ASZTROLOGOSZ, Kozma Szilárd - karma-asztrológus fóruma

Asztrológiai fórum: Kozma Szilárd és feleségének valamint asztrológus-barátainak fóruma
Pontos idő: 2018.09.19. 02:46

Időzóna: UTC + 2 óra [ nyi ]


Fórum szabályok


Csak általam feltett, vagy általam látott és a fórumra feltöltendőnek talált versek és poetikai szövegek (prózaversek), esszék és kritikai értelmezések jelenhetnek meg. Szabadon tetszésnyilvánítás, illetve ennek ellenkezője is megjelenhet, de egy mondatban.



Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 1 hozzászólás ] 
Szerző Üzenet
 Hozzászólás témája: Más költők versei
HozzászólásElküldve: 2011.11.21. 12:16 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.03.11. 22:01
Hozzászólások: 3863
Tartózkodási hely: Csíkszereda
Napjegy: Skorpió
Aszcendens: Oroszlán
Verstörténés – MAKKAI ÁDÁM: Két jégkorszak között
Mányoki Endre, szo, 11/12/2011 - 12:49

* <>
* Verstörténés

megosztás
Robannod kell! Jöjjön a kozmikus
kiegyenlítés! Zord vagy komikus,
akasztófák vagy Vegas-i víg asztal:
szégyenünkben görnyedjünk végre hét-rét,
jó földanyánknak kiszívtuk a vérét.







MAKKAI ÁDÁM

KÉT JÉGKORSZAK KÖZÖTT

avagy

AKAMU1 PRÓFÉTA LEVELEI A HAWAIIAKHOZ













Akamu próféta első levele a hawaiiakhoz


Figyelmezzetek prófétátok szavaira:
Két jégkorszak között él az egész emberiség, rövidke
tízezer éves történelmünkkel
a hátunk mögött.
Még tízezer év, és óhatatlanul
jön a második jégkorszak!
Az Északi Félteke gleccserek
megfagyott martalékává leend.
Csak igen kevesen maradnak életben.
Nincs tehát okunk az egymással történő
bakalódásra, különbségeink ecsetelgetésére.
Bizony, bizony mondom tinéktek:
Egyazon Noé Bárkájában evezünk.
Messzinek tűnik még kivárni
azt az újabb tízezer esztendőt,
de újjászületnek olyanok, akik már ma is éltek a Földön
és akik emlékezni fognak a „régi szép időkre”
amikor fajták és kultúrák összecsapásait láttuk mindenben.

Szeretett híveim,
Ti malihini haole-nak
azaz „lehelet nélküli bolondnak”
tituláljátok az „idegent”,
amíg egyszer csak
meg nem tűritek magatok között
ha már elég hosszú ideje itt él,
hozzátok népiesedett
zakót nyakkendőt zoknit hosszú ujjú inget
és több rend bőrt levedlett.

Közben a fehér törvény
a ti vallásotokról is levette a kapu
azaz a ‘tabu’ mindaddig jogerős fogalmát,
minek következtében
a ti kahuna vallásotok
egyféle reneszánszot élhetett meg.


Nézzétek:

Ua mau ke ea o ka‘āina i ka pono,2

vagyis, „a föld életét az igazságosság őrzi meg”, :
mint azt a ti nagy nemzeti jelszavatok hirdeti.

De sajnos ti is benzinzabáló kocsikat vezettek,
mobiltelefonokat hordoztok magatokkal,
kedves jó hawaiiak, sőt, teherautókat és
hatalmas kerekűre feltupírozott pick-up truck-okat,
amik csak úgy okádják a kormos olajfüstöt.

Mi fogja megmenteni nem csak ezt a darab földet,
hanem A FÖLDET,
GAIA-t, mindnyájunk szülőanyját?
Fiataljaitok nem is emlékezhetnek már a háborúra,
mely Amerika számára
itt tört ki 1941. december 7-én,
mikoris a japánok
lebombázták Pearl Harbort.
Zseniálisan kitalált és végrehajtott volt
ez a légi orvtámadás!
Ma sem biztos benne senki,
hogy tudtak-e róla előre az amerikaiak.
BANZAI!!! TORA—TORA—TORA adesu!!!

Aki manapság egy jobbféle fényképezőgépet,
az valamelyik japán társaság gyártmányát választja,
Toshiba, Minolta, Sony,
egyre megy, a japán kocsikról most nem is beszélve.

Két nyamvadt kis szigetet veszített Japán
az egész második világháború során, ezeket az oroszok
nem hajlandóak visszaadni.
Zsákmányolt föld, föld, föld... Azé a föld, aki megműveli?
Így volna helyes, de előtte
úgy látszik, el kell foglalni.
Jaj nekünk, Árpád Apánk!
Bárcsak Spanyolországig nyargaltál volna
nagy honfoglalási indulatodban!

Független Hawaii létezett a múltban,
bár az is földelfoglalással kezdődött,
mikoron első királyotok,
Első avagy Nagy Kamehameha,
harci hajókból kiugráló katonáival
legyőzte az önálló szigetek
törzsfőit. Dinasztiája alig kétszáz évig tartott,
majd átalakult köztársasággá,
közben pedig a beszivárgott amerikaiak
államcsínnyel elfoglaltak benneteket.
Zászlótok sarkában mind máinapiglan ott
virít az angol Union Jack,
a brit birodalom zászlaja,
mert hogy Viktória alatt szó vala arrról is, hogy
csatlakoznátok az ő nagy
brit világbirodalmához.

„Ösztövér kútágas hórihorgas gémmel,
Mélyen néz a kútba s benne vizet kémlel:
Óriás szunyognak nézhetné valaki,
Mely az öreg földnek vérit most szíja ki.”

Így írt Arany János a 19. század delelőjén a Toldiban.
Az „öreg föld vérének a kiszívása” az,
amiről eszembe jut, hogy jóllehet a Toldiban csak vízről van szó,
a XX. és XXI. századi olajipar töményebb
és drágább vért szippant ki az öreg földből,
méghozzá olyan vért, mely füstöt,
kormot és általános környezeti elszennyesedést okoz.
Megolvad a jég a Föld sarkain,
megemelkednek a tengerszintek,
elöntik a parti földeket,
egész városok tűnhetnek el ily módon.

Ua mau ke ea o ka ‘āina i ka pono!

De hová lett az igazságosság,
a méltányosság, és a becsület?
Mindent elnyelt a profitéhség,
Az olajtőkések vadul ellenállnak
a legésszerűbb újításoknak is,
hiszen kiderülne, hogy nem kell ma már
„az öreg föld vérét” kiszívni.
De hadd mondom így:
.
Te szerencsétlen, agyonrondított
megtépázott, aláaknázott Föld!
Robbanj fel végre! Üvöltve közöld,
hogy vége, vége! Nem elég, hogy itt-ott
még akad egy-egy tiszta vízű tó,
vagy hogy a Marsra küldtünk űrrakétát —
vagy hogy a Hubble, noha hűl, ma még lát,
s hogy új bolygónkról színes vízió
vagy sci-fi mozi meséje vigasztal...
Robbannod kell! Jöjjön a kozmikus
kiegyenlítés! Zord vagy komikus,
akasztófák vagy vegasi víg asztal:
szégyenünkben görnyedjünk végre hétrét,
jó földanyánknak kiszívtuk a vérét.

Avagy kicsit másképp:

Bár földanyánknak kiszívjuk a vérét,
még van belőle – olajos homok van –
s így Kanada sem fuldoklik romokban
hát... egyelőre... Nagyipartól részvét?

Már jó rég lehet napenergiából
villanyt kicsalva fűteni a házad,
ez ellen csak az olajipar lázad,
mert haszonéhes mániákat ápol.

Ha mindenki a fenekén maradna,
megszűnne a sok értelmetlen nyüzsgés:
tovább élhetnél, kínzott földanyánk!

Mint rozsda marta s életlenre nyűtt kés
vicsorítsd fel ez érzeményt a Napra,
mert fagyot terem s kígyót költ a fánk.

Megint kicsit másképp:

Mert fagyot terem s kígyót költ a fánk,
Lucifer szárnya jégcsapokban lóg-leng,
míg Ahrimán biztatja: „mard, s fogózz meg!” —
s lilára hűlve vért fröcsög a szánk.
Minél több földet foglal el az ember
annál több lesz a hódító erőszak:
szadista kéjjel támad és előcsap,
nincs ki ezt vágyná bárgyú szerelemmel.
Ha kéjtől fetreng egy-egy Mona Lisa
jól nézd meg, arcán mi van odaírva:
rejtelem-szégyen és haláltudat.
Földrabló minden politikus kalmár,
ki Káin vétkét felejtetni hal már,
ha antik földön túrva ás, kutat.















Akamu próféta második levele a hawaiiakhoz

Bizony bizony mondom én tinéktek
szeretett atyámfiai,
hogy nagyon sok emberetek túl zabál a célon
valamint túl sokat közösül,
s ezért népességetek jelentős része
elhízott, lusta emberekké válik.
Miközben majdnem kivesztetek az élők sorából,
más szempontból túl könnyű volt az
életetek. Mert mire van igazán szüksége az embernek?
Először is lélegzeni kell, másodszor: víz és élelmiszer kell,
S valami hajlék sem árt, ha van éppen a fejed fölött,
mert néha még itt is elég hidegen fúj a szél
és elered az eső. Ruha? Ugyan minek az...
Éljen a meztelen igazság!
És a szigetek persze mindent megadtak tinéktek.

Ám ki is tört a nagy botrány, mikoron
a Boston környékéről ideküldött puritán
protestáns misszionáriusok
meglátták egykori embereitek házasodási szokásait.
Nos, az pedig imígyen vala:
a házasulandó nők
anyaszült meztelenül kiültek
az eladó leányok sorába
házasságon kívül szült kisbabáikkal ölükben.

A hajdani nejkereső férfinép
színes tollú harci sisakokban
elsősorban a már meglevő kisbabák
izomzatát vizsgálgatta,
majd a mamák karizmait próbálgatta-tapogatta
nagy harcos tenyerekkel.

„Jó munkásanyag lesz ez a nő?
És milyen gyerekeket fog ez nekem szülni?”
– ez volt a fő gondjuk.

Meglátván őseitek ezen természetes
és igen elmés szokását,
a hittérítők őrjöngve fakadtak, hogy benneteket
bizony elvisz az ördög
az örök kárhozatba, és rátok kényszerítették
a földig érő mother Hubbard nevű
hálóingszerű zsákruhákat,
amikből a mai muumuu keletkezett,
majd a kierőszakolt testi hőkülönbség
okozta ellenállás-csökkenéssel
rátok ragasztották a kanyaró betegségét,
mely ellen semmi ellenállásotok nem volt.

Bizony, bizony mondom néktek
szeretett atyámfiai,
nem így kell két kultúrát egymásba
oltani és „hitet téríteni”!

„SzeretKEZve mind a vérpadig” –
valami ilyesmi lehetne egyik nagy nemzeti jelszavatok,
ó hőn szeretett szapora híveim,
ti oly sokan elhízott,
furor tropicus coeundi-ban szenvedő jó emberek.
Sehol nem látni annyi terhes nőt, mint itt.
Korban ezek a 12-13-14 évesekkel is
kezdődhetnek, és mire lebabáznak,
akkora lesz a hátsó fertályuk, hogy az ember
elképedve csodálkozik a férfinép ügyességén,
amivel eltalálja a kritikus bejáratot...

El sem tudom képzelni,
hogyan mívelitek a mívelendőket
akár elölről, akár hátulról,
lovagolva-nyögdicsélve
vagy valamiféle elképesztően
széles terpeszülésben?

Namármost, hogy ezt meddig lehet kibírni,
főleg azért bonyolítja tovább a kérdést,
mert egyes női egyedeitek elérik
a másfél mázsánál nagyobb súlyt is.
Persze egy nőn legyen mit fogni,
de ez a lehengerlő hájtömeg
még az én nem is egészen ártatlan európai
magyar fantáziámat is túlhaladja.

Aztán egyszer csak megvilágosodott betokosodott
szegény kis elmém, és megértettem,
hogy nálatok,
hőn szeretett jólelkű híveimnél,
a nemi aktus
a fölmíveléssel függ össze.
Vagyis amikor egy hawaii férfiú
ötven kiló színpecsenyébe belefejesel,
akrobata mutatványát
nem a dekadens nyugati hímek
kéjhajhászó szenvedélye fűti,
hanem az anyaföld kiolthatatlan szeretete
és tisztelő imádata.

Vagyis némi kitérővel vissza is értünk
kiindulási pontunkhoz,
a földhöz. Ha már az álnok amerikai kereskedők
és katonák elrabolták a földeteket
és az USA ötvenedik államává fejlesztették
(és züllesztették), ti megpróbáljátok visszahonosítani magatokat
a sétáló-botladozó anyaföldbe nőitek révén.

Tudni kell még azt is, hogy az utóbbi időben
elözönlöttek benneteket a Számoából érkezett rokonaitok,
akiknek a szépség-ideálja
megegyezik a szinte hihetetlen
kövérség fogalmával.
Minél nagyobb darab a nő, annál kelendőbb.
Talán így érthetőbb lesz:

Hogy a hájtömegben látszik-é a pixis,
vagy eltakarják vastag combnyi hájak,
csak azok tudják, kevesek és bátrak,
kik körbejárták bévülről is, kint is.
Ezek közé tartozni nem kívánván,
lemaradok egy sós tapasztalatról,
mit fantázia semmiképp se’ pótol:
álom? Nem érne ily „szépség” díványán.
Ha arról volna szó, hogy kiveszőben
levő fajtámnak kéne gyermekáldás,
azt mondanám: „Neeeeem, most kievezőben
vagyunk mi már a Styx s a Léthe mentén.
Örüljünk hát Napunk végső lementén,
hisz’ túltömött hasnál csak jobb — egy hányás...”
















Akamu próféta harmadik levele a hawaiiakhoz

Vagyis az volna „független”, akinek földje van?
Vagy inkább fordítva:
a földtulajdon, mely munkát, odafigyelést,
szorgalmat kíván, bizonyos értelemben
függővé tenné az embert?
Mi itt aránylag „elszigetelve” élünk
ezen a gyönyörű szigeten,
ám hála a televízió és a drótposta itt is elérhető
szolgáltatásainak, elég gyakran megnézem
a „Science channel” nevű tudományos csatorna adásait.

Sok szó esik mostanság
a Világ Végéről,
a 2012-es Maya proféciáról,
a Kozmosz eredetét jelentő
és a Big Bang-nek nevezett Ősrobbanásról.
Vagyis arról is, hogy még tízezer év, és
óhatatlanul jön az Új Jégkorszak,
s ezzel kapcsolatban
a Hold újra látogatásáról,
ahol az amerikaiak „holdbázisról” álmodoznak.
Ha ez sikerül, onnan könnyebb lenne
a Marsra embert küldeni.

Valamikor a Hawaii-szigetek is lakatlanok valának,
mikoron is bátor eleitek pár lélekvesztő outrigger-en,
pár hordó édesvízzel, pár fürt banánnal, pár disznóval,
de minden iránytű nélkül
és csakis a csillagok állását figyelve
elindultak Tahitiról, fel egyenesen északnak.
Persze okosak voltak ők,
hoztak nőket is magukkal!
Két-három hónapig is eltartott
ez a hihetetlenül merész utazás
belé a teljes messzi ismeretlenbe –
csak csillagnéző táltos kahunáitok tudták,
vagy inkább csak sejtették, hogy valamerre
új szárazföldnek kell lennie.

De mit is akar a mai ember a Marson?
Valamiféle anyagi hasznot remél.
Mivel retteg a Föld halálától,
melyet végül is önnön túlhajtott civilizációja okozott, most
földszerűvé óhajtaná varázsolni
a roppant kietlen Marsot,
ahol gyilkos szelek hajtanak iszonyú homokfelhőket, s ahol
a halálos hidegben és oxigéntelen levegőben
minden földi halandó
rögvest felfordulna borzalmas űrruhája nélkül.

Van nektek egy szigetetek, ahol csak
Keveretlen vérű színtiszta hawaiiak lakhatnak.
Namármost nem kívánnék a „prófétai
túlzás” látszatába esni, de van valami távoli hasonlóság
Niihau-szigete és a Mars között.
Mert nézzük így:

Először is: mindkét hely létezik.
(a) Niihau elérhető csónakkal.
(b) A Mars elérhető űrszondával.
(c) Niihaura roppant nehéz eljutni.
(d) A Marsra is nehéz, azaz még nehezebb eljutni.
(e) Egyik sem a miénk, de mindkettőt
ki akarjuk sajátítani.
De inkább így folytatnám:

Akár borzas vagy jól lenyírt hajú
légy jó barátom, túl messzi a Mars,
s ha mégis vájkálni épp ott akarsz,
jusson eszedbe: itt van Niihau,

hol ugyanolyan földrabló leszel,
ha okkal mégy is, bármily röviden:
akárhogy lépsz, te léssz az idegen,
akár banánt vagy konzervet eszel.

Ha földre vágyol, hívd fantáziádat
segítségül – képzelve égszín öblöt,
s örülj, ha űrszondád reccsen s bedöglött,
s bölcs döntésed jövődnek máris átad.

A megoldás: ne légy „felfedező”.
Várd meg a Szent UFO-t, s felfedez ő.

Mivel hogy mindannyiunkat
egészen biztosan elpusztít
a legközelebbi Jégkorszak,
szeretnék a jelen próféciáim végéhez közelítve
szólani a „honvágy” sokat emlegetett,
ám gyakorta erősen
félreértett fogalmáról.

Kiváló regényírónk, Zilahy Lajos, azt akarta megírni
A lélek kialszik című regényében,
hogy egy Hawaiiba sodródott
Pekry György nevű magyar,
aki az Első Világháború utáni nyomorból
„kitántorog Amerikába”, hogyan jut el
a Hawaii-szigetekre, ahol amerikai felesége távollétében
magyar nyelvű naplót vezet, melyben megírja
elhontalanodása történetét.

Bármennyire szeretem és tisztelem is a szerzőt,
akivel személyesen is megismerkedtem New York-i lakásán,
elmémben máris az Új Jégkorszak felé tántorogva
azt próféciálom én tinéktek,
szeretett híveimnek, hogy nem kell
a lélek kialvásától félnetek. Az enyém képtelen
kialudni, s ezért, mivel végső soron egyformák vagyunk,
a tiétek sem fog. De hadd folytassam így:

lusta szemétláda lelkem
zsúfolva van honi szókkal
epedéssel-apadással
kifacsart odaadással
szemétláda lusta lelkem
képtelen a feledésre
öntudatlan szendergésre
nyugalomra elalvásra
körömszakadtig elvásva
álmok formájában kísért
felpofozom azt aki sért
mármint akkor réges-régen

ő meg bátran visszabokszol
gurulok is a bokortól
fel egy magas pálmafára
pálmafának tört az ága
leszakad a súlyom alatt
torkomon akadt egy falat
itt még sosem fogtam halat
fagyott múlt egy helyben maradt
balaton az óceán is
hawaii a vén cigány is,
ala wai csatorna duna
hawaii szó magyar duma
kapu tilos ki is írják
tahitin ez volt a „tabu”
csakhogy minden t-ből k lett
sok-sok keiki3 is csak ká lett
volnánk tán még vagy kétszázan
honolulu térségében
magyar-hamvas szivarvégek
ki-ki alszik félig ébren
vannak gyíkok és teknőcök
sok trópusi tarka virág
spárga-aszparágusz-csirág
szép importált szőlőfürtök
itt gyártják a villanyt benzint
több száz repülő naponta
amerika szennyét ontja
nem olvas itt senki semmit
hasonulni lehetetlen
rövid nadrág krisztus saru
sok elhízott középkorú
élő halott temetetlen
kajtatom a világhálót
new yorkból jönnek a hírek
végre nem lőnek az írek
bruxelles sem nyújt rég kilátót
szemét lusta magyar lelkem
csak nem akar kialudni
ékezet a komputeren
nemzetközi tömegholmi
mindegy milyen nyelven írnék
nejem is csak alig érti
ha tehetném olykor bíznék
mi bajod van féltve kérdi
magyar vagyok hawaiiban
ím a tömény rövid válasz
s hogy ezt tudom mégsem támasz
bárhogy bízom szavaiban

kilógunk szörnyen a sorból
hát maguk meg hunnét gyüttek
maradunk tökkel ütöttek
gyúratván másféle porból
otthon rosszabb hallom folyton
áremelés kihasználnak
volt kommunisták kaszálnak
sok szép hírt magamba fojtom
lusta disznó magyar lelkem
aludj el már hunyj ki végre
verem magam zöldre kékre
ezt könyörgöm fel az égre

Szeretett híveim! Ezen utolsó részt tekintsétek
valamiféle vallomásnak. Célja nem más csak annyi,
hogy lássátok: nem hazudik ez a gyanús
Akamu próféta, inkább őszintén bevallja,
hogy ő is ugyanolyan, mint bárki más.
Ám azt nagyon határozottan megismétlem,
hogy így két jégkorszak közé préselve élünk mindahányan,
és nem ismerek olyan tudóst vagy jövőbe látó sámánt,
aki meg tudná mondani, feketék, fehérek, barnák, sárgák avagy rézbőrűek
lesznek azok, akik még tízezer év múlva is kiülnek a tengerpartra
egy közönséges, régimódi horgászbottal, mint ahogy azt sem tudják,
hogy egyáltalán lesznek-e még halak. Bízzunk benne,
hogy
talán
még
lesznek.
Amene4

1. Az Ádám név hawaii változata az „Akamu”.
2. Hawaii állam hivatalos jelmondata. Szavanként: már, megőrizve, az élet, nak-nek, a föld, által, az, igazságosság.
3. Keiki annyi mint ‘kisgyerek’.
4. Ez az „ámen” szó hawaii nyelven.

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/


Vissza a tetejére
  Megosztás a Szepon         
Profil  
 
Hozzászólások megjelenítése:  Rendezés  
Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 1 hozzászólás ] 

Időzóna: UTC + 2 óra [ nyi ]


Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 0 vendég


Nem nyithatsz témákat ebben a fórumban.
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Nem szerkesztheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem törölheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem küldhetsz csatolmányokat ebben a fórumban.

Keresés:
Ugrás:  
cron
Powered by phpBB® Forum Software © phpBB Group
Magyar fordítás © Magyar phpBB Közösség
phpBB SEO