ASZTROLOGOSZ, Kozma Szilárd - karma-asztrológus fóruma

Asztrológiai fórum: Kozma Szilárd és asztrológus-barátainak fóruma
Pontos idő: 2024.03.28. 11:49

Időzóna: UTC + 2 óra [ nyi ]




Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 4 hozzászólás ] 
Szerző Üzenet
HozzászólásElküldve: 2014.03.09. 15:42 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.03.11. 22:01
Hozzászólások: 4221
Tartózkodási hely: Csíkszereda
V. A POLARITÁS ÉS A FOKOZÓDÁS TÖRVÉNYE, vagyis az állandó tágulásnak: A LÉTTÁGULÁSNAK, valamint A SZÉLSŐSÉGES LÉT- ÉS ÉLETHELYETEK SZÜKSÉGÉNEK a TÖRVÉNYE (A lelepleződés és a leleplezés szükségének a törvénye.)



Az apokalipszis, olyan (általában extrém) sors-állapotot, olyan idő-, tér- és helyzet-minőséget jelent, amikor és amelyben a dolgok eredeti értelme a felszínre kerül, világosan és egyértelműen megnyilvánul. Amit erről a jelenségről a legfontosabb tudni az, az, hogy az alkímia és az aritmológia tudományába beavatott János evangélista tulajdonképpen, ebben az eredeti értelemben használta az apokalipszis fogalmát. Az már a későbbi korok szellemi hanyatlásának, vagyis: megzavarodásának és elgyengülésének, elsötétülésének tudható be, hogy az evangéliumi Apokalipszist, a János spirituális allegóriájának a hatására, csak vérfagyasztó katasztrófák színpadi jelenetek sorozataként és hatalmas világégések színpadszerű tragédiáiként tudták a papok és más biblia-értelmezők elképzelni.

Abból, hogy sok esetben még a teológusok sem ismerik az apokalipszis fogalom eredeti értelmét – de legalább is, a kelletnél sokkal gyakrabban megfeledkeznek róla! – igen sok baj származott és származik még mindig, mindamellett, hogy egyes dráma- és regényírók, filmrendezők és persze, filmsztárok, igen jól meg tudnak gazdagodni, e történelmi méretű fogalomferdítésnek köszönhetően.
Mindezt csak azért tartottam szükségesnek tisztázni, a Polaritás törvényéhez írt bevezetőben, mert amikor leírom azt, hogy a Polaritás törvénye, az én számomra ez nem jelent mást mint az Apokalipszis törvénye. Tehát arra kérem az olvasót, hogy amikor ilyen formában használom ezt fogalmat, semmiképpen ne gondoljon „a világ végének a törvényére”. Másrészt viszont, arra is megkérem, hogy ezt, az én szellemi – spirituális látásmódomat ne tévessze össze senki a fent említett klasszikus, modern, vagy posztmodern szerzők hatásvadászó „írói erkölcsével”.


Annak ellenére tehát, hogy a neveltetésünk és a taníttatásunk által meghatódni szerető, liberális – humanistává ferdített képzetrendszerünk és érzelmi világunk erősen tiltakozik ez ellen, valamiképpen el kell mégis fogadnunk, legalább a hideg racionalitás szintjén azt, hogy a Polaritás törvénye, nem más mint a szélsőséges lét- és élethelyzetek létrejövési - KELETKEZÉSI SZÜKSÉGÉNEK (a szélsőséges lét- és élethelyetek létrejöttének és keletkezésének a szükségességének) az Egyetemes Törvénye! Vagyis azt tehát, hogy bizonyos körülmények között, szükség- és törvényszerű az, hogy szélsőséges és végletes helyzeteknek előálljanak, megtörténjenek.
Ez, a szélsőségek szükségének a törvénye, úgy működik, hogy amikor egy léthelyzet, vagy egy létállapot nem egyértelmű, vagyis, amikor zavaros helyezetek és állapotok keletkeznek, de ugyanakkor fontos az, hogy világos, egyértelmű és határozotté váljon a zavarossá vált helyzeteknek és folyamatoknak az ok-okozati összefüggése és egymáshoz való viszonyrendszere, akkor, a spirituális alapoknak (lényegnek) és a rendeltetési okoknak a tisztázódása, (megvilágosodása…) érdekében, a Polaritás Törvénye, egyértelmű és határozottan szélsőséges megnyilvánulási állapotokba – határhelyzetekbe hozza ezeket. Ezért, azt is mondhatjuk, hogy a Polaritás törvénye, nem más mint, a Lilith – jelenség által felkavart és indukált létezési jelenségek lényegi karakterének és rendeltetési okainak a kiderülése és kiderítése érdekében történő, határhelyzetek és határállapotok megjelenése és előállása szükségességének (szélsőséges helyzetekbe és határ-állapotokba kerülésnek) a törvénye.
Ezért társul e törvényhez analogikusan az alkímiai kiégetés művelete és ezt úgy kell érteni, hogy amikor például nem világos egy alkimista számára az, hogy mit akar jelenteni számára egy helyzet, vagy egy személy, akkor tudatosan erősíti, vagy provokálja (piszkálja) annak e helyzetnek, vagy személynek, a szerinte jellemzőbb vonásait, tulajdonságait. Vagy, ha nem egyértelmű, hogy mit akar mondani számára valaki, aki látszólag bolondokat beszél, ő is rá tesz néhány lapáttal a bolondságra olyan formán, hogy – lehetőleg, a jó ízlés és az etika bizonyos határain belül – elkezd az illető személynek még nagyobb szamárságokat válaszolni. Vagy, amikor kétértelműen viselkedik valaki, ő is el kezd, esetleg a bosszantás határait is súrolva, még annál is kétértelműebben (provokálóan) viselkedni, mindaddig, amíg az előtte „kétértelműen” viselkedő személy, idegességében, vagy felháborodásában le nem leplezi a korábbi kétértelműségével leplezett igazi szándékait.
A Polaritás törvénye tehát, a gyökerekig való átvilágítás és az igazság kiderítés-, az egyértelművé tevés, valamint a leleplezés és az ún. titok-megszüntetés törvénye. A fentiek alapján tehát, a Polaritás törvénye a leleplezésnek és a lelepleződésnek a törvénye, vagyis, a “beszédes” nyilvánosságnak és a társadalmi nyilvánvalóságnak a törvénye. („Amit a pincébe rejtettetek, azt a háztetőről fogják a fületekbe kiabálni.” - Jézus) A polaritás törvényéből következő provokáció módszerét tehát, mind a végső igazságot kereső, egzakt tudományok, valamint a gyógyítás és a jog- és igazságszolgáltatás különböző ágazatában, mind a bűnügyek kiderítésében, sikeresen és tudatosan alkalmazzák, mind a tudósok, mind a pszichológusok, mind a detektívek, az ügyészek és a vizsgálóbírók.
Ez a törvény számunkra a részre-tagolódás, a határozott materiális szám-érték, a mérték és a minőség kiderülését lehetővé tevő szélsőséges helyzetek szükség-előállásának a törvénye. Az alkímiában a kiégetés (calcinatio), művelet társul hozza, és a tisztulást célozza meg (egyértelmű állapotok és helyzetek előállítását). A Polaritás törvénye tulajdonképpen a fizikai létben egyértelműen megnyilvánult, két pólusú (Jin és Jang, Teremtő és Teremtés, stb.) Teremtett Világnak, az anyag poláris végleteiben történő egyértelmű értelmeződéseknek, vagyis a szélsőséges természeti – kozmikus helyzetekben és állapotokban létrejövő felismerhetőségi lehetőségeknek a Törvénye. A megfordulási (a nulla- ) ponthoz való eljutásnak, vagyis a végső határ elérésének és tovább: a határ (vagy a nulla) állapotról való visszafordulás szükségének a törvénye.
Az apokalipszis törvénye tehát, a Lilith által az isteni – kauzális lét határán keltett kauzális zavarok lényegi jellegének a felismerése érdekében létrejövő határállapotok keletkezésének és a határállapotokban (főként fizikai állapotokban, de vonatkozik ez a pszichikai – asztrális állapotokra is) történő konfrontációknak (konfliktusba kerülésnek) és a konfrontációkban történő tisztázódás szükségének a törvénye, alkímiailag: a tűz törvénye. Az emberi élet folyamataiban, ez a karmának (a káosz-résznek) az emberi individualitás öntudat-szűrőjén keresztüli megszemélyesítésnek, a karakter-alakításnak és a lényegi funkció felismerésének és az szerinti szerep-gyakorlásnak, valamint a gyökér-funkciónak megfelelő egyéni (individuális) szándék felvállalási szükségének a törvénye.
Az, aki nem akar róla tudomást szerezni, vagy nem akarja elfogadni a törvénynek az ő mindennapi életében jelentkező, általában a kényelmi és a biztonsági – biztosítási törekvéseinkkel ellentétes megnyilvánulási formáit, az naiv illúzió-kergető, érzelgős humanista személy. Olyan veszélyes idealista, aki nem veszi észre, hogy minél inkább akarja a „jót” és erőlteti annak a megvalósulását, amit ő, az egyetemes lét-rendeltetésről, illetve az egyetemes törvényekről való tudatlanságában jónak képzel, annak a naiv személynek és azoknak a tömegeknek, a dolgok és helyzetek annál inkább rosszra fordulnak a gyakorlati életében. Például, amikor vízcsap-hiba miatt, cső-szakadás miatt, vagy egyszerű feledékenységből, elönt egy lakást a víz, nem csak a károk helyre hozásával kell foglalkozni, hanem azt is meg kell keresni, hogy a lakásban élők között miféle érzelmi (érzelgős, érzelgési) túltengés van? Vagy, hogy milyen (az előbbi az ellentéte: ) érzelmek elfojtása került annyira határhelyzetbe, hogy egy ilyen nagyméretű sors-figyelmeztetés a családi otthonban szükségessé kellett váljon?! (Utólagos, a könyv kiadása előtti bejegyzés: Az, a kultúra és civilizáció-rombolás, amit a kétezer tízes évek közepén és az évtized második felében, látszólag az érzelgős politikusok és a nekik tapsoló, velük egyetértő nyugat-európai tömegek arab és afrikai migráció néven előidéztek, teljes mértékben megfelel a fent leírtak illusztrálására. Ugyanis nem csak a kiegyenlítődés egyetemes törvénye hatott oda, hogy a betegesen kényelmessé és ez által magzat- és gyermek-ellenes mentalitásúvá vált nyugati embereknek az élettereit özönlötték el a sok fogamzásgátlással egyáltalán nem élő migránsok, hanem ezen utóbbi mentalitás is homlokegyenest szemben áll a nyugat-európaiak dekadenciájával, és az ingyenélő szokásaik, a munkakerülésük viszont a nyugat-európaiak munka-alkoholizmusával.)
A polaritás törvényével és a történések szimbolikus jelentésével nem számoló, a másoknak (és persze, saját magának is) „minden áron”, sőt: bármi-áron jót akaró humanista ember sajnos, későre érti meg, hogy az ő szemében „jónak” számító dolgok erőltetése, mindig a visszájára fordul. Emiatt ez a jóember típus nem is képes észrevenni, hogy mennyire tévelygő, önámító és fantaszta. Ezért tévelygő fantaszta ma, majdnem az egész természet-nyomorító, természet-szennyező, természet-kizsákmányoló, a nyugati típusú civilizációban élő, a humanista-liberális eszmék szerint élő személy, sőt: majdnem az egész emberiség. És ezt, az egyre súlyosabb, sorozatos ökológiai katasztrófák bizonyítják a legjobban, de a migráció katasztrófája is! Kérdés, hogy a Polaritás törvénye miatt, mikor áll be az a nagy és végső katasztrófa, amely ráébreszti az ember önzését és kapzsiságát kiszolgáló és növelő politikát, tudományt és vallást? Mikor ébrednek rá ezek a humanista – vallásos népvezérek és tudósaik, hogy az ember egyáltalán nem azért létesült az anyagi világban, hogy a fejét a kellemes benyomások homokjába dugja. Nem azért, hogy, az anyagnak az egyértelmű és határozott vész-jelzéseit, huzamosan semmibe vegye, vagy elrejtse és elhazudja maga és mások elől, a nappali ébersége elől?
Ezért ma, szkeptikusan gátlástalanná, vagy idealista misztikussá válik a szellem-tudósok többsége is. De leginkább azzá válik, a kizárólag tudományosan gondolkozni törekvő absztrakt racionalisták csoportja is, akinek mindennapi ösztön- és vágy élete, a gyakorlati megvalósításai, ösztönös tettei, tetteinek célja és az egészségi állapota, illetve, a jóra való törekvései ellenére is, gyengén működik a biológiai szervezete. Vagyis, ma már nem tagadható le az, hogy folyamatosan betegségbe torkollnak az elméleti eredményeik, hogy ezek a gyakorlati eredmények, meredeken eltérnek az ők idealításától, a racionális gondolkozásának és elméleti elképzeléseinek az eredményeitől. Nem tagadható le ma az, hogy, aki a polaritás törvényével nem számol és mindig csak a konfliktus-mentes megállapodásra és a korrupt kiegyezésre, az ellentétek felszíni elkenésére („kezelésére”) törekszik huzamosan, szükségképpen a legnagyobb vészhelyzeteket idézi elő mind a személyi sorsában, mind a környezete életében. És ezt éppen úgy, mint a lenyugodni képtelen, mindig öncélúan háborgó, mindenért perlekedő és minden kellemetlenségért másokat felelősségre vonó, a karma törvényét nem ismerő, vagy letagadó örök-nyüzsgő személyek: ezek a „szellem-süketek”.
A föld élő világát kipusztítással fenyegető, halomban termelő és a sorsával szemben hiába „védekező” – tudományos civilizációnk nem más, mint a katasztrófa előidézési törekvések gyűjtőhelye. És ez csakis a Polaritás törvényének a jelzéseivel való, több évszázados szembeszegülésnek a következménye. Illetve, a természeti jelzések valós (spirituális és kauzális) jelentéstartalmának a figyelmen kívül hagyásának és a félre magyarázásának a következménye. Az ipar addig gyártotta az ember számára a természet nyers megnyilvánulásaitól való védekezési eszközeit: a termopán ajtókat és ablakokat, a klíma-berendezéseket, illetve a mind melegebb és melegebb ruhákat, cipőket, házakat munkahelyeket és iskolákat, illetve a kényelmi állapotokat biztosító, mind tökéletesebb biztonsági és kényelmi eszközöket és berendezéseket, amíg létrehozta a globális felmelegedést. Hogy ne beszéljünk az öncélú élvezeti és táplálkozási hóbortokat és fantáziákat kielégítő árucikkekről. Az egész városrészeket ellátó központi fűtések rendszeréig, amíg az ipari szenny és szmog következtében fellépett a planetáris üvegházhatás, vagyis a Polaritás törvényének a természetes következménye!
És, még akkor is, ha a világóceán képessé is válna minden ipari szemetet elnyelni és ezért végül mégis elkerülhetnénk az ökológiai katasztrófát az elkövetkezendő húsz év során, még akkor is, a fiatal férfiak nemzőképességének a sorvadása, mind a nők fogamzó képessége és gyermek-szülési képességének a csökkenése megmarad! Ennek a következtében, vagyis a férfiak egészséges sperma-számának a drasztikus csökkenése következtében, ha nem lenne invázió, száz év múlva nem lett volna már egyetlen olyan nyugati típusú civilizációban született szülőkkel rendelkező utód (ember) sem, aki ezeket a kényelem-okozó termékeket élvezze és aki a gazdaságilag biztosított lakásokat használja. Hanem csak az emigránsok unokái… De az európai Unió politikusai kétségbeejtően szűklátókörűek és eszükbe nem jutna, hogy a negyedik emigráns generációban, már az emigránsoknak az utódai is elveszítik a magzat-termelői és nemző- és a magzatfoganási képességüket. Vagyis az, hogy a megoldás egyáltalán nem az, ami szerint ők kapkodnak, hanem valami egészen más, ami az ő szűklátókörűen pragmatikus észjárásukkal teljesen ellentétes!
A polaritás törvényének erre a jelzésértékű, negatív következményére – figyelmeztetésére! – igazán oda figyelhetne a kényelmi – civilizációs megvalósításaira oly büszke nagyokos ember és meg kellene kérdeznie magától, hogy tényleges (spirituális) fejlődést ért-e el az emberiség azon része, amely képtelen a saját vér szerinti utódaira hagyni a mindazt, amit anyagilag létrehozott? Mivelhogy ezért a bőségért, nem csak öncélú munkával és kitartással, valamint szemellenzős szorgalommal kellett fizetnie, hanem főként azzal, hogy képtelenné vált önmagát biológiailag reprodukálni! – És nem véletlenül! Mivel: „Ami lent van, ugyanaz, mint ami fent van, és ami fent van, az ugyanaz, mint ami lent van.” Értsd ez alatt, hogy aki lent, a nemzőszerveinek szintjén steril, az szükségképpen fent, a pragmatikus értelmének a székhelye szintjén is steril, kell hogy legyen. Vagyis: az a szennyét mélyen a városi szennycsatornák rendszeribe rejtő, kényelmi-biztonsági civilizáció, amit a pragmatikus intelligenciájával létrehozott és amiben él, éppen olyan steril, és ezért könnyen fertőzhető és törékeny, mint a biológiai szervezete.
De az újságok és a vizuális média is, nap mint nap hírt ad egy-egy olyan, abszurdnak látszó végzetes balestről, amelyet az agyon biztosított, békés polgárok kénytelenek elszenvedni a „biztosra” biztosított és általánosan konfliktus-mentesre tervezett környezetükkel való, véletlennek képzelt, események következtében. Apropó, média: a fejüket a homokba fúró idealista misztikus azért panaszkodik, hogy a média inkább csak negatív híreket közöl, és mintha készakarva tömné a nézők – hallgatók képzelet-világát a negatív szuggesztiókat keltő borzalom-hírekkel. Holott az igazság ennek éppen az ellentéte: a nézők és hallgatók inkább az olyan hír-csatornákra kapcsolják a készülékeiket, amelyek ilyen jellegű – akár a végső megsemmisülésig is elmenő szélsőséges létállapotokat és tragikus élethelyzeteket bemutató hírekkel, és műsorokkal „szórakoztatják” őket. Ennek az oka éppen a Polaritás törvénye, amely ott van bennük a többi törvénnyel együtt és azt sugallja a számunkra, hogy nézzünk szembe és kíséreljük meg, metafizikailag értelmezni az ilyen szélsőséges helyzeteket és megkeresni a szörnyű eseményeket kiváltó tényleges ok – okozati összefüggéseket. De ez, a mély-tudattalan igényük egyrészt nem párosul megfelelő metafizikai szimbólum-értelmezési képességgel („tudással”, beavatottsággal).
Másrészt, a karmájuk hatására, épen, hogy a nyers tapasztalás elkerülési igényünk győzedelmeskedik, és így kényelmes fotelekben ülő, vagy még kényelmesebb kanapékon fekvő nézőként vesznek részt, csupán a szemünkkel és az eszükkel a tőlünk távol eső „borzalmakban”. Eközben a külső, valós benyomások nélkül maradó lelkük, tovább sorvad a maga közömbös nyugalmában és valós élmények utáni sóvárgásában, legyártja a karmájuknak megfelelő betegségeket.
A Nemek törvénye szerint differenciálódott embernek a környezetével való harmóniája elképzelhetetlen a polaritás törvényének számbavétele és tudatos alkalmazása nélkül. Vissza-út (visszazsugorodás) a meg nem-nyilvánulásba (az abszolútumba) nincs, amiként az anyánkba sem bújhatunk vissza. Mindig csak előre visz a létezés és az élet útja, a megváltást jelentő, karma-oldáson és kiegyenlítődési képesség-szerzésen alapuló, de az alaptulajdonságokat megőrző, spirituális fejlődés és tágulás irányába. A vissza-út, a vissza primitívizálódás, csak és csakis a zavarba, a tévelygésbe és az elveszejtődésbe, a káoszba, a megsemmisülésbe vezet. Ezért nem is létezik fejlődés kényelmetlen tapasztalatok árán megszerzett karmikus információkkal való konfrontáció és azok értelmi – spirituális feldolgozása nélkül. Erőpróbák kiállását követő megvilágosodások és lelki módosulások nélkül. Mint ahogy nem létezik kiigazítási igény sem, túlélt negatív élet-tapasztalatok és oldott, és meghaladott, vagyis helyesen értett, vesztesség-tudat nélkül.
Nem létezik tehát teljes megmenekülést jelentő egyéni megváltódás, éberen végig szenvedett és értelmezett, a teljes újjászületést előidézni képes, negatív határállapotba kerülések nélkül. („Az elsőkből lesznek utolsók és az utolsókból elsők.”) Ezért a teremtésben csakis előre, a spirituális tágulás, a spirituális tudatosság, a finomodás és fejlődés irányába, a minél szélesebb körű kiegyenlítődési képességek megszerzése által, lehet haladni, tehát a természet törvényeit elfogadó, azokhoz igazodó belső Világosság és a nyílt Szeretet folytonos egybehatolása és kiegyenlítődése irányába. És nem, a látszat-egység, vagyis a hamis egység és a külvilág átalakításával mesterségesen létrehozott boldogság megszerzése irányába. "A Kettőből az Egybe nem úgy jutok, ha visszafordulok, hanem, ha előrelépek a Háromba." – írja Hamvas Béla a Tabula Smaragdinában.
Semmiképpen nem kerülhető ki a Polaritás törvényének az értelmezésekor az Apokalipszis legmegbízhatóbb metafizikai életműve, a Hamvas Béla nevű magyar metafizikus-írónak az esszéiben lefektetett „tiszta” metafizikája. A Tabula Smaragdinához írt filozofikus esszéjében Hamvas kifejti, hogy a kétezer ötszáz évvel Krisztus előtt működő és tanító Hermetikusok, az általuk használt analógiás logika alapján megfogalmazták az ún. hermetikus tanaikat. Szerinte, ez a statikusan zárt analógiás rendszerben való gondolkozás ma, a több ezer éves "dialektikusan ésszerű, de ugyanakkor tragikus" történelmi gondolkozás bukása után, már nem felel meg a történeti (apokaliptikus) kor azonosság-ellentét logikáját követő gondolkozásunknak, vagyis a megváltás korának megfelelő hármas-egységben való személyes gondolkozás logikájának. Ennek, a Hamvas szerint a megváltás korára jellemző logikának az érvényessége és használhatósága mind nyilvánvalóbb lesz a történeti korban létrehozott filozófiák sterilitása után: "Az analógiás logikának a történet előtti őskor (archaikus kor) felel meg. Az azonosság (ellentét) logikának a történeti kor felel meg. Az (hármas) egységlogikának a megváltás (szabadság) kora felel meg. A szabadság (megváltás) kora a történeti kort és az archaikus kort nem helyezi hatályon kívül, hanem azokat önmagában úgy egyesíti, ahogy a Három egyesíti az Egyet és a Kettőt." - írja Hamvas Béla a Tabula Smaragdináról szóló, aritmológiai tanulmányában.
Miért is fontos tudni mindezt a polaritás törvénye kapcsán?
" - Mert a megkülönböztetés következménye lehet az egyesülés, de a minőségtelen szétválasztás eredménye mindenkor és mindenképp csak az összetévesztés, vagyis a konfúzió." - Mondja Hamvas Béla. És tovább:
„Megkülönböztetni annyit jelent, mint a polaritás törvényét helyesen alkalmazni, vagyis minden minőséget a másiktól külön (minden személyt a másiktól külön) mint önálló egységet (szabadon) megérteni és felfogni.” „Csak pontosan megkülönböztetett minőségek és elemek (személyek) egyesülhetnek (minősülhetnek egybe). A szétválasztott, de nem megkülönböztetett minőségek (személyek) csak összezavarodnak, és nem hatják át egymást az egység és a szabadság szellemében. A tulajdonságok (minőségek) egymástól való pontos megkülönböztetése, magában hordja azok egyesülését. ...” „Ki van zárva, hogy meg nem különböztetett elem a másikkal egységbe tudjon lépni. Legfeljebb vele összezavarodik. És: KI VAN ZARVA, HOGY AZ EMBER, AKI NEM TELJESEN SZABAD, A MASIKKAL KÖZÖSSÉGET ALKOSSON. Ki van zárva, hogy az emberben egység támadhasson az összes tulajdonságok és képességek önállósága nélkül. Ha az elemek között egyenlőség van, az egység lehetetlen, mert az egyenlőség az egység megrablása. Ahol egyenlőség van, ott az egység ki van zárva. Önmagammal nem egyenlő vagyok, hanem egy. A fiú az atyával nem egyenlő, hanem egy.”
„A személy egyetemessége nem polaritásában, hanem trinitriátus voltában nyilatkozik meg. Ugyanis a nemiség polaritását magában hordja ugyan, de azt ellenpontozza a másik nem ellentétes polaritásával és a kettő közepében ott áll az egységesítő szellem. A személyben a hím nem (lélek, Egy, elektromos, kiáradás, kisugárzás, aktív, termékenyítő) és a nőnem (test, Kettő, magnetikus, vonzás, beáramlás, passzív, befogadás, termékenyülő, stb.) közepe a Három, vagyis a Szellem." (Hamvas Béla: Tabula Smaragdina.)
E kis alkímiai kitérő után, amelyből remélhetően kiderült, hogy az apokalipszis törvénye a megkülönböztetés és a megnevezés, vagyis az alapfunkcióba való helyeződés érdekében, létezik, vagyis a Lilith-zavaroktól való megszabadulás érdekében létezik, vegyük vizsgálat alá a Polaritás Törvényét a Hermetikusok megfogalmazásában: "Minden ami megnyilvánult dupla. Minden dolognak két pólusa és két véglete van. A hasonló a nem hasonlóval egy lényegű. Az ellentétes pólusoknak egy a lényege, de különnőző vibrációs fokozatokon léteznek. Az ellentétek érik egymást. Minden igazság csak fél igazság és minden paradoxon feloldható." - Minden poláris ellentét kiegyenlíthető. A polaritás törvénye alapján tehát, minden dolognak, folyamatnak, jelenségnek két ellentétes pólusa van és ezek a pólusok egyazon dolognak vagy jelenségnek a szélsőséges, ellentétes és különböző megnyilvánulási formái, egymással ellentétes szélsőséges állapotai. A komplementerei. A pólusok közötti ellentétek az Abszolút Szellem állapotában nem léteznek. Ott a feszültségek nem ellentétek, hanem az első Lilith hatására zavartan árnyalódott azonosságok. Ezért, a fizikai – anyagi megnyilvánulások világában, a teremtésben is, az ellentétek nem mások, mint egyazon jelenség (őserő) különböző vibrációs szinten létező megnyilvánulásai. Így például a forró és a hideg, annak ellenére, hogy ellentétes megnyilvánulási formák, valójában a hőnek nevezett jelenségnek az erős jelenléte és hiánya, illetve a hőnek a különböző vibrációs fokozaton álló megjelenési formái. Ha megfigyeljük a szobahőmérőnket például, soha nem leszünk képesek egy fix pontot meghatározni, ahonnan a meleg kezdődik és ahol véget ér a hideg.
Ugyanezt a jelenséget észlelhetjük a világosság és a sötétség esetében is, amely jelenségek a fizikai fény jelenségnek egy adott térben való teljes, vagy mérsékelt fokú létezésének, vagy teljes hiányának a következménye, illetve a fénynek különböző vibrációs szintű megnyilvánulási szintjének a következménye, és ezt a kettő közötti különbséget mindössze a két vibrációs fokozat különbsége határozza meg. De vegyünk egy összetettebb pszichológiai példát: a szimpátia és az antipátia, a szerelemi odaadás és a szerelmi gyűlölet esetét. Ez a két különböző lelki állapot, látszatra teljesen különbözik egymástól és ellentétes egymással, de ha jól megvizsgáljuk őket, kiderül, hogy mindkettő egyazon kauzális jelenségnek: a karmikus kapcsolódásnak és harmóniába kerülési kényszernek (provokált kiegyenlítődési szükség-állapotnak) a különböző vibrációs szintű megnyilvánulási formája. Ezért lehetséges az, hogy ugyanaz a személy, egy nagyon kis időintervallumon belül is, mind a két érzés átélésére és kinyilvánítására is képes, ugyanazzal az egy személlyel szemben. Főképp, akkor, ha az illető személyi horoszkópjából kiolvashatóan, a lelki-szellemi struktúrájában túlnyomó többségben szerepelnek a tűz és a levegő elemek szerinti karmikus vonások. Ha tehát a Lilithje és a Sárkányfarka ezek valamelyikében áll.
A polaritás törvényének a megismerésével és megfigyelésével, valamint a törvény tudatos alkalmazása segítségével maximálisra tágíthatjuk mentális képességeinket – tudásunkat, szellemi tisztánlátásunkat. Csak el kell, hogy fogadjuk azt a tényt, hogy a boldogságunk elérése érdekében, időnként és bizonyos körülmények között, igen is, természetes és szükséges hogy határhelyzetbe – határállapotba kerüljünk. Hogy határhelyzetekben is, lehetőleg céltudatosan cselekedjünk. (És ugyanúgy elfogadjuk azt is, hogy a körülöttünk élőknek, a szeretett családtagjainknak szintén szüksége van erre!) Jó tehát, ha nem hadakozunk az ilyen, feszített figyelmet, türelmet, kitartást és koncentrációt igénylő kényelmetlen fizikai és lelkiállapotok és élet-helyzetek bekövetkezésével szemben, hanem őrködünk a lelkünk és tudatunk felett, hogy azok ne zavarodjanak meg, amikor a Ritmus és s ciklus törvényének is megfelelően, határ-állapotba, vagy konfliktusba kerülünk. Sőt, még inkább jó az, ha mi magunk tegyük lehetővé azt, hogy, amikor ez szükséges, akkor ezek a szélsőséges határ-helyzetek, akár természetjárás, akár küzdősportok gyakorlása által, bennünk ellenőrzötten és némileg irányítottan bekövetkezhessenek. (Ilyen a köznapitól eltérő erőfeszítést és figyelmet igénylős sportolás, vagy esetleg a spirituális megvilágosodást is előidézni képes, kreatív egyedüllét, tehát az ún. remetéskedés, valamint a mágikus és a kiegyenlítődési képesség megszerzése és fenntartása szempontból igen nagy fontossággal bíró böjtölés is. Ezek régebb pl. megelőztek minden vallásos évfordulót és ünnepet.)
A mai ember ebből semmit nem tart be. Sőt, a vallásos ünnepeket megelőző időszakban pl. ahelyett, hogy elvonulna a világi nyüzsgéstől, és lecsendesedve gondolkozna, vagy meditálna, mesterséges boldogságkeltési céllal: ajándék-vásárlás miatt, összevissza nyüzsög a nagy áruházak emeletein. És ünnepkor mindent össze vissza eszik és iszik, és rossz lelki és testi közérzet formájában és betegség formájában, szélsőséges esetben utcai baleset formájában éli meg azt a határállapotot, amit elvonulással és böjttel, egészségesen és jó érzésekkel kellett volna megélnie.
Ha törekszünk kapcsolatba lépni és harmóniában élni a polaritás törvényével (pl. rendszeres sportedzések formájában, vagy természet-járások formájában, ahol, maga a természet részesít a polaritás törvényének megfelelő élményekben) és nem hagyjuk, hogy kényelmi – biztonsági szempontok és mesterséges boldogság keltési (élvezet hajhászási) képzetek szerint éljünk, lehetségessé válik bennünk az azonos jelenségeknek a pozitív (az egyetemes evolúcióval nem ellentétes) és negatív polaritású megnyilvánulási formákkal való harmóniába kerülése. Sikerülhet a polaritás egészséges átélésére való ráhangolódás. Sőt: amennyiben ebben tapasztalt személyekké válunk, a hozzánk közelálló, de a kényelmetlenséget és a számukra bizonytalannak tűnő állapotokat kerülő személyek alacsony vibrációjú lelki állapotát is, átbillentethetjük magas vibrációjú spirituális megvilágosodási képességgé, kiegyenlítődési élményekké, alternált átélési képességgé.
A fontos mindig az odafigyelés és a megkülönböztetési képesség fenntartása ahhoz, hogy mindig a tárgyi és a szellemi valóságnak megfelelően, tehát az igazság szellemének megfelelően, helyesen értelmezni és értékelni tudjuk a környezetünkben létező és végbemenő folyamatokat és jelenségeket. Ha megértjük, hogy a szélsőséges helyzeteket és ellentéteket tulajdonképpen az egységbe való visszakerülés, tehát az egységesülés szüksége hozta létre. Azt, hogy a Fehér is és a Fekete, a hideg lés a forró és a többi szélsőséges ellentétes állapot is egyazon jelenségnek a két különböző polaritású megnyilvánulása, akkor nem ellenkezünk és ellenkezve nem erőszakoskodunk az ellentétes természeti és pszichikai jelenségekkel szemben, valamint ezeknek a kiegyenlítődési, illetve különbözési törekvésével szemben.
Akkor fogjuk tudni, hogy mikor mit kell tennünk, mire kell törekednünk a megváltásunk érdekében még a szélsőséges sorshelyzetekben is. Általában, hogy tehát mikor kell dolgoznunk vagy pihennünk, mikor kell harcolnunk vagy békét kötnünk, mikor kell koncentráltan valamire figyelnünk és intenzíven gondolkoznunk és, hogy mikor kell ellazulnunk, vagy szórakoznunk, stb. És azt is, hogy a poláris szélsőségekben megtisztított imaginációs – kiegyenlítődési képességeink segítségével, hogyan lehet rendezetten harmonikus állapotba hoznunk a lelki világunkat. És hogyan hozhatjuk harmóniába a lelkünket a környezetünkkel, az adott kényelmes, vagy éppenséggel poláris, tehát drámai sorskörülményeink mentális és spirituális feldolgozása segítségével. Hogyan tisztíthatjuk meg az ideatestünket, a pszichikai és a fizikai testünk megtisztítására és magas vibrációs szintre való emelésre való törekvések segítségével. (De azt is meg kell értenünk, hogy a szélsőséges és ellentétes megnyilvánulási formák, vagyis a polaritások nem és nem (!) azonosak a nemek különbözőségével! Hogy tehát a nemek szerinti, lényegi különbözőség, nem és soha nem azonos a polaritás szerinti nem-lényegi, hanem mindössze állapot szerinti különbözőséggel!)
Ezt a polaritás törvénye és a kiegyenlítődési szükség szerinti mentális törekvést nevezik a Hermetikában mentális átvitelnek – transzmutációnak. E magas fokú éberséget és nagy türelmet igénylő transzmutáció segítségével, a külső rosszat (határállapotot) mindig belső tudássá és kiegyenlítődési képességgé (spirituális tágulási folyamattá, megvilágosodási élménnyé, vagy szeretet-áramoltatási folyamattá és ezáltal boldogságérzéssé) változtathatjuk a saját személyünkben. Így a személyünkön belül, a belső élményeink által, harmonikusan kiegyenlítődhetünk a Vibráció és a Képzelet törvénye tudatos alkalmazásával. Tudatos változtatásnak, vagyis mentális alkímiának is nevezhetjük ezt a Poláris eljárást, vagy fehér mágiának.
Akik nem ismerik és nem tudatosan élik meg az egyetemes törvényekkel való „objektív” (tehát az ő akaratuktól függetlenül is létező) külső-belső kapcsolatukat, akarva, vagy akaratlanul, de fekete mágiában élnek. Hiszen, ahelyett, hogy megoldandó problémaként fognák fel a poláris (szélsőséges) élethelyeteket, gondolatban és érzelmileg is ellenségeskedve e kényelmetlen helyetekkel szemben, szűnetlenül negatív szuggesztiókat (sötét és tragikus színezetű jövőképeket) hoznak létre a képzelet- és gondolatvilágukban, és alacsony vibrációkat hordozó, ellenőrizetlen lelki élményekkel és folyamatokkal, vagyis negatív jelen-képzetekkel és jövőképekkel küzdenek önkéntelenül és öntudatlanul. Negatív, és mivel visszaható, ezért rájuk nézve is káros, mindig a rosszra, a bajra és a veszedelmekre, vész-helyzetekre és végzetes állapotokra hangolódó (ráállított) félelem-teljes érzelmekkel és vészterhes sors képzetekkel nem lehet rá jönni a szélsőséges sorshelyzetek helyes megoldására.
És csak azért van ez, mert nem ismerik, illetve nem ismerik el, a saját életükben a Polaritás törvénye következményeinek (megnyilvánulásainak) a jogosságát. És inkább állandóan csak lázadoznak, ellenkeznek képzeletben és gondolatban és érzelmileg a náluk, illetve az akaratuknál és a kényelmi – biztonsági vágyaiknál erősebb törvényekkel szemben, amely ellenkezés, ahelyett, hogy kivédené, semlegesítené a törvények hatását, éppen, hogy kiváltja azoknak a szélsőséges sorshelyzetek bekövetkezését, amelyekről félve képzelegnek. Így mindössze annyit érnek el, hogy csak felerősítik a bennük és általuk is önkéntelenül működő mágikus erejű, képzeletük által, az egyéni karmájuknak a zavaró hatásait. Ezért is, viselniük kell és el kell szenvedniük a tudatlanságból és szeretetlenségből, vagyis a karmikus egoizmusukból és ennek megfelelő rejtett agresszivitásukból eredő félelmeik megvalósulásával járó sors-konfrontációt.
A külső anyagi világbaba vetített, faragott képű démon-képzetből eredő ellenséggépeikkel és végső soron: a két pólusú teremtés (vagy legalábbis a két pólusú irányítottság és befolyásoltság) tévképzetében gyökerező racionálisnak gondolt hitüknek a következményeit.
Aki nem érez rá, vagy nem ébred rá a sorsa szimbolikus jelzései által rávezetve, vagy valakitől kapott tudatos okítással (neveléssel, vagy beavatással), a fizikai dimenzióban (a földi életben) megnyilvánuló poláris és szélsőséges élethelyeztek fontosságára – vagyis, aki nem jön rá a földön (természetben) való létezésnek és a testben való lét-állapotnak a rendeltetésére és funkciójára -, az nem is értheti meg az élete értelmét. Vagyis, a szellemi öntudatnak és ez által az Isteni szellemnek az emberi testben való létezése értelmét. És lett légyen bármilyen értelmes személyről is szó, vagy bármilyen jó és pozitív, veleszületett személyi tulajdonságokkal és képességekkel rendelkező személyről szó, és lett légyen bármilyen szerencsés csillagzat alatt született személyről is szó, annak az élete előbb-utóbb (legkésőbb öreg korában) zavarodottá, értelmetlenné és ez által felesleges testi betegségek által okozott szenvedésekkel telítetté válik. Annak, örömben és derűsen telt napok helyett, ürömmel és keserűséggel telt sorssá változik az élete legkésőbb öreg korában.
A fizikai világban élesen és határozottan megnyilvánulni képes polaritás által, a fizikai létnek és a biológiai létezésnek van ugyanis a legnagyobb és legfontosabb szerepköre a megváltásban. Vagyis, mind az egyetemes létben, mint az emberi életben, létezik olyan helyzet, amikor éppen a Lilith által felbolygatott és egymással szembe kerülő, egymás szétzúzására, kizárására és egymásnak a minden elképzelhető és elképzelhetetlen módon történő tönkretételére igyekvő léterők között megvalósul a kiegyenlítődés, amit egyetemes megváltásnak nevezünk. A megváltás felé vezető „lét-programot” az Abszolút lét-tudat indítja el, annak érdekében, hogy ez által egyenlítse ki egymással és újra egyesítse a Lilith jelensége által a visszájukra állított ősideákat és így mentve, kijavíthassa azokat. –
Jézus volt talán ennek, az egyetemes kiegyenlítődési lét-rendeltetésnek az első felfedezője (a megváltás hirdetője és tanítója). Ő annyira fontosnak találta a fentiek a megértését (az ember számára a legfontosabb tudni valók megértését és ennek a természeti sorsnak az elfogadását!), hogy ennek a poláris-sors elfogadáson alapuló kiegyenlítődési szükségnek a szimbólumává változtatván önmagát a keresztre feszítette. Tudjuk, hogy tudatosan provokálta mind a zsidó vallásvezetőket, mind a cinikus Poncius Pilátust, hogy azok ne tudjanak kitérni keresztre feszíttetése elől.
A kereszt – amint azt a kereszténység és az asztrológia szoros kapcsolatáról szóló tanulmányomban erre rámutattam! – a természeti élet jelzései által lehetővé váló sors-értelmezési lehetőségek feltétlen elfogadásának és a személyesen megtapasztalt és átélt természeti – földi jelek és jelzések megértésének a szimbóluma. Ő a Szaturnuszi őselvvel való azonosulás szükségének a jele! Így tanította meg Jézus és tette felejthetetlenné és kikerülhetetlenné, az utolsó, beavatási leckéjét (az emberi szívből kitörülhetetlen keresztre-feszítettség szimbólumával) az emberiségnek a személyi sors-felelősség és a megváltásnak: az élet alap-rendeltetésének tanát. Ez szerint tehát, a szellemi jelenségeket és folyamatokat tükröző, illetve a szellemi információt magába befogadni, őrizni és visszaadni képes anyag természetes állapotaiból és szimbolikus jelzéseiből kell és lehet elsősorban a lényegi sors-következtetéseket levonni. Vagyis: a szellemi erők által létre hozott és azok által működtetett anyagi világnak a szimbolikus jelzéseiből kell tanulni, és nem a vallásos mítoszokból, vagy a misztikusan egzotikus fantazmagóriákból!
Jézus, aki leginkább ismerte a szellemi világ törvényeit és a sorsmechanizmusokat, nem tért ki mágikus erejű misztikus trükköket alkalmazva a sorvállalás elől, hanem tudatosan elfogadva, szembe ment a törvények összhatásával, jelezve az által, hogy ezzel a végső tanításával, személyesen is, az emberi élet rendeltetésének és céljának a szimbólumává változott. Hogy nem létezik fontosabb dolog az ember életében, mint a tudatos sorsvállalás, amelyben igen is van helye a „beszédes” szélsőségnek. Mert van olyan zárt szellemi, vagy lelki állapot is, amikor csak és csakis azok képesek ráébreszteni a közömbös, és a jóléti és az élvezeti hajszába beleszédült embert a látszatokon túli valóságra. Amikor csakis azok által történhet meg a tehát helyes és a spirituális sors-értelmezés. Persze, ez is csak akkor, ha előbb a természeti létezés rendeltetése (pl. a testi és a lelki fájdalom metafizikai értelme) meg van értve, fel van fogva és el is van fogadva a személy részéről.
Az életnyerési lehetőségben bízó politikusok, valamint az okosnak, vagy bölcsnek mondott értelmiségiek, a keresztény papokkal és vallásvezetőkkel együtt, de a misztikus hetet-havat összehordó csoda-guru, és vajákos csodabogár-kozmetikus mysztész (újabban: ezoterikus terapeuta és tanító) egyaránt nem érti azt, hogy az anyagnak, illetve az anyagból keletkező tárgyi valóságnak (rögzíthető, tehát nem letagadható, és nem megmásítható tárgyi információnak és az intellektuális, vagy a szellemi megértésnek, a fundamentális (szakrális!) funkciója és fontos szerepe van az egyéni megváltódásban, éppen úgy mint az egyetemes kiegyenlítődésben, az abszolút létállapotba való visszatérésben.
Az én volt-feleségemnek az önmegvalósítást ígérő (Szahadzsa) a jóga-tanfolyamban hirdetett egzotikus boldogulási lehetőségeiről szóló misztikus fantazmagóriáktól való meghatódása és családbontásig menő észveszejtése, azért vágott nagyon mellbe (hiszen megrettentem attól a gondolattól, hogy amennyiben ilyen csodás béke-megvalósításokra adta a fejét, ez azt jelenti, hogy a családot szét fogja bontani), mert korábban ezerszer elmagyaráztam neki azt, hogy éppen annak az érdekében lett létrehozva az anyagi (poláris) világ és a biológiai élet, hogy az ember, annak a segítségével kijavíthassa a képzeletvilágában, a karmáját képező, hibás valóság-értelmezési reflexeit. Illetve, hogy az embernek a szélsőséges tapasztalatai által is, a benne megtestesült Abszolút Lény megtisztíthassa a teremtés folyamata közben meghibásodott ősideáknak egy részét. Hogy azért figyelmeztet arra Jézus, hogy fontos a szélsőséges állapotokat – a keresztet – elfogadva, az anyagnak a ránk vonatkozó, tehát személyes üzeneteit kell megfejtenünk és nem, többnyire mentális kábulatot okozó, misztikus állapotokat megélnünk! Ezért mondj azt, hogy ismerjétek meg az igazságot és az majd boldoggá (szabaddá) tesz benneteket. És főként azt, hogy gyümölcséről ismeritek meg a fát! (Tehát az anyagi megvalósításáról: realizációjáról ismeritek meg a jó, vagy a káros eszmék valós értelmét: a gyermekei egészségéről és jól neveltségéről a tanítót!) És persze, mindazt, ami az anyagnak és a tárgyi valóságnak ebből a különleges, megváltási funkciójából következik.
Egyetlen más, létezési forma (spirituális struktúra) sem teszi lehetővé azt, amire a poláris állapotokat határozott formákban megjeleníteni képes anyagban lehetővé válik! Ezért az anyagnak határozottan megváltást szolgáló, ún. szakrális képességei és tulajdonságai vannak. Ilyen például az, hogy az anyagi struktúrákat létrehozó, vagy az anyagi struktúrákba beléhatoló szellemi információt visszatartja és raktározza (befogja és tárolja). És ezt úgy, hogy az anyagba raktározódott szellemi információkat utólag ki lehet olvasni, a kauzális jelentésüket időtálló módon is, meg lehessen fejteni. Tehát úgy, hogy az éppen vizsgált anyagi formát létre hozó szellemi – spirituális struktúrának a jellegét, sokáig vizsgálni- és ha szükséges évszázadok, vagy évezredek múltán is, ellenőrizni, illetve értelmezni lehet! De ugyanakkor éppen az anyag ez információ- rögzítő – raktározó képességének köszönhető az is, hogy az a szerv, vagyis az emberi agy, aminek a segítségével ezeket az információkat az anyagi formákból ki lehet olvasni és egymással össze lehet hasonlítani: tehát, hogy az emberi agy létre jöhetett! És az is egy ilyen szakrális tulajdonsága az anyagnak, hogy befogván az információt, magán keresztül tovább tudja vezetni lineárisan és rendezetten, nem kaotikusan.
Sőt: a befogadott információ és energia hatására, lényegi minőséget is képes változtatni és átalakulni más anyagi állapottá, de szintén lineárisan és követhetően, ellenőrizhetően és értelmezhetően. Vagyis: vizsgálhatóan. Valamint, hogy a formaváltása közben, a zavaros (Lilith jellegű) információktól megszabaduljon (a víz pl. miközben gőzzé változik, majd vissza hull a földre. Vagy amikor megfagy, majd kiolvad). Vagyis: az anyag képes arra, hogy az ember érzékszervei és azokhoz kapcsolt értelme által, ellenőrizhetően tükrözze az őt létrehozó lényegiséget. És ez által a határállapotban levő, semleges anyag egyértelmű leleplezőjévé válik az általa leképezett, vagy az általa tükrözött szellemi jelenségeknek. Így például karmikus késztetéseknek is, ami által a Lilith jellegű zavarodott szellemi információkat (kapzsiság, uralkodási és irányítási mánia, öncélú élvezet- és kéjvágy, lustaság, félelem, sértettség, harag, gyűlölet, bosszú, irigység, stb.) ki lehet szűrni és vissza lehet változtatni a megfelelő pozitív struktúrákká, ami által a bennünk található hibás idea-kvantumok kijavítódnak.
Minden más létezési formában az információ zavartalanul tovább halad és kaotikusan szétáramlik – szétgomolyog és szétfoszlik ködszerűen, és persze, annál jóval gyorsabban, mint a fizikai köd. És ez akkor is így van, vagyis, akkor is átváltozik az információ a köztes létben, ha lényege szerint változatlan marad és akkor is, ha lényegét képlékenyen megváltoztatva, valami más idearendszerré változik. Ezért, csak és csakis az anyagban, illetve az anyagi létezési forma információ-tükrözési és az információ-tárolói, információ-rögzítői tulajdonsága miatt, lehetséges számunkra – anyagi testtel és szervekkel bíró lények számára! – az információ-olvasás és az információ-értelmezés, és persze, a tárolt, vagy olvasott – értelmezett információk karmikus jellegének a kiszűrési lehetősége és az egyszeri, vagy többszörös, de mindig megbízható, kauzális információkhoz vezető utak megkeresési és vizsgálati lehetősége. Vagyis: a cáfolhatatlan és rejthetetlen és hamisíthatatlan igazság amit az anyagi megtestesülés lehetővé tesz, és amely az „Ami fent van, ugyanaz mint ami lent van” abszolút lét elv alapján, pontosan és tökéletesen, tehát nem hamisan elferdítve, nem homályosan és nem zavarosan, hanem tisztán és biztosan tükrözi a szellemi valóságot!
Hogy ez miért annyira – szakrálisan! – fontos, hogy három törvény is (a mágia, vagyis: a teremtés törvénye, a karma törvénye és a Polaritás törvénye!) biztosítja és szabályozza ennek az elvnek a fennmaradását és érvényesülését? – Éppen azért, mert az anyagnak az akadály, illetve tükör, vagy befogó – kaptáló, de főképpen a rögzítő tulajdonsága nélkül, lehetetlen ellenőrizni és kiszűrni, majd megállítani és megszüntetni az idea-világnak és a szellemi világnak, sőt: az asztrális (érzelmi és érzéki) világnak a Lilith-hatásai által okozott torzulásait, szennyező, romboló és az ember esetében: önromboló természetét, az öncélú és önveszejtő örvénylését. Azért válik ugyanis Teremtővé az első Lilith provokáló hatására, az abszolút lét egy része, illetve azért nyilvánul meg teremtőként, és azért hozza létre végül ezt, a szakrális tükrözői és rögzítői tulajdonságokkal rendelkező anyagi létformákat, hogy ez által folyamatosan növelje azt, amit mi boldogság-állapotként érzékelünk. És főképpen: azért jött létre a végtelen anyagi univerzumban egy ilyen galaxis (Tejút), és abban azért jött létre egy ilyen bolygórendszer (Naprendszer), és azon belül egy éppen ilyen – és nem más! – összetett mozgású és vegyi összetételű bolygó, amelyen lehetővé vált a szellem által működtethető és ellenőrizhető és értelmezhető biológiai struktúrák – földi lények! – kialakulása, hogy létrejöhessen az ember! Azért tehát, hogy az embernek a segítségével, az embernek a boldogságra való törekedései által és az emberben, a Lilith által okozott, zavarodottságot, kábulatot, fertőzöttséget és a szellemi – mentális torzulásokat kijavíthassa. Mert ami „lent”, tehát a látszólag a gravitáció ereje által sűrített és szilárdított anyagban van, ugyanaz van „fent” a szellemben, az ideavilágban is!
És ezért ennyire egyedülálló és rendkívüli és fontos tehát az anyag és a poláris – természeti létezés: Mert főképpen a szélsőségeiben képes visszatükrözni, és megbízhatóan pontos információt adni arról, hogy mi történik a legmagasabb – legfinomabb – dimenziók szintjén, ahol a finom zavarok és torzulások majdhogynem érzékelhetetlenek és egyedül a Polaritás törvénye, az ami képes kiszűrni és a megtisztítás – kijavítás érdekében, az anyagi világba „le nyomni” ezeket. És semmilyen más létforma nem képes erre a kinagyításra, a „megfoghatóvá”, megragadhatóvá tételre, és semmilyen más létformának nem lehet ekkora és ennyire kihagyhatatlan szerepe a spirituális és a kauzális kiegyenlítődés lehetőségeiről szóló információ-olvasásban, értelmezésben, az információ-közvetítésben és a visszavezetésben, a Lilith hatásaitól való megszabadulásban!
Ezért szakrális a polaritásokat felerősítő és kiemelő anyagi világ, ezért szakrális a földi lét, ezért szakrális az élet és ezért szakrális az embernek a teste, illetve az embernek a megváltódási képességek megszerzésére – elérésére „beprogramozott” földi sorsa, a gyakorlati sorstörténete, és a boldogságra (kiegyenlítődésre) való törekvése! Ezért szakrális a kereszt, ami nem más, mint az anyagi világ e szakrális mivolta tudatosításának és elfogadásának az ősi szimbóluma. Ebből, a szakrális szaturnuszi (és ezért majdhogynem csalhatatlan!) szellem - anyag, anyag - szellem relációrendszerből nyeri az asztrológia azokat a személyi sorsprogramokra vonatkozó, biztos információit, vagyis azokat, a spirituális-energetikai struktúra-tömörülések minőségére (egyéni karmájára és megváltási, megváltódási sorsprogramjára) vonatkozó információkat, amelyekből, sajnos, akár még bizonyos jövő sors-eseményeket is ki lehet számítani (sajnos!) a fel nem ébredt, tévelygő személyek esetében. (De csakis az ők esetében!) Persze, hogy semmilyen más humánus tudomány-ág nem képes ekkora egzaktsággal ilyen mély szellemi jelenségeket (És főként: torzulásra való hajlamokat) megállapítani. Tehát: sem a teológia, sem pszichológia, vagy a pszichiátria.
És ezért megváltás ellenes, és ezért Isten ellenes, és ember-ellenes minden tárgyi hamisítás, minden információ-ferdítés, minden hazudozás, kábulat, ámítás, intrika, korrupció és mindenféle csalás. Ezért az egyik legfőbb vétek az emberi életben, az információferdítés, vagy az információ-titkolás, a valóság-hamisítás, az információ-rejtés, a titkolózás, vagyis az anyag által biztosított tárgyi információ elrejtése, elferdítése, megmásítása, hamisítása. És a boldogság – megváltódás elérése érdekében, ezért fontos a lényegi értelem kiderítése és felszínre hozása! Vagyis, a mindent fenekestől felforgatni és a fejére állítani képes polaritás törvénye miatt, van eleve kudarcra ítélve hosszú távon minden jósolgatás eredménye, a sorssal szembeni biztosítás, vagy például még a nyugdíjaztatás is. Mert nem azért élünk a földön és az anyagban, hogy abban berendezkedjünk és bebiztosítsuk magunkat az ellen a rendeltetési kényszer ellen, hogy folyamatosan értelmezzük a bennünk (szervezetünkben) és a kívülünk (a külső természetben, a világban, a családunkban) történő események által hozzánk „szállított”, minket folyamatosan korrekciós szükségekre figyelmeztető sors-jeleket!
Ezért mindenféle önámítás és az önkábítás is megváltás-ellenes (antikrisztusi), és rendeltetés-ellenes aktus, annak ellenére, hogy az enyhe kábulat pillanatnyilag hamis egység-állapot eredményez és emiatt a boldogság illúzióját kelti. Ezért, amikor ezt szélsőségesen művelik: a valósághamisító, tehát a hazudozó és csaló személyek sorsában, valamint azoknál is, akik minden áron be akarják magukat biztosítani az élet változásaival szemben, idejekorán megjelenik a halál. De legalább is, egyszer csak megjelenik az életsorsukban a végzetes korlátozás és a helyben tartás „átka” (vagyis a boldogulásra való képtelenség). Ilyenkor azt mondhatjuk misztikusan allegorikus szóhasználattal, hogy az illető személy életében, megjelennek a leépítés és a leépülés, a visszafordítás – visszaküldés (Szaturnusz) angyalai (sorserői!). Ezek a lebontási folyamatok, adott esetben éppen cukorbetegség, rák-betegség, baktérium és vírus-támadás, vagy funkcionális szervi zavarok, károsodások formájában is jelentkezhetnek. Hiába, hogy egy bizonyos ideig jól élnek a „tettesek”, mert előbb, vagy utóbb, de valamilyen formában, mind „rosszul járnak” azok, akik egoizmusukban túl sokáig és úgymond extra mértékben hazudoznak és csalnak.
Például, olyannyira bele jönnek a hazudozásba, hogy egy idő után, már maguk sem képesek megkülönböztetni a hazugságaikat a tárgyi világ által mindig egy az egyben megjelenített gyakorlati valóságtól. A valóságot attól, amit ők hamisítottak és hazudtak. Nem másért, de így a valós kiegyenlítődést és a valós kiegyenlítődés által biztosított valós egységesülést lehetetlenné teszik a saját számukra. Akik hazudozásaikkal sokáig hamisították a szellemi folyamatokat és jelenségeket megvilágító tényeket: a Világosságot és hamisításaikkal a megváltás földi megvalósulási lehetőségeit gyengítve, vagy azt önkéntelenül blokkolva, erősen elferdítették elsősorban önmagukon belül, az ő személyi tudatuk legfinomabb mélységeiben élő kauzális öntudat számára a tárgyi (anyagi) valóság által tükrözött és tárolt spirituális (erkölcsi) információt, előbb utóbb bekerülnek a megsemmisülés hosszú, vagy gyors kimenetelű örvénynek a vonzásába. Ezért kell meghalnia a természetes élet-ciklusa előtt, tehát 84 éves kora előtt, minden olyan személynek, aki a tárgyi valóság által tükrözött szellemi információt valamilyen módon, huzamosan és intenzíven rejti, vagy titkolja.
Nem csak hogy nagyszabású, hanem rendkívüli spirituális ismeretekkel bíró – többek között a szent korona mágikus értelmét spirituális mélységeit ismerő – személynek, Eőry Karátson-nak a korai haláláról kellett értesülnöm ezelőtt három évvel. Döbbenetes volt, hogy éppen azt fejtegettem a számára néhány héttel korábban az élettársa által rendelt horoszkópjában, hogy attól a súlyos állami titoktól, vagyis, attól a titok-rejtő kódtól, amit a memóriájában hordott – és ami miatt már korábban is részesült olyan halál-közeli élményben, hogy KGB-s kémek megpróbálták halálig menő kínzással azt kiszedni belőle – bármilyen módon is, de minél hamarabb meg kell szabaduljon. Sajnos, a horoszkóp készítésének az időszaka késeinek bizonyult a számára, mert a titok-tartásban – vagy valami másban? – Karátson akkor túllépett bizonyos Szaturnuszi határokat és hiába küldtem el a horoszkópja hangfelvételeit az akkori tartózkodási helyére: Afrikába, mert az ottani technikai körülményei, már nem engedték meg, hogy a súlyos titoktól való megszabadulás szükségességéről szóló feltárásaimat meghallgathassa, mivel maláriában meghalt.
Ezért kell megszűnnie minden emberi kapcsolatnak, amelyben az igazság (Plútó) fénye egy bizonyos mértéken felül kiveszik, vagy el van nyomva és le van fojtva valamely fél részéről. A Szaturnusz szellemisége az, amely ezt a mértéket és arányt megállapítja és az életet, vagy azt a személyi kapcsolatot, vagy kapcsolatrendszert, amely a titkolózás által el volt ferdítve, előbb erősen megzavarja, aztán elzárja, majd elfojtja és felbontja - megszünteti. Így kényszerült rá a valóság-érzékelési képessége teljes elvesztése árán, az én, hosszú éveken át velem szemben titkolózó volt-feleségem is, arra, hogy a családunkat elhagyja, és sokáig otthon, és család nélkül tévelyegjen tripla Rák-karmával. Hogy az elhagyott gyermekei közelsége nélkül járja éveken át az isteni fény helyett, az önző (misztikus) önmegvalósítás lidérce által világított, kietlen és steril életnek e fájdalmasan szomorú ősvényeit. Majd, amikor új családot alapított, ugyancsak egy hazugság-rejtő titokra, abban sem találhatta meg a boldogságát szegény.
Hiába magyaráztam neki, az anyagi poláris (apokaliptikus) létállapot és a természeti (fizikai és pszichikai) életnek a spirituális-tükör és szellemi adatrögzítő (szakrális!) mivoltának és funkciójának a megváltás elérésében elfoglalt kikerülhetetlen és nem eléggé hangsúlyozható fontosságát! Mert Ő ehelyett, egy lelkes jóga-oktató misztikus fantazmagóriáit (Lásd ide vonatkozóan kiemelt fontossággal bíró, keleti aszkéta-tanokat és az öncélú fakír-gyakorlatokat, a steril aszkétai és fakír életcélokat.) és az édesanyja irracionális – spekulatív gondolkozását választotta. Ezért ő máig képtelen levonni az anyag visszajelzéseiből a gnosztikus megismerés segítségével történő logikus következtetéseket. Múló illúzióként kezeli a megváltás magvalósítása feltételeit jelző és az egyetemes törvények szerint strukturálódó anyagi formaváltások jelzéseit, de főként az a legnagyobb hibája, hogy közönyösen kezeli az emberi test fájdalom- és örömjelzéseit! Ehelyett a fájdalom, a betegségek és a nyomor üzeneteivel szemben a közömbösség és a flegmatikus viselkedést próbálja gyakorolni!
A keleti misztika megelégszik a metafizikai jelenségek és kinyilatkoztatások elméleti (spekulatív filozófiai) értelmezésével és az anyagot illúzióként kezeli, miközben az anyagnak a szellemre visszaható üzeneteit, valamint az anyagi törvényekből és az anyagi formák változásaiból kiolvasható lényegi és kauzális információkat ignorálja, elveti. De legalább is, az azokkal szembeni közömbös magatartást és alapállást, a fájdalom és mindenféle más érzékelés megszüntetésének a szükségét tanítja. Ezért idegenkednek a Jóga-guruk, a reiki mesterek és más szent-jelöltek a tárgyi valóságra koncentráló, misztifikáció-mentes asztrológiától, azt hirdetvén, hogy az asztrológia által jelzett karmikus meghatározódások, egy csapással megszüntethetők és meghaladhatók a misztikus jóga meditációk és a jógi életvitel által.
Ez, az anyagot illúziónak tekintő hindu vallásnak és egyes jóga-tanoknak a kauzális káprázata akkora, hogy egy törékeny kicsi albán apácára – „Teréz anyára” – volt szükség, hogy egyszerű gyakorlati – keresztényi tetteivel a keleti misztikusokat elgondolkoztassa és felmutassa azok számára az áldozathozás és a kegyelet-gyakorlásának, illetve a test ápolásának az üdvösség-hozó hatalmát, a közvetlen és gyakorlati segítségnyújtás, az együttérzés és a gyakorlati törődés spirituális fontosságát! És ennél a pontnál elérkeztünk el a Polaritás Törvénye szélsőségesen (a mindennapi élet szintjén egyesek számára tragédiák formájában jelentkező) apokaliptikus hatásának az értelmezéséhez. Meg kell vizsgálnunk tehát, hogy a Polaritás törvénye miért változik a katasztrófák és a tragédiák törvényévé, bizonyos szélsőséges, valóság-tagadási, valóság-ferdítési helyzetekben? Amint korábban írtam, a Polaritás törvénye a szélsőséges megnyilvánulások szükségének a törvénye, és így, analogikusan a Mars és az Uránusz által megtestesített ősi teremtőerő és a Kiégetés (Calcinacio) alkímiai művelete, valamint a határállapotokat őrző és ellenőrző Szaturnusz által megtestesített őserő kapcsolódik hozzá.
A Mars az abszolút szellemnek a teremtést folyamatosan elindító (berobbantó) és a teremtési folyamatokat állandóan fenntartó ősereje. Valamint, ennek a szellemnek a teremtés határállapotaiban (a természeti világban) történő feltétel nélküli (minden természeti, vagy mesterséges korlátot leromboló) megjelentetésének az ősereje. A Marsi őserő hatására a dolgok és jelenségek, nem csak beindulnak, de egy bizonyos létezési határon túl, mindig eljutnak egy bizonyos szélsőséges megnyilvánulási formához (konfliktushoz, harci kényszerhez, háborúhoz, tragédiához, megrázó sors eseményhez, betegséghez, balesethez, sebesüléshez, más katasztrófához, vagy tragédiához, magas vérnyomás állandósulásához, vagy annak a drasztikus csökkenéséhez.), vagyis az egyik szélsőséges pólus szerinti megjelenéshez, szélsőséges formához. Ezáltal egyértelművé válik az, hogy miféle jelenség és milyen esszencia húzódik meg a felszíni látszatok által eltakart mélyben: mi is annak a lényegi jelentése, amivel találkoztunk? Pontosabban: mi is az a spirituális lényeg, amivel hatalmas tömegek a tragikus katasztrófáig elkerülték a szembesülést, és a szembenézést, hogy mi az, amivel nem akartak egész népek számolni és konfrontálódni? Hogy mi az amit elrejtettek a nemzeti büszkeségük, vagy a vallásos fanatizmusukkal önmaguk elől még gondolatban is és így megfosztották magukat annak a lehetőségétől, hogy a kézenfekvő természeti igazságot belássák? Ekkor kerülnek abba a szélsőséges helyzetbe, hogy végzetes módon fizikailag kapcsolatba kerülnek annak a létesszenciának a valamelyik szélsőséges megnyilvánulásával, amely szellemi igazság meglátása lehetősége elől, eltakarták a szeműket.
Például, a háborúba sodródás és háborús tragédiák esetén, vagy az ún. meghűléses betegségek (influenza) akárcsak a közúti balesetek esetén is, elmondható, hogy az igazság kimondásának a sorozatos egyéni, vagy csoportos elmulasztása, az igazság elrejtésének, illetve az igazságért való harc huzamos és többszörös elutasításának, elhárításának, vagy kikerülésének, kicselezésének a következtében kerülnek az emberek ilyen szélsőséges és csoportos tragédia-állapotok őrvényébe.
Az anyagi (fizikai) világ végül is olyan atomi részecskékből tevődik össze, amelyeknek a 99,9 százaléka üres térből áll és az ezen a téren belül, az atommag körül mérhetetlen nagy sebességgel körben forgó szub-atomi részecskék képezik az atomnak az anyagát, amelyek végső soron szintén csak olyan alacsony rezgési állapotba került energianyalábok, amelyek sűrűsödött információt és egyedi kódokat tartalmaznak. Ezeknek az egymástól függetlenül és állandóan mozgó energianyaláboknak a seregei képezik azt a számunkra szilárdnak tűnő létezési állapotot, amit anyagnak nevezünk. Ebből, a határ-állapotba került, információs – energetikai nyalábok által formált atomok által létrehozott anyagi struktúrákból kialakult organikus természet, illetve a biológiai élet, nem más, mint a Teremtés rendezett határállapota, határlét-tudata, amely által és amelyből vissza kell fordulni a kiegyenlítődési és megváltódási folyamatok irányába az abszolút léttudatnak (az Én-nek) a személyi megvalósítása irányába.
Az embernek mint Isten Első Ideájának (Adam Kadmon), illetve mint Isten határ állapotba került ősideájának az a dolga, hogy saját lényén (személyén) keresztül, saját természeti részével és az által, közvetlenül megtapasztalja, megértse és átvilágítsa, majd a benne szunnyadó kiegyenlítődések megszerzése által, a fizikai létben (is) megnyilvánuló Megváltódási – Kiegyenlítődési lehetőségek felé irányítsa, a Lilith jelenség által indukált karma-zavarokkal impregnált, tudattalan képzelete idea-elemeit. Az ember ősideájának és ezáltal minden egyes ember személyének megváltó funkciója, az Abszolút-állapotot visszanyerő szerepe van a létezésben. Nincs ettől az egyetemes funkciótól különválasztható rendeltetése és célja egyetlen (egyéni) emberi életnek, vagy ha úgy tetszik, egyetlen emberi léleknek sem! Ez az eredeti rendeltetésnek a beteljesítése, illetve a spirituális összeköttetésnek a megvalósítása és folytonos működtetése a fizikai létnek a jelzés-értékű közvetlen megtapasztalásán keresztüli értelmezéseken múlik. Annak a következtében viszont, hogy a Polaritás törvénye miatt, ez a közvetlen tapasztalás nem jár mindig kellemes érzésekkel (sőt!) és az anyagi formákkal való konfrontáció kényelmetlen, az ember egész értelmével és képességével azon munkálkodik, hogy ettől a közvetlen – kellemetlen – tapasztalástól megkímélje magát és, hogy a közvetlen tapasztalatokkal szemben bebiztosítsa magát.
A természetet és ezzel lassan-lassan az emberiséget is, szennyezési katasztrófába és öntudati – lelki nyomorba sodró, egyéni és csoportos, politikai és gazdasági ambíciók, illetve a tömegmanipuláció által, tovább is lehetővé tett önkényeskedés, tehát a nyílt, vagy a rejtett elnyomás, majdnem jelentéktelen a materialistákra és a vallásosokra egyaránt jellemző természet- és sors-ellenes, tehát: Isten-ellenes, és közvetlen tapasztalat-ellenes, védekezési- és elhárítási törekvésekhez képest. Az egészségünk megbomlását előidéző lét-képzeleti tisztánlátás elvesztéséhez, illetve a természettől és az Istentől való elszakadáshoz vezető téves alapállást elsősorban a Polaritás törvényének a hatásaival szembeni védekezési törekvéseink hozták létre és ennek a téves alapállásból eredő tudományos – politikai törekvéseknek a fenntartása és a fokozódása sodorja ma az ökológiai és a nép-egészségi katasztrófa felé az emberiséget és a természetet. A civilizációs katasztrófa-helyzetnek az első és legfontosabb okát nem is a gazdasági kapzsiság és nem a hatalmi törekvések képezik. A katasztrófa-helyzetet a fájdalom megszűntetésére, a természetes fájdalmakat és a természetes nehézségeket okozó összes lehetőségeknek a kiiktatására való tudományos – technikai törekvéseknek (a természettel való közvetlen kapcsolatból eredő kellemetlenségek, nehézségek elhárítására való humanista törekvések okozzák. Vagyis a Polaritás Törvényének a természetes tapasztalatok általi átélésével szembeni védekező törekvéseknek) az együttese.
A létezőnél nagyobb boldogságra, tehát a más állapotra való sóvárgás következtében megnyilvánult Teremtőnek a határhelyzete, illetve határállapota, nem más, mint a legalacsonyabb rezgési fokon létező anyagi világ. Ennek része a természet és az ember. Az ember viszont, az individuális tudatában megjelenő egyetemes léttudatán keresztül, közvetlenül, illetve, a képzelete által közvetve, vissza- és előrekötődik a Teremtő- és a Magváltó Abszolút létbe. („Én az Atyától jövök és az Atya bennem van és én az Atyában vagyok. És Ti bennem vagytok és Én bennetek vagyok.”) A fájdalom, viszont egy olyan metafizikai alapú jelzőrendszer, amely nem csak az élet fenntartását és fennmaradását hivatott biztosítani, hanem megváltódáshoz szükséges mentalitás-változtatási szükségekről is, olyan pontos jelzéseket képes adni, amelyeket nem hagyhatunk figyelmen kívül. Illetve nem hagyhatnánk, ha nem léteznének a fájdalomcsillapítók. A civilizált bűnbeesés első oka az, hogy a fájdalom jelzéseit semmibe véve, vagy azt különböző eszközökkel elfojtva (fájdalom-csillapítók, más gyógyszerek, zsibbasztó szerek, védő öltözetek) a személyi spirituális struktúránkban létező, karmikus sóvárgások hatására, öncélú élvezeteket, kalandokat és kábult állapotokat hajhászunk.
Az asztrológiában például, a kereszt a Szaturnuszi erők szimbóluma és ezért, a rendeltetésünk szerinti életfeladatok végrehajtását és a tapasztalást, illetve a feladatok végrehajtását segítő érzékelést és az észlelést, és így a fájdalmat is jelképezi. Ezért, a komolyan felkészült asztrológusoknak világos, hogy a tapasztalás – szenvedés – nem egy „véletlenszerű” vak-anyagi abszurditás, vagy egy szeszélyes isteni elképzelésből lett rossz-nyavalya, de nem is egy heroikus és szentimentális szenvelgési lehetőség a drámát játszani szerető személyek számára, hanem mint olyan információszerzési lehetőség, amely a személyes tudati fejlődést és a kiegyenlítődési képességek kifejlődését hivatott szolgálni. Ebben az értelemben tehát a fájdalom a spirituális (örök) és személyes tudatosodást: az emberben, az ember által megtestesült Teremtő és a Teremtés (természet) közötti kiegyenlítődési folyamatot hivatott szolgálni.
Hamis az európai eredetű, keresztény-ellenes koncepció, miszerint az ember azáltal tanul és fejlődik spirituálisan, hogy az agytevékenysége segítségével megfigyel és memorizál valamit, vagy azáltal, hogy logikailag sikeresen levon bizonyos következtetéseket a természetben észlelhető törvényszerűségekből és azokat a maga hasznára próbálván fordítani, bizonyos intellektuális műveleteket végez a kikövetkeztetett és memorizált információkkal. Ahhoz, hogy valamit lényegeset megtanuljunk, egészen közeli kapcsolatba kell kerülnünk az illető jelenséggel, nem csak agytevékenységünk és észlelő képességünk (intellektusunk) által, hanem a lelkünk és fizikai testünk közvetlen tapasztalatai, érzéki benyomásai által is. A közeli (közvetlen, illetve személyes) kapcsolatlétesítés, a legtöbb esetben szenvedéssel jár, hiszen nem minden esetben lehet harmonikus a találkozás, mert a határozott (fizikai) helyzetünk (és állapotunk) miatt az információ-csere nem minden esetben történik anyag-bomlás, illetve testi érzékelési nehézségek nélkül és testi zavaroktól mentesen.
A kreatív tudatosodás, a spirituális információszerzés erőfeszítést kíván és a téves irányban tett erőfeszítéseink fájdalommal (abbahagyási, elkerülési kényszerítő-jelzésekkel) járnak. A fájdalomnak, vagy a kellemes érzésnek a foka az, ami jelzi a világos tudatunk számára azt, hogy a kapcsolat a személyünk által intenzívebben megtestesített lételvek és azon lételvek között, amit képvisel az a jelenség, vagy az a tárgy, amivel személyesen kapcsolatba kerültünk, mennyire harmonikus vagy diszharmonikus. A fájdalom, és a szenvedés, illetve a kellemes érzés tehát az a misztikus információ-forrás, ami arra figyelmeztet, hogy valami mást kell tennünk, mint amit addig tettünk, illetve, hogy mentális (mentalitásbéli) irányt kell változtatnunk az őserőkkel való kapcsolataink helyreállítása és harmonikus (zavarmentes) folytatás érdekében. Márpedig az ember a legtöbbször pontosan ennek ellenkezőjére, vagyis arra használja az intellektusát, hogy ezt az információ-forrást (mármint a fájdalmat) az életéből kiküszöbölje. Ahelyett, hogy megkeresné a helyes szellemi irányt, illetve kipróbálná, hogy melyik a helyes cselekvés, ő arra használja fel értelmét, hogy elfojtsa a fájdalom-tünetek rendszerét különböző eljárásokkal, terápiás módszerekkel, receptekkel, technikai eszközökkel, vagy éppenséggel misztikus gyakorlatokkal és mágikus praktikákkal. (Lásd a fakírokat.) Mindezt ahelyett tehát, hogy odafigyelne: mire is akarja figyelmeztetni őt a felettes Énje (lelkiismerete, egyetemes felelősségérzete), a fizikai testén keresztül a fájdalom jelző rendszere segítségével.
A sok fájdalom-kiküszöbölési harcnak, fájdalom elfojtási törekvésnek, tünet elfojtási és tünet kiirtási trükknek, a "kezelésnek" és az elkenésnek, vagyis az információ-ferdítésnek és információ-titkolásnak, természetesen még több betegség-tünet, vagy balesetnek nevezett, sokkal durvább fizikai jellegű, fájdalmas "találkozás", vagyis a fizikai test szintjén elviselt károsodás lesz a következménye. És ha a betegséget sikerül is valamennyire kiküszöbölni különböző tudományos módszerek segítségével (és az úgynevezett gyógyszerek, vagyis a hamis anyagi információ segítségével), valamint a modernizált ókori és középkori mágikus eljárások segítségével, ez a tudományos győzelem talmi. Az ember (a személy), a Karma, valamint a többi egyetemes törvény összesített hatásának a következtében, egyre bonyolultabb és nehezebben értelmezhető konfliktusos élethelyzetekben találja magát, ami nem engedi öt szabadnak (boldognak lenni) mindaddig, amíg az eredeti életfeladatát meg nem oldotta, vagyis a saját keresztjét fel nem vette.
A kereszténynek nevezett egyházi intézmények papjai, és főpapjai, valamikor talán tudatosan, de ma már inkább ártatlanul és tájékozatlanságból eredő jóindulattal – a materialista koncepciók tudományos rögeszméitől és a szenvelgő humanizmus korrupt moráljától immár ők is végképp megzavarodottan félrevezetik magukat és híveiket, amikor nem értelmezik a konkrét személyre vonatkoztatva Jézusnak azt a sors-logikai kinyilatkoztatását, miszerint: "Az én terhem könnyű és az én igám gyönyörűséges". Ők sem értik azt az egyszerű igazságot, miszerint a tudatosan felvállalt életfeladatok megoldása valójában könnyű és végső soron a legtöbb örömet és gyönyört okoz az embernek, mivel éppen erről szól az eredeti rendeltetés: a még nagyobb boldogság elérési lehetőségéről. Ez – és csakis ez – az életfeladat teljesítés okozhat kauzális öntudati örömet minden egyes személynek, mivel erre vagyunk „beprogramozva”: ez a Teremtés ős-oka és értelme! A keresztény papok tehát, nem értvén azt, hogy lényeg szerint, miről is van szó e kinyilatkoztatásban, kinevezik Jézust Istennek – Isten egyedüli fiának! – és teljesen irreális, szenvelgő és drámai pateizmussal, rákenik azt, hogy ő egyedül, mindenki számára megelőlegezve, véghez vitte már előre a megváltást. És ettől kezdve, mindent rákennek a Jézus különleges és rendkívüli – Isteni! – személyére, (holott semmiféle rendkívüliségről nincs szó, hanem éppen fordítva: Jézusnak sikerült az egyetemes rendet megvalósítani emberi személyében), aminek következtében az emberiség azon része, amely magát kereszténynek nevezi, elvágyik a polaritás világából és valósággal rejtőzködik és rohangál a személyi életfeladatai elől, egész életében. Ezért persze, még többet kell szenvednie, mintha nyugton maradna.
Sok misztikus iskola, spirituális irányzat bukik meg és válik nevetségessé pontosan azáltal, hogy nem akar tudomást szerezni és nem akar számolni a polaritás törvényének a szükségével és a hatásaival. Ezért például a világbéke eszméjét hirdető vallások és jóga-rendszerek hívei és fővezérei közéleti, vagy magánéleti háborúskodásba kényszerülnek azáltal, hogy a mindennapi nyílt szembesülés és a becsületes konfrontáció (a harc) szükségességét letagadják. És ezáltal, állandóan a tudattalanjukból felszínre törekvő, de oda visszaszorított és lesüllyesztett obskúrus – misztikus ellenségképek külső megjelenési formáinak (az ellenségeknek) a drámai hatása és a megfelelő ellenség-képzetek szellemi lidérc-nyomása alatt kényszerülnek élni. Elég arra gondolni, hogy minden konfrontációt (rosszat és gonoszt) az ördög mesterkedéseire kenő, a világbékét és a békés szeretetet hirdető régi kereszténység hatásövezetében zajlottak le a legkegyetlenebb háborúi az európai történelemnek. És, ugyancsak a nyugati civilizációnak táptalaját képező, humanista keresztény iskolákban felnőtt politikusok, mérnökök és tudósok közreműködésével jöttek létre az emberpusztítás "legcsodálatosabb" eszközei!
És azt se feledjük, hogy, ugyancsak a polaritás törvényének köszönhetően, az embervadászatra betanított kutyákkal, és géppisztollyal őrzött, haláltáborok is az örök békéről és a mennyei szeretetről megható himnuszokat daloló kereszténység népeinek a politikusai hozták létre. Az viszont már egyenesen nevetséges, hogy miközben az Indiából származó, különféle jóga- iskolák szent gurui és lámái, szintén az egyetemes béke eszméjének hirdetésével hódítanak nyugaton, az Indiai kormányok politikus vezérei és diplomatái – akik valamennyire mégis csak kell ismerjék ezen ősi indiai vallásos eszméket! – nem is olyan régen, még folyamatosan bojkottálták a nemzetközi atom-leszerelési tárgyalásokat. Hogy Indiában az egyik legerősebb parlamenti erőt éppen az Indiai Kommunista Párt képezi! A végtelen szeretetről és örök békéről prédikáló gurukat nagylelkűen nyugatra exportáló hatalmas országnak ezek a csoda-misztikus politikusai mindig készen állnak egy Pakisztánnal szembeni atom-háborúra. Ha ezeket is végig gondoljuk végre, és nem csak a tradicionális misztikus – rózsaszínű szemüveggel nézzük Indiát, Kínát, vagy akár Tibetet, talán érthetővé válik, hogy a Polaritás Törvényének ismeretében és annak értelmében, miért tartotta Csuang-Ce a szenteket egyenértékűnek a rablógyilkosokkal? Amennyiben ugyanis, a gyakorlati valóság előtt szemet lehunyva sokáig hirdetik az egyik végletet, ott menthetetlenül jelentkeznie kell a másik végletnek is, mint Európában a terrorista cselekményeket végrehajtó arab emigránsok.
Azért, hogy a Polaritás törvénye szellemében, a valóságot elfogadva, annak megfelelő életmódot élhessünk, le kell mondanunk a kényelem-vágyunkról és el kell sajátítanunk és fel kell vállalnunk az igazság-védelmező, az igazság kiderítő és fenntartó harcosi mentalitásnak a filozófiáját, ami szerint, keresztényként, mindig az anyagi – tárgyi valóság által jelzett igazságért való harc szellemében kell élni. Ez azt jelenti, hogy a sors-teremtő imaginációd tisztán tartása és zavartalansága érdekében a belső korrupcióval folyamatosan le kell számolni, és a külső – világi – korrupciónak nem kell engedni, hogy rést és behatolási felületet nyerjen a te sorsodba és életedbe, még a legszertetettebb családtagokon keresztül sem. Sőt: azok részéről aztán pláne nem! Hamvas Béla írja valahol, hogy „Jézus az emberrel való kiengesztelődést tanította ugyan, de a korrupciónak soha egy fél lépést sem engedett.” A nagy kérdés persze az, hogy igazából mi is és, hogy hol kezdőik a valóság-hamisítás és a korrupció, és mit neveznek igazság-elfogadásnak és törvényes toleranciának a korrupcióval való puszi-pajtáskodás és szerelmes egyesülés helyett. A harc útján való bátor haladás, a harci-készség gyakorlása, harctól való nem félelem viszont, előbb-utóbb kideríti és megmutatja számodra a különbségeket.
Az igazság kiderüléséért és érvényesüléséért folytatott harc útján, tehát és a polaritás törvényével való harmonizálódási lehetőségek útján való járás az Isten útján való járást kell tehát választani a hazug-békének és a hamissággal szembeni, meghatóan szentimentális toleranciának az útja helyett. A harc útján való járás, az „Ami fent van, ugyanaz, mint ami lent van.” – egyetemes igazság szellemében való életvezetést jelenti, a kegyes hazugságok és taknyos békék labirintus-járása helyett. A harc útja a „Gyümölcséről ismeritek meg a fát.” – igazságnak a szellemében való eljárás alapállása. A szemet szúró igazságok fenntartásának az útja, a látszatkeltés és a látszatok szerinti életvitel helyett. A harc útja a jelennek a jövő nevében való nem elárulásának az útja. A harc útja a júdási, és fausti és ézsaui külső és belső árulások, a betegség és hamis-szeretetet hozó szövetkezés ellenes magatartásának az útja. A harc útja a sorsvállalás, tehát a keresztvállalás útja, és ezért ez a boldogságnak az útja, amiről azt mondja Jézus is, hogy „Az én terhem könnyű és az én igám gyönyörűséges.”
Ezért a harc és a Polaritás útján járni azt jelenti, hogy a téged a „helyes útra” (pl. a húsevés útjára, vagy a zsákmányleső huncutkodások útjára, a részegeskedés és az abortuszok útjára, valamint a perverzió, meg a dekadencia, na meg az irigység, a neheztelés, a látszat-örömök, a hamis mosolygások, és a hátba-támadások, stb. útjára) vissza téríteni akaró „jóakaródnak” – aki lehet éppen az édesanyád, vagy a testvéred, vagy a szeretőd, vagy a férjed-feleséged – a törekvéseit és ügyködéseit a legnagyobb nyíltsággal leleplezed és elhárítod. Hogy ezeknek az irányodban, a te korrumpálásod és imaginációd zavarása irányában kifejtett ún. mentő-akcióit kegyetlenül elhárítod és vissza vered. Hogy a mézesmadzagjaikat elutasítod, és így magadat a rossz lelkiismerettől és a lelkiismeret furdalástól, és ez által belső nyugtalanságtól és a tudati és életképzeleti zavartságtól megmenekíted.
A harc és a Polaritás útján járni azt jelenti, hogy a Marsi és az Uránuszi energiákkal és az életenergiákkal nem kell gazdaságilag spekulálni, vagy spórolni, hanem, konfliktus, vagy csalás esetén, mindig a Polaritás törvénye szellemében eljárni és kiégetés műveletét mindig alkalmazni. Vagyis a korrupciónak és a zavarosságnak és a hamisságnak a szélsőséges helyzetbe tolásának az alkímiai műveletét mindig bátran alkalmazni.
És azt, hogy amikor valaki a környezetedben spekulál, huncutkodik, ravaszkodik, ámít, vagy önámít, kétkedik és kételkedik, kétszínűsködik, annak a kifejtett hazugságrendszerét szélsőségessé duzzasztod és rápakolsz még néhány lapáttal annak érdekében, hogy a zavaros elméletnek, vagy az ellenérték és az áldozat nélküli profitálás reményében szőtt cselnek az alattomos volta lelepleződjön. És, ha ez nem vezet eredményre, akkor az illető személlyel, vagy csoporttal határozottan és minden nosztalgia nélkül minden együttműködést meg kell szüntetni, vagy azt a hivatalos-minimálisra csökkenteni. A harc és a Polaritás útján járni azt jelenti, hogy nem félni attól, hogy agresszívnek és zsarnoknak bélyegeznek, amikor nem hagyod, hogy előtted és jelenlétedben hazudozzanak és spekuláljanak és magukat önámítva misztikuskodjanak, vagy tudományosan „érdekeskedjenek”, mert jól tudod, hogy milyen könnyen jutnának a rejtett agresszió és a zsarnokoskodás fogságába, illetve, hogy előbb-utóbb megkísérelnének feletted és a szeretteik fölött uralkodni és ez által éppen saját magukkal (lelkiismeretükkel) kibabrálni, hogyha nem lepleznéd le idejében a huncut, vagy a humánusan álságos, és a teremtés logikája szempontjából álságos törekvéseiket.
A harc és a Polaritás útján járni tehát, azt jelenti hogy nem félni az igazság vállalásától, még akkor sem, ha az életedet fenyegetik, mert magtanultad azt, hogy ami ténylegesen az életedet fenyegetheti, az éppen az igazságnak az időbeni elárulása, nem vállalása, megtagadása. Ezért attól sem kell félned, hogy harcos természetű személyként nem fogadnak el valamilyen számodra fontosnak vélt társaságban, közösségben. A harc útján járni ugyanis, éppen annak a megtapasztalását jelenti, hogy igaz emberként és igazmondóként a legtöbben elfogadnak és tiszta szívből szeretnek, mert az ún. jó embert csak az egoista érdekeik miatt szeretik, az igaz embert viszont, azért mert az ő társaságában, nem fenyeget senkit az igazságtalanság!
A polaritás törvénye fontosságának a megértése viszont, lehetővé teszi számunkra, hogy azoknak a folyamatoknak és jelenségeknek, amelyeket átélünk és amelyekben részt veszünk, a valódi értelmét felfedezzük és teljes mértékben megismerjük. És ha lehet, mindennek, amivel kapcsolatba kerülünk a számunkra esetleg „durva” polaritása lényegi értelmét felfedezzük, és a kellemetlennek érzékelt hatását kiegyenlítsük a másik (finomabb és harmonizáló) polaritással, hogy ezáltal kreatív energiákkal telítődve, harmóniába kerüljünk önmagunkkal és környezetünkkel. Ez által mind finomabb és finomabb szellemi állapotokat érhetünk el, mind több személyes ismeretre tehetünk szert, aminek segítségével az emberi: Ádám Kadmon-i küldetésünket (a spirituális világegyetem tágulásával egybekötött megismerési sorsfeladatunkat) beteljesíthetjük.
Figyelem: A Polaritás és az apokalipszis törvénye, akárcsak a többi egyetemes törvény, soha nem hat egyedül önmagában, hanem együtt „dolgozik” a többi törvénnyel. Pl. a Hangoltság (Rezonancia), a Mágia, vagy a fejlődés törvényével, de legfőképpen a Karma törvényével, a aminek következtében, minél zavarodottabb állapotban, tehát alacsonyabb vibrációs szinten létezik valami, annál szélsőségesebb – tragikusabb, katasztrófa-szerű – végletesen ellentétes kifejezési formák bekövetkezése lehetséges. És minél magasabb vibrációs szintű állapotokat vizsgálunk, annál kevésbé tragikus jellegű polaritásokat észlelhetünk. De az is igaz viszont, hogy amennyiben sokáig időztünk egyoldalúan a polaritás egyik végletében, onnan lehetetlen egyenesen a közép-helyre bekerülni. Ezért, előbb szükség lesz a jelenség, helyzet, mentalitás, tulajdonság, stb., másik végletnek a tulajdonságait gyakorolni, a másik véglet állapotába átmenni. És ezt annak érdekében, hogy a jelenség másik végletét is megtapasztalva, tehát gazdagítván az ismereteinket, az arany középhelyre bekerülhessünk.
Amint korábban említettem, a polaritás törvényének a harcművészeteknek nevezett beavatási utak felelnek meg, és tehát, a kiégetés alkímiai művelete: a Calcinatio (kalcináció). Asztrológiailag természetesen az ún. tűz- és levegő bolygók által megtestesített: a Nap, a Mars és az Uránusz az asztrológiai őserők valamint a Szaturnusz, a viccet nem ismerő, szikla-szilárd földbolygó, a törvényesség, a sors, az öntudat és a felelősség, vagyis a sorserők szellemiségének a megtestesülése. Az asztrológiai morfogenetikus erőterek közül, a tűz- és levegő jegyű napjegyek (a Kos, Oroszlán, Nyilas, az Ikrek, a Mérleg és a Vízöntő) ám ugyanakkor a Polaritás törvényével analogikus kapcsolatban állnak az ún. dupla jegyek is: a Halak, az Ikrek és a Mérleg, mivel az általuk megtestesített géniuszoknak két egymással ellentétes megjelenési formája is lehet. De valamennyinél szorosabb összefüggésben áll az apokalipszis, illetve e lelepleződés – kiderülés és megtisztulás (titok-mentesülés) törvényével a Plútó, a Mars és ezeknek az otthonát képező Skorpió és a VIII. ház!

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/


Vissza a tetejére
  Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2018.04.19. 16:55 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.03.11. 22:01
Hozzászólások: 4221
Tartózkodási hely: Csíkszereda
Rész a Wikipédiából:

A háború negatív megítélése nem mindig volt olyan széles, mint manapság. Heinrich von Treitschke a háborút az emberiség legmagasabb rendű cselekvéseként látta, ahol a bátorság, a becsület és a képességek többet érnek, mint bármely más erőfeszítés esetén. Friedrich Nietzsche szintén úgy látta a háborút mint az „Übermensch” lehetőségét megmutatni bátorságát, becsületét és más erényeit. Hegel véleménye szerint a háború olyan szükségszerű történelmi folyamat, amely lehetővé teszi a társadalom fejlődését.
:o :oops:

Az első világháború kitörésekor Thomas Mann ezt írta: „Vajon a béke nem a polgári korrupció egy eleme csupán, míg a háború a megtisztulás, a felszabadulás és a remény ígéretét hordozza?”. Hasonló elveket képviselt számos társadalom a történelem során, kezdve Spártától és az ókori rómaiaktól egészen az 1930-as évek fasiszta kormányaiig, illetve legutóbb a militáns iszlám képviselői.

Manapság a legtöbben csak az „igazságos háborút” tartják elfogadhatónak, és azt vallják, hogy a világszervezetek, köztük az ENSZ feladata, hogy az igazságtalan (vagyis a legtöbbször hódító, agresszív) háború kitörését megakadályozza vagy befejezését elősegítse. N. J. Slabbert amerikai filozófus és politológus szerint az emberi társadalomban a háború mindig az egyes csoportok közötti konfliktusok megoldásának legkönnyebb, legkedveltebb eszköze volt, amivel párhuzamosan sosem fordított az emberiség elegendő figyelmet a béke fenntartásának konstruktív folyamatára. Meglátása szerint a háborúra rendelkezésre álló erőforrások mindig is jóval meghaladták a béke fenntartására fordítható eszközöket és a békét legtöbbször a háború szüneteként definiálták, ahelyett hogy saját jogán létező, társadalmi alaphelyzetként fogadták volna el.[1]

A nemzetközi jogban a háborúzásnak csak két megengedett formája létezik:

A védelmi háborúk. Amikor az egyik nemzetet vagy országot egy másik megtámadja, akkor a védekező országnak joga van megvédeni magát.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa által jóváhagyott háborúk, amelyekben az ENSZ együttesen lép fel egy ország ellen. Ezeknek egyik példája a koreai háború vagy számos békefenntartó és béketeremtő ENSZ-misszió.

A nemzetközi jog részét képező nemzetközi hadi- és humanitárius jog a hadviselés és a háborúzás számos aspektusát igyekszik szabályozni, ezek részei például a genfi egyezmények, amelyek a háborúban bevethető fegyvereket és a hadifoglyokra vonatkozó bánásmódot szabályozzák. Az egyezmények és előírások megszegését általában háborús bűnnek tartják, és a második világháború befejezése után lefolytatott nürnbergi perek óta számos alkalommal került sor a háborús bűnösök elleni eljárás lefolytatására.

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/


Vissza a tetejére
  Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2018.07.29. 16:04 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.03.11. 22:01
Hozzászólások: 4221
Tartózkodási hely: Csíkszereda
K G Jung óta, illetve a modern pszichológia térnyerése óta minden gondolkozni rest és empátia-nélküli ignoráns - érzéketlen nagyokos (Tehát valahol Ikrek - karmás is, és, ha áttételesen is, de árnyék-énes nagyokos) attól képzeli nagyon bölcsnek és tájékozottnak magát, valahányszor valakinek sorsproblémája adódik egy családtagja, vagy barátja, vagy közeli rokona - ismerőse miatt, hogy az nem véletlen és az a baj "tükrözi" állítólag azt is, aki általában tényleg, és a felszínen legalább is, tök ártatlanul lett részese a másik tévelygésének! Ráadásul, ez, a misztikus pszichológia által terjesztett negyed, sőt: ötöd és tízed igazság, valóságos tömeg-babonává vált, vagyis tömeghülyeséggé a szintén ignoráns szemforgató keleti guruk tanítása miatt, de azt, hogy most ettől, mert ezt vallja, minden idióta még a metafizikában is tájékozottnak képzelheti magát, a The Secret c. nagy sikerű könyvnek, de főként az azonos című, még nagyobb sikerű filmnek köszönhető.
Ezt követően, már hiába mondom én, hogy nem csak két egyetemes törvény létezik, hanem 10 és közöttük is ott van a Polaritás törvénye, amely minden reinkarnációzó misztikus ostobát megszívat! Mert tőlem is és itt a Logoszon is, számtalan személy, ráadásul még olyanok is, akiktől ekkora ignoranciát és ostobaságot tényleg nem vártam volna el, megkérdezte, nem csak azt, hogy az első feleségem kerge-szerelmi okokból és anyukához való vissza sóvárgási okból történt családrobbantása, engem mennyire tükröz, se azt is, hogy valljam be őszintén, hogy a Medárda lányom két évvel ezelőtti tévelygése hol és miben "tükröződik bennem"?

Sőt, még most is akadt olyan barátom és ismerősöm, nem is néhány, aki élt azzal a gyanúval és "őszintén és tisztességgel" felhívta a figyelmemet, hogy már meg se haragudjak, de ha megharagszom, ő akkor is becsületes lesz velem és megkérdezi, hogy a a Viola hirtelen történő és ekkora méretű kiakadása, nem-e tükre például, az esetleg még fel nem oldott Mérleg - karmámnak, amit tényleg, ő is sűrűn :lol: :lol: :lol: emlegetett közben...

Nos a kellő magyarázatokat arra, hogy NEM, illetve, hogy nem azért mondom, mintha én nem gyanakodtam volna százegyszer ezekben az időszakokban ugyanerre és nem vizsgáltam volna meg a történteket, meg a szeretteim kríziseit ebből a szemszögből is (Utólag csak azon csodálkozom, hogy miként nem jutott az az eszükbe, hogy nekem sokkal hamarabb eszembe jutott ezt megkérdezni magamtól és sokkal több esetben is?), de a válaszom nem csak az, hogy NEM, hanem az is, hogy elég kiábrándító, hogy eléggé kiábrándító ű, hogy a Polaritás törvénye ilyenkor nem jut az eszükbe!

A valóság által szolgáltatott élő példaként minderre, itt állhat, ez a ma kapott E-mail, amit az egyik igen jó, és igen fiatal barátomtól, a Karate - edzőnk barátjától, Zalántól kaptam, ami jelenben gyermeksegélyező . gyermekgondozó önkéntesként végez szolgálatot Olaszországban: (Figyelem: nem migráns-segélyező...)

"

2018.07.29. 14:24 keltezéssel, Vancsa z írta:
> Kedves Szilárd!
>
>
> ... Képzeld el, az egyik lakótársam nagy feminista, (Meséltem róla, amikor otthon jártam: ő férfi ráadásul) anarchista. Én csodálkoztam is, hogy miért van az, miképp hónapok óta taszítjuk egymást, nem is beszéltünk semmit sem, más ismerősöktől tudom, hogy a munkahelyén, a barátai, ismerősei között, mondhatom azt, hogy elvtársai között minduntalan ezt hirdeti. Hihetetlen, miképp két-három hónap alatt mennyi hívet toborzott össze magának. Nekem soha nem beszélt róla, nem akart meggyőzni, az első hónapban pedig sokat beszélgettünk, ámbár csakhamar vége szakadt, amikor ő kijelentette, miképp a sportokat, a természetet, az állatokat nem szereti. Onnan kezdődően tudtam, miszerint ez nem lehet egy szellemi ember. De hogy ekkora lázadó! Tüntetni is járt, arra emlékszem. Kíváncsi vagyok mi lesz ebből...
>"

A barátom tehát 6 éves korától Karatézik, 18 évesen nagy sikerrel letette a mesteri vizsgáját, és 24 évesen nem csak edzésekre jár, de amikor erre van épp szükség helyettesíti az édesapját, de külön is tart edzéseket. Egyrészt. Másrészt nagyon olvasott és tájékozott, valamikor filozófiára akart felvételizni, amiről én beszéltem le, mert Ikrek..., és nem csak amatöri szinten tud ASZTROLÓGIÁT ÉS METAFIZIKÁT, nagyokat kacagtunk együtt, de még Violával is, hármasban valahányszor előadta a vele egy idősök liberális elképzeléseit, sőt, az egyes nő - ismerősei feminista fakszniját és magatartását, kicsavart és természetellenes magatartását, véleményalkotását.

Az tehát, hogy a férfi-feminista önkéntes kollégája éppenséggel az ő kollégája is most egy időre, az 91 százalékban a Polaritás Törvényének köszönhető, és csak 1 - 1 százalékban jöhet szóba, egy - egy másik törvény negatív, vagy pozitív hatása. Legalább is, szerintem, úgy, ahogy én Zalánt a többször mélyen kielemzett horoszkópja alapján is, ismerem!

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/


Vissza a tetejére
  Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2018.09.19. 22:33 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.03.11. 22:01
Hozzászólások: 4221
Tartózkodási hely: Csíkszereda
Itt, mondjuk, azt is érdemes megjegyezni, hogy ezért a "kemény" és nemes munkáért, ti., hogy a pszicho-nő hagyta Medárdát egy - egy órán (Vagy ötven percen?) át az én zsarnoki gonoszságomról, és tetette magát, hogy hagyta magát átverni egy - egy konzultáción-, vagy fogadáson- (vagy minek hívják?) át, vagyis, azért, hogy még jobban bekötötte a lelkiismeretével küzdő tinit az anyja által állított sors-csapdába és lenyomta az anyja által kevert szarba, a pszichológus elvett a szerencsétlen leánykától, alkalmanként 60 lejt. - Kemény munka és még keményebb, profi pénzkereset. Hát nem?

És még minket, karma-asztrológusokat neveznek szélhámosnak, és ezt bélyegzik áltudománynak!

De hát mit várjunk el az olyan régi motoros "szakemberektől", akiknek gőze nincs az egyetemes törvényekről? Hogy a karmáról és az Isteni igazságról ne is beszéljek.

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/


Vissza a tetejére
  Profil  
 
Hozzászólások megjelenítése:  Rendezés  
Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 4 hozzászólás ] 

Időzóna: UTC + 2 óra [ nyi ]


Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 2 vendég


Nem nyithatsz témákat ebben a fórumban.
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Nem szerkesztheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem törölheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem küldhetsz csatolmányokat ebben a fórumban.

Keresés:
Ugrás:  
cron
Powered by phpBB® Forum Software © phpBB Group
Magyar fordítás © Magyar phpBB Közösség
phpBB SEO