ASZTROLOGOSZ, Kozma Szilárd - karma-asztrológus fóruma

Csüdöm Linda:

Hej, nagy az Isten állatkertje, más szóval : Nagy az Ördög birodalma ! Az Isten rács mögé küldi , rabságba az ilyeneket.

Nem könnyű felismerni az ördögi törekvéseket, mert sokszor van szépen csomagolva és kívánatos, vagy megható és szolidaritást kiváltó a hangja, az illata megtéveszt! Megy ez az ámítás nagyban is, személyesen is. Az, hogy tudatosan vagy tudattalanul megy, teljesen mindegy, mert ami az imaginnációban van, az így is, úgy is, megjelenik és hat.
Akkor érted meg a másik fájdalmát, ha a magadét megértetted. Akkor már nem csak "nézed" a másikét, hanem látod is.
Mindezzel együtt azonban, a látónak is , a látottnak is , saját maga feladata marad megküzdeni a fájdalmat okozó karma-illúzióval. Az igazság ugyanis felszabadít, nem fáj. Ha illúzióban kóválygó személy fájdalmat okoz, jó eljárás az, ha az ember tárgyiasítja az illúzió okát és azt kellő világosságú magyarázattal ellátja. Önismereti – karma-feltárási naplóban, a saját maga számára. Felszabadul az illúzió adta fájdalomtól. Hamvas Béla írja valahol, hogy annak, aki elköveti a csalást sokkal terheltebb a lelkiismerete, mint akin elkövették. Ugyanakkor, mind a csaló, mind a csalódott ugyanazon kép kitisztítása (igazi magyarázata) nyomán szabadul fel a csalás kényszere alól és a csalódottsági állapot nyomásától. Mert az igazság mindig felszabadít.

Mivel minden egyszerre itt van, tehát a Lét nyitott, a figyelő ember számára, tele van jelekkel jelzésekkel a környezete. Többször megfigyeltem, hogy ami fogja az embert, azt fogja az ember is, és, ami épp foglalkoztat valakit, ahhoz kapja a jeleket és információkat sokféle formában: ember, szöveg, könyv, film, video stb. formájában. Hordozza azt az információs hátteret, ami szükséges az éppen előálló probléma átvilágításához és megoldásához.
A sok téves elmélet, a rossz mentalitás, az önámítás, a nem tudatos tartalmak okoznak fájdalmat. Ha kicseréled a képeket , amik fájdalmat okoznak, azok szertefoszlanak és már nincs mi fájjon. Az egyetemesen érvényes igazságot fontos meglátni és akkor nincs mi fájjon. Ezt mindenki saját magában és magán tudja elvégezni, lehetetlen átruházni.
Az ördög nem alszik, állandóan fontos leleplezni ahhoz, hogy ne keltsen a lélekben zavart, perturbációt.
Könnyű beleesni abban a hibába, hogy a panaszkodást és a házastárs elárulását választja valaki teljesen öntudatlanul is akár, arra, hogy takargassa saját elégedetlenségét és agresszióját. Saját hatalmi mániáját vagy menekülési ösztönét. Csábítási műveletekbe bocsátkozik azzal, hogy feltünteti magát szenvedő alanynak. Ilyenkor a személyes felelősséget mellőzi, a hatalmi- és a csillogtatási. és az önsajnáló-, önfényező mentalitás veszi át a vezető szerepet. ( Saját kezével követi el saját magán és az áldozatán a hazugság alapú erőszakot.). Egyszerűen vadászik és megkapja azt a vadat, amelyik éppen gyenge.
Könnyű , mondjuk a férjet, a háta mögött blamálni és idegen embereknek vagy más férfinek kéjesen és öntelten arról hadoválni, hogy a férj milyen rossz ember. Mégis kihez képest? Az őt eláruló és őt felszarvazó nőhöz képest?

Sokat dolgoztam nők között. Egyfolytában ment a panasz és a sirám a férjekről. Azok, akik a személyes felelősségüket nem vonták ki a számításból, tehát nem voltak szingli és feminista tévképzeteik, azoknak nem volt panaszkodási kényszerük. Ott merült fel bennem legelőszőr a kérdés, hogy az ilyen nőszemélyek mégis hogy képzelik el az életet? Véletlenszerű kóválygásnak? Ők hol állnak abban a képben, amiről beszélnek, vagy hogy kerültek a férjeik oldalára? Odavitte a véletlen, ami nincs? Ártatlanul belecsöppentek a kapcsolatba, házasságba? Persze tudom, hogy a vallásos szemlélet szerint , ami lehet materiális vallásosság is, mindig a másik az oka a bajoknak.
Kevés nő tudja, hogy a női erő, kontroll és felelősségteljesség nélkül, mekkora romboló, rothasztó erővel bír. Világosság nélkül az erő elsötétedik.. Ha világos az erő, akkor nem rombol, hanem épít, teremt, óv és megtart.
Tudom, mert nőből vagyok, figyeltem és kutatom a témát, el egészen a metafizikai gyökerekig. Ez nem a reklám helye, de sorselemzéssel foglalkozva teljesen világos, hogy nem csak férfias agresszió létezik. Az alattomos, aláaknázó, mérgező, finoman mosolygó, de robbantásra kész női rejtett bántalmazás erősebb, mint a férfias durvaság. Nem lehet rá felkészülni és kivédeni, csak azoknak, akiknek erre rálátásuk van. Alattomban szétszed, lassan emészt el, mint a rák.
A saját rendeltetésével tisztában levő női személynek eszébe se jut méricskélni magát a férfihez, arra panaszkodni, azon uralkodni akarni, azzal versenyezni, azzal kitolni. Legfőképpen nem annak háta mögött. Nem jut eszébe családokat bomlasztani, nem jut eszébe a szingliség, nem irkál olyanokat, hogy az egyedüllét az micsoda jó dolog. Sok ilyen fajta szállóige kering a női fejekben: “ A legerősebb emberek azok, akik nem félnek egyedül maradni”. Ez egy szingliséget promováló illúzió.

Miért? Mert mialatt ilyenek tetszenek ki a közösségi oldalakra és ilyen “okosságokat” írkálnak az ilyen feminista eszmével fertőzőtt nőszemélyek, hogy egyedül lenni (persze férfi nélkül) micsoda nagyvonalú és rendes és helyénvaló dolog, mert az micsoda erőt jelez, aközben családos férfiakat csábítanak el a családjukból. Miért? Hát, mert kiderül, hogy egyedül lenni mégse valami jó és boldog állapot. Sőt, kínzó állapot. Hiszen ha magukat más férfinak kelletik, pont kifejezik azt az elemi igényüket, ami rendeltetésénél fogva hajtja őket a férfi karjába. Ez az élet rendje. De hát, ha egy nő iszonyodik a férfitől és attól, hogy ő maga a családja szíve és összetartója legyen, ha neki ez nem érték, ha lecserélhető semmiség, vagy elhagyható, kikerülhető valami és az amazon lét csábítóbb, akkor ezt csakis rothasztással, rombolással érheti el. Bomlasztja a saját lényét, mint nő, bomlasztja és bántalmazza a családját és annak is a családját, akivel kikezd. Felmerül a kérdés, miért nem “fog magának” szabad férfit? Akinek nincs családja, házassága?
De nem csak azért csábítják ki a családból a házassá- és családapává lett férfiakat, hogy ők, az ilyen erős, férfias nők mégiscsak alkalmi szexuális örömökben részesüljenek. Mert egy idő után eldobják az újonnan megnyomorított férfit is és ugyanúgy panaszkodnak rá, mint azelőtt a másikra - még ha csak suttyomban, magukban morogva is. Kiderül, hogy heréje is van az újabban becserkészett férfinek is , nemcsak izgalmat generaló pénisze.
Azért is teszik ezt a csalásba való behálózást egy újabb férfival, hogy ha már ők szinglik, akkor legyenek a férjeiktől megfosztott nők is azok, mert az micsoda érték lenne! Ha ilyen feminista és férfiellenes és családellenes amazonképzete van valakinek, azt rá akarja húzni más nőkre is, ha egyszer ő azt képzeli, hogy értékes valamit hord magában és közvetít a világba. Az ilyen férfiasnak született amazon nők, a férfiak személyisége helyén csak egy gyönyört okozó nemiszervet látnak maguk előtt, a férfiértékek, a gerincesség nem érték számukra, mert ők saját lelki heréket növesztenek. Illetve azt képzeltetik magukkal, mert azt csak virtuálisan tehetik meg. Megint az illúzió, a “mintha” karmikus világába keverednek.
Haj, nagy az ördög birodalma! Az Isten meg hagyja lesüllyedni a pokolba azokat a nőket és a magukkal rántott férfiakat , akiknek ez tűnik menyországnak. Mindent megkap mindenki, amit akar. A nagy (büdös) szabadság és vele járó felelőtlenség "szent" nevében!
Micsoda "szent és magasztos példa", amiből a következő generáció is arra nevelhető, hogy a férfiakat le lehet lazán cserélni, a családot lehet robbantani. Fogyasztói mentalitás egy az egyben.
Egytől egyig torz vallásosságban szenvednek az ilyen nők (és nőies férfiak) és ártalmas , fertőző hatással vannak nem csak a családtagjaikra akikkel nagy büszkén pózolnak ( holott legtöbbször csak a gyerekeikkel vannak a képen, a férjek , az apák mindig lemaradnak valahogy), és azokra is bajt és bánatot hoznak, akiket felhasználnak ehhez a gyalázatos férfiasság-ellenes játszmáikhoz.
Őrízzen mindenkit az Úristen az ilyen karmikus sugallatot hordozó nőktől, akik angyalbőrben pózoló boszorkányok! Az alkímiai műveleteket fordítva és ártalmakra alkalmazzák. Akár szándéktalanul végzik, akár szándékosan, ők is tönkre mennek bele. Az epeproblémáktól a legmegfoghatatlanabb rákos vagy autoimmun betegségekig, a balesetektől az agyvérzésig, mind magukra hozhatják eszement és felelőtlen magatartásuk és mentalitásuk következményeit..
A tűzzel, az életenergiával játszani pont olyan veszélyes, mint medvével ( a felelősséggel) játszmázni.
Lehetnek valakinek bár jó , pozitív jellemvonásai , tulajdonságai, mert ha az ártalmat hordozó és fertőző , negatív jellemvonásait nem változtatja át pozitív, felelős és belső gyengeség - legyőzési magatartássá, a meglévő pozitívak nem elegek és nem védik meg a sérülésektől, betegségektől, nyomorúságos kudarcoktól.
Lehet valakinek jó képessége, ha a tévképzeteit táplálja. Nem védi meg a sebészkéstől. A sebészkéstől az védi meg, ha a benne levő torz imaginációit , az életenergiáját nem veti be csalásba és hazudozásba.
Tiszta egészségesnek pontosan úgy lehet lenni, mint tiszta nyomorúságosnak. Az alattomosság, a csalás, a lopás, a rejtőzködés mindig bajt okoz. Mindig. Kivétel nélkül.
Vigyázzunk egymásra jól, szeressük egymást jól! Az emberek a másik felükkel - férjeikkel, feleségeikkel- tudják kiegészíteni magukat és a kiegyenlítődést elérni. Nem kell senkinek növesztenie magának több nőt vagy több férfit egyik felére. Az már beteges magatartás.
Sokan nem gondolják át, hogy a szülői háztól házasságot kötni egészséges, mert a háttérről leválni normális dolog. De amikor vándorlásba fognak a felek, újabb másik feleket keresnek maguknak, azt már nem ugyanazzal a háttérrel teszik, hiszen a szüleiket nem ők teremtették, de a szétdúlt házasságot és családot már ők teremtették. Azok "nem múlnak el ", "nem tűnnek el " sehova se. Náluk, rajtuk marad, amíg az élet tart. Nem úgy számol az ember az első, mint a második esetben. Ami pedig bonyolult, azzal mindig több bajlódás van és az ember elveszti a réven, amit nyert a vámon. Az élet tiszta , eredendő volta egyszerű transzparens és szép. Az ember nyugodt tőle. A dologhoz az is hozzátesz, hogy menekülésben nem lehet éber maradni és teremteni se lehet. A menekülő viszi magával a megváltatlan csalási kényszerét , ami ugyanúgy fogja zavarni az éberségét, mint addig és ugyanúgy kifele fog mutogatni kényszeresen, hogy más a hibás.
De hát a tetű a fekáliában is jól érzi magát. Van, aki a dúlásban , rombolásban, szenvedésben és szenvedtetésben örömét és gyönyörét leli. Szeretetet hazudva , gyűlőletét élvezi. Vagyis őrjöng. Csak kicsit kell felpiszkálják a hazudozását.
Isten óvjon mindenkit az ártó sugallatokról! Ámen

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/