Szabad Gondolat
Kedves Szilárd,
Köszönöm igencsak részletes és igencsak sokatmondó hozzászólásodat.
Sajnos szavak szintjén teljességgel lehetetlen „leképezni” a teljes valóságot, és mint mondtam, nem is az a dolgunk, hogy minden Istentől való bölcsességet az utolsó részteletekig egymás szájába rágjunk.
Az imát illetően mondhatom, hogy teljességgel egyetértek veled. Abszolút úgy látom, hogy akkor teljesülhet az imába foglalt kérés, ha az egyről a kettőre segíti az imádkozót, segít neki megszabadulni a régi kacatoktól, feleslegessé vállt terhektől.
Pilinszkyt illetően is jogos a megjegyzésed. Nem is kívántam őt az egyetemes igazság szóvivőjeként emlegetni, csak egyszerűen átéreztem az igencsak mélytől jövő fájdalmát, és szomorúságát, melyet mellesleg a szexuális orientáltságából származó dilemma is szülhetett.
A karma szót, bár van sejtésem róla, hogy milyen értelemben használod azt te, és milyen értelemben használják a reinkarnáció tanaikban hívő asztrológusok és misztikusok, jómagam nem szívesen használom. Ennek egyszerű oka, hogy ez a szó nem tudtommal nem őshonos a magyar és székely szókincsben, és meggyőződésem, hogy az egyszerű magyar embert, aki velem ellentétben még fizikai munkát is végez fölösleges terhelni az olyan keletről beimportált fogalmakkal, mint a karma.
Ha hozományról, avagy örökletes lelki terhekről beszélünk, akkor sokkal nagyobb a valószínűsége annak, hogy a magyar ember is megérti, mit akarunk.
Pl. meggyőződésem, hogy a fiú valamelyest az apa meghosszabbítása, tehát azt a gyarlóság és kőkemény tudatlanság adagot, amit apuka nem tudott isten segítéségével feloldani, azt átpasszolja a fiúnak, aki azt majd tovább morzsolgatja, újracsomagolja és semlegesíti, amíg feltételezhetően egyszer csak elfogy.
Vallásosságomat illető kérdésedre a válaszom: bár vallási felekezeten kívüli vagyok, bátran megvallom, hogy Krisztus követő vagyok, mert minekutána a teremtő istenhez való fohászaimra olyan gondolatok és megértések jöttek, amelyeket Jézus is hirdetett, kíváncsian átfésültem az ő tanításait, amelyekről ő életével is bizonyságot tett, és azt mondom, hogy nálunk falun ilyen nincs!
Tehát ha valaki elém állít egy másik valakit, aki az ő tanításait nem csak szavakban, hanem tettekben is felülmúlja, én annak hű követője leszek.
Szűzanya követése nem rosszabb mint a reinkarnációba vetett hit. Egyetértek!. A Reinkarnáció tanáról bár gondolkodtam elég sokat régebb, nagyon bölcsnek látom nem firtatni, már csak abból az egyszerű okból is kifolyólag, hogy mindenki foglalkozzon a számára soron következő, megoldásra váró problémákkal, mert csak úgy kaphat átmenő jegyet, mert úgy tud bejutni a következő osztályba.
Nem hiszem, hogy Istent nemekre kellene osztanunk. Szerintem nincs neme. Ő teljes.
A férfi és a nő két félként alkotják az egészt. Talán… gondolom én gyarló fejemmel.
De ez a felsőbb dimenziókban elképzelhető, hogy másképp van. Több bizonyság is arról tanúskodik, hogy ott nincsenek nemek.
Az, hogy Mária Magdolnát, vagy a Szűzanyát nem kezeljük követendő istenpéldaként, mint ahogy Jézust, szerintem teljesen helyénvaló, mert:
annálfogva, hogy Jézusban az ige, tehát az Isten testté lett, és arról vannak dokumentációk is, tehát valamilyen szinten követhető, tanulmányozható, nagyon hasznos példaként szolgálhat az igazságot szomjazó emberek számára.
Viszont, amikor a Szűzanyát vagy Mária Magdolnát vagy valaki mást istenítünk, máris lehetőségünk adódik, hogy a mi korlátos elménk alkotta istenképet tiszteljük és imádjuk, és azáltal a bálványimádás halálos bűnébe essünk, ugyanis az ők isteni tulajdonságaikról nem rendelkezünk jóformán semmilyen féle információval.
Lehet, hogy butaság amiket írok, épp ezért nem is szeretnék győzködni senkit arról, hogy amit én írok, szent, még úgy sem, hogy hozzászólásom előtt a Jóságos teremtő segítségét kértem, hogy segítsen nekem a legtisztább szavakat szólni, az általad feltett kérdésekre.
Ismételten megköszönöm jó szándékú hozzászólásodat, és a Teremtő isten áldását kérem a megigazulásod útjára!
Jó egészséget! Attila
május 13, 2015
kozmaszilard2
Kedves Attila! Persze.., mindketten tudjuk, hogy nem is lehet ezekben a kérdésekben másként, hanem csakis jó szándékkal megírni a egymásnak a kmásik által felvetett mnetafizikai hit-kérdésekkel szembeni kételyeineket, építőnek szánt kritikánkat. A Diakriszosz Pneumaton (Szellemi megkülönböztetési képesség és a Krisztus fogalmak jelentése Hamvas Béla szerint legalább is, azonos idea-forrásból ered, és amint telnek az egész napos sorsfigyeléssel telt napjaim, egyre inkább igazat kell adnom neki. Sőt, az alkímia első törvénye is azt mondja ki, hogy az elemek, csak egymástól nagyon jól megkülönböztetve és ebben a különbözőségükben a saját fuinbkciójuk szerint vizsgálva, és működteve, egesíthetők. Amely egyesítés nem tartja be azt a törvényt menthetetlenül hamis egységet hoz létre és maguk a hamis egységben részt vevő (kellő képpen meg nem különböztetett) elemek lesztnek azik, amelyek ezt a hamis egységet felbontják.
Ami az én megigazolusám útját illeti, 23 éve, amikor is rá dobbentem arra, hoigy a Skorpiói meghatározódásom mit jelent (Ti., folyamatos meghalást és újjászületést), azóta csak ezt az egy utat ismerem el a magaménak és csakis ezen kívánok járni, de persze, tisztában vagyok azzal is, hogy bárkinek az ide vonatkozó áltás-kérése miég rám fér.
Ami a karma-tanra vonatkozó kérdésemre adott válkaszodat illeti, kissé feszélyez, hogy ilyen filológiai trükkel napi rendre tértél fölötte, mivel lahet azt ugyan sors-tannak is nevezni, hogy legyünk eredeti magyar-székelyek éás székey magyarok, de ugy is azon van a lényeg, hogy a (keresztény) megváltó – megváltási beavatás (És semmikélppen nem vallás!), amit a Krisztussá lett Názáreti Jézus tanított, vagyis a megváltás első sorban nem aból áll – Sőt, mind Hamvas Béla, mind sokan mások, akik közé magam is sorolom, azt valljuk, hogy egyáltalán nem abból áll, hogy kérjünk az ő nevében bármit is az atyától, mert azt meg fogjuk kapni, és akkor slussz – pász, már nem is kell kockázatot, meg felelősséget vállalni, nem kell igényes spirituális értéktudattal élni, mert úgy is mindent megkapuznmk, ami csak kell, mivel az egész csak azon múlik, hogy az “egy szülött” Krisztuson keresztül kell azt kérni, ami, ne haragudj, de a legporiasabb vallás ismérve. Ti., hogy mindenféle, földi és túlvilégi létünkre vonatkozó isteni protekcióban lesz részünk, amennyiben a vallásalapító – Aki ebben az esetben még csak nem is akart vallást alapítani… – Szellemiségén, lelkén keresztül kérjük az atyától.
A kereszténység fundamentuma éppen, hogy nem a misztikus koldulásról – üdvösségért, vagy jó életért való könyörgésről – szól, az én spirituális sorsfigyelő, de gyakorló asztrológusi tapasztalataim szerint, hanem éppen hogy fordítva: Nevezetesen, a Világosság-Szeretet nevű kincs-halmozásból, ott, tehát a mennyben, ahol a rablók nem férnek hozza. Vagyis abban áll a keresztény hit (A kincs tudvalevőleg, amely Buddha szerint még a gyémántot is elvágja), hogy: “Akinek nincs attól elvétetik, és akinek vban annak még adatik”. És : “Aki meg akarja nyerni életét elveszti azt, és aki feláldozza az életét, megnyeri azt.” Meg: “Az Én váramat (Vagyis: a “Vagyok aki Én vagyok” (Vagyok az É-tudat) az ellenségeim építik, azért lesz oilyan jól felépítve.
Az emberi létünk és ez által az egyetemes rendeltetésünk fundamentális kérdéséről van itt szó, kedeves Attila, vagyi arról, hogy részt akarunk-e venni tudatosan, abban a legnagyobb ember- és Isten-árulásban, amit a keresztény valláson keresztül “intéz” a keresztény egyház a Kr.U. 365-ben elkövetett legnagyobb szélhámossággal, amelyben nem, hogy császári parancsra, de császáris zsrolásra éás fenyegetésre hajtottak végra a Nagy Konstantin (Druszám…:) által a lóverseny-stadionba zsufolt papok – püspökök és teologusok, akik éppen, hogy az elélenkezőjére fordították a Krisztusi beasvatási rendszer lényegfét és így kanonizálztak egséges vallást az eredeti és párját ritkítóan igaz krisztuisi tanításokból. Így történt meg tehát, hogy a már Mózes által jelzett “Vagyok” (A Magom, aki Én vagyok) tudatra alapozott beavatás, ameynek csak és csakis egyes szám első személyben van mágikus értelme (gnozisa), vagyis az Isatennelk való közvetlen – belső és bensőséges és meghiott és intim – kapcsolatnak a tana, át lett ferditve ismét csalk egy ócska vallásos, égi protekcióért könyörfgő – kunyeráló vallássá, éppen attól a személytől, aki az egyetemes Léttudattal, vagyis az Én-tudattal, az egyéni öntudaton keresztül történő egesülési és azonosulási lehetőségnek, sőt: kötellességnek – A valóságos és tényleges boldogulásnak – a beavatását (keresztelését) tanította.
Nem a protekcióért – kivételezettségért – való könyörgő imádkozást kell megtanulnunk, hanem azt, hogy miért és mitől van az, hogy akinek van annak még adatik, és akinek nioncs attól meg elvétetik. Az immanens szellemi és lelkki gazdagságnak a magától érthetődő mágikus erejében való hitnek a csakugyan: csodálsatos következményéről van szó. A hit bátorságárólés a bátorság hitéről! Mert honnan másról és mitől mástól lenne az lehetséges egyébként, hogy “Még nagyobb csodákat is fogtok művelni, mint amit én cselekdetem, az Én nevemben.” Vagyis az őrök egyetemes ÍIsteni Én-vagyok tudfat nevében! Az örök én tudat-által! És nem az alárendelt és hamrmadlagos és negyedleges én tudat által. Az első szülötti jogon, amely mindannyiunkat éls mindegyikünket megillet, amennyiben méltónalk találjuk magunakat erre, és nem kételkedünk. Mert ami ide vonatkozű kétely az Igen – Igenen, és a Nem – Nem-en tűl van, az az ördöktől, vagyi a hitetlenségtől való. És ebből a perspektivából az is teljesen világos, és logikus az is, hogy: “Aki nincs velem, az ellenem van.” – Aki nem az örök-énnel van, az az örök Én ellen van. Nincs tehát egszülöttséges kivéetelezettség, amit Constatntineék eszeltek ki annak érdekében, hogy az “alvávalóikat” szellemi gyvaságban és kiozsákmányoilható – irányítható rabszolgaságban tartsák. Hanem csakis az Én vagyok, aki Én vagyok pozotív mágikus következményekkel járó bátorságára! – “Akinek van füle hallja.”
És ha nem hisz a szemének, tapintsa is mag a kezével, mert: “Gyümölcséről imeritek meg a fát.”
Belépés
GyIK
Keresés
