ASZTROLOGOSZ, Kozma Szilárd - karma-asztrológus fóruma

Asztrológiai fórum: Kozma Szilárd és asztrológus-barátainak fóruma
Pontos idő: 2024.03.29. 14:05

Időzóna: UTC + 2 óra [ nyi ]




Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 3 hozzászólás ] 
Szerző Üzenet
HozzászólásElküldve: 2011.07.10. 20:40 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.03.11. 22:01
Hozzászólások: 4221
Tartózkodási hely: Csíkszereda
Szükséges:


"A valós szülői felelősségről


Mielőtt annak a fiatal nőnek (lelki társamnak), aki az édesanyjuk által elhagyott és törvényesen az én gondozásomban maradt kiskorú – és persze, hogy érzékeny lelkű! - lányaimnak az anyjuk helyett szerető és szeretett (a lányok által folyamatosan ölelgetett és puszilgatott) anyjukká vált, ezt, az első olvasásra még a különböző misztikus és un. ezoterikus tanokban jártassá vált kismamák (és „kispapák”..) számára is „botrányosan agresszívnek tűnő” állításokat tartalmazó tanulmányát elolvasná, szeretném az óvatlan olvasónak a figyelmét felhívni arra, hogy éppen maga Viola is, a saját bőrén és a horror-filmek és irodalom kedveléséig elmenő, irracionális személyi konfliktusokkal terhelt meg nem értett személyiségi nyomorán és zaklatott fiatal- és felnőttkori sorsán tapasztalhatta meg a gyermekek állítólagos személyiségét meghatóan tiszteletben tartó, azokkal szemben a feltétlenül a toleráns demokrácia és liberalizmus eszméit gyakorló, mélyen agresszió-ellenes nevelésnek, az ő esetében csak káros, de sokak esetében egyenesen kétségbeejtő következményeit. Szükségesnek találom tehát a figyelmet felhívni arra, hogy ő maga is, aki a szüleitől lehető legliberálisabb és „agresszió-mentesebb” nevelést kapta, olyannyira, hogy 16 éves korától már nyíltan felvállalt szexuális életet folytatott, kételkedett, sőt, némelykor még hitetlenkedett is, az épelméjűségemben amikor azokat a „durva” nevelési jeleneteket látta, amikor a kisebbik gyermekeket, idősségi sorrend szerint a korábban születetteknek – nagyobbaknak – alárendeltem, illetve, ennek a korábban már felállított családi rendnek a megőrzése érdekében „intézkedtem”. És persze, akkor is, amikor az általa egyáltalán még csak nem is ismert, felveendő magatartásokra és intézkedési módokra okítottam, amelyek azt hivatottak szolgálni, hogy a békés együttélés érdekében az általa a gyermekektől elvárt és többszörösen hangoztatott közösségi viselkedési módról szóló „tételek” betartassanak. Hogy az oly közismert „Az egyik fülibe be, a másikba ki” – „misztikus” jelenség szerinti magatartás, az ő esetében is csak olyan ritkán forduljon elő a Kozma-lányoknál, mint velem szemben.
Azt tartom tehát igen fontosnak kiemelni, hogy a Viola esetében nem egy patriarchátusi tradíciók szerint, kegyetlenül és ostobán (szívtelenül) nevelt, női személyről van szó, aki egy ilyen, a primitív bánásmóddal terhelt gyermekkorból, hozta hozzánk az agresszivitás mintáját és ezeket most, afféle gonosz mostohaként kiéli az édesanyjuk által elhagyott szerencsétlen gyermekeimen, illetve, pontosan azért, mert soha életében nem kapott egy egészséges szülői pofot sem, és nem érezhette nem csak a pofonok által okozott fizikai fájdalmat, hanem annak a „gyermek lelke számára mélyen megalázó” voltát sem, lelkiismeret furdalás nélkül, az én misztikus kelekótyaságom következtében, nem elég, hogy kiéli a veleszületett agresszióját a „szerencsétlen és ártatlan” lányaimon, de még megfontolandó elméletet is fabrikál belőle.
Nem kívánom most részletezni azt, hogy kiben van agresszió és kiben nincs, illetve, hogy az agressziót, amennyiben valakiben van (És az emberek 9O százalékában van!) ki kell-e azokat élni, mint egyesek azt még hiszik, box- vagy karate-edzéseken, vagy ordibálva foci- vagy hoki meccseken, motor- vagy autóversenyeken, erdőben, vagy tányérokat törve a konyhában, vagy ne adj isten az ártatlan és „a szülő állatiságával” szemben védekezésre képtelen gyermekeken? (Merthogy a metafizika és az asztrológia szerint nem kiélni kell azt, hanem tudatosítva és szembe nézve vele, egyre ritkábban elkövetve, feloldani!) Sem azt, hogy szerintem mélységesebben elitélendő dolog az, ha a szülő órákig, sőt: napokig, és sőt: hetekig nem állít le egy óvatlan gyermeket az ő természetesen agresszív és provokatív viselkedésében, majd a türelméből kifogyva, nyilvánvalóan mérgesen, sőt dühösen, nem csak, hogy fölöslegesen ordítozik egy fél órát a tudatlan kicsivel, de a felgyülemlett negatív energiáit is rá zúdítja, illetve a düh-kitörés előtt finoman átáramoltatja a gyermekbe, amitől az később nyilván beteg lesz, mint az, ha még idejében elejét veszi a káros folyamatnak, akár egy ellenmondást nem tűrő hangos figyelmeztetéssel, akár egy áldásos szülői nyaklevessel „árucsatolt” szóbeli intéssel.
Mind az agresszió spirituális gyökereiről, illetve arról, hogy a betegségek lelki és szellemi oka alapján, vagy a szélsőséges sorshelyzetekben, a leg szelídebben viselkedő és leg szendébbnek látszó személyekről derül ki a leginkább, hogy kétségbeejtően agresszívek tudnak lenni, a béke harcosokról, és az agresszivitás-ellen tüntetőkről nem is beszélve, részletesen írtam, mind az Agresszió, mind az APA II., című tanulmányaimban.
És ezeknek a létéről, minőségéről és külső megnyilvánulásáról, illetve a megnyilvánulások következményeiről, a Viola által írt nevelési tanulmányban is olvashatnak kimerítő pontossággal, részletesen.
Én csak arra szeretnék több gyermekes, és főleg „lányos” édesapaként kitérni, és erre szeretném minden fejét a Viola által tárgyalt kellemetlen probléma elől a homokba dugó, és persze, humánusan és keresztény-vallásosan és liberálisan is „tolerancia – hívő”, vagyis az egyke szemefényét kényeztető és, bocsánattal legyen mondva: tojató szülő figyelmét felhívni, hogy mennyire kínos és kényelmetlen helyzetben vagyok, és kétségbeejtően mennyire tehetetlennek érzem magam, amikor azt kell hallanom, hogy az iskolában, ahova ha tetszik ez nekem, ha nem, de az egyszerű polgári törvények szerint el kell küldenem a lányokat, ezek a toleránsan és ezért felettébb humánusan és keresztényien nevelt gyermekek, nem csak, hogy üldözik, de a verik is és utóbb már a testi épségét a középső lányomat csak azért mert nem a szokványos, mindennapi logika szerint jár a sokszor engem is erős figyelemre kényszerítő kicsi esze, és azért is, mert az édesanyja felelőtlen családbontása miatt, kényszerültem egy évvel korábban iskolába adni, hogy a nővérével azonos tanügyi intézményben (iskolában) gyakorolhassa a gyermeki kötelességét és ne két épületben és két irányban és ezért a gyermek egy évvel kisebb mint az osztálytársai, és ez nem csak növésében, de viselkedési módján is látszik.
Hogy a dolog már egészen oda fajult, hogy a harmadikos fiúcskák közül az egyik, a rajz-szakóráját a közeli kocsmában tartó művész-tanár asztalán található bicskát a lányommal szembe szegezve, azzal riasztgatta, hogy kiszúrja Etelkának a szemét, miközben két másik gyermek, a többiek biztatására, azzal kísérletezett, hogy a lányomat a bicskával az Etelka orra előtt hadonászó egyke-legény irányába lökje. – Vagyis: bele a szúró szerszámba. – Persze, hogy a művész-tanár is sokszorosan hibás a történetben, de ez a tanulmány és ez a bevezető, most nem róla szól! – Hanem arról, hogy vajon helyes-e ez, a gyermekek kilencven százalékának a karmájából adódó, tehát eleve létező (Amiért tehát senki nem hibás!) vele-született agresszivtásával szemben toleráns pedagógiai elv?
Hogy tényleg felvilágosult szülő-e az, aki a magasztos felvilágosultságában, vagy a vallásos vakságában hagyja, hogy az ő gyermeke, más szülőknek a szintén hozzá hasonló szeretettel és gonddal nevelt gyermekének a testi épségét (szeme világát!) veszélyeztesse?
Azt a szempontot szeretném tehát azoknak a szülőknek a figyelmébe ajánlani, akik a szabad választási jogukra hivatkozva, hősiesen vállalják azt, hogy az egyre szófogadatlanabb és ezért kamasz korukban majd irracionális – öntörvényűséggel viselkedő gyermekeik, idővel idegronccsá változtatják őket, hogy jobb esetben csak a családi és ez által a házastársi együttlétüket teszik, ha nem is kész ideggóccá, de teljesen romantika nélkülivé, hogy:
Rendben van az, hogy a polgári jogukban áll, a gyermeküket – gyermekeiket olyan szeszélyessé és kezelhetetlenné nevelni, amilyenné csak lehet, és az ostoba strucc-nevelésükkel azok lelki világát úgy elrontani, ahogy csak bírják, de arra is gondoljanak könyörgöm, hogy ezek a tanítók és tanárok által is, fegyelmezhetetlen – merthogy tekintélyt és intő szót nem ismerő! – arany-tojó gyermekeik, a mások gyermekeinek a testi épségét is veszélyeztetik!

Kozma Szilárd: Gyakorló édesapa és asztrológus

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/


Vissza a tetejére
  Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2013.10.06. 18:20 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.03.11. 22:01
Hozzászólások: 4221
Tartózkodási hely: Csíkszereda
Gabika, a gyermekeket otthon kell keményen megnevelni, hogy az utcán, játszótéren, autóbuszon, villamoson, vonaton és metrón, stb. ez a nevelési probléma már fel se merülhessen. Egyrészt. Másrészt ezt csak úgy tudod elérni, ha nem csak pofozkodsz, mert attól végül is, tényleg csak "edzettebbek" lesznek, hanem mielőtt a maflást kiosztanád, szépen beszélgess el velük arról, hogy mit tettek és, hogy azt máskor ne tegyék, majd miután a testi jelzéseket, vagyis a memória-fogast meg kapták, térdepeltesd őket minimum egy fél óráig, de ha mindkettő "bűnös", akkor egymástól távol legyen ez, lehetőleg külön- külön helyiségben, hogy ne zavarhassák egymást a memorizálásban. Ha csak egyet, akkor a másik ne legyen mellette. És térdeplés után jöjjön az újabb morális ismétlés kell következzen, majd a bocsánatkérés, és a fogadalom, hogy nem tesz ilyet többé! Ha nem kér bocsánatot, újabb maflás és további térdeplés. Nem létezik, hogy egyszer csak ne kezdjenek el azon az úton járni, amelyen te vezeted őket!

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/


Vissza a tetejére
  Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2013.10.13. 15:28 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.03.11. 22:01
Hozzászólások: 4221
Tartózkodási hely: Csíkszereda
IGEN!

Valamit nagyon liberálisan csinálsz még mindig Gabika, mert én pl. még csak el képzelni sem tudom azt, sőt, egészen biztos, hogy a gyermekek még annyira sem tudnák elképzelni, hogy letérdepeltetem valamelyiket, vagy ha kellene - de nem kell! - mind a hármat és valamelyiknek is csak eszébe is jusson, hogy fel merjen állni. Viola is le írta a bevezető tanulmányában, hogy mekkora hiba az, ki várni amíg a gyermek fel mérgesíti a szülőt, vagyis a te fogalmazásodban, amíg a végső határig el megy, és csak akkor - haragból, bosszúból - megbüntetni és nem előre látó nevelő célzattal egy kis testi ingerrel - hamar műló fájdalommal! -, amit egy - két pofon jelent pl. a gyermekek memóriáját megsegíteni. Az régen rossz és hosszú távon kegyetlen szülői lelki szenvedésekhez vezet, ha odáig hagytad a dolgokat elfajulni, hogy Natika már gonoszkodni - téged ugratni! - is merészel. Ebben a véghelyzetben, szerintem minimum három hét következetes terrort kell be vezetned, ha nem akarod, hogy még harminc évig és egyre intenzívebben ezt játsszák veled. - Azért harminc évig, mer hasonló módon nevelt, de már felnőtt gyermekes családoknál figyeltem meg, hogy a "gyermekeknek" kb. ebben a korában válnak a mostanában velem egy idős, illetve nálam fiatalabb szülők, annyira kétségbeesettekké, hogy végső tehetetlenségükben le mondjanak az általuk elhülyített gyermekeikkel kapcsolatos, minden nemű elvárásaikról. (A tájékozottabbak, utolsó reményként, elkészíttetik velünk a rendszerint a 3O-on túli gyermekeik horoszkópját és utolsó remény-szálként, ezzel a hajszálvékony reménnyel, lemondón a sorsukra, vagyis, arra a belátó-képességükre bízzák, amelyet az általad is használt - csak végső esetben pofozkodni c. módszerrel, ők semmi esetre SEM FEJLESZTETTEK KI BENNÜK.

A Szaturnuszt illetően óriási tévedésben vagy, mivel az nem a határhelyzetekben való, ötletszerű hibajavító és elkeseredett helyzetben és lelki állapotban való cselekvésnek a bolygója (Az az Uránusz), hanem a hosszú távú következményekkel való számolási (előrelátási) képességnek és a hosszú távú negatív és romboló következmények megelőzésének, tehát a határ előre való kiszabásának - felállításának az őserejét megtestesítő bolygó. Ez óriási különbség!

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/


Vissza a tetejére
  Profil  
 
Hozzászólások megjelenítése:  Rendezés  
Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 3 hozzászólás ] 

Időzóna: UTC + 2 óra [ nyi ]


Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 2 vendég


Nem nyithatsz témákat ebben a fórumban.
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Nem szerkesztheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem törölheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem küldhetsz csatolmányokat ebben a fórumban.

Keresés:
Ugrás:  
cron
Powered by phpBB® Forum Software © phpBB Group
Magyar fordítás © Magyar phpBB Közösség
phpBB SEO