ASZTROLOGOSZ, Kozma Szilárd - karma-asztrológus fóruma

Asztrológiai fórum: Kozma Szilárd és feleségének valamint asztrológus-barátainak fóruma
Pontos idő: 2019.08.20. 08:29

Időzóna: UTC + 2 óra [ nyi ]




Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 6 hozzászólás ] 
Szerző Üzenet
HozzászólásElküldve: 2009.06.05. 19:58 
Offline
Avatar

Csatlakozott: 2009.03.10. 22:29
Hozzászólások: 48
Napjegy: Kos
Aszcendens: Halak
Nagyon figyelemreméltó oldalakra bukkantam:

Ősmagyar etimológia:
http://magyaretimologia.extra.hu/szotar.htm

Csillagok korszakai:
http://magyaretimologia.extra.hu/utohang.htm

Néhány szócikk ízelítőül a szótárból:

Egyiptom, az emberi civilizáció egykor legmagasabb fokán álló legkorábbi világterület. A Föld lényeges kultúrbázisainak helyi jelek alapján valószínűsíthető központja. Az emberiség és a magyarok egyik első területe.

Az ember valószínűleg Középkelet-Afrikában (Egyiptomtól délre) vagy Polinéziában vagy Közép-Ázsiában vagy Közép-Európában lépett színre; vagy több helyen is egyszerre. Az Első Idők Istenei (a magyarok) ezeken a helyeken már a kezdet kezdetétől fogva jelen voltak.

Nimród fiai, Hunor (Hun) és Magyar, „E világból” (Baktriából, azaz Eviláthból) a későbbi Egyiptom vidékére mentek. Nimród többi népei pedig Sumeriában, Kínában, az amerikai kontinensen és más helyeken is fontos központokat hoztak létre.

A Hun név és leszármazottjainak jelentése az volt, hogy „egy”, valamint az, hogy „Hon” (otthon), és az is, hogy „kész”. Aztán ők építették fel Egyiptom földjén a világ legősibb kultúráját jelképező Nagy Szfinxet, melynek egyedüli neve sokáig az volt, hogy HUN. (Némäti Kálmán: Szfinx-történeti kutatás, Bál-Czefon, 1914-1916.)

Egyiptom tehát a magyar emberek számára azt jelenthette, hogy Egy Otthon; Haza; Egy-itt-hon; az egyetlen, legkedvesebb otthon.

Alsó-Egyiptomban laktak a hunok, Felső-Egyiptomban laktak a magyarok. Tehát Egyiptom elnevezése magyar nyelvű szóösszetételből alakulhatott ki.

Egyiptom különböző kerületei, szent körzetei és egyéb területnevei és szimpla nevei is mutatják a régi magyar jelenlétet. Karnak (mint a kitárt vagy kinyújtott karnak!), Keneh (mint Kenet), Mazzar (mint magyar), Teje, Tuja, Menat (mint mén atya), Sekel (mint székely), Tutmosis (mint tudomás), Thot (mint tudós) stb.

Eszter, tulajdonnév, melyet a szakértők héber (zsidó) eredetűnek könyveltek el. Hadassa; Hun hő adassa. Pedig ez a név már a zsidóság történeti létrejötte előtt is ismert volt. Szemantikailag szintén sokkal érdekesebb, mint ahogy azt a hivatalos megfejtés beállította, jelentése: isten, őstér (istennő, és nem csupán mirtusz vagy csillag); esetleg csillag-istennő, vagyis a Szíriusz (Ízisz, Ister). S Írisz a szivárvány istennője. A magyar Esztergom városnév a sumer Ister-gam név egyenes megőrzésével került a Kárpát-medencébe. S a magyar nyelvű népek még Káldeától Esztergomig hozták magukkal. (Amelyik utat a magyarság a világtörténelem során szó szerint oda-vissza többszörösen végigjárta!) — A Szíriusz csillag (amely Ízisz jele az égen) nevéhez csak annyit, hogy a Szír-darja a magyarok őshazájának területén található (darja = habja) nevű folyó Baktriában. (A szír pedig szintén arám népnév.)

Viszont, ami ezzel kapcsolatban mindennél érdekesebb (és teljesen elhanyagolják), az, hogy a Duna folyó eredeti, jóval a görögök előtt már létezett (valószínűleg aranykori) elnevezése Ister = Eszter. Érdekes, hogy a Tisza ősi neve pedig Parthissus = Pártus ős volt.

Őstér, a Végtelen, az univerzum; Ister, Istár, a csillagtér, a végtelen, a csillagváros (Ister-gam ~ Esztergom); a végtelen csillagos ég, az isten-tár, az Isten lakóhelye: Eszter (Ister, Őstér).

Őstér az, amerre az Ister, az őstér folyó folyik. Ausztria sem más, mint Österreich = őstér reich (a németben nincs hosszú ő és é). Oster = keleti (ostlich), és reich = birodalom, gazdagság, vízbő terület. Az őstér, az Kelet: onnan jött minden nép, és ott van a szellemi gazdagság. Ausztria tehát éppen ezért szakadt le a németségről, mert a magyarok nyugati gyepüjéhez akartak tartozni, az akkori világbirodalomhoz, s így ők lettek a németség oldaláról nézne a keleti vidék, de egyúttal az ősi is, hiszen maguk is úgy értékelték, hogy a Kárpát-medence és a magyarság, hozzájuk képest ősi terület és ősi nép; s akik a magyarsághoz simulnak, és tagozódnak, maguk is ősiekké válnak, s részesei lesznek az ősiségnek, az ős térnek. – Látod Európa, eredetedből mennyit tanulhatnál!

Eszter, amennyiben csillagot jelent: csillag → csillog → aster → istár → astra → star. (A sztár szó, amely szintén csillagot jelent, előfordulhat, hogy nem is angol eredetű szó?)

Hiranya Kashyapa, rendkívül ősi magyar elődök neve. Kus (Chus, Kusán; hús, húsán?) szüleinek, s Nimród nagyszüleinek a neve. Némely esetben egy személy (Híranya vagy Kasyapa, esetleg egyben, Hír-anya-Kasy-apa), máskor viszont két személy (Hír anya és Keszi apa)! Minden tőlük származik. ― Több indiai család, a Mahabharáta (magyar barátja) népek is innen származtak. Még Buddha magyar (Buda) saka-szkíta eredete is erről az ágról való. ― Hiranya Kas-hyapa a Kaszpi-tenger körül lakó daityák (szittyák, daliák és atyák) régi hírkániai királya volt. Hirkánia, a híres Kánaán, a mézzel-tejjel folyó ország. Az igazak paradicsoma. — Hiránia, Iránia; Irán is innen kapta a nevét. S Hirániából (a magyar Híranyából) lett az Uránia. — Kaszyapa, Kassziópa, Kassziopeia, Keszi-apa (Keszi, magyar törzs). Kushi apa (annyi mint Kus-ból származó apa), Kusita. Egyszóval gyönyörű. Lássuk be, hogy a legtöbb valaha volt istennév a magyarból ered.

Ne feledkezzünk meg a mahajana (magyar anya = Boldogasszony) buddhizmusról sem. S hogy világos legyen, hogy Buddha (akit egyébként bizonyosan Budának hívtak) és a buddhizmus mennyire magyar eredetű, gondoljuk meg, hogy a hindu krónikák szerint Buddha, a nagy tanító, a magyar Keszi (eszi?) apa leszármazottja volt. Budakeszi neve például ezt az összefüggést őrzi.

Gondoljuk meg továbbá azt is, hogy a világ legtöbb nyelvén Buddha nevét nem úgy ejtik ki, ahogy írva látjuk, hanem mindenki valahogy úgy ejti ki, hogy buda, vagyis éppen úgy, mintha magyarul mondanák (a magyarok persze helytelenül úgy ejtik ki ahogy írva van, tehát úgy, hogy budha; ez pedig nem helyes) — az angolok például a bádá és a buda közti átmenetet ejtik ki, amikor Buddha nevét kimondják (és ez így helyes, mivel ez a szó magyar, és nem Buddha hanem Buda).

lélek, erről a magyar szóról sok mindent lehetne mondani, és kell is, ezúttal azonban elégedjünk meg annak megmutatásával, hogy az ősi egyiptomi lélek szó, a „K” vagy Ka, meglepően hasonlít a magyar lélek szavunkra; minthogy a szóvégi k, azonos jelentésű és ugyanazon értelmű kifejezések esetében nem eredhet másból, csak onnan, hogy a magyarok történelem előtti egyiptomi országlása idején a lélek szó az élő K (vagy élők, élő lélek = ember, esetleg szellemi ember vagy Isten ember, isteni lény) lehetett. A Ka benne van számos magyar szóban (biKa stb).

Nagyon valószínű az előkelők megjelölés is ezt jelentette. Akik az ősegyiptomi világban, bárki másnál előbb keltek életre. S váltak „ká”-vá (= keltek). Mellesleg innen való a Kelták elnevezés is (akik szintén magyarok voltak). Ősök, előbb kelők, előkelők, élő lelkek, majd pedig későbben már csak emberek. Ez volt a történeti sorrend. A lélek útja.

A magyar lélek szó mai jelentése tehát az, hogy ember. Őseredeti jelentése azonban az lehetett, hogy isten. És ez így is kell, hogy legyen! Az élő léleknél pedig ma már több van a halott lélekből, vagyis az emberekből.

magyar (nép) az ősi tudás mag népe. Otthona a Kárpát-medence. Történetéről hivatalosan keveset tudunk, és az is jószerével mind hamis. Ennek a népnek valamilyen kapcsolata egy letűnt civilizációval vagy hasonlóval – a számtalan bizonyíték miatt – egyre nyilvánvalóbbnak látszik.

magyar (név), jelentése az égben lakó isten, a földi isten, az ember, a király, általában a nagyember, a férfi, a katona, a honfitárs, illetve az egész nép.

magyar (nyelv), a világ legősibb nyelve, az egyetlen és eredeti ősnyelv egyenes ági leszármazottja. A többi kortárs és valaha ismert nyelvhez képest a legkevesebb változást szenvedett, még ma is elég tiszta, élő, isteni nyelv. — Az eredet legeredetibb alakban fennmaradt formája, a magyar. — Sokféle jelentése közül a legátfogóbb: az Isten (az Úr).

„Ősrégi írások tömege vár elolvasásra. Azokat pedig helyesen elolvasni csak magyarul tudó ember lesz képes, mert minden ősi írás a magyar nyelv törvényei szerint van írva. Valamikor az egész emberiség egy nyelven beszélt, és az a nyelv az ős magárja (aria) nyelv. Ezért van az, hogy a világ minden táján találni lehet magyar szógyököket. Méghozzá a többi nyelvhez képest lényegesen nagyobb mennyiségben.” (Somogyi Zoltán, 1973.)

mágus, mágia (mágiát gyakorló személy, varázsló), a magyarázatok szerint a mágus, gyógyítással, jóslással és varázslással foglalkozó személy; helytelen és közkeletű értelmezés szerint bűvész vagy varázsló. Eredetibb jelentés alapján: keleti csillagjós. A hivatalos nyelvészek perzsa és latin közvetítésű szónak gondolják; valójában azonban inkább magyar kifejezésnek kell tartanunk.

Az ősi MAGI, valóban keleti mágus volt, a dolgok hiteles ismerője, amolyan igazi mester. De nem a perzsák idejéből, hanem már sokkal korábbról. (A. G. Gilbert: Napkeleti bölcsek. 1997.)

A mágus jelentése: a beavatott. Az ős mag birtokosa.

Az egyiptomi misztériumok értelme ugyanez volt; a mágus fogalmának megvalósulása, realizálása. A beavatott mágus a csillagokat nem csak fürkészte, hanem azonosult is velük.

Ezen a területen a jól ismert középkori, európai varázslókhoz, mágusokhoz, alkimistákhoz, köze már csak közvetve van. A modernkor bűvészeihez pedig semmi köze sincs.

A magus (MAGI) eredetileg a magyari (MAGY = MAGI) szó egy változata; a mágus tehát egyszerűen: magyar. A magyar (régiesen magyari: magiari), magi + ari. Az ari (aria) pedig oroszlánt és magyart jelent egyszerre, vagyis az oroszlán a magyar örökség antik szinonimája. A beavatottakat hívták magusoknak (magasoknak), a magyarokat pedig beavatott oroszlánoknak (Nap Uraknak): magyaroknak hívták, ez volt a nevük.

A magus – magas szavaknak ez a vonzata arra enged következtetni, hogy a latin szavak egy része biztosan a magyarból származik, nem pedig fordítva, mint ahogy egyébként állítják. A magas, azt jelenti, hogy nagy. A nagy pedig latinul magnus; (magus, magnus, magas, magyar stb.).

MAG = magar, US = ős. A mágus tehát mag ős, vagy magyar ős. Mag, mint a nép, népek magja, központi csoportja, vezetője; a magyar ős vagyis az ősmagyar (az ŐSI MAG).

Stonehenge, ősi magyar Kör-emlék, helyi régi nevén („angolul”!) Cromlech, Kromlek = Köremlék. Magyarul Napvárta, hatalmas ókori csillagvizsgáló. Melynek elsődleges célja az igen fontos nyári napforduló mérése volt (amit a precessziós ismeretekhez a korabeli magyarok a világon mindenfelé használtak; többek között e célból épültek a piramisok is). Az Óriás, vagyis a Napisten köre. Stonehengeben az Isten lakott, Isten Honja, IStoen Hegye (Henge), helye, esetleg hengere, köre. Stonehenge közelében több régi magyar nyelvű vésett ősfeliratot találtak. Európa szerte sok hasonló építmény maradt, melyek he-lyi neve szintén magyar eredetű (például Licha-ven = Lika van, lyukas). ― De az angolba ezek szerint nem csak a stone (kő), és még sok szó, jött a magyarból, hanem a summer (nyár) is, hiszen az akkori magyar népek korábban Sumerban éltek, s onnan keltek (mint Kelták) útra. Angliában pedig rövid volt a nyár, a sumerok pedig a nyarat tartották a legfontosabbnak (ennek érzékeltetésére szolgált a Napvárta). A nagyobb kövekben és sziklákban pedig mindenféle istenek laktak – ezt viszont még az angol néphagyomány is híven megőrizte.

szer (számos magyar szó gyöke vagy része), Szer, az egyik legősibb magyar kifejezés. Így hívták az ország (természetesen a Kárpát-medence) közepét. Ma Ópusztaszer. Itt kötöttek az ősmagyarok szerződést. Itt alapították meg, vagyis szerezték az országot, itt tartották az első magyar országgyűlést. A szó benne van a szeretet, a gyógyszer és sok más szavunkban is. A szeretetnek ez az alapja, mint ahogyan mindennek a szeretet az alapja. Ez árulja el a magyar lélek igazi és legbensőségesebb arculatát. Ez a csodaszer.

Tarot (taro stb.) ősi kártya. Jelentése királyi út, magyarul Úr Út, T-ar Út. Az Ar Út-ból (arot) jól látszik, hogy ismét egy magyar eredetű szóval van dolgunk. A Tarot lapok már egyiptomi templomi ábrázolásokon is láthatók voltak. A tarotnak tehát nem európai (és nem zsidó) gyökerei vannak.

Valamint részletek a második link alatti szövegből:

A Kárpát-medencében kerültek elő a messze legrégebbi ember ásatagok. A paleolit, kőkori emberleleteket, így a Neandervölgyi embert is csupán 100 000 éveseknek tartják. Ellenben a Vértesszőlősi ősember, mely nem is egyetlen darab lelet, hanem egy egész ősemberi telep a felszínre került, az emberi faj legkorábbi emlékei közé számít. Kora 500 000 éves. A Borsod megyei rudabányai őslelet, a Rudapithecus Hungaricus viszont több mint 10 000 000 éves!Emlékeztetőül felidézem, hogy a magyarok azon egyedei, akik e tárgyban kellő tudással rendelkeztek, például a táltosok és a pásztor doktorok is, időről-időre azt mondták, hogy ők, mármint a magyarok, visszamenőlegesen mindig a Kárpát-medencében éltek.

Nem lehetetlen, hogy Magyarország területén élt legelőször ember. Persze az emberősöket, a Rudapithecust, a Ramapithecust és a többieket azért nem tekintik embernek, mert a legrégebbi leleteket a Kárpát-medencében találták. Holott, ha az ősemberektől és emberősöktől eltekintünk, az első emberi lelet valóban a Kárpát-medencében van: aki az Istállóskői ember volt.A Vértesszőlősi ember vonatkozásában pedig Európában több százezer évvel ebben a tekintetben is mi vezetünk.

Mehetünk-e még ennél is tovább? Lehet-e a magyarság a középkor honfoglaló és államalapító európai magyar nemzeténél ősibb? Igaz-e a magyarság finnugor eredete? A magyar tényleg csak az Urál-szibériai ismeretlenségből lépett a történelem színpadára? Az ókorban létezhetett-e egy jelentősebb magyar világ? Ott volt-e a magyar a korai civilizációk bölcsőjénél? Uralhatta-e valaha a magyar az emberiség első és fő csapásirányait? Létezhet-e, hogy a magyar nyelv lényege a formai és alaki változásaitól függetlenül, öröktől fogva való? És hogy ezt a nyelvet kezdettől fogva mindig is írták és beszélték, akik használták, tehát a magyarok és elődeik. Létezhet-e? Lehetett-e köze a magyarnak az istenekhez, vagy valamilyen értelemben egyenesen az Istenhez? A rendkívüli fejlettségről árulkodó, felfoghatatlanul ősi, valaha létezett, de rejtélyes módon eltűnt civilizációk fiai lehettek-e a magyarok?
Több a bizonyítékunk, mint amennyire ezzel kapcsolatban bárkinek szüksége lehetne. Olyan sok a bizonyíték, hogy mindet felsorolni, egy helyen, aligha volna mód. Aki pedig megszeretné cáfolni őket, annak az élete is kevés volna hozzá.
Van néhány különleges lelet, néhány ősi kő, ősi ábrákkal és magyar feliratokkal, melyeket egy titokzatos erő a feledés mélytengeréből vetett a felszínre. A kövek üzenetének tartalma az a kozmikus utazás, melynek során a Földdel együtt oda kerültünk, ahol most is vagyunk. A valóban réges-régi rovott szavak és ábrák a modernkor előtt eddig ismeretlennek és érthetetlennek gondolt kifejezéseket tartalmaznak, csakúgy, mint ahogy itt-ott az egyiptomi hieroglifák is (piramis-szövegek). A köveken található szavak és témák közül talán a legfontosabbak: a fúzió, a maghasadás, az atomfizika, a Szíriusz (Syrius), a kozmikus utazás, a Nap, a bolygók, és a lakhatás. Ezeket a nevezett szövegeket, az ábráikkal együtt, magyar-szkíta írásoknak tartják, és többek szerint a magyarság rendkívüli eredetéről szólnak. A magyarság ilyen minőségű, isteni, földöntúli eredetét, s ráadásul éppen ezt, a Szíriusszal összefüggésben álló származását, az Arvisura hun-árja eredetű szövegei szintúgy tartalmazzák. Nem más ez, mint az egyiptomi Ozirisz-misztérium és a Nagy Piramis által kódolt ismeret, egy szóval a beavatás. Mostani aktuális szavaink bizonyára mégis a jól ismert hitetlenkedés, félelem, fenntartás és előítélet lesznek. A tudomány feltétlen és ésszerűséget diktáló akaratának engedelmeskedve.

A jelen állapotról: Hogy lehet, hogy a magyarság olyan silánynak és alávalónak tetszik? Mitől van az, hogy más kis népek már rég eltűntek volna a történelem süllyesztőjében, de a magyar még mindig itt van. Mi az oka ennek, ha a magyar valóban olyan alávaló, mint amilyennek mondják? Akkor hogy-hogy még létezik? — Esetleg nem lehet filozófiai értelemben valami összefüggést találni a modernkor „Isten halott!”-tézise (F. Nietzsche), és a magyarok tetszhalott állapota között? — Mi van akkor, ha Isten mégis él, és a magyar sem olyan, mint amilyennek a mostani korban látszik? Azt mondjuk, hogy ha Isten lenne, akkor nem lennének háborúk, és világszerte hasonlókat gondolunk. Továbbá azt mondjuk, hogy ha a magyar valamirevaló lenne, akkor nem lenne olyan, mint amilyennek látszik. — De mi van, ha mindez, csak látszat és nem a valóság? Nem lehetséges-e, hogy inkább velünk, emberekkel, a gondolkozásunkkal, és a mi korunkkal van a baj, és nem is Istennel vagy a magyarral?! Ez például nem elképzelhetetlen.

_________________
„Normálisnak kell lenni, nem szentnek” (Hamvas Béla)


Vissza a tetejére
  Megosztás a Szepon         
Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2010.08.11. 18:15 
Offline

Csatlakozott: 2010.08.10. 20:39
Hozzászólások: 1
Napjegy: ikrek
Aszcendens: mérleg
Ez a SZÓFEJTŐ SZÓTÁR átkerült a:

http://sirisosav.tvn.hu/

oldalra. Javított és bővített változatban
Ajánlom mindenkinek a figyelmébe.

Éva.


Vissza a tetejére
  Megosztás a Szepon         
Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2014.04.15. 14:07 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.03.11. 22:01
Hozzászólások: 4086
Tartózkodási hely: Csíkszereda
Napjegy: Skorpió
Aszcendens: Oroszlán
Ahogy telik az idő, és az én gyakorló asztrológusi tapasztalataim gyarapodnak, egyre inkább meg győződök aról, hogy:

a Táltosok, tehát a magyarok szellemi kasztjának a vezetői, akikre a vezér-fejedelmek is hallgattak, nem olyanok voltak, mint a mai sámándobot verő gyógyászkodó kuruzslók és nem is mérges gombát fogyasztó sámánok, mint a szomszédos és környező népeknél, hanem valós metafizikai tudással rendelkező, tehát nem is jósolgató, hanem ténylegesen beavatott asztrológus-tudósok. Mivel természetesen, kevesen voltak, őket és a rovásírásos tudásukat irtották ki a leghamarabb és a leg hatásosabban István-királyék - Gelért püspökék. - A róvásírással együtt...
Amagyar asztrológia tehát nem jósolgató asztrológia volt, amiről ez a hülye beszél, ahogy a táltoskodás nem sámáni - szédelgő tevékenykedést, hanem igényes csillagfejtésen alapuló szellemi tudás-őrzést és gyarapítást jelentett.

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/


Vissza a tetejére
  Megosztás a Szepon         
Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2014.04.15. 17:35 
Offline
Avatar

Csatlakozott: 2008.09.17. 16:18
Hozzászólások: 813
Tartózkodási hely: Csíkszereda
Napjegy: Oroszlán
Aszcendens: Oroszlán
Szfinx = hun
http://www.magtudin.org/SZFINX.htm

_________________
"Egy csepp realizáció többet ér egy könyvtárnyi elméletnél." - Hamvas
És: A bolondság az egyetlen pajzs, és az egyedüli biztos talaj.

http://aldottelet.com/


Vissza a tetejére
  Megosztás a Szepon         
Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2014.04.15. 17:41 
Offline
Avatar

Csatlakozott: 2008.09.17. 16:18
Hozzászólások: 813
Tartózkodási hely: Csíkszereda
Napjegy: Oroszlán
Aszcendens: Oroszlán
SZófejtő blog

http://szofejto.blog.hu/2012/10/17/nem_ ... sak_amitas

Honnan származhat a csal és csel szavunk? Származik-e másoktól? Nem meglepő módon ismeretlen eredetűnek tartják. Utánajártunk, s utunk során a Közel-Kelet után szinte egész Dél-Ázsiát bebarangoltuk.

csal ige 1165: Chalow, 1227: Cholov 'megtévesztéssel, szerepjátszással félrevezet'; 1372 u./1448k.: cʒalta, cʒalard; 1453: chaloka; 1508: čalogatvan; 1554: chyal; 1566: czali 'valahova csábít'; 1577: cÿalhatatlan 'félreismerhetetlen'.

Ismeretlen eredetű szócsalád. [...] Névszói használatát mindenesetre a tőle szóhasadással elkülönült csel szoríthatta vissza. – A m. csal több szomszédos nyelvébe átkerült. – Finnugor egyeztetése s az egyeztetett szavak indoeurópai rokonítása, valamint török, mongol és indoiráni származtatása téves.

– MTESz. 471. oldal

csel 1309: Chel; 1560: Chely; 1645: csel 'mások kárára, megtévesztésére alkalmazott ravasz eljárás, csalás'; 1808: tseles; 862: cselez; 1887: csel 'hadászati csalogatóeszköz'.

Szóhasadás eredménye: a csal magas hangrendű párja. A csal adatainak régisége, gazdagsága, nagyobb fokú jelentéstani tagozódása arra vall, hogy a mélyhangú változat az eredetibb. [...] A szó a régiségben leggyakrabban a cselt hány, cselt vet szókapcsolatokban szerepelt, tehát főként vadászati és katonai kifejezés volt; az a magyarázat azonban, amely szerint a csel-nek eredetibb, konkrét 'hurok, háló' jelentése volt, nem eléggé megindokolt. – Az a feltevés, amely a csal : csel kettősséget e szavak indoeurópai származásával hozza összefüggésbe, téves.

– MTESz. 492. oldal

Vessük csak össze a fenti kiemelt állítást ezekkel a példákkal:

szanszkrit chal [csal, megtéveszt, becsap, színlel], chala, chalana [csalás, ámítás, átejtés, színlelés, megtévesztés, csel], chalana [csalás, becsapás], chalay [csal, becsap], chalin [csaló, szélhámos], chalita [megcsalt, becsapott]; hindi chhal [csalás, rászedés, becsapás, trükk, fortély], chhalnā [csal, becsap, átver], chhaliya v. chhali [csaló, fondorlatos, hamis], jul [becsapás, csalárdság]; kasmír ʦhal [csalás. becsapás, átverés, szélhámosság, gazság], ʦhalun [csal, becsap, átver], ʦhalawunu [csaló, szélhámos, ravasz ember]; bengáli chala [csalás, átverés. becsapás], chalā [becsap, átver], chalita [megcsalt, becsapott, átvert]; marathi jhōlā [becsap, átver < eredeti jelentésből jött: bő és himbálózó széle a ruhának, szoknya; hirtelen oldalracsapó mozdulat, suhintás, legyintés, (el)kavarás], hulā [ámé, szájtáti, bamba ember], hūla [ámítás, figyelemfelkeltő és -elterelő mozdulatok mutatvány]; pandzsábi chál báj [csalárd, álnok], chál chalná [csal, átver], chálá [csel, átverés, álszenteskedés], chalák [ravasz, gyors, fortélyos; < perzsa chálák (találékony, gyors, okos, ravasz)], chalák log [csaló, szélhámos]; chalittar [megtévesztő magatartás, mutatványosok cselei, csalfa beszéd, ravaszkodás]; chhal [fortély, csel; rosszba csábító szellem, démon], chhalí [csaló, álnok], chhalíá v. chhalyá [csaló, csalás], chhalná [csal, becsap]; hindisztáni jul [csal, csel], chha [csel, csalás], chhalnā [csal, becsap, cselez, kifogást keres], talbīs [csalás, átverés, kavarás, félretájékoztatás, a hibák, igazság elrejtése, eltussolás, gazfickó]; urdu ćāl [mozdulat, mozgás, csel, cselez, megtévesztő mozdulatokkal él], ćālā [ravasz, fortélyos, találékony, gyors, ügyes; ügyeskedő, ravaszkodó, szélhámos], ćālākī [ravaszkodás, éberség, gyorsaság, ügyesség, találékonyság. cselezés], ćhalī v. ćhaliyā [csalfa, álnok, hamis; csaló, szélhámos, áruló], jholī [csel birkózásban], jul [átverés, csalás, becsapás, csel], sālus v. sālūsī [csel, átverés, rászedés, álszenteskedés]; telugu chalamu [csel, cselezés, megtévesztő mozdulat, átverés]; szindi chhalu [csel, megtévesztés, rászedés, színlelés]; nepáli chal [csal, becsap], jāl-jul [átver], jhel [csel, csalás]; tamil kali [csalás, becsapás], kaL- [lopni, csalni], kaLLam [csalás, átverés, ravaszság, alattomosság; hazugság, hamisság; lopás, rablás]; kannada kaL [csalás, lopás, átverés]; telugu kalla [csalás, hamisítás, valótlanság, hazugság], gondi kal- [lop], manda kaR [lop], malto qale [rabol, lop]; írott mandzsu χolto- [csal], χolo [csalás], evenki kolo [csaló, csel]; szír ܓܵܠܘܼܙܵܐ ga'lu:za [csaló], perzsa گال gāl v. گول gaul [csalás, csaló; v.ö. لاغ lāg̠ẖ (csalás, visszaélés)], آل āl, ótörök al-, középtörök, üzbég, hakassz, baskír, balkár, karakalpak, kirgiz, kazah, sór alda-, ujgur aldi- [csalás, becsapás], halha alia, írott mongol alija, burját, ordoszi aĺā [csalafinta, ravasz]; írott mandzsu, ulcha, orok ǯele [csal, hazudik], mongol ʒali- [csal, becsap], dagur ǯelleg [csalárd, csel], ótörök, karakhanid, baskír jala [hamisan vádol], török, türkmén, azeri, karaim, gagauz jalan [hazudik]; perzsa حیلة ḥīlat, ḥīla, szír ܗܝܼܠܵܐ ' hi: la: [ármány, megtévesztés, csalás]; maori hori, horihori [hazudni; hamis dolog, hazugság]; akkád salʾū [csal, becsap], salāʾu [tudatlanságban tart, becsap], sarru [csaló; csalárd, hamis, hazug; v.ö. óakkád lul (hamis, csaló)], šarāqu [lop]; angol jilt [(1660 k.) csal, becsap, hiteget; (1670 k.) csalfa nőszemély, szajha; v.ö. közép-angol gille (buja nőszemély, szerető)]; óészaki, ófríz stela, ószász, óangol, ófelnémet stelan, holland stelen, német stehlen, gót stilan, angol steal [lop; v.ö. angol stealth (lopakodik), ógörög kleptein (lop, titokban tesz) < proto IE kel- (rejt, leplez), magyar lop, szanszkrit lup (lop)];

Akkor most a csal és csel magyar szavak ismeretlen eredetűek, vagy indoeurópai származásúak? Ha indoeurópai származásúak, akkor miért ismeretlen? Ha ismeretlen eredetű, akkor a fenti gyűjtés vajon mire utal? Véletlen egybeesésre? Netán a Cs csúsztatást, összehúzódottságot őrző alapérteményét és az L folyamatot képző vagy elfelé, lefelé való mozgásra, alantasságra utaló mivoltát fejezné ki? Véletlen egybeesés lenne, hogy a csalárd viselkedésre is épp a csúsztatás, az összehúzódott testtartás, mások eltévelyítése, javainak, lehetőségeinek eltulajdonítása és alattomosság jellemző?

Aki nem hiszi, járjon utána...

CSAL, (2), fn. tt. csal-t, tb. ~ok. Vékony hangon: Csel. Hamisság, ravasz fogás, hibába, tévedésbe vezető eszköz, mód. Innen: csalétek, csalfaj, csalkert. csalsíp, csalszó, csalvetés, hadi csal. Csalt vet az ellenségnek. Hadi csallal vette meg a várt. A csel közönségesebb használatu.

CSEL, (2), fn. tt. csel-t, tb. ~ek. Mások kárára, veszedelmére, rászedésére kigondolt és alkalmazott eszköz, illetőleg cselekvés, mely fortélyos, ravasz úton ér czélt. Cselt szőni, cselt vetni. Hamar cselt vet az öreg nyúl. Km. Csellel bevenni a várat. Valakit cselen fogni, cselen rajta érni. Gonosz, szövevényes, ármányos csel. Hadi, katonai, vadász csel. Udvari csel. Vastaghangon rokona: csal, honnan: cselecsala, cselevendi csalavandi.
Alapérteményre és hangra hasonlók hozzá a hellen dolosz, delear (csalétek), latin dolus, perzsa dsuál (csalás), török csal-mak (lopni) stb.

– CzF

_________________
"Egy csepp realizáció többet ér egy könyvtárnyi elméletnél." - Hamvas
És: A bolondság az egyetlen pajzs, és az egyedüli biztos talaj.

http://aldottelet.com/


Vissza a tetejére
  Megosztás a Szepon         
Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2014.04.15. 17:49 
Offline
Avatar

Csatlakozott: 2008.09.17. 16:18
Hozzászólások: 813
Tartózkodási hely: Csíkszereda
Napjegy: Oroszlán
Aszcendens: Oroszlán
"KOLUMBÁN SÁNDOR
A Magyar Értelmező Kéziszótár torzításai és hazugságai a magyar szavak eredetéről
Íme, a finnugor elméletet igazoló „tudományos” érv:
TREFORT ÁGOSTON-nak 1877-ben, közoktatási miniszterként elhangzott szavai (forrás: Dr. OLÁH BÉLA: Édes Magyar Nyelvünk Szumír Eredete. Buenos Aires, 1980):
„Tisztelem az urak álláspontját, én azonban –mint miniszter–az ország érdekeit kell
nézzem, és ezért a külső tekintély szempontjából előnyösebb finn-ugor származás
princípiumát (alapelvét) fogadom el, mert nekünk nem ázsiai, hanem európai rokonokra
van szükségünk. A kormány a jövőben csakis a tudomány ama képviselőit fogja
támogatni, akik a finn-ugor származás mellett törnek lándzsát!”

Nyilvánvaló, hogy akkor a politika–fölrúgva minden valós bizonyítékot–önkényesen közbeszólt. Azt viszont lehet nevezni bárminek, csak tudományosságnak nem! Aztán jöttek a nyelvész mamelukok mind a mai napig. CZUCZOR GERGELY – FOGARASI JÁNOS:
A Magyar nyelv szótára (I – VII. Pest - Budapest, 1862 – 1874) I. kötetében (1862) olvasható a finn népről: „Éjszakeurópában lakó, s az altáji vagy turáni családhoz tartozó régi néptörzs neve. Vétetik mind szélesebb értelemben, a midőn ide tartozik az eszt és lapp is, mind szűkebben, a midőn csak a szuomi vagy szómi értetik alatta. Finn nyelv. Finn irodalom.
A külföldön igen elterjedt, például még a HEYSE idegen szótárában is elő jön a nyelv némi
rokonsága után alakult azon ferde nézet, hogy a magyarok a finnektől származnak. Hazai
tudósaink, akik különösen mindkét nyelvben is jártasak, nem leszármazási, hanem
legfölebb testvéri (noha távolabbi) rokonságot tartanak a finnek és magyarok között.
Történelmi adataink egyébiránt teljesen hiányzanak.”

http://www.magtudin.org/Kolumban_%20San._MEKSz.doc.pdf

Magyarságtudományi Intézet - MagTudIn - http://www.magtudin.org/

_________________
"Egy csepp realizáció többet ér egy könyvtárnyi elméletnél." - Hamvas
És: A bolondság az egyetlen pajzs, és az egyedüli biztos talaj.

http://aldottelet.com/


Vissza a tetejére
  Megosztás a Szepon         
Profil  
 
Hozzászólások megjelenítése:  Rendezés  
Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 6 hozzászólás ] 

Időzóna: UTC + 2 óra [ nyi ]


Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 0 vendég


Nem nyithatsz témákat ebben a fórumban.
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Nem szerkesztheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem törölheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem küldhetsz csatolmányokat ebben a fórumban.

Keresés:
Ugrás:  
Powered by phpBB® Forum Software © phpBB Group
Magyar fordítás © Magyar phpBB Közösség
phpBB SEO