ASZTROLOGOSZ, Kozma Szilárd - karma-asztrológus fóruma

Asztrológiai fórum: Kozma Szilárd és feleségének valamint asztrológus-barátainak fóruma
Pontos idő: 2018.11.17. 12:30

Időzóna: UTC + 2 óra [ nyi ]


Fórum szabályok


Csak jóhiszemű és jóindulatú és főként a kérdező személyére (konkrét sorsproblémájára) vonatkozó kérdésekre válaszolok, illetve ezeket hagyom meg a fórumon.



Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 1 hozzászólás ] 
Szerző Üzenet
HozzászólásElküldve: 2016.02.17. 19:44 
Offline
Avatar

Csatlakozott: 2015.03.21. 16:42
Hozzászólások: 57
Napjegy: Ikrek
Aszcendens: Skorpió
Negatív Nap, Merkúr és Jupiter a Halakban

A Halak által megjelenített morfogenetikus erőtér az egyetemes megváltás és az abszolút boldogság realizálási törekvését, a folytonos megváltási kényszert testesíti meg, valamint, emberi élet szintjén a teljeskiegyenlítődést biztosító éberség elérésére való törekvést, amelyik szükséges a rendeltetés-beteljesítéshez, a sorsbeváltáshoz, az embernek (Az egyénnek) az egyetemes megváltódás megvalósításához való hozzájárulásához, amely hozzájárulás egyben az embernek a megváltás útján történő az abszolút állapotba való visszakerülési lehetőségét is tartalmazza. Az ember számára a fizikai világban ez az isteni léttel való egységérzetet, egységképzeletet és egységtudatot jeleníti meg, az egyetemes szeretet és boldogság átélését, tehát ennek a megvalósítása, az abszolút azonosságtudat elérésének a lehetőségét és képességét is feltételezi.

A Halak morfogenetikus erőterében valósul meg annak a személyes és egyben egyetemes megváltódási (boldogulási) szükségnek a belső realizációja, amelynek a felismerése a Halakkal szembenálló Szűz jegyében történik meg. A Szűzben azonban, még csak elméleti szintű ez a felismerés, miután ráébred az emberi élet rendeltetésére (a karmaoldás által elérhető kiegyenlítődési képességek megszerzése, a megváltódás elérése). Itt még nem beszélhetünk belső realizációról, mint majd a Halak esetében, csak intellektuális és külső cselekményekről.

A Halak konstellációja ugyanakkor feltételezi az előtte levő konstellációkat, és összegzi az ott megszerzett felismeréseket és belső személyi megvalósításokat – A konstellációknak megfelelő, jellegzetes színezetű és magas rezgésű állapot-eléréseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az ember beteljesítse a rendeltetését ezen a földön: folyamatosan kapcsolatot teremtsen és tartson fenn a benne élő istennel, intenzív belső munka árán kikeltse az igazi, spirituálisan fejlett énjét, és végrehajtsa a karma-oldást. Az előző konstellációk erőterei által megtestesített sorshelyzetek, tapasztalatok tanulságainak a spirituális szintre emelt megélése, a felismerések tudatosítása által a Halak szellemiségét pozitívan megélő személy úgy éli az életét, hogy egyben kívülről és felülről is látja azt. Nem merül és nem ragad bele abba az alacsony rezgés-szintű, ellenség-képzetekkel telt és azoknak megfelelő állapotok karmikus mocsarába, amelyben a legtöbb ember – Az emberiség hatalmas többsége! – éli az életét. Ezért is köthető a Halakhoz a Tarot Bolondjának a lelki, szellemi és tudatállapota, akinek a boldogság eléréséhez már nem szükséges újból és újból, a többi konstellációra jellemző cselekvésekben és törekvésekben részt vennie, legalábbis nem úgy, ahogyan azt a legtöbben teszik. Hanem csak játék szintjén, anélkül, hogy bármilyen nehézséget okozna számára az, amikor be kell azokba szállni, és amikor ki kell azokból szállni, abba kell hagyni, hogy más irányba indulhasson. Ez a „belső – kívülállás” azonban teljesen más, mint a Vízöntő érzelemmentessége, semlegessége, amellyel felül tud emelkedni a mindennapi történéseken, eseményeken s főleg az érzelmeken.

A Halakban összegződő tapasztalatok által ugyanis valódi egységérzet tud kialakulni a személyben, nem csak az Istennel, hanem a többi embertársával szemben is, akiknek a szenvedéseit spirituális szinten megérti és át is érzi, s akiknek a törekvéseit, ambícióit, karmikus zavarait megérti, bár ez az együttérzés és szeretet semmilyen látványos módon nem nyilvánul meg. Sem nagyszabású tettekben, sem hangzatos szavakban. A Halak által megtestesített szeretetállapot és szeretet-áramoltatás láthatatlan, mentes mindenféle külsőségtől, színpadias megnyilvánulástól, szenvelgéstől, érzelgősségtől, s éppen ezért nagyon erős, nagyon intenzív, vagyis hatásos.

A Halak tehát maga az abszolút lét megtestesülése, a szeretet és a fény harmonikus és folytonos egysége, a Halak karma pedig mindennek az ellentéte: szeretetlenség és az elzárkózás, az elhatárolódás, vagy éppenséggel a gyűlölet, a harag, az elutasítás, tehát az öncélú, vagy szeretet nélküli luciferi értelem, valamint a széthúzás, vagy ezek alacsony szintű ellentéte: a hamis egység-állapotok teremtése, egységérzet létrehozása, kábulat és hamisítás, hazugság által, a fény nélküli, bárgyúvá vált majomszeretetben, az egoista titkolózás, a rosszindulatú képzelgés, a haszonleső gondolkozás és végül: a szélhámosság vagy a tudatos gonosz cselekvés.Vagyis az Abszolút Lét ellentéteként a Halak karma magának az ős-Lilithnek a megnyilvánulási erőtere, amely sötétséget, kétkedést, káoszt, kábulatot teremt.

A Halak karma feloldása éppen ezért az egyik legnehezebb feladat, hiszen ebben a kaotikus, kábult állapotba kell fényt hozni, éberséget gyakorolni, az önzőség, áldozatképtelenség feladásával, teljes felszámolásával- feloldásával megtanulni valóban szeretni.

A születési képletükben negatívan fényszögelt Nappal, Merkúrral és Jupiterrel rendelkező személyek hasonlóan fordítottan, ferdén élik meg a Halak szellemiségét, mint a Halak Lilithtel vagy Sárkányfarokkal rendelkezők, és életüknek egyik fontos, elengedhetetlen feladata az, hogy megismerjék és megvalósítsák magukban a pozitív Halak szellemiséget. A Nap mint a tiszta, egyedi éntudatnak, az önérzékelésnek és az önértékelésnek a bolygója, diszharmonikusan fényszögelve éntudati, önérzékelési, öntudati problémákat jelez, a negatív Jupiter miatt, a tűz-karmásokra jellemző önérzeti, önértékelési zavarokat. Mivel ez a negatív Nap a Halakban áll, ezek az öntudati problémák legfőképpen abból fakadnak, hogy az illető személy a Halak konstelláció eredeti, pozitív szellemiségét nem ismeri, nem tudja megélni, s ez folytonos belső és külső konfliktusok forrásává válik, ugyanakkor önértékelési problémákkal küszködve hol túl-, hol alábecsüli saját magát, s mivel minduntalan a külvilág, de főként a családtagjai, a barátai visszajelzéseit vadássza, hogy valamelyest megnyugodhasson, kiszolgáltatott és bizonytalan, személyi függőségben, és ezáltal mindenféle más függőségben is szenvedő, labilis személy válik belőle.

Az egységre vágyó, de azt megélni nem tudó személy amúgy is nagyon sebezhető és befolyásolható, és ingatag önértékelése még befolyásolhatóbbá és kaotikusabbá teszi őt, aki tulajdonképpen azt sem tudja, hogy mire van szüksége, hiszen azt sem tudja, ki ő. Gyengének érezve magát nem akar – képtelen! – egyedül maradni, támaszra vágyik, ezért könnyen korrumpálhatóvá válik, gondolkodás és kritikus felülvizsgálat nélkül megy bele kapcsolatokba, csak azért, hogy ne maradjon egyedül. Az így létrejött egységek hamisságáról (mert nem igazi szereteten alapszanak, hanem valamilyen érdeken) nem akar tudomást venni, hanem hazudik és kábítja magát (és a környezetét is), még akkor is, amikor már mindenki számára nyilvánvaló ezeknek a kapcsolatoknak a hamissága, belső öntudatot, öntudati biztonságot pótolni hivatott, kompenzáló mivolta (legyen akár baráti, üzleti vagy társkapcsolatról szó).

A Halak uralkodó bolygója a Neptunusz mellett a Jupiter, az értéktudat, a helyes ítélőképesség, a kritikai érzék bolygója, s ennek ebben a képletben többszörösen is kiemelt fontossága van. Egyrészt azért, mertminden ember születési képletében különös fontossággal bír az értéktudat, az értékrend-érzet ősereje. Hiszen ez alakítja az életvíziót, amelyhez igazodik az ember életvitele, sorsa, s ugyanakkor a többi bolygó által képviselt őserő irányát is megszabja. Másrészt ennek a személynek az esetében azért is fontos a Jupiter, mert éppen az általa (is) uralt Halak konstellációjában áll, és diszharmonikusan fényszögelve többszörösen is megnehezíti ennek a karmának a feloldását. (Pontosabban olyan késztetéseket, negatív meghatározódásokat jelöl, amelyek az illető személy számára nehézzé teszik a tisztánlátást, a helyes értéktudat és kritikai érzék kialakulását, a valós (a helyes), az igazi mennyország megcélzását, az éberségre való törekvést, s ez mérhetetlenül megnehezíti a karmával való őszinte szembenézést és annak a feloldására való törekvést.)

A Nyilas karmához hasonlóan önáltató hajlamok meglétét mutatja ez a bolygóállás, ugyanakkor a bódulatra, zavarosságra, spirituális tévelygésre való erős hajlamot, mérhetetlen sóvárgást a kábaságra, a jóleső bódulatra, amelynek a segítségével el akar rejtőzni a számára durvának és sértőnek tűnő realitás elől. Ezt a sóvárgást annak a gyakorlati megvalósulásában fülön csípni, illetve annak okát megfejteni volna szükség az értelem fényére, az éberségre való törekvésre, ezt azonban az önámításra és a felületesen (negatívan) nagyvonalú elnézésre való hajlamok is megnehezítik. Valamint a kényelmesség, passzivitás iránti vágy is. (Elmenekülni az ijesztőnek tűnő vagy fájdalmas valóság elől, homokba dugni a fejét, és várni, hogy valaki majd csak megoldja a helyzetet – csak ne neki kell lennie annak, aki ezt megteszi.) Zavaros öntudata és negatív Jupitere által jelzett értéktudati zavara miatt nem érti, mi a célja az életének, hogy ki ő és mire kellene törekednie, mi jelenti az igazi értéket, illetve spirituálisan, de emberileg is, teljesen értéktelen célokat választ, mint pl. a legfurcsább vagy a legelképesztőbb életkörökben elérhető, öncélú rekord-döntési kísérletek. Negatív neptunuszi meghatározódásai miatt homályosan és kaotikusan élhet benne az istenazonosságtudat, de tudatos nappali énjével csak azt érzi, hogy nem találja a helyét, hogy elvágyódik valahová, egy ismeretlen világba, és emiatt gyakran egymással ellentétes érzelmek öntik el, amelyek örvényszerűen lehúzzák, ő pedig tehetetlenül engedi át magát érzelmi hullámzásainak.

Maga sem érti, hogy miért, de időnként megmagyarázhatatlan szorongás, kínzó boldogtalanság érzések öntik el, és nem tudja, hogyan elégítse ki ezeket a megfoghatatlan, homályos vágyait, illetve, hogy miként küzdje le. Negatív jupiteri és merkúri meghatározódásai miatt is nehezére esik az önmagával való szembenézés, az önelemzés, hogy megvizsálja, mi játszódik le benne ilyenkor, hogy kielemezze, végiggondolja, hogy mi az, amire igazán vágyik. Homályosan csak azt érzi, hogy valami hiányzik neki, hogy elvágyódik máshová, egy szebb, békésebb világba. Emiatt vagy boldogságpótló szerekhez nyúl, és evés-ivásba fojtja a rossz érzéseit, vagy misztikus jellegű fantázia-könyvek, filmek „szippantják be”, esetleg a saját fantáziavilága, amelyben képes nem csak órákig, de napokig is elmerülni, és alig-alig tartani a kapcsolatot a külvilággal. Ha kontroll nélkül átadja magát ezeknek a képzeletbeli világoknak, és hagyja, hogy a külvilág egyre inkább elveszítse a realitását, idővel könnyen megbomolhat az elméje ebben a kettős világban való létezéstől.

Gyakran dohányzással, alkohol- vagy drogfogyasztással (is) kábítja magát, és keresi azt a jobb, igazabb világot, amire önkéntelenül sóvárog. De ugyanez a vágy sarkallja a misztikával, a zagyva ezotériával való foglalkozásra is. A spiritualitáshoz való viszonya azonban karmikus meghatározódásai miatt eleve ferde, hamis, nem érti, hogy miért és hogyan kellene ezzel foglalkoznia, ő kritika nélkül mindent be- és elfogad, elhisz. (Ezért azzal sincs tisztában, hogy nem minden pozitív, ami a szellemvilághoz kapcsolódik, hogy ezzel a dimenzóval kapcsolatot teremteni igencsak veszélyes, főleg ha egy olyan személy teszi ezt, aki nem ismeri a karmikus meghatározódásait, és aki csak úgy vaktában, éles értelem és kritikai érzék nélkül „belepiszkál” egy számára ismeretlen világba.) Számára a meditáció, a szellemvilággal való kapcsolat a kábulatot okozó ételekhez, italokhoz, szerekhez hasonlóan menekülést jelent a realitás elől, egyfajta kellemes, tompító zsongást, amellyel elfordulhat a valóságtól és annak minden megoldásra váró problémájától, s főként a felelősségvállalástól.

Nem akar felnőni, felelősséget vállalni az életéért, nehezére esik és nem is akar foglalkozni a mindennapok nyűgével, az élet megannyi feladatával, ami rá várna. Ezt inkább átpasszolja valaki másra, hogy ő nyugodtan tévelyeghessen kábán, szédülten, s erről a kábaságról hiszi azt, hogy ez a szeretet, a teremtővel való egybeolvadás, a földi nirvána, egy magasabb szellemi szinten való létezés.

Negatív Merkúrja által jelzett árnyék-énje még inkább rásegít arra, hogy benne is maradjon ebben a misztikus, vallásos (vagy valódi, fizikai) részegségben, olyanokat sugallva neki, hogy a racionális ész csak teher, ami akadályoz a szárnyalásban, ami a sárba húz, ezért nem szabad hallgatni rá, hanem csak a „belső hangra” meg az intuícióra (nem sejtve, hogy az uránuszi intuícióhoz, a szellemi világgal való kollaboráláshoz elengedhetetlen a logikus észjárás fejlesztése, a merkúri őserőhöz való pragmatikus és céltudatos viszonyulás harmonizálása is). Az olyan misztikus valóság-magyarázatokat, filozófiákat és sugallatokat is könnyen elfogadja, hiszen nagyon kényelmes ebben hinnie, hogy az anyagi világ valójában csak illúzió, hogy ez nem az igazi otthonunk, hanem csak egyfajta büntetés részeként vagyunk itt, és semmi dolgunk nincs itt azon kívül, hogy felkészüljünk, várjunk arra, amíg újra hazaérünk. Ez a teória felmenti őt minden szellemi és gyakorlati felelősség alól, hiszen ha ennyire mellékes ez a fizikai dimenzió, akkor teljesen mindegy, mit csinálunk vagy éppenséggel nem csinálunk, hogyan élünk, hiszen szerinte minden, amivel találkozunk, csak afféle megtapasztalás, akár jó, akár rossz az, ami történik.

Az árnyék-én által uralt észjárásával hajlamos mindent a végletekig relativizálni, és elmenni odáig, hogy nincsen norma, nincsen jó vagy rossz cselekedet, s így még olyan tetteknek sincsen súlyuk valójában, mint pl. a gyilkosság. Ez a valóság-idegen, absztrakt spekuláció azért is nagyon veszélyes az ilyen személyek számára, mert a szeretetet teljesen fordítottan értelmezve hajlamossá válik mind az önfeladásra, mind arra, hogy a teljes önfeladást, odaadást elvárja a szerelmi partnerétől. Így csúszhat bele nem csak mazochista vagy szadista hajlamainak a kiélésébe, de odáig is elragadtathatja magát, hogy a közös rituális öngyilkosságot vagy kéjgyilkosságot vélje a legmagasabb létezési formával, „az istenséggel” való egységesülési lehetőségnek, amely ugyanakkor utat nyit mindkettőjüknek az „igazi hazájukba”. (Vagy még rosszabb esetben vallási szekta vezetőjeként sokkal több embert is az életük kioltására késztethet, az öngyilkosságot mint az életük kiteljesedését, az Istennel való egyesülést vagy a neki szánt áldozatot magyarázhat és tehet vonzóvá a többi, hasonlóan tévelygő szektatag számára.)

Erre a tévképzetre manapság még a reinkarnációnak a nyugati civilizációban is elterjedt elmélete is rásegít, hiszen olyan mindegy, mit csinálunk „ebben” az életünkben – hiszen olyan sokszor születik ugyanaz a lélek újjá, hogy teljesen mindegy, mit teszünk az éppen aktuális életünkben. Ezzel a szemléletmóddal azonban gyakran nem csak saját magát teszi tönkre, hanem azokat is, akikkel jótékonyan megosztja ezeket a „tanításokat”. Aki pedig nem fertőzhető meg ilyen nézetekkel, azt az embert gyakran lenézi, bár ezt jólelkű elnézésnek csomagolja be maga számára is – tévelygő szerencsétleneknek tartva őket, akik még mindig az anyagba ragadva élnek, és jelentőséget tulajdonítanak a fizikai világ eseményeinek, mert még nincsenek olyan spirituális fejlettségi szinten, mint ő, aki már az efféle triviális dolgok fölé emelkedett, és egy magasabb dimenzióval tartja a kapcsolatot. Az anyagi világ lekicsinylése ellenére azért mégiscsak szeret vagy szeretne kényelmesen élni és részesülni az élvezetekben, és ezért, ha „tanító”, akkor a tudását nem szívesen osztogatja ingyen vagy olcsón. Vagy ha végképp elveszti a talajt a lába alól, és nem képes pénzt keresni (amit leginkább misztikus-mágikus pénzbevonzó trükkökkel akar elérni, nem valós erőfeszítéseket téve a mindennapi életében), akkor valaki mással tartatja el magát követelőző gyerekként, és tehetetlenül irigykedik másokra, akiknek jól megy, de ugyanakkor le is nézi őket.

Az is megeshet, hogy szeretetvágya gyűlöletbe csap át, és másokat hibáztat az őt kínzó boldogtalanságért: a közvetlen szociális környezetét, vagy a tágabb társadalmat, a népet, vagy az országot, amelyben él, a párját, a gyermekeit, a barátait, akik nem értik meg őt és nem szeretik eléggé.

Az eredeti, pozitív Halakra jellemző istenazonosságtudat, egységtudat az ellentétébe fordulhat át Halak karma esetében, és ez gyűlölködést, ellenségkép-gyártást, hamis egységek létrehozását eredményezi. Nem csak szűkebb környezetét hibáztathatja a boldogtalanságáért, hanem pl. egész népcsoportokat is kikiálthat ellenségnek, akiket utálni és üldözni kell, míg más, hozzá hasonlónak érzett személyekkel („elvtársakkal”) a közösen érzett gyűlölet képezi az összekötő erőt, ez a közös ellenségkép az alapja a közösségnek, ez az összetartó erő, ez az, amit ő szeretetnek hisz. Nagyon könnyen válik ilyen szélsőséges csoportok tagjává, könnyen fertőződik meg lelki és spirituális szinten, s ez azt is eredményezi, hogy fizikai szinten is könnyen fertőzhetővé válik, gyakran betegedhet meg különböző ragályos betegségekben.
Ezen meghatározódásai miatt szélsőséges vallási szekták tagjává is válhat, ahol szintén ezt a nyájszellemet véli szeretetnek.

A jupiteri erőhöz való diszharmonikus viszonya miatt a vallásosságot összetéveszti az ájtatossággal, a szemforgatással, s mivel belül nem képes megélni a szeretetet, az istenazonosságtudatot, ezért külső cselekvésekkel pótolja azt, ami belül hiányzik. A Nyilas-karmásokhoz hasonlóan egy rajta kívül létező és őt büntető istenképet „farag” magának, akitől félni kell, de aki a külső jótéteményekkel megvesztegethető, ezért aztán mindent elkövet, hogy megnyerje a jóindulatát, és vallásos, istenfélő életvitelével egy kis égi protekciót szerezzen magának, hogy ezzel biztosítsa magát az élet veszélyei ellen.

Arról nem tud, hogy ennek a viselkedésnek semmi köze az igazi istenélményhez, hiszen annak az átéléséhez nincsen szükség semmilyen külső szertartásra, a külvilág felé mutatott ájtatosságra, kenetteljes, joviális leereszkedésre a többi bűnös ember felé. Szeretetélménye is hasonlóan csak külsőségek gyakorlásából áll, jótékonykodásból, vagy színpadias, fojtogató és sokszor megalázó majomszeretetből, aminek a belső tartalma vajmi kevés. Ahogyan a szeretetet nem képes átélni, úgy nem érti sem az imádság, sem a meditáció mibenlétét, szerepét, fontosságát. Csakúgy, mint a tűz-karmások nagy része, szerepelni akar, s a vallással, erkölcsökkel vagy misztikával való foglalkozás nagyszerű lehetőség pózolni, eljátszani a szentet vagy a mártírt vagy éppenséggel a gurut. Ez ugyanakkor azért is fontos számára, mert a külvilág pozitív visszajelzéseire van szüksége, hogy megerősítsék őt abban a hitében, hogy ő valóban jó ember, hogy istenfélő, emberszerető, stb. Mindeközben éppen a lényeg az, ami elsikkad: nem tud a belső munka fontosságáról, arról, hogy belső erőfeszítéseket kell(ene) tennie, és ezeknek a tevékenységekhez semmi köze a nagyközönségnek. Az istennel való kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás magánügy, és nagyon távol áll ettől bármilyen teátrális megnyilvánulás vagy érzelgősködés.

Belső bizonytalanságát, azt, hogy valójában nem tud hinni egy magasabb intelligencia, rendezőelv létezésében, azzal is palástolhatja (leginkább maga elől), hogy fanatikusan, nagy hévvel védelmezi hitrendszerét, dogmáit, és másra is rá akarja tukmálni azt, amit ő jónak vél. A vallással, erkölccsel, spiritualitással foglalkozva, saját magát magasabbrendűnek tartja a többi embernél, olyannak, akinek nem csak joga, hanem kötelessége is a többiek szemét felnyitni, illetve erkölcscsőszködni fölöttük. Kritikai érzék híján legtöbbször önkritikával sem rendelkezik, ezért aztán amíg más szemében a szálkát is észreveszi, addig a sajátjában a gerendát sem. S ha valaki ezzel szembesíteni próbálja, akkor vagy megsértődik, vagy túlérzékenységét tartja pajzsként maga elé, s nagy jelenetet rendezve veri vissza a támadást, de önvizsgálatot nem akar tartani. Mereven ragaszkodik addigi értékrendjéhez, és az esze logikus képességeit is erre használja, hogy önigazoló elméleteket gyártson önmaga megnyugtatására. Szellemi nyitásra való képtelensége hosszú távon fizikai szinten csípő- és combsérülésekhez, betegségekhez vezethet, míg az igazság előli menekülés valamint az, hogy önmagával, a hibáival nem képes szembenézni, szembetegségek forrásává válik. A huzamosan gyakorolt önámítás pedig végül cukorbetegségetvagy különféle máj-betegségeket eredményezhet.

A vallásos fanatikussággal teljesen ellenkező, szűk-materialista képzetek szerinti gondolkozás véglete is jellemző ennek a bolygóállásnak az esetében, amikor a személy szűklátókörű materialista szemlélet rabjaként él, s ugyanolyan merev, rugalmatlan, fanatikus és dogmatikus, mint a másik végletet megélő személy. Csak ebben az esetben a materialista tudomány dogmáihoz ragaszkodik körmeszakadtáig, és dühödten elhárítja, megbélyegzi és elítéli, sőt, öncélú ostoba kritikáival még üldözi is azokat, akik nyitottak egy kicsit is a spiritualitás irányába. Kötelességének érzi azt, hogy mindenkit felvilágosítson az ő igazáról, és a mások fejükbe verje az anyag mindenhatóságát, és hogy csakis a szigorú tárgyi tények szerinti lineáris logikához ragaszkodva eltüntessen minden más nézetet. Ezért magából kikelve vagy maró gúnnyal támadja az asztrológiát, a metafizikát, alkímiát, homeopátiát, stb, és küldetésének érzi lerántani a leplet az ilyen jelenségekről, bebizonyítani, hogy aki ilyesmivel foglalkozik, az mind szemfényvesztő és az emberiség ellensége.

Tudományos álláspontját meghazudtolja az, hogy az általa lenézett jelenségeket, területeket valóban tudományos igényességgel nem hajlandó megvizsgálni, hogy az igazság után kutasson. Ehhez bizonyos fokú analogikus gondolkozás szerinti holisztikus látásmódra, szellemi nyitottságra is szüksége lenne, hogy az előítéleteit félretéve kezdjen el vizsgálódni, és különválassza az ocsút a búzától. Ő azonban nem hajlandó valódi kritikai szemléletre, csak szűklátókörüen és rosszmájúan kritizálni másokat, akik szerinte ostobák, mert nem képesek belátni, hogy neki van igaza. Ezek a negatív jupiteri meghatározódásai a fent leírt betegségekhez vezetnek, valamint epe-, máj- és hasnyálmirigy-betegségekhez, amelyekből úgy gyógyulhat ki, ha megtanul a jupiteri őserővel harmonizálódni. Vagyis ha megpróbál nem ragaszkodni a már kialakult értékrendjéhez, ha szellemi nyitottságra törekszik, és arra, hogy megadja a lehetőséget magának arra, hogy megismerjen más nézőpontokat, hitrendszereket, s ezeket valóban tudományos objektivitással vizsgálja meg. Továbbá, hogy fejlessze és használja szelekciós és kritikai képességét – s mindenekelőtt ezt önmagával szemben gyakorolja, vagyis hibabelátási képességének a fejlesztésére törekedve éberen figyelje önmagát, leplezze le önámításra, csalásra, hazudozásra való késztetéseit.

Mivel mind a neptunuszi, mind a jupiteri őserőhöz való viszonya diszharmonikus, nagyon nehéz feladat számára az éberség gyakorlása, de még annak a rossz tulajdonságának az őszinte belátása is, hogy hajlamos áltatni magát (és másokat is), hogy gyakran „ködösít”. A hazudozásra való hajlamát a negatív Merkúrja által jelzett árnyék-énje is megerősíti, és mindent elkövet, hogy a gazdát a hazugságok által teremtett összevisszaságban, kuszaságban teljesen elveszejtse. Az ilyen személynek ragaszkodnia kell ahhoz, hogy megismerje az anyagi valóságot, azért, hogy biztos talaj lehessen a lába alatt, hogy ne szálljon el olyan könnyen, hogy a józan esze ne hagyja el olyankor sem, amikor rátör az elvágyódás, az idegenség-érzés, a kínzó boldogtalanság. (Ugyanakkor pedig ne essen át a ló túloldalára sem, azaz ne váljon materialistává sem.)

A Tarot Bolondjához hasonlóan meg kell tanulnia egyensúlyoznia a két világ (az anyagi és a szellemi) közötte. Ehhez metafizikai ismeretszerzésre is szüksége van, egyrészt éppen az anyagi világ jobb megismerése céljából: azért tehát, hogy ne vesse meg, ne higgye elhanyagolhatónak a földi életet, és ne gondolja azt, hogy teljesen mindegy, mit csinál, hogyan él. Másrészt azért is, hogy ne állítsa ezt a két dimenziót élesen szembe, hiszen szerves kapcsolatban állnak egymással, ezért bármelyiket veti el, csak megnyomorítja saját magát. Az anyag, mint a szellem végső megnyilvánulása tehát nem lehet ellentéte a spirituális, szellemi világnak.

Ha ráébred azoknak a tanításoknak a hamisságára, amelyek azt hirdetik, hogy a mindennapi életünk feladatainak az elvégzése (munka, a társadalomban való részvétel, családdal való foglalkozás, stb) hátráltatja vagy egyenesen ellehetetleníti a spirituális „felemelkedést”, akkor jó úton halad, hogy felhagyjon az önámítással, önkábítással, és elkezdje kitisztítani zavaros öntudatát. (És ehhez nem csak belső munkára van szüksége, hanem arra is, hogy megtanuljon a fizikai világban boldogulni, és felvállalja a horoszkópjából kiolvasható gyakorlati életfeladatait.) A Halak-karma feloldásához szükséges belső munka hosszadalmas, és nem jár sem azonnali, sem látványos, elkápráztató eredményekkel (mint amilyen az auralátás, a levitáció vagy a tűzön járás, stb).

Ugyanakkor nagy a kísértés arra, hogy visszatérjen a régi, jól megszokott (karma által vezérelt) útra. Erre különösen negatív jupiteri meghatározódások esetében kell nagyon odafigyelni, megőrizni az éberséget, hiszen nem csak rossz mennyország megcélzására hajlamos, hanem arra is, hogy elcsábuljon, és a hosszadalmas munkát igénylő és nehezen elérhető boldogság helyett inkább az azonnali kis örömöket, élvezeteket részesítse előnyben.

Amíg a karmaoldásba bele nem kezd, gyakoriak lesznek nem csak a fent leírt betegségek, de a Halakhoz tartozó lábfejek, talpak betegségei, sérülései, súlyosabb esetekben a nyirokrendszer és a hormonháztartás zavarai, az immunrendszer zavarai (autoimmun betegségek), az önmérgezés, valamint az un. pszichés betegségek, és az olyan ”furcsa” betegségek is, amelyek diagnosztizálhatatlanok és gyógyíthatatlanok a mai orvostudomány számára, s amelyek arra kényszerítik a beteget, hogy kivonja magát a hétköznapok nyüzsgéséből, azért, hogy csendben s nyugalomban léve kapcsolatot teremthessen a benne élő istennel, hogy megtalálja a benne élő isteni magot, és kitisztítsa, kitágítsa azt.
A merkúri őserővel való viszony diszharmóniájára, az árnyék-én romboló hatású eluralkodására figyelmeztetnek a felkarok, vállak, a kisujj, a tüdők, a felső légutak betegségei, balesetei.

A megváltottság állapotát megcélozva a Halak-karma feloldása az egyik legnehezebb feladat: a folytonos fizikai vagy spirituális bódultság, a szeretetlenség, széthúzás, gyűlölködés állapotából felébredni, képessé válni a neptunuszi feltétel nélküli szeretetáramoltatásra, és hosszadalmas, nagy erőfeszítést igénylő munkával fenntartani az éberséget, megtanulni a földön járni azáltal, hogy a Halak-karmás személy megérti az anyag szakralitását, s ezáltal feltárul előtte a fizikai és szellemi világ közötti szoros kapcsolat. Így az az addigi tévképzete is eloszolhat, hogy választania kell vagy az egyiket, vagy a másikat, hiszen a kettő látszólag és felszínesen ítélve, kizárja egymást.

A Halak-karma feloldásához az is hozzátartozik, hogy úgy kell megtanulnia a fizikai világban boldogulni, hogy közben folyamatosan kapcsolatot tart fenn a szellemi szférával is, így megszenteli az anyagot is, a hétköznapi életében folyamatosan jelen lesz Isten. A szellem elsőbbrendűségének tudatában léve így nem csak megérti, de folyamatosan át is éli az Istennel való egységet. A negatív Nap által jelzett öntudati, éntudati zavar kitisztítására törekedve, belső erőfeszítéseket téve mind jobban képessé válik a benne is és a többi emberben is meglevő isteni szikra, a belső isteni mag meglátására, és egyre inkább arra törekszik, hogy azt minél inkább kitágítsa. Ez a belső mag az, amiben egyek vagyunk mi emberek, ez az alapja az egységnek, s ha ezt képes valaki meglátni, akkor valóban tudja szeretni azt is, aki ellenségesen viselkedik vele: ez az egyetemes szeretet alapja, az isteni szeretet egybetartó ereje ebben a feltétel nélküli szeretetáramoltatásban rejlik. Ezt megtapasztalva a megváltásra magát kiválasztó ember már nem hoz létre olyan hamis egységeket, mint azelőtt, amelyek érzelgősségen, a kritika nélküli mindent elfogadáson alapultak (azaz a karmikus tulajdonságok elfogadását téve meg a szeretet alapjának).

Ugyanakkor az anyagi világ szakralitásának a megértése úgy is segíthet neki a szeretetképesség elnyerésében, hogy ezáltal rájöhet arra, hogy a hétköznapi életében vállalt áldozatok, lemondások, a mások szolgálata is szükséges és elengedhetetlen ahhoz, hogy megismerje a benne élő Istent. Az addigi mélyen rejtett, de annál erősebb önzőségének, áldozatképtelenségének a felszámolásához nem csak belső munkára és önfegyelemre van szüksége, hanem a hétköznapi életben vállat gyakorlati feladatok elvégzésére is. Ilyen például a gyermekeivel való foglalkozás vagy a párja igényeire való odafigyelés, stb, tehát mindazon “prózai” dolgok megtétele, amelyek azelőtt irritálták őt, amelyekről úgy érezte, hogy csak fölöslegesen rabolják az ő drága idejét, s amelyek elől azelőtt pl. meditációba menekült, hiszen azt sokkal fennköltebbnek érezte, mint pl. ebédet készíteni vagy mesét olvasni a gyerekeinek.

“Menjetek be a szoros kapun. Mert tágas az a kapu és széles az az út, amely a veszedelemre visz, és sokan vannak, akik azon járnak. Mert szoros az a kapu és keskeny az az út, amely az életre visz, és kevesen vannak, akik megtalálják azt.”

Jézusnak ezek a szavai a megváltott állapot eléréséhez vezető karmaoldás nehézségére figyelmeztetnek: a karmikus terheinktől való megváltódás sok lemondással jár – az addigi tévképzeteink által jónak, élvezetesnek tartott dolgokról, tevékenységekről való lemondással, amelyek pillanatnyilag kielégítenek ugyan, de végül veszedelembe visznek (betegségekbe, szenvedésbe, boldogtalanságba).

Az oly terhesnek és irritálónak érzett életfeladatok felvállalása, elvégzése pedig az élet, a karmikus vágyaktól és meghatározódásoktól megváltott állapot felé visznek, Illetve a karmikus meghatározódásainkkel ellentétes tulajdonságok és képességek megszerzéséhez.
Ezt pontosan tudja a Bolond, akinek a figuráját a Tarot 22. lapja ábrázolja. Ő az a személy, aki a beavatottság, megváltottság legmagasabb szintjét elérte azáltal, hogy kiválasztotta magát erre, és hosszadalmas belső munkával sikerült teljesen vagy majdnem teljesen feloldania a karmáját, vagyis átváltoztatni, megváltoztatni – megváltani önmagát. Ő az, “aki elől a sötétség kitér”, ahogy azt a Tabula Smaragdina írja, aki a belső békéjét és nyugalmát, játékos derűjét kiterjeszti a környezetére is, és ezzel megszenteli, hangulatilag legalábbis felemeli azt.


Negatív Nap, Merkúr és Jupiter a 12. házban


Az utolsó horoszkópház, amely a Halakkal áll analógiában, s hozzá hasonlóan feltételezi is és összegzi is az előtte levő földházak jelezte életfeladatok, sorshelyzetek során megszerzett felismeréseket és belső személyi megvalósításokat, az egyetemes szeretet-áramlásnak megfelelő, egyéni – személyi szeretet-áramoltatási képesség megszerzésének és növelésének, az abszolút létbe való integrációs képesség megszerzésének, a teljes feloldódási képesség megszerzésének a háza. A Halak konstelláció földi, gyakorlati megvalósulási életterülete ez, és az ember által a fizikai létezésben megvalósítható spirituális áldozatkészségen keresztül elérhető egységélmény megtapasztalásának a feltételeit mutatja meg személy szerint, annak a függvényében, hogy milyen bolygók, vagy karmapontok kerülnek bele.
Az elzáródások és az elzártságok házának is nevezik, illetve a remeteség (remetéskedés) házának, mivel, amennyiben asztrológiai jel található benne, az illető személynek, időlegesen, el kell zárja magát tudatosan a külvilágtól, és egy kreatív magányban átvilágítania, megismernie és felszámolnia a lelki mélységeiben a jóságosság, az odaadás, az érzelgősség és a szelídség álarcai alatt megbúvó negatív (karmikus) késztetéseit, ambícióit és ösztöneit.

Annak a személynek, akinek a képletében a 12-es ház hangsúlyos szerepet kap, mert karmapontja(i) vagy erősen negatívan fényszögelt bolygói találhatók itt, a karmaoldás érdekében fel kell vállalnia a Halak szellemiségének megfelelő gyakorlati feladatokat, mint a meditáció megtanulása, az önbeavatási spirituális napló írása, kontempláció gyakorlása (ezek azok a tevékenységek, amelyek lehetővé teszik az isteni azonosságtudat elérését, a kozmikus egységérzés, az isteni szeretetképesség megszerzését). Ezeknek az életfeladatoknak a végrehajtásához, rendszeres gyakorlásához azonban meg kell teremtenie a külső feltételeket is, azaz legyen lehetősége arra rendszeresen, hogy kivonhassa magát a mindennapi élet külső ingerektől duzzadó nyüzsgéséből, félrevonulhasson, elszakadhasson a hétköznapi élet ingereitől és provokációitól, ezáltal létrejöhessen a belső elcsendesülés, nyugalmi állapot, amely lehetővé teszi a lelkiismeretnek az intenzív és szabad munkáját, az önleleplezést és a bűnbánatot, a vezeklést. Ezért is nevezik a 12. házat remetéskedés, elzártság és a kreatív magány életkörének.

A mai modern, nyugati kultúrában ez az életkör nem örvend túl nagy népszerűségnek, csakúgy, mint a Plútó – és valóban analógiában áll ezzel az őserővel a Halak szellemisége, hiszen mindketten az abszolút létbe való teljes integrációt, a benne való létet testesítik meg. A materialista szemlélettel, gondolkodásmóddal rendelkező emberek számára azonban a kozmikus egységérzés átélése, az istenazonosság-tudat kialakítása azért is nagyon nehéz, mert a vallás vagy a spiritualitás puszta külsőséggé, kiüresedett ceremóniákká vagy babonás hókuszpókusszá változott és így meg is merevedett ebben az anyagelvű társadalomban. Ezért akinek a horoszkópjában hangsúlyos a 12. ház (vagy a Halakban áll/nak karmapontja/i, erősen negatívan fényszögelt bolygói, esetleg a Neptunusz, a Halak uralkodó bolygója támadott, diszharmonikusan fényszögelt), annak nehéz megértenie az egységérzés iránti szomját, az abszolút létben való létezés iránti vágyát, és könnyen félre is értelmezi azt, ha a földhözragadt materiális gondolkodásmód által megszabott környezetben élve nincsen semmilyen közvetlen tapasztalata a szellemi világról, a spiritualitásról. Ilyen esetben magának kell(ene) megszereznie ezeket az ismereteket, és törekednie arra, hogy az általánosan elfogadott életmóddal és értékrendszerrel szemben egy újfajta életvíziót alakítson ki. Akkor sincs sokkal könnyebb dolga, ha vallásos családból származik, de ez a vallásosság a külsőségek betartására, a rítusok lelketlen, vagyis spirituális funkció-nélküli gyakorlatára szorítkozik, de nem nyújt valódi istenélményt, nem segíti a lecsendesülési és megnyugvási, a lelkiismeret-vizsgálati és bűnbánati, illetve a szeretet-áramoltatási és az áldozathozási képességet.

A 12. házban található negatívan fényszögelt Nap, Merkúr és Jupiter azt mutatja, hogy ennek a személynek az életében hangsúlyos szerepet kapnak a fent leírt életfeladatok, mert ezek megtanulásával, helyes gyakorlásával járulhat hozzá ahhoz, hogy kitisztítsa negatív Napja által jelzett zavart, sérült éntudatát, önérzékelését, valamint helyes (az egyetemes törvények szellemével harmóniában levő) értékrendet alakítson ki, azaz harmonizálódjon a jupiteri őserővel, és az árnyék-énje sunyi, nyerészkedő, félrevezető sugallatait legyőzve, szert tegyen a szélsőségektől mentes (sem túlzottan anyagias, sem misztikuskodó, kábult) hétköznapi, pragmatikus gondolkodásmódra, azaz harmóniába kerüljön a merkúri őserővel is. Mindaddig azonban, amíg erőfeszítéseket nem tesz, hogy a 12. ház által jelzett életfeladatait felvállalja és rendszeresen (valamint helyesen) végezze, addig hajlamos lesz túlzásokba esni az életnek ezen a területén, és szélsőségesen viselkedni: vagy úgy, hogy elutasítja ezeket a feladatokat, és rengeteg energiát fektet abba, hogy messze elkerülje őket, vagy pedig semmi mással nem akar foglalkozni, csak öncélúan ezzel, rendszerint ezzel elzárkózva más életfeladatától, mintegy e misztikuskodással, vagy „szentségeskedéssel” kompenzálva magát a más életkörökben fel nem vállalt életfeladatainak az elhanyagolása – elkerülése, sőt, tudatos kicselezése miatt.

Az első esetben negatív Jupitere által jelzett, eltorzult (az egyetemes törvényekkel szemben álló) értékrendje miatt nem csak haszontalannak, hanem nevetségesnek vagy károsnak is tartja a spiritualitással való foglalkozást, túlzottan pragmatikus, materialitsa-tudományos szemlélettel „megáldva” az anyag mindenhatóságában hisz, és elutasítja a szellemi világnak nem csak az anyagival szembeni elsőbbrendűségét, hanem a puszta létezését is. Számára mindez csak nevetséges maszlag, hiszen semmilyen tudományosan bizonyított alapja nincs, de még ha lenne is esetleg, akkor sem látja annak semmilyen gyakorlati hasznát sem. (Az is előfordulhat, hogy nem ennyire merev és elutasító a nem anyagi természetű jelenségekkel szemben, de a „józan esze” – az árnyék-énje által manipulált gondolkodásmódja – nem engedi meg számára azt, hogy az anyagon túl, afölött létező világ több lehessen számára illúziónál, szép vágyálomnál. Ez ugyan fájdalommal is eltöltheti, de a materialista tudomány magyarázatai számára mégis többet nyomnak a latba, és kizárják a szellemi világ létezését.) Így tökéletesen ellehetetleníti saját maga számára, hogy harmonizálódhasson a Halak eredeti, pozitív szellemiségével, s ezáltal az egyik legfontosabb életfeladatát elvégezze.

Gyakran rátörő szorongásait, elvágyódását, boldogtalanság-érzését nem érti, nem tudja megfejteni az okát, és ilyenkor pótcselekvésekkel igyekszik elnyomni megmagyarázhatatlannak tűnő érzéseit: olvasással vagy tévézéssel, dohányzással, alkoholfogyasztással, szüntelen nassolással (súlyosabb esetben kábítószerezéssel) kompenzálja. Ilyenkor a minél nagyobb éberségre való tudatos törekedés helyett, ami a 12. ház szerinti sajátosan gyakorlati életfeladata lenne, kábítja magát, a realitás elől elmenekül, egy szebb, harmonikusabb, érdekesebb világba. A finom ételek és italok fogyasztását negatív jupiteri meghatározódásai is támogatják, az evéstől, ivástól azt remélve, hogy a látszólag ok nélkül rátörő boldogtalanság, céltalanság, üresség-érzését a testi örömökkel el lehet űzni, kompenzálni lehet, az istenélményre, az egység megélésére való intenzív szomját valódi, testi szomjnak és éhségnek hiszi, azzal azokkal összetéveszti. (Materialista értékrendje és gondolkodásmódja szerint nem képes másképpen értelmezni, nincsen elég metafizikai tudása ahhoz, hogy megértse: ilyenkor el nem végzett életfeladatai, a spirituális fejlődés elmaradása idézi elő ezt a szomjat, így ezt csak a karmaoldáson való munkálkodás, a tudatos belső erőfeszítések vállalása enyhítheti, és idővel meg is szüntetheti.)

Azt, hogy ő ennél többre és teljesen másra vágyik, érzi, de nem meri bevallani magának sem, túlságosan irracionálisnak tűnik a számára, ezért lenyomja tudattalanjába, és tudományos, (vagy tudományoskodó) elméletekkel ámítja magát, orvosi kutatásokra hivatkozik, amelyek az érzelmi és hangulati hullámzást a hormonok játékának tulajdonítják. (És valóban, a hormonháztartás a Halakhoz tartozik, de erre a mélyebb összefüggésre a tudomány nem tud rávilágítani, az asztrológiával pedig „komoly” ember nem foglalkozhat, nem teheti magát nevetségessé ilyen babonákkal).

A 12 házban álló negatív Merkúrja azt mutatja, hogy erős az árnyék-énje, s emiatt gondolkodásmódja megváltásellenes – bármilyen eszes és intelligens is legyen, ezeket az észbeli képességeit nem tudja úgy felhasználni, hogy azok valóban a javát szolgálják (és ne a rendkívüli élvezkedési sóvárgásait vagy a kicsinyes, nyerészkedő, spekuláns vágyai kielégítésére használja őket – árnyék-énje által uraltan ugyanis ezeknek a vágyaknak a teljesítésében látja az élete célját, ettől várja a boldogságot). Értékrendje hasonlóan karmaoldás-ellenes, nem tudja, hogy az életben a legfőbb érték a karmikus meghatározódásaink feloldása, a negatív tulajdonságok pozitívakra cserélése, az asztrogramunk által mutatott életfeladatok felvállalása és elvégzése. Ha ezt nem tudja, csakis olyan célokat képes maga elé tűzni, amelyek elérése csak rövid távon okoz elégedettséget, örömöt, de az elérésük után legtöbbször kiábrándultságot, kielégületlenséget, csömört vagy kiégettséget, hiábavalóságot érez. Ezért aztán újabb és újabb hasonló cél eléréséért küzd, majd egyre csalódottabb vagy megkeseredettebb lesz, látva, hogy semmi nem hozza el a várt eredményt: a megnyugvást, elégedettséget, boldog életet. Árnyék-énje, amelyik folyton negatív sugallatokkal bombázza őt, megerősíti benne ezt az egyre növekvő céltalanság- és kilátástalanság-érzést.

Mivel negatív jupiteri meghatározódásai miatt minduntalan rossz mennyországot céloz meg, rossz helyen keresi a boldogságot, az évek múltával egyre megkeseredettebbé válik, öntudata egyre zavartabb és kaotikusabb lesz, egyre távolabb kerül a belső, isteni magjától, s erősödnek benne az olyan gondolatok, hogy semmi értelme ennek a földi életnek, megszületünk, majd néhány évtizedünk van, hogy élvezzük az életet, aztán úgyis vége mindennek – mi értelme van megszületni akkor? Mi értelme van gyerekeket szülni ebbe a nyomorúságos világba, milyen értelmetlen körforgás ez, ami hosszú évezredek óta folyik szüntelenül? A jupiteri és neptunuszi őserőkhöz való diszharmonikus viszonya miatt ezek a kérdések nem hagyják nyugodni, de megnyugtató válaszokra nem találhat, amíg árnyék-énje nihilista sugallataira hallgat, hanem csak egyre mélyebbre süllyed a sötét gondolatokba, érzésekbe.

Ugyanakkor élvezet- és kényelemvágya miatt úgy érzi, hogy ha már úgysem ér semmit ez az élet, legalább addig legyen egy kis öröme, amíg él, és nagyokat eszik-iszik, hódol a test örömeinek, élvezve az ínyencfalatokat, a különleges borokat, cigarettákat, szivarokat vagy süteménykülönlegességeket. Hajlamos erre is külön teóriákat gyártani, amelyekkel igazolja szokásai jogosságát, kulturális tényezőként említve pl. az alkoholfogyasztást vagy a dohányzást (példálózva híres emberek szokásaival) vagy éppenséggel a húsevést, amelyik szerinte olyan, az emberiséggel egyidős szokás, hogy anélkül nem is ember az ember, s a vegetáriánusok vagy a vegánok (akiket a legjobb esetben is különcködőknek, rosszabb esetben elmebetegeknek tart) őnsanyargató idióták, mivel a legtermészetesebb igényeiket és szükségletüket nem elégítik ki, meggyőződései szerint.

Ezeknek a táplálékoknak vagy élvezeti cikkeknek azonban nem csak az élvezetvágya, mohósága miatt válik a rabjává, hanem Halak-karmájából adódóan is. Ezek ugyanis mind hamis információt juttatnak a szervezetébe, s a kábulatra, szédületre, hazugságra, önámításra való vágya miatt is van olyan nagy szüksége arra, hogy ezeket nap mint nap nem csak szellemi vagy lelki szinten (ami a szociális – kulturális környezetünknek köszönhetően, úgyis adott), hanem testi szinten is, fogyaszthassa.
Ezért nagyon fontos lenne számára, hogy mind fizikai, mind spirituális szinten megszabaduljon minden olyan szertől, tevékenységtől, szokástól, amellyel kábítja magát.

Ehelyett a maximális éberségre kellene törekednie, hogy szembenézhessen önmagával, azokkal a tulajdonságaival, röpke érzéseivel, futó gondolataival, bizarr álomképeivel, amelyeket nem hogy másnak nem vallana be, de saját maga előtt is kénytelen lehazudni, másképp összeomlana az önmagáról felépített (így is elég ingatag) pozitív erkölcsi kép. Ezeknek az árulkodó nyomoknak a mentén, ezeknek az eredete után kutatva ismerhetné meg lelkének azokat a rejtett mozgatórugóit, amelyek valójában irányítják az életét – hiába hiszi azt, hogy tudományosan képzett intelligenciája, műveltsége, a nappali éber tudata az, amivel a sorsát alakítja. A negatív meghatározódásai (a karmája) fel- és beismerését, az őszinte önvizsgálatot képtelenség kábultan, az árnyék-én földhözragadt és nihilista sugallatai által korlátozva és irányítva elvégezni, ezért először a gondolkodásmódját kellene megreformálnia, szabadabbá, befogadóbbá tennie a valódi metafizikai információk felé (s ezáltal megismerni az árnyék-ént, amelyet eddig legjobb barátjának hitt, s folyamatosan a leleplezésére törekedni). Ezt nem csak zavart, hamis öntudata miatti bizonytalansága nehezíti meg, hanem az is, hogy negatív jupiteri meghatározódásai folytán ösztönösen ámítja és csalja magát, és számára a nyitás egy új értékrendszer, új belső hierarchia irányába való nyitás nagyon nehéz.

Hajlamos magát régi, megszokott értékrendjével azonosítani, főleg, mert én-tudata, önérzékelése is bizonytalan, nehezen tudja meghatározni magát, a vágyait, az elképzeléseit, az elvárásait. Ezért a megszokott világnézet és értékek számára nagyon fontos kapaszkodóként szolgálnak az önazonosságtudat kialakításában és fenntartásában, nélküle kicsúszik a talaj a lába alól, s hajlamos a személyi függőségre, vagy ezt a talajvesztettséget, ami voltaképpen az emberi szellemi funkciója-betöltési hiányából, illetve a megváltódási rendeltetése beteljesületlen állapotából, beteljesülési hiányából ered, megsemmisülésként érzékelni, valóságos halálfélelmet érezve, ha valami fenyegetni látszik régi, jól megszokott érték- és hitrendszerét. Ezért kell megszabadulnia minden látszólagosságtól, külsőségtől, hamis boldogságtól és hamis egység-érzéstől.

A másik szélsőséges végletet megélő 12-es házas karmával rendelkező személy nem ezt, a Halak szellemiségének megfelelő életterületet kerüli el. Hanem fordítva: ezen az egy életkörön kívül minden mást ki szeretne zárni az életéből, hogy semmi mással ne kelljen foglalkoznia, csak az általa rosszul értelmezett spiritualitással, ezotériával. Őt nagyon vonzza a szellemi világ, de a misztikus hiszékenysége, kritikai érzékének a hiánya miatt válogatás nélkül, az életútja elején minden vallással, spirituálisnak vagy ezoterikusnak nevezett zagyvaságot befogad. Hasonlóan azokhoz a személyekhez, akiknek a 9-es házuk hangsúlyos, ez a szelektálás nélkül behabzsolt vallásos és misztikus informácóözön nem vezet semmilyen felébredéshez vagy tisztánlátáshoz, inkább csak még nagyobb zavarodottsághoz és homályhoz, spirituális tévelygéshez, kábulathoz. Ezt csak tetézi az önámításra való hajlama, ami miatt nem hajlandó beismerni magának azt, hogy rossz úton jár, inkább mindenféle misztikusnak nevezett maszlaggal bolondítja magát és környezetét az ő magasrendű spiritualitásáról és kifinomult, érzékeny, angyalokkal, Jézus Krisztussal és Szűz Máriával meg a szentekkel társalgó lelkéről. Jobb esetben csak önmagát ámítja, rosszabb esetben másoknak is megnehezíti a karmaoldást azzal, hogy vak vezet világtalant módjára tévútra tereli őket is.

A hiszékeny embertársait nem csak ártatlan tudatlanságában, jóhiszeműen vezetheti félre, hanem az is megtörténhet, hogy nagyon is tudatában van a saját sarlatánságának, de vagy eleve nem érdekli, hogyan, csak könnyű munkával jó sok pénzhez juthasson, vagy pedig időközben túl messzire elment, hogy irányt tudjon változtatni, ezért nem képes már és nem is akarja leleplezni magát, és bevallani ország-világ előtt, hogy eddig tévedett, ezért inkább tovább folytatja az emberek félrevezetését. A 12. házban álló negatív Merkúrja és Jupiterje a csalásra, hazudozásra, félrevezetésre való gátlástalan hajlamát mutatja, s negatív Napja is ugyanilyen jellemtelenséget, gerinctelenséget jelez. Így ő ahelyett, hogy a karmáját oldaná a 12. ház által jelzett életfeladatok felvállalásával, még inkább tetézi karmikus terheit, árnyék-énje által vezetve nem csak magát taszítva olyan mélyre, hogy onnan már nincsen visszaút a megváltódás felé, hanem tömegeket mérgezve meg tudatosan hamis tanításaival, nevetséges vallásos vagy misztikus fantazmagóriáival. Arra azonban, hogy milyen veszélyes játékot űz, túl későn ébred rá, hiszen zavaros képzetei miatt fogalma sincsen a szellemvilág törvényeiről, azoknak a működéséről, ezért sokáig nem hiszi, hogy bármi baja eshet szélhámossága miatt. Hiszen az egyetemes törvényekkel szembemenve, azokat semmibe véve nem kap senki azonnal hasonló pofonokat, durva figyelmeztetéseket, mint a fizikai törvények megsértésekor. Ilyenkor az az illúziója támad, hogy büntetlenül megtehet mindent, ha azáltal ő „jól jár”. Erre sóvárog ő, hogy anyagilag járjon jól, és közben ne kelljen erőfeszítéseket tennie, hogy minél kényelmesebben élhessen, minél jobban kicselezhesse a sorsát (azaz ne kelljen dolgoznia, eltartania magát, családot alapítania és eltartania őket, s az azzal járó sok-sok nyűggel, gyakorlati problémák megoldásával bajlódnia). Így aztán negatív nyilasi meghatározódásainak megfelelően eljátssza a tekintélyes, nagy tudású, de jóindulatú és kegyes tanítót vagy prédikátort, aki éjjel-nappal azon fáradozik nagy szeretettel, hogy az emberek életét jobbá tegye. (S akinek persze csakis az ezzel járó munka miatt nem jut ideje a magánéletre, családalapításra. Illetve ő az ilyen prózai feladatokkal nem aprózza el az erejét, az energiáit, amelyet a szellemi megvilágosodásra, spirituális felemelkedésre kell fordítson. Ezzel is nagyon megvezeti az embereket, főleg azok kapnak ezen az elméleten, akik eleve gyermek- és családellenes karmával születtek, s irtóznak a családdal, gyermekekkel való foglalkozástól. S íme, itt egy csodálatos, lélekemelő felmentés még az esetleges lelkiismeret-furdalás alól is: hiszen a „mesterhez” hasonlóan neki is csak a saját lelkével kell foglalkoznia, nem pazarolni az idejét „alantas” dolgokra, s szeretet-meditációk végzésével az egész emberiséget szeretheti. Persze, az emberiséget sokkal könnyebb is szeretni, hiszen az nem zaklat mindenféle elvárással, nem kéri az időnket, nem kell semmilyen gyakorlati áldozatot hozni érte.)

Nagystílű hazudozó lehet az ilyen „mester”, olyan, aki néha még saját maga is elhiszi a hazugságait, amíg kimondja őket, úgy, hogy ő maga is megrendül a saját nagyszerűségétől, hogy azután majd megvetően kinevesse az őt áhítattal követő híveket. Számára végül is az anyagi haszon a legfontosabb, bár attól is „hízik a mája”, hogy mindeközben mennyivel magasabbrendű, mint a többi ember (s ez valóban eredményezhet is máj- és hasnyálmirigy- vagy epebetegségeket, illetve cukorbetegséget és szemproblémákat is, ha nem hajlandó szembenézni magával, hogy kritikával szemlélje önmagát, és elszégyellje, megbánja, amit tett, illetve hogy vezekeljen mindezekért).

Gyakran a Halak-karmás személyek közül kerül ki tehát a misztikus guru figurája is, aki ontja magából a bölcsebbnél bölcsebb gondolatokat, egymás után adja ki könyveit a szeretetről, az egységről, amely minden embert összeköt, s ezért szerinte minden emberi megnyilvánulást kritika és ítélkezés nélkül kell a szeretet nevében elfogadni, hiszen ha mindannyian egyek vagyunk, akkor nem létezik olyan, hogy normalitás.

Ennek a személynek a merkúri és a jupiteri őserőhöz való zavaros viszonya nem a túlzottan pragmatikus, földhözragadt gondolkodást eredményezi, mint a másik végletet megélő személy esetében, hanem ennek a szöges ellentétét, mégpedig azt, hogy nem hajlandó logikusan és ésszerűen végiggondolni semmit, elemezni és osztályozni az információkat, amelyekkel találkozik. Az anyagi világot túl prózainak és durvának véli, és nem hajlandó foglalkozni vele, a racionális gondolkodást pedig az ellenségének tekinti, amelyik fölöslegesen megzavarja intuitív képességeit, megakadályozza őt a szellemi világgal való kommunikációban, ezért igyekszik is minél inkább kiszorítani és megszabadulni tőle. Ez a negatív jupiteri meghatározódásaival együtt azt eredményezi, hogy minden, a szellemi világról szóló tudást intellektuális szinten magáévá tesz, anélkül, hogy végiggondolná maga is azokat, hogy töprengene az olvasottakon-hallottakon, és megválogatná, hogy mi az, ami hihető, hiteles vagy hasznos a számára. Így aztán elképesztően ostoba fantazmagóriáknak is boldogan a hívévé tud válni, gyakran több, egymással teljesen ellentmondó elméletért is lelkesedhet, amelyekről mind meg van győződve, hogy a világot megváltják és a végső megvilágosodást elhozzák majd az emberiség számára.

Ő is ugyanúgy kirekeszti a valóság egyik részét a tudatából, az életéből, mint a másik szélsőséges végletet megélő személy, ezért ő is ugyanolyan távol áll a karmaoldás elvégzésétől, mint a másik, hiába meditál vagy imádkozik órák hosszat naponta. A fizikai valóságot illúziónak nyilvánítva nem ismerheti meg a szellemi valóságot sem, hiszen nincsenek meg az alapjai, amelyekre építkezhetne. A két világot egymással szembe állítva, egymástól elválasztva nem ismerheti meg egyiket sem. Ahhoz, hogy helyes metafizikai információk birtokába juthasson, először az anyagi világban kell megtanulnia boldogulni, nem pedig elhárítani a hétköznapi élet gondjait, megoldásra váró problémáit, azt mondani róluk, hogy nem léteznek, s elvonulni meditálni, hogy addig se kelljen semmilyen kellemetlen, zavaró dologgal foglalkoznia. A helyesen elvégzett 12-es házhoz tartozó életfeladatok nem azt a célt szolgálják, hogy az illető személynek kifogása legyen kivonulni a társadalomból, elhárítani minden felelősséget és ignorálni még a fizikai teste igényeit is.

Éppen ellenkezőleg, a mély önismeret, az istenazonosság-tudat kialakulása ahhoz segítené hozzá, hogy a hétköznapi életében könnyebben boldoguljon, hogy maximális felelősséget vállalva, tökéletes éberségre törekedve elvégezhesse a rá váró gyakorlati feladatokat, amelyekkel feloldhatja a karmáját, és mindeközben normális, hétköznapi életet éljen. Nem kell sem szentnek, sem gurunak, sem remetének lennie ahhoz, hogy a Halak szellemiségének megfelelő életkörben betölthesse a szerepét. Ugyanúgy várnak rá is az olyan „prózai” feladatok, mint a családalapítás, pénzkeresés, a társadalmi életben felvállalt felelősségek, csak neki nagyobb szüksége van arra, mint másnak, hogy alkalma legyen rendszeresen ebből a nyüzsgésből félrevonulni, meditálni, naplót írni, kapcsolatot teremteni a benne élő isteni – egyetemes – törvényekkel és erőkkel: kitisztítani az öntudatát, megtalálni a benne élő isteni magot és egyre nagyobbá növelni azt.

Ezt a feladatát érti félre karmikus meghatározódásai miatt, azok által félrevezetetten, és ezért történik az, hogy nagyon gyakran semmilyen tapasztalatra nem tesz szert, amellyel a gyakorlati világban boldogulni tudna. S mivel nagyon nehezére esik ilyen közönséges, hétköznapi dolgokkal bajlódni, ezért inkább hajlamos azt a kényelmes megoldást választani, hogy minél nagyobb mértékben elkerüli a fizikai valósággal való érintkezést, annál jobb, mert ez azt jelenti, hogy máris üdvözült. Ennek az igazolására rengeteg misztikus elméletet tud felhozni, amelyekkel kábítja magát – és gyakran fizikai szinten is ugyanezt teszi: az evés, az alkoholfogyasztás, a dohányzás, a kábítószerek és a szex is mind segédeszközként szolgálnak ahhoz, hogy kiszakadjon a kézzelfogható realitás világából, és szárnyaljon (egészen pontosan: kábuljon – szédüljön), mindegy, hogy hol, hová, csak a valóságban ne legyen jelen. Ezek tapasztalatok nem csak az elméjét zavarják meg egyre jobban, hanem lelkileg is kiszolgáltatottá és függővé is teszik őt.

Fizikailag is függővé, szenvedélybeteggé válhat, ugyanakkor személyi függőségbe is kerülhet, hiszen valakinek vállalnia kell helyette azt a terhet, hogy a valósággal is foglalkozva pénzt, lakást, ruhát, ételt, cigarettát, alkoholt, stb. biztosítson a számára. Ilyenkor tetszeleghet az őt eltartó „szolgájának” a spirituális vezetőjének, vagy éppenséggel annak a kiszolgáltatott áldozata szerepében is, aminek a megélésére hajlamos Halak-karmájából eredően. Ez az áldozat-szerep odáig is fajulhat, hogy különféle szexuális perverziók elszenvedőjévé (vagy elkövetőjévé) válhat, pl. szadista-mazochista kapcsolatokban. A hamisan értelmezett egységélmény iránti vágyában, misztikus, szerelmi kábulatában kéjgyilkosság elkövetőjévé vagy áldozatává is válhat.

A vallásos fanatikus, az elvakultan dogmatikus prédikátor is jellemzően az ilyen karmikus meghatározódásokkal rendelkező személyekből válik – negatív jupiteri és merkúri meghatározódásai azonban nem csak önámító hajlamokat mutatnak, hanem a csalásra, hazugságra, szélhámoskodásra való önkéntelen sóvárgást is, valamint azt a vágyát, hogy könnyen, gyorsan, kevés erőbefektetéssel, pusztán intellektuális fölényét kihasználva (negatív ikreki módon) jusson pénzhez. Így válhat belőle misztikus képességeit aprópénzre váltó szélhámos, aki a kellemest a hasznossal összekötve megél az emberek vallásos kábulatának, hiszékenységének a megcsapolásából. Szeret vallásos és erkölcsi kérdésekkel foglalkozni, de úgy, hogy ezt eszébe sem jut elsősorban önmagán alkalmazni, környezetétől annál inkább elvárja, sőt meg is követeli. A környezetében lévő embereket valósággal rabul ejti lendületes, tüzes, karizmatikus személye, lehengerlő intellektuális fölénye, misztikus képességei, s az elbűvölt, szinte meghipnotizált híveknek eszükbe sem jut megvizsgálni, hogy milyen ember ő, milyen életkörülményeket teremtett magának, azaz hogy megegyezik-e a hirdetett elmélet a realizált élettel, a gyakorlattal.

Gyakran a nyájas, joviális, emberszerető mester alakjában pózol, aki csak a rózsaszín mennyországról, a szeretetteljes egységről, Krisztus urunk minket megváltó áldozatáról tud beszélni, azt hirdetve, hogy nekünk, embereknek csak jó bárányoknak kell lennünk, hogy részesüljünk ebből a megváltásból. Megbabonázott hívei pedig isszák a szavait, és eszükbe sem jut megkérdőjelezni azokat. De az utolsó ítélettel fenyegetőző prédikátor szerepében is megtalálhatjuk, aki apokaliptikus vízióival, folyamatos erkölcsi prédikációival, dogmatikus nézeteinek az erőltetésével megbénítja, terrorizálja a környezetét. Valójában sem az egyik, sem a másik “mesternek” nincsen semmilyen belső kapcsolata Istennel, az ő isten-képzetük, illetve az önazonosság-tudatuk is ugyanolyan, mint a materialistáé: semmilyen, illetve csak elméletben, dogmák vagy zavaros fantazmagóriák szintjén meglevő. Istent rajta kívül létező, büntető hatalomként képzeli el, akit semmilyen félelme ellenére nem képes szeretni, nem hogy egynek érezni vele magát. Emiatt gyakran szorong, fél a büntetéstől, fél, hogy kiderül hitetlensége az emberek és Isten előtt is, ezért ennek az elfedésére még vaskalaposabb vallásos vagy még szeretetteljesebb (érzelgősebb) és kenetteljesebb viselkedést ölt magára.

Szépen hangzó gondolatai ellenére (amelyekkel nem mellesleg jól „megkopasztja” hiszékeny híveit) az élete mégsincs rendben, nem tudja a gyakorlatba is átültetni a tanításait, hogy ő maga boldogabbá, elégedettebbé és egészségesebbé válhasson, sőt, gyakran családi, párkapcsolati és egészségi problémák egész sora gyötri. (Ez azonban cseppet sem zavarja a benne hívők tömegét, ugyanis a rezonancia törvénye alapján ő is olyan személyekkel kerül kapcsolatba, akik hozzá hasonlóan híján vannak mind a gyakorlati érzéknek és a józan észnek, mind a kritikai és szelekciós képességnek.) Ezért az ilyen személyek gyakran idő előtt halnak meg, a feloldatlan karmájukból eredő betegségekben.

Mindkét szélsőséges véglet megélése esetén máj-, epe- és hasnyálmirigybetegségeket eredményezhet a szelekcióra való képtelenség és a kritikai érzék hiánya, illetve annak a hibás mivolta, míg a huzamos önámítás és az, hogy nem hajlandó szembenézni magával, a hibáival, cukorbetegséghez és szembetegségekhez vezethet. Szintén a jupiteri őserőhöz való zavaros viszonya miatt hajlamos a comb- és csípősérülésekre (a rossz irányba való haladás eredményeképpen és a nyitásra való képtelensége miatt).

A Nap konstellációjára (a napjegyre) jellemző egészségi problémák is gyakoriak lehetnek, valamint a 12-es házzal és a Halakkal analóg betegségek: a lábfejek, talpak sérülései, a hormonháztartás zavarai, önmérgezéses tünetek, autoimmun betegségek, s minden olyan megmagyarázhatatlannak tűnő, a jelenlegi orvostudomány számára diagnosztizálhatatlan panasz, amelyik kivonja őt a hétköznapok nyüzsgéséből vagy másképpen teszi lehetetlenné az addigi mindennapi életét, és arra készteti, arra ad lehetőséget, hogy eltöprengjen az életén, és végiggondolja, milyen erőfeszítéséket kell tennie, miben kell változtatnia ahhoz, hogy a gyógyulás útjára léphessen.

A felkarok, vállak, a kisujj, a felső légutak, tüdők, a vékonybél, az epe, a lép vagy a kézfejek panaszai, sérülései, ízületi gyulladásai, elcsontosodásai pedig az Ikrek és a Szűz erőtereit uraló merkúri őserővel való diszharmonikus viszonyra, az árnyék-én romboló jelenlétére hivatottak felhívni a figyelmet.






_________________
"Jobb a világra egyáltalában meg se születni, mint benne alacsonyrendű, vak, ostoba, értelmetlen, zavaros életet élni, s a nagy igazságok tudásában nem részesülni."


Vissza a tetejére
  Megosztás a Szepon         
Profil  
 
Hozzászólások megjelenítése:  Rendezés  
Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 1 hozzászólás ] 

Időzóna: UTC + 2 óra [ nyi ]


Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 0 vendég


Nem nyithatsz témákat ebben a fórumban.
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Nem szerkesztheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem törölheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem küldhetsz csatolmányokat ebben a fórumban.

Keresés:
Ugrás:  
Powered by phpBB® Forum Software © phpBB Group
Magyar fordítás © Magyar phpBB Közösség
phpBB SEO