ASZTROLOGOSZ, Kozma Szilárd - karma-asztrológus fóruma

Asztrológiai fórum: Kozma Szilárd és asztrológus-barátainak fóruma
Pontos idő: 2024.03.28. 11:48

Időzóna: UTC + 2 óra [ nyi ]




Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 1 hozzászólás ] 
Szerző Üzenet
HozzászólásElküldve: 2014.02.16. 12:41 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.03.11. 22:01
Hozzászólások: 4221
Tartózkodási hely: Csíkszereda
Kozma Szilárd asztrológus:

A Sátáni és a Luciferi magatartások különbözőségéről


A nőknél a Hold, a személyi tudat-befolyásolási hierarchiája szempontjából egyenértékű, ha nem értékesebb a Napnál, és ezért a női spiritualitás és bölcsesség szempontjából sokat nyom a latban, ha a Hold erős pozícióban van, például a Sárkányfarokkal, vagy az Ascendenssel együtt állva, miközben a Nap alig fényszögelt és inkább csak negatívan. Azt magam megírtam már hét évvel korábban, egészen pontosan a regényem 19 fejezetében, ahol az anyai ági örökletes programok létét kezdtem elsőként fogalmazgatni, hogy a paradicsomi almába-harapás aktusa, amiként Hamvas nevezi: a létrontás, már csak a második mozzanata a megváltás ellenes magatartásnak, és ezért ez, a Luciferi aktusnak egy sokkal nyilvánvalóbb - Anyagi és ezért gyengébb és nőies! - következménye. Az első megváltás ellenes aktust ugyanis, még a teremtés gyökerénél követte el a Lilith által („belülről”) befolyásolt, vagyis a folyamatosan öncélúvá változni próbáló Fény ősprincípiuma. A Fény angyala: Lucifer, az által válik ördögivé, hogy nem akarta átvilágítani és megtermékenyíteni a Szeretetet, a női princípiumot, illetve, az által, hogy nem akar a Szeretet által újra egyesülni az abszolút egységgel.

A paradicsomi létrontás, már csak a második mozzanata a bűnbeesésnek. És ez, az első – a Luciferi! – aktusnak, mindössze a sápadt következménye és az anyagi változata. Tehát, amennyiben az anyagot durvának nevezzük, ez a Paradicsomi bűnbe esés, az elsőnek a sokkal durvább – És mit ad Isten, kedves Iringó: nőies változata! Mivel hogy az elsőt (akkor én úgy képzeltem el és csak most, hogy ezeket leírtad világosodott meg előttem az hogy az elsőnek is két nemű változata van!) még a teremtés gyökerénél követte el a Fény princípiuma: a Lucifer. A Lilith által folyamatosan öncélúvá változtatni próbált Fény ősprincípiuma ugyanis, nem akarta átvilágítani és megtermékenyíteni a Szeretetet, a női princípiumot és nem akarta magát átadni a szeretetnek, nem akart azzal és az által egyesülve az abszolút állapotba visszakerülni.
Azon női olvasói feltételezésekkel ellentétesen, miszerint én az anyámra haragudtam volna meg, vagy tőle ijedtem volna meg, őt utáltam volna meg a gyermekkoromban valamiért, és tudattalanul ez a harag munkálna bennem még mindig (Lám, hova, illetve mennyire félrevezet az amatőr pszichológia…) a női princípium ellen érzett mély tudatalatti haragomban, a valóság a következő:
Én annyira imádtam gyermekkoromban az anyámat, mint hívő katolikusok a Szűzanyát, és életem első felében teljesen nőpárti voltam és a legelszántabb feministáknál is férfi-ellenesebb! Iringó tehát, teljesen mellé fogott, mivel a valóság éppen hogy az általa feltételezettnek az ellentéte: én egy civilben és otthon, Adolf Hitlert, és a fajtiszta német harciasságot és férfias intelligenciát dicsőítő, abszolút pátriárka, tehát abszolút családi önkényúr – mostohaapával nőttem fel. A biológiai apám, viszont ennek e másik véglete, a tartástalan és gerinctelen és a családjával és a gyermekével szemben felelőtlen bohém férfi típusa volt, aki úgyszintén nem emelhette a férfiasság (Jang) ázsióját az édesanyját a mostohaapja brutalitásaival szemben féltő gyermeki szemeimben. A nagybátyám viszont (Anyám testvére), egy, a szobrászati tanulmányait a felesége igényére abba hagyó, hiába, hogy humánus, mert még a gyermeki értelmem szemében is láthatóan akarat-gyenge megtört, csak késő nyugdíjas korában újra sápadtan-művészkedő férfi volt. Nagyapám viszont Ló-bolond volt, akit éppen az édesanyám igyekezett teljes mértékben démonizálni, éppen úgy mint Iringó a saját apját, és szerető egykéjeként én ezt tőle átvettem. Ezzel szemben ott voltak a jóságos keresztanyáim, akik születésnapjaimon felköszöntöttek és karácsonykor könyvet ajándékoztak, tehát nem csoda, ha az anyám által tanított ördögi apa-és férfi-szemléletet egy az egyben átvettem, illetve azt (és erről még elméleteket is hangoztattam), hogy az életben minden rosszat a férfiak csinálnak, a szegény ártatlan nők csak ennek az elszenvedői. És ezt olyannyira, hogy nem is nagyon tudtam férfiként viselkedni, mindaddig, amíg ezek a kedves és ártatlan nők, becsülettel és keményen rá nem ébresztettek arra, hogy minden botnak két vége van. Summa summarum, ez a reflex (a férfi ördög, a nő angyal) annyira mélyen bennem volt, hogy az első bűnbeeséséi aktusnak (A Lilith első diadalának) csak a Lucifer (Fényhozó!) negatív (romboló) teremtő szereplővé válását ismertem fel, és úgy képzeltem, hogy a női korrupció csak később, az anyagi megtestesülések folyamán következett be. Ti., amikor Éva Ádámnak átadja az almát azzal a kérésével, hogy amennyiben azt akarja, hogy boldog legyen a jövőjük, egye meg az öncélú pragmatizmus, vagyis az életnyerési lehetőségekben való magasztos hit almáját.
Mint minden, az abszolútumnak a Lilith hatására történt megoszlása és megsokszorozódása után, a bűnbeesettségi állapot is kettős:
Miközben a Lilith által megrontott Fény (a Lucifer) elutasítja a Szeretet átvilágítását és megtermékenyítését, illetve az abszolútumhoz való visszakapcsolódást, mondván, hogy ő nem akar az egységbe visszakerülni és ez által, a Szeretetbe behatolva, a teremtést lehetővé tenni, addig, - mint ahogyan írod: a Lilith öncélúsága által megkísértett Szeretet, és emígy Szeretetből Satanavá változott női princípium, elutasítja a Fény befogadását. A Sátáni állapot az tehát, amikor a nő maga akarja minden áron megtermékenyíteni és átvilágítani a Fényt (a férfi szellemét) és emiatt képtelenné válik a fény befogadására, a megtermékenyülésre. Amint Hamvas írja: a stupiditás csúcsa, amikor a megtermékenyülő hatalom akarja a megtermékenyítő hatalom szerepét átvenni, vagyis amikor a nő akarja a férfit átvilágítani, ahelyett, hogy szeretné azt. Illetve, a mai modern időkre lefordítva: a Satana a hamis Fény által (A szeretet nélküli, nagyokos és steril Luciferi tudomány által.) akarja maga-magát, önhatalmúlag és persze önkényesen megtermékenyítetni: „majd” csak akkor, amikor úgy érzi, hogy el jött az ideje, amikor úgy érzi, hogy „fel van erre készülve”. Vagyis akkor, amikor rég óta lejárt már annak az ideje: harmincöt éves koruk után és természetesen csak egyetlen egyszer, és azt is csak azért, hogy ne maradjon egyedül, illetve, hogy mások ne mondják azt, hogy még ennyire sem képes!
A Lucifer metafizikai jelentésére úgy jöttem rá, hogy hirtelenjében egyszerre igen durva visszajelzéseket kezdtem kapni arra a nemes bánatomban hozott, fölöttébb értelmes elhatározásomra, hogy nem fogom Emőkét többé semmiről, amit felfedezek, felvilágosítani és nem fogom őt többé fizikailag sem megtermékenyíteni.
Nem csoda, ha az anyám által tanított ördögi apa-és férfi-szemléletet egy az egyben átvettem, illetve azt a nézetet (és erről még elméleteket is hangoztattam akkoriban), hogy az életben minden rosszat a férfiak csinálnak, és az ártatlan nők csak ennek, a mikor hőzöngő és kegyetlenkedő, mikor akarat-gyenge férfiak által kreált tragikus helyzeteknek az elszenvedői. És ezt olyannyira komolyan gondoltam, hogy nem is nagyon tudtam férfiként viselkedni, mindaddig, amíg a velem egy korú kedves és ártatlan nők illetve az őket védő édesanyák, egyértelműen és határozottan rá nem ébresztettek arra, hogy minden botnak két vége van. Summa summarum, ez az anyám által belém nevelt ferde tudati reflex (a férfi ördög, a nő angyal) annyira mélyen bennem élt, hogy még az első bűnbeeséséi aktusnak is (A Lilith első diadalának), mindössze a Lucifer (Fényhozó!) negatív (romboló) teremtő szereplővé válását ismertem fel elsőként, és úgy képzeltem, hogy a női korrupció csak később, az anyagi megtestesülések folyamán következett be. Ti., amikor Éva Ádámnak átadja az almát azzal a kérésével, hogy amennyiben azt akarja, hogy boldog legyen a jövőjük, fogadja be az öncélú élvezetet és kényelmet biztosító pragmatizmus koncepcióját, vagyis, hogy nyelje le az életnyerési lehetőségekben való ézsaui, júdási és fausti hitnek az almáját.
Mint minden, az abszolútumnak a Lilith hatására történt megoszlása és megsokszorozódása után, a bűnbe-esett élet állapota is kettős!
Miközben a Lilith által megrontott Fény (a Lucifer) elutasítja a női princípium: a Szeretet átvilágítását és megtermékenyítését, illetve az abszolútumhoz való visszakapcsolódást, mondván, hogy ő nem akar az egységbe visszakerülni, a Szeretetbe behatolva, és így a teremtést átvilágítva, a megváltást is lehetővé tenni, addig:
A Lilith öncélúsága által megkísértett Szeretet, és emígy Szeretetből Sátánná változott női princípium, elutasítja a Fény befogadását, maga akarván megtermékenyíteni és átvilágítani a fényt (Amint Hamvas írja: a stupiditás csúcsa, amikor a megtermékenyülő hatalom akarja a megtermékenyítő hatalmat gyakorolni és a Fényt átvilágítani. Értsd alatta: a nő a férfit tanítani, irányítani).
A modern időkre lefordítva: a Sátán a férfit, illetve a férfiasságot elutasító nő, vagyis a hamis Fény által (A szeretet nélküli nagyokos Luciferi tudomány által) akarja maga-magát, a luciferi tudomány segítségével, tehát önhatalmúlag és persze, „majd” csak akkor, amikor ő akarja(!), amikor ő úgy érzi, hogy el jött annak az ideje, illetve, amikor „fel van erre készülve” (A mai nők: harmincöt éves koruk után és természetesen csak egyetlen egyszer, és azt is csak azért, hogy ne maradjanak egyedül, illetve, hogy mások ne mondják azt, hogy még ennyire sem képesek!) megtermékenyítetni.
A Lucifer metafizikai jelentésére úgy jöttem rá, hogy hirtelenjében egyszerre igen durva visszajelzéseket kezdtem kapni arra a, valamely nemes haragomban hozott, fölöttébb értelmes elhatározásomra, hogy nem fogom Emőkét többé semmiről, amit felfedezek, felvilágosítani.
Egy női olvasónk is, arról tett panaszt, hogy mennyire bántja őt az, hogy nem tudta a misztikus tudását (Fényét) nekünk átadni, mivel mi nem bizonyultunk rá eléggé nyitottnak és méltó befogadóknak, miközben azzal áltatja magát, 29 évesen és hajadon (amazon) állapotban, hogy azért nem tud anyává válni (megtermékenyülni), mert a társadalmi (külső!) körülmények még mindig nem akarják ezt számára lehetővé tenni!”

AHamvas Béla Andorogünosz c. tanulmányában egy spirituális gondolkozó gondosságával és egzaktságával le vagyon írva, hogy éppenséggel a budoár misztérium szolgálata, vagyis a nő-szolgálatába állított ostoba tudományosság az, ami a mai állapotokhoz elvezetett és semmiképpen nem az „anyag-sötét” férfinak tiszta szellemű, de gyenge női princípium fölött aratott gonosz győzelme. Az én meglátásom csak annyiban tér el a Hamvasétól, hogy az egész szörnyűséget - Mármint azt, hogy a civilizált lányok és nők és férfiak képtelenek a gyermek foganásra-nemzésre, szülésre és a család-vállalásra. - az apákat (férjeket) a szülő feleségük mellől a külső szobákba, konyhákba, nyári konyhába, udvarra, majd a kocsmákba kiszorító, szülész-bábák, majd az őket felváltó szülész - nőgyógyászok a hibásak. Utóbbiak nem csak, hogy végleg elszakították a férjeket a szülő-feleségüktől, hanem el kezdték a szülőnőket fájdalom- csillapítani és zsibbasztani, majd amikor a helyzet ettől még inkább rosszabbodott: tömegesen altatni és császár- metszeni. Aztán, amikor ettől, vagyis az így a világra műtött lány utódok teljesen elvesztették a foganási képességüket és megteltek magzat-és életellenes spirituális programokkal, kitalálták a lombik-bébi nevű mesterséges fogamzási módszert. Lehet tehát, hogy Iringónak igaza van annyiban, hogy az akkoriban a férfiak által gyakorolt orvostudomány győzte le a spirituális éberséget, de ezt kifejezetten női igényre, a finom és teljességgel nőies humanizmus és liberalizmus még finomabb és még gyengédebb, és még toleránsabb eszméinek a hatására és befolyására tette!
De hogyha a mai szocialista magyar kormány-programnak megfelelően megszűntetnék a szülészetekkel való kollaborációs lehetőségeket (Vagyis a programozott szüléseket: a jövendő magyaroknak az anyai igényre történő mesterséges és időnapelőtti kiugrasztását az anyjuk hasából), illetve a gyermekeknek, az anyák "fölösleges"(sic!) szülési fájdalmaktól való meg kímélése érdekében történő kioperálását császár metszés útján, hogyha tehát drasztikusan lecsökkentik a szülészeti osztályokat, akkor végre a korház zsibbasztó eszmekörétől megszabadított kismamák, mehetnek a Geréb Ágnes tanfolyamaira megtanulni újból otthon és orvosok nélkül szülni! És ha azt megtanulják, azzal együtt egyebet is megtanulnak (Pl. önmagukat végre nem a gazdasági - termelői és a politikai, vagy médiabeli teljesítményeik szerint értékelni tudni!), és újból meg jön a gyermek-szülési, becsületes család-alkotási (Minimum három gyermek!) kedvük.
Négy gyermekkel egyáltalán nem érzem magam nagy családosnak, habár Mo-n, már a hármas is annak számít. Nem kérem, a három és a négy gyermek még csupán a normális gyermekszám. Rengetegszer találkozok azzal a jelenséggel, hogy a hozzám forduló családanya, vagy családapa „föltétlenül akar”(!), de persze, rögtön az is kiderül, hogy csak egyetlen gyermeket, esetleg "megnyugtat" azzal, hogy, de azért az egyetlen 10 év körüli gyermekük mellé, még szeretnének egy gyermeket, persze, lehetőleg most már leányt, vagy fiút, vagy még egy fiút ... Nem győzöm felhívni a figyelmet arra, hogy az abszolút teremtő erőnek, a teremtés első őserejének nem szabad előfeltételeket szabni és ilyenkor mentális agresszivitást követnek el, vagyis fekete mágiáznak még akkor is, ha nem hibásak, mert metafizikai tájékozatlanságukban teszik ezt. Ne csodálkozzanak tehát, ha a foganás illetve a gyermeknemzés nem megy, illetve, ha utólag betegesebb lessz az így megfogant gyermek, mint ahogyan az édesanya horoszkópjából kiolvasható spirituális programok és az általános állapotok - élethelyzetek szerint lennie kellene. Sőt: volt egy olyan helyzet is, amikor a teremtő ősszubsztanciából így "kiokoskodott" gyermek meg is halt mindjárt a születése után egy héttel. - Persze, ebben az esetben másféle mentális agresszió ténye is fent állt. Az egy, vagy maximum két gyermekben és a gyermekek nemének az erőszakolt elvárásában való gondolkozás egyértelműen ellentmond a teremtői őstörvénynek, amely nem ismeri az egyetlen, vagy két gyermek létrehozása ideáját (képzetét), hanem a gyermekekét. A több gyermekét tehát. Aki egykében, vagy kétkékben gondolkozik tehát, szükségképpen törvénytelen állapotba kerül, és az ne csodálkozzon azon, ha utólag a sorsában - Akár tíz, vagy húsz év múlva is! - minden rosszul sül el. Hogy jobban megértsük a jelenséget induljunk el fordítva: (Normális és egészséges személyek esetében, tehát nem ,amikor ez egyik szenvedélybeteg pl., vagy a férj elviselhetetlenül agresszív.) az öt, vagy négy gyermekes családoknál, majdhogynem teljességgel kizárt már a válás, vagyis a család-szétszakítás kérdése. Három gyermekes családok esetében sem annyira gyakori még, habár itt már könnyebben megtörténik azért, mint a négy, vagy az öt gyermekes családok esetében. A két gyermeknél már semmi probléma, egy kis családon kívüli szerelem, egy kis félreértés, és máris futás a válóperes szak-ügyvédhez, egy gyermek esetében csaknem szükségszerű a válás, ha nem erősen vallásosak a szülők, az olyan gyermek nélküli "családok" esetében, amikor nem azért nincs gyermek, mert nem lehet, hanem a házastársak védekeznek, az öregkorig tartó együttmaratáshoz már vagy fanatizmus, vagy lelki deviancia szükséges. Persze, az okoskodó ész azt mondja, hogy azért, mert azok vállalnak több gyermekek, akik amúgy is a család iránti elköteleződés szellemében nevelődnek. - Megnyugtatok mindenkit, hogy sem én mint egyke, de a feleségem sem, mint kétke, egyáltalán nem ilyen szellemben nevelődtünk, sőt! - Lehet, hogy ilyesmi is közrejátszik néha és néhol, de az igazi válasz a kérésre a törvényességében keresendő, vagyis abban, hogy nem véletlenül nevezte a régi magyar nyelv a várandóságot áldásnak a felemelően tudományos terhesség helyett, illetve, nem véletlenül mondták azt a régi székelyek, hogy: Egy gyermek nem gyermek! Két gyermek is alig-gyermek. A három gyermek, már kezd gyermek lenni. (Figyeljünk csak oda: még a három is csak kezd gyermek lenni.) Szóval, csakugyan nem mindegy hogy miként számolunk, hogy mennyiségben-e vagy minőségben. Mert az utóbbi "székely aritmológia" az egyetemes törvényeket számon tartó, minőségi számolás, az egykéző - kétkéző gazdasági spekulálás viszont, ami szerint "egy is őrület", illetve: "ez az energia-bomba kitölti az egész éltünket, nem hagy helyet senkinek és semminek önmagán kívül", mindössze szürke és szellemtelen, mennyiségi kalkulációk következménye.
Számunkra már a nyolcadik éve, hogy világos: az általánosan (globálisan…) érvényes bűnbeesettségi életkoncepciók hatásán kívül, milyen szellemiség, miféle örökletes karma mozgatja, mi sarkallja tetteiben az egész emberiséget? Nos, kiderült, hogy az, a bizonyos nyers személyi karakterek alá rejtett, tudattalan spirituális szellemiség, aminek a sugallatára cselekszünk, érzünk, gondolkozunk és képzelgünk, nem az apáktól öröklődik, hanem az anyai ági női őseinktől: vagyis a nagyi, dédi, üki, szépi, stb.-i spirituális tévképzeteiből származik ránk, az anyai ági női őseink képzeleti, gondolati és érzés-világában kialakuló mély-tudattalan karmikus programokból. Amennyiben tehát agresszív, illetve mások személyiségét kevésbé tolerálni képes, akár egy férfi, akár egy nő ösztönvilága, ezt az agresszivitásra való hajlamait nem az apjától és nem is az apai nagyapjától örökli, hanem az anyai ági őseitől. Csodálkozol? A női petesejt százszor akkora és százszor bonyolultabb (erősebb) mint a férfi ivarsejt, és miközben az ivarsejtek állandóan cserélődnek, a női petesejtek kialakulnak az anyák petefészkében még azok magzat korában. Vagyis ahhoz a petesejthez, amiből te lettél, még az anyai nagymamád szervezete szállította az alapanyagot, és ahhoz, amiből az édesanyád lett, a dédnagymamád szervezete, és így tovább, női generációról, női generációra Éváig! De, természetesen itt nem az anyagi determinációról van szó, hiszen jól tudjuk, hogy az anyag mindössze valaminek a kifejeződése, ami az anyagnál sokkal finomabb és ezért meghatározóbb! És ez nem más, az a szellemiség, aminek az illető anyagi struktúra (állandó, éveken át az anya szellemvilágával impregnálódó petesejt, vagy hetente kicserélt, új ivarsejt) a leghatározottabb hordozója. Hogy arról ne is beszéljünk, hogy nem az apa (A „sötét és agresszív anyagi” férfi!) hordozta a méhében, reggeltől estig és estétől reggelig a magzatára gondolva, még álmában is arról képzelegve a jövendő gyermeket, hanem az édesanya!
Már akkor, amikor a Magyarországi szocialista-szerelmes többség, az egykéző bankár, Medgyesi és a kongresszusaikon még mindig a vörös internacionálé fülbe mászó dalát harcosan éneklő csapata mellett döntött, az öt gyermekes kisvállalkozó-sarj, Orbán Viktor, és a családalapítás terén öt zömében követő narancsszínű Fidesz-csapata helyett, tudván, hogy a kevés munkával történő, bankári pénzfialtatás misztikus eszméje mennyire gyér levegőjű lufi (A kilencvenes években Romániának nem is egy, hanem két nemzetközileg elismert Bank-vezér miniszterelnöke volt és Románia mégis mindvégig helyben topogott.), azon kezdtem gondolkozni, hogy mi lehet a metafizikai oka annak, hogy nem az addig gazdaságilag is jól bizonyító, sőt: még a 2000 évi Békéscsabai kolbásztöltő versenyen is részt vett Orbánt jelölték ki a magyarság további irányításra a párkák? Hát miért? De miért? Hát azért, mert az által, ha a korábbinál is több gazdaság-politikai szakértelemre szert tevő Orbánék tovább hizlalják a magyarságot, spirituálisan (erkölcsileg) az még jobban, és a végén teljesen eltunyult volna. Olyannyira, hogy a végén teljesen képtelenné válik a saját fizikai (Amennyiben számít ez, de szerintem nem erről van szó, hanem a teljes személyi felelősséggel végzett gyermekgondozáson és nevelésen: genetikai!), de főként lelki és szellemi reprodukciójára! Nem tudom, Amerikának és a miénknél majdnem tízszeresen nagyobb nyugati nemzeteknél meddig feszíthető veszélyes egyensúlyvesztés nélkül az emigrációs politika, de a magyarság nem engedheti meg magának azt a spirituális luxust, hogy a harmadik világból érkező emigránsokkal töltse fel magát számbelileg, mivel nem képes – és bizonyára neki nem is kell! - magyarrá változtatnia olyan arányú afrikai és ázsiai emigrációs hullámokat, mint Amerika és egyes nyugati nemzetek (Lám, a franciáknak máris meggyűlt velük a bajuk!). – Szükség volt tehát a nyugati gazdaság-erkölcsi őrületből való kijózanodásra és úgy látszik, ehhez nem az Orbán Viktor gulyásleveses példákkal vegyített misztikus tartalmú programbeszédei kellettek, hanem az, hogy Gyurcsányék jól kifosszák és a bicska-nyitogató szembe-vigyorgásig hazudozva, végre életnagyságban is megmutassák nekik az internacionalista-liberális humanista Magyarok Istenét.
És tényleg: nagyon is jól végzik Gyurcsányék a párkák által rájuk bízott nemzet-ébresztői feladatot! Elveszik a korházakat? Hála az Istennek: a mostoha-anyanemzet újabb generációi kénytelenek lesznek leszokni, pl. az én édesanyám által is, egy egész életen át folytatott, ártatlan beteg-állapotokban és ingyen-gyógyulási lehetőségekben való gondolkozásról. Elveszik az egyetemeket, ahol mindent lehet tanulni, csak éppen egyetemes értékű életfolytatáshoz, életvitelhez szükségek kauzális információt nem? (Vagyis azokat a tanodákat, ahol kizárólag a teremtés eredeti rendeltetésével ellentétes, életnyerési lehetőségekről szóló információt lehet szerezni!) Nagyszerű! Legalább a kutató szellemű, racionálisan gondolkozni képes, de magát kábítószerekkel, vagy misztikus zagyvaságokkal áltatni nem szerető, értelmes ifjúság, akinek a figyelmét nem kötik le többé az életnyerési lehetőségekről szóló pragmatikus tanok, kénytelen lesz körül nézni, hogy az utóbbi két évtizedben nyugatról és keletről egyaránt beözönlött misztikus szemét alatt, maradt-e még egyáltalán olyan romlatlan metafizikai információ, ami, amellett, hogy ténylegesen használható is, hosszú távon nem okozhat károsodást? (A napokban kaptam egy levelet, amelyben egy, a feleségemmel egykorú asszonyka leírta, hogy egy Magyarországi asztrológus segítségével, miképpen számították ki a legoptimálisabb foganási időpontját a majdan megszülető gyermeküknek. Amint írtra, az „optimális asztrológiai időpontot” szerencsésen sikerült is pontosan elkapni, csak éppen hogy, a gyermeket idejekorán ki kellett műteni belőle császármetszéssel, majd a kis skorpió-szülött, egy hét múlva meghalt. – Hiába na, a pragmatizmus, az pragmatizmus, még a szellemtudományok birodalmában is.”

Az ötödik bolygó által képviselt teremtőerőnél: a Jupiternél, az értéktudat megnyilvánulásánál, kezdődik az ember! Többször is említettem - és a Féltékenység metafizikájában ezt ki is emeltem és kielemeztem! -, hogy való igaz ugyan, hogy az állatvilágból fejlődtünk ide biológiailag, ami azt jelenti, hogy rengeteg un. az állatok által megtestesített, kiemelt ősprincípium-érvényesítési készséget, reflexet (A Freudisták szerint állati ösztönt) hordozunk magunkban (Pl. az önkéntelen mimikrizési - kaméleonkodási: hamis információ áramoltatási késztetéseket, amit, ha nem tudatosítunk magunkban és a belátás segítségével nem oldjuk fel, semmit nem ér az életünk és aminek a legtöbbször cukorbetegség, vagy a rák különböző fajtáinak "megszerzése" az eredménye.) de messzemenően nem vagyunk állatok. Nagyon durván leegyszerűsítve a kérdést, azt is mondhatnánk, hogy a Jupiterig, illetve az őt követő hetedik bolygó által megtestesített őserőig: a Szaturnuszi - emberi és egyetemes - felelősségtudatig, nem is létezik spiritualitás. Ha visszafelé haladunk a Mars is mindössze a nyers (férfias) életerőknek az adagolási képességét, vagy negatívan: képtelenségét jelzi, a Vénusz mindössze a természeti kiegyenlítődési képességet (képtelenséget), a Merkúr a földi élet végig vezetéséhez szükséges nyers intelligenciát, mai kifejezéssel: intellektust, a spekulálási képességet (lineáris és természeti összefüggés teremtési képesség) még akkor is, ha ez azt ember esetében tévesen szellemi tevékenységnek és képességnek nevezik, a Hold az anyai - szülői (Figyelem: a magyar nyelv szerint a férfiak is szülnek, és nem véletlenül: nekik is van Holdjuk a születési képletben, csak éppen nem kell mindent Merkúri logikával értelmezni!), táplálói, gondozói készségeket és képességeket, amivel ma az állatok, ott ahova a luciferi tudományával oly oda s vissza levő, spekuláló ember még be nem matatott sokkal jobban állnak, mint az un nyugati értelemben - hipokrita keresztényi értelemben - civilizált ember, és végül a Nap, amely mindössze a nyers individualitást, az individuális öntudatot és individuális érzéseket - érzékenységet testesíti meg.
A Jupiter által megtestesített értékszelekció és a Szaturnusz által megtestesített felelősségtudat azok az őserők, amelyeknek az emberi szellemben való intenzív jelenléte az embert az állati fajok fölé emelik, és nem a pragmatikus intelligenciája. Úgy is mondhatnánk, hogy amennyiben nem léteznének a Jupiter és a Szaturnusz által megtestesített őserők, ember sem emelkedhetett volna ki az állati regnumból nem is annyira a minőségi életre való törekvés, mint az utódokkal szembeni felelős viselkedés, azok gondozása, ami a majmoknál és az elefántoknál sokkal magasabb (közösségi és egyéni!) színvonalat ért el, mint más állatoknál volt az a tényező, amely az embert az állatok fölé emelte, és nem az eszközhasználat, amit a materiálisan spekuláló antropológusok a kiemelkedés fő okának megneveznek. Nem minthogyha az állatokban nem működnének egyáltalán ezek az őserők, de náluk ez a működés mechanikus és automatikus, miközben az embernél ezek tudatosnak indultak és tudatosnak kellene lenniük. Kellene..., mert a tudományos technikai képességeink mindössze az egoizmusunkat szolgálják, és az emberiség szintű tudatosságunk (természettudományunk), egyelőre ott tart, hogy valós értéktudat és valós felelősség szempontjából, az állatoknál sokkal szerencsétlenebbek (ostobábbak!) lettünk, és egyelőre minden úgy néz ki, hogy magunk alatt vágjuk el a fát. Éppen ezek a, a tudomány és a civilizációs eszközök - gazdasági lehetőségek - segítségével igen könnyen a visszájukra fordítható Jin - Jang szerepköröknek az összezavarodása jelzi azt, hogy a természet, amely az egyetemes törvényeket egy - az egyben leképezi, sokkal jobban működik egyelőre mint, ahogy mi "működünk". Mivel hogy az eszünket az egoizmusunk, kapzsiságunk, természet- és Istenárulásunk, buta hiuságunk, és az un. pszichológiai devianciáink által diktált érzelmeink kiszolgálására használjuk. Ez modern Judási logika ismertetője. Éppen a Jónás által idézett tanulmányok, amelyek a "Nagy Buli" kezdetét 2012-re jósolják, jelzik azt, hogy mit rendezett az ember a földdel, illetve a természet világával a humánus - szociális - liberális öntudatával. És azt is több helyen említettem már, hogy valamilyen eszközre lenne szükségem ahhoz, hogy az egész emberiség, és főként az egész tudós és misztikus társadalom fülébe ordítsam, hogy az, amit a külső természetben romboltunk, illetve, az, hogy a rombolásból mi látszik, mindössze a jéghegynek a csúcsa, ahhoz képest, hogy az ostoba szentimentalizmusunkkal mit, és mennyit romboltunk belül, a spirituális természetünkben. És ez által, önkéntelenül is, de érintjük a Jónás által felvetett problémát, illetve annak a kulcsát: mi lessz, ha az emberiség hat éven belül, sőt: lehetőleg azt megelőzően, minimum négy éven belül nem fordul meg? Ne legyünk idealisták: NEM FOG MEGFORDULNI. És semmiképpen nem fog úgy megfordulni, hogy a politikai vezetői erre rávezetik. Ne vicceljünk! - Még a mi megvilágosodott Orbán Viktorunk is, aki nem is olyan régen kapta meg a szocialista sajtó mosdatását, amiért a Békéscsabai kolbásztöltő versenyen rész vett, semmit nem tanult az esetből, és most a hústól fosztott gulyás leves példájával teszi érzékletessé a mondanivalóját. A Jupiternél vagyunk. Rég óta emlegetem azt (Egészen pontosan: 1996 óta), hogy semmiféle krízisből nem létezik kiút, csak be-út. Vagyis nem kívül, az anyagban és a természetben kell az elrontott dolgokat helyre hozni, hanem belül, az öntudatban. És Hamvas: a krízist magunkra kell vennünk. Vagyis, minden lépésünk hiába való, amíg nem a személyes krízis teljes felvállalásával és belső feloldásának a megkísérlésével - a személyes magatartásunk megváltoztatásával: és ez által a sorsunk rendezésével - kezdődik. Hiba belátás nélkül (Belátás: befelé látás nélkül!) viszont lehetetlen a sors- és életrendezés. Igenis: valósággal meg kell erőszakolnunk magunkat, ahhoz, hogy az általános emberi életfeladatokat, és a horoszkópjainkból kiolvasható személyi életfeladatokat felvállaljuk, mert az ego szolgálatába állt spekuláns eszünk (Lásd fent: a bűnbeesett, luciferi és sátáni eszünk) mindennek a fordítottját akarja szolgálni, és mindig megtalálja a megfelelő elméleteket ahhoz, hogy megmagyarázzuk magunknak, hogy mit és miért nem tudunk megcsinálni. (Pl. a szülői szerepköreinket időben: a ciklus és a ritmus törvénye szerint megkezdeni.)
A magyar nemzet sorvadásának a két - három évszázaddal korábbra visszanyúló spirituális-gyökereiről, metafizikai okairól. (A Spirituális Trianonról és a spirituális 2004 december 5-ről.) Értékszelekció kérdése az, hogy a nő milyen férfi által hagyja magát megtermékenyíteni, illetve, hogy a férfi milyen nőt akar megtermékenyíteni. Illetve, mostanában: hogy milyen férfitől (Általában a férfitől!) nem akar megtermékenyülni. - Képzeljétek el, olyan konkrét (Magyar és Magyarországi!) esettel is találkoztam, hogy egy férfi azért vált el egy igen kedves, értelmes, művelt, spirituálisa érzékeny és nem utolsósorban szép nőtől, mert az 17 éves házasság után, végre vette a bátorságot és a lüke férje "akarata"(!) ellenére gyermeket "merészelt" foganni és szülni. És ez még mind nem elég: a nemesen öntudatos, amúgy jobb oldali beállítódású, férfinak még volt egy felesége, és attól is azért vált el, mert az is gyermeket merészelt szülni az ő kifejezett tiltásai ellenére! - Szóval, éppen ebben kellene megmutatkoznia az emberi öntudatunknak, hogy miután - lehetőleg: helyesen - kiválasztjuk a párunkat, mindössze azt az egy nőt akarjuk megtermékenyíteni, és attól az egy férfitől hagyjuk magunkat megtermékenyülni, biológiailag és lelkileg (pszichológiailag) is, akit kiválasztottunk, mint életünk párját, akivel az egységesülés és a megváltás útjára lépünk. Merthogy finomabb szinteken, vagyis a felső mentális szinteken, már nem hogy lehet, hanem igen is szükséges a kölcsönös információcsere, sőt: ott már az is szükséges (Nem csak, hogy lehetséges), hogy a férfi is befogadja a női princípium képviselői által sugárzott információt és attól megtermékenyüljön. Ehelyett, a saját karmikus (negatív) determinációiról mit sem tudó nő, aki 30 éves koráig képtelen volt anyává válni, mivel a tudattalan képzeletvilága iszonyodik, a megtermékenyüléstől, vagyis attól, hogy őt bárki férfi is megtermékenyítse és a kilenc éves, különböző keleti spirituális egységek tanulmányozása után is, képtelen megszabadulni a férfias férfiak iránt érzett gyűlöletétől. Ha csak csendes neheztelés formájában is, de nagyon is lézik, és a lelkét mindig felzaklatja a megtermékenyítő férfiak iránt érzett ősi, anyai ági gyűlölete, amelyet önkéntelenül és öntudatlanul kisugároz magából, akárcsak az olyan édesanya, akivel éppen azért bánt el kegyetlenül az édesapa, mert az anya uralkodni akart az apán. Egyes női rendelőim fölöttem is szeretnék megszerezni a hatalmat önkéntelenül, és minden női eszközt bevetnek annak érdekében, hogy valamiféle fölénybe kerülhessenek velem szemben. Női férfiként tehát, meg akarnak engem termékenyíteni: az ők „zsenge” és finom, de ezért az enyémnél szerintük sokkal többet érő tudását át akarják nekem adni. Miféle tudást? Azt, amellyel azzal áltatják magukat, hogy a külső sorskörülmények miatt nem tudnak anyává válni, mivel addig védekeztek a gyermekáldás ellen, amíg meddővé váltak és most lombik bébi programok után kezdnek érdeklődni… Melyik tudást? Azt a mindössze intellektuális szinten megszerzett, de személyesen egyáltalán nem realizált keleti misztikáról szóló információ-halmazt, amelynek segítségével "A nyíltság látszatai mögé bújnak az igazi, tényleges nyíltság elől" (Hamvas: Korszenvedélyek utólagos igazolása.)?
Nos, az a tény, hogy ilyen alapállásból és ilyen tudással akarják a mai nők a férfiakat megtermékenyíteni, teljességgel tükrözi azt a korjelenséget, amely alapján a nyugati típusú civilizáció nőinek a nagy többsége, a tudattalanjában (aurájában) levő magzat- gyermek, család és életellenes programok hatására, öntudatlanul is, de általában olyan férfit választ, aki őt – A férfias nőt tehát - nem tudja megtermékenyíteni. Olyat, aki logoszban nem elég erős ahhoz, hogy a női gyengeséggel szembeni kötelező toleranciára hivatkozó nőket megtermékenyítse. Olyat tehát, akiben nincs elég spirituális erő ahhoz, hogy ezt a hamis szűziességet ezt a törvénytelen Artemisi állapotot meg tudja törni és a nőt rávenni arra, hogy legyen hajlandó a benne létező potenciális anyaságot elfogadni. Egyáltalán nem véletlen az, hogy utóbbi időkben hozzám érkező Magyarországi horoszkóp-kérések nagy többségében a férfi minimum négy évvel fiatalabb a nőnél, és az egyre ritkább, legjobb esetekben is egy idősök a férfiak a, végre - valahára: tova harminc éves koruk után megtermékenyülni hajlandóvá vált nőkkel! A spontán, illetve természetes: un. automatikus fizikai - biológiai megtermékenyülési idő viszont 28 éves kor után lejár, és az amazonok ott maradnak hoppon és jó, ha csak csodálkoznak. És veszélyes, ha neheztelni kezdenek az Istenre, hogy nekik, a gyönyörű és értelmes és kultúrált és kellemes, és jóakaró és nemes és úgy-e szeretetteljes stb. hölgyeknek miért nem lehet azt, amit "a nyomorult, tudatlan parasztlánynak, vagy cigánynőknek lehetséges"? -
Ezen a jelenségen lehetne sokat rágódni, de most nem ez a téma. Hanem az, hogy másfelől, ugyancsak az anyai ági női ősöktől származó, magzat- gyermek, stb. ellenes örökletes programoknak köszönhetően (azok hatására), vagyis a különböző és azonos vibrációs szintű spirituális energiamezők és energiaterek elkülönülésének illetve kölcsönös vonzási vonzódási törvényének a hatására, ezek a nők olyan életkörülményeket is idéznek be maguknak, amelyekben, legalábbis a látszatok szerint, nem lehetséges a családalapítás. A Iringó esete ugyancsak kiemelhető példája ennek a jelenségnek, de amivel MO-n gyakran találkoztam, az volt, hogy az ilyen hölgyek olyan családos férfiakba lette szerelmesek, vagy váltak legalábbis azok szeretőjévé, akik vagy kezdettől kijelenttették azt, hogy nem válnak el a családjuktól - feleségüktől, vagy hosszú éveken át hitegették ezeket a hölgyeket - lányokat azzal, hogy majd a következő alkalommal elválnak és a "megszabadulás után" közös családot alkothatnak. Persze, a legtöbb esetben az illető hölgyek is tudták azt valahol a lelkiismeretük, szintjén, hogy ez nem igaz, de ebbe a kölcsönös hazudozásba jó belekapaszkodni, mert addig nem kell a felszabaduláshoz - karmától való megszabaduláshoz vezető életfeladatok felvállalásába ténylegesen és konkrétan belevágni.
És az már csak harmadlagos kérdés, hogy ezek a hölgyek viszont, akik érzik, hogy az életük legfontosabb mozzanata: a teljes teremtés elmaradt, illetve csak részben realizálódott, egy gyermek világra hozatala és felnevelése által, minden áron meg akarnak termékenyíteni mindenkit (Lásd az egykés anyukáknak a gyermekeik általuk elképzelt boldogságát erőltető örültségeit.), és minden módszert és érvet - még a finom és érzékeny nőiségnek a mostanában mindenütt sikert arató érvét is - bevetnek ahhoz, hogy a férfiaknak is, az ők nagyszerű tudását átadják, és amennyiben ez nem sikerül, akár alattomos támadásba is lendülnek. És ez természetes is, hiszen a hiányt, a bennük tátongó űrt, a hiány-információt: vagyis a Lilithet, valamiképpen be kell tömni, és ha ezt a férfiak nem hagyják, akkor nemes és önérzeteskedés és "pontra tevés" formájában, megérkezik az öntudatlan bosszúállás.
Az én anyám még most is meg szeretne termékenyíteni akár engem is, de mivel ez kb. 16 éve nem megy neki, előbb a fiatal Emőkével próbálkozott. Ám a feleségem figyelmét idejében felhívtam a veszélyre, hát most a kilenc éves Medárdát okítja az alattomos tolerancia filozófiájára. És mi lett annak az eredménye, hogy ő szerette volna mindenáron a férjeit megtermékenyíteni (Lásd a regényem II fejezetét), amire az Oroszlán Ascendensem is utal? - Az én dicsőséges nagy egykeségem, amit szinte darabokra vágtak szüléskor azért, hogy az ő életét megmentsék, mivel állítólag sehogy nem akartam kijönni! Persze, a dolog éppen fordítva áll: ö nem volt képes velem áldott állapotba kerülni és magát újjászülni. Máig nem tudom eldönteni, hogy szerencsének nevezhető-e az, hogy valami csoda folytán mégis csak átjutott a fejem valahogy a szülőcsatornán és a szülész letehette azt a szikét, amivel engem készült összevágni. És persze, csak harminc éves korában..., és persze a gonosz apámtól el kellett válni, és persze, a mostohaapámtól is el kellett válni, mivelhogy minden férfi, ha nem felelőtlen, gerinctelen szélhámos, akkor agresszív és brutális disznó ugyebár? És persze minden nő k. az anyámat kivéve, nem? Mikor hagyjuk abba ezt a disznóvályú - színvonalat?
Amikor rájöttem arra, hogy a Luciferi szellemisége megtestesülése vagyok, és át kell alakítanom magam valós Fény-megtestesüléssé, nem csak azért volt ez iszonyúan nehéz, mert nem volt ehhez példám, hanem azért is, mert az új, férfi magatartásom ellenállást és ellenérzést váltott ki mind a nőkből, mind azokból a gondolat-formákból és én-képzetekből, amelyekkel az anyám megtöltött gyermekkoromban. Az egészséges felállás tehát az, hogy az hoz az életben pozitív eredményeket, ha a megtermékenyülő hatalom (A Szeretet ősprincípiumának a képviselője) nem akarja átvenni a megtermékenyítő hatalom szerepkörét (Mármint a mindenhova behatoló, mindent értelmező - átvilágító és ezzel megtermékenyítő Fény ősprincípiumának a szerepkörét.). Hiszen amikor ezt csinálja a nő, olyan férfit (Spirituális, szellemi, és lelki és a legtöbb esetben: biológiai megtermékenyítésre képtelent) és olyan körülményeket is vonz be magának a rezonancia és a hatás visszahatás, a nemek és a polaritás törvénye alapján, amelyek lehetetlenné teszik az eredeti szerepköre, bocsánat: funkciója betöltésében és ezzel a karmája feloldásában. És akkor majd mind csirizelhetik - ragaszthatják, hegeszthetik és kalapálhatják a 10 százalékos sikerű a női petesejteket és az ivarsejteket a biológus és a tudós urak, mert vagy lessz eredmény, vagy nem, és ha lessz is (Amennyiben a nő időközben megszelídült...) ki tudja milyen. Nem mondom, lehet jó is, attól függetlenül, hogy én mindössze egyetlen rosszat láttam felnőtten, de hajlok arra, hogy inkább „nehéz ügy” a többi is, illetve, hogy még súlyosabb örökletes programokat hordoznak magukban, ezek, a teremtési automatizmusokat meglovagoló módszerekkel kierőszakolt egyének, mint az édesanyjuk, aki csak ily módon "juthatott gyermekhez.
Amikor rájöttem arra, hogy a Luciferi szellemisége megtestesülése vagyok, és át kell alakítanom magam valós Fény-megtestesüléssé, nem csak azért volt ez iszonyúan nehéz, mert nem volt ehhez példám, hanem azért is, mert az új, férfi magatartásom ellenállást és ellenérzést váltott ki mind a nőkből, mind azokból a gondolat-formákból és én-képzetekből, amelyekkel az anyám megtöltött gyermekkoromban. Az egészséges felállás tehát az, hogy az hoz az életben pozitív eredményeket, ha a megtermékenyülő hatalom (A Szeretet ősprincípiumának a képviselője) nem akarja átvenni a megtermékenyítő hatalom szerepkörét (Mármint a mindenhova behatoló, mindent értelmező - átvilágító és ezzel megtermékenyítő Fény ősprincípiumának a szerepkörét.) Hiszen amikor ezt csinálja a nő, olyan férfit (Spirituális, szellemi, és lelki és a legtöbb esetben: biológiai megtermékenyítésre képtelent) és olyan körülményeket is vonz be magának a rezonancia és a hatás visszahatás, a nemek és a polaritás törvénye alapján, amelyek lehetetlenné teszik az eredeti szerepköre, bocsánat: funkciója betöltésében és ezzel a karmája feloldásában. És akkor majd mind csirizelhetik - ragaszthatják, hegeszthetik és kalapálhatják a 10 százalékos sikerű a női petesejteket és az ivarsejteket a biológus és a tudós urak, mert vagy lessz eredmény, vagy nem, és ha lessz is (Amennyiben a nő időközben megszelídült...) ki tudja milyen. Nem mondom, lehet jó is, attól függetlenül, hogy én mindössze egyetlen rosszat láttam felnőtten, de hajlok arra, hogy inkább „nehéz ügy” a többi is, illetve, hogy még súlyosabb örökletes programokat hordoznak magukban, ezek, a teremtési automatizmusokat meglovagoló módszerekkel kierőszakolt egyének, mint az édesanyjuk, aki csak ily módon "juthatott gyermekhez."

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/


Vissza a tetejére
  Profil  
 
Hozzászólások megjelenítése:  Rendezés  
Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 1 hozzászólás ] 

Időzóna: UTC + 2 óra [ nyi ]


Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 0 vendég


Nem nyithatsz témákat ebben a fórumban.
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Nem szerkesztheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem törölheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem küldhetsz csatolmányokat ebben a fórumban.

Keresés:
Ugrás:  
cron
Powered by phpBB® Forum Software © phpBB Group
Magyar fordítás © Magyar phpBB Közösség
phpBB SEO