ASZTROLOGOSZ, Kozma Szilárd - nem veszélyes asztrológus (Győződj meg, ne óvakodj!)

Jó estét kívánok, kedves fórumozók! Igen, édesapám, teljes mértékben igazad van. Amikor ennyi minden van egy helyen, ennyi minden történt, akkor nem szabad megfeledkezni a fontossági sorrendről. Azoknak a fiataloknak nagy felelősségük nem volt velem kapcsolatosan, viszont a volt osztályfőnököm hatalmas szakmai hibát vétett. Rendkívül felelőtlenül járt el. Eléggé sokkos állapotba hozott az a 30 perc alatt, utána napokig, sőt, hetekig sírtam, és még mindig görcsbe rándul a gyomrom, ha látom a tanárnőt. Annyira besokkoltam, mert annyira megbántott, úgymond "belém rombolt", hogy részletesen már nem emlékszem arra az osztályfőnöki órára. Viszont olyan hisztit és előadást lerendezett, a pszichikai-lelki terror olyan módszereit használta, hogy énnekem rendesen bűntudatom volt azért, és rendesen szégyelltem magam az egész osztály előtt, amiért ennyire megbízok az édesapámban, és ő is ennyire megbízik és megbízhat bennem. Rendesen tanítani kezdett engem arra, hogy titkolózzak és ne számoljak be őszintén arról, ami az iskolában velem történik!!!
Kedves fórumozók! Én az egyetem mellett a pedagógiai modult is leteszem, és így az első félévben neveléslélektant(pszichopedagógiát) tanultam, és 10-esem volt végig ebből a tárgyból, tehát egészen biztosra tudom állítani, hogy ez a tanárnő egy elképesztően hatalmas szakmai hibát vétett. Az én véleményem az, hogy a tanárnak kötelessége az, hogy a diákot segítse abban, hogy minél sikeresebb emberi kapcsolatokat alakítson ki, amelyek közül a legfontosabbak a családi kapcsolatok. Nem hogy még titkolózni tanítsa a gyermeket, meg eltávolodni az őt rendívüli nagy felelősségtudattal nevelő szülőktől!
Ez a lehető legtermészetesebb és a legdicséretesebb kellene legyen a tanár számára, ha a diák a családjával egy tiszta, bizalmon alapuló szoros kapcsolatot tart fenn.
Másrészt szakmai hibát követett el, mert képtelen volt uralkodni az indulatain. Aki képtelen uralkodni magán, az ne menjen tanárnak! Rendesen elvörösödött, csapkodott, visibált, ahogy velem beszélt.
Leírta, amit mondtam, ezáltal is nyomást gyakorolva rám, és a leírtak alapján bebizonyította nekem, hogy nem kell édesapámra hallgatnom.
Milyen tanár az, aki pszichikai terrort alkalmazva akarja a saját ideológiáját ráerőltetni a diákjára? (De még milyen ideológiát!) Ez teljesen ellentétes azzal, amit az egyetemen tanultam!
Másrészt, ha szakszerűen akarjuk vizsgálni a dolgot, az osztályt egy egységes csoportként kell kezelni, mindenki ugyanannyira felelős mindenért. Nem úgy megy a dolog, hogy egyetlen gyereket kiválasztunk és alaposan megalázzuk amiért - az osztályfőnököm szavaival élve - "nem akarja egy irányba húzni a szekeret a többivel". Ugyanúgy felelősségre kell vonni mindenkit, és a "csoport" kínálta lehetőségeket felhasználva, segíteni azt a diákot a többi csoporttag és saját magunk, a "csoportvezető" által a beilleszkedésben. Attól még nem fog tudni a diák beilleszkedni jobban, ha a szüleivel szembefordítjuk, sőt! Hiszen pszichologizálhatunk érzelgősen ide vagy oda, hogy kamaszkor, meg lázadás meg "önállósodás", "függetlenedés" (kérem, a titkolózás nem lehet önállósodás, főleg ha a minket eltartó és felelősségteljesen gondviselő szüleinkkel szemben tesszük!), egy tanulónak, diáknak, EGY GYERMEKNEK rendkívül fontos hogy őszinte bizalmon alapuló kapcsolatot tarthasson fel a szüleivel.
Az osztályfőnököm vissza élt az osztályfőnöki, tanári tekintélyével!
Már ezelőtt az osztályfőnöki óra előtt is rendezett jeleneteket. Megfigyeltem(magamból kiindulva) hogy az árnyék-énes emberek rendkívül "hisztisek" tudnak lenni, imádják ha gorombáskodhatnak, igazságtalankodhatnak és jelenetet rendezhetnek.
Ez az osztályfőnök is rendkívül igazságtalan volt velem szemben: könyörgöm, hazudni és titkolózni tanítjuk a diákot, hogy otthon a szülei ne tudjanak arról, hogy nem végezzük rendesen a munkánkat?! Engem nevezett ki hibásnak, ahelyett, hogy alaposabb és felelősségteljesebb lett volna. Helyette inkább felületeskedett egyet, és rendezett egy félórás jelenetet, mert azt könnyebb, az jobban megy, ugye...
Kedves fórumozók, én elfáradtam, de holnap folytatom ott, ahol abba hagytam. Jó éjszakát kívánok mindenkinek!

Ismét jó estét kívánok az összes kedves fórumozónak! Elnézést kell kérnem, mivel az előző hozzászólásomban másnapra ígértem a gondolatmenetem folytatását, viszont az ígéretem nem tartottam be. Úgyhogy most folytatnám.
Az osztályfőnököm állítólag jóbarátságban van az édesanyámmal, úgyhogy valószínű, hogy ezért is volt édesapám annyira a begyében. Meg előző nap megsértődött az osztályfőnöknő édesapámra, amiért édesapám ellentmondott a hazudozásának. Másnap meg bosszút állt rajtam, kitöltötte a mérgét.
Édesanyám és az osztályfőnöknő kora között csak egy hónapnyi különbség van, úgyhogy a két nő születésibképlete között nincs nagy különbség. Édesanyám Halak karmás, és az osztályfőnöknő is.
Ezért is tudnak olyan jól egyetérteni édesapámmal kapcsolatban.
Önmagamból kiindulva, hiszen én is Halak karmás ember vagyok, azt feltételezem, hogy a Halak karmás embereket zavarja az, hogyha egy erős, karizmatikus egyén megzagarja őket az önmaguknak, vagy a másoknak való hazudozásban, a szédelgésben, a valóság ferdítésében. Egyenesen megsértődnek, feldühödnek arra az emberre, aki őket a Halak karmájuk szerinti cselekvésben, gondolkodásban megakadályozta. Ilyen volt édesanyám, az osztályfőnöknő és én is. Még most ilyen vagyok néha: zavar, hogy apuka vagy Etelka testvérem vagy a sors a szemembe nyomja az igazságot, az árnyék-énem nagyon felbokrosodik, de uralkodok magamon, amennyire tudok, és igyekszek a lehető legnagyobb hibabelátásra. Ez az, amit édesanyám meg az osztályfőnöknő elmulasztottak. És mivel a valódi hibabelátást elmulasztották, velem akartak kompenzálni, behazudva maguknak, hogy ők "csak jót cselekszenek", ha megpróbálnak a szerintük "zsarnok apámtól" elválasztani, "megszabadítani".
Nem kell és NEM IS SZABAD egy GYERMEKET elválasztani attól a szülejétől, amelyikhez a gyermek rendkívül szorosan kötődik, feltétel nélkül megbízik. Hiszen nekem akkoriban édesapám volt az egyetlen biztos pont az életemben, benne bíztam a legjobban, mindig segített nekem ha bajban voltam. És az osztályfőnököm vele próbált meg szembefordítani.
Édesanyámban akkor sem, és most sem tudok megbízni.(amúgy-egy pletyka szerint-pont ő volt az, aki a volt "vőlegényemet" kijuttatta külföldre dolgozni, és elbújtatta. Ha ez igaz, akkor micsoda egy áruló az anyám, kérem! )
Benne már soha nem is lehet megbízni. Nem is fogok.
És akkor most már áttérnék az osztályfőnöknőm felelőtlenkedéséről az édesanyám szerepére a történtekben. De ezt, ha nem haragszanak meg a kedves fórumozók, egy következő hozzászólásban folytatnám. Úgyhogy most búcsúzom, de amint tudok, jelentkezek majd. Viszontlátásra, sikeres és hatékony karma-oldást kívánok mindenkinek!

Medárda és a három húga édesanyjának és az én volt feleségemnek: Benkő Emőnek a sorsképlete.

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/

úgy néz ki, hogy Szente Tamásnak, csak három hónapig sikerült helyt állnia a külföldi munkahelyén, ahova még nagy fogadkozással ment el, azt írván, hogy el akar tűnni az életünkből. Zalán barátunk viszont találkozott vele kétszer is a városban, és most jelentkezett az egyik Youtube-ra feltöltött videónk alatt egy Kocsé István nevű faital úr fix olyan érvelési móddal és olyan velem szemben használt ellenséges, jellegzetesen az én gúnyolásomra használt kifejezésekkel, amelyek egyértelműen Tamásra lettek jellemzőek. Pl. a nagypapa (Korábban: pszichopapa), meg a lúzer.

Sajnos, csak utólag jöttünk rá, hogy az "iszonyattal csodálkozó" Kovács István személyében azt a szülei által, a liberális nevelés módszerével teljesen eltorzított, beteg lelkű fiatalembert tisztelhetjük, aki csakugyan, ezelőtt két évvel "behálózta" az akkor 18 éves Medárda lányomat, ahogy az egyik hozzászólásában kifejezi magát, illetve ecseteli a vonatkozó nagy sikerét.

Szente Tamás a Bika jegyében született és a Szűzben található a Sárkányfarka, tehát erősen rögeszmés. Az egyik rögeszméje az, hogy ő rendkívülien, sőt: mindenki felett állóan racionális - logikusan tud gondolkozni, a másik meg az, hogy én "elvettem" volna, illetve el "agymostam" volna (Úgy "vettem el" tehát, hogy át mostam az agyát) tőle a lányomat. Holott ez mélységesen nem igaz, de őt, az ide vonatkozó a tárgyi valóság, meg az idős-sorrendiség, egyáltalán nem érdekli. Az az igazság tehát az, hogy a neveltetésének megfelelően és még mindig anyám asszony katonájaként és anyuka eltartottjaként, hónapokig infantilis - kertén módon viselkedett Medárdával, gyakran még öngyilkossággal is fenyegetve, igyekezvén őt manipulálni és irányítani, amikor azt látta, hogy a lányom ébredezni kezd és "nem akar neki szót fogadni.". Hát persze, hogy ilyen körülmények közül, a 4,5 hónaposan várandós lányom haza menekült. A legédesebb az egész, nekem ártani vágyában az, hogy ez a zavarodott 30 éves gyermek, nem először, tehát itt is, engem még le is lúzer- ezett, holott hogyha valakire rá lehet azt mondani egyáltalán, hogy lúzer, hát az sajnos, nem más, mint éppen Szente Tamás.

De nem is ez a lényeges ebben az újabb ellenem indított támadásban, hanem az, hogy ebben Tamáska elismeri a nagy - fiatalos sikerét, hogy ő a tavalyelőtt, tulajdonképpen "behálózta" Medárdát.

Persze, azt már nem írhatta ki, hogy ezt sem lett volna képes egyedül végrehajtani, hanem e csodálatos hőstettnek a véghez viteléhez azért, szükség volt még Medárdának, a gyermekeit az önző anyagi érdekeinek feláldozni képes édesanyjának a hathatós segítsége is.

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/

Jó napot kívánok, kedves fórumozók!
Édesanyámnak a szökési történetemben játszott szerepéről írnék most. Az ő közbenjárása nélkül biztos hogy sosem szöktem volna el.
Édesanyám képletében látszik a Halak és Kos határán lévő Sárkányfarok a 4-es Házban, a Rák Lillith a 8-as Házban, és a kínai asztrológia szerinti Ló éve, ami a Nyilas karmának felel meg.
Édesanyámnak dupla Rák-karmája van, ami családi karma, vagyis család-szétrombolási karma.
A Nyilas karmája által vezérelve lett csaló.
A 8-as Házas karmája miatt képtelen megfordulni.
Amióta otthagyta a családot, 3.osztályos korom óta, folyamatosan szidta és mocskolta édesapámat, nagyon igazságtalan dolgokat állított róla. Ha beszéltünk, mindig maró gúnnyal és megvetéssel beszélt édesapánkról. Pont, ahogyan Tamás tud beszélni valakiről. Pont úgy.
A külsőségekre fektetve a hangsúlyt. Ha valaki elront valamit, nem helyesen lép, vagy esetleg csal, csakis nevetséges külsőségeket tud felhozni tetteinnek magyarázatára. Mint ahogy én hivatkoztam a kicsempézetlen fürdőszobára a szökésem okaként.
Édesanyám is folyton csak osztotta a külsőségeket, és ez nálam, az Oroszlán karmám miatt..., nagyon bejött.
Édesanyámnak erős az árnyék-énje, mivel a Halak is, és a Rák is dupla jegyek, De a Napja is együtt álla Holdjával, és a Merkúrja a Szaturnusza, valamint a Lilithje a Jupiterrel..
A Rák-karmája miatt úgy tekint ránk, gyermekekre, a gyermekeire, mint valami, önkényesen és bármikor általa feláldozható dolgokra, akiket a saját érdeke szerint tehet-vehet és passzolgathat.
Én ebben a szökési játszmában az áru voltam. Anyámnak kellett egy ápolónő a nagymamájának, és kellettem azért, hogy megszabadulhasson a gyerektartástól. És az édesapámnál lévő gyermekek közül én voltam a hülye, aki vevő volt az uszítására.
Tamásnak meg díszmadárnak kellettem, trófeának, akit aztán a "rengeteg" "barátjának" mutogathatott volna. Valakit, aki "megmenti őt". És én vevő voltam a hősködésre a hiúságomnál fogva, az Oroszlán karmám miatt.
Amint megtudta édesanyám, hogy Tamással megismerkedtem, hirtelen előkerült, és elkezdett az édesapámat gyalázó üzenetekkel bombázni, és randit kért Tamástól, és fel ment azonnal a Tamás lakására, nem őt, mint a lánya lehetséges udvarlóját megismerni, hanem azzal szövetkezni, az édesapámtól való elidegenítésem érdekében. Tamás el is mondta később, hogy róla, vagy a szülei felől semmit nem kérdett, sem az irántam táplált érzelmei felől, hanem, végig csak édesapámat mocskolta neki. aki akkor még teljesen kívülálló volt. Én hevesen tiltakoztam az elején az általa állított igazságtalan hazugságok miatt, de egy idő múlva, főként, hogy egy idő múlva, ebben a témában egy követ fújtak Tamással, valahogy mégis be tudta ültetni a bogarat a fülembe, majd a fejembe. Ahogyan már sok más embernek is el sikerült azt az apa-ellenes bogarat a fejembe elültetni jóval azelőtt. Például az egy évvel korábban Gyergyószentmiklós mellett lezajlott Erdélyi Ifjúsági Táborban, a nevelés és a szülő - gyermek viszony témában ultra liberális eszméket valló MINTA-s fiatalemberek és lányok is. De erről majd a következőben.

Kedves fórumozók! A mostani hozzászólásomban a Minta táborban általam átéltekről szeretnék beszélni.
A Minta tábor az Erdélyi Magyar Néppárt ifjúsági szervezete által szervezett és lebonyolított tábor.
Elméletileg a politika iránt érdeklődő, felelősségteljesen gondolkodó fiatalokat összehozó tábor. Egy időben lett szervezve az Erdélyi Magyar Ifjak által szervezett EMI táborral, ahova az aktív Minta tagok ingyenes belépőt kaptunk, de külön táboroztunk, és időnként lementünk az EMI táborba.
Édesapám remélte hogy felelősségteljes, értelmes, megbízható emberek közé enged, de sajnos nem úgy történt.
Már a Gyergyószentmiklós mellett lévő táborozóhelyünk felé vezető úton olyan sátánian agresszív és butító zenét hallgattak, hogy egyből rossz kedvem lett. Ők meg rázták a fejüket és csodálkoztak hogy én miért nem élvezem a zenét. A mellettem ülő leányka, aki egy évvel volt kisebb nálam, el is kezdett kérdezgetni hogy cigizek-e, iszok-e? Én meg természetesen azt válaszoltam hogy nem. Erre ő: "Egy icipici sört, egy ujjnyit nem iszol meg a kedvemért?". És az ott eltöltött 5 nap, persze az EMI-sek által szervezett programokon való szórványos részvétel mellett, vagyis a meghívott előadók mondanivalójának az eléggé gyéren történő meghallgatása mellett, egyébről sem szólt, mint hogy folyamatosan de folyamatosan mindenféle cigarettával és itallal kínálgattak a fiatalok engem. És képzeljék el, kedves fórumozók, hogy a MINTA-s barátaim(?) fogadtak egy láda sörben hogy nem merek beleszívni az elektromos cigarettába.

És, az az imént említett leányka (Aki, mivel egy évnél kisebb, mint én, rögtön észre vettem hogy Vízöntő leszállóval rendelkezik, és aki ennek megfelelően is viselkedett, vagyis: Az ötletei dobálták őt ide-oda. Tehát hagyta hogy az ötletei vezéreljék.) végül meggyőzött arról, hogy szívjak bele a cigarettába.  Aztán a fiúk szórakoztak rajtam hogy szívathatnak vele, hogy csípős paprikás ízesítésű az elektromos cigaretta s azért csíp. Közben gondolom hogy a  benne lévő vegyszerek miatt, amelyek pont ugyanolyan károsak, mint a hagyományos szivarban lévők.
De az italt egyszer sem fogadtam el.
Az idősebbekkel jót beszélgethettem, meg pár fiatallal, volt olyan velem egyidős fiatal, aki külön megdicsért azért, amiért nem hagyom magam, és amiért ennyire szeretem és tisztelem a szüleimet.
De a nagyja csak a felelőtlenkedésre (hülyeségre) tudott biztatni. Közben, érkeztek valami szatmári fiatalok is, akik nekiálltak engem meggyőzni hogy ne mind hallgassak apumra, ne feküdjek le este 10-kor, ne mind hívogassam egyfolytában (Vagyis minden este 10 órakor, amire külön meg kért, és ami a feltétele is volt annak, hogy elenged a táborba.), és ne vegyen fel a telefont, ha hív. Másrészt hogy öltözzek ki ku.-sabban, fessem ki magam s eredjek a fiúk után.

Lent, az EMI táborban mindenki nagyjából kulturáltan viselkedett éjszaka is, nálunk meg a Minta táborban folyt a züllés. A fejem fölött szexeltek, mikor a leányka nevetgélni kezdett, mindenki tudta hogy mi van. Napközben is azok a furcsa páros játékok voltak, miközben mi, a többiek, akiket nem a szabad szórakozási lehetőség kihasználása érdekelt, beszélgettünk - ezek a párok mindenki előtt csókolóztak, nyalták falták egymás nyakát és fülét.
Szóval akkor, abban a táborban alaposan elültették a fejemben a bogarat. Rendesen mérges lettem édesapámra, amiért nem csaphatok eget rengető születésnapi bulikat, hogy nem növelhetem meg a hajam, nem festhetem ki magam, nem öltözhetek ki úgy, ahogy akarok, nem tehetek a testem különböző részeire piszingeket , nem tetováltathatok magamra semmit és főleg hogy nem fiúzhatok szabadon.
A mostani eszemmel szembe nevetném az akkori önmagam, azért, hogy ezeket véltem én szabadságnak és értékesnek, hiszen mindenem megvolt a szökésem előtt, ami a tényleges boldogságom eléréséhez, a megváltásomhoz hozzá segíthetett volna, és én mégis a világi élvezetek hajszolásáoz való korlátlan "jogomtól" való "megfosztottságom" miatt haragudtam egy kicsit már korábban is, az anyám folyamatos agymosásai következtében, de az EMI-tábortól kezdve, határozottan (De persze, csak alattomban, anélkül, hogy ezt ő tudhatta volna.) édesapámra.
No, aztán egy év múlva "szabaddá tettem magam" és nem is kellett olyan sokat várni arra, hogy megkapjam azt, ami nekem ezért a szabadságért, de főként az igazságtalankodásért jár.

Kétségbeejtő tényeket írtál ide kicsi Medárdám, nem is szomorúakat! Egy két részletet eddig is ismertem - pl. a téged ellenem - az apai kérés betartása ellen - uszító, liberális szatmári mintás faital- legények esetét. De az egész így együtt, kiábrándító, sőt, egyenesen dühítő, és arra késztet, hogy a hét folyamán lépjek ki az Erdélyi Magyra Polgári pártból, amely az egyedüli olyan párt Erdélyben, amely kizárólag az autonómia megszerzését tűzte ki célul, illetve, amit direkt azért hoztak össze az alapító tagjai, és hogy a bizalmamat és a barátságomat teljesen vonjam meg Tőke Ervintől, Mert, ha ennek a pártnak ezek a fiatal utánpótlásai - a Mintái" , akkor ilyen inkább ne is lenne!

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/