|
: Levél egy misztikus tanítóhoz', 'Amint a topic címében, és az általánosító megszólítésban is jeleztem ezt, nem kivántam a Székely Szellemi Egyesület levelezőlistáján, a hozzám kéretlenül és váratlanul intézett levelében található mézes - mázas kitanító mondatai után következő húsz - harminc felkiáltójelét, mint megannyi sortüzet rámzudító Városi Malinda nevét itt feltüntetni, mivel a személy egyáltalán nem volt számomra fontos, hanem a jelenség. Az viszont nagyon! Ha hiszi az olvasó, ha nem, Lindával egyáltalán nem beszéltem meg azt, hogy feltegye a levelem folytatásaként az ő egyértelműen nevesített hozzászólását, amit szintén a szsze-ből vett át, mint később Emőke, ami azt is jelezte, hogy kinek szól a “Misztikus vezetőhöz “ címem. Linda Kolozsváron él a családjával együtt, és vele még csak nem is találkoztam eddig un. “élő sulyban “. Persze, ettől még válthattunk volna magánuton emileket, de hálistennek, nekem is sok a dolgom, és gondolom, neki is sok az öröme most, hogy a férje haza jött végre spanyolországból, mintsem, hogy ilyen háttérintrikát folytathattunk volna egy olyan személlyel szemben, aki elküldte ugyan a személyi születési adatait, de rögtön megsértődött és letegata azt a keveset is, amit az Oroszlánban álló Lilithjéről a napvilágra hoztam, annak bizonyítékául, hogy az asztrológusi tapasztalataim nem csaltak meg a szeretettel és toleranciával teljes mondatait követő húsz - harminc felkiáltójeles mondatait illetően. Azt viszont be kell vallanom, hogy én tanácsoltam Emőkének, hogy vegye át ide a kettőjük között kialkult “termékeny “ vitát, miután elmesélte, hogy az utolsó levelében, Melinda milyen rafinált módon ( “szeretetteljesen “) fölényeskedett vele úgy, hogy közben olyanokat írt, hogy a feleségem még nem találta meg önmagát (Persze, a Gyurcsány Ferenccel egy idős és azonos karmás kiforrott személyi öntudattal rendelkező Melindával szemben!) éppen annak érdekében, hogy ne sekélysedjen steril általánosságokban a dialogusuk, amennyiben azt hajlandó Melinda abban a környezetben is folytatni, ahol nem az ő közhelyes - tévéműsorvezetői szintű - jóságoskodáson alapuló “igazmondási “ logikája érvényesül. Mert az, hogy menniyre veszélyes ez a személyi horoszkópokból kiolvasható karmikus determinációkat és életfeledatokat messze elvető, sőt: az aszzrtrológiai információt fitymáló logika, az is bizonyítja, hogy azt a lehetőséget is megragadja, hogy úgy fölényeskedhetik a tudatos Emőkén, hogy megsajnálja (Negatív Szaturnuszi elv), majd “felmenti “ Emőkét az alól, hogy az Enikő lányunk halálának a gyakorlati, spirituális és kauzális okain töprengjen, illetve, hogy e töprengései eredményeként megtalált igazságok szerint vezesse az életét és ezeket az igazságokat másokkal is megosszon. Nem tudom, hogy a Logosra amugy feliratkozott Melinda megfogadja-e az Emőke tanácsát és hajlandó lessz-e akárcsak bele olvasni az általam itt leírtakba, de mindenki számára, akit esetleg sikerült megtéveszteni ezzel a humánusan hangzó etikai véleményével, a következőket kell elmondanom azzal kapcsolatosan, hogy mire való is az a gyász-év tulajdonképpen, amit a kislánya halálakor önmegától, a benne levő, addigelé számára ismeretlen negetiv potencialitásoktól megijedt Emőkének nem sikerült akkor úgy kihasználni, mint nekem. Nekem ugyanis meg volt akkor az az “előnyöm “ vele szemben, hogy én rohantam el az akkor még meleg, theét mindössze ájultnak hitt, de voltaképpen a holtan talált kilsányunkkal a korházba, és én nézem a lefektetéskor még élő alakját, a korházi rendelő vizsga-asztalán meztelenre kibontottan látni, ahogy elszineződik és megjelennek a hullafoltok rajta, majd én láttam amint a hidegházban örökre eltünik a szemem elől a halottak birodalmában egy hideg acél-fiókban. Én éreztem azt, hogy mindjárt megőrülök és nekem jutott eszembe az, a miatyánk önkéntelen mondása közben, a hidegház előtti rettenetemben, hogy amennyiben most nem terhelem be magam a gyernek haláláért az összes felelősségekkel, örökre elvesztem. Hiszen metafitikusként nem hazudhattam magamnak azt, hogy a gyermek azért halt meg, mert a Mo-i körzeti orvos fölölegesen belőtte őt a kötelező védőoltások mellett infuenza és agyhártya gyulladás elleni szérummal is, amitől annyira meggyengült az immunrendszre, hogy egy ismeretlen vírus, ami ellen nem volt beoltva megszállhatta és megölhette, de azt sem fogadhatta el a maradék józan eszem, hogy az Isten akarta hogy ez így történjen, csupa önkényes szeszélyből. Ott abban a retettenetes és akkor elfogadhatatlannak tűnő helyzetben, egy másodperc alatt megértettem és megfogadtam magamnak azt, hogy amennyiben bármely külső erőt is vádolnék a halálával, el vagyok veszve és semmit nem ér az egész hátra levő életem, mivel vagy nem fogom megérteni azt, hogy mi is történt valójában, vagy megmaradok a sejtések szintjén, de azokat le fogom hazudni magam előtt és akkor viszint én is egy erkölcsi hulla leszek. És akkor már semmi értelme nem lessz annak, hogy tovább éljek. Egy éven át folytattam tehát az ok-okozati rögök közötti kútásást és bányászást a tudatos és a tudattalan alvilágom legmélyebb szintjein, hogy megérthessem azt, hogy Enikőnek miért kellett meghalnia, és ennek a kerek egy éven át tartó, meglepő beismerésekkel és felismerésekkel járó munkának köszönhetően, kerek egy évre a gyermek halála után, meg tudtam bocsátani magamnak, vagyis a bennem is ott levő és az általam is munkálkodó egyetemes sorserőknek azt, hogy az ártatlan kislénynak meg kellett halnia ideje korán. Hiszen logikussá vált, hogy az akkori tudatosságom és képességeim szintjén, azokat az asztrológusi tévedéseket és metafizikusi vétségeket (hibákat) kellett akkor nem látnom, és elkövetnem, amiket éppen nem értettem, mivel nem tudhattam, hogy azok metefizikai hibák. Hiszen soha senki azt előttem még fel nem ismerte, de legalább is magyar nyelven, vagy román nyelven, le nem írta, hogy azok metafizikailag végzetes hibák (Pl. hogy olyan a Rák jegyéhez kötödő karmával, mint az enyém és az Emőkéé, nem szabad küldöldre menni a gazdasági boldogulás érdekében.). Ezekről mind részletesen beszámoltam, mind a Táltos Bolond c. regényemnek a XX fejezetében (40 oldal), mind a regény akkori változata befejezése után megkezdett Napló regényem második részében (100 oldal). Amennyiben nem teszem ezt, vagy egy pillanatig is megingok abban a hitemben, hogy ez az abszurdnak látszó halál eset végül is megérthető, ma nem lennék az aki vagyok, vagyis, ami ebből a szempontból a legfontosabb, az akkor két éves, és ma 10-ik éves Medárda mellett, még három, később született ép és egészséges gyermeknek a felelős és a jövőben, főként az ők jövőjében teljességgel bízó édesapja! - Hát ezt a, mindannyiunk számára élő lehetőséget, ne vegye el sem tőlem, sem Emőkétől, sem más, hozzánk hasonló tragédiát megélt, vagy a jövőben megélő szülőktől sem Városi Melinda, sem más, beavatatlan, de beavatottsága hiányában humánus-jóságosan fölényeskedő személy, az által, hogy a spirituális és a kauzális felelősségtudatunk alól: az ember legfontosabb (megváltói) képesésge alól, nagyvonalúan felment! De, hogy ne kapjon ilyen komor hangulatot ez a lábjegyzetem, ide kivánkozik az, amin az este elalvás előtt majd egy óráig nevettem és amitől nagyon jól aludtam: A viasat history-n Kalakuttai Teréz anyáról szóló dokumentumfilm végén szó esett a teréz anya és a Pápa találkozásairól, amelyek alkalmával a híres szent albán asszonyka a maga szent egyszerűségével (Hamvas: “Egy ügyű vagyok, mert ez az egy ügyem van! “) , mindannyiszor meg próbálta győzni János Pált, hogy adja el a papa-mobilját (Azt a landroverből rendelésre alkotott autót, ami nélkül II János Pál nem is tudott már 5 métret sem haladni nyilt terepen, vagyis a hivek között.) és az érte kapott dollárokat adják oda a z Indiai szegényeknek. De ez a szen együgyüségben fogant abszolút igazsággal, még semmi baj nem lett volna, hanem , a dokumentum film írói szerint, a nagylelkű máminak végül is sikerült a Bika Sárkányfarokkal rendelkező pápa-tátit meggyőznie! Mindössze azon múl tehát, hogy a jelenlegi papa (XI Benedek, ha jól tudom..., az tehát, aki egy hónappal korábban a magyar gyülölő fasiszta - hazafias költőt: Vadim Tudort kitüntette.), akarom mondani pápa nem vesztette el ezt a hivek közötti kényelmes haladás lehetőségét, mert a belátásra képtelen, “gonosz “ bíborosok II. János Pált meggátolták, illetve finoman lebeszélték erről a szándékáról...
_________________ Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük.. Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/
|
Belépés
GyIK
Keresés
