ASZTROLOGOSZ, Kozma Szilárd - karma-asztrológus fóruma
http://www.asztrologosz.hu/

Az ezer szirmu lotuszvirág kelyhének a közepén ragyogó...
http://www.asztrologosz.hu/az-ezer-szirmu-lotuszvirag-kelyhenek-a-kozepen-ragyogo-t1115.html
Oldal: 1 / 1

Szerző:  Kozma Szilárd [ 2017.01.18. 19:23 ]
Hozzászólás témája:  Az ezer szirmu lotuszvirág kelyhének a közepén ragyogó...

A kicsi - személyi tudat és a határtalan isteni léttudat egységéről.

„De jaj néktek képmutató írástudók és farizeusok, mert a mennyeknek országát bezárjátok az emberek előtt; mivelhogy ti nem mentek be, és a kik be akarnának menni, azokat sem bocsátjátok be.” (Názáreti Jézus)


Mind Hamvas Béla, mind sokan mások, akik közé magam is sorolom, azt valljuk, hogy a kereszténység, mint spirituális tan, egyáltalán nem abból áll, hogy kérjünk Jézus nevében bármit is az atyától, mert azt meg fogjuk kapni, és akkor slussz – pász, már nem is kell gyakorlati életfeladatokat, tehát kockázatot, meg felelősséget (Keresztet) vállalni, nem kell igényes spirituális értéktudattal, az egyetemes törvényekkel összhangban élni, mert úgy is mindent megkapunk, ami csak kell Jézus-Krisztustól, illetve az Atyától, akit ő számunkra „képvisel” a vallásos dogmák szerint. E tévhit szerint tehát, az egész boldogságunk és egészségünk, csak azon múlik, hogy az “egy szülött Jézus-Krisztuson” keresztül kell mindazt kérni, amire szükségünk van és, ha jó fiuk és lányok vagyunk, meg is kapjuk mindazt amit kértünk. Pénzt, egészséget, tudást, hatalmat és minket szerető, minket boldoggá tevő, önmagát értünk mindig feláldozni kész, „jól szexelő” élettársat. - Ez a legpóriasabb vallások ismérve. Ti., hogy mindenféle, földi és túlvilági létünkre vonatkozó isteni protekcióban lesz részünk, amennyiben a vallásalapító – Akiről, ebben az esetben, azt is tudjuk, hogy még csak nem is akart vallást alapítani… – Szellemiségén, lelkén keresztül kérjük a szükségleteink és vágyaink kielégítését az Isten-atyától…Ez egyszerűen vicc!

A keresztény szellemiség fundamentuma éppen, hogy nem a misztikus koldulásról – üdvösségért, vagy jó életért való folytonos könyörgésről – szól, még akkor sem, ha csakugyan, esetleg, kérni is lehet azt, amit el szeretnénk érni, de úgy véljük, hogy az, a megszerzés, elérés, gyakorlati erő-készletünket meghaladó nehézségekbe ütközhet! Persze, hogy határozottan és bátran gondolkozni és képzelegni is kell az elérendő céljainkról és megszerzendő dolgainkról, mert máskülönben mi lenne az, ami a teremtés és a mágia törvényét mozgásba hozná a javunkra, ha nem a teremtő képzeletünk és gondolatunk ereje? Népiesen szólva, a sült galamb nem repül magától a szájunkba. Tenni is kell érte, mind a gyakorlati anyagi-tárgyi világ szintjén, mind a képzeleti és a mentális képzeleti – képzelgési képességeink szintjén. De másfelől az is bebizonyosodott a gyakorlatban, hogy: „Keressétek Isten országát és mindent, amire csak szükségetek van, meg fogjátok kapni ráadásul.” A mennyek országa viszont egy olyan fogalom, amelynek a megértése rengeteg pozitív és negatív személyes spirituális tapasztalatot igényel. Ennak az „ország-állapotnak” a keresése viszont nem alázatoskodó és tartalom nélküli vallásos szertartások végrehajtásából, valamint vallásos könyörgésekből áll, hanem szeretet-képesség és áldozat-képesség – növelésből, szellemi világosság és értelem- növelésből.
Az én spirituális sorsfigyelő, de gyakorló asztrológusi tapasztalataim szerint tehát, éppen hogy fordítva van a gyakorlatban, mint ahogyan az vallásosok képzelik azt. Vagyis, éppen úgy, ahogy Jézus tanította eredetileg: Nevezetesen, a „mennyekben” (Tehát ahol nem férnek hozza a rablók) való Boldogság-képesség (Világosság- Szeretet egysége) nevű, „kincs-létrehozás” következtében - Ott, a legmagasabb öntudatunk: az isteni Én-tudatunk szintjén tehát, vagyis a mennyben, ahol nem csak, hogy a rablók nem férnek hozza, de még a moly (Az árnyék-énünk) sem rágja szét... – jönnek létre, születnek meg a normális élethez szükséges anyagi javak idea-csírái, az életszükségleteinknek az ősideái, csakúgy mint az igazi élettársunkkal való találkozásunk lehetőségének is. Azzal tehát, akivel tényleg boldogok lehetünk. Vagyis abban áll az egyetemes boldogság-képességének az elérését jelentő, Bolond – Boldogságon és keresztény megvilágosodáson alapuló hit (Az a finoman szublimált kincses erő tudvalevőleg, amely Buddha szerint még a gyémántot is elvágja), hogy: “Akinek nincs attól elvétetik, és akinek van annak még adatik”.
És abban, hogy: “Aki meg akarja nyerni életét elveszti azt, és aki feláldozza az életét, megnyeri azt.” Meg: “Az Én váramat (Vagyis: a “Vagyok aki Én vagyok” (Vagyok az É-tudat) – tudatot az ellenségeim, vagyis a negatív sorsjelzéseim építik, azért lesz az olyan jól felépítve. A karmánknak a tudattalanunk mélységesen sötét, titkos zugaiban rejlő, még feloldatlan részeire rávilágító, mivelhogy azokkal összhangban levő, bántó, és sértő, és megsebző, és kártevő sors-jelzéseink, építik tehát fel ezt az ellenség-képzetektől megtisztított, pozitív képzetekből álló Én-hit várat, ami ettől, az figyelmeztető ellenségek szeretetétől sziklaszilárd lesz!

Az emberi létünk és ez által az egyetemes rendeltetésünk fundamentális kérdéséről van itt szó, vagyis arról, hogy részt akarunk-e venni tudatosan, abban a legnagyobb ember- és Isten-árulásban, amit a keresztény valláson keresztül “intéz” a keresztény egyház a Kr.U. 365-ben elkövetett legnagyobb szélhámossággal, amelyben nem, hogy császári parancsra, de császáris zsarolásra és fenyegetésre hajtottak végre a Nagy Konstantin által a lóverseny-stadionba zsúfolt un. keresztény papok – püspökök és teológusok, akik éppen, hogy az ellenkezőjére fordították a Krisztusi beavatási tanítás lényegét és így kanonizáltak egy az isteni önmagunktól: az Én-magunktól minden hívet elidegeníteni képes, egységes vallást az eredeti és párját ritkítóan igaz krisztusi tanításokból. Így történt meg tehát, hogy a már Mózes által jelzett “Vagyok, aki Én vagyok” (A Magom, aki Én vagyok) tudatra alapozott beavatás, amelynek csak és csakis egyes szám első személyben van mágikus értelme (gnozisa), vagyis az Istennel való közvetlen – belső és bensőséges és meghitt és intim – kapcsolatnak a tana, át lett ferdítve ismét csak egy ócska vallássá, egy égi protekcióért primitíven könyörgő – kunyeráló nyomorék-vallássá. És éppen attól a személytől kunyerálnak a hívei, aki az egyetemes Léttudattal, vagyis az Én-tudattal, az egyéni öntudaton keresztül történő egyesülési és azonosulási lehetőségnek, sőt: az egységesülési kötelességnek – A valóságos és tényleges boldogulásnak: a megváltásnak – a beavatását (keresztelését) tanította.

Nem a protekcióért – kivételezettségért – való könyörgő imádkozást kell megtanulnunk, hanem azt, hogy miért és mitől van az, hogy: „Akinek van annak még adatik, és akinek nincs attól meg elvétetik. Az immanens szellemi és lelki gazdagságnak a magától értetődő mágikus erejében való hitnek a csakugyan: csodálatos következményéről van szó. Az azonosulási lehetőségbe vetett hitnek a bátorságáról és az azonosulás bátorságának a hitéről! Mert honnan másról és mitől mástól lenne az lehetséges egyébként, hogy “Még nagyobb csodákat is fogtok művelni, mint amit én cselekedtem, az Én nevemben.”? Vagyis az őrök egyetemes Isteni azonosság tudatnak: az Én-vagyok tudatunknak a mágikus erejével! Az örök és egyetemes Én tudat-által! És nem az alárendelt és harmadlagos és negyedleges én tudat által! A krisztusi első szülötti jogon, amely mindannyiunkat, és mindegyikünket akik ép elmével születtünk, megillet, amennyiben méltónak találjuk magunkat erre, és nem kételkedünk. Akik nem kételkednek, mert nem hagyják, hogy a molyok, vagyis az árnyék-énjük kételkedő gondolatai szétrágják ezeket a kincseket. Mert: ami ide vonatkozó kétely, tehát ami „az Igen – Igenen, és a Nem – Nem…” igazságán túl van, „az, az ördögtől való”, vagyis a hitetlenségtől való! És ebből a perspektívából az is teljesen világos, és logikus, hogy: “Aki nincs velem, az ellenem van.” – Aki nem az örök-énnel van, az logikus, hogy az örök Én ellen van!

Nincs tehát „egyszülöttséges” istenfiúi kivételezettség, amit a sátáni Nagy Constatntineék eszeltek ki annak érdekében, hogy az “alávalóikat” szellemi gyávaságban és kizsákmányolható – irányítható rabszolgaságban tartsák. Hanem csakis az örök Én vagyok létezik, az, az van-, aki Én vagyok egyszeri és személyes igazsága! Akkor vagyok tehát én boldog, és ép és egészséges megváltott személy, hogyha az „Én vagyok” pozitív mágikus következményekkel járó bátorságára bátran és nyíltan válaszolok!

– “Akinek van füle hallja.”

A bölcsek köve,

Avagy az ezer szirmú lótusz virág kelyhének a közepén tündöklő drágakőnek,a Bolond krisztus-buddha tudatnak a ragyogása:


Mindennek az elején és mindennek a kezdet-kezdetén van a boldog belső tudat- ragyogásom örök fénye, az odaadó öntudatom határtalan boldogsága, az örök és határtalan éberségem mindenható álma.
És Én ebben az ős- boldogságban ragyogok és én az odaadó boldogság határtalan Én-tudatnak az örök ragyogása vagyok. E határtalan ragyogás boldogsága az én Mágikus Szeretet-magomban és a fénymag-tudatomban van:
Ő, az Én, és Ő a külső és a belső nyugalom-edény, amiben az örök-szeretetem ragyog, és amiben én önmagam vagyok, mert én az isteni magomban a teremtést életre-szerető fény-nyugalmas rajongás vagyok. Ezért, a derűs Bolondságomban lakozó öröklét-tudatom az, az életforrás ami, örökkévalón és mindenhatóan az egyetemes egységben öngerjesztve, anyagot teremtve, Majd az anyagból anyagi lényeket fejlesztve, lüktetőn ragyog. Ez, a rajongva teremtő és teremtőn ragyogó, fényesen nyugalmas Én-tudat a Boldogságban van és ez a Boldogság a határtalan öröklét önmagát tápláló, önteremtő magomnak a magjában van. Én a teremtő-megváltó őserő magjában vagyok és a teremtő Én vagyok, mert mindig az első teremtésben él az, aki örökkévalón Én vagyok. Az örök boldogságban lakozó Én hozza létre folyamatosan a boldog öntudathoz szükséges életet és az áldott életkörülményeket.

A megváltás a boldogság-táplálásért van és a teremtés a megváltásért van. Minden anyagi és anyagtalan boldogság feltételt és boldogság kelléket tehát, én, és az abszolút ősi Boldogság, vagyis a Boldog Teremtői öntudatom hoz létre előbb én-bennem, majd én-velem. Ezért nincs semmi más a teremtésben, nem létezik semmi, és senki olyan, mint amitől, és akitől félnem kellene, olyan erő, hatalom, vagy lény, vagy másik Én, aki nem a boldogságban van, és amitől egy hajszálnyit is félnem kellene, és akire még annál is kevesebbet haragudni kellene. Sem kint, sem idebent. Haragudni magamra, a mag-nyugalomra, a ragyogva teremtő boldog önmagomra? Tehát a szeretetre? Vagy a szeretetet Boldogsággá változtató a fényre? Az egyetlen valós értelemre? Az egyetlen szeretet magomra, aki Én vagyok az örök boldogságot szeretetté szelídítő határtalan fényben? Haragudni önmagomra? Nem lehet. Amit lehet, az, az arany-nyugalom ragyogásának és a ragyogó boldogságnak az örök és folytonos átélése, a boldogság-tudatom határtalan és folytonos megszülése és odaadó átélése, úgy kint, mint idebent.

Ugyanakkor azt is kell tudni, hogy mindez érvénytelen az öntudat-változási, vagyis az én-tudatnak az Én-tudattá, vagyis az isteni öntudattá változtatási szükségre figyelmeztető, tehát a néha fájdalommal és szenvedéssel is járó, negatív karma-oldási sorsjelzéseknek is szívből örvendeni képes Bolnd-alapállás nélkül, a konkrét kamraoldást szolgáló, gyakorlati életfeladatok és azokkal járó személyi felelősségek vállalása nélkül. Például, minimum az önfenntartás vállalása, meg az utódokról való gondoskodás érdekében történő munkálkodás nélkül, amennyiben nincs ennek egészségi, vagy erőnléti akadálya, vagy (Ha nincs ennek un. objektív akadálya, mint pl. meddősséggel és – vagy nemzési képtelenséggel, együtt járó magas fokú szegénység.), tehát un. család- és gyermekvállalás nélkül. – Akik ezt megtették,mind meghaltak idejekorán, és csak a véres – tragikus történelmet olajozó ideológiának való, tanításaik maradtak fent, mint pl. az un. keresztény-vallás is.

Szerző:  Kozma Szilárd [ 2017.01.19. 02:09 ]
Hozzászólás témája:  Re: Az ezer szirmu lotuszvirág kelyhének a közepén ragyogó..

És végül is, tulajdonképpen a kereszt szimbóluma is ezt a totális figyelmeztető jelzéseknek a „tiszta bolond” elfogadását jelenti, amit Jézus az emberi rációt messze meghaladó, de éppen azért cáfolhatatlan és félre értelmezhetetlen képi – szimbolikus aktusával tanított meg az emberiségnek, kár, hogy kénytelen volt ezt, nem valami szívmelengető, derűs állapotban elvégezni. Ezért kell megváltónak nevezni. Mi viszont örömteljes, bolond - boldogsággal gyakorolhatjuk ezt a pozitív mágikus következményekkel is járó elfogadási és befogadási-, sőt: azonosulási aktusokból álló megváltódási folyamatot.

Szerző:  Kozma Szilárd [ 2017.01.24. 17:52 ]
Hozzászólás témája:  Re: Az ezer szirmu lotuszvirág kelyhének a közepén ragyogó..

A Bolondság legmagasabb fokozata, vagyis a megváltás alkimista - mágikus tudománya:


Hamvas Béla Harleqin c. esszéjének a kreatív alkímiai - metafizikai kritikája

De mindenek előtt egy bolondos zenei előadás:

https://www.youtube.com/watch?v=KrgxQp_ ... rgxQp_m75g


A Hamvas Béla által az Arleqin című esszéjében leírt Bolond teljesen félelemtelem. Nem fél sem az ellenségeitől, sem magától a Királytól, sem a sorstól, sem az Ördögtől, sem a Haláltól! De félelemtelen a Mátyás Király mesebeli bolondja is, akit, miután a hátsó felét mutatja a királynak, még az igazságos is fel akar akasztani és ki is adja erre a parancsot az alabárdosainak. A király későbbi bolondja viszont, aki, a mese szerint, úgy került e szorult helyzetbe, hogy a király szolgálatába állás érdekében jelentkezett felvételi próbára, kikérte magának az utolsó kívánság jogát, amit a király meg is adott. Mátyás bolondja tehát azt kérte a mese szerint, hogy maga választhassa ki a fát, amire majd felakasztják, és ezt az utolsó kívánságát az általa még nem ismeret bolondnak, a felháborodott fiatal király be is akarta teljesíteni: meg adta neki a lehetőséget, hogy maga válassza ki a felakasztása fáját. A bolond viszont, „rengeteg keresgélés után” egy apró cserjét választott ki magának, amire mind akaszthatták. Hát így nyert tehát felvételt a királyi bolond funkcióra és szolgálta is hűségesen a szeretett királyát (valamelyikük…) haláláig, merészen szemtelenkedve is azzal, hogyha ezt szükségesnek találta, vagyis amikor a király esze nem forgott az ő észjárásának megfelelő gyorsasággal.
Könnyű neki, hiszen egyedül csak magát: önmagát kell-, illetve nem kell féltenie, mondogattam magamnak miután a teljesen pozitív Nyilas-Neptunusszal rendelkező, de teljesen negatív skorpió-Uránusszal is rendelkező, volt-feleségemnek a gyermekeink egészségét és testi épségét, még hogyha öntudatlanul és önkéntelenül is, de a „tudattalan karmikus képzelete” automatikusan működő és ható mágikus képzeletével negatívan befolyásoló, és az által a gyermekeink számára különböző betegségeket és baleseteket beidéző, félelmetes „képességét” megtapasztaltam. Különösen akkor, amikor ő maga ismerte fel és ismerte be, anélkül, hogy ezt kértem volna tőle, azt, hogy a második kislányunkat, aki annak ellenére, hogy makk-egészséges kisbaba volt, de két és fél hónapos korában, hirtelenül meghalt, ő ölte meg akaratlanul az intenzív nehézség-elhárítási vágyaival. Vagyis, miután láttam a gyermekeink édesanyját azoknak a gyermekeink életét és halálát az un. „lelki kezében” tartani, és miután, az Enikő haléálát követően, ez többszörösen beigazolódott, láttam a volt feleségemet a fel nem oldott karmikus szelleme által többszörösen megcsavartan, önkéntelenül és öntudatlanul mágiázni! (Pl., amikor a családunkat vele később szétverető, és fiatal korában tudatosan fekete-mágiázó gonosz „édesanyja” hatása alá került végleg azon a tavaszon, amikor én kétszer is hiányoztam egy – egy hónapig otthonról, és nem akarta abba hagyni az anyja által bele sulykolt velem szembeni ellenséges képzelődést, illetve az anyja által bátorított titkos internetes kapcsolatát az őt ugyancsak finoman ellenem uszító Solyka nevű plátói szerelmével, az elsőszülött lányunk, Medárda, akinek ugyancsak negatívan áll az Uránusza a sorsképletében, úgy neki ment egy betonfalnak a kis montenbájk kerékpárjával, hogy felszakadt a bokáján a bőr. De nem is ez a kis baleset jelezte, hogy az anyja valamilyen sötét titkot rejt a képzeletében és nem képes azt elengedni, illetve, hogy nem képes a belső pálfordulást elvégezni, holott, akkor már a 8 hónap múlva megszületendő, a pálfordulások szellemiségét is magában hordozó Vízöntő lányunk, Réka meg volt foganva a méhében. Hanem az, hogy e jelentéktelen kis seb, amit be sem kellett varrni a sürgősségen szolgálatos orvosok és nővérek szerint, sehogy nem akart begyógyulni, és levezett még egy hónap múlva is, mindaddig, amíg Emőke el nem határolta magát – Akkor legalább is még, tehát ideiglenesen… – az anyjának a családunk szétbontására irányuló tanításaitól. Amikor viszont két év múlva eldöntötte, hogy az anyjához költőzik „egyelőre”, annak érdekében, hogy a másik internetes szerelmével, a New Yorki Joe Lizidonnal, zavartalanul társaloghasson az interneten éjszakánként, a kicsi Réka neki vágódott homlokával az ágy sarkának, és úgy megütötte azt, hogy az teljesen bekékült - meglilult és megsárgult, és egy hónap múlva is látszott az ütés nyoma a homlok- csakrájánál!)
Miután tehát ilyen veszélyesnek kellett megismernem a gyermekeim édesanyjának az ellenőrizetlen mágikus „képességeit”, és általában is, az édesanyák tudattalan képzeletvilágának a kiskorú gyermekeik életére gyakorolt hatását ismerve - És persze: miután gyakorló asztrológusként az anyai önkéntelen és tudattalan félelem-agresszióval találkoztam, MÁR GEYÁLTALÁN NEM HITTEM ÉS NEM BÍZTAM A HAMVAS BÉLA ARLEQINJE FÉLELEMTELENSÉGÉNEK A POZITÍV ÉRTÉKÉBEN. Azaz, felmerült bennem a gyanú, hogy az összes spirituális beavatási példa és példaértékű személyes történet, csakis a család nélküli, egészen pontosan: a gyermekek nélküli, úgymond szélsőséges státuszokban élő személyek számára követhető és használható, de az olyan személyek számára, akik normális életet akarnak folytatni, mint én is, több gyermekkel, azok számára nem érvényesek sem az család nélküli Krisna, sem a szingli Buddha, és végül, még a mi szeretett „Jézus Urunk”  tanai sem, pedig azoknak a „bolondos” mivolta nagyon elnyerték korábban a tetszésemet.
Például: „ Akinek van annak még adatik és akinek nincs, attól, még elvétetik.” - Azon túl, hogy Jézusnak e „bolond” kinyilatkoztatásának a mágikus értelmét már nagyon korán, ha jól emlékszem, éppen a Hamvas Harleqinjének az olvasásakor megértettem, mivel, ha nem is a mágia kapcsán, de a jó-kedv, a derű és a jó kedély, valamint a szeretet elfogyhatatlan és önmagát generálni lépes, tehát magából újra és újra termelődő természetének és isteni tulajdonságának a kifejtésekor ezt ott Hamvas Béla számomra logikusan elmagyarázta. Később azt tapasztaltam, hogy ez ugyanígy áll az értelmi világosság és a fény esetében is, és, a környezetemben szétnézve is láthattam, hogy a gondolkozni rest és a tovább világosodni lusta, babonás és szűklátókörű személyek hogyan butulnak el, és hogyha ráadásul, még a szeretet is „fogyó anyagnak” képzelik és el kezdenek azzal spórolni, illetve az igazi, diszkrét szeretetet helyett érzelgősködnek, egyre egoistábbak, rögeszmésebbek és betegebbek lesznek, szóval, azon túl, hogy ennek a kinyilatkoztatásnak mágus energia- vonatkozását is megértettem, az egésznek tetszett a hétköznapi logikával meredeken szemben álló „bolondsága”, vagyis a tudományos rációval meredeken szemben álló, de még történelem által is bebizonyított, cáfolhatatlan igazsága!
E „rettenetes” Jézusi bolondságnak az igazságát megfejtvén, a tudtam már tehát azt, hogy a Bolond azért messze-okosabb a király tanácsosainál és tudósainál, és minden látszat ellenére, azért „hatalmasabb és erősebb” a királynál is, mert az ő tudása abszolút ismereteken alapul. De mondom: azon túl, hogy a hatalmas királyokkal és népvezérekkel is történtek a történelem folyamán elképesztő (őrült!) „sors-balesetek” (Szinte csámcsogva néztem végig az eleinte „joggal” gyűlölt, majd egyre inkább csak szánalmasnak talált Ceausescu páros szétlövését.), de ez még semmi, hanem a hatalmas királyoknak és politikusoknak, de még a nagy – nagy tudósoknak és főpapoknak is, szörnyű betegségeket kaptak el és meghaltak idejekorán a gyermekei. És felébredt bennem a gyanú, hogy ez ugyanilyen könnyen megtörténhetett volna Krisnával, és Buddhával és Jézussal, és Ranmana Maharishivel és Ráma Krisnával is, amennyiben lettek volna gyermekeik. Márpedig azt követően, hogy gyakorló asztrológusként és több gyermekes édesapaként (Ividő is volt egyébként halál-veszélyben és nem is egyszer és mindig ki derült utólag, hogy a mostani és remélem utolsó, vagyis végleges feleségem hirtelen feltörő karmikus sors-és isten-ellenes, sőt: férfi és férjellenes haragvási indulatainak a következményeként!), nekem már ezek a jézusi szakrális bolondságok sem voltak elegendőek, amelyeket az evangélium „szentírásai” csak úgy öntenek magukból (Pl. aki meg akarja nyerni az életét, elveszti azt, és aki feláldozza életét, megnyeri azt.), hanem én olyat akartam, hogy – Ha már a teljes félelem nélküliség elérése is szükséges a megváltáshoz, mivel világos, hogy félelemben az ember mágikusan csakis romból, akkor… - ne kelljen hát én féljek azért, hogy a gyermekeim végzetesen betegek lesznek, vagy elüti őket egy autó, amelynek a fiatal, esetleg részeg vezetőjének a normál érzékelése kikapcsolt és rálépett a gázpedálra amikor jönnek, vagy mennek az iskolába, mivel, az Enikő halála is ott kísértett a lelki szemeim előtt mindig, valahányszor az Emőkétől született gyermekeim valamelyike lebetegedett. (Később azt is megfigyeltem, hogy mindig az betegedett meg, amelyiknek a karmikus motívum-rendszere közelebb állt ahhoz a sors-motívumokhoz, amelyeket a volt feleségem nem tudott lenyelni, amelyekkel nem tudott kibékülni. Hiszen utólag beszélhettem vele és abból, amiről éppen ki derült az élete folyásából, mindig vissza lehetett következtetni. Érdekes módon, Ividőt, annak ellenére, hogy vele többször is „fel kellett rohanni” a korház sürgősségi osztályára, a hirtelen beköszöntő magas láza miatt, olyan végzetesen tragikus történetektől és állapotoktól soha nem féltettem igazán, mint Turulát például, aki elől néha teljesen elfogyott a levegő, csak hörgött szegény és nézett rám kétségbeesetten, amíg a sürgősségen meg nem kapta a megfelelő inzsekciót. Máskor meg kullancs akadt a vállába, amit későre fedeztünk fel és nem tudtam kiszedni, holott egy nappal azelőtt, Etelkának a végbele mellé a jobb farpofája belső felébe befurakodott kullancsot is felfedeztem, és az interneten ajánlott fordított irányba csavarós módszerrel kiszedtem! És nem csak azért nem féltettem Ividőt, akibe pl. soha nem kapaszkodott kullancs, akár csak belém sem, mert az első negatív jelzés után, Viola mindig azonnal belátta, hogy hol hibázott és igyekezett összeszedni magát spirituálisan. Illetve, lévén, hogy mellettem volt, vele midig meg tudtuk beszélni az Ividő betegségeinek (Rendszerint csak magasabb lázzal járó hűléseinek.) és apróbb baleseteinek az okát, és miután ez megtörtént, már másnapra erősödött is fel és újból a mi mindig mosolygósan derűs, az egész családot vidámítani képes kis bolondunkká vált vissza. Hanem mert éreztem, hogy Viola sokkal erősebb karakter spirituálisan is mint Emőke, hiszen, még ha benne is voltak sorsellenes ellenállások, mint Emőkében, de egyrészt soha nem hagyta magát befolyásolni mások által, hanem inkább elfogadta a tőlem kapott fényt, vagyis az asztrológusi értelmezéseket a vele történtekre, másrészt ha jutott is eszébe a mi családunkból való megfutamodás néha az „összeállásunk elején” (Hiszen öt évvel fiatalabb volt még Emőkénél is, és az itt nevelődő és itt gondozott négyből, három gyermeket nem is ő hozott a világra!) ezt már másnap mindig elvetette, miközben Emő, attól kezdve, hogy az anyja két hónapon át „hozza matathatott”, mindig erre sóvárgott és két év múlva meg is csinálta: szerelmi-boldogsági vágyainak a beteljesítése érdekében, minden további nélkül, kétszer is, és másodikszor végleg felrobbantotta a négy gyermekes családját.

Tehát, asztrológusként, de spirituális megfigyelő édesapaként is, rengeteg alkalmam nyílt, mind a negatív személyi ambícióval, mind az irraconális karma-félelemmel telt női képzeletvilágának a negatív - mágikus következményeivel, a mi gyermekeinkre gyakorolt hatásait megfigyelni és sajnos: megtapasztalni.! De főképpen a két és fél hónapos Enikő lányunk halálakor volt alkalmam attól egyenesen megrettenni! Ezért az én szememben a Hamvas által ábrázolt Harleqin nem volt „a királyoknál és még a halálnál is erősebb”, tehát nem volt általam is lemintázható, hiteles Bolond. Hiszen az nem volt egy felelősségteljes szülő és ezért, az én szememben nem is teljes személy. Neki nem kell féltenie a gyermekeit a másik szülőnek (Az anyjuknak) a gyermekekbe becsapódó és azoknak az egészségét és az életét veszélyeztető, vészes képzeleti csapongásainak az eredményétől. Tehát nem kell félnie, az általa gondozott gyermekeknek a másik, igen is: nő nemű, szülőtől érkező lebetegedésétől, rossz esetben: a vészes beleseti, sőt: szélsőséges esetekben egyenesen a halálos veszélyeztetettségétől! (Lásd Enikő halálának az igazi, spirituális okait, amelyek még az édesanyja számára is, teljesen világos és úgymond beismert volt akkor legalább is, hogy teljesen képzeleti indíttatásúak, vagyis mágikus természetűek voltak!)
A Solyka nevű plátói szerelme után, a misztikus amerikai szerelmétől, John Lezidontól is, hirtelen, de ezúttal végzetesen megzavarodott volt-feleségemnek az első ámokfutása után tehát, elhalványodott bennem a Spirituális Bolond képzete, mivel, a gyermekeimet évekig nem tudhattam az anyjuknak az ide – oda csapongó, és nagatív-mágikusan rájuk (is) ható, nagy erejű haragvásai, és gyűlölködései miatt biztonságban. (Nem csak az Enikő halála okán, de a hétköznapi gyakorlati megfigyeléseim és főként az asztrológusi foglalkozásom által is, biztosított sors-értelmezői tapasztalataimnak és értelmezéseimnek köszönhetően ugyanis, nem lehettem az a naiv személy, aki azt képzeli, hogy az orvostudomány valamiféle semlegesítő védelmet, netalán garanciát is jelenthet ebből a szempontból. Hiszen Enikő is, egy tudományosan „lelkes”, de naiv védőoltás- halmozás következtében halt meg gyakorlatilag. A katasztrófa spirituális okait éppen a Bolondról szóló regényen második könyve végén írtam le (Amit a megfelelő anyagi alap nélkül nem tudok megjelentetni. Bizonyára éppen azért, mert az Emőtöl született gyermekek miatti félelmemet nem tudtam teljesen megszűnteti ) Vagyis, mert nem tudhattam őket soha semennyire védettnek az anyjuk tudattalan érzés-és képzeleti világa vészes kilengéseinek az asztrális hatásaitól.
És mi tagadás: az Emő második ámokfutása és végleges családrombolása után, azért is elakadt hirtelen a Bolonddá válásom, mert, ennek a gyermekeim anyjától jövő, nem csak ellenem, hanem velem együtt, általában is, az ő volt-családja ellen, vagyis, ha áttételesen is, de a gyermekei ellen is irányuló tudatos, vagy tudattalan gyűlölködésből fakadó asztrális hatásoknak", nem csak a gyermekek időnkénti halálos veszélybe kerülési sorozata lett az egyik eredménye (Medárda és Turula egészen az elején került az un. anyai asztrális befolyás alá, Etelka időközben, amikor Medárda valamelyest önálló gondolkozással is rendelkező nagy-kamasszá vált, majd csak Turula.). Hanem a családnak - És főként a Turulának az eredeti családhoz való bírósági vissza-ítélését követő, és a Turula számára és az anya rovására történő, kis összegű gyermek-tartás megítélése után jelentkező! - gazdasági legyengülése is! Az elején nem jött, hogy elhiggyem, de az utológos történések fényében, teljesen világos, hogy ezt a gazdasági szűkösséget, a családját robbantó és annak a nálam maradt részére is, folyton haraggal gondoló, „anyának” boszorkányi ereje idézett ránk, az által, hogy megsajnálta tőlünk azt a kevés pénzt, amit a bíróság Turulával együtt nekünk ítélt az ő rovására. (Talán természetes tehát, hogy amikor a következő nyáron elrejtette Rékát előlem 3 hónapra, akkor a láthatási jogommal együtt, ezt az összeget is kezdtem követelni tőle. Tudtam, ugyanis, hogy csak addig tart a negatív befolyása, amíg kénytelen lesz gyakorlatilag is ide adni nekünk azt a pénzt, amit annyira nem akart ide adni, amíg törvényesen nem követeltem és tehát, miután a rendőrök meg fenyegették, hogy amennyiben nem adja meg a tartozását, kénytelenek lesznek bűnügyi eljárást indítani ellene. Ekkor azt a megoldást választotta, hogy az akkori udvarlójához hirtelen férjhez ment és ennek fejében pénzt is kapott attól, hogy a számunkra akkor mesésnek tűnő összeget a postán, ha két részletben is, de az én számomra elküldhesse.)
Természetes tehát, hogy ezen felismerések után, egyre távolodni kezdett bennem, mind a vallásos Isteni Gondviselésnek, mind a Bolond szellemi állapotnak a megváltó képzete. És azon kezdtem gondolkozni, meg spirituális - képzeleti szinten "munkálkodni", hogy miként érjem el azt valamiképpen, hogy a gyermekek, és a család általában is, legalább asztrális szinten, leváltódjék az, azt elhagyó anyának és volt-feleségnek az önkéntelen negatív spirituális kapcsolatrendszerétől, annak a tudatos, vagy tudattalan káros asztrális (Mágikus!) hatásairól. Hogy megszabaduljunk annak a negatív befolyásától? Illetve az anya – voltfeleség, tudatos, vagy önkéntelen „vissza-haragvó” képzeletének az időnként végletesen vészes állapotainak a káros hatásától. Azt észlelhettem ugyanis a húgainál több évvel idősebb Medárdán, hogy a válási időszak után két - három év múlva (kb. 12 – 13 éves korától), egyre kevesebbet kerül vészhelyzetekbe a válási időszakhoz képest, még akkor is, ha egy - egy, az anyjuknál tett látogatásuk után, teljes pszichológiai kábulatba, esett, ha un. teljesen dezorientált lett. (A gyermeknek ezek a lelki – tudati kábulatai olyannyira erősek voltak, hogy ilyenkor képes volt ismételten, elképesztő elemi hibákért rossz jegyeket kapni az iskolában, holott általában jó tanuló. Majd ezt követően, általában hűléses tünetei jelentkeztek, akkor is, ha gyakorlatilag egyáltalán nem volt amitől meghűljön.)
Medárda nagykamasszá válása után, megnyugodtam tehát valamelyest, hogy - amint ezt sejtettem is korábban … - a rémes helyzet nem fog tartani örökké, és reménykedtem, hogy a Medárda kishúgai, nála hamarabb érik el ezt az anyai képzeleti és gondolati emanációnak a káros (és néha veszélyes!) asztrális befolyásától mentes állapotot. Sőt, belső sugallatra, én is igyekeztem újabb erőfeszítéseket tenni a, figyelem: „automatikusan – mágikus” erejű Bolond tudati és képzeleti állapota elérése érdekében, de hát csoda-e, ha ekkora, illetve ilyen erős SORS-ZAVARÓ hatásokkal szemben, tehát: még a gyermekeknek a tudati lelki állapotát is zavarni képes, anyai asztrális ellenszélben, ez nagyon nehezen ment? Főként, ha mindehhez hozza tesszük még a munkakerülő gonosz ("székely vallásos-anarchista"!) kökösi prófétának, Nagy Attila Pulinak, majd, a számára unszimpatikus apákra vadászgató, azokat ugyancsak a sátáni rágalmaival gazdaságilag tönkre tenni igyekvő, budapesti feminista bloggernek: Gerle Évának, az interneten, ellenem széles körben kifejtett szakmai hitelrontási hadjáratait… A gyermekeim féltése ugyanis nem csak egészségi természetű volt, hanem egzisztenciális jellegű is, főként ami után azt kellett észlelnem, hogy a Turula hozzánk ítélésével és, a vele együtt annak a végzetes 150 lejes gyermektartásnak a bírósági megítélésével, automatikusan beindult velünk szemben az anyának a spirituális fösvénységi mágiája! Azt olvastam ki az egyik mágiáról szóló kézikönyben, hogy, amikor az ember fél, magához vonzza a megfelelő negatív energiákat, illetve a negatív sors-helyzeteket. Nagy Attila Puli és Gerle Éva Domina tehát, a rezonancia törvénye alapján indított ellenem gazdasági ellehetetlenítési célzatú rágalmazási háborút. Az, hogy ezekbe a végén ők buktak bele és nem mi, csak annak volt köszönhető, hogy folyamatosan igyekeztem megfejteni az eseményeket spirituálisam, tehát a mágikus hatások és visszahatások színvonalán is. Puli teljesen eltűnt, Évának a nagy-sikerű és többszörösen díjazott bolgja, a „Cask az olvassa”, vagyis az olvasó-tábora siralmasan beszűkült a velem való „siker-kecsegtető” csatározásaik következtében. De hiába, mert háttéri veszély-forrásként, amely által nem személyesen, ahogy a székely földön is ma mondják, a román nyelvből átvetten: nem direktben voltam veszélyeztetve, hanem a gyermekeim által, még mindig meg és fennmaradt. Főként, amiért abba soha nem tudtam abba a gondolatba bele nyugodni, hogy a válás óta, máig nála maradt kicsi Rékát is, magához hasonló, felelőtlen, kis kurvává nevelje. (Ez egy, a legmagasabb rendű spirituális állapotnak: a bolondságnak a gyakorlati megvalósítási lehetőségeiről szóló esszé-beszámoló és tudvalevő, hogy a bolondnak mindig nyersen és közvetve, vagyis erdélyiesen: direktben kell kimondania azt, amit gondol.) Mihelyt tehát, azt észleltem, hogy Rékát hónapokig elrejti előlem – És egyszer ez neki hét hónapon át sikerült is! – mindig feljelentettem ez ügyészségre, de nem csak a gyermeknek a tőlem és a testvéreitől való hermetikus elszigetelése miatt, hanem amiatt is, hogy nem fizeti a gyermektartást. A hivatalos hatóságok ugyanis, az elsőre rá se tojnak, mindig elbundázzák és eltaknyolják, azért soha, semmilyen körülmények között, nem indítanak büntetőjogi eljárást, hanem csak a második miatt! És, ha nagyon áttételesen is, de ez vezetett később és egy, a kezdetben igencsak nagy veszteségnek látszó „szerencsétlen” történés folytán a félelemtől való megszabaduláshoz és a Bolondság végső és minden félelem és más fajta lelki, vagy anyagi nyomorúság alól felszabadítani képes mágiájának, a végső és teljes megfejtéséhez.
(Nem elhanyagolható motívum ebben a megvilágosodási folyamatban az sem, hogy, időközben, az ugyan addig is ismert, de nem eléggé komolyan vett, árnyék-énnek a felmérhetetlen karma-gyártó és karma-őrző, valamint szerzett karma-dagasztó és ezzel együtt MEGVÁLTÁS-AKASZTÓ, a megváltást lehetetlenné tevő természetét és negatív sorsot vezérlő, mágikus hatalmát is felfedeztük Violával ketten! Violának ugyanis, az addig fél-békésen szunyókáló árnyék-énje, keményen rá zendített a negatív jövőkép-gyártásokra, közvetlenül az Ividő születését megelőző periódusban, és azt egyre intenzívebben folytatta. Ezt mindaddig amíg az ividő születését követő nyár végére - ősz elejére - Tehát kb. két és fél évvel a találkozásunk után), sikerült közösen le lepleznünk e szintén mágikus erejű, hibás-énnek - A karmájába bele bújó és azt erősítő árnyák-énje. -, a sajátos "harcos-kaméleoni" természete és hatásmechanizmusa 8O - 9O százalékát. Ő ugyanis az Ikreknek megfelelő Patkány évében született. És persze, a felismerések nem álltak itt meg. Mert hát nekem is van két – három együttállás is, a sorsképletemben, tehát nekem is volt karma-bujtató és karma-rejtő, a nappali éber énemet a karmikus meghatározottságaimat pozitív tulajdonságoknak feltüntető sugallatokkal manipuláló árnyék-énem! És hát akkor Emőkének, akinek a horoszkópjának minden eleme együtt ál egy másik horoszkóp-elemmel. Nem sorolom fel az egészet, de a legvészesebb nem is az, hogy a Napja együtt áll a holdjával, hanem az, amelyben éppen a Rákban és a 8. házban található Lilithje ragadt össze a Jupiterével! Vagyis: az árnyék-énje fogságában és irányításában, az én volt feleségem a legnagyobb székelyföldi misztikus szélhámosok és szarkeverők egyike. – Mondom, hogy a családos Bolondok kénytelenek egyenesen beszélni, mert különben a családjuk kerül veszélybe. Így, emiatt a feleség-kímélő udvarias beszéd miatt halt meg az Enikő lányunk is, amiért nem kérdeztem rá idejében az akkor még tiszta lelkű édesanyjára, hogy mi a francos kapcát keres a gyermeknek a sorsképletében, az öt bolygója és a Lilithje által is támadott Plútója, az Isteni igazság bolygója, ami így ebben a pozícióban és fényszögelésben, nyilván, hogy Sátáni erőkre utaló asztrológiai jellé alakult át, még az akkori tudásom és asztrológiai ismereteim szerint is?! És amit akkor még nem tudtam: a Bármely a 4. ház csúcsára kerülő bolygó átalakul harmadik karma-ponttá! Ideje tehát leszoknom az anyám által belém nevelt humanista kegyes hazugságokról, még akkor is, ha ez nem tesz szimpatikussá egyes potenciális horoszkóp-rendelők szemében. Nem másért, de az Emőke árnyék-énjének a tevékenysége következtében, most a legnagyobb leányunk: Medárda került halálos veszélybe. És ez még akkor is így van, ha ennek a veszélynek senki nincs a tudatába egyelőre rajtam és Violán kívül.)

(Folytatása következik)

Szerző:  Kozma Szilárd [ 2017.01.25. 20:26 ]
Hozzászólás témája:  Re: Az ezer szirmu lotuszvirág kelyhének a közepén ragyogó..

A Solyka nevű, plátói szerelme után, a misztikus amerikai szerelmétől, John Lezidontól is, hirtelen, de ezúttal végzetesen megzavarodott volt-feleségemnek az első ámokfutása után tehát, elhalványodott bennem a Spirituális Bolond képzete, mivel, a gyermekeimet évekig nem tudhattam az anyjuknak az ide – oda csapongó, és mágikusan rájuk (is) ható, nagy erejű haragvásai, és gyűlölködései miatt biztonságban. (Nem csak az Enikő halála okán, de a hétköznapi gyakorlati megfigyeléseim és főként az asztrológusi foglalkozásom által is, biztosított sors-értelmezői tapasztalataimnak és értelmezéseimnek köszönhetően ugyanis, nem lehettem az a naiv személy, aki azt képzeli, hogy az orvostudomány valamiféle végleges pozitív megoldást, vagy legalább veszély-semlegesítő védelmet, netalán garanciát is jelenthet ebből a szempontból. Hiszen Enikő is, egy orvosi jóakaratból jövő, tudományosan „lelkes”, de naiv védőoltási halmozás következtében halt meg gyakorlatilag. A katasztrófa spirituális okait éppen a Bolondról szóló regényen második könyve végén írtam le (Amit a megfelelő anyagi alap nélkül nem tudok megjelentetni. Bizonyára éppen azért, mert az Emőtöl született gyermekek miatti félelmemet nem tudtam teljesen megszűnteti ) Vagyis, mert nem tudhattam őket soha semennyire védettnek az anyjuk tudattalan érzés-és képzeleti világa vészes kilengéseinek az asztrális hatásaitól.
És mi tagadás: az Emő második ámokfutása és végleges családrombolása után, azért is elakadt hirtelen a Bolonddá válásom folyamata, mert ennek, a gyermekeim anyjától jövő, nem csak ellenem, hanem velem együtt, általában is, az ő volt-családja ellen, vagyis, ha áttételesen is, de a gyermekei ellen is irányuló tudatos, vagy tudattalan gyűlölködésből fakadó „asztrális hatásoknak", nem csak a gyermekek időnkénti halálos veszélybe kerülési sorozata lett az egyik eredménye.

Hanem, a családnak - És főként a Turulának az eredeti családhoz való bírósági vissza-ítélését követő, és a Turula számára és az anya rovására történő, kis összegű gyermek-tartás megítélése után jelentkező! - gazdasági legyengülése is! Az elején nem jött, hogy elhiggyem, de az utólagos történések fényében, teljesen világos, hogy ezt a gazdasági szűkösséget, a családját robbantó és annak a nálam maradt részére is, folyton haraggal gondoló, „anyának” boszorkányi ereje hozta ránk, az által, hogy megsajnálta tőlünk azt a kevés pénzt, amit a bíróság Turulával együtt nekem ítélt az ő rovására. (Talán természetes tehát, hogy amikor a következő nyáron elrejtette Rékát előlem 3 hónapra, akkor a láthatási jogommal együtt, ezt az egy éven át nem fizetett kötelezettségét is kezdtem követelni tőle. Tudtam, ugyanis, hogy csak addig tart a negatív befolyása, amíg kénytelen lesz gyakorlatilag is ide adni nekünk azt a pénzt, amit annyira nem akart ide adni, amíg törvényesen nem követeltem és tehát, miután a rendőrök meg fenyegették, hogy amennyiben nem adja meg a tartozását, kénytelenek lesznek bűnügyi eljárást indítani ellene. Ekkor azt a megoldást választotta, hogy az akkori udvarlójához hirtelen férjhez ment és ennek fejében pénzt is kapott attól, hogy a számunkra akkor mesésnek tűnő összeget a postán, ha két részletben is, de nekem elküldhesse.) Persze, ettől nem lettünk gazdagok, hiszen a pénzügyi – gazdasági szűkség, amelybe az a szerencsétlen állapot, hogy „a családanya” utálni kezdte a családjának azt, a nagyobbik részét, amely nálam maradt, illetve, utólag hozzám vissza került, arra szorított, hogy jól elmaradtunk a közköltségek (Hogy a magyarországiak is megérthessék: a REZSI.  ) kifizetésével.
Természetes tehát, hogy ezen felismerések után, egyre távolodni kezdett bennem, mind a vallásos Isteni Gondviselésnek, mind Hamvas által ábrázolt és a Tarot fegfőbb ikonjaként szereplő Bolond nevű szellemi állapotnak a megváltói képzete. Azon kezdtem gondolkozni, meg spirituális - képzeleti szinten "munkálkodni", hogy miként érjem el azt valamiképpen, hogy a gyermekek, legalább asztrális szinten, leváltódjanak az, azt elhagyó anyának és volt-feleségnek az önkéntelen negatív spirituális kapcsolatrendszeréről, tehát annak a tudatos, vagy tudattalan negatív imaginációja által generált asztrális (Mágikus!) hatásairól. Arra, hogy ez által, a leválás által, megszabaduljunk az Emőke tudattalan képzeletvilágának a negatív hatásaitól, káros befolyásától? Az anya – volt feleség! -, tudatos, vagy önkéntelen „vissza-haragvó” képzeletének az időnként végletesen vészessé fajuló állapotainak a káros hatásától. Azt észlelhettem ugyanis a húgainál több évvel idősebb Medárdán, hogy a válási időszak után két - három év múlva (kb. 14 – 15 éves korától), egyre kevesebbet kerül vészhelyzetekbe a válási időszakhoz képest, még akkor is, ha egy - egy, az anyjuknál tett látogatásuk után, teljes pszichológiai kábulatba esett és a figyelői képessége szempontjából un. teljesen dezorientált lett. (A gyermeknek ezek a lelki – tudati kábulatai olyannyira erősek voltak, hogy ilyenkor képes volt ismételten, elképesztő elemi hibákért rossz jegyeket kapni az iskolában, holott általában jó tanuló. Majd ezt követően, általában hűléses tünetei is jelentkeztek, akkor is, ha gyakorlatilag egyáltalán nem volt, amitől meghűljön. Ezek viszont már nem váltak olyan magas lázzal járó betegséggé, mint kisgyermek korában.)
Medárda nagykamasszá válása után, megnyugodtam tehát valamelyest, hogy - amint ezt sejtettem is korábban … - a rémes helyzet nem fog tartani örökké, és reménykedtem, hogy a Medárda kishúgai, nála hamarabb érik el ezt az anyai képzeleti és gondolati emanációnak a káros (és néha veszélyes!) asztrális befolyásától mentes állapotot. Sőt, belső sugallatra, én is igyekeztem újabb erőfeszítéseket tenni a, figyelem: „automatikusan – mágikus” erejű, tehát külön mágikus praktikákat nem gyakorló, és még csak agykontroll technikákat sem gyakorló, Bolondnak „magas rezgésűnek” képzelt, tudati és képzeleti állapota elérése érdekében. De hát csoda-e, ha ekkora, illetve ilyen erős SORS-ZAVARÓ hatásokkal szemben, tehát: még a gyermekeknek a tudati lelki állapotát is zavarni képes, anyai asztrális ellenszélben, ez nagyon nehezen ment? Főként, ha mindehhez hozza tesszük még a munkakerülő, és deklarált - felvállaltan gonosz ("székely vallásos-anarchista"!) Kökös község szélében székelő prófétának, Nagy Attila Pulinak, majd, a számára unszimpatikus apákra vadászgató, azokat ugyancsak a sátáni rágalmaival gazdaságilag tönkre tenni igyekvő, budapesti feminista bloggernek: Gerle Évának is, az interneten, ellenem széles körben kifejtett szakmai hitelrontási hadjáratait… Mivel, a gyermekeim féltése nem csak egészségi természetű volt, hanem egzisztenciális jellegű is, főként ami után azt kellett észlelnem, hogy a Turula hozzánk ítélésével és, a vele együtt annak a végzetes 150 lejes gyermektartásnak a bírósági megítélésével, automatikusan beindult velünk szemben az anyának a spirituális fösvénységi mágiája, magamra vonzottam e két sátáni figura könnyű internetes harccal (Aljas Rágalmakkal.) megszerezhetőnek látszó, dicsőség szerzési vágyát.
Azt olvastam az egyik mágiáról szóló kézikönyvben, de Karl Gustav Jung alkímiával foglalkozó, híres pszichológusnál is, hogy, amikor az ember fél, magához vonzza a megfelelő negatív energiákat, illetve a negatív sors-helyzeteket számára létrehozó személyeket is. Nagy Attila Puli és Gerle Éva Domina tehát, ennek megfelelően, a rezonancia egyetemes törvénye alapján, indított ellenem gazdasági ellehetetlenítési célzatú rágalmazási háborút. Az, hogy ezekbe, végül is ők buktak bele és nem mi, csak annak volt köszönhető, hogy folyamatosan igyekeztem megfejteni az események spirituális jelentését, a mágikus hatások és visszahatások színvonalán is. Puli teljesen le szállt rólam, majd eltűnt az internetről is. Gerle Évának a nagy-sikerű és többszörösen díjazott bolgja, a „Cask az olvassa”, vagyis az olvasó-tábora siralmasan beszűkült a velem való „siker-kecsegtető” csatározásai következtében. De hiába, mert háttéri veszély-forrásként, amely által nem személyesen - Ahogy a székely földön is ma mondják, a román nyelvből átvetten: nem direktben - voltam veszélyeztetve, hanem a gyermekeim által, még mindig meg- és fennmaradt a volt feleségemnek az önkéntelenül is, de ellenünk (is) dolgozó, ártalmas és kártékony képzeleti tevékenysége. (A Skorpió – Ascendensét támadó Lilithje a Rákban, Sárkányfarka a Rák gyakorlati életkörében: a 4.-es horoszkópházban! A teljesen negatív Skorpió-Uránusza a magány életkörében, én meg Skorpió szülött vagyok és a Kínai asztrológia szerint az annak megfelelő Kígyó évében születtem!) Főként, amiért soha nem tudtam abba a gondolatba bele nyugodni, hogy a válás után nála maradt kicsi Rékánkat is, magához hasonló, felelőtlen érzelmi szélhámosnak, pontosabban: kurvának neveli. (Ez egy, a legmagasabb rendű spirituális állapotnak: a mágikus „bolondságnak” a gyakorlati megvalósítási lehetőségeiről szóló esszé-beszámoló, és tudvalevő, hogy a bolondnak mindig nyersen és közvetve, vagyis erdélyiesen: direktben kell kimondania azt, amit gondol.) Vagyis: róka fogta csuka – csuka fogta róka helyzetben voltam és ezen mit sem változtatott az a tény, hogy ráadásul még tudtam is róla. Az a szülő vesse rám az első követ, aki spirituális magatartást – alapállást! – akar járni, és nem érdekli az, hogy a volt házastársánál maradt, amúgy is hányattatott sorsú gyermekét tudatosan felelősség-ellenesen nevelik!

Mihelyt tehát, azt észleltem, hogy Rékát hónapokig elrejti előlem – És egyszer ez hét hónapon át sikerült is! – mindig feljelentettem ez ügyészségre, de nem csak a gyermeknek a tőlem és a testvéreitől való hermetikus elszigetelése miatt, hanem amiatt is, hogy nem fizeti a gyermektartást. A romániai ügyészség, de más hivatalos hatóságok is, az elsőre rá se tojnak, mindig elbundázzák és eltaknyolják, azért soha, semmilyen körülmények között, nem indítanak büntetőjogi eljárást, hanem csak a második miatt, amit egy súlyos jogin kifejezéssel is ihletnek, ahhoz képest, hogy milyen a bíróságok jelentéktelen összegeket ítélnek meg gyermektartásként. Ezért, a romániai közgondolkozásnak, e számomra máig furcsa, Bikás szellemisége miatt, a gyermektartási kötelességeinek az elmulasztása miatti feljelentésekkel tudtam csak arra rászorítani Emőkét, hogy ne rejtegesse előlem tovább Rékát valahányszor el ment hülyébe és ezt csinálta. És, ha nagyon áttételesen is, de ez a sajátosan romániai erkölcsi fonákság vezetett később a félelemtől való megszabaduláshoz és a Bolondságnak a végső, és minden félelem és más fajta lelki, vagy anyagi nyomorúság alól felszabadítani képes mágiájának, a teljes megfejtéséhez.

Lehet, hogy tévedek, de lehetséges, hogy időközben én is "fejlődtem" egy keveset úgymond (Azért úgymond, mivel ennek a fejlődésnek nincs sok köze a darwini evolúciót a spirituális területeken is erőltető antropológusok és a magukat mesternek, gurunak, tanítónak, stb. Kinevező misztikusok elképzeléseihez.). Legalább is úgy vélem, hogy, bizonyos személyes élmények és események (un. "spontán sors-beavatások") hatására, sikerült az árnyék-énem ezer-egy arcának nem csak az azonnal felismerhető, nagy részét leleplezni és felszámolni, de az addig fennmaradt maradékát is, tehát az árnyék-én rejtett összhatásának a kb. a 98 - 99 százalékát is sikerült leleplezni és a „be-látásuk(!)” után, a megfelelő misztikus módszerekkel megszüntetni. Pl. már nem csapom be magam azzal, hogy ami óta szülő lettem, de legalább is, miután két gyermekes apa lettem, soha nem az én öncélú misztikus "tisztulásom" és "szellemi fejlődésem", a fontos a számomra, hanem a gyermekeink és, a családnak a minél nagyobb mértékű veszély-mentesítése. Ma már tudom, hogy ez már csak azért sem lehet így, mert az idő telésével, egyre komplexebb feladatok és metafizikai kérdések elé vagyok állítva mind a gyermek-nevelés terén, mind a párkapcsolatban, az asztrológiai sorsképletek kauzális feltárásai során felmerülő szakmai kérdésekről és problémákról nem is beszélve. Ami az Emőtöl született gyermekeinknek az anyjuk negatív asztrális befolyásától való mentesítését illeti, tehát a magát az őrület-szerű megzavarodásba vissza süllyesztő anyjuknak az önkéntelen, vagy tudatosan ártalmas befolyásától való mentesítését illeti, soha nem adtam fel a reményt, hogy ez sikerülhet, és ehhez is spirituális éberség, vagyis, az elképzeléseim szerint, a magasabb tudatossággal és szeretet-képességgel járó, szellemi-lelki állapot volt szükséges. Amint alant látni fogjuk, sajnos még sem váltam elég hamar, ehhez az igényhez elég „fejlett” öntudattal és úgymond spirituális képességekkel rendelkező személy. Pedig, amint láttuk a fentiekben, nem csak egzisztenciális biztonságra törekedtem, ahogy ma, az újabb Bika- ajonban ezt legalább elvárják még a családapáktól.
Sőt, első sorban nem is arra! Miután több ide vonatkozó törekvésem, kísérletezésem és erőfeszítésem kudarcba fulladása után, rájöttem, hogy asztrális befolyásolás szempontjából nem léphetek az Emőke helyébe (Vagyis az anya helyébe!) és tehát, hogy soha nem tudnak az én mágikus képességeim vetekedni az övével, csakis abban reménykedhettem, hogy minél erősebb személyi tudatra (felelősségteljes öntudatra...) tesznek szert a gyermekek, annál kevésbé lesznek, bárki által is, asztrálisan befolyásolhatók. - Persze, hogy engem, akinek már meghalt váratlanul egy makk-egészséges gyermeke, legfőképpen a gyermekeknek az Emőnek a rájuk gyakorolt asztrális befolyásának a megszüntetése érdekelt. Hiszen rettenetesen kényelmetlen és kellemetlen már az én számomra is, az, hogy mihelyt valami un. baleseten, vagy vészesebb baleseti helyzeten hirtelen keresztül mentek, a még annál is vészesebb helyzetek újbóli előállása érdekében, mindig fel kellett hívjam telefonon, a már újból férjhez is ment édesanyát és "vész-helyzetjelentést" téve könyörögjek neki, hogy hozza rendbe a lelki világát, mert a gyermekeink bajban vannak. (És akár hihető ez, akár nem, de az is kényelmetlen volt már nekem, hogy a spirituális semlegesítés érdekében az asztrologoszra mindig ki írogassam ezeket a vészhelyzeteket.) Főként azon a nyáron nem tudtam ezt elkerülni, amikor Turula többször is megütötte a kis fitos-orrát (Plútó- és tehát Skorpió-szerv), és ráadásul még egy, a barakk alatt lakozó, barna hátú viperával is találkozott kétszer. És Etelkától sem várhattam el, hogy legalább (minimum) egy tizenöt (15) éves gyermek öntudatára tegyen szert, mivel a lányaink egyáltalán nem un. koraérő típusúak, nem, hogy a hozzám való visszakerülése idején alig múlt hét éves Turulától…
Hát kísérletképpen elkezdtem őket "Bolondoztatni". Vagyis még többet viccelni velük mint korábban, és a bolond-rajzolás segítségével a képzeletüket általában egy Salvator Dali féle, felszabadult szellemiség irányába terelni. És csakugyan, így el is tudtam érni azt, hogy olyan időszakokat is megértünk, amikor kilenc – tíz hónapon át sem voltak betegek, tehát még csak komolyabban meghűlve sem, vagy más komolyabb betegség által érintve. (Medárda 15 – 16 éves korától egyáltalán nem.), azon kívül, hogy a nyár végén, amikor Viola újból erősen megharagudott hirtelen az Úristenre és "szegény helyzetünkre", egyszerre és zsinórban hánytak, vagyis "gyomor-mentek" és erősen belázasodtak, persze, Ividőnek a hasonló tünetekkel járó megbetegedése után! (Az Emőtől született nagyobb lányok hamar kigyógyultak ugyan, de Ividő és főként sokáig még Viola hosszan folytatták az elengedés alkímiai műveletét. Utóbbi addig, amíg elképesztőn lesoványodott, tehát testileg legalább is, teljesen újjá született. És ezt olyannyira, hogy a visszerei is, amelyek az Uránuszhoz, tehát az irányváltás szelleméhez kapcsolódnak, félig elmúltak. A lényeg tehát, hogy egy idő óta, a káros asztrális befolyás ellenében, egyfelől az életkoruknak megfelelő, maximálisan elvárható felelősséget és komolyságot várok el a lányoktól az iskolában és a családban való viselkedést illetően, másfelől, ugyanolyan szigorúan megkövetelem, hogy "bolondkodjanak". Tehát, hogy bolondos rigmusokat gyártsanak és saját elgondolásaik szerinti, színes bolondokat rajzoljanak és általában, Dali szerűen, vidáman szellemeskedjenek, hogy vidám szellemi társítások szerinti meséket mondjanak nekem és főként egymásnak. Turulának egészen jó költészeti alkotása is született a témában, amely kiegészíti azt a gyermekkorban megtanult áprilisi verset, aminek - szégyen, nem szégyen -, de a logikai nyitjára én csak az idén áprilisban jöttem rá:
"Áprilisnak Bolondja fel mászott a toronyba.
Meg kérdezte hány óra?
Fél tizenkettő. Bolond mind a kettő."
(Mire is kellett nekem az idén tavasszal rá jönnöm e versikét mondogatva? Hát a versikének - Szerintem ez a legjobb magyar Haiku. – a lényegére! Ti, hogy a toronyba fel mászó Bolond, tulajdonképpen azért Bolond, mert megkérdezi fent a toronyban "valakitől", aki nem lehet más, mint saját maga, hogy "hány óra?" (Ti., azt kérdi a Bolond saját magától, hogy "Mi a helyzet?") Azt értettem meg tehát, hogy: vagy a Bolond az aki válaszol magának, vagy „tényleg” válaszol neki „valaki bentről", hogy féltizenkettő. - Hát ezért van az, hogy Bolond mind a kettő, mert "ketten vannak" a Bolondban is és a Toronyban is (Az elefántcsonttoronyban, tehát a beképzeltségben). A Bolond, és az árnyék énje.
Nos, ezt elmagyaráztam a családomnak is, és mint jó – Bolond, nagyon sokat derültem, a rejtély értelmén.
De még többet nevettem a Turulának a zseniális kiegészítésén (A vers folytatásán), amely így szól:
"Ha Bolond a kettő,
miért nem tizenkettő?" :lol: :lol: :lol: !
(Tehát: miért csak fél tizenkettő? – És így tovább…)
Majd később kiegészítettük arra, hogy:
„Mert ha tizenkettő,
Nem Bolond a kettő!”
És ezzel együtt azt is meg értettem, hogy hol tévedett Hamvas Béla az ő Harleqin-jében. Ott első sorban, hogy a Bolondot, vele-születetten Bolondnak ábrázolja, mint a hívek szentimentalizmusára utazó vallás Jézust: kizárólag őt egyedülien az Isten Fiának! (Holott Jézus maga figyelmeztetett arra, hogy a zsoltárok szerint is mindannyian Isten fiai és lányai vagyunk. Tehát nem csak ő maga az kivételesen!) Amint Jézus sem lehetett annyira fiatal, mint ahogyan a vallásos tanok azt beállítják – Egyes források szerint nem 33 évesen feszítették keresztre és „távozott a mennybe”, hanem 65 évesen! Gondoljunk csak bele: 32 évvel később, vagyis, neki is kellett rendelkeznie némi felnőttkori élettapasztalattal, mielőtt a világra szóló, egyetemes értékű beavatási meggyőződéseit elkezdte volna tanítani és az Evangéliumból ismert kinyilatkoztatásait meg tette volna: Egy amerikai kereszténység-kutató történész szerint viszont családos férfinak kellett lennie, mindenképpen, mert különben még a zsinagógába sem eresztették volna be 30 éves kora után, nem, hogy a Tóra szent tekercsét a kezébe adják, hogy azt értelmezze a szülő-városában, ahol ismerték és tudták jól, hogy hány éves! – úgy, a Tarot Bolondja sem született „szent hülyének” és nem is lett azzá valamilyen fej-, illetve agysérülés következtében!
Sőt: a Bolondság egy olyan mélyen beavatott öntudati állapot, egy olyan – És minden szentséggyalázás nélkül: - krisztusi, spirituális állapot (Tulajdonképpen ő a megtestesült krisztus, csak Bolondnak kell neveznünk, a vallásos ostobaságok miatt, nehogy az egyházak tudás-áruló papjai és püspökei bepereljenek, vagy ránk uszítsák a tömegeket.), amit az egész Tarot-rendszer kálváriáján tudatosan végigjárt megvilágosodott és főként: nagy fokú hibabelátási és felelősségvállalási képességgel rendelkező személyek, el tudnak érni az életükben.

(Folytatása következik)

Szerző:  Kozma Szilárd [ 2017.01.30. 15:26 ]
Hozzászólás témája:  Re: Az ezer szirmu lotuszvirág kelyhének a közepén ragyogó..

II.
A Mi Atyánk c, mágikus ima kérése, ami szerint: "...legyen meg a te akaratod, amiként a mennyben (A tudatban, a képzeletben), azonképpen itt a földön is (Az életünkben is).", azt az ideális szellemi – spirituális állapotot kívánja beidézni, aminek lassan – lassan elérkezik a 21 században ideje. Tehát, amikor a felelősségteljes anya és apa – szülői párok (Az általános emberi rendeltetésüket beteljesítő élettársak) többsége válik Bolonddá, vagyis kívül – belül kiegyenlített lénnyé: Androgünoszá.
A Hamvas egyik nagy tévedése tehát a Bolonddal kapcsolatban az, hogy a kiegyenlítődést össze téveszti a paradoxonnal (Ezt a paradoxont, az Aleqin c. esszéjében, mint axiomatikus alapot, le is írja!) és azt képzeli, hogy, „paradox (természetellenes) módon”, a bolondok egyenesen magas rendű szellemi tudattal rendelkező Bolondnak születtek. Tehát karma nélküli személyeknek (Tehát: nem pietista keresztény vallásos értelemben vett, szenteknek, hanem valamiféle, Buddha – szellemmel és tudattal rendelkező, végy- és hiuság és ambíció nélküli személyeknek) születnek. (A keresztény vallás is azt állítja Jézusról, de azt még megfejeli egy hatalmas adag pietizmussal is!) És tehát, hogy ebben a kiváltságos - „szűziesen” Bolond-helyzetben élő misztikusok, különösebb karma-oldási erőfeszítések és életfeladat-vállalások nélkül is, Boldogokká válhatnak. A Hamvas második nagy tévedése viszont ugyanaz, mint a vallásoké, amelyek azt képzelik, hogy a gyermektelen papok, apácák és szerzetesek is, tényleges Boldogokká (Bolondokká!) válhatnak. Holott világos, hogy nem válhatnak azokká, mivel ők, kiegészítő ellentétes nemű párok nélkül („szüzességi fogadalomban”) élve, eleve folytonos testi kiegyenlítetlen állapotban élnek! Hamvasnak a kissé korai halálát ismerve, illetve a „nyomorult” halálának a drámai jellegéből tudhatjuk, hogy Hamvasnak nem sikerült teljesen Bolonddá válni. Eközben a vele egy idős, de sajnálatos módon, nála kevésbé ismert és felkapott spirituális írótársának, az igazi Bolond - Szentkuthy Miklósnak viszont, aki élete végéig, szó szerint is és folytonosan "Bolondkodott", nagy a gyanúm, hogy igen: 81 évesen, de makk egészségesen, álmában lépett át a túlvilágra!
De a Bolonddal kapcsolatos legnagyobb spirituális tévedését Hamvasnak abban találhatjuk meg, hogy szerinte a Bolondnak a számunkra ismeretlen mágikus ereje és titka abban található meg, hogy folytonosan a melankóliából táplálkozik, hogy abból szívja úgymond a titkos és rendkívüli életerejét, bátorságát, félelem nélküliségét, stb.
Óriási tévedés! Ezek szerint tehát, Hamvas nem jött rá, nem ismerte fel a melankóliának a romboló (negatív) energiákat szülő természetét. Mind költőként, mind a 12. horoszkópházban álló Sárkányfarokkal rendelkező, több bolygós Skorpió – szülöttként, egészen közelről, nagyon is jól ismerem a melankóliát, a szomorúságot és a nosztalgiát, amelyektől már csak egy lépés választ el az öngyilkossági vágyakig, amiket szintén volt alkalmam mélyen átélni fiatal koromban! Sőt: talán még a „világos” öngyilkossági vágyak sem annyira veszélyesek a negatív asztrális energiák keltésének és szaporításának – növesztésének a szempontjából, mint a melankólia. Mint ez, a „jogos” szomorúságtól megrészegült lelket szurokként bevonó és a romlás mélységeibe húzó kábult állapot, ami éppen a Hamvas által oly sokat emlegetett és értelmezett megváltói éberségnek az ellentéte! Nincs semmi, ami a végzetes kaméleoni önáltatásnak és a mélyen rejtett kevélységnek, ezt az andalítón édes magas színvonalát el tudná érni. Mint egy finoman illatozó, láthatatlanul kellemes pókháló, szövődik ennek az édesen elveszejtő, vészterhes vonzáskörébe kábulló lélek-madár teste köré, amely kábult lélek, miközben azt érzi hogy ez által szabadon repül, igazából és tehát gyakorlatilag, a pokol kapuja felé szédeleg „öröm- és szeretetteljesen”.
Hogy is lehetne ebből a végzet felé utazási „édes” állapotból a Bolond éberségének az állapotába és varázslatos életerejébe kerülni? Hogy lehetne ezzel úrrá lenni nem csak a „félelmen, börtönön, éhségen és szegénységen, de még a halálon” (Lásd Hamvas Béla Harleqin c. esszéjét.) is? – Sehogy! Hiszen, ha nincs ami a lelket ebből az édes pokolból felébressze, pontosan az éberség és az életerő és a megváltódási állapotnak az ellentétébe: a végső romlásba lehet a melankólián keresztül kerülni. A melankólia – kór, nem véletlenül tartozik általában a Víz-jegyek szellemi körébe az asztrológiában, vagyis a teremtés és az utódgondozást és nevelést megtestesítő Rák életkörébe, meg a Halál és Újjászületés létmotívumait megtestesítő Skorpiónak a szellemi körébe, de főként és különösképpen a megváltást megtestesítő Halak életkörébe, ahova a Bolond is kapcsolódik analogikusan! De korántsem, mint újjászületés és megváltódási képességek elérésére való törekvés, hanem mint az igazi boldogság elérését lehetetlenné tevő, hátráltató karma, tehát, éppen mint az azokról való lemondás! Mint az újjászületéshez szükséges rendkívüli belső erőfeszítések megtételéről való lemondási késztetés! – Ez pedig nem lehet a Bolond „szellemi – spirituális” alapja, alapállása! Sőt! A BOLOND, az életerőt elszívó MELANKÓLIÁNAK (És a nosztalgiának, és a szomorúságnak) A TELJES ÉS VÉGLEGES MEGHALADÁSÁNAK A MEGTESTESÜLÉSE. A minél teljesebb karma-oldást és karma- meghaladást követő, kauzális megtisztulásé, amely a nagy-komoly, de steril tudományos okoskodást éppen úgy szembe neveti, mint a vallásos – érzelgős meghatódást. De szembe neveti a szintén steril művészi öncélúságot és az írástudói édes- árulást is, az esztétikai korrupciót is.
A Bolond, ezért varázslatosan szabad és tiszta és ezért oly egyedülien morális. Mert egyedül az isteni igazság moralitásában bízik és hisz, ami valljuk be őszintén, hogy a mi emberi igazság-mércénkkel mérve és nézve, és abból megítélve (Jupiter) néha nagyon elfogadhatatlan számunkra.
Ezért írhatja Hamvas Béla is, érdekes módon azt a Mágia Sutra végén, hogy „a legfőbb morál a szabadság”, miközben ebben az alkímiai tanulmányban azt bizonyítja be, hogy a megváltódás elérése szempontjából, az isteni igazság (az egység!) szellemének az érvényesülése fontosabb, mint a jóságé. Szerintem tehát, Hamvas itt téves kifejezést használt, hiszen az egész esszében tulajdonképpen arról van szó, hogy az igazságnak, az igazság szellemének, vagyis, az igaz embernek van (lesz) hosszú távon pozitív mágiája, és nem a jóságosnak (Az un. jó – tehát a jóságosan, vagyis: karitatívan viselkedő és gondolkozó,) embernek. Az esszé-záró (Bolond!) mondat tehát, szerintem, úgy hangzik, az egész esszének a logikus gondolatvezetéséből következően, hogy: „A legfőbb morál az Igazság.” Amik egyben a boldogság záloga is, mert szeretet nélküli környezetben is lehet belül, önmagában az ember boldog, de az igazságtalanságban, tehát ott ahol folyamatos módon kell igazságtalanságot látnia és elszenvednie, abba előbb utóbb bele rokkan, felrobban a szíve az elfojtott nehezteléstől és haragtól, vagy megbomlik az elméje.

Hamvas Béla kétszer is járt háborúban, mind a két világháborúban részt vett. Az első világháborúban fiatal : Nagyon fiatal! - tiszt kadétként front-vonalba is került, ahol aztán megsebesült, egészen pontosan, hirtelen jött ágyú-lövedék robbanás következtében, a szervezete számára kivédhetetlen és elviselhetetlen légnyomás hatás alá került, amivel sokáig korházi ápolásra szorult, majd harcképtelenné nyilvánították, de nem szerelték le, és nem harcoló állományba sorolták, majd hosszas huzavona után mégis leszerelték. Arról sehol nem írt, hogy amikor frontvonalba került, kellett-e lőnie az ellenségre, tehát, hogy kellett-e ember ölnie, hanem csak arról, hogy mennyire elviselhetetlen volt számára ott, abban az össze zártságban együtt élnie az ott, a züllésen kívül másra képtelen fiatal kadéttel. A második világháborúba, mint tartalékos őrnagyot hívták be tiszti szolgálatba, ahonnan később megszökött állítólag, de arról, hogy esetleg ekkor is tűzvonalba került volna, tehát hogy élet – halál harcolnia kellett volna, nincs tudomásunk. Egy biztos, hogy azokban a háborúkban harcoló katonáknak és tiszteknek már messze más fogalom- és képzetrendszere volt a harcról, mind a középkori lovagoknak, akik mindig valamilyen eszme nevében álltak neki életre - halálra megküzdeni az ellenséggel, illetve az ellenségnek vélt személyeket meggyilkolni, vagy magukat meggyilkoltatni azokkal, de igazából soha nem gyűlölték az ellenséget és nem is féltek attól, vagy a haláltól. És azt az egész „vérben fürdést” nem találták értelmetlennek, hanem úgymond, isteni rendeltetésnek. A huszadik századra már nem ez volt a helyzet. A fiatal Hamvas Béla is még lelkesen jelentkezik kadétnek, hogy aztán majd harcolhasson a hazájáért és a vallásáért, de amit a fronton tapasztal, azt egyrészt megutálja, másrészt attól megretten.
Ezt követően és ennek hatására jelenti ki később, Nietzche nyomán, azt, hogy olyan mint kereszténység nincs, soha nem is volt, nem is létezett. Hogy a civilizáció nem más mint egy halom szemétdomb és benne az emberi faj, egy, az állati fajnál egy sokkal alacsonyabb szinten élő horda. De azt is tudja, vagyis gondolja…, hogy ez nem mindig volt így, tehát volt egy olyan idő, legalább is az emberiség legendás arany-korában, amikor az ember még nem volt ennyire aljas, és az általa folytatott egyetemi tanulmányok, majd a magán kutatások folytatásával elindult megkeresni az időben és a kultúrák és különböző civilizációk kultúrájában visszafelé, az emberiség történetében megkeresni azt a romlás-pontot, az a szellemi-lelki eredetű szörnyűség, az az elaljasodás, amit ő a háborúkban észlelt, hol és mikor kezdődött. Kielemezte a kortárs és a klasszikus európai civilizációt és kultúrát (Filozófiát és teológiát), majd a középkoron át vissza hatolt a görögökig és a zsidókig, de ezt az általa sötétnek nevezett váltási pontot nem találta. Ekkor az ázsiai kultúrákat kezdte tanulmányozni az amerikai bennszülött (Hibás gyűjtőnéven: indián) kultúrával együtt, szintén az időben vissza haladva. Miután megtanult kínai nyelven írni és olvasni, meg szanszkrit hindu nyelven is, annak az érdekében, hogy ne másod kézből kelljen megismernie e civilizációk és kultúrák irodalmát – szellemi spirituális jelentéseit, azoknak az európaitól merőben eltérő szemléletmódjának a hatásra, arra ébredt rá, hogy egész végig, „Jellegzetes Európai hibát követtem el: Azt a bizonyos fekete pontot, a saját személyemen kívüli világban kerestem.” Korábban is írt és közölt irodalmi és filozófiai jellegű cikkeket, sőt. Köbvyeket is írt és jelentetett meg, de az igazi Hamvasi életmű, az tehát, ami azt a hagyatékát képezi tulajdonképpen, amit az életében nem is sikerült a kommunista ideológiai terror alatt közölnie, ezt követően jött létre.
Érdekes, hogy Hamvas Béla, a kutatásai során, az asztrológiával is egészen közelről megismerkedett, olyannyira, hogy jó néhány személyi horoszkópot is elkészített és értelmezett, de az általa (is) felfedezett „fekete pontban”, amiben igen is helyesen, a minden „belső” emberi tévképzetnek és eszmei-lelki zavarodottságnak az okozóját felfedezte, és amely minden külső nyomorúságnak és szenvedésnek az okozója is tulajdonképpen, nem volt képes meglátni és megérteni azt a virtuális asztrológiai pontot, amit a modern kori személyi sors-képletekben Lilithnek neveznek. Ír külön az asztrológiáról számtalan helyen, és Baktay Ervinhez hasonlóan, még a bolygóknak és a konstellációknak a spirituális – analogikus jelentését is leírja, de e Lilithet valamiért figyeklmen kívül hagyja és nem azonosítja az általa fekete pontnak nevezett, sátáni váltóponttal, holott még a váltópont elnevezése is találó, hiszen a Lilith maga is egy olyan, az isteni dimenzióban végbemenő metafizika jelenségnek a személyi horoszkópokban is nyilvánvalóan és szükségszerűen megjelenő megfelelője, amelynek során, a Polaritás és a fokozás egyetemes törvénye, a „külső” isteni dimenzióba az abszolútumból kiáramló sérült ideakvantumokat átváltozatja, átalakítja saját ellentétükké. Ez a karma-állapotok létrehozásának a jelensége. Az Ádám Kadmonnak viszont, tehát istennek a megváltásra, vagyis ezeknek a sérült ős-idea kvantumoknak a vissza szerzési – megmentési lehetőségére vonatkozó ember-géniuszának, éppen az a rendeltetése, hogy ezeket a Lilith-jelensége által a saját ellentétükké változtatott ősideákat magába szívva, magához és magába vonzva és vonva, azokkal együtt a kemény fizikai állapotot és ugyancsak kemény visszajelzési lehetőségeket biztosító, fájdalom-képes, és tehát érezni és gondolkozni – észlelni és megkülönböztetni képes, fizikai testtel (is) rendelkező emberi lényekbe inkarnálódjon. És éppen azért, mert így, ebben az állapotban, az isteni létbe való visszajutási ösztönnel, vagyis a boldogság-vággyal különálló és külön nemű személyekbe inkarnálódva, kénytelenné válik a fájdalom-jelzésekre hallgatva, valamennyit a benne levő, de a Lilith nevű objektív jelenség által a visszájára fordított ős idea-kvantumokból (képzeteiből, gondolataiból, érzéseiből) az eredeti pozitív állapotba, de már épre és egészségesre vissza- állítani.
A többi részletet, illetve a megváltási – megváltódási folyamatokra vonatkozó magyarázatokat és értelmezéseket, ami ide vonatkozik, le írtam már korábban, a számtalan általam ezt megelőzően elkészített metafizika és asztrológiai tanulmányban. Most csak azt kívánom leírni végkövetkeztésként, hogy Hamvas Béla nem abban tévedett, hogy az általa írt, végül is: Tarot – Bolond értelmezésben, a Bolondokat eleve magváltottnak született személyekként ismerteti, hanem azt, hogy ez a tévedése, ami miatt én mostanig elégedetlen voltam az ő Bolond-értelmezésével, abból származott, hogy nem sikerült felfedeznie az általa (is!) felfedezett fekete-pont jelenségének az azonosságát, az asztrológiában, illetve a személyi sorsképletekben, ha jól tudom, akkoriban már használatos Lilith-el, vagyis azzal, a Lilithnek nevezendő metafizikai jelenséggel, amelynek az észlelésekor, a zseniális magyar Hiperion azt írta le a számok aritmológiai vizsgálatakor - Az én valamikori nagy döbbenetemre és hitetlenkedésemre  - , hogy két teremtés van, és hogy az első a tökéletes, a második, amit Hamvas nem értett, hogy miért jött létre, hogy miért volt szükség rá, „el van rontva”, tökéletlen. Persze, ő az első Lilith által: az abszolút őssóvárgás általi, hierarchia szempontjából, csakugyan elsőként – folytonosan végbemenő teremtésre gondolhatott, vagyis az örök isteni létezésnek az örök – abszolút létből aló folyamatos megteremtődésére. És a második teremtésre, amelyben a fizikai világegyetem mellett és abban benne, már az ember is létre jön és megjelenik, még hogyha az elején csak hiányos idea-rendszerek formájában: az állatok elő-képeiben is, majd határozottabban is, az állatok utódjaként. Itt most csak annyi kitérőt szeretnék tenni, hogy tudatosítsam: a Darwinizmussal nincs is akkora baj, mint amekkorának feltüntetik, tehát, hogy képtelenség az, hogy ugyebár „véletlenszerűen” alakult volna ki az ember az állatokból (az ember és a majom közös elődjéből). Darwin Károly tudós úr csak azt nem vette észre, és azt nem gondolta volna, hogy az állatok „megjelenése” és kifejlődése, sőt: az azt megelőzően, az anyagcserével működő és a hely- és helyzetváltoztatásra (un, szabad mozgásra képes lények kifejlődésére, létrejövésére alkalmas) őssejtek megjelenése is, is az ember kifejlődést szolgálták. Sőt: a naprendszer és a föld létrejötte is, sőt, még a tejútrendszer kialakulása is, azt szolgálta, hogy ezon belül egy éppen ilyen bolygó megjelenhessen, amelyben a szerves élet megjelenése, illetve, amennyiben máshol jelent meg (Az újabb asztronómiai és biológiai kutatások és feltevések szerint!), akkor itt fejlődhettek ki tehát az anyagcserével működő lények (mikróbák), amelyekből később az állatok, majd a különféle emberek is létre jöhettek. És amelyek ma már, tudatosan is részt vehetnek az egyetemes megváltás nagy műveletében: a bennük levő, és az első: az isteni teremtés folyamán megsérült és megsérülő és a Lilith által az isteni lét zavartalansága megtartása – biztosítása érdekében, a visszájukra változtatott ősideáknak a saját személyükön belüli helyreállításának a nagyon fontos - Egy személyes! - műveletében.
Nos, hadd fejtsem ki már végre itt is, na Hamvas féle, nem egészen teljes és nem egészen reális Arleqinjének a kritikai vizsgálata kapcsán, és annak a következményeként megszületett, végső mondanivalómat, amelyet egyébként, már egy másik tanulmányomnak a végén is kifejtettem. Ti., hogy,amint az a fentebb leírtakból is kitetszik talán, a fájdalom, egy olyan, az (Nem vallásos képzetek szerinti!) Úristen által belénk épített, az épségben való felnövekvésünket - tanulásunkat, majd felnőtt korunk után, a megváltásunkat szolgáló kódrendszer (Élet-Kresz), amely nélkül, nem csak hogy nem lennénk képes a saját megváltásunkat, tehát a külső –természeti környezetünkhöz való idomulásunkat, az azzal, annak a törvényeivel való harmonizációnkat jól – rosszul és valamennyire elérni és beteljesíteni, de
még csak felnőni sem lennénk képesek, mivel gyermekként nem érdekelne az, hogy az ujjaink, vagy a kezünk, vagy a lábunk, vagy a fejünk leszakad. Egyrészt. Másrészt, abból, hogy az Úristen – Az ő nagy bölcsességében…  - hogy a Bolond- eszmefuttatásom végére, egy Bodó Attila féle, szemforgatóan kenetteljes „bolondságot” is írjak, jó példával való elöljárásként végre! – kieszelte és belénk építette a testi fájdalmat, de még az olyan külső benyomásokat is fájdalmassá tette lelkileg, sőt, még szellemileg is a számunkra, amelyek minket az önérzetünkben, illetve a boldogsághoz való eljutási igyekezetünkben sértenek meg, csak és csakis azt lehet kikövetkeztetni, hogy a legértelmesebb emberi alapállás, az amely a kívülről (Tehát fentiekben leírtakat meg nem értők, illetve az arra nem kíváncsiak számára) a legnagyobb őrültségnek fog számítani mindig is: FELNŐTTKÉNT ÖRVENDENI ANNAK, HOGY HA FÁJDALMAS KÜLSŐ BENYOMÁS ÉRI A TESTÜNKET, VALEMYLY TESTRÉSZÜNKET ÉS SZERVÜNKET, de még annak is örvendeni, ha valaki önérzetünkben megbánt, megsért, vagy másképp okoz lelki bánatot nekünk, Sőt, még akkor is, ha anyagi kárt okoz. – Itt és csakis itt, vagyis, hogy erre képesek vagyunk-e, kezdődik a, ma minden misztikus szélhámos által unalomig hangoztatott (Élükön a hitről állítólag nálam sokkal többet tudó Gyergyószentmiklósi Bodó Attilával). „ősbizalomnak”, vagyis ama bizonyos „Istenben való hitnek” a létrejövése. Azt is mondhatnám, hogy elég szomorú az, hogy csak 63 évesen juthattam el ehhez a pofon- egyszerű, de egyesek által, éppen e pofonegyszerűsége miatt elfogadhatatlan és felfoghatatlan, minden élet-elixírnél értékesebb, „drága kincsnek” a felfedezéshez. Azért ilyen későn, mert ezt a pofon-egyszerű dolgot nem képes közölni ma velünk - Mivel, hogy nem volt képes felfedezni! - egyetlen Nobel-díjas materiális tudomány, isteni teológia, misztika- vagy/és mágia-tan és persze, még kevésbé a szuper-okos filozófia sem. De nyilván, nem ezt mondom, mert ha még most is meg engedném magamnak a szomorúság luxusát, ami a Bolondságnak az ránk nézve, istenileg „kötelező” (Liberálisak, lázadjatok! ) vidám optimizmusával szembe helyezkedne. Magyarul: magam alatt vágnám el a fát, amit már nem a bolondság, hanem a hülyeség szellemében követnék el. – Azt, hogy mi a különbség a hülyeség és a bolondság között, nos, azt „Majd máskor mondom el.” (- Hogy a magát magyar Mefisztónak nevező, sátáni költőt se felejtsük ki a Bolond ellenségeinek a panoptikumából.)

V. Végkövetkeztetés és a Hamvas Arlqinjének a kiegészítése:

Abból az elégedetlenségemből indultam ki, hogy a Hamvas Arleqinjét nem csak azért tartottam fikciónak, mert, hogy létezhetetlen az, hogy valaki ekkora, tudósokat és metafizikusokat, filozófusokat – és nem utolsó sorban asztrológusokat megszégyenítő bölcsességgel rendelkezzen már úgymond veleszületetten, amely neki akkora mágikus erőt ad, hogy attól helyből (Ab ovo) erősebb „mint a király, mint a főpap, mint a hadvezér, vagy a halál ás a sors (Lásd a Tarot 10 sz. Ikonja), hanem egy sokkal póriasabb dolog miatt, éspedig azért is, mert a Hamvas bolondjainak, amelyek egytől egyig férfiak ráadásul (Vagyis: nő nem juthat el ezek szerint a bolond megváltotti „erejéig” – Az „erőnek az erejét” itt, a Tabula Smaragdina theleszmája értelmében vetten!) nincs családja, tehát nincsenek gyermekei, és nem kell azokat féltenie a felesége, vagy az esetemben: a volt felesége negatív asztrális – mágikus befolyásaitól.

Nos, az édesanyák mély-tudattalan lelki és szellemi világa zavarának és feszültségeinek alárendelt és kiszolgáltatott gyermekek betegségeire, baleseteire, szélsőséges esetekben azoknak a halálára vonatkozó, problémára is éppen ez és egyedül ez, a „Bolondság Bolondsága” adja meg a pozitív választ és megoldást is! Ez ugyanis az egyetlen és egyedüli megoldás, amely az előbbieket megelőzni képes! Ez a pozitív mágikus erő, ami a Bolondság - bolondságának a gyakorlásából következik. Illetve amire, éppen hogy ez az egyetlen egy és pótolhatatlan és helyettesíthetetlen végső és "mindenható" mágikus megoldás. Tudni illik, hogy nem csak az un. Gyakorló édesanyák, de már a jövendő kismamák is, akik ehhez a minden kincsnél értékesebb spirituális információhoz hozza jutnak, ha van már horoszkópjuk, ha nincsen még, de legalább ezt a „bolond” (Mondom: hülyének, őrültnek tűnő!) lelki alapállást vegyék fel, és ahogy Jézus mondja: „Ővék lesz a mennyek Országa”. Ez egészen biztos, ezt garantálom. A részleteket ée miérteket és ok – okozati összefüggéseket, ebben a videóban magyarázom el:

https://www.youtube.com/watch?v=SAlQtFR ... load_owner

De figyelem, nagy figyelem:

A Bolondságnak a Bolondsága, A TÁRGYI – ANYAGI VALÓSÁG ÁLTAL JELZETT ÉS TÜKRÖZÖTT UN, OBJEKTÍV IGAZSÁGNAK (Tehát, még nagyobb figyelem: nem a karmáink, a karmikus tévképzetein és a természeti egoizmusunk által sugallt szubjektív igazságnak!) A FELFEDÉSÉÉRT, LELEPLEZÉSÉÉRT, FELMUTATÁSÁÉRT ÉS ÉRVÉNYESÍTÉSÉÉRT VALÓ HARCNAK A SZÜKSÉGÉT NEM SEMLEGESÍTHETI, ILLETVE NEM PÓTOLHATJA. Sőt azt igen is, szükségessé teszi! És a kettő éppen, hogy az igazságért való harcnak is „az örömében”, az igazságért való harcban való részvételi lehetősége miatt érzett boldogságban találkozik.

Nem létezik, hogy azok, akik a többi tanulmányainkat olvasták, és akik a többi, youtube-re is feltöltött videóinkat látták, ne tudnának ebben sikeresek lenni!

Sikert barátaim: Szilárd

Oldal: 1 / 1 Időzóna: UTC + 2 óra [ nyi ]
Powered by phpBB® Forum Software © phpBB Group
https://www.phpbb.com/