ASZTROLOGOSZ, Kozma Szilárd - karma-asztrológus fóruma

Asztrológiai fórum: Kozma Szilárd és asztrológus-barátainak fóruma
Pontos idő: 2024.03.29. 07:47

Időzóna: UTC + 2 óra [ nyi ]




Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 3 hozzászólás ] 
Szerző Üzenet
HozzászólásElküldve: 2008.03.16. 08:34 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.03.11. 22:01
Hozzászólások: 4221
Tartózkodási hely: Csíkszereda
Az anyai ági örökletes (karmikus) programoknak a Lilith és a Sárkányfarok pozíciója (2) szerinti ismertetése.


A két negatív karmikus pontnak: Lilithnek és a Sárkányfaroknak a személyi horoszkópokban elfoglalt pozíciója több éves egyéni és csoportos megfigyelése (Az EHBBT asztrológus-tagjai) vezetett az emberi léleknek (spirituális és kauzális struktúrának) a legtitkosabb mélyrétegeiben rejlő, családi vonalon, többnyire anyai ágon öröklődő, anyáról leányra és fiúra szálló spirituális zavaroknak az egyéni karakteri tulajdonságokként, vagyis egyéni meghatározódásként átadott szellemi örökség-csomagoknak a felfedezéséhez. Ez, egyben az életfeladat-öröklődésnek a felfedezését és a személyi programok kauzális (ok-okozati) értelmezése által történő kimutatási lehetőségének a felfedezését is jelentette. Vagyis az egyéni sorsnak az igazi, gyakorlatilag is kimutatható eredetének, valamint kideríthetőségének és kimutathatóságának a felfedezését, amelynél jobb módszert és nagyobb lehetőséget a sors- és életrendezésre, vagyis a tragikus kimenetelű, végzetes betegségek és balesetek elkerülésére, a tragikus élethelyzetek kialakulásának a megelőzésére, illetve a harmonikus, derűs, kreatív és egészséges élet kialakítására egyetlen humántudomány, vagy szellemtudomány sem képes felmutatni.

Ezernyi személyi és családi sors és életút átvizsgálása után bebizonyosodott számunkra, hogy azok a személyek, akiknek az ősei, intenzíven átélt magzat- gyermek- és családellenes érzelmeket és képzeteket hordoztak magukban éveken át, csendes neheztelés és szorongás, rejtett (elfojtott) vagy nyílt gyűlölködés, bosszúvágy, vagy életre-törés (gyilkosság, öngyilkosság, vagy több abortusz) és átkozódás (kiátkozás) formájában, önkéntelen és öntudatlan rombolási és önrombolási késztetésekkel születnek a világra.
Ezek a csecsemőkorban is, a tudattalan szellemi személyi struktúránkban lappangó rombolási hajlamok, tizennégy éves korunk után aktiválódnak és a kamaszkor időszakában felszínre törnek agresszivitás, irracionális félelmek, erős depresszió, különböző komplexusok, türelmetlenség, sors-gyűlölet, és öngyilkossági késztetések, vagy a felnőtti léttel és az általános emberi életfeladatokkal szembeni averzió (pl. otthon- és családalapítás, gyermekvállalás és gondozás ellenesség) formájában.

A racionális logikánk számára érzékelhetetlen akarat- és sorsirányító hatásukat, az életkorunkkal arányosan, egyre inkább kifejtik, hiába, hogy közösség-etikai okokból, vagy egyéni megfontolásból, az önfegyelem segítségével, magunkba fojtjuk ezeknek a képzeletünket befolyásoló, szellemi programoknak a felszíni megnyilvánulási formáit. Az elfojtások következtében ugyanis, ezek a programok nem oldódnak és nem számolódnak fel, hanem a tudattalan képzeleti, gondolati és vágyvilágunk mélyrétegeiben folytatják az aknamunkájukat.
Mindannyian manipulálva vagyunk ezek által az őseinktől örökölt, általuk a tudattalan képzeleti, gondolati és érzésvilág mélyrétegeibe lefojtott, és így a generációk közötti tudattalan szellemi öröklődést biztosító spirituális memória révén, az utódoknak átadott szellemi programjaink által.
Eközben úgy képzeljük, hogy az értelem által vezetett szabad akaratunkat gyakorolva, pozitív vágyaink és ésszerű erkölcsi világképünk szerint gondolkozunk, érzünk és cselekszünk. Nem tudjuk, hogy az örökölt negatív szellemi programok összetett hatásai miatt, illetve az általuk sugallt negatív, szellemi és lelki mentalitások önkéntelen átélése miatt, betegedünk meg látszólag indokolatlanul, és hogy miattuk sodródunk olyan konfliktusokba, olyan drámai, vagy tragikus kimenetelű helyzetekbe, amelyekbe nem csak, hogy nem akartunk, hanem amelyekre még csak soha nem is gondoltunk.
-------------------------------------------------------------------------------------------------

A jelen civilizációban hét, egymástól különböző, karakterében, alapjellegében egymástól jól eltérő, de egymással összefonódó, örökletes program érvényesülését lehet megfigyelni.

1. Az első, a személyiség-ellenes program, vagyis a Fény-ellenes program, az úgynevezett férfias sorserőknek, a teremtő erőknek az egymáshoz való diszharmonikus viszonyulásához kapcsolódik.

2. A második fajta, a magzat- gyermek- és családellenes sors-program.

3. A harmadik fajta sorsprogramot, az önkéntelen önámítási, és más-ámítási programot (félre vezetési, hamis információ-áramoltatási késztetések programja) Kaméleon programnak neveztem el.

4. A Negyediket okoskodó-spekuláns programnak, illetve Júdási programnak neveztem el, de nevezhetjük akár a szemellenzős pozitivizmus, vagy a semmibe vezető pragmatizmus programjának is.

5. Az ötödiknek van a legtöbb elnevezése. Legegyszerűbb neve a kurválkodási program, de az öncélú élvezet- és ezen belül, a szexuális élvezethajszolási és kényelemhajhászási törekvések sors-programjának, valamint a boldogságra való képtelenség, illetve a hamis boldogság-hajtásnak, és ez által az öncélú esztétikai törekvéseknek és a boldogság-látszatkeltési törekvéseknek a sors-programjának is nevezhető.

6. A hatodik az, amit aggodalmaskodási és felelősség-elhárítási programnak, vagyis a rendeltetés- és megváltás elleni biztosítási törekvések programjának neveztem el.

7. A hetediket Sors-és Istenellenes program megnevezéssel illettem.

Az alábbiakban az 1-4. ás 6. programok leírása olvasható:

1. A Fény-ellenes programok az adott személynek a mások személyiségével szembeni, a karakter-jegyüket nyíltan felvállaló személyekkel szembeni, nyílt, vagy rejtett, tudatos, vagy öntudatlan, szembenállási és versengési késztetéseket szülő veleszületett sors-programot jelez. Ebben az esetben a nyílt, vagy a lappangó mentális devianciák (depressziós tünetekkel váltakozó agresszivitás) skálája a hatalmi ambícióval járó, nyílt vagy rejtett kegyetlenkedésre és brutalitásra való hajlamtól, az ellenségnek képzelt személyek és tárgyak megbüntetése és rejtett megsemmisítése vágyától, a különböző önpusztító, önromboló, öncsonkító és önbüntető hajlamokig, és szélsőséges esetekben a kegyetlenkedési sóvárgástól a perverz szadizmusig terjed. Ez az ősöktől örökölt negatív szellemi program többnyire az adott személy édesanyjának, vagy nagyanyjának a saját apjával, vagy a férjével (a vizsgált személynek az apjával, nagyapjával, vagy dédapjával) szemben érzett, igen erős, de többnyire rejtetten átélt személyiség érvényesítési ambícióiban gyökerezik. De kapcsolódhat intenzíven és huzamosan átélt, erős ellenségképekhez kötődő, mély vallásos vagy nemzeti érzelmekhez is.

Ennek a személy-ellenes, illetve egyéniség-ellenes gyűlölködési programnak a betegségtünetei: a szívbetegségek összes változatai, a súlyos hűléses betegségekre, valamint a migrénes betegségekre való hajlam, a mellkas tájéki gerinc-problémák és a mellkasi problémák, a csontozati, érrendszeri, vérkeringési és vérnyomási problémák, férfiaknál a here- és prosztatagyulladások, a here sérv, az agyvérzés következtében beálló lebénulás, valamint a here és a prosztata rák.

2. A magzat- gyermek- és családellenes, vagyis a teremtés és természetellenes programok azt jelzik, hogy az illető személy édesanyja, vagy annak az anyai ági felmenői, rejtetten: lelkük és öntudatuk legmélyére süllyesztett és ott lefojtott, negatív anyasági problémákkal: gyermekvállalási, gyermekszülési, magzat- és gyermekvesztési (gyermek-eltevési: "angyalcsinálói" tetteikkel), tudományos családszűkítési, vagy családszétszakítási gondolatokkal és érzelmekkel küzdöttek huzamosan és intenzíven.
Az adott személynek is ilyen jellegű gondjai, problémái lesznek állandóan, annak ellenére, hogy esetleg olyan közkedvelt személyiségről van szó, aki például nagy ambícióval és kitűnő eredményekkel halad a politikai, tudományos, vagy a művészi karrier-építés útján. Amennyiben férfiről (fiúról) van szó, az életút elején enyhébb a program következménye, mert csak abban nyilvánul meg, hogy nem képes meglátni szerelmi partnereiben a potenciális anyát, hogy hiába vágyik családi nyugalomra, mert igazából nem akar, vagy nem képes családot alapítani, illetve azért felelősséget vállalni. Amennyiben mégis családot alapított fiatalon, később indokolatlanul szétdúlja azt, elszakad a családtól és nem képes újabb családot létrehozni.
A negatív családi (gyermek- és életellenes) program külső hatásai úgy is jelentkezhetnek, hogy családon kívüli kapcsolatokból származó (vállalt, vagy letagadott, esetleg közönyösséggel kezelt) gyermekei születnek, akikhez zavaros viszonyok fűzik.
Nőknél az előbb leírtak annyiban változnak, hogy ők már kamaszkorukban, nyíltan, vagy rejtetten, de elutasítják magukban a saját anyaságuk képzetét, illetve elhárítják maguktól az anyai szerepkört. Nem képesek és/vagy nem akarják saját magukban felismerni a potenciális anyát, sőt: önkéntelenül ellenséges érzelmekkel töltik el az ilyen jellegű képzetek. Mindez korai menstruációs zavarokkal és a havi vérzéssel kapcsolatos (tisztulási) problémákkal tetéződik és szerencsés esetben igen korán és véletlenszerűen (váratlanul) válnak anyává. Szerencsétlenebb helyzetben a meddőség ördögi körével küszködnek, miután a méhüket és a petefészküket tönkretették mentálisan a gyermekszüléstől való irracionális félelmeiknek, valamint a tudományos családtervezés különböző "gyógyítói" eszközeivel.
Az életellenes programok betegségtünetei tehát a gyomortájéki és az emésztőrendszeri betegségek mellett, a gyermekszüléssel és gyermektáplálással kapcsolatos női szerveknek a megbetegedései és elváltozásai. De ide tartózik a málformációs utódok (csonkák, bénák, púposok, farkastorkuk, félkegyelműek, stb.) kialakulásának és világra hozásának a jelensége, a szülési és "teherviselési" szövődmények, valamint az imént felsorolt szervek rákosodása.
Példa az Indiában szentként tisztelt Véda fordító és értelmező Ramana Maharisi aszkéta. Ő, annak ellenére, hogy rendkívüli aszkézisével: lelki fegyelemmel a diszharmonikus hajlamait megfékezte, a legfájdalmasabb betegségek egyikében, csontrákban halt meg. Ennek a misztikusnak azért kellett idejekorán meghalnia, mert annak ellenére, hogy olyan gyermek- és életellenes családi mintázat fedezhető fel benne, amit csakis a családalapító szülőként, illetve a családról és a gyermekekről való gondoskodással lehet feloldani, nem alapított családot. Ráadásul soha nem élt élettársi viszonyban, ehelyett a halott anyjának állított szentélyt. Utazó - mozgó remeteként és Véda fordítóként - értelmezőként élvén, nem részesült nyers földi tapasztalásban, ami ráébreszthette volna, hogy az erőfeszítéseket igénylő, konkrét életfeladatait felvállalva ("Vegye fel mindenki a maga keresztjét"), bárki jobban megvilágosulhat mind a normálistól eltérő életet folytató szentek.
Ramana Maharisi, félreismert sorsfeladatának áldozataként és szentként, csupán a poláris ellentéte volt Sztálinnak, Hitlernek és a húszadik század többi sátáni személyiségének. Életének tragikus vége csak szomorú beigazolódása a Csuang-Ce azon híres aforizmájának, miszerint a szentek élete, a követhetetlensége miatt, spirituális szempontból a rablógyilkosokéval egyenértékű.
A követhetetlenség alatt itt nem azt kell érteni, hogy nem lehet azt az egyedi misztikus utat végig járni, hanem azt, hogy nem érdemes. Spirituális szempontból tévút az ilyen, máskülönben nem végződne rettenetes fájdalommal járó betegséggel és persze korai halállal. Tevékenységével nem okozott tragédiákat mint Sztálin és Hitler, de amennyiben a magukat a szent öncsalás állapotában ringató híveire és a tömeges öngyilkosságoknak elméleti alapul szolgáló elméleteit a lét és az élet - az ember - rendeltetése szemszögéből felülvizsgáljuk, ugyanúgy az intő példákként szolgáló szomorú történelmi tények közé kell sorolnunk, mint a nagy felforgatókét.

3. Ahhoz tehát, hogy valaki a Ramana Maharisiéhez hasonló szellemi és értelmi képességek segítségével a legmagasabb spirituális szinten tudja becsapni magát (és környezetét) és akkor is úgy képzelje, hogy ő a lényeget tekintve nem tévedett, a nem romboló, de annál is veszélyesebb spirituális sors-programmal kell hogy szülessen. Ez a környezet - és öntévesztő program, önkéntelen hamis információ-áramoltatási program. Ez az ember ősemlékezetében, az állati létből visszamaradt létfenntartási állapotokra, az ellenséges természeti, ragadozó – áldozat szerepkörökre visszautaló, automatikus ámítási késztetések programja. Ez az automatikus álcázási és megtévesztési késztetéseket és az ezzel járó, spontán hamis információ-áramoltatási (hazudozási) késztetéseket előidéző szellemi program.
Úgy alakul ki egy kismamában és úgy kerül be egy megszületendő ember (csecsemő) személyi struktúrájába, hogy az anyai ági felmenők (ősanyák) nem csak a szüleiket és a férjeiket vezetik mesterien félre a saját személyükre (vágyaikra, szándékaikra, akaratukra) vonatkozó lényeges kérdésekben, hanem annyira beleélik magukat a félrevezetés (szemforgatás) célszerűségébe és jogosságába, hogy sikerül becsapniuk és összezavarniuk a saját lelkiismeretüket is. Sőt: amennyiben vallásosak voltak, még az Istent, vagy a kedvenc szentjüket is szerették volna a maguk pártjára állítani a céljaik elérésében, és noha tudták, hogy igazságtalanul és hamisan járnak el, imádkoztak azért, hogy a szentjeik segítsék őket szándékaik kivitelezésében. Igyekeztek az Istent, a szenteket és saját lelkiismeretüket is meggyőzni arról, hogy az, amit tettek, vagy tenni szándékoznak, voltaképpen nem is olyan nagy bűn, nem erkölcstelen. Ennek a spirituális szintre emelt öncsalásnak a szelleme nem szűnik meg az illető ősanyák halálával, hanem annak függvényében, hogy egy-egy utód fogantatását megelőző időszakban, mennyire intenzíven élték át a környezet- és az önámítás állapotát, az utódokba átszármazott és konkrét (nyíltan megélt, vagy rejtett: lappangó) ámítói tulajdonságok formájában megjelent az utódokban és azok utódaiban.
Ezek, az őskorrupció motívumához kapcsolódó, spirituális szintekre vésődő, ámítási programok az intellektuális jellegű iskolázottsági (tájékozottsági) fokkal arányosan nőnek, összetettebbé és intenzívebbé válnak, ahelyett, hogy azzal oldódnának. A grafológusok között köztudomású, hogy a nyugati személyek kézírás-mintái tartalmazzák a legtöbb hazudozási hajlamra utaló jelt. Hiába tudjuk Nietzsche óta, hogy elenyészően kevés és jelentéktelen tény az, hogy sokat hazudunk másoknak, ahhoz képest, hogy saját magunknak mennyit hazudunk, mert a legtöbb esetben, nem tudjuk, hogy mikor és miért áramoltatunk a lelkiismeretünk, vagy a környezet irányába hamis információt, hogy miért csapjuk be magunkat és környezetünket.
Az őskorrupció, vagyis az őshazudozás kulcsszavai: kényelmes, kellemes, biztonságos és élvezetes. És ha észre vesszük, hogy az állandó kéj-állapotot: a folytonos világi sikert, vagyis tudományos és gazdasági boldogságot nem lehet elérni, legalább egy kis lét-biztonságot akarunk szerezni.
Valójában nem az öncélú (szexuális) kéjelgés a főbűn, hanem az a sors-kikerülési -kicselezési vágyunk, a mesterséges és külső (anyagi és személyi) feltételekhez kötött biztonságra és kényelemre való törekvésünk, amellyel elszakítottuk magunkat a természettől. A természettel, a természet változásaival és határhelyzeteivel való közvetlen (egyértelmű) és állandó (folyamatos) kapcsolatunk nélkül, meg vagyunk fosztva a fejlődésünkhöz szükséges közvetlen, úgymond nyers tapasztalatoktól és azoktól a közvetlen és elemi jelzésektől, amelyek arról tudatosítanak, hogy törekvéseinkben, fizikai, lelki és szellemi állapotainkban, kapcsolatban állunk-e, harmóniában élünk-e az egyetemes törvényekkel, vagy nem.

Amint a neve is mutatja, a kaméleon program végeredményben a természeti létért való küzdelem primér játékában létrejött szellemi folyamatoknak különböző megjelenési formája. Ez a ragadozó–áldozat közötti, az ellenfél megtévesztését szolgáló játszma akkor válik veszélyessé, amikor a természeti ember és a felettes énnek is nevezett lelkiismerete közötti: az Isten és a személy közötti viszonyban használja az ember a megtévesztést, a hamis információáramoltatást. Akkor, amikor az ember az egyéni elképzelései szerinti kicsinyes érdek-koncepciót, mint egyetemesen érvényes törvényszerűséget tüntet fel mások és a maga számára. Magyarán: amikor az egyéni, vagy a csoport érdekekhez kötött, abból kiszármazott erkölcsi világképét úgy tünteti fel, minthogyha az egyetemes szükségszerűségként "az Isten" erkölcsi elvárása lenne.

Az álcázás, a cselezés, a félrevezetés, a becsapás és a hazudozás tehát a legelemibb és a legösszetettebb létjelenségekben is jelen van.
A kaméleon programra utaló diszharmonikus személyi mintázat még csak arra utal, hogy az illető személynek a születésétől fogva hiányzik, vagy zavart az a képessége, amelynek segítségével helyesen fel tudná mérni, és értékelni tudná magát, a saját (jó, vagy rossz) személyi tulajdonságait. Ennek következtében zavart és hamis képet alkot magáról, helytelenül ítéli meg a személyét mind a környezetével való viszonyaiban, mind az emberi és általában a szellemi értékek viszonylatában.
Mikor alul, mikor fölül értékeli magát, mivel születésétől fogva hiányzik az önértékelési és az önkritikai érzéke. Ő a szerénykedő ember, aki a mások szemében meglátja a szálkát, de a saját szemében nem képes észrevenni a gerendát. Mivel helytelenül ítéli meg magát, helytelen az a kép is, amit saját magáról a környezetének kivetít, kisugároz. Az általa kisugárzott hamis önképre visszaérkező környezeti válasz-reakciók miatt és ezek következtében, vagy folytonos bizonytalanság-tudattal (komplexusokkal) él, mint aki állandóan bűnös valami olyan dolgokért is, amikről nem is tud, vagy teljes magabiztossággal és meggyőződéssel jelenít meg egy olyan (szerinte legalábbis értékes) személyiséget, amely a valóságban nem is létezik. Például kedves ripacs, vagy érzelgős és jóindulatú segítség-osztó, de valójában számító és, ha lehetősége nyílik erre, kegyetlen zsákmányoló. Enyhébb formája a megbízhatatlanság, illetve a szélhámosságra való hajlam.
Amikor az ámítási és önámítási reflex a képi - képzeti folyamatok és a fantázia tevékenysége szintjén jelentkezik, a fentiekben leírtakat pesszimista világlátással és életszemlélettel (ellenségképekkel), vagy habókos ködkergetéssel duplázza meg. A személy, aki egy ilyen veleszületett program által vezérelt hajlammal rendelkezik, összetéveszti a tárgyi és a szellemi valóságot az ő negatív képzeteivel, vagy habókos vízióival.
Rendszerint azok a babonásan vallásos, vagy a magukat felvilágosult ateistáknak valló édesanyák hoznak a világra ilyen sorsképlettel rendelkező gyermekeket, akik bálványimádókként úgy képzelik, hogy a tőlük függetlenül létező objektív Isten és Sátán harca jellemzi az életük minden részletét, illetve az, hogy mennyiben engednek az egyik, vagy a másik hívásának, vagy az anyag mindenhatóságába vetett hitük miatt, a tárgyi világot fetisizálják és a gyermek apját is, tőlük függetlenül létező és döntő objektumként kezelik. Ezért leggyakoribb spirituális betegségek a tévképzetekből eredő kedélyállapotokhoz, illetve a csalódásokban és a bűntudatban gyökerező pszichés traumákhoz kapcsolódnak. Ezért ezekben, a szellemvilághoz való zavaros kapcsolatokban gyökereznek a mirigy betegségek, illetve a hormonzavarok is, amelyek végül is, az anyai ősök által intenzíven átélt misztikus káprázatoknak a következményei.
Az alkoholizmus és az erős dohányzás is, de főként a kábítószerezés, mint a mesterséges önámítás megtestesülése, a kaméleon program különböző formáját jelzi, illetve annak a fel nem oldott következménye. A kaméleon programok által vezérelt tulajdonságok képesek a hatodik hatványra is fel fokozni a többi veleszületett programból eredő negatív késztéseket, aminek szellemi önismeret és öntisztítás hiányában gyógyszerfüggőség, majd orvos- és kórház-függőség, esetleg korai halál lesz a vége, arról nem is beszélve, hogy ezzel az önkéntelen áltatási és önáltatási késztetéssel lehetetlen fenntartani egy normális élettársi viszonyt, ami nélkül lehetetlen a ténylegesen boldog és egész-séges élet elérése.

Logikus tehát, hogy az önámítások következménye az életenergiák összezavarodása és elgyengülése: a cukorbetegség, az elhízás és amennyiben a befelé ható kaméleon program a szintén befelé, vagyis a sors, a sors-helyzet irányába: az abszolútum irányába ható romboló programok valamelyikével társul, a következmény a rák betegség. A vírusok is a zavart ősideáknak, illetve a hamis sors-információkból álló mentális struktúráknak a genetikai megtestesülései.

4. A lineáris, valamint lét-dimenziók közti információ-áramlási sorserőkhöz kapcsolódó veleszületett programot, csak három-négy évre a többi program után fedeztem fel. Ennek hatására az illető személy az ún. pozitivista intellektualizmus késztetéseit, a materialista tudományosság (a tudományoskodó fontoskodás), a technikai találmányok és az ésszerű organizációk megváltó erejében való fanatikus hit, a gazdasági-technologizálási és sokszorozási mánia, a tökéletes rendszerezés és a rendszerező szőrszálhasogatás, valamely jellegzetes késztését, vagy a steril elméleti konstrukciók és filozófiai rendszerek alkotási késztetését örökölte a spirituális memória révén az anyai ági felmenőitől. Ritkábban, de lehetséges ennek a szöges ellentéte is, amelynek a hatására az illető személy képtelen a nagyobb horderejű racionális és logikus gondolkozásra, illetve a valóság különböző szintű világaiban létező, azonos metafizikai (lényegi) tartalommal bíró elemek közötti összefüggésének, illetve azok különbözőségének a megtételére, megértésére és meglátására, azok önálló felfedezésére.
Ők a nagy naivak, akikkel minden misztikus és vallásos – szentimentális maszlagot be lehet vetetni, amennyiben az humánus szempontból „jónak”, azaz hasznosnak látszik. Ők a különböző címeken hirdetett nagy (És nagyszerűnek ígérkező!) mágia-tanok, misztikus gyógyítói iskolák, és tudományos agykontroll tanfolyamok követői, akik úgy képzelik, hogy a mágikus és misztikus praktikák és technikák öncélú és önkényes gyakorlása és alkalmazása segítségével elintézhetik minden sors-problémájukat és megnyerhetik az életüket. Elhiszik, hogy egész életükben boldogak és egészségesek lehetnek, anélkül, hogy az általános emberi és a jellegzetesen személyi életfeladataikat felvállalnák. Anélkül, hogy a tényleges spirituális fejlődésük és kiegyenlítődési képességük elérése érdekében, a sorsukból eredő, hibás, belső és külső mentalitásuk változtatása érdekében, személyes és gyakorlati tapasztalatokat szereznének, anélkül, hogy a közvetlen tapasztalataikból levonható tanulsága szerint, mentalitásbeli változásokat eredményező erőfeszítéseket tennének.
E sorsprogramokkal a leggyakrabban mégis a kütyürü-imádók és szerkentyű-bolondok körében, valamint a technokraták körében találkozunk, azok között, akik a tudomány és a technika vívmányai által vélik megnyerhetőnek az életet, akik úgy képzelik, hogy a boldogságuk és az egészségük mindössze azon múlik, hogy meg találják-e, illetve felfedezik-e azt a tudományos technikai eszközt, amely az ők és az egész emberiség nagy életproblémáját és életfeladatát önmagától megoldja.
Ezeknek az anyai ági őseik (anya, nagyanya, dédnagyanya és üknagyanya, vagy ezek közül csak valamelyik, abban a fizikai valósághoz kapcsolódó, gazdasági és technikai tévhitében (rögeszmeszerű tévképzetek szerint) abban hittek az utódaik foganása idején, hogy az élet és a sors bármely problémáját megoldhatják a tudomány és a technika, a technikai - gazdasági pragmatizmus, vagyis a természettudomány által feltárt tényekre alapuló gyakorlatiasság és gazdaság segítségével. Egyszóval, a természettudomány és a gazdaság segítségével.
Amennyiben a tapasztalataik segítségével nem sikerül megszabadulni a rögeszméiktől, nem csak elmegyógyászati és idegrendszeri problémáknak nézhet elébe, hanem a csodabogárság és a rögeszmés habókosság bélyegével is, valamint valamely üdvözítőnek tűnő tudományos-technikai rögeszme szolgálatában töltött aktív életet követő, hiábavalósági és kietlenségi (silánysági) érzésekben (szélsőségesebb esetekben: melankólia kórban) folytatott, többnyire magányos öregkor perspektívájával.
Ritka esetben ugyan, de jelentkezhet az előbbiek szöges ellentéte is. Vagyis, a gyakorlati racionalitásra és az elméleti gondolkozásra való képtelenség, el egészen a lineáris, vagy az analogikus logika teljes hiányáig. Ez jobb esetben erős idealizmusra és miszticizmusra - misztifikációra való hajlamokat eredményez, rosszabb esetben a babonás gondolkozást és/vagy a dogmatikus vallásosságot, szélsőséges esetben a ködkergetést, a misztikus (vallásos) habókosságot, a fárasztó, vagy egyenesen veszélyes dogmatizmust és fanatizmust. Egyik végletes megjelenési forma sem jobb a másiknál és mindkettő ugyanannak a zavarodott szellemiségnek a természeti kifejeződése.


6. Egyes személyiséget meghatározó erőknek a zavaros megjelenési formáihoz kapcsolódnak az aggodalmaskodási és a biztosítási kényszerbetegségeket eredményező családi programok, akárcsak azok ellentéte: a felelősség-elhárítási késztetések, vagy a rögeszmés, tárgyakhoz, helyzetekhez és személyekhez való, irracionális ragaszkodási fóbiák és gyűjtögetési mániák. Mértéktelen és önkéntelen aggodalmaskodást, túlzott és aprólékos felelősségérzést, vagy annak az ellentétét: a felelősség kikerülést, elhárítást, a felelősség átruházási - átadási, átpasszolási - késztetéseket eredményeznek ezek a negatív spirituális programok, illetve a közömbösséget és az egykedvűséget kiváltó, e két ellentétes magatartások valamelyikére inspiráló és predesztináló hajlamok.
Mivel elsősorban az egyetemes felelősség őserejét, illetve a határ- és az aránytudat teremtői őserejét megtestesítő erőhöz kapcsolódik, csak látszatra gyökerezik a családi tradíciókban. Inkább az ősanyáknak a spirituális, vagy a pragmatikus (tetterős) felelősség szellemiségéhez való pozitív vagy negatív viszonyulásban. A veleszületett program, eredhet abból is, hogy az ősanyák valamelyike nem jó szemmel nézte, értelmezés nélkül helytelenítette (nem helyesen ítélte meg, illetve haraggal elítélte) az apja, az apósa, vagy a férje családapai szerepkörének a betöltési módját. Esetleg, ezek az ősanyák féltek attól, vagy azoktól, sőt: titokban és rejtetten gyűlölték ezeket a családapai szerepkörükben, szerintük negatívan viselkedő férfiakat. Ritka esetben a közösségi - társadalmi életet szabályozó hatóságokkal, intézményekkel, illetve azoknak a hatalmi képviselőivel, irányítóival, vagy hivatalnokaival gyűlt meg az ősanyák közül egynek, vagy többnek a baja, nyílt szembesülés, vagy erős elhárítási, kikerülési vágy, esetleg üldöztetési érzések és képzetek formájában, mielőtt megszületett volna az a lányutódja, akitől a személy származik.
Ezen személyek nem bíznak a teremtésnek és a saját sorsuknak - életüknek a pozitív rendeltetésében és értelmében. Nem bíznak a saját intelligenciájuk és létfenntartó képességeik erejében, a teremtői képzeletük pozitív sors-létrehozó képességében, és szüntelenül aggodalmaskodva "azért, hogy mit esztek holnap és holnapután" (Názáreti Jézus), folyton be akarják biztosítani magukat a nehézségek ellen, és emiatt mindig csak a jobbnak remélt, illetve a rettegett, jövőben és soha nem a jelenben élnek.
Nem képesek a jelenben – és így az öröklétben – élni, a jövőért való aggódásaik miatt, a jövő befolyásolása érdekében hozott, általában negatív következményekkel járó, „áldozatos törekvéseiknek” a meg nem szűnése miatt. Be akarják biztosítani magukat a jövőben történhető szerencsétlenségekkel, betegségekkel, nélkülözésekkel szemben, illetve szebb és jobb jövőt szeretnének biztosítani önmaguk és az utódaik számára, és ezért folyton lemondanak a jelenről, az által, hogy mindig csak a jövőért élnek, dolgoznak és halnak, illetve a megszerzett jövő-zálogaikat: a felhalmozott gazdasági javaikat szeretnék biztosítani, biztosított helyzetbe és állapotba hozni. Ezzel, a megváltás elemi logikájával szemben akarják önmagukat és utódaikat bebiztosítani, és a biztosítási törekvéseikben, illetve az utód-féltésükben, az utódok miatti aggodalomban, inkább tönkre teszik a jövő megélhetést biztosító környező természeti életet, halálra szennyezik és sterillé szipolyozzák a természet világát. És végül, már csak egy, de maximum két utódot "vállalnak", de inkább egyetlen utódot sem nemzenek és gondoznak, mert ugye, ennyi aggodalomra okot adó probléma mellett, magas fokú felelőtlenséget jelentene a gyermekek „vállalása” és így jutnak el a görcsös felelősségből, vagyis az aggodalmaskodásból a teljes felelőtlenségbe.
Sorsproblémáik feloldása szempontjából, éppen ott és abba az irányba zárkóznak el és arra nyitnak, ahol, és amerre nem kellene. Amely információk és tudásrendszerek irányába nyitniuk kellene, nem akarnak nyitni, nem akarnak megnyílni, hanem inkább elzárkóznak, mivel félnek az új és ismeretlen jelenségek, helyzetek és állapotok megtapasztalásától, még akkor is, ha azoknak pozitív következménye lenne. Ezért rugalmatlan, idejekorán elfásult, vagyis koravén személyek. Hamarabb öregednek szellemileg és ennek következtében lelkileg és testileg is.
Ezek csak úgy (lennének) hajlandók a megfelelő, helyes információt be- és elfogadni, ha azok hirdetőjétől (szerzőjétől) garanciát kaphatnak, hogy - akárcsak az orvosi receptek és gyógyszertári készítmények, „tényleg működnek” és hatnak, azonnali eredményt és hasznot hoznak. Sőt: lehetőleg a modern világ körülményei között és a modern élet feltételei között is alkalmazhatóak, és lehetőleg „olcsón megvásárolhatóak” legyenek. A program kiválthatja mindennek az ellentétes mentalitását is, ami az előbbinél is károsabb: a bántó közömbösséget mások problémáival szemben és a relativizmusig menő felületes viszonyulást a spirituális és kauzális információval szemben, a szellemi alapú erkölcsi magatartási formákkal szemben. A felületes kapcsolatkezelést, a sorsállapotoknak és élethelyzeteknek az igényesség szűrője nélküli, és ezzel együtt határozatlan és bizonytalan, lagymatag elfogadása, befogadása.
Ők a jövő és a megélhetés miatti aggodalom által hajtott, fölöslegben termelő hangya-emberek, az iparkodó halmozók, a felhalmozott anyagi javak és élvezeti eszközök biztonsága miatt aggódók, akik a biztonsági zárakat, berendezéseket feltalálják, illetve azok, akik a sors-ellenes biztonsági eszközöket és biztosítási kötvényeket megvásárolják és ők, akik a bankoknál is gazdagabb biztosító társaságok apparátusának a működtetését, azok személyzetének a fizetését a kötvényeik vásárlása által fenntartják.
Ugyanarról a spirituális tőről fakad az iméntivel ellentétes mentalitás, de a kiegyenlítődés és a polaritás törvénye szerint, ugyanazt a lényegi zavart testesíti meg: a felelőtlenség, illetve a felelősség-kerülő, közömbös, lusta személyek mentalitása. Ennek hatása alatt az ember nem izgatja magát a holnapért, hiszen tudja, hogy az előbbiek vannak többségben és mindig elég fölösleget termelnek és fölösleges javakat (élvezeti, kényelmi és általános fogyasztói cikket) halmoznak fel, ahhoz, hogy ebből a fölöslegből a létfenntartáshoz szükséges táplálék és az anyagi javak számára is kikerüljenek, szociális juttatások, illetve testvéries és igazságos elosztás formájában. Vagy, ha nem, akkor úgy, hogy amazoktól önkényesen elveszik, elrabolják, anyagi javak és pénz formájában, annak a függvényében, hogy személyisége többi elemét képező sajátosságai milyen jellegű gondolkozási módra, miféle ambíciókra, és félelmekre, aktív, vagy passzív személyiség-jegyekre utalnak.
Egyáltalán nem aggodnak a jövőért és az utódokért, nem gyarapítják a különböző lakat- és zárgyártó, az ultramodern biztonsági berendezéseket gyártó cégek tőkéjét, valamint a biztosítási bankok bevételeit. Maximum annyiban működtetik a globális természet-kizsákmányolói nagyüzemet, hogy vállalkozói szelleműek és vakmerőbbek, az által, hogy időnként levágják, feltörik, felrobbantják, a zárakat és a biztonsági berendezéseket, és persze, elrabolják a feleslegben felhalmozott értékeket, ezzel újabb zárak, berendezések gyártására és biztosítási bankok létrehozására és finanszírozására késztetik az aggodalmaskodók millióit. Családi felelősséget ritkán, vagy egyáltalán nem vállalnak, de ha családot alapítanak is, akkor az utódok számával nem spórolnak, amiként azok gondozása, nevelése miatt sem törik össze magukat.

-------------------------------------------------------------------------------------------


A „Fekete Lyuk” örvényének vonzásába került felelősség őselve átalakul önmaga ellentétévé és ennek hatásaképpen egyre törvénytelenebb módon: a természettel ellenesen és a lelkiismeretével ellentétesen kezd élni az ember. A természettel összhangban élő organikus közösségek építése helyett, erőszakos eszközökkel: büntető hatalommal ellenőrizhető és befolyásolható organizált társadalmakat épített. A személyi felelősségét előbb átruházta az erősnek látszó, gátlástalan és erőszakos vezetőkre: a hadvezérekből lett fejedelmekre, királyokra és császárokra, majd később a politikusokra és a társadalmi életet szabályozó intézményekre.
Így jutottunk oda például, hogy miközben rengeteg természetvédő törvénykezés és szabályozás született és látszatra senki, vagy legalábbis kevesen szennyezik és pusztítják a természetet, valójában minden egyes személy, már a létével is, pusztítja és szennyezi a természetet, és az ökológiai katasztrófa felé sodorja a földet. A spirituális felelősség szellemébe ágyazott polgári öntudat nélkül, vagyis a világ törvényeiben gyökerező egyéni felelősségtudat nélkül, az öncélú élvezet-hajhászsási, táplálkozási, lakási és tisztálkodási szokásokkal szemben, a legjobb természetvédő törvényekkel sem lehet megmenteni a természetet.
Azaz a fenntartható növekedés téveszméjével magát kábító, a civilizáció-terjesztő háborúival, az önálló és öncélú hatalommá váló társadalmi intézményeivel magát szabályozó, felelőtlen emberiséggel szemben. Az intézmények nem helyettesíthetik az egyéni öntudatra építhető globális öntudatot, de a helyettesítési törekvésük által lerombolják azt, mivel az alaphelyzet az intézményes törekvésekkel ellentétes: a spirituális öntudatból következik az egyéni öntudat, és az egoizmusra alapuló intézményes társadalmakban éppen úgy nem születhet egyetemes öntudat, mint ahogy a vallásos fantazmagóriákban sem.

A közgazdászok és ökológusok által kidolgozott fenntartható növekedés néven ismert világmentő elmélet tételeinek a kidolgozásánál, a tudósok nem vették figyelembe az embernek a személyi felelősségtől való ódzkodását és annak a következményeit. Ezért, az elmélet utópia marad, mivel a tételei ellentétben állnak, az ember felelősség-hárítási vágyát szolgálni hivatott, az embert a saját megváltási sors-programja ellen védelmező, az embert a megváltás-ellenes törekvéseiben erősíteni és segíteni hivatott (szociális) intézmények (egészségügy, tanügy, munkaügy, stb.) önfenntartó, önfejlesztő, ördögi érdekeivel. A fenntartható növekedés tételei ellentétben állnak az nemzeti és a nemzetközi szociális hálókat fenntartó, az önmegváltási képességeiket kifejleszteni hivatott életfeladataikkal szembeni harcukban elesett és pórul járt (Rosszul járt: téves spirituális úton járó) személyeket biztosítani és sorsuktól megvédeni hivatott szociális intézmények a fenntartását és működését finanszírozó állami kincstáraknak a minél nagyobb pénz-bevételekhez jutási érdekeivel és törekvéseivel.

A Sors- és megváltásellenes program, illetve a spirituális és kauzális kiegyenlítődésre való képtelenség programja. Szélsőséges esetben: az öngyilkossági és a rombolási - önrombolási hajlamok programja.
Ez, a legfinomabb, de éppen ezért talán a legveszélyesebb negatív örökletes program a Halak és a Skorpió napjegyeiben található Lilith és Sárkányfarok, valamint az egyes, a kilences és a tízes bolygó által megtestesített őserők negatív kapcsolatához: a nyers személyi tudatot megjelenítő Nap és az egyetemes (Isteni) léttudatot, a spirituális éberséget megtestesítő Neptunusz, illetve az Isteni igazság-tudatot megstestesítő Plútó közötti negatív fényszögalakzatokhoz, fényszögrendszerekhez kapcsolódik. Pontosabban: ezek az asztrológiai alakzatok segítenek a felfedezésükben és feltárásukban.
Amennyiben tehát egy személyi horoszkópban a Lilith és vagy a Sárkányfarok a Skorpióban, vagy a VIII házban, illetve a Halakban, vagy a XII házban tartózkodik, az Isten-ellenes programmal (Az Isten elleni harag, illetve az istentől kapott nehézs sors-program, vagy sors-helyez maiatti önkéntelen és öntudatlan neheztelési - haragvási késztetésekkel) állunk szembe, még akkor is (Sőt: akkor még inkább!), ha az illető személy esetleg buzgó vallásos. Az utóbbi esetben ugyanis, mindössze az Istentől való misztikus és öntudatlan félelem a hajtó-oka a vallásosságnak, vagyis az attól való félelem, hogy amennyiben mégiscsak létezne egy kivülálló és őt (minket) figyelő, elenőrző, illetve az ő életét és boldogságát - boldogulását irányító és befolyásoló objektív Isten, az igen rossz néven venné és nagatívan reagálná le az ő hitetlenségét, iletve a nehéz sorsa miatti haragját. És tényleg: úgy is jönnek létre ezek a programok, hogy valamelyik anyai ági ősszülő, azt megelőzően, hogy megfoganna a méhében az az utód, akitől a vizsgált személy (ahoroszkóp megrendelője) származik, erősen neheztelni kezd az Istenre, vagy a sorsára, amiért az "olyan nehéz életkörülményeket és kegyetlen sorsot", illetve gonosz és kegyetlen férjet (a horoszkóprendelő ősapját), esetleg anyóst és apóst is, rendelt a programot létrehozó és tovább adó - elindító anyai ős (ősanya) számára.
E programhoz hozzá tartozik a sors-félelemből eredő vallásosság, vagyia a misztikus fanatizmus pont úgy, mint a "vallásos istentagadás": a harcos ateizmus. De nők esetében és a második (az élet- és gyermekellenes) programmal társultan, hozzá tartozik a szülői - családi, illetve a természeti boldogságra való képtelenség mellett, a magaztfoganási, illetve a gyermeknemzési képtelenség, a vetélés, a magaztkihordás és/vagy a szülés közbeni életveszélyes szövődmények (az anya újászületési, megújhodási képtelensége miatt) és szélsőséges esetekben a születendő magzatok minden nemű testi (szervi, testrészi) zavara, fogyatékossága is. Ezeket az alakzatokat lehet tehát megtalálni azoknak a személyeknek a képletében, akik testi fogyatékossággal, illetve bármely testi rendellenességgel (ilyen a hat lábújj, vagy a hat kézújj is, illetve az összeragadt újjak, amit az alacsony szinvonalú spirituális kultúrával rendelkező közösségekben sámán jelként szoktak emlegetni!) születtek, születnek a világra. Ha számba vesszük azt, hogy Szent István királyunknak a korabeli feljegyzések és rajzok szerint hat újja volt mindkét kezén és azt, hogy az egyetlen fia (figyelem: akkoriban nem voltak fogamzásgátlók és a királyi család bizonyára nem spórolt a gyermekáldással gazdasági megfontolásokból, vagyis nagyon is gyanús, hogy az életerős királynak miért született mindössze egy csenevész fia), Imre herceg a misztikus vallásossság labirintusába szédült, majd idejekorán meghalt, egyértelmű, hogy milyen spirituális programtól hajtva nyomta el a kard erejével az ősi magyar hitrendszert és fojtotta vérber István urunk a Koppány féle lázadást, amellett, hogy egy teljesen átírt, az eredeti Jézusi tanításokkal merőben ellenlkező, a világi hatalmi törekvéseket szolgáló kersezténységet honosított meg az új államában.
E program viszont akkor a legveszélyesebb, amikor a Szaturnusz és a Plútó is támadja a Lilithet, vagy/és a Sárkányfarkat, főként ha azok közvetlenül a Nappal, a Neptunusszal, vagy az Uránusszal alkotnak negatív fényszöget. Ez utóbbi fényszög által jelzett személyi (karmikus) meghatározódás, valósággal fékezhetetlenné, vagyis ellenőrízhetetlenné és irányíthatatlanná, és ezért csaknem feloldhatatlanná, meghaladhatatlanná teszi az Isten-ellenes, illetve a belső boldogságra (a lelki békére) való képtelenségi hajlamokat. Mivel a horoszkópokban a motívum-ismétlődések, vagyis az azonos és a hasonló asztrológiai motívumok egymást erősítik és árnyalják, a fényszögalakzatokból kiolvasható Isten-ellenes programok általában a Skorpió, vagy a Halak motívumrendszerének a valami fajta mejelenésével együtt jelentkeznek (Karmikus pontok: Lilitm vagy/ és Sárkányfarok a Skorpióban, a Halalakban, illetve a VIII. és/vagy a XII. házban), és abban az esetben viszont, amikor a Szaturnusz is részt vesz az Isten-ellenes alakzatban, igen erős (terhelt: megpakolt) pl. a VIII. ház, vagy a Skorpió és erős öngyilkossági - önrombolási, illetve rombolási hajlamokra lehet számítani.
Az egyetlen meghaladási lehetőség a Tarot 22-ős ikonja által, a Bolond által megtestesített neheztelés- és haragmentességi állapot: a spirituális beavatottság elérése, a teljes megbocsátási és elengedési képesség, a kiegyenlítődési - megváltódási képesség megszerzése, vagyis a teljes megszabadulás minden negatív tudattalan (finom: szellemi) érzelemtől és önkéntelen haragvási - büntetési késztetéstől. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a szülöttel szemben a lehető legmagasabbak (legigényesebbek) az úgynevezett égi elvárások, tehát nem üdülni és szórakozni született a világra.
És annál rosszabb neki, ha e tény miatt haragszik, vagy neheztel bármire, vagy bárkire is, és még rosszabb, ha a Teremtőre, vagy az anyai ági őseire haragszik, hiszen el kell jutnia addig a spirituális fejlettségi állapotig, amelyben képessé válik a teremtővel való lényegi azonosságának a felismerésére és átélésére. A teremtő viszont nem haragudhat saját magára, illetve a saját abszolút állapotára, amely magában hordja a Lilith teremtést provokáló, negatív őserejét is.

És itt, e rendkívülien nehéz meghaladási lehetőségnél érjük utol az ötödik program igazi, kauzális gyökerét is. "Ami fent van, ugyanaz, mint ami lent van …", fogalmazza misztikus formulába Hermész Triszmegisztosz az analógia törvényét, és csakugyan: a többi programra mind találunk megfelelő spirituális folyamatot az idea-világban, vagyis bibliai magyarázatot a Luciferi, vagy az édenkerti bűnbeesések metaforikus történeteiben. Az ötödik programra viszont nem. Miért? Azért mert az ötödik program (az ötödik pecsét) égi - mennyei megfelelője és magyarázata a Teremtés előtti állapotokban lakozik. Hamvas Béla írja a Titkos Jegyzőkönyv c. esszéjében, hogy a patrisztikus keresztény misztika tud az Isten szörnyű haragjáról, illetve az isteni harag állapotáról és említést tesz erről a teremtés előtti állapotról a Patmosz harmadik könyvében, Valamint Az ősök nagy csarnoka I. kötetében is. Nos, erre a teremtéselőtti, iszonyú - infernális - haragra akkor gerjed az Abszolútum saját maga ellen (- Az Isten teremtői állapotát megelőző negatív lét-állapota ellen), amikor azt észleli, hogy a Lilith őserő kiforgatja magából, vagyis az abszolút állapotából és káosszá, kaotikus állapottá kezdi változtatni. Vagyis akkor, amikor azt kénytelen észlelni - érzékelni, hogy nem tudja megállítani és megfékezni a Lilith őssóvárgás által "begerjesztett" önmagát, aminek a hatása (következménye) az abszolút állapot teljes elvesztésével, a teljes Káosz-állapottá változással fenyegeti. Ebben a "jeges tűzben, ebben az önző félelemben" (Hamvas), ahova a más állapotra való sóvárgás juttatja, születik meg a megoldás: az önmegváltás spirituális eszméje: nem visszafogni, nem elfojtani, hanem a legnagyobb áldozatot meghozva, tudatosan kiengedni, kiáramoltatni az egészet, vagyis a Lilithet, a Fény (Az Isteni értelem) által átvilágítva Szeretetté: odaadássá változtatni. Ez az egyetemes teremtés és a megváltás nagy misztériuma. "Ha ezt megértetted és megtanulod alkalmazni, előled minden sötétség kitér", mondhatnánk Hermész Triszmegisztoszt aposztrofálva.
Az én horoszkópomban is jelen van ez a veszélyes alakzatoknak egy "szinte-szelídebb" (szinte-gyengébb) formája: a Nap - Plútó, valamint a Mars-Nap és a Mars-Plútó negatív fényszögkapcsolódások egy úgynevezett negatív pajzsot alkotnak. Azért csak szinte-szelíd és nem teljesen szelíd, mert a Lilithem együtt áll a többi bolygó által is egyértelműen negatívan fényszögelt Marssal, ami a mély és rejtett (spirituális) agresszivitás, legrejtettebb formáival lát el, amit csak nagy odafigyeléssel és szüntelen önelemzéssel tudok pozitív kreatív rekció-képességekké átalakítani, illetve a kedélyállapotomat egyensúlyban tartani a kultikus karatézás segítségével. A negatív Szaturnuszi "erősítés" is, szerencsére csak igen áttételesen jelentkezik, mivel a Szaturnusz nem fényszögeli közvetlenül ezt a Lilithel megerősített önveszélyes "védekezési eszközt": a veszteségtől való félelemből eredő konfliktus kerülésre, vagyis a gyávaságra, illetve anak a szöges ellentétére, az önfeledt agresszzivitásra utaló negatív pajzsot, hanem mindössze a Jupitertől negatívan fényszögelten áll a sületési Napjegyemben: a Skorpióban. Ezért testi, vagy szervi hibával nem születtem ugyan, hanem mindössze eleresztési - székelési - nehézségekre (elbocsátási, megbocsátási nehézségekre) való hajlammal. Gondból viszont elég az is, hogy az életem legváratlanabb periódusában rám törő "automatikus" sorsneheztelések miatt, a ritka, de két alkalommal éppenséggel életveszélyessé sikerült fejsérüléseim mellett, gyakran és néha igencsak súlyosan meghülök, bármennyire is igyekszem derűsen szemlélni a karmikus meghatározódásaim (az egyes részletekben sokáig feloldatlanúl maradt negatív szellemi tulajdonságaim) által okozott sorsnehézségeimet, kudarcaimat és a folytonos (például írói) hátráltatottságomat. És ahhoz képest, hogy egy-egy ilyen program másoknak a korai (esetleg balesetszerű) halálát is okzta már, én még mindig szerencsésnek mondhatom magam, amiért még aránnylag jó kondícióban élek és egyre kevesebb szenvedést okozok (és, ha erre mégis rá vagyok kényszerítve, néha éppen a sosrprogram-feltárói - asztrológusi hivatásgyakorlásom során, remélem, hogy már nem felesleges szenvedést okozok) másoknak. Azt a teljes (kauzális és ideális) kiegyenlítettségi állapotot viszont, amit a Tarot 22-ös ikonja: a Bolond jelképez, a folytonos sors-derű állapotát, még nem sikerült teljesen megvalósítanom.


Kozma Szilárd: http://www.kozmaszilard.tvn.hu/

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/


Vissza a tetejére
  Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2008.03.16. 08:36 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.03.11. 22:01
Hozzászólások: 4221
Tartózkodási hely: Csíkszereda
A személyi horoszkópokból kiolvasható, karmikus programok leírása:
Gyakorló asztrológusi tevékenységem és kutatásaim legfontosabb eredménye az emberi léleknek (spirituális és kauzális struktúrának) a mélyrétegeiben rejlő, családi vonalon az anyai ágon öröklődő, vagyis anyáról leányra és fiúra szálló (az unokáknak anyai ágon átadott) spirituális tévképzeteknek az egyéni karakteri tulajdonságokként, vagyis jellegzetes negatív meghatározódásként átadott szellemi örökség-csomagjainak: az anyai ági családi életfeladat-öröklődésnek a felfedezése és a személyi horoszkópok kauzális értelmezése által történő kimutatási lehetőségének a felfedezése. Vagyis az egyéni KARMa igazi, gyakorlatilag is kimutatható eredetének, valamint az asztrológiai (horoszkóp szintű) kideríthetőségének és kimutathatóságának a felfedezése. Ezek a születésünkkor már az auránkban rejlő, negatív szellemi program-rendszerek lehetnek például irracionális félelmek, vagy természetellenes ambíciók, személy- és személyiség-ellenes, vagy gyermek- magazat és életellenes késztetések, irracionális rombolási és önrombolási, büntetési és önbüntetési, öncsonkítási és öngyilkossági késztetések (önkéntelen és öntudatlan rejtett agresszivitásnak a), vagy szexuális devianciáknak is szellemi okai. Ezernyi személyi horoszkóp elkészítése és megbeszélése (visszaigazolódása) után bebizonyosodott például, hogy azon személyeknek, akiknek a horoszkópjában a Nap, a Hold, a Mars, a Szaturnusz és a Plútó közül minimum három bolygó diszharmonikus fényszögben kapcsolódik egymáshoz, az anyai ági ősei, intenzíven átélt életellenes mentális (érzelmi és gondolati) folyamaton mentek keresztül tudatosan, vagy önkéntelenül, éveken át, huzamos neheztelés és szorongás, rejtett (elfojtott) vagy nyílt gyűlölködés, bosszú vágy, vagy nyilt életre-törés (gyilkosság, öngyilkosság, vagy több abortusz) és felelőtlen átkozódás (kiátkozás) formájában. Ezek, a csecsemő korban is az aurában (tudattalan szellemi lényünkben) lappangó rombolási hajlamok, tizennégy éves korunk után már aktiválódnak és a kamasz kor időszakában érzékelhetően jelentkeznek erős depresszió, türelmetlenség, agresszivitás, irracionális félelmek és öngyilkossági késztetések, vagy a felnőtti léttel és az általános emberi életfeladatokkal szembeni averzió (pl. otthon- és családalapítás, gyermekvállalás és gondozás), az ilyen jellegű általános felelősségeknek az önkéntelen és öntudatlan elutasítása, kikerülésére való öntudtalan törekvések formájában.
A racionális logikánk számára érzékelhetetlen (manipulatív) hatásukat azonban leginkább, a felnőtt korban fejtik ki, amikor etikai megfontolásból, civilizált önfegyelmünkkel magunkba fojtjuk ezeknek az imaginációnkat befolyásoló mentális programoknak a külső megnyilvánulási formáit, aminek következtében azok a tudattalan képzeleti és vágyvilágunk mélyrétegeiben fejtik ki hatásaikat. Annak ellenére ugyanis, hogy ez a civilizált "önfegyelmező" eljárásunk látszólag mindannyiunk megnyugtatására szolgál, a teremtés első törvénye: a mágia törvénye bennünk és általunk is végzi a dolgát „önmüködően” és ezért az elfojtás, elnyomás a lehető legveszélyesebb eljárás (mentalitás) mind önmagunkra, mind környezetünkre nézve. Ezek a mélytudattalanunkba vésett, fény- és szeretetellenes: életellenes spirituális gócok, minél ésszerűbb és civilizáltabb gátlások alá helyeződnek, annál rejtettebben és veszélyesebben: követhetetlenül fejtik ki romboló hatásukat a láthatatlan és érzékelhetetlen szellemi-lelki folyamatainkon keresztül. Igazából mindannyian manipulálva vagyunk ezek által az anyáktól, vagyis az anyai ági női őseinktől örökölt, azok által a tudattalan képzeleti és gondolati és érzésvilág mélyrétegeibe lefojtott és így a generációk közötti tudattalan szellemi öröklődést biztosító spirituális memória révén az utódoknak átadott szellemi csomagok által, vagyis az auránkba kódolt, negatív (pl. sors- és Istenellenes, gyűlölködési - rombolási, vagy éppenséggel önámítási) szellemi programjaink által, miközben úgy képzeljük, hogy az értelem által vezetett szabad akaratunkat gyakorolva, pozitív vágyaink és ésszerű erkölcsi világképünk szerint gondolkozunk, érzünk és cselekszünk.
Nem tudjuk, hogy ezek miatt, az anyai ágon öröklött negatív személyi programok rejtett, személyi hatásai miatt, illetve az általuk sugallt negatív, szellemi és lelki mentalitások önkéntelen átélése miat, betegedünk meg látszólag indokolatlanul és miattuk sodródunk olyan konfliktusokba, nehéz és nem egyszer olyan tragikus kimenetelű helyzetekbe, amelyekbe nem csak hogy nem akartunk, hanem amelyekre még csak soha nem is gondoltunk.
Ezeknek az örökletes (szellemi) romboló programoknak a felfedezésének és a személyi horoszkópok segítségével történő kimutathatóságának a jelentősége nem is annyira a betegség- és konfliktus okozó szellemi gócoknak a tudatosítás segítségével történo megszüntethetoségében - feloldási lehetoségében áll, hanem a kismamák várandósági idoszaka, valamint a születés aktusa közben fellépo veszélyes és sokszor tragikus következményeket okozó szövodmények megelozési és kiküszöbölési lehetoségében. Mert ugyanúgy, ahogy a horoszkópban észlelt rombolási programok jellegének és hatáskörének az értelmezésével, azoknak a konkrét életterületek megnevezésével, ahol ezek megnyilvánulnak, meg lehet elozni a betegségek kialakulását, ugyanúgy a várandóság és a szülés közben fellépo, a nogyógyászok által "Soha nem lehet tudni" névvel illetett szövodményeket is meg lehet elozni.
A jelen civilizációban hét különbözo, karakterében (jellegében) egymástól eltérő, de általában együtt jelentkezo, örökletes negatív szellemi program érvényesülését lehet megfigyelni. Az elso, a személyiség-ellenes program, vagyis a Fény-ellenes program, egyértelmuen a Nap, a Mars, az Uránusz és a Plútó egymással alkotott negatív fényszögeihez kötött program. A második, a gyermek- és életellenes csalái örökletes sors-program, a Hold, a Mars, a Szaturnusz, a Neptunusz és a Plútó által megtestesített oserok negatív hatásához kötött romboló program. A harmadik örökletes családi sorsprogramot, az önkéntelen önámítási, és más-ámítási programot (félre vezetési, hamis információ-áramoltatási késztetések programja) Kaméleon programnak neveztem el. Ez a Jupiter, a Neptunusz és a Plútó által megtestesített princípiumoknak az egymással alkotott negatív fényszög-kapcsolataihoz (diszharmonikus, illetve negatív tulajdonságokra és kézstetésekre utaló megnyilvánulási formájához) kötodik, és a Napnak és a Szaturnusznak az elobbiek negatív fényszögkapcsolatáshoz és háromszög-alakzatához való, ugyancsak negatív kapcsolódása is jellemzi. A Negeydik, amit én okoskodó - spekuláns programnak, illetve technokrata programnak neveztem el, a Merkúr -Uránusz és a Nap, vagy a Mars negatív fényszögeinek az egy alakzaton belüli egységéhez kötodik. Az ötödiknek, amit én aggodalmaskodó - sorsfeladat elleni biztosítási törekvések programjának neveztem el, a Szaturnusz, a Merkúr és a Jupiter negatív fényszögkapcsolódása az alapja. A hatodiknak Plutó - Nap - Szaturnusz negatív fényszögeihez csatlakozó Mars és Uránusz valamely negatív fényszög kapcsolódása, amit a Sors-és Istenellenes program megnevezéssel illettem. A hetedik, persze, az öncélú élvezet- és főként az öncélú szexuális élvezethajszolási, és a kényelemhajhászási törekvéseknek, valamint az öncélú esztétikai törekvéseknek és a látszatkeltési törekvéseknek a sors-programja, amit egy asztrogrammban a Vénusz, a Neptunusz és a Nap, vagy a Jupiter negetív fényszögei, illetve negatív fénzszögalakzatai jeleznek. De vegyük őket szép sorjában:
I. A fényellenes, illetve a személyiség-ellenes programok.
Amennyiben más negatív fényszögek mellett, a Nap - Mars - Plútó, a Nap - Mars - Szaturnusz, vagy a Mars - Szaturnusz - Plútó diszharmonikus fényszögekből alkotott "Bermuda háromszög" megtalálható egy horoszkópban (de főként ha ez két kvadrátból és egy szembenállásból alkotott T-kvadrát nevű karmikus alakzat formájában jelentkezik), az adott személynek kimondottan a saját személyiségével szembeni, vagy más, a személyiség-jegyeit nyíltan felvállaló személlyel szembeni (nyílt, vagy rejtett) személyi törekvéseivel, ambíciói megvalósításaival szemben álló körülményekkel - helyzetekkel és tárgyakkal szembeni öntudatlan, agresszivitást tartalmazó szellemi sors-programot jelez. Ebben az esetben a nyílt, vagy a lappangó mentális devianciák (depressziós tünetekkel váltakozó agresszivitás) skálája a hatalmi ambícióval járó, nyílt vagy fojtott kegyetlenkedésre és brutalitásra való hajlamtól, az ellenségnek képzelt személyek és tárgyak megbüntetése és rejtett megsemmisítése vágyától a különböző önpusztító, önromboló, öncsonkító és önbüntető hajlamokig és szélsőséges esetekben a perverz mazochizmusig terjed. Ez az anyai ági ősöktől örökölt negatív szellemi program, többnyire az adott személy édesanyjának, vagy nagyanyjának a saját apjával, vagy a férjével (a vizsgált személynek az apjával, nagyapjával, vagy dédapjával) szemben érzett, igen erős, de többnyire rejtetten átélt személyiség érvényesítési ambícióiban gyökerezik. De eredhet intenzíven és huzamosan átélt, erős ellenségképekhez kötődő, mély vallásos vagy nemzeti érzelmekből is. Ennek a személy-ellenes, illetve egyéniség-ellenes gyűlölködési programnak a betegségtünetei: a szívbetegségek összes változatai, a súlyos hűléses betegségekre, valamint a migrénes betegségekre való hajlam, a mellkas tájéki gerinc-problémák és a mellkasi problémák, a csontozati, érrendszeri, vérkeringési és vérnyomási problémák, férfiaknál a here-gyulladások, a here sérv, az agyvérzés következtében beálló lebénulás, valamint a here és a prosztata rák.
II. Az élet-és gyermekellenes és természetellenes programok
Amennyiben Hold - Mars - Plútó, Hold - Mars - Szaturnusz negatív fényszögei által alkotott háromszöget, de még inkább ha a Hold - Szaturnusz - Plútó által diszharmonikus fényszögeiből alkotott háromszöget észlelünk egy horoszkópban, biztosra vehetjük, hogy a vizsgált személy édesanyja, vagy annak az anyai ági felmenői, rejtetten: lelkük és öntudatuk legmélyére süllyesztett és ott lefojtott, negatív anyasági problémákkal: gyermekvállalási, gyermekszülési, magzat- és gyermekvesztési (gyermek-eltevési: "angyalcsinálói"), tudományos családtervezési, vagy családszétszakítási gondolatokkal és érzelmekkel küszködtek huzamosan és intenzíven. Vizsgált személyünknek is ilyen jellegű gondjai, problémái lesznek annak ellenére, hogy mondjuk általában mindenki által közkedvelt személyiség, aki nagy ambícióval és kitűnő eredményekkel halad a karrier-építési pályáján. Amennyiben férfi szülöttről (fiúról) van szó, az életút elején enyhébb az örökölt életellenes mentális program következménye, mert csak abban nyilvánul meg, hogy a nem képes meglátni szerelmi partnereiben a potenciális anyát, hogy hiába vágyik családi nyugalomra, mert igazából nem akar, vagy nem képes családot alapítani, illetve azért felelősséget vállalni, vagy, amennyiben mégis családot alapított fiatalon, később indokolatlanul szétdúlja azt, elszakad a családtól és nem képes újabb családot létrehozni. A negatív családi (gyermek- és életellenes) program külső hatásai úgy is jelentkezhetnek, hogy családon kívüli kapcsolatokból származó (vállalt, vagy letagadott, esetleg közönyösséggel kezelt) gyermekei születnek, akikhez zavaros viszonyok fűzik.
Nőknél az előbb leírtak annyiban változnak, hogy ők már kamasz korukban, nyíltan, vagy rejtetten, de elutasítják magukban a saját anyaságuk képzetét, illetve elhárítják maguktól az anyai szerepkört. Nem képesek és/vagy nem akarják saját magukban felismerni a potenciális anyát, sőt: önkéntelenül ellenséges érzelmekkel töltik el az ilyen jellegű képzetek. Mindez korai menstruációs zavarokkal és a havi vérzéssel kapcsolatos (tisztulási) problémákkal tetéződik és szerencsés esetben igen korán és véletlenszerűen (váratlanul) válnak anyává. Szerencsétlenebb helyzetben a meddőség ördögi körével küszködnek, miután a méhüket és a petefészküket tönkretették mentálisan a gyermekszüléstől való irracionális félelmeiknek, valamint a tudományos családtervezés különböző "orvosi" eszközeinek segítségével.
A Hold által megtestesített őserőhöz (A gyermekekhez és a családi kötelékekhez, illetve a teremtés ős-princípiumát megtestesítő anyasági állapothoz) kapcsolódó diszharmonikus háromszög által jelzett életellenes programok betegségtünetei tehát a gyomortájéki és az emésztőrendszeri betegségek mellett, a gyermekszüléssel és gyermektáplálással kapcsolatos női szerveknek a megbetegedései és elváltozásai. De ide tartózik a málformációs utódok (csonkák, bénák, púposok, farkastorkuk, félkegyelműek, stb.) kialakulásának és világra hozásának a jelensége, a szülési és "teherviselési" komplikációk, valamint az imént felsorolt szervek rákosodása. Ezeknek a romboló programoknak az élet különböző konkrét területein és konkrét élethelyzetekben megnyilvánuló hatásait, személyenként változó mentalitásbeli és pszichológiai megjelenési formáit ki lehet mutatni a személyi horoszkóp segítségével és a megfelelő negatív szellemi programokat hatástalanítani - oldani lehet.
A Nap - Hold - Mars, vagy a Nap - Hold - Plútó diszharmonikus háromszög által jelzett élet -és személyiség ellenes (intenzív ellenségképzetekben való gondolkodási késztetéseket előidéző) romboló program nem annyira élénk mint a korábbiakban leírtak, de a Nap és a Hold együttes jelentkezése miatt mind a két létszférával szembeni (a családi és a személyi tudat önkifejeződési létszférákkal szembeni) önkéntelen agresszív magatartási formákat előidézi. Amennyiben viszont az egymáshoz diszharmonikus fényszögekkel kötődő Napot és Holdat, a Mars és a Szaturnusz, vagy pláne a Plútó is negatívan fényszögeli, vagyis ha ezek a bolygók diszharmonikus fényszögekkel kapcsolódnak egymáshoz egy horoszkópban, akkor két eset lehetséges: vagy a természetellenesen felsrófolt és minden más érzést a háttérbe szorító, általában szélsőséges szenvedélyektől fűtött családi érzelmek és kötelékek, vagy mind a két életterületen kivédhetetlenül jelentkeznek az önkéntelen és tudattalan család-rombolási késztetések, a személyi kapcsolatoknak és a családi kötelékeknek az önkéntelen szétszakítási késztetései, valamint a szülői állapotnak az önkéntelen megszüntetési késztetései, a fent leírt betegséghajlamokkal együtt.
Természetesen ezek, az önkéntelen (a tudattalanban lappangó és onnan induló) rombolási - önrombolási késztetések nem a bolygók hatásának, vagy a bolygók egymással szemben alkotott fényszögeinek a következményei. A bolygók fizikai (biológiai) pszichikai, vagy mentális befolyása az emberi személyiség különböző struktúráira - különösen újszülött korában! - bár kétségtelen, de itt ötödrangú kérdés. A bolygók fizikai, pszichikai, mentális, vagy akár spirituális befolyása is, csak a kétes és káros értékű, jósolgató asztrológiában szempont. A szellemi önismeretet és a lelki öntisztítást (a spirituális etikát) szolgáló asztrológiában a bolygóknak a személyi horoszkópon belüli helyzete csupán egy olyan egzakt jelzőrendszer, amelynek segítségével, az analógia törvénye alapján, az asztrológia feltérképezi a vizsgált emberi személy spirituális struktúráját (lelki - szellemi összetevőit és eredőit).
Ritkábban ugyan, de néha megtörténik, hogy a fent leírt és a személyi horoszkóp segítségével felismerhető (és feloldható!) negatív örökletes programok súlyosabbak az átlagosan tapasztalhatóaknál, vagyis szélsőséges megnyilvánulási formákban jelentkeznek. Ez úgy jelentkezhet a személyi horoszkópban, hogy a fent leírt, és "Bermuda- háromszögnek" nevezett idomok összetettsége négyszögűvé "fejlődik", olyan módon, hogy az eddig leírt bolygók mindegyike összekapcsolódik egy negatív fényszöge által valamelyik másikkal, vagy úgy, hogy a fent jelzett "Bermudákhoz" egy másik bolygó kapcsolódik negatívan a többi kilenc közül. Egyelőre maradjunk az eddig megismert képleteknél. Amennyiben tehát egy személyi horoszkópban a Nap - Hold - Mars - Szaturnusz, vagy a Nap - Hold - Plútó - Szaturnusz bolygók egymással szembeni negatív fényszögeiből alkotott négyszögű idom található, vagy ha, a korábbiakban tárgyalt bármelyik háromszögű idom mellett, akár különállóan is, de a Plútó - Szaturnusz, vagy a Plútó - Mars diszharmonikus fényszög is megtalálható, ez azt jelzi, hogy az illető személy aurájában eleve létező, családi vonalon örökölt, élet és személyiség-ellenes programok tovább "gazdagodnak" az oldódási: elengedési - megbocsátási - kiengesztelődési és kiegyenlítődési képtelenséggel és az ebből következő irigységgel, féltékenységgel, fösvénységgel és nyílt, vagy lappangó bosszúvággyal (majdhogynem kiengesztelhetetlen gyűlölködési késztetésekkel. Ezek a személyek nem tudják elviselni és semmi áron sem tudják elfogadni azt, ha valaki, vagy valami az utjukban, azaz vágyaik és ambícióik megvalósításának az utjában áll. De azt sem viselik el, hogy mások elhagyják őket és hogy a sors megfossza őket valamitől, amiről úgy képzelik, hogy az övék, vagy hogy az, az ő boldogságukat hivatott szolgálni. Ezeknek az önkéntelenül de huzamosan és intenzíven átélt, romboló pszichikai - mentális magatartási formáknak a következménye az aranyér, a végbélhurut és a vastagbélhurut, a különböző érszűkületek, a reumás betegségek, a csont és a bőrbetegségek, a vérnyomási problémák, valamint nőknél a petefészek, férfiaknál a prosztata megbetegedései és kóros elváltozásai. És persze a felsorolt szerveknek és testrészeknek az élet második szakaszában történő rákosodása.
Ezek a negatív fényszög- együttesek, vagy az enyhébb rombolási programot jelző háromszögű alakzatokhoz társuló és azok hatását felerősítő Szaturnusz - Plútó, vagy Szaturnusz - Mars diszharmonikus fényszög elég ritka esetben fordul elő az idősebb generációk horoszkópjában, viszont egyre gyakoribb az 1970 óta született személyek horoszkópjában. Még ritkább az olyan eset és az olyan sorsképlet, amelyben mind az eddig tárgyalt öt bolygó negatívan fényszögeli egymást egy személyi horoszkópon belül, vagy ha az Uránusz kapcsolódik egy vagy több negatív fényszöggel egy negatív fényszögekből képezett alakzatba. Ez ugyanis a szabadon nem azonnal és nem mindig érzékelhető sátáni zavartság (őrület) jele, vagyis a gondolati (mentális) világnál is finomabb képzeleti világban létező ( a képzetek szféráiban ható - működő), romboló és önromboló szellemi zavarodottságnak az asztrológiai képlete.
Ilyen a képlettel azok a személyek születnek, akik úgymond félkegyelműként, vagy, "őrült zseniként" kell leélniük egész életüket és azok a személyek, akik kora gyermekkoruktól kezdődően súlyos betegségek áldozatai - ezért általában úgymond ártatlanul hátrányos helyzetbe kerülnek. Másrészt azok az emberek születnek ezzel a gyilkos ötszöggel a születési képletükben, akik az előbbieknek az ellentétei. Ők azon ritka és kivételes "történelmi" személyek kategóriáját képezik és mind önmagukra, mind a környezetükre nézve veszélyes józan őrülteknek bizonyulnak. Ezekről csak azután derül ki, hogy nagyanyjuk - dédnagyanyjuk nyíltan kiélt, vagy nagyon mélyen elfojtott gyűlöletének, hatalmi vágyainak a szellemi örököseiként, vagy misztikus - vallásos kábulatának a következményeként, ők mindössze egy rendkívülien ésszerűen és logikusan gondolkozni képes személyben lakozó, képzet-zavarnak (civilizációs tévképzetnek) a megtestesülései, - amelyet semmiféle erkölcsi tanítás nem érinthet meg felnőtt korig -, amikor a családjukat, szélesebb körű társadalmi közösségüket, vagy egy egész népet sodornak a végzetes tragédiák (pl. háborúk, forradalmak) szakadékába. Az ilyen erős rombolási hajlamokat szülő mentális programok mellett általában megtalálható a második fajta, az általam kaméleon-programnak nevezett, hamis információ áramoltatási és önámítási késztetéseket eredményező mentális programok valamelyike is. Ilyen Adolf Hitlernek a horoszkópja, de ilyen szélsőséges hajlamokra utaló alakzat található az összes sátánisa szekta vezéregyéniségének az asztrológiai képlete, de ilyen általában a személyes és konkrét életfeladataikat fel nem vállaló és ahelyett valamilyen, a szokásostól eltérő életformát folytató misztikus szenteké is.
Ilyen például az Indiában szentként tisztelt Véda fordító és értelmező Ramana Maharisi aszkéta képlete is, aki annak ellenére, hogy rendkívüli aszkézisével: lelki fegyelemmel a diszharmonikus hajlamait megfékezte, a legfájdalmasabb szaturnuszi betegségek egyikében, csontrákban halt meg. Ennek az indiai misztikusnak azért kellett idejekorán meghalnia, mert annak ellenére, hogy Rákban állt a Sárkányfarka, ami olyan gyermek- és életellenes családi karmára utal, amit csakis a családalapító szülőként, illetve a családról és a gyermekekről való gondoskodással lehet feloldani, nem alapított családot. Ráadásul soha nem élt élettársi viszonyban, annak ellenére, hogy születési horoszkópjában három bolygója állt a házasság életterületét jelentő hetes horoszkópházban és a Hold, a Sárkányfejével együttálló Bak - Napját támadta a közvetlen tapasztalatok házában. Ramana Maharisi tizenhét évesen már úgymond "megvilágosult" lett és a családi élettel együtt, magától a közvetlen földi tapasztalatokat elhárította, holott a Sárkányfarka a IX. házban és a Rákban állt. Ehelyett a halott anyjának állított szentélyt. Utazó - mozgó remeteként és Véda fordítóként - értelmezőként (a III. ház az Ikreknek felel meg és az elmélet és a gyakorlat összeegyeztetésének az életterülete) folytatva az életét, nem részesült közvetlen és nyers földi tapasztalásban, ami többek között arra is ráébreszthette volna, hogy a sokszor rendkívüli erőfeszítéseket is igénylő konkrét életfeladatait felvállalva ("Vegye fel mindenki a maga keresztjét"), bárki jobban megvilágosulhat mind a szentek.
Ramana Maharisi személyisége, a félreismert sorsfeladatának áldozataként és szentként, csupán a poláris ellentéte volt Sztálinnak, Hitlernek és a húszadik század többi sátáni személyiségének. Életének tragikus vége csak szomorú beigazolódása a Csuang - Ce azon híres aforizmájának, miszerint a szélsőséges szentek élete, a mások által követhetetlen rendkívülisége miatt, spirituális szempontból a rablógyilkosokéval egyenértékű. A követhetetlenség alatt itt nem azt kell érteni, hogy nem lehet azt az egyedi misztikus utat végig járni, hanem azt, hogy nem érdemes. Sőt fölöslegesen veszélyes, pontosan azért mert spirituális szempontból tévút, hiszen máskülönben nem végződne rettenetes fájdalommal járó betegséggel és persze korai halállal. És mindezt egy Hamvas Béla által is sokat idézett spirituális aforizma illusztrálja kellőképpen, amely azt tartja, hogy: "Aki az égi mannát mértéktelenül habzsolja, egyenesen a pokol felé tart." Tevékenységével nem okozott közvetlenül akkora tragédiákat mint Sztálin és Hitler, de amennyiben a magukat a szent öncsalás állapotában ringató híveire és a tömeges öngyilkosságoknak elméleti alapul szolgáló misztikus elméleteit az ember rendeltetése szemszögéből (metafizikailag) felül vizsgáljuk, ugyanúgy az intő példákként szolgáló szomorú történelmi tények közé kell sorolnunk, mint a nagy világ felforgatókét. És ez akkor is így van, ha az ő személyi horoszkópjában nem a rombolási, hanem a hamis információ áramoltatási (Kaméleon) program volt a hangsúlyosabb.
III. Az áltató és önáltató (Kaméleon) programok.
Ahhoz tehát, hogy valaki a Ramana Maharisiéhez hasonló szellemi és értelmi képességek segítségével a legmagasabb spirituális szinten tudja becsapni magát (és környezetét) és akkor is úgy képzelje, hogy ő a lényeget tekintve nem tévedett, az általam megfigyelt második féle, nem romboló, de sokszor annál veszélyesebb mentális sors-programmal kell hogy szülessen. ( És sors rendeltetésének a teljes félreértésével kell egy "megvilágosodott élet" után a biológiai lét határállapotába: a csontrák okozta időnap előtti halálba kerüljön.) Ez az környezet - és öntévesztő program az anyai ágon öröklődő, hamis információ-áramoltatási program és asztrológiailag a diszharmonikus Halak, a Nyilas és a Mérleg spirituális erőteréhez, vagyis e három konstelláció uralkodó bolygóihoz, a Neptunuszhoz a Jupiterhez és szexuális szinten a Vénuszhoz és a Lilithez is kötődik. Ez az abszolút őskáosz állapotára visszautaló önámítási késztetés, az önkéntelen rejtőzködési, valamint a megtévesztési késztetéseket és az ezzel járó hamis információ-áramoltatási (hazudozási) késztetéseket előidéző szellemi program, ami az által jön létre, úgy alakul ki határozottan és véglegesen egy megszületendő ember (csecsemő) személyi struktúrájában, hogy az anyai ági felmenői (ősanyái) nem csak a szomszédaikat és a férjeiket vezették félre a saját személyükre (vágyaikra, szándékaikra, akaratukra) vonatkozó lényeges kérdésekben, hanem annyira beleélték magukat a félrevezetés (szemforgatás) célszerűségébe és jogosságába, hogy sikerült becsapniuk és félrevezetve - elhallgattatniuk a saját lelkiismeretüket is. Sőt: amennyiben vallásosak voltak, még az Istent, vagy a kedvenc szentjüket is szerették volna a maguk pártjára állítani a céljaik elérésében és noha tudták, hogy igazságtalanul és hamisan járnak el, azokhoz (ahhoz) is imádkoztak, hogy segítse őket szándékaik kivitelezésében, vagy gondolatban igyekeztek az Istent és a szenteket meggyőzni, hogy az, amit tettek, voltaképpen nem is olyan nagy bűn, nem erkölcstelen. Ennek a spirituális szintre emelt öncsalásnak a szelleme nem halt ki az illető ősanyák halálával, hanem annak függvényében, hogy egy-egy utód fogantatását megelőző időszakban, mennyire intenzíven élték át a környezet- és az önámítást, átadódott és konkrét (nyíltan megélt, vagy rejtett: lappangó) tulajdonságok formájában megjelent az utódokban és azok utódaiban. Ezek, az őskorrupció (a bibliai "bűnbe esés") motívumához kapcsolódó, spirituális szinteken raktározódó ámítási programok az iskolázottsági (tájékozottsági) fokkal arányosan összetettek és intenzívek. A grafológusok között köztudomású, hogy a nyugati személyek kézírás-mintái tartalmazzák a legtöbb hazudozási hajlamra utaló jelt. Hiába tudjuk Nietzsche óta, hogy elenyészően kevés és jelentéktelen tény az, hogy sokat hazudunk másoknak, ahhoz képest, hogy saját magunknak mennyit hazudunk, mert igazából és személy szerint nem tudjuk, hogy mikor és miért áramoltatunk magunk felé hamis információt, hogy miért csapjuk be magunkat és környezetünket.
A kaméleon program az anyai ágon (is) örökölt ősi és folyamatos bűnbeesésnek a programja, Hamvas Béla szavával az őskorrupció méreg-programja. Ez a Bibliai Lilith által megtestesített, másságra, újra való sóvárgáshoz kötött Kaméleon program, amely a Teremtés előtti, abszolút káosz állapotának a létrejöttét is okozta, korábbi fogantatású és ezért mélyebb gyökerű bennünk mint a rombolásé és az önrombolásé, amit nevezzünk az egyszerűség kedvéért Káini programnak. Ezért az örökölt becsapó és önbecsapó program nehezebben felszámolható, mint az önromboló és a környezet - romboló (gyilkos és öngyilkos: Káini) mentális programok. Mert nem a Káini program miatt fél, védekezik és támad az ember, hanem e rejtő - álcázó, rejtőzködő, védekező, ítélkező gondolatformák fenntartása és a rejtett, de intenzív átélése miatt. Azt is mondhatjuk, hogy tulajdonképpen a Kaméleon programok nem csak elrejtik, de növesztik - duzzasztják és végzetessé is teszik a Káini programokat. Amiatt szorong az ember, hogy fél feladni az életmegnyerésbe (erőfeszítés, fájdalmas tapasztalatok és áldozathozatal nélkül elérhető boldogságba) vetett reményét. Pragmatizmusa alatt fulladozó lelkiismeretével és felelősségtudatával sejti, hogy az életet nem lehet megnyerni, de mégis reméli, hogy a külső ismeretei: a tudománya segítségével megnyerhet, vagy megvalósíthat: létrehozhat egy olyam élethelyzetet, egy olyan egyéni, családi, vagy társadalmi berendezést - berendezkedést, ami hosszú távon ( esetleg még az öröklétben is) a kényelmet (erőfeszítés-mentes állapotot) és az állandó élvezetet (az "önműködő" kéjt), vagyis az örök boldogságot biztosíthatná számára.
Az őskorrupció, vagyis az őshazudozás kulcsszavai: kényelmes, kelemes, biztos és boldog. És ha észre vesszük, hogy az állandó kéj-állapotot: a folytonos világi sikert, vagyis tudományos és gazdasági boldogságot nem lehet elérni, legalább a lét-biztonságot akarjuk megszerezni. Valójában nem az öncélú (szexuális) kéjelgés a főbűn, hanem az a sors-kikerülési -kicselezési vágyunk, a mesterséges és külső (anyagi és személyi) feltételekhez kötött biztonságra való törekvésünk, amellyel elszakítottuk magunkat az őstermészettől (az anyatermészettől) és ezáltal az Ősforrástól, az Abszolútumtól. A természettel, a természet változásaival és határhelyzeteivel való közvetlen (egyértelmű) és állandó (folyamatos) kapcsolatunk nélkül, meg vagyunk fosztva a fejlődésünkhöz szükséges közvetlen, úgymond nyers tapasztalatoktól és azoktól a közvetlen és elemi jelzésektől, amelyek arról tudatosítanak, hogy törekvéseinkben, fizikai, lelki és szellemi állapotainkban, kapcsolatban állunk-e, harmóniában élünk-e az egyetemes tőrvényekkel és az ősprincípiumokkal, vagy nem.
Az ember, aki a természettel, vagyis a természeti elemekkel és a természeti folyamatok változásaival - benyomásaival és valamint a többi emberrel szembeni állandó biztonságot keresi, elszakítja magát a legfontosabb jelzőrendszerétől (a több-kevesebb fájdalommal járó kapcsolatoktól és erőfeszítésektől) és ezáltal megzavarja közvetlen kapcsolatát az életet adó szellemi ősforrásától: abszolútumtól. Az egyetemes törvényekkel és az ősi teremtő erőkkel való közvetlen és éber (személyesen felelős) kapcsolatától személyében elszakítva, még nagyobb szellemi és lelki zavart, még mélyebb fájdalmat (biológiai szenvedést), illetve nyomorúságot) idéz elő önmaga és környezete, valamint az utódai számára, mint amitől meg szeretett volna szabadulni akkor és az által, hogy a sors-könnyítő eszközeit elkészítette. Így jutottunk oda, hogy ma, a "létminimumig" biztosított anyagi jövedelemmel, nyugdíjjakkal, bankbetétekkel, széfekkel, tökéletes zárakkal - lépcsőházi rácsokkal, hétreteszes kapuzárakkal, kaputelefonokkal, védő-riasztó berendezésekkel, biztonsági őrökkel, egészségi és társadalmi biztosításokkal, stb., a civilizált városban lakó személynek a különböző személytelen intézményeknek lett teljes mértékben kiszolgáltatott az élete. És e kiszolgáltatottság semmi ahhoz képest, hogy talmi csillogása ellenére, lényegében mennyire meddő, üres, kietlen és értékeiben (még tragédiájában is) mennyire alacsonyrendű ez a szellemtelen és lelketlen élet. Nincs amit tovább firtatni az elidegenedés jelenségét. Erről ír a sajtó, ezt ábrázolja a művészet és bárki körül nézhet és saját szemével láthatja, saját életében tapasztalhatja az öncélú élvezet-szerzés és a sors-elemek elleni biztosítás érdekében történt, természettől és Istentől való elválás ősbűnének következményeit.
Amint a neve is mutatja, a kaméleon program végeredményben a természeti jelenségeket létrehozó és működtető szellemi folyamatoknak különböző megjelenési formája és csak akkor válik veszélyessé, amikor a természeti ember és az őstudat: az abszolútum kapcsolatában jelentkezik az embeer részéről a megtévesztés, a hamis információáramoltatás. Vagyis akkor, amikor az ember nem veszi észre, hogy az egyéni struktúrájának megfelelő kicsinyes érdek- koncepcióit, mint egyetemesen érvényes törvényszerűséget tünteti fel a saját maga számára. Magyarán: amikor az egyéni, vagy a csoport érdekekhez kötött, abból kiszármazott erkölcsi világképét úgy tünteti fel, mintha az egyetemes szükségszerűségként "az Isten" erkölcse lenne.
Az erősebb és határozottabb (jobban meghatározódott) ősképek - ősideák (létprincípiumok) magukba olvasztják - szívják, elnyelik és feldolgozzák, vagy legalábbis háttérbe szorítják a gyengébb és kevésbé jól meghatározott ősideákat. E létjelenségnek a természeti megfelelője, hogy az erősebb, határozottabb, vagy céltudatosabb (kegyetlenebb) ragadozók elejtik, felfalják és lenyelve felemésztik (azok biológiai struktúrájába kódolt információkat feldolgozzák) a többi állatokat, sokszor még a saját fajukon belül is. Ám van amikor a nyers céltudatosság nem elég az egybeolvasztás (elejtés és felfalás) jelensége megvalósulásához és ilyenkor jelenik meg a ravaszság: a félrevezetés (hamis információ áramoltatás jelensége) azokban a természeti folyamatokban, amit a biológusok a létfenntartásért való küzdelemnek neveznek. A színét változtató kaméleontól, a természeti intellektuális képességekkel bíró ravasz róka zsákmányejtő ügyességéig és az állatoknak, vagy az embertársainak vermet ásó ember "értelméig" széles a kaméleon-jelenségek skálája. Még a misztikus teknősbéka is hernyó alakú fehér foltot hozott létre a teremtő képzelete segítségével a szájába, hogy ezzel a giliszta-folttal a szélesre kitátott és mozdulatlanul tartott szájába csalja a halakat, majd hirtelen mozdulattal összezárván az erős álkapcsát, megfogja és megegye azokat.
A félrevezetés, a becsapás és a hazudozás tehát a legelemibb és a legösszetettebb létjelenségekben is jelen van és nem Ulises volt aki feltalálta. A görög mitológiában Hermészhez - Merkúrhoz: a pragmatikus értelemhez, vagyis az intellektushoz társítják, de amint Hamvas Béla mondja, a görögök egyes metafizikai kérdésekben felületesnek bizonyultak. És való igaz: elsősorban a Jupiterhez, a spirituális értékítélet ősrejéhez és az ezzel közvetlen kapcsolatban álló Neptunuszhoz, a spirituális éberség őserejéhez: az egyetemes szeretethez kapcsolódik. Az asztrológiában is tehát elsősorban a diszharmonikusan fényszögelt Jupiterhez (az értéktudat és az értékítélet képessége őserejét megtestesítő bolygóhoz) és a Neptunuszhoz (az éberség - illetve a kábulat és a káprázat bolygójához) társul az önkéntelen, vagy tudatos környezet-félrevezetés és az önámítás jelensége.
A kaméleon programokra a Nap - Jupiter - Merkúr, a Nap - Jupiter - Szaturnusz, a Nap - Jupiter - Neptunusz, a Nap - Merkúr - Neptun, a Nap - Neptun - Szaturnusz, a Jupiter - Merkúr - Szaturnusz, a Jupiter - Merkúr - Neptunusz, a Jupiter - Szaturnusz - Neptun diszharmonikus fényszögekből alakuló háromszög alakzatok a jellemzőek.
De vegyük lépésről - lépésre. A Nap - Jupiter diszharmonikus fényszög még csak arra utal, hogy az illető személynek a születésétől fogva hiányzik, vagy zavart az a képessége amelynek segítségével helyesen fel tudná mérni és értékelni tudja saját magát, saját (jó, vagy rossz) személyi tulajdonságait. Ennek következtében zavart és hamis képet alkot saját magáról, helytelenül ítéli meg a saját személyét mind a környezetével való viszonyaiban, mid az emberi és általában a szellemi értékek viszonylatában. Mikor alul, mikor fölül értékeli magát, mivel születésétől fogva hiányzik az önértékelési és az önkritikai érzéke. Ő az idegesítően szerénykedő típus, de ugyanakkor az is, aki a mások szemében meglátja a szálkát, de a saját szemében nem képes észrevenni a gerendát. Természetes tehát, hogy amennyiben helytelenül ítéli meg magát, helytelen az a kép is, amit saját magáról a környezetének kivetít, kisugároz. Erre, az általa kiközvetített hamis képre hozzá visszaérkező válasz-reakciók függvényében és ezek következtében vagy folytonos bizonytalanság-tudattal (komplexusokkal) él, mint aki állandóan bűnös valami olyan dolgokért is, amikről nem is tud, vagy teljes magabiztossággal és meggyőződéssel jelenít meg egy olyan (szerinte legalábbis értékes) személyiséget, amely a valóságban nem is létezik (pl. ripacs, vagy érzelgős és jóindulatú, de valójában számító és kegyetlen). Ezt az embert, ha időközben nem tesz szert helyes önértékelési és/vagy önkritikai képességre, a hatás-visszahatás törvénye következtében idővel máj és epe problémák fogják gyötörni, de ha túlzott mértékben szépíti és édesíti a képet, cukor problémák és cukorbaj is felléphet. Enyhébb formája a fel nem oldott Nap-Jupiter által jelzett negatív tulajdonságoknak, amely viszont a személyre nézve semmiféle egészségi következménnyel nem jár, az a megbízhatatlanság, illetve a szélhámosságra való hajlam, de csak abban az esetben, ha a Merkúr is fontos szerepet kap a képletben.
Ha a Nap a Neptunusszal alkot negatív fényszöget, az előbbiek a képi - képzeti folyamatok és a fantázia tevékenysége szintjére emelődik, ami a fentiekben leírtakat pesszimista világlátással és életszemlélettel (ellenségképekkel), vagy habókos ködkergetéssel duplázza meg. Az a személy, aki egy ilyen dh. fényszöggel rendelkezik összetéveszti a tárgyi és a szellemi valóságot az ő negatív képzeteivel, vagy habókos vízióival. Rendszerint azok a babonásan vallásos, vagy a magukat ateistáknak valló édesanyák hoznak a világra ilyen képlettel rendelkező gyermekeket, akik bálványimádókként úgy képzelik, hogy az objektív Isten intézi az életük minden részletét, vagy és az anyag mindenhatóságában hivő és ezért a tárgyakat fetisizáló, a személyi kapcsolatokat misztifikáló értelmiségiek. Ezért leggyakoribb Neptunuszi betegségek természetesen a kedélyállapothoz, illetve a csalódásokban gyökerező pszichés traumákhoz kapcsolódnak és mivel a Neptunusz a teremtő idea- világgal való kapcsolatnak az őselvét testesíti meg, a testünk és az abszolútum közötti energia-áramlást biztosító csakrák rendszere is hozzá kapcsolódik. Ezért a mirigy betegségek, illetve a hormonzavarok is a káprázatoknak az anyai részen történő intenzív átélésének a következményei. Természetesen az alkoholizmus is, mint a folyamatos önámítás megtestesülése, e két bolygó által megtestesített őserő negatív jelentkezési formáját jelzi, illetve annak a fel nem oldott következménye.
A Jupiter - Merkúr negatív fényszög a legegyértelműbb jele az intellektuális képességek segítségével történő önkéntelen félrevezetési és önáltatási késztetéseknek. Akinek ez a fényszög kerül a horoszkópjába (és a nyugati civilizációban ez a leggyakoribb fényszög), azt az élete első felében állandóan félrevezeti a saját esze, attól függetlenül, hogy több (rafinált) vagy kevesebb (naiv) intellektuális képességgel rendelkezik. Ez az ember önhibáján kívül vezeti félre önmagát elsősorban és ez által másokat és mindaddig, amíg az egyetemes erkölcshöz (egyetemes törvényekhez) nem igazított értéktudatát ki nem alakítja, kisebb - nagyobb csalások és átverések, sőt: lopások áldozata lesz, attól függetlenül, hogy ő becsap-e és meg lop-e másokat, vagy sem. E negatív fényszög által jelzett tulajdonságok önmagukban még nem okoznak különösebb betegséget, de a más negatív fényszögek által jelzett negatív tulajdonságokat (főként ha romboló, vagy kaméleon programok kötelékében jelentkeznek) a hatodik hatványra is képes fel fokozni, aminek szellemi önismeret és öntisztítás hiányában gyógyszerszedés, majd teljes orvos- és korház-függőség, esetleg korai halál lesz a vége, arról nem is beszélve, hogy ezzel az önkéntelen áltatási és önáltatási késztetéssel lehetetlen fenntartani egy normális élettársi viszonyt, ami nélkül teljességgel lehetetlen a sors-beteljesítés, illetve az Egész-ség megélése.
Nem fogom ezen a helyen a Kaméleon programokat alkotó diszharmonikus fényszögek által jelzett és általában negatívnak nevezett, összes személyi tulajdonságokat leírni, mert ezek megtalálhatóak bármely asztrológiai kézikönyvben, sőt: azok összetett hatásait sem fogom ismertetni. Amit fontosnak tartok, az öncsalásra való hajlamnak a legfinomabb formáinak és azok következményeinek a felmutatása, el egészen az öncsalás legveszélyesebb formájáig: a kauzális (az Isteni) öncsalásig, mert asztrológusi tapasztalatomból tudom, hogy a legnehezebb megértetni az emberekkel az, hogy ne a környezetükben és a körülményekben keressék a betegségeik és a boldogtalanságuk okát (okait), hanem saját mentalitásukban, az élet értelméről és értékéről alkotott téves képzeteikben. Ehhez a legjobb módszernek a saját példámat, illetve a saját öncsalási késztetéseimnek a feltárását találom.
Az én horoszkópomban is létezik kaméleon háromszög. A Skorpió - Napom együtt áll a Merkúrral és közösen negatív fényszöget alkotnak a Jupiterrel. A Jupiter és a Nap, valamint a Jupiter és a Merkúr negyed szembenállással (kvimqux) fényszögelik egymást tehát és ráadásul a Jupiter és a Szaturnusz félnegyed szembenállással (szeszkikvadrát) fényszögeli egymást. Az a rengeteg ámítási és önámítási hajlam is, amire ez utal, elég sok bonyodalmat okozott az életemben. Az utóbbi években, miután rá jöttem, hogy mindez mit jelent valójában, rengeteg erőfeszítésembe került ezektől az önkéntelen ámítási és önámítási késztetésektől megszabadulni és ma sem állíthatom, hogy ami az önáltatás finom, csak a szellemi szinteken utolérhető változatait illeti, nem lenne még rengeteg helyrehozni valóm. Hat évvel ezelőtt, az asztrológusi vállalkozói engedélyem kiváltása idején, csaknem tragikus megrázkódtatással járt számomra az a felismerés, hogy valójában azért kellett elválnom attól a nőtől, akit nagyon szerettem és akivel két éven át reméltem, hogy egyesíteni tudjuk az életünket, mert minden metafizikai ismeretem ellenére, nem tudtam ellenállni annak a kísértésnek, hogy néha elragadtassam magam és túlzásokba esve, fölöslegesen dicsérjem és szépeket mondjak neki, hogy ámítsam tehát. Nem mintha nem lett volna csakugyan szép termetű, szép arcú, bájos és kedves lény. De arra, hogy szépeket mondjak neki nem volt szükség, mert mind a ketten tudtuk, hogy a kettőnk közötti kapcsolat annál több és értékesebb, mintsem, hogy részemről még udvarlásra lenne szükség és ezért ezek, a részemről: a hím részéről a nőnek a hízelgő szavakkal való kábításán keresztül a helyzet biztosítása érdekében elhangzó dicséretek esetleg hamisan hatottak már akkor is, amikor elhangzottak, vagy utólag, amikor bizonyos elvárások be nem teljesülése miatti elégedetlenségemet fejeztem ki a szeretett nővel szemben. Akkor is, ha őszinte voltam és az igazat mondtam, vagy legalábbis igaznak éreztem azokat, amiket mondtam, ezzel akkor is rosszat tettem, mert a dicsérgetéssel, voltaképpen csökkentettem a páromnak a velem és a magával szembeni éberségét.
Voltaképpen csak akkor, azon a Kolozsvár felé haladó vonaton hagytam fel a hiú reménykedéssel és nyugodtam bele, hogy ezt az élet-játszmát elvesztettem és mint szerető élettársat végleg elvesztettem őt, amikor rájöttem, hogy a kettőnk kapcsolatát voltaképpen én rontottam meg, én zavartam össze szellemi bázisában ezekkel a felesleges dicséretekkel, amelyekről már akkor is tudtam, hogy nincs amit keressenek egy őszinte viszonyban, amikor ki mondtam őket, de mivel a Jupiter diszharmonikus fényszögéiből kiolvasható ösztönös kaméleon- tulajdonságaimat akkoriban még nem ismertem fel és még nem oldottam fel, szabad utat engedtem magamban az ámítási késztetéseknek azzal az emberrel szemben, aki akkor számomra a legfontosabb volt a világon. Sajnos, mire észbe kaptam, már késő volt, mert az általam tett több válási kísérlet után, annyira összezavarodott a kapcsolatunk és annyira beterhelődött valós, vagy valótlan tartalmú vádaskodásokkal, hogy helyre hozni már nem lehetett. Nem volt mit tennem, mint az egyszerű jóvátétel: Évának elmondani azt, hogy metafizikai szempontból hol hibáztam, annak érdekében, hogy a következő partnerének - élettársának (férjének) ne engedje, hogy ezt tegye és én is meg fogadtam magamnak, hogy amennyiben még találok valakit, akit hozzá hasonló mértékben megszeretek, annak a saját magához való igényét: a spirituális éberségét semmilyen képpen nem fogom fölösleges dicséretekkel csökkenteni.
Bármekkora drámákat is élnénk meg annak következtében, hogy a legfontosabb viszonyainkat is tönkre tesszük azáltal, hogy a humanista ragadozói késztetéseink hatására, csak egyszerű udvariasságból ámítjuk és kábítjuk egymást, de ennek következtében még mindig nem szenvedünk annyit, mint amennyit szenvedünk az önámításaink következtében. Az ámítás természeti jelenség és a gyengébb teremtő ideáknak az erős teremtő ideák általi elnyelési és feldolgozási - újjá alakítási szükségének a következménye, miközben az önámítás szentségtörés: a természeti személyünket létrehozó, a bennünk létező és az általunk (is) megnyilvánuló erős teremtő ősideáknak a gyengítése és félrevezetése. Az önámítás ugyanis a befele, illetve a felfele: az abszolútum irányába történő ámítás (félrevezetés: hamis információ-áramoltatás). Logikus tehát, hogy az önámítások következménye az életenergiák összezavarodása és elgyengülése: a cukorbetegség, az elhízás és amennyiben a befelé ható kaméleon program a szintén befelé, vagyis a sors, a sors-helyzet irányába: az abszolútum irányába ható romboló programok valamelyikével társul egy személyen belül (egy individuális lét-struktúrán belül), a következmény a rák betegség néven ismert jelenség.
A téma szempontjából tehát, azt is érdekes lesz elmondanom, hogy miközben a nehezen kihevert válás után jelentkező, számomra hihetetlen és nehezen elfogadott, de végül házassághoz és gyermekáldáshoz vezető új szerelemnek a részemről történő lehetőségének a megvalósítására és megőrzésére törekedtem, vagyis arra, hogy a szerelmi viszonyban történt dolgokat illetően és a viszonyunk minőségét illetően, lehetőleg minél kevesebbet ámítsam magam és a feleségemet, éveken át elmulasztottam a Nap - Jupiter által jelzett, az egész külvilág és a nyers skorpiói természetem viszonyának a minőségi javítása érdekében, a személyi önámításra való hajlamom feloldása és meghaladása érdekében, a szükséges áldozatokat meghozni és ilyen jellegű erőfeszítéseket tenni. Az, hogy a Jupiter az egyetemes elmével és a többi emberrel való együttműködési készség kialakulásának az életterületén: a XI. házban áll az én horoszkópomban, arra utal, hogy születésemtől fogva téves és hibás a saját nyers személyiségemnek a többi ember személyiségéhez és a mentális dimenziókban végbemenő, egyetemes teremtési folyamatokhoz való viszonyulása. Észre sem vettem, hogy a családon kívüli és a család érdekében véghez vitt személyi törekvéseimben még mindig a hamis önérzet és becsvágy, sőt néha még a hiúság is vezérel nem csak tetteimben, hanem még a gondolataimban is, és ami végzetesebb: a sors-vezetésemben is. Ezért, ahelyett hogy többet meditáljak a környezetemmel való kommunikáció és együttműködés zavaros és sokszor áthatolhatatlannak látszó zárt állapotainak a feloldásán, a belső sértettségemet még önmagam előtt is elrejtve, sajátos provinciális helyi adottságként, objektív helyzeti tényként ítélvén meg a helyzetemet, Magyarországon próbáltam érvényre juttatni az asztrológiai tudásomat, holott látnom kellett volna, hogy a XI. házban álló, hét negatív fényszöget és egyetlen pozitívat sem kapó Holdam arra utal, hogy külföldön lehetetlen számomra a családi karmám feloldása. De erre utal az is, hogy a Skorpió napom, még három bolygóval együtt a szülőföldet is jelképező IV. házban áll, sőt: a Sárkányfarkam a Rákban és a XII. házban, az elzártságok, illetve a magányos megvilágosodások életterületén.
Magyarországon csakugyan jobban meg voltam becsülve úgy is mint asztrológus és úgy is mint író- költő. Kerek egy éven át tartottam metafizikai - asztrológiai előadásokat és sikerült is néhány hallgatót a metafizikai - asztrológiai információk segítségével hozzásegítenem a párkapcsolati és szexuális problémáinak a rendezése és az egészsége visszaszerzése érdekében tett első lépésekben. De még többnek segíthettem volna, ha a bizonytalankodóbbak és kételkedőbbek nem ijednek meg attól a ténytől, hogy karácsony előtt egy héttel, minden előzmény és arra utaló jel nélkül, egy éjszaka hirtelen meghalt az ott született, két és fél hónapos egészséges kislányunk, egy rögtön ölő, légi úton terjedő, a tudomány számára még ismeretlennek (vagy legalábbis feltáratlannak) számító vírus-fertőzés következtében. Még az itthoniaknál jóval tájékozottabb Magyarországi hallgatóim nagy része sem értette meg, hogy mire jó az általam szorgalmazott, rengeteg erőfeszítést és sok fájdalmas önleleplezést igénylő önismeretre és önfeltárásra való törekvés, a szokványos (baj-elkenő) misztikus gyógyítási módszerek és receptek alkalmazása helyett, nem hogy azt is elfogadták és felfogták volna, hogy a gyermekünk halálára én nem a gonosz vírusokban, vagy a véletlenben, hanem a bennem és a feleségem sajátos szellemi struktúrájában levő, még feltáratlan és feloldatlan örökletes (romboló és kaméleon) programokban keresem az okokat és a magyarázatot. Hiszen a Nyilas és a Skorpió (lásd a Plútó által megtestesített szent szellemnek megfelelő turul madár jelentését és a székelység egész ősi motívumrendszerét), illetve a Jupiter, a Mars és a Plútó által képviselt őserők uralma és befolyása alatt álló magyar népen belül talán nem is létezik ma olyan család, amelynek a krónikája ne őrizne a mienkhez hasonló, az orvostudomány mai állása szerint még megmagyarázhatatlannak látszó tragikus történetet.
Én viszont tudom, hogy a vírusok a hamis a zavart ősideáknak, illetve a hamis gyök-információkból álló mentális struktúráknak a genetikai megtestesülései. Ezért a IV. háza csúcsán teljesen támadott Plútóval született kislányunk halálának, többek között az én hamis (rejtetten önérzeteskedő és hiú) Skorpió önképemhez és az egyetemes teremtő-erőkkel való zavart együttműködéshez is köze van, arról nem is beszélve, hogy A rezonancia és A hatás-visszahatás törvénye alapján az elkötelezett élettársammá lett feleségemnek mennyi Nyilas, és Halak jellegű, hamis információ terjesztési késztetésre utaló jel található a személyi horoszkópjában. Amellett, hogy a Halakban és a IV. házban áll a Sárkányfarka és a Nyilasnak megfelelő IX. házban az Oroszlán Napjával együtt áll a Holdja, a Skorpiónak megfelelő VIII. házban a Rákban együtt áll a Lilithje a Jupiterrel, ami arra utal, hogy az anyai ági ősök vallásos és misztikus önáltatásainak köszönhetően, az ő szellemi struktúrájában az önkéntelen csalási késztetéseknek nincs külön levő célja, hanem a családi csalás és a kábulás élményére való önkéntelen vágyakozás, a csalási élményben való öncélú részesülés érdekében van jelen. Természetes tehát, hogy feleségem a külföldön történő boldogulás eszméje megvalósításában támogatott, sőt: valahányszor ott számomra kellemtelen és megoldhatatlannak látszó adminisztrációs akadályokba ütközvén, szóba került a hazatérés lehetősége, ő azt állította, hogy neki már nincs amit itthon keresnie. Csak miután a kislányunk halálának a tényével szembe néztünk annak teljes szellemi mélységében és e látszólag abszurd és "véletlen" halálhoz vezető szellemi - kauzális okokat próbáltuk felderíteni, csak hetek és hónapok múltával derült ki az, hogy bizony sok olyan elemi életfeladatra utalnak a horoszkópjaink, amelyek az otthonhoz, illetve a szülőföldhöz és az itteni viszonyokhoz kapcsolódnak. Persze, már csak a jelen tanulmány jellege miatt is, elsősorban a kislánynak az anyagi ágon örökölt és végzetesnek bizonyuló romboló programjával egybefonódott kaméleon programját is érdemes lenne értelmezni, hiszen a IV. ház csúcsán álló Plútóját a Hold, Mars, a Jupiter és a Lilithel együtt álló Szaturnusz támadta, a de ez mint a legvégzetesebb programok egyike a későbbi részletezések körébe tartozik és egyelőre csak a saját önámítási késztetéseimre utaló Nap - Jupiter diszharmonikus fényszögről és a XI. házban álló Jupiter által jelzett hibás (gyakorlati kérdésekben mikor naiv, mikor az ellenségeskedésig elmenően kritizáló) együttműködési késztetéseimről és képességeimről szóló személyes tapasztalatok leírásánál maradunk.
E tulajdonságok miatt, egyenesen személyes sértésnek vettem például minden a romániai magyar sajtóban megjelent asztrológia-ellenes cikket és a romániai magyar újság-szerkesztőknek azt a mentalitását, hogy kimondottan csak az asztrológiát elitélő és azt áltudományként bélyegző cikkeket, véleményeket közöljenek, miközben ezzel egy időben rendszeresen közölték a primitív életnyerési logika mintapéldájául szolgáló napi és heti horoszkópjaikat. Mert ha a felháborodásom jogosnak is volt mondható bizonyos szempontból, a kiigazítási sikertelenségek és a személyes kudarcok nem arra a következtetésre kellett volna vezessenek egy metafizikai tudatossággal rendelkező asztrológust, hogy elhagyja Erdélyt, hanem a pozitív meditációk felerősítésére, amit Magyarországon a kislányunk halálát követő ötödik hónapban beálló teljes csőd helyzetemben elkezdtem és amit a tévedések részleges felismerésének a hatására haza térve, a család bővítés eszméjét fel nem adva, ha rendszertelenül is, de folytattam, mindaddig, amíg az információterjesztésben újra csak részleges eredményeket hozó, újabb itthoni törekvéseim következtében el nem jutottam ahhoz a felismeréshez, hogy az információ-terjesztési és befogadási képességem növelését célzó meditációk számát és minőségét kell növelnem, mindaddig, amíg a külső környezetemben is megjelenik ennek a szellemi tisztulásnak a pozitív következménye. E meditációk egyikében döbbentem rá, hogy a Kolozsvár felé haladó vonaton belém villámló felismerésem miatt, ti, hogy a Jupiternek a Szaturnusszal alkotott negatív fényszöge, lévén, hogy a Szaturnusz együtt áll a Vénusszal arra utal, hogy nagy a párkapcsolati korrupcióra való hajlamom, vagyis az a tény, hogy akkoriban és évekig a párkapcsolat (illetve akkor épp a pár nélküliség) és később a párkapcsolat harmonizációjának a problémája volt számomra a legelső megoldani való életfeladat, elhanyagoltam a Nap-Jupiter és a Merkúr-Jupiter negatív fényszögek jelentését.

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/


Vissza a tetejére
  Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2008.03.16. 08:37 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.03.11. 22:01
Hozzászólások: 4221
Tartózkodási hely: Csíkszereda
A negyedik program: tudományos-gazdasági (technikai) pozitivizmus, illetve az öncélú (és ezért vak!) pragmatizmus és az öncélú intellektualitás (a szkepticizmus) programja
Ebbe, a többnyire a Merkúrhoz és az Uránuszhoz kapcsolódó, negyedik fajta negatív örökletes progamba, csak erészben vagyok érdekelt, mivel a személyi horoszkópomban a Nap és a vele együtt álló Merkúr is pozitívan fényszögeli az Uránuszt. Ezt a személyes vonást, csak azért bocsátom előre, hogy mentségemül szólgáljon, amiért, annak ellenére, hogy a következményeiről, illetve a felszíni megjelenési formáiról írtam mind a regényeimben, mind a tanulmányaimban korábban is, a konkrét asztrológiai formáit, a többi program felfedezése és leírása után sokkal később, csak három - négy évre rá fedeztem fel. Vagyis csak két évvel az után, hogy az első három örökletes programról szóló tanulmányt legelőszőr közre adtam az Utódok, szülők és szeretők az asztrológia tükrében c. könyvemben. Ez viszont azt is magával hozta, hogy e mőgött az intellektuális és gazdasági okoskodások, illetve az un, józan paraszti észnek hívott, „nem látni a fától az erdőt” című program után következő, illetve e program mőgött negbúvó általános rombolási programot: az Isten-ellenes magatartási programot, amivel viszont nagyon is rendelkezem, ugyancsak nem vettem észre. De lássuk, hogy miről is van szó:
Amennyiben a személyi horoszkópban, elsősorban a két "értelmi" bolygó: többek között a "logikus" és az "analogikus" gondolkozás bolygói: a Merkúr és az Uránusz egymást negatívan fényszögeli, és amennyiben ez a két bolygó a Nappal vagy a Marssal, vagy a Szaturnusszal és/vagy a Plútóval is negatív fényszögeket alkot külön-külön, illetve ezek bármely negatív fényszögek által létrehozott kombinációjával, több mint valószínű, hogy a személy az un. pozitivista intellektualizmus késztetéseit, a materialista tudományosság, (a tudományoskodó fontoskodás) és a gazdasági -technologizálási mánia valamely jellegzetes negatív vonását örökölte a spirituális memória révén az anyai ági ősszüleitől. Ritkábban, de lehetséges ennek a szöges ellentéte is, amelynek a hatázára az illető személy képtelen a nagyobb horderejű racionális és logikus gondolkozásra, illetve a valóság különböző szintjein létező, azonos metafizkai (lényegi) tartalommal bíró különböző elemek közötti összefüggések, illetve különbözőségek megértésére és megglátására, azok önálló feldfedezésére. Ők a nagy naivak, akikkel minden misztikus és vallásos – szentimentális maszlagot be lehet vetetni, amennyiben az humánus szempontból „jónak”, azaz hasznosnak látszik. Ők a különböző címen meghírdetrett nagy (És nagyszerűnek igérkező!) mágia-tanok, misztikus gyógyítói iskolák, és agykontrol tanfolyamok követői, akik úgy képzelik, hogy a mágikus és misztikus praktikák és technikák öncélú és önkényes gyakorlása és alkalmazása segítségével elintézhetik minden problémájukat és megnyerhetik az életüket: boldogak és agészégesek lehetnek még a világ, anélkül, hogy a spirituális tényleges fejlődésük érdekében, a hibás belső és külső mentalitásuk változtatása érdekében erőfeszítéseket tennének, illetve anélkül, hogy az életük minősége érdekében gyakorlati erőfeszítéseket tennének.
A gyakoribb előfordulása viszont azok körében található, akik a tudomány és a technika vivmányai által vélik megnyerhetőnek az életet, akik úgy képzelik, hogy a boldogságuk és az egészségük mindössze azon múlik, hogy meg találják-e, illetve felfedezik-e azt a tudományos technikai eszközt, amely az ők és az egész emberiség nagy életproblémáját és életfeladatát önmagától megoldja.
Ezek az anyai ági ősök (anya, nagyanya, dédnagyanya és üknagyanya, vagy ezek közül csak valamelyik, abban a fizikai valósághoz kapcsolódó, gazdasági és technikai tévhitben (rögeszmeszerű tévképzetek szerint) éltek huzamosan (abban hittek), hogy az élet és a sors bármely problémáját megoldhatják a tudomány és a technika, a technikai - gazdasági pragmatizmus, vagyis a természettudomány által feltárt tényekre alapuló gyakorlatiasság és gazdasági hatékonyság eredményei, illetve a természettudomány és a pénz segítségével. (Pl: ha szegényen és szűkösségben élünk a szülőföldünkön, akkor el kell valamerre vándorólni, ahol jobbak a külső megélhetési feltételek, vagy: ha nincs egy nőnek élettársa, szexuális partnere, illetve, ha az élettársi viszonyban képtelen eljutni az orgazmusig, azonnal kerül egy tudományos-technikai megoldás: a vibrátor használata, vagy a számítógépes szexuális gyönyör-keltések korlátlan lehetősége. Vagy: a humánus egészségügyi gondoskodás és a karrier-építési gondok és mentális görcsök következtében, a nyugati típusú civilizációban élő nők többsége elveszítette a magzatfoganási, vagy a magzatkihordási és gyermekszülési képességét. Semmi baj, mondják a nagyokos tudósok, ott vannak a lombik bébi programok és a klónozás, a kifejlett magzatot meg ki lehet venni az anyjából a császármetszés segítségével és fel lehet erősíteni őket inkubátorok mesterséges légkörében és a mesterséges táplálás segítségével. Szerintük, az egész mindössze pénz, illetve jól működő gazdaság és technológia kérdése. Primitívebben: az akadályokat jelentő sors-elemektől való megszabaduláshoz mindig találunk technikai megoldásokat a pszichikai hadviseléstől, a megfélemlítéstől, a teljes hiteltelenné tételig és a tökéletes gyilkosságig elmenően.)
Amennyiben a fent leírt fényszögek megtalálhatóak a horoszkópban tehát, a személy a mentális agresszivitásra való önkéntelen és öntudatlan hajlamot, az együgyűségig menő, racionális - technikai beavatkozási, befolyásolási és ellenőrzési mániát, a természet- és szellemellenes magatartást hordoz a mély-
tudati személyiségében, a nyílt, vagy a rejtett személyi vonásaiban. Amennyiben a tapasztalatai segítségével nem sikerül megszabadulni ettől a rögeszméjétől, nem csak elmegyógyászati és idegrendszeri problémáknak nézhet elébe, hanem a csodabogárság és a rögeszmés habókosság bélyegével is, valamint valamely üdvözítőnek tűnő tudományos-technikai rögeszme szolgálatában töltött aktív életet követő, hiábavalósági és kietlenségi (silánysági) érzésekben (szélsőségesebb esetekben melankólia kórban) folytatott, többnyire magányos
öregkor perspektívájával.
Ritka esetben ugyan, de e bolygóknak a negatív kapcsolódásai jelenthetik a fentiekben leírtak szöges ellentétét is (- ezt is eredményezheti néha a kiegyenlítődés törvénye, de főként a polaritás törvénye), vagyis a gyakorlati racionalitásra és az elméleti gondolkozásra való képtelenséget, el egészen a lineáris, vagy az analogikus logika teljes hiányáig. Ez jobb esetben erős idealizmusra és miszticizmusra - misztifikációra való hajlamokat eredményez, rosszabb esetben a babonás gondolkozást és/vagy a dogmatikus vallásosságot, szélsőséges esetben a ködkergetést, a misztikus (vallásos) habókosságot, a fárasztó, vagy egyenesen veszélyes dogmatizmust - fanatizmust.
Ezek, a Merkúrral és az Uránusszal, valamint az Ikrek és a Szűz karmával (Lilith vagy Sárkányfarok az Ikrekben, vagy a Szűzben, illetve a IV. házban, vagy a VI. házban) kapcsolatos több negatív fényszögek-sorozat kombinációja tehát, mind az un. technokratákra és spekulánsokra, és persze, a szkeptikus nagyokosokra, az öncélúan kételkedőkre, mind a misztikus ködkergetőkre, mágusokra és agykontrolosokra jellemző és egyik véglet sem jobb a másiknál. Mindkét esetben, a természetes és egészséges gondolkozásra, a gondolkozás rugalmasítására (De figyelem: egyáltalán nem a ráció és a logika relatívvá tételére!), a személyi és az általános emberi rendeltetés megértésére, illetve az egész teremtés eredeti rendeltetése, funkciója és célja megértésére, valamint az elmélet és a gyakorlat egyeztetésére, egyesítésre, illetve az elméletnek a gyakorlatban történő kipróbálására, ellenőrzésére kell törekedni.

V. A hamis felelősség és a felelőtlenség programja, avagy az aggodalmaskodás és az ellentéte: a közömbösség programja, valamint a rögeszmék és az elvtelenség karmikus programja.



A Szaturnusznak kettő, vagy több, egymással ugyancsak negatív fényszög kapcsolatban álló bolygóval alkotott negatív fényszögei, az un. aggodalmaskodási és a biztosítási kényszerbetegség valamely erősebb, vagy gyengébb változatának a jelenlétére utalnak, vagy azok ellentétére: a felelősség-elhárítási késztetések szellemi programjára, esetleg a rögeszmés ragaszkodási, vagy a gyűjtögetési késztetések valamely vonását (erős, vagyis többszörös negatív fényszögelés esetében: mániáját) öröklődésre utal a generációk között átnyúló spirituális memória révén.
Mértéktelen és önkéntelen aggodalmaskodást, túlzott és aprólékos felelősségérzést, vagy annak az ellentétét: a felelősség kikerülést, elhárítást, vagy annak az átruházási - átadási, átpasszolási - késztetéseit adó negatív spirituális program, illetve közömbösséget és az egykedvűséget kiváltó, e két ellentétes magatartások valamelyikére inspiráló és predesztináló program. Mivel elsősorban a felelősség őserejét, illetve a határ- és az aránytudat teremtői őserejét megtestesítő Szaturnuszhoz kapcsolódik, illetve annak a Nappal, a Merkúrral, a Marssal és a Jupiterrel, alkotott negatív fényszögeihez, és azért mert csak ritkán gyökerezik a családi tradíciókban, hanem inkább az ősanyáknak a spirituális, vagy a pragmatikus (tetterős) felelősség szellemiségéhez való pozitív vagy negatív viszonyulásban, a szellemi program, eredhet abból is, hogy az ősanyák valamelyike nem jó szemmel nézte, vagy látta (nem helyesen ítélte meg, illetve haraggal elítélte) az apja, az apósa, vagy a férje családapai szerepkörének a betöltési módját. Esetleg ezek az asszonyok féltek attól, vagy azoktól, sőt: titokban és rejtetten gyűlölték ezeket a családapai szerepkörükben, szerintük negatívan viselkedő férfiakat. Ritka esetben a közösségi - társadalmi életet szabályozó hatóságokkal, intézményekkel, illetve azoknak a hatalmi képviselőivel, irányítóival, vagy hivatalnokaival gyűlt meg az ősanyák közül egynek, vagy kettőnek a baja, nyílt szembesülés, vagy erős elhárítási, kikerülési vágy, esetleg üldöztetési érzések és képzetek formájában, mielőtt azt a lányutódja, akitől a vizsgált horoszkóp tulajdonosa származott.
Azon személyeknek egy része, akiknek jellegzetesen negatív Szaturnuszi fényszög alakzat látható az asztrogrammjában, nem bíznak a teremtésnek és a saját sorsuknak - életüknek a pozitív rendeltetésében és értelmében, vagyis a saját intelligenciájuk és létfenntartó képességeik erejében, a mágikus erejű teremtői képzeletük folyamatosan működő képességében, és szüntelenül aggodalmaskodva "azért, hogy mit esztek holnap és holnapután" (Názáreti Jézus), állandóan be akarják biztosítani magukat és ez által mindig csak a jobbnak remélt, illetve a rettegett, jövőben és soha nem a jelenben élnek. Nem képesek a jelenben élni a jövőért való aggódásaik és a jövő-alakítása érdekében hozott
áldozatoknak a soha meg nem szűnő folyamata és láncolata miatt. Életük ezért szüntelen feszültség, szellemi és lelki görcs a fennmaradásért és a jövőért, az utódok fenntartásáért és azoknak a boldog, illetve szebb és jobb jövőéért, ami természetesen éppen ezért, mert a jelent mindig elárulják a jövőnek, illetve a jelen értelmét és értékét folytonosan feláldozzák a jövőért, soha nem fog elérkezni sem az ők számára sem az aggodalmaskodás sötét szellemében nevelt utódaik számára. Szüntelenül be akarják biztosítani magukat a jövőben történhető szerencsétlenségekkel, betegségekkel, nélkülözésekkel szemben, illetve szebb és jobb jövőt szeretnének biztosítani önmaguk és az utódaik számára és ezért folyton lemondanak a jelenről, az által, hogy szüntelenül a jövőért élnek, dolgoznak és meghalnak, illetve a megszerzett jövő-zálogaikat: a felhalmozott gazdasági javaikat szeretnék biztosítani, biztosított helyzetbe és állapotba hozni. Végül is a természettel és a természetes folyamatokkal, illetve a saját sorsukkal szemben akarják önmagukat és utódaikat bebiztosítani, és a nagy biztosítási törekvéseikben, illetve az utód-féltésükben, az utódok miatti aggodalomban, inkább tönkre teszik a jövő megélhetést biztosító környező
természeti életet, halálra szennyezik és sterillé szipolyozzák a természet világát és végül, már csak egy, maximum két utódot "vállalnak", de inkább egyetlen utódot sem nemzenek és gondoznak, mert ugye, ennyi aggodalomra okot adó probléma mellett az magas fokú felelőtlenséget jelentene... és így jutnak el a görcsös felelősségből, vagyis az aggodalmaskodásból a teljes felelőtlenségbe.
Szellemi és valóságértelmezési szempontból, felnőtt koruk elején ott és abba az irányba zárkóznak és nyitnak, ahol, és amely irányba nem kellene. És viszont: amely információk és tudásrendszerek irányába nyitniuk kellene tulajdonképpen, nem akarnak nyitni, nem akarnak megnyílni, hanem inkább elzárkóznak, mivel félnek az új és ismeretlen jelenségek, helyzetek és állapotok közvetlen megtapasztalásától, még akkor is, ha azoknak pozitív következménye lenne és inkább a "biztonságot adó" eljárásokat keresik... Ezek általában a rugalmatlan, idejekorán elfásult, vagyis koravén szmélyek, a kelletnél hamarabb öregednek szellemileg és ennek következtében lelkileg és testileg is.
Ezek csak úgy (lennének) hajlandók a metafizikai információt be- és elfogadni, ha azok hirdetőjétől (szerzőjétől) garanciát kaphatnak, hogy - akárcsak az orvosi receptek és gyógyszertári készitmények, „tényleg működnek” és hatnak, ha azonali eredményt és hasznot hoznak. (Sőt: lehetőleg a modren világ körülményei között és a modern élet feltételei között is alkalmazhatóak, és lehetőleg „olcsón megvásárolhatóak” legyenek.)
És létezik mindennek az ellentéte, ami még ennél a mentalitásnál is hátrányosabb: a félig relatív, félig közömbös, illetve a felületes viszonyulás a lényegi, spirituális információval, illetve a szellemi erkölcsi magatartási formákkal szemben: azoknak a felületes kezelése, a mindenféle gát- és szürő nélküli, de ugyanakkor határozatlan és bizonytalan (lényegtelen) elfogadása, befogadása.
Ők tehát a jövő és a megélhetés miati agodalom által hajtott, felesleges javakat termelő hangya-emberek, az iparkodó halmozók és a feleslegesen felhalmozott javak és élvezeti eszközök biztonsága miatt aggódók, akik a biztonsági zárakat, berendezéseket feltalálják, illetve azok, akik a sors-ellenes biztonsági eszközöket és biztosítási kötvényeket megvásárolják és ők, akik a bankoknál is gazdagabb biztosító társaságok apparátusának a fenntartását személyzetének a fizetését, azoknak a biztosítási kötvényeik vásárlása által biztosítják. Ugyanarról a spirituális tőről fakad a másik mentalitás, de a kiegyenlítődés és a polaritás törvénye szerint, az előbbi mentalitásnak az ellenkezőjét testesíti meg: a felelőtlenség, illetve a felelősség-kerülő, közömbös, lusta személyek mentalitása. Ez nem izgatja magát a holnapért, hiszen tudja, hogy az előbbi mentalitás képviselői vannak többségben és mindig elég fölösleget termelnek és fölösleges javakat (élvezeti, kényelmi és általános fogyasztói cikket) halmoznak fel, ahhoz, hogy eből a fölöslegből a létfenntartáshoz szükséges táplálékok és anyagi javak számukra mindig kikerüljenek, szociális juttatások, illetve "testvéries és igazságos" elosztás formájában. Vagy esetleg úgy, hogy amazoktól önkényesen elveszik, elrabolják, anyagi javak és pénz formájában, annak a függvényében, hogy a horoszkóp többi elemét képező asztrológiai sajátosságaik milyen jellegű gondolkozási és érzési módra, miféle ambíciókra, illetve félelmekre, aktív, vagy passzív személyiség-jegyekre utalnak.
Ők egyáltalán nem aggodnak a jövőért és az utódokért, nem gyarapítják a különböző lakat- és zárgyártó, a biztonsági berendezéseket gyártó cégek tőkéjét, valamint a biztosítási bankok bevételeit. Maximum annyiban működtetik a globális természet-kizsákmányolói nagyüzemet, hogy ezeknek a vállalkozói szellemű és vakmerőbb része, az által, hogy időnként levágja, feltöri, felrobbantja, zárlatolja és ez által tönkreteszi a zárakat és a biztonsági berendezéseket, és kirabolja a felhalmozott értékeket, újabb zárak, berendezések gyártására és biztosítási bankok létrehozására és finanszírozására késztetik az aggodalmaskodók millióit. Családi felelősséget ritkán, vagy egyáltalán nem vállalnak, de ha családot alapítanak is, akkor az utódok számával nem spórolnak, amiként azok gondozása, nevelése érdekében sem törik össze magukat.
Az aggodalmaskodók nagy részéből és a közömbös elvtelenek kisebb részéből kerülnek ki a felelősség-elhárítók, a felelősség-kerülők, a felelősség átpasszoló "tagok", és a rögeszmések is, akik nem aggodalmaskodnak ugyan különösebb mértékben, és nagyjából hasonló életvitelt folytatnak mint az öncélúan (fölöslegesen nagy mennyiségben!) dolgozók, szorgoskodók és szervezkedők, de a sorsukért, a velük történtekért és a teteikért, szavaikért személyes felelősséget nagyon kevés mértékben vállalnak, pontosabban: nagyjából majdnem semmiért nem vállalnak személyes felelősséget és azt várják, hogy mások (Pl. az erélyes családtagok, a gátlástalan huncutok, vagy erőszakosak, az önérvényesítő vezetők) vezessék őket és mások vállaljanak felelősséget értük, egészségükért, az ő sorsukért és a családjuk, utódaik sorsáért. A rögeszmések általában kényszerképzetekkel küszködnek és vagy az aggodalmaskodást, a gyűjtő szenvedélyt és a halmozást, vagy a közömbösséget, a hanyagságot és a nemtörődömséget viszik az őrülettel határos módon túlzásba, esetleg. Az elsők, lehetőleg mindent összegyűjtetnének és megtartanának maguknak és családjuknak - nemzetüknek, és atombunkerbe költőztetnék még a háziállataikat is, az utóbbiak a saját egészségükkel sem törődnek, mert rögeszmésen hiszik, hogy nekik amúgy sem sikerülhet semmi, és amennyiben valaki törődik velük elfogadják, amennyiben nem, jöhet akár a fagyhalál is.
E két féle, de spirituális és kauzális szempontból azonos jellegű és gyökerű mentalitásnak a jellemző betegségei a kálciumnak és a magnéziumnak a szervezetben való felhalmozódásával, túltengésével, illeyve hiányával kapcsolatos. Jellemzőek tehát a csont és porcbetegségek és ezek közül is főként a gerincproblémák, de ide tartozik az örlő fogak betegségei, illetve a nehezebben kezelhető, belső, lelki és szellemi okokra visza vezethető krónikus bőrproblémák nagy része is (Pl. ekcémák).
E könnyen felismerhető karmikus program feloldási lehetősége az egészséges és ép elmével rendelkező személy elemi létfenntartási, család- és utódfenntartási képességét szolgáló intelligenciájában, munkaképességében való hit megszerzésében és megerősítésében rejlik. És főként a mágikus teremtői képzelet erejében való hit megszerzésében - kialakításában illetve e gyakorlati és spirituális képességek tudatos használatában. Annak a hitnek a megszerzésében, miszerint eredetileg egy olyan pozitív, magas rendű - Egyetemes! - rendeltetés szerinti őslogika rendezi és irányítja a sorsunkat és életünket, amelynek mágikus hatása van az életünk minden mozzanatára, és amely logikát mi meg tudunk érteni és a megértés után vele együttműködve, kreatív és felelősségteljes életet folytatni. Vagyis a felelősség mágiáját gyakorolni, annak a pozitív visszahatásai segítségével élni.

VI. A Sors- és megváltásellenes program, illetve a spirituális és kauzális kiegyenlítődésre való képtelenség programja. Szélsőséges esetben: az öngyilkossági és a rombolási - önrombolási hajlamok programja.
Ez, a legfinomabb, de éppen ezért talán a legveszélyesebb negatív örökletes program természetesen az egyes és a tízes bolygók által megtestesített őserők negatív kapcsolatához: a nyers személyi tudatot megjelenítő Nap és az egyetemes (Isteni) léttudatot, illetve az Isteni igazságot megstestesítő Plútó közötti negatív fényszögalakzatokhoz, fényszögrendszerekhez kapcsolódik. Pontosabban: ezek az asztrológiai alakzatok segítenek a felfedezésükben és feltárásukban.
Amennyiben tehát egy horoszkópban a Nap és a Plútó negatívan fényszögelik egymást, és ehhez a negatív fényszöghöz hozzá társúl az, e két bolygó valamelyikének a bármilyen más - főként Jang típusú: Mars, Jupiter, Uránusz - bolygóval alkotott negatív fényszöge, az Isten-ellenes programmal (Az Isten elleni harag, illetve az istentől kapott nehézs sors-program, vagy sors-helyez maiatti önkéntelen és öntudatlan neheztelési - haragvási késztetésekkel) állunk szembe, még akkor is (Sőt: akkor még inkább!), ha az illető személy esetleg buzgó vallásos. Az utóbbi esetben ugyanis, mindössze az Istentől való misztikus és öntudatlan félelem a hajtó-oka a vallásosságnak, vagyis az attól való félelem, hogy amennyiben mégiscsak létezne egy kivülálló és őt (minket) figyelő, elenőrző, illetve az ő életét és boldogságát - boldogulását irányító és befolyásoló objektív Isten, az igen rossz néven venné és nagatívan reagálná le az ő hitetlenségét, iletve a nehéz sorsa miatti haragját. És tényleg: úgy is jönnek létre ezek a programok, hogy valamelyik anyai ági ősszülő, azt megelőzően, hogy megfoganna a méhében az az utód, akitől a vizsgált személy (ahoroszkóp megrendelője) származik, erősen neheztelni kezd az Istenre, vagy a sorsára, amiért az "olyan nehéz életkörülményeket és kegyetlen sorsot", illetve gonosz és kegyetlen férjet (a horoszkóprendelő ősapját), esetleg anyóst és apóst is, rendelt a programot létrehozó és tovább adó - elindító anyai ős (ősanya) számára.
E programhoz hozzá tartozik a sors-félelemből eredő vallásosság, vagyia a misztikus fanatizmus pont úgy, mint a "vallásos istentagadás": a harcos ateizmus. De nők esetében és a második (az élet- és gyermekellenes) programmal társultan, hozzá tartozik a szülői - családi, illetve a természeti boldogságra való képtelenség mellett, a magaztfoganási, illetve a gyermeknemzési képtelenség, a vetélés, a magaztkihordás és/vagy a szülés közbeni életveszélyes szövődmények (az anya újászületési, megújhodási képtelensége miatt) és szélsőséges esetekben a születendő magzatok minden nemű testi (szervi, testrészi) zavara, fogyatékossága is. Ezeket az alakzatokat lehet tehát megtalálni azoknak a személyeknek a képletében, akik testi fogyatékossággal, illetve bármely testi rendellenességgel (ilyen a hat lábújj, vagy a hat kézújj is, illetve az összeragadt újjak, amit az alacsony szinvonalú spirituális kultúrával rendelkező közösségekben sámán jelként szoktak emlegetni!) születtek, születnek a világra. Ha számba vesszük azt, hogy Szent István királyunknak a korabeli feljegyzések és rajzok szerint hat újja volt mindkét kezén és azt, hogy az egyetlen fia (figyelem: akkoriban nem voltak fogamzásgátlók és a királyi család bizonyára nem spórolt a gyermekáldással gazdasági megfontolásokból, vagyis nagyon is gyanús, hogy az életerős királynak miért született mindössze egy csenevész fia), Imre herceg a misztikus vallásossság labirintusába szédült, majd idejekorán meghalt, egyértelmű, hogy milyen spirituális programtól hajtva nyomta el a kard erejével az ősi magyar hitrendszert és fojtotta vérber István urunk a Koppány féle lázadást, amellett, hogy egy teljesen átírt, az eredeti Jézusi tanításokkal merőben ellenlkező, a világi hatalmi törekvéseket szolgáló kersezténységet honosított meg az új államában.
E program viszont akkor a legveszélyesebb, amikor a Szaturnusz is részt vesz valamilyen formában a nagatív fényszögalakzatokban, főként ha a közvetlenül a Nappal, vagy a Plútóval alkot a Szaturnusz negatív fényszöget. Ez utóbbi fényszög által jelzett személyi (karmikus) meghatározódás, valósággal fékezhetetlenné, vagyis ellenőrízhetetlenné és irányíthatatlanná, és ezért csaknem feloldhatatlanná, meghaladhatatlanná teszi az Isten-ellenes, illetve a belső boldogságra (a lelki békére) való képtelenségi hajlamokat. Mivel a horoszkópokban a motívum-ismétlődések, vagyis az azonos és a hasonló asztrológiai motívumok egymást erősítik és árnyalják, a fényszögalakzatokból kiolvasható Isten-ellenes programok általában a Skorpió, vagy a Halak motívumrendszerének a valami fajta mejelenésével együtt jelentkeznek (Karmikus pontok: Lilitm vagy/ és Sárkányfarok a Skorpióban, a Halalakban, illetve a VIII. és/vagy a XII. házban), és abban az esetben viszont, amikor a Szaturnusz is részt vesz az Isten-ellenes alakzatban, igen erős (terhelt: megpakolt) pl. a VIII. ház, vagy a Skorpió és erős öngyilkossági - önrombolási, illetve rombolási hajlamokra lehet számítani.
Az egyetlen meghaladási lehetőség a Tarot 22-ős ikonja által, a Bolond által megtestesített neheztelés- és haragmentességi állapot: a spirituális beavatottság elérése, a teljes megbocsátási és elengedési képesség, a kiegyenlítődési - megváltódási képesség megszerzése, vagyis a teljes megszabadulás minden negatív tudattalan (finom: szellemi) érzelemtől és önkéntelen haragvási - büntetési késztetéstől. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a szülöttel szemben a lehető legmagasabbak (legigényesebbek) az úgynevezett égi elvárások, tehát nem üdülni és szórakozni született a világra.
És annál rosszabb neki, ha e tény miatt haragszik, vagy neheztel bármire, vagy bárkire is, és még rosszabb, ha a Teremtőre, vagy az anyai ági őseire haragszik, hiszen el kell jutnia addig a spirituális fejlettségi állapotig, amelyben képessé válik a teremtővel való lényegi azonosságának a felismerésére és átélésére. A teremtő viszont nem haragudhat saját magára, illetve a saját abszolút állapotára, amely magában hordja a Lilith teremtést provokáló, negatív őserejét is.

És itt, e rendkívülien nehéz meghaladási lehetőségnél érjük utol az ötödik program igazi, kauzális gyökerét is. "Ami fent van, ugyanaz, mint ami lent van …", fogalmazza misztikus formulába Hermész Triszmegisztosz az analógia törvényét, és csakugyan: a többi programra mind találunk megfelelő spirituális folyamatot az idea-világban, vagyis bibliai magyarázatot a Luciferi, vagy az édenkerti bűnbeesések metaforikus történeteiben. Az ötödik programra viszont nem. Miért? Azért mert az ötödik program (az ötödik pecsét) égi - mennyei megfelelője és magyarázata a Teremtés előtti állapotokban lakozik. Hamvas Béla írja a Titkos Jegyzőkönyv c. esszéjében, hogy a patrisztikus keresztény misztika tud az Isten szörnyű haragjáról, illetve az isteni harag állapotáról és említést tesz erről a teremtés előtti állapotról a Patmosz harmadik könyvében, Valamint Az ősök nagy csarnoka I. kötetében is. Nos, erre a teremtéselőtti, iszonyú - infernális - haragra akkor gerjed az Abszolútum saját maga ellen (- Az Isten teremtői állapotát megelőző negatív lét-állapota ellen), amikor azt észleli, hogy a Lilith őserő kiforgatja magából, vagyis az abszolút állapotából és káosszá, kaotikus állapottá kezdi változtatni. Vagyis akkor, amikor azt kénytelen észlelni - érzékelni, hogy nem tudja megállítani és megfékezni a Lilith őssóvárgás által "begerjesztett" önmagát, aminek a hatása (következménye) az abszolút állapot teljes elvesztésével, a teljes Káosz-állapottá változással fenyegeti. Ebben a "jeges tűzben, ebben az önző félelemben" (Hamvas), ahova a más állapotra való sóvárgás juttatja, születik meg a megoldás: az önmegváltás spirituális eszméje: nem visszafogni, nem elfojtani, hanem a legnagyobb áldozatot meghozva, tudatosan kiengedni, kiáramoltatni az egészet, vagyis a Lilithet, a Fény (Az Isteni értelem) által átvilágítva Szeretetté: odaadássá változtatni. Ez az egyetemes teremtés és a megváltás nagy misztériuma. "Ha ezt megértetted és megtanulod alkalmazni, előled minden sötétség kitér", mondhatnánk Hermész Triszmegisztoszt aposztrofálva.
Az én horoszkópomban is jelen van ez a veszélyes alakzatoknak egy "szinte-szelídebb" (szinte-gyengébb) formája: a Nap - Plútó, valamint a Mars-Nap és a Mars-Plútó negatív fényszögkapcsolódások egy úgynevezett negatív pajzsot alkotnak. Azért csak szinte-szelíd és nem teljesen szelíd, mert a Lilithem együtt áll a többi bolygó által is egyértelműen negatívan fényszögelt Marssal, ami a mély és rejtett (spirituális) agresszivitás, legrejtettebb formáival lát el, amit csak nagy odafigyeléssel és szüntelen önelemzéssel tudok pozitív kreatív rekció-képességekké átalakítani, illetve a kedélyállapotomat egyensúlyban tartani a kultikus karatézás segítségével. A negatív Szaturnuszi "erősítés" is, szerencsére csak igen áttételesen jelentkezik, mivel a Szaturnusz nem fényszögeli közvetlenül ezt a Lilithel megerősített önveszélyes "védekezési eszközt": a veszteségtől való félelemből eredő konfliktus kerülésre, vagyis a gyávaságra, illetve anak a szöges ellentétére, az önfeledt agresszzivitásra utaló negatív pajzsot, hanem mindössze a Jupitertől negatívan fényszögelten áll a sületési Napjegyemben: a Skorpióban. Ezért testi, vagy szervi hibával nem születtem ugyan, hanem mindössze eleresztési - székelési - nehézségekre (elbocsátási, megbocsátási nehézségekre) való hajlammal. Gondból viszont elég az is, hogy az életem legváratlanabb periódusában rám törő "automatikus" sorsneheztelések miatt, a ritka, de két alkalommal éppenséggel életveszélyessé sikerült fejsérüléseim mellett, gyakran és néha igencsak súlyosan meghülök, bármennyire is igyekszem derűsen szemlélni a karmikus meghatározódásaim (az egyes részletekben sokáig feloldatlanúl maradt negatív szellemi tulajdonságaim) által okozott sorsnehézségeimet, kudarcaimat és a folytonos (például írói) hátráltatottságomat. És ahhoz képest, hogy egy-egy ilyen program másoknak a korai (esetleg balesetszerű) halálát is okzta már, én még mindig szerencsésnek mondhatom magam, amiért még aránnylag jó kondícióban élek és egyre kevesebb szenvedést okozok (és, ha erre mégis rá vagyok kényszerítve, néha éppen a sosrprogram-feltárói - asztrológusi hivatásgyakorlásom során, remélem, hogy már nem felesleges szenvedést okozok) másoknak. Azt a teljes (kauzális és ideális) kiegyenlítettségi állapotot viszont, amit a Tarot 22-ös ikonja: a Bolond jelképez, a folytonos sors-derű állapotát, még nem sikerült teljesen megvalósítanom.

VII. Az hamis boldogság- és örömszerzési program, avagy az öncélú boldogság- és élvezethejszolási, a kényelem-szeretet és kényelem-féltés, illetve ennek az ellentétének: az örömre és boldogságra való képtelenségnek a programja. Röviden: a hedonizmus és az esztétikai élet-vágynak, illeve az öncélú aszkétizmusnak a programja.

Ez, a kimondottan a Vénusz negetív fényszögeihez, és azon belül is a Vénusznak a Holddal, a Jupiterrel, a Szaturnusszal és a Neptunusszal alkotott negatív fényszögei által jelzett spirituális program, az anyáknak és az anyai ági ősanyáknak a tudattalan szelemi és leki világuk legmélyebb rétegeibe huzamosan lenyomott és elfojtott, intenzív örömtelenségi érzetéből és boldogtalansági tudatából, szomorúságából és melankólikus lelkiállapotából ered és két, egymással szögesen ellentétes megnyilvánulási formája van.
1) A nagy fokú és öncélú élvezet- és boldogsághajszolás, az öröm- és bodogságérzetek mesterséges- és lehetőleg végnélküli fokozási vágya, illetve ezeknek az elvesztésétől, vagy az el nem érésétől való irracinális félelem, a nagy élvezetekben való részesülési lehetőségekről való lemaradási félelem, illetve ezeknek az elvesztésétől való öntudtatlan és önkéntelen szorongás. Másik jelentkezési formája a nagy fokú kényelem-szeretet, a beteges kényelemre, kényelmes körülmények elérésére való törekvés, illetve a kényelemnek az elvesztésétől való irracionális rettegés. Az az öntudatlan és önkéntelen törekvés tahát, hogy, Hamvas Béla szavaival: "Az életet úgy berendezni, minthogyha állandó vikkenden élnénk."
A hetedik programnak ez a magas önzést - és egoizmust adó formája, amely rendszerint az első (a személyiség-ellenes), vagy/és a második (az magzat- és gyermekelenes) programokkal együtt szokott jelentkezni, a leginkáb a Lilith asztrológiai hatásaival rokonítható, és felszíni jelentkezési formájában könnyen összetéveszthető azal. Az is igaz viszont, hogy ezek a negatív Vénusz - Jupiter - Neptunusz alakzatok, akkor jelentkeznek a személyi horoszkópokban, amikor a Lilith, vagy a Sárkányfarok a vénusz által uralt Bikában, vagy a Mérlegben áll, illetve amikor azok gyakorlati életkörében: a II., vagy a VII. Házban áll, ami kimondottan jelzi, hogy az ősanyák, vagy az anaygiak miatt (esetleg azok szűkössége miatt) voltak boldogtalanok, vagy és még inkábbb a szerelmi - szexuális helyzetük miatt. Vagy aranykalitkában élt valamelyikük tehát, vagy másba volt - voltak - szerelmes, mint akiktől az a lány utóduk fogant, akitől az a személy származott, akinek a horoszkópjában ezeket az alakzatokat és karmikus jegyeket lehet látni.
2) Az öröm elfogadására és a boldogság elérésére való képtelenség, az irracionális szomorúságra, bánatra és melankóliára való öntudatlan és önkéntelen késztetések, illetve az örömnek és a boldogságnak az olyan természetellenes elérésére és megélésére való hajlam, mint a közvetlen testi és lelki élvezetektől, örömérzetektől való teljes önmegtartóztatás, illetve az azok miatti mély bűntudat,
a teljes absztinencia, a szüzességi állapot öncélú fenntartása és a szélsőséges aszkétizmus. Enyhébb megnyilvánulása (keveseb negatív fényszöghatás és természetes nevelés esetében) az, hogy a személynek nincs érzéke a szexualitás spirituális és élettani fontosságának a felismeréséhez, illetve amikor huzamosabb élettársi, vagy házastársi kapcsolat közben, elhanyagolja, illetve nem is gyakorolja a szexuális együttlét normális formáit, mondván, hogy túl fáradt ahhoz, illetve, hogy nem azon múlik a szerelem, vagy a szeretet. Szélsőséges esetben nőknél lehetséges aa orgazmus elérési képtelensége a hüvelyi szeretkezés esetében, férfiaknál az ejakulációs képtelensége a természetes szeretkezés közben. Legszélsőségesebb negatív megjelenési formája a fetisizmus.
A program által kiváltott önkéntelen és öntudatlan negetaív mentalitás következtében keletkező, jelemző betegségek: a nemi szervek betegsége (főként gombásodása) mellett, a különböző felszíni bőrbetegségek (ugyancsak a gombásodásra, vagy a rühösödésre való hajlam) valamint a vesék, a mellékvesék, a húgyholyag és a húgyvezetékek betegségei. Tényleges feloldási és meghaladási lehetőség, valamint igazi, maradéktalan gyógyulási lehetőség, csakis a párkapcsolat metafizikájának (spirituállis és kauzális eredetének és értelmének) a megértésében és ezen eredeti rendeltetési értelem szerinti gyakorlásában, valamint a horoszkópból kiolvasható többi életfeladatnak a maradéktalan felvállalásában és beteljesítésében keresendő.

Összegezésképpen elmondható, hogy az anayi ági örökletes karmikus programok (szellemi struktúrák), az anyai ági női ősök spirituális tévképzetein alapuló tévesen (a teremtés és az élet értelmével ellentétesen) és huzamosan folytatott szellemi - lelki mentalitásában gyökerezik és ezeknek a betegség- sérülés és sors-konfliktust okozó hatásait, nem a felületi gyógykezeléssel és nem a felületi pszichikai, vagy misztikus terápiákkal (kuruzslásokkal), mágiázással, vagy vallásos gyakorlattal (imádsággal) kell feloldani, hanem tudatosítással és a káros mentalitás felszámolásával, az elrontott életrend helyre állításával és szervezetünk, valamint a külvilág szimbolikus jelzéseinek a szüntelen figyelését követő apró, de fontos, külső és belső mentalitás-változtatással, viszony, viszonyulás- és életvitel változtatással (pályamódosítással).

Kozma Szilárd: http://www.kozmaszilard.hu/

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/


Vissza a tetejére
  Profil  
 
Hozzászólások megjelenítése:  Rendezés  
Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 3 hozzászólás ] 

Időzóna: UTC + 2 óra [ nyi ]


Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 3 vendég


Nem nyithatsz témákat ebben a fórumban.
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Nem szerkesztheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem törölheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem küldhetsz csatolmányokat ebben a fórumban.

Keresés:
Ugrás:  
cron
Powered by phpBB® Forum Software © phpBB Group
Magyar fordítás © Magyar phpBB Közösség
phpBB SEO