ASZTROLOGOSZ, Kozma Szilárd - karma-asztrológus fóruma

Asztrológiai fórum: Kozma Szilárd és asztrológus-barátainak fóruma
Pontos idő: 2024.03.29. 08:47

Időzóna: UTC + 2 óra [ nyi ]




Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 1 hozzászólás ] 
Szerző Üzenet
HozzászólásElküldve: 2018.01.22. 20:24 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.03.11. 22:01
Hozzászólások: 4221
Tartózkodási hely: Csíkszereda
Sajnos, ez nem innen indult. De az is lehet, hogy ha innen indult volna, nem kaptunk volna annyi kreativitás-serkentő :lol: hozza-szólást, megjegyzést és kioktatást.

Örömmel értesítlek benneteket, hogy meg van az ép és egészséges, valamint az unokanővéreihez képest egyelőre nagyon csendesnek bizonyuló unokám. Keménykötésű fiú, 3,5 kilóval és 55 centivel született.

Könnyű szülés volt, de a babának nagy és kemény volt a feje, ezért Medárda hüvelye pár helyen berepedt, mivel ágyban szült végül, ha nem is kecskén, mert elfáradtak a lábai a vajúdás utolsó fázisában. (Azonnal és drasztikusan abba hagyta ugyanis a sportolást, miután a tavalyelőtt nyáron, az édesanyja gyermektartásdíjtól való szabadulást célzó ármánykodásainak a következtében, itthonról elszökött, sőt: gyakran - vagyis a legtöbbször... - éjszakáztak a szöktető-szeretőjével és déli 12 óráig aludtak. Csak, miután visszajött a családjába, tehát az utolsó négy és fél hónapban, már növekedő hassal kezdett edzeni, előbb kint a holt-ároknál, majd teremben is, szórványosan, nagyjából egy héten egyszer. Ez viszont, már nem tudta felerősíteni, hanem csak kivédeni - megelőzni a további gyengülést.) Emiatt tehát, nem állva, térdelve, vagy guggolva nyomta ki a babát, ahogy az természetes lenne, hanem hanyatt fekve, amiről tudjuk, hogy természet-ellenes. De ettől függetlenül, hálistennek mindkettő egészséges és a lányomnak anyateje is van bőven.. (Szerencsére ott lehettem, és tarthattam Medárdának a kezeit, meg biztathattam nem csak a kitoláskor, hanem akkor is amikor varrták. A szülésznők és az orvosnő végtelenül rendesek voltak.)

Mindjárt egy hete, hogy itthon vannak, csak azért nem értesítettünk erről eddig senkit, mert féltünk, hogy Medárdának a jellemtelen és felelőtlen volt-szeretője, aki a gyermek apjának képzeli magát, nehogy zavarja és zaklassa Medárdát a kórházban, majd itthon, miközben Medárdának még szüksége van a nyugalomra a teljes rehabilitációhoz.


Ágó Ines Varga: Gratulálok !

Grain András: Szívből gratulálok! Ha megengeded a megjegyzést, lehet, hogy a helyedben az első bekezdés után befejeztem volna az írást. A további része már nagyon személyes és/vagy az ünnepi hangulathoz sem méltó.

Enikö Demeter: GRATULÁLOK!!!!!!

Katalin Vass: Gratulalok!

Kozma Szilárd: Kedves András! Mivel Medárda teljesen másként indult - fogant - mint a kis fia, és ezért maximálisan természetesen - Szó szerint a Hargita fenyves erdő aljában! - Erdőben! - születhetett, egész gyermekkorában és kamaszkorában úgy képzeltem, hogy ő még könnyebben fog szülni, ha nem is az erdőben, mint őt az édesanyja, mivel tél van, de legalább otthon, ahogy a húgai születtek. Hiszen ő már kiskorától úgymond az anyatejjel szívta magába a metafizikai asztrológiai információt és ez így lett volna rendjén. Mármint,, hogy otthon szüljön és sokkal könnyebben mint az édesanyja őt. És úgy gondolom, hogy a hozzám - hozzánk közelállók is így képzelték ezt. Engedtessék meg tehát nekem, hogy a hosszán közelállók számára, ilyen kevésbé ünnepélyes, de annál fontosabb információval is szolgáljak, ha már a helyszínen lehettem és úgymond segédkezhettem, akárcsak az ő születésénél is. Az én számomra ez ugyanis inkább realizáció kérdése, mint ünnepélyességgé. Mármint, hogy ennyire helyre tudtuk hozni ketten, illetve heten, mindazt, amit az isteni eszméket eláruló és őt a lehető legsötétebb sorscsapdába beugrató édesanyja, és annak a játékát meglovagoló volt-szeretője elrontottak.


Grain András: Teljesen megértem ezt a nézőpontot Szilárd, csak arra gondoltam, hogy ha nekem olyan érzésem let, hogy illetlenül közel kerültem a bejegyzés által ehhez a bensőséges, meghitt, családi pillanathoz, akkor talán a leányod számára sem bizonyosan jóleső érzés, ha közszemlére van téve, hogy hogyan, miképpen, hány öltéssel stb.

Magam is ott voltam és segédkeztem a gyermekeim születésénél, s rendkívül megható, gyönyörű pillanatoknak lehettem részese, de akadnak a vajúdásnak olyan momentumai is, melyek úgy gondolom, hogy csak a feleségemre, rám és a bábánkra tartoznak, mert annyira bensőségesek, vagy intimek, vagy mert annyira a kiszolgáltatottság pillanatait idézik meg.

Távol álljon tőlem, hogy sértselek a hozzászólásommal, s őszinte szívvel osztozom az örömödben. Csak úgy érzem, hogy minden elkövetett hiba dacára, vagy épp ezekkel együtt jár az anyává érett leányzónak is a privátszféra!

Áldás a gyermekre, az édesanyára, a nagyszülőkre, s az édesanya testvéreire is!

Kozma Szilárd: Kedves András! Mivel Medárda teljesen másként indult - fogant - mint a kis fia, és ezért maximálisan természetesen - Szó szerint a Hargita fenyves erdő aljában! - Erdőben! - születhetett, egész gyermekkorában és kamaszkorában úgy képzeltem, hogy ő még könnyebben fog szülni, ha nem is az erdőben, mint őt az édesanyja, mivel tél van, de legalább otthon, ahogy a húgai születtek. Hiszen ő már kiskorától úgymond az anyatejjel szívta magába a metafizikai asztrológiai információt és ez így lett volna rendjén. Mármint,, hogy otthon szüljön és sokkal könnyebben mint az édesanyja őt. És úgy gondolom, hogy a hozzám - hozzánk közelállók is így képzelték ezt. Engedtessék meg tehát nekem, hogy a hosszán közelállók számára, ilyen kevésbé ünnepélyes, de annál fontosabb információval is szolgáljak, ha már a helyszínen lehettem és úgymond segédkezhettem, akárcsak az ő születésénél is. Az én számomra ez ugyanis inkább realizáció kérdése, mint ünnepélyességgé. Mármint, hogy ennyire helyre tudtuk hozni ketten, illetve heten, mindazt, amit az isteni eszméket eláruló és őt a lehető legsötétebb sorscsapdába beugrató édesanyja, és annak a játékát meglovagoló volt-szeretője elrontottak.


Nemes Mária: Gratulálok! További jó egészséget a babának és a mamának. Szeretetben eltöltött békés életéveket kívánok mindannyiatoknak!

Kozma Szilárd: Köszönjük! Bizonyára úgy lesz, ahogy Nemes Mária kifejtette, mivel mostanra Medárda is megszerezte a korábban hiányzó bátorságát és megtanulta jogilag is megvédeni nem csak magát, de a gyermekét is. Mindannyian megtanultuk ebben a történetben azt, hogy a jogszerű önvédelem nem, hogy szégyellni való tett és magatartás a spirituális utat járó személyek számára sem, akárcsak mások számára sem, hanem, a törvényesség-tudat előfeltétele és alapköve (követelménye!) a spirituális öntudat kialakulásának, megerősödésének és pozitív "működésének". - A legtöbb misztikus "tanító" és un. guru ugyanis, ennek a fordítottját hirdeti, és ezt várja el és ennek a feje tetejére állított gerinctelen "jámbor" magatartásnak a hiányát vetik a szemünkre, ennek a meghatónak tűnő, gerinctelen magatartásnak a nevében lépnek fel ellenünk, nem is sejtve, hogy menyire hamis az isteni törvényesség szintjén a magatartásuk (Az Egyetemes Szeretet Törvénye szintjén is, ami bátorság és törvényesség-tudat nélkül nem is szeretet hanem csak alacsonyrendű érzelgés!), a kibelezett hamis tanaik hamisságáról nem is beszélve.

Bogdán Emese: A Jóisten tartson meg benneteket egészségben boldogságban, szeretetben, vidámságban!


Kozma Szilárd: Sajnos, Borbáth Katalin Író nem állt meg a fenti - de általa közben letörölt - hozzászólásánál és megtoldotta azt egy rendreutasító - kioktatással is, amit aztán később letörölt, meg semmisítve ezzel a gyáva tettével az én alapos és részletes hozzászólásomat is. (Remélem, hogy Grain András nem fogja ugyanezt tenni.) Szóval, ezzel rózsatövissel örvendeztetett meg az állítólagos írókollegina: "...teljesen egyet értek Grain András hozzászólásával. Mindez örömteli esemény részletezése csakis a családra tartozik, nem hiszem, ha valakit ennyire pontos leírással érdekelné, már csak az anyukának is lehetnek privát szférái és nem ildomos teljes részletekbe bonyolódni, joga van ahhoz, hogy Ő amit és amint megélt privát maradjon, semmiképp sem egy közösségi oldalon úgymond pellengérezni / részletezni a legmélyebb intim pillanatot. Nagyjából felnőttek vagyunk, tudjuk és átéltük ezeket az örömteljes pillanatokat mindannyian, de van egy bizonyos határ, amit átlépni nem szabad. Ez a tisztelet éppen azzal szemben, akiről szó esett!... Adjuk meg neki, bármennyire is Apa-lánya kapcsolat. Senkit nem érdekel az Önök családi szférája. Elég lett volna az első mondattal bejelenteni az örömhírt és fogadni a gratulációkat, - így pedig mintha egy borzalmas történetet olvastam volna...."

Mondom, sajnos azt a hozzászólását, amelyben ez a kioktató - felvilágosító szöveg található, az állítólagos írónő letörölte, ezzel megsemmisítvén az én tisztázó válaszomat is, amelyet viszont nagyon fontos lett volna másoknak is elolvasni. Meg próbálom rekonstruálni és a hozza-szólások végére betölteni.

Annamária Egyed: Gratulálok és végre egy fiú a családban! Kívánok erőt,egészséget,örömöt a mamának és a babának,elfogadást és nagyon sok szeretet!

Zsuzsanna Joóné Gratulálunk a picihez , sok puszi nektek !!! <3

Kozma Szilárd: Köszönjük kedves Zsuzsa! Nektek, mindannyitoknak is, Brigittával együtt! Hálával...

Karsay István: Gratulálok kedves Szilárd, de a NŐK 99+Ó%-a hanyatfekve szüli meg a gyermekét! Már bocsánat! ezt azért tudni kell!

Csilla Szurdoky: ...mert a hagyományos szülészeteken nincs rá más lehetőség..én tudom mi az, majdnem belehaltam..EMBERTELEN!

Tímea Csondor: Gratulálok a kicsihez! Remélem Medárda is megnyugszik most már...

Kozma-Joó Violetta:
Kedves István úr, az ön információja téves vagy hiányos. Esetleg úgy lehetne igaz, hogy az európai és az USA beli nők 99%-a... És ők is csupán ÚGY AZ UTÓBBI 50-60 ÉVBEN!!
De az afrikai nők ma sem hanyatt fekve szülnek.

"Hamar megtanultam, hogy a szülészeken, bábákon kívül mindig meg kell kérdezni a szülő nőket is, hogy valós képet kapjak a helyi szokásokról. Antropológusként tapasztaltam, milyen más, amit tesznek, és amit mondanak a kutatáskor feltett kérdéseimre. A Fidzsi-szigeteken a helyi tradicionális bábák például hangoztatták, hogy ők lefektetik a nőket. Aztán, mikor láttam, hogy nem ez történik, rákérdeztem, miért mondták az ellenkezőjét. Kiderült, azért, mert az ausztrál kollégáiktól, akiknél gyorstalpalón elvégeztek egy tanfolyamot, azt hallották, ez a helyes. Meg akartak felelni az elvárásoknak. Azt gondolják, ami Nyugatról jön, az csak pozitív, biztos tudás lehet, nem realizálják, hogy rizikó mindenütt van, ahol szülés van, történjen az bármennyire kórházi körülmények között. Ahelyett, hogy mindenből kivennék, ami jó, össze-vissza keverik a dolgokat. Az oxitocin hormon hatását például sokan nem is ismerik, egyszerűen „Krisztus vérének" hívják, és alkalmazzák fűre-fára. Sok bába azért kezd kórházban dolgozni, mert az intézmény megvédi őt a támadásoktól. Mert ha otthoni szülésnél baj történik, meghurcolják őket. Egyik jamaicai bába sírva mesélte, hogy mennyivel jobban szültek a kezei között a nők, mielőtt kórházi szülésznő lett, és biztosan megátkozta valaki, de szerencsés, mert a kórház védőszentje mégis megvédi őt a nép haragjától. Azt mesélte, nem meri mondani senkinek, de éjszakánként azon gondolkodik, hogy a kórházi szülészorvosokat miért nem bántják, miért nem merül fel, hogy otthon talán nem sérült vagy halt volna meg a baba, ha engedik, hogy „a maga ütemében dolgozzon a test". Több nővel beszéltem, aki, bár egészséges gyereke született, traumaként élte meg kórházi szülését és azt, hogy utána, mikor kikerült az intézményből, mennyire egyedül maradt. Katarzis és krízis című könyvemben írok erről. A természet közeli népeknél a baba születésével nem ér véget a bába föladata, tovább kíséri a kismama fizikai és lelki állapotát, és segíti őt még a gyermekágyon túl is."

http://koldokzsinor.blog.hu/.../riport_ ... tzingerrel



Kozma Szilárd: Kedves István! Tőled, mint spirituálisan is némileg tájékozott természetgyógyásztól aztán tényleg nem vártam volna el, hogy hülyének nézz és tüntess fel egy ilyen nyílt oldalon (vagy csak misztikusan, nem spirituálisan?) és ezzel arra kényszeríts, hogy én viszont meg kelljen szégyenítselek a témában való járatlanságod miatt, ami a te hivatásodban eléggé szégyellni való szerintem. Tudnod kell tehát, hogy a volt feleségem 4 gyermekünket szülte állva makkegészségesre és úgy, hogy a hüvelyében egy hajszálrepedés sem keletkezett és a legjobb női tanítványom szintén. Nagyon is tudom én drága István, hogy sajnos a mai nők 90 százaléka (Máskor nézz körül jobban a világban, mielőtt abból, aki nálad jobban körülnézett hülyét akarnál csinálni!), a lehető legtermészetellenesebben és ezért maguknak és az újszülötteknek rengeteg felesleges szenvedést és károsodást okozva, és aminek elég sok felesleges csecscsenő.-halál történik, illetve életre szólóan nyomorékká válik. Szóval egyrészt, a 90, vagy a 80 százalék mégsem 99 + valamennyi marhaságot jelent. Másrészt amiért a többség manapság úgy csinálja, nem biztos, hogy helyesen, sőt, még az sem, hogy a saját józan belátása szerint, hanem csak ezért, mert még mindig ezt követelik meg egyes helyeken még mindig az orvosok és az asszisztenseik, Ennek viszont nem az az oka, hogy hanyatt fekve kényelmesebb és biztonságosabb, hanem a hamis tudományos tradíció!

Tájékozódj barátom, mielőtt másokat ostobának néznél!

Kozma Szilárd: Tímea Csondornak - Kedves Tímea! Medárda nagyon nyugodt volt azelőtt is, tehát azt követően, hogy haza költözhetett. Különben nem tudta volna olyan könnyen és hamar megszülni a talán még nála is nyugodtabb legénykénket. :)


Tímea Csondor:
Én a szemem miatt császárral szülhetek csak.. Az én fiam is nyugodt volt szerencsére és én is. Felnőttként is az. Megfontolt gyermek. Örülök, hogy már otthon van szeretett családi körben.

Pozna Ilona: Gratulalok ,erot egeszseget, szeretet a nevelesehez Medardank is!

Csilla Szurdoky: Sok boldogságot a babának, Medárdának és adjon a családnak sok sok örömet ez a pici fiúcska!!

Kozma-Joó Violetta:
Kedves Grain András és Borbáth Katalin! - Én is tisztelet párti vagyok, nagyon is, éppen ezért, ismerve a férjemet, most is elgondolkodtam azon, hogy mi lehetett az oka a sokak számára szokatlan nyíltságának ebben az esetben. És így ok - keresve belegondolván teljesen biztos vagyok benne, hogy azért is írta, mert 1. nem szeretné a nehezebb részt sem elrejteni, ha már a jó híreket megosztja, és én ezzel az elvvel teljesen egyet tudok érteni, 2. másfelől pedig még van egy általános elv is, ami miatt még inkább egyet tudok érteni ezzel a jót és rosszat is kimondó nyíltsággal, és ez az oka az, hogy a mai anyukák 95 %-a rettenetként éli meg a szülést és az azzal szerzett testi sérüléseit, egyáltalán nincs kihangsúlyozva a tényleges megelőzési lehetőség és emiatt áldozatul esik nagyon sok nők, akik, ha kellőképp lennének tájékoztatva nem sértődnének meg, hanem öntudatos tennének azért, hogy lehetőleg elkerüljék ezeket a szülési sérüléseket.
Sajnos mindenki úgy gondolja, hogy az "ilyesmi" az magánszféra és családi ügy, holott az összes nőt, sőt, az apukákat is illeti...
És ne feledjük azt sem, hogy egy személyes történet mégiscsak hitelesebb...


Emese Réthy: Akárhogy is történt, akármit is mondanak, én csak egy dolgot fűzök hozzá: Isten adjon jó egészséget mindnyájatoknak, és hordja mindig tenyerén a világra jött kis lelket... :-)

Kozma Szilárd: Köszönjük, kedves Emese! Neked van igazad. A 38 éves koromban (újra) választott hivatásomban 25 évet letekert, 64 éves asztrológusként és több gyermekes sikeres családapaként ejsze csak nem szorulok nálam sokkal fiatalabb, tapasztalatlanabb és tájékozatlanabb "jóakarók" durva, vagy lekezelő kiokítására! És ha valaki minden áron kritizálni akar, akkor a saját oldalán tegye azt meg, ne az enyémen, hiszen kellene annyi realitás-érzéke legyen a felnőtt embereknek, hogy egy magam fajta személy nem ír ki semmit közösségi oldalakra megfontolatlanul - felelőtlenül, vagy tájékozatlanságból.

Kozma Szilárd: Kedves Borbáth Katalin! Ezt ön miből gondolja? "Senkit nem érdekel az Önök családi szférája" És egy író, hogy írhat le ilyen udvariatlan rendre utasítást, ás ráadásul mások nevében is? Már megbocsásson, de látott engem valakinek is a fész-oldalára rámenni és ott az illetőt kiokítani arról, hogy mit tesz fel a saját oldalára és mit nem? Hiszen az magántulajdonnak számít, bármennyire is közösségi az egész Fészbuk! Ön tényleg erkölcsösebbének képzeli magát hozzám képest, hogy van arca kioktatni? Vagy egyenesen hülyének nézett, mint Karsay István?


Nagy Sándor: Gratulálok. Egészséget, szeretetet felneveléséhez.

Boros Agota: Egészséget kívánok az egész családnak!

Kozma Szilárd: Kedves András! Még egyszer köszönöm az egész család nevében a gratulációt, de ugyanakkor sajnálatomat is kell kifejeznem, amiért nem tudod megérteni az én metafizikai álláspontomat a témával kapcsolatban, miközben én teljesen értem a te meglátásodat. Egyszerűen: Amennyiben az alantas -
anyagi! - érdekektől hajtott édesanyja nem ugratja bele Medárdát ebbe a szerencsétlen kapcsolatba, már csak a materialista örökléstan szerint is, nem beszélve a spirituális ok-okozati összefüggésekről, neki még könnyebben kellett volna szülnie és nem kórházban, mint ahogy az édesanyja megszülte őt, a szülőcsatornája egyetlen hajszál-repedése nélkül, és nem a kórházban, és még csak nem is itthon, hanem az anya természet lágy ölén! Egyrészt. Másrészt a kórházban sem kellett volna az ágyban hanyatt-fekve szülnie és tehát sokkal, de sokkal kevesebbet kellett volna akkor is - és még most is! - szenvednie, amennyiben lábon állva, vagy térdelve képes szülni - mivel ezt a csíkszeredai kórházban már engedik - amennyiben bár csak annyit tartott volna meg az általam maximálisan rá fordított egészséges neveltetéséből, hogy ha nem is sportol tovább intenzíven, de legalább szaladni el járt volna, mert éppen egy futópálya mellett lakott végig! Bizonyára te azért nem tudod ennek a súlyát felfogni és téged azért nem érdekel ez a részlet és tartod a lányom privát szférája megsértésének, mert sem te sem a családod valamelyik tagja nem rendelt tőlem - tőlünk horoszkópot, és nincs ahonnan felmérd, hogy azoknak mi a lényege. Hogy tehát micsoda ős-eredeti, pozitív képességeket lehet azok által vissza szerezni!

Másképp: Én értem a te és a ti logikátokat, mert abból jöttem át, onnan nőttem ki, azt hagytam el, még a további költői önkifejezésről és sikerekről is lemondva, egy egészségesebb és boldogabb élet folytatása érdekében, amelyben nem csak, hogy szabadon és egészségesen, de ugyanakkor biztonságosan is szülhetnek a kismamák, de olyan véletlenek sem léteznek, mint pl. a guta-ütés, a rákos betegségek, más betegségek vagy halálos balesetek, vagy olyan vírustámadások, amelyek egy életre képesek lenyomorítani egyeseket. Sajnos, azok, akik ezt, az igazi (spirituális) éberséget nem tapasztalhatta meg közvetlenül, nincs ahogy megértsék - Ahogy megértsetek - azt, hogy miről beszélek! (Miközben én nagyon is értem, hogy ti miről beszéltek, nincs szükségem arra tehát, hogy az un. intimitáshoz való jogot és a szülés meghitt ünnepélyes pillanatait elmagyarázd, mivel én pl. hozzátok képest egész életemben érezni fogom a gyermekeim piciny testét, amint az édesanyjuk alá tartott tenyerembe beérkeztek!

- Sajnálom, nagyon sajnálom, hogy ezekről a dolgokról még vitatkoznom is kell, amiért úgy képzelitek, hogy érzéketlenségből írom azt, ami csak ránk, vagy a szülő-anyákra tartozna szerintetek. Holott az én érzékenységem odáig hatol, hogy azt szeretném, ha minél több kismama úgy tudna szülni, mint ahogy a volt feleségem "művelte ezt", mielőtt az általa szült gyermekeivel együtt, akiket elhagyott (Hiszen nem engem hagyott el első sorban, mert abszolút nem is volt amiért, soha nem veszekedtünk, a szexuális életünk is kielégítő volt!), ezt az isteni tudást, amit együtt felfedeztünk, ugyancsak az édesanyja (A volt- anyósom) befolyására és kérésére, elárulta volna. - Igazán sajnálom, hogy teljes lényegében nem értheted meg azt, hogy miről és miért beszélek!

Kozma Medárda Kinga: Jó estét kívánok mindenkinek! Itt olvasgatva a hozzászólásokat, én is hozzá fűznék néhány gondolatot az itt leírtakhoz. Először Borbáth Katalin hozzászólására reagálnék. Kedves Katalin, a Facebook egy olyan közösségi oldal, ahova mindenkinek jogában áll olyan információkat megosztani, amilyent csak akar. Az embernek alapvető joga a szólásszabadság, amely jogtól nem szabad megfosztani, de megszégyeníteni sem, csak azért, mert él ezen jogával. Ha önt nem érdeklik ezen információk, attól még lehet, hogy mást érdekel. Nem csakis önért van a Facebook, itt mindenki azt írhat le, amit akar, és azt olvasgathat, amit akar. Ha önt nem érdeklik az itt leírtak, olvasgasson mást, ami érdekli önt. Andrásnak meg azt mondanám, hogy noha édesapám túlságosan is intimnek tűnő információkat osztott meg a szülésemmel kapcsolatosan, ezek olyan információk, amelyek hasznosak lehetnek mások számára. Engem nem zavar, hogy édesapám ennyire intim információkat osztott meg rólam. Inkább arra kell gondolni, vagyis azon kell elgondolkodni, hogy az én esetem miként lehet hasznára másoknak, hogy milyen tanulságokat lehet levonni belőle. A szakadásaim a nemtörődömségem, a kényelemszeretetem, a gyávaságom eredményei többek között.

Péter Joli: Gratulalok !

Karsay István: Kedves Szilárd, én nem szégyenítelek meg - amúgy nem vagyok természetgyógyász - de eddig a szülések nagy része amit láttam 50 év alatt titka kívétellel mint hagyat fekve volt, még ahol medencében szültek ott is, ilyen egyszerű számomra, és ezt az állva szülést most hallom először! :)

Kozma Szilárd: Kedves István! Nos, erre felé azt tartják, hogy a jó pap holtig tanul. A "frappáns" statisztikai hangnem, ahogy ezt a tapasztalatodat és téves elképzelésedet, mint hót biztos tényt itt a tudomásomra hoztad "megszégyenítő" jelegű volt. Máskor légy óvatosabb és körültekintőbb.

Nagy Annamária: http://bezzeganya.reblog.hu/hatszor-szu ... thon-allva
Kezelés

Hatszor szültem otthon, állva - Bezzeganya
BEZZEGANYA.REBLOG.HU

Karsay István: Kedves Szilárd, tudod hogy nem kötekedésből írtam, és örülök, hogy megérted..és most én is megtudtam egy érdekes dolgot a szülésről! :)

Kozma Szilárd: Persze, hogy tudom kedves István! Csak, hát én egy részt, ilyen nyers (De nem vélt...:) ) igazság-védő vagyok, de nem alaptermészetből, hanem mert nincs időm az udvarias magyarázkodásokra. Másrészt örvendek, hogy pontosan ide, Annamáriának a szintén 'nyers" közlése alá írtál, mert ez tényleg azt bizonyítja, hogy egy megbízhatóan nyílt - befogadó személy vagy, mint ahogyan az egy spirituális kutató - tanácsadóhoz illik is, hiszen rengeteg ember sorsa múlik azon, hogy mit tudsz a valóságról, hogy annak minél szélesebb spektrumáról szerezhess és közvetíthess "tudomást."
Barátsággal:Szilárd

Kozma-Joó Violetta:
Sajnálatos dolog, hogy mindig akad valaki, és valakik, akik nem érzékelik mások személyiségét, annak határait, nem ismerik, nem tudják, hogy bizonyos információkat miért tart fontosnak, miért tesz közzé. Ennek ellenére - és ez nagyon furcsa - felnőtt ember létükre bele akarnak szólni a másik személyiségébe, szólás szabadságába, kéretlen és hibásan javítgatnak, "segítgetnek"... Kioktatnak mást, sőt, bele akarnak avatkozni a családi relációkba, nemcsak hogy kéretlenül, de ráadásul ismeretlenül neki állnak jogi képviseletet produkálni valamelyik családtagunk általuk vélt érdekei és igényei szerint... tiszteletlen és fárasztó ez a szereptévesztés, amit rendre elkövetnek emberek a facebook-on, mert azt hiszik a nyilvánosság arra való, hogy mások személyiségébe, elveibe, céljaiba, családi relációiba, moráljába stb.-be ők akármilyen tájékozatlanul és járatlanul de belenyomuljanak. Ők azt hiszik jó indulatból teszik, hogy ez valakinek jó, de persze senkinek, egyedül nekik jó, nekik tetszik, hogy a maguk élete helyett felelőtlenül -
bántóan tájékozatlanul belekotyoghatnak a máséba, hogy kitanítsák A SZEMÉLYI JOGOK ÉS A TISZTELET FELŐL. - Megkérek szépen mindenkit a családunk nevében, hogy előbb tájékozódjanak ők maguk is a személyi jogok felől, és tegyenek szert némi kulturáltságra és tiszteletre, ha már annyira ezeket szeretnék képviselni a mások számára is.
A facebook oldal attól, hogy nyilvános, nem azt jelenti, hogy ahhoz az is hozzá kell szóljon, aki az egészet nem érti, ami ott zajlik. A nyilvánosság is felelősség, szemmel kell tartani ez esetben a "házigazda" személyét, munkásságát, másfelől a többiekkel szemben is a minőségi és kulturált információ-áramoltatást, és nem pedig fárasztani másokat a tájékozatlan kiokttásokkal, és ezzel rabol másik idejét és energiáját.
Legyen mindenki etiket-szakértő, és jog-szakértő a saját oldalán, ne a másén.
Egyelőre még létezik szólás szabadság, és létezik információhoz való jog, és léteznek személyi jogok, amik tehát személyeket illetnek meg és mielőtt valaki beavatkozna mások személyi jogába nézze meg, hogy mi értelme van annak azon kívül, hogy zsarnoki módon másokra próbálja erőltetni az ő izlését és elképzelését... akármennyire is jótékonynak hiszi ezt a tevékenységét. Persze ezek az ártatlan, másokat kéretlenül és hibásan kioktató, "felvilágosító" személyek szoktak - főként az ilyen élharcos nők - rögtön zsarnokot kiáltani, ha valakinek nem tetszik az ők önkéntes tiszteletlen, szégyenítgetései és rendreutasításai. :) Mert ugye vannak egyenlők és egyenlőbbek.

Ez a borbáth Katalin, akit itt leginkább kardoskodott, hogy "senki sem kíváncsi az önök családi szférájára" két könyvet szerzett, egyikben állítólagnagyon őszintén ír a családi életéről, érzelmi viharokról stb-kről. Nyílván, hogy valamiféle irigység vagy kitudja milyen érdek vezérli, hogy másoknak "kuss"-t parancsoljon" amikor mások őszintén írnak az élet dolgairól. Én nem tudom neki mit jelent az a szó, hogy őszinte, vagy a családi szféra, de miért nem tudja tisztelettel elviselni hogy más is hadd írjon, amit szeretne, amit fontosnak tart? Egy ilyen embernek el lehet képzelni mit érhetnek a könyvei...
De nem csak ez a hölgy nevetséges amiatt, hogy kioktat egy metafizikus, asztrológus írót afelől, hogy mit írhat le és mit nem, de mások is akik, pl. annak ellenére, hosz Szilárdnál fiatalabbak, és metafizikailag is járatlanabbak, mégis úgy gondolják, hogy valamiféle széptevési és ünnepélyeskedési szokás felől fel kell világosítsák a férjem, mert bizonyára ő, aki dipolmás mérnök, és több megjelent könyv szerzője, köztük versesköteteké, spirituális szakkönyvé és regényé, mellette 3 danos karate mester, és nem mellesleg 5 jó tanuló, egészséges és tehetséges gyermek apja, ő bizonyára mit sem tud még a világról, még bizonyára nem tudja hogy kell közösségben viselkedni, mit illik, mit nem és meg kell rá tanítani... :D


Nagy Annamária:
Szégyellhetnék magukat azok, akik egy hasonló hír kapcsán is kötözködnek, támadnak és kioktatnak. Az "egyszer születetteket" zavarja a Bolond magatartása, aki a megváltáshoz vezető szűk utat járja.

Kozma Szilárd:
És törekszik másokat is arra biztatni, mások számára is. azt megnyitni..
(Köszönöm, Annamária!)

Csaba Szekely: Gratulálok!

Béla Spiller: Gratulálok Szilárd!

Nagy Annamária: Szívből gratulálok a kicsi fiúhoz, egészséget, boldogságot kívánok mindannyiótoknak!

Moni Filip: Felicitari si mult bine pentru bebelus si mamica !

Pozsa Réka: Gratulálok ! Erőt egészséget, bőséges anyatejet! :)

Pozsa Réka: Ja és itt Magyarországon a kitolási szakaszt csak fekve vagy félig ülő pozicióban engedik

Kozma Szilárd: Csíkszeredában már engedik bármilyen pozícióban a szülést, ahogy a szülő-nő akarja. Tudomásom van arról, hogy Magyarországon is van olyan kórház, vagy klinika, ahol ugyanez, az anya és baba centrikus a magatartás, csak az a baj, hogy a régi reflexek még működnek. A kis Tasnak is azonnal el akarták vágni a köldökzsinórját és gyorsan elvinni, anélkül, hogy Medárda megfogta volna, és persze: a mellkasára és a mellére tette volna, de szóltam, hogy még várjanak. Ugyanis, ez egy igen fontos aktus és momentum a szülés után!
Mármint, hogy a baba kívülről is érzékelhesse az anyának a testét,, hallhassa kívülről is annak a szív-dobbanásait, és főként, hogy azonnal megpróbálja a szopást - amit meg is tesznek a kis ügyesek, amennyiben tehát hagyják nekik. Ez elindítja az előtej kiválasztását - beindulását, és az is nagyon fontos, hogy ebből a babák minél többet juttassanak a szervezetükben, mert ez óriási fontossággal bír az un. spirituális immunrendszer erősítésénél, de lehet, hogy a fizikainál is..., - és persze, a babák is nyugodtan maradnak, egyáltalán nem sírnak. Ostoba babona, hogy azoknek feltétlenül sírniuk kell a megszületéskor! A mi babáink egyáltalán nem kezdtek el azonnal sírni! Tas is csak akkor sírt fel legelőször és akkor sem nagy meggyőződéssel, tehát csak nyöszörögve, és a "termetéhez" és fiú mivoltához képest elég halkan, amikor kb. 10 - 15 perc után levették Medárdáról - Ekkor már én sem akartam tovább "okvetetlenkedni" , miután mindezt végig csinálhattuk, és ha már ilyen "engedékenyen" rendesek voltak és engedtek minden kérés formában előadott igényemnek... - és el kezdték törölgetni, majd elvágták a köldökzsinórt. (Az is fontos, lenne, hogy a magzatmázat ne töröljék le a babáról azonnal!), sőt, lehetőleg minél később, ugyancsak az immunrendszer miatt...) Aztán becsomagolták és elvitték megmérni, mondván, hogy az mennyire fontos dolog, de megígérték, hogy vissza hozzák, csak szóljunk, amikor Medárda is elkészült. És így is lett.
De pl. Etelkánál és Turulánál csak 40 perc múlva vágtam és kötöttem el a köldök-zsinórt és akkor is végig az édesanyjuk hasán tartottuk. Tehát sokat voltak még az édesanyjuk mellkasán és teljesen nyugodtak maradtak. A szomszédok pl. nem is sejtették, hogy megszülettek itthon. Anyatej is volt bőven elég, mindegyik több mint egy évet szopott és csecsemő-korában egyikük sem volt soha beteg! Medárda nem lett beteg egyáltalán 3,5 éves koráig, amíg Etelka meg nem született. A többit már nem követtem, csak azt tudom, hogy légúti - hüléses betegségeken (infuenza) kívül, soha semmi bajuk nem volt, és csak talán Turula volt egyedül himlős.

Érdemes tehát leszokni az üzemi (Kórházi) szülésekről, illetve azokat sokkal jobban átgondolva és spirituális szempontból is megfontolva "műveltetni". Leszokni tehát mindenkinek - Érzem ez alatt, hogy társadalmi szinteken is! - arról az ostoba koncepcióról, hogy az életadási, vagyis a teremtési aktus minden esetben egy BETEGSÉG!

Mert a legtöbb esetben nem az! Mindössze szellemi -lelki felkészülés kérdése, hogy azzá válik-e, vagy sem. Ez a felkészülés viszont már a foganással, sőt. már a foganás előtti időszakban elkezdődik - el kellene kezdődjön. Sajnos, a Medárda esetében ez maradt ki, illetve ez zavarodott össze és én ennek a következményéről (is) írtam. Ez háborította fel az "írónőt", aki azt képzelte, hogy valamitől éppen neki kell megvédenie a lányomat velem szemben. Ugyanezt gondolta a szeretője is, aki ebbe a materialista - tudományos örvénybe, amiből utólag sikerült részben kisegítenem, nagy-okosan vissza süllyesztette.

Kozma Szilárd: Lásd a Nagy Annamária hozzászólását: Bezzeganya: Hatszor szültem otthon állva!

Kozma Medárda Kinga:
Elnézést kell kérnem amiért nem fogadtam és nem köszöntem meg a gratulációkat, mert annyira elfoglalt hogy András meg Katalin hozzászólására reagáljak. Elnézést kérek, egyszerűen elfelejtettem... Szóval nagyon nagyon szépen köszönjük a sok gratulációt, és a sok jókívánságot! Hát itt most nálunk van anyatej, öröm és egészség, boldogság, bolondság bőven, úszunk benne, annyi van! :D

Ati Sándor :)

Kozma Szilárd: Mivel a Fészbuk társalgási rendszer úgy van megszerkesztve, hogy a válaszok nem azonnal láthatók, kivettem a Pósa Rékának adott válaszomat és külön is újra közlöm, mivel tudom, hogy azt mennyire fontos lenne minél több, családalapítás előtt álló, vagy abban már benne levő fiatalnak elolvasni. De a jövendő nagymamáknak és nagyapáknak sem árt tudni! :)

Tudomásom van arról, hogy Magyarországon is van olyan kórház, vagy klinika, ahol ugyanez, az anya és baba centrikus a magatartás, csak az a baj, hogy a régi reflexek még működnek. A kis Tasnak is azonnal el akarták vágni a köldökzsinórját és gyorsan elvinni, anélkül, hogy Medárda megfogta volna, és persze: a mellkasára és a mellére tette volna, de szóltam, hogy még várjanak. Ugyanis, ez egy igen fontos aktus és momentum a szülés után!
Mármint, hogy a baba kívülről is érzékelhesse az anyának a testét,, hallhassa kívülről is annak a szív-dobbanásait, és főként, hogy azonnal megpróbálja a szopást - amit meg is tesznek a kis ügyesek, amennyiben tehát hagyják nekik. Ez elindítja az előtej kiválasztását - beindulását, és az is nagyon fontos, hogy ebből a babák minél többet juttassanak a szervezetükben, mert ez óriási fontossággal bír az un. spirituális immunrendszer erősítésénél, de lehet, hogy a fizikainál is..., - és persze, a babák is nyugodtan maradnak, egyáltalán nem sírnak. Ostoba babona, hogy azoknek feltétlenül sírniuk kell a megszületéskor! A mi babáink egyáltalán nem kezdtek el azonnal sírni! Tas is csak akkor sírt fel legelőször és akkor sem nagy meggyőződéssel, tehát csak nyöszörögve, és a "termetéhez" és fiú mivoltához képest elég halkan, amikor kb. 10 - 15 perc után levették Medárdáról - Ekkor már én sem akartam tovább "okvetetlenkedni" , miután mindezt végig csinálhattuk, és ha már ilyen "engedékenyen" rendesek voltak és engedtek minden kérés formában előadott igényemnek... - és el kezdték törölgetni, majd elvágták a köldökzsinórt. (Az is fontos, lenne, hogy a magzatmázat ne töröljék le a babáról azonnal!), sőt, lehetőleg minél később, ugyancsak az immunrendszer miatt...) Aztán becsomagolták és elvitték megmérni, mondván, hogy az mennyire fontos dolog, de megígérték, hogy vissza hozzák, csak szóljunk, amikor Medárda is elkészült. És így is lett.
De pl. Etelkánál és Turulánál csak 40 perc múlva vágtam és kötöttem el a köldök-zsinórt és akkor is végig az édesanyjuk hasán tartottuk. Tehát sokat voltak még az édesanyjuk mellkasán és teljesen nyugodtak maradtak. A szomszédok pl. nem is sejtették, hogy megszülettek itthon. Anyatej is volt bőven elég, mindegyik több mint egy évet szopott és csecsemő-korában egyikük sem volt soha beteg! Medárda nem lett beteg egyáltalán 3,5 éves koráig, amíg Etelka meg nem született. A többit már nem követtem, csak azt tudom, hogy légúti - hüléses betegségeken (infuenza) kívül, soha semmi bajuk nem volt, és csak talán Turula volt egyedül himlős.

Érdemes tehát leszokni az üzemi (Kórházi) szülésekről, illetve azokat sokkal jobban átgondolva és spirituális szempontból is megfontolva "műveltetni". Leszokni tehát mindenkinek - Érzem ez alatt, hogy társadalmi szinteken is! - arról az ostoba koncepcióról, hogy az életadási, vagyis a teremtési aktus minden esetben egy BETEGSÉG!

Mert a legtöbb esetben nem az! Mindössze szellemi -lelki felkészülés kérdése, hogy azzá válik-e, vagy sem. Ez a felkészülés viszont már a foganással, sőt. már a foganás előtti időszakban elkezdődik - el kellene kezdődjön. Sajnos, a Medárda esetében ez maradt ki, illetve ez zavarodott össze és én ennek a következményéről (is) írtam. Ez háborította fel az "írónőt", aki azt képzelte, hogy valamitől éppen neki kell megvédenie a lányomat velem szemben. Ugyanezt gondolta a szeretője is, aki ebbe a materialista - tudományos örvénybe, amiből utólag sikerült részben kisegítenem, nagy-okosan vissza süllyesztette.


Kozma Szilárd: Hogy minden tiszta legyen: Amennyiben nem lettek volna mentálisan -
spirituálisan olyan zavarosak a foganási körülmények, amilyenek voltak (Minden menstruáció-késéskor felrohantak a kórházba, "terhességi" vizsgálatra) illetve, nem kellett volna Medárdának közvetlenül a foganáskor és azt követően is négy hónapon át lenyelnie az un. élettársának az éjszakai és nappali hisztériázásait és öngyilkossággal való fenyegetőzéseit, úgy, hogy közben még érettségizett is, akkor pozitívan válaszoltam volna arra kérdésére, hogy otthon szüljön-e. De, mivel ebben az esetben nem tudhattam, hogy "mi van a mélyben", a válaszom egyértelmű nem volt. Főként, hogy a "vőlegény" agresszív hisztériáit és őt félelemmel és szorongással eltöltő mentalitásbeli - életívtéli furcsaságait (Pl. hogy az el akarta tőlünk teljesen szigetelni, miközben valahányszor vitáik és veszekedéseik voltak, a saját anyját hívogatta, abból a célból talán, hogy az tanítsa ki és tegye "kezelhetővé" és "használhatóvá" a számár - neki Medárdát. ) Medárda előttem és előlem négy hónapon át rejtegette.
Ugyanis Emőke - a volt feleségem - azért nem tudta Rékát is, ötödszörre tehát, itthon megszülni, miután négy gyermeket makkegészségesen és kórházon kívül a világra hozott, mert el kezdett, az édesanyja (Akkori anyósom) tanácsaira, azzal ellenem szövetkezni, előttem titkolózni és engem, ha csak lelkileg is, de csalni. Tehát az volt és maradt továbbra is, a "nyers" - asztrológusi szemszögem, hogy az ilyen titkolózó, valóság-rejtő mentalitás nehezítheti és esetleg lehetetlenné is teheti az otthoni - természetes szülést. És csakugyan: a Réka esetében a köldökzsinór fel volt Tekeredve a baba nyakára. (Asztrológiát ismerőknek: Mind az Emőke, mind a Réka esetében, egy - egy karmapont található a VIII. horoszkópházban, tehát az "újjászületés - vagy a halál" házában... A Medárda és a Tas esetében, ha vannak is elemek a 8 házban, azok messze nem annyira negatívan fény-szögeltek, mint az előbbieké és főként nem karma-pontok!) Tasnál ez nem így volt, tehát semmi szövődmény nem merült fel, azon kívül, hogy nagyon nehéz volt a Medárda számára a viszonylag nagy fejecskéjét felfelé kinyomni (Ugyanis kicsuszamláskor előre kunkorodnak a babák.). De ezt nem tudhattam előre, mert nem láthattam bele a lényom hasába, sőt, még a mély-tudattalanjába sem, és nem lehettem biztos abban, hogy nála is olyan szövődményes természetességgel történik minden mind az édesanyjával, amíg az nem kezdett el csalni.
Az utólagos asztrológiai - metafizikai magyarázatom arra, hogy Tas miért nem járt úgy magzat korában, mint Réka, meg van, de mondom, várandósság közben nem lehettem abban biztos, hogy a Medárda általános lelki - szellemi és bizonyára a spirituális állapota is, sokkal jobbra "feljavult" a szülésig, mint amilyen volt a szintén "nagyikos" nagyanyának a befolyása alá került és a csalás tudatával maradó édesanyjáé (Emőkéé), amikor Rékát kellett megszülnie. És a Réka és a Tas asztrológiai sorsképleteiben ez, a szülési előtti, anyai öntudati differencia határozott világossággal látszik is!

Karsay István: Köszi, hogy elmondtad, nekem 4.5 gyerekem van, a 0.5-öt mindjárt elmondom, de négynél a következő történt.
Első két lányom normálisan született az első házasságból, a második házasságnál gond volt a szülőcsatornánál, így császárral született a két fiam.
Szoktam néha hülyéskedni, hogy két nő, két különböző (két lány és két fiú) gyerekpár, pedig esküszöm, én mindent ugyanúgy csináltam! :)

A 0.5 gyerek a mostani feleségem, akit 52 évesen vettem el, akkor 19 éves volt, Ő kicsit még nekem gyerek! :)

nagyon köszönöm a beszámolódat, így a világnézetem javításába besegítettél!
Szeretettel.
Karsay István

Kozma Szilárd: Nos, igen, nekem még ennél is, "férfiasabb" :) volt az álláspontos válaszon, amikor a tőlem ezelőtt másfél évvel, derült égből VILLÁMCSAPÁSKÉNT elszökő és tőlem 7 hónapon át majdnem hermetikusan elzárkózó Medárda bizonyítványát kényszerültem magyarázgatni, a barátaimnak, ismerőseimnek.
Hiszen ha nem is mindenki számára, de a barátaink és a közeli ismerőseink számára, az teljesen világos volt, hogy el ment a szegénynek az esze, illetve, elfogadhatatlanul és felfoghatatlanul abszurd volt nem csak a számomra, nem csak maga a szökés, hanem az azt követő elszigetelődés is, mindenkinek, aki közelebbről ismert minket. Velem ugyanis nyíltan lehet beszélni mindenről, szabadelvű vagyok, nem vaskalapos erkölcscsősz, az élet mélységeibe és háttereibe, a nagy többséghez képest sokkal inkább belátó személy, tehát egyáltalán nem vagyok a klasszikusan nehézkes (netalán úgymond zsarnoki...) apa-figura, és arról messze nem lehetett szó, hogy a személyiségét - akaratát elnyomnám, hiszen még majdnem vele egy korú barátaim is vannak...
És akkor eszembe jutott egy román tudósnak a "védekezése", akinek közismerten buták voltak a gyermekei: "Kérem alásan, nem a fejemmel csináltam őket." Szerencsére ez már a múlté, és azóta az is kiderült, hogy egyeseknek és főként a kamasz-fiataloknak az árnyék - énje még ennél kegyetlenebb dolgokra (negatív mentális befolyásra) is képes.

Karsay István: kösz, ez tetszik! :)

Kozma Szilárd: Ahogy mondod barátom! 19 éves fejjel még nagyon sokan fél-gyermekek voltunk… Én legalább is el sem tudom képzelni, hogy mi lett volna velem, amennyiben az én időmben, Romániában a szakközépiskolák nem lettek volna 5 évesek! Sőt, még újonc – katona koromban is gyermek voltam 20 évesen. Nem véletlenül állítja a spirituális tradíció, hogy a felnőttkor valójában csak 21 évesen kezdődik. És ez akkor is így van, ha több nő, már azelőtt családanyává válik és ezzel nincs is semmi baj, mert elsőre, ez akkor a legegészségesebb. Az igazi – az égi! - érettségi diplomáig viszont, még ebben az estben is, 2- 3 évet várni kell! Ez a 23 éves szakmai tapasztalatom is.

Ami viszont a „gyermek-csinálás” kifejezést illeti, gondolom, te is éppen úgy viccesen használtad mint magam, hiszen jól tudjuk, hogy az még értelmetlenebb sőt, még inkább „nulla-értelmű” mint a „teherbe esés”. Dehogy „csinál” a férfi gyermeket, amikor azt legfeljebb, ha „nemzi”, de a spermabankok és a magzat-kalapálás (genetikai hegesztés?), illetve a beültetések technikájával, már a nemzés kifejezést sem lehet már annyira komolyan venni! A férfinak az apai mivolta tehát nem az ejakuláció által biztosított kéjes kielégülésével kezdődik és nem is, azon múlik, hanem a gyermek jövőjével, vagyis a valamikor felnőtté váló gyermekkel szembeni felelősségteljes neveléssel! Az viszont még a babák megszületése után is várat magára, és manapság a legtöbb férfi valójában el sem kezdi soha. És nem csak az irdatlanul sok a válás miatt, hanem amiatt is, hogy a "tudományos" :) gyermek-pszichológia valóságos boszorkányüldözésbe kezdett a becsületes – tradicionális – neveléssel szemben, előnyben részesítve, sőt: „tudományosan kötelezővé tette”, karma-kímélő és karma-dagasztó, figyelemelterelő, vagyis a megvezető, gyermek- elhülyítő nevelést. (Ezért pl. a mait tanító(nők!) és tanárok már nem is merik a nebulókat nevelni, hanem konfliktus esetén inkább a felelősség-hárításra maximálisan alkalmas áldozat-hibáztatás „módszerét” használják.) És melyik az a magára valamit is adó férfi kérdem, akinek kedves és türelme van, a vele szemtelenkedni sem restellő gyermekével komolyabban foglalkozni? Inkább boksz-foci- és hoki meccsekre jár, jobb esetben halászni, rosszabb esetben a haverokkal nagyot mondás közben nagyokat piálni. Még rosszabb esetben erre hajló nőket és lányokat szédíteni és végül, bocsánat: „megdugni”. És az ember már el se tudja dönteni, hogy ez-e rosszabb, mármint naiv nőket, vagy fiatal lányokat fog magának boldogság-pótlékként, akarom mondani, férfiasság-önkifejezési pótlékként, vagy az, ha egyenesen „szexuális munkásokat” keres és foglal le magának az utcán, vagy az interneten? Persze, nem csak amiatt fajulhatnak idáig a dolgok, mert a pszichológia megtiltotta úgymond a tradicionális apai nevelést, mert az durva és kegyetlen lenne tudományos szempontból, hanem ide még számtalan tényező beérkezik, mint pl. a valóságról szóló feminista elképzelések és a spirituális – morális szempontból apává válni képtelen férfiak karma-jellege. Ez viszont egy másik történet.
Mindezt csak azért írtam le, a Karsay barátom számára, hogy az engem újfent kioktatni vágyó liberális hölgyek is láthassák: sokkal, de sokkal árnyaltabban, mélyebben és ezért megértőbben gondolkozok mint ahogyan azt ők akárcsak elképzelni is tudnák, illetve, hogy megnyugtassam őket: nem vagyok hím-soviniszta, amiért a gyermekcsinálással viccelődtem.

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/


Vissza a tetejére
  Profil  
 
Hozzászólások megjelenítése:  Rendezés  
Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 1 hozzászólás ] 

Időzóna: UTC + 2 óra [ nyi ]


Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 7 vendég


Nem nyithatsz témákat ebben a fórumban.
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Nem szerkesztheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem törölheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem küldhetsz csatolmányokat ebben a fórumban.

Keresés:
Ugrás:  
cron
Powered by phpBB® Forum Software © phpBB Group
Magyar fordítás © Magyar phpBB Közösség
phpBB SEO