ASZTROLOGOSZ, Kozma Szilárd - karma-asztrológus fóruma

Sajnálom és szégyenlem, amiért 2OO9 őszén, amikor a volt-feleségem, Emő, másodszor és véglegesen elhagyta a családot, a talán érthető, egyéb sürgős elintézni valóim és fontos elfoglaltságaim miatt, abba hagytam ennek a rovatnak az írását - vezetését. Pedig mennyi hatalmi-végy, illetve lemondási képtelenség gyökerű ostobaságból, sőt: primitív hatalmi őrületből és ambícióból, de jóindulatú, jóakaró hibás erkölcsei törvényértelmezésből is, keletkezett politikai zavar érdemelte volna ki a metafizikai kommentálást azóta! Hogy csak egyet említsek: a bankrendszer embertelensége és a hitele-felvétel metafizikai ördöge, ha csak a felszíni következmények szintjén is, és, ha egyelőre csak pislákolva is, de lassan - lassan kezd lelepleződni.
Nos, arra, hogy kicsodák is a népvezér politikusok, illetve arra, hogy a humanista-liberális eszmékre alapozott poszt modern nyugati demokrácia is mennyire nem ér fabatkát sem, amíg megveszekedetten gonosz politikusokat tűr meg az élvonalaiban, most éppen az, az utóbbi időben már az autonómia ügyét is a szájára venni képes hipokrita és dúsgazdag romániai magyar szentátor elvtársunk nyújtott fényes példát, akit két évtizede a listás szavazás intézménye által, ha kell, ha nem, de kegyetlenül le nyelet (megválasztatja) a romániai magyar választóival az RMDSZ. Ugyanaz a Verestoy követte el ezt a hihetetlen aljasságot, amiről az alábbiakban szó lesz, akinek az RMDSZ listákon való jelenléte miatt (mivel állítólag ennél nincs más és jobb alternatíva sem pártban, sem emberben), én az utóbbi két parlamenti választársa el sem mentem. Arról a politikai monstrumról van szó tehát, akit még a románok is "Druzsba-szenátornak" (Erdő-irtó szenátornak) neveznek: Verestoy Attiláról! Kérlek szépen tehát, üssétek be a google-keresőtökbe az ő neve mellé a következő szavakat: smurd, repülő, égés. Az Erdélyieknek viszont azt javaslom, hogy a román sajtó ide vonatkozó híradásait olvassa el, mivel az én tapasztalataim szerint, a magyar kommentárok bundáznak a szenátor úrnak. (Később jöttem rá, hogy nem, hogy a romániai magyar lapok bundáznak Verestoynak, de egyenesen meg van tiltva nekik, hogy az ügyről írjanak, mivel a valamikor az Elena Ceausescu szövegeit magyarra fordító és a megfelelő Ceau-propagandának a magyar nyelvű terjesztését gondozó - irányító Szenátornak a kezében van a romániai magyar lapok tulajdonának a többsége is.)
Az történt ugyanis, hogy a "Drusba" (Erdő írtó!) nagy sebességgel és szabálytalanul előzött Kőrörösfőn (Kolozsvár és Bánfy Hunyad között), ami miatt frontálisan ütközött egy másik autóval és eltörte kezét lábát. Mivel viszont a Druzsba a román politikának bűnösen meggazdagodott krémjéhez tartozik, nem érte be azzal, hogy a Kolozsvári orvosok lássák el, hanem keze-lába törötten is az épen maradt végtagjaival elő kapta a mobiltelefonját és intézkedni kezdett, azért, hogy őt kimondottan az őt (rangját) megillető bukaresti orvos-
professzorok kezelhessék, és természetesen minél hamarabb, ne a kolozsváriak. Történt, hogy amidőn a szenator neki fogott telefonálgatni, éppen felszállni készült a Kolozsvári repülőtérről egy, a smurd ("Performans" hírnevű román, fel alapítványi, félállami Sürgősségi Mentőszolgálat) kötelékéhze tartozó repülő, fedélzetén egy olyan erős égési sebeket szenvedett kis fiúval, aki már lélegezni is alig bírt a fájdalomtól és akit tényleg csakis a Kolozsvárinál jobb felszereltségű Bukaresti szuper-korházak valamelyikében menthettek meg. Nos, a valamikor az Elena Ceausescu román nyelvű tudományos szövegeinek a hivatalos fordítója: Attila Senator Úr el tudta érni a korrupt kapcsolatain keresztül, hogy a SMURD gépe két órán át várakozzon a kolozsvári reptéren, amíg az ő baleseti sebeit ideiglenesen bekötik és a végtagjait rögzítik, majd őt is a gép fedélzetére felszállítják, annak érdekében, hogy ő is, aki viszont egyáltalán nem volt halálos veszélyben, mint a súlyosan megégett kisfiú, a Kolozsvári sürgősségi (egyetemi?) klinikánál sokkal jobb felszereltségű Bukaresti klinikára szállíthassák.
Mit mondjak még barátaim? - Én, e gazember miatta két órán át meghosszabbitottan szenvedő, és így a korábbinál súlyosabb életveszélybe kerülő kisgyermek édesapja helyében, mindent elkövetnék, hogy ennek a "bozgornak" minimum a kezét-lábát még egyszer eltörhessem, de a szégyentelen pofájába is savat öntenék!
És még van orcája a romániai magyar hírforrásoknak azt állítani, bocsánat, azt a hivatalos hazugságot egy az egyben átvenni és közölni, hogy a kisfiúnak ez a várakozás nem volt a hátrányára (Tetszett volna önöknek két órát meghosszabbítottan szenvedni!) ezzel a Druzsbára való két órás várakozással, sőt, hanem: éppen, hogy szerencséje volt (sicc!), mivel a repülő fedélzetén ugyebár jobb ellátásban részesülhetett ez alatt a két óra alatt, mint amiben egyébként (Kolozsváron, Bukarestben, a Verestoi beavatkozása nélküli, normális időben?) részesülhetett volna!

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/

Figyeljük meg, hogy miként bundázik a kisebbségi hatalomnak, nem csak a humánus román orvos-társaság, aki szintén fölöslegesen veszélyben és fájdalomban tartotta a gyermeket, hanem és főként a romániai magyar sajtó is:

http://www.nyugatijelen.com/kronika/ver ... stabil.php

(A kommentárokat is ajánlatos elolvasni)

Persze, végül is a kisgyermek volt a hibás: miért szállt fel arra a repülőre, amellyel igazság szerint a dicsőséges szenator úrnak kellett Bukarestbe jutnia!

Kissé kauzálisabbra fogván a dolgot: érdekes, hogy a gonosz, még akkor is képes másoknak fájdalmat és veszélyt (halálosat!) okozni, amikor a Sors végre valahára benyújtja számára a számlát.

A román sajtó és főként a tévés társaságok, ahonnan én is értesültem, szítják a magyar ellenes gyűlöletet, és kevés tart vissza attól, hogy rá bólintsak: joggal!
Nem másért, de a nyár végén elszenvedett tapasztalataim után, amikor is a sajtósok, a csíki polgármesteri hivatal főnökeit és dolgozóit és persze, ifju Hajdú Gábort védték velem szemben, akit végül is októberben ki fizettek havi 12O lejes családi pótlékkal négy gyermekre, megtapasztaltam azt, hogy a székelyeknek is, minimum a fele nem egyéb mind amit meg testesít belőle, Verestoy Attila, akit négy évente újra választ szenátorának.

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/

7. aaa
2011 november 18 14:16 Replikázok

Mi tortent? Nem repulhettek Becs fele? Ide kellett sulyednunk hogy mar a politikusok se kezeltethetik, vitethetik magukat oda ahova szeretnek ...

6. Nagybácsi
2011 november 18 13:16 Replikázok

Legalább rönkszállitó volt a teherkocsi?

5. ks
2011 november 18 10:45 Replikázok

A szenátort a Kolozs megyei kórházból
kérésére a SMURD repülőjével
a bukaresti Floreasca kórházba helyezték át.
Sürgös dolga volt a fővárosban.
A Smurdgyencára igyekezett?
Vagy Gyurcsáncához?

4. Akela
2011 november 18 09:18 Replikázok

A záróvonal átlépéséért a birság mellett a hajtásit vonják be a normális halandók esetében, főleg ha ezzel balesetet is okozott!

3. István
2011 november 18 11:24 Replikázok

@Akela: Pontosan, csak hát kutya kutyát nem harap nyilván

2. ks
2011 november 18 15:31

@István:
Kutyaharapást csak szőrementén,
vigyázni kell ebédjegyeinkre
no meg az erdőinkre.
Ésss szeanátoriumainkra.
Nagyivárad meg csak várhat.

1. szi
2011 november 18 08:46 Replikázok

Ha nem teherautót, hanem mondjuk egy Matizt pöccintett volna szembe az Audival?... Szép.

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/

Könnyű szidni a politikát és a Politikusokat, illetve az utóbbiakat egytől egyig gazembernek nevezni. De meg nézném én, mennyire erkölcsösen és bölcsen és mindenkinek megfelelően viselkedne bárki is aki a politikát és a politikusokat ezzel a hibás értéktudaton alapuló, sőt: egyenesen gonosz módon rossz indulatú és fölöttébb ostoba egységesítéssel mind, egy kalap alatt gazembernek nevezi. Holott a politikusok sem rosszabbak, illetve gonoszabbak, mint az embereket betegségekkel ijesztgető, illetve, a rájuk hallgató személyeket orvosságokkal való orvoslás címen be vegyszerező, tehát tudatosan lebetegítő az orvosok, vagy Magyarországon a kismamákat zaklató és azoknak a szüléstől való kedvét elvevő un. védőnők, vagy a fantaszta tanárok és így tovább a törvény-bírókig, a rendőrökig és a katonatisztekig. De senki nem érdemesültebb abban a megvetésben és kritikában, amit a politikusok fejére szórnak, mint azok, akik azért lennének felelősek, hogy a politikusok által kívánatosnak és törvénybe iktatandónak vélt aktuális, vagy régi, de helyesnek bizonyuló társadalmi - közösségi elveket, az adott törvényességi kereteken belül érvényre juttassák. Kitaláltátok: a különböző állami intézmények hivatalnokairól van szó. Nem szörnyű, hanem egyenesen kétségbeejtő ezeknek a magas fokú felelőtlenkedése, amikor civil személyeknek az ügyintézéséről van szó! Meg se nézik, el sem olvassák rendesen, hogy az illető kérés, vagy igény, vagy panasz, vagy fellebbezés, miről szól valójában, hirtelenjében oda vetnek néhány paragrafust és törvéncikkely számot, ami az illetőnek a mulasztás esetén történő büntethetőségéről szól, majd egy fantazmagórikus szöveget írnak válaszul és ők igényelnek olyan adatokat és információkat, amelyeknek az ügyhöz általában semmi köze nincs és várják, hogy az ügyfél, vagy visszavonul és többet nem igényel semmit és az igazát nem követeli, látván az írzatos hülyeséget, vagy felháborodva és kétségbe esve és métatlankodva, de, meg írja a hivatalnoknak, hogy az tulajdonképpen, miként is kellett volna eljárjon, és ezzel el igazítja a hivatalnokot a felettébb nehéz munkájában. - Kétségbeejtő ez a minimális empátia nélküli, pofátlanul közömbös lustaság, amit meg tetéznek a határidőknek a maximális betartásával is, és aminek köszönhetően milliók maradnak le a törvényes járandóságaikról, jogaikról.

Íme egy személyes példa, de a témát ezzel koránt sem tekintem kimerítettnek, rengeteg közölni valóm és metafizikai értelmezni valóm van a témában:

Magyar Államkincstár
Budapest és Pest Megyei Igazgatóság


Ügyszám Niko-Cst-18754-2O11
Ügyintéző: Falus Nicolett


Tisztelt Falus Nikolett!


Kozma Szilárd, román állampolgár és magyar író és asztrológus vagyok Csíkszeredából, hivatalos nevemen: Kozma Botond Szilárd, és az ön által a címemre küldött, tőlem különböző rám vonatkozó, és ez még hagyján, de még Joó Violetta nevű magyar állampolgár személyi és jövedelmi adatainak a közlését is igénylő levelének a tartalmával és céljával kapcsolatosan tájékoztatnom kell önt, anélkül, hogy meg akarnám sérteni, hogy ön teljes hivatali, hivatalnoki tévedésben van és ennél fogva, ön nekem egy Kafkai abszurditásul igényeket és fenyegetőzéseket tartalmazó levelet küldött, ahelyett, hogy ön oda figyelt volna, hogy miről is szól tulajdonképpen a Csíkszeredai Munkaügyi Hivatalnak az önökhöz küldött kérése és az szerint rendesen elvégezte volna a dolgát, amiért fizetik. Az által ugyanis, hogy ön, nem csak, hogy számomra egyszerűen érthetetlen nagyságrendű, többszörös hibát követett el ebben az elképesztő felületességében, de ráadásul a válaszadási határidőt is, majdnem annak a teljes lejártáig kitolva, majdnem két és fél hónapot várt azzal, hogy ezt a - ne haragudjon meg kérem, nem akarom én önt ismeretlenül sértegetni, de ezzel nekem, aki majdhogynem földönfutó szegény vagyok, akkora anyagi kárt és annyi romániai hivatali bonyodalmat okozott, hogy el sem tudja képzelni! – sületlenséget, egyszerűen abba a helyzetbe hozott, hogy itt újból járkáljak hivataltól hivatalig és próbáljam bizonygatni, hogy sem én, sem Joó Violetta, a Román Államtól, még egyszer tehát és nagy figyelem: a Román Államtól és nem a Magyar államtól való gyermeksegélyi igénylése pillanatában, illetve az előtt és akkor, nem rendelkeztünk semmiféle magyarországi jövedelmi, vagy bármiféle segélyezési formával!
Ezeket a tényeket tehát önnek nem tőlem kellett volna tőlem magyar törvénycikkekre vonatkozó fenyegetőzésekkel igényelnie és kikérnie, HANEM ÖNNEK KELLETT VOLNA A CSÍKSZEREDAI MUNKAÜGYI HIVATALLAL KÖZÖLNIE, egyszerűen úgy, hogy egyszerűen megnézi az ön munkaasztalán bizonyára létező számítógépe segítségével az önök adatbázisát és onnan ezt a vitathatatlan egyszerű gyakorlati tárgyi tényt, ami szerint Joó Violetta akkor még nem rendelkezett semmiféle magyar állam területén szerzett jövedelemmel, vagy attól kapott segélyezéssel, az ön egyik munkaeszközéül szolgáló hivatali számítógépe képernyőjéről kiolvasva, azt egyszerűen a Csíkszeredai Munkaügyi Hivatalnak, azoknak a megkeresése és kérése szerint, HIVATALOS LEVÉLBEN KÖZÖLJE!!!!!!!!!!!!
Ezt kellett volna tehát önnek tennie, de mivel a könnyebbik utat választotta, és ahelyett, hogy az a számítógépe segítségével ezeket az adatokat megkeresse és az igénylő hivatallal azokat tisztességesen, a hivatali kötelessége szerint közölje, inkább úgy gondolta, hogy könnyebb lesz, ha tőlem kéri meg ezeket az adatokat, a biztonság kedvéért némi fenyegetőzéssel a felszólítást megspékelve. Ne haragudjon kedves Nikolett, de nem tudok ne hangot adni annak a meglátásomnak, hogy szerintem sokkal kisebb munkába került volna a kért adatokat a számítógépből kiolvasni és a Csíkszeredai munkaügyi hivatallal a valóságnak megfelelő negációt közölni, mind nekem ezt a rengeteg magyarországi törvénycikkelyekre és szabályozásokra való hivatkozásokkal telt levelet megírni!
Ráadásul, nem értem, hogy mi alapján gondolta ön azt, hogy Joó Violetta magyar állampolgárnak, az adatainak - illetve az állami jövedelmezési helyzetének a közlését, ön helyett, akinek ez a hivatali dolga és munkája többek között, nekem, román állampolgárnak kelletne elvégeznem, akinek még csak törvényes jogom sincs ehhez?
De ugyanakkor az én adataimnak a Magyar Állami Kincstár felé való közlési kötelességével is ugyanez a helyzet áll fent, önnek minden magyar törvénycikkelyekre és szabályozásokra való hivatkozásainak az ellenére! Nekem ugyanis, mint születésemtől fogva román állampolgárnak, aki 2O11 december 6-ig, semmiféle polgári viszonyban nem álltam a magyar állammal, semmiféle jogosultságom nem volt és tudtommal máig sem rendelkezek még olyan jogosultsággal a Magyar Állammal, annak bármely hivatalával szemben, hogy én attól bármiféle szociális segélyt, eltartást, vagy segélyezést igényelhetnék, lett légyen szó akár, a nyáron született kislányomra: Kozma Ividő Máriára vonatkozóan is! Utóbbinak ugyan magyar állampolgár az édesanyja, Joó Violetta, de ez még egyáltalán nem jelentheti azt, hogy ettől nekem bármiféle anyagi, vagy segélyezési jogosultságaim és igényeim születhettek, vagy támadhattak volna a Magyar állammal szemben!
Nem akarom tovább az önnek még az antiszociális magatartású román hivatalnokok felületességét is meghaladó eljárásának az abszurditásait tovább ecsetelni, hanem csak azt akarom a tudomására hozni, hogy a jelen és a szeptemberi helyzetem szerint is, amikor a Román Államtól való segélyezési igénylésemet be adtam, olyan állapotban voltam, hogy három, a múlt házasságomból származó kiskorú gyermekemnek: Kozma Medárdának (Sz.1998), Kozma Etelkának(2OO2) és Kozma Turulának(2OO4) az egyedüli eltartójaként (gazdasági fenntartójaként), olyan helyzetben voltam, hogy három hónappal korábban vissza kellett adnom az egyéni vállalkozási engedélyemet, mert abból semmi jövedelmem nem származott. De a ugyanakkor egy, az önéhez hasonló hivatali tévedésből és megoldhatatlan törvényességi abszurd helyzetből a Csíkszeredai Polgármesteri Hivatal Szociális osztálya is le vágta a családi pótlékunkat is, és annak ellenére, hogy rendőrségileg – a rendőrség által kiállított hivatalos igazolással tehát - is igazolni tudtam azt, hogy a lehetetlen helyzetbe önhibámon kívül kerültem egy ügyvéd hanyagsága és szélhámoskodása miatt, meg tagadott tőlem mindenféle szociális segély megadását. Ilyen, teljesen nincstelen és kilátástalan gazdasági helyzetben voltam tehát, amikor a román államtól igényeltem azt a nyomorúságos 2OO lejes gyest, ami alanyi jogon járt volna nekem Ividő kislányunk születése után, mivel itt született és így román állampolgárnak számított. Nem húzom tovább: az, hogy ön kivárt majdnem két és fél hónapot azért, hogy ezt, a jelen panasz-levelem tárgyát képező az abszurd igényét velem levélben közölje, amit úgy vártunk itt, mint a Szent Lelket, és ami amikor meg érkezett, nem, hogy meg adta volna a lehetőséget arra, hogy a román államtól meg kaphassam a gyest arra az időszakra, amíg Viola és Ividő velem voltak, amíg én tartottam el őket, a három kiskorú gyermekem mellett, illetve, hogy legalább abban a nevetségesen szegényes kis román-támogatásban részesüljünk, amíg Ividőnek kiállítsák a magyar keresztlevelét és más szükséges okmányokat ahhoz, hogy Jooó Viola meg kaphassa a Magyarországon a törvényes jogait. Tehát, az ön felelőtlenkedése következtében, erről a kis román állami támogatásról is, mi teljesen lemaradtunk egy olyan nyomorúságos gazdasági helyzetben, amit senkinek nem kívánok. (Az Ividő születése napjáig, hat napon át éhségsztrájkoltam csak azért mert úgy sem volt amit egyek, és a kevés pénzből ami maradt legalább a családomnak tudjam a napi szegényes étkezési lehetőséget biztosítani).
Annak érdekében, ugyanis, hogy több hivatali félreértés ne legyen egyik állami hivatal részéről sem, én teljesen lemondtam és vissza vontam itt hivatalosan minden nemű kérésemet arra vonatkozóan, hogy a román államtól bármiféle segélyt is kapjak Ividő után. Mivel viszont Öntől – önöktől nem jött negáció a Csíkszeredai Munkaügyi Hivatalba, illetve ahelyett, ez a szerencsétlen levél jött az én címemre, amiben ön tőlem igényelte azokat, a Joo Viola Mo-i kereseteire és esetleges segélyezéseire vonatkozó adatokat, amelyeket önnek állt volna hivatali kötelességében a rendszerükből kinézni és a csíkszeredai hivatallal közölni, mi Violával elveszítettük az állami segélyezést a román államtól azokra a hónapokra, amíg ő Magyarországon meg fogja kapni ezeket. Tudomásom szerint ugyanis, visszamenőleg nem adják meg Violának sem a gyest, sem a gyermek után járó családi pótlékot.
Hát ennyi és ilyen eredménye van egyetlen hivatali felületeskedésnek és abból eredő felelőtlenkedésnek!

Csak ezt szerettem volna önnel – önökkel közölni tehát!

Tisztelettel: Kozma Szilárd Csíkszereda, 2O11. december 16.

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/

A hatalom bűne tehát ott kezdődik, hogy valaki hatalmon levő, vagy hatalomban levő, vagy éppen csak a háta mögött állami hatalomnak a biztonságát érző személy egy nagyobbat téved, mint amit el lehetne tusolni, illetve, olyan személy ellen téved, aki nem hagyja magát és ezt számon kéri. A hatalom logikája ugyanis ilyenkor nem az, hogy a hibát ki kell javítani és azzal szemben, akinek a kárt okozta akár a Halatom-.vezér, akár a hatalom kis hivatalnoka, beismerő, bocsánatkérő magatartást tanúsítani, netalán tán, attól még bocsánatot is kérni és az okozott kárt jóvátenni, hanem az, hogy megkísérelni a hibát a károsítottra vissza hárítani, rá kenni, vagy azt el semlegesíteni és a hatalomtól független életjelenségekre ráfogni. Íme egy jó példa: Amikor a rendőrség által Hajdú Gábornak az autólopással való bevdolása miatt, állítólagos bűntárgyként elkobzott tragacs Ladámat a rendőrség elkobozta és emiatt nem tudván a nevemről leírni, a Polgármesteri hivatal hosszú hónapokon át elutasította a családi pótlékunk folyósítását és én ezért éhségsztrájkoltam, az alpolgármester, ahelyett, hogy a helyzet jogi tényállásának és törvényes orvoslási lehetőségének utána nézett volna, azzal a megható mesével állt elő, hogy elég baj az, hogy "két magyar ember" marakodik egy autó roncs fölött:

8. A rendőrségre letett, illetve a rendőrségen beiktatott hatósági segítség-igényléseim (És nem őt lopásért való „feljelentéseim” - amint azt Hajdú szintén nyilatkozta az újságírónak), mind egy szálig meg vannak, tehát, dátum szerint is lehet ellenőrizni azt, hogy:
A) Soha, egyetlen kérésben sem írtam le, hogy Hajdú Gábor az autót el lopta volna! És bizonyára, Hajdú Gábor ezeket a rendőrségi beadványaimat olvasta is, mivel ez ügyben a rendőrség őt kihallgatta. Sőt, mi több: az én többszörös rendőrségi kihallgatásaim alkalmával is, annak ellenére, hogy kaptam erre vonatkozó un. beugrató kérdéseket, kínosan vigyáztam arra, hogy ilyet ki ne mondjak és le ne írjak! - Kérdés tehát, hogy ennek az ellenkezőjét ifjú Hajdú Gábor miért állítja? Mi haszna van belőle?
B)A fent nevezett és általam megőrzött, rendőrségi iktatószámmal ellátott dokumentumok szerint tehát, dátum szerint is, egészen pontosan ellenőrizni lehet azt, hogy az autót csak jóval azt követően húzatta el Hajdú Gábor Ladó Rajmonddal a roncstelepre (Az első segítség-kérésemet 2O11 március 15-én, a másodikat 18 április 18-án tettem le a Rendőrség iktatójába), hogy én ezeket a hatósági segítség-igénylő kéréseimet megírtam és a Rendőrség iktatóba leadtam.
- Ismételten az a kérdés tehát, hogy Hajdú Gábor miért mondja az újságíró tollába azt, hogy én azt követően „jelentettem fel őt lopásért”, hogy ő az autót vissza adta? (Miután tehát az autót magánál tartotta hat hónapon át, amiből két hónapot még azt követően is, hogy kiderültek az ő adózási hivatali trükkjei, illetve az, hogy miatta le vágták a gyermekekért járó családi pótlékunkat?)

- De még inkább az a kérdés, hogy miért állítja ezek után is azt, ifjú Hajdú Gábor, a nyilatkozata elején és végén, hogy az egészhez neki semmi köze nincs(!!!?), és, hogy én vagyok mindenért a hibás, tehát az a személy (Kozma Szilárd), aki Hajdu Gábor szerint nincs tisztában az állítólag általa előidézett helyzettel?

9) A Hajdú-állításnak a cáfolatát miszerint az autóbontó (Ladó Rajmond) állítólag a Hajdútól kapott 16OO lejt velem elosztotta volna, nem is akarom bizonygatni (Annak ellenére, hogy erről a közte és az autóbontó között született üzletről csak akkor vettem tudomást, amikor március végén Hajdú megzsarolt azzal az utcán, hogy az autót addig nem adja vissza, amíg számára, pontosan, tehát szóról szóra idézem: „Le nem perkáljátok az 16OO lejt!”), hiszen ez már se nem oszt se nem szoroz az ügyben, mert még akkor is, ha esetleg és netalán, én is kaptam volna a pénzből, Hajdúnak úgy is kötelessége lett volna az érvényben levő törvény szerint az autót átíratni legkésőbb 3O nappal az autó kulcsának és papírjainak az átvétele után, vagyis azt követően, hogy ő azt haza vitte.

1O) Ami az Antal Attila alpolgármesternek az ügyhöz kapcsolt nyilatkozatát illeti, szép dolognak találom, hogy beismeri azt, hogy az ügyről rég óta tudott (Hiszen tettem le e vonatkozásban az általa vezetett hivatalba is éppen elég emberi megértést és ügykezelést igénylő kérést.), de elfogadhatatlan hivatali közömbösségnek veszem azt, hogy azt állítja, hogy az ügy kimondottan csak rám és Hajdúra tartozna (A fentiekben láthattuk, hogy rám mennyiben, és mennyiben az egymásnak ellentmondó és egymást cáfoló nyilatkozatokat adó ügyvédre.). Vagyis, hogy ők, tehát a „Hivatal” vezetői és képviselői mindössze ártatlan és semleges résztvevői ennek, a két „magyar ember” között zajló civakodásnak. A hivatali felelősséget ezzel a kijelentésével, a gátlástalan Hajdú nemzeti erkölcsi érzékének átpasszoló alpolgármester Úr itt meglehetősen tisztességtelenül járt el, mivel a Hargita Megyei Rendőr Felügyelőség által autólopással vádolt és a Marosvásárhelyi Táblabíróság Ügyészsége által vizsgált ifjú Hajdú Gábornak, nem áll a hivatalos feladatában, a családi jogoknak a betartása fölötti őrködés, illetve a családjogok korrekt alkalmazása, még akkor sem ha az autógyűjtő ügyvéd történetesen megyei tanácsos.

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/

És íme egy, a Gyurcsány-korabeli apeh hivatalnoki csúsztatásból eredő, kemény fejtöréses játszmám illusztrációja, amely két és fél hónapos abszurd levelezést igényelt, ahhoz, hogy a végén a dérés címekkel rendelkező hivatalnokok megoldják maguknak az általuk létrehozott problémát, amit rám akartak kenni:


Az első levél annak a könyvelőnek szól, akinél hátra hagytam egy gazdasági tevékenységet soha nem folytató, Magyarországon a tartózkodási engedély megszerzése érdekében alapított (akkoriban még szükség volt ilyen engedélyre) Betéti Társaságnak az iratait Sopronban:


Kedves Barátnőm!

X Y. közös barátnőnk irányított hozzád 2001-ben, annak érdekében hogy segítsél nekünk az asztrológiai BT papijainak a rendezésében, miután meghalt Csornán Enikő nevű kislányunk. Neked, a fiadnak és a menyednek is készítettem egy - egy asztrológiai sorsfeltárást, amivel mind nagyon meg voltatok elégedve. Én akkor, a hivatalos engedélyek megérkezése után hirtelen kialakult nehéz gazdasági helyzet miatt, úgy döntöttem, hogy a BT-t nem indítom be egyáltalán és haza jövök Csíkszeredába. Te megígérted, hogy a szükséges bürokráciát rendezed és a Céget is átíratod a te cégeiddel azonos székhely-címre. Mégis, 2003-tól az Apeh ügynökei, hogy – hogy nem, azt állapították meg, hogy a Metanoia XXI bejelentett székhelyén (Hátsó Kapu 8) nem található?! Ezért 2003 és 2004 években két állítólagos belső vizsgálatot végeztek annak érdekében, hogy a Cég statisztikai nyilvántartásáért járó évi 1000 forintos hátralékokat behajthassák. Minderről viszont engem egyáltalán nem értesített senki, sem te, sem ők (Az Apeh hivatala!), és most, három év elmúltával, 2007 júniustól, kezdték küldözgetni a csíkszeredai címemre a fantazmagórikus belső vizsgálatok 100000 forintos árának az APEH-adóvá átkeresztelt összegének a behajtásáról szóló határozataikat. Még egészségi biztosításokat is be akartak hajtani, de az alól utólag nagylelkűen felmentettek. Vagyis nem 120 000 forintra bírságolnak, hanem csak 109 000 forintra!
Meg kérlek szépen, hogy a Győri Apeh-el tisztázd a helyzetet. Én megbíztam egy Győrben élő kedves ismerősömet, hogy a BT. statisztikai nyilvántartásáért járó, 2003-tól elmaradt évi járadékokat a nevemben fizesse ki.
Az utolsó telefonbeszélgetésünk alkalmával, 2002 karácsony táján, azt kérdezted, hogy kifizessed-e az évi járadékot, vagy esetleg nem-e adnám át számodra a BT-t? Akkor azt mondtam, hogy még fizesd ki és jövőben megpróbálok kimenni. DE csak 2004-ben sikerült kijutnom Mor-ra és Sopronba, és amikor annyi időm volt, hogy hozzád elmehettem a Hátsó kapu 8-ban, a bejáratot zárva találtam. Ezt követően, nem volt több időm újra próbálkozni a találkozással. Beismerem, hogy nem szabadott volna annyiban hagyni a dolgot és mindent elkövetni annak érdekében, hogy találkozhassunk. Most viszont született még egy kislányunk: Réka, és ez már a negyedik (Sorrendben: Medárda, Etelka, Turula és Réka), így tehát semmi esély nincs arra, hogy az elkövetkezendő néhány évben Sopronba mehessek. Légy szíves tehát vagy vedd át a BT-t, vagy írd meg, hogy mit kell elküldenem a felszámolása érdekében.

Kérlek szépen mihamarabb értesíts afelől, hogy mit tudtál intézni, mert 15 000 forintnyi havi állami segéllyel és egyetlen keresettel (Az enyém), egy hat tagú család Csíkszeredában, nem tud ahonnan 110000 forintot előszedni.

Köszönettel és barátsággal: Kozma Szilárd



ADÓ ÉS PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉSI HIVATAL
NYUGAT-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS IGAZGATÓSÁGA
KIHELYEZETT HATÓSÁGI OSZTÁLY
9003, Győr PF. 118
Ügyszám: 8429366460 és 8429366460 (Kozma Botond Szilárd – Metanoia nevű asztrológiai és metafizikai információterjesztési RT. Későn előterjesztett felszámolásának és megszüntetésének az ügye.)

Dr. Németh Péter ügyintéző

Tisztelt Dr. Németh Péter!

Mielőtt a Dr. Keserű Péternek az ön által fogalmazott, és az én terhemre hozott, 2007 szeptember 07-i keltezésű és a 8429366460 ügyszámú határozatának az alapszintű és elemi tárgyi és jogi tévedéséről szólnék (írnék), szükségesnek tartom egy ugyancsak alapvető status-qvoi tévedés és félreértés tisztázását.
Én nem vagyok és soha nem is voltam Magyar Állampolgár és az önök embertelen, sőt: az ön fent említett határozata tükrében csökönyösen és rafináltan rosszakaró ügykezelése nyomán, lehetséges az is, hogy akkor sem akarok majd az lenni, ha Magyarországom újból többségi nép-nemzeti kormány kerül a hatalomra, amely keresztül viszi a határokon kívüli magyarok számára a kettős állampolgárságot.
Én tehát, kedves uram, születésemtől fogva román állampolgár vagyok, következésképpen, sem a születésemtől, sem a nagykorúságomtól fogva, sem az itthoni munkaviszonyom nyomán, NEM ILLET MEG egy másik ország (Magyarország) és állam (Magyar állami) pénzügyi, vagy pénzügyellenőri hatóságát képviselő személy, vagy hivatal részéről, automatikusan AZ ADÓZÓ státusz-megjelölés, cím, vagy megnevezés!
Ez a (ADÓZÓ) megnevezés, megjelölés, vagy cím, akkor és abban az esetben és azzal a feltétellel (!) illetne meg, hogyha bármilyen módon is - Általam, vagy általunk kiadott, lepecsételt és aláírt számlákkal, más gazdasági tevékenységről tanúskodó iratokkal. - bizonyítható és igazolható lenne az önök részéről jogilag az, hogy én, vagy az általam alapított Metanoia XXI nevű BT. valamely tagja gazdasági tevékenységet fejtett ki és ily módon bármely mértékű adózandó és adózható jövedelemre tett volna szert!!! Mivel ilyen fajta gazdasági tevékenységet én soha nem folytattam és ily módon, adózandó és adózható jövedelemre nem tettem szert Magyarország területén – És még egyszer hangsúlyozom: sem általam, sem a Metanoia XXI BT. egy másik bel, vagy kültagja által! - SOHA, az adózó megnevezés egy Magyarországi pénzügyi intézmény bármely hivatali képviselője által, nem hogy téves, hanem TÖRVÉNYTELEN!

Ezt a mód felett és végzetesen félrevezető és a fentiek szellemében, önök által törvénytelenül használt címet tehát kikérem magamnak, és egyenesen megtiltom önöknek, hogy az én megnevezésemre ezt a címet használják! És egyáltalán nem véletlenül emelem ezt a kifogást és nem véletlenül hívom fel erre az önök által velem szemben gyakorolt téves és törvénytelen jogi helyzetre és ügykezelési módra a figyelmet! Önök ugyanis, ennek a KÖZÖTTÜNK NEM-LÉTEZŐ, és NEM FENNÁLLÓ viszonynak (Adózó – Adósságbehajtó hivatal, hatóság)
az alapján, ADÓ – TARTOZÁS CÍMEN, MINDENÁRON BE AKARNAK ENGEM TERHELNI EGY OLYAN ÖSSZEGGEL (109 000 Ft.), amely egyáltalán nem általam, vagy a Metanoia XXI BT. valamely tagja által folytatott, megadózandó és megadózható gazdasági tevékenységek, vagy a Magyarország területén álló és létező esetleges ingó és ingatlan tárgyak és értékek tulajdonlása után járó, de nem kifizetett adó formájában jött létre. Ez az összeg, mint ahogyan azt az első, mindössze 2007 júniusában keltezett és hozzám is csak ekkor érkezett, levelükben és határozatukban a tudomásomra hozták, egy olyan, ÖNÖK ÁLTAL 2004-ben, teljesen indokolatlanul VÉGZETT, ér ráadásul 2005-ben állítólag, ÚJRA MEGISMÉTELT (Vajon, mi a fenének kellett ezt, az én másfél havi jövedelmemnek megfelelő összegbe kerülő, hivatali vizsgálatot MÁSODSZOR is elkövetni, amikor még az elsőnek az eredményéről sem értesítettek!!!!????) és ugyancsak INDOKOLATLANUL NAGY pénzösszegbe kerülő, „BELSŐ VIZSGÁLAT”-nak nevezett, hivatali eljárás NYOMÁN KELETKEZETT, amelyet most önök, teljesen szabálytalanul és törvénytelenül (Hogy ne mondjam, hivatali csalással!) ADÓSSÁG - HÁTRALÉKKÉNT tüntetnek fel, és MINDEN ÁRON - akár a családomnak a hónapokig tartó gazdasági nyomorba szorítása árán is! - meg akarnak velem, vagy a BT. valamelyik más beltagjával fizettetni!
Ön tehát, a nevezett határozatában, teljesen tévesen (hibásan!) és törvénytelenül utasította el a fellebbezésemet, „Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII törvény (a továbbiakban Art.) 35. § (2) bekezdésének az f pontja értelmében”, amire ön hivatkozik a határozatban és amely azt írja, hogy: „ ha az adózó az esedékes adót nem fizette meg és azt tőle nem lehet behajtani.. stb., stb.” Mivel, amint a fentiekben azt kimutattam,
ad 1. Mivel a munkavállalási engedélyem kézhezvétele után, úgy döntöttem, hogy haza költözök és Magyarország területén nem kezdek bele semmiféle jövedelemszerzési tevékenysége, NEM ÁLLÓK ÉS SOHA NEM IS ÁLLTAM ADÓZÓI VISZONYBAN SEM A MAGYAR ÁLLAMMAL, SEM ANNAK VALAMELY HIVATALÁVAL SZEMBEN!
És ad 2. Az az összeg, ami AZ ÖNÖK HATÁROZATAIBAN egy TÖRVÉNYTELEN HIVATALI ÁTNEVEZÉS (ÁTKERESZTELÉS) NYOMÁN adónak tüntet fel, egyáltalán nem adó, HANEM EGY OLYAN BELSŐ HIVATALI VIZSGÁLAT NYOMÁN KELETKEZETT, IRRACIONÁLISAN NAGY ÖSSZEG, AMINEK A KELETKEZÉSÉHEZ NEKEM SEMMI KÖZÖM NINCSEN!!!!
Ezen egyszerű okok és fennálló jogviszonyok miatt tehát, az ön Határozatának az a további része, amely az én, vagy a Metanoia XXI Bt. úgynevezett „ADÓ- tartozásáról” szól, egyszerűen okafogyott és értelmetlen egyrészt, másrészt, ugyanezen okok miatt teljességgel törvénytelen!
Ezek miatt, az adóhatóság hivatalnokai által elkövetett alapvető hivatali és tárgyi tévedések és hibák miatt, valamint amiatt is, hogy ezekről az elhibázott belső eljárásokról, amelyeknek a költségeivel ENGEM ÖNÖK TELJESSÉGGEL TÖRVÉNYTELENÜL (ÁTKERESZTELÉSSEL!) BETERHELTEK adó-tartozás címen, 2007 június 20-ig engem ezek a Magyarországi Pénzügyi Hatóságok és Hivatalok munkatársai, soha, semmiféle néven nevezendő formában NEM FIGYELMEZTETTEK,
felszólítom önt, hogy azonnali hatállyal vizsgálja felül a határozatát és változtassa azt meg olyképpen, hogy a Győri Apech-hivatala által KÉTSZERESEN IS FÖLÖSLEGESEN ELKÖVETETT BELSŐ VIZSGÁLATÁNAK AZ én terhemre írt ÉRTÉKE (100 000 Ft.) megfizetésének a törvénytelen igénylését azonnal szüntessék meg, és, HA VALAKIVEL KI AKARJÁK FIZETTETNI A HIVATALI TÉVEDÉSEIK NYOMÁN KELETKEZETT 100000 FORINTOT, ezzel TERHELJÉK BE azokat a Győri APECH-HIVATALNOKOKAT, AKIK AHELYETT, HOGY ANNAK RENDJE ÉS MÓDJA SZERINT ÉRTESÍTETTEK VOLNA - Pontosan ugyanúgy, ahogyan most, amikor a baj megtörtént, bezzeg képesekké váltak az önök terhelő határozatainak az elpostázására! -, arról, hogy a fennálló törvénykezés szellemében, a nem működő, de hivatalosan meg nem szüntetett Metanoia XII. BT társaságnak a hivatali számontartása (Statisztikai kezelése?) miatt, köteles vagyok évi 2000 forint, számontartási járulékot fizetni a Magyar államnak, olyan fölösleges HIVATALi intézkedésekbe (50 000 forintos belső ellenőrzésekbe!) fogtak KÉTSZERESEN IS (!!!!), amelyek a hivatalnak, állítólag 100 000 forintjába kerültek.
Azon nagy reményemmel, hogy a fentiek alapján ön és a munkatársai megértették végre- valahára, hogy a nevezett 100 000 forintos összeg, nem az én törvénytelen magatartásom nyomán, hanem az ön munkatársainak az előbb hibás, majd egyenesen törvénytelen és hivatali csalás-szerű (Átkeresztelés!) ügykezelése nyomán jött létre, és végre ott keresik a hibát ahol kell, és engem a jövőben békében hagynak ezzel, maradok tisztelettel:

Kozma Szilárd

UI. Annak megelőzése céljából, hogy önök továbbra is azzal zaklassanak, hogy különböző artikulusokra hivatkozva, adó-tartozás címen a nyakamba varrva-tartsák az önök hivatala által hibásan végrehajtott vagyoni vizsgálat horribilis összegét, panasszal fogok fordulni a:
1) Magyarország Csíkszeredában székelő Romániai Konzulátusához.
2) A Budapesti Határon Túli Magyarok Hivatalához.
3) Bajer Zsolt újságíróhoz, a Magyar Nemzet c, napilap és a Hírt-tv munkatársához. Szerintem ugyanis, megengedhetetlen önöknek az a csökönyös és zaklató jellegű tevékenysége, amellyel egy belső hivatali hibából keletkező olyan összeget, amellyel nem tudnak maguknak elszámolni, egy, a keresetéből a 4 kiskorú gyermekét és minimális román-gyesen levő feleségét eltartó Erdélyi magyar családapával akarják megfizettetni. Ebben az estben egy olyan külföldi magyart akarnak önök négyen gazdaságilag megnyomorítani tehát, aki egy egész hónapig keményen dolgozik annak érdekében, hogy bár egy akkora összegnek megfelelő keresetre is tehessen szert (50000 ft.), mint amekkorába került önöknek az ő nem létező vagyonának a vizsgálata (Egyik napról a másikra élünk, úgy, hogy sem hűtőszekrénnyel, sem kamrával nem rendelkezünk!), miközben, futni hagyják a magyar államnak milliós és milliárdos forint-összegekkel tartozó, Magyarországi adócsalókat és a tényleges adó-tartózókat!

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/

Karácsony este, de újévkor is két számomra nagyon szimpatikus, de az utóbbi hónapokban - években nagyon, de nagyon porul járt női személyiségekre gondoltam, akik éppen börtönben töltik ezeket a szakrális napokat (karácsonytól vízkeresztig), bizonyára értetlenül állva és tudattalanul, vagy titokban neheztelve, vagy nyíltan haragudva az őket ért és bizonyára méltatlannak képzelt sors-csapásokkal szemben. Arról nincs hírem, hogy a remek, vagy éppenséggel zseni szülész-nőgyógyász és pszichológus, Geréb Ágnes hogyan viseli az őt megalázó meghurcoltatásokat követő börtöni fogoly-állapotot, de az a sajtóhírekből a tudomásomra jutott, hogy a mindig skatulyából kihúzott, tipp topp - ragyogó szőke hajkoronás Julia Timosenko, az Ukrán volt miniszterelnök, bele betegedett a bizonyára megalázónak és az ő szempontja szerint legalább is, vérlázító igazságtalanságnak érzett sors-nehézségeibe. (Itt bocsánatot kérek azoktól a Geréb Ágnes - hívektől, akik talán joggal is, felháborítónak találják azt, hogy az élet-szentséget felfedező és az élet kinyílását segítő szülésznőt egy kalap alá veszem a korrupció-gyanús politikus Júlia Timosenkoval, hiszen az is könnyen lehetséges hogy a két ember között óriási a morális alapállásban való eltérés, persze a szülésznő javára, de mindjárt meg fogják látni, hogy abban, amiért éppen a kettőjükre gondoltam karácsony és újév táján, nagy a hasonlóság, sőt esetleg a spirituális helyzet-azonosság is közöttük.)
Bármennyire is igaz lenne az, hogy Júlia asszony (kisasszony?), még a politikai tevékenységét megelőző olajgazdasági igazgató korában, nem éppen törvényes gazdasági manőverezésekkel, vagy másképpen - ehhez én nem értek - érdemtelen vagyon szerzést célzó korrupt játszmákban vett részt, akár a maga hasznára, az orosz gáz-cápák javára és a nemzete kárára, akár csak a gázirányító, gázadagoló szakember barátai - kollégái javára, a tény mégis az, hogy nem véletlenül és nem is teljesen csalással választották meg egy akkora és egy olyan labilis ország élére, mint Ukrajna, és Miniszterelnökként bizony voltak pozitív törekvései és eredményei, ha úgy tetszik, akár érdemként elkönyvelhető politikai tettei is, ami egy olyan (ellentmondásosan zavaros politikai-erkölcsű) és egy akkora országban mint Ukrajna, bizony nem csak rendkívüli intelligenciával párosuló rátermettséget igényel, hanem óriási felelősséget is, amely feltételeknek úgy látszik, hogy a törékeny alkatú szőke szépség csodálni valóan eleget is tett. Nem hiszem tehát hogy csupán a primitíven ostoba női szolidaritás - aminek a káros hatásainak pl. én ki voltam téve a gyermekeimért és azok tiszta jövőhöz való jogaiért való harcaim során - lenne az, ami azt a rengeteg szimpatizánst és tüntetőt az utcára képes vinni az Ukrán fagyos időkben is, valahányszor Júliával kapcsolatosan történik valami. Valahogy, mind az élettapasztalatom, mind a misztikus intuícióm azt sugallja, hogy a politikus nőnek kellett valami erős és hathatós pozitív dolgokat is tennie a népe számára, ahhoz, hogy ezt az erős politikai szimpátiát és elismerést ki tudta váltani nem csak az ukrán nők tömegeiből, de
a férfiakéból is.
A Geréb Ágnes rendkívüli érdemeit nem akarom újból felsorolni, hiszen meg tettem már számtalan alakommal. Tény az, hogy ezen érdemeik és a szülésznő esetében legalább is, vitathatatlan pozitív eredményeik (jó cselekedeteik) ellenére ez a két kiváló nő ma és a tegnap és holnap és holnapután is és sokáig még, közbűnözőként börtönben, más, szabadon élő és gaztetteit talán ilyenkor is szabadon és büntetlenül folytató, millió ismert és ismeretlen gazemberrel szemben, szabadság-fosztva és megalázva és méltóságától - legalább is a külvilág számára - fosztva sínylődik, nem lehet a szeretteivel, nem lehet senkivel csak a foglár őreivel és a többi joggal, vagy az esetleg hozzuk hasonló módon, a világi törvényesség logikája szerint, náluk kevésbé nyilvánvalóan jogtalanul elítélt rabbal.

- folytatása következik.....

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/

De nem csak az egyszerű emberi empátia és a természetes szolidaritás-érzés miatt gondoltam rájuk ezekben a napokban (hiszen a Csíkszeredai hazudozó ügyvédek, a tévedés-elkenő és hazugság-védő bírónők, az ignoráns és feminista hülyeségüktől vezetett szociális hivatalnoknők és az őket fedező, mindenféle közéleti demnitáriusok éppen elég lelki és testi gyötrelmet és valóságos szenvedést okoztak a múlt évben nekem is.), hanem az a tudat, hogy ezek a porul járt rendkívüli személyiségek, teljesen értetlenül, tehát akaratukon kivül is ostobán, és mindenféle fényféle fény-értelmem, racionális magyarázat nélkül kell elviseljék azt amiben vannak, az értelmes és elfogadható racionális magyarázat és indoklás legkevesebb reménye nélkül. Hiszen teljesen világos, hogy a Varga Ágnes ellen felhozott vádak hamisak, illetve, erőltettek, mivel olyan szakmai eredményekért vádolták be, amelyekért éppenséggel, hogy a legmagasabb kitüntetéseket érdemelné - világi logikával legalább is. Én viszont azt is tudom, éppen a saját ide vonatkozó tapasztalataimból következő megvilágosodásaimból, hogy rejtett karma-feldolgozás szempontjából ezek nagyszerű szerencsétlen asszonyok nem véletlenül vannak ott ahol éppen vannak (Annak ellenére is, hogy ez a tény egyáltalán nem menti fel az őket elgáncsoló és szerencsétlen helyzetbe hozó ellenségeiket és hamisan ítélkező, lelkiismeretlen bíráikat!) és az a legszomorúbb az egészben, hogy gőzük nincs arról, hogy miképpen kellene fel- és kihasználniuk azt a rendkívüli, mondhatni spirituális szempontból szakrális helyzetet (Asztrológiai szempontból a Halakkal, a XII. házzal, valamint a Szaturnusszal és a Plútóval kapcsolatos), amiben vannak, és amelyet ha kellő képpen és megfelelően ki tudnának használni (pl. egy olyan spirituális tudásnak a birtokában, mint amilyennel én rendelkezem), egészen biztos, hogy ha nem is napok, vagy hetek, de néhány hónap alatt, egészen biztos, hogy megnyílnának előttük a börtöneik ajtói és kapui, sőt: esetleg még magas kitüntetésekkel övezve, maximálisan is rehabilitálnák őket!
Hát ezért gondoltam én ezekben a napokban rájuk és az emberiségnek arra a messzemenően többségi részére, aki csakúgy mint ők a karmikus programjának (ontológiai bűnbe-esetti állapotának) a rabja, még akkor is, ha nem veszi körül konkrét börtön fal ezt a több mint hat milliárd embert.

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/

„- Ha nem tetszik nálunk az élet, akkor költözzenek Magyarországra!”


A fenti mondatot, nem valamely román politikus ordította a fülembe, hanem a Csíkszeredai Polgármesteri Hivatalo Szociális osztályának a jelenlegi főnöke: Kövér Katalin. – Hát egyelőre csak habogok és dadogok, és makogok és azt sem tudom, mivel kezdjem... Hát kezdem mindjárt a végével: Ma 2O12 január 17-én (aritmolgiailag un. nehéz számú nap, sokkal nehezebb mint a péntek -13. aminek voltaképen nincs is sors-problémás, vagy netalán nehézsági jelentése. 1 + 7 = 8 – A halál és az újjászületés, vagyis a Skorpió száma. És persze, az én születésnapomé...), a déli órákban felhívott telefonon Kövér Katalin, a Csíkszeredai polgármesteri hivatal Szociális Irodájának a főnöke és nem elégedvén meg azzal, hogy engem a hivatalába citált, illetve nem is kérdezvén meg azt, hogy el tudok-e ma vagy holnap oda menni, kb. 5 percen át pergette a nyelvét arról, hogy ők mekkora áldozatokat hoznak értem és mennyire a javamat akarják, és én ezzel szemben milyen hálátlan vagyok, és azzal, hogy nem jelenek meg náluk azonnal, mihelyt hívnak, egyáltalán nem segítek nekik abban, hogy ezt az irántam érzett jóindulatukat..., és a többi és a többi, szóval, pereg, pereg a nyelve, pontosan úgy, mint a vonatkozó román komédiákban, vagy a neorealista olasz filmekben, ahol a tetemesen vaskos és a vaskosan tetemes asszonyságok pergetik a nyelvüket a mihaszna férjeiknek. De szerintem, olyan gyorsan és annyira hangosan pergetni a nyelvét egyetlen – román, vagy olasz színésznő sem képes, mint ez a Kövér Katalin, aki a neve jelenése és a nyelvpergetési különleges képessége ellenére, egyáltalán nem vaskos. Sőt, meglehetősen csinosnak is mondható. Éppen ezért is ért a nyáron váratlanul és fejeződött be csúfos kudarccal a vele való értelmes szóváltási kísérletem, mert egyrészt teljesen mellbe vágott az, hogy egy ilyen arányos testalkatú és jóképű nő, még lefegyverzőbben kezdi hirtelenül és ráadásul magyar nyelven pergetni a nyelvét, mint az említett román és olasz színésznők, és ráadásul, amit mond, az annyira be van ágyazva az érvényben levő, igazságtalan román szociális szabályokba és törvényekbe, hogy már csak ettől a lefegyverző igazságtalan szabályosságtól is kinyílik az embernek a bicska a zsebébe. És persze, azért, mert ott áll a hivatali folyosók bejáratánál a szkinhed frizurás őrző – védő fogdmeglegény, és azonnal ott terem, ha valaki megkísérli túlkiabálással leállítani a Katalin asszonyságnak a leginkább orosz géppuska (figyelem nem géppisztoly!) sorozat- lövéshez hasonlítható szóáradatát. Szerencsémre, ezúttal telefonon ért a támadás és nem kellett félnem attól, hogy össze kell verekednem a szkinhed frizurás őrző-védővel, ha meg akarom értetni magam a Szociális érzékenység eme kolosszális példájával és kb. 5 percre múlva sikerült őt túlkiabálva, valahogy megállítanom és elmondanom, hogy ma semmi esetre sem tudok bemenni, mert az öreg Ladám ablakai viharvertek és a hosszú utazás közben ért alattomos huzattól úgy begyulladt a fülem, hogy három sapkával a fejemen fekszem az ágyban és alig tudok beszélni. (A tavalyelőtt nyáron ugyanígy jártam és fájdalomtól kicsavartan elmentem a fül-orr-gégész orvoshoz, de két órás várakozás után nem bírtam tovább, és útban haza felé, utolsó erőmből betértem egy patikába, ahol egy jó adag erős antibiotikumot vásárolván, annak a hatását mély meditációkkal keverve, két nap alatt kigyógyítottam magam, mint korábban is mindig, valahányszor az orvosok elérhetetleneknek, vagy hiábavalóknak bizonyultak. ) De a hölgy nem elégedett meg ezzel a válaszommal, rengeteg szociális érzékenységű empátia-muníciója lehetett még, mert tovább pergette a puskagolyóként kattogó szavait és mintha semmit nem mondtam volna, megint csak azt kérdezte, hogy most miért nem megyek be, amikor ők igen is testületileg kerestek engem – minket (a gyermekeimmel együtt) ezelőtt két héttel, úgy-e van tudomásom róla? Van, de egyrészt miért jöttek több mint egy hónappal később a vonatkozó kérésem letétele után, amikor már nem tudtam tovább várni, mert el kellett utaznunk Violához, annak érdekében, hogy járkáljunk el az ottani szociális és államkincstári hivatalokba, annak érdekében, hogy legalább ő kapja meg a magyarországi gyest, és az Ividő után járó családi pótlékot, ha már a Román államtól és a Csíkszeredai Polgármesteri hivataltól az ég világán semmit, de semmit, nem kaptunk! És mivel a hölgynek erre nem volt semmi előrekészített replikája, gyorsan bevágtam neki azt is, hogy ott bezzeg még az itt született Ividőt sem akarták eltartani velem, mint ők (Ti., a Csíkszeredai Polg. mest. hiv. szoc. Oszt. kétségbeejtő szolciális érzékenységgel és párját ritkító empátiával és furfangos ésszel rendelkező hivatalnokai, akik még az én, Emőkétől született lányaim után járó cinikusan kevés családi pótlékot is megcsonkították azon a címen, hogy a Magyar Polgárságú, de számukra is – a hivatalnokok számára – hivatlos magyar okmányokkal bizonyítottan munkanélküli Viola is besegíthet az eltartásukba.).
És erre következett be az, a nyomorult és szégyenteljes gazság amit már nem tudok tovább elviselni és világgá – magyar kisvilággá! – akarok kiabálni! Azt mondta, mit mondta, kiabálta nekem erre ugyanis, a nehéz szociális helyzetben levők gondját – baját intézni hívatott kiabáló gép, hogy: „- Ha nem tetszik nálunk az élet, akkor költözzenek Magyarországra!” Becsület szavamra, hogy ezt mondta! Becsület szavamra, így, szóról szóra! Ide jutottunk tehát! Hát persze, hogy én is meg mondtam neki, hogy nincs neki semmiféle joga engem bárhova is élni küldözgetni, hanem ahelyett végezze el a dolgát rendesen, és a rossz indulat és a rossz akarat helyett, amivel kieszelte azt, hogy azt a cinikusan kevés családi pótlékot is – egy törvénytelenséget elkövetve – megcsonkította, most hozzák helyre nélkülem azt, amit elrontottak, amikor nem akarták el venni sem a családi pótlékra, sem a fűtési pótlékra írt, azon űrlapokat, amelyeket csak a három nagyobb gyermekem és az én nevemben tettem le. És még ekkor és még ettől sem szégyellte meg magát. És ezután is csak pergette és pergette a nyelvét lélek nélküli telefonrobotként és, mivel egyoldalúnak találtam az egészet, szép nyugodtan letettem a telefonkagylót.
Nem tudom, hogy ez a magát bukaresti, vagy krajovai románnak tudó magyar nevű fehérnép – Hiszen csak a románok küldözgetnek minket eddig lakni és élni Magyarországra! – még meddig győzte magát a telefonkagylóban arról, hogy ők mennyire jóindulattal kezelik az ilyen háládatlanok problémáit, mint én, de én eldöntöttem, hogy azt a 15O lejt, amit a román állam ilyen sötét feltételekkel „biztosít” családi pótlék gyanánt ott hagyom a fenébe, még akkor is, ha kételyeim vannak azt illetően, hogy Ráduly Róbert Kálmán és Antal Attila polgármesterek direkt azért neveztek ki egy ilyen harciasan pörgős beszédű személyt a Szociális Hivatal élére, hogy ezzel elhárítsák a kérvényezők hadait, illetve, hogy spóroljanak az állami kincstárnak. Magyarázza meg valaki más a polgármester Uraknak, akikhez a nyár óta nem sikerült bejutni audenciára, hogy a szociális gondok megoldásának egyáltalán nem lehet az útja az, hogy olyan főnököt állítunk a hivatal élére, aki úgy oldja meg a gondokat, hogy kétségbe ejtvén a jogkövetelőket, a kedvüket szegi attól, hogy a törvényes jogaikat igényeljék.

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/

Egy barátnőm kérdezi:

Ha pedig magamat elemzem, akkor olyan aranyosnak és szeretetre méltónak találom magam, hogy el sem tudom képzelni, hogy rajtam mit nem lehet szeretni ? Tudom hogy viccesnek hangzik, de csupán azért írom le, mert lehet, hogy más ember is hasonló hajóban evez, csak nem vallja be még önmagának sem. Én mindenesetre, ha magam másképp nem tudom kiismerni, tán az asztrológia hitelesebb támpont lehet mint önmaga, vagy akár a párja. Te képes vagy önmagad objektív módon elemezni?

Válaszom:

Abszolút tisztában vagyok a velem született karmikus nyomorúságaimmal: ösztönös hitetlenkedésemmel, gyávaságommal és bosszú vágyas szarosságommal és most is azon gondolkozok, hogy van-e még bennem valami, eddig fel nem fedezett, rejtett gonoszság, sunyiság, vagy szarháziság, amit a polgármesteri hivatal női munkásainak és főnöknőjének a velem szembeni aljasságai tükrözhetnek? Most derült ki számomra pl., hogy a nyáron azért nem adták meg a családi pótlékot, még azt követően sem, hogy egyenesen a Megyeri rendőrség kriminalisztikai osztályáról vittem nekik igazolást arra, hogy az autó-roncsot lefoglalták, hogy később, amikor a kérésemhez csatolt okmányok érvényessége lejárt, látszólag engem kímélve, tudjanak egy új kérést írni, és velem azt aláíratni, egy olyat tehát, amelyben már Violát családanyának tüntethetik fel, annak ellenére, hogy annak én korábban ellenálltam, és így, két szülős családnak kinevezetten, négy gyermekkel is, kevesebb pótlékot ítélhetnek meg, mint egy szülősként hárommal!
Mert az, hogy hivatalnokok sorozatban tévednek a mi kárunkra az egy dolog. De, hogy egy számunkra addigelé ismeretlen kiabálós hivatalfőnök és a nyilvánvalóan a sri-nek dolgozó segédje, aki mikor a gyermekeinket akarja helyben, bírósági végzés nélkül a gyermekünket a családbontó anyának át passzolni, mikor arról akar le beszélni, hogy a törvényes jogainkat kérjük, velünk szemben egy ilyet tudatos rosszindulattal kieszeljen, az már különös figyelmeztetése kell legyen a sorsnak, hogy bennünk valami igen fontos karmikus aspektus még homályban maradt.
És ezt fel kell fedezni és fel kell oldani, mert különben tönkre teheti az egész életünket, sokkal nagyobb bajokat idézve, mint azt, hogy ezek az önkényeskedők nem adják meg az amúgy is cinikusan kevés román családi pótlékot!

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/