ASZTROLOGOSZ, Kozma Szilárd - karma-asztrológus fóruma

Asztrológiai fórum: Kozma Szilárd és feleségének valamint asztrológus-barátainak fóruma
Pontos idő: 2019.06.25. 19:48

Időzóna: UTC + 2 óra [ nyi ]




Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 5 hozzászólás ] 
Szerző Üzenet
HozzászólásElküldve: 2019.01.04. 19:26 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.03.11. 22:01
Hozzászólások: 4075
Tartózkodási hely: Csíkszereda
Napjegy: Skorpió
Aszcendens: Oroszlán
Kedves Szilárd!

Bizony az jó lenne, ha az erdélyi magyar családok hasonló támogatásokban részesülhetnének, mint az itteniek.

Egyetértek veled, de megkockáztatom, hogy alapvetően nem a támogatások mértékén múlik a dolog. A magyar kormányzat nem szívesen beszél róla, de idehaza az a helyzet, hogy az utóbbi évek nagyvonalú családtámogató intézkedéseit az érintettek nagy örömmel fogadták ugyan, de azoknak a születési statisztikára semmilyen kimutatható hatásuk nincs.
Ezen nincs is mit csodálkozni. A dolog egy kulturális szint fölött ugyanis nem pénzkérdés. Ha fölteszem magamnak a kérdést, hogy nekem a hat gyerekem közül melyik született meg családtámogató kormányzati intézkedések hatására, hát azt kell mondanom, hogy egyik se azért született.. Ha pedig úgy teszem föl magamnak a kérdést, hogy melyik gyermekem nem született volna meg, ha a korabeli családtámogatás korlátozottabb lett volna, akkor meg azt kell mondanom, hogy akkor is mindegyik megszületett volna. Van egy olyan érzésem, hogy a te gyermekeid születését sem a bőkezű romániai szociálpolitika ösztönözte.

Nem tudom, tudod e, hogy a mienkéhez hasonlóan pénzközpontú társadalmi berendezkedésű Egyesült Államokban a fehér nők átlagosan 2,1 gyermeket szülnek (a feketék 2,2-t), dacára, hogy ott nincs GYES, GYED, családi pótlék, szülési segély, egyetlen nap fizetett szülési szabadság. Magyarországon a fehér nők legfeljebb 1,0-t,-1,2-t (ha a cigányokat levonjuk az átlagos 1,4-1,5-ös értékből), holott itt van már toronyóra, lánccal.?
Azt hiszem, hogy a megoldás nem a zsebekben, hanem az agyakban és a szívekben rejtőzik. Ne tartsuk magunkat másoknál felsőbbrendűeknek, higgyünk abban, hogy sokan mások is eljuthatnak azokhoz a felismerésekhez, melyekhez mi is eljutottunk. Legelső lépés, hogy azokat saját gyermekeink magukévá tegyék, értékeinket elfogadják, s azokat saját életük során szilárdan képviseljék.

Nekem ifjúkorom óta vezérelvem Eötvös József szép gondolata:
"Nincs senki, aki a közjóllétet ne segíthetné elő legalább azzal, hogy saját, bármily szűk körét helyesen tölti be."

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/


Vissza a tetejére
  Megosztás a Szepon         
Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2019.01.04. 19:42 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.03.11. 22:01
Hozzászólások: 4075
Tartózkodási hely: Csíkszereda
Napjegy: Skorpió
Aszcendens: Oroszlán
Kedves Ákos!

Minden így van, ahogy írod, még akkor is, ha egy Bogár László által elejtett, nem éppen egyértelmű és határozott mondat alapján, a demográfiai statisztikai mutatók, ha nem is nőttek a várt mértékbe, de egy picit mintha elmozdultak volna pozitív irányba...:
" ... de azoknak a születési statisztikára semmilyen kimutatható hatásuk nincs." - Talán engem is kiszednél a homályos bizonytalanságból, ha ennek nagyon keményen utána néznél. Kérlek tégy meg nekem ennyit az átöröklött barátságunk nevében.

> Továbbá, amit velem - velünk kapcsolatban írtál ide vonatkozóan, az sziklaszilárd, materiális gyakorlati tényeken alapszik:
"Van egy olyan érzésem, hogy a te gyermekeid születését sem a bőkezű romániai szociálpolitika ösztönözte."

Ugyanis, Romániában semmiféle gyest nem adtak az unióba való belépése előtt, és Réka is (a 4-ik) úgy fogant, hogy eszönkbe ben jutott az, hogy utána, már foguk kapni. (2001 Január egykor csatlakozott Románia és 2006 febrár 3-án született a drága negyedik okoskánk!). De az Ividő foganásakor sem jutott eszünkbe a havi 28 ezer forint, amire Viola akkor jogosult volt:

Ezeket az adatokat meg hálásan köszönöm:

>
> "Nem tudom, tudod e, hogy a mienkéhez hasonlóan pénzközpontú társadalmi berendezkedésű Egyesült Államokban a fehér nők átlagosan 2,1 gyermeket szülnek (a feketék 2,2-t), dacára, hogy ott nincs GYES, GYED, családi pótlék, szülési segély, egyetlen nap fizetett szülési szabadság. Magyarországon a fehér nők legfeljebb 1,0-t,-1,2-t (ha a cigányokat levonjuk az átlagos 1,4-1,5-ös értékből), holott itt van már toronyóra, lánccal.?
> Azt hiszem, hogy a megoldás nem a zsebekben, hanem az agyakban és a szívekben rejtőzik. Ne tartsuk magunkat másoknál felsőbbrendűeknek, higgyünk abban, hogy sokan mások is eljuthatnak azokhoz a felismerésekhez, melyekhez mi is eljutottunk. Legelső lépés, hogy azokat saját gyermekeink magukévá tegyék, értékeinket elfogadják, s azokat saját életük során szilárdan képviseljék.
>
Barátsággal: Szilárd

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/


Vissza a tetejére
  Megosztás a Szepon         
Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2019.01.04. 19:48 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.03.11. 22:01
Hozzászólások: 4075
Tartózkodási hely: Csíkszereda
Napjegy: Skorpió
Aszcendens: Oroszlán
Népmozgalom, 2017
Összefoglalás
2018. január 1-jén az ország népességének lélekszáma 9 millió 771 ezer
fő volt, 26,9 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. 2017-ben kedvezőtlen
és kedvező irányú változások egyaránt megfigyelhetőek a fontosabb
népmozgalmi folyamatokban. Az előző évhez viszonyítva csökkent a születések
és a házasságkötések száma, emelkedett a halálozásoké, és ezzel
párhuzamosan nőtt a természetes fogyás mértéke. Ugyanakkor mérséklődött
a válások és a terhességmegszakítások száma, és újabb történelmi
minimumra csökkent a csecsemőhalálozások aránya. A teljes termékenységi
arányszám kismértékben tovább emelkedett, 2017-ben 1,5-es értéket
ért el, ami 1996 óta a legmagasabb érték. Az előzetes adatok szerint 2017-
ben 91 600 gyermek született, és 131 700 lakos hunyt el. A természetes
fogyás 40 100 főt tett ki, ami 18%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. A
nemzetközi vándorlás pozitív egyenlege kedvezőbben alakult az előző évinél,
és ez mérsékelni tudta a természetes fogyásból adódó népességcsökkenés
mértékét. Ennek eredményeként a népesség tényleges fogyása
mintegy 26 900 fő volt, 18%-kal alacsonyabb az egy évvel korábban
mértnél.
1. tábla
Fontosabb népmozgalmi események
Népmozgalmi
esemény 1990 2010 2016 2017+ 2017+
(2016=100,0)
Élveszületés 125 679 90 335 93 063 91 600 98,4
Halálozás 145 660 130 456 127 053 131 700 103,7
Csecsemőhalálozás
1 863
481
368
330
89,7
Házasságkötés 66 405 35 520 51 805 50 600 97,7
Válás 24 888 23 873 19 552 18 600 95,1
Terhességmegszakítás
90 394 40 449 30 439 28 500 93,6
Természetes fogyás –19 981 –40 121 –33 990 –40 100 118,0
Tényleges fogyás –1 670 –28 602 –32 924 –26 900 81,7
+ Előzetes, részben becsült adatok.
A 2011. évi történelmi mélypontot jelentő mintegy 88 ezres születésszámot
követően az újszülöttek száma – 2013 kivételével – 2016-ig
emelkedő irányzatot mutatott. Az ebben az évben világra jött 93 063
gyermek 1,5%-kal, közel 1400 újszülöttel múlta felül az előző évit, és az
ezt megelőző hat év legmagasabb születésszámát jelentette. 2017-ben
a növekedés megállt, és a 91 600-ra becsült születésszám 1,6%-kal,
1463 fővel maradt el az előző évitől és lényegében azonos nagyságrendű
volt a két évvel korábbival.
A halálozások száma hosszú idő óta folyamatosan meghaladta a
130 ezer főt, 2011 és 2016 között – 2015 kivételével – viszont e szint
alatt maradt. 2017-ben jelentősen nőtt a halálozások száma, ami nemcsak
hogy ismét meghaladta a 130 ezer főt, de az azt megelőző évhez
viszonyítva 3,7%-os, mintegy 4650 fős többlethalálozással járt együtt.
A 2017. évi 131 700 főre becsült elhalálozások száma gyakorlatilag megegyezik
a két évvel korábban mért 2015. évi halálozással.
A csecsemőhalálozási arány – ingadozások mellett – alapvetően
csökkenő. Az ezer élveszületésre jutó 1 éven aluli elhunytak száma
2011-ben csökkent először 5 ezrelék alá, de 4 ezrelék alatt még sohasem
volt. 2017-ben az előzetes adatok szerint 330 csecsemőhalálozás történt,
ami 3,6 ezrelékes, az eddig mért legalacsonyabb arányt jelenti.
A házasságkötések száma az ezredfordulót követő években alacsony
szinten ingadozott, inkább stagnált, 2006 és 2010 között viszont jelentősen,
ötödével visszaesett. Ezt követően emelkedés figyelhető meg, ami
2010 és 2016 között közel másfélszeresére növelte a házasságra lépő
párok számát. 2017-ben ez a folyamat megállt, 2,3%-kal kevesebb,
50 600 esküvőt tartottak, mint egy évvel korábban. A megelőző két évtizedben
a házasságkötések száma csak 2016-ban és 2017-ben haladta
meg az 50 ezret.
A válások évenkénti száma az ezredfordulót követő évtizedben
24–25 ezer körül alakult, az azt követő években határozottan csökkent.
2014-ben – ötven év után először – 20 ezer alá csökkent a válások
száma, majd 2015-öt kivéve ebben a tartományban is maradt. 2017-ben
a bíróságok által felbontott házasságok száma 18 600-ra becsülhető, ami
4,9%-kal, közel 1000 válással kevesebb megszűnt házasságot jelent
az előző évhez képest.
A születésszám csökkenése és a halálozások emelkedése jelentősen
növelte a népesség természetes fogyásának mértékét. A születések és
halálozások negatív egyenlegeként 2017-ben 40 100 fő volt a népesség
természetes fogyása, ez 18%-kal meghaladta az előzi évit. A népesség
lélekszámának tényleges fogyása ennél jóval kevesebb, mintegy 26 900
főt tett ki a 2016. évihez mérten megnövekedett pozitív vándorlási egyenleg
következtében. 2017-ben a nemzetközi vándorlás egyenlege 13 200
fővel mérsékelte a természetes fogyás ütemét.
A népesség életkor szerinti összetételében folytatódott a már hos�-
szabb idő óta tapasztalt szerkezeti változás. Felgyorsult a népesség
elöregedési folyamata. A 60 éves és idősebb lakosok száma és aránya
először 1992-ben haladta meg a 0–14 éves gyermekkorú népességét,
2005 óta viszont már a 65 évesek és ennél idősebbek is többen vannak,
mint a gyermekkorúak. 2018. január 1-jén száz gyermekre 130 időskorú
(65 éves és idősebb) lakos jutott. A 15–64 éves (ún. aktív korú) népességnek
stagnáló gyermekkorú és egyre növekvő számú időskorú eltartásáról
kell gondoskodnia. 2018. január 1-jén száz aktív korú lakosra
50 gyermek- és időskorú lakos jutott.
Tartalom
Összefoglalás....................................................................................1
Természetes és tényleges szaporodás, fogyás..................................2
Élveszületések, termékenység...........................................................3
Terhességmegszakítások, magzati halálozások.................................5
Házasságkötések...............................................................................5
Azonos nemű bejegyzett élettársak ..................................................6
Válások.............................................................................................6
Halálozások.......................................................................................8
Belföldi vándorlás...........................................................................10
Nemzetközi vándorlás.....................................................................11
2018. április 20.
2 Népmozgalom, 2017 Statisztikai tükör
Természetes és tényleges szaporodás, fogyás
2018. január 1-jén hazánk lakosságának lélekszáma a 2011. évi népszámlálás
alapján történt továbbvezetés szerint 9 millió 771 ezer fő volt.
Az ország jelenlegi területén a legmagasabb népességszámot 1981. január
1-jén regisztrálták 10 millió 713 ezer fővel. Az 1981. év során megindult
természetes fogyás változó ütemben, de harminchét éve folyamatos. 1981
és 2018 között a természetes fogyás következtében 1 millió 142 ezer fővel
fogyott a lakosság száma. A legnagyobb mértékű természetes fogyás
1999-ben következett be, amikor egy év alatt közel 48,6 ezer fővel fogyott
a népességszám a születések és halálozások negatív egyenlegeként.
Az elmúlt tíz évben pedig 2011 számított a legkedvezőtlenebb évnek, akkor
több mint 40,7 ezerrel csökkent a lélekszám. A 2017. évi természetes
fogyás nem sokkal maradt el ettől, 40,1 ezer fő volt.
2. ábra
A természetes népmozgalmi folyamatok alakulása
A népességszám tényleges fogyásánál a nemzetközi vándorlás egyenlegét
is figyelembe kell venni. 1981 és 2018. január 1. között a tényleges
fogyás 942 ezer főt tett ki, vagyis 200 ezerrel kevesebbet, mint amit
a természetes fogyás mutat. Ez azt jelenti, hogy összességében 200 ezer
fővel gyarapodott a lakosság száma a nemzetközi vándorlás pozitív egyenlege
miatt. A pozitív előjelű vándorlási egyenleg 2016-ban csupán 1066
fővel, 2017-ben viszont 13 200 fővel tudta mérsékelni a természetes fogyásból
eredő létszámcsökkenést.
2017-ben a halálozások száma az ország valamennyi régiójában és
megyéjében meghaladta a születésekét. Az ebből adódó természetes fogyás
mértéke azonban területi egységenként eltérő volt. Az ezer lakosra jutó
természetes fogyás Dél-Dunántúlon és Dél-Alföldön a legmagasabb, Pest
régióban1 és Észak-Alföldön pedig a legalacsonyabb. Az egyes megyéket
tekintve az országos átlagnál jelentősen gyorsabb a népességcsökkenés
Békés, Zala, Nógrád és Somogy megyében az átlagosnál alacsonyabb
születési és magasabb halálozási ráták következtében. Szabolcs-Szatmár-
Bereg, Hajdú-Bihar és Pest megyében viszont – főleg az országosnál fiatalabb
korösszetételből adódóan – viszonylag magas a születési és alacsony
a halálozási arány, és ennek következtében a legkisebb a természetes
fogyás mértéke.
2017-ben az országnak csak két olyan nagyobb területi egysége – Pest
és Győr-Moson-Sopron megye – volt, ahol a természetes fogyás ellenére,
a belföldi és a nemzetközi vándorlás együttes hatásának köszönhetően a
lakosság lélekszáma ténylegesen gyarapodott. Mindkét megyében a belföldi
és a nemzetközi vándorlás egyaránt pozitív egyenleget mutatott, de a
belföldi vándorlásból eredő nyereség nagyobb súllyal szerepelt a népességszám
növekedésében, mint a nemzetközi vándorlásé. A legnagyobb belföldi
vándorlási nyereséget ezer lakosra számítva ugyancsak ez a két megye
könyvelhette el – 12,4, illetve 5,8 ezrelékkel –, de pozitív volt a belföldi
vándorlási egyenlege Közép-Dunántúl megyéinek, különösen Fejér, valamint
Nyugat-Dunántúlon Vas megyének is. A legnagyobb mértékű belföldi
elvándorlást Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Békés
megye szenvedte el, de jelentős volt a belföldi elvándorlásból eredő népességcsökkenés
Tolna, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyében is.
0
8
10
12
14
16
18
20
1970
1974
1978
1982
1986
1990
1994
1998
2002
2006
2010
2014

Természetes szaporodás Természetes fogyás
Élveszületés Halálozás
2017+
1 2018. január 1-jétől Közép-Magyarország kettévált Budapest és Pest régióra.
1. ábra
A népesség nem és korcsoport szerint
2018. január 1.
éves éves
500 400 300 200 100 0
ezer fő
Férfi
0 100 200 300 400 500
0– 4
5– 9
10–14
15–19
20–24
25–29
30–34
35–39
40–44
45–49
50–54
55–59
60–64
65–69
70–74
75–79
80–84
85–89
90–
ezer fő

Nőtöbblet
Férfitöbblet
500 400 300 200 100 0
ezer fő
Férfi
0 100 200 300 400 500
0– 4
5– 9
10–14
15–19
20–24
25–29
30–34
35–39
40–44
45–49
50–54
55–59
60–64
65–69
70–74
75–79
80–84
85–89
90–
ezer fő

Nőtöbblet
Férfitöbblet
1990. január 1. +
+ Előzetes, részben becsült adatok.
+ Előzetes, részben becsült adatok.
Statisztikai tükör Népmozgalom, 2017 3
4. ábra
A születésszám és a szülőképes korú nők létszámváltozása az előző évhez képest a nők korcsoportja szerint, 2017+
3. ábra
Ezer lakosra jutó természetes fogyás megyénként, 2017+
2017-ben a nemzetközi vándorlást tekintve Szabolcs-Szatmár-Bereg
megye és a főváros bizonyult a legvonzóbb területi egységnek, de
az országos átlagnál jobban növelte a népesség lélekszámát a nemzetközi
vándorlás pozitív egyenlege Győr-Moson-Sopron, Csongrád, Vas, Heves,
valamint Jász-Nagykun-Szolnok megyében is. A pozitív nemzetközi vándorlási
egyenleg ellenére Budapesten az előző évhez képest kevesebb volt
a népesség száma. A természetes fogyás mellett a belföldi elvándorlás is
csökkentette a főváros lakosságát, mindezt nem tudta ellensúlyozni
a nemzetközi vándorlásból eredő nyereség.
Élveszületések, termékenység
A születések száma először 1998-ban csökkent százezer alá, majd
az ezredfordulót követő évtizedben ingadozással tarkítva, de alapvetően
alacsony szinten, 95–100 ezer között mozgott. A 2010. évi újabb jelentős
csökkenést követően 2011-ben már a 90 ezret sem érte el. Az ebben
az évben regisztrált 88 049 újszülött a legalacsonyabb születésszám volt
a hazai népmozgalmi statisztika elmúlt másfél évszázados történetében.
Innen indult meg egy lassú emelkedés, aminek eredményeként 2016-ban
93 063 újszülött jött világra 5,7%-kal, 5014 gyermekkel több, mint a
mélypontot jelentő hat évvel korábbi évben. A 2017. év első hat hónapjának
születési adatai még biztató képet mutattak, mivel a születések
száma kismértékben ugyan, de meghaladta az előző évit, főleg a májusi
10%-os többletszületések miatt. Ez a többlet azonban fokozatosan eltűnt
és hiánnyá alakult át, mivel a második félév valamennyi hónapjában
a születések száma elmaradt az egy évvel korábbitól. 2017 második félévében
3,7%-kal, mintegy 1800 gyermekekkel kevesebb látta meg a
napvilágot. Ennek eredményeként 2017 folyamán összességében 91 600
gyermek született, ami 1,6%-kal, közel 1500 újszülöttel maradt el az
előző évitől.
A születésszám csökkenéséhez eltérő mértékben járultak hozzá
a különböző korcsoportba tartozó szülőképes korú nők. A legnagyobb
csökkenés a 25 év alattiak és a 30–39 évesek körében történt, akik mintegy
1000-rel, illetve 770-nel kevesebb gyermeket hoztak világra, mint
egy évvel korábban. Születésszám-emelkedés csak a 40 éves és ennél
idősebb nők körében volt (mintegy 300 többletszületéssel), de ez csak
mérsékelni tudta a csökkenés mértékét.
A születésszám-változás iránya és mértéke alapvetően két tényezőtől
függ: a szülőképes korú nők létszámától és termékenységük szintjétől,
illetve ezek előző évhez viszonyított változásától. Ha e két tényezőt is
bevonjuk a vizsgálatba, árnyaltabb képet kaphatunk. A 2017. évi születésszám-
csökkenés a szülőképes korú nők létszámának visszaesésével
párhuzamosan ment végbe. Az előző évhez viszonyítva több mint 20 ezer
fővel csökkent a 15–49 éves nők évközepi létszáma. A csökkenés igen
változatos módon érintette a különböző korcsoportokat. A 40 év alatti
nők létszáma szinte valamennyi korcsoportban visszaesett, összességében
37 ezer fővel lettek kevesebben, ezzel szemben a 40–49 éves nők
létszáma mintegy 17 ezer fővel gyarapodott. Ez azt jelenti, hogy nemcsak
az össznépesség, hanem ezen belül a szülőképes korú nők korösszetétele
is fokozatosan elöregszik. Az elmúlt évtizedek alapvetően csökkenő és
alacsony szintű születésszáma miatt 2017-ben közel 4 ezerrel csökkent
a szülőképes korba belépő 15–19 éves nők létszáma, és több mint 9 ezer
fővel mérséklődött a 20–24 éveseké. A legjelentősebb visszaesés azonban
a 30-as éveikben járó nők körében történt mintegy 25,5 ezer fővel,
ezen belül is a legnagyobb mértékű, közel 20 ezres csökkenés a 35–39
éves nőket érintette. Ennek oka elsősorban a korcsoportba belépő
(1982-ben született) és az azt elhagyó (1977-ben született) női nemzedékek
nagy létszámkülönbsége.
+ Előzetes, részben becsült adatok.
+ Előzetes, részben becsült adatok.
(–2,8) –
(–5,6) – (–4,3)
(–4,2) – (–2,9)
(–7,0) – (–5,7)
– (–7,1)
–600
–400
–200
0
200
400
600
15–19 20–24 25–29 30–34 35–39 40–44 45–49
Gyermek
éves
Születésszám-változás
–20
–15
–10
–5
0
5
10
15
15–19 20–24 25–29 30–34 35–39 40–44 45–49
Ezer fő
éves
Női létszámváltozás
4 Népmozgalom, 2017 Statisztikai tükör
A születésszám csökkenésének elsődleges oka az, hogy kevesebb lett
a potenciális anya, emellett a termékenység szintje vagy más szóval
az egyes korcsoportok szülésgyakorisága is igen eltérően alakult.
A 25 év alatti nőknek nemcsak a létszámuk, hanem a termékenységük is
csökkent az előző évhez viszonyítva, ez okozta a születésszám visszaesését.
A 30-as éveikben járó nőknél enyhe termékenységemelkedés
figyelhető meg, ez viszont nem volt elegendő ahhoz, hogy ellensúlyozza
a létszámukban bekövetkezett jelentős csökkenést. A 40 év feletti nőknél
az a sajátos helyzet alakult ki, hogy a létszámuk mellett a termékenységük
is emelkedett, és ez a születések számának emelkedésével járt
együtt. A mintegy 300 fős születéstöbblet jelentős része a 40–44 éves
nőktől származik, termékenységi szintjük viszont igen alacsony, és ez a
növekedés ellenére sem eredményezett olyan születésszám-emelkedést,
ami kompenzálni tudta volna a többi korcsoport csökkenő születésszámát.
6. ábra
Élveszületések az anya családi állapota szerint
Az éves születésszám fontos tényezője, hogy az újszülöttek mekkora
hányada származik házas és nem házas párkapcsolatból. A házasságon
kívüli születések aránya az elmúlt évtizedekben folyamatosan emelkedett,
1990 és 2000 között több mint kétszeresére, 13-ról 29%-ra nőtt.
Az ezredfordulót követően egy rövid megtorpanás után újból dinamikus
emelkedésnek indult, és 2015-ben érte el eddigi csúcspontját, közel
48%-ot. 2016–2017-ben csökkent a házasságon kívül született gyermekek
száma és aránya. E mögött minden bizonnyal a házasságkötések
elmúlt években tapasztalt dinamikus emelkedése állhat. 2017-ben
a gyermekek 55%-a született házasságból és 45%-a házasságon kívül.
Az előző évhez viszonyítva a házasságból született gyermekek száma
1,9%-kal, 917 újszülöttel emelkedett, míg a házasságon kívülieké
5,4%-kal, 2380 gyermekkel csökkent. Ez azt jelenti, hogy a 2017. évi
születésszám-csökkenés teljes egészében a kevesebb házasságon kívül
világra jött gyermekszámból adódott, a házasságból született gyermekek
növekvő száma pedig mérsékelte az előző évhez viszonyított születésszám-
csökkenés mértékét. Az anyák életkorát tekintve a házasságból
született gyermekek száma valamennyi korcsoportban emelkedett, míg
a házasságon kívüli születéseké csak a 40–49 éves korcsoportban nőtt,
az ennél fiatalabb anyák körében pedig valamennyi korcsoportban csökkent.
A 2017. évi termékenységi szint mellett száz nő 150 gyermeket h ozna
világra élete folyamán, számszerűen egy gyermekkel többet, mint egy
évvel korábban. Ez igen kismértékű termékenységnövekedést jelent,
mindemellett először fordult elő az a jelenség, hogy egy előző évhez
viszonyított emelkedő termékenység csökkenő születésszámmal párosult.
A növekvő termékenység összességében kevesebb szülőképes
korú nőtől származik, ami 2017-ben mintegy 1460 fős születésszámcsökkenéssel
járt együtt. A 2017. évi termékenységi szint továbbra is
számottevően elmarad az egyszerű reprodukció biztosításához átlagosan
szükséges 210 körüli gyermekszámtól, de 1996 óta ez a legmagasabb
érték. A bruttó reprodukciós együttható értéke 0,726 volt, azaz a
2017. évi termékenységi szint mellett ezer nő az élete során 726 leánygyermeknek
adna életet, az így felnövekvő gyermekgenerációk létszáma
27%-kal maradna el a szülői nemzedékek létszámától.
5. ábra
A termékenység szintje és változásának mértéke a nők korcsoportja szerint, 2017+
+ Előzetes, részben becsült adatok.
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
15–19 20–24 25–29 30–34 35–39 40–44 45–49 éves
Termékenység
Ezer nőre jutó élveszületés
–9
–6
–3
0
3
6
9
12
15
15–19 20–24 25–29 30–34 35–39 40–44 45–49
%
éves
Változás az előző évhez képest
0
30
60
90
120
150
1990
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
Ezer fő
Házas Nem házas
2017+
+ Előzetes, részben becsült adatok.
Statisztikai tükör Népmozgalom, 2017 5
7. ábra
Teljes termékenységi arányszám
Terhességmegszakítások, magzati halálozások
A terhességmegszakítások hosszabb idő óta megfigyelhető csökkenő
irányzata a 2008. évi megtorpanást követően tovább folytatódott, és
a csökkenés üteme az elmúlt évben látványosan felgyorsult. A 2017. évi
28,5 ezer beavatkozás közel 2000-rel, azaz 6,4%-kal volt kevesebb, mint
egy évvel korábban. Ezer szülőképes korú nőre 12,6 művi vetélés jutott,
szemben az előző évi 13,3 műtéttel. A csökkenő irányzat eltérő mértékben
ugyan, de valamennyi korcsoportban megfigyelhető volt. A terhességmegszakítások
gyakorisága az átlagosnál kisebb mértékben csökkent a
25 év alatti nők körében, a legjelentősebb visszaesés a 35 év feletti, ezen
belül is a 35–39 éves nőknél történt, ami összefügghet az ilyen korú nők
gyakoribb gyermekvállalásával. A terhességmegszakítások életkor szerinti
profilja nem változott, és 2017-ben is a huszonéves nőknél volt a leggyakoribb,
ezer nőre 20–23 terhességmegszakítás jutott. A gyermekvállalás
későbbi életkorra történő halasztása miatt a 20-as éveikben járó nők körében
sok a gyermektelen nő, ezzel együtt ők képviselik a jövő potenciális
anyáit, így körükben különös kockázattal járhat a művi vetélés, mivel gyakran
első terhességüket szakíttatják meg. Mivel az előző évhez képest a művi
vetélések száma nagyobb mértékben csökkent, mint a születéseké, ennek
eredményeként 2017-ben száz élveszületésre 31,1 terhességmegszakítás
jutott, szemben a 2016. évi 32,7-del.
8. ábra
A szülészeti események alakulása
A magzati halálozások száma is kevesebb lett, ami a korai és középidős
magzati halálozások, valamint a halvaszületések együttes számát jelenti.
A 16,7 ezerre becsült magzati halálozás 2,9%-os csökkenést mutat a 2016.
évihez képest. Mivel a születések száma ennél kisebb mértékben esett
vissza, a száz élveszületésre jutó magzati halálozások száma is kismértékben
mérséklődött az előző évhez viszonyítva, 18,5-ről 18,2-re. A magzati
halálozások csökkentése potenciális tartalékot jelenthet a születésszám
emelkedésére, mivel az esetek döntő többségében kívánt fogamzásokról
van szó, ellenkező esetben ugyanis a nem kívánt terhességet szándékosan
megszakítanák. A magzati halálozásnál az esetek többségében az anya
akarata ellenére veszíti el magzatát, és így nem születhet meg a kívánt
gyermek.
A magzati halálozások és művi vetélések együttesen teszik ki a magzati
veszteségeket. Ezek száma is csökkent, így a száz élveszületésre jutó magzati
veszteségek értéke is mérséklődött. 2017-ben száz élveszületésre 49,3
magzati veszteség jutott szemben az előző évi 51,2-del. Ez még mindig igen
magas érték, mivel azt jelenti, hogy minden második élveszületésre jut egy
magzati veszteség.
Házasságkötések
A házasságkötések számának – 1970-es évek közepétől zajló – tartós és
jelentős csökkenése 2010-ben érte el mélypontját, ami a népmozgalmi statisztika
eddigi történetének egyik legalacsonyabb számú házasságkötését
jelentette. Az 1970-es években a Ratkó-korszakban született nemzedékek
tagjai kötöttek fiatalon és nagy számban házasságot, az ezredfordulót követően
pedig az ő gyermekeik ugyancsak nagy létszámú korosztályai léptek
házasodási korba. Ennek ellenére a házasságkötések száma tovább csökkent,
és a 2010-ben kötött 35,5 ezer házasság csak valamivel több mint egyharmada
volt az 1970-es évek közepén mért és lokális maximumot jelentő, több
mint 100 ezer házasságkötésnek. Erről a mélypontról történt egy kedvező
irányú elmozdulás, aminek eredményeként hat év alatt csaknem másfélszeresére
emelkedett a házasságkötések száma. A 2016. évi 51,8 ezer házasság
az ezt megelőző húsz év legmagasabb számú házasságkötése volt. 2017-ben
az emelkedő irányzat megállt és az 50,6 ezerre becsült frigyek száma az előző
évhez képest 2,3%-os csökkenést, mintegy 1200-zal kevesebb házasságkötést
jelentett.
A házasságkötések száma a nők és a férfiak nem mindegyik korcsoportjában
csökkent. A hiány kizárólag a 40 évnél fiatalabbaknál jelentkezik, miközben
az ennél idősebb nők és férfiak körében emelkedett a házasságkötések
száma az előző évihez képest. A 40 év alatti nőknél 4,9, a férfiaknál 5,3%-kal
csökkent a házasságra lépők száma, és ez több mint 2000-rel kevesebb
házasságot jelentett az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az átlagosnál
nagyobb mértékű volt a visszaesés a 20–24 éves nőknél és a 30-as éveikben
járó nőknél és férfiaknál. A 40 éves és ennél idősebb korcsoportok növekvő
házasodási kedve csak mérsékelni tudta ezt a hiányt, mivel náluk mindössze
800 pár körül volt a házasságkötési többlet. A legjelentősebb növekedés
az 50 év feletti korosztályoknál mutatkozott, ahol a nőknél 11–13, a férfiaknál
9–11%-kal emelkedett a házasságkötések száma 2016-hoz képest.
Az abszolút számok mellett tisztább képet kapunk, ha a házasságkötések
intenzitását mérjük az ezer megfelelő korú nem házas nőre, illetve férfira jutó
frigyek számával. Ennek a mutatónak az értékét nemcsak a megfelelő életkorban
lévők száma, hanem ezen belül a nem házasok aránya is befolyásolja,
azoké, akik potenciálisan házasságot köthetnek. 2017-ben a házasságra lépő
párok korcsoportját tekintve eltérő irányú változások történtek az előző évhez
képest. Csak a 40 év alatti nők és a 45 év alatti férfiak körében csökkent
a házasságkötési kedv. Ezen életkorok fölött mindkét nem esetében és valamennyi
korcsoportban emelkedett a házasságkötések intenzitása. A legnagyobb
mértékű csökkenés a 35–39 éves férfiaknál és a 30–34 éves nőknél
volt megfigyelhető, a legdinamikusabb emelkedés pedig mindkét nem esetében
az 55–59 éves korcsoportban történt. Itt meg kell jegyezni, hogy
a házasságkötési életkor kitolódása miatt a 30-as éveikben járó nőknél és
férfiaknál magas a házasságkötések gyakorisága, így, ha ez csökken, akkor
jelentős hiányt okoz a házasságkötések számában. Az 50 év feletti korosztályok
viszont viszonylag ritkán kötnek házasságot, így a növekvő házasságkötési
gyakoriságuk kevesebb számú házasságkötési többlettel jár együtt.
0
100
125
150
175
200
1990
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
Száz nőre
+
0
40
80
120
160
200
240
1990
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
Ezer fő
Terhességmegszakítás Magzati halálozás Élveszületés
2017+
+ Előzetes, részben becsült adatok.
+ Előzetes, részben becsült adatok.
6 Népmozgalom, 2017 Statisztikai tükör
Azonos nemű bejegyzett élettársak
2009. július 1-től a családi állapot új kategóriával, a bejegyzett élettársi
kapcsolattal bővült.2 2009 második felében 67 bejegyzett élettársi kapcsolatot
létesítettek, 2010-ben – az első teljes évben – pedig 80-at. Számuk
2013-ig évről-évre csökkent, és abban az évben összesen 30 ilyen párkapcsolatot
regisztráltak az anyakönyvvezetők, ami kevesebb, mint fele volt
a három évvel korábban bejegyzett élettársi kapcsolatoknak. 2014-től
számuk ismét emelkedett, 2015-ben 65, 2016-ban 85, 2017-ben pedig
87 bejegyzett élettársi párkapcsolatot anyakönyveztek, a legtöbbet az új
kategória bevezetése óta. A férfiak körében minden évben több volt az ilyen
párkapcsolat, mint a nőknél: 2017-ben 49 férfi és 38 női párt regisztráltak
az anyakönyvvezetők. Bár változatlanul a férfiak vannak többségben,
2014-hez képest több mint háromszorosára emelkedett a női bejegyzett
élettársi kapcsolatok száma, és az összes esetek mintegy 44%-ában női
párkapcsolatot anyakönyveztek 2017-ben. Az ilyen párkapcsolatok több
mint felénél budapesti és Pest megyei lakosú párokról van szó. A férfiak
átlagosan 38,7, a nők 34,3 évesen kezdeményezték a hivatalos eljárást.
A férfipartnerek közötti korkülönbség átlagosan 6,4, a női párok között
ennél alacsonyabb, átlagosan 6,1 év volt.
Válások
Az ezredfordulót követően magas szinten stagnáló, 24–25 ezer körüli
váláshoz képest 2010 és 2014 között határozottan csökkent a felbontott
házasságok száma, és 2014-ben hosszú idő óta először mérséklődött
20 ezer alá. 2015-ben a javuló irányzat megtorpant, és számuk ismét
20 ezer fölé emelkedett. A 2017. évi 18,6 ezerre becsült válás számszerűen
952-vel, 4,9%-kal volt kevesebb az előző évinél, így ez az elmúlt fél
évszázad legalacsonyabbika.
A házasságkötések száma a 2017. évi csökkenés ellenére 42%-kal emelkedett
2010 óta, a válásoké viszont 28%-kal mérséklődött ugyanezen
2 2009. július 1-jén lépett hatályba a bejegyzett élettársi kapcsolatokról szóló 2009. évi XXIX. törvény, amely szabályozza az azonos nemű személyek közötti kapcsolat létesítését, megszűnését.
10. ábra
Házasságkötési arányszám a férfiak és a nők korcsoportja szerint
0
10
20
30
40
50
60
70
–19 20–24 25–29 30–34 35–39 40–44 45–49 50–54 55–59 60– éves
Férfi
2016 2017
Ezer nem házas férfire
+
0
10
20
30
40
50
60
70
80
–19 20–24 25–29 30–34 35–39 40–44 45–49 50–54 55–59 60– éves

2016 2017
Ezer nem házas nőre
+
0
3
7
10
14
17
–19 20–24 25–29 30–34 35–39 40–49 50–59 60–
2016 2017
Férfi
éves
Ezer házasság
+
0
3
7
10
14
17
–19 20–24 25–29 30–34 35–39 40–49 50–59 60–
2016 2017

éves
Ezer házasság
+
9. ábra
Házasságkötések száma a férfiak és a nők korcsoportja szerint
+ Előzetes, részben becsült adatok.
+ Előzetes, részben becsült adatok.
Statisztikai tükör Népmozgalom, 2017 7
időszak alatt. Ha a válások száma úgy csökken, hogy közben a házasságkötéseké
emelkedik, akkor ez a házas párkapcsolatok növekvő stabilitására
utal. Az előző évhez viszonyított kevesebb válás főleg a 25–39 éves nők és
a 30–44 éves férfiak körében történt, ahol az átlagosnál jóval jelentősebb
mértékű, 10, illetve 13%-os volt a válások számának csökkenése.
Kismértékben növekvő számú válás csak a 39 évnél idősebb nők és 44 év
feletti férfiak körét érintette.
A válások életkor szerinti gyakorisága arra ad választ, hogy ezer megfelelő
életkorú házas nőre, illetve férfira hány bíróság által kimondott válás
jut. A válások gyakoriságának életkor szerinti profilja eltérő képet mutat a
férfiak és nők körében. A 40 év alatti nők valamennyi korcsoportjában
gyakoribb a válás, mint a hasonló életkorú férfiaknál, 40 év felett viszont
minden korcsoportban a férfiaknál volt magasabb a válási gyakoriság.
A 20–24 éves nők feltűnően magas arányú válásai az átlagos női házasságkötési
életkort tekintve azt jelzi, hogy viszonylag rövid házasságtartam
mellett bomlanak fel az ilyen fiatalon kötött házasságok. A 20–44 éves
nőknél, valamint a 30–44 éves korú férfiaknál a leggyakoribb a válások
aránya, ezekben a korcsoportban ezer fennálló házasságra 19–22 válás jut.
12. ábra
Válási arányszám a korábbi házasfelek korcsoportja szerint,
2017+
Ha a válások gyakoriságának dinamikáját – az előző évhez viszonyított
változását – nézzük, akkor némileg más kép tárul elénk. 2017-ben a legnagyobb
mértékű, az átlagosnál jóval nagyobb csökkenés a 25–39 éves nők
körében történt. A tizenéves korban kötött házasságok stabilitása is nőtt az
alacsonyabb gyakoriságú válások miatt. Az átlagosnál kisebb mértékű csökkenés
abban a női korcsoportban történt, ahol egyébként a legmagasabb
a válások gyakorisága, vagyis a 20-as éveik elején járó nők esetében.
Emelkedő válási gyakoriság főleg az 50 évnél idősebb női korosztályoknál
tapasztalható, de itt viszonylag alacsony a válások intenzitása, ezért ez kevesebb
számú felbontott házassággal jár együtt. A férfiaknál annyiban hasonló
a helyzet, hogy náluk is a középkorú, 25–44 éves korosztályoknál a legjelentősebb
a csökkenés dinamikája, de náluk az 54 évnél idősebb korcsoportok
mellett a 25 év alatti házas férfiak válási gyakorisága is emelkedett az egy
évvel korábbihoz képest. A magasabb életkorú férfiak és nők emelkedő vagy
kevésbé csökkenő számú válásai arra utalnak, hogy ilyen esetekben a hos�-
szabb ideje fennálló házasságokat bontják fel a felek.
A házasságban élők száma az új házasságkötések által gyarapodik, míg a
válások és özvegyülések következtében csökken. A házasságok mérlege az
újonnan létrejövő és megszűnő házasságok számát veti egybe. Ha több új
házasság köttetik, mint amennyi megszűnik, akkor a mérleg pozitív, ellenkező
esetben pedig negatív. A házasságok mérlege közel négy évtizede folyamatosan
negatív, vagyis több házasság szűnik meg válás és özvegyülés miatt,
mint amennyi új létrejön házasságkötés által. Ezen az utóbbi évek növekvő
házasságkötései sem tudtak változtatni, de lényegesen mérséklődött az újonnan
létrejövő és a megszűnő házasságok közötti különbség. 2017-ben 63 300
házasság szűnt meg, több mint 70%-uk özvegyülés miatt, és mindössze
50 600 új köttetett meg. 2017-ben száz házasságkötésre 125 megszűnés
jutott, ami némileg kedvezőtlenebb, mint az előző évi 123, főleg a halál által
megszűnt házasságok magasabb és a házasságkötések alacsonyabb száma
miatt.
2. tábla
Házasságkötések és -megszűnések
Megnevezés 1990 2000 2016 2017+
Házasságkötés 66 405 48 110 51 805 50 600
Megszűnt házasság 89 817 79 685 63 480 63 300
halál következtében 64 929 55 698 43 928 44 700
válás következtében 24 888 23 987 19 552 18 600
100 házasságkötésre jutó
megszűnt házasság
135
166 123
125
0
5
10
15
20
25
–19 20–24 25–29 30–34 35–39 40–44 45–49 50–54 55–59 60–
Férfi Nő éves
Ezer megfelelő korú és nemű házasra
+ Előzetes, részben becsült adatok.
+ Előzetes, részben becsült adatok.
11. ábra
Válások száma a férfiak és a nők korcsoportja szerint
0
2
3
5
7
9
–19 20–24 25–29 30–34 35–39 40–49 50–59 60–
éves
2016 2017
Ezer felbontott házasság Férfi
+
0
2
3
5
7
9
–19 20–24 25–29 30–34 35–39 40–49 50–59 60–
éves
2016 2017
Ezer felbontott házasság Nő
+
+ Előzetes, részben becsült adatok.
8 Népmozgalom, 2017 Statisztikai tükör
A házasságok hosszú ideje tartó negatív mérlege jelentősen módosította
a népesség családi állapot szerinti összetételét. A 15 éves és idősebb népesség
körében 1990 óta a házas népesség részaránya számottevően – 61-ről
42%-ra – csökkent, ezzel párhuzamosan 20-ról 35%-ra emelkedett a nőtlenek,
illetve hajadonok és 7,4-ről 12%-ra nőtt az elváltak aránya. Az özvegy
népesség 11% körüli hányada érdemben nem változott. 2004-ben szűnt
meg először a házasságban élők dominanciája, azóta a nem házas népesség
túlsúlya egyre nyilvánvalóbbá vált. Az elmúlt évek növekvő házasságkötései
még nem tudták megváltoztatni ezt az irányzatot, csak mérsékelték a nem
házas népesség növekvő túlsúlyát. Jelentős a különbség a férfiak és nők
között: arányukat tekintve mindkét nemnél a házasok vannak a legtöbben,
a nőknél viszont jóval alacsonyabb a hajadonok hányada, mint a férfiaknál
a nőtleneké, ezzel szemben 4,6-szer magasabb az özvegy és közel 1,3-szeres
az elvált nők aránya, mint az erősebb nemnél. A különbségek főleg
a férfiak és nők eltérő korösszetételéből és halandóságából, valamint
a házassági és újraházasodási szokásaik és lehetőségeik nemenkénti eltéréseiből
adódnak.
Halálozások
A halálozások száma az 1990-es évek elejétől ingadozásokkal ugyan, de
alapvetően ereszkedő trendet követett. Az 1993. évi 150 ezret meghaladó
haláleset hosszú évtizedek óta a legmagasabb volt. Innen indult a csökkenés,
gyakran megszakítva egy-egy kisebb emelkedést vagy stagnálást
hozó évvel. 2011. év fordulatot jelentett abban a tekintetben, hogy hosszú
idő óta először szorult a halálozások száma 130 ezer alá és 2014-ig
e szint alatt maradt, majd az elmúlt három évben hektikusan alakult.
A 2017. évi 131 700 főre becsült elhalálozás 3,7%-kal, mintegy 4650
fővel haladta meg az előző évit, és nagyságrendjét tekintve megegyezett
a két évvel korábbival.
A halálozások száma 2017 során egyenetlenül alakult. Az év első négy
hónapja az előző év azonos időszakához képest már közel 6000 fős többlethalálozást
eredményezett, főleg a januári 26, és a februári 19%-os
emelkedés következtében. Májusban a halálozások száma lényegében
megegyezett az előző évivel, június és december között pedig egy hónap
kivételével már kevesebben hunytak el, mint egy évvel korábban. Az év
második felében történt csökkenés mintegy 1370 fővel mérsékelte az
addig felhalmozott többletet, és ennek eredményeként az év egészét
tekintve kisebb mértékű lett a halálozások számának növekedési üteme,
mint azt az év első hónapjai alapján előre jelezni lehetett.
14. ábra
A halálozások száma havonta
A halálozási többlet eltérő mértékben érintette a különböző életkorú és
nemű lakosokat. A férfiaknál a 60 év alatti korcsoportok szinte mindegyikében
csökkent a halálozások száma, ez alól kivételt a 30–34 évesek
jelentettek, akiknek halandósága (54 fővel) több mint ötödével emelkedett
az előző évhez képest. Ezzel szemben figyelmet érdemel az 55–59 éves
férfiak halálozásainak jelentős, 7,3%-os csökkenése, ami az előző évhez
képest mintegy 370 fővel mérsékelte a halálozások számát ebben a korcsoportban.
Összességében a 60 év alatti férfiaknál 3,9%-kal, mintegy
470 fővel kevesebben hunytak el 2017-ben, mint egy évvel korábban.
A 60 éves és idősebb férfiak valamennyi korcsoportjában emelkedett
a halálozások száma, különösen a 75–79 évesek körében, akiknél a
6,8%-os emelkedés 550 fővel növelte az elhunytak számát az egy évvel
korábbihoz képest. A 60 éves és idősebb férfiak halálozásai összességében
3,6%-kal, mintegy 1800 fővel emelkedtek, ezt a többletet mérsékelték
a 60 éven aluliak kevesebb halálozásai, így a férfi többlethalálozás
2017-ben 1342 főt tett ki.
A nőknél annyiban más a helyzet, hogy náluk már a 60 éven aluliaknál
sem volt számottevő csökkenés, sőt a korcsoportok többségében kisebb-
0
9
10
11
12
13
14
15
01 02 03 04 05 06 07 08 09 10 11 12
Ezer fő
2016 2017+
13. ábra
A 15 éves és idősebb népesség családi állapot szerinti megoszlása
61,2
20,3
11,2
7,4
1990. január 1.
Házas Nőtlen, hajadon
41,9
35,1
10,8
12,2
2018. január 1. +, a)
Özvegy Elvált
+ Előzetes, részben becsült adatok.
a) A 2009. július 1. előtti családi állapot kategóriái szerint.
+ Előzetes, részben becsült adatok.
Statisztikai tükör Népmozgalom, 2017 9
nagyobb mértékben emelkedett a halálozások száma az előző évhez
viszonyítva. Mindemellett a többlethalálozások döntő többsége náluk is
a 60 éves és idősebb korcsoportokban történt, különösen a 84 év feletti
időskorú hölgyek körében, akiknél az elhunytak száma az összes többlethalálozás
több mint felét tette ki. Összességében a 60 éves és idősebb
nők halálozásai 5,7%-kal, több mint 3300 fővel emelkedtek, jóval
nagyobb mértékben, mint a férfiaké. Így a 2017. évi többlethalálozások
döntő többsége, 71%-a a nőktől származott. Itt meg kell jegyezni, hogy
a 60 évnél idősebb korcsoportokban jóval több az időskorú nő, mint a
férfi, a 80 év felettiek között már csaknem 2,5-szer többen vannak, mint
az erősebb nem képviselői. Egy romló, emelkedő halandóság ezért
a nőknél jóval magasabb számú többlethalálozást eredményez, mint
a hasonló korú férfiaknál.
15. ábra
A halálozások számának változása az előző évhez képest a
férfiak és nők korcsoportja szerint, 2017+
2017-ben ezer lakosra 13,5 halálozás jutott, nemenként differenciálva:
a férfiaknál 13,7, a nőknél 13,2 ezrelék. Az előző évhez viszonyított
nyers halálozási arányszám a férfiaknál 0,3, a nőknél viszont ennek több
mint kétszeresével, 0,7 ezrelékponttal nőtt. A halandóság életkor szerinti
emelkedése nemenként különböző mértékű volt. A fiatalabb életkorok
viszonylag alacsony halandósága rendkívül érzékenyen reagál valamely
tragikus baleset vagy váratlan halálozást okozó esemény hatására.
Valószínűleg ennek következménye a 30–34 éves férfiak halandóságának
21%-os emelkedése. A 60 éven aluli férfiak többi korcsoportjában
változatlan maradt, illetve csökkent a halandóság az előző évhez képest.
A 60 éves vagy idősebb férfiak mortalitása minden korcsoportban emelkedett,
összességében 1–3%-kal. Ezzel együtt feltűnő, hogy a 75–79
éves férfiak halandóságának 2,7%-os növekedése 550 fős többlethalálozással
járt együtt, ami az összes férfi halálozási többlet 41%-át
tette ki.
A nőknél annyiban más a helyzet, hogy náluk több korcsoportban és
a férfiakénál jóval nagyobb mértékű volt a halandóság emelkedése.
Kirívó az 1–14 éves leánygyermekek halandóságának 38%-os emelkedése,
és a férfiakhoz hasonlóan a fiatal, 30–34 éves nők 14%-os mortalitási
többlete. A 60 év alatti nők öt, a 60 éves és idősebb nőknek
pedig valamennyi korcsoportjában emelkedett a halandóság a 2016.
évihez képest. Az idősebb nők magasabb száma és a férfiakénál
nagyobb mértékű halandósági romlása eredményezte, hogy az összes
többlethalálozás túlnyomó többsége az időskorú hölgyeket érintette.
2017-ben mérséklődött a nemek közötti halandósági különbség
az eltérő mértékű halandósági javulás, illetve romlás következtében.
Mindemellett a férfiak halálozási mutatói változatlanul jóval kedvezőtlenebbek,
mint hasonló életkorú nőtársaiké, így ha mérséklődött is, de
megmaradt és jelentős a férfiak mortalitási többlete a megfelelő életkorú
nőkéhez képest. A legjelentősebb különbség a 30 és 74 év közötti
életkoroknál van, ahol a férfimortalitás valamennyi korcsoportban
megközelíti vagy meghaladja a női halandóság kétszeresét, a 15–29
éves korcsoportban pedig a háromszorosát.
16. ábra
A férfiak halandósági többlete korcsoportok szerint, 2017+
Az elhunytak családi állapotát tekintve az érdemel figyelmet, hogy a
legkisebb mértékű (1% alatti) emelkedés mindkét nem esetében a házas
családi állapotúaknál, míg a legjelentősebb növekedés a nőtlen férfiaknál
és a hajadon nőknél volt tapasztalható. Úgy tűnik, hogy a párkapcsolatban
élés jótékony hatással van a mortalitásra, és ez mindkét nem
esetében igaz. Az időskorúak eltérő családi állapota és a várható élettartam
nemek szerinti különbsége okozza azt a jelenséget, hogy az elhunyt
férfiak többsége (51%-a) házasságban élt halála előtt, az elhunyt nők
között viszont az özvegy családi állapotúak részaránya volt a meghatározó
(62%).
17. ábra
Halálozási és csecsemőhalálozási arány nemek szerint
A csecsemőhalandóság önmagában nem képvisel jelentős szerepet
az összes halálozásban, mégis kiemelkedő fontosságú mutató: egy
ország egészségügyi ellátórendszerének fejlettségét, a várandósgondozás
és az újszülöttellátás színvonalát kifejező nemzetközileg számon
tartott mérőszám. Kulcsszerepe van a születéskor várható átlagos élettartam
alakulásában, mert az egyéves életkor elérése előtti elhalálozás
valószínűsége kiemelkedően magas a későbbi életkorok halálozási
kockázataihoz képest. A 2016. évi halandósági tábla szerint a fiúcsecse-
0
40
80
120
160
200
240
280
320
0
1–14
15–29
30–34
35–39
40–44
45–49
50–54
55–59
60–64
65–69
70–74
75–79
80–84
85–89
90–
Női=100%
éves
–400
–200
0
200
400
600
800
1000
1200
0
1–14
15–29
30–34
35–39
40–44
45–49
50–54
55–59
60–64
65–69
70–74
75–79
80–84
85–89
90–
Halálozás
éves
Férfi Nő
+ Előzetes, részben becsült adatok.
+ Előzetes, részben becsült adatok.
0
2
4
6
8
10
12
14
16
18
0
2
4
6
8
10
12
14
16
18
1990
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
Ezer lakosra Ezer élveszülöttre
Halálozás
Férfi Nő Fiú Leány
Csecsemőhalálozás
2017+
+ Előzetes, részben becsült adatok.
10 Népmozgalom, 2017 Statisztikai tükör
mők halálozási valószínűsége közel azonos volt, mint a 47 éves férfiaké,
a leánycsecsemőké pedig az 51 éves nők halálozási valószínűségével
volt egyenlő.
A csecsemőhalandóság általános javulása eredményeként az újszülöttek
mortalitása először 2011-ben csökkent 5 ezrelék alá, és 2012-ben is
e szint alatt maradt. 2013-ban a javuló irányzat megtorpant, és ismét
5 ezrelék fölé emelkedett a mutató értéke. Az ezt követő években újra
kedvező fordulat következett be, és ennek eredményeként 2017-ben
tízezer újszülött közül 36 (ezer közül 3,6) hunyt el egyéves kora előtt,
ami az eddig mért legalacsonyabb érték a hivatalos népmozgalmi statisztika
történetében és az első alkalom, hogy 4 ezrelék alá süllyedt.
Az előző évhez viszonyított csökkenés mindkét nem esetében megfigyelhető
volt, ennek mértéke a fiúcsecsemőknél 4,8, a leányoknál viszont
ennek több mint kétszerese, 11%-os volt. A 2017. évi fiú újszülöttek 4,0
és a leányok 3,2 ezrelékes csecsemőhalálozása mindkét nem esetében a
történelmileg mért legalacsonyabb érték.
Belföldi vándorlás
A belföldi vándorlás iránya és mértéke lényegesen módosíthatja egy adott
terület népességszámát, ezért a születések és halálozások mérése mellett
ennek számbavétele is fontos.
2017 folyamán 265 ezren változtattak állandó és 307 ezren ideiglenes
lakóhelyet, ami a teljes belföldi vándorlásban 20 ezer fős, vagyis 3,6%-os
növekedést jelent az előző évhez képest. Egyaránt 10 ezer fővel emelkedett
az állandó belföldi vándorlások és az ideiglenes vándorlások száma is, ami
az előbbi vándorlástípus esetében 3,9, míg az utóbbinál 3,4%-os növekedés.
A településtípusok közötti mobilitás fő irányai az azt megelőző évekhez
képest 2016-ban megfordultak, s ezek a tendenciák kis különbségekkel
2017-ben is folytatódtak. A korábban jellemző vándorlási többlettel szemben
a főváros teljes vándorlási mérlege 2016-hoz hasonlóan 2017-ben is negatív
egyenleget mutatott a szuburbanizációs folyamat hatására. A céltelepülés
kiválasztásában nőtt a főváros környéki agglomeráció szerepe. Budapesten
a teljes vándorlási veszteség 2800 főt tett ki, ezen belül az állandó vándorlásnak
3300 fős veszteség tudható be, ám az ideiglenes vándorlásban 500
fős nyereség tapasztalható a 2016-os 161 fős veszteséghez képest. A többi
városra, a korábbi trenddel szemben, az odavándorlás volt jellemző
2017-ben is, ám a vándorlási egyenleg csökkent 2016-hoz képest.
Együttesen 450 fős vándorlási nyereség mutatkozott ezeken a településeken,
ami hozzávetőleg a negyede a 2016. évi 1586 fősnek. A csökkenés az ideiglenes
vándorlásokból fakadó 800 fős veszteségnek tudható be, az állandó
vándorlások 1250 fős nyereséget jelentettek. A községi lakosok népességszámát
szintén növelte a vándorlások pozitív mérlege. Az állandó vándorlások
és az ideiglenes vándorlások egyenlege is pozitív (2050, illetve 300 fő)
volt, ami által az együttes vándorlási mutató (2350 fő) meghaladta a
2016-ban tapasztalt 1805 fős nyereséget.
A korábbi évekhez hasonlóan, területi összehasonlításban Pest (15 600
fő), Nyugat-Dunántúl (3150 fő) és Közép-Dunántúl (2500 fő) tudott felmutatni
pozitív vándorlási egyenleget, míg az Alföld és Észak nagyrégió minden
régiójára továbbra is az elvándorlás volt jellemző. Pest régió, Közép-
Dunántúl és Nyugat-Dunántúl esetében is nőtt a vándorlási többlet az előző
évhez viszonyítva. A megyék közül a legvonzóbb lakóhelyek 2017-ben is
Pest, Győr-Moson-Sopron, Fejér, Vas, Komárom-Esztergom megyékben
voltak, valamint 2016-hoz hasonlóan Veszprém megyében is pozitívan alakult
a belföldi vándorlási egyenleg. Pest megye vándorlási nyereségét elsődlegesen
a Budapestről odavándorlók adták, 12 900-zal többen mentek Pest
megyébe a fővárosból, mint fordítva. A második legnagyobb pozitív vándorlási
egyenleggel rendelkező Győr-Moson-Sopron 2650 fős nyeresége leginkább
a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyével (400 fő), a Hajdú-Biharral (400
fő), valamint Borsod-Abaúj-Zemplénnel (350 fő) történő népességcseréből
fakadt. Komárom-Esztergom, Vas és Veszprém megye esetében is a vándorlási
nyereség jellemzően a Borsod-Abaúj-Zemplénnel és a Szabolcs-
Szatmár-Bereggel való összevetésben megmutatkozó pozitív vándorlási
különbözetből származott. Fejér megye pozitív migrációs egyenlegét leginkább
a Pest megyéből és Budapestről odavándorlók adták.
Összességében a régiók közül Észak-Alföld és Észak-Magyarország
népességmegtartó ereje volt a leggyengébb, ezekben a régiókban 8250,
illetve 4850 fővel csökkent a népességszám a belföldi vándorlásból eredően.
A megyék vonatkozásában 2017-ben is, a korábbi évekhez hasonlóan,
Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből vándoroltak
el a legtöbben, 4900, illetve 4150 fős vándorlási veszteséget okozva.
Mindkét megye esetében a kiugróan negatív vándorlási különbözet leginkább
a Budapestre és Pest megyébe irányuló elvándorlásnak volt tulajdonítható.
A Dunától keletre eső többi területre szintén a fővárosba történő
elvándorlás volt a legjellemzőbb.
18. ábra
Ezer lakosra jutó belföldi vándorlási különbözet, 2017+
19. ábra
Megyék közötti belföldi vándorlási különbözet, 2017+*
Pest
Fejér
Komárom-Esztergom
Veszprém
Győr-Moson-Sopron
Vas
Budapest
Zala
Baranya
Somogy
Tolna
Borsod-Abaúj-Zemplén
Heves
Nógrád
Hajdú-Bihar
Jász-Nagykun-Szolnok
Szabolcs-Szatmár-Bereg
Bács-Kiskun
Békés
Csongrád
5,01 –
0,01 – 2,50
(–2,49) – 0,00
2,51 – 5,00
– (–2,50)
+ Előzetes, részben becsült adatok.
* A diagramon a megyék közötti vándorlási kapcsolatokat jelenítettük meg, az egyes megyék
közötti oda-el vándorlások különbözetei alapján. A pozitív vándorlási egyenlegű megyékhez
azt a három megyét rendeltük, ahonnan a legnagyobb vándorlási nyereségük származott,
míg a negatív vándorlási egyenlegű megyék mindegyikéhez három olyan megyét kapcsoltunk,
amelyekkel a népességcsere folyamataik a leginkább veszteségesek voltak. A diagramon
a nyíl iránya jelzi, hogy hová vándorolnak többen, míg a nyíl színe azt jelzi, hogy honnan
vándorolnak el. A nyilak méretei a migrációs egyenlegek nagyságát tükrözik. A pozitív vándorlási
egyenlegű megyéket zöld színnel jelöltük.
+ Előzetes, részben becsült adatok.
Statisztikai tükör Népmozgalom, 2017 11
Nemzetközi vándorlás
A nemzetközi vándorlás is meghatározó szereppel bír egy ország népességszámának
alakulására, a bevándorlás csökkenti a természetes népességfogyást,
míg az elvándorlás negatív hatással lehet akár a kedvező természetes
népmozgalmi eseményekre is. 2017-ben a nemzetközi vándorlás
pozitív egyenlege 13 200 fővel mérsékelte hazánk természetes fogyásból
adódó népességszám-csökkenését.
A nemzetközi vándorlásból származó pozitív vándorlási egyenleg csökkentette
a népességfogyást Budapesten, Észak-Alföldön és Nyugat-
Dunántúlon, de ezekben a régiókban leginkább Szabolcs-Szatmár-Bereg és
Győr-Moson-Sopron megyében. Az ország települései közül nemzetközi
vándorlás tekintetében évek óta kiemelkedik még Budapest, ahova
2017-ben szintén az átlagosnál sokkal többen érkeztek külföldről.
A nemzetközi vándorlás népességszámra gyakorolt negatív hatása
a legjelentősebben Somogy megyében volt érzékelhető.
2018. január 1-jén a jogszerűen és huzamosan Magyarországon tartózkodó
külföldi állampolgárok száma 156 000 fő volt, az ország népességének
1,6%-át tették ki. Az itt élő külföldiek túlnyomó többsége, 65%-a
Európából, ezen belül a környező országokból, főképp Romániából (15%),
Németországból (11%), Szlovákiából (6,0%), valamint Ukrajnából (5,7%)
érkezett. További 28%-uk Ázsiából, míg Afrikából 4,0%-uk, az amerikai
kontinensről 3,4%-uk származik. Ázsiából elsősorban kínaiak és vietnámiak
részesítették előnyben Magyarországot.
2018. január 1-jén a Magyarországon tartózkodó külföldiek 50%-a
Budapesten, 33%-a a fővároson kívüli városokban, 17%-a pedig községekben
élt. A népességhez viszonyított arányuk a fővároson kívül Baranya,
Győr-Moson-Sopron és Zala megyében nagyobb, míg Békés megyében a
legkisebb. A külföldiek között összességében több volt a férfi (57%), mint
a nő (43%). Az itt élő külföldiek korösszetétele fiatalabb, mint a honos
népességé. Mindkét nem esetében a 20–39 éves korosztály létszáma a
meghatározó, arányuk 47% volt a Magyarországon élő külföldiek körében.
A magyar állampolgárok kivándorlásának pontos mérése több tényező
miatt is nehézségekbe ütközik, de az adminisztratív nyilvántartásokból
rendelkezésre álló adatok alapján az látható, hogy az utóbbi években a
növekedés megtorpant, majd megfordult. 2017-ben 25 100 magyar állampolgár
távozott külföldre, ami 15%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban.
A kivándorló magyarok 32%-a Németországot, 27%-a Ausztriát és
17%-a az Egyesült Királyságot választotta új otthonának. Külföldre túlnyomó
részt a fiatal korosztályok tagjai vándorolnak: a migráns magyarok
43%-a 30 év alatti, 72%-a pedig még nem érte el a 40 éves kort. Ezek az
arányok jelentősen eltérnek az itthoni lakónépesség kormegoszlásától
(32 és 46%). A kivándorlók 54%-a férfi, túlnyomó részük nőtlen, hajadon
(64%).
20. ábra
Ezer lakosra jutó külföldi állampolgárok száma, 2018. január 1.+
2017-ben 18 500 korábban kivándorolt magyar állampolgár vándorolt
vissza. A külföldről visszavándorló magyar állampolgárok száma 2014-től
folyamatosan növekszik, 2017-ben közel 9%-kal többen jöttek vissza,
mint 2016-ban. A visszavándorló magyarok 30%-a Németországból, közel
29%-a Ausztriából és további 20%-a az Egyesült Királyságból tért vissza
Magyarországra.

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/


Vissza a tetejére
  Megosztás a Szepon         
Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2019.01.04. 19:50 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.03.11. 22:01
Hozzászólások: 4075
Tartózkodási hely: Csíkszereda
Napjegy: Skorpió
Aszcendens: Oroszlán
Kedves Szilárd!

Talán kicsit túloztam, mikor azt írtam, semmi hatásuk nem volt a születésszám növelését célzó kormányzati intézkedéseknek.
Úgy tűnik, hogy annyi volt, hogy a születésszám igen alacsony szinten (évi 90 ezer fő körül) egyelőre megállapodni látszik.
Ez az éves születésszám, ha nem csökkenne tovább a mostani kb 75 éves várható átlagos élettartam mellett, kb 6,7 milliós országnépesség fenntartásához lenne elegendő. De előbb utóbb csökkenni fog, mivel gyorsan csökken a szülőképes korú nők száma, melyek körén belül viszont gyorsan növekszik a cigány anyák aránya és száma. A szülészetekről származó információk szerint már most roma az újszülöttek 30-40 %-a.
Szép kilátások! Helyünket lassacskán átveszi egy magyarul beszélő másik nemzet.

Barátsággal
Ákos

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/


Vissza a tetejére
  Megosztás a Szepon         
Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2019.01.08. 14:40 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.03.11. 22:01
Hozzászólások: 4075
Tartózkodási hely: Csíkszereda
Napjegy: Skorpió
Aszcendens: Oroszlán
Kedves Ákos!

Amint ígértem, kiegészítem a válaszomat:

1) Legalább annyi haszna van ennek a nagy állami segélyezésnek, illetve a vele járó reklám-kampánynak, hogy most már nem kapok olyan leveleket, amelyekben a hozzám segítségért forduló Mo-i nők egy része "természetesként" és közösségi (világi...) szinteken is elfogadott, "logikus" megérteni és egyetérteni valóként tárgyalja a magzatkaparást, az nyakra - főre való fogamzásgátlást, még 35 évesen is gyermektelenül, vagy egykével, vagyis: az áldás kerülést, a természettel és ezzel: az istennel való szembeszegülést, a családanyai funkció elkerülésének az igyekezetét, és egyáltalán: az anyává válás és a családalapítás elhárításét, elkerülését, ezek "nem vállalását", az ilyen jellegű sorsrontó és egészségtelen (Mert a női teremtő-szerveknek - főként a melleknek! - a rákosodásához és sebészi kivágásához, és a méhnek és a petefészeknek az orvosi "kipakolásához" vezető) "családtervezést", vagyis az antikrisztusi magtartásnak ezeket a liberálisok által normálisként és természetesként beállított változatait.

Nagy megkönnyebbülés tehát a számomra, hogy nem kell többé már azt magyaráznom, hogy miért nem tudok - és nem is akarok... - ilyen jellegű határozott és megingathatatlan meggyőződésben élő nőknek és férfiaknak, asztrológusként "segíteni".

Másrészt:

2) Megbocsáthatatlan az a személytelenség, amivel az Orbán-kormány, ahelyett, hogy az állami televízió-csatornákon legalább olyan (lelkesítő...) komoly beszélgetéseket, vagy ilyen jellegű előadásokat szervezne a Magyar Nagycsaládosok egyesületének az olyan sikeres tagjaival, mint te és a feleséged is, vagy a több gyermekes családokban felnőtt - volt - gyermekekkel, illetve olyanokkal, akik "gyakorlatilag is" szeretik a gyermekeket és el tudják magyarázni azt, hogy az a boldogság, amihez így jutunk hozza sokkal erősebb, nagyobb és tartósabb,. mint az ha spórolunk az áldással, annak érdekében, hogy évente egyszer jókat nyaralhassunk, hatalmas pénzeket (Az előbbiekre fordítható pénzeket!) kiosztja a (persze, gyermek-nélküli "szakemberekből álló" stupid tévés reklámügynökségeknek, hogy jobb esetben szánalmasan nevetséges "lelkesítő" kormány-közlemény nevű filmeket készítsenek ebben a témában, rosszabb esetben egyenesen elriasztókat! Szerintem, ha ezt megírnátok nekik (Pl. a családügyi államtitkárnak, akár Rogán Antaléknak) , mint komoly szervezet, amelynek az észrevételeit illik meghallani és azokon elgondolkozni e témában, abba hagynák ezt az ócska propagandázást, és készítenének hiteles élő adásokat, és beszélgetéseket ebben a témában - semmivel nem több pénzért, mint amennyit az ügynek inkább kárt, mint jót tevő, stupid szövegű reklámfilmekért kifizetnek. (Pl: Szülőnek lenni életre szóló kaland" - És képnek: egy idióta férfi - apa, aki hülyegyerekesdit játszik a fiával, miközben az anya, mint akinek elege van az egészből, átfordul az ágyban a másik oldalára, és a fejére húzza a takarót, hogy végre pihenhessen.)
Barátsággal: Szilárd

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/


Vissza a tetejére
  Megosztás a Szepon         
Profil  
 
Hozzászólások megjelenítése:  Rendezés  
Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 5 hozzászólás ] 

Időzóna: UTC + 2 óra [ nyi ]


Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 0 vendég


Nem nyithatsz témákat ebben a fórumban.
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Nem szerkesztheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem törölheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem küldhetsz csatolmányokat ebben a fórumban.

Keresés:
Ugrás:  
Powered by phpBB® Forum Software © phpBB Group
Magyar fordítás © Magyar phpBB Közösség
phpBB SEO