Hirtelen beálló sorsviharok kezdetén tehát, sőt: néha még a vihar-állapot folyamán is, még mindig nem voltam képes eddig megőrizni az un. Brhamani, belső nyugalmamat, vagyis ilyenkor realizálatlan maradt a Sárkányfej által jelzett szellemi tudat-állapot: a teljes biztosnság-érzet, és bizony néha még kételkedtem is abban, hogy létezik-e a közvetlen és pozitív (mágikus erejű) kapcsolat az „Én vagyok”- egyetemes léttudatom és a Kozma Szilárdi életem, az individuális sorsom között. Paradox helyzet: éppen az ejtett kétségbe (Mérleg), hogy nem tudok végre oda emelkedni, hogy ilyen átláthatatlan és ezért értelmetlennek és abszurdak tűnő sorshelyzetekbe kerüljek, miközben éppen a Levegős-Lilith - karmám (Önkéntelen és öntudatlan Karmikus kisugárzásom) volt az, amely ilyen „abszurd” és „méltatlan” helyzetekbe hozott, azért, hogy fejtsem már meg végre ezt a részletet is, és oldjam fel ezt a karma-maradványomat is! (És persze, itt érjük utol az Evangéliumi vihar-lecsendesítési allegorikus jelenet, igazi, spirituális értelmét is. Csakhogy nem egy kívülálló Jézusnak kell a vihart lecsendesítenie, hanem nekünk kell a belső, képzeleti, mentális és asztrális - lelki vihartalan állapotunkat folyamatosan meg- és fenntartanunk!) Egyszerűen elképesztő, hogy milyen mély és ugyanakkor „pofába mászóan” egyszerű, szimbolikus jelentéssel teli, természeti összefüggések vannak az életünkben! A télen, egészen pontosan: karácsonykor, attól borult ki – De nagyon vigyázni: belül, egészen belül – kívül-állók számára láthatatlanul és érzékelhetetlenül! – a Mérleg, hogy éppen azt követően, amikor Emőke amiatti irracionális félelmeivel viaskodtunk heteken át, hogy amennyiben ott hagyja az irodai munkát, leszegényedünk (Holott, mielőtt elhagyta volna a családot, amikor tehát kizárólag az én jövedelemből éltünk, messzemenően jól álltunk anyagilag: akkor javíttattam fel teljesen az ajándékba kapott autót és akkor vásároltam a Laptopomat is!), vagyis éppen akkor, amikor én ennek az ellenkezőjét bizonygattam neki elkeseredetten és kétségbeesetten, látván, hogy a homloküreg gyulladásból – torokgyulladásba és torokgyulladásból arcüreggyulladásba „sétálgat” át folyton a visszafojtott agresszivitása, illetve a megalázó helyzetei miatt (És ilyenkor soha nem lehetett tudni, hogy a negatív energiák mikor szüremlenek át végzetesen a gyermekekbe, mint korábban és ilyenkor majdhogynem végtelen volt nálunk a hűléses állapot.), szóval éppen ilyenkor, találkozott a bőséges rendőrtiszti és tanárnői fizetésekből gazdálkodó, két gyermekes volt osztálytársnőjével, akivel bementek a Leonárdo nevű luxus-cipőüzletbe. De nem csak, hogy bementek, hanem a két búsás fizetésből gazdálkodó, sőt: anyagilag még a szülők által is keményen támogatott osztálytársnője, nagyvonalúan és nagylelkűen felajánlotta, hogy ad Kölcsön Emőkének pénzt, megvásárolni egy a csizmát, aminél sokkal jobb minőségűt lehetett vásárolni akár a szemközti Tulipánt-üzletben is, az Angeloben elkért összegnek a negyedéért. Egészen pontosan: a hat tagú családunk havi közköltségének a teljes értékéért. Tévedés ne essék: ha nem lehetett volna máshol olyan, illetve annál jobb minőségű cipőt kapni, illetve annak a negyed áráért legalább ugyanolyan minőségűt, és éppen azokban az időkben, amikor Emőke – és rajta keresztül, mi is, mivel mindannyian az ő családanyai képzeletvilágának vagyunk kiszolgáltatva ilyen szempontból - éppen a szegénység rémképével küzdött, akkor nem esetem volna kétségbe, hanem normálisnak találtam volna a vásárt. És abban is biztos voltam, hogy amennyiben egyedül megy be oda szemlélődni, egészen biztos, hogy nem vásárolja meg azt a négyszeres árú csizmát, amely árának a háromnegyede olyan luxusadót képez, amire a Leonardo olasz tulajdonosainak a gyermekei, egy limonádét isznak nagy unalmukban, hűsülésképpen a Capri szigetén. Ezt tehát, csak és csakis azért vásárolta meg Emőke abban a szegénységtől éppen iszonyodó lelki állapotában, mert akkor még mindig befolyásolható volt személyi tudatában és egyszerűen nem merészelt Nemet mondani a nagy lábon élő (Szerencsésebben férjezett...) barátnőjének! Ekkor tehát kiborult nálam a Mérleg, illetve elszabadult a belső Sárkány, és annak érdekében, hogy Emőkével, aki makacsul és semmiképpen nem akarta megérteni, hogy mi bajom van, ne veszekedjek orrvérzésig, ne robbanjak szét, előre megvásároltam azt a karácsonyi itókát, aminek a megvásárlásának az idei elmulasztását éppen mérlegeltem, melléje egy csomag cigarettával, és bizonyára azzal a tudattalan sugallattal (Mert józan elgondolásnak ez nem volt nevezhető), hogy ennek a magamnak okozott bűntudatnak a segítségével, legalább a negatív kiegyenlített állapotot létrehozom, és onnantól kezdve, vaj lévén az én fejemen is nem lesz un. erkölcsi alapom, ahhoz, hogy tovább veszekedhessek, neki fogtam „ünnepelni”. Ezt sem kell úgy elképzelni, hogy meg ittam az egész „szeszes anyagot”, és elszívtam az egész csomag cigarettát, hanem úgy, hogy ilyenképpen, ennek a mesterségesen provokált bűntudatnak a segítségével és ilyen jellegű, „bűnös” boldogság-pótlékok segítségével, legalább is lelki szinten lenyugtattam magam. Mind a hűlés-elleni fenyősziruppal ízesített és vízzel oldott minőségi vodkából, mind a cigarettából maradt bőven szilveszter éjszakájára is. De tény, hogy ezzel a jellegzetesen levegős (Figyelem: Ez Nem Skorpiói!) önrombolással, csak kívül csitítottam le a vihart valamelyest, mivel egészen belül csak az Egy-előre szerinti Bolond elengedést és megbocsátást gyakorolhattam, hiszen a számomra teljesen érthetetlen és feldolgozhatatlan sors-helyzet karmikus feldolgozása ezek szerint, majdnem nyolc hónapot késett. Ekkor ugyanis, elvetetem azt a korábbi reményemet, hogy Emőkének sikerül ténylegesen újjá születnie, és úgy képzeltem, hogy bármilyen tudatossági szintre is tesz majd szert elméletileg, „Egy-előre úgy néz ki”, hogy gyakorlatilag képtelen marad a teljes újjászületésre. Egyszerűen elfogadtam tehát ezt a, számomra megoldhatatlan, kompromisszumos helyzetet elsősorban a gyermekek, de végső soron mindannyiunk érdekében is. Nos, mi az érdekes analógia ebben az egészben? – Karácsony után, (Vagy közvetlenül szilveszter után?) karate edzésről haza jövet, találtunk egy félig megfagyott galambfiókát a lépcsőházunkban, ami a kezdetén még enni sem volt képes. Különböző trükkökkel vettük rá, hogy valamit is kezdjen galamb-kíváncsiságból csipkedni, majd azokra a felületekre (inkább sárga-pontokra), amelyeket megcsipdelt, számára ízes kukoricaliszt-kevertet kentünk és így vezettük rá az életben maradás nagy galamb-trükkjére. Kb. Egy hónapig volt a galamb nálunk, de a végére nem csak keresztül-kasul repkedett a szobákban, hanem a leg hozzá férhetetlenebb helyekre is betojt (Horgast). Így végül elvittem az autóbontó-barátomhoz, akinek nem csak udvara, de a gyermekeinek lakatlan galambketrece is van. Onnan aztán a fél posta- fél balkáni gerlénk tovább állt, amikor nyitva felejtették az ajtaját. És most, hogy kiköltöztünk sátorral a nyári tábor színhelyére, mit gondoltok, mit találtam, éppen abban a vikkend - házikóban, amiben nyár elején aludtam egy hétig, mielőtt Mo-ra elindultam volna? Egy abszolút fajgalamb-fiókát, a Tubicánkat, aki most a tavak felett végzett fecske-szerű, és szuperszonikus vadász repülő-szerű bukó repüléseivel gyönyörködtet itt bennünket, amikor nem a két, szintén általunk hozott kiscicával játszik, alszik, vagy étel-morzsákat csipeget, büszkén ránk morogva és tíz-húsz centiket odébb libbenve, ha meg akarjuk fogni. Rég töprengtem én azon, hogy a Galamb, mint a Szent Szellem és a szerelem, illetve a boldog házasság jelképe is (Az ostoba és harc és erőfeszítés nélküli béke mellett!), nem a Vízöntőhöz, de persze, nem is a Skorpióhoz (Sas, Sólyom) tartozik, hanem a Mérleghez! – Lehet ezen mosolyogni, de én hiszem azt, hogy nem véletlenül tette be valaki – bizonyára sajnálatból – néhány szem kukoricával együtt ezt a „kiegyenlítődési” - galambot éppen ide, ahova mi épen aznap délután „kiköltöztünk”. Még sokat lehetne a külső szimbólumokról, illetve a környezettel való összefüggésekről beszélni, de inkább vágjunk az elevenbe: A levegő-karma tehát, a szellemi-spirituális és kauzális szintű, hirtelen változásoknak a helytelen, téves lereagálására hajlamosítja az illető személyeket, illetve, a tényleges spirituális és kauzális állapotoknak a és változásoknak a Nem-érzékelésére, vagyis a hamis és téves érzékelésére, ugyancsak a legmagasabb spirituális (tudati és öntudati) szinteken! Illetve, a valós spirituális állapotoknak és változásoknak a félre-értési késztetéseit, a hirtelen beálló, negatív felszíni helyzetek és jelenségek alapján. (Így nem érzékeltem, illetve tévesen következtettem én a télen az Emőke mély és gyökeres változásra való hajlandóságát, úgy ítélve meg, hogy a csizmavásárlás arra utal, hogy lényegében semmiféle pozitív változásra való hajlandóság nem jött létre benne.) – Egészen a kauzális szinteken. (Folytatása következik) Ahhoz, hogy zavart ne keltsek bennetek, figyelmeztetnem kell arra, amivel engem szoktak vádolni azok, akik a feltárás első fázisa alatt, a karma-feltárás közben, semmi jót nem hallanak magukról, hogy nem csak a karma működik bennünk, hanem a pozitív fényszögek által jelzett jó képességeink is, és persze, az abszolút létalap is! Szóval: a levegő-karma, az abszolút spirituális Én-tudat (A szellemi – Isteni öntudat) létének és a gyakorlati földi valóságnak a (A kicsi én-ünk sorsának) a közvetlen kapcsolata érzékelési képtelenségét eredményezi, vagyis az individuum öntudatának az egyetemes léttudattal való közvetlen érzékelési képességét blokálja, vagy zavarja meg, majdhogynem abszolút mértékben! Konkrétan: Hiába tudom elméletben az egységet, mert az Isteni Én-em helyett, Istenként csak a megfoghatatlanul manifesztálódó külső „Sárkányt” látom: a számomra „objektíven” idegen, az értelmem számára tehát szeszélyesen és zavarosan, viselkedő Istent látom, és Mérleg-karmával főként és főként, ami a párkapcsolatban manifesztálódó Isteni Fényt – értelmet, illeti! Nehéz és zavaros sorsviharokban tehát, az Isteni (pozitív mágikus erejű) Énemnek, a párkapcsolatban való manifesztációjában, inkább a zavaros és ellenséges Sárkányt (A gonosz Lilith-sorserőt) látom és érzékelem. – Hát presze: Hiszen azt és azokat a személyeket és azoknak is azokat a megnyilvánulásait vonzottam be éppen a Levegő – és a jelen esetben a Mérleg – karmám által, amelyek ennek a „viharos” zavarhatóságomnak a megtestesülései voltak! „Igazi”, nagy szerelmeknek, éppen olyan párkapcsolatokat vonzottam be, akik ugyan az Én-jeim voltak spirituális - elemi szinten, de az anyjuk (Rák, Hold), akiktől a rejtett karmájukat örökölték éppen, mindig, de mindig átváltoztatták őket megzavarodott és végül majdnem ellenségessé váló, vagy éppenséggel tőlem messzire szálló - menekülő „érthetetlen” és elérhetetlen Sárkányokká. Ez a levegő-karma: a kauzális állapot helytelen értelmezésének az elemi késztetése, egyetlen „a képbe nem illő” sors-elem, külső sors-jelenség miatt. Emőkében ugyanis már helyre volt billenve a Mérleg, amikor karácsonykor a drága csizmát a luxus adójával megvette, de nekem az lett a benyomásom, a közvetlen tapasztalások szintjén (III. Ház), hogy minden maradt a régiben, és ezért a lényem (Én-tudatom) legmagasabb szintjein, megmaradtam abban a kétségbe esésében, amibe taszított akkor, amikor megtudtam, hogy az anyja romlásba vezető logikájához való vissza szegődése mellett, még Dzsoe Ledzionba szerelmes lett. És emiatt nem is voltam soha biztos abban, úgy mint azelőtt, hogy nem történhet velem végzetes kimenetelű baleset az autóban, és ennek ellentéteként (Mert a Lilitnél és a Sárfaroknál mindig mind a két véglet jelen van, csak az egyik látszólag el van halva, vagy mélyen alszik!), amikor kiderült, hogy eléggé megbízható és csak egyedül ültem az autóban, olyan vakmerőségeket is megengedtem magamnak, amikért más esetekben csóváltam volna a fejemet! (Négy gyermekes családfenntartó apa veszélyezteti az életét!) Szóval, a tavalyi, Emőkének az érthetetlen anyához-ragadása által kiváltott, teljes hitemnek az időnként jelentkező egyensúlyvesztési állapota után, amikor teljesen egyedül, kockáztatási helyzetbe és állapotba kerültem, akkor megfeledkeztem a veszélyről, tehát újból vak hittel (negatív hittel!) éltem, amikor viszont nem ültem az autóban, de az autózásra gondoltam, egyáltalán nem hitem abban, amiben korábban mindig biztos voltam, ti, hogy mivel törvényes életet folytatok, az egyetemes törvények értelmében, nem történhet velem úgynevezett ostoba baleset. (Természeti körülmények, vagy mások törvénytelen és agresszív vezetése miatt.) Figyelem újra: nem a Levegős Napjegyek, vagy Ascendens szerinti meghatározásokról beszélek. Vízöntő szülött barátom pl. soha ilyesmit nem mesélt, sőt: miután meghalt az édesapja és nem volt aki az attól öröklött autóit vezesse, inkább másokat fogadott meg „sofőrnek”, mindaddig, amíg lassan-lassan bele nem szokott az autóvezetésbe, annak ellenére, hogy rég óta meg volt a hajtási jogosítványa. Az embert tehát éppen azért hajtja a karmája (Karmikus én-je), az annak megfelelő szélsőséges állapotokba és helyzetekbe és azért vonz be magának olyan személyeket és olyan élethelyzeteket, akik és amik őt ilyen szélsőséges állapotokba és helyzetekbe hozzák, hogy fogja fel végre a karmájának a lényegét és fejlessze ki az annak megfelelő képességeit. Ezt én korábban is tudtam, de nem tudtam a levegő-karmának ezt a rejtett jelentését! És ez a hirtelen előálló levegős- állapotoktól, pl. a vihartól való megzavarodás, és a menekülési ösztön és a számára érthetetlennek, zavarosnak, jobbra fordíthatatlannak látszó helyzetektől való menekülési késztetést. A Riadást és a Rianást! A megrettenést. – Ezért kellett néha, a szó szoros értelmében vett, rettenetes helyzetekbe kerülnöm, már kiskoromban, amikor abszolút ártatlanul és tévedésből megsértettem egy nálam még kisebb gyermek szemét, ami aztán rengeteg sértést kapva utólag, elsorvadt és a kezdeti okozónak a káin- bélyege mindvégig rajtam maradt. Ezért kellett meghalnia Enikőnek, illetve, azért kellett olyan nőt elvegyek feleségül, aki, akkor még ugyancsak önkéntelenül és öntudatlanul, de képes volt a negatív anyai imaginációjával bevonzani olyan „biztosítási” körülményeket, amelyek a gyermekünk életébe kerültek. – Az emberiség legnagyobb tévedése a saját sorsának és életének a rendeltetéséről és funkciójáról alkotott képzeteiről szól, és ez alól nem mentesülnek a legnagyobb misztikus guruk és un spirituális tanítómesterek sem! Szerintem egyedül Jézus volt aki az óriási tévedései (Mágikus cselekedeteinek a hiábavalósága megértése) után, vagy legalább is, azok a patrisztikus kereszténység idején élő, anonim spirituális beavatottak, akik a gnosztikus evangéliumokat megírták, aki felfogták hogy itt minden a karma megismerésének a pozitív következményeire, vagyis e megismerés mágikus hatásaira megy ki, és nem az öncélú mágiázás, vagy vallásos szemforgatás! Szóval a Levegő karma, a Vihar elmúlásában való Nem-Hitnek a késztetése! A vihar közbeni türelmetlenségnek és a megzavarodásnak. – A levegő karma az, mikor a békésen legelésző lovak megriadnak és valósággal megőrülnek a villámlástól! Mi, a levegő-karmásak (Nem a levegő- természetűek!), a menynek a földtől, az abszolútumnak a megnyilvánult világtól való elválasztásának a helyéről, az állapotából érkezünk, és addig kell megrettenjünk, amíg el nem hisszük, hogy az elválasztás és az elválasztottság nem örök, hogy az elválasztás megszüntethető a hétköznapi gyakorlati személyes törekvések (a gyakorlati életfeladatok beteljesítése) és az újjászületés által! Vagyis a földi értelemmel a legfelfoghatatlanabb és a gyakorlati ésszel legelfogadhatatlanabb létzónából! A mi életfeladatunk a vihar közben is rendületlenül megtartani a vihar elmúlásában való hitet, és a nyugalmat, az öröklét-bizalmat. Az, hogy ne rendítsen meg semmiféle földi vihar és mindvégig maradjunk a pozitív öntudatunknál. Hogy soha, villámlás és mennykő hullás közben sem veszítsük el a bizalmunkat a felettes Én-ünk pozitív mágikus erejében! Mostanáig éppen olyankor ért mindig a csalódást követő kétely, amikor éber (lélekben zavartalan) és józan (teljesen alkoholmentes) voltam huzamos ideig, és ennek ellenére – éppen azért, mert mindazt amit itt leírtam nem tudtam és nem értettem – Beállt egy váratlan és negatív sorsfordulat. Ilyenkor, amikor a negatív sorshelyzet hónapokig nem akart megszűnni, és a kiegyenlítettségi állapot helyre állni, azt kezdtem képzelni, illetve el kezdtem abban kételkedni (Mérleg karma az Ikrek – házban), hogy talán még sem létezik a pozitív kapcsolata a magas (egyetemes) felelősségre alapozott lét-tudatomnak, a hétköznapi sorsommal, a kis énem- karmikus kisugárzásával, illetve, hogy ezek még mindig ellentmondanak egymásnak, és vesztem meg, amiért nem tudom magamban azt a sötét pontot felfedezni, ami még midig képes megrontani a sorsomat és velem együtt a gyermekeim sorsát. Hogy az abszolút énem nem befolyásolja kellőképpen (pozitívan) a gyakorlati sorsomat (A kicsi én-em sorsát). A Hamvas által emlegetett „meg nem hallgatott imák” negatív tévképzete, mintegy varázsütésre (hirtelen, mint a villám) lepte el az egész tudatomat és az elmémet. Ilyenkor azt kérdeztem magamtól, a rengeteg pozitív visszajelzés ellenére is, hogy hát akkor én szélhámos vagyok, hamis dolgokat mondok az embereknek a karma meghaladási lehetőségét és a Sárkányfej által jelzett, folytonos derűs állapot elérési lehetőségét illetően? Most végre, teljes biztonsággal és egyértelmű határozottsággal tudom, hogy minden, de minden igaz abból, amit a horoszkópból kiolvasható sorsprogramok logikájáról felfedeztem és megírtam és elmondtam. Nem azzal volt a baj tehát, hanem az egészből még ez, a levegő-karma feloldási és meghaladási lehetőségnek az információja (A sors-meglepetések által okozható riadalom és rettenet kiküszöböléséhez szükséges – és így a hit folytonosságának és zavartalanságának a biztosításához szükséges – lelki és személyi, tehát természeti tulajdonságok megszerzése hiányzott! Mert tényleg úgy van, mint ahogy a tudatlan misztikus guruk tanítják: csakugyan azoknak a rendkívüli mágikus hatású, spirituális képességeknek a kifejlesztéséről van szó, amelyek lehetővé teszik, hogy az ember, külső és belső természet-rombolás és szennyezés (hazudozás, korrupció) nélkül élhessen a földön, bármilyen körülmények között is, DE EZEN KÉPESSÉGEK MEGSZERZÉSÉNEK, ORIÁSI ÁLDOZAT-HOZATALI FELTÉTELE VAN, AMI RÁADÁSUL EGYÁLTALÁN NEM ÖNCÉLÚ! Nos, ezért, mert ezeket az áldozatokat én réges-rég óta el kezdtem meghozni, és mert csakugyan, a 28 éves kori nagy rettenetemet követő megvilágosodásom utáni, 35 éves kori felébredésem óta, rengeteg úgynevezett értelmes szenvedésben volt részem, ennek az áldozati készségemnek köszönhetően, tehát mert tudom, hogy az igazi tudás igazából mibe, mennyi erőfeszítésbe és önfegyelembe és lemondásba kerül, nem szeretem azt, amikor az „ártatlan” horoszkóp-rendelők, akinknek ehhez ez egészhez még egyelőre semmim közük nincsen, rám ragasztott vétkeket közös tárgyalási alapnak vélve és ezek fölött mintegy rám és a renitenskedőknek drukkoló örökös közönségükre kacsintva, a világi erkölcs primitív logikája szerinti elveknek az általuk állított megsértésére hivatkozva, velem egyenlősdit akarnak játszani, mint az újságírók a korrupt miniszterelnökökkel. („Te sem vagy jobb nálam, csak sunyibb és gátlástalanabb.”) És nem a tudásommal szembeni tiszteletlenség zavar ebben sem, hanem az a szánalom fog el, hogy ők ezzel a stupid egyenlősdivel, amelyben úgy képzelik, hogy „azonos szintre” kerültünk az által, hogy lehetőségükben áll velem „üzletet kötve”, tőlem horoszkópot rendelni és ez által tőlem vélt mulasztásokat számon kérni, (illetve nem-kötni, és ezzel is az „egyenlő féli” státuszukat maguknak és másoknak bizonygatni), egyáltalán nem segítik elő az ő sorsuk jobbulását! Sőt! Ez úttal is megnyugtatom tehát az ilyeneket, hogy az már az Oroszlán Acendensemnek megfelelő, általam asztrológusi tudatossággal kidolgozott új természetemhez, vagyis a spirituális tudatosságomhoz és nem az általuk vélt „skorpiói-gonoszságomhoz” kapcsolódik, hogy éppen az ő érdekükben ütök vissza visszakézből és ha tovább önérzeteskednek, rá is mutatok arra, hogy a karmájuk mely jellege szerint „lepleznek le” anélkül hogy sejtelmük lenne arról, hogy ezzel éppen a saját karmájukat akarják rajtam gyakorolni. – Hát nem én vagyok az a személy, akivel ezt meg lehet még tenniük, ahogy rég óta, nem én vagyok már az a személy sem, akin a tűzkarmával rendelkező, hódító személyek kipróbálhatják akár a férfi-uralási reflexeiket, akár a szexuális vonzerejűket horoszkóp-értelmezés közben.
_________________ Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük.. Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/
|