ASZTROLOGOSZ, Kozma Szilárd - karma-asztrológus fóruma

Asztrológiai fórum: Kozma Szilárd és feleségének valamint asztrológus-barátainak fóruma
Pontos idő: 2018.09.20. 17:28

Időzóna: UTC + 2 óra [ nyi ]




Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 74 hozzászólás ]  Oldal Előző  1, 2, 3, 4, 5 ... 8  Következő
Szerző Üzenet
 Hozzászólás témája: Re: Karmák, karmikus késztetések
HozzászólásElküldve: 2014.09.26. 23:44 
Offline
Avatar

Csatlakozott: 2013.09.03. 22:27
Hozzászólások: 105
Napjegy: nyilas
Aszcendens: vízöntő
V. ház - oroszlán téma

Különös érzelmi reakciók megélése késztetett további fejtegetésekre. Jártam egykori „sérelmeim helyszínén”: a volt gimimben. Ha az ember visszamegy időben, talán sokkal többet tud meg a karmájáról, mint ha megpróbálná kiokoskodni, hogy ekkor akkor, jobbról csavarva, balra fonákkal mit is érez. Én visszamentem a gimibe, és tiszta sor volt. Felkavarta és emlékeztetett a 17-18 éves korombeli énállapotomra.
Most már nem taglóz le, higgadtan tudom kezelni, de a rossz érzés még árulkodó. Ahogy teszi az ember tönkre magát, egyre vastagabb rétegeket kell átvágnia, ezért nehéz sokszor észlelnünk magunkon dolgokat, vastag irhával védekezünk a feltárás ellen. Jó volt a tapaztalat, rájöttem, mi volt az érzés: tömény szégyenérzet. Folyamatosan, ami elkeveredett egy gyerekes énérzettel. „Nem tudom egyedül megoldani, béna vagyok, szánalmas…most beégtem, leszerepeltem blabla..” ilyesmi érzések, amik görcsbe rántották a testem, a gyomrom, a hátam, végül jellemmé váltak. SZÉGYEN. Így. Ennyi. Mindenki bánt, mindenki engem akar tönkre tenni. – Hát persze Melinda, mert te vagy a világ közepe, még bántani is mindenki csak Téged akar :D ma már abszurd. Megnéztem a neten. Begépeltem: szégyen. Nos, jót derültem, mikor elolvasva látom, hogy bizony a szégyen erősen kapcsolódik a nárcizmus kérdésköréhez és olykor a paranoiával is kapcsolódik (mindenki engem akar hátba támadni, engem figyel az ÁVO, engem követnek a rigók az utcán).
„A szégyen fogalma a következőképpen határozható meg: az alkalmatlanság megélésére adottaffektív és érzelmi válasz, amelyet azon idegi struktúrák ingerlése hozza elő, amelyek az arravonatkozó észlelésünket tartalmazzák, hogy kik vagyunk—az önészlelésünkre, a Selbst-revonatkozó információkat.“ Az én sérülése nemcsak az, hogy én vagyok az istencsászár, hanem hogy valamire alkalmatlannak érzem magam, alávetettnek, ezért magamat mindenkinél lejjeb helyezem el, míg vele párhuzamosan egyre nő a bizonyítási kényszerünk, és az általában be nem ismert düh és harag, amiért nem tudunk valamit megtenni, elérni stb. Így a célpont többnyire sajátmagam(ha vÍz karmával keveredik), vagy kifele irányul (maszkulin vonal, főleg tűz karma), ekkor másokat büntetünk. Most visszagondolva, volt az első kapcsolatom, akkor nem ismertem be, de utólag szabályosan körvonalazódik előttem az érzés, hogy legszívesebben megütöttem volna néha a srácot. Olyankor, mikor tesze-tosza, gyámoltalan módon viselkedett. Tény, hogy egy leendő férfinál nem előny, de belegondolva, amikor megütöttem volna, valójában az a felindulás volt, amit akkor éreztem, mikor tehetetlenül, szerencsétlenül álltam helyzetekkel szemben. Tehát a benne lévő gyengeséget azért nem viseltem el, mert magamban nem tudtam megtűrni ezt a dolgot. Később rájöttem, hogy nem tudom másoknak a botlásokat megbocsájtani. Aztán szembesültem, hogy ennél már csak egy személy van, akinek még kevésbé: és az saját magam vagyok. Így kaptam komoly hát problémákat és egy autoimmun betegséget. „Egy ilyenrendellenesen sebezhető vagy csökevényes Selbst viszont, egy sor pszichológiai védekezőmechanizmuson keresztül, meg fogja kísérelni, hogy a külvilág felé kiemelkedően jólműködőnek állítsa be önmagát, többek között a reakciókészségben is. Erre alapozódik a hamis énkép! A narcisztikus személy kifelé mutatott maszkja éppen az ellentettjét mutatja annak,ami belül van.“ Gyakori, ismert oroszlán attitűd : „Na jó vagyok? Jól nézek ki? Okos vagyok? Na mondjad már! Ugye én vagyok a legtutibb?“, szóval folyamatos igény a külső megerősítésre, ami tök paradox, mert hogy lehetne egészséges önérzete annak az embernek, aki felindul, kiakad azon, ha vki nem ért vele egyet, vagy kritikai észrevétele van stb. Igen, az olyan embernek nem az önbizalma nagy, meg az arca (ahogy mondani szokták), hanem az nközpontúsága, ma Egónak csúfolják.
Aztán még egy kérdés fejtörést okozott: az empátia kérdése. Nálam a rák lilith van az ötös házban. Tök empatikus vagyok. Azonnal észlelem, mi megy végbe a másikban, gyakran kimondok dolgokat, amit a másik gondol, az meg megijed, hogy gondolatolvasok. Nem, ez víz tulajdonság, szóval minden erősen érintett víz témás ember érzi magában ezt a potenciát. De! Mi a helyzet, ha empatikus ördög kerül az ötös házba? Na igen, ez olyan csavart-furmányos-fonákos dolog.
„A kutatások azt mutatják, hogy az empátia és a szégyen negatív korrelációban állnak egymással. A magas szégyenérzet csekély empátiához vezet. A szégyen a saját alkalmatlanságunk átélését jelenti—és ebben az állapotban nem, vagy csak elégtelenül tudjuk mások érzéseibe beleélni magunkat. Innen származik a közismert mondás, mely szerint “aki önmagát nem szereti, az másokat sem tud szeretni.” Aki átélte már a szégyent a magateljességében, az tudja, hogy ebben az affektív állapotban az ember kizárólag a saját megszégyenültségére képes összpontosítani, nincs kapacitása arra, hogy másokra is gondoljon. A szégyen így aztán az egyik legnagyobb sérülés, amelyet egy emberi lény egyáltalán átélhet. (Eltávolít, izolál, elszigetel másoktól—A ford.)
Ez az állapot blokkol minden más érzelmet és kognitív folyamatot. A—minden esetben nagy szenvedéssel járó—szégyent az egyénre jellemző védelmifolyamatok valamelyike (vagy közülük több is) teszi elviselhetővé—agresszió, depresszió,nagyzás, arrogancia és így tovább.” Ismerős oroszláni, és úgy általában tűz témák. De ez kevert eseteknél (és itt csak a magam nevében, saját tapasztalatról beszélhetek) azt mutatják, hogy az ilyen témákkal küzdők nagyon megtévesztően tudnak viselkedni a külvilág felé. Sőt még az önámítási inger is igen magas, mert kívülről, de belülről is, az illető (és az őt körülvevő közeg) úgy fogja érzékelni önmagát, mint igen empatikus, érzékeny személyt. És ez igaz is. Csakhogy azok a jelzések amik a külvilágból érkeznek, az érzékenysége következtében felnagyítódnak, és torzulnak, mintha lenne egy pöttömke ember, aki egy felhőkarcoló nagyságú nagyítóval nézné a felé repülő muslincákat. Így az empátia adott, sőt mások is érezni fogják rajta, de ezek az empatikus észlelések eltúlzottak és mind önmagára irányulnak (V. ház). Azaz pl. érezni fogja a másikban lezajló folyamatokat, de azok okát, a másik negatív megnyilvánulásait mindig a magában észlelt negatív oknak és hibának fogja betudni. „Nem szól semmit, de látom az arcán, hogy bosszús. Biztos miattam.” Az egyén pedig végül teljesen alárendeli magát a másiknak. Az alárendelődés másik oka pedig, hogy különösen vizes témánál olyan mértékig akarsz azonosulni, beleolvadni a másikba, hogy azt kezded érezni, hogy nincsenek körvonalak, csak egy lüktetés a másik lényével, öntudat megszűnik, folyamatos áhitatban vagy a másik személye körül. Ez egy burkolt öngyilkosság ( a magam személye nem fontos, csak a tiéd), tehát a másik piedesztára emelése. Ami abból fakad ösztönsen, hogy nekem nincs centrumom, tehát kell valaki körül keringjek (pl Nap körül a többi bolygó, vagy moly a lámpa körül). Ki vagyok én? Én? vagy inkább: ki lennék én, ha: apám nem kényszerít mérnöki pályára, nem árulnám a virágot, nem lennék X felesége, nem ezt csinálnám, hanem azt, ha ilyen szituációba keverednék, vagy olyanba, ki vagyok én, aki vagyok, a szobám mélyén, egyedül, ha nincs már senkim, ha egyedül lennék egy szigeten, ha…ha..ha, vagy ha a barátaim/apám/anyám/szeretőm nem lennének ott, vajon ezt tenném/gondolnám/mondanám? Úgy igazából, de tényleg, ezt tenném? Ilyen lennék? Gyakorlat kideríti.


Vissza a tetejére
  Megosztás a Szepon         
Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Karmák, karmikus késztetések
HozzászólásElküldve: 2014.10.27. 17:05 
Offline
Avatar

Csatlakozott: 2013.09.03. 22:27
Hozzászólások: 105
Napjegy: nyilas
Aszcendens: vízöntő
Sejtszintű emlékezés

A sejtek emlékeznek, ebben biztos vagyok. Még évekkel ezelőtt beszélgettem emberekkel arról, hogy a genetika területén milyen érdekes felfedezésre jut a tudomány napról napra, de már egyszerűen csak az a tény is milyen érdekes, hogy nem fiatal szülők is az életadással képesek teljesen új, fiatal sejteket létrehozni, amiből új életciklus indul, vagy hogy nem csak a külső tulajdonságok öröklődnek, hanem habitusbeli dolgok, pozitív, negatív tulajdonságok. Az akkori hipotézisem az volt, ami ma is –bár megismerkedve a kauzális asztrológiával ez az elmélet meg is lett támogatva – hogy nem pusztán magatartásminták és jellembeli meghatározódások öröklődnek át, hanem emlékek is. Erre elég erős elutasító kritikát kaptam, pedig már akkor is logikusnak éreztem, hogy végső soron a „habitusnak nevezett valami” is reakciók összessége, ami állandósult, tehát múltbéli tapasztalatokra adott válasz. Nyilván ennél több, mert már ez is úgymond átörökölt. Ez az az ami megszilárdul és végül jellem lesz. Persze, akik nagyon hisznek az az individuum nagyszerűségében és megismételhetetlenségében (és valóban megismételhetetlen) annak nagyon nem tetszik az ilyesfajta definíció. Viszont már Jung is feszegette a kollektív tudattalan témáját (bár szerintem ez nem csak kollektív, hanem egyéni ill. pontosabban generációs tudattalan: tehát a generációkról generációkra öröklődő válaszok és ősképek rögzülése, az ezekre sejt szinten történő emlékezés), így lényegében nem is állítottam nagyon újszerűt. Arról viszont 17 évesen már volt tudomásom, hogy sejtszintű emlékezés van, amit egy nagyon csúnya életperiódus okozta tapasztalatok váltottak ki. Nagymamámat akkoriban műtötték a szívével, az operáció már mondhatni egy rutinműtét volt (tehát a komoly, veszélyes szakaszon túl volt), mikor is a dolgok nem a várt módon alakultak, nagyanyámnál féloldali paralízis jelentkezett, és agyi károsodás, innentől nem tudott magáról gondoskodni. Még három hónapot élt magatehetetlenül. Az egész családom végignézte nap nap után, hogy etetik, tisztába teszik, arról már nem is írok, hogy még egyébként milyen iszonytató dolgokat kellett ott lássak, senkinek nem kívánom, hogy kórházban haljon meg. A történet, ami idekapcsolódik, ezzel kezdődött. A mélyrepülés és igazi karmaaktiválódást innentől datálom. Rá nem sokra az első komolyabb kapcsolatom is véget ért, és ez már sok volt. Nem tudtam elhinni, hogy egyik napról a másikra bármit elveszíthetünk. Depresszió, inszomnia, állandó iszony és félelem, örvényérzés, öngyilokossági késztetés, nyugatók fél éven át. Ez volt a Hamvas által írt „a lélek sötét éjszakája”, a nigredo, az abszolút semmi, a nulla. Innentől fogva kezdtem álmodni rémes dolgokat. 7-8 éven át visszatérő álmom volt, évente körülbelül ötször-hatszor, hogy bombázzák a városunkat, a házunkat. A családom minden esetben meghalt, én túléltem, és mindig későn érkeztem. A forgatókönyv nagyjából mindig ugyanaz volt: vagy kövek, vagy bombák hullottak, és mindig felülről jött a támadás, azt sosem lehetett látni, kitől vagy mitől. Háborús élmény volt, a föld sokszor parázslott a lábam alatt és én mindig füstölgő romok között mászkáltam a halottjaimat keresve. Ezek az álmok elkeveredtek valamilyen bűntudat érzéssel, olyasmivel, hogy „későn érkeztem, nem tudtam segíteni”. Mintha legalábbis egy bombatámadástól bárkit meg tudnék védeni. Az álmaim zaklatottak voltak, és sokszor leizzadva, máskor már eleve sírva ébredtem fel belőlük. Rémisztő volt, nyugatalanító és nyomasztó, sötét. Horror -és kataszrófafilmekbe nem tudnak annyi sötétséget és iszonyatot összehordani, mint az ember álmában, mint akkor én az álmaimban. Aztán más napokon halottakkal társalogtam álmomban, vagy egyenesen rothadó, bomló tetemek között bolyongtam a ködben, és a legszörnyebb, hogy ettem is belőlük. Akkoriban azt hittem, megbomlik az elmém. Ekkor jött a nyugatós időszak, le kellett szedáljam magam, mert az idegrendszerem eddig és ne tovább. Lehet mondani, hogy nagyanyámmal és a többi életeseménnyel kapcsolatban történtek ezek a kivetítések, és biztos, hogy ez volt az aktiválódási pont. De azt gondolom, hogy ha ezeket eleve nem hordanánk magunkban, mint késztetést, hajlandóságot a rosszra/borzalomra, akkor nem is történik meg. Tehát úgy vélem, hogy anyám és nagyanyáim ezeket szintén hordozták magukban, sőt biztos vagyok benne, hogy a háborúkat megélt (másik) nagyanyám, aki az egész családját, vagyonát elvesztette, -és mai napig iszonyat tükröződik a szemében, ha erről kell mesélnie- valóban megélte ezeket. Ez a kisfilm, mint egy örökre ismétlődő demó játszódik le álmomban, és sokszor nappal, és újra és újra át kell éljem azt a fájdalmat, amit nagyanyám érezhetett, mikor semmije sem maradt. Persze ez ma már tudatosul, és elhalványul, de ott van. Egy hasonló életesemény életre hívta bennem a nagyanyám erre adott érzelmi reakcióit és mintegy rámontázsolódott a saját érzelmi reakcióm. A kettő párhuzamban fut és feltételezi egymást. Így álmodjuk már együtt a poklot. Ezt nagyon fontos tudatosítani, mert sok vallásos tévképzetnek meg elmekórtani esetnek lesz aztán melegágya, pl. a reinkarnációéi is. Mert valóban az emlékek reinkarnálódnak, azt mondhatnám: nagyanyám álmodja ezt én bennem. De erről le kell választanom magam, különben beleőrülök, belerokkanok. Azért ragaszkodom tehát én is mai napig a fészekhez, a szerelmi viszonyaimhoz (túl azon, amit már felismertem), mert mélyen bennem él a rettegés attól, hogy valaki egy szép napon ezt elveszi tőlem, és magányos maradok, nem lesz senki velem, csak a végtelen ködben bolyongások és üszkös holttestek. Ha ide le mer kukucskálni az ember, először megszédül, és lehet bele is zuhan. De ott egy bizalom is, hogy ez itt a vég, ennél mélyebben már nincs, következésképpen nincs is mit vesztenem, az út innen már fölfele visz, akár hiszem, akár nem. Vagy: belehalok. Amikor MRI-re vittek ebben az időszakomban, mert felvetődött a gyanú, hogy valamilyen súlyos szervi (agyi) bajom van, felkészültem a legrosszabbra, azt hittem ennyi volt. Amikor- képletesen szólva- a saját korlátaim és feneketlen, örvénylő poklaim tornácán álltam, átéreztem, hogy az élet szép. Amikor azt hittem, hogy vége. Ez nagyon fontos, ez a tudatállapot. Átéreztem, hogy nincs halál. Átéreztem, hogy mennyi mindent elrontottam, hogy mennyi dolgot nem tettem meg, pedig meg kellett volna. Átéreztem, hogy ez az egész egy hazugság, és hogy csak álmodjuk mindazt ami borzalmas. Evvel nem akarok senkit misztikus képzelgésre ösztönözni, ez a dolog tiszta volt, mint mikor az ember egy hegytetőn áll és visszanéz a metsző fényekben arra, ami lent van. Ez egységélmény volt. Az ember élete hullámszerűen olyan, mint egy szellemképes tévéműsor. Ki lehet venni a dolgokat, de a körvonalak elmosódnak, az alakok kettőződnek, mintha sosem volnának teljesen összhangban. Amikor elfogynak a lehetőségek és szembenézel azzal, ami elől végig futottál, akkor ez a szellemképes adás megszűnik. A körvonalak élesek, és csecsemőként kezded előlről. Persze újra és újra jönnek nehéz ciklusok és nagy-nagy hibák, de kicsit okosabb vagy már. Tehát az elmélet, hogy a sejtek emlékeznek, stimmel. Hogy erről meg is bizonyosodtam, megnyugvás. Minden dolog, amitől rettegünk, ilyen szellemképes adás. De mikor hirtelen megérted, hogy ezt valaki álmodja benned, akkor tudsz három lépés távolságot tartani tőle, sőt teljesen ott is hagyhatod a terepet. Ez a felébredés állapota. Persze, az ember visszazuhan, senkit nem ámítok. A karmikus képzeteink nagyon erősek. Végülis generációs örökségekről van szó, és valós problémákról, mert napi szinten generálnak komoly, sokszor és sajnos tragikus élethelyzeteket.


Vissza a tetejére
  Megosztás a Szepon         
Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Karmák, karmikus késztetések
HozzászólásElküldve: 2014.10.28. 22:06 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.03.11. 22:01
Hozzászólások: 3864
Tartózkodási hely: Csíkszereda
Napjegy: Skorpió
Aszcendens: Oroszlán
Persze, hogy a sejtek emlékeznek - anyai ágon!

Isten őrizz, hogy ezzel a nehéz Skorpió (Kígyó) karmával olyan buta lennék, mint az édesanyám lehetett 18 - 20 éves korában, és az is nagy szerencse, hogy nem a lánykori háborús - menekülési élményei rögzültek a (a fizikai testem alapját képező petesejtjén keresztül... *) a számomra, hanem az, azt követő tanítónői - pedagógusi értelmi erőfeszítéseinek és ha steril is, de a szerelmi élményeinek, beteljesületlen párkapcsolati kísérletezéseinek az ösztön-emlékei (Lilithem a Mérlegben, Vénuszom teljesen negatív az Ég aljának is nevezett 4. ház csúcsán), amelyek végén állítólag szűzön maradva, eldöntötte, hogy nem megy férjhez, nem alapít családot, nem lesz gyermeke (Sárkányfarkam a Rákban, Uránusszal együtt állva a 12 házban....).
De ez mind semmi, mert ahogy születtek egymás után az Emőkétől született lányaink, mind értelmesebbek - racionálisabbak lettek az édesanyjukkal való ez irányú vívódásaimnak köszönhetően. Ti., hogy gondolkozzon már a saját eszével és ne hagyja magát az anyja által vezetgetni, irányítani, és általában is, hogy én is lazíthassak már egy keveset, ne mindent nekem kelljen végig gondolnom alfától omegáig a családban. A szemmel látható eredmény: Turika már kis stratégiákat képes előre gondolni sakkozáskor és képes sírni is, ha nagy ritkán Etelka véletlenül megveri, miközben a nála 5,5 évvel idősebb Medárdát még csak nem is érdekli különösebben, hogy a húgai megverik (Főként Turula). Ividő meg egyenesen olyan kifejezéseket is használ tök természetesen néha, amiket egyikünktől sem hallhatott...

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/


Vissza a tetejére
  Megosztás a Szepon         
Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Karmák, karmikus késztetések
HozzászólásElküldve: 2014.10.29. 18:49 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.03.11. 22:01
Hozzászólások: 3864
Tartózkodási hely: Csíkszereda
Napjegy: Skorpió
Aszcendens: Oroszlán
De igazából nem a sejtek emlékeznek anyáról gyermekre, nagyanyáról unokára, hanem az anyák mágikus erejű (teremtő erejű) tudattalan képzeletvilága áll misztikus kapcsolatban az "Isteni karma- szükségletek" képzeletvilágával, és az anyai - nagyanyai - dédnagyanyai családi emlékezet nem annyira a petesejteken keresztül adódik - öröklődik át, hanem spirituális memória révén, az anyai ági karma-programokon keresztül.
Voltaképpen olyan karmikus idearendszereket hozunk a karma-burkunkat is képező ideavilágunkban (A spirituális struktúránkat képező auránk köztes rétegeiben) magunkkal az auránkat képező spirituális struktúránkban, amelyek ugyanolyan földi képzetekben öltenek testet, amilyenekhez hasonlókat az ősanyáink átéltek és önkéntelenül raktároztak a tudattalan (teremtő - mágikus) memóriájukban, mint feloldandó, feldolgozandó, élethelyzeteket, amelyeknek a kauzális - megváltási értelmét meg kell keresnünk, ahhoz, hogy megszabadíthassuk magunkat és a világegyetemet az értelmetlenségtől (pl. háborús idea-zavaroktól). Ezeket a karmikus emlékeket tehát nem visszanyomni, vagy semmisnek tekintve elkerülni kell, hanem bátran szembenézni velük és a megfelelő életfeladatokat felvállalva a megfelelő pozitív képességeket kifejlesztenünk. Ezt hívják megváltásnak és ezért ezeknek az emlékeknek nem létezik pszichológiai, vagy pszichiátriai terápiás feloldási . gyógyítási lehetősége. Neked Melinda pl, a Rák karmáddal, miközben helyesen vissza mentél a gyermekek közé tanítani és értük és velük a morális - felelősségi konfliktusokat felvállalni, amit pl. a nagyanyád nem tehetett meg. Majd, természetesen (most már lehetőleg mihamarabb...) édesanyává és családanyává válni és anyatigrisként harcolni (Oroszláni - talán ötös házi karma?) azért, hogy a gyermekeidet - családtagjaidat "ordas eszmékkel" (Liberalizmus) megfertőzzék és irracionális ideológiai háborúkba hurcolhassák, szédíthessék.

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/


Vissza a tetejére
  Megosztás a Szepon         
Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Karmák, karmikus késztetések
HozzászólásElküldve: 2014.10.31. 16:54 
Offline
Avatar

Csatlakozott: 2013.09.03. 22:27
Hozzászólások: 105
Napjegy: nyilas
Aszcendens: vízöntő
Viszont érdekességként láttam horoszkópokat végigbogarászva, hogy tényleg az általad is írt karmikus képzeleten keresztül hogyan öröklődik " a probléma ", és milyen finoman vegyülnek el újabb szálakkal és többi. Míg pl. te is tettél megfigyeléseket, hogy a lányaid egyre összetettebb gondolatvilággal rendelkeztek, addig én is láthattam, hogy míg anyámnál és húgánál nem jelentkezett a nyilas karma, addig a testvéremnél, nálam és unokahúgomnál igen (testvérem lilithje, nekem már a tudatos nap személyiségem, unokahúgomnál kilences ház karmapontnak) (de neveléssel is átadódott), és anyám skorpió karmája testvéremnél még nyomokban felfedezhető, nálam már alig-alig. Mint egy barométer, aminek érzékenyen ide-odareagál a mutatója.

Egy újabb bejegyzéssel -nem is feltétlen az előzőekhez kapcsolódva- egy rák-skorpió karma összevetést szeretnék itt "elkövetni":

Bizonyos hasonlóságok persze vannak, és már más is érzékelte: egy közös elem hasonlóságot kölcsönöz, mondjuk a levegős típusok kommunikatívabbak, a föld jegyek gyakorlatiasabbak. Ugyanakkor biológiailag különösen a két vízjegy, mint a skorpió és a rák hasonlít, noha tudvalevő, hogy a jegyeknek a megnevezése ill. ezen léterőknek egy szimbólummal való megjelenítése ha nem is önkényes, de tetszőleges: Tehát az, hogy annak idején a újjászületési energiákat skorpió erőnek tudták be, míg az otthon témáját a rák állat képével hozták összefüggésbe. De vannak kultúrák, ahol a skorpió csillagképet pl. horognak látták az égbolton, mely egy szigetet emel ki a vízből. Mint látható tehát, az egyéni és kollektív képzeletnek a terméke az, hogy mit hogyan nevezek meg. Ugyanakkor még sem alaptalan és valóságtól elrugaszkodott, hiszen nem csak a kulturális örökségnek köszönhető, hogy a föld bármely pontján a halált valamilyen iszonyatot keltő dologgal, lénnyel azonosítják. S mivel az emberből az evolúciósan távolabb álló létformák váltanak ki félelmet, célszerű, hogy a halált, ami ismeretlen, félelmetes, ezekkel azonosítsa, így pl.: férgekkel, rovarokkal, ízeltlábúakkal. Ez a felvezetés csak annyiban fontos, hogy érthetőbb legyen, miért akarok biológiai hasonlóságokból komolyabb következtetéseket levonni, vagyis látszólag önkényes szimbólumok hasonlóságából szellemi konzekvenciákat leszűrni.
Az őskorpió is vízi élőlény volt, sőt egyes felvetések szerint még a halak is a rákokból alakultak ki. Sokan akik asztrológiai témákat felületesen ismernek, nem értik, hogy a skorpió mennyiben vízjegy és miért, de ha biológiailag ezt az evolúciós folyamatot látjuk, érthetőbb (ha már minden áron absztrakt égövi jeleket logikusan akarunk látni, értelmezni). Itt az ősskorpióról részletesebben: http://www.pecsistop.hu/tudomany/ket-es ... io/230471/
Bátyjám –aki egy jókedvű kötözködő szkeptikus- előszeretettel piszkál az asztrológiai érdeklődésem miatt, de ő is eljátszott a gondolattal, hogy tulajdonképpen mennyire hasonlít ez a két jegy: „Ha azt nézzük, a két jegy majdhogynem ugyanúgy néz ki, ha levesszük a skorpió farkát.” (Gondoltam magamban, na igen, ha..az a fullánk nagyon számít: ez az „ölésnek”, tehát tudatos befejezésnek a megjelenítője. A tradíció szerint a skorpió önmagát öli meg, ha nem képes felemelkedni –ez biológiailag persze nonszensz- viszont ugyanolyan kíméletlenül döfi magában le azokat a dolgokat is, amik nem szolgálják a fejlődését- ebben az esetben viszont olyan, mint a gyógyító szike, ami a fekélyeket kivágja az ép szövetből)
Tehát, ha levesszük ezt az aprócska különbséget  A rákból tehát hiányzik ez a „kegyetlen, kíméletlen” attitűd, sokkal lágyabbnak tűnik. Elsőre. Bizonyos értelemben valóban hiányzik belőle a játszmázós, gonoszkodó stílus, de meglepően hasonlít motivációiban és ragaszkodásaiban a skorpióhoz. A két állat páncélos és ollója van. Ennél több közös vonásra nem is kell összpontosítani. A zodiákusban az a két jegy, akik leginkább a védekezésre vannak berendezkedve. A páncél egy folyamatos hárítást jelez, tehát rejtőzködők de más-más okból. Míg a rák védi a biztonságát, melyet zsigeri szinten azonosít a saját gyermeki lelkével és az ehhez szükséges otthonimitáló kellékekkel, addig a skorpió védi az intimszféráját, mert attól tart, ha valaki belelát, megfosztja őt attól, hogy kontrollt gyakorolhasson más felett. Mindkettő fél az „önátadástól”, a rák azért, mert sebezhetőnek érzi magát, a skorpió azért, mert önérzetes és ugyanúgy vágyik az érzelmi biztonságra, mint a rák. Ettől nem akar egyikük sem megszabadulni. A rák nem fél a titkok feltárásától, de ha lényében érzi támadva magát, ugyanolyan rendíthetetlenül tudja megtagadni a szeretetét és a nyíltságát, mint a skorpió. Ebben nagyon hasonlóak. Kővé változnak, azon ott senki nem jut be vagy ki, ha nem akarják. Ez a páncél képletesen fogalmazva. Így azok a rák, skorpió karmások, akik lezárják magukat egy irányba, számoljanak vele, amivel én is kínlódom- igaz egyre kevésbé-, hogy páncélt fognak növeszteni a szó szoros értelmében: megkeményednek, előbb lelkileg, majd testileg is. Tehát pl. adott szervek merevsége, keménysége, amiből aztán a vérkeringés is eltűnik (tehát az élet) és elhalnak, gyengülnek – az összes energia ugyanis elfecsérlődik a hárításra (ez a rákos betegségek alapja is). Amúgy eredeti környezetében a rákok és a skorpiók is vedlenek: „A kutikula nem élő része az állatnak, időről időre vedlenek (Ecdysozoa). Ilyenkor az új váz megszilárdulásáig nagyon sérülékenyek (vajrák), ez idő alatt többnyire rejtőzködnek.” (http://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%A1kok)
Aztán ott az olló. Az olló, ami a zsákmány megragadását jelenti. Mindkét típusra jellemző, hogy rámarkolnak valamire (ember, szellemi-anyagi termék, kapcsolat, bármi) és aztán szájzárat kapnak. Nem tudják elengedni a dolgot. A rák elsősorban a személyes szférájához tartozó embereket, a skorpió a RÖGeszméit. Az az olló pedig Elvágásra is alkalmas, mint ennél a bátor ráknál: http://www.youtube.com/watch?v=v241TF-cSzU
Innen mindkettőjüknél az emésztési (elengedési és visszatartási) problémák.
Miközben kutakodtam, egyébként véletlenül leltem rá egy pajzsmirigyes cikkre (ez engem is érint sajnos), csak annyiban érdekes, hogy szerintem ezt a szervet –hiába, hogy a nyaki résznél van- de feltétlenül a rák témájához is kell sorolni, mert többek között a p.m. hormonok felelnek azért, hogy a méhben fejlődő gyermek idegrendszere és mozgásszervi részei megfelelően kifejlődjenek. Ezért amennyiben nincs elég hormon, születnek törpenövésű emberek. Gyakori rák karma megnyilvánulás ez, az anya nem akarja tudattalanul, hogy kifejlődjön egy gyermek benne, vagy legalábbis örökre gyermeknek szeretné tudni a születendő lényt, lelassítja az anyagcsere folymatait, (nem táplálja gyerekét vagy és egyúttal magát rendesen). Bika téma mellett tehát rák téma is, szerintem. (?) Egy ismerősünk képletében láttam ezt, ő törpenövésű ember, meg az egyik kedvenc színészem is, szintén rák karmás, nagyszerű figura egyébként (Peter Dinklage).
Sok mindent írhatnék, de még annyira szívesen szemléltetném zenei anyaggal a víz téma belső lélektani létélményét (negatív és pozitív értelemben):
- A nyugalomra hangolódási vágy, és álmodozás (halak, rák): http://www.youtube.com/watch?v=VJ6ofd0pB_c
- elmélyülési, alámerülési késztetés (halak, skorpió, rák):
http://www.youtube.com/watch?v=531MZcx_y6o
- megsemmisülési/feloldódási iszony, halálfélelem (skorpió):
http://www.youtube.com/watch?v=fgnK14n3NrA
végzetes szerelmek (skorpió téma) Lana Del Rayjel (szintén skorpió karmás egyébként): http://www.youtube.com/watch?v=JRWox-i6aAk

A zene nagyon jó közvetítő közeg, amit szóval nem lehet, átmegy zenével (sok vizes típus van zenei vonalon), zárásnak pedig az imagináció határtalanságára (képi világ is nagyon gazdag): http://www.youtube.com/watch?v=IT3iYtPT0Bk


Vissza a tetejére
  Megosztás a Szepon         
Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Karmák, karmikus késztetések
HozzászólásElküldve: 2014.11.05. 11:07 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.03.11. 22:01
Hozzászólások: 3864
Tartózkodási hely: Csíkszereda
Napjegy: Skorpió
Aszcendens: Oroszlán
Teljesen Igazad van kedves Melinda!

A konstellációk spirituális esszenciáit "valamiképpen" ábrázolni - megjeleníteni hivatott grafikai ábrái, tehát mint spirituális tartalmakat tartalmazó isteni morfogenetikus erőtereknek a materiális (égi) térkép-elemei, csak rézben és a legtöbb esetben nem is pontosan közvetítik azok eredeti, Isteni - pozitív jelentéstartalmát. Nekem erről a különféle kultúrák szerinti ábrázolási törekvésekről mindig a Garcia Marquez Száz év magány c. regényének az egyik hőse jut eszembe, aki le akarta fényképezni az Úristent. Ezért tehát nagyon, de nagyon óvatosak kell lenünk, amikor ezekből a konvencionális ábrázolási térkép-elemekből akarunk vissza következtetni az eredeti spirituális - kauzális (Isteni) jelentéstartalmakra. Még neked sem árt egy kicsit óvatosabbnak lenni, mert a biológiai - lélektani funkcionális jelentések téged is elvezetnek néha a spirituális lényegiségtől, az eredeti pozitív tartalmaktól, un. Isteni(Kauzális)-funkciók megértésétől, de legalább is azok értelmezésétől és így sem te sem az olvasóid nem oda "lyukadnak ki", nem oda kerülnek el, ahova kellene. Laoce Taotekingjét idézem: "A régi korok nagy mesterei óvatosak voltak, mint akik jégen járnak", jelezvén, hogy a spiritualitás területe, tehát az asztrológiáé is, szépnek szép, és érdekesnek még érdekesebb és még izgalmasabb, de iszonyú felelősséggel kell rajta járni, mert ha alattad betörik a jég, az utánad jövők is könnyen a hamari kihűléses - és még a kimentés, kimenekülés esetén is gyulladásos halált okozó vízbe találhatják magukat. Ahogy tehát az éppen kéznél levő grafikai ábrákból nem mindig tanácsos boldogulási életvezetéshez alkalmas spirituális és kauzális következtetéseket levonni, ugyanúgy a grafikai ábrának az eredeti "állat" biológiai funkcionalitásából (Pl. a természeti környezetéül szolgáló ökoszisztémában betöltött szerepéből) sem mindig üdvös ilyen jellegű, egyértelmű és öncélú következtetéseket levonni. Különben úgy járunk mint az asztrozófusok (Ti., Paksi Zoltánék), akik még abból is képesek ilyen következtetéseket (egi - megtermékenyülési elméleteket) levonni, hogy az égi ábrán a Bikának a hímvesszője merre mutat... - Nem viccelek, utána lehet olvasni!
Hogy a te témáiddal példázzam az óvatosságra intésemet és neked még inkább igazat adjak a nem is annyira tetszőleges, hanem inkább idealisztikusnak mondható besorolásokat is illetően: gyakorló és nem a gyakorlati valóságból eredő és ott nem igazolódó önkényes elméleteket gyártó asztrológusként teljesen meg vagyok győződve, hogy a Skorpió nem víz jegy egyértelműen, hanem tűz és víz elemek keveréke (Gondoljunk, a szélsőséges esetekben mindent elsöprő szenvedélyességére, valamint arra, hogy a Mars abszolút tűz-erőt megtestesítő bolygó, De a Plutó s, a Jin-jang spirituális energiák és képzet-rendszerek kiegyenlítődési őserejének a megtestesülése. Mi is lenne, ha ennek az asztronómiai - fizikai állapotából indulnánk ki, ami ugyebár valamiféle, mindössze a magjában sűrűsödő, tehát az körül gravitáló jeges köd, ami miatt a nagyokosok meg is fosztották a bolygói rangjától, miközben a személyi horoszkópokban, az általa megtestesített Isteni Igazságnak az életünk és sorsunk alakulásában betöltött szerepében, egyre súlyosabb és végzetesebb funkciókat fedez fel az asztrológus. ). Ebben az esetben tehát, abból kiindulni tehát, hogy a Rák is és a Skorpió is víz elemek, eléggé félrevezető lehet, a hasonlóságok és a különbözőségek megállapításában. De mennyünk el a végső, vagyis az eredeti tartalmakig is: A Rák az abszolútumból keletkező Isteni ősideáknak az egymást megtermékenyítő és az isteni létezést az abszolútumon kívül is szaporítani - növeszteni képes "isteni - természeti" zonális állapotát morfogenetikus erőterét) jeleníti meg számunkra, amiben mindenféle szaporodás- tágulás és bővülés benne van, tehát jó-rossz (letisztult és zavarodott képzetek egyaránt) miközben a Skorpió az egyetemes kiegyenlítődéshez szükséges megtisztulást, a tiszta képzetek megmentése és további zavartalan és zavarhatatlan "működése" érdekében történő, zavart képzeteknek a felnagyítás és az "átállítás" (az önmaguk ellentétévé változtatás) útján történő eliminációjának a folytonos isteni-folyamatait testesíti - jeleníti meg a számunkra. Lehet, hogy a biológiai rék is vedlik, de a konstellációnak a kelet-ázsiai (kínai) analogonját képező a Bivaly már nem, miközben a skorpiónak megfelelő Kígyóra, az újjászületést, tehát a szemetet elégető - halálba küldő mérgén kívül, a vedlés (tehát a külső halál utáni újjászületés szimbóluma) első sorban jellemző! És azon aztán tényleg érdemes elgondolkozni, hogy amennyiben az ember az Isten képmására és hasonlatosságára teremtetett, a skorpió-zónánkban, tehát a medence alsó tájékán található ürítő szerveink miért is állnak oly közel a nemző - nők setében egyenesen a teremtő, tehát az életfoganó és életkiérlelő szerveinkhez, nem, hogy végzetesen közel, hanem bizonyos értelemben még egységet is képeznek azokkal. És, hogy ehhez képest, a tápláló - gondoskodó, tágulást növekedést és bővülést (áldást) megtestesítő "Rák"zodiákusnak az ember-testi zónája ehhez képest miért a gyomortájékon található..., hogy a Rák esetében miért nem társul a két ilyen, majdhogynem egymással ellentétes funkció (Az elhasznált, kiszipolyozott anyag ürítési funkció az életadási -életteremtési, sőt:a fizikai - fiziológiai, szexuális kiegyenlítődési funkciók!) egymással?!

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/


Vissza a tetejére
  Megosztás a Szepon         
Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Karmák, karmikus késztetések
HozzászólásElküldve: 2015.02.23. 15:55 
Offline
Avatar

Csatlakozott: 2013.09.03. 22:27
Hozzászólások: 105
Napjegy: nyilas
Aszcendens: vízöntő
Kedves Fórumozók,
hirtelenjében a bőség zavarától nem találtam, hova is kéne ezt a kérdésemet feltenni, de talán itt elfér.
A napokban láttam egy filmet "Az utolsó hegycsúcs" címmel, amely Pablo Dominguez madridi katolikus pap történetét dolgozza fel. A filmet magyarul nem tudom hol lehet beszerezni, dvd-n elvileg kapható.
Egy olyan emberről szól a film, akiért mindenki rajongott, a papok szokásos kenetteljes stílusától elütő provokatív hangnem, optimista, világjáró ember, bővebben itt: http://www.azutolsohegycsucs.hu/pablo.html ill. filmelőzetesek itt: http://www.azutolsohegycsucs.hu/elozetesek.html
Lényeg, ami a lényeg a film címe is azért utolsó hegycsúcs, mert mindenki legnagyobb megdöbbenésére egyszerre csak 2009 februárjában, 42 évesen hegymászás közben életét veszti.
Persze mindenki csak jókat mond róla, annyira tökéletes volt, hogy az ember óhatatlanul gyanút fog. A filmből az is kiderült, hogy szív, gerinc és vérrel kapcsolatos betegségei voltak. Állandóan ide-oda mászkált, családokhoz, haldoklókhoz, a film majdnem szentté avatja. Tényleg nem lát első körben semmit az ember, ami olyan furcsa volna (azon kívül, h. szem előtt tartjuk a papok nőtlenségével kapcsolatos egyet nem értésünket, de ezért még nem kell talán meghalni 42 évesen), mindenesetre igen hatásvadásznak találtam azokat a jeleneteket, ahol a pap a hegyen misézett. Erőss Zsolt képe ugrott be, meg egy hazai pap (akit különben nagyon kedvelek, szó se róla), amiben csak annyi az izgalmas, hogy utána nézve kisült, hogy alig pár nap korkülönbség van köztük (nagyon hasonló habitusúak).

De talán nem is ez a lényeg, hanem, hogy önkéntelenül egy olyan ember képe bontakozott ki előttem a hegyen miséző szent kapcsán, aki szabályosan spirituális Übermensché avanzsálta saját magát. Nem tudom, hogy ezért zuhant szakadékba, vagy mi végett, de talán az ő esete és horoszkópja is megér egy misét...


Vissza a tetejére
  Megosztás a Szepon         
Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Karmák, karmikus késztetések
HozzászólásElküldve: 2015.02.24. 11:06 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.03.11. 22:01
Hozzászólások: 3864
Tartózkodási hely: Csíkszereda
Napjegy: Skorpió
Aszcendens: Oroszlán
Kedves Melinda!

Válaszom a hozzászólás végén feltett kérdésed re egy egyszerű igen. A hegymászó pap és a hegyen való halálos megmagasztosulása kapcsán, mindazok mellé, amiket az Erős Zsolt hasonló végzetes "rosszul járásáról" (Keményebb idegzetűeknek eltévelyedéséről el mondtam.), azt kell hozza tennem, hogy a Diana hercegnő halálával kezdődően, folytatva a tüskés rája által szíven szúrt Steve Iwrinnel (Ausztráliai biológus, állatkert-tulajdonos igazgatóval) azt a fajta megfigyelést tettem, hogy amikor ennyire szélsőségesen elmennek egyesek a hatásvadászatba, hogy világ-nagy tömegek kezdik ünnepelni és bálványozni őket, illetve amikor túl nagy méretűvé és intenzívvé növekedik annak a hamis alapállásnak az ajnározása, amit ezek a rejtett Tűzkarmával (Tehát: öntudati zavarral!) küzdő személyek képviselnek, az egyetemes törvények összhatása, vagy érdekesebben: összjátéka, és a megváltást szolgáló léterők egyszerűen eliminálják őket. Ezek ugyanis hatalmas tömegek figyelmét vonják el az igazi - tényleges megváltás (boldogulás) eszméje felé fordulástól.
Az általad leírt esetből is kitűnik tehát, hogy az ember maga ítéli el saját magát az eszelős önajnározó önámításával, amellyel ráadásul tömegeket is magával ránt divat szintjén a spirituális és kauzális hazugság mocsarába, és egy bizonyos határon túl a Szaturnuszi erők valósággal kilövik. Hirtelen egy ugyancsak korán - talán rákba - elhalt színész jut eszembe, aki, a rengeteg Jézus-film közül a kanonizált evangéliumok szerinti érzelgős Jézus-zsánereknek megfelelő leghatásosabb (persze: legmeghatóbbat) Jézus szerepet alkotta meg. Hatalmas kék szemeivel, magas alkatával, sokkal hatásosabb volt még a Robert de Niró alakításánál is, és látszott, hogy a szegény pali abszolút bele éli magát a tömeges hülyítésbe, és teljes hittel át is éli, azt, amit jól látott a szemeivel, hogy filmes trükkök (A csodák, főként a Lázár feltámasztása). Tudjuk, hogy a Rák spirituális - kauzális oka a magas szintű önámítással vegyülő, intenzív, de rejtett, elfojtott agresszió... A fontos meglátni azt az asztrológusnak, hogy amikor valaki ennyire el megy szélsőségbe, teljesen mindegy, hogy belülről ítélvén el saját magát, létrehozza a megfelelő betegséget a halálos ítélethez, vagy külső "szerencsétlen" körülmények: baleset áldozata lesz mind Diana Harcegnő, vagy a játékban a legártatlanabbnak látszó, krokodil-vadász, aki a fiával parádézott a 4 méteres krokodilok orra előtt annak a születésnapján. Mert, ha ezek a személyek is ki lesznek golyózva a sors által, akkor az amúgy is a halál szája szélén mászkálva, az életüket tudatosan kockáztató hegy-bolondok, hogy ne lennének kihúzva idejekorán a sors könyvéből?
Azt is írtad, hogy van egy, ugyancsak cölibátusban élő, ugyancsak népszerű pap (Magyarországon?), aki nagyon szimpatikus. Nem tudom, hogy ugyanarra gondolunk-e, de nem hiszem, hogy a csíkszeredai Böjte Csabánál szimpatikusabb módon lehet-e viselni ezt az ostoba és törvénytelen keresztet (A cölibátusét), főként fiatal korban, amin Csaba már "szerencsére" túl van, de én őt is erősen féltem és drukkolok neki, még akkor is, ha ő messze-távol áll az önajnározástól és az önmegdicsőítéstől és mivel fiatal korától ismerem, garantálom, hogy az a népszerű szerénység és egyszerűség, akárcsak a más, gyermek védő híres régi papoknál, amivel ő is viselkedik, abszolút nem mesterséges. Nem másért, de Steve Iwrin is népszerűen szerény volt, még akkor is, amikor az egy éves fiacskája szülinapjára rendezett emelvényes party-n, látszólag lazán sétálgatott az ártatlan gyerekkel a fenevadak között. Mennyire természetes, magától értetődő volt ott minden.... És mégis: pontosan az Oroszlán-szervének a közepébe kellett fúródnia annak a rája faroknak, amikor a hősünk olyan jól filmezhető - meghatóan: látványosan úszott felette...
És hadd fejezzem be egy másik, "belülről elítéltnek" (József Attila) a vonatkozó bomba sorával:
"A lét dadog. Csak a törvény a tiszta beszéd." - Gondolván itt a Nemek törvényére és a Kiegyenlítődés törvényére, sőt: ezeken keresztül a Fejlődés egyetemes törvényére is, amelyek a cölibátusban, nyilvánvalóan meg vannak sértve.
De, hogy a rekorder csoda-hegymászókhoz visszatérjek, az ők esetében én mindig Jézus árnyék-énjének a második kísértésére adott válaszára gondolok: "Meg van írva, hogy ne kísértsd a te Urad Istened!"

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/


Vissza a tetejére
  Megosztás a Szepon         
Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Karmák, karmikus késztetések
HozzászólásElküldve: 2015.04.03. 16:45 
Offline
Avatar

Csatlakozott: 2013.09.03. 22:27
Hozzászólások: 105
Napjegy: nyilas
Aszcendens: vízöntő
Húsvét: Skorpió-halak karma és a bizalom

Azaz, hogy az új, eddig fel nem ismert képzetekről, tapasztalataimról.
Hetek, hónapok teltek el, és sok önérzeti, párkapcsolati és önérdekérvényesítési folyamaton estem át, melyek nagyon sokat lendítettek a fejlődésemben, aminek kézzelfoghatóan érzékelem a hatását. Ámde felütötte fejét egy érdekes és új horizontja a karmámnak, tudniillik, az istenellenességnek a témája.
Úgy tűnik, mintha rengeteg aspektusa lenne egy-egy ilyen motívumnak, amelyet az ember szép lassan bontogat ki magában. Azon vettem észre magam, hogy mintha az ötös ház témájának a megoldásához sokkal kézenfekvőbb és úgymond egyszerűbb megoldások kínálkoznak, mint pl. a halak vagy a skorpió (így a nyolcas és tizenkettes ház) témájához. Lassan ott tartok, hogy bár tisztában vagyok a lilith jelenség mélységeivel, ugyanakkor mintha a sárkányfarkam témája nehezebbé és krónikusabbá kezdene válni, mint az előbbi.
Értem ezalatt, hogy az önérzeti problémáim kezdenek felszámolódni, a hátam nem krepál be, nem kapok izomgörcsöket és mások visszajelzései alapján is sokkal határozottabb vagyok, nyíltabb, nyitottabb és észrevettem, hogy motyogás helyett hangosan beszélek :) egyszóval lazábbnak érzem magam, és nincsenek éles identitás problémáim. Alakulóban van egy új kapcsolatom, amit sokkal józanabbnak, igazabbnak érzek. Egyszerűen, mintha a helyemen volnék.
De nem kerülte el a figyelmemet, hogy az orrproblémáim egyre esrősödnek és fáj reggelente a derekam belül (valami mélyizom), amihez semmilyen módon nem férek hozzá. Ehhez társul egy egyenletes normális alaphangulat, ami ugyanakkor nem a boldogság. Sőt.
És elgondolkoztam. Hogy mi a baj. Pontosabban egy beszélgetés kapcsán. Mert előtört belőlem egy mély és fájdalmas érzés, amit eddig meg sem tudtam fogalmazni. Fel sem merült bennem, hogy van ilyen problémám, mert sokat meditálok, elcsendesedem, mondhatni napi kapcsolatom van "Istennel". Ámde, pont ez a fedőréteg nem engedte megfogalmazni a bajom. A testi tünetek kapcsán elgondolkoztam, hogy milyen olyan mozgatórugója lehet ennek az érzésnek ami valamilyen módon összefüggést mutat a halak és skorpió/mérleg téma között (halakban álló mars-jupiterem révén negatívan fényszögelt mérleg déli h.cs. a nyolcas házban). És rájöttem. Ez az állás egy érzést vált ki: Isten cserben hagyott, mert én mindent odaadtam azoknak, akiket szerettem (ez főleg párkapcsolat), akik viszont nem voltak velem a bajban, nem voltak lojálisak. Az volt bennem, hogy ezek az emberek és Isten végül is elárultak, mert én nem kaptam meg azt, ami nekem jár, nem kaptam szeretetet, sőt hűtlenséget, magányt és boldogtalanságot kaptam, miközben én feláldoztam magam a "szeretet oltárán". Tisztában vagyok vele, hogy ezek az én karmikus alaphangoltságomból fakadnak, és az is, hogy ezeknek az embereknek a hűtlensége valamilyen formán tényleg jelen volt, de csak azért, mert az én szerelmi elképzeléseim ahhoz kapcsolódnak, hogy valakit a végtelenségig szeretek, miközben a másik önhibáján kívül (azaz igazából a saját karmája miatt) kínoz engem. Ez az "áldozat meghívja a gyilkosát" című jelenet, amiből bőven volt részem. Ettől voltam szerelmes. Hát persze, hogy csalódnom kellett, és aztán már nem is az emberek okozták a legnagyobb fájdalmat, hanem a csendben, lassan alakuló képzet, hogy milyen Isten az ilyen, aki hagyja szenvedni a jókat, a mocskokat meg hagyja rohangászni büntetlenül?! Itt tartok most. Magyarán, a legnagyobb fájdalmat bennem az okozza, hogy él bennem egy Isten, aki igazságtalan, nem jár el törvényesen, cserben hagyja a jókat, sőt tulajdonképpen egyenesen tesz rá, hogy mi van másokkal. Olyan szinten sérült az igazságérzetem, hogy sanda gyanú ébredt bennem, hogy épp azon az úton járok, hogy gyártsak egy skorpió karmát, ha pl születne egy gyerekem, nem lepne meg ez az állás a képletében. Válságban a hitem.
Ez pedig egy nagyon veszélyes terep, mert ha belegondolok, az ember alapmotivációja éppen a bizalom. Bízok benne, hogy Isten segít, ha én is teszek valamit egy ügyért, bízom benne, hogy betartják a kresz-t, hogy kifizetnek hónap végén, hogy hűséges hozzám a társam, hogy meg tudok oldani feladatokat. Életünket végig áthatja egy megelőlegezett bizalom mások, magam és az élet felé. Ha ez sérül, akkor az ember a motivációját veszti el, azaz a hitét a dolgokban. Akkor pedig reménytelenné, szomorúvá és végső soron boldogtalanná (depresszióssá) válik.
Tegnap jött ez a felismerés, analógiában a tényleges nagycsütöröki történésekkel (ha csak képletesen is vesszük a passió történetet). Mert ez a jelenet a getszemáni kerteben (azaz a tanítványok hűtlensége, Jézus magánya) végül Júdás árulása, ami a kereszten tetőzik, mikor felkiált: "Miért hagytál el engem?", erről a cserbenhagyottság érzésről szól. És ez egy nagyon szomorú, rettentően magányos és embert próbáló, kitartást és hitet próbáló állapot. Az egyik legnagyobb kísértés. A skorpió karma paradoxona, hogy miközben az ember eljut a nullponthoz, és rájön, hogy innen nincs lejjebb (az üres getszemáni kert képe nagyon plasztikusan mutatja is) mégis sóvárogva (halak életérzés is bekavarodik) vágyik mindarra, amiről tudja, hogy a pusztulását okozza. Azt gondolom, hogy ez az a lélektani állapot, ahol az ember fel kell hogy ébredjen, és nagyon mélyről elő kell, hogy hívja magából azt, amit úgy neveznék: kegyelmi állapot. Hogy legyen bármilyen nagy a sötétség, bízom az isteniben (vagy a bennem élő isteniben), hogy kijutok a fényre. Ebben az a bizarr, hogy itt nem a fény (maszkulinitás) a domináns, hanem, hogy a fény feltétele a megelőlegezett és egyetemes szeretet, azaz a magam, mások és isten szeretete, azaz a bizalmam és hitem mindezekeben. És most értem meg a halak legmagasabb beavatottsági szintjét, miszerint mindenek a legmélyén vagy csúcsán végül az isteni kegyelem és szeretet áll (ami női princípium). Ennél nincs hatalmasabb és tisztább létélmény. Abszolút. Az ember legalapvetőbb, legintaktabb (paradicsomi) állapota.
A nullpont innen lendül át a legmagasabb létélménybe: az elengedés, megbocsájtás, derű és abszolút bizalom állapotába. Nagycsütörtök, vagy a kereszthalál szimbolikus története, a bennünk meghaló és feltámadó istenhit és isten története. Ezt az élményt és felismerést kívánom magamnak :) és minden fórumozónak húsvétra!


Vissza a tetejére
  Megosztás a Szepon         
Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: Karmák, karmikus késztetések
HozzászólásElküldve: 2015.04.04. 14:41 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.03.11. 22:01
Hozzászólások: 3864
Tartózkodási hely: Csíkszereda
Napjegy: Skorpió
Aszcendens: Oroszlán
Kedves Melinda!

Ez egy igen szép vallásos értelmezés. A szép és megható műalkotások és írások, a köznapi gondolkozás színvonalából kiemelkedő gondolatok, általában az íróban és az olvasóban mély benyomást keltő - művészi, ezért esztétikus -, tehát inkább vallásos mint metafizikai értelmezésekkel mindössze az a baj, hogy néha megtörténhet még az, hogy a gyakorlati valóságban (Pl. a te esetedben mondjuk, a még teljesen fel nem oldott karmád következtében esetleg még beálló csalódás-sorozat közben) csődöt mondanak. És erre már csak azért is látható esély, mert az egész hit kérdését lehozod egy szinttel alacsonyabbra az abszolút tudatállapotnál: a szeretet, vagyis a női princípium magasságába.
Te is úgy spekulálsz itt, mint Hamvas Béla a Püthiában, azzal a különbséggel, hogy miközben ő a Maszkulin princípiumban látja a metafizikai létezés elsődlegességét, mondhatni: az Uránusz erő által megtestesített Világosságban (A Mágia Sutrában például, a Szabadságban: "A legfőbb morál a szabadság) addig Te, a női princípiumban, vagyis a Szeretetben. Mondhatni: a Neptunusz által megtestesített őserőre és az annak megfelelő spirituális (isteni) erőtér-állapotra: a Halak által megtestesített morfogenetikus erőtérben véled megtalálni az igazi (KERESZTÉNY) hitet.

Holott, a végső igazságnak megfelelő spirituális öntudati, önérzékelési és önértékelési -állapot és az igazi hit, amely nem csak, hogy megingathatatlan, hanem olyan mágikus erővel is járó személyi (Öntudat, Én-tudati) tulajdonság, hogy már a csalódási lehetőségeket is kizárja, egy oktávval magasabb létszínvonalon található, és az nem más, mint az Isteni Igazság szellemiségének a helye (állapota) , az a Szeretet-Világosság, vagyis a Világos-szeretet egysége, tehát a Boldogság amit a Plútó testesít meg. Az a bolygó tehát, amelynek a szimbóluma, nem véletlenül ékeskedik a Tarot Bolondjának az ikonja alatt. És amint azt ugyancsak egy Hamvas esszéből tudjuk: a Bolond vallástalan.

És ha már ezeket az eszkatológiai kérdéseket feszegetjük, talán azt a kérdést sem árt feltenni magunknak, hogy vajon a Názáreti Jézus - amennyiben tényleg történelmi személyiség volt és nem egy, a Spirituális Bölcsek által alkotott szimbolikus hős - elérte-e a Bolond Boldogságát? A Bolond Boldogsági állapotot, amely annak a megingathatatlan személyi hitnek az állapotába juttatja és tartja az embert, amely kizárja mind a Getsemáni kertben való egyedül maradási csalódást, mind az árulást, de főként az elképesztő megaláztatást (Maradék Tűz-karma feloldási szüksége), aminek Jézus talán tudatosan kitette magát, mind a kín-halál szükségét, amelynek a legjellemzőbb mondata az, amit te is idéztél: "Eloi, Eloi, lama sabaktami."

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/


Vissza a tetejére
  Megosztás a Szepon         
Profil  
 
Hozzászólások megjelenítése:  Rendezés  
Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 74 hozzászólás ]  Oldal Előző  1, 2, 3, 4, 5 ... 8  Következő

Időzóna: UTC + 2 óra [ nyi ]


Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 1 vendég


Nem nyithatsz témákat ebben a fórumban.
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Nem szerkesztheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem törölheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem küldhetsz csatolmányokat ebben a fórumban.

Keresés:
Ugrás:  
Powered by phpBB® Forum Software © phpBB Group
Magyar fordítás © Magyar phpBB Közösség
phpBB SEO