Az előzmény ennek a youtube-videónkak a kommentár oldalán írt, első helyen álló biztatásra kaptam:
https://www.youtube.com/watch?v=BTN7enH ... m-commentsKedves Koczor Ágnes! Hálásan köszönjük a gondviselést!
Meg kell nyugtatnom, hogy a békés és megnyugodott állapot, amit ön kíván és ajánl nekünk óvó szeretettel, már be van állva. De tényleg nem volt könnyű! Az ideköltözésünk idején és utána, nagyon sokáig, mi nem támadtunk senkit. Dehogy! Sőt! - Azt képzeltük, hogy örömmel fognak fogadni és minden segítséget megadnak, amiért egy ilyen, a nemzeti kormány ide vonatkozó, alap-szándékaival és politikájával is megegyező, igazi nagycsalád (A Fidesz-Kdnp sikeres kormányzás előtti időkben kialakult nyomorúságos helyzetben már el kezdték a két gyermekes családokat nagycsaládoknak nevezni, holott messze nem azok!) vagyunk.
De nem csak, hogy az elismerés az egészséges - nagy család miatt és az érdeklődés elmaradt (Azt képzeltem, hogy a Nagy Családosok Szövetségén belül elmagyarázhatom, hogy miért nem kell félni a gyermekvállalástól, hiszen mi az első három gyermekre mg alanyi jogon járó Gyest és családi pótlékot sem kaptunk Romániában és mégis nagyszerű - egészségessé nőtt az első három gyermekünk, hogy gyönyörűség hallgatni, hogy milyen helyesen gondolkoznak az élet felől, és milyen jó-erősek!).
Hanem Violát el kezdték megalázni, ijesztgetni és a gyermekek elvételével fenyegetni, a legprimitívebb (csaknem ávós!) módon, nekem meg azt mondta a szülészeti vérátömlesztő orvos, hogy az én - Édesapai! - akaratom ebben a kérdésben egyáltalán nem számít. Az én dolgom tehát, hogy utólag, a gyermekek (Remélhetőleg_ és egészséges...) megszületése után, mennyiben fogadom el vagy sem, a tudományosan korrekt, frankensteini üzelmeiket. Na, de annak is vége már több hónapja, megszoktuk már, hogy itt egy furcsa családnak vagyunk nézve, akiknek a gyermekeire "jó másoknak vigyázni (Már csak a példa kedvéért is: gyermektelen és család nélküli - vagyis hiteltelen! - személyeknek!!!), mert "soha nem lehet tudni", ahogy ön is írja: "nem-e vagyunk dilisek és el kezdjük őket - Éppen a hatodik és a hetedik gyermekünket! - éheztetni, vagyis FÉNNYEL TÁPLÁLNI!
- Hát persze, hogy a hatósági személyeknek, minden határon túli magyarral szemben, és minden onnan ide érkező nagy-csadaládos szülőkkel szemben gyanusnak kell lenni! Főként, amikor ott van példának a fénnyel való táplálásra való példa a többi egészséges gyermek! Továbbá, a gyermekekkel szembeni erdélyi szülők "szokásos" gondatlanságra a másik példa is: a makk-egészségesen vasgyúró(!) Tass - unokánk. Meg persze, a vele egy idős férfiakat is megszégyenítő erejű édesanyja: a 22 éves Medárda, a legnagyobb gyermekünk!
Szóval, megszoktuk azt kedves Ágnes, hogy itt Magyarországon, a gyermekeknek a szüleikkel szembeni megvédési igyekezetének, vagyis a vonatkozó hülyeségnek, nincs határa. (Értem én azt is amit ön mond, hogy sok a felelőtlen és mindenféle misztikus hülyeségnek felülő szülő él itt is, mint máshol a világon. De hát attól még meg lehetne nézni, hogy mit mutat a konkrét tárgyi valóság, nem? Ahelyett, hogy még akkor is az "eljárást indítunk" formulával fenyegetőzzenek, és tiszta hivatalon belüli hülységböl, a végén tényleg meg is tegyék, nemde?) hogy a gyermekorvos még mindig meg akarja vizsgáltatni, hat hónaposan is, hogy nincs-e szívbajuk, miközben sokkal elevenebbek mint a testvéreik voltak az ők korában. De igen is kedves Ágnes: elfogadtuk hogy a pozitív eredményekkel járó szülői gondoskodásunk nem követendő pozitív példaként van elkönyvelve Magyarországon, hanem megbízhatatlan furcsaságként. És azt is megszoktuk már, hogy az önkormányzat által fizetett, napi két adag kantin-ebédbe időnként húst tesznek és, vagy a leves, vagy a második hússal (szalonnával) készült étel, akkor is, ha hoztunk orvosi igazolásokat is arról, hogy a gyermekek nem tudják megenni a húst. (De tényleg így is van ez!)
Befogjuk a szánkat, ahogy itt mondák: kussolunk és örvendünk a tágas otthonunknak és a kertes udvarunknak, meg annak, hogy az utcánk messze nem annyira zajos, mint a Csíkszeredai Kossuth Lajos utca volt. Ahogy Kovács László külügyi miniszter is mondta annak idején: merünk (ide vetült nagycsaládos székelyekként) kicsik lenni. Különösen, hogy a gyesünk és a családi pótlékunk megadását öt hónapon át megtagadó budapesti hivatalnoknő feljelentése nyomán ellenünk, a szülők ellen(!), indított gyermekvédelmi eljárást megszüntette egy, a többi gyermekvédelmezőtől (végre!) józanabb ítéletű gyámügyi hivatalnok.
Mondom tehát kedves Ágnes: már békében vagyunk és nem csak a babáink, hanem a tőlük nagyobb öt(5) gyermekünk is (Akik közül tehát, egy már felnőtt, és aki maga is édesanya!), akárcsak a drága kis unokánk is, mind jól és rendben vannak. Tehát erősek és egészségesek, és, aki iskolás közülük (négy!), mind jó tanuló! Következésképpen, ha ezt így látják jónak az itteni gyermek- és családvédelmi hatóságok, akik Romániával akarták öt hónapon át megfizettetni a gyesünket és a családi pótlékunkat, és egy csodabogár-családnak bélyegeztek meg, a mai kormánypolitikának is abszolút megfelelő tényleges érték szerinti elismerése helyett, hát legyen így! Asztrológusokként ugyanis, vannak egyéb értékeink is, és ezeket nem a gyermek- és család nélküli gyermekvédő hivatalnokok, védőnők és orvosok hívatottak megállapítani, mint azt hogy meg kell-e védeni tőlünk a saját gyermekeinket, vagy sem.
_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/
Belépés
GyIK
Keresés
