ASZTROLOGOSZ, Kozma Szilárd - karma-asztrológus fóruma

A spirituális memória felfedezése


Az igazi – Sok megvilágosodást, egészséget és boldogságot hozó… – spirituális életutam akkor nyílt meg, amikor, észlelvén az asztrológusi tapasztalat szerinti tárgyi valóság és a misztikus elméletek közötti szakadékot, vettem azt a bátorságot, hogy nyíltan elvessem a reinkarnáció hiedelem-rendszerét. Ezeregy horoszkóp értelmezése után, egyre inkább azt kellett látnom, hogy a reinkarnációs elképzelések arra, hogy miből ered a karma, határozottan fantazmagóriák, még akkor is, ha ez ide vonatkozó „információkat” un. regressziós visszavezetés útján szerezték a kezelt személyek, illetve a terapeutáik. Ezt egyszerűen azért, mert ezek a reinkarnációs emlékek nem adtak magyarázatot a nevelésből adódó, úgymond szerzett karmáknak a keletkezésekre és nem tették lehetővé a szerzett karmáknak a sorsképletekből kiolvasható hajlamokkal való egyezésére, nem mutattak azokkal semmiféle egyezést. Másrészt, éppen ezeknek a fejtegetése közben derült ki az, hogy szoros összefüggés létezik a karmák jellege és az édesanyák, meg az anyai nagyanyák erkölcsi karaktere, valamint az azok betegségeinek és baleseteinek az asztrológiai szimbolikája között. Itt csak az akkori megérzéseimet és megfigyeléseimet írtam le. A reinkarnációnak a karma-oldáshoz szükséges megfelelő és kézzelfogható információk megszerzésében való alkalmatlanságát később igen sok alkalommal megfigyelhettem és beláthattam, majd az egésznek a spekulatív mivoltáról meggyőződhettem. Mindezt a megfelelő részletességgel és racionális alapossággal leírtam egy a Reinkarnációról szóló nagy tanulmányban, ami ennek a könyvnek az egyik fontos darabját (spirituális oszlopát) képezi.

A Hamvas Béla által lefektetett metafizikai irányelvek szerint és a gyakorló asztrológusi tapasztalataim alapján tehát (A tárgyi valóság által felmutatott, tehát az ellenőrizhető reális tényeknek az alapján.), a miszticizmussal teljesen szembe kellett szegüljek, amennyiben tisztán akartam látni a karma keletkezésének a bennem felmerült kérdéseiben. Ezt annál is inkább, mert összefüggést kezdem érzékelni a személyi karmák eredete és a világegyetem teremtésének (keletkezésének) az ok – okozati összefüggései között. A gondolkozásomat a reinkarnáció képzete által le- és bekorlátolt idő-alagútban tartó sablontól megszabadulva, egyre mélyebben kezdtem behatolni a létnek (pontosabban: metafizikának és az asztrológiának) azokra az addig teljesen szűz területeire, amelyeken tudomásom szerint, senki nem járt előttem. Ezek az igazságkereső behatolások az elején, elsősorban az újszülött csecsemők által az édesanyjuktól örökölt, különböző életfeladatokat tartalmazó (magukban rejtő-hordozó) spirituális programoknak a felfedezéséhez vezetett. Ehhez, a reinkarnáció tévképzetétől való végeleges megszabadulás után és az első gyermekünknek a „vad” természetben történő születése után jutottam el.

Medárdának, a Hargita hegységnek az egyik, Csíkszentkirály fölötti nyúlványának az erdejében történt a korházi - orvosi felügyeletet teljesen nélkülöző, csodálatos születését végig követve az által, hogy a vajúdás és a szülés közben is, a feleségemet végig a karjaimban tartva és neki spirituális energiát (lelki erőt) adva, majd az apai öntudatom szempontjából, első szülöttnek számító gyermekemnek a sorsképletét vizsgálgatva, ötlött fel először az a gondolatom, hogy az édesanyáknak sokkal nagyobb köze kell, hogy legyen a gyermekek „megteremtésében” mint a spermával való megtermékenyülést biztosító apáknak. És az is, hogy az anyák szervezete, a magzatoknak a méhükben való megfoganásától kezdve a szülésig (Akkor még így gondoltam és ez is spirituális gondolkozási forradalomnak számított. Azóta meggyőződtem, hogy ez a mélytudattalan szellemi kapcsolat sokkal, de sokkal tovább tart!), valamiféle önkéntelen és tudattalan, titokzatos kapcsolatban állnak az Úristennel.

A volt-feleségem bátor tette által, előállt számomra egy új gondolkozási rendszert eredményező élethelyzet (A tudatosan és akarattal orvosi segítség nélkül és a természetben szült makk-egészséges gyermek születése után tehát). Ezt követően és ennek a hatására, a szülők és a gyermek horoszkópjának a metafizikai értelmezése közben, egy olyan következtetésre jutottam el, amely máig elfogadhatatlannak és befogadhatatlannak bizonyult mind a tudományos gondolkozásban, mind a spirituális irodalomban, a karma-értelmezésének a kérdésében. Ti., azt, hogy azokat, az általában karmikusnak nevezett, negatív szellemi programokat, amelyeknek a nem (!) ismerete következtében elkövetjük az életünk nagy tévedéseit és amelyek következtében, nem csak hogy boldogtalanná válunk, de a krónikussá és végül halálossá váló betegségeinket is, a szó szoros értelmében „legyártjuk” felnőtt korunkban, az anyai ági ősszüleinktől (anyai üknagyanyáinktól és dédnagyanyáinktól) örököljük. Így jutottam el a generációk közti, a generációkon átívelő spirituális memória képzetéhez. Azért csak képzetéhez, mert csak évek múlva határoztam meg ezt a jelenséget fogalmilag ennyire pontosan.

A generációkon átnyúló - nem tudatos: nem kulturális, nem írott krónikák és emlékek és nem szájhagyomány útján terjedő! - spirituális memória létezésének a felfedezése azért fontos, mert a hatáskörébe és a befolyása alá tartozik az egész evolúció és az egész életünk és sorsunk. A biológiai - fiziológiai - genetikai örökségünk ugyanis, mindössze leképezi, megtestesíti ezt, a spirituális memória útján az utódokra háruló szellemi örökségnek. A kezdeti sejtéseimet igazoló felfedezéseimre támaszkodó meggyőződésemben, mára teljesen megerősített a baráti körömben és a családomban megismétlődő, orvos nélküli egészséges gyermek szülések, majd a gyermekek egészséges és harmonikus növekedése - sőt: azok orvosi kezelést ritkán igénylő, szokványos (hűlések), betegségek keletkezésének az anyák tudattalan feszültségeiben és szorongásaiban, illetve, elfojtott agressziójában keresendő szellemi okainak a megfigyelése. Valamint a segítségért: asztrológusi tanácsért hozzám forduló személyek gyermekeinek az én gyermekeim aprócska hűléseinél sokkal nehezebb, súlyosabb és „furcsább” (pl. éjszakai ágyba vizelés) betegségek rejtett okainak a felfedezése és feltárása is.
Ezek alapján, a betegséghajlamokat okozó, életellenes (romboló) szellemi programok úgy keletkeznek és implantálódnak egy - egy gyermeki magzatot létrehívó kauzális szellemi struktúrába, hogy a foganás előtt és a foganás időszakában a jövendő gyermek édesanyja, valamilyen okból kifolyólag erősen megbánja azt, hogy meg kall szülje ezt a magzatát, illetve azt, hogy a korábbi gyermekeit (is) megszülte (többnyire az anyának a gyermek apjára, esetleg annak a szüleire, vagy a saját szüleire való fojtott haragvás, neheztelés miatt), vagy egyszerűen az anyának a más jellegű, például az anyagi szűkösség miatt keletkező csendes, de huzamos sors-neheztelése miatt. De, lehet ez a megbánási és neheztelési ok például a személyi vágyak és ambíciók kibontakozási lehetőségének az elvesztéséből következő sors-neheztelés is.

Egyszóval, az akkori megfigyeléseim szerint, úgy keletkeznek a karma-programok, hogy a kívülről láthatatlan és érzékelhetetlen, de belül intenzíven és huzamosan (folyamatosan, vagy alkalomszerűen) átélt ellenséges anyai érzések - gondolatok, negatív és ellenséges sors-képzetek, minél intenzívebben átélődnek és minél tovább tartanak az anyák lelkében, annál inkább behatolnak az anya finomabb szellemi – spirituális struktúráiba. Ezeket az elfojtott, negatív energiákká és energia-gócokká változó, csendes, de tartós nehezteléseket és indulatokat, haragvásokat, győzelmi és bosszú-vágyakat, az anyák nem csak a foganáskor és nem csak a várandóság alatt adnak át önkéntelenül és öntudatlanul a magzataiknak, hanem a megszült kiskorú gyermekeiknek is…
Ilyen romboló programok keletkeznek például a jövendő anyákban, a fiatal felnőtt lány-gyermek és az idős szülő között történő „nyilvános” kiátkozásai alkalmával is, de az örökletes romboló szellemi programok akkor is létrejönnek, ha a keletkezésük oka egy zsarnok édesapa, vagy idősebb fiú-testvér, aki „rá száll és elnyomja” gyermek- és kamaszkorában, meg fiatal nő korában a jövendő kismamát. Vagy a külvilág bármely, agresszívnek számító és huzamosabban megnyilvánuló tényezője. A lényeg az, hogy ezek a karma-programok, akkor is létrejönnek, ha az azokat elszenvedő jövendő kismama számára nyilvánvaló, hogy ezek károsak, tehát, hogyha tudatosítja ezek káros mivoltát az ő személyére – egészségére! - nézve. De erősen romboló programok keletkeznek az ismételt művi abortuszok esetében is, vagy akkor is, ha a rendszeres szexuális életet folytató jövendő anya sok éven át, védekezik a gyermekáldás ellen, lehet a védekezési módszer akár a legszelídebb fajta is.
Amennyiben egy ilyen életellenes program kialakulása után, fiú-gyermek születik, mindössze neki kell elviselni a kevélységre, a nárcizmusra, depresszióra, irracionális agresszivitásra és súlyosabb esetekben az öngyilkosságra való hajlamban, valamint a gyakori balesetezésre, illetve a gyomor- és bélbántalmakra , a szív-, vagy máj-, vagy vese-bántalmakra való hajlamok következményeit. Ezek a karmikus sors-programok viszont, megszakadnak a fiú utóddal, mert az apák nem adhatják át ezeket a finom, spirituális programokat a gyermekeinek, mivel a spirituális memória csak a női - anyai ágon működik egyértelmű határozottsággal. Hiszen nem a férfiben fogan meg a magzat és nem az ő szervezete érleli – fejleszti ki a magzatot kilenc hónapig a testében (és ezáltal a lelkében és szellemében – az aurájában…), nem ő befolyásolja folyamatosan annak a finom struktúráit, rá gondolva és vele együtt érezve, intenzíven róla képzelegve még álmában is.
Továbbá, illetve az időben vissza haladva: az aktuális anyát is épp így befolyásolta magzat- és gyermekkorában spirituálisan, szellemileg és lelkileg is, az ő édesanyja! Vagyis a magzatnak a nagyanyja, mint a jelen magzatot a méhében hordozó és érlelő, és lassan, kismamává váló valamikori lány gyermek. Sőt: amennyiben csupán a biológiai tényeket is vesszük alapul, kiderül, hogy A NŐI PETESEJTEK SZÁZSZOR NAGYOBBAK A FÉRFI IBARSEJTEKNÉL, és ez egyáltalán nem kis arány-eltolódás! És még tovább: az anyaméhben fejlődő lány-magzatokban a női petesejtek, már az magzati lét első hónapjaiban kialakulnak a fejlődő magzat petefészkében és a lány babák már kész petesejt állománnyal („készlettel”) születnek a világra úgy, hogy a születés után, több petesejtjük nem is jön létre. Hanem, ezekből inkább több elhal néhány miközben a gyermek felnőtté válik. Vagyis, amennyiben az anyjában fejlődő, életre készülődő lány-magzatnak a jövendő utódaira gondolunk, kiderül, hogy ezeknek a lehetséges jövendő utódoknak az életadó petesejt-csiráihoz még a nagymama szervezete szállítja és szolgálja a kialakuláshoz szükséges alapsejteket és a sejtfejlődéshez szükséges anyagot - ami természetesen át van itatódva a saját spirituális struktúrájával.
Magyarán: az a női petesejt-csira, amely az én biológiai lényem alapját képezi, már a nagymamámban magzatként érlelődő édesanyám petefészkében alakult ki és vívta meg a harcát a fennmaradásáért a többi, elhalásra ítélt petesejt-csirával szemben, amikor még talán a fiatal nagyanyámnak eszébe sem jutott, hogy neki valamikor unokái is lesznek. És így tovább: az én jövendő unokáim biológiai lét-alapját képező petesejt-csirák, öt és másfél évvel ezelőtt, már magzat korukban: Emőkében alakultak ki a most járni tanuló (Etelka), és az önállóan szaladgáló - mesét hallgató (Medárda) gyermekeink magzatkori petefészkében! Természetes tehát, hogy ezek az unokák inkább az Emőke anyai ági szellemisége által lesznek átszőve, az ő anyai ági vonalán örökölt spirituális programoknak lesznek a megtestesülései és hordozói, mint az általam örökölteknek, vagy a jövendő vejeim által örökölt spirituális fejlődési élet-programoknak. Hiszen a mi nyüzsgő, petesejt-termékenyítő hím ivarsejtjeink állandóan, minden mag- kilövellés után újra termelődnek és ezáltal kicserélődnek.
Vagyis, ha nem is csak a pillanatnyi, de mindenképp a rövid időszaki, lelki, szellemi és spirituális állapotaink jóval kevesebb hatást gyakorolnak az ivarsejtjeinkre, tehát jóval kevesebb személyes szellemi erővel befolyásolják (programozzák) azokat, mint a nők egész gyermek-, kamasz-, és fiatalkori szellemi – lelki és gondolati – képzeleti benyomásai a spermiumoknál egyébként is, százszor nagyobb petesejtjeire.
Sőt! A biológia már azt is kiderítette, hogy az X rendszerű kromoszómák túlsúlya miatt (nagyobb száma és nagyobb ereje miatt), inkább nő nemű embriónak, mint un. androgyn lénynek, vagyis: két nemű magzatnak, indultunk mindannyian a magzatunknak az anyánk méhfalán történő megkapaszkodás után. Ezt attól függetlenül, hogy az anyánk petesejtje X, vagy Y kromoszómát tartalmazó apai ivarsejtet fogadott be magába - egyelőre még a misztikusok által is , megfejtetlen isteni logika szerint! Tehát, a korai biológiai foganásunk (a sejtosztódás és szaporodás) elején, férfi és nő nemű sejt-csirák jönnek létre „bennünk” friss magzat-korunkban, és csak nyolc hetes korunkban dől el, hogy a hím ivarszerveink fejlődnek-e tovább a női ivarszerv-csiráink felé, azoknak az elsorvadásának az árán, vagy a női ivarszervek fejlődnek zavartalanul tovább és fiú-magzatokként folytatjuk az életutunkat tovább?
Ezért lehetséges tehát biológiailag, hogy olyan Y kromoszómával rendelkező nők is szülessenek, akik nemi hovatartozásuk szerint ugyan teljes lényükben nők, de mivel petefészkük és méhük nem fejlődött, magzatfoganásra képtelenek.

A nő intim földrajza című könyvében, Natali Aninger, saját bevallása szerint feminista biológus, plasztikusan és mindenki számára érthető nyelven leírja azt a biológiai folyamatot, amelynek során, az Y kromoszómával rendelkező magzatoknak a férfi nemű jellege és ivarszervei kialakulásának egy bizonyos fázisában történő – szerinte… - rendellenes blokációja miatt, a természet tovább végzi a dolgát és női lényt produkál a rendelkezésére álló, korábban kialakult női ivarszervcsirák tovább fejlesztése segítségével. Azt, hogy a szerző feminista, azért tartom fontosnak megjegyezni, hogy amennyiben valamely olvasómnak a kezébe kerül a könyv, nehogy csalódottan arra gondoljon, hogy hagytam magam befolyásolni a tudós asszony által és metafizikai elméletet akarok építeni annak, a bárki józan személy által érzékelhetően elfogult szellemiségére. A női „elsődlegességet” tudományos okfejtések segítségével bizonyítani igyekvő, és, a férfi elsődlegesség primitív eszméivel szemben semmivel sem felvilágosultabb női elsődlegesség eszméjét a posztmodern civilizációba bevezetni és meghónosítani törekvő szerző közléseit olyan szemszögből találom relevánsnak, amelyben még csak helye sem lehet a nemek közötti elméleti versengésnek, vagyis, a feministák által gyakorolt, alattomos szexista fasizmusnak.

Tény, hogy a nőnek és az anyának, illetve a női princípiumnak, mint teremtési – teremtői ősalapnak és ősmatricának, a biológiai bizonyítékait felsorolván, Natalie Anger, - Aki mit sem tud a spirituális memóriáról és az anyai ágon öröklött spirituális programokról. - a szintetikus biológiai ismeretei segítségével bebizonyította azt is, amiről én is rég óta prédikálok. Ti., a női princípiumnak, mint szellemi őskezdetnek az életadói - teremtői mivoltát és az életfenntartó mivoltát. Ezen az sem változtat, hogy a biológus nő, e kimagasló képzettsége és rendkívüli meglátásai ellenére sem képes olyan egészséges életet folytatni mint pl. én és a baráti köröm tagjai a szellemtudományi ismeretek gyakorlati használása segítségével. Viszont, akkor is örvendetes a számomra, hogy a világranglistán vezető és számos nyelvre lefordított vaskos és tudományosan is helytálló következtetéseket közlő könyvében található tudományos tények közlésével, Natalie Anger bebizonyította azt, amit én a spirituális dimenziók szintjén, tízenöt évvel korábban ugyancsak felfedeztem. Azt tehát, amit abból, amit a spirituális öröklés - öröklődés megfigyelésével is, logikusan ki lehet következtetni.
Én teljes mértékben el tudom fogadni a Natalie Anger bizonyítékait és következtetéseit még akkor is, ha nem feminista jellegű következtetéseket vonok le azokból. (Sőt…) Vagyis, az életadó anyára, mint az élet csiráit elsődlegesen magában hordozó és a biológiai élet alakulását meghatározójára, tehát: a teremtői ősprincípium megtestesítőjére vonatkozó szellemi jellegű következtetéseit el egészen odáig, hogy azt is ki merem mondani, hogy a nő (az anya) a teremtő istennek a legmagasabb rendű megtestesülése a földön. (A férfi pedig a megváltó istené. Kellene, hogy legyen…) Csupán azt hiányolom tőle, hogy a feminista elfogultsága miatt, megelégszik az elsődlegesség tudományos bizonyításával és nem akar mélyebbre nézni. Ezt olyannyira, hogy még a semleges Lilith jelenség (Lásd a „karma-gyártó” Lilith jelenségéről szóló könyvemben ezt részletesen kifejtve) létezésének a tényét is, - amiről tehát tud valamit…-, a női princípium elsődlegessége bizonyítékaként írja le, és elmulasztja levonni a, szerintem is erősen fontos felfedezésének a legfontosabb következtetését. Ti., hogy a tudományosan és szellemileg - spirituálisan valamelyest is felvilágosult nőknek - a jövendő anyáknak! - felmérhetetlen személyes(!) felelőssége van az ép és egészséges, illetve az egészségtelen és a fogyatékos, vagy a torzszülött utódok foganásában, azok kihordás közbeni eltorzulásában és a „szerencsétlen” megszülésében. (A szülés közben elő-álló zavarokban.) Vagyis, az utódoknak a harmonikusan strukturált spirituális élet-programokkal (anyai örökséggel) való „ellátásban” (Az általuk szült gyermekeknek az egészséges, vagy az egészségtelen életre való beprogramozásában)!
Mert szerintem, a Natalie Anger és a hozza hasonló tudósok felfedezései tudomásul vétele után, a nőknek fel kell(ene) végre vállalják annak a felelősségét is például, hogy miért veszítik el ma, a nyugati típusú civilizációban felnőtt fiatal nők, a magzatfoganási és gyermekszülési képességüket? Mert ezt nem a külső tényezőkben (pl. környezet-szennyezés) kell keresni elsődlegesen, hanem a tudományos okoskodás és a liberális – feminista szűklátókörűség által megzavart modern nők képzeletének a rejtetten természetellenes és gyermek-ellenes jelenségében.

Persze, tagadhatatlan, hogy az apa is át tud adni ilyen programokat a (jó, vagy rossz, illetve következetes, vagy zavaros) nevelés útján. Tehát, a nevelés mellett, a jó, vagy rossz (pozitív, vagy negatív) egyéni példával, az általa jónak látott és a családba instaurált, vagy a szüleitől átvett, hasonló családi szokásokkal. De ezek a (a személyi horoszkópokban meg sem jelenő!) nevelés és tanítás útján keletkező un. szerzett karmák, vagyis a gyermekekbe nevelt pszichikai és mentális szokások (szerzett karma-programok!) nem annyira mélyek, nem annyira rejtettek és nem is annyira megváltoztathatatlanok mint amennyire mélyen rejtettek és meghatározóak az egyén kauzális struktúráiba rejtett, anyai ági szellemi örökségek, amelyek az asztrológiai sorsképletekben feloldandó és meghaladandó karmaként, világosan és határozottan megjelennek. (- Hej, regő, regő rejtem!)
Amennyiben lánygyermek születik például Rák jellegű karmikus programokkal a tudattalanjában, a jellegzetes női szervek: az életadó (reprodukciós - szaporodási) és tápláló szervek betegséghajlamaival együtt, a fent leírt hajlamok mellett, azokkal együtt ugyancsak öröklődnek. De a program nem oldódik fel az által például, hogy az anyának sikerül a Rák-karmával született gyermeket, úgymond mintacsaládban, tehát a lehető legjobb családi légkörben és pozitív anyagi körülmények között gondozni és felnevelni, noha ez is (tehát a karma-oldásra alkalmas) segít valamelyest a Rák-karmák oldásában. (Hiszen láttunk már négy gyermekes családanyákat is, a rák-karmának megfelelő mell-rákban meghalni.) Hanem, a csak tudatos spirituális törekvések (tudatosan felvállalt és örömteli átélések közben kiteljesített családanyai életfeladatok átélése) segítségével lehet azt feloldani. Amennyiben ez a feloldás nem történik meg - És a gyakorló „sorsfigyelői” tapasztalatom az, hogy a horoszkóp értelmezése segítségével történő alapos sorsfeltárás nélkül nem történhet meg! - akkor nem csak hogy, a fent leírt betegség és balesethajlamok válnak reális betegségekké a rákos daganat képződésekig és az életveszélyes balesetek bekövetkezéséig elmenően.
De, amennyiben a programhordó felnőtté vált lánygyermekek további gyermekeket, illetve gyermeket (mert többnyire csak egykét!) vállalnak, azok is öröklik a nagyanya által létrehozott és az anya által fel nem oldott romboló karma-programokat. Fiú – utódoknál (férfiaknál) a Rák-karma virág- és fűpor-allergiát, hasnyálmirigy-zavart, erős gyomor- és bél-bántalmakat (fekélyeket), szélsőséges esetben: e testrészekben megjelenő rákos burjánzást szokott létrehozni.
Persze, nem csak romboló és negatív jellegű személyi tulajdonságokkal és karmikus programokkal rendelkezünk, hiszen akkor nem lehetnénk egyáltalán még csak emberek sem. Rengeteg olyan, un. magas rendű, általános szellemi képességgel, fizikai és pszichikai tulajdonsággal rendelkezünk, aminek a horoszkópokban nincs amiért megjelennie. Az asztrológia ugyanis, egyáltalán nem az, aminek eddig hitték: Nem jóslásra való, mert az ember rendeltetése szempontjából, a jóslás a legnagyobb szamárság, amit csak el lehet képzelni. De nem is arra, hogy a különleges képességek és tehetségek után vadásszunk és azokat „felszabadítsuk” általa, amit a nyugati tehetség-kultusz és a tehetség- és képesség - kizsákmányolás ideológiája mind kapitalista üdvtant hirdet. Azok a személyre szabott pozitív tulajdonságok és képességek, amiket a sorsképletekben a pozitív fényszögek jelölnek, nem arra valók, hogy azoknak a segítségével rendkívüli világi – színpadi sikereket érjünk el, és tehát: „megnyerjük az életünket”, illetve, hogy még ennél is jobban kizsákmányoljuk és beszennyezzük a természetet, hanem arra, hogy a karmánkat fel bírjuk oldani.
A karma eredetére és, a tudatosítás segítségével elérhető, feloldási lehetőségekre vonatkozó kutatásaimnak és felfedezéseimnek a tárgyát tehát, nem a tehetségek, a zsenialitás és más különleges képességek kimutathatósága képezi. Egyrészt, mert mind a gyakorló asztrológusi tapasztalataim alapján, mind a saját élet-példám alapján, meg vagyok arról győződve arról, hogy a tehetségeinkkel és rendkívüli képességeinkkel nem sokra megyünk a karma-oldásban és így, az igazi boldogság, vagy az egészség elérésében. Sőt: a különös tehetségek csak annak a jelei, hogy igen nehéz karmával rendelkezünk, amelyeknek a feloldásához kaptuk azokat az erős spirituális értelmeket, amelyek a hétköznapi élet-gyakorlatban pl. művészi tehetségek formáját öltik. Így tehát, ha nem karma-oldásra használjuk őket, hanem az öncélú élvezet-élmények szaporítására és a rendkívüli ambíciók kielégítésére, tehát az un. sors-halmozásra, többnyire azok is csak a sorsunk elrontását szolgálják.
És erre, nem csak a világtörténelem számos elrontott sorsú, vagy korán elhunyt zsenije és nagy-tehetségű költője, művésze – tudósa, vagy hadvezére a példa, de számos példaértékű élet-történetet találunk a közvetlen környezetünkben is, amikor az un. tehetséges személyek látható módon a vesztükbe rohannak. Én is nagyon közel kerültem valamikor ehhez a sors-helyzethez. Amennyiben az auránkban levő negatív sors-programok és a zavaros, vagy obskúrus, szellem-ellenes nevelés, vagy a liberális divat-csábítások hatása erősebb a negatív sors-figyelmeztetéseknél, akkor a tehetségünkkel csak ártani vagyunk képesek magunknak. Sőt: a környezetünknek is. Mert azok által beképzeltekké és gőgösekké leszünk téve észrevétlenül, és így, önhittségünkben az egyik kísértő sors-csapdától a másikig és egyik betegségtől a másikig, vagy az egyik balesettől a másik balesetig, majd megint egy újabb szerencsétlen sors-helyzetig tudunk támolyogni.

Nem az anyag hozza létre a szellemet, hanem a teremtő szellemi struktúrák hívják létre az anyagi formákat (pontosabban: az energiának azt az állapotát, amely számunkra a szilárd anyag benyomását kelti). Ezért a mágikus erővel rendelkező képzelőerőnket működtető, szellemi – spirituális és kauzális - struktúrák képesek a zavart anyagi struktúrák kijavítására és teljes helyrehozására is. Ez a szellemi - lelki gyógyulásokat (A pozitív mentalitás-változtatásokat) követő fizikai gyógyulásnak az alapja, feltétele illetve magyarázata is. A genetika által felfedezett egyéni és családi génállományunk (az un. géntérképünk), kevésbé határozzák meg az életünket és a sorsunkat, mint az anyáktól (is…) eredő spirituális programjaink és a gén-struktúrák. A gének struktúrái viszont, akárcsak a faji sajátosságaikban, mind részleti árnyalataiban követik ezeket a kauzális és spirituális programokat és azokat meg is testesítik! De pontosan azért mert nem az anyag határozza meg a szellemet, hanem a szellem az anyagot, a genetikai programok (genetikai meghatározódások) általi természeti meghatározódások feloldhatók, meghaladhatók és megváltoztathatók az örökölt spirituális programok által indukált, pozitív mentalitás-változtatások által. (Persze anélkül, hogy például a faji sajátosságokat hordozó szellemi alapstruktúrákat megváltoztatnánk. Mert az alapösztönök „civilizációs átírásának” már a dekadens perverzió az egyenes következménye. A pornográfiát, vagy a homoszexuálisok élettársi viszonyának a legalizálását és az önmutogató fesztiváli kavalkádját nem véletlenül kísértik és kísérik a háttérből az aits vírusok, még akkor is, ha ezek a személyek nem hagyván maguk után utódokat, a karma-programjaikat is a „sírba viszik” a halálukkal).
A karmikus programokból eredő negatív személyi tulajdonságainak és képességeinek a pozitív átváltoztatási lehetőségére (És szükségére!) a legegyszerűbb példát, a volt-feleségem szolgáltatta. Ő orvosok és szövődmények nélkül, egészen könnyedén szülte meg négy gyermekünket, és szoptatatta azokat egy – egy évig, annak ellenére, hogy az ő nagymamája sem szült könnyen és az édesanyja irtózatos kínok között hozta őt a világra, nem tudván szoptatni sem őt, sem a testvéreit két hétnél tovább. A volt-anyósom által, a kamaszkori lázadásai által létrehozott személyiség-ellenes és család- és anyaság-ellenes (Rák) programok, nem csak a volt-feleségemnek, és az első szülött közös gyermekünk sorsképletéből olvashatók ki világosan, hanem neki mindkét, különböző apától született, kisebb testvére határozott testi málformációval született a világra. De, a mi gyermekeink is, azokat az ujjaikat szopják rendületlenül és tévedhetetlenül, amely két újjal összenőve született a világra a velük egykorú „nagybácsijuk”, tehát, a volt- anyósomnak a második házasságából született fia: a Szaturnusz és a Nap-ujjaikat szopják, nem a hüveéyk-újjukat. Gondolom, hogy az én erős betegség-hajlamaim és gyermekkori, fiatalkori betegségeimnek a meghaladásán kívül, ennél beszédesebb példa nem kell a genetikai meghatározódásoknak a spirituális feloldási és meghaladási lehetőségére.


II.

Miután a negatív örökletes programok természetét és egyénenként változó jellegét részletesen feltárjuk a személyi horoszkópok segítségével, nem csak a várandós nők válnak képessé újra egészséges magzatokat foganni, valamint, a várandóssági állapotot egészségesen és szövődmények nélkül (áldásként: boldogan) végig élni és egy könnyű szüléssel a folyamatot lezárni és egy új fejezetet: egy új, a növekvő személy életregényének az első fejezetét megnyitni. Hanem még az olyan, negyven éves korukat meghaladó és gyermekkoruk, majd az érett felnőtti életük felét végig betegeskedő személyek is mint én, nem az öregkori lassú sorvadás gondolatával kell megbarátkozniuk az ötvenedik évük betöltése után, hanem, amiként azt Jézus is mondja, elnyerhetik az egészségüket, életerejüket és kreatív rugalmasságukat. Én legalábbis, aki kimondottan beteges személynek születtem a világra, és a genetikai örökségem szerint is a lehető legrosszabb életprogramokat örököltem, 66 évesen sem érzem öregnek magam.
Miután végig betegeskedtem a gyermekkoromat és a harminc és negyven éves korom közötti évtizedet, találkoztam az asztrológiával. De még el kellett telnie majdnem egy évtizednek, amíg kitisztáztam ezeket az anyáktól öröklődő karma-programokat. Kiderült, hogy az én esetemben ezeknek, a vakon születet anyai üknagyanyámig nyúlnak vissza. És persze, a dédnagyanyámig, aki egyszer halott gyermeket szült a világra, majd két gyermeke halt meg, mielőtt megszülte volna a nagyanyámat. Ő viszont végbélrákban távozott az élők sorából, már hatvan éves korában, hátra hagyván két, ugyancsak számtalan betegség által gyötört gyermeket…Mindez tehát végig követhető, illetve vissza-követhető, négy generáción keresztül, és a jelenséget konkrét élettörténetek és életrajzok szintjén, leírtam a Táltos Bolond című beavatási regényem második könyvének a 17-ik fejezetében. És ezek, nagyjából mind rák-jellegű és skorpió-jellegű élet-ellenes karma-programok, öncélú vagyon-gyűjtési, és vagyon-herdálási programokkal vegyítve, amiből én már semmit nem örököltem, de egy halak-jellegű vallásos-, vagy ködevő – misztikus programot igen, valamint egy „áttételes” maszkulinitás- és személyiség-ellenes programot. A Csíksomlyói „Szűzanya lábánál” élő dédnagyanyám ugyanis, kalap- és nadrágviselő volt a családban, még akkor is, ha szó szerint nem hordott nadrágot. Vagyis, a „kenyérre kenhetően jóságos” dédnagyapám, bizony kiemelten papucshős volt! .
Ezeknek a programoknak a feltárásában rutint szereztem tehát, és, a megfelelő következtetések levonása és a megfelelő, életigenlő mentalitás begyakorlása után -, megszűntem a korházak és az orvosi kabinetek gyakori látogatója lenni. Hanem a korábbi gyenge állapotaimat messze- meghaladva (szellemileg és fizikailag teljesen feltámadva), 48 éves koromban, két aprógyermekes apaként, megszereztem a karate mesteri fokozatomat és ez által is, egészségesebb és erősebbé váltam, mint az életem bármely periódusában. És ez az erőnléti állapotom meg is maradt, és egy újabb karate-mesteri fokozat megszerzésében ki is csúcsosodott, még 8 éven át, mindaddig, amíg a hatványozott Rák- és Skorpió karmával rendelkező, volt-feleségem az édesanyja tanácsára, majd követelésére, szét nem robbantotta a négy gyermekes családunkat. Attól és akkor, és azt követően úgy legyengültem, hogy egy évig tartott a felépülésem, de az nem lehetett már tökéletes, mert időközben vissza kellett perelnem a volt feleségemtől a két kisebb gyermeket is, akit a válás után hozza ítélt a feminista bírónő. Ettől, ezen lelki és szellemi harcoknak a hatására viszont, az mellett, hogy lelkileg erősebb és bátrabb lettem, felmerült bennem rengeteg ide vonatkozó szellemi – spirituális kérdés, és még jobban elmerültem az anyai ági örökletes programok megértésébe és tisztázásába.

Az ipari civilizáció társadalmaiban egyre erősödő, a szülő-anyák által a gyermekeiknek átadott, majd a gyermekekből valamikor felnőtté - anyává váló lánygyermekek által tovább adott, anyasággal – magzat-meghagyással, illetve, magzat-gyilkolással, szalonképesen: gyermekvállalással, vagy gyermek nem-vállalással kapcsolatos negatív szellemi programoknak az asztrológiai sorértelmezések segítségével történő kimutatási és pontos meghatározási lehetőségének a jelentősége egyelőre felmérhetetlen. (- A Hold által megtestesített természeti teremtői őserővel: az anyaság ősi motívumával szemben, egészen pontosan: a civilizált embernek a Hold által megtestesített teremtői - anyai! - őserővel szemben, felvett általános negatív magatartás következtében, a civilizációban állandósult élet- és gyermekellenes szellemi programoknak a pontos leleplezése és kielemzés.). Mivel ez a szellemi motívum a Rák csillagkép által megtestesített spirituális erőtérhez tartozik, nem csak a nők gyermekszülő - gyermektápláló szerveit támadják meg egyre sűrűbben és végzetesen a megfelelő betegségek, hanem a tápláló szerveiket: a melleiket is, a tudományosan felvilágosult, liberális és feminista eszméket valló hölgyek esetében, akik tovább súlyosbítják az ősanyáik ide vonatkozó szellemi tévedéseit és nyíltan szembeszegülnek, sőt, még hadakoznak is a gyermekáldás gondolatával.
Vagy azok, akik még önmaguknak sem bevallva az igazi okokat (rendszerint a gyermekáldástól való irracionális félelmet), mindenféle ürügyre (többnyire külső okokra: karrier alakítási, vagy jobb anyagi feltételek hiányára) hivatkozva, a végletekig kitolják a „gyermekvállalást’” (és a rendszerint egyetlen gyermekük vállalását) az időben. Fentebb írtam, hogy nem csak a nők „teremtő- és tápláló” szervei, tartoznak ide, hanem a Rákhoz tartoznak más szervek is, mint például a gyomor, vagy a hasnyálmirigy. Ezen Rák-szerveknek a betegségei akkor is jelentkezhetnek, ha a gyermekszülésnek megfelelő életkorban levő hölgyek, miután megszülik az első gyermeküket, elszállván a kedvük az anyaságtól, vagy a családi élettől (Vagy mind a kettőtől és persze, ugyancsak e programok hatásaképpen), különböző tudományos „családszabályozási” módszerek segítségével kikerülik a további megtermékenyülési lehetőséget és ezáltal a Rák-jellegű, öröklött karma-programok feloldását nem viszik végbe.

Mivel, a Hold az anyaság mellett, illetve lényegileg azzal azonosan a más fajta természeti információknak a befogadásával és kiérlelésével - megemésztésével - újjászülésével kapcsolatos folyamatoknak az őselvét (pl. az érzékenység és a tükrözés ősprincípiumát) is megtestesíti, a gyomor problémák és általában az egész emésztőrendszernek a problémái is e programok hatására erősödnek fel. Sőt: ide vezethető vissza minden megtermékenyülési folyamatot megtestesítő természeti megnyilvánulásnak az anyagi hordozóival (pollen, fűpor) szembeni allergiás reakciók is, aminek a közhiedelemmel és a hivatalos állásponttal szemben nem az illetékes anyagok az igazi kiváltói, hanem az illető személyeknek a megtermékenyüléssel szembeni öntudatlan és önkéntelen averziója. Ráadásul, mindez nem csak a termékenységgel kapcsolatos természeti jelenségekhez és természetes folyamatokhoz való negatív magatartási mintákhoz kötött! A Hold által megtestesített őserő minden anyagi szaporodásnak: az anyagi bőségnek (az áldásnak) a teremtési ősmintája és „misztikus” teremtő ereje. Ezért az anyagi javakhoz való viszonyulás (szellemi) minőségét is és a családanyák áldás-idéző képességét is negatívan befolyásolják ezek a romboló programok, aminek következtében az őket hordó nők és férfiak az anyagi javakért való aggodalmaskodás és a szegénységtől való rettegésnek az élő megtestesülései.
Az ide vonatkozó problémák összefonódnak az anyagi gazdaságnak a spirituális funkciójával. Pontosabban: a gazdaság szerepének az egyetemes tájékozódásban, az egyetemesen tájékozott emberi-személyi tudatnak a kifejlődésében. Ez minden antropológiai metafizika megkerülhetetlen próbaköve és minden világi, keleti, vagy nyugati vallás és a erkölcs-filozófia próbaköve. És minden vallásos, vagy misztikus szekta által elhárított és kiátkozott motívuma: a gazdaság és a pénz. Pontosabban az ember termelői és a fogyasztói mentalitás által létrehozott morális és egzisztenciális kérdéseknek a megválaszolása. A demográfiai csökkenés ördögével küszködő gazdasági jóléti társadalmak politikusai, akik vagy tényleg nem értik vagy tudatos naivitással nem akarják érteni, hogy az ok, amiért a választóik nem akarnak szaporodni, éppen az, aminek a megvalósítására és a fenntartására minden választási kampány alkalmával szent fogadalmat tesznek: a gazdasági jólét. Ezért rendületlenül azt mondják a választóiknak (és önmaguknak?), hogy a polgárok gyermekvállalási kedvének a kiváltása érdekében, még nagyobb gazdasági növekedést kell elérni az általuk vezényelt társadalmi rendszerekben. Holott, ma mindössze a gyors gazdasági növekedést remélő és a kapitalista reformok útjára újonnan rátért kelet-európai népek számára nem derült ki egyértelműen, hogy a gazdasági növekedés, a tudományos családszabályozási eszközökkel rendelkező polgári társadalmak esetében, egyáltalán nem a demográfiai növekedést eredményezi hosszú távon, hanem épp fordítva: az individualizáció növekedését és ez által, a demográfiai csökkenést.

Van olyan misztikus guru is, aki a gazdaságot és a pénzt az ördög eszközének nevezi. De olyan „spirituális” (misztikus!) könyvek is megjelentek már, amelyben a szerzők, a pénznek valamiféle misztikusan - mágikus erejű tulajdonságot tulajdonítottak. Tény, hogy a politikusok nyugodtan abba hagyhatják a (szégyenletes tájékozatlanságból eredő, vagy tudatos) zagyvaságaikat: az anyagi jövedelem ugyanis (eltekintve a kivételektől) a modern civilizációban egyáltalán nem előfeltétele a gyermekvállalási kedv növekedésének (a „nemzet-szaporulatnak”!). Hanem, éppen hogy azzal ellentétesen hat (Főként a spirituálisan meg nem világosodott személyek esetében). Ezt ékesen bizonyítják a Nyugat-európai és különösen a Skandináv országok népeinek a demográfiai sorvadása. A gazdagodó családok általában csak abban az esetben szaporodnak, ha az anyagi gazdagsággal egy időben spirituálisan, illetve lelkileg és szellemileg – morálisan is gazdagodnak: tágulnak. Márpedig a valós spirituális megvilágosodást (figyelem: nem a misztikus kábultak egyre szaporodó seregéről beszélek!) és az ezzel járó szellemi - lelki tágulást ma, az emberiségnek mindössze két - három százaléka ha eléri.
Mindazonáltal a gazdaság és a pénz nem az ördög eszköze, hanem az egyéni öntudat, az individualizáció kialakulásának eszköze. És ezáltal az autonómia-tudat majd az igazi felelősségtudat kialakulásának a feltétele. És persze, mindemellett, a gazdaság ma a természettudományok fejlődését biztosító anyagi hátteret is biztosítja, tehát: az egyetemes tájékozódási lehetőségek bővülésének és tökéletesedésének is az eszköze.
Márpedig az egészségesen fejlett spirituális tudat - aminek semmi köze nincs a mindössze látszat-egészséget és látszat boldogságot produkálni képes zavaros miszticizmushoz - csak és csakis jól meghatározott, egyetemes felelősségtudattal élő és ebben semmiféle korrupció által meg nem ingatható egyéni tudatban fejlődhet ki, csakis arra alapozódhat. A pénznek tehát, mint egyszerű csere-és munkaeszköznek, semmiféle pozitív, vagy negatív mágikus hatalma, vagy tulajdonsága sincs, épp úgy mint a számoknak (lásd az Aritmológiáról szóló tanulmányt), ahogy a kiemelkedő gazdaság sem tesz sem boldoggá, sem egészségessé, de szerencsétlenné sem senkit önmagában. Ám az is vitathatatlan, hogy az általános gazdasági jólét, erősítvén az egyéni öntudatot és önbizalmat, az egyének tájékozódási lehetőségét és politikai tehetőséget, szétrombolja, leszereli és lehetetlenné teszi a kollektív (gazdasági és politikai) gyengeségre és gyávaságra alapuló diktatúrákat. És tagadhatatlan az is, hogy a gazdaság, azáltal, hogy annak a haszonélvezői nem kell reggeltől estig a táplálékszerzés gondjaival küzdeniük, lehetővé teszi az elmélyült spirituális életet, a tudományos és ezáltal a szellemi-spirituális tájékozódási és kísérletezési lehetőségeket.
Ahogy a bevezetőt követő - közöletlen, vagy a szerzői díjról való lemondás ellenében közölt - cikkeinkből és könyveinkből ki fog derülni, mi nem élünk szemellenzővel és a fentiek mellett, jól látjuk az öncélúan gyakorolt tudomány és a gátlástalan (ugyancsak öncélú) nyerészkedés szolgálatába állított technika által véghez vitt természeti rombolást, az ökoszisztémák tönkretételét, azok helyrehozhatatlan megzavarását a természeti helyükről kiszorított, vagy a szennyezett táplálékot fogyasztani kénytelen állatfajok pusztulását. De az megint más metafizikai kérdés, hogy az egyetemes létezés rendeltetése szempontjából, az ember egyetemes tudatának a kifejlődését lehetővé tevő individualizáció (a gazdasági gyarapodásért) fizetett ár (a növényi és az állatfajok kipusztulása) törvényes módon megy-e végbe, vagy sem, és, hogy ez mennyire vezet(het) végső katasztrófához, illetve a földi élet (teremtői - teremtési kísérlet) végső megszűnéséhez. Ennek a kérdésnek a metafizikai vizsgálata és esetleges megválaszolása nem tárgyköre a jelenlegi könyvnek, de szándékomban áll ezt a vizsgálatot a közeljövőben elvégezni egy szélesebb körű tanulmányban, amelynek A második bűnbeesése lesz a címe.
Egyelőre maradjunk Hamvas Bélának ama megállapításánál, miszerint, még a kárhozat is az üdvösségért van és emlékezzünk arra, hogy a gazdaság kérdése, metafizikailag és asztrológiailag elsősorban a Hold által megtestesített „áldás” őselvével és másodsorban az individualizáció, vagyis a személyi tudat fejlődésével (illetve ferdeségeivel: személyi problémákkal, hamis személyiséggel), is analogikus kapcsolatban áll. Vagyis, a Nap által megtestesített appolóni elvvel: a szoláris princípiummal áll összefüggésben. Ezért a boldogság elérése is, aminek az érdekében egyesek az asztrológiához és az un. ezoterikus tanokhoz fordulnak, nem azon múlik, hogy mennyire vagyunk, vagy leszünk gazdagok, hanem azon is például, hogy mennyire vagyunk képesek harmóniába kerülni a Hold és a Nap által megtestesített őserőkkel: a Ciklus és a Ritmus törvényének megfelelő időben történő tudatos és felelős gyermekvállalással és a bátor, vagyis az egyetemes tájékozottságra alapozott, és ezért megzavarhatatlan és megvesztegethetetlen személyi tudatunk kifejlődésével.

Természetesen, a karma-programokról szóló második felfedezésem nem a pénznek és a gazdaságnak a boldogságban, illetve a boldogtalanságban játszott szerepéről és nem a „nyers” és primitív politikai diktatúráktól való megszabadulásban játszott szerepéről szól. Bár, amint a fentiekben utaltam rá, áttételesen ahhoz is kapcsolódik. A második felfedezés a személyi - személyiségi problémáknak és a hozzuk tartozó, többnyire pszichés - vagy legalábbis a pszichológia, no meg az elmegyógyászat hatáskörébe utalt - betegségeknek az ugyancsak az ősanyák által létrehozott személyiség ellenes és férfiasság ellenes romboló programokról szól. E felfedezés szerint, a személyiségi és személy-tudati devianciáknak és a (a tudomány által máig megmagyarázhatatlan:) a korai gyermekkor idején jelentkező, „érthetetlen” agresszivitásnak az igazi okai, az ősanyáknak a kimondottan a férfiakkal szemben (a gyermekek apjával, vagy a saját apjukkal, nagyapjukkal szemben) lélekbe rejtetten és képzeletbe fojtottan átélt haragjában, gyűlöletében, megvetésében rejlik. De főként a rejtett bosszú vágyában., vagy a maszkulin tulajdonságokkal (maszkulin jelleggel) felruházott, és nekik „nehéz sorsot adó” Istennel szembeni haragjában, vagy más, misztikus sors-erőkkel szemben érzett neheztelésében és a szellemi dimenziókban: vallásos képtelődések szintjén, tehát nagyon mélyen és huzamosan átélt lázongásában, vagy nyílt ellenséges (ateista!) mentalitásában gyökereznek.
Ezeket, az utódok horoszkópjában többnyire a Nap, a Mars és az Uránusz sűrű negatív fényszögelése által jelzett, maszkulinitás és személyiség-ellenes, illetve hatalom-ellenes örökletes karma-programokat Fény ellenes programoknak neveztem el és a tanulmányokból részletesen is ki fog derülni hogy miért. (Jin= a Szeretet, a megtermékenyülő feminitás első princípiuma és a Jang = a Fény, illetve a megtermékenyítő, bevilágító, irány-jelző maszkulinitás első princípiuma.) Persze, ez nem azt jelenti, hogy a a szegény, spirituálisan tájékozatlan és a férjeik, apósaik, vagy más (pl. munkaadó, munkafelügyelő) férfiak által elnyomott ősanyákat tesszük hibássá az utódok személyi devianciáiért. Ez egyáltalán nem ilyen egyszerű, egy ilyen durva egyszerűesítés, nem válik a megismerés hasznára, de ha tudatosítottuk az okokat, amelyeket az eddigi tapasztalatok szerint, mindig meg is találtuk az írott, vagy beszélt családi krónikákban, a karmikus programok néhány év alatt feloldhatók és az egészség is, valamint az élet harmóniája is, helyreállítható!

Ezek a tűz jegyekkel (Kos, Oroszlán, Nyilas) és azok uralkodó bolygójával kapcsolatos, mindenképp spirituális személyiség-alakítási karmát jelző, romboló programok, úgy jönnek létre tehát, hogy valamelyik ősanyának a személyi akaratát, egyéni meglátásait és ambícióit, a „program-örökös” utód foganása előtt, teljes mértékben elnyomta az ősapa, vagy ritkább, sajátos helyzetekben, valaki más férfi családtag. Ezt annyira és olyan körülmények között, hogy az illető hölgynek a külső ellenállásra és lázadásra nem nyílt lehetősége a belső „ellenállási” programot öröklő – megtestesítő magzat megfoganása előtt. Ez a lelki zártságot és szellemi nyomást okozó negatív sors-helyzet olyan belső (rejtett: többnyire még az illető hölgy által még önmagának sem bevallott) lázadást és lelki ellenállást váltott ki az ősanyából. Azt nem kell magyarázni, hogy egy ilyen szellemi „rabszolga” helyzet milyen haraggal, gyűlölettel, bosszúvággyal keveredő, a tudat legmélyebb rétegeibe lefojtott és ezáltal a tudattalan szellemi szférákba átpréselődött személy-ellenes, vagy Isten-ellenes kauzális agressziót, lelki ellenerőket „termelt” a várandós anya lelkében és spirituális struktúrájában. Olyan elfojtott, gyűlölettel teljes haragot és lázadási vágyat, amelyet az nem tudván nyíltan kiélni, feloldandó és pozitívvá átalakítandó, karma- csomagként átadott a születendő gyermekének (megszült utódainak.)

A lánygyermekek, akik már ezeknek a férfi -és személyiség-ellenes romboló programoknak (is) a megtestesülései és örökösei, az anya titkos bosszú-vágyainak valamely szélsőséges megjelenési formáját élik meg. Ő a program hatására ugyanis, ők már zavart személyiségi-tudattal, hamis önérzettel (téves önérzékeléssel) születnek a világra, de ez még nem okoz gondot, illetve nem feltűnő a 2 – 3 babák esetében. Viszont, ugyanakkor képesek esetleg már ilyen korán is „megmagyarázhatatlan” hisztériás rohamokban is a felszínre törő rejtett agresszivitásról tanúskodó jelenetelet produkálni. Amennyiben ezt nem sikerül a neveléssel feloldani, akkor „konfliktus-teljesen” élik meg a házaséletüket. Hogyha nők, akkor a férfi ellenes és a személyiség ellenes mentalitást nyíltan felvállalva, rejtett feministákként élik ki ezeket az amazoni késztetésekké erősödött tulajdonságaikat a férjeikkel szemben, valamint más erős és nyíltan manifesztált - vagy éppenséggel látványosan gyenge (gyáva, félénk) individualitással rendelkező személyekkel szemben.

Mivel a rezonancia, a polaritás és a karma törvénye alapján élettársakká vált férjek (a nagyapák és az apák) nem tudhatják, hogy valójában mi is zajlik a feleségeik leli- szellemi és spirituális világában ( sugallati szintű sejtelmek formájában megjelenő szellemi késztetéseikben, ambícióiba és félelmeiben), az ugyancsak a saját anyjuktól, vagy ősanyáiktól örökölt karma-programjaik alapján, az ősapáink, két véglet szerint viszonyultak a feleségeiknek ezekhez a személyük ellen nyíltan vagy rejtetten irányuló fenekedéseihez. Tehát, a feleségek férjet uralási és irányítási vágyaihoz. Egy: 1- elfogadták a papucskorányt, vagy még nagyobb terrort alkalmaztak mint régebb az após, vagy a feleség nagyapja és szórványosan, vagy rendszeresen kegyetlenül el verték a „tűzről pattant” feleségüket. Fiú karma program-örökösök esetében ez, a nagyapáknál is durvább, külső agresszivitásban, vagy a saját férfiasságuk és a más férfiak „durvasága” elleni külső, vagy belső lázadozásban, a papucshősi szerep felvállalásában és a családfői felelősség ellátásának a képtelenségében, durvább esetekben szexuális zavarokban és impotenciában nyilvánult meg. Csak ritka esetekben, többnyire valami drámai esemény, tragikus baleset szokta megszüntetni és ezeket a generációról - generációra öröklődő karma-programokat.

A fiú utódok esetében tehát egyszerű a képlet: rejtett, vagy nyílt személyiségi devianciáikkal születtek és viselkednek, az adott társadalom kulturális és morális tradícióinak a függvényében, többnyire a két véglet közül valamelyik szélsőséges szerepben kötnek ki. Vagy macsó jellegű, „vad motorosokká”: kommandó harcosokká, nyíltan, vagy rejtetten „dolgozó” terroristákká, vagy politikai, vállalati, esetleg egyszerű családi diktátorokká válnak. Vagy, mivel a modernebb időkben inkább az anyák, vagy a szintén rejtett hatalmi ambíciókkal rendelkező, többnyire nő nemű pedagógusok nevelik a fiú-gyermekeket is, túlzottan szófogadó gyermekekké, válnak. Gyermekkorban még a felnőtt-gondozó és felnőtt-oktató, a titokban, vagy nyíltan feminista lelkű anyukák szófogadó katonái, majd, jobb esetben, a rezonancia törvénye alapján kiválasztott és az anyuka-anyós által ennek megfelelően tovább nevelt, kemény feleségük szófogadó szolgáivá vállnak. Rosszabb esetben, a nőuralom és az egyre divatosabb és általánosan elfogadott feminista viselkedésből eredő, lelki sérülések és bántalmazások elkerülése érdekében nőtlenek maradnak és a békésen sorvadó polgári rend nőtlen és családtalan katonái. (Férfi szinglik)
A nő utódok jelleme és annak megfelelő sorsa viszont, ennél sokkal árnyaltabb és érdekesebb. Hamvas Béla szerint (l. az Androgünosz c. esszéjét) a tudomány által lehetővé tett könnyítések, valamint a modern hadseregek által őrzött látszat-béke
Nagyon veszélyesen megbontotta és eltolta feminin irányba a nyugati típusú civilizáció, demokratikusnak mondott, ám valójában liberális társadalmait.
Valódi béke ugyanis nem létezik, sem a természeti, sem a spirituális világban, ezért a civilizált társadalmi béke is látszólagos. Ahogy dr. Thorwald Dethlefesen írja az Út a teljességhez című könyvében : a múlt századok csataterei áttevődtek a közutakra, a kórházakba és a klinikákra. Ezért tehát a feminizált pedagógia, de főként az azt megfúró feminista pszichológia (Lásd: genderológia), akárcsak a technikai háztartási berendezések, és szerintem a jellegzetesen nő-pártoló, nyílt természetességgel a nőknek protekciózó joga-alkalmazás is, mind az életünk könnyítését és kellemesebbé tételét szolgálja és ezzel együtt a modern és a poszt modern társadalmak feminizálását (Népiesen: „elkurvulását”) hajtja végre.
Ma már egészen jól látható, hogy a férfiaknak (a fiúknak) ez, az anyukák- nagynénik és nagymamák által gyakorolt „finom és nőies” nevelésével és a pszichológia által feminizált pedagógia által elkövetett ravaszosítása – bocsánat: elkurvásítása - lealjasítása, az egész civilizációnk szintjén, mennyire kellemesen nőies állapotokat hozott létre… Hogy ma már csak azok beszélnek kegyetlen technikáról és zavaros időkről, akik nem értik, hogy miről van szó. Mert ez a civilizált feminizálódás, nem azt jelenti, hogy a nők, vagy a férfiak élete ettől sokkal boldogabb lett. Ha így lenne, nem fogynának a mesterséges boldogság-keltő szerek: az alkohol, a kábítószer, a gomb nyomásra meleg váladékot spriccoló vibrátorok, a használat közben kéjes hangokat hallató szex-babák, a vérnyomáscsökkentők, az altatók a nyugtatók, a serkentők és a potencia-növelő „gyógyszerek”, stb.
Nyugat-Magyarországi tartózkodásaim, illetve az ottani asztrológusi tevékenységem során, megdöbbenve tapasztaltam, hogy a sok, jó anyagi helyzettel rendelkező, vonzóan szép és jó testi kondícióban is levő (aerobik, fitness) érett és túlérett hölgy, amikor a gyermektelen állapotuk megszüntetésének a szükségére hívom fel a figyelmét, egytől egyig el kezd panaszkodni, és „cáfolhatatlan” érveket felsorakoztatni arra, hogy ott Magyarországon, és pont, amikor ők a civilizált követelményeknek megfelelően, autonóm személyekké lettek, de azért még megtermékenyíthetők lennének, nincsenek ehhez megfelelő férfiak. Ilyenkor, horoszkóp nélkül is tudom, hogy a fent leírt, személy-ellenes program egy „ártatlan” áldozatával, a férfiak és a férfiasság rafináltan képzett leszerelő mesterével, a láthatatlan Amazónia polgárával van dolgom.
Az asztrológiai feltárásig ugyanis, mindannyiunkat a személyi horoszkópunkból kiolvasható sorsunk - karmánk manipulál, bármennyi pszichológiai ismerettel és önismerettel rendelkeznénk. Az rángatja - tuszkolja végig az életen, nem csak az átlag embereket, de az orvosokat, a mérnököket, sőt, még a Nobel díjas tudósokat is, valamint az állam- és a miniszterelnököket, a művészeket, az apácákat, de a prostituáltakat, a betörőket, a munkásokat, a hivatalnokokat, a terroristákat és a főpapokat is. Nem létezik tehát, olyan, önmagától megvilágosodott okos ember (esetünkben okos nő!), akit ne a Sárkányfaroknak, a Lilithnek a horoszkópjában elfoglalt pozíciójából, valamint az örökletes programokra utaló jelekből kiolvasható rejtett tulajdonságai, ambíciói, félelmei, téveszméi irányítanának. A fent említett, vonzóan szép, többnyire minimum főiskolai szinten képzett, művelt, a világ dolgaiban igen jól tájékozott, intelligens és nem utolsó sorban a szerelem terén is tapasztalt hölgyek. mindent tudnak a férfiakról ( - Ezért is tudják, hogy olyanférfi, aki őket boldoggá tehetné és akiknek ők gyermeket szülnének, nincs!), csak éppen azt nem tudják, hogy azok nem (mind) irányíthatók és főként nem változtathatók meg. Vagy ha igen, akkor azt csakis a férfiasságuk kárára. (Nem, mintha a férfiaknak is nem kellene éppen úgy megváltozni, vagyis: karmát-oldani, mint a nőknek, de ez egy másik téma. A lényeg, hogy senki nem kell egy másik, a karmája feloldásához még csak hozza sem fogott személynek a karmikus elképzelései szerint!) Hogy tehát a férfiak nem keljfeljancsik és nem járnak rugóra. Illetve tudják, de pont ezért elégedetlenek velük és ezért is nézik le őket. Már hogyne haragudnának, ha az ostoba és magatehetetlen férfiak becsapják és/vagy ott hagyják, vagy istenesen elbánnak velük, ahelyett, hogy szeretnék őket, miután azoknak ezeregyszer bebizonyították az értelmi finomságukat, rendkívüli elmésségüket és főként a női felsőbbrendűségüket?

A józanul gondolkozó ember számára érthetetlen tehát, hogy ezek a magasan képzett és jól tájékozott hölgyek, a kiváló szépségük és nőiségük ellenére, miért maradnak család nélkül, boldogság nélkül, vagyis miért maradnak terméketlenek? - Azért az egyszerű tényért, mert e tájékozott hölgyek, nem tudják még, hogy férfi ideáljuk mellett, tehát a lelki és szellemi férfiasságukról a „koedukáció” segítségével leszerelt, férfiak mellett, vagyis a fiktív keljfeljancsik mellett, még inkább boldogtalanok lennének, mint ahogy minden, a család- és a férj irányítását vaskezeiben tartó nő, a lelke mélyén, még önmagának sem bevallottan, de boldogtalan.
De még a papucskormányzók sem annyira boldogtalanok, mint azok a nők, akik fiatal korukban, „jogos” civilizációs elvárásaik segítségével, tudatosan, vagy önkéntelenül, lelkileg, vagy szellemileg is, leszerelték az őket megtermékenyíteni akaró férfiakat - férjeiket, és az ősanyáktól örökölt férfi-ellenes programjukkal párosodó életellenes programjaik által vezérelve, nem hagyták magukat a férfiak által megtermékenyíteni akkor, amikor annak az ideje volt. És most, feladván a valójában saját női mivoltuk ellen folytatott értelmetlen harcot és elfogadtak végre akár egy, a feminin leszerelés játszmájától megkímélt férfit is, állandó partnerként, amennyiben még találnának ilyet. Azokat ugyanis „férjül veszik” korábban a lényeget hamarabb megértő és szemfülesebb nő-társaik. Ezek, a férfit végre magukhoz közel engedni merészelő „kapuzárás előtt levő hölgyek azok, egyik nőgyógyásztól a másikig zarándokolnak ma annak érdekében, hogy az, a tablettái, injekciói és a műszerei segítségével termékenyítse meg őket. Egy, a nők mesterséges megtermékenyítéséről, illetve a mesterséges megtermékenyítés rögös útját választó (anyagilag tehetős, vagy alapítványi segélyekért „szerencsésen” pályázó) családoknak a lelki életéről szóló dokumentum film végén hangzott, jobban mondva íródott ki az a szomorú tény, hogy a Magyarországi családok tíz százaléka (figyelem: százból tíz család, illetve kétszáz ember esetében tíz) meddő. Ehhez hirtelen hozzá képzeltem azokat a gyarapodó számú „magányos” személyeket, akik eleve nem akarnak gyermeket, majd azokat a nőket, akik, ha nem is császármetszéssel, de az én anyámhoz és a volt feleségem édesanyjához hasonlóan, iszonyú fájdalmak között szültek. Vagy a Rák jellegű karma-programjuk következtében, vagy azért, mert amikor megtudták, hogy terhesek, el akarták kapartatni a magzatukat, de vagy nem lehetett már, vagy meggondolták magukat. És ekkor nem csak a Magyar nemzet sorvadása, hanem az egész nyugati típusú civilizációnak az egyre jobban fokozódó, boldogság-szolgáló tudományos lázálma következményei miatt is megijedtem. Ma már tudom, hogy azért kellett az idealista humanisták és a liberálisok, több millió arab emigránst be erőszakolniuk Európába, hogy ez a fogamzásgátlás és magzatgyilkolás eszmékére és kultúrájára alapozott dekadens lázálom véget érjen valamikor, miután ezek a tömegek is szavazási joghoz fognak jutni.

Persze, a többi egyetemes törvény mellett, a polaritás törvénye is beleszól e sorsprogramok alakulásába és ahogy az, ami az egyik ősanyánál elfojtott megnyilvánulási vágy és lázadás volt, az egyes utódok természetében vulkánként kitörő, tehát gátlástalanul agresszív individuális érvényesülési - önérvényesítési késztetésként jelentkezik. És ugyanúgy e jelenség fordítottjával is találkozunk, ahogy a fentiekben leírtam. Tehát: azokkal akik magatehetetlenek és „lehetetlenek” és élettelenek és ha nem is életképtelenek, de utódokat létrehozni és megfelelően gondozni – nevelni, mér képtelenek. Azért tehát, mert a negatív szellemi – spirituális jelenségeknek két, egymással teljesen szemben álló véglete van, a pszichológusok nem keresik a betegségeknek a rejtett okát elég mélyen. És ez téveszti meg többek között a modern misztikusokat is. vagyis az, hogy képtelenek számolni a polaritás törvényével. Az utóbbiak, ha zavarosan is, de akárcsak a természettudósok. ők is lineáris logikában és nem az analógiák rendszerében gondolkoznak az miatt, hogy mind a biológiai örökléstan által „megmagyarázhatatlan” betegségeket, mind a deviáns szellemi jelenségeket a reinkarnáció tévtanával magyarázzák.
Nem csoda tehát, ha a misztikusok sem találják meg a logikus magyarázatokat arra, hogy a béketűrő, humánus szülőknek miként lehet „haramia” gyermeke, minden jó nevelés és pozitív szülői, rokoni és környezeti példa és befolyás ellenére? Illetve arra, hogy agresszív szülőknek miként lehet csendes, humánus, méltányosságra és tisztességre törekvő gyermeke, a negatív példák és környezeti hatások, valamint a genetikai örökléstan állításai ellenére? Sőt: hogy miképpen lehet teljesen egészséges apának és aránylag egészséges anyának beteges, vagy nyomorék gyermeke? Mert, továbbra is a keleti vallásoknak a reinkarnációra vonatkozó dogmaként értelmezett metaforáival magyarázzák e jelenségeket.

Egy teljesen új, értelmes és a természeti- fizikai valóság által is igazolt világ nyílt meg tehát előttem, amikor több problémás sorsot tükröző horoszkópnak a tulajdonosokkal történő értelmezése és az egyetemes törvények tanulmányozása közben rájöttem, hogy az anyák és a nagyanyák sors-történetében, illetve azoknak az anyák tudattalan lelki és szellemi világára tett hatásában meg lehet találni az okokat az utódok betegségeire, vagy sorsrontó viselkedésére. Azt, hogy az anyáknak és az anyai nagyanyáknak, déd-anyáknak adott szociális és családi konjunktúrák (lehetőségek) és morális szokások (téveszmék, tévképzetek) szerinti viselkedésében pontosabb és konkrétabb magyarázatot találok a sorsképletekből kiolvasható karmák jellegére, mint a reinkarnációs fantazmagóriákban. Egyébként a fennebb vázolt Fény-ellenes romboló programok következményének az egyik legkirívóbb esete a Nap-fény allergia, az a betegség, amely arra ítéli az áldozatait, hogy egész életükben árnyékban éljenek. Nagyon tanulságosnak és (minden cinizmus, vagy káröröm nélkül!) mulatságosnak találom, hogy a Kohl kancellár felesége is ebben a betegségben szenved, hiszen a Bundestag volt kancellárjánál erősebb (és nagyobb!) Nap-személyiséget és egy ilyen betegségben szenvedő feleségnek megfelelőbb férjet, keresve sem lehet találni.
Hogy mindez a klasszikus asztrológia állításainak a gyakorlat által visszaigazolt továbbgondolásából, illetve a gyakorlat által felvetett kérdéseknek az asztrológiai axiómák segítségével megválaszolásából született kauzális eredménye, bárki meggyőződhet az anyja és a saját sorsa alakulása közötti lényegi hasonlóságok spirituális (szimbolikus) vizsgálata segítségével.

Kozma Szilárd

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/