ASZTROLOGOSZ, Kozma Szilárd - nem veszélyes asztrológus (Győződj meg, ne óvakodj!)

Asztrológiai fórum: Kozma Szilárd és feleségének valamint asztrológus-barátainak fóruma
Pontos idő: 2018.05.25. 19:19

Időzóna: UTC + 2 óra [ nyi ]




Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 1 hozzászólás ] 
Szerző Üzenet
 Hozzászólás témája: Realizáció II.
HozzászólásElküldve: 2008.04.22. 09:08 
Offline
Asztrológus
Asztrológus
Avatar

Csatlakozott: 2008.03.26. 21:08
Hozzászólások: 19
Napjegy: Skorpió
Aszcendens: Oroszlán
A metafizikai realizáció az adott egyéni lehetőségek szintjén avagy az egyéni és az egyetemes.



Az előbbiekben elhangzott, azaz leíródott egy inkább bevezető-ráhangoló jellegű néhány gondolat a metafizikai realizációról. Most a folytatás következik.
A metafizikai realizációt tekintve egy idő után nyugodtan elhagyhatjuk a metafizikait, csupán realizációt mondva, hiszen csakis annak van realizáció értéke, amely bír a megfelelő szellemi-lelki-fizikai karakterekkel, vagyis a metafizikai alappal.
A realizáció megvalósítást jelent. Vagyis láthatóvá, megnyilvánulttá, evidenssé, explicitté teszünk valamit, ami ugyan megvan már, mint gondolat, kép, terv, idea, de még nem nyilvánult meg. Azonban, ha metafizikailag egzaktak akarunk lenni- márpedig azok akarunk- nem szabad a megnyilvánultat egy az egyben a megvalósulttal összetévesztenünk. Annál is inkább, mivel vannak korrupt megnyilvánulások is, amit a maga módján lehet realitásnak nevezni, de megvalósításnak nem. Megvalósítás az, ami a minél tisztább integritás, egység felé visz. Realitás lehet korrupt, zavaros elemekkel teli valóság, amelyet csak alaposan kitisztítva és bizonyos szellemi műveletek beiktatása és hatása nyomán lehet elfogadni, mint megvalósítás. De nemcsak, mint megvalósítást lehet csakis így elfogadni, hanem, mint valóságot is. Egyszerűbben: a megvalósítás és a valóság nagyon szorosan összetartoznak.
Tévképzet az, hogy a valóság eleve adva van, nekünk csupán reagálni kell erre valamilyen módon. Tévképzet az is, hogy a valóság semmi más, mint az egyéni én szubjektív tartalmainak szüleménye. Ilyen tévképzet alapján még azt a gondolatot is megkockáztatták, miszerint annyira egyes-egyedül az én szubjektív világa létezik csak, hogy a más szubjektumok észlelése is csupán az én-szubjektum merőben kivetített világa, vagyis egy faja illúzió. Mint írtam, ez is tévképzet.
Mindezek nem azért tévképzetek, mert amit tartalmaznak teljesen hamisak, nem igazak, hanem azért, mert egy egész valóság leírásának az igényével lépnek elő, az egész valóságot leírni velük pedig lehetetlen. A valóságnak van egy eleve adott jellege is, van olyan része is, amely eleve nem adott, létezik a szubjektum, az én, létezik a másik szubjektum, egyáltalán a szubjektumok világa, sőt létezik az objektivitás világa is. A lényeg az, hogy ezt együtt tudjuk látni, s ami még fontosabb, hogy ezeket rendezni tudjuk magunkban és világunkban. Ez, hogy a valóság jellegeit, elemeit, szféráit együtt tudjuk látni és megvan a lehetőség arra, hogy ezt rendezni tudjuk nem más, mint az egyénnek a metafizikai realizációra való lehetősége. Ez az, amit még külön fel kell ismerni, mint lehetőséget.
Itt most már rá is lehet arra térni, hogy miben is áll az egyéni lehetőség.
Az egyéni lehetőség kapcsán az emberi-egyéni lehetőségre gondolok, vagyis a személyes lehetőségre. Lehetőséget kell mondanunk azért, mert ez nem egy eleve adott biztos dolog, mármint az, hogy az egyén mindenképpen realizálni fog. Realizálni fog, ha felismeri saját lehetőségét arra, hogy realizáljon. De még ez sem elég. A felismerésnek meggyőződésszerű szellemi tartalommá kell válnia, amely kiérleli benne azt az elhatározást, hogy megteszi azokat a konkrét lépéseket, amelyek magát a megvalósítást jelentik. Még ez sem elég. Ez még mindig a terv, az elhatározás gondolatbeli és tettet megelőző akarat-intenzitásával, azonban ennek még át kell lépnie magába a tettbe is. Hamvas azt mondja, hogy mindez egyszerre játszódik le. Vagyis a terv és a terv realizálása egybeesik. Igaza van, ha hozzátesszük, hogy csak bizonyos metafizikai tudatosságot elérő személyes színvonalon van így. Ez a nívó alatt, az ember míg a tervet bütyköli, amely esetleg moralitásában úgy, mint értelmes következményeit tekintve is némi tisztításra szorulna, addig maga a terv megvalósulása sehol sincs még és ez így jobb is. Így legalább lehetőség nyílik arra, hogy a nem letisztított tervet az ember újra átvizsgálja, kitisztítsa, elemeket kivegyen, másokat bevegyen, szerkezeti, tartalmi változtatásokat hajtson végre. Esetleg az is kiderülhet utólag, hogy ha az ember az illető tervét sikerült volna megvalósítania, tulajdonképpen önmaga és saját világa-valósága felszámolását érte volna el. Mint már mondtam a realizáció azért metafizikai realizáció, vagyis bárminemű megvalósításnak azért van metafizikai alapja, jellege, lényege, mert egyedül a metafizika az, amellyel képesek vagyunk felmérni az összes adott és nem adott elemet, szempontot, helyzetet, következményt, állapotot- mindezt úgy, hogy maga a felmérés iránya az egység állapotának elérése célját követi. Hogyan értem ezt? Ez a gyümölcs, a cél problematikája. Problematikája addig, amíg át nem világítjuk. Mert nem igaz, hogy a metafizikának, jobban mondva a metafizikát gyakorló embernek nincs célja. A hagyomány szellemi embere nem azért mond le az összes gyümölcsről, mert fejest akar ugrani a semmiségbe, vagy a megsemmisülésbe, hanem mert el akarja érni a tökéletes egység állapotát, de legalábbis lényében, lényegében, megvalósításában minél inkább meg akarja ezt az állapotot közelíteni. Ezzel a gyümölcs, vagyis a cél, a céltalanság, a gyümölcsökről való lemondás, kavargó, ellentmondásos problémája fel is oldódott. Aki állandóan szellemi gyakorlatokban merül el, metafizikát, mértéket tanul, gyakorol, nem azért teszi, mert neki esetleg jobb híján a pokol emésztő fagyos tüze is megfelelne - ha nem is örökre de legalább addig, amíg teljesen meg nem semmisül-, hanem azért, mert az emberileg elérhető és egyben a legegyetemesebb megvalósítást akarja, nevezetesen az istenazonosság- tudatot, ennek valóságát, állapotát. Meglehet, hogy végső igazságában maga a pokol emésztő fagyos tüze is isteni, mint a boldogságban ragyogó fenséges világok, állapotok, azonban ha realizációt akarunk, akkor vissza kell egy kicsit térnünk az egyénileg adott és nem adott lehetőségeinkhez. Egyébként maga a gondolat, miszerint nincsen semmi olyan, ami Istenek kívül van, amit pokolnak, vagy amit mennynek nevezünk, mind-mind az isteni megnyilatkozás körébe tartozik, jelentős és főleg hiteles metafizikusok műveiben megtalálható.
Azonban, mint mondtam, vissza kell térnünk egyéni lehetőségeinkhez, amely ugyanakkor egyetemes is, amint azt meglátjuk majd a továbbiakban.
Kezdjük azzal a kijelentéssel, hogy az egyénnek a realizációra való lehetősége adott. Ez olyan, hogy adva van. Adva van, mint lehetőség. Az ember rendelkezik egy olyan konstelláció fölötti szellemmel, amivel megvizsgálhatja magát, egész helyzetét, viszonyait, hibáit, további lehetőségeit stb. Azonban nem adott az, hogy mindenképp realizálni is fog. Az sem adott, hogy egyáltalán felismeri lehetőségeit. Nem adott, hogy rájön arra, hogy rendelkezik egy olyan szellemmel, amely konstelláció fölötti, s amellyel megvizsgálhatja, megismerheti, rendezheti saját konstellációjában meglévő elemeit, tartalmait. Ha már a konstellációnál tartunk, ideje, hogy a realizáció témájába bevonjuk az asztrológiát, mint a realizáció személyes, egyéni lehetőségeinek kulcsát. Rengeteg tévképzet áramlik, van forgalomban az asztrológia metafizikai helyét, szerepét illetően. Egy időben az volt a baj, hogy az asztrológia elmerült a felejtés időtlen sötétségében, s mint valami okkult szellemi múmia maradt meg a beszűkült emberi emlékezésben, amelyben maga a szó csupán valami misztikusan szórakoztató érdekességet kínált, ha nem éppen a napilap mellékletének munkahelyi unalmat űző kísérletét. Ma már az van, hogy az asztrológiával sokan foglalkoznak, a klasszikus szimbólum-értelmezéseket tudják, ismerik azokat a kulcsszavakat nagyjából, amely megadja egy-egy jel értelmezési határvonalait. Tudják, mert ez könnyen elsajátítható, nem igazán igényel egy-két hónapnál többet, hogy az ember ezeket megtanulja. Sőt, az asztrológiai tudás bővítése sem ütközik különösebb nehézségekbe, elég jó erre vonatkozó irodalom is található. A baj ott jön be, amikor ez a sok, asztrológiával próbálkozó ember nem éri el magának az asztrológiának a metafizikai alapokkal való szoros kapcsolódási helyeit, így az egész tudása egyrészt abból áll, amit a klasszikus értelmezésekből, leírásokból nyert, másrészt abból, amit önkényesen hozzátett. Az asztrológia személyes ugyan, de ne felejtsük el azt, hogy nem lehet önkényes. A személyesség nem önkényességet jelent. A személyesség akkor valósítható meg az asztrológiát illetően, ha alaposan utánanézünk a metafizikai alapoknak.
Az asztrológia a metafizikának egyik olyan konkrét formája, amely alkalmas arra, hogy az egyéni életet össze lehessen kötni az egyetemes létezéssel. Ugyanakkor az asztrológia aritmológia is, vagyis számértelmezés, a számnak azoknak a metafizikai karakterisztikumaival, ahol a szám, a kép, a szimbólum, a szó, a sorsvonal még együtt van, így alkalmas arra, hogy az ember számára mérvadó információt adjon élete tudatos alakítását illetően. Mert az élet is tekinthető adottnak, azonban az élet tudatos alakítása már nem. Ez utóbbi is lehetőség. Adva van, mint lehetőség, az embernek tudatosítania kell, hogy van ilyen lehetőség, és csak akkor tud vele mit kezdeni, mint lehetőséggel. Maga a tudatosítás sem adott. Az egész metafizikának, ha egyéb szerepe nem is lenne, minthogy az emberben ezt a fajta tudatosítást felébressze, ez is bőven elég ahhoz, hogy messze a mesterségesen és erőszakosan megszerkesztett tudományok fölé emelkedjék. Tehát, a metafizika is adva van, aminek épp az az egyik felmérhetetlen értéke, hogy az emberben a konstelláció fölötti szellemet felébressze, éppen azért, hogy végre nézzen szembe azzal a konstellációval, amely egyéniségét meghatározzák. A metafizika adva van, ami nem jelenti azt, hogy az embernek nem is lehet önálló, szabad gondolata, csupán az adott metafizika által adott útmutatásokra kell figyelnie. Az adottságot itt nem így kell érteni. Erről talán esetleg egy elkövetkező írásban…
A születési horoszkóp az, amely az egyént visszatükröző szimbolikus lenyomatot ad nekünk az asztrológia által használt jelképek formájában. Nem mindegy, hogy milyen az az értelem, az a nyelvezet, amely ezeket a metafizikai kompaktsággal rendelkező jeleket kibontja és hozzáférhetővé teszi a mindennapi, legtöbbször fogalmi gondolkozás számára. Láthatjuk jól, hogy itt két szorosan összetartozó, de mégis megkülönböztethető dologról van szó. Egyrészt van az asztrológia, konkrétan a születési horoszkóp, a maga kompakt jelrendszerével és van az az értelem, látás, gondolkozás és az ennek megfelelő nyelvezet, amely a szimbólumot vagy még inkább a szimbólumrendszert értelmezi, kibontja, leírja, tárgyalja, a mindennapi gondolkodás számára követhetővé, felfoghatóvá teszi. Az asztrológiai szimbólumok metafizikai kompaktságát az adja, hogy ezekben a szám, a szó, a szimbólum, a kép, az alak, az értelem együtt van. Ezért a szimbólumok helyes kibontása, értelmezése csakis akkor valósulhat meg, ha az értelmező személy rendelkezik azzal a metafizikai tudással, amely feltétele, kulcsa a horoszkóp megnyitásának. Játékosan úgy is fogalmazhatunk, hogy maga az egyént szimbolikusan letükröző horoszkóp egy információs bázis, amit dekódolni kell ahhoz, hogy megnyíljon és amelynek egyedüli megnyitó információs kulcsa az a fajta metafizikai látás, értelem és tudás, amely tökéletesen talál ebbe a szimbolikus-képi-számbeli logosz-kódba, behatol ennek mélyébe és feltárja a benne levő értelmet. A születési horoszkópból így feltárt értelem pedig minden további nélkül megadja az illető embernek nemcsak egyéni karakterrajzát, hanem sorsvonalának leglényegibb vonásait, azokat a szellemi, lelki tartalmakat, amelyek életének legfontosabb mozgatói. Ha ezt az egyén megismeri, már másképpen néz körül a világban. Ez a másképpen körülnézni tudás jelenti a személyes fejlődés, az ébredezés első mozzanatát. A körülnézés persze itt befele tekinteni tudást is jelent.
Körülbelül ez az asztrológia lényege, igen röviden. Tehát olyan, az egyetemes és egyetlen metafizikából eredő, ezen alapuló tudásról van szó, amely konkrét egyénre lebontva lehetővé teszi azt, hogy éppen a konkrét egyén, mint emberi lény képes legyen átlátni saját helyzetét, problémáit, ezek feloldási lehetőségeit és így tovább. Hamvas Béla egyik művében írja, hogy a hagyomány az embernek visszaadja önmagát. Az egyetemes metafizika bázisán álló asztrológia is tulajdonképpen hagyomány, a hagyomány szónak abban az értelmében, hogy lényegét, logoszát az örök, egyetemes szellemből meríti és aki innen merít, az rálát a lényegre is.
Az egyén nem az egyetemes létezésen kívüli valaki. Ezen a ponton még nagy metafizikusok is elcsúsztak, akik az egyént valami szerencsétlen, a tökéletes egységből kiszakadt roncsnak nézték, aki tehetetlen, korlátozott, viszonylagos létet él, csonka, torz, lefokozott, korrupt stb. Elvétették. De elvétették azok az egyént istenítő ideológusok, gondolkodók, akik az egyént egyből és azonnal istenné léptették elő. Egyik sem látta meg, hogy az egyén, mármint az emberi egyén beletartozik az egytemes létezésbe, nem áll azon kívül és meglehet, hogy korlátozott, de megvan az a lehetősége, hogy egyetemessé váljon. Az egyén korlátai tulajdonképpen azok a limeszek, határok, amelyek között egyénisége van, mint egyéniség. Ezek a kompakt asztrológiai szimbólumok, jelképek, számok, szavak azokat a határértékeket, tartományokat, limeszeket adják meg, amelyben az egyén mozog, van, él, de mindezt nem úgy adják meg, mint üres keretet, hanem azt is megmutatják, hogy mi van a keretben. Ez nyilván, mindenkinél más, mint az arc, vagy az újlenyomat, de maguk az alapvető léterők, léttényezők mindenkinél azonosak. Ezek a már semmi előbbire vissza nem vezethető léterők, léttényezők vagy princípiumok az asztrológiában úgy vannak jelen, mint az asztrológia sajátos jelképei, a bolygók, jegyek stb. Ezek az egyetemes léterők, léttényezők alkotják az embert is. Ezek feltárhatók különböző módszerekkel, mint ahogy a modern tudományos pszichológia is teszi és kétség nélkül eljut bizonyos mélységig, mint emberismeret, vagy valóságismeret, azonban a metafizikai gyökig nem jut el, mert jóformán nem is tudja, hogy mivel operál valójában. Van egy terminológiája, ami mesterségesen van megalkotva, és azokat a tartalmakat, elemeket, amivel operál, ezekhez a terminusokhoz köti. Így feltár például egy ilyen s meg ilyen pszichés komplexust, amelyet kapcsolatba hoz valamilyen gyermekkori traumával, amelyre fény derül a vizsgálatok közben. Igen ám, de nem juthat tovább, minthogy így vagy így megpróbálja kezelni ezt a pszichés problémát, természetesen anélkül, hogy legmélyebb gyökerét megértette, feltárta volna. Mindez azért történik így, mert egyedüli támpontja a saját terminológiája, amelynek segítségével elhelyezi a jelenségeket ide vagy oda, ahogy tudja.
Az egyetemes metafizikán alapuló asztrológia azonban egy egész szimbolikus vázra tud értelmezést szerkeszteni, mert ott van a születési horoszkóp. Ez utóbbi megint egy olyan dolog, ami adva van. Hogy sikeresen tudjuk-e értelmezni, az már csak, mint lehetőség adott. Szóval a horoszkóp által rendelkezésünkre áll egy integrálisnak tekinthető szimbolikus-információs alap, amelyből és amelyre elkészíthetjük az értelmezést. Így, az előbb említett, példának felhozott, pszichés problémával rendelkező egyén esetében nem fogunk megállni a gyermekkori traumánál, mint oknál, mert biztosan kapunk valami olyant a horoszkópban, ami ezzel kapcsolatos: Rákhoz, Holdhoz, négyes házhoz kapcsolódó problémák stb. Így ráismerünk arra, hogy az egyénben, mármint neki a lelki, szellemi, mentális, pszichológiai felépítettségében van valami olyan tartalom, amelynek mind a gyermekkori trauma, mind a későbbi pszichés probléma már csak következménye. Ez egy olyan, már magában az egyénben mélyen gyökerező probléma, tartalom, amit a horoszkópja egyéb összefüggéseiben ki kell fejteni számára, hogy megértse, mi volt a gyermekkori traumájának és későbbi pszichózisának eredete. Az, hogy ez mi is, itt most nem lehet konkrétan megírni. Függ attól, hogy a születési horoszkópban milyen más összefüggései vannak ennek a tartalomnak. Lehet, hogy nem is kimondottan az előbb említett négyes házhoz, Rákhoz, Holdhoz fog kötődni, inkább egy olyan saját magáról alkotott zavaros, ellentmondásos, elrajzolt önképben, amit horoszkópja más elemei fognak visszatükrözni, például egy Nap-Jupiter diszharmonikus fényszög, ötös házbeli vagy Oroszlán- motívumokkal.
Látható, hogy a horoszkóp szimbolikus-aritmológiai-képbeli-információs lenyomata alapján sokkal egzaktabb, korrektebb, reálisabb, hitelesebb megismerés, feltárás készíthető el, mint akármelyik más, tudományos valóságmegközelítési módszerrel. Ez utóbbiak sok esetben még approximációs értékkel sem bírnak, mert annyira saját terminológiájukra szorítkoznak, hogy végül az lesz a fontosabb számukra, nem is annyira a valóság. Természetesen tévedni az asztrológiában is lehet, azonban ha az ember éber és következetes, akkor mindig odáig megy el az értelmezésben, ameddig értelmével be tudja fogni azt, amit egyáltalán lát.
Valahonnan innen indulhat el az életünket, sorsunkat, lehetőségeinket másképp látni tudás. A másképp látni tudást én nem úgy értem, hogy csak úgy egyszerűen másként látjuk, mint eddig, hanem úgy, hogy elkezdjük megtanulni lényegében látni a dolgokat. Egyének, emberi lények, személyek vagyunk. Korlátainak vannak, amelyeket meghaladhatunk, ha megismerjük ezeknek a korlátoknak az értelmét: mik ezek valójában, miért vannak, hogyan haladhatjuk meg ezeket, vagy éppen miért is nem tudjuk egy-egy esetben meghaladni sok erőfeszítés ellenére sem.
Az egyetemes létezésben vagyunk, mint egyének, vagy személyek, de legegyszerűbben mondva, írva, mint emberek. Az isteni szikra, az isteni eredet és lényeg mindannyiunkban benne van, ez megint egy olyan valami/valaki, ami/aki eleve adott. Azonban az nem adott, hogy a magunkban hordozott lényeg színvonalára fogunk-e egész lényünkben emelkedni. Ha igen, akkor ez a realizáció. Egyáltalán ráébredni, ráébreszteni a lehetőségre: ez a metafizika szerepe.


Vissza a tetejére
  Megosztás a Szepon         
Profil  
 
Hozzászólások megjelenítése:  Rendezés  
Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 1 hozzászólás ] 

Időzóna: UTC + 2 óra [ nyi ]


Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 0 vendég


Nem nyithatsz témákat ebben a fórumban.
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Nem szerkesztheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem törölheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem küldhetsz csatolmányokat ebben a fórumban.

Keresés:
Ugrás:  
cron
Powered by phpBB® Forum Software © phpBB Group
Magyar fordítás © Magyar phpBB Közösség
phpBB SEO