megfelelő formulákhoz) és a megfelelő technológiai eljárásoknak a leírásához és 1950-ben elvégezte az első sikeres kísérleti atombomba robbantást. De az egyetemes nyitottság és összefüggés törvénye szempontjából még ez is kevés, mert, amint utólag kiderült, a szigorúan válogatott és őrzött titkos kódfejtő amerikai csapatnak az egyik tagját is sikerült beépíteni, aki azonnal jelezte a KGB-nek, amint a kódot megfejtették és a KGB azonnal új kódrendszert dolgozott ki, aminek következtében 1951 után az amerikaiak több éven át egyetlen elcsípett ügynöki jelentést sem tudtak értelmezni. - Persze, addig, amíg a ritmus és a ciklus törvénye alapján, el nem jött az újabb szoviet kémkedési kód megfejtésének az ideje...
Ha létezik misztikus intuíció és amennyiben van az asztrológiának a személyi horoszkópból kiolvasható tulajdonságok szerinti visszaigazolása, az egyetemes szellemi nyitottság törvényének az intuitív megérzésére egy elevenbe vágó személyes példát tudok felmutatni. Köztudott, hogy a Skorpió, a Halak és a Rák karma-bélyegével különösen megáldott személyeknek, illetve, a Skorpió, a Halak, vagy a Rák gyakorlati életterét megtestesítő 4, 8 vagy XII. házban álló Lilithel, vagy Sárkánfatokkal rendelkező személyeknek van a legtöbb bűnös vágyuk és gondolatuk és ezért ők a leginkább titkolózó személyek. Ez persze, abban az esetben, ha a személyi horoszkópjukban a Skorpió Nap, a Skorpióban álló Sárkányfarok és/vagy Lilith, valamint a Skorpió uralkodó bolygója: a Plútó többnyire és sűrűn negatívan fényszögelt. Nos, amellett, hogy a horoszkópomban a Nap (három más bolygóval együtt) a Skorpióban áll, a Plútó is igen fontos helyet foglal el az Ascendenssel együtt állva. Igen ám, de a többi bolygótól eltérően, a Merkúrral együtt álló Napom az Uránusztól (többek között a szabad információ-áramoltatás bolygója) pozitív fényszöget kap és Plútó is csak fele - fele arányban fényszögelt negatívan, a Neptunusz, a Jupiter és az általa alakított pozitív pajzs csúcsán állva az Oroszlán Ascendensem közvetlen közelében. Úgy látszik ennyi elég volt, hogy már huszonkét évesen megsejtsem, hogy a titkolózás veszélyes és, hogy az egyetlen magatartás, ami a titokzatos államvédelmisek rámenős beszervezésétől megszabadíthat, az a titkolózás bűvkörének a tiszteletlen kezelése.
A hetvenes évek közepén, amikor a nálam csak két évvel idősebb szekus tisztnek (talán hadnagyi rangban volt az akkoriban még nagyon ambíciós, de később leszerelt és vállalti jogtanácsossá csendesült keretlegény) azt az törekvését, hogy a később általam is vezetett csíkszeredai Tamási Áron irodalmi kör besúgójának beszervezzen, úgy sikerült kijátszani, hogy a Hargita Megyei Rendőrség és Szekuritáte székházában történt „baráti beszélgetés” után haza felé tartva, mindenkit, akivel csak találkoztam az utcán és minden barátomnak, akit, mielőtt haza mentem volna felkerestem és otthon találtam, elmondtam hogy miről beszéltem a fickóval és, hogy miféle „előnyöket” jelentő, kedvező ajánlatot kaptam általa a nemzetiszocialista hatóságok részéről. (Munkahelyi problémák megkönnyítése, fizetési besorolás emelése, egyetemi felvételi vizsga sikerének a biztosítása, stb.) A hirtelenül jött - ráérzéses
ötletként felfedezett - és bevált eljárásom (tíz éves asztrológusi tapasztalatommal a hátam mögött, ma azt mondom, hogy Skorpiói intuíciómmal erre a lehetőségre - mármint a nyilvánosságnak és a nyíltságnak erre a rejtett védő tulajdonságára ráhibáztam) által hozott sikeren felbátorodva, ugyanezt a védekezési módszert alkalmaztam később is, amikor már Forrás-kötetes költőként, nem baráti, hanem fegyelmező - fenyítő beszélgetésekre citáltak be különböző ürügyekkel a rendőrségre, ahol, miután a szolgálatos milicisták (rendőrök) a buletinemet (személyi igazolványomat) elkérve visszatartották, Butiurcă ezredes elvtársék átkísértek a szekuritáte kovácsoltvas védőrácsokkal ellátott ablakú „beszélgető” irodáiba. Ezzel, az elején mindannyiszor nagyon a lelkemre kötött titoktartásra való felhívásnak a megszegésével, úsztam meg ép bőrrel a nyolcvanas éveket, amikor, többek között, pl. olyanokat is állítottak, hogy tudják, hogy nekem is közöm van a Szőcs Gézáék Ellenpontjához és azzal fenyegetőztek az öklükkel az orrom előtt hadonászva, hogy nagyon megjárom, ha nem fedek fel mindent, az üggyel kapcsolatosan. Én nem tudtam ezzel kapcsolatban semmi konkrétumot, de amit nekik elmondtam és amit tőlük hallottam, a lehető legrészletesebben, azonnal elmondtam a barátaimnak és az ismerőseimnek is.
A szocialista titkolózás éveiben fedeztem fel tehát azt, hogy a titkolózás milyen veszélyes játék - ellentétben például a sajtó és az elektronikus médiák által, akár a magánéleti intimitáshoz való jog megsértése árán is szolgált nyíltsággal. És ez még akkor is így van, ha manapság a közéleti információ terjesztési manipulációról, az így véghez vitt ideológiai kábításról beszélnek, és még akkor is, ha a rafinált és az erőszakos reklámok épp annyit ártanak, mint amennyi pozitív szolgálatot tesz a pontos tájékoztatás. Lám, az eddig szentnek tekintett banktitkokról, az üzleti és a pénzműveleti titoktartás elvéről is, lassan - lassan kiderül, hogy nagy veszélyeket rejt magában, mivel a maffia ügyletekből származó pénzek mosásának és a globális terrorizmusnak biztosít hátteret és működési lehetőséget. Ha valaki úgy képzeli, vagy valakik úgy képzelik, hogy valamiféle súlyos veszteséggel járó, veszélyes rejtegetni valója van, az másvalaki, vagy másvalakik által, akik a titkát - titkukat sejtik, a titkon keresztül kézben- és félelemben tartható, zsarolható és manipulálható. A sokáig titkolózó, titok birtokló ember bele szorul az általa tudott és őrzött titok eszmekörébe - még akkor is, ha mindössze a saját, személyes titkairól van szó - amitől egy idő után szorongásossá és végül lelkileg és szellemileg zárttá, majd fizikailag is beteggé válik, mivel a nyitott lét törvénye végülis az egészség - az egész lét befogadásának és átélésének a törvénye, amit megsértünk a zártsággal, a titok tartással.
„Szeressétek ellenségeiteket és le fogjátok győzni őket.” A szeretet létfakasztó és életfenntartó ősi energiája, mivel finomabb, oda is behatol, ahova a fény nem képes. Egyedül az önzés területére nem! A tudatos szeretet-áramoltatás a leghatékonyabb lényegi információ közvetítési lehetőség és a leghatékonyabb azonos frekvencia hullámsávra kerülési lehetőség. Persze, a Jézus által feltárt győzelmi lehetőség nem azonos a háborús, vagy a hatalmi apparátusok és az intézményes igazságszolgáltatási módozatok által lehetővé tett győzelmi lehetőségekkel. E szubtilis szeretet-erővel való győzelemben nem létezik legyőzött, csak kommunikációra (információ befogadásra és információ cserére: belátásra kész) és kreatív kiegyenlítődésre megnyílt személy („az ellenség”, aki baráttá, segítőtárssá, jó ismerőssé lett). Annak a személynek a számára, aki megérti az egyetemes összefüggéseket és ezért elfogadja és átélve gyakorolja a nyitottsági állapotot és a szeretetet, megszűnik az objektív, kivülről a végtelenségig és rá ellenséges nyomást és befolyást gyakorló (ellenséges) természetnek, az ellenséges, világegyetemnek és az objektív, büntető, vagy szeszélyes Istennek képzete, az olyan kényszerítő objektív hatalomnak és erőnek a képzete ami a teremtés pozitív céljával és funkciójával ellentétesen, nyomorúságra kényszerítheti az ártatlanul szenvedő (isteni teremtő képzelettel bíró!) személyt. Amennyiben tehát, az ember nem csak elméletben vesz tudomást, hanem személyesen is meggyőződik e szubtilis életenergia kibocsátását és áramoltatását szabályozó törvény létezéséről (aminek ő a saját személye szerint is az egyik megtestesítője) és annak közvetlen hatásairól, számon tartja ugyan az embertársainak és főként a vele lényegi (karmikus) kapcsolatban álló családtagjainak, barátainak - élettársainak - és ellenségeinek az általa észlelt (reális, vagy vélt) hibáit, de ugyanakkor szellemben és képzeletben mindig törekszik azoknak a fejlődő képes jobbik énjével: a kreatív kommunikációra nyílt és kiegyenlítődési (megváltódási) képességének a maximumát nyújtó és a változni - fejlődni akaró személyiségével kapcsolatba kerülni és azzal kommunikálni és így, saját gyengeségeit (haragját, gyűlöletét, negatív ambícióit) legyőzve, győzi le azokat. De ne legyünk naivak: egyetlen szerető személy sem győzhet le egy vele, illetve az elképzeléseivel, a meglátásaival szemben álló, seregnyi közösséget. Legfenebb megszabadulhat az általa hirdetett eszmék miatt megbotránkozott tömeg haragjától, mint Jézus az otthonában: Názáretben. De legyőzni sem ő, sem Mária, sem az apostolok szeretete nem tudta a papok és a tömegszellem által irányított csőcseléket.
A megnyilvánult lét alacsony frekvencián rezgő (fizikai) dimenzióban és a fizikai - természeti létnek az ember által megzavart (szennyezett) állapotaiban egyre zártabbá: kiismerhetetlenebbé, illetve illékonyabbá (felismerhetetlenebbé) válik az információ. Ezt testesítik meg egyébként az egyre nehezebben gyógyítható, egyre bonyolultabb fizikai zavart: betegségeket okozó vírusok, ezek a teremtés törvénye szerint a mi zavaros és romboló képzeteinket megtestesítő információkat hordozó parányi lét-struktúrák, amelyek közül egyesek képesek össze zavarni és szétbontani az egész szervezetünknek az évmilliós kísérletek során kialakult és jól meghatározódott logikai struktúráját. A fizikai lét-rétegben, pontosabban a természetnek az idő-tér viszonylatához kötött dimenzióiban, az információáramlás és az egységhez - a lét egészséghez való szubtilis kapcsolat állapota és ereje (a szeretet) is az idő és a tér állapotaihoz, illetve azok változásaihoz kötöttek. Ezért a ciklus és a ritmus törvénye szerint, a természetben majdhogynem tapintható módon „ideje és helye van” annak, hogy bizonyos információk miként és mikor kerülnek a napvilágra, bizonyos nyitott (szeretet) állapotok mikor nyilvánulhatnak meg és mikor záródnak le az érlelődés és egy újabb evolúciós fokon való visszatérés érdekében. De vigyázat: ehhez a szó szerint vett, az idő és a tér különböző pontjain életet nyert személyi tudatok közötti lineáris összefüggést feltételező reinkarnáció meséjének annyi köze van, amennyiben egy személy lehetnék én a gyermekeimmel. - Az abszolút-tudatomban persze, hogy egy vagyok velük, mint ahogy egy vagyok minden emberrel és minden megnyilvánult, vagy még meg sem nyilvánult folyamattal és jelenséggel. De a lét határállapotában: a fizikai dimenzió látszólag zártnak tűnő, időhöz és térhez kötött változó struktúráiban az egyéni - történelmi és földrajzi - tapasztalathoz kötött személyi tudatok közötti azonosság nem csak hogy lehetetlen, de metafizikailag és egészen pontosan az evolúció törvénye következtében értelmetlen. Kétségtelen, hogy sokszor azonos helyzetnek-állapotnak, jelenségnek tűnő, döbbenetes összefüggések jönnek létre a megnyilvánult teremtésben, de teljes azonosság csak az abszolút létben lehetséges. Így kell értenünk a létezés legátfogóbb törvényét: az egyetemes nyitottságnak és az egyetemes összefüggéseknek a törvényét: az egyetemes Szeretetet-állapot törvényét, a legnagyobb teremtő erőt, amely Jézus szavai szerint, az ellenséges (titkos és titokzatos) helyzeteket és állapotokat megszüntetve, lehetővé teszi a fény-hatolást és ezáltal győzi le az ellenségeket. A fény ugyanis nem tud behatolni oda, ahol gyűlöletté, egyoldalú és zárt életté vált a szeretet, vagy, amennyiben erőszakkal behatol, vagy megkísérel behatolni erőszakosan, annak - a hatás és visszahatás törvénye szellemében - még nagyobb rombolás (pusztítás!), vagy/és az előző zavarnál és elzárkózásnál is nagyobb zavar és elzárkózás lesz a következménye.
Az ezredforduló és az azt követő években a szeretet nélküli fényrobbanás (tudományos információ robbanás), vagyis a hamis nyitottság és a szeretet nélküli értelem - az önhittséget dagasztó intellektuális tágulás - által kiváltott természet ellenes magatartás lett az emberiség jellemzője, ami ugyancsak az ember által rosszul megélt tévesen értelmezett evolúció törvénye következményeinek, azok negatív visszahatásának a következménye. Vagyis a spirituális fejlődés nélküli (felelősség nélküli) életnyerési lehetőség tévhite szerinti globális mentalitás következménye. Az emberiség kilencven százaléka most is csak nyerni: kényelmesen élni, öncélúan élvezni és halmozni akar és a megszerzett élvezeti lehetőségeit - cikkeit és javait, illetve a feleslegesen felhalmozott és mások által irigyelt javakat egymástól elrabolni és persze, a rablás ellen megvédeni. Ez az ezredfordulói globális gyűlölködés fenomenológiája, amit a rabló - védő háborúkat és az ideológiai köntösbe öltöztetett, szövődményes gazdasági érdekek mentén viselt modern háborúkat felváltó öngyilkos terrorista akciók testesítenek meg. A gyilkos és öngyilkos merénylőket szülő népek által elviselhetetlennek érzékelt politikai helyzetet nem tűrő, azt akár az életük árán is szétrobbantani akaró terroristák - vallásos, filozófiai vagy politikai meggyőződésüktől függetlenül - mindössze a visszájára fordult, gyűlöletként jelentkező szeretet törvénye negatív megtestesítői. És azt, hogy ez mennyire igaz, semmi nem bizonyítja jobban annál a ténynél, hogy a mások életét a saját életük árán is elvenni akaró merénylők között egyre több az életet adni és nem azt kioltani született nő, a szeretet princípium megtestesülése, akiknek az életpusztítás helyett az életadás volt a teremtés eredeti rendje szerinti funkciója. És ha ide eljutottunk, talán az is érthető már, hogy miért választottam e törvényt ismertető - vizsgáló tanulmányom mottójaként a Hamvas Béla beavatási regényének egyik kulcsmondatát.
Nem tartozik e tanulmány tárgykörébe annak a vizsgálata, hogy kinek van (volt) nyitottabb élete: a nyílt ég alatti sátrakban lakó és így a természettel állandó közvetlen kapcsolatban élő nomádoknak, vagy a csillagos eget hónapokig - évekig nem látó, de legalábbis azt csak igen ritkán, vagy talán soha nem figyelő - de rádióján és televíziós készülékén keresztül a nagyvilág eseményeiről folyamatosan értesülő, biztonsági zárral egybekapcsolt kaputelefonos tömbház lakásaikban, vagy a központi riasztóberendezéssel ellátott és harci vérebek által őrzött házaikban élő, szociális hálóval a szélsőséges természeti tapasztalatoktól - élményektől megkímélt, de az elkerült - elhárított életfeladatokban gyökerező tragikus sorsukkal szemben ugyanúgy védtelenül maradó polgároknak? Egy biztos: az utóbbi semmivel nem egészségesebb és lelkileg sem gazdagabb az előbbinél, még akkor sem, ha a gyógyszerdopping és ugyancsak a biztosítási rendszer szerint működő szociális háló, vagy a kultúrának nevezett tömeges népbutítás azt a látszatot kelti, mintha az utóbbi egészségesebb, vagy lelkileg gazdagabb: szeretet adásra és annak finom (diszkrét!) áramoltatására képesebb lenne. És erre a legfőbb bizonyíték a természettől egyre inkább elszakadó, az élvezeti és kényelmi cikkeket a fegyverekkel és bombákkal egyenes arányban: halomban gyártó civilizációt behálózó kábítószerezés, ami a szeretet és a valódi fény-hiánynak a legbiztosabb jele.
A szeretet és az egészség törvényével csak azután kerülhetünk harmóniába, ha a személyi tudatunkat egyetemes tudattá, illetve a személyi felelősségünket egyetemes felelősségtudattá fejlesztettük, vagy legalábbis több éve már, hogy ezen az úton járunk és csak akkor, ha a képzelet - világunkat: az imaginációnkat megtisztítottuk minden egoista ambíciókhoz és zavaros vágyakhoz, sóvársághoz kötődő, velünk született, vagy a neveléssel - tanítással, illetve a vallási, kulturális, gazdasági és politikai ideológiákkal belénk táplált tévképzetektől. Ahogy a magas rendű szellemi bölcsesség letéteményesei és birtokosai állítják: a szentek szentjébe nem lehet sáros cipővel és poros lábbal bemenni. Az egyetemes szeretet erejével nem lehet egoista ambícióktól telt lélekkel és zavaros képzeletvilággal (a teremtés funkciója és az evolúció céljának a értelme megértése nélkül, átvilágítatlanul) harmonikus egységbe kerülni és ezáltal teljesen egészséges lenni. Nem lehet a személyi horoszkópunkból is kiolvasható, anyai ágon örökölt romboló, életellenes és személyiség ellenes szellemi programok, valamint az ámítási és az önámítási programok által manipuláltan: rejtett haragban és gyűlöletben: a tudattalanunk mély rétegeiben lapuló neheztelésekkel az isteni szeretettel egybe olvadni és eggyé válni.
Az utóbbi időben hozzám érkező Magyarországi horoszkóp-rendelések, illetve a rendelés gondolatával kacérkodó, gyermeket szülni, illetve nemzeni és nevelni-gondozni nem hajlandó, általában az Oroszlán és a Nyilas jegyében, Oroszlán vagy (és) Nyilas Sárkányfarokkal és/vagy az Oroszlánban, vagy a Nyilasban álló Lilithel született nőkkel és férfiakkal való levelezések közben, észrevettem, hogy az un. „Személyiségi Karmával” (személyi tudati alakítással, illetve ego-csiszolással, finomítással: szellemítéssel, spiritualizálással) született személyekben van egy eredendő - Egyeseknél nyilvánvaló, másoknál rejtett! - egoizmusból eredő gonoszságra való hajlam, amit nem vettem észre és nem írtam le, a fényellenes - a személyiség ellenes - programok leírásakor, pedig egyértelműen következik belőle - mármint a gonoszságra való hajlam a személy ellenes program természetéből. És teljesen mindegy, hogy gyáva Oroszlánról, vagy agresszív, másokat önkéntelenül és öntudatlanul is lehengerelni akaró oroszlánról van szó! Sőt: a gyáva Oroszlánok esetében - mivel rejtett - talán még veszélyesebb is ez az önkéntelen, a mások személyisége ellen irányuló (személyiség ellenes) törekvés. Az önző egónak ez a gőgje, ami hiuságban, becsvágyban, hamis önérzetben és önimádatában nyilvánul meg, azért rossz és hátrányos, mert az ember emiatt képtelen igazi szeretetre, képtelen az odaadásra, a sors-bizalomra, a hitre, az igazi lazaságra - inkább csak erőltetett, vagy megjátszott, sőt: görcsös lazasági állapotok és harmónia-törekvések jellemzőek - képtelen a tényleges: belső nyugalomra és derűre, a spirituális Bolonddá válásra.
Mindig fél önkéntelenül, hogy valamilyen érdekes élményről, vagy élvezeti lehetőségről lemarad, hogy valamitől megfosztják, megfosztja a sors, miközben saját maga fosztja meg épp e nyughatatlanságával magát a lényeges és számára fontos átélésektől, mindig szorong hogy másnak valamiből több jut (jutott) mint neki, úgy képzeli önkéntelenül, hogy, ha csak önmagának is, de föltétlenül meg kell mutassa, hogy ő mennyit ér - hogy ér ő is annyit mint a másik, mint mások, sőt még annál is többet, stb., és ha ebben úgy érzi, hogy alul maradt, akkor a másikat, másokat, annak, azoknak az érdemeit igyekszik kisebbíteni, tulajdonságait öncélúan kritizálni, önkéntelenül, vagy fél-tudatosan.
Nem az a baj, hogy a másik esetleg nem érdemli meg és ártatlanul szenved, hiszen ilyen nincs, hanem az, hogy az Oroszlán, hiába is érne el esetleg (Noha, az önzése ezt lehetetlenné teszi!), más életterületeken úgymond jó spirituális képességeket, pl. a a szeretet-áramoltatásban, a nagylelkűségben, mert a tényleges szeretetben: a bátor lazaságban hátra marad és ezzel az oldódni képtelen, negatív életképzeletével, hátráltatja, nem csak magát, hanem a családját is. És főként akkor, ha éppen családanya és a Holdja együtt áll az Oroszlán napjával. Mert éppen ezt kellene feldolgoznia, hogy lazán, játékosan kell bátornak lenni és azt, hogy ebben a nagyvonalú uralkodásban semmiféle gonoszkodásnak, vagy hiúságnak, hamis becsvágynak nem kell helye legyen.
Amennyiben pl. az önző emberek a tárgyi tudásnak - a tudományos tudásuknak megfelelően kereshetnek pénzt és annyira jól vannak megfizetve, hogy pl. nem csak házat építhetnek, jól lakást vásárolhatnak, hanem mondjuk autójuk is van és más jóléti felszereléseik, bennük mindez inkább egy hamis személyiségtudatot idéz elő, egy rejtett, vagy kinyilvánított gőgöt, belső nagyképűséget, stb., ami megfosztja őket az egyetemes szeretet igazi átélési képességétől. Nem lehet önzéssel, hiúsággal, gőgre, öncélú becsvágyra való hajlamokkal önátadónak és áldozatkésznek lenni, az abszolút odaadást - az abszolút egységérzetet: a teremtés pozitív értelmébe, céljába és rendeletetésébe vetett hitet átélni, csak miután tudatos erőfeszítések útján valaki meghaladja ezeket a determinációkat, mivel azok akiknek az Oroszlán napjegyükben támadott bolygók, illetve a Lilit és/vagy a Sárkányfarok áll, vagy az ötös házuk terhelt ugyanígy, ilyen fajta rejtett, vagy nyílt becsvágyakból, hiúságokból (és végső soron gonoszkodási hajlamból) örököltek sokat az anyai ági ős szüleiktől.
Persze, én sem vagyok jobb, hiszen erről szól az egész anyai ági családfám és az Oroszlánban támadott Plútóm, most nem is sorolom fel, hogy mitől. Nem ítélkezek tehát senki fölött, hiszen mindezt magamban fedeztem fel, miután több héten át, különböző korú, de gyermeket szülni ugyancsak különböző - látszólagosan indokolt, „humánus és logikus racionális” (Szerintük érthető!) - okból kifolyólag gyermeket szülni még mindig nem akaró, az Oroszlán és a Nyilas karmához valamiféleképpen kötődő harminc év feletti magyarországi nővel leveleztem. Egészen pontosan akkor, amikor ezen levelezések közepette jól meghűltem és nem értettem, mitől, hiszen nem haragudtam senkire és semmire és így nem maradt más mint az, hogy újra felfedezzem a lényem rejtett mélységeiben még mindig létező becsvágyat és irigységet, illetve az ezekben gyökerező sors-nehezteléseket.
Az egyetemes nyitottság és összefüggés törvénye asztrológiai analogonja a Halak csillagképe és az annak megfelelő XII. horoszkópház, valamint annak az uralkodó bolygója: a Neptunusz. Alkímiai megfelelői a sublimatio (finomítás) és a preparatio, az előkészítés művelete. A kabala és a tarot ikonjai közül a Mágus, az Életerő a Mérték, a Nap és a Világ állnak e törvénnyel analogikus kapcsolatban.
Kozma Szilárd
http://www.kozmaszilard.hu/
Belépés
GyIK
Keresés
) vissza ment Csíkszentgyörgyre. Egyik ilyen alkalommal, miután azelőtt való nap nem voltamképes vele kapcsolatot teremteni, illetve jól meg szívatott, hogy hozza - hozza a gyermekeket, majd nem hozta, és másnap egész délelőtt nem vette fel a telefont, kétségbeesésemben, felhívtam az anyját a vonalas telefonján és szerencsére a mostoha apja vette fel a kagylót, akivel végre szót tudtam érteni. Alázatos könyörgéseimre oda hívta az addig csendesen alvó Emőkét, aki alig tudott beszélni az álmosságtól, és arra az anyja által hátulról diktált őrültségre akart rá venni, hogy küldjem el Medárdát a kicsikért. Az indok: mert nem akar a nagymama engem látni. Én úgy tettem mintha ebbe bele mennék, és azonnal fel hívtam a nagymamát, hogy beszéljem meg vele a dolgokat. Kiderült, hogy szó sincs arról, hogy ő ilyet mondott volna, sőt: mélységesen fel volt háborodva, amiért a lánya meg akarja határozni az ő számára, hogy ő kivel találkozzék és kivel nem, és azért is, hogy róla azt feltételezik, hogy ilyen felelőtlen "gyermek-átadásokba" ő egyáltalán bele menne. Mármint hogy a nála levő kiskorúakat egy másik kiskorú gyermeknek adná át és nem az édesapjuknak. - Szóval ezek és ilyenek az én állítólagos feleség visszakaparintási őrületemben véghez vitt zaklatásaim. 