ASZTROLOGOSZ, Kozma Szilárd - nem veszélyes asztrológus (Győződj meg, ne óvakodj!)

Asztrológiai fórum: Kozma Szilárd és feleségének valamint asztrológus-barátainak fóruma
Pontos idő: 2018.07.17. 14:45

Időzóna: UTC + 2 óra [ nyi ]




Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 1 hozzászólás ] 
Szerző Üzenet
 Hozzászólás témája: Önálló öntudatról való nyilatkozat
HozzászólásElküldve: 2013.08.27. 18:15 
Offline
Asztrológus
Asztrológus
Avatar

Csatlakozott: 2008.09.17. 16:18
Hozzászólások: 741
Tartózkodási hely: Csíkszereda
Napjegy: Oroszlán
Aszcendens: Oroszlán
Önállósági Nyilatkozat azok felé, akik a párom hipnotizált bábjának hisznek


Kedves Bodó Attila - Szabad Gondolat, és más nem túl régi ismerőseim, akik számára még esetleg kétséges, hogy önálló öntudattal rendelkező személy vagyok-e, vagy a páromnak, Kozma Szilárdnak a szolgája, hipnotizált bábja, robotja!


Első sorban a fent megszólított Attilához intézem soraim, de legyen ez válasz mindenki másnak, aki hasonló gyanúkat táplál irántam. Attila, Szilárdnak legutóbbi, baráti jobbot nyújtó leveledben megjegyezted, minden kommentárt mellőzvén, hogy de egyébként Viola még mindig szórja a hozzászólásait az oldaladon... Kedves Attila, megkérlek arra, hogy ha már Szilárddal úgyis elástátok a csatabárdot, akkor neki hagyjál békét azzal, hogy utalgatsz arra, hogy én még mindig leleplező információ-szórásokat végzek veled szemben, rólad... Ugyanis ő nincs, amit kezdjen ezzel a helyzetjelentéseddel. Maximum tudomásomra hozz, hogy megint neki jelzi valaki, hogy velem van baja - ennyi. Óriási tévedésben vagy, ha azt hiszed, hogy én a Szilárdnak a kérésére, biztatására, utasítására, netalán csak halovány sugalmazására is írok hozzászólásokat, vagy leleplező, kijavító értekezéseket... Légy szíves tisztelj meg azzal, hogy önálló öntudattal, önálló-szabad akarattal rendelkező és önálló gondolkodású embernek tekintesz. Legalább ennyivel tisztelj meg. Attól még, hogy a te szeretőid (egy-két kivétellel bizonyára, mint a gyermeked édesanyja) mind a te befolyásod alá kerültek minimum a velük való kapcsolatod idejére, attól még léteznek nők, akik az hozzád hasonló értelmesebbnél értelmesebb, magas-filozófiákkal foglalkozó férfiak irányítása nélkül is képesek gondolkodni, megnyilvánulni. De biztosíthatok mindenkit afelől, sőt, inkább figyelmeztetnék arra, hogy az én személyemet így félreismerni, hogy én befolyásolható és alárendelődő típus lennék, főként párkapcsolatban, óriási tévedés. Első szülött gyermek vagyok, hat éves koromig egyke, két nagyon fiatal szülővel, akik nem tradicionálisan neveltek, az igazi tradicionális neveléshez képest keveset fegyelmeztek és kevés tiszteletet vártak el. Bizton állíthatom, hogy a szülőfalumban a korosztályom legliberálisabban nevelt egyede voltam. Nem szeretnék dicsekedni, de legyen annyi elég, hogy sosem fogadtak be semmiféle bandák és nem is törtem magam ebben, a barátnőim között pedig - utólag szégyellve - de inkább ötletgazda voltam a hülyeségekben, az egoista, feminista, és antiszociális eszme-gyártásokban. Az összes szerelmi kapcsolatomat az állandó vitatkozások határozták meg - nemcsak önfejű, de mindig is vitatkozó szellemű voltam. Tanáraimmal és az osztályközösséggel szemben, tehát nagyobb és nem önként, hanem szükségszerűen alkotott közösségekkel szemben - emlékezetem szerint - soha nem lázadtam durván, ott úgy éreztem kénytelen vagyok engedni és nincs jogom a saját elképzeléseimet olyanokra erőltetni, akik nem tehetnek arról, hogy egy közösségbe kerültek velem. De a baráti és a szerelmi viszonyaimban szélsőségesen magasra tettem a mércét és csak a velem nagy mértékben azonos gondolkodású és azonos érzésvilágú emberekkel tartottam fent szorosabb kapcsolatot. Az, hogy miről mit gondolok, mi a véleményem, a szüleim soha sem korlátozták, és én ehhez voltam/vagyok szokva, ebben a szellemben nőttem fel, és amint látható itt a neten is, hű is vagyok ehhez a szellemiséghez :D Bocsánattal legyen mondva, de a szűk környezetemben mindig is dominánsnak éreztem magam. Ahol nem lehettem az, ott nagy aktivitást, együttműködést nem is produkáltam. Ebből tessék kiindulni és ne a két szép fekete szememből, és a filigrán alkatomból.

Kedves Attila, én tiszta szívvel örvendek annak, hogy Szilárddal egymásra egyáltalán nem haragszotok. Engem viszont, tehát engem, mint Joó Violetta, önálló öntudattal rendelkező, felnőtt személyt megbántottál. Kérlek szépen, hagyd a gyanakvást, hogy Szilárd biztat engem ennek a megírására és a további civódásra. Igenis, sértő rám nézve, mint egy kisgyerekkora óta nagyon is autonóm gondolkodásúnak (még ha gyakorlatilag önellátónak nem is...) nevelt nőre, hogy egy férfi "nyúlványának", csatlósának, idomított szolgálójának tekintve semmibe vesz valaki! És rendszeresen név szerint válaszra sem méltat egy vitában. De nem csak név szerint, hanem tartalmilag sem reagál az általam leírtakra. Pedig - bocsánat az öndicséretért - de bőven írtam én is, nem csak Szilárd - a részletes megfigyeléseimből és következtetéseimből. Sőt, Szilárd is többször az én megfigyeléseimre és leleplezéseimre támaszkodott. Tehát kedves Attila, megkérlek szépen a tudattalan hímsovinizmusodat orvosold, ha már úgy is azt hirdeted, hogy nem teszel különbséget férfi és nő közt, ráadásul olyan nagymértékben nem, hogy még a biológiai nemek, jövőbeni összeolvadásában is képes vagy hinni. Akkor légy szíves, tekints rám, önálló személyként, és amit én teszek vagy írok, s neked azzal kapcsolatosan megjegyezni valód van, akkor azt ne - még egy félmondat erejéig sem - Szilárdnak intézd, hanem egyedül, egyes egyedül nekem. Már csak azért, mert Szilárd nincs, amit kezdjen a másoknak a velem való bajaival és hozzám fűzött megjegyzéseivel. Mert ő nem kíván egyáltalán olyan nőt, akit ő irányít, és ha én annyira öntudatlan lennék, vagy lettem volna, amikor idejöttem Erdélybe, mint ahogy te írtad nagyon sértően kedves Attila, hogy én ide „kerültem”, akkor Szilárd biztos, hogy még csak a gyermekei felvigyázásával sem bízott volna meg, nemhogy élettársi kapcsolatot tartson velem elképzelhetőnek! Ez legyen világos.
És mikor ezt az én „Erdélybe kerülési, menekülési”- történetemet magadnak összeraktad néhány információból rólam, még ezt sem hozzám címezve írtad le, hanem a Szilárdot való lejárató rágalom-áradatodba szőtted bele. Idézem: „amikor a családos kudarcaid után, 60 évesen még most is ott tartasz, hogy egy 28 éves hölgyet nevezel CSAK egy néhány éve párodnak, kivel van egy közös gyereketek a másik 3 veletek élő gyerek mellet, és aki elmondásotok szerint súlyos lelki válságból került a te karjaidba, hogy ne mondjam azt, hogy menekült, mivel lehet, ez csak később fog teljesen körvonalazódni?” – Azt most hagyjuk, hogy az ötgyermekes édesapa és a „CSAK” sehogyan sem passzol, nem logikus és nem értelmes mai, európai egy családban nevelkedő gyermekek számának viszonylatai szerint… Főként nem egy gyermektelen és elkötelezetlen 34 éves férfi szájába nem passzol ez a fölényes "csak" és világviszonylatban még annyira sem, mint európai helyzet szerint, és ugye te hajlamos vagy emberiség szintjén számolni és viszonyítani, ha a te személyedről van szó.
Hogy én csak úgy ide kerültem volna - menekültem volna, ahhoz hagyj mondjak neked annyit, csak érdekességképpen, hogy amikor én ide JÖTTEM, akkor 25 éves voltam, de 2-3 éve már jól tudtam pl. azt, hogy én senkinek nem leszek többet az útitársa! (Szilárd szavaival: úti-pokróca…) Mint ahogy neked egyenlőre még csak útitársaid voltak. Nem tudom, vajon kezdesz-e végre érteni engem?
Tehát én aki már 23 éves koromban úgy éreztem, hogy lelkileg, szellemileg kész vagyok elköteleződni, családot alapítani, és hogy én többé nem fogok sodródni, és ide-oda "kerülni", ami egyébként nálad úgy néz ki nagy erény, ha egy férfivel esik meg (azaz veled) és úgy látszik az öntudat totális hiánya, ha egy nő „sodródik”… Attól függetlenül, hogy azt speciel te csak fantáziáltad rólam, hogy én Csíkszeredába csak úgy idesodródtam volna, és hogy Szilárdhoz csak úgy kerültem és menekültem volna, továbbá egészen véletlenül, az én tudatos bele egyezésem nélkül vált volna a párommá. A te sejtéseiddel, kifantáziálásoddal ellentétben, nekem 21 éves korom óta biztos, hogy kizárólag szeretőim voltak, és nem „útitársaim”. Szóval milyen alapon is kerülsz te abba a fölénybe, nemhogy Szilárd fölé, aki öt gyermekes édesapa és túl van egy 11 éves házasságon is, s velem pedig MÁR 3 és fél éve együtt él, és MÉG közös gyermeket is vállaltunk, de egyáltalán fölém, hogy fölöttem sajnálkozz az én állítólagos öntudatlan sodródásaim, meneküléseim miatt? Neked, kedves Attila, neked úgy kellene írni és mondani, hogy MÁR 3 és fél éve vagyunk egy pár Szilárddal, mert te, tudtommal nemhogy elkötelezett nem voltál, de még szerelmes sem. Te, szegény Attila, te még CSAK szerelmes SEM voltál, saját bevallásod szerint. És mindezt te is így, ezekkel a viszonyító szavakkal gondolnád és mondanád, ha a racionális gondolkodásodat nem sötétítené el az önkéntelen fölényeskedési, fölébe-kerülési késztetésed, magyarul a saját magad számára be-nem-vallott primitív egoizmusod, a sperma-ösztönöd! :D Hát, itt van az igazi ok, az ezerféle magyarázatok helyett, amiket magadnak gyártasz, hogy hogyan és miért vagy te egy állítólag öntudatát, egoját feladott személy, aki immáron megengedheti magának azt a luxust, hogy nemzeti öntudatra ne legyen szüksége… inkább arról van szó, hogy a nemzeti öntudattal nem fér össze ama nagy, rejtőzködő Attila-egó.
És ha már a Bodó Attila-féle bazi nagy, elrejtett egóról beszélünk, akkor legyen világos az is, hogy miközben te első találkozástoktól kezdve a Szilárd feje fölé tetted fel a hamis tekintély-gyanúd kérdőjelét, én ugyanígy voltam veled, első találkozásunktól kezdve, sőt, attól kezdve, hogy nem sokkal előtte az interneten megláttam a fényképedet. Mind a fényképen, mind személyes találkozásunkkor ugyanazt a karakterisztikus jelleget adó jelmezt viselted, fekete-fehér fejkendőt, nagykarimájú, kemény vándorkalappal, és divatosan nyitott, fehér inggel… Hát, én, már onnantól kezdve óvatosan figyelő helyzetbe helyezkedtem, hiszen sejtéseiddel ellentétben, nem Szilárdnak van öntudati karmája, hanem nekem. És ezért én vagyok érzékenyebb az önmagukat csak a felszíni eszközökkel meghatározni képes személyekre, tehát azokra, akik ezért erőltetik a külszíni karakterességet. És én voltam az, aki ebből a szempontból felkészülve arra, hogy esetleg az önérzeted miatt nem leszel képes nyitni a mi tapasztalatainkra és meggyőződéseinkre. És persze arra is fel voltam készülve, az egoizmusodról árulkodó öltözködésedből kiindulva, hogy te lényegében egy, az ellenkező nemet önkéntelenül csábító személy vagy. Mert minden a külsejét érdekes öltözettel és kiegészítőkkel díszítő személy önkéntelenül is szexuális vonzalmat kíván ébreszteni az ellenkező nemű személyekben, ha bevallja magának, ha nem. Szóval te, aki annyira büszke vagy az "egotlanságodra" és abból még Szilárdot is ki akartad tanítani, pontosan te vagy, akit az egoja nemhogy a szerelmi elköteleződésben megakadályoz, de azon vallomásod alapján, miszerint még igazán szerelmes sem voltál, ezek szerint még ebben is.
Úgyhogy, Attila, hagyjuk még egyenlőre azt, hogy te az én múltbéli lelki válságaimból akarjál valamit kikombinálni, mert a valóság-megismeréshez alapvetően szükséges lineáris logikád egyenlőre még nem a valóság-megismerését, hanem az egódnak a körmönfont dicséretét és a mások irracionális lekezelését és leminősítését szolgálja. Ezek szolgálatában áll maximális mértékben. Miközben nagy kegyesen Szilárdot emlékezteted ama misztikus bölcsességre, hogy amikor másokra mutogat az ember egy ujjal, akkor hárommal saját magára. Azt most hagyjuk, hogy az az egy ujj nem véletlenül az úgynevezett Jupiter ujj, tehát az egyetemes értékítélet őserejével párhuzamban álló ujj. Szóval, hogy a hasonlat, mennyire sánta egy asztrológiát ismerő személynek. Azzal a három lezárt ujjunkkal, kedves Attila ugyanúgy nem mutatunk magunkra sem és máshova sem közben, mint ahogy a narancssárga sem az öntudat feladás színe, hanem az öntudaté. Attól függetlenül, hogy az asztrológiát nem és így önmagukat sem ismerők mit magyaráznak bele. Ettől függetlenül a fentebbi bugyutára egyszerűsített misztikus szólás-mondásnak, van egy jóval árnyaltabb és összetettebb metafizikai alapja, amit most kénytelen leszek leírni: Az, ami minket másokban irritál, az, az érintett őserőt tekintve bennünk is zavaros. És két külön dolog az, amikor önkéntelenül irritál és félelmet, undort, haragot vált ki belőlünk és homlok-egyenest mást, amikor már számunkra rég vagy újonnan legalább nagyrészt leleplezett hazugságokkal való találkozásunk esetén, nincs más járható út számunkra, mint tudatosan vállalni a leleplezést és a harcot. Tehát azok, akik még a saját tudattalanjaik fenevadjait sem ismerik alkímiai és asztrológiai „neveik”, meghatározódásaik szerint, azoknak nem sok esélye van arra, hogy különbséget tudjanak tenni az egyetemes igazsággal való azonosságuk és a karmájuknak az igazság-elkerülési manővereivel való azonosulásaik között.

Egyelőre most ennyit rólad az én önálló öntudatomról való nyilatkozatomba. És ezek fényében szeretnék mindenkit figyelmeztetni, hogy legyenek szíves tudomásul venni, hogy Kozma Szilárdtól független gondolkodású és akaratú személy vagyok, és amikor én bárhol bármit mondok vagy írok, azt az érintettek, amennyiben fontosnak érzik kommentálni, arról panaszt tenni, akkor ezekkel hagyják békén Kozma Szilárdot, mert ő azzal nincs, amit kezdjen! És maximum sajnálattal meg fogja jegyezni, hogy megint tőle várják a megoldást, valamiféle nekik tetsző rám-hatást, pedig ő bizony az én vélemény-szabadságomba, akarat-szabadságomba nem akar és nem fog beleszólni. Az, hogy én Szilárdot választottam élettársamnak, mert már akkor, amikor olvasni kezdtem a tanulmányait azt éreztem, hogy megtaláltam a válaszokat azon életbevágóan fontos kérdéseimre, amire addig senki a környezetemből. Mind a Szilárd következtetéseit jól értem, mind az életvezetésével, a moralitásával teljesen egyet értek, és én választottam őt, ezek tudatában. Először is kiválasztottam, mint számomra egyetlen hiteles, úttörő szellemtudományi tudós embert, és tudtam, hogy a munkásságát teljes mértékben követni fogom, és én is fogok felfedezéseket tenni az által megismerhető tett tudásra alapozva, amiről én önállóan el tudtam dönteni, hogy megbízható információk. Ezek után, amikor én kezdtem írni az ő fórumra, akkor számára szimpatikus lettem és elhívott Erdélybe, mert nekem nem volt sem munkám, sem szerelmem, semmi, ami különösebben kötöttséget jelentett volna, és megkért, hogy segítsek neki a nála lévő két gyermek gondozásában, mert rengeteg munkája van. Én pedig szívesen jöttem. Tehát így jöttem én ide, és nem pedig kerültem. Kedves Attila, akkor már évek óta nem folytattam nagyvilági bulizós életet, de már közel egy éve húst sem ettem, egy hónapja ért véget a munkaszerződésem, félretett pénzem is volt, amiből tudtam utazgatni… Szóval a te általad Szilárdig elhúzott lelki válságomból 21 éves koromra kinőttem. Tehát 4 évvel azelőtt, hogy Szilárd magához meghívott. Körvonalazódik-e már, hogy mi a te rejtett okod, amiért önkéntelenül felmentesz engem az alól a felelősség alól, hogy én valóban önként és jól meggondoltan vállaltam volna, hogy Szilárd élettársa legyek? (Ha nem engedi ezt az udvarias formulák rejtekéből erősen kikandikáló bazi hím-soviniszta egod, én majd, a biztonság kedvéért máskor is, még külön leírom. Röviden annyi, hogy a kettőnk horoszkópjának összevetéséből is látszik, hogy számodra én egy szerelemi lehetőség vagyok, és ezt a kísértést pont azért nem tudtad és tudod kivédeni, mert nincs valódi, mély önismereted és főként amiért enélkül a karmádat - pl. a rejtett egoizmusodat - sem tudtad még elkezdeni ténylegesen feloldani. Na, így nézd le továbbra ia az asztrológiát.)
Szóval, meg kérek mindenkit, hogy vegye figyelembe, ha bármikor megsért azzal, hogy a velem való baját nem velem, hanem Szilárddal akarja intézni, akkor nagyon meg fog lepődni azon, hogy ennek az én megnyilvánulásaimban semmilyen nyoma nem lesz, és én tovább folytatom bárkinek a leleplezését, rejtett szándékainak feltárását, s azok megnevezését!
Szól ez azoknak is tehát, akikről a jövőben fogok még írni, vagy videón beszélni, mert igenis, ha már belebotlok az interneten olyan tisztázatlan alapú, misztikus írásokba, amelyekből süt, hogy semmi valós alapjuk nincs, merő fantázia vagy spekuláció, azokat én önállóan, a Szilárd megkérdezése nélkül, le fogom leplezni. Ahogyan Attilának is a fasiszta kijelentésére én hívtam fel a Szilárd figyelmét, és én tartottam fontosnak, hogy lássa azt a facebookon.

Attila, nem Szilárd akart téged leleplezni olyan nagy ambíciókkal, hanem én. Szilárdnak többször is kellett szólnom, hogy nézze meg, milyen vérlázító, fasiszta diszkriminációt írtál ki, csak hogy a saját „szabad” egódat ezzel is mások rovására fényezd.

De a jövőben egyre több olyan leleplező írásom lesz, amelyben az érintett személyekhez, akiknek a misztikus, vagy áltudományos tévedéseit kijavítom, Szilárdnak nem lesz köze, esetleg nem is ismeri őket, ezért kérek mindenkit, hogy amit én írok, vagy mondok és azzal valakinek baja van, legyen szíves velem megbeszélni!
29 éves felnőtt ember vagyok, és ha már így rá lettem kényszerítve az önálló személyiségem igazolására, akkor hagy írjak olyasmit is, ami öndicséretnek fog tűnni: Attól, hogy mások számára elképzelhetetlen - a Bodó Attila híveinek mindenképpen az - hogy egy 3 gyermeket gondozó, elvált személyt szeretni tudjanak, és ráadásul vállalják gyakorlatilag is a szülői szerepet e 3 gyermek felett, sőt: még egy negyedik, közös gyermek felett is, és pl. ne egyenek húst, ne járjanak csábító ruhákban, ne hordjanak ékszereket, ne fessék magukat, attól én még nem vagyok kevésbé értelmes, vagy gerinces és autonóm személyiség mint ők! És attól, hogy ők annyira ostobák, hogy azt képzelik, hogy akinek nem azon jár az esze reggeltől estig, hogy miként őrizzék meg a függetlenségüket és miként ne köteleződjenek el senkinek és semminek, nem azt jelenti, hogy aki elköteleződik és gyakorlati felelősségeket vállal, kevésbé öntudatos személyiség mint ők! Abban a baráti közegben tehát, amelyben én is ott vagyok, ők csak ne hirdessék többé, hogy az igazság relatív, és az ostoba bazi szabadság-érzetükben ne trágárkodjanak, legalább gyermekek előtt, és ne gyártsanak a trágárkodáshoz és a gyermek-tudat rontó vicceikhez liberális fedőelméleteket, hogy azt mondja: ha ők is elköteleződnének, mindehhez az öntudatuktól és az akaratuktól megfosztottnak kellene lenni. Mindez, ezeknek a magukat az egyedüli helyes életfilozófiával rendelkezőknek képzelő szabadelvű személyeknek a magánügye. De nagyon kérem őket, hogy ne vetítsék a szemforgató misztikus guruktól való befolyásoltságukat rám, mert ha így van, és azt hiszik, hogy csak az elkötelezettlenség lehet szabadság, akkor bizony óriási különbség van köztem és e személyek között. És meg kell, jegyezzem azt, hogy amennyiben így képzelik, tehát, hogy ők az önállóak és én vagyok az önállótlan, szabad akarat és szabad elképzelés nélküli nő, az bizony nem a szellemi öntudatosság és nem is az ők szabad szellemiségének az egyértelmű jele. Ne oktasson ki engem senki szabadságból, mert én rengeteg szabadság elméletet kipróbáltam a gyakorlatban és igazán szabadnak Kozma Szilárd elkötelezett párjaként, és többgyermekes édesanyaként érzem magam!



Joó Violetta

www.aldottelet.com

_________________
Egy csepp harc többet ér egy könyvtárnyi elméletnél. Mert a szeretetben is csak az lehet kitartó, aki harcolni is tud.
http://aldottelet.com/


Vissza a tetejére
  Megosztás a Szepon         
Profil  
 
Hozzászólások megjelenítése:  Rendezés  
Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 1 hozzászólás ] 

Időzóna: UTC + 2 óra [ nyi ]


Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 0 vendég


Nem nyithatsz témákat ebben a fórumban.
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Nem szerkesztheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem törölheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem küldhetsz csatolmányokat ebben a fórumban.

Keresés:
Ugrás:  
Powered by phpBB® Forum Software © phpBB Group
Magyar fordítás © Magyar phpBB Közösség
phpBB SEO