ASZTROLOGOSZ, Kozma Szilárd - karma-asztrológus fóruma

Asztrológiai fórum: Kozma Szilárd és asztrológus-barátainak fóruma
Pontos idő: 2024.03.28. 11:08

Időzóna: UTC + 2 óra [ nyi ]




Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 10 hozzászólás ] 
Szerző Üzenet
 Hozzászólás témája: Re: Naptári ünnepek
HozzászólásElküldve: 2008.12.19. 13:44 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.03.11. 22:01
Hozzászólások: 4221
Tartózkodási hely: Csíkszereda
Varga Csillától kaptam:


Unalmas a szeretet ünnepe? Egyél kínait!
2008.12.13. 16:10 - Win
Nagy vesztemre karácsony szent napját megelőző ezüstszombaton hirtelen
felindultságból kínai kajára vágytam. Nem sejtettem előre semmit,
csak, hogy csípős és édes húst kíván a gyomrom, a lakás békéjéből
pedig semmiféle balsejtelem nem vett hatalmába. Aztán amikor
megérkeztem a célhelyre (bevásárlóközpont), azt vettem észre, hogy
csak a térkép mellett, vagyis a közeli erdőben tudok megállni.
Feltúrtam az agyam hirtelen, de elhatároztam, hogy azért sem futamodok
meg, elvégre nem árt nekem sem egy kis ünnepi hangulatot magamba
szívnom, úgy sem járok bevásárolni ilyenkor. Nem sokkal később be
kellett, hogy lássam, hogy egy doboz pirított tészta, hagymás
csirkével baromi nagy ára annak, hogy szembesüljek a karácsony mai
arcával.

Komor képű, megrogyott emberek jöttek felém tömött sorokban, a
legtöbben a helyi buszmegállót becélozva, hátukon dobozokkal, amiben
valamilyen elektronikai eszközt csomagolt egy célszemély. A legtöbb
dobozt, vagy dobozokat cipelő éppen leüvöltötte a mellette álló
szerette fejét, vagy csak úgy bandukolt, s egy emberen sem láttam az
örömszerzés, meglepetés, készülődés boldogságát, vagy izgalmát az
arcán.

Kit érdekel ugyanis a karácsony?! Sőt, mi az a karácsony egyáltalán?
És ki az isten egyáltalán Jézus? Hogy jön ide a jászol, a bölcső meg a
három királyok?! Itt kérem menni, venni és enni kell, mert egyszer
valaki ezt mondta! És karácsonykor csokit kakáló rénszarvast kell
venni, meg villogó fényfüzért, zenélő télapóval, nem pedig mondjuk
éjféli misére menni. Slussz! Nem jó, de ezt kell szeretni!

A karácsony a szeretet ünnepe, kántálja már egy óvodás is
gombnyomásra, ugyanakkor a dobozokat cipelő barátaink mire hazaérnek,
legszívesebben az ajándékozott fejéhez csapná az egészet. Mert
elköltöttek egy kisebb minimálbért, s január első hetére annyi pénzük
sem lesz, mint a templom gyűjtőperselyében. Mert olyan emberekkel kell
majd együtt ünnepelnie, akit legszívesebben hat láb mélyen tartana a
föld alatt. Mert a nők nem szabadulnak majd legalább három napig a
konyhából, a férfiak meg már karácsony másnapján bevállalnák
legszívesebben a dupla műszakot is, csak eltűnhessenek otthonról.
Amiben mindenki egyetért, hogy enni, vagyis hívjuk inkább úgy, hogy
zabálni remek dolog, gyakorlatilag ez maradt az egyetlen, mindenki
által elfogadott értelme az ünnepeknek.

Kezemben egy zacskó kínai kajával levonom a konklúziót, hiába, engem
is csak a kaja hajt:
Velünk, azaz az emberekkel bármit megcsináltathatnak. Ha holnaptól
valaki azt mondja, hogy a meleg kaki evése a legjavasoltabb étel,
néhány száz év múlva már arra sem fogunk emlékezni, hogy volt
egyáltalán olyan idő, amikor a meleg kakit lehúztuk a vécén. Persze
néhányan azért fognak zúgolódni, hogy mekkora idiótaság a szart
megenni, de ők csak az elnyomott kisebbség lesz, csupán alternatív
különcök.

Szóval minek is van ez a karácsony? Mert megszoktuk, hogy van, és mert
kellenek az ünnepek, a fix pontok az életünkben? Vagy, mert az
emberiség egyik része abból él, hogy a másik rész vásárol, vásárol,
vásárol? Végül is teljesen mindegy, megváltozni soha nem fog semmi,
hacsak ki nem halunk

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/


Vissza a tetejére
  Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Naptári ünnepek
HozzászólásElküldve: 2008.12.23. 22:39 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.03.11. 22:01
Hozzászólások: 4221
Tartózkodási hely: Csíkszereda
Kedves Niki!

Szeretném, ha elmondanád, hogy szerinted mi köze van a benned pislákoló, személyes Megváltó Isten felismerésének (megszületésének), és a korrupció-mentes élet folytatásához szükséges spirituális értéktudat kiakalkulásának az ajándékozás pszichológiájával és "problematikájával" (hogy ne mondjam: szociológiai és pszichológiai szarturkálásával---) való "érdekesen" megható foglalkozáshoz, steril elmélkedéshez? Szeretném tehát, ha elmesélnéd, hogy miképpen jiuttatod hozza az unokaöcséidet és hugaidat ahhoz, a felismeréshez, hogy nem kell az élő fenyőfákat merrő öncélúságból kivágni, mert elég, ha hamis gazdasági szükségletekre hivatkozva
amúgy is kegyetlenül írtják őket, szóval, miképpen tudod esetleg úgy az igazságról (a fényről) való gondolkozásra "döbbenteni" a kis rokomnaidat, ha te is pénzt költesz (Egyébként: kinek a pénzét, és milyen áron megkeresett pénzt?) öncélú díszes csomagolásra gyártott papirok vásárlására?
Való igaz: a számadásé is ez az alkalom, amikor a nap majd három napig "a mélybe süllyed", majd karácsony este onnan kimozdul? Milyen számadás és milyen számontartás (Szaturnuszi aktus) végezhető tehát szerinted, miközben azt figyelgeted, hogy milyen örömet (vagyis öncélú és külső élvezet-izgalmat) okoztál "szeretteidnek" az ajándékaiddal? És egyáltalán: el tudnád-e mondani nekem, hogy milyen, a szretteidhez kapcsoló, velük közös belső érték-kételyeidet és bizonytalanságodat kell elrejtened magad előtt, illetve, kompenzálnod azzal, hogy a kivágott fákból készült papirokba csomagolt ajándékozás örömében részesitsd magad? Szerinted nem ugyanannyi-e a spirituális értelme ennek, mint annak, hogy egy finom csokit bevégy a szádba és hagyd, hogy az aromás édesség lágy és egzotikus ingre a mesterséges boldogság illuziójábban részseítsen néhány pillanatra, "Mert megérdemled"?

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/


Vissza a tetejére
  Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Naptári ünnepek
HozzászólásElküldve: 2008.12.24. 00:14 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.03.11. 22:01
Hozzászólások: 4221
Tartózkodási hely: Csíkszereda
Ndem másért de a topicnak a Linda által megadott nyító-akkordjával én teljes mértékben egyet értek és minthogyha te. kedves Niki, éppenséggel, hogy ne mondjam: "csak azért is" rehabilitálni szeretnéd, de persze, egy kicsit másképp, amúgy értelmeségi-bensőségesen, azt, aminek ellenében Limdda a topic-ot elindította:

'Jönnek-mennek az ünnepek már évszázadok óta és mi még mindig eljátszodjuk minden alkalommal ugyanazt a komédiát. Nem létezik ,hogy ne jutna eszünkbe mindannyiszor ,hogy külső csinnadrattán : fenyőfa-és disznógyilkoláson és görcsökön ,aggódásokon kívűl alig marad idő belső elcsendesülésre. Sokaknak a templombajárás is csupán divatbemutató és külső erkölcsfitogtatás. Vagy csupán szokás. Észrevesszük ,persze ,hogy észrevesszük,attól viszont pontosan úgy csináljuk ahogy tavaly-tavalyelőtt és ahogy “más “ csinálja. Értékrendünkben ugyanis csak az valós és értelmes ,amit más is csinál. Vajon hányszor jut eszünkbe ,hogy amit sokan csinálnak egyformán ,az attól még inkább rossz ,mint jó.Lemérhetjük az egészségi állapoton és a természetromboláson. Apropó: jó és rossz. Kéz a kézben járnak .Egy állapotnak, érzésminőségnek a két véglete. Nem létezik olyan ,hogy valami csak jó ,vagy csak rossz. Mindkét véglet benne van. Mégis ,az ember állandóan abban munkálkodik ,hogy a rosszat lehetőleg minél mélyebbre nyomja magába. Addig, amíg az akkorára növi ki magát ,hogy kívűl is megjelenik. Akkor viszont rendszerint késő. Tehát általában kerüljük a belső és külső harcokat és mindannyiszor háborúba keveredünk pont emiatt. Mert naptári ünnepekkor is az történik ,hogy a “nem szeretem “ dolgokat jó mélyre lenyomjuk ,hogy még mi se lássuk."

És én még csak bele sem akaork menni ennek a további taglalásába, és még azt is megkérdezzem, hogy mi a csodát érnek pl. az elmondáésod szerint már amugy is alaosan elhülyített unaokahugaid és öcséid, ha tőled is ugyannnak a stupid és szó szerint: antikrisztusi tradíciónak a tovább verklizését látják és kapják, csak éppen egy kicsit Nikiesen módosítottan, és mit érsz te azzal, hogy ugyanazt csinálod, amivel őket faxnissá és szeszélyessé tették? És mit érsz azzal, ha az idősebb rokonaid faxniját megfigyelve, és ez éltal a szeszlyes személyességre törekedvén, ajándékaiddal az abnormtást vastagítod?
Szóval mesze nem érdekel engem az ajándék-taknyázás (Valahol megírtam, hogy az a spirituális kultusz, hogy valamikor szimbólikus tárgyakat adtak egymásnak ide: ilyen ego-rezgető izagaolm okozási szokásssá degradálódott, hoigy aszongya: ünzetlen ajándékozás, az állítólagos szeretet manifesztációja képpen.) az emberek, de minden erőmmel azon vagyok, hogy ebből a nagy pszicho-üzleti gazemberségben még a róla való vitatkozás szintjén sem akarok részt venni. Tessék engem kérem szépen ebből a nagy ön- és egymás hülyitési játékbólkihagyni, mert sokkal, de sokkal fontosabb dolgom és dolgaim vannak. Például az, hogy valamiképpen megőrízzem a gyermekeim lelki tisztaságát, annak érdekében, hogy annak tudjanak örvendeni: milyen nagyszerű, hogy "ilyen sokan vannak", hogy nem kell szomorkodniuk egykeként, vagy azt lesniük, hogy a kétke testvérük értékesebb, vagy tobb, vagy nagyobb ajándékot kapott-e mint ők, hanem "önzetlenül" örülhessenek az együttlét őröménak - és most attól függetlenül, hogy a nyáron külön voltak válaasztva egymástóól, és egy egy szülőtől, pontosan az által a nayanyjuk által, aki ilyenkor éppen úgy mint te az ömnzetken ajándékozás öröméban fürdik....- és miközben odakint a főtéren valóóságos háborús hangulatot teremtenek a Hargita alján álló hegyivadász székley-őrző helyőrsége tűzsszerészei a hülye oetárdáikkal, mi itt bent valamiképpen ne gerjedjünk be ettől.
De,
Még ennél is fontosabb dologomnak tekintem azt, hogy sem én sem a családom ne legyen aldozata ennek a szerencsétlen zajos hangulatnak, amit ti, az önzetlen örömgerjesztők okoztok, és ha már lehetetlen egész nap elcsendesedni és egy igazit, de egy olyat, hogy felülmúljon minden addigit: meditálni a lépcsőházi szomszédaim ajándékhazahordési és ajándékészítési nyüzsgése miatt, majd a főtéri színes háborús csatazaj miatt, megőrízni a nyugalmamat annak érdekében, hogy legalább, miután mindez elcsitult és az utolsó részeg is elénekelte kint a székely himnuszt, vagy az ébredj román-t, meditáljak egyet - olyat, amilyet ilyenkor és ilyen "megőrzött állapotban" még lehet! - annak érdekében, hogy a felébredő, pislákoló karácsonyi fényt, ha egy icurak picurkát is, de erősíthessem, most és mindörökké, ámen.

Tudod, ezt úgy sikerül néhány éve véghez vinni, hogy én is ajándékról álmodom, mint ama éhes disznó a makkról. Arról a nagy ajándékról, amit soha nem fogok megkapni, mivel az lenne eme csodálatos ajándék, ha az emberek végre azt tennék karácsonykor, amit kell: semmiféle izgalom és öröm adására, vagy kapására nem törekednének, hanem teljesen, de teljesen lecsendesednének, és lecsendesítenék a gyermekeiket is, hogy megtanítsák arra: mekkora nagy érték az, ha az ember meg tanul csendben és nyugalomban maradni és befelé: az igazi lelkiismerete, vagys a benne levő Isten irányába figyelni. Medárda már tudja, és nemsokára Etelkát is beavatom, de azt hiszem, hogy ő anélkül is sejti már mindezt. De azért bánt egy kicsit, hogy nem most, amikor annak az ideje lenne, tudom őket erre rávezetni, mivel olyan jól esik nektek a látványosabb és zajosabb és persze: szerfölött izgalmas ajándékozás.
De nem adom fel!

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/


Vissza a tetejére
  Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Naptári ünnepek
HozzászólásElküldve: 2008.12.24. 19:18 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.03.11. 22:01
Hozzászólások: 4221
Tartózkodási hely: Csíkszereda
A Lilithet táplálják Linda, a Lilithet, vagyis a hamis boldogságot: a megváltás-ellenességet, vagyis az egészség és a tényleges harmónia-ellenességet, a derű és a nyugalom - ellenességet és persze: a megvilágosodás - ellenességet. Nem véletlenül használtam az anti-krisztus kifejezést. Mert hát végül is ez az egész nagy banzáj, az önzetlenkeedéssel és az annak megfelelő önzetlen elvárással az. Ez a szerfölött meghatóan hangzó önzetlenség is, olyan, metefizikailag nulla értékű kategória mint a remény és a többiek, amelyekről a nyári táborban Berci beszélt. Létezik itt ugyanis egy igen jól és határozottan kinyilatkoztatott Isteni érdek, a megváltás mindenek fölötti szüksége és érdeke. Minden ennek rendelődik alá a létezésben, és akkor kérdem én, hogy ebben az értékrendben, hol helyezkedik el az önzetlenség? - Remélem, hogy majd újjá tudok születni..., természetesen önzetlenül, nemde? .... :D
- Miért kell hát ez az értelmetlenül önzetlen ajándékozási ünnep? Mi jó van abban, ha egy rokonom irracionális szeszélyét (Vagyis: a személytelen ostobaságot!) meg tudom vastagítani a bogarát figyelembe vevő, sőt: lehetőleg azt jól lakató, direkt annak szóló, azt simogató, jól "eltalált" ajándékkal? Kinek és mit szolgál ez? Csakis a még erősebb és még nagyobb szeszély-növesztést!
- Micsoda óriási a különbség! Egy olyan szomjat időlegesen csitítani ami ettől később még a korábbinál is nagyobb és még
csillapíthatatlanabb szomjjá válik, vagy olyan vizet (Tudást) adni az embereknek, amitől többé nem szomjaznak meg! - Lásd Jézusnak az Arimáni asszonnyal való beszéde értelmét, az arimáni kútnál. És lásd ama kinyilatkoztatást, miszerint, "Aki nincs velem, az ellenem van." És hogy: "A te szavad ne legyen igen - nem, hanem a te szavad legyen Igen, igen, vagy Nem, nem."
Tévedés ne essék: távol áll tőlen a hipokrita magatartás, és nagyon is jól esett, amikor a nyáron Andreáék (Tamással) elhozták a gyermekeinknek a beteg, vagy egyke rokon-gyermekei által nem használt ruhákat és játékokat, mesés könyveket, vagy amikor Jutka vette a fáradságot és ahelyett, hogy el dobta volna a testvérével együtt kinőtt, de még jó gyermekkori és kamaszkori ruhákat és játékokat és könyveket, szépen dobozba gyűjtötte, el vitte a Pesti buszállomásra, oda adta a Csíki busz soförének és el küldte nekünk. Mert persze, hogy jól esik az embernek, hogy szeretettel gondolnak rá, még akkor is, ha a gyermekei esetleg már nem szorulnának rá azokra a ruhákra és játékokra, de igen is fontos a gesztus, a figyelmesség és a szeretet, vagy netalán a hála kifejezése! Ki lenne érzéketlen erre? És persze, hogy jól esett nekem is az általam ugyan már nem használt, de még nagyon jól működő és internetezést is bíró, régi számítógépemet (Amit Medárdának szántam ugyan, de ő majd az Emőke "Lezidonos" gépét fogja majd örökölni.) a gazdasági értelemben vetten, nagyon szegény, de maximálisan korrekt viselkedésre törekvő, karate-klubtársamnak ajándékozni, amikor az öltözőben elmondta, hogy mennyire szeretne egy ilyet!
De miért űzni abból kultuszt és miért koncentrálni mindezt éppen arra a napra - És miért tenni ezzel a népi mozgalommá avanzsált nyüzsgéssel görcössé és lihegőssé éppen ezt a ténylegesen szakrális napot!!!! - amely nem csak december 24-én, hanem minimum december 19-től a lenyugvásról, a lecsendesedésről és az elmélyülésről - nem utolsó sorban a hibabelátásról és a felismert vétkek miatti vezeklésről, azok további el nerm követésére vonatkozó belső fogadalmakról kellene, hogy szóljon?! - Hát megmondom én, hogy miért: éppen azért, hogy nehogy véletlenül a sok ünneplő ajándékozó és ajándékozott meghallhassa a saját lelkiismerete hangját! A Felettes énje és az allatta szerényen meghúzodó személyes krisztusa sugallatait! - A vétkek belátásán alaluló Istennel való személyes kapcsolata, bocsánat: azonosság-tudata hangját. Met attól biziny, rém idegessé és békétklenné kellene válnia mint Linda édesanyja. Vagy mint az enyém, ami előtt a hülyeséget neki fővesztés terhe alatt megtiltottam.... :D

De, ha Niki már volt oly kedves és kiskegyedi korrektséggel kitanított minket az igazi ajándékozás misztériumára, hadd említsem meg, hogy pontosan 17 évvel ezelőtt, amikor az Elta néhány - egyáltalán nem a karácsonyról szóló - előadását meghallgattam már, rájöttem és megírtam az ünnepélyes ajándékozás metafizikai értelmét és gyökerét - és ezt, egy fél év múlva, már a regényem első változatába is beépítettem! - ami az emberiség őskorában, költőien kifejezve: a bibliai időkben kezdődött. Erről az első önzetlen ajándékozásról, illetve a következményéről, egészen pontos leírást találunk a Genézisben:
Ti. a Lilith (Ama nő-fejű és hártyakezű Bibliai kígyó) azt tanácsolja Évának (A Szeretetnek!!!), hogy szakítson le egy almát a jó, vagyis a kellemesség, az élvezetesség, a kényelem és persze: a nehézségek és veszedelmek, vagyis a megváltási sorsprogram-elleni biztonságot adó (biztosító) eszközök megszerzési képességét (tehetség-esszenciáját) tartalmazó fáról és adja oda Ádámnak (A Fény megtestesülésének). És miért? Hát persze, hogy önzetlenül! vagyis azért, hogy attól kezdve Ádám (A fFény) ne mind törje magát abban, hogy őt vizsgálgassa, mustrálgassa, átvilágítsa és megtermékenyítse, hanem azzal foglalja el magát és azt a nagy fényes agyát, hogy miképpen tudná megszerezni a saját és az ő (Átvilágítatlan, de feltétlenül és önzetlenül szeretett teljes) boldogsága külső eszközeit. Ezt az ajándékozási aktust nevezik a keresztény teológiában bűnbeesésnek. Havas Béla kifejezésével: az első létrontásnak. Vagyis: minden létrontás elődének!

Hát ezért nem ajánljuk, kedves Niki, hogy tovább próbálkozz a két úr szolgálatával. De, amennyiben erről a gyermekkori szokásodról olyan nehéz lenne lemondani

(Hirtelen az jutott eszembe, hogy mi is lenne, ha olyan gyermekkori "közösségi" szokásaimat, mint pl. a cigarettázás, hogy csak a legbevallhatóbbat említsem, itt úgy tálalnám és ajánlanám, mint helyeseket... :D És erről viszont az jutott eszembe, kedves Niki, hogy amennyiben jól a lelkiismereted ls az igazi értelmed mélyére néznél, nem-e az lenne a legigazibb és leghasznosabb ajándék, mind a szüleid mind a gyermek-unokatestvéreid részére, ha ezútttal tényleg véglegesen lemondanál a cigarettázásról. A szüleid megnyugodnának, hogy jó úton jársz ezzel a "metamicsodával" és bizalmuk gerjedvén, esetleg még ki is pótolnák a horoszkópra gyűjtött kevéske pénzedet, az unokatestvéreid meg gondolkozni kezdenének azon, hogy amennyiben ez a jó fel "Niki-mámi" lemondott a cigiről, talán mégis csak érdemes azon elgondolkozni, hogy a szájunkba vegyük, amikor a haverek és a haverinák majd a fűvel megkínálnak... - És erről megint az jutott eszembe, hogy Hamvas szerint, az ember csak azt próbálja kívül elvégezni, amit belül nem hajlandó.... ),

legalább is arra kérlek fel most karácsonyian, hogy ne tégy fel a logoszra többé a Kiskegyedbe illő írásokat.
És, hogy ne legyen az, hogy szűkkeblűségből írtam mindezt, és mert "Akinek van, annak adatik", hát itt az én ajándékom is:

"Nagy László:

Ajándék *)

Nem igaz, hogy nem lehet bátor édes beszédre szám,
Ha miattad oly áhítat bársonya súrol,
Hogy sértetten az északi csillag,
Elfordul fejemtől csikorogva.
És íme: ha én vagyok Én. Ha vérem, ha leheletem,
Újra az enyém,
Ágbogas gímként, karácsonyian, elindul hozzád az ének.

Ajánlom lármátlan iramát kitárt kapuidnak.
Ajánlom a káprázatot,
mert a lehulló nap láz-bábjaival
telepillogóm ága-bogát.
Tört, sem revolvert nem kötök reá,
lerontottam régen dühüm címerét,
Csak jó emlékből koholt cicomát küldök,
Ajánlom nyaram inait,
Remek ölelésre a sugallatot,
Nagyfejű rózsán egy puli haját -

Ajánlom neked földrengéses arcom
egy megmenekült mosolyát."
----------------------------------------------
*) A verset emlékezetből írtam le, lehetséges, hogy kihagytam belőle valamit, vagy a tördelés nem követi hűen az eredetit. Majd utánna nézek.

És ezzel neked, és a többieknek (A sértetteknek és a nem sértetteknek is) is. lehetőleg kevésbé ünnepélyes de annál elmélyültebb és "eredményesebb" (lehetőleg, minimum megtisztító) karácsonyi meditációt kívánok!

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/


Vissza a tetejére
  Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Naptári ünnepek
HozzászólásElküldve: 2008.12.25. 11:54 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.03.11. 22:01
Hozzászólások: 4221
Tartózkodási hely: Csíkszereda
Lehet, hogy az én receptorommal van valami baj, de számomra ez a magyarázkodásod végére akasztott, szövegtörlésre való ajánlatod eléggé haragosnak és bosszúsnak hangzik. Megajándékozhatttál volna tehát azzal a karácsony nevében, hogy elhagyod.
Szó sem lehet tehát törlésről, kedves Niki! Mindössze a kikapcsolódás mellett, a szórakozás szavunk értelemezéséről. Ti. a szórakozás a szórásból, a figyelem szétszórásból jön. Szerintem tehát ez a karácsonyi külső ajándékosztás egyértelműen szórakozás, nem mondom meg milyen gyermekeknek, ammint fentebb írtam, abból a célból, hogy az emberek ez által elnyomhassák, vagy szétszórhassák a még megmaradt picinyke keresztényi lelkiimeretük hangját.
Lám, még a hat és fél éves Etelkát sem lehetett becsapni vele. Egyesek ugyanis nem elégednek meg a vásárolt fenyőfa méretével, esztétikai állapotával, és újabbakat, még jobbakat szerelnek, a korábban vásároltat meg eldobják. Hogy ne dobják el a felnőtt gyermekeik által korábban piac-vásárolt fennyőt, mivel ők egyenesen Vasláb erdejéből hoztak egyet, anyámnak adták. Nosza neki, Emőkével szövetkezett is gyorsan anyám, és annak az anyai szívére hatva, feláállíttatta vele a fenyőt az ő szobájába, a ruhás szekrények aljából előkotorták az én gyermekkoromból megmaradt, többnyire tört, vagy fakult díszeket, és mit ad Isten, még régi szaloncukor is kerül elő ugyanonnan. Emőke leszaladt a lakésunk alatti éjjel-nappali üzletben, és a kisgyertyák mellett, valamiket vásárolt az anyám ajándékai mellé, majd, miközben én a tegnapi hozzászólásomat, illetve a Nagy László - verset, írtam nagy figyelemmel, levitte a gyermekeket karácsonyi misztériumra. Amint a művemet befejeztem, Réka kivégta az ajtómatt és lelkesen elújságolta, hogy voltak a karácsonfán! Kidderült, hogy az egész fonákul sült el, mivel Etelka, már más fél hisztis erőőszakoskodáással, követelni kezdte, hogy neki állítsák elő azt a nénit, aki beöltözött angyalnak és ide hozta ezt a fenyőfát meg a rajzceruzákat. Ő ugyanis már részt vett egy Mikulás-járáson az iskolában, és ismerte a csíziót..., egyrészt, másrészt, mivel az a néni, aki beröltözött angyalnak a számukra, nem volt előkeríthető, csak elrontották a jó kedvét a gyermeknek, ami úgy, ahogy helyre állt, miután elmagyarztam, hogy az egész csak egy rosszúl sikerült tréfa volt anyuka és nagymama réészéről.
Szóval, kedves Niki, szerintem a cigarettáról való lemondás, ammiként azt te is írtad, a példaadáson keresztül, nem csak saját magadnak, hanem a szüleik által számukra biztoosított luxus élet által veszélyeztetett unokaöcséidnek és az unokahugaidnak is jobb ajándék lett volna bárminél. Arról nem is beszélve, hogy szerintem azt az aforizmánkat, miszerint egy kobór kutyán nem tudsz segíteni, mielőtt magadon nem segítettél volna, úgy is lehet bértelmezni, hogy lényegében senkit nem ajándékozhatod meg igazából, amíg magadat nem ejándékoztad meg igazából...
A fent idézett Nagy László Ajándék című verséből véve át a gondolatot tehát, azt ajánlom neked, hogy jövőre ajándékozd meg magad végre te is, egy igazi, nem ajándékozó-karácsonnyal, annak érdekében, hogy valamikor te is, olyan vizet ajándékozhass a szeretteid számára, amitől többé ők sem lesznek ajándék- és másszomjasak (Pl., akiknek közölűk ez lenne a problémája: cigaretta- és\vagy ajándékfüggőek...) - Appropó: Kár volt felsorolnod, hogy miből sporolod ki az ajándékpénzt, mert így, még annál is nagyobb szamárságként jelenik meg az egész buli, hiszen ezek szerint a szüleidnek az egészséges táplálkozásod céljából adott pénzéből sporolod ki az ajándékpénzt. Persze, a fölösleges eszperántó szótáron kivül... (Az eszperántó steril mesterkéltségéről és rég megbukkott, hamis - Nem organikus - egységkeltési céljairól (hamis metafizikájáról) ugyanis kár szót fecsérelni.) Ha ilyet tenne Medárda a te korodban, hogy ahelyett., hogy almával, körtével, paradicsommal, sárgarépával és karalábéval egészítse ki a vitamin hiányos menza-kosztját az én pénzemből, még abból is sporolgatni kezd ilyen kispolgári szórakozásokra, azonnal beszünetetném az agyetemi tanulmányai finanszírozását!
- Főként, hogy a cigarettapénzed is ugyanonnan kerül elő feltehetően, ahonnan az ajándékra valót kispórolod. - Szóval, valljuk be, hogy a te népi szokásoktól eltérő, korrekt és önzetlen ajándékozási szokásaid alól is éppen úgy kilóg ama bibliai lóláb, kedves Niki, mint az Éva alma-ajándékozása alól, és a tudattalan célja még akkor is az a mélyen rejtett remény és elvárás, hogy az ajándékozottak kevésbé firtassák a dolgaidat (Személytelen - tudományosan kifejezve: Ikrek - árnyék éned dolgait!) és hagyjanak neked békét, amikor a kis belső önátveréseidet végzed, szóval, a nappali éber tudatod elől rejtettt és öntudatlan cél még akkor is a látszat-béke fenntartása, hogyha már a kora gyermekkorodban sikeresen átvetted ezt a jó paijzsolási szokást a környezetedtől. (- Mert azért azért remélni merem, hogy nem állítod azt, hogy teljesen magadtól találtad ki az egészet?)
Egyébként, ebbben a rovatban, nem csak az ajándékozási, hanem akár a cigaretttáázási szokásaidról is írhatsz (A nyáron pl., valamikori cigisként, én is megkivántam Bercitől, hogy olyan jó ízüen szívja, és megelégelvén a dolgot, a végén kértem is tőle esténként egyet - egyet... - Majd, amikor teljesen vége lett a tábor, egy egész csomaggal vásároltam, hogy legyen elegem belőle legalább szilveszterig, amikor jól tudom, hogy velük együtt beszélgetve töltve el a petárdázó, csimm-bumm időt, én sem tudom megállni, hogy ne gyújtsak rá.) ha jónak látod, csak éppen ne akard azt velünk lenyeletni, hogy az pozitív is lehet, de legalább is, megengedhető együttléti és együtttérzési - együtt lélegzési - foramként tüntesd fel azt, vagyis metefizikailag helyes cselekedetnek, mint fentébb az ajándékozást. Ok?

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/


Vissza a tetejére
  Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Naptári ünnepek
HozzászólásElküldve: 2008.12.26. 20:11 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.03.11. 22:01
Hozzászólások: 4221
Tartózkodási hely: Csíkszereda
Kedves Ágó!

Nagy botorság lenne részemről, valamiféle elsijetett, vagy elhibázott kritikával (Diakriszosz pneumaton: a valós egység megvalósításához szükséges szellemi megkülönböztetés! - lényegében, alkímiai művelet.) még csak véletlenül is megbántani téged, és gondolom elég jól ismersz, ahhoz, hogy biztos lehetsz, ilyet nem tennék semmi áron. Sőt: még csak az olyen idősebb asztro - tanítói kioktatást is el szeretném kerülni, miszerint 1O évvel vagyok idősebb nálad és így talán annyival több élettapasztalattal is rendelkezek, hiszen ez sem számít, mert te ugyanakkor korábban kezdtél asztrológiával foglalkozni mint én. De az általam - és főként Emőke által! - eddig is értékesnek vélt hozzászólásaid, nyitott és máésok megnyilását is bizonyárs segítő, újjászületési folyamataidról, belső élményeidről szóló vallomásaidnak a még értékesebbé tétele érdekében tennék egy metafizikusi és egy asztrológusi megjegyzést, amire éppen az utobbi hozzászólásod végére írt szabadkozásod indít:

"...de nekem nagyon nehéz irni, mindig, megfogalmazni mindazt, amit bensőmben érzek. Néha úgy érzem, hogy nagyon szegényes a szó ahhoz hogy képes legyek betükbe formálni egy adott érzést, vagy tapasztalatot."

Nos, kedves Ági, nem csak neked esik ez nehezedre, de még sokunknak, hiszen, nem mindenki születik költőnek, vagy elméletírónak, és ha úgy is lenne, mint ahogyan szereten azt magamról elképzelni, úgy is járhat az ember pontosan mint jó magam: tyúkeszű édesanyja éppen attól fosztja meg a Lilith szerinti jó cselekedetek és bőlcs előre látás szellemében, hogy azt a nehéz nyelvet, amely a magyar, már az irás- és a gondolkozás-tudásnak a rejtelmeinek való beavatásra alkalmas korától természetesen fejlődve, azzal együtt, organikusan ismerje meg és értse. És természetes az is, hogy az idő-tér korlátai fölött álló jelenségek és folyamatok leírása és megfogalmazása, inkább az idő-tér viszonlatain belül lejátszódó jelenségek és tárgyi - foldi dolgok kifejezése érdekében kifejlett - kifejlődött anyanyelvi kifejezési képességeink és lehetőségeink korlátaiba ütköözzék néha. Ám az is igaz ugyanakkor, hogy sok más klasszikus és európai nyelvhez viszonyítva, a magyar nyelv óriási metafizikai töltettel és metafizikai jelenségek és folyamatok leirásához, kifekjezéséhez alkalmas szóval, fogalommal, kifejezéssel bír, csak esetleg ezzeket nem használjuk a hétköznapi életünkben, vagy nem azzal a jelentéssel használjuk, amely jelentést természetszerűen ás eredetileg az illető kifejezés hivatott megjeleníteni mind fogalmilag mind képzetileg. Két szélsőséges példát hozok fel erre: Erdélyben még ittt - ott, de főként a civilizáció ártalmaitól kimáéltebb székely és csángó falvakban, találóann és természetesen használják a szerető kifejezést és peppen arra, amire vonatkozott eredetileg: annak a személynek a megjelőlésére, aki egy bizonyos másik személyt szeret szerelemmel. Ezt a gyönyörű kifejezésünket, nem tudni miért, a mai Magyarországon szalonképtelennek, higy ne mondjam pejoratív jellegűnek tartják és még olyan helyetbe is kerültem, hogy volt amikor horoszkóp értelmezés közben ezt a kifejezést használván, egyesek megsértődtek, dúrvának találták, vagy egyenesen megbotránkoztak és kikérték maguknak. Aztán vagy tíz percet el kellett töltenem a "felvilágosult" és pallérozott elméjű személyekkel, amíg elmagzaráztam nekik, hogy a barát kifejezés, amit ők annnak a minőségnek a meghatározására használnak, amit én (És mi itt még néhányan) szeretővel fejezek ki, teljesen másat jelent. A másik, ezzel ellentétes példa a megváltás, ammit úgy képzelnek az emberek, hogy csak a papok szájába illlő, és valmiféle haralmasan patetikus és elvint és nem is evilági jelenségre utal, amit egyenesen káromlás az olyan laikusnak mint én, vagy ti a szájára, illletve a számítógép-billentyűzetére (tollára....) vennni. A mi dolgunk ttehát az, hogy ezeket a "normális" , de bizonyos ostoba és irracionális és valóság-ellenes tradíciók által elferdített, illetve "érinthetetlennek" bélyegzett kifejezéseinket újból felfedezzük (Én csak találomra emeltem ki ezt a kettőt, de százával vannak.) és reabilitáljuk.
Másrészt, a számtalan tanulányaim írása közben, amikor majd minden kifejezéssel meg kelll vívnom a magam harcát, ha másért nem, de amikor a gondolatok tódulnak elé az elmémből és a képzeletemből, és a kauzális sugallataimbóól, akárcsak neked, és nem a szavak helyes leírására figyelek (mivel a folyamat nem automatizálóódott a tudattalan gindolkozásomba, akkor, amikor annnak az ideje volt.), majd minden harmadik szót helyetlenül írok le. És mégis, mindezek ellenére, állítom neked, hogy nem csak, hogy pontosan attól tisztázódnak és kristályosodnak ki a metafizikai gondolataim és meglátásaim, hogy igyekszem, sőt: nagyon is törekszem azokat minél pontosabban leírni, hanem éppen, hogy attól gazdagodnak és bűvülnek és tágulnak és élesednek és "pontosodnak"! Következésképen azt ajánlom neked is, hogy, akárcsak én, tedd félre írás közben a természetesnek látott, pontos nyelvi kifejezési nehézségek miatti bánatodat és esetleges neheztelésedet, vagy haragodat (Bevallom: velem még mindoog megtörténnik néha!), és törekedvén a maximális nyelv- és mondathelyességre, meg fogod látni, hogy egyre tisztábbak lesznek a metafizikai gindolataid, meglátásaid is!

Másrészről arra is kell vigyáznod, hogy a többbnyire pozitív Mérleg- tipusú nyers determinációd, egyfajta spirituális, hogy ne mondjam: misztikus helyességi impressziót kölcsönöz a személyednek és a nappali gondolkozásáodnak. Ám tisztában kell légy azzal, hogy mindez még mindig csak a nyers fizikai és pszichikai (asztrális és mentális) személyiséged, és ergyfajta illuzióképpen hat amikor ennek , a számodra eleve adott természeti, de mégis csak felszíni harmóniának a bölcsöjéből és állapotából létva és érzékelve a világot, közvetíted az így megszerzett harmónia-tudásodat, mert ez, egyrészt még előled is elfödi a karmikus Bak (Sárfarok) és főként a Skorpiói (Lilith!!!) élményeidet, tapasztalataidat, szakadékaidat és tragédiáidat, megfosztván mind magad, mind az olvasókat a teljes katabászisz-élmények (pokolra szállások) és az ennek megfelelő szélsőséges tapasztalatokkal járó informálódási lehetőségek felszínre kerülésétől. Másrészt, nem csak lefelé (A karma felé) szegényes spirituálisan és kauzálisan (Ha nem haragszól meg ezért a kifejezésért!) ez a közvetítés, hanem "felfelé" is: Sehol nem érződik a Kos Ascendensed által jelzett felnőtti tudatos személyiséged tűzpróbákon átesett és ezért másokat a tűzpróbák vállalására serkentő (A tisztító tűz jótékonyságáról és hasznosságáról tudó!) biztatása, ami a kereszténységnek és a kauzális asztrológiának a lényege.
Hogy jobban megértsd: egyfajta keleti halhatatlansági eszmény-élmény, egyfajta folytonos, de néha már - már az öncélúságot surló befelés figyelői, passziv alapállás érződik ki az irásaidból, amelllyel pl. Hamvas Béla is éveken át küzdött, hogy levethesse és meghaladhassa és "keleti tücsök-halhhatatlanságként" határozta meg. És éppen azért akarta meghaladni, mert a zsenialitásával jól megértette, hogy ennek az ellentéte, amely menthetetlenül meg kell jelenjen a hétköznapi életben, éppen az, amit a leginkább a kínai kommunizmus, és annak a csúcs-személyisége: a cselelvés sátánja, Mao Ce Tung és az általa kieszelt kulturális forradalomnak nevezett, kkülvárosi paraszt-fasizmus testesített meg. Valamint a mai Indiai Kommunista Párt, illetve a hinduista Béke-vallások eszmei táptalajából kinőtt, modern kori Indiai kormányok alapállása, amelyek az egyik legnagyobb ellenzői és kerékkötőői az atomfegyverkezési korlátozás és az általános fegverkezési leszerelési tárgyalásoknak.
Azt ajánlom tehát, hogy tényleg Keresd mag Tink Dora karate mester barátomat a Thököly út melletti Radnóti Miklós általános iskolában (Vagy gimnáziumban), és miután a Kos Ascendensed jelentését - amelyen ráadásul, ugyancsak egy tűz-bolygó: a kritika és az értékítélet (Vagyis a helyes ítélet és ítélkezés) a Jupiter áll! - teljes mélységében és magasságában, legalább annyira átérezted és megértetted, mint a Mérleg - napodét, egész1tsd ki és esetleg vizsgáld felül a "nem - cselekvés" filozófiáját. Tévedés ne essék: nem azt értem ez alatt, hogy ez nem eggy helyes lehetősége a valóság megismerési lehetőségének, de meg vagyok róla győződve, hogy akárcsak a remetéskedés, ez is csak egy lehetősége a valúság megismerésének, ami mellett és amivel szemben a harc útja pl., mint beavatási út, éppen akkora jelentőőséggel és lehetőségggel bír és az Ascendensed szerint, neked ezen kell járnod, amennyiben ténylegesen emelkedni akarsz, és nem a Mérleghez közelebb álló "nem cselekvés", higgadt személélete útján, ami inkább csak a karmád elfödését képes szolgálni, nem annak a meghaladását ( - Lásd az Ascendens -értelmezését.). Persze, mindazzal együtt, hogy mot egyelőre a lecsendesülések és a számadások időőszakában vagyunk, ahogyan te is írod.
Remélve, hogy nem bántottalak meg a baráti megjegyzéseimmel és tanácsaimmal, illetve, hogy ez semmiképpen nem a visszahúzódásodat, vagy a nagyobb óvatpsságodat foogja eredményezni, kívánok neked az egész Erdélyi a Hamvas Béla Baráti társaság nevében is, az újjászületésedhez méltó, Boldog Új Esztedndőt, ami asztrológiailag a Karácsonnyal és nem Szilveszterrel, és nem is a kínai új év napjával (A vízöntő első napjával...) kezdődik!

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/


Vissza a tetejére
  Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Naptári ünnepek
HozzászólásElküldve: 2009.01.05. 02:12 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.03.11. 22:01
Hozzászólások: 4221
Tartózkodási hely: Csíkszereda
Kedves Linda, és főként kedves Ágó!

Szó nincs arról, hogy a Karate, vagy a K-1, és általában a harcművészetek arról szólnának, hogy fölösleges jang-energiákat, netalán tán rejtett agresszivitásunkat vezethessünk le általuk. És ez annak ellenére is így van, hogy a francia Leboner nevű K1-es elit sportoló azt állítja, hogy ezért harcol. - El is töri valamijét mindig szegény, vagy lesérül, és annak ellenére, hogy az utóbbi évek világbajnokai itt - ott, különböző veresenyeken sikerült kiütnie, és mindenki úgy tartja, hogy megérdemelne ő is egy világbajnoki címet, ez az utolsó, minden évben Japánban tartott nyolcaddöntőkben, vagy negyeddöntőkben soha nem jön össze neki. Egyáltalán nem energialevezetésről és nem fölös agresszivitás-lecsapolásról szól az igazi harcművészet és a karate filozófiája tehát, hanem az igazság azonnali felismerése képességének (vagyis a szépségesen hangzó humanista hazudozás és liberális korrupció) a kialakításáról és az igazságért való bátor és azonnali harc vállalásának a mindenek fölé helyezéséről (Annak akár az életed feláldozása árán is való vállalásáról!), bármennyi energiával is rendelkezzék valaki. De azt, hogy ez mit jelent, illetve, hogy miért értékes és fontos a gyakorlatban, hiába mondom és fejtem ki itt elméletileg, mert hogyan érthetnétek meg azt ténylegesen, amit én is csak 18 - 20 év gyakorlás útján és közben érthettem meg? Itt arról van szó, hogy az ember megszokja azt, hogy az igazságot és az egyenességet és a nyíltságot folytonosan gyakorolni és megtestesíteni - miután 15 - 20 év kemény edzés és harc után némi fogalmam lessz természetesen arról, hogy mi is az igazság - jó dolog sőt: hosszú távon úgymond kifizetődőbb is, mit a kegyes hazudozás mákonyos hálójában élni. Hogy a korrupciót és az igazságtól való kíméletet az életünkben - sorsunkban, családunkban, környezetünkben - megtűrni, annyi mint az ördöggel üzletelni és a sátánnal szeretkezni. Hogy inkább a harc és a kényelmetlenség és a harag és gyűlölködés és az ellenség-státusz vállalása, mint a taknyos békében tenyésző, szaporodó és dagadozó sorsárulásnak: a korrupciónak és a hazudozásnak és a létrontásnak a megtűrése. Hogy inkább a halál, mint a magunk elárulása. Hogy kegyetlenebb és tragikusabb következményekkel jár minden kompromisszum és korrupció árán vásárolt béke, mit, hogy azt amivel nem értek egyet mint igazságot vállaljak és hirdessem, de még csak akár hallgassak is róla! - Ide kell a Mars energia, és hosszú távon jaj, annak aki ezt az isteni - igazságszolgáló (A Plutó társuralkodója a Skorpióban!) őserőt megpróbálja megszelídíteni, szájkosarat tenni reá. Nincsenek boldogtalanabb lények, mint a humánus eszmeiségre és viselkedésmódra hivatkozó nők, akik férjeiket papucshőssé törték a hazugságeszmék segítségével.
Valóban, azért kell megtanulni harcolni, hogy fölöslegesen ne harcoljunk ahol nem kell. De legfőképpen azért, hogy ne hazudjuk azt magunknak, vagy másnak vagy az ellenfélnek, hogy nem harcolunk, amikor, olyan helyzet alakul ki, hogy nem lehet nem harcolnunk. És még inkább, azért, hogy megtanuljunk egyszer teljesen higgadtan, tehát agresszió és haragvás és gyűlölet mentesen, úgymond éberen harcolni, akár az élet-halál harcok hevében is. És végső soron, azért, hogy amennyiben a korrupciómente4sség, vagyis az igazság átélőinek és megtestesítőinek képviselőinek szegődnénk el, ne kerüljünk háborúba. - Igen, igen, nem beszélek félre! - azért, hogy ne kerüljünk háborúba. Mert a harc metafizikája éppen arról szól, hogy csak azok keverednek háborúba, akik nem mernek az igazságért harcolni ott ahol kell és főként: azonnal és ott, ahol kell. Mert a sokáig halasztott harc ugyanis, kifut az időből és így kifut az örökkévalóságból is, és ez által közönséges bosszúállássá válik. Azért kell megtanulni harcolni az igazságért, hogy az elmulasztott és elhalasztott igazság-érvényesítés miatti lelkiismeret furdalás, ami nincs ahogy ne jelenjen meg, ne gyötörjön utólag. Hogy ne kellejen magyarázkodj, sem mások, sem önmagad előtt, azért tehát, hogy ne kellejen hazug elméleteket kitalálnod arról, hogy nem is igaz az igazság és azért múlasztottad el képviselni, megvédeni, stb.
Végül is azért kell megtanulnod harcolni, hogy megvédhesd a tisztulni kezdő (és tiszta működése esetén: áldás és egészség-hozó életképzeletedet (a mágikus erejű imaginációdat) és ez által magadat és a családodat a rokonaid és a szüleid és a régi, megvilágosodásod előtti életedből száramazó barátaid és ismerőseid korrupcióba visszahúzó törekvéseitől, antikrisztusi ambíciójától.

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/


Vissza a tetejére
  Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Naptári ünnepek
HozzászólásElküldve: 2009.01.05. 13:56 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.03.11. 22:01
Hozzászólások: 4221
Tartózkodási hely: Csíkszereda
Figyelem! Újraírtam és kibővítettem.

A harc

útján járni, még nem jelenti azt, hogy az igazság útján jársz, de azt igen, hogy az igazság kiderítésének és kiderülésének az útján haladsz. Azt jelenti tehát, hogy megszokd és megnyugszol annak a tudatában, hogy amennyiben mindig bátran viselkedsz, és nem félsz kimondani azt amit őszintén, de nem az egoizmusodból és félelemből gondolsz, és nem is a többiek egoizmusának és félelmének a figyelembevétele miatt gondolsz, akkor, bárhol lennél is, az igazság előbb - utóbb ki fog derülni és érvényesülni fog és nem leszel és nem lehetsz te sem megrövidítve és más sem, még akkor sem, ha pillanatnyilag úgy látjátok. Ezért a harcnak az útja, a legnagyobb és legteljesebb belső békének az útja, amit el lehet érni a földi küldetésünk és rendeltetésünk során. Ezért a harcnak az útja a belső derűnek az útja és a legteljesebb szeretetnek az útja. Lehetetlenség ugyanis akár kifelé, akár befelé, zavartalanul szeretetet áramoltatni, amikor kívülről zaklatnak és zavarnak, mint Emőkét a rokonai és az ismerősei, azzal, hogy amennyiben nem az ők korrupt és júdási spekulációkkal telt, nyüzsgő és harácsoló, és spekuláló, és sunyító és a rabszolgai kihasználtságuk miatt sors-neheztelő életútját és életrendjét követi, leszegényedik.
Ha nincs külső békéd ugyanis, és hagyod, hogy a szívedet és a képzeletedet a jóakaró rokonaid (Anyád, apád, apósod és anyósod, férjed, vagy feleséged, testvéred és sógorod, unokanővéred és unokabátyád) és ismerőseid korrupt kételyeikkel megtöltsék, akkor szükségszerűen belső békéd sem lehet. Nincs ahogy belül békéd legyen, ha kívülről zaklatnak, és nincs ahogy belül rendben légy, ha kívül körül vesz a rendetlenség. És ha nincs belső békéd és belső rended, akkor az imaginációd zavaros és feszül és zagyva és minden szamárságot – és így a külső ellenállásokat és a külső ellenségeket is! – beidézi az életedbe és a sorsodba.
A harc útján járni, azt jelenti, hogy a sors- él életteremtő imaginációd tisztántartása és zavartalansága érdekében, a belső korrupcióval végképp leszámolni (Nem akarni profitálni), és a külső – világi - korrupciónak nem engedni rést és behatolási felületet a te sorsodba és életedbe, még a legszertetettebb családtagok részéről sem. Sőt: azok részéről aztán pláne nem! Hamvas írja valahol: „Jézus az emberrel való kiengesztelődést tanította ugyan, de a korrupciónak soha egy fél lépést sem engedett.” A nagy kérdés persze az, hogy igazából mi is és, hogy hol kezdőik a korrupció, és mit neveznek elfogadásnak és elfogadtatásnak és toleranciának a korrupcióval való puszi-pajtáskodás és szerelmes egyesülés helyett. A harc útján való haladás, a harci-készség gyakorlása, harctól való nem – félelem viszont, előbb – utóbb kideríti és megmutatja számodra a különbségeket.
A harc útján járni annyit jelent, hogy felettesek és alattvalók, hogy főnökök és szolgák nélkül élni, hogy nem akarni az élettársad fölött sem uralkodni, sem győzedelmeskedni, hanem azzal, a maga funkciója és alapképességei szerint, kollaborálva, harmonikusan együtt élni.
A harc útján való járás az Isten útján való járás az ősök útja helyett. A harc útján való járás, az „Ami fent van, ugyanaz, mint ami lent van.”, és ami kint van, ugyanaz, mint ami bent van, egyetemes igazságnak a szellemében való életvezetés a kegyes hazugságok labirintus-járása helyett. A harc útja tehát a tárgyi valóságnak az elfogadása és le nem hazudása, és a „Gyümölcséről ismeritek meg a fát.” igazság szellemében való eljárás a szemet szúró igazságok letagadásának az el nem fogadásának az útja, vagyis a látszatkeltés és a látszatok szerinti életvitel helyett, a misztikus fantazmagóriák helyett, a természeti tükröződés szerinti igazodás útja. A harc útja a jelennek a jövő nevében való nem elárulásának az útja. A harc útja a júdási és fausti és ézsaui külső és belső árulások betegség és hamis-szeretetet hozó beteges láncolatának a megszakításának az útja.
A harc útja a sorsvállalás, vagyis a keresztvállalás útja: az igazi kereszténység útja, amiről azt mondja Jézus, hogy átváltozik a boldogság és az egészség útjává, mert: „Az én igám könnyű és az én terhem gyönyörűséges.”
Ezért a harc útján járni azt jelenti, hogy azt aki a szeretetre hivatkozva és tőled szeretetet várva, a szeretet nevében, meg akarja tagadni tőled az igazságot és meg akarja veled tagadtatni az igazságot, azt bátran elutasítsd és ne félj attól, hogy emiatt téged szeretet nélküli személynek fog nevezni, hogy szemrehányást fog neked tenni és mások előtt panaszkodni fog rád, esetleg még rágalmaz is, hogy milyen faragatlan Bolond lettél! A bátorság az éber Bolondság minden körülmények vállalásának az útja, vagyis az, hogy a téged a „helyes útra” (A húsevés útjára, vagy a zsákmányleső huncutkodások útjára, az abortuszok útjára és persze az elégedetlenkedés, az irigység, a neheztelés, a látszat-örömök, a hamis mosolygások, stb. útjára) vissza téríteni akaró „jóakaródnak”, aki lehet éppen az édesanyád, az édesapád, a férjed, vagy a feleséged édesanyja –édesapja, vagy a testvéred, vagy a szeretőd, vagy a férjed-feleséged, törekvéseit és ügyködéseit a legnagyobb szemtelenséggel leleplezed és elhárítod, hogy ezeknek az irányodban, a te korrumpálásod és imaginációd zavarása irányában kifejtett un. mentő-akcióit kegyetlenül elhárítod és vissza vered, hogy a mézesmadzagjaikat elutasítod, és így magadat a rossz lelkiismerettől és a lelki ismeret furdalástól, és ez által belső nyugtalanságtól és a tudati és imaginációs zavartságtól megmenekíted.
A harc útján járni azt jelenti, hogy a kiégetés, vagyis a szélsőséges helyzetbe tolás alkímiai műveletét mindig bátran alkalmazni, és amikor valaki a környezetedben spekulál, huncutkodik, ravaszkodik, kétkedik és kételkedik, kétszínűsködik, a kifejtett hazugságrendszerét szélsőségessé duzzasztod annak érdekében, hogy a hamis volta lelepleződjön.
A harc útján járni azt jelenti, hogy nem félni attól, hogy agresszívnek és zsarnoknak bélyegeznek, amikor nem hagyod, hogy előtted és jelenlétedben hazudozzanak és spekuláljanak és magukat önámítva „érdekeskedjenek”, mert jól tudod, hogy éppen ezért jutnának a leghamarabb a rejtett agresszió és a zsarnokoskodás fogságába, illetve, hogy előbb – utóbb megkísérelnének feletted és a szeretteik fölött uralkodni és saját magukkal (lelkiismeretükkel) kibabrálni, hogyha nem lepleznéd le idejében a huncut, vagy a humánusan álságos, és a teremtés logikája szempontjából álságos törekvéseiket.
A harc útján járni azt jelenti hogy semmitől, még a haláltól sem félni. Még attól sem, hogy harcosként nem fogadnak el. A harc útján járni ugyanis annak a megtapasztalását jelenti, hogy a legtöbben elfogadnak és tiszta szívből szeretnek.
És végül a harc útja az igazi asztrológus útja, mert, hogyha mindazt, amit fent leírtam nem tartod be, és te magad is meghasonlott életet folytatsz, azért, hogy meg ne bántsd a rokonaidat, az ismerőseidet, a férjedet, a feleségedet, a szeretődet, anyádat, apádat stb., akkor hogy a fenébe tudnál igazat mondani a hozzád segítő sorsfeltárásért és hosszú távon tényleges pozitív eredményeket: egészséget és nyugalmat hozó, mentő tanácsokért forduló személyeknek?

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/


Vissza a tetejére
  Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Naptári ünnepek
HozzászólásElküldve: 2009.01.07. 12:02 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.03.11. 22:01
Hozzászólások: 4221
Tartózkodási hely: Csíkszereda
Kedves Ágó!

Rég óta bennem van már, hogy a harc szellem-tisztító és karban tartó és persze igazság-felfedő erejéről és misztikus tulajdonságáról mindezt leírjam. Igazából rég készülök arra, hogy egy tanulmányocskát írjak erről, de nincs időm. A lényeg most az, hogy arra koncentrálétam mindössze, hogy ami hirtelen ott volt bennem rég óta elraktározva a témáról, valahogy érthetően és valamelyest elfogadhatóan kikerüljön és nem válaszolhattam a hozzászólásaidra. Most viszont, hogy "kiadtam" el kell még mondanom azt is, hogy vigyáznod kell, mert a Skorpiót illetően teljes tévedésben vagy, legalább is, azok alapján, amit a hozzászólásaid valamelyikének a végén arról írtál. Nem igaz ugyanis, hogy a Skorpió, illetve a Plutó szellemiségénél nincsenek konkrétumok, anyagi megvalósulások és jelzések. A pozitív jelzések a teljes, külső - belső lelki béke és nyugalom és a Bolond-éberség-boldogság elérése, a negatív jelzések és megvalósulások viszont a misztikus, megmagyarázhatalannak látszó szerencsétlenségek, betegségek és balesetek, valamint a szülőanyák esetében a gyermekek malformációval való születése (A legenyhébb a hat új a kezeken, vagy lábakon pl., vagy az összenőtt újak, más végtagok, mint Emőke testvérei pl.). Vagyis a Skorpiónál ésppen akkora fontossággal bír az "mai fent van, ugyanaz mint ami lent van." És az: Ami kint van ugyanaz, mint ami bent van, mint az Ikreknél, még akkor is, ha ez módosul valamelyest arra, hogy ami kint van, ugyanaz, mint ami bent volt, mivel a Plutó nagyon mélyen és ugyanakkor nagyon, de nagyon lassan ható, vagy visszaható - visszahúzódó őserő, mind negatív, mind pozitív megnyilvánulási formájában. Mivel a naprendszer legtávolabbi bolygója, majdhogynem csillagként észlelhetjük a sötét, más dimenzióbeli fényét, és igaz rá az, ami a csillagokra: az illető csillag esetleg már rég kihalt az időben, de a hozzánk érkező fénye, még elkápráztat és telve van élet-jellel. Sokat, tehát nagyon sokat kell a tényleges isteni igazság szellemében élnünk és dolgoznunk, ahhoz, hogy valami kis látható, pozitív eredménye is lehessen. Ezért téved pl. Hamvas Béla is, a régi hagyományrendszer ide vonatkozó nézetét elfogadva, hogy egy - egy heroikus (Nap - Jupiter) tettel, az egész életünket az örökkévalóság számára megválthatjuk.
És amennyiben a Judás Evangéliuma igaz, és Jézus csakugyan felkérte Judást, hogy áreulja el őt annak érdekében, hogy az ő lelke minél hamarabb kiszabadulhasson a teste fogságából, és az atyával egyesülhessen, akkor Jézus is ennek az ókori heroizmus elméletnek az áldozata lett. De az is lehet, hogy a Judás Evengéliuma csak egy gnosztikus ideológia és a valóságban nem az történt, amit ez az evangélium misztikusan okoskodva megszépít.

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/


Vissza a tetejére
  Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Naptári ünnepek
HozzászólásElküldve: 2014.12.25. 13:25 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.03.11. 22:01
Hozzászólások: 4221
Tartózkodási hely: Csíkszereda
2014.12.25. 11:09 keltezéssel, Tibor írta:

> Ön azok közé tartozik,akiknek személyesen akarok Boldog és Kellemes Fényünnepet kívánni!
>
> A legjobbakat kívánom Önnek és Családjának!
>
> Baráti Szeretettel!
>
> Tibor
Kedves Tibor!

Az ember életének a célja és értelme és rendeltetése az, hogy végül is, ténylegesen, tehát nem mondvacsináltan, és ráadásul még "stabilan és biztosan és megrendíthetetlenül és folyamatosan és végig..." boldog legyen. A jó hír (az evangélium) az, hogy azt el is lehet érni mindenkinek, aki csak nem agy károsult, és nem megveszekedett, megfordíthatatlan bűnöző, vagy betegesen rögeszmés, hazudozó, öncsaló.
Az egyesek (Az elsők...) számára a "rossz hírem" :-D az - Amit az ájtatoskodással és meghatódással, vagyis a belső szemforgatással elérhető, olcsó üdvöt ígérő vallások elhallgatnak! - az, hogy az igazi boldogságot nem lehet elérni, bizonyos konkrét karmaoldáshoz vezető gyakorlati feladatok teljes körű és teljes intenzitású felvállalása nélkül, vagyis:

e feladatoknak az öntudatlan és önkéntelen elutasítását eredményező, misztikusnak látszó, de valójában: karmikus (tudományosan: pszichés) félelmeknek és és szorongásoknak (sőt: iszonyatoknak), furcsa és általában negatív (romboló és ellenséges), másokkal, vagy a külvilággal szembeni, személyi ambícióknak, öncélú kéj- és élvezet-vágyaknak, a lódításra- ámításra és önámításra való hajlamoknak és ezen belül a tárgyi valóság szerinti igazság kiderítéséért és érvényesítéséért nyíltan vállalt, becsületes harcok és ismételten: a személyes felelősségeknek az elhárítására, kicselezésére - elkerülésére való hajlamoknak a megfelelő pozitív tulajdonságokká és képességekké változtatása nélkül.
Mindenki tehát akkora mértékben lehet boldoggá, amennyiben az utóbbit megérti, elfogadja és a karmikus tulajdonságainak (A számára hosszú távon csakis a sorsrontást hozó és eredményező ösztöneinek, reflexeinek) a pozitív képességekké változtatásához vezető a sokszor keservesen nehéz belső és külső harcát és gyakorlati feladatait alázattal és következetesen "bevállalja" és beteljesíti.
Mivel sok - sok éve már, hogy ezen Bolond- vezérelvek szerint igyekszünk élni, a mi karácsonyunk is békésen csendes, nyugodt és diszkréten boldog. A tegnap este rendeztünk egy hatalmas lufi-bulit, utána megnéztük a Szent Ferencről szóló filmet, és a még ki nem pukkant lufikkal, ma este rendezünk még egyet.
Önnek is és minden más barátomnak és ismerősömnek ehhez hasonlón -Figyelem: nem azonos! - nyugalmas és diszkrét (tehát belső!) derűvel telt fény-élesztő év végi ünnepeket kívánok!

Baráti szeretettel: Szilárd

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/


Vissza a tetejére
  Profil  
 
Hozzászólások megjelenítése:  Rendezés  
Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 10 hozzászólás ] 

Időzóna: UTC + 2 óra [ nyi ]


Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 0 vendég


Nem nyithatsz témákat ebben a fórumban.
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Nem szerkesztheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem törölheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem küldhetsz csatolmányokat ebben a fórumban.

Keresés:
Ugrás:  
Powered by phpBB® Forum Software © phpBB Group
Magyar fordítás © Magyar phpBB Közösség
phpBB SEO