egy ellenem elindítandó koncepciós perhezAmikor 10 évvel ezelőtt beutaztam Bukarestbe annak érdekében, hogy a kormányrendeletre ott létrehozott, rendszerváltás előtti román állami kommunista terrorszervezetnek: a Szecuritate tisztjeinek és besúgóinak a tevékenységének a megmentett és lefoglalt dokumentumait archiváló és politikai történeti szempontból feldolgozó Bizottság nevű intézmény központjában (Tehát a CNAS-nél) kikérjem és átolvassam átvizsgáljam a Hargita Megyei Securitatenak a „Poetul” – a Költő - fedőnév alatt indított megfigyelési – megfigyelt – dossziék anyagát, a hajam égnek állt attól, hogy azt már 1978-ban létrehozták egy alapos megfigyelési – lehallgatási „munkálatok”
-ról szóló, alapos „tervvel” (proiect), amiben máris három szekus tisztnek és egy főtisztnek a neve is szerepel, mint olyanok, akik a tervben megnevezett munkálatok végrehajtásáért felelnek. Nem tudtam, hogy sírjak-e vagy kacagjak a meglepetéstől, hiszen én semmiféle állam- vagy párt-ellenes konspirációs tevékenységben nem vettem részt, hát mi a túróért volt ez a nagy felhajtás? Hát azért nyomták a szekusok zsebébe az enyémnél háromszor – négyszer nagyobb fizetéseket, hogy ilyen felesleges szamárságokkal foglalkozzanak? Még az is benne volt, hogy anyámnak az egyik ismerőse, aki mint telefon- és más kommunikációs eszközök szakértője, tehát nem úgy mint tiszt, hanem mint civil ott dolgozott a szekunál, hogyan fogja a saját nővérével együtt - aki az anyám egyik legjobb barátnője volt, és valamiért éppen nálunk lakott akkoriban (Talán végzeten össze voltak veszve a férjével, aki aztán gyomorrákban meghalt…) – az anyámat levinni a kombi-Trabantjával Tusnádfürdőre kirándulni, miközben engem a munkahelyemről elküldenek vállalati kiküldetésbe az ország egy távoli városába, ahonnan csak két nap múlva jöhetek haza, annak érdekébe, hogy a szobámba és a telefonunkba poloskát építsenek be.
És persze az is, hogy Milyen „sursa”-kat, vagyis besúgóktól kérnek majd jelentéseket rólam… Mondom: mind azt kérdeztem magamban, miközben ezeket az elképesztő dolgokat olvastam, hogy mi a túrótól lehettem én ezeknek ennyire fontos? Vagy egyszerűen csak azért, mert valamire csak el kellett költeniük az állam által erre az állami érdekek miatt, „szükségszerű” „megelőzési” tevékenységekre, és valamilyen munkákat csak kellett folytasson az a sok stréber ingyenélő…? Aztán a Költő dossziék anyagát tovább olvasva, kiderült, hogy ha konspirációs tevékenységet nem is folytattam, de azért voltak „bűneim”. Ezek közül az, hogy a helyi irodalmi körnek a vezetőjévé választottak az oda járó, vagy ott időszakosan megforduló tagok, és aminek a helyi kultúrház adott helyet, annak az egyik szakirányítója működtetett. És persze, az is, hogy vagy ebben a körben, vagy máshol, talán valamilyen buliban, vagy bulikban, eljártattam a számat arról, hogy „márpedig én soha nem fogok Ceausescu- segget nyaló, vagy un. hazafias verset írni, mert azoknak semmilyen irodalmi – esztétikai érteke nincs. És persze, az is bűnöm volt, amit a rendszerváltás után egy a kötelékből kilépett és a kezdetben taxisként dolgozó, és szintén csak lehallgatós szekus altiszt mesélt el egy interjúban, hogy, amennyiben valakinek volt mersze, vissza utasítani a felkérésüket, hogy besúgójuk legyen, annak ugyancsak „doszárt nyitottak”.
Nekem nem volt ugyan merszem a nálam mindössze egy, vagy két évvel idősebb Pál Károly nevű, Székelyudvarhelyi származású, szekus hadnagynak a felkérését szemtől szemben vissza utasítani, hanem azt mondtam, hogy éjszaka szoktam álmomban beszélni és félő, hogy az anyám meghallja és ettől kétségbeesik, meg egyéb ilyen személyi alkalmatlansági tényezővel próbáltam udvariasan kitérni a felkérés elől, de mint később kiderült végül azzal sikerült a karmaikból kicsúsznom, hogy felfigyeltem a Karcsi szekusnak a főnökeként bemutatkozó idősebb tisztnek (Később tudtam meg, hogy ez Ion Purle őrnagy volt, és mind a kettőjük neve bőséggel szerepeltek aztán a Költő nevű és a konspirációkat dekonspirálni hivatott hivatalos szekus-konspirációs dossziék oldalain) a búcsúzásnál a szívemre kötött figyelmeztető jellegű kérésére. Éspedig, hogy senkinek ne mondjam el azt, hogy „itt miket beszéltünk”.
Bizonyára a skorpiói misztikus intuícióm harapott erre rá, mert ahogy kijöttem a Megyei Rendőrség épületéből, amelynek az akkor még külön bejárat nélküli földszinti hátsó részében székelt a csíki és a megyei szekuritáté harcos egysége, máris Találkoztam Köllő Sándor festőművész barátommal, az út túloldalán fekvő Akarat nevű (Vionta)- teniszpálya előtti járdaszakaszon és azonnal elmondtam, hogy honnan jövök és, hogy felkértek besúgónak. És ahogy elváltam tőle, lévén késő délután, vissza fordultam és felszaladtam a Rendőrség háta mögötti (alatti) tömbházak egyik lakását bérlő Tánczos Zsoli barátoméhoz és ott is elmondtam, hogy nézzétek, mit akarnak ezek tőlem, majd Vigh Ádámékhoz is felszaladtam a Kalász negyed kísérleti blokkjába, és nekik is elmondtam, már azon késő-délután – és esete, hogy megvigyem az „örömhírt”. Azt, hogy az éppen náluk levő Dániel Pisti, aki később kihúzott külföldre, már be volt szervezve, csak jóval később tudtuk meg, de valószínűsíthető, hogy ő jelenthette azt, hogy Kozma Szilárd fosolja szét városszerte, hogy felszólították a besúgásra.
De mehetett ennek a szekus szent titoknak a kifosolási híre vissza a "központba"
, esetleg az én akkori legjobb barátomnak számító Táncos Zsolitól is. Mivelhogy olyan besúgói jelentést is találtam 10 évvel ezelőtt a bukaresti CNAS-nál, amelyeket lehetséges, hogy ő írt, mert mástól azok az információk nem származhattak és éppen az ő neve hiányzik egy olyan „házbontó-buli” eseményről szóló jelentésből, amelyen a többi, akkori legjobb barátaimmal vettem részt vele együtt. És ugyanakkor annak a lehallgató „civil” szakembernek is, az unokaöccse volt, akit annak idején, az édesanyámnak a hazulról való eltávolításával volt megbízva… Erre a feltételezésre immár csak akkor kaphatnám meg a választ, ha újra beutaznék Bukarestbe három napra (De kinél lakjak, illetve aludjak három éjszakát, mert az akinél 10 évvel ezelőtt megszálltam, már ugyancsak nincs?), hogy még az első alkalomnál is, még alaposabban átolvashassam a Poetul-ban található anyagokat. Esetleg megpróbálhatom, de sem időm sem energiám nem lenne most ehhez, és valószínű, hogy azt fogom most tenni, hogy meg kérem a hivatalt, hogy küldjék el mind a három dossziéban szereplő anyagot, CD-n, mind a három Dosszié anyagát...
Mert erősen úgy néz ki, hogy szükség lesz erre, mivel azt a fülest kaptam éppen, hogy az egyik, valamelyik államvédelmi szerv által reaktivált besúgó, aki - talán nem mellékes, hogy - igen fontos pozíciókba furakodott be, bizonyos nemzetiségi jogvédelmi és információ-áramoltatási intézményekben, valamiféle polgári peres csapdát készít ellenem, hamis tanúkat keresvén az ismerőseim között erre. A bizonyára koncepciós perként indítandó, polgári peres csapda viszont még nem készülhetett el, mivel ez a hajdani besúgó, elpanaszolta barátomnak, akit éppen fel akart kérni hamis tanúskodásra, hogy, azok közül, akiket eddig felhívott, senki nem akar nekem rosszat tenni, illetve, nem akar ellenem tanúskodni.
De ne szaladjunk előre: Az, akit én a Bukarestbe való utazásomig - sőt, azután még jó sokáig, mivel csak hónapok múlva kaptam meg az általam kért oldalaknak a fénymásolatait, és rengeteg időbe telt, amíg Balázs F. Attilától, veress Gerzsontól , és Nagy Attila Pulitól kezdve, a besúgók igazi neveit megfejtettem (Szerencsére Balázs F. Attila, maga ismerte be, hogy a Nica Stefan fedőnév az övé volt.) és a hiányzó képkockákat megtaláltam - [/u]Az életemben már csecsemőkor utánii öntudatosodásomtól kezdve már a barátomként szerepló Táncos Zsoli, azelőtt vagy 8 – 9 évvel meghalt, hogy Buakarestbe hajdani titkokat leleplezni beutaztam volna ezelőtt 10 évvel, és soha eszembe nem jutott, hogy az apja fiaként, aki úgymond rettenetesen kemény magyar volt annak ellenére is, vagy talán éppen azért, mert az anyja, vagyis a Zsoli barátomnak a szentkirályi nagyanyja Fogarasi fél-román- fél magyar származású volt, szóval, ha megkérdezünk bárkit is a régi csíkszeredaiak közül, mindenki hitetlenkedne, hogy Zsoli is besúgó lett volna…
De ez már mindegy, mivel ő meghalt és én évekig nosztalgiáztam utána, majdnem mint egy szerelem után és igen sokszor még az álmomban is megjelent, viszont az általam újabban sejteni vélt óriási titkát nem árulta el ott sem. Viszont, azoknak a jegyzőkönyv-részleteknek és besúgói jelentések fénymásolataiban található információk alapján, amiket a „Poetul” nevű szekus dossziéból kimásoltan utólag megkaptam, most nem tudom kizárni azt a feltételezést sem, hogy éppen tőle tudták meg a szekusok ezelőtt 40 évvel, hogy fosolom a szívemre kötött szennyes titkukat, tehát szó sem lehet arról, hogy a besúgójuk lehessek.
De nem így voltak ezzel mások, akiket sikerült bakapszlizni mint az akkor teológus hallgatónak készülő Balázs F. Atilát is, a hadseregben, és, akik közül az egyik mondom, most éppen azzal (is…) foglalkozik, hogy hamis tanúkat keres egy ellenem indítandó, civil koncepciós perhez, gondolom, hogy bosszúból azért, mert a „Civil Csíkszereda” c. portálon említést tettem e dicstelen múltját illetően. Holott ő mind azon a portálon, mind a saját nagyobbacska kapacitású hírportálján, de még egy igen kényes ügyű nemzetiségi alapjogokat védeni, sőt, lehetőleg még jogi és fékpolitikai úton, igazságszolgáltatást nyerni hivatott szervezetben is igencsak feltűnően aktivál. Vagyis reaktivál, mivel, hogy, akárcsak Nagy Puli Attilát, őt is reaktiválták valakik, valamiért… És ezzel semmi baj nincs, ez a fel nem ébredett nagy - nagy többség labirintusi játszmázása, hülye-gyerek játéka.
De olykor csak szükséges szólnunk erről a hülyeségről is, annak érdekében, hogy nagyon jól meg tudjuk különböztetni a hülyeséget a Bolondságtól. A Boldog megváltás felé vezető bolondságtól.
Nem hiába mondja ugyanis az alkímia első törvénye, hogy az elemek csak egymástól jól megkülönböztetve és a maguk funkciója szerint vizsgálva és működteve, egyesíthetők. És, hogy minden olyan egyesítési szándék, sőt, az olyan megvalósult egység is, amely nem tartja számon ezt a törvényt és nem az szerint realizálja az egységet, halálra van ítélve. És persze ide idézhetjük a Polaritás, meg a rezonancia törvényét is...
Mert, hogy én ezekkel a szarkavaró volt és újabb besúgokkal nem vagyok rezonanciában, illetve csak és csakis a polaritás törvénye alapján lehet nekem bármilyen közöm hozzuk, az száz százalékos!
(Folytatása következik)
Belépés
GyIK
Keresés
