ASZTROLOGOSZ, Kozma Szilárd - nem veszélyes asztrológus (Győződj meg, ne óvakodj!)

Asztrológiai fórum: Kozma Szilárd és feleségének valamint asztrológus-barátainak fóruma
Pontos idő: 2018.08.19. 02:43

Időzóna: UTC + 2 óra [ nyi ]


Fórum szabályok


"Széles az út amelyen el lehet indulni, de szűk az a kapu, amelyen be lehet jutni a Mennyek Országába."
"Sok a meghívott, kevés a kiválasztott." (Názáreti Jézus)



Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 1 hozzászólás ] 
Szerző Üzenet
HozzászólásElküldve: 2017.04.23. 17:38 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.03.11. 22:01
Hozzászólások: 3841
Tartózkodási hely: Csíkszereda
Napjegy: Skorpió
Aszcendens: Oroszlán
Kozma Szilárd:

A földi megváltás értelme, avagy a Boldog Bolondság mágiája:


I. A MÁGIA működési mechanizmusa, avagy:

A TEREMTŐ KÉPZELET TERMÉSZETE ÉS MÁGIKUS EREJE

"Egyre jobban, agykontrol nélkül."
És: "Engedd, hogy a karma-oldási szükségleteid vezessék a képzeleti szükségeidet."


Bevezető I.

Az alant olvasható mágia-tanban még nincs benne, hogy néhány évre az ott leírt történtek után, a karmám feloldására fordított erőfeszítéseimnek és figyelmemnek - következetességemnek és szívós kitartásomnak köszönhetően, valamint a családért, vagyis a gyermekekért vállalt maximális felelősségek mágikus következményeként, egy olyan, spirituális értelemben is, de világi szempontból is "minőség" élettársat - az igazi lelki-társat - kaptam meg a sorstól (Viola valósággal ide lett hozva - küldve a szellemi erők által, Székelyföldre Magyarországról!), amilyenre még a legmerészebb kamaszkori álmaimban sem merten gondolni, és akit a korábbi házasságomból származó gyermekeim édesanyának szólítanak, anélkül, hogy ezt valaki is kérte volna tőlük..., És akitől még született egy nagyszerű kislányom is. De az is hiányzik, hogy ebben a mások számára nehéz, sőt egyesek számára végzetes szaturnuszi évben (2015) ajándékba kaptam egy svájci óraként működő, 7 személyes Opel Zafirát, amibe elfér a a feleségemmel együtt, az összes gyermekem. Sőt, egy másik régi rendelőmtől, kaptunk meg egy kb. ugyanannyi pénz-összeget is, szintén ajándékba.
Az én esetemben, kézzelfogható tárgyi bizonyítékokkal is alátámasztható tehát, az a meggyőződésem tehát, hogy amennyiben az embernek sikerül egy magfelelő horoszkóp segítségével a karmáját feloldania, és elindulnia a tényleges boldogulás – a megváltódás - útján, mindazt, amire ehhez tényleges szüksége van a földi életben, meg is fogja kapni. De még egyszer mondom: ennek az a feltétele, hogy bele kell fognia hathatósan a karmája feloldásába és meghaladásába, maximális ambícióval.

Ez a kikerülhetetlen és kicselezhetetlen megvalósulási feltétel hiányzott nem csak abból a francia mágia-kurzusból, amit én tovább fejlesztettem, a gyakorlati és az elméleti megfigyeléseimmel, valamint a The Secret (A Titok) c. könyvből és ugyanazzal a címmel készített film mondanivalójából is. Ez, az általam 22 év gyakorlati tapasztalat útján megfigyelt és bebizonyosodott spirituális alapigazság hiányzik minden misztikus mágia tanból, de legfőképpen az agykontroll - kurzusokból és az agykontroll egész spirituális ideológiai rendszeréből. Ti., hogy mind az épkézláb- és általánosan egészséges emberekre vonatkozó általános emberi életfeladatok felvállalása nélkül, mind a személyi horoszkópokból matematikai pontossággal és részletességgel kiolvasható karma-oldási életfeladatok felvállalása és beteljesítése – beváltása nélkül, illetve az így és csakis így megszerezhető spirituális öntudatosodás és öntudati fejlődés nélkül, minden un. külső siker (Lásd: agykontroll- sikerek), kérész-életű, múlandó, és ha nem múlandó, akkor meg inkább a kárára lesz az illető „sikeres” személy számára, hosszú távon, mind hasznára, boldogulására.


Bevezető II.

Amikor a Madarasi Hargitán tartott nyári táborunkból 2OO7-ben hazajöttünk, az egyetlen kamasz fiával élő szomszédunk, azzal fogadott, hogy jó, hogy haza jöttünk, mivel a napokban kicserélte a nagyszoba bútorzatát és így az ott álló ágya fölöslegessé vált. Amennyiben tehát nem kellene nekünk, ő úgy is túladna rajta, magyarul: eldobná. Nem is a számomra pihentebb és kellemesebb életet biztosító ágyhoz való - ugyancsak rég óta vágyott, gondolt és képzelt - ágyhoz való hirtelen és ingyenes hozzájutás a lényeg ebben a történetben, hanem az, hogy ahhoz, hogy az ajánlatot elfogadhassam, a százas és kétszázas szegekkel is megszilárdított gyermekkori ágyamat teljesen szét kellett bontanom, hogy a lakásból kivihessem. E régi ágynak egy olyan résében, ami csak, és csakis így, teljesen szétbontva kerülhetett napvilágra - tehát az alapjaiig és szilárdsági elemekig szétbontott ágyból! - mi más rejtőzött, mint a 15 éve elveszettnek képzelt, tépett és kopott és, mivel a hadseregnél tettem le a sofőrvizsgát: Cosma Szilard névre kiállított hajtási jogosítványom! És mindez még nem elég Mert nem, hogy nem kellett tovább azon gondolkoznom, hogy hova és miként akarok én autót, hogyha gyakorlatilag még jogosítványom sincs, és rettenetes utánajárásba, és talán újbóli sofőrvizsgába is, kerül majd egy új jogosítványnak a megszerzése. De két hétre rá, hogy a téves névvel még 1974-ben kiállított, és a belső hosszanti szakadása mentén fémkapcsokkal össze fogott régi könyvemet, a névelírás miatti némi magyarázat után, persze, de kicserélték! Esküszöm, hogy miközben a régi hajtási jogosítványt megtaláltam, illetve amíg az újnak az előállítása érdekében a rendőrségre jártam - És azt tapasztalhattam, hogy nem is a könyvnek a káros állapota miatt, hanem a nevemnek az 1974-ben történt elírása miatt létrejött apró akadályok ellenére az autóvezetési lehetőség képzete egyre reálisabbnak látszott. - , csak arra gondoltam, hogy vajon miért megy ez ilyen könnyen? Hiszen nincs autónk, és a józan ész logikája alapján (a jelen pénzkeresetemmel) nem is lehet?
Amikor tehát az egyik barátom, akit viszont több mint féléve nem is láttam, mert időközben egy másik városba költözött, felhívott azzal a kérdéssel, hogy átveszünk-e tőle határ idő nélküli használatra egy régi, de még jól működő autót, már nem is lepődtem meg olyannyira, hogy menten hanyatt essek. Persze, a spirituális fejlődést lehetővé tevő sors szükségletek és az egyetemes teremtőerők pozitív találkozását nem csak ezzel az alkalommal volt lehetőségem megtapasztalni, hanem mindjárt a spirituális utamra való rálépés elején közvetlenül. Akkor tehát, amikor a pozitív alapállásnak a várható misztikus-pozitív következményeiről az Elta kurzusain tudomást szereztem.
Akkoriban vékonypénzű, kis szerződésű újságíró voltam, akinek úgy nézett ki, hogy a Kolozsváron székelő, Keresztény Szónak a Bajor Andor halála után frissen kinevezett fiatal főszerkesztő - igazgatója, a lapnak az ő koncepciói szerinti kiadási logikájának megfelelően, nem fogja meghosszabbítani a szerződésemet. Ezt nagyon nem is bántam, mivel elegem volt abból, hogy miután az alapító Bajor Andor, végleg távozott közülünk, nem csak az én szövegeim egyes részeit írták át Süteményes Erkölcs - vénasszonyosra, hanem még az általam gyakorta használt Hamvas Béla idézeteket is! Minden úgy nézett ki tehát, hogy a szabadúszó, de valójában munkanélküli újságírás rögös útjában ragadok, vagy vissza megyek az eredeti szakmában újra napi 8, vagy 10 órán át keményen anyagi javakat termelni, ahelyett, hogy végre íróvá válhatnék, amiről éppen 25 éve álmodoztam.
Ekkor ötletszerűen megpályáztam egy Magyarországi teljes éves regényírási ösztöndíjat, és csodák - csodája, azt meg is kaptam. Ez az ösztöndíj viszont nem csak azt jelentette akkor a számomra, hogy végre megírtam annak a regényemnek az első változatát, aminek a tervét rég óta magamban hordtam, és ami mostanában (néhány hét múlva) 2008-ban meg is jelent (Egyébként a 800 oldalasra duzzadt nagyregény megjelentetését ugyancsak egy ilyen hirtelenül megjelenő, személyes anyagi segítség tette lehetővé!), hanem azt is, hogy közben a Bukaresti Elta nevű metafizikai szabadegyetem kurzusaira járva rendszeresen, alkalmazott metafizikát és komoly asztrológiát tanulhattam. Sőt! - Mivel az ösztöndíj Magyarországi körülményekhez és "alkotói szokásokhoz" (Értsd alatta: számomra és nekem luxusnak számító életvitelhez) volt kitalálva – bocsánat: forintban méretezve -, bőven jutott arra is belőle, hogy a helyi városgazdálkodási vállalat által akkoriban olcsón eladott 2 szobás I. osztályú lakásomat, amiben most is lakunk, megvásárolhassam. Tehát, éppen akkor jutottam nem csak írói lélegzetvételhez és egyben rendszeres spirituális fejlődési lehetőséghez, amikor a személyi horoszkópomból kiderült, hogy nekem elsősorban nem "a legnagyobb magyar költővé", vagy politikus népvezérré kell válnom, mint ahogy azt képzeltem korábban, hanem mindenek előtt, családapává! (És aztán majd, esetleg.. - jöhet a többi is… - Korunk nagy erkölcsi tévedése és válsága ugyanis, nem csak abból ered, hogy az asztrológia hiteltelenítve lévén a jóslás által, nem karma-oldást használó erkölcstanként gyakorolják, hanem abból is, hogy mindennek elő- és felkészítik a gyermekeket, csak párkapcsolatban élni „köteles”, tehát a párkapcsolatban helytállni képes feleségnek vagy férjnek nem, illetve gyermekeket gondozni és nevelni képes szülőnek nem!)
Még egyszer tehát: Álmodni, képzelegni, pozitív jövőt tervezni kell és lehet ugyan, mert, amint azt Hamvas Béla mondja: "A valóság természete mágikus" és emiatt ez a mágikus léterő, ami az életünket és sorsunkat táplálja és vezeti, létező valóság. És, amennyiben a karmánk némileg oldva van, az pozitívan válaszol az életképzeletünk központjában tartott jövő-képekre, úgy, hogy anyagiasítja, anyagilag megvalósítja e képzeteket. De vigyázat: nem a személyi karmánk által befolyásolt és irányított önös vágyaink szerint, hanem csak és csakis a személyi horoszkópunkból kiolvasható, egyéni fejlődési és megváltódási életprogramunk szerint! Vagyis: a karma feloldáshoz egyedül a horoszkópokból kiolvasható, egyéni (individuális) fejődési - megváltódási életfeladatok minél teljesebb körű felvállalása és maradéktalan beváltása vezet és ez a feltétele annak, hogy a bennünk mindenképpen – automatikusan tehát …- működő mágikus erejű képzelőerőnk pozitív életkörülményeket idézzen az életűnkbe,
( A személyi karma-oldási feladatok felvállalása után, esetleg lehet más, pl. közösségi, vagy természet-mentési feladatokat is vállalni, de semmiképpen nem azok helyett!)


Nagyon rossz úton jár, és előbb utóbb, a népi szólásmondás gyakorlati használati értelmében, ténylegesen „rosszul is jár”(!) az, aki úgy képzeli, hogy a valóság mágikus természete azt is jelenti egyúttal, hogy a spirituális valóságban is lehet büntetlenül sokáig hazudozni és önkényeskedni (Mentálisan erőszakoskodni), mint a fizikai világban. Aki tényleg boldog akar lenni és egészséges öreg korában is, egy olyan bátor értéktudatot kell kialakítania életvezetésre, amely kimondottan a személyi karmája feloldására van összpontosítva, azt célozza meg. Különben tévelygés és végül kietlenségi érzésekkel lesz telítve az egész élete, még abban az esetben is, ha esetleg nem omlik össze egészségileg, erőnlétileg, vagy gazdaságilag annak az élete felénél, vagy kétharmadánál.
Arra ugyanis, hogy egyes, erős diktatórikus hajlamokkal rendelkező személyek sokáig önkényeskedhetnek mások fölött, megtaláljuk a magyarázatot nem csak a Szükség- és a bőség, a Polaritás, valamint a Ciklus és a ritmus törvényében, hanem a Fejlődés törvényében, valamint a Szeretet és a nyitottság törvényében is (Akik szégyenükben eltitkolják azt, hogy mások velük önkényeskednek és felettük basáskodnak, vagy más módon hatalmaskodnak, illetve, hogy azok manipulálják, vagy manipulálták őket, csak hazudják maguknak azt, hogy szeretik azt, aki őket bántalmazza és azért nem ismertetik másokkal az igazi élethelyzetüket, illetve az önkényeskedő embertársuknak az igazi természetét: a világ elől rejtett cselekedeteit, és ezért, e szeretet nélküli titkolózással további „lehetőséget” tartanak fenn arra, hogy tovább szenvedjenek.) Nem kell tehát senkit megtévesszen az, hogy egy – egy „gonosz” diktátor milyen sokáig élhet büntetlenül, mivel ezek a látható és érzékelhető diktátorok mindössze a sors eszközei szerepében élnek, és, minden látszat ellenére, végső soron éppen annyit szenvednek a lelkiismeretüktől, vagy a kívülállók számára feltáratlanul maradt veszteségeiktől, mint az „ártatlan” áldozataik! De hozzuk hasonlatosan szenvednek a mentális és a spirituális agresszorok is, még akkor is, ha látszólag „jól megy” is nekik, mint a világi agresszoroknak.
Szóval az egyetemes mágikus erőket, vagyis a teremtő és az un, gyógyító életerőket sem ajánlatos kizsákmányolni öncélúan, hanem az a mentalitás javallott, ami szerint: "Engedd, hogy a szükségleteid igényeljék a szükségeidet." - Persze, azt is meg kell nézni - amint azt az alábbiakban is látni fogjuk - hogy miféle szükségleteket helyezünk az életképzeletünk központjába? Mert, mielőtt az Eltával - a gyakorlati metafizikával találkoztam volna például, én is világi sikereket és persze, luxusautót akartam magamnak és nem családot, és meg is lett az eredménye: ha más hibájából is (Egy szabálytalanul előző Trabantos hibájából), de akkorát vágódtam egy az Erdélyi Magyar Kisgazdapárt számára általam szerzett Daciavl egy Berettyóújfalusi út menti gyümölcsfának hogy "totál káros" lett a, "szerencsére" biztosított Dácia. A jelzés tehát egyértelmű volt, még akkor is, ha, a könnyen a halálommal is végződhető 80 km/óra sebességű találkozást az út menti fával - az autónak a sofőr mögötti ülése rövidült a felére, vagyis az út menti fa, éppen a hátam mögött vágta ketté az autót! - megúsztam egy enyhe agyrázkódással és a kárt kifizette a balesetet okozó Trabantos biztosítója. Azért kellett ez velem megtörténjen, mert azelőtt, hogy Budapestről elindultam Csíkszereda irányába, teljesen zaklatott lelkiállapotban imádkoztam azért, hogy "végre" szerencsésen haza érhessek, mivel a Budapesti Taxis blokád idejére ott ragadtam, és napokig nem tudtam haza jönni. Akkor értettem meg, hogy bizony, nem mindegy, hogy milyen állapotban képzelgünk, illetve azt, hogy negatív mágia is létezik... És nem csak a zaklatott lelki állapotban végzett imádságnak a logikus következményét értettem meg a Budapesti baleseti korházban, hanem a spirituális életprogramomtól idegen életcélok követésének a logikus következménye megsejtése is ez által a baleset által történt meg. És mikor? Közvetlenül az Eltával való találkozásom előtt jöttek létre ezek a "spontán megvilágosodásaim.". - És ezek óriási segítségnek bizonyultak az Elta kurzusain néhány hónap múlva, a horoszkópokból kiolvasható sorsprogramokban tükröződő sorshelyzetek és sorsállapotok helyes értelmezésénél. És, amint erre az útra, a horoszkópomból kiolvasható életfeladatok tudatában is, egyértelműen ráléptem, és már a regényemet írtam, a frissen szerzett metafizikai ismereteimből kiszűrt életkoncepciók szerint, vagyis, amint az életképzeletem kezdett közeledni és kapcsolatba kerülni a spirituális rendeltetésemmel, a sofőr könyvemet is szerencsésen elrejtettem magam elől öntudatlanul, hogy jó ideig az öncélú autókázás lehetősége ne kísértsen. Ahhoz, hogy 16 év múlva újra megtaláljam.
Mert hát tökéletesen igaz a Ritmus és Ciklus törvényének a szellemét kifejező Bibliai mondásnak ami szerint, "Van ideje mindennek: Van ideje sírásnak és van ideje kacagásnak, és van ideje télnek, és van ideje nyárnak...". És ami a legfontosabb, a mágia ereje és törvénye nem működhet öncélúan önmagában, HANEM mindig és kizárólag és csakis A TÖBBI TÖRVÉNY ÉS SORSERŐ MŰKÖDÉSÉHEZ ILLETVE AZ EGÉSZNEK, vagyis a többi kilenc egyetemes törvénynek AZ ÖSSZHATÁSÁHOZ VAN KÖTVE! És ez még akkor is így van, hogyha éppen a teremtés ősereje látja el - mágikus - energiával a többi törvényt. Mondhatni, hogy ő a többi törvény megvalósulásának és működési lehetőségének a feltétele. Úgy kell tehát elképzelnünk, hogy az, az energia, amit gyűjtőnéven mágiának nevezünk, az a misztikus benzin, vagy kozmikus villanyáram, amely működteti a teremtés és a megváltás egyetemes motorait.
De figyelem! SOHA, SEMMIFÉLE KÖRÜLMÉNY ÉS KÜLSŐ RÁHATÁS (Pl. UN FEHÉRMÁGIA GYAKORLATOK, VAGY AGYKONTROLOZÁS) HATÁSÁRA, NEM ÍRHATJA FELÜL, ÉS NEM HATÁSTALANÍTHATJA A TÖBBI EGYETEMES TÖRVÉNY FUNKCIÓJÁT, EREJÉT ÉS HATÁSÁT! És ezt, a felül- írhatatlanságot, az összhatás megmásíthatatlanságát, éppen a 10. törvény: az Abszolútum törvénye, vagyis a MEGVÁLTÁS TÖRVÉNYE BIZTOSÍTJA! És itt, és ennek, A Megváltás Törvényének a nem ismerésében és a tudatlanságból eredő megsértésében, és ebben a tévképzetben hibázik mind az agykontrol, mind minden más, a mágikus erőket egy irányba csoportosítani képes mágia-tan és technika. Látványos, tehát azonnali és a felszíni látszatok szintjén tündöklő eredményeket el lehet érni ugyan ezekkel rövid távon (Lásd: agykontrol sikerek), de számolnunk kell azzal is, hogy az Ok és az Okozat, illetve a HATÁS – VISSZAHATÁS, egyetemes törvénye alapján, hosszú távú következmények, kiegyenlítődések és visszahatások is léteznek, sőt, a FEJLŐDÉS TÖRVÉNYE szerinti egyéni és csoportos szükségszerűségek is léteznek és nem csak un. tudományos technikával elérhető pillanatnyi csillogó - villogó eredmények.
Vagyis: létezik a fejlődés törvénye, és a kiegyenlítődés törvénye sors-hatása is. Utóbbit ugyancsak jól ismeri a magyar bölcsesség: "Amit nyersz a réven, azt elveszíted a vámon. - Hogyha időközben nem fejlődtél semmit spirituálisan, nem tisztultál, nem lettél be-látóbb. - hibabelátóbb: tisztánlátóbb. Sajnos, közöttünk is voltak olyanok, akik úgy képzelték, hogy előbb nyernek egyet anyagilag, és utána majd, visszafogják magukat és a várt olcsó nyeremény segítségével nyugodtan élnek és közben majd "metafizikáznak". Hát persze, hogy ezek még máig is kerengnek... Hogy az a rengeteg magyar ember, akik Domján Lászlóéknál mágusi (Diszkrétebb és tudományosabb megnevezéssel: agykontrolos) beavatást és diplomát kapott, kereng-e még, vagy sikerült végre mindegyiknek az igazi egyéni életfeladatait megismernie és felvállalnia, illetve: sorsában megállapodnia, nincs ahonnan tudjam. De tény az, hogy nagyon sok olyan agykontrolossal találkoztam, aki a horoszkópját igényelte, mert a sorsa lényegi problémáit egy bizonyos határon túl, nem csak hogy képtelen volt megoldani, hanem a sorsképlete feltárásáig, egyre csak távolodott ettől a lehetőségtől. Pedig Jézus világosan beszélt mindenkihez: "Aki meg akarja nyerni életét, elveszti azt." És mit láthatunk és tapasztalhatunk ma, a Szent István által Szűz Máriának állítólag felajánlott Magyarországon? Majdhogynem fele az ország lakóinak el van adósodva és reggeltől estig dolgozva, nyüzsögve, loholva csak szenved, annak következtében, hogy korábban felvette a nagy hiteleket, mivel - a Fejlődés Törvényéről és a Ritmus és a Ciklus Törvényéről semmit nem tudva! -, idejekorán hozza akartak jutni ahhoz az anyagi javakhoz, amelyekhez csak, és csakis megfelelő munka és élettapasztalat által biztosított bölcsesség megszerzése után kellett volna (szabadott volna) hozza jutniuk...

Mert el ne higgye bárki is azt, hogy a mágia ereje, természete és hatásmechanizmusa feltárása által, az ingyenélés és a misztikus élősködés, vagyis a belső fejlődést szolgáló munka és gyakorlati élettapasztalat nélküli, folytonosan élvezhető, víkend szerű életlehetőség maszlagéval akarom itt beetetni, holmi biztos-boldogsági receptekkel kufárkodó keleti-nyugati misztikusként. Hiszen ha csak azt vesszük is, hogy én napjában mennyit ülök a számítógép előtt, vagyis ahhoz képest, hogy a nyári táborozások kivételével, majdhogynem reggeltől estig dolgozok: fáradozok másoknak minimum az egészséghez és a család- és életrendezéshez szükséges felvilágosításán, ez a teljesen ajándékba kapott Lada például nem is olyan nagy szám. És, hogyha csak a személyi sorsképletek segítségével kibányászott és helyesen értelmezett sorsmentő, házasságmentő, családmentő, szerelem-mentő, életútmentő, illetve téves életúttól, vagy tévesen választott élettárstól megszabadító, magzat-mentő és gyermek-mentő és, bizony elég sokszor: életmentő asztrológiai információk tulajdonképpen megfizethetetlenek - mint ahogyan azt el is ismerte, néhány hálás ügyfelem. Csak az a baj, hogy ezt a megfizethetetlen értéket, a horoszkóp-rendelő személyek, mindaddig amíg a feltárásokkal gyakorlatilag szembe nem kerülnek, és addig, azoknak a rendkívüli és rendkívülien igaz mivoltáról meg nem győződhettek, egyáltalán nem érzékelhetik. Ezért nincs is ahogyan a munkámmal minimum egy közepes képességű informatikus havi keresetét elérhessem. És ezen sincs amit csodálkozni, amíg az asztrológusok többsége is, úgy képzeli, hogy azzal "segíthet", ha jósolgat..., illetve, ha prognosztikai programot állít fel... Sőt, hogyha már „véletlenül” ebbe a témába itt, az egyébként erre legalkalmasabb helyen belementem…: egyesek úgy képzelik, hogy akkor van minden a legnagyobb rendben, ha miközben az őket a végső sors-krízishez vezető és ezen a téves életútón őket szolgáló életnyerési eszközeik és tárgyaik megvásárlására pénzt költhetnek, vagy azoknak a hibás, vagy nagyobb kapacitású alkatrészeknek a vásárlására költhetnek (Pl. kényelmesebb autóülés, vagy nagyobb memória a szuperszámítógépükbe.), vagy az őket előbb - utóbb sorskrízisbe taszító életnyerő, vagy szórakoztató (személyi figyelmet és éberséget szétszóró) hobby -tevékenységükre irracionálisan nagy összegű pénzt költhetnek (szuperliga foci- vagy hoki meccseknek a lelátókról való követésére, Michel Jakson és Eminem koncertekre, izgalmas jövő-jóslásokra), és tovább: az élvezeti tárgyaikra (horgász, vagy vadász felszerelés, vitorlás csónak, motorcsónak, kisrepülő, stb.) és hobby-állataikra (Kutyájukra, macskájukra, lovaikra, boa-kígyójukra), hogy a „szükséges” kávéról, cigarettáról, sörökről, borokról és kozmetikai szerekről, vagy süteményekről ne is beszéljünk, bőség-fölöslegben pénzt költhetnek, mindeközben "szégyenlik" a sorsfeltáró asztrológus, lelkiismeretes és odaadó munkáját kellőképpen honorálni! – Persze, lehetséges, hogy ezek a személyek éppen arra számítanak, hogy a hat tagú családomat az asztrológusi munkámból eltartó személy számára szégyen a megfelelő honoráriumot kifizetni. Talán úgy gondolják, hogy én nyugodtan jótékonykodhatok a fentiekben leírtak szellemében, hiszen engem amúgy is eltart a Jóisten..., vagyis a központi imagináció...
Hát igen, szó se róla: engem az eltart úgy is, hogyha akkor, amikor hozzám elindulnak a szellemi tudásom értékében kétkedő nyerni vágyók, illetve éppen rajtam spórolni vágyók negyed annyi összeget sem tesznek a zsebükbe, mint amikor a régiségkereskedésbe, az ócskapiacra, vagy az autópiacra, illetve, a mit tudom én milyen alkatrész üzletbe, a kutyapiacra, vagy a barompiacra mennek, és én nyugodt is vagyok abban, hogy ettől még nem csak én, hanem a családom egyik tagja sem hal éhen. Mivelhogy én „teljes lelkemből, teljes szívemből és teljes elmémből” hiszem azt, hogy ennyi munka után, az én családi körömben, ha néha akadozva is, de folyamatában csak kell, hogy működjön, mind a mágia, mind a kiegyenlítődés, mind a fejlődés és mind a szeretet-törvénye. Ez viszont, egyáltalán nem jelenti azt, hogy a hozzám tized honoráriumnyi összeggel érkező személyeknél is működik! Sőt: az által, hogy éppen rajtam akarnak spórolni, és így abban az irányban tagadják meg az arányos kompenzálást, amerről az életüknek és sorsuknak legfontosabb információit megkaphatják, teljesen hiába kapják meg azt az információt akár tőlem, akár mástól, mert éppen a velem – velünk szemben érzett, de önmaguk elől is jól elrejtett bűntudatuk miatt képtelenek lesznek ezeket a lényegi információkat bátran és helyesen használni. És így semmit nem érnek vele, és menthetetlenül tovább tévelyegnek. Én meg semmit nem tehetek értük, mert hogyha még erre az egyszerű tényre is fel kell hívnom a figyelmüket, akkor úgy is mindegy. Legfennebb újra és újra potyára dolgozok, önhibámon kívül, halat adva az illetőnek háló helyett, vagyis potyára jótékonykodok és ez által a nagy semmi megvalósulásában, velük együtt én is tovább segédkezem...
De, a keserű humort félretéve, ezennel ünnepélyesen és felelősségem teljes tudatában itt kijelentem: hogy amiként a többi természeti és szellemi erő nem, úgy a mágia törvénye sem arra való, hogy általa, áldozat és külső, vagy belső munka nélkül, néhány alant leírt könnyen elsajátítható mágia-technika alkalmazása segítségével "Megnyerhessük az életünket! Arra viszont jó, hogy a létezését megtapasztalván, abba hagyjuk az egészségkárosító aggodalmaskodást és szorongást, valamint az életromboló ellenségeskedést. És még tovább: hogy az életünk végre emberhez: Az isten első szülött fiához méltóvá: baleset, betegség és tragédia-mentessé váljon, vagyis harmonikussá és derűssé váljon.
Ezért tehát, egészen biztosak lehettek abban, hogy az alábbiakat, egy, a témakör szempontjából, hiteles szerző írta. Olyan tehát, aki egészen konkrét tárgyiasulás szintjén is, gyakorlati hasznát is látja a mágia erejéről és törvényéről való tudásának, még pontosabban: e tudásanyag gyakorlati alkalmazásának
Mindazonáltal sokáig, nagyon sokáig haboztam, hogy ezt, a metafizikai kommentárokkal és asztrológiai értelmezésekkel általam ellátott, és egy, a számomra máig ismeretlen francia szerző által írt, a bennünk létező mágikus erőket mozgósítani képes sors-idéző, sors-változtató erővel bíró tudattalan képzeletvilágot a hangos befolyásolás technikájával (un. mantrákkal, pragmatikus imádságokkal) serkenteni képes Mágia-tant közöljem-e a honlapomon, vagy esetleg máshol is? A tannak a román nyelvre fordított és géppel írt egyik példányához a kilencvenes évek elején jutottam hozza kb. 10 ezer forintnyi lejért 12 évvel ezelőtt, és az általa közölt módszerek "mágikus" hatása, a gyakorlati tapasztalataim és meggyőződésem szerint, sokkal erősebb és eredményesebb, mint például a tízedik, vagy akár a huszadik kurzuson is, elsajátított vizualizáló agykontroll technikáké. De éppen a kipróbált, azonnali eredményeket hozó, pozitív és negatív(!) hatásossága miatt, támadtak a közléssel szembeni kétségeim fenntartásaim.
Kétségeimnek több oka is volt.
A mágia megfontolás nélküli gyakorlásával kapcsolatos első kétségeimet, megírtam az Egyetemes törvényekről szóló tanulmányomban, a mágia törvényének az ismertetésénél. Itt kifejtettem, hogy tíz egyetemes törvény van és nagy hibának tartom Domján Lászlóék részéről, hogy a többi kilenc egyetemes törvény ismertetése nélkül tanítják az erős mágikus hatású agykontrollt, vagyis a mágiázásnak a vizualizációs (képi - képzeleti) technikáit. Amiatt, hogy a mindössze a mágia törvénye hatásmechanizmusát meglovagoló képzeleti mágiázást tanítják meg csupán, Domjánék alapvetően félrevezetik a tájékozatlan személyeket abban a tévhitben hagyván őket, hogy a kurzusaikon elsajátítható képi mágikus trükkök és technikák birtoklása által a szellemi élet gyakorlásához is "hivatalos jogosítványt" kapnak a hallgatóik a borsos árú agykontroll tanfolyamok elvégzéséről szóló igazolvánnyal együtt. Másodsorban azért, mert a mágia törvénye által szabályozott egyetemes teremtőerők, amelyeket az agykontroll segítségével meg lehet lovagolni, mindössze egy tízedét képezik a szellemi törvényeknek és két tízedét az egyetemes létezést működető teremtő erőknek. Következésképpen, ha valaki agykontrollozni, vagy másképp mágiázni tud, azzal egy - két gazdasági, vagy családi problémát megoldhat ugyan ideig-óráig, de voltaképpen semmi lényegeset nem képes változtatni pozitív módon az életében. Arról nem is beszélve, hogy az egész sorsát, sorshelyzetét nem tudja a horoszkópjából kiolvasható megváltási programja szerint csak mágiázással átalakítani. Sőt: a fejlődés, a polaritás és a visszahatás egyetemes törvények együtthatása miatt, aki a többi tőrvényt, valamint a saját fejlődési – megváltási sorsprogramjának a sajátosságait (A karmájából eredő negatív determinációit és kevésbé tetszetős és élvezetes felvállalandó életfeladatait) figyelmen kívül hagyja, sokkal nehezebb sorskörülmények közé kerülhet, minthogyha soha nem mágiázott (agykontrolozott) volna. Ezért, a mágiázó (agykontrolozó) személy, miután a kezdeti apró sikerek, illetve az illúziók időszakán túljut, mind csodálkozhat, hogy miért nem javul az élete minősége, hogy egy bizonyos határon túl, miért "nem jönnek be tovább is a dolgok", hogy miért nem lehet boldog a mágia (agykontroll) segítségével tetszésszerűen és önkényesen beidézett anyagi gazdagságával, férjével – feleségével, gyermekével, gyermekeikkel?
Az agykontroll-sikerek c. leírásokban számtalan példát találni arra - És többek között, a vese betegségből, vagyis a párkapcsolati rendezetlenségre, illetve a volt (régi), vagy a jelenlegi élettársa iránt érzett, de a tudattalan szellemvilág legmélyebb zugaiba rejtett neheztelésekre utaló betegségből magát agykontrollal kigyógyító Domján Lászlónál is! -, hogy még a legelemibb törvényt, a kiegyenlítődés törvényét sem veszik számításba az agykontrollosok ("Amit nyersz a réven, elveszted a vámon."), nem hogy a Fejlődés Törvényét például! Ezek után mind csodálkozhatnak a tanfolyam-végzők és AK- klubosok, hogy a kezdeti apró sikereik után, miért nem "nyerik meg az életüket", hogy lényegében miért nem változik az életük spirituális minősége, miért kénytelenek végső soron továbbra is egy helyben topogni egészségi, érzelmi és család-harmonizációs szempontból, az így nyert kis gazdagságukkal, lakásukkal, a megunt, vagy a mágiával beidézett csipkerózsa-álmukból felébredt és rájuk unt élettársukkal?
És még jó, ha csak helyben topognak és a mágiázási képességeik segítségével, nem sikerül oly nagyon meggazdagodniuk, mint ahogy azt szeretnék például, mert a könnyen, vagyis a saját gyengeségeik legyőzése érdekében tett lelki erőfeszítések nélkül, illetve karakterbeli fejlődést kiváltó sors-nehézségek megoldása és a közvetlen tapasztalatok nélkül megszerzett anyagi gazdagságot, személyi veszteséggel, vagy egészségi károsodással kompenzálja a sors (A kiegyenlítődés és a Polaritás törvénye!). És fordítva: a spirituális (erkölcsi!) fejlődés nélküli gyógyulást és egészséget, személyi, vagy anyagi veszteséggel. Hiszen, a kiegyenlítődés és a fejlődés törvényeinek az együtthatása nélkül, lehetetlen minőségi személyi átalakulás nélkül jobb gazdasági, vagy családi sorshelyzetbe kerülni, úgy hogy másfelől ne érje valamiféle személyi, vagy anyagi veszteség, vagy károsodás az embert, bármilyen rendkívüli mágus is lett légyen is az!
Szerencsére Domján László vallásos személy, és különös mentális és spirituális erőszakoskodásra, vagyis fekete mágiára nem oktatja végül is a tanítványait, és, legalábbis a Magyarországi agykontrollosok etikájához tartozik az a mentális kérelem (fohász) is, hogy amennyiben a kívánt eredménynek nem kell teljesülnie valamely, az illető személy sorsprogramjában rejlő ismeretlen (A személyi horoszkópja kauzális értelmezés révén könnyen kideríthető, és rendszerint karmikus - ) ok miatt, nem kell a mágikus erejű agykontroll-technikákat tovább erőltetni. Úgy tudom, hogy gyakorlás után, a "Legyen meg a Te akaratod" keresztény formulát is elmondják, vagy elgondolják a magyar agykontroll-hívek. De mi történik azokkal a rendszerint erős Skorpió, Nyilas, Kos, vagy Oroszlán karmával rendelkező személyekkel, akiknek az egyéni siker-vágya, szerelmi gerjedelme, vagy más jellegű személyi ambíciója túlságosan erős, ahhoz, hogy ezt a szabályt be tudják tartani? Sőt mi történik azokkal a személyekkel, akik az ilyen ambíciós agykontrolosokkal együtt élnek, illetve, akik iránt a rejtett ambíciókkal rendelkező agykontrollosok viszonzatlan szerelmet éreznek (Lilith, vagy Sárkányfarok a Skorpióban, vagy a Mérlegben), vagy akikkel az agykontrollosok jót akarnak tenni (Lilith, vagy Sárkányfarok a Nyilasban), azok tudata és akarata ellenére?! Sőt: mi történik azokkal pl. akik egy, a Skorpióban álló Lilithel, vagy Sárkányfarokkal rendelkező agykontrollosnak a haragosa, vagy adósa? Merthogy 15 éves asztrológusi gyakorlattal a hátam mögött és 4 bolygóval a személyi horoszkópom Skorpió jegyében, ne karaja velem bevetetni senki azt, hogy az olyan, agykontrolos technikákat ismerő személy, aki negatív Skorpió determinációkkal (Skorpió-karmával) születik, nem használja fel a mágikus erejű tudását arra, hogy „skorpiói módra” igazságot tegyen!
- Hiszen ilyen jellegű agykontroll - "reklámot" is olvashattam a Domján úr tollából, az Elixir Magazinban, ti., hogy az agykontroll segítségével miképpen vehetőek rá pl. az adósok, hogy tartozásukat törlesszék. - Lehet, furcsán hangzik és hihetetlennek tűnik, mivel a gyanútlan ember úgy képzelné, hogy ez az eljárás békésebb, mint a pereskedéssel való fenyegetőzés, de az agykontrollos adósság-begyűjtés sokkal etikátlanabb és veszedelmesebb mind a két fél részére, mint hogyha alvilági adósság-behajtókat bíznánk meg "az ügy elintézésével. Hogy miért, az talán könnyű lesz megérteni, ha elmesélem, hogy közeli ismerősi körökben, egyes agykontrolosoknál miket észleltem. Még az Elta csíkszeredai csoportjában történt meg, hogy az egyik, agykontroll technikákat az akkoriban éppen divatba jött kézikönyvekből elsajátító társunk, csupa jóindulatból, úgy akarta megkönnyíteni a dohány-függőségére panaszkodó csoportbeli ismerősének a dohányzás ördögével való harcát, hogy vizualizálta, amint annak fájni kezd a keze, valahányszor cigarettára gyújt, illetve meggyújtott cigarettát tart a kezében. Az eredmény: az orvosok évekig keresték az önzetlen jótettet elszenvedő személy alsó és felső karjába beállt izomsorvadás okát, akit majdhogynem betegnyugdíjazni kellett, mivel tanárnő lévén, képtelen volt a táblára írni, mindaddig, amíg az, egyik meditációjában valamiképpen rá nem jött a "betegsége" misztikus okára. A baj csak az, hogy ez a megvilágosodása az után történt, amikor a csoport tagjai már rég szétváltak és az illető jóindulatú férfi már rég óta el is felejtette, hogy valamikor beindította a "segítség - programot". Egy másik esetben, a szintén csupa jóakaratból és szeretetből cselekvő anyós, azzal szerette volna megmenteni a fia házasságát, illetve a családban tartani az általa szeretett menyét, hogy szintén agykontroll technikával, esténként folyamatosan elképzelte: nem esik jól a szeretett menyének a dohányfüst, rossz érzés fogja el, valahányszor a cigarettafüstöt beszívja. Amikor ezt megtudtam, a dohányos fiatalasszonyka éppen az egyik tüdő szakorvost a másik után, és egyik belgyógyászt a másik után kereste fel, mert nem csak a tüdőbaj szimptómáit produkálta, hanem az életből is fogyott ki szép lassan. Szerencsére, a mit sem sejtő ismerősöm édesanyjával (mivel történetesen az indította el a programot), teázás közben beszélgetve, az előbbi eset alapján, kiderítettem, hogy ismét a jóindulatú külső (szerető anyósi) mágikus segítség vezetett egészségkárosodáshoz és majdhogynem katasztrófához. Szerencsére a kedves néni, hallgatott rám, és a menyének azonnal elmondta, hogy mit tett, amitől az, a kezdeti felindulást és ijedséget követően, szinte másnapra kigyógyult minden tüdő- és légúti betegségéből.
Ezek után, el lehet talán képzelni azt, hogy hány, az élete párját nem találó, szerelmi életében mindig csődöt mondó, esetleg szívbajban, vagy nemi szervi betegségben szenvedő személy, éli örömtelen napjait, vagy kapkod fűhöz - fához kétségbeesetten, mivel nem tudja, hogy betegségének és/vagy a párszerzési, párkapcsolati sikertelenségeinek a horoszkópjából kiolvasható karmikus okai mellett, az is oka lehet, hogy egy agykontrollos valamikor szerelmes lett belé és "békés úton" megpróbálta magának őt megszerezni, illetve az elválástól visszatartani. És az agykontroll még csak a legszelídebb formája az ártatlan mágiázásnak! Mert a magát metafizikai társaságnak nevező, Budapesti központú Sail Baba indiai mágus által irányított misztikus csoportosulás oktatói Magyarország szerte, kertelés nélkül, mágia-tanfolyamokat tartanak például. És ki tudja összeszámlálni, hogy a Nyilas hatása és a Jupiter uralma alatt álló, tehát a spirituális szédelgésre hajlamos tömb-magyarság erőterében, mennyi és hány féle mágusi "beavatási" tanfolyamot tartanak, anélkül, hogy bár az oktatók tisztában lennének azzal, hogy a teremtői spirituális őserőket is működtető egyetemes mágikus erő, akárcsak a szervezetben a növekedést és a gyógyulást biztosító őssejt-rendszer, rákos daganatot produkál, ha nem oda és nem úgy van irányítva a szellemi öntudat által, ahova és ahogyan azt kellene az illető személy spirituális sorsprogramja szerint?!
E tapasztalatok és a naponta gyarapodó metafizikai ismereteim birtokában tehát, több mint egy évig haboztam, hogy azt a mágia-tant, amit az Eltában az utolsó évben kaptam a kezembe, és amit én nyolc - kilenc éve, hogy magyar nyelvre lefordítottam, a legjobb tudásom és az évek során szerzett gyakorlati tapasztalatok alapján megírt kommentárokkal közzé tegyem a honlapomon.
Amennyiben valaki nem elégszik meg azzal, hogy benne amúgy is ott levő ősi - isteni teremtői képessége automatikusan is végzi a dolgát (annak függvényében, hogy mennyire tisztította ki a személyi, illetve családi szükségleteiről alkotott képzeletét a személyi horoszkópjából kiolvasható fejlődési és megváltódási sorsprogramja segítségével), és tevőlegesen is szeretne, nem csak fizikai, hanem szellemi szinten is részt venni a saját sorsa alakításában, a legfőbb, amit tudni kell az, hogy mindaddig, amíg önámításra és ennek következtében rejtett agresszivitásra hajlamos, inkább árthat magának, mint használ, amennyiben a sorshelyzete javítása érdekében a mágia bármelyik mesterséges technikáját gyakorolja.
Másodjára azt kell tudni, hogy a családanyák mágikus - teremtői képessége a legerősebb (százszor erősebb pl. mint a férjeiké), ezért egyrészt inkább arra kell törekedni, hogy az ők tudattalan képzeletvilága és spirituális öntudata tisztuljon ki, mert ha ez megtörténik és a gyermekáldással sem szegül szembe, nem létezik olyan kívánságuk, amit ne tudnának önmaguk és a családjuk számára beidézni, mindössze az által, hogy napjában többszörösen rá gondolnak és egy - két gyakorlati tettet is végrehajtanak a megvalósítás érdekében. Erre számtalan példát fogok az általam kommentált mágia-tan különböző részeinek az ismertetése közben bemutatni. Ám a dolog fordítva is igaz: amennyiben egy családanya ellenségképzetekkel él és folytonosan aggódva, folytonosan "az ördögöt festi a falra", ő maga tekinthető a család szerencsétlenségének és a gyermekei betegségének az igazi és a fő okozójává! Egy ilyen sötét és negatív lelkivilággal, illetve ellenség- és szerencsétlenség képzetekkel terhelt képzeletű családanya mellett, a legjobb spirituális képzettséggel és (pl. agykontrollal) kifejlesztett mágikus képességekkel rendelkező férfi is szüntelenül kudarcot vall, de legalábbis, alig - alig tudja a süllyedési szint fölött tartani a családját, még akkor is, ha megfelelő anyagi jövedelmet biztosító szakmája, vagy munkaköre van. Következésképpen, a házastársak esetében, a mágiázás csak akkor hozhat, negatívan vissza nem ütő sikert, ha elsősorban a nő (családanya) tudattalan szellemi és képzeleti világa van jól - jól kitisztítva a személyi horoszkópból kiolvasható karmikus terhek és életfeladatok ismertetése és gyakorlati felvállalása által.
És amit harmadjára kell a mágiáról tudni az, amit korábban is említettem, hogy a tudatos, vagy az önkéntelen (ugyancsak a horoszkópból kiolvasható!) mentális - gondolati, vagy képzeleti erőszakoskodás, sokkal veszélyesebb, és következésképpen sokkal kegyetlenebb visszahatásokat eredményezhet, mint a pszichikai, vagy a fizikai erőszak, amennyiben még mágiázási technikákkal is felerősíti (megduplázza, megtriplázza!) azt a valóságnak az önkényes mentális, vagy képzeleti befolyásolására hajlamos egyén. De vigyázat! Nem az életerejüket, személyiségük pozitív és negatív oldalát egyaránt nyíltan felvállalni képes, un. nyers modorú személyek hajlamosak a rejtett mentális és spirituális erőszakoskodásra, hanem éppen fordítva: a születésüktől fogva konfliktus-hárító és konfliktus-kerülő, "arany szívű" félénk személyek, akikről hajlamosak vagyunk azt képzelni és állítani, hogy "a légynek" sem ártanak. A fizikai és a pszichikai nyers megnyilvánulásoktól a nyers önkifejezéstől óvakodó félénk (gyáva…) , un. békeszerető személyek, igazából jóval agresszívebbek, mint az önmagukat nyersen kifejezni bátor személyek, mivel az un. Marsi életenergia folytonos elfojtás és elnyomás alatt van a tudattalan világukban és az bármikor kitörni kész mint egy szellemi vulkán. Ezért időnként önmaguk számára is meglepő módon kitörtnek, de azután mindössze a szégyenérzetig jutnak el és utólag ki- és felmentik magukat, ahelyett, hogy elgondolkoznának a történteken. A gyakori sírásra, migrénes fejfájásra, vagy náthás hűlésre, torok- és fülgyulladásra, valamint a homlok- és arcüreg-gyulladásra való hajlam, a legbiztosabb jele a mentális és képzeleti agresszivitásnak. Az ilyen személyek számára, az agykontroll, vagy a mantra-mondás maximum az öntisztítási és az öngyógyítási képesség kifejlesztése érdekében javallott, kezdeti mágikus praktika gyanánt és még ez is csak mértékkel. De amennyiben ezt a tanulmányomat elolvasva, bizalmat és nem kétkedést érzenek a több mint tizenkét éves gyakorló asztrológusi minőségemben szerzett tudásommal szembe, inkább azt a tanácsomat fogadják meg, hogy a mágia eszközéhez csak az után nyúljanak, miután legalább hét évet gyakorolták a harcművészetek valamelyik erős és komoly ágát, és minimum a 2 kyu-s fokozatig elértek.
És lenne még egy kategória, akiket a mágia bármely fajtájának a hamari gyakorlásától eltanácsolnék: azokat, akik jellegzetes és erős Vízöntő, Ikrek, Szűz és Skorpió karmával születtek a világra, vagyis azokat, akiknek a több mint három negatív fényszög által is támadott Sárkányfarka, vagy a Lilithje ezekben a jegyekben, illetve a nekik megfelelő gyakorlati életköröket megjelenítő XI, III, IV és VIII. házakban, azok valamelyikében áll. És még inkább eltanácsolnám az olyan személyeket, akiknek a horoszkópjában, a fentiek mellett, egy - egy negatívan fényszögelt bolygó található a Lilithel, vagy a Sárkányfarokkal együttállásban, mindaddig, amíg a horoszkópjuk kauzális feltárását követő karma-felismerésben és teljes mértékű életfeladat- felvállalásban el nem töltöttek minimum tíz évet. Létezik ugyanis a fent leírt mentális és képzeleti agresszivitásnál egy sokkal mélyebb determináció, nevezetesen, amikor az anyai ági örökletes programoknak köszönhetően, valaki nem is, hogy nyílt, vagy rejtett agresszivitással, hanem nagy fokú önkéntelen és öntudatlan önámítási hajlammal és sors-ellenes, vagyis Isten-ellenes neheztelési hajlammal születik a világra, amely anyai ági öröklődéseket a karmikus programokról szóló tanulmányomban Kaméleon programnak és Sors-ellenes programnak neveztem el. Ezek az emberek ugyanis nem folyamatosan, hanem hirtelenül, de annál intenzívebben vállnak mentális és képzeleti szinten agresszívé, annak függvényében, hogy "mikor telik be a keserűség méreg pohara" az életükben és a szívük szívükben. Annak függvényében tehát, hogy a folytonos önámításaik következményeinek a következtében, mikor ébred fel és árad szét az Isten Haragja nevű, teremtés előtti ősállapot a személyükben. Ez az Isten Haragja nevű állapot attól jön létre, ha valaki huzamosan félrevezeti önmagát és ennek következtében hamis, vagy téves kiegyenlítődésben él, illetve hamis harmóniában, hamis boldogságbab és hamis magváltásban. Semmi nincs ami az infernális erőket ennél a huzamosan átélt hamis kiegyenlítettségi állapotnál jobban felkeltené. Ilyenkor maga a becsapott Szent Szellem és a Teremtő Isten, vagyis a teremtés eredeti ősterve és logikája lázad fel személyünkben feltartóztathatatlanul. Persze, ilyenkor, amikor ez a vulkanikus szellemi kitörés elindul, már nem mágiázik az ember, illetve ha mágiázik is, annak már nincs semmilyen hatása, azon kívül, hogy éleszti és kihívja maga ellen a romboló - megszüntető erőket. De igenis van hatása - és visszahatása a mágiának, amikor azokat a "csendes" periódusokban, a "kegyes hazugságok" idején követik el. Nos, ezek azok a varázslatok, amelyeknek a hatásait szerzett karmának is neveznek és amelyek végig kísérnek nem csak földi életünkben, hanem a túlvilágon is, és amelyek visszahatásai következtében képtelenekké válunk az abszolútummal való egyesülésre - vallásosan: az Atyához való visszafordulásra - mindaddig, amíg a tisztítótűz nevű spirituális állapotban meg nem szabadulunk azoknak az egoista indítóokoknak a kauzális gyökerétől, amelyek a hazugság-mocsárban való élvezethabzsolás közben a mágiázásra rávezettek.
Ezek után, természetesen felmerül a kérdés: EGYÁLTALÁN MIKOR SZABAD ÉS EGYÁLTALÁN KELL-E, MÁGIÁZNI? Kell, mivel nem elég tudomásul venni a létezését, hanem személyesen is meg kell ismerni a szabályait és az erejét. Illetve meg kell, hogy ismernünk saját teremtői személyiségünket általa. Azonkívül tehát, hogy a mágia amúgy is működik automatikusan a képzeletünk által, nem árt ha olyan tárgyak és élethelyzeteknek az életünkbe való beidézése érdekében használjuk fel ezt a képességünket tudatosan, amelyek a spirituális fejlődésünket - a kiegyenlítődési (megváltódási) képességeink és lehetőségeink megismerését, vagyis a fény és a szeretet növesztését, tágulását biztosítják számunkra. De vigyázat: az utóbbit egy hajszál választja el az egoizmusból eredő sugallatoktól, a hiuságtól és az alantas becsvágytól. Ahogy egy Indiában misszionáriusi szolgálatot teljesítő jezsuita szerzetes mondta:
"Eddig a világi egodat szolgáltad, most a spirituális egodat kívánod szolgálni." És ebben az ördög-szolgálatban, a mágia még veszélyesebb eszköz lehet, mint a fölösleges gazdasági gyarapodás, vagy a gátlástalanság útján szerzett világi karrier.
Hogy mégis miért adom közre én is azt, amit a mágiáról tudok, amikor teljesen tisztában vagyok vele, hogy mekkorát árthat vele másoknak, vagy magának, az aki tisztátalan kézzel és szívvel nyúl ehhez a veszélyes eszközhöz? Azért elsősorban, hogy a honlap-látogató barátaim hétköznapi képzeletébe és tudatába épüljön be a mágia létezésének a tudata, hogy számoljanak vele! Azért tehát, hogy a hétköznapi életük minden mozzanatában vegyék számításba, a mágia hatásait, hogy számoljanak vele, mindig, valahányszor a saját sorsuk figyelemfelhívó jelenségeit és az általános létfolyamatok ok - okozati összefüggés rendszerét értelmezik! Mert a mágia megismerése és megértése nélkül, nem érthetjük a teremtést sem és ez által az életünk értelmét, a sorsunk logikáját sem. A mágia ismerete és megértése nélkül, nem érthetjük meg azt sem, hogy miként jöttünk létre a szellemvilágban, a biológiai foganásunk előtt és így, mindössze egy materiális és misztikus feltételezés-halmaz és végül is egy értelmetlen labirintus-járás az életünk, amelyben értelmetlenség értelmetlenséget követ és egy látszólagos véletlen, más látszólagos véletlent követ. HOLOTT A TÖBBI KILENC EGYETEMES TÖRVÉNY SZERINT IS ALAKUL A SORSUNK, DE EZT A KILENC EGYETEMES TÖRVÉNYT IS A MÁGIA TÖRVÉNYE, egészen pontosan maga az egyetemes mágikus erő MŰKÖDTETI. Ő az egyetemes hajtóerő mindenben, ami létrejött és megnyilvánult a világegyetem összes dimenziójában! („Ez A Theleszma. Ez minden erőben az erőnek az ereje.” – Tabula Smaragdina.) Ezért, amennyiben nem számolunk vele, amennyiben nem ismerjük meg a hatóerejét és a működési szabályait, az embernek semmiféle értelmes életstratégiája nem lehet, mert folyamatosan felborítják és kizökkentik kerékvágásából az életét ezek a véletlennek képzelt "értelmetlenségek". Azok a véletlenek, amelyek igazából nagyon is értelmessé válnak, ha számításba vesszük azt, hogy a többi egyetemes törvény is mágikusan, a mágia törvénye szabályai szerint hat, mind a világban és a természetben, mind a belső szellemi (mentális és érzelmi) világunkban és a szervezetünkben.
A mágia törvénye ismerete és számbavétele nélkül, a mágia hatásmechanizmusának az ismerete nélkül semmi esélyünk nincs ara, hogy megértsük a betegségeink és sérüléseink, valamint a más hátráltató sors-eseményeink igazi okait. Persze, hogy a spirituális (mágikus) tájékozatlanságunknak (butaságunknak) köszönhetően, állandóan a környező természetet és a környezetünkben élőket és szeretteinket akarjuk megerőszakolni tettlegesen, vagy pszichikailag annak érdekében, hogy azok úgy viselkedjenek és úgy alakuljanak, hogy minket boldoggá tegyenek! A mágia ismerete és számontartása nélkül, persze, hogy aggódunk az életünkért, az életben maradásért, a jövőnkért, illetve a családunk -gyermekeink jövőjéért és életéért, a Jézusi nagy figyelmeztetés ellenére, miszerint: "Ne aggodalmaskodjatok! Nézzétek az ég madarait…" Már hogyne aggodalmaskodna az anya, aki nem tudja azt - Mert a természettudósoktól és a szociológusoktól és a pszichológusoktól, és a filozófusoktól és a teológusoktól és a papoktól nincs ahogyan megtudja - mivel azok sem tudják, vagy ha tudják, letagadják (Mármint a papok és a teológusok) azt -, hogy az a "Ti Atyátok", aki gondoskodik rólunk, sokkal jobban mint az ég madarairól, az ott van benne, és mindenképpen kifejti hatásait az ő mágikus erejű, anyai teremtő képzelete által? Azt tehát, hogy elsősorban rajta, az ő képzelete jellegén és minőségén múlik az, hogy a kiskorú gyermekével, gyermekeivel, mi történik! Mert mi is teremtő atyák és anyák vagyunk felnőttekként, amiképpen az a szentkönyveinkben van megírva, következésképpen 21 éves korunk után, mindaz, ami történik velünk, a mi tudatos, vagy öntudatlan mágikus erejű képzeletünknek a következménye! Amely mágikus képzeletünket viszont a horoszkópból kiolvasható karmikus meghatározódásaink irányítanak a mély tudattalan ideavilágunk hátérből, ha akarjuk, ha nem, ha tetszik ez, ha nem!
Lehet, hogy furcsa, de a fenti okok miatt, és a fenti értelemben megtisztított életképzeletre alapozott mágia-gyakorlásra, nem is a nőknek van szüksége - Hiszen ők a születésüktől fogva érzik magukban ezt a sorsidéző képességet és erőt, még ha nem is „értenek” a működtetéséhez úgymond mesteri szinten -, hanem a férfiaknak! És éppen azért, annak érdekében, hogy a férfiak is, akik kb. egy századnyival (Tehát 99 százalékkal) kevesebb, velük született mágikus teremtőerővel bírnak mint a nők, meggyőződhessenek arról, amit Hamvas Béla úgy mond ki egyszerűen, hogy „A valóság természete mágikus!”. Figyelem, nagy figyelem: Ha egy kicsit is jobban oda figyelünk az élet-eseményeknek a nagyon sok esetben egyenesen „érthetetlennek” bizonyuló logikájára, bárki számára hamar kiderül, hogy tulajdonképpen A GYAKORLATI SORS-VALÓSÁG TERMÉSZETE, nem lineárisan racionális. Tehát nem úgy történnek az életesemények, ahogy azt logikusan elvárnánk, mindig „közbe jön valami”, ami pozit0van, vagy negat0van, de áthúzza a korábbi számításainkat. Nyugodtan ki lehet mondani tehát, hogy az életesemények nem a tudományos gondolkozás szerint történnek, és ezért a valóság nem kiszámítható hosszú távon, tehát ahogy az működik, nem lehet intellektuális, de ,ég annyira sem lehet esztétikai, hanem egyszerűen MÁGIKUS, hiszen nem lehet az sem le tagadni, hogy létezik benne egy olyan módosulási „szokás”, hogy néha módosul az önkéntelen képzeletünk hatására!

Vagyis, ha jól oda figyelünk, az életesemények logikájára, nagyon is könnyen meggyőződhetünk arról, amit a Tabula Smaragdina első mondata kertelés nélkül és megkérdőjelezhetetlenül (megfellebbezhetetlenül) kinyilatkoztat: „Való, hazugság nélküli, biztos és igaz, hogy mindaz, ami van, az egy (Isten) varázslatából született.”. Az a tudás ugyanis, ami mindössze racionális, tehát merő ész-konstrukció, amit személytelenül memorizálunk és alkalomadtán elmondunk, leírunk, vagy más, ugyancsak száraz és személytelen értelmi műveletet hajunk végre általa és vele, az életvezetésben, gyakorlatilag nem ér semmit. Ezért van szüksége tehát inkább a férfiaknak a mágia gyakorlására, hogy ennek a mindent megelőző, és mindennek a gyökerénél álló misztikus ősi erőnek a létezéséről személyesen is meggyőződhessenek, és ezt követően mindig, életük minden pillanatában számon tartsák és számoljanak is vele! Máskülönben mindig értetlenül kell, hogy álljanak az életük nehézségeivel szemben, illetve bármikor bármi – de tényleg bármi! – megtörténhet velük, vagyis az általuk vaknak és ostobának és véletlenszerűnek képzelt (Holott nagyon is logikusan működő!) sorserőknek lesznek az úgymond ártatlan kiszolgáltatottjai. Aki nem tud róla, nem érzékeli és nem érti a mágiát, illetve a képzelőerő mágikus hatalmát és nem számol azzal, az élet valós problémáinak az értelmezésében, attól nem várható el teljes körű és minden lehetséges ok – okozati tényezőt számba venni képes, józan ítélet. Hogyan alkosson a maga, vagy a mások számára helyes ítéletet bármiről is valaki, akinek a valóság igazin természetéről fogalma sincs, aki tehát nem képes egy jelenség (Pl. a biológiai fejlődés) megítélésében számításba venni a mágikus erők hatásmechanizmusait?
Miután ezeket tisztáztuk, még csak az ide vágó asztrológiai elemek ismertetése maradt hátra. Tudnunk kell tehát, hogy emberi szinten legalább is, a mágikus erőket mozgató képzelőerőnek két fajtáját különböztethetjük meg egymástól. Az un. maszkulin (Jang) típusú képzelő erő és a az un. feminin (Jin természetű) képzelőerő által kiváltott és működtetett mágikus erőket. Az első az Uránusszal áll analogikus kapcsolatban, a második a Neptunusszal. Az Uránuszi mágikus teremtő képzelet fényszerű, ezért határozott (élesen körvonalazott) és célszerű és ennek megfelelően lehetőleg minél nagyobb pontosságra törekszik. Úgy is mondhatnánk, hogy ez a fajta teremtőképzelet inkább a tudományos és technikai szférával áll kapcsolatban és erre vonatkozóan találunk is több példát majd az itt közölt mágia-tanban. A Neptunuszi (feminin) teremtőképzelet egységesen szétáradó és a vágy-képzelet tárgyához tartozó környezetet is egybelátó, nincs annyira határozott és pontos körvonala és célja mint az Uránuszi képzelőerőnek (Agykontrol), de ez koránt sem azt jelenti, hogy annál valamivel is gyengébb lenne a hatóereje, sőt: a legtöbb esetben annál, sokkal, de sokkal erősebb és képes azt felülírni, semlegesíteni. Ezért írtam az anyagi bőségről és szűkösségről szóló tanulmányomban, hogy a legnagyobb férfi-mágus un. misztikus teremtői tevékenységét is képes semlegesíteni, meghiusítani a feleségének a férje törekvéseivel és karatával ellenkező, érzelmileg mélyen átélt (jövő-félelemből, vagy hitetlenségből, illetve kicsiny hitűségből táplálkozó) és önkéntelenül és tudattalanul is működő negatív képzelete.
Nos, a véleményem szerint, a honlapomra feltöltött tanulmányok és regények, végre elég információt nyújtanak (sőt: még fölös mértékben is nyújtanak!) ahhoz, hogy bárki, aki élni akar ezzel a benne rejtőző, reális teremtői képességgel, a saját felelősségére, immár tudatosan megtehesse, vagyis, a mágia működési mechanizmusait és természetét az itt leírtak alapján megismerve, a saját sorsát tudatosan a kezébe vehesse. Ahhoz, hogy ténylegesen autonóm személyként, szabadon választva a lehetőségei és a felelősségei között, emberhez méltóan éljen, és ne fogja rá többé a vele történetkért való felelősséget sem a vírusokra, sem a véletlen balesetekre, sem a társadalmi körülményekre és semmiképpen ne egy külső és felső, vagyis egy helyette és felette létező, a sorsáról az ő akaratán kívül intézkedő objektív Istenre. Az utóbbi „ártatlan”, de inkább felelőtlen magatartás persze könnyebb, mint a sorsunkért való közvetlen felelősségvállalás. Mármint az, hogy a velünk történtek, vagy a gyávaságból eredő tehetetlenségünk miatti felelősséget rákenjük a környezetünkre, a véletlenre, a társadalmi - politikai helyzetre (asztrológusként, hányszor kell hallanom, a ködös, de politikai töltetű ellenségképzetektől terhelt, személytelenül neheztelő kifejezést, hogy "ebben az országban"…) de semmiféle pozitív eredményhez nem vezet sem a magunk, sem a gyermekeink sorsában, akikért viszont mi szülők vagyunk a felelősek. Egészen pontosan, a mi tudattalan lelki és szellemi világunk által működtetett mágikus erejű képzeletünk a felelős, és nem az államapparátus, a kormányon levő jobb, vagy baloldali pártok képviselői, vagy a pedagógusok.
És, végül, de nem utolsó sorban(!), mielőtt a leghatékonyabb általam ismert (keresztény!) mágia-tant közreadnám, el kell árulnom a fehér mágiának a második legnagyobb akadályát és buktatóját (az első a személyi és karmikus életfeladat-rendszer ismeretének a hiánya, amit a egyedül horoszkópja feltárása által ismerhet meg pontosan és fogadhat el részletesen az ember) vagyis , azt, ami bármely mágiát, még az öntudatlan és önkéntelen (mágikus erejű) képzeleti tevékenységünket is, fekete mágiává teszi:
Ez nem más mint a hús (a húsban levő hullaméreg), az alkohol és más un. serkentő, vagy nyugtató, vagyis mesterséges éberség-fokozó szerek (pl. cigaretta, vagy kávé) fogyasztása. Ez a népi szokás szerű mesterséges önkábítás a buktatója tulajdonképpen a szekularizált kereszténységnek is. Ezért "nem működik a hit", ezért nem látjuk a vallásnak a pozitív következményét megnyilvánulni, vagyis ezért történnek teljesen ugyanazok a dolgok a vallás-gyakorlókkal, mint az ateistákkal, és azért nincs semmiféle lényegi eltérés a két féle ember között! Ezért lehet esetenként éppen úgy és éppen annyira beteges és "szerencsétlen" (szerelemben, párkapcsolatban, családban, gyermekáldásban, gyermekek számában és egészségében) minden magát kereszténynek valló személy, mint a vallásos érzelmekre és tradíciókra mindössze ünnepnapokon emlékező, "baloldali hívő", vagy bármely útszéli ateista! Sőt: ez a magyarázat arra is, hogy a hatás-visszahatás törvénye alapján, a mágikus hatásokat kiváltó vallásos érzetek és képzetek következményeként, a hívekre is éppen úgy hat a fekete-mágia, sőt: talán még jobban is, mint a közömbösekre és a hitetlenekre!
Egy szó, mint száz: azt mondják, hogy a puding próbája, annak az elfogyasztása. Hát tessék fogyasztani, illetve tessék kilépni a Fénybe:

A Jézus által tanított Evangélium (Kinyilatkoztatott Jó hír), eredetében és spirituális céljában nem volt egy vallás-apparátus működtetése érdekében létrehozott propagandisztikus dogmarendszer, sem egy vallásos szektának a (esszénusok) misztikus ideológiája, ahogyan ma azt képzelik. Az Evangélium a teremtés eredeti célját, rendeltetését és értelmét megvilágító, időben és térben mindig érvényesülő egyetemes törvényekről szóló kinyilatkoztatott tanítás. Az evangélium, az ember (Adam Kadmon) eredeti küldetésének az értelmét helyére állítani és fenntartani, a rendeltetését beteljesíteni és az által az egészséget és a boldogságot létrehozni képes mindenkori szellemi alapállásról szól. A keresztény alapállás az a szemmel látható, pozitív életgyakorlat, amely képes pozitív gyakorlati eredményeket felmutatni: képessé teszi az egyént a teljesen egészséges, természetes vágyaiban kiteljesedett és kiegyenlítődött, boldog földi élet folytatására. A keresztény hit az a metafizikai tudásból fakadó mágikus erő, amely képes az mennyek országa nevű személyi állapotot : a derű, a biztonságtudat, az elégedettség, az egyéni élettervek valóra váltását, a fejlődéshez és a harmonikus élethez szükséges javakat, az egészséget és a kreatív életet ténylegesen megvalósítani.
A kereszténység tehát, egy a teremtés eredeti céljával és rendeltetésével összhangban álló, és ez által a mágikusan ható teremtő erők hatásmechanizmusát szabályozó egyetemes tőrvények szerinti életforma, amely képes megvalósítani az egészséges és boldog életet, ténylegesen és látható módon. A kereszténység olyan szabadon megvalósítható és tudatos mentalitás, amely képes irányítani az egyéni teremtői képességeket (mágikus erőket). Olyan mágikus képességeket felszabadítani képes, spirituális tisztánlátásra alapozott lelki mentalitás, olyan tényleges hit-erőt adó életgyakorlat, amely a földkerekségen bárhol, bárki által, mindenféle külsőségek nélkül: csoport-ájtatoskodások és patetikus szertartások nélkül, szabadon (társadalomban, vagy akár a vadonban) és egyénileg állandóan élhető.
Mindez viszont kizárólag a „Vegye fel mindenki a maga keresztjét”, vagyis: Vegye fel mindenki a saját és a gyermekei sorsa feletti felelősségét" alapelvnek a (értsd alatta: vállalja fel mindenki a saját életfeladatait és ne kerülje ki azokat az erőfeszítésekkel és fájdalmakkal járó személyi tapasztalatokat, amelyek az embernek a természet elemeivel, jelenségeivel és folyamataival való közvetlen kapcsolatából adódnak) gyakorlati megvalósítását követő mágikus következményeként jöhet létre. A „mennyek országába” való egyéni belépési képesség csakis úgy alakulhat ki az emberben, ha az tudatosan megismeri, felvállalja és végrehajtja azokat a számára fontos és kikerülhetetlen egyéni élet-tapasztalatokat biztosító, konkrét életfeladatokat, amelyeket az őseitől örökölt spirituális sors-programjai tartalmaznak és ezáltal világossá válik előtte az ő sajátos egyéni hivatása. Ez a feltétele annak, hogy egészséges fizikai és boldogság-tudati állapotot érjen el és, hogy egész lényével az isteni teremtő erőknek a fizikai dimenzióba való behatolását és a forma-nyerés általi kiegyenlítődését elősegítő személlyé váljon. Illetve azt, hogy maga is e teremtő erőket tudatosan használó, mágikus képességeivel rendelkező, teremtő lénnyé váljon. Hogy egész lényével szüntelen és zavartalan információkat közvetítsen az Abszolútum (Isten) felé a természeti életformáknak a spirituális teremtő erőkkel való harmonikus egybekötési lehetőségeiről. Ez, a természeti elemekkel való közvetlen kapcsolat közben kialakuló teremtői képességnek a tudatos gyakorlása és a harmonikus egység-tudat, az egység-érzékelési képességének az elérése tehát a keresztény alapállásnak és a megváltás megvalósításának a racionális célja és értelme. A megvalósított egészséges és harmonikus jólét annak a spirituális alapállásnak az eredménye, amely alapállás által minden ember külön-külön megválthatja az úgynevezett lelkét (és amíg a fizikai létben tartózkodik, a testét) és elérheti azt, hogy a földi küldetése (fizikai - természeti élete) befejeztével, a megélt teljesség léttudatával (szellemi öntudatával) visszatérhessen az Abszolútumba.
A kereszt metafizikai értelmének ismerete megadja számunkra a kereszténység helyes értelmezését, és a Jézus által hirdetett, világos tanítás elsajátításának a lehetőségét. Ennek a fényében viszont bukik az összes babona, amit keresztény hit címen hirdetnek a mai egyházak. Mert az Isteni világosságtól, vagyis a Teremtői és a megváltó mágikus őserőket hordozó tanoktól - És az emberben is, az emberi képzelet által is, megnyilvánuló Szent Szellem világteremtő erejétől (hatalmától) -, amit Jézus ismertetett meg az emberrel, épp azok a Jézus követők ijedtek meg, és azok ferdítették el a gnosztikus Jézusi tanok értelmét a kereszténység vallássá dogmásításakor, akik az eredeti kinyilatkoztatásokat értelmezték. Ezek a kinyilatkoztatás-kanonizáló és dogmatizáló személyek, azon ijedségükben, hogy nehogy ártsanak vele, inkább meghamisították mindazt, amire elődeiket Jézus tanította. A kanonizáló püspökök és teológusok az Isten nevében nagyokat hazudva és az emberi mágikus erőket (Pl. bioenergiás gyógyítói képességeket!) kizárólag a kivételezett Isten-fiúnak, Jézusnak, majd a keresztény szenteknek a különös képességeiként beállítva, akkorát ártottak az emberiségnek, hogy azt egyelőre még csak fel sem tudjuk mérni. Ők, megfertőzvén a hívek képzeletét a külső kegyelemről és az önkényes megváltásról szóló tanaikkal, vagyis a természeti elemekkel és erőkkel való közvetlen kapcsolat és egyéni erőfeszítések nélkül elérhető, külső teher-könnyítésekről szóló misztikus (vallásos) meséikkel, ami által megfosztották a keresztény híveket az első szülötti képességük – a teremtőerejük - gyakorlási lehetőségétől is. És ugyanakkor, ez által arra kényszeríttették az igazságkutató európai embert, hogy a tudományos felvilágosodás korában, a kereszténység nagy része megtagadja a hazug tanaikat és ez által teljesen elszakadjon a szellemi világtól, az ő ősforrásától, létének az egyetlen alapjától, létrehozván a szellemi valóságtól elszakadt steril materialista tudományt és annak ideológiáját: a kommunizmust. A Jézus-isten által a hívei számára állítólag nagylelkűen és ingyen „elintézett” (Általa az Atyánál már előre minden keresztény számára „kikönyörgött”) megváltásról, a bűnbocsánatról és a test halál utáni fizikai feltámadásáról szóló meséknek az lett a következménye, hogy a nyugati pragmatista ideológiák szerint élő ember teljesen tönkre tette a föld klímáját, kipusztítván az évmilliók során kialakult nővény és állatfajok felét. Ezeknek a császári hatalmat biztosítani hivatott, irracionális meséknek, nem lehetett más a következménye mint az, hogy a Jézusi tanok igazi, gnosztikus értelme elhomályosodott és szinte el is veszett teljesen. Pedig az ember - és az emberiség - nem képes harmóniába kerülni a természettel, mindaddig, amíg nyomorúságában nem kezdi felvenni a kapcsolatot a saját teremtői-tudatával, a mágikus erejű képzeletével, illetve amíg nem került harmóniába az ő belső természetében (is) működő és az által (is) ható egyetemes törvényekkel.
A Krisztus második eljövetele nem azt jelenti, hogy a történelmi Jézus újra reinkarnálódik, hanem azt, hogy az apokalipszis időszakában egyre több lélek ébred fel az anyagba zuhanás kábulatából, az összetévesztések rengetegéből és az elsőszülötti képességét beindító és fenntartó, ÉN VAGYOK AZ ÚT, AZ IGAZSÁG ÉS AZ ÉLET varázsigének a saját személyére alkalmazása segítségével, megvalósítja azt a finoman szilárd személyiségtudatot, amelyre az egyetemes léttudat felépíthető. És amely által a földi megváltódás reálisan is megvalósítható, ténylegesen elérhető. Így jön el tehát és így születik meg bennünk és általunk a személyes Krisztus, hogy belülről visszaállítsa az egészségünket, a kreatív élet által biztosított teljesség - érzésből következő boldogsági állapotot, a felelősségtudatból származó szellemi és fizikai erőt és szabadságot, valamint az örök életet (vagyis az örökkévalóságba beágyazott tudat szerinti földi életvitelnek a túlvilágra is átható pozitív következményeit) mindannyiunk számára. A bennünk feléledő Krisztus, megtanítja nekünk újra, hogy nem létezik más életforrás és másfajta (égi, vagy földi) értelem, csak az egyetlen Abszolút Létforrás, vagyis az a világteremtő spirituális szubsztancia- és információáramlást biztosító ősi erőforrás, amelyhez a foganásunktól kezdve, közvetlenül hozzá vagyunk kötve mindannyian az aura-testeinken, vagyis az egyetemes léttudatot is magában hordó lelkünkön keresztül, és az azáltal. Rá kell jönnünk arra, hogy nem létezik egy felettünk és kívülünk álló Atya aki minket büntet, vagy jutalmaz önkényesen, hanem mi vagyunk azok, akik a zavarosan kapkodó képzeletünk zavarosan ható mágikus ereje által megbüntetjük saját magunkat és egymást. Hiszen tudatlanságunkban és földhöz ragadt okos butaságunkban, szembeszegülünk önkényesen azokkal a bennünk és általunk megnyilvánuló egyetemes törvényekkel, amelyek alapján él és teremtődik az egész egyetemes létezés és azon belül az anyagi, az energetikai, a pszichikai (asztrális), a mentális (gondolati), az ideális (képzeleti) és a kauzális világegyetem.
Az emberiség nagy többsége még mindig azt képzeli, hogy az élet egy, az egyéni szellemtől, az egyén képzeleti, gondolati és érzelmi tevékenységétől különváltan működő, objektív, a természeti folyamatok és ciklusok közben véletlenszerűen előálló események és történések átláthatatlan szövevénye, egy kegyetlen harc a fennmaradásért, a túlélésért, az élvezetért, a faj fenntartásáért és a fajok egymás fölötti győzedelmeskedésért. Ezek az objektíven és objektumokban gondolkozó emberek e létfenntartási harc megkönnyítéséért, valamint az élvezet és a biztonság fokozásáért egyre bonyolultabb technikai eszközöket alkotnak és egyre átláthatatlanabb pszichikai erők és akaratok által működtetett, mentális dzsungelekké váló, társadalmi berendezkedéseket hoznak létre, a mindig csak a felszíni szükségszerűségeket látó, az „objektív” látszat-valóság által felvetett problémák és krízis-kezelési szükségszerűségek alkalmazása, rövid távú és kisszerű megoldásokat hozva. A materialisták szerint, bizonyos élvezetek gyarapítása és kényelmi helyzetek elérésével járó absztrakt győzelmek elérése érdekében ("megnyerni az életet") élünk. A vallásos misztikusok szerint épp ellenkezőleg: egy az ésszerű gondolkozás által be- és felfoghatatlan és túlvilági üdvösség megszerzéséért. Mind a két szélsőséges nézet téves, és az a rengeteg okos és irracionális erőfeszítés, amit az ember a fentiek elérése érdekében nap mint nap kifejt, csak arra jó, hogy természetellenessé, zavarossá és tragikussá tegye vele mind a természetet, mind a saját életét. A legtöbb esetben nem is élünk, hanem folytonosan túlélünk és amikor már minden lehetetlenné és elviselhetetlenné válik az életünkben és a lelkünkben, fellázadva kétségbeesésünkben, el szakítunk egy-két láncot, amellyel mi kötöztük meg saját magunkat. Ilyenkor feldereng valami halvány világosság és sejteni kezdjük, hogy ezt az egészet nem így kellene csinálni, de ezáltal még nem jutunk el az igazi felismerésekig. Ha nem is értjük, de sejtjük, hogy az Ok és az Okozat törvénye hatásainak, vagyis a hatás és a visszahatás törvénye hatás-folyamatai feltartóztathatatlanul és kikerülhetetlenül érvényesülnek. Hogy ennek következtében, a saját korábbi tetteink, de még inkább az ellenőrizetlen (zavaros, vagyis fertőzött és ezerirányú) érzelmeink által befolyásolt mágikus erejű vágy- és félelem-képzelgéseink következményeként, újabb és újabb kötelékek és gyakorlati nehézségek között, újabb szükségek, sérülések és betegségek között találjuk magunkat. E nehéz élethelyzetek és betegségek sűrű hálójából nem szabadulhatunk csak azután, hogy teljes mértékben és teljes mélységben sikerül felkutatni, leleplezni és megérteni ezen diszharmonikus állapotoknak és élet- helyzeteinknek az igazi okait. Nehéz, és a kauzális asztrológia feltárásai nélkül, teljességgel lehetetlen megtalálni a fölösleges tragédiáinknak, a betegségeinknek és a "ránk szakadó ostoba" konfliktusoknak, az értelmetlennek tűnő sors-nehézségeinknek, fizikai és lelki sérüléseinknek az igazi okait. A horoszkópból kiolvasható, mágikus erejű egyéni sorsprogramjaink feltárása és megismerése nélkül, nem tudhatjuk meg és nem oldhatjuk fel az anyai ági női őseinktől öröklött zavaros, önáltató és rejtetten agresszív életképzeletünkben rejlő, a megváltás-ellenes (kiegyenlítődés – ellenes) magatartásunkban rejlő, a fáradságos és kényelmetlen tapasztalások ellen lázadozó, kiegyenlítődés-ellenes ambícióink által motivált tetteinkben, érzéseinkben és a gondolatainkban rejlő, ellenséges sors-helyzetek igazi okait.
Amennyiben ez a megismerés és a megismerés által lehetővé tett, személyi kiegyenlítődés nem sikerül teljes mértékben, a személyi kiegyenlítődési képesség megszerzése nélkül hagyjuk el a fizikai dimenziót, miután feléltük az összes fizikai energiatartalékainkat, utódainkra hagyván a nyerészkedni vágyó, harmóniátlan életképzeletünk és tevékenységünk természetromboló következményeit. És ezt mindaddig amíg nem leszünk hajlandók arra használni a természetet, hogy a szellemi világunkat abban tükröztessük és a visszatükrözésből a megfelelő következtetéseket levonva, végre egészségesen és boldogan éljünk, minden személyiség-kiteljesülési lehetőségeinket kipróbálva és helyesen megélve.
Amennyiben feloldjuk a személyi horoszkópban a Sárkányfarok és a Lilith jegy- és házhelyzetéből kiolvasható negatív tulajdonságainkat, és ezeknek az asztrológiai pontoknak a bolygók általi negatív fényszögeltségéből és a velük együttálló bolygók negatív fényszögeltségéből kiolvasható negatív meghatározódásainkat, az életünk egy olyan játszma lehet, amely játszmának megtanulhatjuk a Jézus által ismertetett szabályait, minden különösebb erőfeszítés nélkül („Az én terhem könnyű...”). Ezt követően úgy élvezhetjük az élet szépségeit ("és az én igám gyönyörűséges."), hogy közben nem romboljuk és nem szennyezzük fölöslegesen sem a természetet és nem zavarjuk más embertársunk sorsát, életét sem. Hiszen az egyetemes törvényekkel való harmonizált tudatállapotban való szabad létezés azt a gyönyörűség teljes életet biztosítja, amelyet Jézus megváltásként emlegetett.
Jézus tehát megtanított minket arra, hogy miként adjunk és hogyan kapjunk: "Ki mint vet, úgy arat.", vagyis azt, hogy a Rezonancia, valamint a Hatás és Visszahatás (Karma) törvénye alapján, mindazt amit gondolatainkkal, szavainkkal és tetteinkkel megjelenítünk és megidézünk, az visszafordul hozzánk és ezért amit adunk, mindig azt kapjuk vissza. Ha mi önkéntelenül szorongunk az embertársainktól és emiatt róluk folytonosan negatív képzeteket alkotunk, abból az következik, hogy mások is ellenséges gondolatokat alkotnak rólunk. Ha gyűlöletet adunk, akkor gyűlöletet kapunk vissza. De ha félelem- és szorongás mentes, tehát szellemi erőszak-mentes (a másikat negatívan befolyásolni nem akaró) szeretet és információt (fényt) áramoltatunk a környezetünkre, akkor mi is a sorsprogramunkkal megegyező, helyes és pozitív, útbaigazító válasz-reakciókat váltunk ki a környezetünkből. Vagyis, úgymond egyetemes szeretet-energiát kapunk vissza. Ha hazudozunk és ötletszerűen, vagy igazságtalanul kritizálunk, rólunk és nekünk is hazudnak, minket is ferdén kritizálnak, ha lenézünk valakit, akkor minket is lenéznek, ha nyíltak vagyunk, mások is nyitottá válnak velünk szemben, ha hazudunk, akkor nekünk is hazudnak, ha becsapunk és megtévesztünk valakit, akkor minket is becsapnak és megtévesztenek.
Amiért képtelenek vagyunk mindezt felismerni és beismerni, az azért van, mert a legtöbb esetben és a leggyakrabban nem ugyanazon helyekről és nem ugyanazon személyektől kapjuk vissza adósságainkat és tartozásainkat, ahol és akiknél magunkat ezekkel a teremtés- és megváltásellenes, külső és belső magatartásunkkal, cselekedeteinkkel, szavainkkal és gondolatainkkal a sorsunkat beterheltük.
Meg kell szoknunk azt a tényt, hogy a teremtő képzeletünknek, vagyis a Teremtés (a mágia, az imagináció) törvényéhez, és A TEREMTÉS ŐSLOGIKÁJÁHOZ és céljához való személyes KAPCSOLATUNKNAK elsődleges szerepe van az életünkben. Ezért az első, amihez hozzá kell szoktassuk magunkat, az a képzeletünknek, és a gondolatainknak a misztikus és materiális babonáktól való megtisztítása, illetve az önkéntelen hiedelmeinknek a feloldása és a képzeletvilágunk fegyelmezése. Légy fegyelmezett! - "Tartsd a szívedet (vagyis a vágyaidhoz, a sóvárgásaidhoz, a félelmeidhez és az ambícióidhoz kötött élet- képzeletedet: az imaginációdat) tisztán teljes erődből és maximális éberséggel, mert annak közepén halad keresztül az élet minden ösvénye."
Ez azt jelenti például, hogy bármiről is képzelgünk félve és szorongva, mint olyan helyzetről, amit szeretnénk elkerülni és aminek a bekövetkezésétől félünk, az, ha más formában is, de előbb-utóbb meg fog jelenni az életünkben és a környezetünkben. Ennek az egyesült törvény-eredőnek (A mágia, illetve a teremtés, valamint az összhang és a vonzás, illetve a tükröződés törvénye egységének.) a valóságos működését (hatásmechanizmusát) nehéz mindig felismernünk, mert az a rengeteg ellentmondásos „jó dolog”, amit magunknak elképzelünk, összevegyül és elkeveredik mindazzal a negatív és sötét gondolattal (tévképzettel), amellyel a környező világunkat (a természeti környezetünket, a szomszédokat, a munkahelyünket és a munkatársainkat, a városunkat, a szülőföldünket, az országunkat, a népünket, a szomszéd népeket és a szomszéd országokat, stb.) és az ellenségnek látott embertársainkat akaratlanul illetjük. Ezek a képzetek összeadódnak és együtt, mintegy sors- és életkörülmény-egységként jelennek meg (materializálódnak) az életünkben, számunkra már az eredeti képzeteinktől teljesen eltérő, felismerhetetlen formákban. Az önkéntelen és ellenőrizetlen imaginációs tevékenységünk erejéről számtalan példát lehet sorolni.
Az életben számtalan olyan esettel találkozhattunk, vagy velünk is megtörténhetett, hogy valaki nagyon félt egy bizonyos, ritkán előforduló és végül is nem könnyen elkapható ("felszedhető") betegségtől, de amelyről addig képzelgett, esetleg cikkeket és tudományos értekezéseket is olvasva e betegségről, amíg végül ez a bizonyos betegség az ő szervezetében is megjelent. Az ilyen emberek, sajnálatos módon, de ostoba áldozatai lesznek a saját ellenőrizetlen - fegyelmezetlen - képzelő erejüknek. Ezért is fontos tehát a babonákkal szembenézve és azokat metafizikailag felülvizsgálva, azok negatív erejét az értelmezés útján semlegesítve, megtisztítanunk, kiművelnünk és önfegyelmezésre nevelnünk a képzeletünket, megtanulva így, bátran szembenézni mindazzal, ami benne felbukkan. Az olyan ember, aki az önfegyelem segítségével hozzá szoktatta a képzeletét, hogy százszázalékosan csak pozitív képzeteket alkosson és tartalmazzon, vagyis akinek sikerült teljesen neheztelés, harag, gyűlölet, félelem, szorongás és rombolás- mentessé, illetve áltatás- és korrupciómentessé tenni a képzeletét, az csakis az ő spirituális fejlődési programjának megfelelő megvalósulási formákat fog magához vonzani: egészséget, szeretetet, anyagi áldást, valamint az önkifejeződési lehetőségeit biztosító legjobb lehetőségeit.
Annak érdekében, hogy mindezt teljes mértékben megérthessük, vizsgáljuk meg az Imagináció természetét és tulajdonságait.
Az imagináció a racionális tudat megjelenését megelőző spirituális állapot. Ezért a képzeteket (életképeket, jövőképeket, vágyképeket) alkotó képzelet a tudatnak egy szabályozó és azt befolyásoló - működtető spirituális erőrendszere, egy olyan egyetemes és ugyanakkor személyes mentális (teremtő, materializáló) erőforrás, amely külön választja és energiával feltöltve felerősíti napról napra, óráról órára és percről percre, azokat a gondolatképeket, amelyeket egy ember önkéntelenül alkot a környező világról, önmagáról, az életéről és a jövőjéről. Ezért, egy bizonyos idő után, az ember mindig találkozni fog a saját imaginációjának a megvalósulási formáival az ő közvetlen környezetében. Ahhoz, hogy képesek legyünk fegyelmezni és tudatosan működtetni az imaginációnkat, meg kell értenünk a gondolkozásunk és a képzeletünk természetét. A delphoi jósda falára azt írták a görög beavatottak, hogy Ismerd meg önmagad ahhoz, hogy megismerhesd Istent és ismerd meg Istent, hogy megismerhesd önmagad. Vagyis, mindaddig, amíg saját magunkat, a személyi struktúránkban létező és az általunk megnyilvánuló negatív és pozitív spirituális programokat igazából nem ismerjük, semmit nem tudhatunk meg a teremtő és a megváltó Istenről. És fordítva: mindaddig, amíg a bennünk (is) levő Teremtőről, valamint az Abszolútumnak a teremtővé válásáról, illetve az Abszolútumot megzavaró és a Teremtő létesülését - megjelenését kiprovokáló Lilith nevű abszolút sóvárgásról nem tudunk semmit, addig saját magunkat sem ismerhetjük meg.
Az embert alkotó (harmonikus és diszharmonikus) teremtő erőknek és karmikus sorsprogramoknak és az emberi elmének, illetve a teremtő képzeletnek a funkcióit három különálló természetű tulajdonságként észlelhetjük. A személyi tudatunknak e három különálló alapját és felszíni megnyilvánulási formáját:
1) a nappali éber tudatnak,
2) a tudattalannak (tudat alatti képzeletnek és teremtő elmének) és
3) a "tudatfeletti észlelésnek", vagyis a Felettes- Én befolyásának nevezzük.

1) A tudatunkat, vagyis a nappali Én-tudatot, ember észlelési képességnek is nevezzük és ez olyannak látja az életet, amilyennek az élet, a sors és a természet a felszínes, anyagi megnyilvánulásaiban tűnik. Így észleli a megfigyelő eszünk úgymond kívülről az anyagi korlátokat, a nehézséget, a halált, a szerencsétlenséget, a tragédiát, a betegséget, szegénységet és a szűkösséget és tévesen (!) eredeti oknak, „objektív” valóságnak látja ezt az élettelen, akarat nélküli és magatehetetlen anyagi tényvilágot. Az észlelő ész ezt az anyagi szűkősséget: a szükséget és a behatároltságot észleli és ezekkel a negatív, félelmet keltő képekkel, képzetekkel végzi az eszünk az ő „ésszerű” műveleteit, ezekből vonja le a következtetéseit, miközben e felszínes „valóság-képekkel”, vagyis a természeti (fizikai) határállapotok érdekes, izgató, kívánatos, vagy éppenséggel félelmetes tragikus látképeivel izgatja, provokálja és valósággal bombázza a tudattalant.

2) A tudattalan érzés- és képzeleti világunkat (a tudat alatti elmét) egyrészt egy akarat, irány és irányultság nélküli, könnyen befolyásolható, érzékeny mentális masszaként, vagy életteremtő spirituális, mentális és asztrális erőtérként képzelhetjük el. Olyannak mint a gőz és a vízár, a hőáramlás, vagy a mágneses tér, illetve a villanyáram, amely azt a gépet működteti, amelyhez hozzá csatolják, vagyis azt a gépezetet hozza mozgásba, amelyre rákapcsolják és a (materializáló) erejét ráirányítják. Másrészt, a tudattalan érzés- és képzeletvilágunk tartalmazza azokat az élettervünket jelentő negatív és pozitív spirituális programokat, amelyeket az anyai ági női őseink magukban mélyen elfojtva, nem éltek át tudatosan és ezért nem harmonizálták magukban, illetve nem egyenlítettek ki. A tudattalan karmikus programjainkat tartalmazó spirituális ősstruktúrák és rejtett teremtő energiák világa a képzeleti idea-dimenzióban található és azt befolyásolja, annak ellenére, hogy nincs önálló cselekvési képessége. Ezért ez, a karmikus programjainkon átütő, azokat is aktiváló, rejtett, de rendkívüli és kivédhetetlen energiákat tartalmazó ősi (Isteni) teremtő program, pontosan úgy hat és arra a lehetséges megvalósulásra irányul, amiképpen és amerre az ösztönöktől, az érzelmektől és az észlelt „objektív valóságtól” befolyásolt nappali képzeletünk működik. Jó esetben úgy, amiképp a tudatosan aktivált, a kiegyenlítődési sorsprogramunkat számon tartó felettes- Énünk-őt vezérli. Az önvezérlés nélküli (romboló és alkotó) tudattalan személyi sorsprogramjainkat is tartalmazó, spirituális struktúránknak e befolyásolható - teremtő természete miatt, bármit érez az ember és bármilyen gondolat-képet (képzetet) alkot magának a jövőjéről, a barátairól, a szeretteiről, vagy az ellenségeiről (tudatosan vagy öntudatlanul, de) bevésődik a tudattalan ősi energia-képek idea-masszájába, ahol ezek a képek megtelnek létesülő életerővel. Ebből a mentális masszából, ezek a tudatalatti képzetek határozott alakot öltenek, feltelnek teremtő erővel és így, az éteri dimenzióban is „megvalósulva”, idővel kikerülnek a fizikai - természeti életbe. Ott, a többi érzelmi, mentális és ideális impulzusok megvalósulási formáival együtt, vagyis a tudattalan teremtő-képzetek halmazának összeredményeként, különböző élet- és sorsesemények és különböző, negatív, vagy pozitív létkörülmények, találkozások, lehetőségek (negatív vagy pozitív lehetőségek és megvalósulások) és konfliktusok formájában, a legpontosabb részletességgel fognak megjelenni.
A mágikus természetű, tudattalan személyi képzeletnek erre a teremtői - megvalósítói erejére (morfogenetikus tulajdonságára) vonatkozó számtalan példával, esetleírással találkozhatunk. Egy hölgy például, még zsönge gyermekkorában mindig arról fantáziált, hogy ő özvegy. Ha tehette, feketébe öltözött, és egy hosszú fekete sálat kötött a nyakára. A környezetében élők nagyon jópofának, sőt még szellemesnek is találták, aminek hatására ő ezt az együgyű játékot még fiatal nő korában is folytatta. Idő teltével azonban férjhez ment egy olyan férfihez, akit nagyon szeretett. Nagyon röviddel a házasságkötés után, a férje csakugyan meghalt és a nő sok éven keresztül mind csak feketében járt és vigasztalhatatlanul gyászolt. Ugyanis, az özvegység állapotáról alkotott képzete, megvalósítandó programként beivódott az ő mágikus erejű tudattalan képzeletébe, és részben egy olyan férfit vonzott az életébe, aki, a benne munkálkodó életellenes programjait nem volt képes feloldani, tehát idő előtt meg kellett halnia. Másrészt ez a képzeletet aktiváló özvegyi program, átalakult életellenes és férjellenes programmá és, az adott pillanatban kifejtette hatását anélkül, hogy a „gazdájának” okozott tragédiára tekintettel lett volna. Persze, ahhoz, hogy az anyai ági női ősöktől öröklött karmikus program, vagyis, hogy a nő tudattalan képzeletvilágában már veleszületetten létező férj- és életellenes program, ki tudja fejteni a hatását, a rezonancia törvénye értelmében, olyan férfivel is kellett találkozzon, aki magában (tudattalanjában, aurájában) hordozta egyik lehetőségként a korai elhalálozást, mint például egy skorpió jellegű, gyökeres átalakulási és újjászületési törekvéseket igénylő sorsprogramot. De ez a skorpiói program nem ebbe a negatív kibontakozási – Hanem éppen fordítva: a megújulási, megújhodási és megerősödési! – irányba hatott volna, amennyiben nem éppen ezzel az ostoba gyászba-szerelmes nővel kötött volna házasságot, az illető férfi, hanem egy olyannal, aki az újjászületés és a pozitív átalakulás igényét ébreszti fel benne.

3. A felettes Én, tulajdonképpen a minden személyben létező isteni (egyetemes) megváltási igényt is magában hordozó léttudat és ez, egyben a tökéletes személyi megvalósulási és kiegyenlítődési képzeteknek (a megváltó lehetőség-ideáknak) is a helye. Itt található az a megváltódási idea-modell, amiről Platón beszélt. Ugyanis minden ember számára létezik a felettes én-jében egy feladatmegvalósulási és kiegyenlítődési életmodell, amiről sejtelme van és amelyet még el szeretne érni fiatal korában, vagy élete első felében, de, mivel már az iskolai oktatás és nevelés hatására a bűnbeesés pragmatikus képzetei (öncélú eredmény-, élvezet- és biztonsághajszoló életnyerés) logikája szerint gondolkozó környezete befolyása alá kerül, a legtöbb ember az idő teltével, lemond erről az ideális törekvésről. "Létezik egy olyan út, amelyet neked kell bejárnod és amit senki más nem járhat be rajtad kívül." Ez a személyi sors-program, vagyis ez az ideális űr, mint megvalósítható és megvalósítandó lehetőség, mint potencialitás (megvalósulási lehetőség), amely, mint a negatív karmikus meghatározottságoknak az ellentéte van jelen a spirituális struktúránkban. A személyi horoszkópokban és az Ascendensnek, de elsősorban a Sárkányfejnek a ház- és jegyhelyzete utal ennek a megvalósítandó modellnek a jellegére, szellemi színezetére. Az Ascendens és a Sárkányfej konstellációja által jelölt, hiányzó tulajdonságokként van jelen a sors-programunkban, mint elvárható, megszerzendő tulajdonság. Vagyis ez a megváltási sors-modell „pozitív de még hiányzó-információ-hordozó lehetőségként”, valósággal tátong a személyünkben (ebből ered az ember szellemi hiány-érzete) és a horoszkóp bolygóinak az Ascendenssel és a Sárkányfejjel alkotott pozitív fényszögeinek az alapján olvasható ki, vagyis az illető személynek un. lehetséges pozitív tulajdonságaira utaló jelekből látható, hogy milyen jellegű lehet ez a személyi megváltási modell. Valójában a Sárkányfarok és a Lilith által jelzett negatív adottságokból és az Ascendens és a Sárkányfej által jelzett megváltási program magvalósulási lehetőségéből áll az embernek az igazi sorsa (keresztje, életfeladata), amelyet áthat az a spirituális intelligencia, az őshívás, amely ott szunyókál kibontakozási lehetőségre vágyva, a saját lelki és szellemi igényeiben és a lelkiismeretében.
Az emberiség nagy többsége nem ismeri fel az egyetemes ember rendeltetésével egybekapcsolt személyi hivatását és olyasmikért harcol, küszködik aminek a valóságos értéke siralmasan kevés a befektetett - és így elpazarolt - szellemi, lelki és fizikai energiákhoz képest, valamint ahhoz képest, hogy milyen eredményeket érhetne el, amennyiben az ő sorsprogramja szerinti életútját járná és a céljai elérése érdekében, használná a mágikus erejű teremtő képzeletét. Arról nem is beszélve, hogy mi is történne vele abban az esetben, ha mindazt a dolgot és az álértéket létre is hozhatná és mindazt a zagyvaságot el is érhetné konkrétan, aminek megszerzéséért, eléréséért és megvalósításáért oly hatalmas erőbevetéssel küzd! Biztosak lehetünk abban, hogy még nagyobb kielégületlenséget és kiábrándultságot érezne és az öngyilkosságra hajló depressziós személyek által tapasztalt nyomasztó bűntudatnál is intenzívebb kétségbeesést és szorongást érezne, vagy pánikrohamai lennének. Ilyen hiábavaló célok kergetése nyomán megjelenő és kietlenségi érzések okozzák a modern betegségeket: a depressziót, a melankólia-kórt, a bulimiát és az anorexiát, valamint a racionálisan meg nem indokolható rombolási (gyilkolási) és önrombolási (öngyilkossági) készttetéseket.

Az élet játszmája című mágia-tan szerzőjét azzal a kéréssel kereste meg egyik női ismerőse, hogy mondja ki számára azt a képzeleti teremtő-energiákat mozgósító varázsigét, amely hozzásegítené őt ahhoz, hogy házasságot kössön azzal a férfival, akibe abban az időszakban a hölgy éppen nagyon szerelmes volt. (Nevezzük e fiatalembert Jánosnak.). A Mester azt válaszolta, hogy ilyet ő nem tesz, mert ez nem lenne más, mint a Teremtés (Mágia) Törvényének a közönséges megerőszakolása, ellenben igényelheti mágikus úton az ismerőse számára azt, hogy közelebbről találkozhasson azzal a férfival, akivel az spirituális értékű összhangban, illetve kreatívan, dinamikus viszonyban és szellemi kiegyenlítettségben élhet. A hölgy tájékozatlanságából eredő kétségbeesettségét látva, a Mester mindehhez még hozzáfűzte azt is, hogy amennyiben János az a férfi, aki a nő számára adatott a sorsa (személyi programja) által, nem veszítheti el Jánost, hanem meg fogja kapni. Amennyiben viszont nem János a karmája szerint neki megfelelő („a számára rendelt”) párja, akkor viszont János helyett jelentkezzen nála hamarosan az a férfi, aki a Gondviselés által kijelöltetett számára az Egyetemes Törvények alapján (a rezonancia, a polaritás, a fejlődés, a karma és a kiegyenlítődés törvénye alapján).
Így is történt, és a mágikus imával nyomatékosított misztikus igénylés után, annak ellenére hogy a nő több ízben találkozott Jánossal, semmi olyan lelki mozzanat nem jött létre közöttük, amely a kapcsolatuknak mélyebb tartalmat adhatott volna. Telt-múlt az idő és egyik este a nő felhívta a misztikus mestert azzal a hírrel, hogy az utóbbi időben már nem találja Jánost olyan vonzónak. A Mester türelemre és kitartásra intette őt, megjegyezvén azt is, hogy spirituálisan talán még sem János az ő számára megfelelő férfi. És csakugyan, nemsokára a nő találkozott egy másik férfival, aki azonnal szerelmes lett belé azt állítván, hogy a hölgy egyenesen az ő női ideálját testesíti meg. Sőt, nagy meglepetésére, ez a férfi, olyasmiket mondott állandóan a Mester ismerősének, amiket az korábban Jánostól szeretett volna hallani. Természetesen a hölgy is szerelmes lett e férfibe nemsokára és a továbbiakban már egyáltalán nem izgatta János személye. Ebben az esetben, azzal a jelenséggel találkozunk, amikor egy tévképzetekkel összevegyült, negatív ösztöni vágyakozás nyomában létrejött igény kicserélődött egy, az isteni törvények alapján megfogalmazott (alkotott) igényléssel és ezáltal nem történt semmi zavar, nem jött létre semmiféle veszteség, vagy fölösleges (ostoba) áldozat.
Jézus megmondta: "Keressétek mindenek előtt(!) Istennek Országát, és az Isten igazságát - Vagyis: ismerjétek meg és tartsátok be a szellemi világ törvényeit! - és mindazt, amit kerestek, meg fogjátok kapni ráadásul." Ez az Istennek Országa, amiről Jézus beszél, a harmonikus megvalósítások és kiegyenlítődések, illetve a teremtett létezést és az életet létrehozó teremtőerőknek és isteni (mennyei) Ideáknak a síkja (dimenziója), amellyel kapcsolatban van a hetedik (kheterikus) auratestűnk. Az itt található személyi ősideák biztosítják a formai és energetikai terv-alapot, a tudatfeletti Énünkben létező személyi program megváltódási és önmegváltói sorsprogram anyagi kapcsolódási lehetőségeit és kedvező körülményeit. Ennek a mágikus idea-erőtérnek (A személyes mennyei országunk kormányának) az aktiválása viszont nem megy egyik napról a másikra. Csak amennyiben teljesen felvállaljuk a személyi horoszkópunkból kiolvasható gyakorlati életfeladatainkat, amennyiben nem hárítjuk másokra és a mások szeszélyes jóindulatára a kilátástalan problémáink és élethelyzeteink megoldását, amennyiben nem érzelgősködünk és nem gyűlölködünk, nem irigykedünk, és nem neheztelünk, vagy haragszunk másokra, és amennyiben nem áltatjuk sem önmagunkat, sem nem akarunk manipulálni másokat, csak akkor materializálódnak, a megfelelő és fegyelmezett képzetalkotásaink hatására, a pozitív életkörülmények. Akkor láthatjuk meg az Isten országát, amikor megértjük az isteni igazság: a megváltás ránk vonatkozó szükségeit. („Boldogok a tiszta szívűek, mert megláthatják Istent.” - Boldogok az igazság szelleme szerint kiegyenlítődni vágyó, a mindent mindig a rendeltetés alaplogikája szerint megérteni - feldolgozni és elengedni, megbocsátani képes, megtisztított és fegyelmezett képzeletű emberek, mert meglátják sorsukban az Isteni igazság szellemét és felfedezik személyükben az isteni kiegyenlítődési és teremtői képességet (az Isteni boldogságot). „Azt mondom néktek, ha nem lesztek olyanok mint a gyermekek, nem juttok be a mennyek országába.” Jézus itt nem infantilis naivitásra, hanem igazság-kutató, hívő gyermeki kíváncsiságra és jóindulatra, jóakaratra gondolt.
Jézus arra is felhívta a figyelmünket, hogy a hangosan és határozottan kimondott szavainknak igen nagy szerepük van a sorsunk alakulásában. "A te szavaid által igazodsz meg és a te szavaid által leszel elítélve." Az emberiség nagy része egyebet sem tesz mint, hogy a negatív képzeletével és hitetlenkedő szavaival beidézi saját magának a rengeteg betegséget, a sok szerencsétlenséget és a nyomorúságot, mert téves, zavaros és kárt idéző kifejezéseket használ és káromló indulatszavakkal cifrázza beszédét folyamatosan, csak azért hogy valami érdekes izgalmas és hatásos dolgot mondjon. Ha jól odafigyelünk erre is, számtalan példát találunk, nem csak a közvetlen környezetünkben, hanem az un. művészi alkotásokban is. Kiváltképpen az un. hatásos, a tragikus és szerencsétlen állapotokat és helyzeteket kiváló művészi érzékletességgel ecsetelő és ábrázoló irodalmi, képzőművészi és filmipari remekművek bővelkednek a betegségeket, végzetes baleseteket és szörnyű tragédiákat mentálisan beidézni képes negatív szuggesztiókban. Nagy önfegyelemre van szükségünk ahhoz, hogy ne kerüljünk ezeknek, a neveltetésünk során a tudattalanunkba vésődött, jól hangzó és izgalmas képi benyomásokat keltő negatív szuggesztióknak a hatása alá és ahhoz, hogy egy pillanatig se hagyjuk befolyásolni ezek által, a művészinek nevezett alkotások által, a gondolkozásunkat és a képzeletünket! De maradjunk a köznapi példák szintjén: Egy vagyonos asszony, akinek terhére kezdett válni vagyonának kezelése, azt kezdte mondogatni, hogy nagyon kimerült és beteg annyi dolog számontartásától, és végre gondoktól mentesen, egyetlen ládában szeretne élni. Egy idő múlva tényleg annyira elszegényedett, hogy egy kis kamrácskában élt és itt minden személyes holmija elfért egy ládában. És mindezek után még ő panaszkodott a sorsával szemben, azt hajtogatva, hogy milyen szerencsétlen ő, mert "Odajutottam, hogy egy ládában éljek.", miközben eszébe nem jutott volna, hogy ő volt az, aki a teremtő képzeletét aktiváló, felelőtlen jóslataival beidézte magának a nyomort, a szerencsétlenséget és a szegénységet. Azt, a helyzetet tehát, amelyet azoknak a képzeteknek a révén idézett be, amelyek az általa használt szavakhoz kötődtek. Így nyomorában annak „ihatta a levét” amit a szavai által befolyásolt képzelete megvalósított, amit az ő, tudatlanságból kimondott, hatásvadászó szavainak a következtében az ő életében és sorsában beteljesülhetett.
A tudatalatti képzelői képességünk, egy olyan cél- és minőség nélküli mágikus (teremtő) őserő amely egy - az egyben végrehajtja az imagináció (képzelet) által belevésett vágyakat, a szülőktől és az ősöktől örökölt karmikus és az abszolút kiegyenlítődési sors-programokkal összhangban. Ez, a tudattalan képzeletünk mély rétegeiben rejlő semleges teremtőerő, nem rendelkezik sem kritikai, sem humorérzékkel és ezért sokszor van úgy, hogy az érdekesség-keltés kedvéért, vagy a viccből kimondott szavaink végzetszerűen valóra válnak (materializálódnak) és anyagi szűkősséget és nyomorúságos élethelyzeteket idéznek elő, amennyiben e szavak az örökölt szellemi programjaink között a megfelelő információkat tartalmazó negatív elemekhez kapcsolódnak. A kimondott szó-képek mágikus erejükkel aktiválhatják a tudattalan képzeletvilágunkba vésett negatív, vagy pozitív programokat és az ilyen negatív, vagy pozitív energiákat tartalmazó, örökölt spirituális programokat, illetve a karmikus, vagy az abszolút képzelőerőnket.
Egy másik példa: ugyancsak egy gazdag asszony, aki rengeteg pénzzel rendelkezett, azzal viccelődött gyakran, hogy ő készül beköltözni a szegények menhelyére. Néhány év elteltével csakugyan elszegényedett, mivel e rossz vicceivel valósággal bepácolta tudatalattiját a szegénység, a hiány és a korlátozások gondolat-képével, képzeteivel.
Az én, Skorpió jegyében született, tehát erős negatív mentális megvalósító képességgel (idéző erővel) rendelkező édesanyámnak is állandóan a lehetséges veszteségek és balul kiütő lehetőségek jutottak eszébe leghamarabb minden új dologgal kapcsolatban és így élete is a sorozatos veszteségek és a kudarcok és a nehéz sorshelyzetek halmazává vált, mindannak ellenére, hogy erről megpróbáltam leszoktatni, állandóan rámutatva, hogy melyik és milyen fajta gondolatával, félelmével idézte be azt a baját és azt a nehézségét (betegséget), amelytől éppen szenvedett, és ami miatt panaszkodott. Mivel én is a Skorpió jegyében születtem, erős önkéntelen mágikus befolyást gyakorolt a tudattalan érzésvilágomra gyermekkoromban és életem első, számomra döntően fontos szakaszában, vagyis akkor, amikor még nem rendelkeztem semmiféle metafizikai ismerettel és megfelelő szellemi tudatossággal, nekem is rengeteg betegséget és fölösleges sors-problémát okozott édesanyám a patetikus szavai által is erősített, több éven át fenntartott és ismételgetett negatív képzelgéseivel. Például egyre azt hajtogatta gyermekkoromban, amikor egy - egy gyengébb jegyet vittem haza az iskolából, vagy amikor valami „rosszat tettem”, hogy "Látom a sötét jövődet". És csakugyan, egész fiatal korom csupa nyomasztó, sötét problémák között telt el, mivelhogy, az ily módon a rosszat elkerülni akaró édesanyám aktiválta a tőle és az ő édesanyjától a generációkat össze kötő spirituális memória révén az átörökölt negatív képzelőerőmet. Ezáltal, csupa jóindulatból, rengeteg nehézséget, sikertelenséget, bajt és szenvedést idézett be az én életembe is, csupa anyai szeretetből és féltő aggodalomból... De érettebb felnőtt koromban is rengeteg tervemet bontotta szét és tette tönkre hitetlenkedésével, kishitű aggodalmával, mindaddig, amíg teljesen külön nem költöztem tőle és még csak a közös étkezések alkalmát is elkerültem, hogy ne legyen lehetőségem őt tájékoztatni folyó ügyeimről. Sőt, az életbevágóan fontos döntéseimet és terveimet mindaddig eltitkoltam előle, amíg meg nem valósultak. Később viszont ugyanezt kellett tapasztalnom az ugyancsak kishitű életfilozófiák szerint nevelt feleségem önkéntelen romboló és sorsrontó képzeleti tevékenységével kapcsolatosan, akitől már nem költözhettem el, és nem volt amit tennem mást, mint hosszas racionális rávezetések segítségével, és amikor ez nem használt – És nagyon sokszor és igen sokáig, ez nem igazán használt! - keserves veszekedések árán, meg kíséreltem felébreszteni és visszaigazítani a képzeletvilágát a horoszkópjából kiolvasható, pozitív sorsprogramjához.
Szerencsére a Mágia, vagyis a Teremtés Törvénye, a Polaritás törvényének megfelelően és annak hatására, mind a két irányban hat. Ezért bármely hátrányos, negatív helyzetet, a tudattalan kitartó pozitív befolyásolásával át lehet változtatni bőség-hozó, egészséget és nyugalmas élethelyzetet idéző sorsállapottá. Ezért én is addig törekedtem arra, hogy a teremtő képzeletem aktiválása által átalakítsam a saját életemet és a családom életét is, egy anyagi gondoktól, illetve anyagi nehézségektől, feszültségektől betegségektől, balesetektől és személyi ellenségeskedésektől terhelt életből, egy normális, derűvel, szeretettel, jó kedéllyel, egészséggel, hittel, bizalommal, pozitív megvalósításokkal (áldással) telt és éber tudatossággal folytatott értelmes és kreatív életté, amíg az részben sikerült is, és amikor egyértelművé vált elsősorban a saját maga számára az, hogy a feleségem nem képes ugyanakkora mértékben pozitív képzetekkel feltölteni a saját tudatát és ez által a tudattalan képzeletvilágát, amely ily módon szembekerült az én, megváltódási – boldogsági logika szerint működő, pozitív életszemléletemmel, olyan helyzetet teremtett és olyan ambíciókat kezdett táplálni, amelyek által egyszerűen arra kényszerült, hogy elhagyja a családot. Ő ugyanis a folytonos elégedetlenkedéseivel és türelmetlenkedéseivel inkább negatív képzeteket alkotott és még rám is haragudott mikor önkéntelenül, mikor tudatosan azért, mert nem gazdagodtunk elég gyorsan, ahhoz képest, hogy ő milyen ritmusban szerette volna azt, és így, egy spirituális ördögi kört alkotott: rossz kedvében negatívan képzelődött spirituálisan, ami miatt az én képzelet-világom áldás-hozó megvalósítási törekvéseit is akadályozta, illetve vissza húzta, ami miatt csak rész-eredményeket tudtam – tudtunk elérni és viszont, amiatt, a lassú pozitív körülmény változás miatt negatív képzeteket táplált magában, mind a saját sorsával, mind az én személyemmel kapcsolatosan. Mihelyt távozott a családunkból, a velem maradt három nagyobb gyermekkel, nem hogy nem ismertük többé az anyagi szűkösséget, hanem egyre gazdagabbá váltunk. Ráadásul a betegség is sokkal ritkábban ütötte fel a fejét közöttünk, mint amíg velünk volt a „családanya”.
Egy asszony jelentkezett a fentebb említett, a New-Yorkban élő Mesternél kétségbe esetten, hogy már csak egy igen kevés pénze maradt és nem tudja, mi lesz vele a jövőben? Amaz meg így válaszolt: "Az Isten megáldja és megsokszorozza neked azt az összeget, ahogy Jézus is megsokszorozta a kenyeret és a halakat. Mert ő kinyilvánította, hogy minden embernek születésétől fogva meg adatott a képessége az áldás megidézésére, a gyógyulásra, és a bőség létrehozására." Mindez csupán önfegyelem kérdése. ("Ne csodálkozzatok, mert nálam is nagyobb csodákat fogtok létrehozni az Én nevemben.") Erre a hölgy megkérdezte a Mestert, hogy mit kell tegyen? "Használd képzeletedet és az ötleteidet! Van-e valami ötleted, vágyad arra, hogy tégy valami olyasmit, ami teljesen ellentmond annak, amit a józan eszed sugall ebben a szorult helyzetedben?” - Az intuíció azt jelenti, hogy "belülről vezérelt" és a szellemi felszabadulás útján ez a legbiztosabb vezetője azoknak az embernek, akiknek az Uránuszuk jól fényszögelt, vagy legalább a Neptunuszuk pozitív fényszöget alkot a Jupiterrel, vagy a Merkúrral a horoszkópban. Ez a Tudatfeletti vezető, a határtalan Teremtő (mágikus) intelligencia székhelye, amit az Uránusz és a Neptunusz képvisel a személyi horoszkópban. - A nő azt válaszolta, hogy ez egészen furcsa, mert neki mintha ahhoz lenne kedve, hogy haza utazzon a szüleihez, annak ellenére, hogy ennek, az ő mostani helyzetében, semmi értelmét nem látja. Az ő családja egy távoli, szegényes, kisvárosban élt és a racionális tudata inkább arra késztette, hogy maradjon New-Yorkban valamiféle megélhetési lehetőséget keresni. A Mester azt válaszolta erre, hogy utazzon haza és ne hagyjon figyelmen kívül semmilyen inspirációt és ha teheti, ismételgesse magában a következő mondatot: "Határtalan Isteni Szellem, nyiss utat nekem az Áldás, a Szeretet, az Egészség és a Nyugalom Forrásához. Én egy ellenállhatatlan mágnes-lény vagyok mindazon anyagi eszközök, anyagi javak, pozitív élethelyzetek és mindazon szellemi szabadságot jelentő tárgyi ismeret és személyi ismeretségek számára, amelyek a megváltódási sorsprogramom beteljesítésének a szellemében engem megilletnek." A szorult anyagi helyzetbe került asszony, mihelyt hazaérkezett, azonnal hozzáfogott a varázsmondat ismételgetéséhez. Nemsokára látogatóba hívta az egyik ismerőse, ahol találkozott a család régi barátjával, akinek közvetítésével, a csodával határos módon egy igen jelentős pénzösszeghez jutott a Mestertől tanult mondat reményteljes és ismételt kimondása következtében.
Az ember útjában állandóan ott áll a bőség, de ez nem nyilvánulhat meg csak a kinyilvánított vágy, a kimondott szó és az állandóan gyakorolt (átélt) hit hatására. Jézus világosan rámutatott, hogy az ember kell megtegye az első lépést: "Kérjetek és adatik nektek, Keressetek és találni fogtok, Kopogtassatok és megnyittatik nektek!" és: „Munkálkodjatok, mert a ti Atyátok is munkálkodik.” (Munkáltassátok a teremtő képzeleteteket, mivel az Isteni képzelet is állandóan teremti a világegyetemet.) A baj csak az, hogy az ember a szellemi megismerési folyamatokat, a szellemi, kép és képzet alkotói munkálkodást összetévesztette és felcserélte a robotolással, majd a tudományos és a technikai - gazdasági tevékenykedéssel, amivel félig már tönkre tette a földi természetet. Az Egyetemes Teremtői Értelem, vagyis a bennünk levő és rajtunk keresztül (is) megnyilvánuló, személyes mágikus teremtői képesség készen áll mindig arra, hogy a személy határozottan kifejtett, képileg és hangos szóval is megjelenített vágyait beteljesítse, attól függetlenül, hogy ezek a vágyak mennyire nagyok, kicsik, logikusak, vagy irracionálisak, harmonikusak, vagy diszharmonikusak. Minden vágy tulajdonképpen egy energia-impulzus, amely még nincs általunk tudatosítva. A legtöbb alkalommal csodálkozunk és meg vagyunk döbbenve, amikor egy-egy nagyobb vágyunk csodaszerűen megvalósul majdnem azonnal. Az ember és az ő legmagasabb ideális vágyai között nem áll más, mint az ő tompa ésszerűsége, az erőszakos ambíciója, türelmetlensége, félelme, kishitűsége és kételkedése. Vagyis a hitetlensége. Amikor az ember félelem és szorongás nélkül, haragos és ellenséges gondolatoktól és érzésektől mentesen, vagyis türelmesen (bizalommal és fegyelmezetten, de lazán) működteti a hitét és azáltal képzeleg, bármilyen vágya, teljesül. A félelem, a türelmetlenség miatti agresszivitás és a belőle eredő bizalmatlanság az egyetlen ellensége az embernek. Ezért a félelmet, a teremtéssel szembeni bizalmatlanságot és a türelmetlenséget valósággal ki kell irtanunk a tudatunkból és tudattalanunkból tudatos munkálkodás és szellemi erőfeszítések árán. Ehhez azonban fel kell fedeznünk, be kell látnunk és meg kell neveznünk a félelmeink igazi okait: a kudarctól és az anyagi veszteségtől való félelmet, az anyagi szűkösségtől és a betegségtől való félelmet, az erőfeszítésektől, a munkától és a szenvedéstől való félelmet, az öncélú élvezetekről való lemaradástól való félelmet. Be kell ismernünk és a tudattalanunk pozitív befolyásolása által, helyre kell állítanunk az isteni kiegyenlítődésben (az isteni igazságban) és az arányosságban megingott bizalmunkat. Még a félelemtől való félelmünket is be kell ismernünk magunknak, ahhoz, hogy pozitív képzeteink segítségével megszabaduljunk a szorongató és megvalósítás-bomlasztó gondolatainktól: a negatív sors-képzeteinktől.
Jézus így szólt a tanítványaihoz: "Mitől féltek, ti kicsinyhitűek?!" Ezért át kell alakítanunk a félelmeinket spirituális ismeretté, vagyis át kell alakítanunk hit-képzeletté kicsinyes, negatív szuggesztiókkal már gyermek korunkban, a neveltetésünk és a tanítatásunk során megfertőzött élet-képzeletünket. Ugyanis a félelem is egy mágikus idéző erővel bíró, negatív előjelű hit, és a félelem által létrehozott éles képzetek a megfordított hitünk által létrehozott sorsprogramok elemi alapjai, vagyis a rosszban, a gonoszban, a tragédiában és a szerencsétlenségben való hitünk sorsrontó energiái, a pozitív megvalósításokban való hittel ellentétben. Az élet egyik értelme az is, hogy megtanuljuk tisztán látni a harmonikus kibontakozás és a kiegyenlítődés felé vezető lehetőségeket, és ennek a látásnak az alapján átalakítsuk az összes negatív mentális képzetünket pozitív képzetekké. Ezt viszont a tudattalannak a pozitív képzetekkel való, tudatos feltöltésével érhetjük el.
A metafizikus mestereknek sikerül teljesen kitörülni személyes tudattalanjából a félelmet a következő mantrát ismételve teljes meggyőződéssel: "Az, az életkörülmény és sorsesemény, miért te, az éberséged birtokában, igaz lelkiismereteddel és józan belátásoddal megharagudhatnál a Teremtőre, soha nem fog megtörténni." Ezekkel a szavakkal valósággal felszántották és bevetették a tudattalanjuk mentális részét ("passzív eszüket") és tökéletesen hisznek abban, hogy csak és csakis a harmóniát előidéző pozitív dolgok (események) hatolhatnak be az életükbe és ezért mindaz, amivel ők kapcsolatba kerülhetnek, csakis az Isteni Rend és Harmónia törvénye szellemében tud megnyilvánulni. Ők teljes lényükkel hiszik és tapasztalják ugyanis, hogy a tudatalatti ész az ember akaratának az alárendelt hűséges szolgálója. De azt is tudják, hogy óvatosan kell bánni a teremtő tudattalan szubsztanciával azért, hogy amikor befolyásoljuk, csakis pontos és határozott parancsokat küldjünk hozzá.

Az embernek mindig van egy figyelmes hallgatója (sőt: "lehallgatója"!) a saját tudattalanjában, illetve a saját személyében. Ez az éberen és szolgálatkészen figyelő szellem nem más mint az ő lényében (is) lakozó, és az őt fenntartó és éltető mágikus teremtői és megváltói hatalom, az abszolút lét. Minden tudatos és tudattalan vágya és gondolata, minden szava bevésődik oda, hogy később megjelenjen a külvilágban döbbenetes részletességgel és pontossággal. Az ember viszont nem képes felismerni ezeket az önkéntelenül és öntudatlanul létrehozott alkotásait, pontosan az önmagáról alkotott hamis képe miatt, mivel a legtöbbször letagadja (lehazudja) még saját maga előtt is az ellenséges lét-alapállásában és rejtett agresszivitásában (félelmeiben és másokkal szembeni ambícióiban) gyökerező rengeteg negatív képzetet és romboló mentális szuggesztiót tartalmazó, ellenséges és rosszhiszemű (hitetlen, kishitű) képzelgéseit, gondolatait, szavait és vágyait.
A tudattalan eszünk olyan mint egy nagyon finom és érzékeny magnetofonszalag, amelyre viszont, nem csak a jól előkészített és helyesen kiejtett szavaink, mondataink rögzítődnek! Minden egyes fél hang, minden hanglejtés, hanghordozás, megbicsaklás, habozás és bizonytalankodás a szalagra kerül! Ugyanúgy mintha az utcán hangfelvételt készítene egy énekes és közben prüsszögne, köhögne és krákogna, vagy vizet inna, sőt: a járókelőkkel is vitatkozna és veszekedne, hogy őt ne zavarják az éneklésben, és így, nem csak a harmonikus éneklés rögzítődne a szalagra, hanem a krákogás, a torokköszörülés, a prüsszögés, és a köhögés, sőt: a veszekedések és az utca háttérzaja is. Ha a hasonlatnál maradunk, és elképzeljük, hogy ezek, a harmonikus ének mellé rögzült hangok (hang-információk) ugyanúgy telve mágikus teremtő erővel, és ennek megfelelően ugyanúgy kifejtik a hatásukat, könnyen el tudjuk képzelni, hogy miért olyan a sorsunk, amilyen. Ezért kell tudatos alapossággal felülvizsgálni és meghaladni minden hibás (a teremtés és a megváltás logikájával ellenkező) mentalitásunkat, és a tudattalanunkban létező összes olyan régi hibás felvételeinket (képi és fogalmi-információkat), amelyek bevésődtek a tudattalan eszünkbe és képzeletünkbe a korábban átélt korrupt és zavaros képzelgéseink folytán és a felelőtlenül ismételgetett negatív szuggesztiókat tartalmazó szavaink hatására. És amelyeknek a megvalósulása - materializálódása - a jelenben (is), mindig folyamatban van. De ez még nem elég! Mert ugyanakkor be is kell helyettesítenünk a korábbi negatív "felvételeket" új, pontos és pozitív felvételekkel. Ezért jót tesz például, ha hangosan, teljes meggyőződéssel mondjuk a következőket:
"MOST BEZÚZOM, LEBONTOM ÉS KIVETEM TUDATTALANOMBÓL, A HANGOSAN KIMONDOTT SZAVAM ÁLTAL AZ ÖSSZES KORÁBBI, NEGATIV PROGRAMJAIMAT. EZEKNEK FEL KELL BOMLANIUK ÉS AZ ŐKET ALKOTÓ KÉPZELETI ÉS GONDOLATI ELEMEKNEK VISSZA KELL HULLANIUK A NEMLÉT HOMOKHALMAZÁBA, MIVEL A LILITH ÉS A SÁRKÁNYFAROK ÁLTAL JELZETT ÖSZTÖNI KÉSZTETÉSEIM HATÁSÁRA JÖTTEK ELÉ A TÉVESEN HANGOLT, ELLENSÉGES ÉS ZAVAROS KÉPZELETEM ÁLTAL. Ezentúl CSAK Bőségről, áldásról, boldogságról és sikerekről szóló TÖKÉLETES életprogramokat KÉSZÍTEK A BENNEM LEVŐ KRISZTUS ÁLTAL. OLYAN FELVÉTELEKET, AMELYEK 1) A BŐSÉGET, 2) AZ EGÉSZSÉGET, 3) A SZERETETET, 4) AZ ERŐT ÉS 5) A TÖKÉLETES sorsbeteljesítési és megváltódási LEHETŐSÉG körülményeit IDÉZIK MEG ÉS HOZZÁK LÉTRE AZ ÉLETEMBEN.” - Ez az élet teljességének a négy ALAPELEMÉBŐL LÉTREJÖVŐ KVINTA ESSZENCIÁJA. Ez az élet alapja, ami az Atya és az Anya, valamint az ők kiegyenlítődéséből származó Fiú isteni hármas egysége logikáját folytatva, teremti újjá folytonosan a világot és a természetet. Vagyis ez az életünk "örök tiszta forrása". A megváltás a nagy mű, az a misztikus NAGY ARKÁNUM, amelynek tökéletes elkészítési lehetőségét Jézus felmutatta és megtanította. Ebben az értelemben egészen más jelentést kap az a tanítványi kinyilatkoztatás, amikor Jézus keresztre feszített testét elhagyta a lelke, hogy "ELVÉGEZTETETT". Vagyis, hogy a megváltás nagy művének, a személyes és ez által az egyetemes megváltás spirituális alapjainak a lerakása megtörtént a földön.
És ez így van még akkor is, ha a magát kereszténynek valló, de alapjában hitetlen vallásos ember, még mindig annál az élvezetet okozó, patetikus drámai értelmezésnél tart, ami szerint Jézus valami olyasmit csinált, amihez nekünk, "földi halandóknak" személy szerint, vagyis felelősségtudatunk és szabad akaratunk szerint, semmi közünk nincsen. Az ember nem akarja elfogadni az Isten fiától, vagyis saját magától e természetes ajándékot és nem akar hinni már, csak az azonnal használható és kézzel tapintható, "tárgyi bizonyítékokban". Sajnos az ember nem ébredt fel még a korrupt (zavaros) képzelete által előidézett sok ezer éves kábulatából, a bűnbeesésnek nevezett anyagi spekuláció betegségéből, az ésszerű boldogság tévképzetéből és a boldogságot hozó eszeveszett tevékenységbe, a tudományba és a tökéletes társadalmi organizációba vetett hitéből. Ezért nem ismeri fel a Szó Mágikus Erejét, vagyis Az ige Hatalmát. Ez az ember mindig lemarad a saját idejéről. "A boldog élet és a nyomorúság is, egyaránt ott rejtőzik a te szavaid hatalmában." „A te szavaid által igazodhatsz meg és a te szavaid által lehetsz elveszejtve.”

II. fejezet

A SZÜKSÉG ÉS A BŐSÉG, ILLETVE A KIEGYENLITÖDÉS TÖRVÉNYE

"A mindenhatóság lesz a te védelmed és arany terméseid lesznek." ( - Az általad is megismerhető és általad átélt egyetemes törvények szerinti képzeletvilágod fog az ártalmaktól megvédeni…) "Akinek van, annak adatik." „Keressetek és találni fogtok, kérjetek és adatik nektek, kopogtassatok és beengednek.” Az evangélium legfőbb üzenete, az hogy AZ ISTENI ÖNTUDAT AZ EMBER IGAZI VAGYONA és, hogy az ember képes felszabadítani a szavai által mindazokat, az anyagi javakat, emberi viszonyokat, helyzeteket és igazságokat, amelyek őt illetik az ő isteni (kauzális születési) jogának az alapján. De ahhoz, hogy az áldás-felszabadítás teljes mértékben és harmonikus formában történjen meg, elengedhetetlen az, hogy logikusan is meg legyen győződve arról, hogy ő jogszerűen akar elérni valamit, vagyis: tökéletesen kell hinnie a saját kinyilatkoztatott szavának a varázs-erejében: „Legyen világosság.”. Jézus mondja: "Az én szavaim nem fognak a semmibe veszni, hanem beteljesítik azt amit kell ott, ahová küldve vannak." A hittel kimondott szavak és a határozottan végig követett gondolat-képek, mágikus erőt képeznek és ezért állandóan alakítják az ember életének eseményeit, módosítják az aurája erő-terét és ezzel a fizikai szervezete sejt-struktúráit.
„Hiszek a teremtő erőmben, hiszek az én küldetésemben és hiszek a szavaim fényhozó és szeretet-áramoltató varázs-hatalmában.”
Mindezt megint csak egy banális példával lehet a legjobban illusztrálni:
A Mesterhez segítségért fordult egy olyan asszony, akit rövid határidőn belül ki akartak lakoltatni, ha nem fizeti ki a megemelt lakbérének hátralékát. Ő nem tudta elképzelni, hogyan szerezhetné be a szükséges összeget és ezért kétségbe volt esve. A Mester felvilágosította, hogy neki is, mint minden embernek, az Isteni öntudata és az öntudat által irányított mágikus erejű teremtő-képzelete az igazi vagyona, és ezért, ez a vagyon nem fogyhat el soha. Ezután kimondta hangosan a megfelelő "varázsigéket". Vagyis előre megköszönte, hogy a hozzá forduló nő meg fogja kapni a szükséges pénzt az egyedül igazi és törvényes úton, a megfelelő időben. Azután a lelkére kötötte a nőnek, hogy ne habozzon tökéletesen bízni mindabban, amit ő mondott, és hogy ennek a bizalomnak a logikája szerint járjon el mindenben, amit azután tesz. A kilakoltatási határidő lejárt, de a megfelelő összeg nem jelent meg. A nő felhívta telefonon a Mestert és megkérdezte, hogy mi tévő legyen? A Mester azt válaszolta, hogy „Ma szombat van és ilyenkor nem szoktak kilakoltatást végrehajtani. Az ön kötelessége az, hogy úgy viselkedjen, mintha gazdag lenne, tökéletesen bízva abban, hogy a megfelelő összeg a megfelelő időben megjelenik majd és olyan formában, amilyenre ön még csak nem is gondolhat”. A hölgy arra kérte, hogy ebédeljen vele, hogy erősítse a hitében. A Mester amikor látta, hogy a hölgy félénken rendel a vendéglőben, figyelmeztette, hogy nem kell spórolnia, rendeljen csak nyugodtan egy bőséges ebédet és viselkedjen úgy, mint aki több ezer dollár birtokosa.
Ugyanis bármi, amit kérünk, ha hittel kérjük, a megfelelő időben megjelenik, bármilyen lehetetlennek tűnik is ez az adott körülmények tükrében. "Úgy kell tenned, mintha máris megkaptad volna". A nő másnap is felhívta a Mestert, hogy töltse vele a napot, mert egyedül elveszíti a hitét. "Nem lehet. - Hangzott a Mester határozott válasza. - Te isteni védelem alatt állsz és az Isten soha nincs késésben. " Este a nő néhány óra múlva újra felhívta a Mestert és igen felindultan közölte, hogy csoda történt vele a nap folyamán. A lakásába bezárkózva, mélyen töprengett a helyzetén, amikor csengettek az ajtaján. Szólt a házvezetőnőjének, hogy senkit ne engedjen be. Amaz, az utasításnak megfelelően cselekedett, de azért utána nézett az ablakból, hogy ki csengetett az ajtón? Meglátta, és mindjárt jelezte is, hogy a gazdaasszonya legkedveltebb rokona, "a fehér szakállú unokatestvére" volt az, aki csengetett. "Szóljon csak utána, azt hiszem jót fog rajtam ha beszélek vele." Kellemesen elbeszélgettek és a hölgy unokatestvére megkérdezte búcsúzáskor mintegy mellékesen, hogy miként áll a pénzügyeivel? „- Szűkségem lenne egy nagyobb összegre válaszolta ő, amire a kedves rokon azt válaszolta, hogy ő a következő hónap elején fog adni számára 3OOO dollárt. A hölgy nem akarta azzal megsérteni, hogy neki azonnal kell a pénz és nem tudta, hogy mi tévő legyen. Felhívta a Mestert, aki azt válaszolta, hogy maradjon nyugodt, mert a Szent Szellem soha nincs késésben. Még egyszer megköszönte előre, hogy a nő megkapja a szükséges időben a megfelelő összeget. Másnap a látogató unokatestvér felhívta telefonon a Mester ismerősét azzal a hírrel, hogy mindjárt át is utaltatja a számlájára a háromezer dollárt. A hölgy már aznap délután a pénz birtokába jutott és azonnal kifizethette a lakásbérlet hátralékát, megszabadulván a kilakoltatástól.
Ha valaki sikert kér és hiszi is azt, hogy egy, az anyagi logika által ugyan nem igazolt, de annál érvényesebb égi logika szemszögéből, neki sikere is kell, hogy legyen, sikert is fog idézni az életében! De ha sikert kér ugyan, de eközben kudarcra készül, akkor ennek megfelelően, kudarcot fog kapni, vagyis mindenki azt a helyzetet idézi be magának, amire spirituálisan fel van készülve. Egy másik személynek a története is tanulságos, aki szintén nem tudta megadni az adósságát és ismét csak a Mesterhez fordult segítségért. A Mester megtudta, hogy a férfi képzeletbeli magyarázkodással vesztegeti az idejét és az energiáját, azáltal hogy maga elé idézget egy olyan jövőbeni képet, amelyben ő azt magyarázza a hitelezőjének, hogy miért nem tudja megadni az adósságát, semlegesítvén ezáltal a Mester "varázsigéinek" hatását. Ugyanis ez az ember a magyarázkodások elképzelése helyett, azt kellett volna elképzelje, hogy ő maga fizeti vissza a megfelelő összeget és még azon felül neki is marad bőségesen pénze. A Bibliában érzékletes példázatot kapunk erre, a sivatagban bolyongó három királyról, akik miközben vizet kerestek maguk és a lovaik számára, Elizeus profétával találkoznak: "Nem fogtok szelet és esőt látni és mégis megtöltitek ezt a völgyet virágokkal." Az embernek rá kell készülnie és készenlétben kell tartania magát, hogy hittel és örömmel fogadja azt, amit a tudattalan képzelete teremtő erejétől kért, még akkor is amikor a leghalványabb logikus anyagi jel sem mutat arra, hogy amit kért, azt meg is fogja kapni.
Egy asszony lakást keresett pontosan akkor, amikor nagy lakáshiány volt egész New-Yorkban. A barátai azzal a negatív képzettel ugratták, hogy el kell majd adja a bútorait és szállodába kell költöznie. Ő emígy válaszolt: "Ne aggodalmaskodjatok miattam, én olyan istenember vagyok, aki tudja, hogy a teremtő képzelet az ő vagyona és meg fogom kapni a lakást." És ugyanakkor a következő mondatokkal töltötte fel a tudattalanját: "Határtalan Szellem, nyisd meg számomra az utat a megváltódási programomnak megfelelő otthonom felé." Ő tisztában volt azzal ugyanis, hogy létezik egy megfelelő válasz minden határozott és hitben gyökerező mentális kérés számára és, hogy ez a megfelelő válasz, a Megfelelés és Kiegyenlítődés Törvénye alapján, elsősorban a kauzális és a spirituális dimenziókban gyökerezik. Ezért ezeknek a válaszoknak a megvalósulása és kinyilvánítása nincs semmiféle fizikai, gazdasági, vagy szociális előfeltételhez - környezeti körülményhez kötve.(!) "Én, a Teremtő Úristennel együtt a többséget képezem állandóan." mondogatta magában. Miközben a spekulatív gondolkozása szintjén olyan gondolatok is gyötörték, hogy egyáltalán semmiféle lakást sem talál, ő szép bútorhuzatokat és ízléses tapétát válogatott és vásárolt az új lakásába. Így táplálta tudattalanját a megfelelő képzetekkel, úgy viselkedvén, mintha máris meglenne a lakása. És tényleg, nemsokára egy tökéletes lakáshoz jutott, annak ellenére, hogy azt előtte már több mint kétszázan igényelték. -A megvásárolt bútorhuzatok és a tapéta betöltötték a hit-aktiváló szerepüket.

A közvetlenül észlelt természeti folyamatokra alapozó pragmatikus logika szerint élő, tehát a felszínen látható körülmények és viszonyok tükrében gondolkozó köznapi "normális" embernek igen nehéz felemelkedni az egész teremtett világot létrehozó és azt kormányozó spirituális törvények magas fokú rezgési szintjére, az iskolában belé táplált „objektív valóság szerinti, tárgyszerű és tényszerű” gondolkodása miatt. A kishitűség képzetei, a kétkedő - kételkedő gondolatok és ellenséges képzetek, mint a mindent szétrágó termeszek és a hangyák nyüzsögnek a tudattalanunkban, és mindent szétbontanak. Ezek a kételkedő, bizalmatlan gondolatok azok az "ellenséges hadseregek", amiről a Biblia beszél, és amelyeket nekünk, az éberségünk segítségével le kell győznünk, és ki kell vetnünk a képzeletünkből, hogy ne zavarjanak minket. Ez a belénk sulykolt, objektív-félelmet hozó, ellentétes (siker-kudarc) gondolatokból, és főként ellenséges mentális képzetekből álló, személyes képzeleti és gondolati hadseregnek a léte és romboló tevékenysége ad magyarázatot arra, hogy miért olyan sűrű a megvalósításainkat megelőző sors-állapot, az úgynevezett "hajnalpírt megelőző sötétség". A Polaritás tőrvénye miatt ugyanis, egy-egy nagy megvalósításunkat, általában nyomasztó szükség-állapot és nagy (csaknem kétségbeesett) kételkedések előznek meg. Ilyenkor, a fizikai szűkség és a lelki kétségek óráiban, egy-egy magasrendű spirituális igazság kimondásával újból felébresztheted, felélesztheted és felerősítheted a tervezgetés és a reménykedés időszakában kialakított hitedet, az isteni tudásodat. Ennek segítségével a bizonytalanság által előidézett tévelygési- képzeteket kizárhatod mind a képzeletedből, mind az elmédből és erejüket érvénytelenítheted azáltal, hogy előre örvendsz és megköszönöd azt, hogy tényleg megkaptad azt, amit kértél.
"Mielőtt szólítanál, válaszolni fogok." Ez azt jelenti, hogy minden megfelelő eszköz, ami a szellemnek a fizikai síkba való behatolását előkészíti és elősegíti, és amely ezért az egyes ember gondolatvilágának az átszellemítését, illetve a benne rejlő Teremtői-képesség aktiválását és teljes kibontakozását is szolgálja, már teremtés hajnalán lehetőségként megadatott az ember számára és csak arra vár, hogy azt, az egyes ember felismerje és magához kéresse az életfeladatai betöltéséhez szükséges eszközöket. De az ember csak azt kaphatja meg, amit ő maga személyesen felismer és határozottan látja is, hogy azt meg fogja kapni! „Boldogok akik szomjazzák az igazságot, mert kielégítetnek.” – A szomjúság ugyanis a víz után, a víz létezésének az egyetemes tudatával keletkezett. Az archaikus korban a próféták kinyilatkoztatták az egy istenhitű népek tagjai számára, hogy az övék lesz minden föld (anyagi valóság), amit elképzelni, birtokolni és megművelni tudnak. (Persze, a hajdani kinyilatkoztatásokat vallásos dogmákként kezelő, a sirató falnál a „gonosz sors ellen” panaszkodó - neheztelő vallásos ortodox zsidóság, és azok szöges ellentétei: a tudományos-materialista szemléletű, liberális zsidók már nem értik e kinyilatkoztatások szellemi értelmét és ezért azokat használni sem tudják, illetve nem tudnak velük élni, csak sorsukért panaszkodni és a múltat vissza sírni, illetve kizárólag anyagi megvalósításokban és anyagi élvezeti lehetőségek fokozásában spekulálni, vagyis mindezzek segítségével vissza- élni.) Az aranykori kinyilatkoztatás viszont, minden hivő ember számára adatott, nem csak egyes kivételezett személyek, vagy kivételezett népek számára, úgy ahogy azt Jézus is tanította. Az ember ugyanis annak az anyagi, vagy sors-megvalósítási lehetőséget igényelheti csak mágikus úton, amit ő személyesen és határozottan meglát a mentális (noetikus) szemeivel a belső látomásaiban, és amit a hitével képes szubtilis energiával feltölteni és így beidézni annak a megvalósulását!
Minden nagy mű, minden nagy megvalósítás úgy lett áthozva a fizikai síkra, hogy az, aki áthozta, minden kezdeti kudarc ellenére fenntartotta e megvalósítások képzeteit és gondolat-képeit az ideális dimenzió szintjén (saját látomásaiban) még akkor is, ha a Polaritás tőrvénye hatására, a megvalósulás előtti időszakban gyakran, szűkségi - szegénységi, sikertelenségi képzetek és a kudarctól való félelem gyötörték. Izrael fiai, amikor elérkeztek az ígéret földjéhez (amikor még csak épp, hogy megvilágosodtak), elbizonytalanodtak és nem mertek oda belépni, mondván, hogy az teli van óriásokkal, akik mellett ők kis sáskáknak érzik magukat. Ez a bibliai történet metaforikusán fogalmazza meg azt, hogy a saját mágikus teremtő erejének a kibontakozási lehetőségét: a mennyek országát kereső ember is megilletődik és meghátrál a megvalósulás pillanatában és jön, hogy meghátráljon a megvalósítás gyönyörteljes beteljesedése előtt. Az emberi szellem kishitűvé válik, ha az egyénbe már kis gyermekkorától azt sulykolják belé, hogy milyen kis nyomorult féreg ő az objektív Istenhez és az angyalokhoz képest, vagy a semleges és véletlen eseményekkel telt kozmikus világegyetemhez viszonyítva („Porból lettél és porrá válsz”). Nem tudja elhinni, hogy ő a legfinomabb szellemi öntudatában azonos az Abszolút Istennel és az angyalok: az egyetemes tőrvények, azonosak az ő akart-erejével és azok (a törvények) az ő szabad akaratán keresztül (is) érvényesülnek, az által is működnek. Hogy nagyobb lehet ő minden óriásnál, amennyiben és amikor a felszíni látszatokat valóságnak ítélő, negatív képzetei és a félelme nem gyengítik a hitében. Ez egyébként minden hivő ember "normális" tapasztalata.
De mindezen túl, az, aki ismeri az egyetemes törvényeket és főként a Teremtés (a mágia) törvényét, nem hagyja magát legyőzetni a látszatok által és előre örvend a beteljesülésnek még „a fogsága” ideje alatt. Ez azt jelenti, hogy a hivő személy bizalommal kitart a látomása mellett (fenntartja bátor gondolataival a mentális teste szintjén a megvalósítandó pozitív képzeteket) és előre hálát ad (a teremtő erők forrásához: az abszolútumhoz „vissza”-jelez: ) amivel információt áramoltat az éterbe arról, hogy ő tudja: megkapja azt amit kért és arról is, hogy jól felkészült arra, hogy a beteljesülést fogadja és használja. Jézus ezt így fejtette ki tanítványai számára: "Ti azt mondtátok, hogy négy hónap van az aratásig, és íme, én azt mondom néktek, emeljétek fel a tekinteteket és nézzetek végig a mezőkön, mert a termés az aratásra készen áll." Az ő mágikus erejű, tiszta látomása mindenen keresztül hatott és legyőzte az anyagi világot, hiszen ő tudta, hogy mi valóságos és, hogy mi nem lehet valóságos az ötdimenziós természeti lét világában. A valóság elsősorban az egészség, a szeretet, a bőség és a megváltódási sors-program tökéletes kiteljesítési lehetőségének (igazságának) az egyetemes szükségszerűsége. Erre az alap-ideára támaszkodik a szilárd valóság az ember számára a természet világában és a természeti időtér négy alapelemében tükröződve jön létre az isteni igazság, a megváltás igazsága: a qvinta eszencia ősideája. A kvinta eszencia a fizikai dimenziót alkotó és a végül a természetet létrehozó anyagi állapot spirituális őse. Mindezek az isteni elmében létező, alapos és kifejlett ideák, amelyek az ember szolgálatába kell álljanak és ezért az ő nyílt és határozott hívására - idézésére - az ember életében meg kell jelenjenek. Meg kell jelenjenek az élet-körülményeiben és az élet-eseményeibe be kell következzenek és nem az ember kell elmenjen hozzájuk! (Mohamed a hegyhez.)
Íme megint egy példa: A Mesternél jelentkezett egy ember azzal a kéréssel, hogy a Mester segítsen rajta, ugyanis az illetőnek föltétlenül szükséges volt elutazni egy bizonyos városba és ez mellett, még ötvenezer dollárra is szüksége volt, hogy a vállalatát megmenthesse. A határidő majdnem lejárt, amikor az illető a Mesterhez érkezett. Senki sem akart beruházni az ő vállalatába és a bank határozottan elutasította a kölcsönt. „- Tudom, hogy elveszítette a lélekjelenlétét, amikor a bankba járt és ezzel meggyengült a meggyőző lelkiereje is - mondta neki a Mester. - Most menjen vissza a bankba és igényelje újból a bankkölcsönt, miközben én kimondom a varázsigét." A Mester a következőket mondta hangosan, erősen az ember jó sorsára és megváltódó személyére koncentrálva: "Azonos vagy azokkal a szellemi erőkkel, amelyek a bank működési elvével kapcsolatban állnak. Nyugodj meg és hagyd az isteni ideát hogy szabadon megnyilvánulhasson ebben a sajátos helyzetben". A férfi viszont visszafordult az útból és hitetlenkedni kezdett: „Kedves Mester, ön képtelenségeket mond, hiszen holnap szombat van, a bankot ma tizenkettőkor bezárják és a határidő holnap lejár. "Mire a Mester: Nem tudok semmit az üzletkötésekről, de mindent tudok az Úristenről. Számára más az idő minősége mint számunkra és ezért ő soha nincs késésben. Általa és vele minden megvalósítás lehetséges. A férfi viszont azt válaszolta, hogy: "Olyan szépen hangzik mindaz amit mond, tudom, hogy amikor innen elmegyek és a kétségeimmel maradok, szörnyű lesz nekem, de megígérem, hogy megpróbálok erőt venni kétségeimen."
Ez a férfi egy távoli városban lakott és a Mester nem kapott felőle életjelt egy hónapig, de utána egy levél érkezett, amelyben a következők álltak: "Igazad volt, megkaptam a pénzt és soha többé nem fogok kételkedni azon dolgok valóságosságában, amelyeket te állítottál." Amikor újból találkoztak, elmesélte, hogy a vonat késett és ő tizenöt perccel tizenkettő előtt érkezett a bankba, amikor már nem szoktak kölcsön-hitelek kiadásával foglalkozni. Tudván, hogy reális számítás szerint, már semmi esélye sem lehet, egészen nyugodtan és magabiztosan lépett be a bank épületébe és, mintha más bolygón járna, teljes higgadtsággal közölte a hivatalnokkal, hogy ötvenezer dollár kölcsönt akar felvenni. A banktisztviselő nem utasította el a kérését, egy új fajta nyomtatványt adott a kezébe, hogy azt töltse ki helyben és adja vissza, majd, amikor ez megtörtént, a kölcsönt ki is adták neki minden előfeltétel, kérdezősködés és körülményeskedés nélkül. Ez a kölcsön nem csak hogy megmentette őt a csődtől, hanem hozzá segítette a vállalata újabb fellendítéséhez. Ebben a sajátos helyzetben az ember nem tudott volna egyedül eligazodni. Szüksége volt valakire, aki a pozitív látomása fenntartásában segítségére lehetett. Ez a legtöbb ugyanis, amit egy ember a másik személy érdekében tehet. Az anyagi jótékonykodás is lehet sokszor üdvös, de az, a személyi kibontakozási lehetőséget és szabadságot adó mentális segítségnél sokkal jelentéktelenebb. Jézus ezt az igazságot így ismertette tanítványaival: "Amennyiben kettő közületek megegyezik bármiben, amit kérni akartok, az megadatik nékik az én Atyám által." (És ez ugyanakkor a különböző nemű személyek közt létrejövő élettársi viszony spirituális értelme is: egymás pozitív imaginációjának a fenntartása, felerősítése).
Az, aki meg van szorulva és ezért keres és kér, általában meg van zavarva a gátló külső körülmények, az útjába tornyosuló nehézségek képzetei által és ezért gyakran elveszíti a reményét. A barátja, a partnere (élettársa) viszont nem válik a körülmények áldozatává és világosabban látja a sikert, az egészséget és a beteljesülést, és ezért nem kételkedik, nem inog és nem habozik, mivel ő nincs a helyzet részletkörülményeihez kötve. Sokkal könnyebb a más érdekében vizionálni (Mások sikeréről pozitív gondolatképeket alkotni.), mint a magunk érdekében. Ezért mindenki kérhet egy kis "vizionálási", "mentalizálási" segítséget („Mondj el értem egy imát.”), amikor azt érzi, hogy kételkedni, habozni és hitetlenkedni kezd. A teremtés mechanizmusainak és természetének egy rendkívüli intuícióval rendelkező ismerője azt mondta egyszer, hogy senki nem lehet sikertelen abban az esetben, ha egy hozzá nagyon közelálló személy teljes mértékben hisz az ő sikerében. Ilyen határozottság-igénylő a mentális gondolat-képeknek, a gondolat-ideáknak a materializációs természete. (Ez az Istennek az igéje...) Nagyon sok ember köszönheti ezért a boldogságát a hivő élettársának, szeretőjének, barátjának, vagy a hivő szüleinek.)
A helyzet viszont fordítva is igaz: a negatív képzetek is pontosan így működnek. Az én negatív képzetekkel, vagyis félelmekkel és aggodalmakkal megtöltött képzeletű, vallásos édesanyám két évtizeden keresztül bontotta szét csupa értem-aggódó "anyai szeretetből" és jóindulatból, mindazt amit én elképzeltem és meg akartam valósítani. Amikor metafizikával kezdem foglalkozni és a képzelet teremtő hatalmával megismerkedtem elméletben, majd gyakorlatban is, egy-az egyben végigkövethettem és láthattam, hogy azok a törekvéseim és terveim, amelyeket édesanyám tudomására hoztam, csődbe jutottak és kudarcot vallottak, miközben mindazok a terveim, törekvéseim, amelyeket későn, mintegy az utolsó órában, vagy csak utólag hoztam édesanyám tudomására, valóra váltak és sokszor a csodával határos módon is képesek voltak, nagyon hamar és nagyon könnyen megvalósulni.
A feleségem, aki az én anyámnál is kételkedőbb típusú anya szült nagy kínok között és nevelt nagy anyagi szűkség-állapotok között, de aki mind ennek ellenére bizalommal fogadta a szellem erejére és a saját teremtő erejére vonatkozó tájékoztatásaimat, képes volt orvosok nélkül kihordani és a természetben, egy erdő szélen felvert sátortábor tisztásán, épen és egészségesen megszülni, az első kislányunkat. Ő, a gyermekhimlőkön és hűléses betegségeken kívül semmiféle más betegséget nem kapott el, és ezért soha nem is kellett korházba vinni. Mivel azonban a szülés után, a feleségem édesanyja megtöltötte az akkor 20 éves kismama képzeletét mindenféle anyagi nehézségekkel terhelt sötét jövőképpel arra az esetre, ha rövid időn belül újabb gyermekeket hoz a világra, és attól kezdve a feleségem úgy kezdett a gyermekekre gondolni mint pénznyelő automatákra, a második, szintén orvosi segítség nélkül és makkegészségesen született gyermekünk, meghalt két és fél hónapos korában. Hosszú éveknek kellett eltelniük és a negyedik, életben maradt gyermekünk is meg kellett érje az egy évet, amire a feleségem végleg megszabadult ettől a sötét képzettől és ez által az egész család a szegénységtől. Vagyis, éppen a fordítottja történt, mint amit az értelmiségi gondolkozású, nagyokos édesanya jósolt. Amikor a feleségem eléggé megerősödött a szellemi világ törvényeinek az ismeretében, és ennek megfelelően el kezdte a teremtés és a megváltás (abszolút kiegyenlítődés) törvénye szerint működtetni a képzeletét, annak ellenére, hogy időközben a gyermekek száma négyre nőtt, egyre több anyagi bevétel érkezett a családunkba úgy, hogy ő is jelentős asztrológusi rendeléseket kapott, holott korábban hónapokig nem kapott egyetlen rendelést sem.

III. A SZÓ (AZ IGE) MÁGIKUS (TEREMTŐ) EREJE

"A te szavaid által igazodsz meg és a te szavaid által leszel elítélve." (Máté, 12.37) Amennyiben valaki ismeri a szónak, mint az egyetemes Logosznak ( a "Szent Szellemek") a mágikus hatalmát, nagyon vigyáz arra, hogy milyen kifejezéseket használ a mindennapi társalgásai során. Ugyanis ő érzékeli azoknak hatásait és tudja, hogy a szavak nem üresen fordulnak majd vissza kimondójukhoz. Kimondott szavaival az ember állandóan személyi törvényeket (sorsot) szab és alakít magának. Ismerek valakit, aki folyton azt mondogatta, hogy ő mindig lekési a vonatot, mert a vonat mindig akkor indul ki az állomásról, amikor ő beérkezik. Ugyanakkor a lánya észrevett valamit, mert az apjával ellentétben, azt hajtogatta, hogy ő mindig eléri a vonatot és a vonat mindig vele egy időben érkezik az állomásra. Mindketten egy-egy törvényt alakítottak ki maguknak, de ellentéteset: egy kudarc-törvényt és egy siker-törvényt. Így működik a babona pszichológiája. A rozsdás patkó és a száraz nyúlláb nem tartalmaz semmiféle mágikus erőt, de az ember által kimondott szó, miszerint "a patkó, vagy a nyúlláb szerencsét hoz", a teremtő tudattalanban létrehozza a reményt, ami idővel egy - egy sikeres helyzetet idézhet elő. Ezek a mágikus képzelgések azonban elsápadnak egy magasrendű spirituális tudatossággal rendelkező ember metafizikai tudatosságból eredő és folytonosan gyakorolt hite mellett, aki az egyetemes törvényekkel összhangban halad előre az útján.
Nincs amiért e babonák természetére különösebb figyelmet fordítsunk, de elkerülhetjük, hogy hamis képeket szórjunk be a tudattalanunkba. Például két, átlagos spirituális ismeretekkel rendelkező, sikeres üzlettárs egyik napról a másikra csődbe jutott. A Mesterük megtudta, hogy kevéssel azelőtt, mindketten egy-egy "szerencsehozó"- majomkabalát vásárolt magának és azoknak a varázserejében kezdtek hinni, ahelyett, hogy az éberségükre, a pozitív mentalitásukra, meg az Isteni sorstervükbe vetett hitűkre bízták volna az életüket és az üzletük sorsát. "Látom, hogy jobban kezdtetek bízni a szerencse-majmotokban, mint a Mindenható Istenben. Tegyétek félre a majmokat és idézzétek meg a Megbocsátás Szellemét. Ugyanis az ember számára megadatott az is, hogy a bocsánat segítségével semlegesíthesse a saját hibáit. Ilyenkor a következő mondathoz hasonló tudat- és képzeletszabadító, tudati görcsoldó mondatokat kell, lehetőleg hangosan néhányszor megismételni: „Belátom a vétkeimet. Megbocsátok és nekem is megbocsátanak.” A két férfi eldobta a szerencse-majmot és újra sikeres üzleteket kezdett kötni. Mindez viszont nem azt jelenti, hogy hadjáratot kell folytatni a szerencse-kabbalák és talizmánok ellen, mint kedves játék- és ajándéktárgyak ellen, de be kell ismernünk, hogy nincs azoknak semmiféle ereje és, hogy nem létezik csak egyetlen valóságos erőforrás: az Úristen. Egy-egy ilyen tárgy esetleg a segítségünkre lehet a remény képzetének fenntartásában, de csak bizonyos esetekben és helyzetekben.
A Mester egy délutáni sétáján összeakadt egy igen kétségbeesett állapotban levő ismerősével, akit felszólított, hogy tegyenek együtt néhány lépést. A hölgy egy úttesten áthaladva, talált egy patkót, aminek igen megörvendett és reménykedni kezdett helyzete javulásában. Azt állította a Mesternek, hogy a Jóisten küldte a patkót, hogy visszaadja reményét. A Mester nem szólt rá és nem "térítette ki" e hitéből, mivel látta, hogy az ismerőse abban a nyomott lelki állapotában, ezt az egyedüli babonát volt képes pozitívan értelmezni és csak ezt tudta befogadni a tudata. És tényleg, a hölgy babonás vakreménye, a Mester hit-emelő és hit erősítő szavai hatására, hatékony erejű mágikus hitté változott, aminek a pozitív eredménye kész csodaként nyilvánult meg a későbbiekben. Természetesen nagy a különbség a szerencse-majmot vásároló két üzletember téves mentalitása és a kétségbeesett asszonynak a patkó által felkínált remény-sugárba való pszichikus kapaszkodása között. Ugyanis helyes asztrológiai, alkímiai és aritmológiai ismeretekre alapozott magasrendű tudatosság és sok pszicho-mentális energia szükséges ahhoz, hogy egy negatív hitet átalakítsunk pozitív hité, és ha ezek az ismeretek hiányoznak, szélsőséges helyzetekben jól fognak akár a patkós babonás kapaszkodók is. Az egyetlen mód, aminek segítségével radikális változásokat idézhetünk elő, az annak az állításnak a gyakori ismétlése, hogy "Nem létezik két féle sorserő, hanem csak egy és az maga a Teremtő Ősforrás: az Abszolút Úristen." Csak olyan ember számára létezik hátráltatás, bukás, csőd, kiábrándulás és/vagy meglepetésszerű jószerencse, aki ezt nem tanulta meg az alapos szellemi ismeretszerzés segítségével.
A Mesternek volt egy ismerőse, aki mind azt hajtogatta, hogy ő nem lenne képes átmenni egy létra alatt. A Mester kifejtette neki, hogy ezek szerint ez az ember egy időben két azonos értékű erőben hisz: egy jóban és egy rosszban. De a mivel az Isten abszolútum, ez azt jelenti, hogy nem létezik két ellentétes sors-erő, csak annyiban, amennyiben az ember egy hamis törvényt (mágikus erejű képzetet) alkot önmaga számára az un. "rosszról". "Mutasd meg, hogy te egyetlen egy erőben hiszel, az Isten erejében és, hogy a rossznak semmiféle valóságos ereje nincs számodra, és azért is csak haladj át állandóan mindenféle létra alatt, ami az utadba kerül. Kevéssel ez után, az ismerőse olyan helyzetbe került, hogy egy létra alatt kellett elmennie, amennyiben a bankbéli széfjéhez hozzá akart volna férni. Nyomban elkezdett remegni az irracionális belső félelmének hatására. És mégis, amikor lemondván a széf megközelítéséről, kiért az utcára, eszébe jutottak a Mester szavai és elhatározta, hogy még csak azért is visszamegy és áthalad a létra alatt. Ez a fordulat életének egyik legfontosabb pillanata volt, ugyanis a feltűnően nagy gyakorisággal útjába kerülő létrák nagyon sok napját megkeserítették. Visszafordult tehát, azzal a szilárd elhatározással, hogy, ah törik, ha szakad, de át fog haladni a létra alatt, de amikor a széfet meg akarta közelíteni, azt kellett tapasztalnia, hogy a létrát már elvitte valaki. Ez a helyzet gyakran megtörténik mindannyiunkkal. Amennyiben le akarod győzni a babonás félelmedet és eldöntötted, HOGY KERESZTŰLHATOLSZ RAJTA, illetve amikor bátran szembefordulsz a félelmedet megtestesítő tárggyal és helyzettel, nem is kell már meg tedd azt, ami korábban annyi félelmet okozott neked. Ez mind, a bizalom és szabad Információ-áramlás, valamint fejlődés és az újjászületés: a gyökeres átváltozás, az átalakulás törvénye együttes hatására történik. Ezért nem kell ellenállást tanúsítanunk semmiféle nyers és kellemetlen lelki benyomás, új információbehatolás ellen, fogadnunk és megfelelően értelmeznünk kell azt, és tovább kell adnunk minden pozitív változást előidézni képes információt, ami hozzánk érkezik az életben.
A bátorság, a bátor harci kedvvel párosuló nyílt magatartás világos géniuszt és ellenállhatatlan mágikus erőt tartalmaz: az arany öntudat Nap-erőit. Ennek köszönhetik misztikus sikereiket a hírneves hadvezérek (Nagy Sándor, Napóleon.), persze, azzal a megjegyzéssel is kiegészítve ezt az információt, hogy amiért ők visszaéltek ezzel az erővel, és a józan ítéletüket elveszítve, kíméletlen és agresszív vakmerőségbe csapott át a bátorságuk, nem azt jelenti, hogy a bátorság életadó és szellemszabadító mágikus hatását nem kell letagadnunk. Fogadj el bátor harci kedvvel mindenféle nehéz helyzetet, amit az életed hoz eléd és kiderül, hogy az, amit nehézségnek hiszel, csupán a te tévképzeteidnek köveiből épült, amely szertefoszlik az első bátor érintésre. E félelem-okozó helyzeteket a mi tudattalanunk idézi elő, és ezért ezeket mi kell megszűntessük a bátor lépések és gesztusok segítségével elérhető meghaladással, a saját spirituális fejlődésünk érdekében.
Mert pontosan a mi félelmünk az, ami a létrákat az utunkba helyezi (idézi) és viszont: a bátorságunk az, ami onnan eltávolítja. Így megérthetjük, hogy saját mentális kisugárzásaink láthatatlan ereje dolgozik mindig saját érdekünkben és a tudattalanunk teremtői - genetikus masszáját közvetlenül befolyásoló Felettes Énünk az, amely a sosrs-drótjainkat rángatja, anélkül, hogy ezt észrevennénk.
A szó mágikus teremtő erejének következtében, minden ami a kimondott szavaid alapján személyeddel rezonanciába kerül, feléd hatol. Azok az emberek például, akik szorongásokkal telten állandóan betegségekről beszélnek, magukhoz vonják a betegséget visszavonhatatlanul. Miután megismeri az igazságot, az ember jobban kezd figyelni saját szavaira. Nem úgy mint az a "barátnő", aki azzal a "megszokott" formulával hívja fel a másik barátnőt, hogy "Jó lenne találkoznunk, hogy egy jót pletykáljunk az elmúlt napok (hetek) eseményeiről." Ez, az egyesek számára kéjérzeteket adó pletykázás, olyan beszélgetést jelent, amelynek során óránként kb. 5OO - l OOO romboló kifejezés hangzik el. A legfőbb pletyka-téma ugyanis a lebecsülés, a kérkedés, vagy az irigykedés, valamint az ellenségeskedés és a veszteségek, a hiányok, a sikertelenségek, a betegségek, a balesetek emlegetése. Ez viszont egy olyan zavaros, tisztátalan és szennyes mentális és képzeleti massza, amiben a gondolat-vírusok hálásan szaporodnak. Ezért, az ilyen jelentéktelennek tűnő, pletykás "szószaporítások" a részvevőknek igen drágába kerülnek. Az is igaz viszont, hogy néha szükség van az ilyen fajta, az ördöggel szembe nevető vicces csevegésre is, hogy a humor szelleme által feloldódjuk bizonyos feszültségeinket, hogy semlegesítsük és feloldjuk a tudattalan képzeletvilágunkba észrevétlenül beférkőzött negatív programok hatásait. Egy keleti bölcsmondás szerint az ember három féle módon használhatja a szavait: gyógyítóan, fertőzően és sebzően, valamint áldásosan és bőség-hozóan. A hatás és a visszahatás, valamint a rezonancia és a megfelelés törvénye alapján azt, „Amit másokról mondunk, majd rólunk is elmondják mások, és amit másoknak kívánunk, ugyanazt idézzük saját fejünkre is.” Az átkok visszatérnek az átkozóhoz, akárcsak a csirkék a kotlóhoz. Ha valaki másnak rosszat kíván, biztos lehet abban, hogy ugyanakkor saját életébe is előidézte ugyanazt a rosszat (szerencsétlenséget). Amennyiben viszont valaki folyamatosan boldogulást és boldogságot: megvilágosodást, vagyis erőt és egészséget, bőséget, szeretetet és tökéletes önkifejezési lehetőséget kíván másnak, a visszahatás törvénye hatására, saját magának is sikereket biztosít a jövőben.
A betegségek által rongált testrészeinket alkotó sejteket és ez által az egész szervezetünket is újjáalakíthatjuk a kimondott, építő és javító erejű szavunkkal és egy pontos, határozott vizualizációval. Az általános emberi életfeladatok és a horoszkópunkból kiolvasható, jellegzetes személyi életfeladatok teljes körű felvállalása és bizonyos mértékű beteljesítése után, a halálos betegségek képzetét egészen kitörölhetjük a tudatból egy pozitív, csak a jóakarat és a jóindulat érvényesülésére alapozott mentalitás által. A metafizikusok tudják, hogy minden betegségnek létezik egy mentális, egy spirituális és egy kauzális megfelelője és annak érdekében, hogy a testet megsegítsük, előbb a spontánul érző és észlelő lelket kell segíteni. A lélek nem más mint a tudatos és a tudattalan eszünk egysége és ezért meg kell szabadítani minden ártó gondolat-formától. Szükséges hogy a tudattalanunknak a teremtő masszája, vagyis a lélek szeretet-teli, igazságos és valóságos eszmékkel legyen állandóan feltöltve. Ilyen értelemben az a bizonyos misztikus mennyegző (az "unió mystica"), nem más mint az ösztönös tudattalanunk és a spirituális tudatfeletti gondolkozásunk (a felettes Énünk) tökéletes összekapcsolódása a tudatosság (szellemi éberség) segítségével. Ez a kettő eggyé kell váljon az éber, tudatos törekvések közben végrehajtott aura-testek összehangolása (spirituális önmegvalósítás: realizáció) által! És ez az összehangolódás akkor történik meg, amikor a tudattalanunkat állandóan csak a Felettes Énünk (Egyetemes igazság-igénnyel és felelősségtudattal rendelkező öntudatunk) élet-ideáival árasztjuk el. Ezek egységesek kell, hogy legyenek, vagyis ezeknek azonosulniuk kell, mivel a Teremtő és a Megváltó Isten és az Ember is Egy.
"Én és az Atya egyek vagyunk" - Ez a krisztusi mantra azt jelenti, hogy az ember összekötötte tudattalanját és azonosult a tökéletes eszmék birodalmával, az Abszolútummal. Azt jelenti, hogy Adam Kadmon, illetve az ember az Isten Első Gondolata, az Isten tökéletes első megjelenése és a fő hatalom: a teremtő képesség megadatott számára a természet fölött, hogy használja e hatalmát az ő tökéletes fejlődése és az isteni akarat kiteljesítése érdekében. A baj csak az, hogy miközben az ember gyávaságból és kishitűségből lemondott erről a mágikus teremtői hatalmáról, az még mindig megmaradt neki és tudatlanságában ezzel tovább rombolja önmagát: saját pszichéjét és a saját biológiai szervezetét (és ezáltal persze az illető személy tökéletes Ideáját) és a természeti környezetét. Az embernek ez az önkéntelenül működő teremtő (mágikus) képessége, finoman összekapcsolódik a felelőtlen hatalomgyakorlási, az ellenőrzési és manipulálási mániájával: a korrupciójával és olyan szerencsétlenségeket és betegségeket idéz, amiket az eszével, illetve védelmező- gyógyító- biztosító társadalmi szervezkedésekkel (a tárgyi gazdaság növeléssel, társadalom-tudománnyal, egészség védelmi és biztosítási intézményekkel) próbál helyrehozni, vagy kivédeni, de persze sikertelenül.
Az általános emberi életfeladatok és az egyéni életfeladatok felvállalásának és beteljesítésének a megtagadása, valamint a megváltódási sorsprogramjainkkal ellentétes megvalósítások hajszolása és erőltetése mellett, minden sikertelenségnek és minden betegségnek ez az igazi kulcsa és a gyökere, vagyis az, hogy a nyomorúságok egy, az ember által szokássá tett kishitűségből, és ellenségeskedő mentalitásból fakadnak. Pontosabban, a teremtés eredeti céljával és rendeltetésével megegyező Egyetemes Emberi Rendeltetés főelvének és ez által a szeretetnek, vagyis az egységbe való kapcsolódásnak a csökönyös megtagadásából. "Egy új parancsolatot adok nektek: szeressétek egymást." Az élet harmonizációjában a szeretet és a jóindulat, a jóhiszeműség elhárít és elűz minden gonoszságot, minden kudarcot és szerencsétlenséget. Egy színésznő sok éven át egy olyan betegségtől szenvedett, amely rendszeresen kiütésekkel töltötte meg az arcát. Az orvosok gyógyíthatatlannak minősítették és ezért ő kétségbe volt esve, hiszen nem rendelkezvén bővebb metafizikai ismeretekkel, arra gondolt, hogy elveszíti a színészi munkáját és akkor képtelenné válik a saját anyagi fenntartására. Egyik színházi bemutató után, éppen akkor, amikor újra sikert könyvelhetett el a színpadon, amit a színikritikusok is elismertek és amiért önfeledt boldogságot és büszkeséget kezdett érezni, kapott egy felmondásról szóló hivatalos írást, de nem az arc-kiütései miatt, hanem azért mert egy, a sikereire féltékeny, de a vezető testületben nagyobb folyással bíró színész kollégája megfúrta, "elrendezte". A kétségbeesett asszony, érezvén, hogy a kolléga iránti gyűlölet és a méreg erőt vesz rajta, így kezdett hangosan fohászkodni: "Úristen, kérlek, ne hagyd, hogy gyűlöljem ezt az embert, hiszen jól tudom, hogy a tettével ő mindössze valami olyasmit testesít meg számomra kívül, aminek a gyökere az én lelkem mélyén rejtőzik!" Azon az éjszakán a Mester teljes elmélyültségben, négy órán át dolgozott együtt a porul járt színésznővel, amíg amaz teljesen megnyugodva, azt nem érezte, hogy egy igen mélységes csend veszi körül és hogy az egész világgal meg van békélve, még azzal a színésszel is, akinek a színtársulattól való felmondását köszönhette. Tovább folytatták ezt a meditációt még két napon és éjszakán át, azt kutatva, hogy a vezető testületben tevékenykedő színész, a sikeres színésznő számára milyen, eddig a felszínre nem került és ezért szellemileg feldolgozatlan probléma-gócot, milyen tévképzeteket testesíthet meg, és a harmadik napon azt észlelték, hogy a színésznőnek nem csak a lelki nyugalma és a szellemi biztonsága stabilizálódott, hanem azt is, hogy az arc-kiütéses betegségéből is teljesen felépült. - Ez természetes, hiszen az arckiütések arra figyelmeztetik az embert, hogy rejtőzik a tudattalanja mélyén valamilyen tisztátalan gondolat, ellenséges, gonosz érzés, vagy egy olyan mély és rejtett szexuális sóvárgás, amit nem mer bevallani még önmagának sem és amiért nem mer önmagával teljes mértékben szembenézni. - Ebben az esetben is, a színésznő egyéni karmájából származó, de a fegyelmezett nevelés és az önfegyelem által a tudattalan érzés- és képzeletvilág legmélyére vissza nyomott, öntudatlan de kiengesztelhetetlen haragról és bosszú vágyról volt szó. Azáltal, hogy a nő egész idő alatt csak a szeretetről, a megbocsátásról és a jóakaratról beszélgetett a Mesterrel, hogy emígy befolyásolva a saját tudattalanját, ne hagyja a kutató értelmét megzavarni a spontán harag- és gyűlöletérzései által, feloldatta ezt a mélyről jövő karmikus terhét is. Ez az asszony a hiba- és tévedés-belátási képességét erősítő, valamint az önámítás szellemét semlegesítő meditációk során, harmóniába került az isteni törvényekkel és saját sorsával, mivel "egyedül a szeretet tökéletes". Így magába mélyedve, hibáit és tévképzeteit aprólékosan leltárba véve, sikerült rájönni a betegsége igazi okára, amely a nála erősebb személyiséggel rendelkező személyek iránt érzett, spontán ellenséges érzelmeiből, azokkal szembeni rejtett haragból, rejtett agresszivitásból, vagy csendes neheztelésből eredt. Az ellenségképzeteknek nem engedő spirituális igazságkeresés következtében nem csak, hogy a betegsége igazi oka feloldódott és felszívódott, hanem a színház igazgató is úgy döntött valami személyes oknál fogva, hogy kell megvétózza a testület korábbi döntését, és egy újabb testületi szavazás és döntés alapján, nem csak, hogy vissza vonták a színésznő elbocsátásáról szóló döntést, hanem egy tíz évre szóló, megfellebbezhetetlen szerződést is felajánlottak a művésznőnek.
Az állandó kritika és a mások lekicsinylése reumát okoz, mivel a harmóniátlan gondolatok természetellenes lerakodásokat hoznak létre a vérben, amelyek a hajlatokban felgyülemlenek. A daganatok és a kinövések a kiengesztelhetetlen és hosszan tartó, rejtett gyűlölködéseknek és csendes neheztelésnek, valamint az ebből származó lelkiismeretfurdalásnak és félelmeknek a következménye. Minden betegséget és balesetet a zavaros életképzeletünk, a zaklatott és feszült gondolkozásunk és az általuk indukált ellenséges és félelem-érzelmeink okozzák, vagyis a felszínes tolerancia: „a diplomatikus és udvarias viselkedés, valamint a hazug szeretet és megbocsátás által a tudattalanba süllyesztett csendes neheztelés, a nyílt, vagy rejtett kiengesztelhetetlenség, a belső békétlenség, a vak ambíció, a mély gyűlölködés és a bosszúvágy. Ezek az érzések lemerevítik, beszűkítik a máj véredényeit és előidézik a látási képesség elsorvadását. Ezért sokkal értelmesebb lenne azt kérdezni például a beteg emberektől, hogy kivel, vagy mivel (sorfeladatukkal, sorshelyzetükkel) van bajuk ahelyett, hogy azt kérdeznénk: milyen bajuk van!
A Mesterrel közölte telefonon egyik hölgy ismerőse, hogy beteg, mert romlott ételt evett. "Az étel soha nem romolhat el, ha te nem mérgezed meg a romboló, támadó gondolataiddal előzőleg. Kire haragudtál akkoriban éppen?" - "Legalább 20 emberre." - volt az őszinte válasz. Minden diszharmónia ami a külső környezetünkben jelenik meg, egy belső, mentális diszharmóniára utal. "Ami kint van, ugyanaz mint ami bent van." A rezonancia és a tükröződés törvénye alapján, az ember egyetlen ellensége, egyedül ő: saját maga és ezért tudnia kell, hogy az ő személyes ellenségei az ő nyílt, vagy rejtett ellenséges házi-gondolatait testesítik meg csupán. Az önérzeteskedő becsvágyunk, a mások személyi sikereire és „zavaró” magabiztosságára irigy és azokat elviselni képtelen, hiú, gőgös és egoista individualitásunk a mi utolsó ellenségünk, amit fel kell áldoznunk (szeretetben és fényben kell feloldanunk, és semmiképpen nem elnyomnunk!) az isteni felelősségtudatba ágyazott személyiségünk kiteljesedése érdekében. Aki megsértődik, és kitart az alacsony rezgésű sértettség lelkiállapotában, annak még nincs kialakulva az igazi felelősségtudata. "Béke a földön és megértés az emberek között." tanította Jézus a kiegyenlítődés és az isteni igazság törvénye szerinti életvitel gyakorlását és e kikerülhetetlen és felettébb fontos isteni törvény miatt kell a megvilágosodott embernek állandóan tökéletesítenie, illetve határozottá tennie magát még a szomszédjával, de még a "konkurenciával" való viszonyában is. Miközben vigyáz arra, hogy ne vegyen részt, illetve, hogy olyasmibe ne sodorják bele, amely ellenkezik az ő lelkiismeretével, mindenki felé csak jóindulatú, értelmes gondolatokat kell küldenie és tudatos szeretetet kell áramoltatnia. Határozottan elutasíthatok valakit és megindokolhatom, hogy miért, sőt: kifejthetem az ellenvéleményemet és a nem-tetszésemet azért, amit csinál, miközben szeretet - gondolatokat küldök feléje. Mert csakugyan nagyszerű az, hogy senkinek nincs és nem is lehet ártó hatalma fölötted, amennyiben te kívül bátran ellenállsz ugyan az ártó, vagy az ellenséges közeledésnek, de belülről jóindulatú, megvilágosodást kívánó, szeretet- gondolatokat és jókívánságokat küldesz a magát ellenségednek képzelő személy, vagy személyek lelkéhez. Ugyanis "Én azt mondom nektek, hogy szeressétek a ti ellenségeiteket, áldjátok azokat, akik átkoznak titeket, tegyetek jót azokkal akik gyűlölnek titeket, és imádkozzatok azokért, akik bántanak és üldöznek titeket."
A megváltáshoz vezető megvilágosodást kívánó, tehát a jóakaratból, jókívánságokból és jóindulatokból font gondolatok egy olyan védőburkot képeznek az ember köré, ami hatástalanná tesz minden fegyvert, amit mások esetleg ellene szegeznének. Más szavakkal, a szeretet és a jóindulat legyőzi a benned levő ellenségeket, aminek következtében a külvilágban sem lesznek többé ellenségeid. Annak a bizonyos "Békesség a földnek" a krisztusi aurája, azokat az embereket veszi körül, akik állandóan és tudatosan csupa békés és jó szándékú gondolatot küldenek (áramoltatnak) a többi ember felé.


IV. FEJEZET.

A SZERETET ÉS A SZABAD INFORMÁCIÓÁRAMOLTATÁS, VAGYIS A BELSŐ ELLENÁLLÁS MEGSZŰNTETÉSE SZÜKSÉGESSÉGÉNEK A TŐRVÉNYE.

Amellett, hogy BÁTRAN szembeszegülsz Az igazságtalansággal, oldd fel és haladd meg a te Karmádból adódó és a tudattalanod mélyére süllyesztett ellenállást, azáltal, hogy folytonosan és kitartóan, minden lénnyel szemben csak pozitív gondolatok és képzetek alkotására törekszel. Senki a világon nem tud ellenállni olyan embernek, aki legyőzte a haragját és a dühét, a vak ambícióját és szenvedélyességét, a félelmét és szorongását, gyávaságát és bosszú vágyát, valamint a többi kis gyengeségét, és ennek köszönhetően, a mindennapi, közönséges, vagy rendkívüli személyi konfrontációk bátor és nyílt felvállalása ellenére sem haragszik és nem ellenségeskedik gondolatban és képzeletben senkivel. A kínai filozófia szerint a víz a legerősebb elem, mivel egyáltalán nem ellenálló elem, de mindenhová behatol és ahová behatolt azt szétmossa és amikor vadul neki zúdul valaminek azt ledönti, vagy kitartó türelemmel elmossa azt a gátat, ami a szabad folyásában megakadályozza. A víz sziklákat emészt el és mindent elmos az útjából, ami a tengerbe ömlését, illetve az egység megvalósítását meg akarja gátolni. Jézus is azt tanította, hogy az igazságért ki kell állnunk ugyan, de a lelki és a gondolati szféráinkban huzamosan ne szegüljünk szembe, ne viaskodjunk a gonoszkodó személyekkel. Ő tudta, hogy valójában nincs is általános gonosz (a gonosz létezésének semmi realitása nincs), tehát nincs olyan általános és személytelen negatív léterő amivel kitartóan szembe kellene szegülni, a saját rejtett gyengeségeinken, negatív késztetéseink külső párjain, a rejtett gyűlölködéseinket, vak ambícióinkat és az abból táplálkozó irracionális félelmeinket megtestesítő személyeken kívül. A szerencsétlenségek, A BETEGSÉGEK tulajdonképpen az ember kietlen és korrupt imaginációjának a termékei, vagyis a két különböző erő-forrásban való hitének a következményei: a számára jónak és a rossznak tűnő erőkben való hitének, az ilyen jellegű ellenség - képzeteinek és negatív gondolkodásának a külső megfelelői. Létezik az ős bűn mitológiája, amely alapján Ádám és Éva a Mayából ettek, a Jó és a Rossz Illúzió Fájának gyümölcséből. Ennek következtében a teremtésben két erő-forrást kezdtek észlelni
(- Figyelem: "ész"-lelni, vagyis spekulatív gondolkozás útján, az által gondolni, úgy találni, és úgy felfedezni valamit, vagyis a nem létezőt létezőnek gondolni!) egyetlen erő-forrás helyett, vagyis a Lilithet is magában tartalmazó Abszolút Lét helyett. És ráadásul ezt a két erőt egymással ellentétesnek és ellenségesnek is kezdték látni. Ez volt az a mentális mozzanat az ember képzeletében, amit hol luciferinek (A Lilith által megzavart fény), hol sátáninak (A Lilith által megrontott Szeretet) nevez meg a Biblia. Ahány ember van a világon, annyi féle rossz és jó képzet létezik és ezek többnyire azokhoz az élethelyzetekhez és azokhoz a benyomásokhoz kötöttek, amelyek kényelmesek és élvezetesek, illetve kényelmetlenek és fájdalmasak. Vagyis, azokhoz, amelyek erőfeszítést, figyelmet, türelmet és különböző öncélú élvezetekről való lemondást igényelnek, vagy nem igényelnek (Sőt: utóbbi esetben, amelyek a lemondástól, vagyis az áldozathozataltól, a figyelemtől és az erőfeszítésektől megkímélnek!) a részünkről. A földi és az égi „jó”-ról alkotott fogalmaink és képzeteink különbözőségéről és egyes esetekben történő teljes szembenállásáról, ellenséges ellenkezéséről nem is érdemes beszélni. Egyeseknek az a jó, ha állandóan süt a nap, mások minél több esőért és szélért imádkoznak. Egyeseknek a kényelmes és erőfeszítést nem igénylő állapot kell, nekik a mozdulatlan békés helyzet mindig a jó, miközben mások megvadulnak tőle, mert tapasztalatokban és benyomásokban gazdag, mozgalmas, kalandos és ha lehet életveszélyes életre vágynak. Egyeseknek az édes a jó, másoknak a savanyú, vagy a keserű. Egyeseknek a biztonság, másoknak a veszély és a szabadság. Egyeseknek a megállapodottság, másoknak a szüntelen változás és megújulás. Nagyon kevesen döntik el valamiről, hogy jó vagy rossz, az alapján, hogy mi a teremtés eredeti értelme, célja és rendeltetése, hogy mi vezet a teljes értékű és teljes idejű élethez és ez által a megváltáshoz.
A gonosz tehát hamis törvény, az emberi korrupt imagináció által létrehozott mágikus „Rosszról” alkotott képződmények gyűjtő fogalma, amit a különféle embercsoportok, generációkon keresztül, a váltakozó szokások pszichózisa útján, vagyis a lélek kábulata útján, önmaguknak alkottak. A lélek kábulatának és tévelygéseinek a jelentésén azt kell érteni, hogy a Lilith által befolyásolt az egyéni (személyes) vágy-hit és az ember által is megnyilvánuló isteni teremtőerő, folyamatosan egybeolvad az ember kettős-képeinek, negatív kényszerképzeteinek káprázat-világával. Ez azt jelenti, hogy a kényelmetlen és kellemetlen tapasztalatoknak a kikerülésére és elhárítására való törekvés: a valóságról alkotott felszíni tévképzetek által megfertőzött és így generációról generációra származó egyéni (lelki) kábulatnak az egész emberi faj korrupt lét-képzetével való ötvöződése következtében kialakult egy általános negatív képzet-rendszer, egy globális tévhit (egy általánosan elfogadott hiedelem-rendszer) a betegség, a szerencsétlenség, az ellenséges erők, a halál, stb. realitásáról.
Az, amit egyéni léleknek nevezünk, nem más, mint az ember tudatos és tudattalan érzelmi és mentális tevékenysége együttvéve. Bármi tehát, amit az egyén gondol és mélyen átérez, jót vagy rosszat, átitatódik ezzel a negatív - de aktívvá vált! – globális hittel. Az eredmények önmagukért beszélnek. Az ember testének külső megjelenése, valamit annak az általános egészségi és esztétikai állapota, kimutatja, hogy milyen hit szerinti képzeteket vésett be a tudattalanjába. Az objektív és önkényeskedve (hívei számára kivételező, protekciózó) jóságos, vagy haragvó Istenképzetekben hívő vallásos ember, akárcsak az anyag mindenhatóságában és elsődlegességében hívő, ember bevéste teremtői tudattalanjába a külső ellenséget, vagyis az egész- ségtelen állapotot: a betegséget. És ez még akkor is így van, ha a fejlettebb civilizációs társadalmi rendszerekben és közegekben, az ellenségeskedés el van rejtve a tudattalan legmélyebb rétegeiben és az adott személy a felszínen egy állandóan békés kiegyezésre törekvő ember. A gyávaság és a konfliktustól való félelem (botrány-irtózat) ugyanis, a mélyen rejtett agresszivitás legbiztosabb jele. A szegény ember bevéste tudatába és tudattalanjába a szűkséget, vagyis a szűkösséget: szegénységet, a korlátozottságot és azt materializálja magának állandóan. Az egészséges (másokat az egészből nem kizáró, egészben gondolkozó) ember az egészséget, a bőségben és derűs nyugalomban élő ember a nyugalmat, a derűt és a bőséget véste be a tudattalanjába. Az is igaz, hogy amikor erről tartunk előadást, egyesek azonnal felteszik a kérdést, hogy akkor az "ártatlan" gyermekek miért lesznek betegek, hiszen ahhoz túlságosan kicsik, hogy komolyan ellenségeskedjenek, vagy hogy tudjanak a betegségről? Erre a válasz nagyon egyszerű: karmája következtében egyetlen csecsemő sem lehet "ártatlan", tehát nem lehet steril metafizikailag (spirituálisan). A spirituális energia-struktúráink csecsemő korban is pontosan úgy működnek mint felnőtt korban. Az embernek már születése pillanatától ott vannak az aurájában azok - A személyi horoszkópjában a Lilith és a Sárkányfarok által jelölt, illetve a diszharmonikus fényszögek formájában jelölt veszélyes és érzékeny vonásai. - tulajdonságai, amelyeknek a személyes lereagálása és tudatos átalakítása érdekében megszületett mindenki. Másodsorban azért, mert a csecsemők és a zsönge korú gyermekek egy-az egyben átveszik a gondozó környezetük, de főleg az édesanyjuk által kiáramoltatott gondolatokat, félelmeket és feszült lelkiállapotokat és a legtöbb esetben átitatódnak az őket gondozó édesanyák, vagy gyámok rejtett gondolat- és érzésvilágával. Vagyis a gyermekek a szüleik és a közvetlen környezetükben élő személyek rejtett félelmének és haragjának, szexuális, vagy más jellegű feszültségeinek, valamint zavaros és korrupt imaginációjának (negatív hitének) az áldozatai.
Én is, annak ellenére, hogy nagyon egészséges és jól fejlett csecsemőként láttam meg a napvilágot, és ráadásul tizenhárom hónapig táplálkoztam anyatejjel, a jó szülői gondoskodás és a teljes mértékben egészséges lakáskörülmények ellenére, egy éves koromig ötször lettem tüdőgyulladásos beteg, mivel a rendkívüli beleérző képességgel rendelkező édesanyámnak az volt a rögeszméje, hogy nekem föltétlenül örökölnöm kell az édesapám feltételezett, de a valóságban nem létező tüdőbetegségét, holott éppen az Ikrekben található Jupiter áll aránylag a legjobban a horoszkópomban. Ráadásul nagyon rövid időn belül, szinte egymás után kaptam el az összes divatos un. gyermekbetegséget, mert az általában folyton és értem, az egykéjéért különösképpen aggodalmaskodó édesanyám "megtanulta" és így képileg is egészen jól elsajátította minden lehetséges gyermekbetegségnek a szimptómáit gyermekgyógyász barátnőjétől és így mind az egészet ügyesen meg is idézte számomra.
Egy metafizikus barátom szokta mondogatni gyakran, hogy "Amennyiben nem műveled tudatosan és folyamatosan a tudattalan világodat, az megvadult és szeszélyes, állati hatalomként fogja irányítani az életedet." A legtöbb betegséget az aggódó jóságos anyukák idézik a gyermekeik szervezetébe, félelem-gondolattal és félelem-képzetekkel "táplálva" azokat és folyamatosan aggódva - figyelve, keresve, kutatva testükön a betegségtünetre utaló jeleket. Már csak egy olyan szerfölött tudományos meggyőződést tükröző ártatlan megjegyzés is, hogy "Az én gyermekem még nem volt bárányhimlős" egy olyan mentális várakozási állapotot és idéző-stádiumot jelez, amely menthetetlenül ahhoz a „beteljesedéshez” vezet, amit tulajdonképpen el szeretnénk kerülni.
Csak az lehet kiegyensúlyozott ember, aki a bátor, nehézség- és konfliktusvállaló alapállása mellett, mindig és kizárólag pozitív, építő és jóindulatú gondolatokat forgat elméjében, illetve pozitív megvalósítások képzeteit tartja fenn az elméjében, és aki csak jó gondolatokat küld az öntudata, vagyis a mindenható Isteni létezés, valamint embertársai irányába is. Az, aki mindennek, vagyis az abszolút hitének a következtében félelmetlen, és főként nem befolyásolható a megvilágosodásait előhívni és beidézni hivatott sors-problémái által, bármennyire is hírtelenül álltak volna azok elé, és bármennyire is retteneteseknek tűnnének az első látásra – ászlelésre vagy érzékelésre, ás persze, a többiek negatív gondolatai (elementáljai) által sem. Az ilyen (mentálisan fegyelmezett) embernek a rezonancia tőrvénye alapján, inkább kreatív gondolatokat tápláló és forgató barátai és ismerősei lesznek (Ha vannak ilyenek a közelben), amiképpen ő is, csak pozitív gondolat-képeket sugároz a külvilág felé. A megváltásához szükséges megvilágosodásait előidézni hivatott „káros” sorsfordulataikkal szemben zsigerből és kiengesztelhetetlenül, oldatlanul ellenséges lelki és szellemi magatartást tanúsító, azokkal ellenszegülő, ezekből semmit elbocsátani és megbocsátani nem képes, ellenállás és a negatív benyomásokkal szembeni tartós lelki és szellemi ellenszegülés spirituális állapota, egyenértékű a Lilith által létrehozott pokollal, mert az embert kínos és gyötrelmes állapotban tartja.
Egy metafizikus a következő játékot találta ki a saját belső ellenállásai (hitetlensége) legyőzésére, aminek „Az ellenállás- nélküliség csúcsa” címet adta: fiatalabb korában többször vállalt keresztapaságot és természetesen, ilyenkor különböző nevet adott a barátai és ismerősei gyermekeinek. Egy idő múlva felhagyott ezzel, de megvilágosodott korában azzal szórakozott, hogy élete negatív eseményeit keresztelte el, de most már mindig csak ugyanarra az egyetlen névre. BOLDOG VILÁGOSSÁGNAK keresztelt el tehát minden negatívnak érzett benyomást Az Atya, a Fiú és a Szent Lélek nevében. És tette azt addig, amíg valósággal megszűntek az életében az akadályok, a nehéz és drámai helyzetek. Ez egy nagyon jó példa arra, hogy miképpen növelhetjük a lét-bizalmunkat és, hogy miként kerülhetünk ellenállás nélkül harmóniába a Közvetítés és az Átalakulás Törvényével. A kimondott, hívőn mindenható Világosság- képzetekkel és azt alátámasztó optimista szavaival mindenki átalakíthatja még a családi a sikertelenségeit is abszolút sikerré, amennyiben képes metafizikailag megérteni azt, hogy egy – egy nagy, nagy negatív Pál-fordulatként jelentkező élethelyzetre, látszólagos sors-kudarcra, sikertelenségre miért is volt szüksége, hogy mit kell megtanulnia egy-egy, a terveit keresztező sorserőnek az életében történő megjelenésével.
Íme megint csak egy példa a Mistic Joni tapasztalatából: Egy hölgy, akinek nagyobb pénz összegre volt szüksége és aki annak ellenére, hogy ismerte a Rezonancia tőrvényét és a Bőség Tőrvényét, a Polaritás törvénye hatásmechanizmusa miatt, egy olyan személlyel lépett társas szövetségre, aki mellett egy idő múlva szegénynek, szerencsétlennek és tehetetlennek érezte magát. A másik nő ugyanis állandóan csak hiányokról, hiányosságokról beszélt, mint az én édesanyám, és a szóban forgó hősnő, vagyis a panaszkodó partnere, önkéntelenül annyira átvette ezeknek a panaszkodásoknak a hangulatát, hogy tovább már nem bírta lelkierővel és ezt az embert kezdte el vádolni a saját sikertelenségéért, akárcsak én egy jó ideig az édesanyámat. A segítségkérő hölgy tudta ugyanakkor, hogy amennyiben bőséget akar, előbb kell éreznie, hogy bőségben él, mivel A BŐSÉG ÉRZETÉNEK ÉS A BŐSÉG KÉPZETÉNEK MINDIG MEG KELL ELŐZNIE BENNÜNK A BŐSÉG MEGNYILVÁNULÁSÁT.
Egy napon megvilágosodott a példabeli hölgy és rájött, hogy a külvilág mindig a mi belső világunknak a tükre, vagyis, hogy tulajdonképpen benne, vagyis az ő tudattalan érzés- és képzeleti világában van a baj. Mégpedig a baj az, hogy ő ellenáll az adott helyzetnek, ahol és amelyben két erőforrást kezdett látni az igazi egyetlen teremtői ősforrás helyett. - Ekkor fogta magát és megáldotta a kishitű üzlettársát, mint én is az anyámat, és a fent idézett misztikus tanításoknak az alapján "átkeresztelte" a helyzetet SIKER-ré, hangosan kinyilvánítván a következőket: Mivel csak egyetlen valóságos erőforrás létezik, és az nem más, mint az Úristen, ez az ember (ez a helyzet, ez a körülmény) az én javamat és az én anyagi prosperitásomat szolgálja! (Miközben ő, pontosan fordítva észlelt mindent a racionális, úgymond külső eszével...) Nem sokkal az ezt, az erősítő imádságnak a többszöri HANGOS elismétlését követően, pontosan ezen, a rossz hangulatot és ezáltal előnytelen körülményeket előidéző partnerén keresztül, találkozott egy olyan személlyel, aki egyetlen szolgálatért igen nagy összeggel fizetett, amely pénzösszeg segítségével egy más városba költözött és így, teljes békében és harmóniában válhatott el korábbi üzlettársától.
A környezettől és a körülményektől a képzeletét függetleníteni képes, tényleg megvilágosodott, hívő személynek örvendenie kell minden olyan sors-jelenségnek, emberi ismeretségnek akivel összehozza a sorsa (vagy akivel a múltban összehozta), még akkor is, ha az, az ember évekig is megnyomorította az akaratát, hiszen a tudattalan karmikus programjainkkal kapcsolatban álló, misztikus elménk a Felettes Énünkkel közösen hozza létre azt a helyzetet, hogy találkozhassunk azokkal, akik kívülről megtestesítik számunkra a bennünk érintetlenül szunnyadó karmikus programokat. És ezek a sorshelyzetek, a mi szellemi fejlődésünket a leginkább elősegíthetik. Mindig tudnunk kell, hogy amennyiben megfelelően viszonyulunk hozza, "Minden ember, akivel találkozom, az én gyarapodásomnak és boldogságomnak egy-egy aranyágát és arany kapuját képezi." Persze, csakis akkor, ha jól oda figyelek arra, hogy mi történik, mivel minden emberben ott van jelen maga az örök megnyilvánulásban élő Isten, arra várván, hogy mi felismerjük és általa beteljesíthessük a saját életünk isteni tervét.
"Áld meg a te ellenségedet, rengeteg Szeretetet és sok – sok Fényt: spirituális megvilágosodást, és annak megfelelő szellemi beteljesüléseket, Boldogságot kívánva a számára és ez által áldássá változtatod az összes feléd irányuló nyilait." Ha így cselekszel, az ellenséges nyilak, béke-hozó és bőség-hozó áldás-forrásokká, hasznos információ-hordozó elemekké alakulnak, amire hozzád érkeznek. Ez a tőrvény érvényes mind az egyénekre, mind a családokra, az emberi csoportokra és közösségekre nézve. Megáldván egy nemzetet, csupa jókívánságot és szeretetet küldve egy ország minden lakója felé, még ha nagyon kis mértékben is, de mentálisan eloszlatod és feloldod annak a felgyülemlett negatív erőit. Az ember, a személyi hibabelátás és a tudományos szellemi ismeretek segítségével, illetve a saját sorsa metafizikai értelmezése által, könnyen eljuthat a teremtési aktussal és a teremtési folyamatokkal szembeni teljes odaadási képesség gyakorlási lehetőségéhez, vagyis a boldogság állapotába: a szeretet törvényének, vagyis „a nem ellenszegülés, a nem - ellenállás törvényének”, illetve az egyetemes Kiegyenlítődés és a megváltás törvénye erejének és hatásmechanizmusának a megértéséhez és elfogadásához, átéléséhez.
Az öncélú önérzet, a hiúság és az egyéni, vagy csoportos becsvágy pergetéséhez, sőt: bálványozásához szokott nyugati ember, erre azt mondja, hogy nem szabad senki előtt megalázkodni (Holott megalázkodásról szó sincs!), mert az ember „nem lehet senkinek a lábtörlője”. Erre csak egyetlen válaszunk lehet, éspedig az, hogy amennyiben valaki megtanulja azt, hogy mindig az adott időben és térben (A ritmus és a ciklus tőrvénye szerint) reagáljon le minden ellenséges, veszélye, vagy káros következményekkel járó gesztust, vagy ellenséges tettet, ami személyesen neki, vagy a gyermekei felé irányul és hozza érkezik, vagyis, ha megtanulja azt, ami az elsőnél is nehezebb: a bátor, de harag és gyűlölet nélküli, nyíltan becsületes és szenvedélymentes reagálást, a kellőképpen szenvedélyesen, de nem gyűlölködve, a konfliktusvállalás magatartását gyakorolni spontánul, azt soha senki nem lesz képes elnyomni, félre állítani, illetve, arra soha, senki nem lesz képes rátaposni.
Hiszen Jézus sem azt mondja, hogy "Amennyiben valaki arra akar kényszeríteni, hogy menj vele egy mérföldet", te tartsál vele és kövesd őt árkon-bokron keresztül a végtelenségig, hanem arra, hogy "Te menj el vele két mérföldet." Ugyanis, ha az első mérföldön még nem is, de a másodikon biztosan kiderül, hogy mi az a számodra nagyon fontos információ (gondolat), amit ő testesít meg a számodra abban az idő-periódusban, és amit neked tudomásul kell venned. Vagy, hogy micsoda az a számodra láthatatlan, de az életedet éppen lényegesen befolyásoló fontos sorserő, vagy sorskörülmény, amit fel kell az ő követésével ismerj és aminek a lényegére rá kell gyere a veled erőszakoskodó ember társaságában?
Íme egy jó példa arra, hogy miképpen hozza meg pozitív eredményét az ellenállás nélküli létvezetésnek, illetve a látszólagos ellenállás elvének a tudatos alkalmazása. Egy metafizikus tanonc egy számára igen fontos telefonhívásra várt, miközben mentálisan elhárított minden más információ-közeledést és ő sem hívott senkit, arra gondolván, hogy az ő hívása szembefut azzal a telefonhívással, amelyre ő vár. Ahelyett, hogy azt mondta volna magában, hogy az Isteni Eszme Érvényesülése nem vezethet semmiféle megváltást kizáró, vagy azt megzavaró konfliktushoz és a megfelelő hívás, a megfelelő időben érkezik meg hozza, hagyván a Krisztusi Értelemnek, hogy elrendezze a dolgát. Nem, ő maga akart mindig mindent elintézni a szűklátókörű pragmatikus eszével, erőszakosan beavatkozván a dolgok isteni rend szerinti alakulásába. Öntudatlanul bár, de el kezdte hárítani a többi telefonhívást és harcolni kezdett mentális síkon a többi telefonhívás ellen, és ezért zavaros feszültségbe került, aminek az lett a következménye, hogy véletlenül elmozdította helyéről a telefonkagylót, amiért a központi telefonautomata kikapcsolta a készüléket, amit csak akkor észlelt, amikor az nem szólalt meg több mint két órán keresztül. Vagyis, az aggodalmaskodás, a félelem és a tudattalanjából feltörő irracionális, ellenkező erőkben való tévhite a telefon teljes ("véletlenszerű") kikapcsolódásához vezette. E durva jelzéstől észhez tért és azonnal áldani kezdte a helyzetet, elkeresztelvén azt Sikernek. És olyan pozitív állításokkal kísérte mindezt, miszerint: "Nem veszíthetek el egyetlen olyan, nekem - felém irányuló hívást (szólítást) sem, amely a sorsrendeltetés szerint az enyém." "Isten törvénye és védőpajzsa alatt élek."
Ezután megkérte a szomszédját, hogy szóljon a telefontársaságnak, hogy kapcsolják vonalba újra. Ez a szomszéd egy telefonnal rendelkező közeli üzletbe ment be, ahonnan felhívhatta a telefontársaságot és ahol maga az üzletvezető intézkedett a vonal visszakapcsolása érdekében, annak ellenére, hogy éppen sok vásárlója állt a pult előtt. A telefont azonnal visszakapcsolták és két perc elteltével meg is érkezett a nagyon fontos hívás. "A megváltás szelleme által vezérelt hajód mindig halad, és csak egymással széles kapcsolatban álló folyókon halad biztosan előre."
A Rezonancia és a Polaritás törvénye hatására, mindaddig amíg az ember mentálisan ellenáll egy vele szembe jövő élethelyzetnek, egy veleszületett, vagy egy éppen felé tartó, neki gondot és nehézséget, vagy károkat okozó problémának (életfeladatnak), ameddig ellenáll - Ahelyett, hogy az igazi okokat keresse. - , az a probléma gyötörni és bosszantani fogja még tovább. És ugyanúgy: ameddig kikerüli és menekül előle, az a probléma utána jön, és üldözni fogja őt. Számtalan olyan esettel találkoztam asztrológusként, amikor egy-egy fiatal nő, menekülvén a szülői otthonában átélt, állítólag nehéz családi helyzete elől, „férjhez menekült” az első adandó alkalommal, vagy elszökött egy rokonához (Az általam gondozott és nevelt 18 éves nagylányom a neki fűt – fát, de főként gondatlan és felelősség nélküli szabadságot ígér anyjához.). És ezek mind, ha nem is néhány hónap múlva, de egy-két év elteltével, rá kellett ébredjenek, hogy az új otthonukban és családjukban, a szüleinél tapasztalt természetes együttélési szabályoknál, sokkal nehezebb családi helyzetek közé került, aminek a legtöbb esetben újabb menekülés: válás, vagyis családfelbontás lett a következménye. Az egyik hölgy így nyilatkozott: "Boldogtalan voltam otthon, mert az édesanyám zsémbes és ugyanakkor hatalmaskodó, zsarnoki természetű volt, hát elszöktem otthonról és ugyanolyan helyzetbe találtam magam, mert néhány év múlva, a férjem pontosan olyan zsémbelődő, a kákán is csomót kereső, uralkodó természetű ember lett, mint az édesanyám.” A zsarnoki szülő, főnök, vagy élettárs, mindössze a mi gyávaságunk és az odafigyelésre való lustaságunk ellenpólusa. Amiképpen a gyáva és engedékeny, vagyis az alamuszi szülő, vagy főnök, az akarat-gyenge házastárs is a mi nyílt, vagy rejtett zsarnokoskodási hajlamunk, vagy felelősség-hárítási késztetésünk tükre, vagy ellenpólusa. És hiába akarunk attól megszabadulni, mert mindaddig, amíg nem követeljük meg magunktól a rendet és a fegyelmet, illetve az odafigyelést és a jelenlét-tudatot, addig nem leszünk képesek bárkivel is egyenlő félként tárgyalni. És akkor, ugyancsak a két végletes magatartás szerint élő újabb partnerekkel, munkatársakkal, vagy az új élettársunkhoz tartozó elviselhetetlen jellemű rokonokkal hoz majd össze a sors-rendező felettes énünk.
"Még mielőtt a nap lenyugodna, békülj ki lelkedben az összes ellenségeddel." Nem is tudjuk elképzelni, hogy az ellenségesnek tűnő helyzetek mennyire hasznunkra lehetnek az öntudatunk - személyiségtudatunk - fejlődése és kiérlelése szempontjából, amennyiben nem hagyjuk magunkat felzaklatni és lelki nyugalmunkat megzavarni a nehézségek által! Ha nem is mindig kitörő örömmel, de legalább metafizikai (megismerési) kíváncsisággal kell néznünk minden nehéz sors-helyzet elé és még jobb ha ugyanilyen érdeklődéssel fürkésszük minden ellenségeskedő ember arcát. Ha így cselekszünk, azok mindjárt elveszítik félelmetesnek látszó erejüket és előbb-utóbb leleplezik esendő, gyengeségüket.
"E negatívnak látszó helyzetekben rejtőző ellenség-képzetek nem gyakorolnak rám negatív hatást, nem gyorsítják fel a szívverésemet, és nem váltanak ki belőlem semmilyen szinten ellenállást." A külső konfliktusaink, látható harmóniátlan helyzeteink mindig egy belső, szellemi diszharmóniának (félelemnek, életfeladat kerülésnek, önárulásnak) a jelzés-értékű megtestesítői, külső következményei. Ezért, amennyiben, visszatartván magunkat az érzelmi átélésektől (Jól tudom, hogy ez nagyon nehéz, de nincs más lehetőség!) valamint a megfontolatlan, reaktív válaszadástól, és ha mindig bátran határozottan és józanul, tehát a kialakult új helyzettől és a következményektől nem félve, reagálunk az értelmetlen és diszharmonikus élet-helyzetekben is, azok el veszítik a veszélyességi hányadosukat és előbb – utóbb el is fognak tűnni az utunkból mindőrökre. El kell fogadnunk és meg kell szoknunk azt, hogy az ember egész élet-műve, tehát a körülményei, a barátai és az ismerősei, valamint az élettársa és az általános élethelyzete, tökéletesen tükrözik azt, ami benne még csak fel sem merült, mint még csak a jövőben a felszínre bukkanó, vagy csak komoly kauzális kutatások és mentális erőfeszítések árán felderítendő és fel- és beismerendő, átvilágítandó és feloldandó, vagy gyakorlatilag is megoldandó belső probléma. Egy bennünk még felfedezetlen és átvilágítatlan- és ezért észrevétlenül maradt karmikus félelem, vagy negatív ambíció (agresszió), elzárkózási, vagy rejtőzködési reflex, perverzióra való hajlam, stb.
Többen misztikus kuruzslókat és vajákosokat, de még un. átokűző papokat is keresnek fel azon egoista igényükkel, hogy azok a mágia segítségével változtassák meg számukra a sorsuk folyását, a testvérük, a gyermekük, vagy az élettársuk, esetleg a főnökük, vagy a szomszédjuk viselkedését, gondolkozását, és persze, a legtöbben az anyagi helyzetük megváltoztatását. Némelyikük még a metafizikusokat is felkeresik az ilyen fekete-mágiás igényükkel, de a sorstól egyáltalán nem azt a választ kapják, amire számítanak. Egy mester így válaszolt egy ilyen mágiázó igényre: "- Inkább téged foglak megváltoztatni, mert úgy látom, hogy te vagy az, aki rászorulsz a változásra. Vedd tudomásul, hogy ami után te megváltoztál és nem akarsz többé senki fölött rejtett hatalmat gyakorolni, nem akarsz senkivel szemben előnyöket szerezni, megváltozik veled szemben a munkatársad, a barátod, a partnered, a szeretőd, a testvéred, a gyermeked, és a férjed (feleséged) is, sőt: jóra fordul az anyagi helyzetet is."
A Mester egyik hallgatója sehogy sem tudott leszokni a hazudozásról, pedig érezte annak hátrányait és nem is azért hazudott már, hogy átverjen másokat, hanem azért mert már annyira megszokta, hogy nem tudott soha ellenállni a "helyzet csábításának", hogy érdekes dolgokat mondjon. Egyik alkalommal, éppen a Mestertől hívta fel telefonon az imádott szerelmét és miközben hallgatta annak hangját, eltakarta a telefonkagyló mikrofonját és azt suttogta, hogy " Nem hiszek neki, ismerem én őt, és tudom, hogy hazudik." "- Ez természetes, hiszen te is gyakran hazudsz másoknak és ennek következtében neked is pontosan az, az ember hazudik, akitől te a leginkább csak az igazat szeretnéd hallani." Egy fél év múlva, a hölgy a következőkről számolt be a Mesternek: "Teljesen kigyógyultam a hazudozásból, mivel három hónapig kénytelen voltam egy olyan nővel együtt lakni, aki nálam sokkal jobban (Tehát, rafináltabban, finomabban) és sokkal többet hazudott."
Sajnos, gyakran ilyen negatív beavatásokra is szükségünk van néha: a legtöbbször úgy gyógyulunk ki saját hibáinkból, hogy a Tükröződés és a Hangoltság Törvénye alapján, másoknál kell azokat "testközelből" intenzíven és részletesen megnyilvánulva, intenzíven megtapasztaljuk annak a viselkedésnek a negatív hatásait és következményeit, amilyet mi gyakorlunk. A fizikai létünk, vagyis a természeti életünk nem más, mint egy szüntelen tükörbe-nézés és ezért bárhova nézünk, saját magunk tükörképét látjuk viszont, mind az embertársainkban, mind az életkörülményeinkben.
A múltba való visszavágyódás, vagy a múlt megváltoztatásának a vágya, illetve a szebbnek és jobbnak, élvezetesebbnek, de főként könnyebbnek képzelt jövőbe való előre menekülés nagyon sok negatív következménnyel járhat, mert az ilyen magatartás, nem más, mint a spirituális tőrvényeknek a megerőszakolása. Jézus azt tanította, hogy "Íme, most van a megfelelő idő, ez a megszabadulásnak a napja. Most kell cselekedni." És ugyancsak: "Az, az ember aki megfogta az ekeszarvát, többé ne nézzen hátrafelé..." Lóth felesége, csakúgy mint Euridiké, Orpheusz szerelme, visszanézett és sóbálvánnyá változott. Természetesen ez egy metafora, ami nem arra vonatkozik, hogy nem kell a múlt hibáiból tanulni, hanem arra, hogy soha nem kell a múltba vissza-vágyni, hanem mindig az őrök jelenben, tehát jelenlét-tudattal: éberen kell élni. A fizikai idő kerekei a múlt és a jövő. Spirituálisan és kauzálisan is helyesen meg kell érteni a múltat és a jövőt az szerint elképzelni, tudván azt, hogy a múltban mindig a reális jelennek spirituális alapjai és gyökerei (okai) állnak, a jövőben viszont, az öröm és a személyi kiteljesedés határtalan bősége találtatik, annak, aki az élet értelmét és célját: a megváltást felfedezte, és annak a törvényei szerint él. Ezért, a szeretetbe ágyazott éberségünkkel és figyelmünkkel állandóan a jelenben kell élnünk.
A Mesterhez bekopogtatott egy nő arról panaszkodva, hogy nincs pénze ajándékot vásárolni a szeretteinek karácsonyra. Azt is elmondta, hogy az előbbi év karácsonyán rengeteg pénze volt, bármit megvehetett volna, de mégsem vásárolt sok ajándékot és most még apró pénze sincsen. A Mester azt válaszolta neki, hogy "Ezzel az alapállással nem is lehet pénze, mert igen patetikus és mindig csak a múltban akar élni. Próbáljon meg teljes lényével a jelenben élni és készüljön fel a nagy karácsonyi ajándékozásra." "Tisztítsd ki a csatornáidat és az arányos bőség el fog lepni téged." A nő hirtelen fellelkesedett: "Tudom, hogy mit fogok tenni: egy pár kikopott díszítőelemet kérek a kirakatrendező barátomtól és minden maradék pénzemre színes papírt fogok vásárolni, hogy játékokat készíthessek." "Nagyon helyes. Ezt tedd és az ajándékok is megérkeznek, hogy teljessé tegyék a karácsonyt." Mindezt megcselekedvén, a hölgy ellensúlyozta a pénzügyi félelmeit és elhallgattatta a negatív hittel táplált pragmatikus eszét, amely arra intette, hogy tegye félre minden centjét, mert többet nem fog kapni karácsonyig. Miután a színes papírból és a használatlan kirakati díszítőelemekből ügyesen előállított játékokat elkészítette, egy nagy ajándékcsomagot kapott és több száz dollárt egy távoli rokonától.
Ugyanis megvásárolván a színes papírokat, játékkészítés közben, erős pozitív érzésekkel vegyített reménykedéssel: pozitív képzetekkel befolyásolta a tudattalanját, amely kapcsolatba lépve más emberek (többek között a pénzt és ajándékot küldő távoli rokon) tudattalanjával, a Szükség és a Bőség törvénye, valamint a Mágia Tőrvénye alapján, létrehozta a Bőség (a materializálódás: Hold, az Uránusz és a Neptunusz által megtestesített) princípiumának teljes megnyilvánulását. Az ember mindig a jelenben kell éljen. "Nézz őrömmel e napod örömei elé. Ez az áldás hajnalának köszöntése."
Mindig ébernek kell lennünk biológiailag, lelkileg, szellemileg és képzeletileg is, mert minden figyelem-zavar a legjobb és legfontosabb lehetőségek elvesztéséhez vezet. A misztikus szerző leírja, hogy egy egész nap mind csak arra kérte az Istent, ne hagyja, hogy valamilyen hibát kövessen el embertársaival szemben. És akkor valami lényeges dolgot értett meg. Azt ugyanis, hogy nagyon fontos a legmegfelelőbb szavakkal kezdeni a napot mindjárt ébredés után. Valahogy így: "Megadatott számomra ez az áldott nap. Ez a nap a legjobb sors beteljesítési lehetőségeimet hordozza a méhében. Megköszönöm előre ezt a tökéletes karma-oldási és sorsbeteljesülési lehetőségekkel telített napot, amelyben a karmaoldási feladatok mellett, a kifogyhatatlan, örömteli csodák egymásnak adják a szívemet." Amennyiben szokásunkká tesszük ezt az eljárást, azt fogjuk tapasztalni, hogy csodás dolgok és helyzetek fogják az életünkben követni egymást a legtermészetesebb következetességgel. A Misztikus szerző egyszer egy olyan könyvet olvasott, amelyben az volt leírva, hogy "Mindig a legnagyobb nyíltsággal és válaszadási örömmel nézz szembe és a legerősebb érdeklődéssel figyelj arra, ami és aki előtted megnyilvánul.” A Mester mélyen belehelyezte lelkét ennek a mondatnak a metafizikai tartalmába és már délelőtt egy nagy pénzösszeghez jutott, amire igen nagy szüksége volt egy korábban elképzelt dolog megvalósításához.
Azt viszont nagyon fontos itt megjegyezni, hogy mindig csak azokat a pozitív állításokat kell kimondanunk, leírnunk és használnunk, amelyeket a leginkább a magunkénak érezzük, esetleg át is írhatjuk azokat. Vagyis azokat az erősítéseket ajánlatos hangosan kimondani és ismételni, amelyek a leghihetőbbek és legelfogadhatóbbak a lelkiismeretünk számára. A legtöbb esetben minden általános metafizikai igazságot tartalmazó állítás, megváltoztatja formáját az egyén sajátos lelki alkata szerint. Például a következő vezetett a legjobb eredményekhez egyeseknél: "Nagyon jó pénzkereső foglalkozásom van, az én lelkemnek legkedvesebb helyén (tudatos elképzeléseim szerinti környezetben) az én spirituális életfeladataim teljesítéséhez szükséges munkával és a legmegfelelőbb életterületen dolgozhatok, amiért a legmegfelelőbb anyagi ellenszolgáltatásokat kapom." Ezt odaadtam egyik hallgatómnak, amihez ő hozzátette az egyéni állítását, amit igen helyesnek találtam. Azt, hogy „… és amelyért arányosan jól vagyok megfizetve. Ezt ismételgette, mindegyre magában dúdolgatta, még akkor is, amikor az utcán haladt és nemsokára egy remek állás-ajánlatot kapott, amit ráadásul igen jól megfizettek.
Egy másik hallgatóm is használni kezdte ezt a formulát, de ő a foglakozás fogalmát kicserélte az üzlet fogalmával, hiszen ő üzletemberként élte hétköznapjait. Minden ilyen állítást gondosan kell kiválasztanunk és kimondanunk, hogy az tökéletesen födje az igény lelki vágy-alapját és ugyanakkor összhangban álljon, mind a horoszkópból kiolvasható életfeladatainkkal, mind az egyetemes törvényekkel. Ismertem egy embert, akinek valamiért, egyszer csak, igen fontos lett, hogy keményen dolgozzon. Hozzá is jutott számtalan munka-ajánlathoz, de sehol nem volt kellőképpen megfizetve. Jóval később jött rá arra, hogy ki kell egészítenie kérését azzal, hogy a megfelelő szolgálatot a megfelelő ellenszolgáltatásért. " Mert: „ A te zsákjaid tömve kell álljanak és a te serlegeid színültig kell telítődjenek." Ezek az Istennek az emberről alkotott ideái, és amikor az ember átszakítja az eszébe vésett szükségek és a hiányok mentális korlátját a saját tudatában, megérti és eléri az aranykort és azzal együtt szívének minden megváltáshoz vezető vágyát beteljesíti.


V. FEJEZET

A Karma és a Kiegyenlítődés törvénye, vagyis a megbocsátás és az elbocsátás, elengedés és a feszültség-mentes személyi tudat (Az öntudat, az önérzékelés és az önértékelés) állandó tisztán tartásának a szükségessége.

Mindig azt kapod meg és azt kapod vissza a sorsodtól amit, a karmád által sugallt önkéntelen gondolatait, és főként: képzeleted, a képzelgéseid szintjén te, adsz, vagy adtál rendelést valamikor a múltban, és amit te küldesz, vagyis, amit te küldtél, persze, egészen más formában, de azonos lényeggel valamikor a távoli múltban másnak és másoknak gondolatban és képzeletedben (esetleg tettben is, de ez nem annyira jellemző). Az ember karmikus vágy-képzetei, éber tudati állapotban gyakorolt álmodozásai és gondolatai, neheztelései és haragvásai, tettei és szavai mindig visszafordulnak hozzá előbb vagy utóbb, rendkívüli következetességgel. Az ember egész élete, vagyis a sorsa, az ő objektíven beteljesülő (negatív) karmája alapján, vagy pedig, a tudatosan vállalt megváltási sorsprogramja által irányított hite szerint alakul és történik. A karma, a karmikus képzeletünk alapján működő önkéntelen mágia tehát, akkor is hat, ha nem tudunk erről semmit. Mindez, a mágia és a Karma törvénye összhatása miatt van, illetve mindez az ok és az okozat törvénye, illetve a megváltás egyetemes törvényei alapján történik. Ez egy egyszerű de objektív, logikus következmény. Az öröklött, vagy a tudatosan tisztított és irányított személyi imagináció az ok és a materiális megvalósulás az okozat. Vagyis, az a helyzet, amiben a jelenben vagyunk, mindig a tudatos, vagy a tudattalan és önkéntelen képzeleti tevékenységünknek, vagyis a karmánk tudatosítási és oldási – oldódási szintjének és a karmánk oldottság-szintjének megfelelő következménye.
A Karma szó azon szanszkrit kifejezésből ered, amely személyi élet-rendeltetést jelent. "Ki mint vet, úgy arat." És: „Ami bent van, ugyanaz mint ami kint van.” Az egyik ismerősöm meséli például, hogy ő minden fel nem oldott és meg nem haladt karmáját, egy az egyben visszakapja a nagynénjével való viszonyában, ugyanis, mindaz amit annak mond, hozzá más személyektől visszaszármazik. Egyik nap azt mondta, az akkoriban igen sokat beszélő - szószaporító- nagynénjének, hogy "Hallgass már el, mert nyugodtan akarok enni." Másnap épp vendégségben volt egy barátnőjénél, akire pozitív hatást akart gyakorolni értelmes és szellemes beszédével, mire az megszólalt, hogy "hallgass már el, mert nyugodtan akarok enni." A barátnője szintén foglalkozott metafizikával és így egy bizonyos metafizikai érzékenységgel, misztikus receptivitással rendelkezett, aminek a következtében, tőle igen hamar visszafordult hősnőnkhöz az általa, nagynénjének vissza hárított negatív (karmikus) elementál (képzet-csomag), ami miatt és amivel rá szólt a nagynénjére. Ő ugyanis el kellett volna gondolkozzon, azon, hogy a bosszantóan fecsegő nagynénje, tulajdonképpen az ő gondolati zaklatottságát, a gondolatai túlpergetettségét tükrözi vissza akaratlanul és önkéntelenül, és meg kellett volna keresse azt a belső mentalitás-változtatást, amivel az öncélú, kifelé irányuló gondolkozási háborúzását megállítja. Persze, az ilyen közvetlen és azonnali visszahatások, elég ritkák.
Minél többet tud, lát és érzékel spirituálisan egy ember, minél tudatosabb és érzékenyebb metafizikailag, annál felelősebb magáért és környezetéért, nem csak a tettei, hanem a gondolatai – gondolkozása világában is. Sőt, még a képzeleti – képzelgési világában is. Egy olyan lény, aki a spirituális törvényeket ismeri, de hanyagsága miatt, vagy feledékenysége következtében nem alkalmazza azokat, és megengedi magának azt a luxust, hogy azokat, a hétköznapi tevékenysége, gondolkozása és képzelgése során, semmibe vegye, sokkal többet szenved, mint más. „Nem azért van a fény, hogy azt véka alá rejtsék.” „Keressétek az igazságot és az fel fog szabadítani benneteket.” Az Úrtól (a Törvénytől) való félelem a bölcsességnek a kezdete. „Nem a te utad, hanem az Én utam! Mondja a seregek ura.” Amennyiben az "Úr" kifejezést behelyettesítjük a Tőrvény kifejezéssel, a biblia igen sok részlete külön értelmet, megvilágítást (élő-életet) nyer számunkra.

„A bosszúállás az enyém, nem a tied, mert én vagyok az Úr ( a Törvény) és mindenért a szükség szerint fizetek meg, , mondja a seregek ura." -A mágia spirituális energetikai jelensége által táplálva (üzemelve), a Kiegyenlítődés, a Fejlődés és a Karma törvényének a közös eredője az, ami együttesen és objektíven hatva, automatikusan működik és az életünk minden mozzanatában érvényesül „könyörtelenül”, és ez sokszor úgy néz ki, mintha „bosszút állna” a sors. Tudnunk kell tehát, hogy nem egy, az öklét rázó, kegyetlen, irgalmatlan és bosszú-szomjas Ószövetségi (külső) Isten teszi ezt, hanem objektív törvények összhatása érvényesül. A Megváltó Isten (Törvény) szerint az ember, nem más mint az Istennek a teremtésről alkotott első Ideájának a megtestesülése, de az embernek kikerülhetetlen rendeltetése és tehát kötelessége a karma-oldás. Ezért, a megtestesült természeti ember is, a Teremtő képére és hasonlatosságára alkottatott és ezért, a túlélő – megélő, utód-gondozó és utódnevelő intelligenciája mellett, ő megváltói-, tehát igazság-kutató és igazság-leleplező intelligenciával rendelkező, valamint ezzel az intelligenciával karma-oldó és kiegyenlítődési intelligenciával, valamint teremtő erővel és önuralomra való képességgel rendelkező lény is egyben.
Amit „az Isten lát” tehát az emberből, az, a megváltás tökéletes eszméjének a lehetséges – lehetőségekkel telített - megtestesült lény. Ádám Kadmon leképeződése, amely az Isteni Elmében és egyúttal az egyéni szellemben együtt áll, illetve látszólag külön, de lényegileg azonos helyen és helyzetben. Ez, az isteni ember-eszme, vagyis az istenember eszme, csak arra vár bennünk, hogy a személyes ember arra fokozatosan ráébredjen, azt magának, a maga – a magja: az önmaga - számára megtalálja, majd a magáénak elismerje és a teremtő erejét használva, minél mélyebben (magasabban) megvalósítsa. Arra vár a Teremtő, hogy a személy ezt az Istenazonosság-tudathoz kapcsolt személyes önmegváltói feladatot felvállalja: hogy a „gyönyörűséges igáját” magára vegye. Ugyanis az anyagban, a természetben megtestesült, de mágikus teremtő képzelettel is rendelkező emberi személy csak azzá válhat, csak az lehet, amit ő maga fel- és elismer a saját maga számára, mint létező realitást és ugyanakkor ahhoz vonzódik, amit ugyanakkor ő személyesen is vonz magához.
"Semmi nem történik anélkül, hogy az égben (az isteni teremtő képzeletben) el ne rendeltetett volna." ez egy igen régi szólás-mondás, csak az a baj, hogy arról nem akarunk tudomást szerezni, hogy ennek, az egyes ember számára, személyes vonatkozása is van, és a saját sorsunkban, mi vagyunk azok, akik teremtő képzeletünkkel egybekötött vágyainkkal „megrendeljük” és beidézzük a magunk számára az áldást, vagy a szegény- nyomorúságot. Mi vagyunk azok, akik mentálisan, a képzeletünk és a hitünk által a saját sorsunkat, vagyis az életeseményeinket, a különböző személyekkel és ezen személyek által beidézett sorshelyzetekkel való találkozásainkat 18 és 21 éves korunktól errefelé "elrendeltük". A szüntelenül és önműködően keletkező, öngerjesztő és önműködő imaginációnk (vágyaink, akaratunk, félelmeink, a jó és rossz képzelgéseink, sóvárgásaink) valamint a karma-sugallatainkra, felelőtlenül megalkotott és spontán módon kibocsátott ("szélnek eresztett") érdekes, de ártó, vagy építő képzeletünk, és annak a képzeteinek a szavaink által formába öntött gondolat-képeink segítségével hozzuk létre az életkörülményeinket. Mielőtt mindez, a láthatatlan gondolati és érzelmi, majd energetikai és végül: materiális szférákban is megvalósulni kezdene, az igazán éber ember, az ő titokzatos szellemi harmadik szeme által, igen finom sugallati szintjén, előre sejti, kívánja és néha még látja is, a jövő életeseményeit, a saját felemelkedését, vagy bukását, a saját örömét, vagy bánatát. Ezt nevezik a pszichológiában deja vue – élménynek, anélkül, hogy tudnák azt, hogy a jelenség alapja spirituális természetű.
Emlékezünk talán az ide vonatkozó példákra (az anyára, aki huzamos aggodalmával a saját gyermekének a betegségeit és szerencsétlenségét "elrendeli" és arra a feleségre, aki férje hivatásbeli sikereit idézi elő). Jézus tanította: "És meg fogjátok ismerni az igazságot és az igazság fel fog szabadítani benneteket." Ez a teremtői - megváltói igazság az egyetemes törvényekkel együtt működő teremtői képzeletünkben lakozik. Láthatjuk tehát, hogy minden karma-oldási szükséget jelző, szerencsétlen és boldogtalan lelki állapotot okozó helyzetből való fel -és megszabadulás, a spirituális törvényeknek az ismeretéből és ennek az ismeretnek a minél görcs-mentesebb és feszültség-mentesebb, tehát a békés lelki állapotban, és annak megfelelően nyugodt, lazán magabiztos és tudatos alkalmazásából: a pozitív képzeleti hitnek az állandó és folyamatos átéléséből, tehát gyakorlati alkalmazásból ered.
A benső sugallat-lehallgatás és a lelkiismeret-meghallgatás megelőzi a foganatosítást és a teremtés törvénye alárendeli magát az embernek (a személynek), amikor az ember aláveti magát az Isteni felelősség-tudatának, a Felettes-Énjének. Vagyis: a lelkiismerete és az isteni felelősségtudata hangjának. Az elektromosság törvényét: az elektromágneses mezők és erőterek felgyorsított és gyorsítottan változtatott egymásba hatolásának a következményét: a keletkezett elektromos erők befogási és irányítási (lecsapolási) lehetőségét előbb megsejtették a tudósok mint a feltalálók. Az ide vonatkozó sugallatokat előbb megfejtették, úgymond lehallgatták és megértették egyesek, és csak azután próbálták ki és alkalmazták a gyakorlatban az elméletet ismerő, zseniális feltalálók, vagy a tervezők által előre nem látott, és csak a gyakorlati alkalmazáskor felmerült, technikai problémákra megoldásokat kereső mérnökök. De amikor az így nyert természeti erőt felelőtlen személyek kezelik, az erő, ez, az embernek a halálos ellenségévé válik. Hát akkor az ennél az erőnél és az atomokat összetartó erőterek felbontása következtében felszabaduló természeti energiánál is, ezerszer finomabb és azért sokkal hatásosabb és erőseb mentális erő: az Imagináció, vagyis az ember teremtő képzeletén keresztül ható, és az általa felszabaduló erő, hogy ne válna halálos ellenségünkké, amennyiben tisztátalan és zavaros életképzeletünkkel idézzük meg és alkalmazzuk ezt az erőt...


Íme egy példa a mágia-tanból: Egy vasakaratú és primitív mágikus erővel rendelkező hölgy mindenképpen a magáénak akart tudni egy lakást, amelyben az egyik ismerőse lakott és gyakran elképzelte magát bemenni abba a házba és birtokába venni azt. Egy idő elteltével a ház tulajdonosa meghalt és csakugyan az erős akaratú hölgy, megvásárolhatta és birtokába is vehette az áhított lakást. Sok évvel később, amikor megismerkedett a spirituális törvényekkel, megkérdezte az oktatóját, hogy elképzelhető-e, hogy neki valamiféle köze lett volna az előző háztulajdonos halálához? Amaz azt válaszolta, hogy igen, mivel a hölgy vágya által felhevített képzeletnek az ereje olyan hatásos volt, hogy a rezonancia törvénye alapján, akaratlanul és önkéntelenül, de az ő extrém képzeleti ereje által, besegített és közrejátszott az előző tulajdonos korai halálába, noha elsősorban annak az öntudatlan és önkéntelen romboló képzeleti tevékenysége és tehát a karma-oldási képtelensége váltotta ki a halát, a polaritás, a karma, a fejlődés és a visszahatás egyetemes törvénye összhatása alapján. De a lakást minden áron megszerezni akaró hölgynek is lakolni kellet később ezért a felelőtlen mágikus tevékenységéért, mert kis idővel a ház birtokba vétele után, meghalt az ő férje, akit ő valósággal imádott.
Az egyszerű ház-birtoklási vágy és az akaratlanul kierőszakolt beteljesülés még nem kellett volna ilyen tragikus következménnyel járjon, ha azt, nem előzte volna meg az egoista akarat kisugárzása. De a Rezonancia törvénye miatt, a férjével együtt, a Hatás és a visszahatás - a Karma- törvénye hatása alá kerültek mindannyian. Persze, mind az előbbi tulajdonosnak és mind a nő férjének a tudattalanjában erős rombolási és önrombolási programok léteztek, amiket mindössze aktivált a nő kizárólagos akarati-vágya, illetve azoknak a negatív kisugárzása aktiválta és felerősítette az ő megalkuvást nem ismerő képzeletét. E férfiaknak kellett hogy létezzenek, kellett legyenek más kifizetetlen Karmikus számlájuk is. Mindenesetre, a hölgy, ha már annyira szeretett volna egy megfelelő házat, akkor, a következőképpen kellett volna azt kérje: "Határtalan teremtő akarat, add meg nekem azt a megfelelő otthonomat képező házat amely egyenértékű azzal, amit megkívántam, és ami az enyém a rendeltetésemmel együtt járó Isteni jog és gondviselés alapján." Ebben az esetben, az egyetemes törvények alapján történő isteni kiválasztás egy mindannyiuknak megfelelő állapotot hozott volna létre és mindenki az ő rendeltetése tökéletes megvalósulásának megfelelő házban élhetett volna zavartalanul.
A sorsunk isteni értelmével összhangban álló, az egyetemes megváltási terv megvalósításában közreműködni hivatott Személyi Megváltódási sorsprogram az egyedüli mágikus erőforrás, amely sorsunkra és körülményeinkre pozitív hatást gyakorolhat, anélkül, hogy valakinek is ártana. A határozott körvonalú képzelgésekkel és pontosan kimondott, pozitív sors-idéző igékkel társuló vágyakozás, egy feltartozhatatlan erőforrás, amelyet az isteni igazság útjára tereli az automatikusan amúgy is munkálkodó képzeltünket, amely irányítatlanul csak káoszt eredményez. Ezért, nem csak a boldogsághoz vezető, boldogulási lehetőség, illetve egy boldogulási előfeltétel és tehát életszükséglet a képzelet-irányítás és fegyelmezés, hanem spirituális életfeladat is („Munkálkodjatok, mert a ti Atyátok is munkálkodik!) Ezért a legfontosabb mindig az első aktus: a mágikus Ige (a primum movens) megalkotása , vagyis az, hogy úgy beszéljünk és úgy képzelegjünk, "ahogy azt kell": mindig az egyetemes törvények szerint, az egyetemes megváltásnak megfelelően, az egyetlen értelmes életcélnak a megváltásnak a magvalósítása szellemében. Mert a Mágia törvénye nem a zavaros egoizmust kiszolgáló ördögi erők törvénye. Mindig azt kell kérni tudatosan és határozottan, azt kell igényelni a kimondott a mágikus Ige által, amiről érzed is, hogy a teremtés és a kiegyenlítődés érdekében tudod használni és ezért az tényleg a tiéd kell legyen a születési jogod alapján. Amennyiben az imént említett, példabeli asszony a következőket mondta volna magában, hogy "Amennyiben az a ház az enyém, nem veszíthetem el, de amennyiben e ház nem az enyém, akkor kérem az annak megfelelő értékű házat," talán a korábbi gazdája máshová költözött volna, vagy a nő talált volna egy számára még annál is megfelelőbb házat.

Vigyázni kell tehát, mert minden dühös - haragosan, vagy lagymatagon kinyilvánított egyéni vágy, szerencsétlenséget és kellemetlenséget hoz maga után és nem ad semmiféle elégtételt az elindítójának. Az „édes-bosszúvágy” beteljesülése soha, senkinek nem ad tartós örömet, hanem inkább hátráltatást okoz hosszú távon. Az örök embert figyelmeztették Jézuson keresztül az égi hatalmak: "Ha lehet múljon el tőlem e keserű pohár, de úgy is a te akaratod érvényesüljön." És: „A keserűség méregpoharát, mindenkinek magának kell ki innia.” A Mágia és a tiszta személyi tudat törvénye szerint
az ember mindig megkapja azt amit előzőleg világosan akart, amennyiben lemond az együgyű és primitív, vak-ambíciójáról az ilyen jellegű vágy-képzeteivel együtt. A lemondás és az elbocsátás segítségével elért szellemi szabadsága által ugyanis, a képzelőereje szabad áramlásával és az intuíciója zavartalan mágikus működésével, lehetőséget biztosít az Isteni Értelemnek, hogy a számára dolgozzon. "
„Állj meg csendben és hozd létre magadban a zavartalan és boldog égi nyugalmat és ebben a feszültség nélküli békében várd az isteni ajándékokat és a világos útmutatást."
Egy asszony igen kétségbeesetten állított be a Mesterhez, mivel a lánya egy olyan, az anya által felelőtlennek ítélt, kiránduláson akart részt venni minden áron, amelytől féltette. Az anya elmesélte, hogy ő már minden lehetséges "józan érv" felsorakoztatásával megpróbálkozott azzal, hogy a lányát lebeszélje, és minden lehetséges veszélyt, amely az úton a gyermekét fenyegetheti felsorolt, de amikor ez sem hatott, a végén egyszerűen megtiltotta a lányának, hogy elutazzon. Ennek ellenére a lány hajlíthatatlan maradt és még inkább el akart menni. A Mester, ahelyett, hogy igazat adott volna neki, a következőket mondta: "Megerőszakoltad az eseményeket és most viseled a következményeket. A te szembeszegülésed és a személyes ellenkezésed pontosan az, amitől a lányod még jobban izgalomba jön a kiránduláson rá váró élvezetek és kalandok elképzelése következtében. Hagyd, hogy békében elmehessen és emeld le aggodalmaskodó lelki kezeidet róla, hogy ez által, görcs-mentesen helyezhesd őt az isten hatalma alá. Azután ismételd el magadban a következőket:"
"- Átengedem a kezemből ezt az általam veszélyesnek látott sors-helyzetet a Határtalan Szeretet és az alkalmazó Isteni Fény által létrehozott Isteni Bölcsesség kezeibe és amennyiben ez a kirándulás egy isteni terv magvalósulásának az eszköze, megáldom és nem szegülök ellene. Amennyiben viszont a Megváltói Értelem hatásán kívüli (Lilith!) erők hozták létre, áldásomat adom azért, hogy megsemmisült."
Két nappal azután, hogy az anya kimondta e mágikus szavakat, a lány közölte az anyjával, hogy lemondott a kirándulásról és ezzel az élet visszaállt a normális kerékvágásba. Meg kell tanulnunk nyugodtaknak lenni és belső ellenállás és feszültség nélkül lépni kapcsolatba az isteni és az azokat szolgáló, azokat kifejező, alacsonyabb rendű szellemi erőkkel, még akkor is, ha ez, az első látásra elképzelhetetlennek és megvalósíthatatlannak tűnik.
Íme még egy furcsa példa a "Ki mint vet úgy arat" - példázattal értelmezett Mágia tőrvényének a megnyilvánulásáról: Egy nő azzal a kéréssel jött a Mesterhez, hogy a banktól több hamis húsz dollárost kapott. Nagyon mérges volt, mert meg volt győződve, hogy a banki tisztviselő nem fogja elismerni ezt a lehetőséget. A Mester azt válaszolta, hogy a vádaskodás és a harag helyett, vizsgálják meg együtt azt, hogy mivel vonta magára a nő ezt a helyzetet? Egy pár kérdés-felelet után a nő felkiáltott, hogy megvan a baj forrása, ugyanis egyik barátnőjének egy pár (színházi) hamis-pénzérmét küldött, de nem ártatlan viccelődés szándékkal, hanem azért, hogy gúnyt űzzön a barátnőjéből. Az egyetemes Mágia és a Karma Tőrvénye alapján működő mágikus tudattalan képzelete viszont, nem értette a viccet és ezért visszafordította a játékot, hamis bankjegyeket küldve a számára is. A Mester azt mondta neki, hogy most a teremtés és az öntudati integritás (A Mágia), valamint a megbocsátás, vagyis az oldás és az oldódás: a szabad információ-áramoltatás (A Fejlődés és a Szeretet) törvényeit (Angyalait) kell hívni segítségül: "Az emberben élő Krisztus a megteremtője és ő a feloldó megváltója is minden diszharmonikus helyzetnek.” A Mester a következő varázsigét mondta: „Végtelen szellem, mi a Megbocsátás Urát hívjuk és előre megköszönjük, hogy a mi oldalunkon áll. A barátnőm, nem veszítheti el ezeket az értékeket, amelyek őt illetik az isteni jog által." - Most menj el a banktisztviselőhöz és mond meg neki félelem nélkül, hogy tévedésből hamis dollárokat kaptál. A hölgy megfogadta a Mester tanácsát és nagy meglepetésére a tisztviselő elismerte a tévedést, bocsánatot kért és igen udvariasan a hamis bankjegyeket kicserélte érvényes bankjegyekkel.

Az egyetemes törvények ismeretében, a Hit segítségével az ember kijavíthatja a mentális tévedéseit (Újraprogramozhatja a karmájából adódó, tudatos, vagy tudattalan és önkéntelen negatív és zavaros igényléseit). De azoknak a körülményeknek és jelenségeknek a létezését, ami már megnyilvánult és létrejött már a fizikai és a pszichikai világban, annak nem szabad - és nem is lehet - letagadni a létezését. Azokat feltétel nélkül és határozottan el kell ismerni, majd az ok – okozati összefüggéseket be kell ismerni. Nem csak, hogy nem lehet erőltetve elérni (Az ilyen mentalitás közönséges Mentális erőszak!), hogy visszaalakuljon egy már korábban kialakult, vagy egy kialakuló félben levő állapot, vagy egy élethelyzet, illetve, hogy az átváltozzék olyasmivé ami nincsen (Pl. egy szeretett családtag, vagy élettárs korai elvesztése, vagy egy anyagi veszteség változzék át meg nem történtté.), de az ilyen, fizikai valóság - ellenes (mágikus) törekvéseink igencsak veszélyesek és a fekete-mágia gyakorlásával egyenértékűek, aminek beláthatatlanul veszélyes és romboló hatásai lehetnek.
Ha gazdagságot akarsz, előbb a saját tudatodban kell gazdagnak lenned teljes meggyőződéssel. Ha igazságot akarsz, saját személyedben kell igaznak lenned teljes meggyőződéseddel. Ha egészséget akarsz, teljes meggyőződéseddel kell hinned az egészséged megvalósulási lehetőségében. Például: egy nő prosperitásra igényelt mágikus erősítést a Mestertől. Mivel nem volt munkára nevelve, ez a nő belső, dühös lelki ellenállást érzett a házimunkák iránt és a háza mindig nagy rendetlenségben állt. A misztikus azt mondta neki, hogy amennyiben gazdag akar lenni, előbb rendszeretővé kell válnia. Minden nagy vagyonra szert tevő ember rendszerető volt, mivel az életünknek rendeltetése van és így, a rend az ember legelső törvénye. "Nem lehetsz soha boldog, ha az elégett gyufaszálakat beszúrod a tűpárnába.” A hölgy nem vette ezt zokon és mivel jó humorérzékkel rendelkezett, magát takarítónőnek nevezve, elkezdte rendbe szedni a lakását. Újrarendezte a szobabútorzatát, megjavította a fiókokat, kipucolta a szőnyegeket és mindjárt egy váratlan ajándék formájában hatalmas pénz-donációhoz jutott. Sőt, mivel erős képzelőerővel rendelkezett, egy bizonyos idő elteltével ez a nő gyártulajdonos lett és ő vezette a könyvelést, mindig nagy gondját viselve a külső gyarapodás számon tartásának, tudván, hogy az Isten az ő vagyona és neki felelősség-teljesen kell bánnia és gazdálkodnia ezekkel, a spirituális evolúció szempontjából, az ő számára és mások számára is, fontos anyagi értékekkel.
Sokan nem tudják, hogy a kapott és az adott ajándékok, valamint a nem használt és feleslegesen felgyűlt, de tudatosan elengedett: másoknak adott tárgyak és anyagi javak mind a kiegyenlítődést szolgálják és a felhalmozások és az értelmetlen, öncélú spórolások menthetetlenül veszteséghez vezetnek. "Ott ahol tékozlás volt, most sporlás van, és ott, ahol több halmozódott fel, mint amennyi szükséges, ott szegényedés állt be." - Ez a polaritás és a kiegyenlítődés törvényének a következménye.
Amennyiben az ember nem ismeri, hogy miképpen kell a pénzt hasznosan elkölteni és értéktudattal elajándékozni, ugyanaz az összeg el fog veszni értelmetlen és érdektelen, vagy éppenséggel szomorú (nem egyszer tragikus) módon. A Mester egyik ismerőse azért panaszkodott, hogy pénzszűkében le kellett mondja a családjának ígért pünkösdi dísz-ebédet, de ez hamis állítás volt, mert bőséggel lett volna a családi ebédhez elégséges pénze, de arra gondolt, hogy megspórolja. Egy pár nappal azután valaki behatolt a lakosztályába és pontosan annyi pénzt emelt el tőle, amennyibe a díszebéd került volna. A törvény annak kedvez, aki félelem nélkül áramoltatja az életenergiákat és a hit bölcsességével, de persze pazarlás és tékozlás nélkül él.
Az ember vagyona kifogyhatatlan és kiapadhatatlan, amennyiben teljes bizalom és hit táplálja a pozitív megvalósítási vágyait. "A tárgyi valósággal szembeni, tehát a sorshelyzeteiddel, vagy a szeretteid helyzetével és akaratával, vágyaival szembeni ellenállásaidtól, ellenálló görcseidtől és feszültségeidtől, az elbocsátás és a megbocsátás éber gyakorlásával megszabadulván, és így teljesen lenyugodván, HAGYD HOGY A TE POZITÍV HIT-KÉPZELETED MINDIG VELED és előtted JÁRJON." A hit-képzeletünk a megváltási tervünk beteljesítését szolgáló anyagi eszközök megjelenésének és a megfelelő életkörülmények kialakulásának a feltétele, ő a boldog nyugalomhoz érkezésnek és a remélt anyagi dolgok misztikus szubsztanciája. A hit a még láthatatlan szférában levő, de megnyilvánulásra váró dolgok személyi és mágikus nyilvántartása, mivel a hit megkeményíti az imaginációt és feloldja és eloszlatja az ellenkező, zavaró és bizonytalan gondolat-képeket. A HIT MEGERŐSÍTI A POZITÍV IMAGINÁCIÓT ÉS AZ ELLENTÉTES, ZAVARÓ ÉS BIZONYTALAN GONDOLAT-KÉPEKET FELOLDJA ÉS SZÉTPORLASZTJA.. "Két másodperc alatt elérhetnénk mindent, amit akarunk, ha nem lennénk feszültek, ellenállók, gyengék és hitetlenek." Ha annyi hitetek (és nyugalmatok – bizalmatok) lenne, mint egy mustármagnak, azt mondanátok a hegynek, hogy…”

Jézus elhozta nekünk a megváltáshoz vezető erkölcsi alapállásnak megfelelő, teremtői látomások törvénykönyvét: az evangéliumot, vagyis a HIT TŐRVÉNYÉT. Ez, az evangélium által kinyilatkoztatott megváltói hit-erő, nem más, mint a tíz egyetemes törvényt egybeötvöző, általánosan érvényes közös eredő, az egységes isteni törvény: a megváltás törvénye, amely egységes hit-erő erősebb és több mint a többi tíz egyetemes törvény külön – külön, több mint egy - egy törvény önmagában és ezért a teremtés pozitív értelmében vetett erős hitünk által meghaladhatjuk például a KARMA törvénye negatív következményeit is. Ez viszont feltételezi a teljes megbocsátást: az oldódás és a kiengesztelődési képesség legmagasabb (spirituális) és leggyakorlatibb (hétköznapi) szintű gyakorlását. Ami viszont, nem az élvezet-centrikus és a kényelmes luxus-élet érdekében elfogadott megalkuvást, nem a természet-szennyezésébe beleegyező a korrupciót, nem a hamis alapállást: nem a teremtés és megismerése ellenes olcsó kiegyezést jelenti, hanem a harcias éberség által biztosított oldott állapotot és felelősen éber létezést. Az oldott, de figyelmes és éber megismerési képesség kialakítását és szüntelen gyakorlását is igényli tőlünk tehát a Hit tőrvénye. („Nem arra való a fény , hogy azt a véka alá rejtsék!”)
A hit tőrvénye, a megváltás törvénye, ez a legfőbb tőrvény tehát, amely feloldja az embert a személyi karmája sugallatainak a negatív hatása és következménye alól, vagyis a félelemben fogant ötletei és szorongások időszakában keletkezett zavaros képzetek megvalósulása alól, a tragikus események bekövetkezése alól. E törvénynek köszönhetően, a megbocsátás szellemében, és nem a korrupció és a negatív ítélkezés terhe alatt, az ember látszólag "ott arathat, ahol nem is vetett!”
Számolni kell azzal, hogy minden múltbeli és jelenlegi sors-esemény és élethelyzet a mi belső zavaros képzeteinknek a tükre és ezért mindig azt kell mondanunk magunknak, hogy: „Mindenkink mindent megbocsátok és ezért nekem is megbocsátanak.” Megbocsátás és elbocsátás nélkül, vagyis, állandóan fenntartott, teljesen feszültség-mentes, belső nyugalmi állapot nélkül, lehetetlen az igazság- megismerése, az igazi boldogsághoz vezető megvilágosodás, és így a kiegyenlítődés, de azt is fontos tudni és számon tartani, hogy a felismert igazság bátor felvállalása és kimondása, valamint az egyéni tévedések nyílt és őszinte beismerése és felvállalása nélkül, vagyis, a velünk történt negatív események és hátráltatások, csődök és kudarcok kauzális (karmikus) okainak a be-ismerése nélkül, nem jöhet létre az igazi oldódás és megbocsátás sem. Mert csak azt engedhetem el, amit előzőleg már jól megfogtam, vagyis csak az nem foglalkoztatja és nem zavarja tovább az elmémet és a képzeletemet – és ez által a sorsomat! -, aminek az igazi okát (A kauzális okát: vagyis az én horoszkópomból kiolvasható fejlődési sorsprogramom által a környezetemből kiprovokált ok – okozati összefüggéseket) teljes mértékben felfogtam és elfogadtam. (Metafizikai értelemben ugyanis, valamit felfogni, ugyanazt jelenti, mint megfogni: az eszemmel, gondolkozói képességemmel megérteni.)
Az emberre valósággal ömölik az áldás és a bőség tárgyi megvalósulása, ha a tisztázó megértést követő megbocsátás és az elbocsátás útján járva, lelki és képzeleti feszültségektől mentesen, az égi adományok felé megnyitja magát. "Mindaz amit az Égi Birodalom csak adhat itt van az én életemben." Az örök ideák létkörében a földi boldogság-állapot vár arra, aki képes meghaladni a természeti lét és az emberiség öncélú élvezetszerzési lehetőségek logikájára alapozott ésszerű és földhözragadt gondolkozását. Az emberi gondolkozásban mély megbántottságok, ambíciók, félelem, gyávaság, gyűlölet, hiúság és egoizmus által vezérelt vágy-képek uralkodnak, és azok működtetik az egyéni és a csoport – képzeletet. De Jézus azt mondta, hogy: "Legyetek bátrak, mert Én legyőztem a Világot." Ő legyőzte a karmikus negatív képzetek és lelki állapotok hatalmát. Az emberi faj közös tudattalanja, az úgynevezett Akhasa könyvtár, és így, az ember tudományos gondolkozása is, ma telítve van egoista kapzsisággal és a hibás boldogság-képzetek miatti ellenállásokkal, a beteljesületlen boldogsági-vágyak miatti bántottsággal, haraggal, sérelemmel, bosszú- vággyal, fölösleges egymás fölötti győzni- akarással és egymás általi, egymással szembeni nyerni- akarással, és mindezzel együtt, a veszteségtől, a betegségtől, valamint a haláltól való félelemmel. Jézus megismertetve ezeknek a negatív képzeteknek az eredetét az emberi szívekben (A mindenkiben létező Lilith-képzetekben) és kimutatta ezeknek a korrupt imaginációban gyökerező vészterhes eredetét. Megmutatta a bűnök és vétkek belső gyökét és azt tanította, hogy a gondok, az aggodalmak, a félelmek, a harag, a gyűlölködés, a neheztelés és a bántalmak, el kell hogy múljanak az ember szívében a kauzális megismerés segítségével, és akkor az ember számára a megsemmisülés képzete: a halál képzete is átalakul az istennel való egybeolvadás boldogságának, tehát a személyi kiteljesülésének a képzetévé.
Mi tudjuk már, hogy a tudományoskodó kételkedés ellenére, a halál-félelem feloldható azáltal, hogy megismerjük, megértjük és beváltjuk a személyi horoszkópjainkból kiolvasható karma-oldási életfeladatainkat és ennek megfelelően, a tudattalanunkat betápláljuk (beprogramozzuk) az életfeladataink betöltéséhez elégséges erőnlét és egészség képzeteivel és az örökkévalóságba vetett hittel. Hiszen tudjuk, hogy a tudattalan egy irány és irányzék nélküli erőforrás lévén, valóra váltja a felé küldött képi és érzelmi impulzusokat (parancsokat), anélkül, hogy azokat különösebben felülvizsgálná, elemezné, értékelné, értelmezné és felülbírálná, illetve, hogy valamit is visszakérdezne a javítás érdekében. A tudatfölötti egyetemes erő (A Krisztus) oltalma és vezérlése, vagyis az Egyetemes Felelősségtudat és az Egyetemes Igazságtudat Logoszának alárendelt személyes imaginációnk szintjén tudatosan irányítva-dolgozván a tudatunkkal és a képzeletünkkel, a szellem erősödését követi a lélek megerősödése és azt viszont, a testnek a gyógyulása, megerősödése és feltámadása: a test megújhodása, a betegségektől való teljes megtisztulása. Így, a fizikai erőnlét teljes elnyerése is valóra válik.
Sőt: a szellemileg tudatosan élő, hívő ember, soha nem fogja elveszteni a földi tapasztalatai során szerzett pozitív ismereteit még a túlvilágon sem (a halálban), hanem a folytonos meditáció és a megbocsátás által biztosított zavartalan információáramoltatás segítségével, az energetikai és az öntudati auratesteit egymással összehangolva a kauzális testével, abba felszívja a felettes énjével közvetlen kapcsolatba került fizikai sejtjeibe felgyülemlett információkat és így, az étertestét, onnan az asztráltesttét, onnan a mentális testtét, onnan a spirituális testtét, onnan az ideatestét, majd végül: az új kauzális testét feltöltve az életében szerzett pozitív tapasztalati információkkal, egyetemes léttudatot erősítő energiákká változtatja a földi tapasztalatait. A legfelsőbb öntudata viszont (A kauzális teste), már örök életű és abszolút, mert közvetlen kapcsolatban áll az Istennel, amellyel egybe olvad a fizikai testből való kiszálláskor. Ez jelenti azt, hogy az igazi Kereszténység a bűnök bocsánata által biztosított zavartalan információ- és energiaáramlási lehetőségeken, vagyis a külső és a belső ellentétek kiegyenlítésén, a feszültségek feloldásán és a végső és abszolút kiegyenlítődés és újraszületés, az újra teremtődés reális megvalósítási lehetőségein alapszik.
De vigyázat, mert nem alapszik a megváltásról szóló tanítás érvényesítése érdekében keresztáldozatot hozó Jézus isteni kivételezettségéről és misztikus tetteiről szóló vallásban. Abban a vallásban, amely az öncélú intézményépítési célokat ugyan jól szolgáló, de végül is, a magát kereszténynek nevező, „fogamzásgátolt tudatú”, steril nyugati embert kitermelő, megható meséken alapszik! Amiként nem alapszik a vakszemű materialista tudományok „holt-biztos” sírhalmain sem.


VI. Hatodik fejezet

A Krisztus- erő és a megoldhatatlannak látszó sors-terheknek az átadása.

"Hagyd a sorsodat és szeretteid sorsát, az Úr kezében nyugodni."
Miután az ember a karmáját kezdi oldani, és ennek a következtében a képzelete teremtő erejét, illetve a mentális erejét és a képzelete alkotóképességét megismeri, a legrövidebb, a leghatásosabb eljárásokat és a legtermészetesebb utat kell megkeresnie az életképzeletének és a tudattalanjának a pozitív befolyásolására. Ahhoz, hogy sors-kríziseket és a betegségeket, meg a baleseteket okozó görcseitől valamennyire megszabaduljon és az egyéni, valamint a kauzális rendeltetésének megfelelően élve, harmonikusan megvalósíthassa élettervét, elengedhetetlen ugyan, de nem elegendő az egyetemes törvények intellektuális megismerése. Ez önmagában még nem indítja el a teremtő energiák kibontását és teljes felszabadulását! Az első lépés, ami az imaginációban rejlő teremtőerőknek az egyetemes törvények szerinti megidézéséhez és így, az addig mélyen elrejtett emberi képességek használatához vezet, az a lét-bizalom gyakorlásának a megtanulása, a mágikus igénylések hangos kimondása által. Ez a bizalom viszont, a megoldhatatlannak látszó problémák megoldásának, a bennünk levő Krisztusnak, vagyis az Isteni Hatalomnak történő átadását is jelenti.
Ami metafizikailag nehézzé és súlyossá, tehát fontossá tesz számunkra egy dolgot (tárgyat jelenséget, folyamatot, helyzetet, állapotot), az nem más, mint annak a (fizikai – vagy éppenséggel: spirituális- erkölcsi) gravitációs ereje! Pontosabban: annak a dolognak (tárgynak, állapotnak, jelenségnek) az egyetemes egységhez való viszonya, vonzódási ereje, épen úgy mint az őt körülfogó és a benne levő bonyolult és különféle erőterek és a benne levő koncentrált erőknek az egymáshoz való viszonya és vonzódása, illetve, az egymással szembeni szövődményes viszonyrendszere: a vonzódások és taszítások, a kötések és az elkülönülések, elhatárolódások és félre-nyomások, céltévesztések összessége. Ez a gravitációnak a kauzális - igazi -, vagyis a principális értelmeződése.
Amennyiben egy emberi lényt egyszerre ki tudnánk emelni a belső és külső ellenállások és az ellenhatások gravitációs teréből, nem létezne többé sors-nehézsége, mert fel tudná fedezni, és határozottan érzékelni tudná azt, hogy benne van az abszolút teremtőerő, illetve, hogy a kauzális lényege szerint ő maga az abszolút lét földi megjelenése. Nincs tehát két, vagy több külső pont, amihez neki – nekünk vonzódni kell, hanem csak egy és az is bennünk van, vagyis a szellemi lényünk és lényegünk közepében!
Az archaikus korban ennek, a belső-központnak a helyreállítását szolgálták a különféle misztikus beavatások. Jézus is ezt kísérelte meg, de a vallásos képzetektől elkábult tanítványok nem értették. És később is, a több, és a külső központú, és ezért ellentmondásosan zavaros mentális gravitációs erőtérnek a megszűntetését, az ellenerő- mentes állapotnak a létrehozását célozták meg a különböző gnosztikus – keresztény beavatási ágához tartózó, koncepciós gyakorlatok, imádságok és szertartások. Azok a Jézus eredeti tanításaihoz ragaszkodó beavatások, amelyeket a gnosztikus kereszténység felett diadalmaskodó, világi keresztény egyház addig tiltott és üldözött, amíg ezek visszaszorultak és visszafejlődtek a különböző titkos szekták okkult szertartásrendjévé. Ezért, az utólag egyre inkább vallásos jelleget kapott keresztény törekvés, többnyire negatív eredményekkel és következményekkel járt, előidézve a vallásos kábulattól telt, sötét középkort, mivel ennek a pozitív mágikus következményekkel járó ős-keresztényi állapotnak az elérése egy hosszas folyamatot, sok esetben egy egész emberéletet igényelt.
Mindenesetre, ennek a ténynek a tudatosítása, mármint annak, hogy a dolgok éppen a központi egységhez, vagyis a téren és időn túli, belső Én-tudatthoz, az abszolútumhoz való vonzódásuk miatt lesznek nehezek és lényegileg (mágikusan!) fontosak, illetve, hogy ugyanakkor a vonzódásukkal szembeszegülő, Lilith jellegű fizikai, asztrális és szellemi ellenerők hatására lesznek problémásak, megkönnyíti számunkra a sors-problémák megértését, elviselését és feloldását, meghaladását.
Ezért tanította Jézus, hogy az Én-tudat által felvállalt teher, vagyis a tudatosan felvállalt életfeladat, amit viszont nem egyedül nekünk, hanem a spirituális erőkkel és az egyetemes törvényekkel együtt (és azokkal összhangban, nem azok ellenére, vagyis nem önzően és nem erőszakosan!) kell megoldanunk, könnyű: "Mert az én terhem könnyű és az én igám gyönyörűséges." Ő ugyanis elhagyta - meghaladta- a világnak, azaz, a felszíni és ezért spekulatív világi koncepcióknak az alacsony rezgési szintjeit és a hit ereje által működtetett hét dimenziós létbe, a spirituális testébe: az egyetemes léttudattal találkozó és azzal egyesülő - egységesülő kauzális Én-tudatába helyezte át az életét, ahol csak a teljesség, a bőség, a szeretet és az egészség létezik. Ezért mondta, hogy „Gyertek ide hozzám ti meggyötörtek és megfáradtak, és én megnyugtatlak titeket." Hiszen AZ ABSZOLÚT LÉTTUDATTAL EGYESÜLÉVE, az ember az öröklét mágikus igazságába, a feszültségmentesség boldog és mágikus erejű tudat-állapotába hatol.
Mert a földi, személyi sorsfeladatot követő abszolút-azonosságtudat felvállalása és újralétesítése (A Véda szerint nem történik semmi rendkívüli, hanem éppen az, ami az életben a legnormálisabb helyzet lehet: az abszolút tudat felismeri önmagát bennünk.), megnyugtatja, egészségessé és az igazi igazság- tudójává, bölccsé teszi az embert. "Vegyétek fel alázatosan az isteni Én-tudatotok igáját, mert az én-tudatotok igéje boldog és áldásosan gyönyörűséges." – Vagyis: vegyük fel az egyetemes törvényekkel összhangban álló Én-tudatunk ősi igáját, az általunk (is) megszemélyesített isteni felelősségtudat szellemi igáját, mert megnyugszunk és örökre boldogok és egészségesek leszünk benne. És azáltal, hogy attól kezdve, a földi küldetésünknek megfelelő, feszültség-mentes életet folytatunk, minden átláthatóvá, megérthetővé válik, olyan értelemmé, amelyben a gondolat és a látás és az akarat hité, majd sorsbeteljesítő és önmegváltó képességgé válik akárcsak a szent szó, a szakrális tett és a megvilágosult gondolat egysége.
Az 54. zsoltárban azt olvashatjuk, hogy: "Hagyd a te sorsodat, és a szeretteid sorsát, az Úr kezében nyugodni" és a biblia több helyén is, azt olvashatjuk, hogy "a csata (az égi háború) az Istené (A kauzális Énné!) és nem az emberé.” Az ember mindig nyugodtan kell válasszon és harcoljon és minden abszurdnak, igazságtalannak, tehát nehezen elviselhetőnek, látszó sors-fordulatban és élethelyzetben meg kell látnia az Isten akaratát, vagyis az egyetemes törvények érvényesülését, a létezés értelmét: a megváltás lehetőségét és erejét." (A kárhozat is az üdvösségért van – Mondja Hamvas Béla.)
Ez azt mutatja, hogy a tudatfölötti Énünk, vagyis a bennünk levő Krisztus, az a mindenható parancsnok, aki az életfeladatait bátran és maradéktalanul felvállaló embernek a végső csatáját megvívja, és arányossá teszi az ember terhét. Persze, amihez csak azzal a feltétellel jutunk el, hogy az ember nem fejt ki olyan sorshelyzet ellenes belső ellenállásokat, amelyek a személyére és a sorsára, valamint a szerettei sorsára negatívan hatnak vissza. Érthető, hogy az ember az egyetemes törvények ellen vétkezik, amennyiben ő egyedül akar igazságot tenni és az egyetemes törvények és többi ember életfeladatai és megváltási életprogramja, illetve azok spirituális fejlettségi foka figyelembevétele nélkül, a személyi ambícióitól elvakultan, önkényesen akarja megoldani a felmerülő sors-problémáit.
Ráadásul, ha a spekuláns agyával, a mindössze a földi körülmények között való eligazodáshoz és a fizikai létben érzékelhető-tapasztalható jelenségeknek, és a különbségének és hasonlóságának az észlelését szolgáló racionális eszével, akarja megnyerni az azoknál sokkal magasabb szintű logika szerint működő spirituális csatákat, nyílván, hogy veszít! És az is érthető, hogy a sors-teher, amit könnyűnek kell éreznünk, nem más, mint egy – egy, rég alkotott, mágikus erejű „sors-megoldási” képzetünk szerint kialakult és létrejött, de a teljes valóságában és most már… elfogadhatatlannak tűnő élethelyzet, amit valahol és valamikor mi idéztünk elő. És ugyanez az ellenséges gondolat is, de főképpen az ellenséges érzésállapot, ami ős-eredetileg és elsősorban az illető személynek a tudattalanjában (Az édesanya tudattalanjából, a spirituális memória öröklődés útján, utódként, tudattalanul átöröklött „spirituális öröksége” és a neveltetése által megerősített programokban) gyökerezik.
Lehetetlen elérni egy olyan úton a szellemi tisztánlátással párosuló nyugalomhoz és mentális-spirituális finomodáshoz, az egészséghez, a bőséghez és a tökéletes önkifejezési lehetőséghez, amelyen a tudattalan képzeteink formátlan masszáját az anyagi jelenségek feldolgozására használható racionális gondolkozásunk (intellektusunk) által akarjuk irányítani. Nehéz úgy folytonosan boldogulni és egészségesnek maradni, hogy közben a mágikusan alkotni, vagyis a sorskörülményeket, élethelyzetünket változtatni (Pl. gazdaságot, vagy szegénységet beidézni.) képes képzeletünket a primitív gyakorlati eszünk szűklátókörű nézetei általi meglátásaira, akaratára és döntéseire bízzuk (kárhoztatjuk!). Nehéz úgy feszültségmentessé válni és ez által ténylegesen kiegyenlítődni (boldog lenni), hogy különböző felszíni jelenségekből következtetett „tudással” , vagyis felszíni fizikai jelenségekből származtatott szellemi előítéletekkel és előfeltételekkel, onnan, azokból merített ellenőrizetlen koncepcióinkkal (tudományos babonákkal) befolyásoljuk a spirituális képzeletünket.
Főként ha ez a „vaslogikánk” meg van terhelve különböző gazdasági, vagy erkölcsi, önérzeti és hiúsági (Pl. hírnév…) veszteség-képzetekkel, irracionális szorongásokkal, vagy vak ambícióval, vagy éppenséggel természettudományosan látszólag indokolt, de éppen ezért természetellenes félelmekkel és kételyekkel.
Hát nem értelmesebb cselekedet-e, a természeti énünknél, tehát a földi, spekuláns eszünk által vezérelt egonk-nál sokkal, de sokkal értelmesebb tudatfölötti, isteni Énünknek, a Krisztusnak átadni a megoldhatatlannak látszó helyzeteinket, vagy még inkább a szeretteink (Pl. a felnőtt gyermekeink) károsnak látszó, nehéz helyzetét? Nem-e értelmesebb magatartás átküldeni ezeket a terheket abba a szellemi dimenzióba, abba a finom képzeleti szférába, ahol azok, egy magas szinten értelmeződnek és kreatív erőkké válnak? Ahol zavartalanul, a mi földi látszatok szerint ítélő ellenállási energiáinktól mentesen, bekerülhetnek az egyetemes fejlődési erővonalak és törekvések áramkörébe és új és jobb (pozitívabb) teremtőerőiévé válhatnak a sorsunknak, vagy ha nem, akkor megszűnnek, mert ott előbb – utóbb, hamarosan felmorzsolódnak és ezért megszűnnek, vagyis eltűnnek Seholban, az ostoba hiábavalóságok birodalmában, amennyiben tehát nem állnak összhangban a megváltás logikájával!
Egy embernek sürgősen pénzre volt szüksége és a következő "varázsigét" mondta hangosan: "ÁTADOM A HIÁNY-TUDATOT A BENNEM LEVŐ KRISZTUSNAK ÉS a szűkséget egyszerű sors-figyelmeztetésként kezelve és az üzenetét megérve, SZABADON HALADOK AZ ÉLETÚTAMON." A hiányokban való hit volt az ő karmikus terhe, és amikor ezt átadta a végső megoldás érdekében a benne levő Krisztusnak, átalakította a hiány-információt bőség-információvá. Az eredmény nemsokára meg is mutatkozott és a kitartó embernek a bőség áradatában lett része. "A benned rejlő Krisztus a Te élet-sikered biztosítéka."
Egy zongoraművész ajándékba kapott barátaitól egy értékes zongorát, de ahhoz, hogy ezt hazahozhassa a régit el kellett távolítani valamiképpen a lakásából, ahol nem férhetett el két zongora. Ugyanakkor a régi zongorájához is ragaszkodott, nem akarta eladni és ezért nem tudta, hogy mitévő legyen. Mivel metafizikai ismeretekkel is rendelkezett, az, az ötlete támadt, hogy a benne levő Krisztusnak adja át a megoldást és ki is mondta a szükséges varázsigéket. Ahogy ez megtörtént, néhány percen belül telefonált az egyik művész-kollégája, hogy nem-e adná neki bérbe a zongoráját és így a régi zongorát az új érkezése előtt néhány órával el tudta költöztetni és ráadásul a legmegfelelőbb helyre, ahol a régi zongora is jó kezekbe került, tehát biztonságban volt, de továbbra is, beteljesíthette a rendeltetését is, mivel a rendeltetésének megfelelően használták, és nem kellett hiába álljon.
Egy másik nőnek az élete legnagyobb terhe a gyűlölet és a haragtartás volt. A következő formulát kezdte gyakran mondogatni teljes meggyőződéssel: "Addig is, amíg teljesen át tudom változtatni megértéssé és szeretetté, átadom a gyűlöletem és a haragom nehéz terhét a bennem levő Krisztusnak és szabaddá válok a bizalom, a szelíd jóság és a békés elfogadás átélésére, a bőség befogadására, a harmónia és a boldogság megélésére." Ennek fejében, a mindenható, tudatfeletti Én-tudat hatalom, a mindenkiben - és így a benne is - létező krisztus, illetve a felettes Énje, elárasztotta a tudattalanját megértő szeretettel és elfogadási, befogadási készséggel, vidámsággal és bizalommal, és az egész élete megváltozott. A pozitív kéréseket, a varázsigéket, varázsmondatokat és a mentális megerősítéseket sokszor órákon keresztül kell mondani, halkan vagy hangosan, csendben és nyugalomban, de mindig határozottan. Mi magunk kell a kimondott ige által fellazuljunk és megszabaduljunk a felgyülemlett feszültségektől! Megfigyelhető, hogy a teher átadásával, illetve, ha szükséges, a megbocsátással és az elbocsátással, a dolgok sokkal tisztábban, a valóságos jelentésükben és spirituális értelmük szerint, barátságosan, de határozottan és körvonalazottan jelennek meg számunkra, nagyon rövid időn belül.
Teljességgel lehetetlen egy világos vizualizációt létrehozni, amennyiben a hús-vér agyunk által működtetett pragmatikus tudatunk („Az eszünk”) nyugtalan. Ezért például veszélyes lehet még a hirtelen, kellő előkészülés nélküli és a megfelelő, feszültség-mentes szellemi állapotot hiányoló böjt is, mert az éhségnek, illetve a cukor – hiánynak, képzelet-zavaró hatása van és feszült állapotban tartja az agyat. A kételkedés, a szégyen és a szeméremérzet, a vak személyi ambícióhoz kapcsolódó harag és gyűlölködés, akárcsak a mély szorongás és a félelem is, megmérgezik az eszünket és ezáltal a testünket is! Ennek következtében a képzelő-erőnk, a teremtő imaginációnk zavarosan tévelyeg és ezáltal mindenféle szerencsétlenséget és betegséget idéz az életünkbe. Ezt tudván, hangosan és határozottan kell a magunk számára ismételnünk: "Átadom ezt a terhet a bennem levő Krisztusnak és én felszabadulok az ellenállásaim egészségtelen nyomása alól." Ez által, a sors-látomás újra tisztává válik és ezáltal egy megkönnyebbülési érzés kezd eláradni bennünk. És ennek a feszültségmentesített állapotnak, tehát a mentális és spirituális nyugodtságnak köszönhetően, előbb vagy utóbb, megjelenik a károsnak, vagy terhesnek látott helyzet helyébe, a bőség, a szeretet, az egészség és a tökéletes önkifejezési lehetőség is az életünkben.
Egy hallgatóm arra kért, hogy értelmezzem számára a hajnalpír előtti besötétedés jelenségét. Valójában, minden nagy megvalósulás megjelenése és beteljesedése előtt, úgy tűnik, mintha valami nagyon rosszul menne és igen mély, nyomasztó hangulatok borítják el a tudatunkat. Ez azért van így, mert ilyenkor a tudattalanból felszínre tőrnek a korábbi hibázásaink által létrehozott negatív gondolat-képek miatt a gyötrő félelmeink és a kételyeink. Ahhoz, hogy ezeket a sötét és értelmetlen, irracionális- félelmeket és hitetlenséget okozó kételyeket feloldjuk, előbb meg kell tudnunk, rá kell jönnünk, hogy miért is hibáztunk, miben tévedtünk korábban? Azt kell felfedeznünk és megértenünk, hogy metafizikailag mit, miket csináltunk rosszul a múltban? Hol és hogyan veszítettük el az éberségünket? De főként arra kell rájönnünk, hogy milyen, korábban jelentéktelennek tűnő metafizikai információt kell (a szorult helyzet segítségével) kiemelnünk, megvizsgálnunk, megismernünk és megszilárdítanunk a korábbi szorult sorshelyzetekben elkövetett (metafizikai tudatlanságunkból adódó) hibás és negatív magatartások újbóli felfedezése (belátása), megnevezése és meghatározása által? Határozottan meg kell értenünk azt is, hogy többet miért nem követhetjük el ugyanazokat a hibákat, amennyiben már tudatosítottuk, vagyis amennyiben lelepleztük e személyes hibák igazi okait.
Nem szabad soha, semmitől megrendülnünk és a megváltás logikája szerinti isteni igazság, tiszta szellemében kételkednünk, tehát a Lilthet, vagyis a karma-hatásokat az istennél erősebbnek hinnünk, és ez által elveszítenünk az éberségünket, vagyis a hitűnket. Nem, még a Polaritás törvénye hatásaként hirtelen beállt, és esetleg sokáig abszurdnak és irracionálisnak is talált, nehéz helyzetben sem! És a megváltás törvénye szellemében, előre kell hálát adnunk azért, hogy már minden, ami (Vagy aki!) elveszettnek látszik, meg van mentve és az ügy jó irányban halad. És ezt még akkor is, amikor látszatra még az ellenséges seregek - a sikertelenség, a szükség, a nehézség, a hátráltatás, ez elzáródás, az igazságtalannak látszó sorshelyzet, vagy a támadások, esetleg a hamis vád, a rágalmazás és a gyanúsítás, vagy a sors-korlátozások tényeiben tobzódó hirtelen beállt, vagy a már hosszan tartó és szűnni nem akaró igazságtalan helyzet, a korábbi, karmikus ambícióink, titkos képzelgéseink, a vagy kételyeink és félelmeink, vagy ostoba megoldási képzeteinknek a materializálódott fizikai és társadalmi állapotai és anyagiasodott formái vesznek körül a természeti (mindennapi) életünkben. Ezt nem könnyű elérni, de be kell látnunk, hogy nincs más lehetőségünk a sors- és helyzetjavításra!
A fent említett hallgató azt kérdezte, hogy mennyit kell ebben a sötét állapotban időzni? „- Mindaddig, amíg képessé válsz egyértelműen keresztül látni a korlátok, az elzáródás, és a bántalmazások sötétjén és mindaddig, amíg képes nem leszel a terheidet teljességgel a Krisztusnak átadni. Vagyis addig, amíg képessé nem válsz maximálisan pozitív hitet tanúsítani." A hitnek ugyanis lényeges szerepe és hordereje van a tudattalan befolyásolásában. Ugyanakkor azt is kell tudni, hogy az állandóan nem fenntartott, meg nem erősített, nem működtetett és nem gyakorolt, vagyis a nem használt hit, mindössze egy sápadt és bágyadt életérzés, ami nem használ semmire csak önáltatásra és öntetszelgésre. Az aktívan (életben) tartott, vagyis a szűnetlenül gyakorolt hit az a híd, amelyen keresztül átjutunk az ígéret földjére (a mágikus kreativitás állapotába, a folytonos és tudatos „automatikus” teremtés állapotába ).
Például egy férfi erősen megharagudott az őt igen erősen szerető feleségére. Elhagyta és elhárított minden megbékélési próbálkozást és nem akart kommunikálni a nővel semmilyen módon. A nő megismervén a spirituális tőrvények hatalmát, megtagadta az elválás miatti kétségbeesés állapotát és a következő igenlést mondta ki nagy meggyőződéssel: "Lehet, hogy látszólag léteznek ilyen elkülönülések az Egyetemes Elmében is, de én úgy sem lehetek elválasztva az én élettársamtól, akihez hozzátartozom a kauzális (karmikus) rendeltetés által." Ez a feleség úgy aktiválta a hitét, hogy minden egyes étkezésnél megterítette az asztalt a távol levő férje számára is, emígy befolyásolva a tudattalanját pozitív gondolatképeinek áradatával. Ennek az lett az eredménye, hogy egy év múlva a férje megbékélten visszatért hozzá.
A tudattalant a leginkább a zene által lehet befolyásolni. A zene ugyanis több dimenziós megnyilvánulása az emberi szellemnek és ezáltal meg van az a lehetősége, hogy kiszabadítsa a spekuláns tudat börtönében sínylődő lelkünket. A zene lehetővé teszi és megkönnyíti a legnehezebb dolgok véghezvitelét is. Egy fiatal lány a harmonikáját használta az imaginációjának a karmikus görcsöktől való felszabadítása és pozitív aktiválása céljára. Ő pozitív érzéseket keltő dallamokat játszott a hangszerén és a barátnője táncolt miközben a pozitív varázsigéket kimondták. A zene ritmusa és a mozdulatok harmóniája csodálatos varázserővel, materializáló képességgel töltötték fel szavaikat, aminek meg is lett a pozitív következménye.
Ugyanakkor meg kell tanulni azt is, hogy ne homályosítsuk el a fényt, leértékelve a kisebb jelentőségű dolgokat. Minden nagy beteljesülés előtt megjelenik a föld jele és jelzése. Mielőtt Kolumbusz felfedezte volna Amerikát, szárazföldi madarakat látott, majd sodródó ágakat a vízben, ami arra utalt, hogy száraz föld van a közelben. Ugyanígy van a nagy megvalósulások és beteljesülések előtt is, de a legtöbbszőr a jeleket véljük megvalósulásnak és amikor kiderül, hogy még nem az igazi megvalósulás, csalódottakká válunk. Így például egy igen népes családdal rendelkező asszony is kimondta a varázsigét egy nagy étkezési készletért. Nem sokkal ezután egy barátnőjétől egy használt és repedt tányért kapott ajándékba. Azonnal a Mesterhez szaladt és elpanaszolta neki a történteket. Az megvigasztalta őt, hogy a repedt tányér mindössze a Föld Jelzése lehetett , tehát a hajnal előtti pír, és ez azt jelenti, hogy a kért étkezési készlet útban van már. És csakugyan, a repedt tányér a Kolumbusz- féle földi madarakból és sodródó ágakból álló, jelzésnek bizonyult, mert nemsokára a várt étkezési készlet is megérkezett.
Folytonosan hitedben élve, a hitet aktívan gyakorolva, a bőség, az egészség, a szeretet és az isteni Én-ed kifejezési lehetőség megteremtésére kell serkentened a tudattalanodat. Amennyiben az ember elképzeli, hogy mindazt az anyagi eszköz és emberi kapcsolat, amire szüksége van az életterve kibontakoztatásához és megvalósításához már megkapta, és hiszi is azt, hogy sikere lesz, mindezt meg is valósítja. A spekulatív gondolkozással járó kételkedéssel meg nem fertőzött gyermekeknek még tökéletes a bizalmuk "És aki nem úgy fogadja a mennyek országát, mint ezek a kicsinyek, nem léphet be oda".
Volt egy barátom, aki igen szegény családban született és felnőtt korára sem vált azonnal gazdaggá, de ő valamit megsejthetett a valóság mágikus természetéről, mert soha nem úgy viselkedett mintha szegény lenne és lazán barátkozott az ő családjánál messzemenően jobb módban élő családok gyermekeivel, akikkel az iskolában szünetekben, vagy tanítás után hazafelé megismerkedett. Ennek következtében, egyetemista korában, mindig kapott egy - egy kisebb összeget a gazdagabb barátaitól, akik udvariasan és tapintatosan úgy adták ezeket át neki, mintha kölcsön adnák, de persze, nem várták el, hogy vissza is adja. És ezt a játékot ő természetesnek könyvelte el és gondtalanul és el is költött minden pénzt ajándékokra, jó ruhákra és tökéletes mentális állapotban élt, mintha csakugyan gazdag lenne. Gondolatait mindig egy-egy elegáns öltözékre, egy-egy jó könyv, vagy bútordarab megszerzésére és kellemes barátságok kialakítására irányította minden különösebb erőfeszítés nélkül. György barátom mindig a csodák világában élt, ahol csak a bőségnek és a kellemes dolgoknak volt realitása. És egyszer csak találkozott egy hozzá hasonlóan élő és gondolkozó lánnyal, akiről csak utólag derült ki, hogy igencsak gazdag vagyont örökölt. Így a szép ruhák, a kellemes könyvek és barátságok egy megfelelő társadalmi háttérbe is beágyazódtak a György számára. Nemsokára, ez után külföldre, egy távoli kontinensre távoztak és így nem tudom, hogy a barátom felesége csakugyan a megfelelő választás megtestesítője volt-e számára, de azt láthattam, hogy a zsönge fiatal korától az imagináció fókuszpontjában tartott gazdagság a hozzá hasonlóan gondolkozó lány személyében, teljes mértékben megjelent a barátom életében.
Nem lehetséges a teljes béke és a boldogság elérése az ember számára, ha a jelzés értékű, külső sors-események hatására, nem kutatta fel és nem világította át a tudattalan zugaiban meghúzódó összes karmikus eredetű félelem-csirákat. A gyermekek egészséges körülmények között való felnövekvési lehetőség elvesztésére vonatkozó, illetve az amiatti gazdasági szűkségtől való félelmi karmából nekem is bőséggel jutott, annak ellenére, hogy a sorsképletemből nem olvasható ki un. föld-karma. A sors képletemben viszont, a hét bolygó által támadott Holdam, meredeken szemben áll a Mérleg-Lilithemmel és az azzal szorosan együtt álló, ugyancsak negatív Marsommal. Sőt, ugyancsak a Hold, tehát a gyermekáldáshoz, illetve a gyermekeim anyjához való tudattalan viszonyulás és az anyagi áldás őserejét megtestesítő bolygóm, negyed-szembenállást alkot a 4. ház csúcsát közre vevő, Skorpió Vénuszommal és Szaturnuszommal is. Mivel ennek megfelelő személyeket, tehát minimális anyagi jövedelem nélküli, és valamiért (ki - ki másért!) folyton feszültségben és az Istennel tudattalan perlekedési viszonyt eredményező karmával született nőket vettem el feleségül (A legelső, un. tisztességből kötött látszat-házasságom alanya nem tartozik ezen anyák közé, annak mindig sok pénze volt, de őt viszont éppen azért nem is tudtam megszeretni, mert ezzel a helyzettel vissza is élt és azt képzelte, hogy emiatt uralkodhat felettem. El is váltam tőle, miután a „véletlenül beakadt” fiam betöltötte az egy évet.), akik a sors-haragvásaikkal és a tárgyi világgal, az adott élethelyzetükkel szembeni ellenállásaikkal folyton lehetetlenné tették az anyagi prosperitást, mivel tűz-karmások lévén, nem tudták megfékezni, illetve feloldani a bennük folyamatos sors-elégedetlenkedést szülő, karmikus ösztöneiket.
A félelem olyan, a rendeltetés-félreértés miatt, negatívvá vált képzeletben gyökerező romboló erő, tehát rosszul irányított energia-áram amelyet, a meghaladás segítségével maradéktalanul át kell alakítani hitté és pozitív imaginációvá. Én, mivel nem csak érzem, hanem a horoszkópomból is világosan kiderül, hogy nagyon mély és rejtett félelmek táplálására és fenntartására vagyok hajlamos, egy idő óta direkt, provokálom az olyan negatívan megnyilvánuló személyeket, akik azt szeretnék a tudomásomra hozni, hogy amennyiben nem húzom be a farkamat és tovább merészelem firtatni a gonosz tetteik és szavaik indítékát, anyagilag, vagyis erkölcsileg rágalmazva és ez által asztrológusként hiteltelenítve, ártani fognak nekem. Így sikerült is az un. külső ellenségek által ,okozandó gazdasági veszteségtől való félelmeimtől megszabadulni, de akkor a hét bolygó által támadott Holdamnak az egyik sors-megtestesítője, a második házasságomból született négy lányomnak az anyja (A Volt feleségem tehát), a 18 évessé vált lányomnak az első szerelmi vágyait meglovagolva és a gyermeket ez által begerjesztve, tehát a lányunkban az elemi kíváncsiságot és az elemi szerelmi vágyakat, a kamaszoknál amúgy is erős természetes vágyaknál is jobban fel srófolva, azokra rá játszva, és ezekre, az apjával szembeni rejtett „közös ügyükre” vonatkozó mély titkolózásra sarkallva, a szintén általa begerjesztett fiatalemberrel, a családunkból elszöktette. Ez lett a legnagyobb „beavatásom” tehát a gyermekeim féltési karmája felől, mivel le kellett győznöm a kislányom féltését, miközben jól tudtam és a tárgyi jelek is arra utaltak, hogy a volt feleségem és a volt anyósom, pszichológiai agymosásnak és ez által személyi – öntudat cserét célzó pszichológiai „átnevelésnek” vetik alá a gyermeket. Sajnos engem, a későn érő típusú, az emberi gonoszsággal szembeni immunrendszerrel még nem rendelkező, naiv „nagy-gyermeknek” a derült égből villámcsapásként ért megszökése, teljesen letaglózott, és a fentiekben megfogalmazott tudásomat és hitemet kb. két hónapra elvesztettem. De két és fél hónap múlva a megrendülésemből felocsúdtam és azt észlelvén, hogy a nagylánynak nagyobb baja nem lett - amellett, hogy lelkileg össze zavarodott és az anyja végül pszichológushoz kellett vigye -, a belső, szellemi és lelki egyensúlyom helyre állítása érdekében szükséges, új sors-értelmezési és önfegyelmezési belő intézkedéseket meghoztam, és a lelki krízisem közben is, folyamatosan fenntartott szellemi megismerési étvágyamnak a még intenzívebb felsrófolása mellett, a pozitív hitemet is újra aktiváltam.

Jézus azt mondta, hogy: "Mitől féltek ti kishitűek?" – Mondhatnám azt is, hogy könnyű volt neki, mert nem volt gyermeke. De egyrészt, ez nem egészen biztos, másfelől meg azt is mondta, hogy „Ne aggodalmaskodjatok.” Ugyanis az ember hiába félti a gyermekét is, ha annak meg kell ismerkednie, és ehhez viszont találkoznia kell akár a pokollal is, ha az a megváltódási képességeinek az eléréséhez szükséges. Jól emlékszem, hogy gyermekként én is átmentem még olyan halál-közeli élményekkel járó, veszélyes tapasztalatokon is, amelyekből a „csodával” határos módon szabadultam meg. De az nem csoda volt, hanem szükség: a megváltási életfeladataimnak, vagyis a rendeltetésem betöltésének a szüksége. Nos, hogyha akkor én, aki semmiféle metafizikai ismerettel nem rendelkeztem, megszabadultam ezektől a vészhelyzetektől, akkor, az én gyermekem, akit már 9 – 10 éves korától ilyen jellegű információkkal is táplálok, hogy a csudába nem úszhatná meg ezeket az anyja által biztosított szélsőséges tapasztalatokat? A hittel élő, hitét gyakorló ember számára minden lehetséges. Többször kérdezik meg mások is tőlem: hogyan lehet megszabadulni a félelemtől és a szorongástól? A válasz egyértelmű: A félelem forrásához, vagyis a félelem-kiváltó sors-helyzetekhez való tudatos és bátor közeledéssel, a félelmet okozó személyek, tárgyak és jelenségek bátor szemlélésével és amennyire csak lehet, azoknak a minél mélyebb spirituális megvilágításával és átvilágításával, vagyis, azokkal, a megismerés útján való megbarátkozással, sőt: azoknak az esetleges kauzális megérintésére való törekedéssel is, de főképp azoknak a megváltás egyetemes művében betöltött funkciója szerinti természetének az elfogadásával, megismerésével.

A volt-feleségemet, akinek az asztrológiai sorsképletében a Jupiterrel együtt álló, Rák Lilithje, a Skorpió szellemnek a gyakorlati megvalósulási életkörét megtestesítő 8. horoszkópházban található és emiatt több állattal szemben is fóbiát hordott a lelkében, (tudattalan ösztönvilágában) annak idején ráébresztettem és rávezettem, hogy a legjobban akkor jár, ha azokat az állatokat, amelyektől fél (hal, béka, pók, kutya, ló) megérinti, vagy a kisebbeket a kezébe veszi (Békák, rákok, pókok.). Amikor megtanult a kislányainkkal együtt békát fogni az út menti pocsolyákban, hirtelen a család anyagi helyzete is feljavult. Persze, ezzel nem volt megoldva minden, mert később mindig a felszínre kerültek új és új fóbiák, amíg az édesanyja, akinek nem hagytam, hogy a családi életünkbe bele szóljon és aki emiatt (De Ő már amúgy is, a házasságunk kezdetétől meg akarta szabadítani a lányát tőlem.), ki nem derítette, hogy a 4. gyermekes, ártatlan kislánya, rám is fóbiás ugyebár …
A tiszta szívű, tehát a jó szándékú, jó érzésű, bátor és felelősségteljes ember a teremtés koronája. Ezért megtalálhatja magában a mindenható teremtő istent, aki létrehozta az anyagot, majd az anyagot átfinomítva és szervesítve, megalkotta a természetet, beleértve a félelmetesnek látszó ragadozó állatokat is, amelyeknek igen jól meghatározott szerepük van a teremtésben, de semmiképp nem azért jelentek meg, hogy széttépjék és felfalják a tiszta szívvel és felelősséggel élő embert. Az oroszlántól való félelem az egyes ember számára az embereknek a benne levő, de elfojtott oroszlán természettel, a bátor öntudatú személyekkel szemben érzett féleleméből szerzi a félelmetességét. Amennyiben bátor és tiszteletadó, de nem tolakodó szeretettel nézel rá, miközben nyugodtan megállsz a helyeden, még az Oroszlán is kitér az utadból. Még a „legvérengzőbb” cápákról is kimutatták a tudományos kísérletek, hogy csak akkor támadják meg az embert, amennyiben az félelmében kapkodni kezd, illetve, ha a vérnyomása hirtelen felugrik és szíve kezd zakatolni a félelem miatt. A ragadozó állatok is az egyetemes tőrvényeknek vannak alárendelve és azoknak engedelmeskednek, mivel az első számú egyetemes tőrvény a mágia és az isteni öntudat törvénye, tehát, a teremtő képzelet tőrvénye. Ha már a képzeletedben is félsz és ezért ösztönösen megfutamodsz előle, a ragadozó a nyomodba ered és ha utolér, megpróbál leteríteni. Bármely ragadozó így viselkedik, amennyiben a találkozás nem az ember által előkészített módon jön létre, és nem azért történik meg, hogy személyi tudatunkban megerősítsen. Ugyanúgy működik az élet és a megváltás jelzőrendszere is, tehát ugyanígy viselkednek a „sors-kutyái” is (Lásd a Tarot beavatási rendszerének a 22-ös ikonját, a Bolondot. Annak is folyton harapdálja egy kutya a lábikráját, amíg ez, a beavatás legmagasabb fokát elért személy, át nem lépik a szakadék széléről a hitnek a sziklánál sokkal biztonságosabb levegő-terébe.) : a nyomunkba erednek és harapdálnak, és ha megijedünk, vagy túlzón ellenségessé, gyűlölködővé válunk, leterítenek.

Amennyiben a negatív hitünkből, vagy gyávaságunkból eredő rejtett agresszivitásunk, vagy a rejtett hiuságunk következtében történik a nem véletlen találkozás, akkor is csak ugyanolyan következményekkel járhat, mint ha egy veszélyes módon őrjöngő személlyel találkozunk az utcán, vagy ha egy olyan utcában tartózkodunk, amelyben egy megvadult részeg autóvezető ralizik éppen. Így például a szegénység oroszlánja meghátrál előled, amikor bátran, de ugyanakkor szellemi értéktudattal: tehát nem felelőtlenül költöd el a pénzedet, kimutatván így saját magad számára azt, hogy az Isten a te legbiztosabb és kiapadhatatlan vagyonod.
Nagyon sok metafizika-előadás hallgató megszabadult a szegénység negatív képzetétől, és gondolat-képeitől, vagyis „a szükség hatalmától”, mert befogadta az áldás őserejét a képzeletvilágába és most nincsen anyagi-gondja. Mert az emberi rendeltetés, és a saját életfeladat-körük logikájának a megértése által, felszámolták a pénzveszteségtől és a fizetésképtelenségtől való félelmeiket. A tudattalant el kell árasztani azzal az igazság – tudattal, azzal a metafizikai valóság-képzettel, hogy a Teremtő Úr (A Megváltás Tőrvénye) az ajándékot adó erő és ő maga az ajándék is egyben. Egy nagyszerű megerősítés a következő formula: "Köszönöm most és mindörökké a megváltás géniuszát működtető atya- Istennek az én megváltási élettervem beváltását szolgáló, jó anyagi helyzetet és a fölös anyagi-ajándékokat, és én zavartalan örömmel és hálásan haladok az életutamon."
Az idők folyamán, az ember nagyon elkülönítette magát a veszély- és a hiány-képzetekből épült anyagi civilizációban a személyi teremtő képzetétől és ezáltal a saját teremtői erejétől és emiatt sokszor a teremtő képzeletét aktiváló szellemi eszközökre (mágikus gyakorlatokra) szorul, hogy mozdítsa ki a gátló eszméket a tudattalanjából és hogy adja vissza saját magának a teremtői rangját. Mindenkinek ébernek kell lenni saját magával szemben, hogy felismerhesse idejében: valamelyik cselekvésének, vagyis a cselekvései nagy részének, nem-e a félelem volt és maradt az igazi hajtóereje? Egyesek a hit képessége nélkül születnek a világra és ezeknek választanunk kell a félelem - képzetek megtartása és a hit megszerzése között! Egyesek számára, akiknek különösen támadott a Napjuk, a Marsuk, a Jupiterjük, vagy a Plútójuk a horoszkópjukban, a félelem tárgya maga az erőteljes határozottsággal megnyilvánuló, bátor, emberi "személyiség". Ebben az esetben nem kell kikerülni azokat az embereket akiktől félnek, sőt: örvendeniük kell ha találkoznak ilyen személyekkel, mert pontosan ezek fogják alkotni valamikor a sorsuk aranyláncának az egyik szemét. Amennyiben félelmükben többszörösen is elkerülik a találkozást (A konfliktust, a harcot, vagy a barátkozást) ki fognak kerülni az életük pozitív erőteréből.
Egyes személyiség-problémákkal küzdő személyek a vírusoktól, vagy a bacilusoktól félnek. Holott nem ezek okozzák a betegségeket, hanem a betegségeket mi hozzuk létre az életről és as sorsról alkotott negatív, tehát félelmi- és ezért szükségképpen támadó és gyűlölködő, neheztelő képzeteinkkel. A vírusok és bacilusok egy bizonyos fajtája nélkül, nélkül még lélegzeni sem tudnánk, nem hogy emészteni és üríteni, nem hogy élni e4gyáltalán. A negatív, szerv-károsító és a szerveink kódját genetikailag károsan módosító bacilusok és vírusok, csak akkor „ragadnak be” a szervezetünkbe, ha azok a szervek, vagy testrészek, már előzőleg legyengültek valamelyest a hibás, vagy gyenge hormonellátás (A belső, hormonális méreggyártás), vagy a hibás kódokat tartalmazó peptidek elszaporodása következtében. Lehetőleg, teljesen félelem-nélkülinek és lelkileg (mentálisan) kikezdhetetlennek: rendíthetetlennek és nyugodtnak kell maradnod még egy gyilkosok, vagy fertőző bacilusok és vírusok által ellepett helyen is, és ezáltal teljesen zavarhatatlanná, támadhatatlanná (fertőzhetetlenné) és boldoggá fogsz válni. A betegségek kórokozóit csak akkor vehetjük magunkhoz, ha ugyanazon az alacsony vibrációs szinten állunk mint a betegség. Maga a betegség is csak a hús-vér agyunk szüleménye, amiért is vigyáznunk kell, hogy minden gondolatunk pozitív irányba mutasson. A betegség okozó vírusok, akárcsak a gyermekekben (utódokban) létrejövő, mutálódott gének által okozott fizikai, pszichikai, vagy mentális devianciák és az un. öröklődő betegségek is, csak az anyai ági ősöktől öröklött idea-zavaraink megtestesülései és eredetileg nem léteztek az Isteni Elmében. Vagyis az ember ősideájának a felépítésében nem létezik hibás szervezetű ember, és az ilyen mutáns magzatok, csak kimondottan a rendkívülien zavart, vagy agresszív (Az apákkal és az Istennel – Sorssal szemben különös ambíciót tápláló) anyák tudattalan képzeleti tevékenysége miatt alakulnak ki. Ezek az embernek a teljesen összezavarodott, tehát valóság-ellenes, kietlen és korrupt imaginációjában létesülő képzeteknek a materializációi (negatív hitével táplált zavaros képzeletének a termékei).
Az ember felszabadulásának ideje akkor érkezik el, amikor felismeri végre és stabilizálja tudatába azt a meggyőződést, hogy a rossznak és a gonosznak nem létezik igazából semmiféle ereje fölötte és a gyermekei között, illetve, hogy ennek csak annyi és akkora ereje van, amennyit mi biztosítunk számára a félelmeinkkel, a szorongásainkkal, a rejtett agresszivitásunkkal, illetve a negatív (ellenséges) képzeteinkkel és zavaros fantáziálásainkkal. A materiális világ sötét képzetei el fognak múlni a megvilágosodott és felszabadult személy elméjében és a négy dimenziós valóság nyilvánul meg számára az élet minden területén:
"És egy új eget (képzet-világot) és új földet láttam és halál nem lesz többé, sem sírás sem kiáltozás, sem fájdalom nem lesz..." – Mert elmúltak és pozitív képességekké alakultak a karma-ösztönök, valamint az őseinktől öröklött és a szüleink és a környezetünk által belénk nevelt tévképzetek és újjá születtünk: feltámadtunk.



(VII.) HETEDIK FEJEZET:

A SZERETET MÁGIÁJA

Mivel minden megnyilvánult életforma az egyetemes Fény által megtermékenyített egyetemes Szeretetnek a megnyilvánulása és mivel az ember metafizikai ősállapota, az Ádám Kadmon, nem más, mint Istennek a megváltásra vonatkozó Első ősideája, minden ember ezen a földön, születésével együtt, magával hozza a szeretetbe való beavatottságát, a szeretet-képességét. "Egy új törvényt adok nektek: szeressétek egymást, mint ahogy Én szeretlek titeket." A szeretet egy olyan spirituális őserő, amelyet magunkból állandóan kiáramoltatva és amelyhez szorosan hozzákapcsolódva, sőt, amelybe beleolvadva és amellyel egyé- válva megnyithatjuk magunknak a négy dimenziós világot, a "Csodás sorsátalakulások varázslatos Világát". Az igazi szeretet, bár számunkra az egyén által nyilvánul meg, nem egyéni tulajdonság, hanem az abszolút létből-, vagyis az istenből belénk áramló egyetemes erő és létállapot egyszerre, ezért nem lehet egoista érzés és mindenkit felszabadít a félelem gyötrelmei alól. Ugyanis a szeretet, nem más mint az Egyetemes Egység-tudatba való visszacsatolódási képességünk nyílt kifejeződése. A szeretet elárasztja az őt átélő személyt (a szubjektumot) nyugalommal, életbizalommal, vagyis hitel, bölcsességgel és lelki gazdagsággal, anélkül, hogy valamit is kérne, igényelne cserébe. A szeretet az adás és az odaadás öröme, amely anélkül megy végbe, hogy lényegi személyiségünket, személyi felelősségünket és az öntudatunkat: a szellem világosságát feladnánk közben. Vagyis az igazi Szeretet átélése és gyakorlása közben nem kell feladjuk az isteni fény, az isteni értelem és az isteni akarat szerinti alapállásunkat sem, vagyis nem kell feladnunk a másokkal és magunkkal szemben támasztott szellemi igényeinket. A legtöbb ember inkább feladja magát és megalázkodik a másik ember előtt, mintsem hogy egészében, teljes lelkéből odaadná magát a másiknak. Ez így nem szeretet, hanem annak a fordítottja: megalkuvás. Ezáltal csak megalázzuk a bennünk levő Istent. Meg kell tanulnunk teljesen odaadni magunkat a Szeretetnek anélkül, hogy feladnánk, elfödnénk és elfojtanánk egyéni lényünket és a felelősségtudatba ágyazott isteni világosságra törekvés igényét.
A Szeretet maga az abszolút női princípium (A Jin, ahogy a Taoitmus nevezi), ő az Anyaistennő amint megnyilvánul. Vagyis a Teremtő Isten a mi egyéni és személyes szeretetünkön, egyéni gyengédségünkön, megértésünkön, melegségünkön és kiengesztelődési képességünkön keresztül nyilvánul meg számunkra. Egyéni szeretet-érzések formájában érezhetjük és élhetjük át az individuális lényünkben és létünkben. Ezért az egységesítő szeretet, a mindent átvilágító isteni fénnyel (Az Egyetemes Értelemmel) együtt, a legnagyobb erő a világegyetemben. Az egoizmustól mentes, tiszta szeretet magához vonz mindent ami az isteni Énünket, a spirituális fejlődésünket szolgálja és ezért nem kell szoronganunk, nem kell görcsösen aggódnunk, félnünk és könyörögnünk. Igen ritkán lehet valakinek akár csak egy halvány képzete, vagy élménye is, az igazi-ősi, egyetemes (Isteni) szeretetről. Az ember, miközben azt képzeli önmagáról, hogy telítve van az embertársa iránti szeretettel, valójában titokban tetszeleg saját maga előtt, mások előtt, sőt: Isten előtt is, mert a Lilith hatása miatt, tulajdonképpen születésétől fogva rejtett élvezet-sóvárgástól és rejtett, vagy nyíltan vállalt és kiélt személyi-, vagy személy-ellenes ambícióktól telten, egoista, hiú, becsvágyó, kéjsóvár, zsarnok, korrupt, kicsinyes, durva, gyanakvó és gyáva az érzelmeiben. Ezért veszíti el állandóan azt, amit a leginkább szeret és ezért egészségtelen.
A féltékenység és a félelem pl., az egyik legnagyobb ellensége a szeretetnek mert az életképzeletünk - az imaginációnk - zavarosan tévelyeg és látja máris, amint a szeretett ember, az "ő párja" máshoz vonzódik erősen, és ez a téveszme, menthetetlenül mágikus energia-csomaggá alakul, vagyis „objektiválódik” és anyagilag megvalósul a külvilágban is, amennyiben nincs feloldva, vagyis semlegesítve igazi szeretettel. Amit a féltékenység hatására képzelünk, menthetetlenül megvalósul tehát, amennyiben nincs semlegesítve annak a tudatával, hogy ami a karma-feloldás és a fejlődés érdekében meg kell, hogy valakivel történjen, úgyis megtörténik. De ez a feloldás csak a te tökéletesen átvilágított szereteteddel összhangban működhet, mivel nem létezik két külön világ, két egymásnak ellentmondó és egymástól különböző létforrás.
Ha félsz, hogy elveszíted szerelmednek a tárgyát - alanyát - azt jelenti, hogy a kapcsolatotok még nem kiegyenlített, hogy a közös utatok nem a megváltás felé vezet, hogy tehát még nem szereted igazán és ezért csakugyan el kell veszítened. Az embernek életfontosságú ugyanis, hogy állandó és harmonikus szexuális életet éljen azzal, akit szeret (És ne mással, és ne másokkal!), hiszen a szexualitás a szeretetnek az egyik legtökéletesebb kifejeződési formája. A szerelmi-szexuális együttlét az egymással kiegyenlített nemek képviselőinek az egységélménye, a megváltás előzetes megélési lehetősége és így, az egységbe való visszakötődést is lehetővé tevő fizikai és pszichikai aktus. Ezért nagyobb szükségünk van a szeretetbe ágyazott, bensőséges és harmonikus szexuális élet folytonosságára, mint az étkezésre. Az emberi lény érzi ezt a tudattalanja legmélyebb rétegei szintjén, annak ellenére, hogy a titkos élvezet-sóvárgása, a korgó gyomra és a spekuláló, korrupt esze mást sugall neki, és ezért féltékeny: fél attól, hogy elveszíti azt ami számára a legfontosabb, vagyis azt a lehetőséget, hogy azzal az emberrel részesüljön a szexuális aktus beavatási misztériumában, aki az ő megváltódási sorsprogramjának az ellentétes nemű lehetséges megnyilvánulása az adott időszakban.
De tudnunk kell arról is, hogy nem minden szerelmi kapcsolat vezet el egyből a megváltódási sorsprogram teljes felszabadításához, hanem csak az, amelyben tökéletes biztonságban érezzük magunkat a másik, ellentétes nemű személy mellett.
Azzal az ellentétes nemű emberrel, akivel nem érezzük tökéletes védettségi állapotban magunkat, vagyis azzal, akivel veszélyeztetve érezzük a harmonikus érzelmi, spirituális, vagy a szexuális életünk folytonosságát, azzal előbb-utóbb szakítanunk kell majd egyszer, mert annak a kapcsolatnak el kell múlnia és egy olyannal kell felcserélődnie, amelyben több dimenzió szintjén is meg tudjuk valósítani a harmonikus egységet. A baj csak az, hogy az ember nem bízik az isteni gondviselésben és megelégszik a kevesebbel, a tökéletlennel és még annak is az elvesztésétől retteg és így, az ár, amit fizet azért, hogy fenntartson egy tökéletlen kapcsolatot igen nagy: a megváltási állapot (a teljes éberséget és kiegyenlítődési képességet jelentő spirituális állapot: a teremtői-azonosság állapot) eljátszásával és felszámolódásával fizet hitetlenségéért.
Metafizikai közhely, hogy egyetlen ellenséges személy és egyetlen hátrányos helyzet sem lehet az ellenséged, hanem valamennyi hozzád ellenségesen, sőt, bántón viszonyuló ember és valamennyi kényelmetlen és kellemetlen élethelyzet, valójában egy karma-oldási szükségre figyelmeztető jel, és így, végső soron téged, a karma-oldásodhoz vezetni képes ismereti forrásod. Ezért minden ellenséges személytől meg kell tanulnod azt, amit az életben valójában és egyedül érdemes megtanulni: a megvilágosodást, illetve a kiegyenlítődési és a teremtésben való együttműködési képesség megszerzését.
És ezt úgy, hogy amennyiben egy leckét a legfinomabb aura-szintedig elmenően megtanultál, valójában már meg is szabadultál attól a problémától, amire vonatkozott a próbatétel és csak idő kérdése, hogy a fizikai dimenzió szintjén is megszabadulj tőle. A hosszas szenvedés nem, de a fájdalom jelzések létezése feltétlenül szükséges az ember spirituális fejlődéséhez. A szenvedés csak egy olyan, a korábbi figyelmen kívül való hagyások miatt felgyülemlett negatív jelzésrendszer (a fájdalom nem más mint negatív előjelű információ) ami az Egyetemes Törvények többszörös, huzamos és több irányú megsértése következtében alakul ki a fájdalmak sokaságából és válik maradandóvá, de nélküle az ember nem képes felébredni a kényelmetlennek ítélt természeti jelenségekkel szemben kiagyalt védekező rendszerének a tudományos labirintusába ragadt, lelki kábulatából.
Boldogság-állapotában, tehát maximálisan kiegyenlítve, az ember, amennyiben nem rendelkezik spirituális éberséggel, általában közömbös és egoista lesz, ezért éberség, illetve felelősségtudattal végzett szeretet-áramoltatás nélkül, ez az állapot nem tartható fenn. A Finomítás (Szublimáció) a Fejlődés, a Karma és a Kiegyenlítődés Egyetemes törvénye automatikusan érvényteleníti a Mesterséges boldogsági állapot hatását, és az embernek, aki ehhez ragaszkodik (A Mesterségesen létrehozott, vagyis a hamis és hazug boldogsági állapothoz.) menthetetlenül veszítenie kell valamit, ami ebből a hamis kiegyenlítődési állapotból kimozdítja: anyagi javait, vagyont, kedves és szeretett személyeket, vagy egészséget és szélsőséges helyzetben: a testi épségét, és végül akár az életét is.

Nagyon sokszor az ember azért megy tönkre, mert nem becsüli meg, nem értékeli saját dolgait és körülményeit. Amikor egy nő lázadni kezd az ellen, hogy a férje őt átvilágítsa szellemi értelemmel, miközben elégedetlenkedni, kényeskedni, hisztériázni, titkolózni és házsártoskodni kezd, vagy közömbössé és érzéketlenné válik, amikor megfontolatlanul és felelőtlenül pletykálni és locsogni kezd, megszűnik egy inspirációs forrássá lenni a hívő férje számára, és elsorvasztja és kiszárítja a kettőjük kapcsolatának serkentő élet-nedveit. Ezért, a fejlődni és kiegyenlítődni vágyó férje számára fölösleges probléma-forrássá, vagyis, teherré válik a vele való kommunikáció, amit az kerülni kezd és mindezek következtében ő boldogtalanná, kielégületlenné és nyugtalanná válik, hiábavalónak és kietlennek érezvén az életét. Ez a lelki állapot már bőségesen elég ahhoz, hogy a nő, a férjénél erősebb mágikus képzeletével mindent szétbontson, ami azelőtt az otthonuk és a családjuk lényegi erejét képezte, amitől a férj nem kezdi jól érezni magát az otthonában és a családjában, és kompenzációképpen, baráti társaságra, vagy más szórakozási, vagy gondűzési formákra, kielégülésre kezd vágyni. És persze, ugyanúgy van ez fordítva is: amikor a férfi megtagadja a nőtől az átvilágítást, vagyis annak a személyi és a lelki problémáival való foglalkozást, és annak érdekében, hogy több ideje legyen a barátaira, a hobbijára, vagy a munkájára – hivatására, egyre kevesebbet hajlandó a családja körében tartózkodni. Akkor ő is megszűnik a fény igazi képviselője: egy irányadó tényező lenni a felesége számára, aki természetszerűleg más, őt szellemileg átvilágítani és lelkileg megtermékenyíteni hajlandó férfiak társaságát fogja igényelni és esetleg keresni is, tudattalanul, és a férfi egyszer csak arra ébred egy szép napon, hogy volt családja, nincs családja. Aztán mehet szeretetet keresni és szeretkezni a barátaival, a hobbijával, vagy a hivatásával.

Egy reménytelenül elkeseredett ember jött a Mesterhez. A felesége számmisztikával kezdett foglalkozni és minden áron az ő személyének számértékét akarta kifejteni, természetesen negatív értelmezésekben, vagyis annak érdekében, hogy ez által manipulálhassa őt a mágia eszközei segítségével. Az ember arról panaszkodott, hogy a felesége szerint ő soha nem lesz gazdag, mert mind a két nevének a számértéke kettő és ez összesen négyet eredményez, ami állítólag egy diszharmonikus jel a számmisztikában. A Mester azt mondta, hogy ne izgassa magát, mert a számmisztika egy nagy szamárság és annak az eredeti tudományához, az aritmológiához, igen kevesen értenek és a felesége semmiképpen nem tartozik e beavatottak közé, ha ilyesmiket beszél. De ettől függetlenül is tudnia kell, hogy minden ember egy, a tökéletesség és a megváltás felé megnyílt lehetőség és mágikus erejű pozitív eszme-rendszer az Isteni Elme számára. És A Mester mindjárt ki is mondta a varázsformulákat, amelyben megkérték a Határtalan Értelem által előkészített, bőséges fejlődési eszközök minél hamarabbi megjelenését a férfi életében. Egy pár hétre rá ez az ember egy minden szempontból nagyon előnyös munka- ajánlatott kapott és négy év múlva nagy sikert aratott mint író.
Egyetlen alkotó sem könyvelhet el pl. sikereket, ameddig nem szereti meg igazán a saját művét. Utólag mindig a legnagyobb odaadással és szeretettel elkészített mű (kép, szobor, zenemű, irodalmi alkotás) bizonyul a legsikeresebbnek. A gőzkazán mindig is egy olyan dolog marad, amelynek a földön kell állnia. Senki nem tud pénzhez jutni, ha megveti, vagy lenézi a pénzt. Nagyon sokan szegények maradnak, mondván: a pénz nem jelent semmit számomra és lenézem a gazdagokat. Igazából a pénzhez, mint érték-cserét és így szellemi fejlődési lehetőségeket biztosító eszközhöz való negatív és diszharmonikus viszonyulásuk elkülöníti őket saját teremtői képességüktől, a képzelőerejük zavartalanságától. Hallottam egy művészt azzal "dicsekedni", hogy ő nem lehet jó színész, mert sok pénze van a bankban. Nem sokára elfogyott a bankszámlája, de ő nem hogy jobb művésszé vált volna ezáltal, hanem fegyelmezetlenné, züllötté és csapongóvá, vagyis megbízhatatlanná változott, akit elkerült a siker és az anyagi biztonság. A mindig a látszatok szerint uralkodó, kételkedő – spekuláló, tehát kétségben levő, felszíni tudatunknak és a hatásvadászó nagyot-mondási, locsogási késztetéseinknek ez, a Lilith által vezérelt belső kényszere nagyon sok tehetséges embert megfoszt a kibontakozási és az önmegvalósítási lehetőségétől, mivel mindenki csak azt vonzhatja magához, amivel rezonanciába hozza magát.
A pénz egy majdhogynem bármilyen anyagai értéket és javat bármire felcserélni képes, semleges számérték-hordozó csereeszköz. Átválthatósága által lehetővé teszi a szabad spirituális információ-áramlást és az anyagi és a szellemi – lelki értékcserét. Az ember életében tehát a pénz maga a számoknak, illetve az ősideáknak az áthatolásához szükséges szabadságot adó eszköz. A pénz az embert a zárt természeti körben-forgástól és a helyhez kötöttségtől felszabadító ideális fluidíumnak a materiális megtestesülése, az áthatolás őselvének a földi megjelenési formája. Ezért a pénzt nem szabad felhalmozni, hanem állandó mozgásban, áramlásban kell tartani, vagyis információ-hordozó értékének és az érték-csere eszközének, a szabadító funkcióinak megfelelően, folytonos használatban kell tartani. A fukarság, a fösvénység és a fölösleges felhalmozás, akárcsak a pazarlás, a tékozlás, sokszor kegyetlen következményekkel járhat. Persze ez nem azt jelenti, hogy nem kell kisebb tartalékaink legyenek, hanem azt jelenti, hogy nem szabad öncélúan, csak elvi megfontolásokból, vagyis babonából, vagy szűkmarkúságból felhalmoznunk sok pénzt. Hanem csak amennyiben a helyzet megkívánja azt, hogy egy bizonyos összeget fel tudjuk gyűjteni az életminőségünk biztosítására, az elképzelt és a szellemi gyarapodásunkat szolgáló eszközök megszerzése érdekében.
Félelem nélkül költve és örömmel engedve a pénzt a maga útjára, megnyitjuk a kapuinkat saját bőség-áramaink előtt, mivel maga az Úristen marad az ember kifogyhatatlan és elapadhatatlan vagyona mindig. Ez kell mindig a pénzzel és az Egyetemes Energia Bankkal szembeni magatartásunk spirituális alapja legyen. A pénz mint csereeszköz, önmagában szabadság és így, bőség-hozó eszköz. De nem megfelelően kezelve, rombolási, vagy érdemtelen és fölösleges előnyszerzési szándékkal használva, nyomorúságot hoz a hatás – visszahatás törvénye alapján. És ha nem annál, aki vissza élt a pénz erejével, akkor az utódok szintjén jelenik meg a káros visszahatás. Erre van példa bőven. Van arra is, hogy amennyiben a pénzt az emberi kapcsolatoknál, pl. a szerelemnél, vagy a barátságnál nagyobb becsben tartja valaki, betegséget, boldogtalanságot, szerencsétlenséget hoz az életbe és végső soron a pénz, a vagyon és az egészség elvesztéséhez, kifogyásához vezet.
"Kövesd a Szeretet és a Fény útját és minden kedves dolgod megszaporodik, mivel az Isten tiszta Fény és Szeretet és ezért ő a mindannyiunk soha ki nem apadó vagyona is egyben. Kövesd az egoizmus, a fösvénység, a kapzsiság, a telhetetlenség és a hatalom-szerzés útját és a vagyonod el fog tűnni, vagy, amennyiben mégis megnő, akkor a rabszolgájává fog változtatni, nem is beszélve arról, hogy a szeretteidtől is elválaszt a kapzsiságod, a vagyonod miatti önteltséged, beképzeltséged, túl nagyra nőtt hiuságod."
Íme egy példa: egy nagyon gazdag nő, aki fösvénységében ritkán adott pénzt másnak, nyakék-gyűjtési mániában szenvedett. Egy barátnője megkérdezte egyszer, hogy hány nyaklánca van. Ő azt válaszolta, hogy hatvanhét. Megvásárolta és elraktározta őket egy szekrénybe, ahonnan soha nem vette elő. Amennyiben viselte volna az értékes, drága nyakláncokat, még nem lett volna baj, de így megsértette a használat, illetve az értékesítés és az átalakulás törvényét (A kiegyenlítődés törvényét.) A szekrényei is tömve álltak olyan értékes ruhákkal, amelyeket soha nem használt és a fiókjai olyan ékszerekkel, amelyek soha nem kerültek napvilágra. Majndnem minden családtagja és bizalmasabb ismerőse helytelenítette ezt a rögeszmés szokását. Azonban ő, ahelyett, hogy a figyelmeztetésekre hallgatott volna, még annál is jobban élt a gyűjtögető – raktározó szenvedélyének. Mindennek következtében a nő kezei és karjai fokozatosan lebénultak, amíg teljesen képtelenné vált a vagyonának kezelésére, mivel ellentétbe került a Szűz csillagkép által megtestesített egyetemes lételvvel, a Rendeltetés őselvével. Ő egy hamis kultuszt gyakorolt, a gyűjtési mániáét, és rosszul – funkciójukkal ellentétesen - kezelte a földi értékeket. A nyakékek ugyanis, mint mindenféle ékszer elsősorban kultikus értéket képviselnek, annak ellenére, hogy ma már csak az anyagi gazdagság öncélú fitogtatását szolgálják a legtöbb esetben.
Jó példa ez arra, hogy amennyiben az ember nem akar tudomást szerezni teremtés és az élet rendeltetéséről és az azt szolgáló egyetemes törvényekről, magára vonja a legszörnyűbb szerencsétlenségeket. Nagyjából minden betegség, minden szerencsétlenség, nyomorúság és boldogtalanság a Szeretet és a Fény őselvek megjelenési formáinak Az egymásba hatolási, a kölcsönös áthatolási és kiegyenlítődési szüksége egyetemes törvényének a megsértéséből adódik. Ez az ember bumerángja: a gyűlölete, a hosszasan fenntartott és intenzíven átélt haragja, a szenvedélyesen ellenálló indulata, szívtelen kritikája, hosszas neheztelése, a következetlen és rendetlen, vagy a rögeszmés gondolkozása, a közömbössége, a hibabelátási képtelensége és a megbocsátási és az eleresztési képtelensége, felületessége és figyelmetlensége mind visszafordul hozzá figyelmeztető jellegű, fájdalmas, vagy káros jelzésekkel, tehát nyomorúságot adó élethelyzetekkel telitetten. A mai ember számára a szeretet-adási képesség egy elveszett művészetnek tűnik, de a spirituális ismeretekkel rendelkező ember tudja, hogy szert kell tennie a szeretetre, vagyis fel kell ébreszteni a lelke mélyére rejtett egység-vágyat és egység-tudatot, ugyanis, anélkül mindössze két lábon járó vészhordozó sors-elemmé alacsonyodik (Mások karmikus leckéztetését, sors-figyelmeztetését szolgáló, csapás idéző személlyé), zaklatott lelkű szellemmé válik, egy romboló és bomlasztó erőket sugárzó lélekké, harmóniát sugárzó,világos szellemi öntudattal rendelkező személy helyett.
A Mester egyik tanítványa hónapról-hónapra jelentkezett nála, hogy tisztítsa meg öntudatát a gyűlölettől. A vége felé már csak egyetlen nőt gyűlölt elháríthatatlanul, akinek a személye mindig kihozta a sodrából. Kitartóan és tudatosan dolgozott ezen a problémáján, mindaddig, amíg sikerült teljesen kiegyensúlyozottá válnia és egyszer csak a következőt mondta a Mesternek: " Nem is tudom kimondani, hogy mi az, amit érzek. A gyűlölt személy hozzám szólt és ahelyett, hogy megharagudjak, kedves voltam hozzá és jó indulattal voltam iránta és akkor ő is épp olyan kedves és jóindulatú lett velem szembe, ami nagyon jó érzéssel töltött el engem, úgy hogy amikor magamra maradtam, csak azt tudtam mondani, hogy: Nagyszerű ez a szeretet teli fény ami átjárja az én lelkemet!".
A szeretet és a jóindulat felmérhetetlen értékkel bír például az üzleti életben is. Ugyancsak egy kétségbeesett hölgy kereste fel megállíthatatlan panaszáradatával a Mestert. Arról panaszkodott, hogy munkaadója hideg, kötekedő és csipkelődő természetű és csak azért tartja őt, mert nem nélkülözheti személyi képességeit egy bizonyos munkafázisnál. Rendben van, mondta a Mester, köszöntsd a téged pontosan tükröző Isten megtestesülését az általad kibírhatatlannak képzelt munkaadóban és áramoltasd feléje szüntelenül a te szeretetedet. Ő erre ezt válaszolta: "Nem tudom megtenni mindazt amit mondasz amikor őt látom magam előtt, vagy a képzeletemben, hiszen ő olyan mint egy márványtömb". A Mester így válaszolt: "Emlékszel-e Michelangelonak arra az állítására, miszerint minden márvány kőben egy angyal el rejtve, amit neki ki kell szabadítania vésője és szeretete segítségével". Egy hét elteltével megjelent a hölgy nagy lelkesedve A Mesternél és örömmel újságolta, hogy: "Azt csináltam, amit tanácsoltál és a munkaadóm nemcsak hogy nagyon kedves hozzám, hanem a saját kocsijával is sétáltat". Az emberek nagyon sokszor lelkiismeret-furdalást éreznek tudatalattijukban, amiért kegyetlenséget vagy igazságtalanságot követtek el valamikor valakivel szemben és ez a tudattalanjukba lesüllyesztett érzés, ez az elfeledni kívánt gonoszság, ez a korrupciós fekete-pont zaklatja őket a lelkiismeretükön át éveken keresztül, anélkül, hogy tudomást szereznének róla. Amennyiben nem képesek ezt önmaguknak egyértelműen beismerni és a rosszat nem tudják jóvátenni, azt kiegyenlíteni, akkor is lehetséges a rossz következményeket semlegesíteni valamelyest azáltal, hogy valakivel mindig jót cselekszünk a jelenben. Amit tenni kell, az nem más mint, hogy megbocsássuk magunknak a régi tetteinket és előre elhárítani vagy lehetetlenné tenni a tudattalanból reflexszerűen feltörekvő negatív érzelmi viszonyulásainkat, illetve a szenvedélyesség elhatalmasodását az érzelmeink és a tudatunk fölött. Az aggodalmak, a bánat, a múlt iránti nosztalgia, az elfojtott lelkiismeret-furdalásból eredő szorongás lemérgezi a személy lelkét, összezavarja az aurájába kódolt fejlődési és kiegyenlítődési programját, szerencsétlenné téve azt, mindaddig, amíg nem hajlandó a reflexszerű ellenséges mentalitásán tudatosan változtatni, a változás érdekében hathatósan cselekedni.
Egy nő a következő kéréssel fordult a Mesterhez: "Gyógyíts meg engem, hogy boldog és vidám legyek, mert a gondok annyira ingerültté tesznek az anyagi és az emberi - személyi környezetemmel szemben, hogy az ellenállásaim még inkább fenntartják a nehéz sorsomat". A Mester megtagadott minden veszteségbe és az elkülönülési tévképzetébe vetett negatív hitet és azt az állítást mondta ki, hogy a nő minden öröme, szeretete és békéje maga az Mindenható Isten szeretetében lakozó képzelő-ereje. A nő ezt követően megnyugodott és visszanyerte lelki egyensúlyát, de a fián keresztül azt üzente a Mesternek, hogy ne kezelje őt tovább, mert annyira boldoggá vált, hogy érzi, hogy ez túl sok és hogy ennél több boldogságot nem képes elviselni. Így, a spirituális öntudata továbbra is a szomorúság és a bánat negatív szellemiség közelében maradt, mert ő azt szokta meg és azt érezte számára természetesnek, mint rühös kutya a szennyes vackát. Egy más asszony, ugyanúgy mint ahogy közülünk is nagyon sokan, mindenkinek az ő nyomorúságával és szerencsétlenségeivel dicsekedett (dicsekedve panaszkodott) és minthogy azokat ezzel a magatartásával folyton be is idézte magának, mindig volt bőven szerencsétlenség és nyomorúság az életében, amivel dicsekedhessen.
Régebb divat volt, hogy amennyiben egy anya nem aggódott eléggé a gyermekeiért, nem is számított jó anyának. Ma tudjuk már, hogy az anyák félelmei és aggodalmai képezik a gyermekeik betegségének és szerencsétlenségének a valóságos okát, mivel a félelem reálisan kivetíti a betegség és a szerencsétlenség képzetét, azt beviszi az anya tudattalan masszájába, amit aztán annak a tudattalan teremtő ereje objektíven megvalósít.
Egy igazi anya örömmel és egyszerűen jár a saját megváltásának az anyagi bőséggel és egészséggel is szegett útján, átadja a gyermeke egészségét és boldogságát Isten és a földi rendeltetés géniuszának, a szaturnuszi szellemiségnek a kezébe, és tudatosítja magában azt, hogy a gyermeke az isteni gondviselés hatalmát élvezi.
Egy metafizikai ismertetekkel rendelkező ember azon kapta magát, hogy felébredt az éjszaka kellős közepén azzal az érzéssel, hogy az ő testvére halálos veszélyben van. Ahelyett, hogy engedte volna a félelemnek, hogy az erőt vegyen rajta, pozitív egyetemes igazságokat kezdett állítani, mondván, hogy:" Minden ember az isteni elmének egy tökéletes eszméje és amennyiben nem követett el az Istennel szemben és más személyekkel szemben súlyos vétkeket, mindig a legmegfelelőbb helyen és helyzetben tartózkodik az isteni gondviselésnek megfelelően". Másnap ez az ember megtudta, hogy a testvére egy olyan bánya közelében tartózkodott, amelyik felrobbant, de testvére csodálatos módon, abban a pillanatban éppen egy, a robbanás erejét kivédő helyzetben volt és így megmenekült. Pozitív gondolkozásán és képzeletének a mágikus hatásain keresztül, az ember csakugyan őrzője lehet a testvérének (szüleinek, gyermekeinek, rokonainak és barátainak), az ide vonatkozó, híres Káini mondattal ellentétben (Avagy őrzője vagyok-e én az atyám fiának?), és így minden embernek tudatosítania kell azt, hogy az, amit és akit ő szeret, az "a megváltás isteni céljának a semmi és senki által le nem győzhető eszméje által kiválasztott, legmegfelelőbb helyen és helyzetben tartózkodik mindig és ott is marad a Mindenható árnyékában, amíg egy, a megváltáshoz szükséges, bizonyos megismerési és megvilágosodási tapasztalatokat rejtő tapasztalatra szüksége van".
"Nem történhet veled semmi rossz és egyetlen betegség, baleset, vagy gonosz személy sem fog közel érni hozzád, vagy a gyermekedhez". Az igazi szeretet, felolvasztja és kilöki magából a félelmet és a sérelmeket. Az ember, és konkrétan az, az élettárs, az, az apa, vagy az, az anya, aki fél, vagy félti a gyermekét, nem tökéletes a szeretetben, mert az isteni fénnyel, tehát a megváltás értelmével átvilágított Szeretet, nem más mint az Egyetemes Törvények által irányított Egyetemes Magváltás Nagy művének a beteljesítésében való hit, valamint e beteljesülésben való közvetlen lelki és szellemi részvétel.

VIII. fejezet

A szó hatalma: Intuíció és előrelátás (a be-látás)

"Bármilyen úton is haladnál, mond el világosan és tiszta lélekkel a magasságosnak, hogy mit akarsz elérni és ő tökéletesen vezetni fogja lépéseidet."
Semmit nem nehéz beteljesíteni annak az embernek, aki ismeri a megváltás célját szolgáló teremtő-szó hatalmát, és aki az isteni értelem tanácsait követi. Az ember a kimondott szavain keresztül láthatatlan erőket és hatalmakat mozgósít és ezzel újra tudja alkotni a teste sejtrendszerét, vagy képes serkenteni a saját megvalósításait. Ezért a legfontosabb a megfelelő szavak kiválasztása és az, aki körültekintve választja meg a kijelentéseit, amelyeket a láthatatlan egyetemes teremtő imagináció központjába akar küldeni, tudja hogy Isten az ő igazi teremtő-segítsége és hogy ezért mindig létezik számára belső segítség. " Kérjetek és adataik nektek."
Az embernek kell mindig megtenni az első lépést. "Közeledj Istenhez egy lépéssel és ő tíz lépéssel közeledik hozzád." Gyakran megkérdezik a metafizikusokat, hogyan lehet ezt megvalósítani? A válasz általában a következő: Mondd ki hangos és bátor szóval az igét, és ne tégy semmit, amíg nem kapsz egy biztos útbaigazítást. Kérj útbaigazítást a következőképpen: " Határtalan Szellem, mutasd meg az utamat, hagyd, hogy megtudjam, amennyiben adatott számomra most valami tenni való." A válaszok gyakran váratlanul pontosak. Egy nőnek nagy pénzösszegre volt szüksége. Ő kimondta a varázsigét, hogy "Határtalan Szellem, nyisd meg az utat az azonnali anyagi megsegítésem előtt, tedd, hogy minden, ami az Isteni jogom szerint az enyém, elérjen hozzám most, egy nagy bőségáradaton keresztül." És még hozzátette: "Adj egy pontos útbaigazítást, és engedd, hogy megtudhassam azt, hogy kell-e tennem valamit a megvalósulásért?" A válasz, vagyis az útbaigazító gondolat azonnal megjelent, mert a nő azonnal a következőt gondolta magában: "Küldj annak az idős barátnődnek, aki diák korodban francia nyelvre tanított és, akinek a számára te szimpatikus lévén, az élet dolgiban is útbaigazított téged később is, egész fiatal korodban, száz dollárt." Ő elmesélte ezt egy másik barátnőjének, és az azt mondta neki: "Várj ezzel még egyelőre és indulj el más úton mielőtt odaadnád a pénzt." A szükségbe került hölgy csakugyan várt és még aznap találkozott egy harmadik barátnőjével, aki azt mondta neki: "Ma adtam valakinek egy dollárt és ez olyan sokat jelentett számomra, mint amit például a számodra jelentene száz dollár." Ez az útbaigazítás pontos és félreérthetetlen volt számára. Ezért tudta, hogy száz dollárt kell ajándékozzon az idős tanárának. Ez az ajándékozás a későbbiekben egy nagy befektetésnek bizonyult, mert rögtön azután egy nagy pénzösszeg érkezett hozzá, igen számottevő módon.
"Ajándékoddal a teremtés őserejével kapcsolatba kerülve megnyitod az utat, ahhoz, hogy a neked járó és az általad óhajtott eszközök és javak bőségében részesülhess." Ahhoz, hogy pénzügyeidben életáramlást idézhess elő, áldoznod kell előbb. A dézsma, vagy a tízed ajándékozása egy ősi szokás, amely a bőséget és a szaporaságot biztosította. Jézus nem hiába hívta fel a figyelmet arra a szegény asszonyra, aki az utolsó pénzét ajánlotta fel Istennek a Jeruzsálemi nagytemplom bejáratánál. Az ajándék és az áldozat önzetlen és teljes mértékű kell legyen, ahhoz, hogy mentális és ideális szinteken beindítsa a Szükség és a bőség, vagyis a Kiegyenlítődés Egyetemes Tőrvényét. Nagyon sok gazdag ember a világon meghozta a maga áldozatát annak idején és egyetlen eset sem ismeretes, amelyben ez nem jelentett volna befektetést. A tízed elindul a maga útján és megáldottan felszaporodva (megsokszorozódva) tér hozzád vissza. Mert "Akinek van, annak még adatik és akinek nincs, attól elvétetik." De az ajándékot, vagy az áldozati adót, örömmel és szeretettel kell adni, mivel viccesen mondva, a bennünk (is) levő Magváltó Isten a vidám adakozókat szereti. A számlákat mindig vidáman kell kifizetni. Minden pénzt, amihez úgy jutottunk, hogy nem csaptunk be általa senkit, és amit nem felelőtlen tékozlásként adunk ki, félelem nélkül és áldással kell továbbengedni. Ez a gyakorlat által megszokott gondolkozásbeli magatartás (mentalitás) teszi az embert a pénz urává és amennyiben ezt figyelembe vesszük, a hangosan kimondott varázsigék bőséges gazdaság-forrásokat nyitnak meg a számunkra.
Maga az ember tömíti el a misztikus forrásokat a saját behatároltságának tévképzetén keresztül. Gyakran nagy megvalósítási és önmegvalósulási lehetőségek nyílnak meg előtte, de ő fél a cselekvéstől és a személyi felelősségtől. Pedig a személyi felelősség-vállalás, a kimondott varázs-igék által alátámasztott és aktivált teremtő képzelet és a bátor cselekvés kézen fogva járnak együtt. E hármas egység működteti a Teremtés Törvényét és ezért az mágikus erejű.
Egy nő jött a Mesterhez, kérvén őt a mágikus segítő-formula kimondására egy jogszerű állás érdekében. Soha ne mondj állást, hanem igazi közhasznú cselekvési lehetőséget, az Isteni Értelem szerinti helyen, mert csak az ilyen megvalósítás hozhat számodra megelégedést. A Mester igen erős köszönetet mondott azért, hogy a nő mindig megkapja azt a cselekvési lehetőséget és azon a helyen, amely és ahol neki jár és azt, hogy ez hamar meg fog mutatkozni most is. Rövid időn belül három ajánlatot kapott New Yorkból és egyet Floridából és nem tudta, hogy melyiket válassza. "Kérj egy biztos útbaigazítást ezzel kapcsolatosan." - mondta neki a Mester. Az idő telt és a nő határozatlan maradt. Egy napon telefonált neki és azt mondta: "Mikor reggel felébredtem, akkor Floridát éreztem." Ez a nő valamikor nagyon régen járt Floridában de még mindig emlékezett egy bizonyos virág illatára: " Ha te képes vagy a Floridai hangulatot érezni, ebből biztosan lehet következtetni a kért utasítás (útbaigazítás) természetére. A hölgy elfogadta a Floridai állás-ajánlatot és itt nemsokára igen nagy sikert aratott. Gyakran kapunk útbaigazítást váratlan módon, vagy váratlan időben.
Egyszer vásárlási céllal haladtam egy barátnőmmel nyugodtan társalogva, amikor szükségét éreztem annak, hogy elbúcsúzzak tőle és a távolabb eső pékségig elmenjek. A racionális eszem így érvelt: "Nincs ott semmi, ami téged érdekelhetne." Én mégsem hallgattam az eszemre és elmentem a pékség melletti üzletbe, ahol megfigyeltem minden dolgot és persze, hogy nem volt ott semmi, ami a megvásárlandó kenyéren kívül érdekelhetett volna. De elérkezve oda, találkoztam egy régi ismerősömmel, akivel gyakrabban találkoztam futólag azokban a napokban és aki azonnal panaszkodni kezdett, hogy a fiammal egyidős kislányának a térde egy sí-baleset következtében bénulni kezdett. Mivel ismertem a fiam horoszkópját és ezáltal a vele egyidős gyermekek szellemi programjának a fő karmikus motívumait, meg tudtam mondani, hogy a bénulás oka az, hogy a kislány azzal gyötri magát, hogy nagyon gyorsan és minden áron meg akar gyógyulni, de csak azért, hogy a jövő évi bajnokságon részt vehessen és az élvonalban maradjon, mivel mindkét szülője sí-edző és emiatt neki is, az életképzelete egyelőre csak ezen a vonalon képes működni. Holott a horoszkópja szerint neki teljesen más életfeladatai is vannak, mint hogy öncélúan sport-eredményeket hajszoljon egyetlen sportágban és egyetlen életterületen. Az, hogy csak erre koncentrált, megakadályozta abban, hogy az élet más jelenségeivel és más területeivel is komolyan foglalkozzon. A térd ugyanis a Bak csillagképhez, a bölcsesség erőteréhez és a Szaturnuszhoz, a szellemi, belső felelősségtudat őserejéhez kapcsolódik és ha valakinek a térdével van baj, arra utal, hogy nem akarja elfogadni az isteni akaratot, illetve a lelke, a lelkiismerete sugallatait és ezért a sorsa, illetve a benne levő megváltódási sors-program, térdre kényszeríti.
Mivel a térd a lábnak egy része, egyértelmű, hogy az, aki térd- problémákkal szenved rossz úton jár, nem az ő élete útját járja, hanem hamis, illetve tőle idegen életeszmékhez igazodik. Így hát azért kellett látszólagos ok nélkül odáig elmennem, mert neki szüksége volt az én segítségemre, tanácsaimra, hiszen senki rajtam kívül nem tudta volna számára, így, kapásból megmondani, hogy mi a baj, hogy nem a nagy hírnevű ortopédushoz kell sok pénzért és sok vesződséggel a lánykát elvinni a gyógyulás érdekében, hanem megnyugtatni őt, hogy nem történik semmi baj, ha a következő sí-szezonban nem mehet versenyezni, sőt: még akkor sem, ha soha nem lesz belőle sem országos bajnok, de még csak harmadik helyezett sem.
Elmész egy dologért valahova és egészen másat találsz, mint amire számítottál. Az a fontos, hogy a dolgodat jól végezd és az életeddel elégedett légy. És az, hogy mindig csak az foglalkoztasson gondolatban és képzeletben is, amire közvetlen hatást is tudsz gyakorolni a jobbítás, a pozitív irányváltás, vagy iránytartás érdekében, és amire nem, annak tudj békét hagyni, az „ne izgasson”. Rengeteg ember – Én is a múltban – olyasmivel foglalkozik gondolatban és képzeletben, amihez gyakorlatilag semmi köze nincs és nem is lehet, tehát, aminek nincs közvetlen hatása az ő életére, és amire neki sem lehet és lehetne befolyása, még akkor sem, ha azt nagyon akarná. Mindig azzal kell foglalkoznunk gyakorlatban is, de képzeletben is, amiben érintve vagyunk közvetlenül. Tehát amire képes hatni reánk, és amire mi is képesek vagyunk hatni közvetlenül. Ezért (Első sorban és mindenek előtt, Karma-oldásért!) vagyunk a fizikai – anyagi világban, hogy azokat a problémákat oldjuk meg, amelyeket a sors, vagyis a Rezonancia, a karma és a fejlődés törvénye, de a többi törvény is, az életünkbe hoz közvetlenül, és nem azért hogy fantazmagóriákkal foglalkozzunk és fantazmagóriákat gyártsunk, hogy mások számára fantazmagóriákat állítsunk fel realitásként.

Az intuíció egy olyan képesség, amely nem magyarázza, hanem csak sejtelem és sugallati szinteken fel- és megmutatja a követendő utat. A felelősségbe, és tehát törvény-tudásban ágyazott személyi tudatosságnak a dolga az, hogy ezeket a sugallatokat ellenőrizze és jóváhagyja, vagy „letiltsa”, semlegesítse. Gyakran kapunk útbaigazítást álomban, vagy révületben, vagy meditáció közben. A gondolat amelyen keresztül érkezik, lehet azonnal érthető, vagy észrevétlenül tovább is mehet. Minden a figyelmeden, vagyis az éberségen múlik, mert "Az Úr utjai titokzatosak” ugyan, de nem kifürkészhetetlenek.
Egy alkalommal felhívtam hallgatóim figyelmét arra, hogy általában mindenki csak személyesen kaphatja meg a biztos eligazítást. Szünetben az egyik hallgató oda jött hozzám és a következőket mondta: "Miközben meditáltam, olyan ötletem támadt, hogy kivegyem a megvásárolt lakásbútoromat a raktárból és addig is, amíg a házunk felépül, egy bérelt lakásba hordjam." A nő azért jött hozzám előzőleg, hogy a misztikus szorongásából kigyógyítsam. Akkor azt mondtam neki, hogy tudok egy lakást, ahol ő is és az egészsége is megjavulhatna és hozzátettem: "Azt hiszem, hogy a te háborgásod is egy olyan szorongásból származik, amelyet a fölöslegesen felhalmozott dolgaid miatt jött létre a tudattalanodban. Ugyanis te semmibe vetted az átvalósulás, vagyis a használás tőrvényét és ez testi síkon is szorulást okozott nálad. Köszönetet mondtam, hogy e megvilágítás által az Isteni Rend helyre állt a nőnek az eszében (a tudatában), a testében és a dolgai között, aminek köszönhetően a nőnek elmúltak a szorongásai néhány hétre e beszélgetést ész ezen, érte tett imádságomat követően.
Az emberek nem is álmodják, milyen lényeges összefüggés van a testük és a gyakorlati csereviszonyaik között. Analogikus megfelelés létezik minden betegség és minden rossz gondolkozási minta között, mert minden betegség-tünet megjelenése visszavezethető valamilyen rossz információ-áramoltatásra a mindennapi életünkben.
Van aki azonnali gyógyulást érhet el annak tudatosításán keresztül, hogy a teste tökéletes kifejeződése a karma-oldási - fejlődési spirituális sorsprogramjának, amely sorsprogram beváltásában neki tökéletes lehetősége van a hétköznapi gyakorlatban, és ez által az Isteni Értelemben és ezért a teste is, aminek a segítségével meg kell valósítania ezt a programot, egész (séges) és tökéletes lesz, hogyha hajlandó az szerint a karma-oldási és fejlődési program szerint vezetni az életét. De ha tovább folytatja a tudatlanságból és tehát öncélú becsvágyból, hiúságból eredő ambícióval és asz ambícióival szembeni ellenállások miatti haraggal, gyűlölettel, félelemmel és romboló kritikával terhelt gondolatok alkotását, a betegsége akár halálos jelleggel is, vissza fog térni. - Jézus tudta, hogy minden betegség a bűnből, vagyis a karma-oldás elutasításából és az, az miatti rossz lelkiismereten alapuló életképzeletből eredő eltévesztett életúton való haladásból származik és azt mondta a leprásoknak, hogy oldják fel magukat a vétkeik alól és ez által gyógyuljanak meg, és ne vétkezzenek többet, mert ha nem, akkor a lepránál is nagyobb szerencsétlenségeknek nyitják meg az utat a lelkükben.
Az emberi lelket (a tudattalan észt) időnként meg kell tisztítani és ki kell szellőztetni úgy, mint a poros lakást és a fülledt levegőjű otthont az állandó egészség fenntartása érdekében és az éber ember állandóan és merősen figyel is erre a lényegi összefüggésre.
Jézus mondja. "Ne ítélj el másokat, hogy mások se ítéljenek el téged." Nagyon sok ember csak azért idéz a fejére mindenféle betegséget és szerencsétlenséget, mert elítél másokat, mivel annak a karmikus motívumnak, aminek a jelentősen felpörgetett – durva megjelenését, amit másokban elítélsz, benned is meg van. És természetes, hogy a kiélési lehetőségét, mint jövendő – ÉS SZÜKSÉGSZERŰ! – sorskörülményt, magadra vonod (magadhoz vonzod!). Egy beteg férfi azzal a panasszal fordult a Mesterhez, hogy elhagyta a felesége. Ez az ember egyebet sem csinált, mint mocskolta és kritizálta azt a férfit, akiért a felesége őt otthagyta és mind csak azt hajtogatta, hogy a másik férfi, akivel a felesége elment, egy erkölcstelen ember, mert tudta, hogy a nő az ő felesége és hogy az ő feleségének nem szabad rajta kívül más férfit szeretnie. A Mester lecsitította mondván, hogy fejezze be a másik ócsárlását, inkább áldja meg mind a kettőt, mert amennyiben nem hajlandó változtatni a mentalitásán és az adott helyzethez való viszonyulásán, ő is hasonló helyzeteket fog vonzani magához a jövőben. A féltékeny férfi nem hallgatott a Mesterre és egy évvel később ő lett az, ő vált azzá, aki elcsavarta egy férjes asszony fejét, aminek következtében a tragikus érzelmi és erkölcsi válságba került az élete, oly annyira, hogy már – már a megbolondulás állapota is fenyegette, amikor eszébe jutottak a mester intelmei. Ekkor el kezdett intenzíven vezekelni, tehát mindenkinek – A volt feleségének és annak az új élettársának is – mindent megbocsátani és a maga számára is bocsánatot kérni, aminek a pozitív hatása nagyon nehezen ugyan, de végül megjött és a férfi újra kezdhette az életét, de nem az elcsábított feleséggel, hanem egy harmadik nővel, akihez már őszinte és erkölcsileg is tiszta szálak fűzhették, mert az nem tartozott más férfihoz.
Valahányszor kritizálunk, vagy haragosan elítélünk valakit, aki a sorsunknak és az életünknek egy fontos szereplője, vagy egy idegen egy embert, egy embercsoportot, vagy egy adott helyzetet, egy lazán beszorított, erős acélrugónak az egyik felét kezdjük magunk felé húzni erőszakosan, aminek ha kiszabadul a másik vége, végzetes sebeket ejthet rajtunk. Ha már ezt cselekedjük, legalább a rugó súlyos lökésére és fájdalmas ütésére figyeljünk jól oda és a továbbiakban ne ellenkezzünk azzal, ami sorsszerű, ne hárítsuk másokra a a tetteinkért, valamint a titkos gondolatainkért és képzelődéseinkért, illetve azok mágikus eredményeiért a hibát és a felelősséget. Például az orvosra, hogy rosszul, vagy felelőtlenül kezelte a baleset okozta sérülésünket, vagy a bíróra, hogy hamis ítéletet hozott az ügyünkben. Mivel, mindig bennünk van az a, nappali éber tudatunk elől, mélyen elrejtett, de általunk kitisztítandó karmikus ok, ami miatt, a kedvezőtlen sorshelyzeteket a fejünkre idézzük, még akkor is, ha egy – egy ilyen igazságtalan ítélet, egy vagy több, nyilvánvaló jogi csalás, illetve balóság-ferdítés, vastag tárgyi hamisítás eredménye lenne. Persze, ez nem menti fel azokat, akik a hamísításokat elkövetik, illetve, azokat, akik közömbösen kezelik azt az ügyet, aminek e helyes megítélése és megoldása a hivatali kötelességük lenne, amiért fizetséget kapnak, tehát tőlük is számon lehet és kell kérni a tisztességes munkát, ítéletet és probléma-megoldást, de azt is tudnunk kell viszont, hogy az ilyen emberek, akikkel a rezonancia törvénye alapján találkozunk, a mi, addig elé még átvilágítatlan karmánknak a megtestesítői, úgymond ártatlan megjelenítői.
A határozatlanság és bizonytalanság szintén egy nagy akadálya a pozitív mágikus megvalósítások útjában, több okból is. Ahhoz, hogy meghaladjuk a bizonytalan szellemi állapotunkat, a következő állítást kell kimondanunk hangosan: "Állandó karma-oldási, tehát a rendeltetésem beteljesítésénak megfelelő akaratom szerinti, isteni inspirációban élek és mindig a megváltódási sorsprogramom szerinti legmegfelelőbb határozatokat és döntéseket hozom meg és mindig a legmegfelelőbb dolgokat tervezem és cselekszem." Ezek a magas szintű spirituális öntudatot erősítő és fenntartó szavak befolyásolják a mély tudattalanunk képzet-világát és éberré és rugalmassá tesznek bennünket, ami által a legmegfelelőbb cselekedeteket és cselekvés-rendszereket leszünk képesek végrehajtani minden habozás és kételkedés nélkül.
Sok évi tapasztalataim alapján állíthatom, hogy hátráltató és zavaró hatással van a szellemi kiteljesedésünkre és így a boldogsági képesség elérésére a pszichikus, vagyis az asztrális dimenzióból érkező, szubjektív sugallatok utáni igazodás, amit egyesek intuíciónak neveznek, mert az asztrális sík, nem más, mint a nagyon sok zavaros, de nagyon erős képzelőerővel rendelkező személynek a véletlenszerű (ellenőrizetlen és ellenőrizhetetlen!) vágyainak a kibontakozási síkja is. Amennyiben az embert nem a tudatossága vezérli és kiszolgáltatja a tudattalan képzeletét az asztrális (pszichikus, szentimentális) rétegek dimenziójában tévelygő asztrális és éteri erők és képzetek számára, vagyis az un. bolyongó lelkek számára, a Lilith-jelenség által létrehozott, káoszban, a pokoli szellem-világban lakozó szellemi elementálok célpontjává válik és azoknak közvetlen befolyása alá kerül (álomban, de mentálisan nem kellőképpen ellenőrzött, "asztrális utazásnak" nevezett, misztikus élményeket hajhászó meditációkban is). A pszichikus (asztrális) dimenzió az emberek múló gondjainak, érzelmeinek és vágyainak a fantázia-képekben történő megfoganási és kibontakozási síkja és ezért az egymással ellentétes képzetek és gondolati energiák tartózkodási helye. Ezért innen kaphatunk jó és rossz üzeneteket is, egyaránt. A legtöbb személy úgy esik ezeknek a démoni erőknek és képzeteknek a csapdájába, hogy a megvalósítatlan, vagy a tévesen gyakorolt életfeladatai következtében fellépő boldogtalansági (szomorúsági) érzeteiből, és azoknak megfelelő betegségeiből való, kizárólagosan külső szabadulási lehetőségben, un. kiút-keresésében, „kegyelmi adományként” érkező, életfeladat-könnyítő segítségekben reménykedik és tehát, ilyen, a gyakorlati életfeladat alól felmentő, külső segítségekben bízva, ilyen jelek és segítségek érkezésére utaló jelekre vadászik.
Több éves asztrológusi tapasztalatomból tudom, hogy azok a személyek lesik a napi horoszkópokat, keresik a jósokat és szeretnének velem is (néha a szó szoros értelmében is:) minden áron jósoltatni, akik általában nem akarnak a gondolataikért és képzelődéseikért valamint a tetteikért és ezáltal a sorsukért és a jövőjükért felelősséget vállalni. Azok, akik el szeretnék hárítani a sorsunkból adódó, a türelmünket és az áldozat-készségünket próbára tevő, tőlük figyelmet, erőfeszítést és kitartást igénylő életfeladatokat és felelősségeket. A jósláshoz, illetve a jósokhoz való fordulás pszichológiája nem annyira a könnyen elérhető boldogságba, „szerencsés véletlenbe”, vagy szerencsés találkozásba vetett remény, és nem a szerencsétlenségtől való félelem, de még csak nem is a kíváncsiságban gyökerezik, hanem a felelősség- elhárítási és annak a jósra való áthárítási késztetésében.
Tudván azt, hogy a jóslás, amennyiben nem komoly metafizikai tudásra alapozzák szélhámosság, de ugyanakkor a fekete mágia jelenségét érintő, személyi akarat- bénító tett, vagyis a személyi-tudat szabadsága ellen elkövetett aktus, amennyiben komoly tudásra (beavatottságra) alapozódik, néhány alkalommal látszólag engedtem az ilyen igényeknek, gondolván, hogy a jóslás ürügyén elvégzett sors-értelmezésekkel és asztrológiai ok - okozati feltárásokkal rá tudom vezetni a jóslat-igénylőt arra, hogy jobban jár, ha a horoszkópból kiolvasott gyengeségeit beismerve megpróbálja azokat feloldani és az újonnan feltárt önismereti elemekre alapozott pozitív alapállásából próbálja meg elérni az áhított célját. E kezdő asztrológusi kísérletezgetéseim alkalmával viszont azt kellett tapasztalnom, hogy a jóslásra vágyókat igazából nem is érdekli az, hogy mit olvasok ki a születési képletükből és, hogy abból milyen, a jelen helyzetüket és a jövőjüket is befolyásoló következtetéseket vonok le, hanem csak az, hogy „megjósoljam”, illetve, hogy asztrológusként azt mondjam, amit ők szeretnének hallani a jövőjükkel, a szerelmükkel, a szerencséjükkel, stb. kapcsolatosan.
A naiv, tájékozatlan és türelmetlen ember tehát azért megy a jóshoz, mert ő (jogosan!) kételkedik a saját rózsaszínű jövőjében és a jósra ruházza a felelősséget azért, hogy ez a rózsaszínű jövője beteljesedik-e, vagy nem. A jósi foglalkozást gyakorló „beavatottnak” mutatkozó szélhámos pedig, a pénzzel együtt, átveszi a gyenge akaratú személytől annak a sorsa iránti kevés felelősségét is, és a „kedvező vagy kedvezőtlen” jóslatával nem hogy semmi értékeset nem ad cserében, de a felelősség látszólagos átvállalásával együtt, pszichológiailag megfosztja a hozzá fordulót annak a legdrágább kincsétől: a szabad akaratától. Amint a fentiekben említettem, az alaptalan jóslat ártalmatlan ugyan, de végül is becstelen tett, a személyi sorselemekre alapozott jóslatnak viszont pszichikai beteljesítő természete van. Ez lebénítja a jóslást fogadó személy szabad akaratát és az önkéntelen cselekvések útján elindítja őt a jóslat beteljesítésének az irányába. Ezért nevezték az eredeti ezoterikus körökben a tényleges sorsismereti elemekre alapozott jóslás műveletét fekete mágiának.
Amennyiben metafizikai öntudatossággal nem rendelkező szám-misztikusok, az álomfejtők és a jóslásokkal nyerészkedő asztrológusok információit készpénznek vesszük, tehát amennyiben nem kauzálisan értelmezzük ezen őstudományok eredményeit és nem mint karma-oldáshoz szükséges önismereti, sors-beavatási rendszereket tanulmányozzuk azokat, fatális tévedéseknek és többé-kevésbé tudatos tévesztéseknek lehetünk az áldozatai, amelyek helyben tartanak, vagy hátravetnek, ahelyett, hogy szellemi fejlődésünkben és tökéletes önkifejezésünkben előre vinnének.
Ezek csak a Karmikus Út, vagyis a Fejlődési - Kiegyenlítődési Programunk egy részének a leírására alkalmasak, ami szükséges ugyan a tudatosodásunkhoz, de a Karma meghaladásához ismernünk kell a mágia törvényét és a mágia működési mechanizmusát. A használat által biztosított személyes tapasztalataink útján meg kell ismernünk az Imagináció erejét. Feltétlenül meg kell ismernünk az isteni teremtő erőnket magában hordozó tudattalanunknak a mágikus természetét, annak érdekében, hogy a látszólag irracionális sors-félelmeink elmúljanak. Több olyan spirituálisan felébredt szellemű ember él, aki rég meg kellett volna haljon a jóslásra használt, klasszikus asztrológia jelzései szerint, de még most is élnek és hathatósan hozzájárulnak az emberiség spirituális felszabadításához és felemelkedéséhez. Egy éberré és rugalmassá tisztított és spiritualizált elme semlegesíteni képes a rossznak mondott születési csillaggépekből kiolvasható jóslásokat. Az ilyen ember csak annyit kell mondjon: "Minden hamis prófécia a seholba kell hulljon, minden kauzális tévképzeten alapuló szellemi terv, amit nem az Én Atyám tervezett el a számomra, fel kell oldódjon és el kell tűnjön örökre.” „Általam csak a tökéletes megváltási eszme fog most és mindörökké megvalósulni." Az ember szabad akaratát arra kell felhasználja, hogy megerősítse és "láttamozza", illetve számba vegye és számon tartsa az Egyetemes Akarat megnyilvánulását. "Azt akarom megkapni és megélni, amit az Isteni akarat által meg kell kapnom és amit meg kell élnem a teljes éberségem, az egészségem és az erőnlétem megszerzése, illetve a személyi kiteljesedésem megvalósítása érdekében." Ugyanis az Isteni Akarat az, hogy minden ember számára megadasson szívének minden igaz (az egyetemes törvényekkel összhangban álló) vágya. Ezért az ember az akaratát arra kell használja, hogy zavarmentesen és tisztán tartsa a képzeletét. A tékozló fiú azt mondta, hogy "Felemelkedek és az Atyámhoz fogok menni." Igen gyakran az akarat és a szellemi éberség erőfeszítésébe kerül, hogy levessük az elődeink negatív babonáit, vagy a földhözragadt és halálra ítélt, kicsinyes gondolataink és sóvárgásaink burkát.

Az szilárd anyag határozott miatt korlátozónak látszó természetébe belebonyolódott és a csapongó érzelmek kábulatába szédült ember számára sokkal kényelmesebb és néha még élvezetet is, sőt, még kéjt is okozó lelki állapotot idéz a haragvás, a gyűlölet, a méreg, a, szeretteik, vagy a másoknak, esetleg saját maguknak is, az alacsonyrendű bántása. De ugyanúgy a félelem és a szorongás is, amit könnyebben átélhet az ostoba (Én is az voltam nagyon sokáig!) a szellemi tudásból eredő hitének, vagyis a spirituális éberségének a boldog fenntartása helyett. Ezért, megfelelő spirituális beavatás, vagyis a személyi horoszkópjából kiolvasható karma-oldási programja ismerete nélkül, mohó ifjúságában és élete első felében, az embernek a hite - lett légyen ő bármennyire is intelligens - nem más mint az akaratnak egy komoly erőpróbája. Amikor az ember a valós tényállásra végre ráébred, a szellem magára talál, kicsirázik, szárba szökken és megnövekedik, tágulni kezd benne. Akkor az ember a megnyílt szellemi értelmével felismeri, hogy minden olyan diszharmonikus fizikai állapot mint a betegség és a szegénység, minden fájdalmat, szenvedést és kárt okozó esemény, drámai, vagy tragikus élethelyzet, nehézség és minden szerencsétlen fordulat egy-egy belső, mentális diszharmóniának felel meg. Amennyiben az ember megbotlik, megtorpan és elesik, vagy lezuhan a fizikai, vagy a pszichika világban, tudnia kell, hogy csupán a saját korrupt, szellemtelen és öncélú élvezetkereső-, biztonság- és kényelemkereső tudatában torpan meg és ott zuhan le. Egyszer egy hallgatóm békésen sétált a város között, de gondolataiban igen kegyetlenül és szenvedélyesen kritizálta egy bizonyos népcsoport tagjait. Egyszer csak azon vette észre magát, hogy valami ártatlan hógolyózásba merült gyermekek egyszerre csak kivételesen őt kezdték dobálni jeges hógolyókkal, igen agresszíven. Ő azonnal észbe kapott és nem a gyermekeket ítélte el, hanem el kezdte áldani a korábbi gondolataiban még kritizált különleges életmódú személyeket.
A bölcsesség útjai azok az utak ugyanazok, mint amelyek az örömök forrásait felfakasztják és ennek minden ősvényét, vízfolyását békesség és beteljesülés kísérik. Amikor valaki egy kérelmet intézett az Egyetemes Léterők Ősforrásához, vagyis a benne levő Teremtőhöz, fel kell készüljön a meglepetésekre. Ilyenkor minden olyan dolog, amely a mi szemszögünkből nézve görbén jár, tulajdonképpen egyenesen halad, de mindez egy, a földhözragadt emberi logika számára felismerhetetlen emelt (isteni) logika szerint történik. Például, egy tanítvány azt a megerősítést mondta ki, hogy nem létezik veszteség az Isteni Elmében és ezért ő nem veszíthet el valamit, ami az övé, és ha látszólag el is veszíthet valamit, akkor azt, vagy annak a megfelelőjét vissza fogja kapni. Ez az ember néhány évvel azelőtt elveszített 2000 dollárt úgy, hogy kölcsönadta valakinek, aki közben elhalálozott és elmulasztotta megjegyezni a végrendeletében ezt az adósságát. Az emberünk úrrá lett az első felindultságán és mivel más lehetősége nem maradt, visszakérte az elvesztett értéket az Egyetemes Banktól. De arra is vigyázott, hogy megbocsásson és békében eleressze útjára az adósságát megadni, illetve hátrahagyni elfelejtő halott ember lelkét, mivel tudta, és ezt én is, számtalan esetben megtapasztaltam, hogy: a gyűlölet és a harag, vagy a neheztelés, de a kevélység, tehát az önhittség és a lenézés, és a hiúság miatti a sértettség is, bármire, vagy bárkire irányuljon is, lezárják és befalazzák, sőt: áthatolhatatlan vas-betonba öntik számunkra az Egyetemes nagy bank bejáratait. Sőt, még a szellőző nyílásait is! Emberünk is, a következő varázsigét mondta ki: " Megtagadom ezt a veszteséget, mert tudom, hogy nem létezik számomra veszteség az Egyetemes Elme szintjén és ezért nem veszíthetem el az én 2000 dolláromat, amely engem illet az Isteni Tőrvények alapján. Amikor egy ajtó bezáródik, mindig megnyílik egy másik ajtó a haragvását legyőzni és semlegesíteni képes hivő ember számára. A mi emberünk is egy olyan, az elején előnytelennek látszó, lakásszerződés végkielégítésének a rá vonatkozó illetményében részesült, amely alapján pontosan kétezer dolláros összeghez jutott anélkül, hogy ezért bármilyen erőfeszítést tett volna. Mindössze nem veszítette el spirituális éberségét és nem utasította vissza azt a lehetőséget, hogy a kétezer dollárhoz, amit más személyek kínáltak fel számára, hozzá jusson "érdemtelenül".
Amikor néhány évvel a hatvan éves korom betöltése után, a fogorvos szembesített azzal, hogy a felső fogsoromat jobb oldali részét már nem lehet tovább kezelni, mert már a megmaradt fogak gyökerei is kisorvadtak (Egy korábbi hiba miatt, amely során egy másik orvos alul kikandikáló vattát hagyott egy szemfogra épített hídnak az egyik lábát képező műanyag-korona alatt, amin keresztül és ami miatt az egész szemfogam valósággal elrothadt a szemfog alatt, és megoldásként egy, a felső baloldali fogsorból jobbra átnyúló bonyolult, nehezen karbantartható és drága szerkezetet ajánlott, vagy azt, hogy kihúzza az egészet és protézist készít, én az utóbbit választottam. Tudtam, hogy a fogaim romlását, valójában a skorpió-karmámból és a levegős Mérleg-karmámból eredő, mélyen rejtett agresszivitásom, vagyis a sorsra, tehát az Istenre való csendes neheztelésem okozta, a fogászati melléfogások ellenére és azokon túl is, tehát, hogy nincs amit a látszatokat őrizgessem tovább, jobb, ha a RADIKÁLIS MEGOLDÁST VÁLASZTOM, nem csak anyagi – technikai megoldásként, hanem ezzel egyszerre, és ez által rá kényszerítem magam, hogy spirituálisan is elfogadjam a gyökeres átváltozás szükségét. Igen ám, de ahogy a fogak el kezdtek hiányozni a számban, el kezdtem szomorúvá és melankolikussá válni és a küszöbön áll „öregségre” , majd a halálra gondolni. Ezzel a szembesüléssel, tehát sok öncsalástól és hiúságtól megszabadultam, de ezt is tudtam, hogy a csendes szomorúság, az agresszivitásnak a legmagasabb, spirituális, sőt: kauzális formája és, nem csak, hogy az életenergiámat szívja el, de az egész külső sors-rendszerem szintjén is pusztítóbb tud lenni, mint a Tornádó. Rá jöttem, hogy amennyiben nem akarok magamra betegséget és a családomra anyagi szűkséget, ne adj Isten, veszélyt hozni, ha erőltetve is, de azonnal át kell hangolnom magam Bolond – boldogságra. Egyenes vonalban gyalogolhattam a járdán a lakásunk fel, ezért nem kellett a forgalomra figyeljek és jól elmerülhettem a belső boldogságom sürgős előállításának az alkímiai műveletébe.
És akkor megvilágosodtam. Ti, hogy ez a boldogság immár nem lehet csak a hirtelen előállt veszélyes helyzetet is, hosszú távon esetleg könnyen beidézni képes szomorú lelki állapotom semlegesítése érdekében ideiglenesen magamra erőltetett állapot, hanem ennek tartósnak kell maradni, egész hátra levő életemben. Hiszen mi van, ha a felső fogaimat mind kihúzzák és attól kezdve, az eredeti rossz fogaimnál esetleg még jobban is mutató, fogsor-protézist kell majd viselnem? Semmi. Attól még a mindig négy gyermekes, boldog családapa maradok. Sőt, még annál is boldogabb, mivel a korábbinál nagyobb Bolond! Sőt, hogy ennek a belsővé váló boldogságnak, még fokozódnia kell és, lés…, és ha ezzel a fokozott boldogsággal megyek át majd a túlvilágra, akkor majd ott is boldog maradok, majd nem? Túlvilági protézissel, vagy anélkül, de boldog. Hát nem? És akkor ott, a Csíkszeredai Kossuth Lajos utcán, a szomorú november délutáni hangulat ellenére én nagyon boldoggá lettem – És azóta is az maradtam, a nagy lányomnak az anyjához való szökését követő két és fél – három hónap kivételével. -, hiszen felfedeztem a megváltás lényegét, magát a megváltást: Ti., azt, hogy amennyiben úgy van, ahogy azt évtizedek óta tudom és vallom, hogy tehát, a szellem teremti az anyagot és a szellem van mindenek előtt, akkor az van, amit a Véda mond, tehát, hogy csak addig van baj, amíg rá ébredek arra, hogy én vagyok maga az Ősi abszolút - boldogság megtestesülése. Ekkor, illetve ez után, ezt követően készítettem el azt a videó-felvételemet, aminek a címe az, hogy Boldogságra ítélve. És ekkor telefonált az egyik ismerős – barátom is, aki azóta közeli barátommá vált, hogy egy autót szándékozik nekem adni. Ez, eredetileg egy 5 személyes „rendes” autó volt, de amikor megértette, hogy ha már autóm lesz, akkor olyanra lenne szükségem, amelybe minden családtagom (Az összes gyermekem is) befér. Így változott át az Opel Aqila Opel Zafirává. Olyan autóvá, amilyet két évvel korábban a Korondi forgalmista rendőrök hívták fel a figyelmemet néhány évvel korábban, amikor rutinos általános vizsgálat céljából a Ladával megállítottak és miután annak minden lényegesen fontos műszaki funkcióját, meg a papírokat is rendben találtak, meg kérdezték, hogy jól megy-e még a Lada. Mondtam, hogy igen, meg vagyok vele elégedve, csak az a bajom vele, hogy sokat fogyaszt, és nem tudom egyszerre minden családtagomat beültetni. És ez nem volt elég, mert ugyanabban az időszakban egy régi horoszkóp-rendelőm is értesített, hogy egy számottevő összeget kíván küldeni nekem hálából, ami néhány hét múlva meg is történt. Utólag, a Medárda – lányomnak az anyjához való elszökését, követő krízis-időszaknak a közepén, ezeket a sors-helyzeteket elemezve a feleségemmel, akivel ugyanabban az időben kötöttünk házasságot amikor ezeket az ajándékokat kaptuk, elmondta, hogy abban az időszakban, megnyugodván, hogy nemsokára házastársakká válunk, ő is feladta minden ambícióját és félelmét, és abban az idősben sikerült a leges legnyugodtabbnak – lazábbnak - lennie.

Az embernek mindig el kell fogadnia azt, amit felkínálnak számára, amennyiben nem várnak el tőle azért cserében korrupt magatartást, vagy tisztességtelen ellenszolgálatot, mert mindannak ami felénk érkezik, spirituális információ-tartalma van, csak meg kell tudnunk kihámozni ennek az üzenetnek a megfelelő kauzális értelmét. Így cselekedve, mindig a Jézus tanításai szerint élve, mindent, ami a te felemelkedésedet, egészséges kiteljesedésedet és kreativitásosodat szolgálja, megkaphatsz az Isteni Igazság Hatalmas Raktárából. "Visszaszolgáltatom számodra mindazt, amit a sáskák elpusztítottak" - Persze, a sáskák nem mások mint a mi kétségeink, félelmeink, szorongásaink, irigységünk, hiuságunk, kishitűségünk, vak ambícióink, az abból adódó gyűlölködéseink, az aggodalmaink, a bánataink, a nosztalgiázásaink, az öncélú kritikáink. És a mi Felettes Énünkkel kapcsolatba lépett és megtisztult tudatunk az, aki a tudattalan teremtő hatalma által visszaszolgáltatja mindazt, amit sáskáinkkal valamikor megsemmisítettünk. Mert csak és csakis az embernek a hamis gondolatai - zavaros képzetei azok, amelyek megfosztják őt az isteni elsőszülötti jogától, isteni vagyonától. Ugyanis az isteni öntudattal rendelkező ember Ő maga az, aki a fejlődéshez és a harmóniához szükséges eszközöket az ideák világából megidézi és elővarázsolja saját magának és senki nem vesz el tőle soha semmit igazából, hanem ő az, aki ezektől az eszközöktől megfosztja magát kishitűségével, romboló és negatív mentalitásával.
Az ember azért jelent meg a teremtésben és azért van a földön, hogy a Lilith által okozott őskáoszt eloszlassa, hogy lényével és megváltotti sorsával bebizonyítsa Isten jelenlétét, és hogy az isteni igazság mellett tanúskodjék. És Isten jelenlétét az ember csakis úgy tudja bebizonyítani, ha bőséget teremt a hiány helyett és fényt a sötétség és igazságot a valótlanság helyett. Ezt bárki át vonatkoztathatja személyesen önmagára a következőképpen: „Azért létesültem meg a határtalan ősforrásból és azért születtem meg a földre, hogy itt egész lényem és egész sorsom által bebizonyítsam a bennem és az általam munkálkodó Teremtő-Magváltó jelenlétét és hogy lényemmel és jelenlétemmel a megvalósuló Isteni igazság mellett tanúskodjak. Ennek az isteni igazságnak a jelenlétét csak úgy tudom bebizonyítani, hogy szeretetemmel és a boldogságom mágikus erejével bőséget teremtek a hiány és a szűkösség helyett, szellememmel egészséget a zavar helyett és felelősségemmel fényt és igazságot a valótlanság és hálátlanság helyett.

"Bizonyítsd be most az igazamat mondta az Úr a sokaságnak, mert ha Én nem akarom megnyitni az ég ablakait, hogy rátok öntsem az áldást, az azért van mert nincs elég kamra a szívetekben és nincs elég asztal a lelketekben, hogy a bőség-adó áldásom javait maradéktalanul befogadjátok."

Amikor ezeket a sorokat végleges vizsgálat és javítás céljából újra olvastam, nyomban el is döntöttem, nem csak azt, hogy soha nem hagyom magam megingatni a hitemben, úgy és annyira, mint hetekkel azt követően, hogy a 18 éves lányom elszökött a sátrából, amelyben egyedül „lakott” és ezzel a családunkból is, hanem azt is, hogy a Nagy Egyetemes Szellemi Banktól ki igénylem az internetre ingyenesen feltöltött tanulmányaimnak és cikkeimnek a szerzőin díjait is, valamint a youtubre-ra feltöltött rengeteg videónak a díjait is, amiért szidnak az ismerősök, hogy miért nem spekulánsan töltöm fel, vagyis, és tehát úgy, hogy az az érdeklődő aki, azokat meg akarja nézni, valamilyen számomra bonyolultnak tűnő rendszerrel, a számlájáról át kelljen utalnia valamennyi olvasási díjat, valahova, ahonnan aztán az én számlámra valahogyan át kerül. És akinek nincs még ehhez elég pénze sem, nem, hogy számlája és elég ügyessége az ilyen átutalások végrehajtására (Nekem sem lenne..)? Sokkal egyszerűbb tehát az, hogy én is az egyetemes banktól kérjem ki mind a „műveimért” járó tiszteletdíjakat, mind a könyveim kiadásához szükséges hiteleket. - Ez aztán a Bolond – rangnak megfelelő, mágikus ügyintézés, nem?



IX. Kilencedik fejezet:

A tökéletes személyiség, avagy az megváltódási sorsprogram megvalósítása.

"Semmiféle szél nem képes eltéríteni az én életem hajóját az útjából és semmiféle zavaros képzetből jövő, ellenséges szándék, vagy ostoba ellenszegülés nem képes megzavarni a halhatatlan szellemem teremtői boldogságát szolgáló boldog - bolond sorsom beteljesítését. „
„Még az sem, ha a családtagjaim nem akarják követni, ezt, az igazi boldogsághoz vezető, egyetlen értelmes élet-utat, a megváltás útját."
Minden ép elméjű ember számára létezik egy tökéletes önkifejezési - megvalósulási lehetőség és ez éppen a karma-oldásnak az útja, amelyet, ha felvállalunk, egy idő múlva boldogsággal, és a boldogság mágikus erejével tölt el bennünket. („Az én terhem könnyű és az én igám gyönyörűséges.) Létezik mindenki számára, aki ép elmével született a világra és akinek sértetlen maradt az agytevékenysége, egy olyan személyes, teremtői – megváltói rendeltetés, egy olyan élet-feladatrendszer, amit neki kell felvállalnia és betöltenie. Van valamilyen feladat a földön, amit neki kell véghezvinnie, amit senki más nem végezhet el helyette, mert nem létezik két teljesen azonos karma és ezért nem létezik két, összességében azonos életfeladat-sor sem. Ez az individuális Én- tudatba ágyazott örök jelenlétből jövő személyi sorsfeladat. Ez, az általános emberi feladatok mellett, az a bizonyos egyéni életfeladat, ami szellemi igényességként, erkölcsi hiány-érzetként jelentkezik mindenkiben és amit személyesen kell kielégíteni: beteljesíteni és véghez vinni mindenkinek. Ezt, a tudatosodásunk elején inkább negatívnak érzékelt, de legalább is mások számára kényelmetlen és zavaró tulajdonságokként jelentkező hiány-információ csomagot az emberi személynek kell átalakítani pozitív tudás-információvá, illetve szerzett pozitív tulajdonságok és képességek tömkelegévé. Ezt, az élet elején az embernek az ún. rossz tulajdonságai és nehéz életkörülményei formájában jelentkező hiány- információ csomagot, a személyi horoszkópokban a Lilith és a Sárkányfarok, valamint a kínai asztrológia szerinti meghatározódása testesíti meg, karmikus tulajdonságokként, valamint negatív fényszögek csoportosulásaként és negatív bolygóhelyzetek formájában jelenik meg, nyers negatív személyi tulajdonságok jelenként és ezt felvállalandó sorsfeladatként kell értelmezni.
Ez a felvállalandó és a feloldás után, pozitívan megvalósítandó eszme ott áll az Isteni Elmében a személy felismerésére várva, mivel a képzeleti készség a kreativitás készségéhez kötött. Kell hogy az ember előbb meglássa, illetve felismerje és a magáénak elismerje az egyedi eszmét ahhoz, hogy ez az eszme az életében megnyilvánulhasson. Ezért jó, ha az ember legfontosabb segítség-igénylése az ő élete Megváltódási sorsprogramjának a meglátása és megértéséről szól. Vagyis, azt kell kérni az Isteni elmétől, hogy első sorban a mi rendeltetésünk felől kapjunk helyes eligazítást, hogy tehát a megváltódási és boldogulási – karma-oldási életfeladatunk felől kaphassunk helyes eligazítást.
Lehetséges az, hogy valakinek a leghalványabb sejtelme sincs arról, hogy ki és mi is ő tulajdonképpen, mivel létezhet az ő szellemében (tudattalanjában) több olyan, a nevelése színezete miatt elfojtott, vagy az élete az első szakaszában negatív formában jelentkező képesség, ami nem kerülhet büntetlenül felszínre, vagy nem alakulhat át pozitív tulajdonsággá amennyiben nem kéri hozzá a megfelelő szellemi átvilágítási erőt és a gyakorlati észlelési lehetőséget (Világosságot, fényt), és amennyiben nem tesz tudatos lépéseket annak meglátása és megértése érdekében. Jó, ha a kérés a következőképpen hangzik: "Határtalan Szellem, nyisd meg számomra a pozitív sorserők, a kedvező körülmények és az anyagi beteljesedések útját, hogy az én életem Isteni Eszméje ezáltal tisztán megnyilvánulhasson. Tudatosítsd bennem a karma-oldási életfeladataimat, és szabadítsd fel ezt által még most a bennem levő feladat-beteljesítési képességeket, ruházz fel engem a sorsprogramomhoz mért, kellő világossággal és akarat-erővel, és tedd, hogy most megláthassam és mihamarabb helyesen megvalósíthassam a rám vonatkozó Tökéletes Isteni Tervet."
Az Isteni Terv tartozékai: 1) A helyes és az EGÉSZSÉGES TISZTÁNLÁTÁS (Skorpió), 2) a BŐSÉG -KÉPZELET (Bika), 3) a SZERETET ÉS BÁTORSÁG-ERŐ (Oroszlán) és 4) a Tökéletes Személyi Kifejeződési Lehetőségek tárháza (Vízöntő ). - Ez a négy alapelem képezi az élet négy oszlopát, az emberi megnyilvánulás négy sarkalatos pontját, a pitagoreusok és az alkimisták négyzetét, amely négyzet elemei egymást áthatva, EGYMÁST FELTÉTELEZVE ÉS MEGTERMÉKENYÍTVE együttesen a boldogságot és az igazságot képezik, vagyis az ötös szám igazi értelmét: a quinta esencia -t. Ez az a királyság, vagyis a mennyeknek országa, amiről Jézus beszélt. (És amely nem „itt van, vagy amott van, hanem bennetek van.”)
Amikor valaki hangosan és tudatosan kimondja a fenti kérést, nagy és sokszor megrázó változásokra számíthat az életében, mivel a világi ügyintézésben használt bűnbeesési logika miatt, vagyis az élvezeti- és kényelmi boldogság-koncepciók szerint működő morális elvek miatt, tehát az emberiségnek az öncélú élvezeteket és kényelmet – a biztonsági vágyat kiszolgálni hivatott, technikai és tudományos logikája miatt, csaknem minden ember ellentétes irányban halad az ő szellemi rendeltetési irányához képest. Vagyis majdnem mindenki az egyetemes és a saját Megváltódási sorsprogramjával szemben ügyködik. Találkoztam olyan emberrel, akiknél a változás oly gyorsasággal állt be mintha egy ciklon pusztított volna el mindent a régi életéből és velem is történtek, ha nem is ennyire tragikus kimenetelű, de mélyen drámai sors-helyzet változások. (És nem véletlenül: a személyi öntudati átvalósulásokat is eredményező, sors-változások és pálfordulások őserejét megtestesítő bolygó, az Uránusz a 12. horoszkópházamban áll.) De mivel ez az ember nem kezdett el pánikolni, hanem a sors-jelolvasói képességét felsrófolva és megfeszítve, megtudta, hogy mi a spirituális síkon történik vele és benne, lassan helyreállította a lelki egyensúlyát és szeretettel tudta fogadni a szokatlanul új és számára még furcsa, de hosszú távon áldást hozó élethelyzeteket, amelyek elfoglalták a régi élethelyzeteit. Ő tehát, az új önkifejeződési lehetőségeket nem tartván soha fárasztónak, hanem annyira érdekesnek, mintha az élete csakugyan egy valóságos, pozitív meglepetésekkel telt játék lenne, inkább a derű és a vidámság állapotában tartotta magát. Mert tudta, hogy: „Az én utam, nem a te utad. Mondja a seregek ura.” És azt is, hogy: "Mert az én terhem könnyű és az én igám gyönyörűséges."

Amennyiben tehát az ember az Isten által "szponzorált" világba lépik, az önkifejezéshez szükséges vagyon és anyagi eszköztár mindig és teljes mértékben a keze ügyébe kerül. Nagyon sok értékes szellemű, elmélyült gondolkozásra és kiváló műalkotásokra képes személy, kínlódott évek hosszú során át, a kibontakozáshoz szükséges anyagi eszközök hiánya miatt, miközben a szellemi tudásukra alapozott hitűk és a hangosan kimondott, áldást igénylő igéjük, valamint az élettársuk igéjének a varázshatalma hamar megteremtette volna a műveik megfelelő megjelentetéséhez és értékesítéséhez szükséges közösségi körülményeket és a szükséges anyagi alapokat.

Egy Mester egyik előadása után egy férfi hozzálépett és adott neki egy centet a következő szavak kíséretében: "Pontosan hét centem van még és azért jöttem, hogy önnek adjak egyet, mert én hiszek az ön által kimondott szavak pozitív hatalmában. Megkérem, hogy mondja ki számomra a megfelelő varázsigét a tökéletes önkifejezési lehetőségemre és az anyagi gyarapodásra." A Mester kimondta az igét és egy évig nem látta azt az embert, de amikor az visszatért sugárzott az örömtől és a megelégedéstől és mindjárt egy hatalmas összeget adott a Mester kezébe a következő szavakkal: Nem sokkal azután, hogy ön kimondta számomra a megfelelő varázsigét és én ennek az igének a szellemi erejétől áthatottan öntől eltávoztam, egy távoli városban kaptam munkaajánlatot, amit elfogadtam és ott helyre állt az egészségem, megvalósultak az anyagi és az erkölcsi gyarapodással kapcsolatos vágyaim és megkaptam az igazi hivatásomat is, amely engem végre tökéletesen kielégít."
Minden nő számára a legelső és a legfőbb tökéletes önkifejeződési lehetőség az, hogy jó család-anya lehessen és, hogy szerető élettárs lehessen (a Vénusz által uralt Bika és Mérleg, valamint a Hold által uralt Rák és a megfelelő horoszkópházak megnyilvánulási formái). És, hiába, hogy ezt a gondolatot ma a divatos liberalizmus és feminizmus hatására, sokan divatból és nagyzolásból elutasítják és mást mondanak , de lényegileg ez annyira fontos egy nő számára, mint amennyire fontos a férfiak nagy átlaga számára, hogy lehetőleg minél több pénzt keressenek, vagy közéleti-társadalmi szerepköröket töltsenek be és, hogy kockázatokkal, valamint nehéz próbatételekkel járó, bátorságot és fizikai erőnlétet igénylő felfedező-megismerő tevékenységet folytassanak. Kell tudni, hogy az egyéni életfeladatok, spirituálisan az általános emberi életfeladatoknak vannak alárendelve. Csak miután az általános emberi életfeladatainkat (az emberi fajnak és a nemünknek megfelelő küldetésünket) felvállaltuk, csak azt követően valósulhatnak meg a maguk teljességében a jellegzetesen egyéni életfeladataink.
Aki ezt a szellemi alapú sorrendet felcseréli, érhet el látszólag bármekkora sikereket, mert igazából soha nem lehet boldog, egészséges és teljesen elégedett. Sőt: élete végén melankólia kórral és hiábavalósági, kietlenségi érzésekkel fog küzdeni nagyjából minden olyan nő, akinek azért nem lett gyermeke, mert a magzataitól művi abortálás útján „megszabadulván”, törekedett a felelősség nélküli, kényelmes életre és nem alapított családot. Ezért van az pl., hogy nagyon sok hírneves író és sikeres művész, vagy gazdag ember, az elismertsége és a gazdagsága ellenére, öngyilkossággal vetett véget az életének.

Kérd tehát a Seregek Urától a nemednek és karma-oldási lehetőségeidnek a megfelelő hivatásod betöltési lehetőségét, a végleges eligazításodat és a te utad könnyűvé és sikeressé válik. Ehhez nem szükséges erőltetni és egy bizonyos általad kispekulált mentális képet vizualizálni erőszakosan, hanem csak felvállalni lélekben a karma-oldáshoz szükséges képességek kialakulását lehetővé tevő életfeladatok elvállalását, amikor annak a lehetőségei megjelennek az életünkben. Amikor valaki azt kéri, hogy az Megváltódási sorsprogramnak megfelelő gyakorlati életkör is megjelenjen az életében, egy inspiráció formájában megjelenik az Isteni Szikra (Pallas Athéne) és ő maga kezdi látni "lelki szemeivel" mindjárt, hogy egy fontos megvalósulás teljesedik ki az életében. Ez lesz az a legfontosabb: „az Első” kép(zet) amit az életképzeletének a központjában kell tartson rendületlenül. A rezonancia és a visszahatás törvényei miatt, amikor egy ember erősen keres egy általa elképzelt eszmei megvalósulást, egészen biztos, hogy az eszme is keresi őt a szellemi világmindenségben, de a földi élet világában is! Ezért, az ember vágya és az, az eszme, előbb – utóbb egymásra fognak találni.
A szülők soha nem kell erőltessék a gyermekeik szakma és karrier (hivatás) választását és nem kell erőszakkal beleszóljanak a felnőtt gyermekeik életébe, még csak érzelmi ráhatás, vagy rábeszélés formájában sem. A spirituális igazság ismeretében, az isteni tervet meg lehet erősíteni - támogatni lehet a kibontakozását- mentálisan. Az ide vonatkozó igazságos kérés a következő lenne: " Legyen, hogy az Isten e gyermeknek az eszében és testében a boldog Megváltódási Eszme Kifejeződésének a tökéletes lehetőségére találjon és ez a megváltódási lehetőség neki az élete minden mozzanatában jelentkezhessen csakúgy mint az örökkévalóságban."
"Az Úr (az egyetemes tőrvény) akarata ÉRVÉNYESÜL mindenben - és nem a tévelygő, az anyagi és az asztrális világ látszat valóságai és karmikus vágyai között tévelyegve okoskodó, egoista személynek az akarata." Ez az a parancs amit minden szentírásban megtalálhatunk. A Biblia az a könyv, amely a tudat (imagináció) mágikus erejű tudományával foglalkozik. Ez az a könyv, amely azt tanítja az embernek, hogy miként szabadítsa ki a lelkét (vagyis a tudattalan szellemét) az őskáoszt és tehát a karmát okozó Lilith-jelenség kábulatából és a Luciferi aktusként leírt fekete fény-táplálás: a könnyítést és az életnyerést célzó, spekuláló és a kételkedő tudata rabságából.
Az ószövetségben leírt harcok, nem történelmi csaták, hanem az ember tévképzeteiből eredő mentális háborúknak (Égi háborúknak) az illusztrációja. A mindenkori ember az, aki a bibliai jelenetekben, az öncélú sóvárgásai által okozott káprázatában: a babonákban és a saját földhöz ragadt ésszerűségével (józan, gyakorlati gondolataival) és hitetlenségével hadakozik és háborúzik a benne és általa is élő teremtő és megváltó sorserőkkel. Az ember hite az isteni családapa hite kell hogy legyen, akinek a föld összes lénye képezi a családját, amit neki nem kiszipolyozni, kizsákmányolni és felfalni kell, hanem aminek ő a gondját kell viselje, ahhoz, hogy a föld táplálhassa a CSALÁDJÁT. Minden ember egy valóságos Dávid, aki legyőzte Góliátot (a halandó, a félelemből és hitetlenségből eredő gondolatokat) egy fehér kődarabbal (a hitével). Ezért az embernek ügyelnie kell, hogy ne legyen lusta és alattomos szolga, aki elássa az ő talentumait. Vagy olyan kapzsi lélek, aki egy tál lencséért eladja az elsőszülötti jogát: a mágikus teremtőerejét rejtő isteni eredetű, szellemi öntudatát, igazságérzetét.
„Az elsőkből lesznek utolsók....” - Depresszió, melankólia kór, magány, szorongás, pánikbetegség, önrombolási, vagy öngyilkossági késztetés, vagy szegénység (szűkösség és korlátozás) és úgynevezett „szabályos” betegségek formájában jelentkező következmény büntetés vár azokra, akik lustán élősködnek az örökölt képességeiken anélkül, hogy pozitívan, nemes célok érdekében használnák a saját mentális képességeiket, vagyis a bennük munkálkodó isteni teremtő erőket: a pozitív képzelet hatalmát. „Munkálkodjatok, mert a ti atyátok is munkálkodik.” És: "Akinek van (aki használja azt amije mindenkinek van), annak adatik és akinek nincs (aki nem használja azt amije van mindenkinek, tehát azt, ami neki is van: az isteni teremtő képzeletét és nem mondja ki a teremtő igéket), attól elvétetik."

Legtöbbször a külső sikerek szerint ítélkező világi gondolkozás által keltett félelem az, ami az emberi személy és az ő tökéletes személyisége, vagyis a tökéletes önkifejezési és megnyilvánulási lehetőségei közé ékelődik. Különböző félelmi állapotok és ellenség-képzetek sok tehetséges ember kibontakozását meghiúsítják. Ezek mind meghaladhatóak a kimondott teremtői igék által, amennyiben előzőleg a spirituális átvilágítás segítségével, megkeressük és tudatosítjuk a félelemnek a szellemi lustaságból (ébertelenségből), az irigységből, vagy a rejtett személyi ambíciókból és az egoizmusunkból eredő okát és forrását. Akkor, ha a bajok okát az igazi belátás és a valóságos nevével való illetése által megszűntetjük. Ekkor a személy feloldja az általános emberi és az egyedi rendeltetése beteljesítési lehetetlensége miatt érzett ősfélelmeit, levetkőzi az ő kicsinyes és halandó ego-ját, - vagy legalábbis felszabadul azoknak a negatív hatásai alól - és azt kezdi érezni, hogy ő egy spirituális csatornává válik az Isteni Intelligencia (Szent szellem) számára, aki az ő megszabadult (megváltott) személyén keresztül nyilvánítja ki magát. Így helyezi magát az Én- tudatos ember közvetlenül az Egyetemes Logosznak, vagyis az Isteni igazság Szellemének a tiszta és közvetlen befolyása alá. Ettől feloldódnak és elmúlnak a szomorúságot és a szorongást okozó, vagy a pánikot okozó félelmei, a beteges ellenség-képzetei és téveszméi, és tökéletes bizalommal halad az életben tovább, mert így minden pillanatban érezheti az élete fontosságát, vagyis a saját személyi tudatában a teremtő- megváltó Isten logikájának az érvényesülését, akinek a kiegyenlítődött, harmonikus országát felépíteni hivatott magában – magjában - minden ember, mindenki a maga sajátos életfeladata felvállalása és végrehajtása által.
Egy fiatal férfi tanítvány mesélte a következőt: a korábbi nyári vakációja idején egy világkörüli utazást tett meg egyénileg, olyan országokba is ellátogatva, ahol sem a lakosok nyelvét sem a hivatalos nyelvet nem ismerte. A diák állandóan kérte az Isteni Elme áldását és eligazítását és így a kirándulás minden mozzanatában érezte az isteni kegyelmet és a szellemi gondviselést. A csomagjai soha nem keveredtek el, és soha nem késtek a repülőterek elosztójában, az elszállásolása mindig gondosan előre el volt készítve, ahogy korábban azt az utazási ügynökségekkel és a szállodai recepciókkal lebeszélte és mindig a legjobb szolgáltatásokban részesült. Amikor visszaérkezett New Yorkba, elbízta magát, ugyanis, ismervén a nyelvet a szokásokat és a helyet, úgy gondolta, hogy nincs már szüksége Isten gondviselésére és ő maga kezdett pragmatikus hathatósággal intézkedni a dolgai felől. Az eredmény szinte katasztrofális volt számára, annyi problémamentes időszak után. Rengeteg félreértés, diszharmónia és zavaros helyzet keletkezett a hazaérkezésekor, el egészen az értékes emléktárgyakkal telt csomagok elvesztéséig.
Ki kell alakítanunk azt a szokást, hogy a Teremtő – Megváltó Rendezőnek a jelenlétét tegyük állandóvá magunkban és az életünk minden mozzanatában kérjük a segítségét, az irányítását és ha szükséges, akkor a beavatkozását is, bizalommal („Szeresd a Te Atyádat teljes szívedből, teljes elmédből és teljes lelkedből.”) vagyis a lelki és értelmi tulajdonsággá váló, karma-oldó képességünket. És állandóan használva azt, egyúttal gyakoroljuk a teremtői-azonosság tudatunkat is, bármit teszünk, mondunk, vagy gondolunk is közben. Ennek az érdekében semmilyen erőfeszítés és semmilyen áldozat nem lehet túl nagy és semmilyen jel-értelmezésre tett erőfeszítés nem lehet elég. De azt is tudnunk kell, hogy Sokszor a legbanálisabb és legváratlanabb incidens, furcsa, vagy rendkívülien nehéz élethelyzet, vészesnek látszó lelki vagy szellemi esemény lehet egy ember életében az a pont, ahonnan a boldogságához és egészségéhez vezető szellemi-lelki átalakulásához szükséges legfontosabb belső megfordulást, megújhodást végrehajthatja. Robert Fulton miközben egy teafőző gőz-pöfékelését figyelte, egy gőz-erő által működtetett mesterséges kéznek a látomása ötlött fel előtte. Később feltalálta a gőz által működtetett gépet.
Sok olyan esetet ismerünk, amikor egy bizonyos, szokatlan esemény hatására, valaki leblokkolja a megvalósításait, negatív ellenállást fejtve ki a racionális eszével, egyszerűen úgy, hogy előre meg akarja határozni az események lefolyását és a materializációs folyamatok állomásait előre ki akarja számítani és jelölni, és erőszakos egyéni ambícióval, meg akarja szabni azok megnyilvánulási formáját. Vagy úgy, hogy egyszerűen vissza akarja fordítani az idő kerekét és azt akarja elérni, hogy minden rendeződjön vissza a régi kerékvágás szerint. Az ilyen ember lecövekeli és lebilincseli a teremtő képzelet szabadság-igénylő szellemét, hozzáköti és lerögzíti a hitét egyetlen lehetséges és zárt eseménysorozat pontjaihoz és erőszakosan akarja diktálni azt az utat, amelyen az új, illetve a rendkívüli esemény által felszabadított teremtő energiák megvalósításai létrejöhetnek. Vagyis közönséges mentális erőszakot követ el. Ezzel pontosan a fordítottját fogja elérni annak amit akar, mivel ezáltal lezárja a saját teremtő képzeletét (erejét), de mivel erőszakos mentális energiával feltöltött egy képzetet, a polaritás, és a visszahatás törvénye alapján, az fordítva fog az anyagi valóságban megnyilvánulni (elsülni). "Az Én utam, nem a te utad" - ez a Teremtő Isten kinyilatkoztatása. És hiába önérzeteskedünk és hiába ellenkezünk a teremtéssel, illetve az egyetemes és a természetes teremtési folyamatokkal és jelenségekkel szemben, a tudományos-technikai és gazdasági koncepcióktól elferdült, civilizáció-centrikus és pragmatikus ésszerűségünk spirituális káprázatában. Mert nem ember centrikus (nem humanista) és nem civilizáció-centrikus, hanem megváltás-centrikus, vagyis kiegyenlítődés-centrikus az élet! Vagyis megváltás-centrikus a Teremtés természete is, azt és csakis azt szolgálja és szolgálhatja, semmi más egyebet nem!
És ez mellett még tudni kell azt is, hogy bármilyen természetű és jellegű erővel dolgozunk, legyen az gőzerő, elektromos erő, atommag-hasadásos erő, vagy mentális és képi-képzeleti mágikus erő, mindig szükségünk van egy, az erő természetének megfelelő gépezetre, vagy vezetékre amelyen keresztül az erő megnyilvánulhat. De nem lehetséges az, hogy a gépezetnek csak egyes részei üzemeljenek és a többit türelmetlenségünkben kiiktassuk a folyamatból! És az sem vezethet eredményre, ha az erő természetével összeférhetetlen gépezetet használunk! Ebben az esetben. éppen a mi emberi személyiségünk struktúrája az a gépezet, amelyen keresztül az egyetemes alkotóerők meg akarnak nyilvánulni. És ez még akkor is így van, ha bhe leszünk zárva a lakásunkban, vagy ágyhoz leszünk kötve pl. egy fájdalmat nem okozó, de mégis csak valamilyen testi rendellenességet produkáló betegségben, mert pl. valamelyik karma-pontunk a 12. házban van és tehát szükséges a remetéskedés a Halak jelleggel keveredő, és a 12 házban található konstellációnknak megfelelő karmánk meghaladásához. Ha zavarosan működik a gépezet, és nem a megfelelő helyzetben vagyunk tehát, akkor az általa kifejtett erőnek sem vehetjük hasznát! "Neked nem kell halálig menően harcolnod abban a háborúban, te csak menj el a csatába bátran, és maradj ott nyugodtan és lásd meg a Te Urad erejét és dicsőségét, aki veled van mindörökké."
Az emberi élet fő célja nem a nyomorhoz vezető háború, hanem a tűz-karmát egyedül oldani képes, bátor harci alapállás folyamatos gyakorlása, a harci készség megőrzése, az éber harckészültség felvétele és az életet adó, a fényt és igazságot felfedő nehézségek leküzdésének az állandó vállalása, vagy, ha ez megtörtént már, akkor a teljes meg- és lenyugvás, a kontempláció és meditáció. Vagyis a felelősségen alapuló bátorság fenntartása, és tehát a rejtett agresszivitásnak: a kétségbe esésének, a megzavarodásnak a legfinomabb formainak is az elkerülése, a szomorúságot és a neheztelést is kizáró éberségnek a megszerzése és folytonos gyakorlása, a teremtés, a megismerés a kiegyenlítődés (megváltás) teljes megvalósítása érdekében.

Az éber és zavartalan egyensúlyozás az értelem fénye (aktív – magvalósító, beindító – nemző, felépítő) és a szeretet (passzív – elfogadó – elbocsátó, megbocsátó) ereje között a legfontosabb erő, mivel ez lehetővé teszi az isteni erőknek az ember személyén keresztüli megnyilvánulását. Vagyis azt, hogy a személy mindig a saját isteni alkotó-erejének a szolgálatába álljon éberen. Az éberség, vagyis az egyensúly, a zavartalanság, illetve a szellemi zavarhatatlanság, azt jelenti, hogy nem kapkodva, hanem világosan és céltudatos - logikusan gondolkozik, nem babonásan és nem is földhözragadtan, és persze, nem a Személy- és Sors-ellenes indulatai által vezérelve. És, hogy törekszik arra, hogy mindig a lehető legjobb döntéseket hozza, határozottan, bátran és a kellő időben (azonnal). A bennünk levő isteni teremtőerő feljegyzi és nem felejti el egyetlen hibás képzetünket sem. A harag, a düh, a bosszúvágy, a sorsra, Istenre, vagy a más személyekre való neheztelés, a bánat, a szomorúság, a szorongás és a panaszkodás összemázolja (összezavarja, beszennyezi és befertőzi) a teremtői szándékkal alkotott tiszta képzeteket, a sors-látomást és lemérgezi a szellemi vérünket (A személyi, ÉN- tudatunkat). Ezek a hirtelen előállt sorshelyzetekben előálló érzelmi és képzeleti csapongások nagyon sok betegségnek az okozói és olyan mentális tévutakra, sorslabirintusba vezetnek, olyan határozat-hozatalra késztetnek bennünket, amelyek szellemi síkon zavaros tévképzetek alkotásához, illetve zavaros képzelgésekhez, majd, ezek hatásaként, az alacsonyabb létdimenziók (fizikai) síkjain, konkrét balesetekhez és katasztrófával is végződhető szerencsétlenségekhez vezetnek.
A kétségbeesésé és haragvás, vagy a szomorúság és depresszió formájában jelentkező huzamos nehezteléseink közben alkotott és a hirtelen jövő mérges felindulásunkban (kifakadásunkban) kifejtett haragos gondolatok a legsúlyosabbak, mert az általuk létrehozott negatív asztrális és mentális erőknek és programoknak a következményei kiszámíthatatlanok és lehetnek nagyon súlyosak is.
Metafizikailag a véteknek és a bűnnek tágasabb, mélyebb és ugyanakkor jelentősebb értelme van mint a vallásban, vagy a polgári erkölcsben. "Mindaz ami nem racionális és tapasztalatin úton elért hitből fakad, az tulajdonképpen, vétek." Vagyis, mindaz vétek, amit a "létért való küzdelem" hamis eszmerendszeréből kiindulva, a nyerni akaró és a veszteségtől, vagy az emberek ítéletétől (A negatív imédzstől) félő (iszonyodó), spekulatív gondolkozás hatására cselekszünk, annak a segítségével hozunk létre, annak érdekében, hogy biztosítsuk be magunk számára a kényelmet és az élvezetvesztési lehetőségeket, vagy a mások jó véleményét. Illetve, hogy biztosítsuk be magunkat a "a sors viszontagságaival szemben". Ezek az öncélú élvezet-forrásokhoz, illetve az azokat megtartani és működtetni képes jövedelmekhez, és azoknak a megmaradását biztosítani hivatott zárakhoz és biztonsági rendszerekhez és ingatlanokhoz való ragaszkodásaink, elhomályosítják lecsökkentik, és összezavarják bennünk az egyetemes törvényekkel (az Atyával) való kapcsolatunkat. Az anyagi, vagy személyi veszteség és a jövő miatti aggodalom maga a luciferi mozzanat az ember lét-tudatban és emberiség szinten, végső soron a globális korrupció állapotát hozta létre és tartja fenn. Az elvakult vagyon- szerzésben és siker- és hírnévvágyban gyökerező sikertelenségtől, vagy a veszteségtől és anyagi kártól, a hírnév-vesztéstől való félelem és a képzelt akadályokkal, nehézségekkel, vagy az elragadókkal – rablókkal és bandítákkal szembeni harag és gyűlölet, egyszerűen halálos vétek számába megy. Ugyanis, ez nem más, mint a fordított (ördögi) hitnek a forrása, az anyai ági őseink által huzamoson lefojtott és születésünkkel a mi számunkra átadott, kiegyenlítetlen infernális erőknek a felkeltése és aktiválása - lásd a csúcsával lefelé fordított ötszög által jelképezett ördögi erőket. Ez az ördögi vágy- és félelemkör, kifelé, vagy az isten (sors) felé irányuló harag, természet- és teremtés-ellenes mentális projekciókat hoz létre és ahelyett, hogy semlegesítené, vagy megszüntetné a bajaink okát, kiváltja azoknak a az eseményeknek a megvalósulását, amelyektől félünk és amelyek megvalósulása ellen hadakozunk magunkban magunkkal, az ellenséges, diszharmonikus gondolataink és képzeteink – vitatkozásaink és belső érveléseink, magyarázkodásainak által.

Néha olyan vészterhes sors-eseményeket és életeseményeket is beidéz ez, a negatív hit, amilyeneknek a megfelelő elementáljai, félelem-energiával feltöltött képi képzetei, a tudattalanunk legmélyén lapulnak mint perverz karma-képzetek, mint rejtett vágyak és mint azoknak a perverz szexuális élvezkedési lehetőségekkel keveredő, rombolási, vagy gyilkolási vágyaknak kielégítését lehetővé tevő, lehetséges szélsőséges sors-események karmikus képzetei. Ezeket, a tudattalan képzeleti világunkban lakozó sötét élvezet-vágyakat, negatív érzelmi és mentális energiákat (romboló és önromboló erőket) fel kell ismernünk, és néven kell neveznünk idejében magunkban és le kell számolnunk velük, annak érdekében, hogy ne alakuljanak konkrét esemény-képzetekké és ne befolyásolják ebbe a megvalósulási irányba a teremtő képzeletünket. Fel kell fedeznünk ezeknek az élvezet-vágyakban és a hiuságban gyökerező rombolási késztetéseknek a személyi horoszkópunk segítségével is kimutatható kauzális eredetét, és ezáltal a konkrét negatív szellemi tulajdonságaikat. Mindezek felfödése segítségével át kell alakítanunk a képzeletünket befolyásoló rejtett negatív programokat pozitív képzetekké az alkímiai műveletek segítségével. "Amikor az ember fél, valójában már el is veszett.", hiszen nem létezik veszélyesebb erő és veszélyesebb állapot mint az emberben megrémített teremtő imagináció!
Amint már korábban is olvashattuk, az ember legyőzheti a félelmét, határozottan szembe fordulva és bátran elébe menve annak, amitől fél. János és az ő hadserege zsoltárok éneklésével készült az ellenséggel való harc felvételére: "Örök hála az Úrnak..." és amikor odaértek, az ellenség már készen le volt győzve, mert előttük egy másik hadsereg összecsapott az ők ellenségeivel és leverte azt. Így a Jánosék harcára már nem volt szükség. Az egyik hallgatómat megkérte egyik ismerőse, hogy adjon át egy negatív hírt egy másik barátnőjének. Ez a személy félni kezdett, mert a racionális esze azt sugallta neki, hogy ne avatkozzon bele a dologba, mert annak rá nézve csak negatív következményei lehetnek. Nagyon háborgott saját magára amiért megígérte, hogy a rossz hírt közli azzal a személlyel, akit bizonyára nagyon súlyosan fogja érinteni a hírnek a tudomásulvétele. De végül rá szánta magát, miután az isteni gondoskodást és felügyeletet, a kimondott szó hatalmával élve, hangosan mindkettőjük számára megkérte. Amikor az illetékes barátnőjével találkozott és elkezdte bevezetni a rossz hír előadását, hirtelen megszólalt a másik, hogy ne fáraszd magad, már tudom, hogy XY elhagyta a várost. Így, az ő rossz hírmondói megbízatása fölöslegessé vált és ez azért történt úgy, mert mihelyt felszabadította magát a félelem nyűge alól, az a negatív (kellemetlen) helyzet is eloszlott, amitől annyira félt előzően. Azt a harcot tehát, amit felvállaltál és amire az egyetemes megváltás magvalósulási lehetősége logikája szerint felkészültél, a legtöbb esetben nem is kell megvívnod, vagy ha meg is kell vívnod, igencsak könnyűnek és veszélytelennek bizonyul majd.
Az ember általában elhalasztja és cserben hagyja a mentális terveit, a be nem teljesülésbe vetett (negatív) hite által. Ezért jó minél többször ilyeneket állítani hangosan és határozottan: "A teremtés célját megvalósító Isteni elmében eredetileg csak tökéletes emberi és egyéni megvalósulási lehetőségek léteznek. Ezért az én alkotói és fény-terjesztői munkámhoz, az alkotói nyugalmamhoz és kreatív erőnlétemhez, illetve az egészséges létfenntartásomhoz szükséges anyagi jövedelmem is folyamatos és bőséges, mint ahogy az én nagy erejű, értékes szellemi megvalósításaim is tökéletesen megnyilvánulnak mind a kauzális világban, mind a földi életben.”
„Az én fény-munkám tökéletes, az otthonom és a családom tagjai tökéletesek, az egészségem és az élettervemet beteljesítő önkifejezés megvalósításnak az anyagi feltételét képező jövedelmem is bőséges az isteni elmében, és ezért bőségessé válik itt, a mindennapi életemben is."
"Minden kérésem egy tökéletes gondolakép, amely be itatódik az Isteni elmébe. Ezért kegyelemmel és tökéletes úton meg kell nyilvánulnia mindegyik kérésemnek együtt, vagy külön - külön, ahogy az Isteni Terv Számomra azt eredetileg elrendelte. Megköszönöm, az Úrnak, hogy mindazt amire szükségem van a kibontakozásomhoz, megkapom már most a látatlan dimenziók szintjén, és máris előkészületeket teszek a lelkemben annak érdekében, hogy ezeket a bőséges anyagi eszközöket megkapva, örömmel és hálával fogadjam, és hogy fény- és szeretet terjesztő alkotói tevékenységemet gyakorolva, éber felelősséggel használjam ezeket a látható világban: a mindennapi életemben is."
A Mesternek egy hallgatója, miközben egy nagyobb anyagi megvalósulásra várakozott már több ideje, azt kérdezte tőle, hogy miért nem teljesül be az ő hangosan kimondott mágikus kérése? A Mester azt válaszolta, hogy talán van egy olyan szokása aminek alapján soha nem fejezi be rendesen a dolgait és a tudattalanja megszokta a beteljesületlen helyzeteket és állapotokat. (" Ami kint van ugyanaz mint ami bent van"...) Az illető gondokozott egy keveset és megtalálta az okot: "Igazad van, a legtöbbször igen sok dologba belefogok és semmit sem fejezek be igazán és végérvényesen! Most rögtön haza megyek és befejezem amit a múlt héten elkezdtem és tudom, hogy ez hatalmas szellemi lökést fog adni annak a megvalósulásnak, amit kértem." És valóban: haza ment és olyan szorgalmasan dolgozott, hogy pár nap alatt tökéletesen befejezte mindazt, amit korábban félbe hagyott. Egy kevés idő múlva, a várva várt pénzösszeg is megérkezett: arra a hónapra kétszer kapott fizetést a munkahelyén. Amikor felhívta erre a cégtulajdonos figyelmét, az megnyugtatta afelől, hogy nincsen semmi tévedés, nyugodtan elköltheti a pénzt mert tud a jelenségről és jóváhagyta. Amikor az ember erőteljes és természetes hittel kér valamit, meg kell kapnia, mert az Isteni erő az ő megváltódási sorsprogramja megvalósulásának megfelelő útirány szerint jelentkezik a fizikai dimenzióban.

Nagyon sokszor meg kérdezték már a következőt: "Tegyük fel, hogy egy embernek egyszerre több különleges képessége és tehetsége van. Melyiket kell használnia leginkább ezek közül?" A Mester válasza misztikusan egyszerű: " Ki kell kérni az isteni útmutatást, hogy amire a kérdés vonatkozik határozottan kiderüljön (határozott formában jelentkezzen). A következő varázs- formulát ajánlatos használni: " Határtalan szellem, adj nekem egy határozott kifejezést és útmutatást, mutass rá az én karma-oldási és boldogulási lehetőségemre, mutasd meg hogy melyik az a képességem és melyik az a tehetségem, amelyet most, ebben a helyzetben kell használnom!" Megvallom, mivel rengeteg spirituális jellegű elméleti kérdéssel és gyakorlati horoszkóp-értelmezéssel foglalkozom naponta, én nem várom meg azt, hogy ezek a jelzések hozzám misztikus úton elérkezzenek, hanem eléjük megyek a Tarot- kártya nevű szimbolikus ikonrendszer megkérdezésével, a helyzetre vonatkozó sorselemzéssel. Sőt: a tehetségekre vonatkozó kérdés kapcsán is inkább az jut az eszembe, és azt ajánlom mindenkinek, hogy ezt a metafizikai igazságot jól fontolja meg:
A különféle tehetségek és kivételes személyi képességek, a szüleinktől öröklött pozitív spirituális tulajdonságainkból adódnak, azokban gyökereznek, amelyeket viszont, azért kapunk, hogy azok segítségével, feloldhassuk a negatív tulajdonságainkat, feloldhassuk a karma-égetés közben felmerülő problémáinkat és nem arra valóak, hogy azokat kizsákmányolva, élősdi életet folytassunk, anélkül, vagy éppenséggel ahelyett, hogy a horoszkópunk negatív karmikus pontjai és elemei által jelzett negatív tulajdonságainkat, karmikus késztetéseinket feloldanánk és azokat meghaladnánk. Hamvas Béla figyelmeztet arra, hogy a Kálvin által bevezetett beteges munkamániának, mint erénynek a dicséretét Európában a tehetség-kultusz követte, ami az egyetemes teremtés funkciójában gyökerező emberi küldetés és az élet eredeti értelmének és rendeltetésének a teljes félreértéséhez vezetett. Az öncélú munkamánia ugyanis, akárcsak annak a szöges ellentéte, a tehetség- és a zsenikultusz, teljesen kiegyenlítődés-ellenes, és így megváltásellenes, és a legelső eredménye, a munkamániásban illetve a tehetség- és zsenimániában szenvedő személyek magas fokú egészségtelen állapota és az utóbbiaknak a nyomorban, szegénységben végződő élete.
Több olyan ember létezik és létezett - így például Szent Pál apostol is - akik egyik napról a másikra egy egészen új úton és felderítetlen csapáson indult el és mégis tökéletes munkát végzett anélkül, hogy különösebb képzésben vagy gyakorlatozásban részesülhetett volna. Jó tehát még a következő pozitív állítást is kimondani hangos szóval: "Éberségemmel és akaratommal teljesen felkészült vagyok az én életem spirituális értelmének a tökéletes beváltására. Ezért kérem a megfelelő szellemi körülmények és lehetőségek, valamint a gyakorlati - anyagi eszközök és kedvező életkörülmények azonnali megjelenését! Előre is hálás vagyok, amiért ezek megjelentek és az életem hátköznapi realitását képezik.” és ezután félelem nélkül kell várni a megfelelő jelre és a megfelelő körülményre, mindannak ellenére, hogy a racionális fizikai látszatok és a pszichikai képzetek szerint lehetetlennek tűnik a megvalósulás. A helyes metafizikai alapállás a tehetségekkel és a rendkívülinek nevezett képességekkel szemben viszont az, hogy nem szabad engednünk, hogy egyes, különleges tehetségeink és képességeink eluralkodjanak főlőttünk elzárva a lehetőséget a karmikus késztetéseink felszínre kerülésének és a többi képességeinknek a teljes kibontakoztatása elől. Sőt: még csak nem is javallott élősködnünk egyes tehetségeinken és kizsákmányolnunk saját rendkívüli képességeinket csak azért, hogy a felszínen sikeres és kényelmes életet éljünk. Ez ugyanis, szintén az egész személyiségünk teljes kibontakoztatása ellen irányulhat, amely a látható sikerek ellenére csak szegényességhez és a szó szoros értelmében vett „visszaéléshez” vezethet spirituális fejlődésünk szempontjából.
Az is igaz viszont, hogy sokan azért nem tudnak előre haladni és azért nyomorognak, mert a spirituális energia áramoltatás szempontjából, ha ellentétes irányból is, de rosszul viselkednek. Nagyon sok ember kellemes és jó adakozó, de ugyanakkor nagyon rossz adomány fogadó. Ők hiuságból, vagy gőgből és szűkkeblűségből, kishitűségből elutasítják az isteni ajándékokat, amiket más emberek útján kapnak a tökéletes önkifejeződési lehetőségeik megvalósulásának érdekében, vagy más negatív gondolatok és tévképzetek hatására elzárják negatív magatartásukkal a saját megvalósulásaik útját. Emiatt végül is semmivel, vagy legalábbis nagyon kevéssel maradnak. Elfelejtik, hogy minden tárgy, kedvező körülmény vagy jóindulatú segítség formájában jövő segítség, lehetőség és pozitív emberi gesztus, ami felénk érkezik: szellemi információ, vagyis talentum az isteni gondviselés felől, amit valamiképpen kamatoztatnunk kell, illetve fel kell használnunk a személyiségünk és élettervünk teljes kibontakoztatása és a tökéletes (harmonikus) fejlesztése - kiegyenlítődése érdekében, az általános emberi és a személyi sorsprogramunk szerint. Sőt, ennek az ellenkezője is igaz: Még az is a személyes kibontakozásunkat szolgáló információ, ami kellemetlenül ér bennünket és ami látszólag meg akar fosztani valamitől, amihez mi jobban ragaszkodunk a kellettnél:
"Ha arra akar kényszeríteni valaki, hogy menj vele egy mérföldet, te menj el két mérföldig azzal az emberrel és ha valaki el akarja venni a felső ruhádat add oda neki az alsó ruhádat is." - mondja Jézus és nem csak azért mert holmi humanista eszmék jártak volna az eszében. Ö nagyon jól tudta, hogy mindaz ami felénk érkezik, még akkor is, ha kényszer, vagy erőszak formájában jön, olyan információ ami által meg kell tudnunk és meg kell értenünk valami számunkra fontosat (észre kell vennünk valamit), amit addig, a kellemes és a kényelmes állapotokban, a pozitív információ-áramlásban, nem voltunk képesek észrevenni és megérteni.
Példa: egy úr igen nagy összeget adományozott egy jótékonysági szervezetnek és kevéssel azután egy pár ezer dollárt kapott egy más szervezettől ajándékba. Ő elutasította ezt az összeget, mondván, hogy nincs rá szüksége. Nagyon kevéssel azután a pénzügyi helyzete annyira megromlott, hogy már csak pontosan az a pár ezer dollár menthette volna meg a teljes csődtől... „Örömmel kell fogadnod azt a kenyeret, amely hozzád érkezik az égi vizeken át”: „Szabad az adományozás és szabad az adomány elfogadása." Mindig létezik egy tökéletes mérleg aközött, hogy mit kell kapnod és, hogy mit kell elengedned és mit kell másoknak adnod a viszonzás – visszaigénylés, visszavárás - gondolata nélkül. Ugyanúgy megsérted a megfelelés törvényét, ha gőgödben elutasítod az ajándék formájában jelentkező spirituális (szimbolikus) jelt ami feléd érkezik, MIVEL MINDEN AJÁNDÉK A KIEGYENLÍTŐDÉST SZOLGÁLJA ÉS AZ ÚRTÓL (a Törvénytől) ÉRKEZIK ÉS AZ EMBER CSAK AZOKNAK A KEZELŐJE. (Amennyiben ezt az ajándékot nem azért adják, hogy lekenyerezzenek általa! De ha azért is adják, akkor sem kell, hogy te emiatt tisztességtelenül elköteleződve érezd magad és emiatt besüllyedj a korrupcióba.) Nem kell soha megzavarjon egyetlen szegénységre, vagy szűkösségre utaló gondolat sem azok irányából akik neked adnak valamit, vagy a megfosztással fenyegetnek. És fordítva: nem szabad a szegénységről alkotott gondolat-képzetek és fantáziaképek forgatásának a luxusát megengedd magadnak, mivel a benned levő Teremtő a te bankárod, amely csak akkor zárkózik el előled, ha te is elzárkózol előle. Amikor a Mesternek egy ember egyetlen centet adott, az nem gondolta magában azt, hogy " szegény lélek, mennyire sajnálom azért, mert sokat kellett erőszakoskodnia szűkségében ahhoz, hogy ezt a kis pénzt ide adja nekem." Ellenkezőleg: gazdagnak és bőségben bővelkedőnek látta maga előtt annak az embernek a jövőbeni alakját.

Amikor valaki rossz fogadó, akkor rossz elengedő is. Tehát be kell gyakorolnia magát, hogy nagyobb szeretettel forduljon az emberek felé és fogadjon el tőlük bármit, akár csak egy postabélyeget is, ha azt feléje nyújtják. És ugyanúgy meg kell tanulnunk el is engedni, elbocsátani, és megbocsátani sérelmeket, bántalmakat, amelyek, ha belénk ragadnak, akár halálos betegségeket is okozhatnak. Mindenki tudja rólam és a feleségemről, hogy nem vagyunk jóslásokkal szélhámoskodó asztrológusok, tehát, hogy Romániában élve, nem sok jövedelemmel rendelkezünk. De ennek ellenére négy gyermeket kell gondoznunk, sokan adományoznak gyermekruhákat és cipőket, valamint játékokat és kevésbé használt ágyneműt, amit akkor is elfogadunk és megköszönünk nagy szeretettel és hálával, ha jól tudjuk, hogy egyes ajándékba kapott öltözködési darabra, vagy ágyneműre már nincs szükségünk. Ezeket tovább adjuk, ugyanolyan szeretettel a nálunk szegényebb sorsban élő ismerőseinknek, vagy kicseréljük a mi gyermekeinkkel egy idős gyermekeiket gondozó barátainkkal. A fontos, hogy az információ- és az energia áramoltatás, valamint a kapcsolattartás törvényét ne sértsük meg, hogy ne okozzunk energia- és információ-dugulást tehát. Az Úr (vagyis a tőrvény) ugyanolyan mértékben szereti azt az embert aki szeretettel fogad, mint azt, aki szeretettel adományoz, hiszen ezáltal az ember nem tesz mást, mint szabadon áramoltatja a személyén és a saját személyiségtudatán keresztül az egyetemes információcsere, a szükség és a bőség, a megtermékenyülés és a megújulás, vagyis az újjászületés és a kiegyenlítődés tőrvényét.
Úgyszintén többször hangzik el a kérdés, hogy miért születik egy ember gazdagnak és egészségesnek és a másik ember betegnek és szegénynek? Miért van az, hogy az utolsókból elsők lehetnek és az elsőkből utolsók? – A személyi öntudat és a mágia törvénye, a polaritás törvénye és a Fejlődés egyetemes törvénye összhatása miatt! Az archaikus kori gondolkozásnak megfelelő analogikus logika szerint, amely alapján minden emberi életkör határozott ok-okozati összefüggéseknek van alávetve, a válasz nagyon egyszerű: "Ahol van egy okozat, ott kell lennie egy, vagy több oknak is, ami nem látható a felszíntől." Ezért egyesek a kérdést a reinkarnáció elméletéből kivonatkoztatott sors-törvény hatásaként válaszolták meg, vagyis úgy magyarázták, hogy az ember által megtestesített, karma-oldásra hívatott, isteni lét-tudatnak (az egonak) több élet és halál tapasztalatán kell keresztül mennie mindaddig, amíg megtudja azt az isteni igazságot, amely a karma nyűgéből kiemeli és amelyet neki kell megtalálnia sajátos (egyedi) karma-színezetének megfelelően. Addig lesz visszahúzva, vagyis addig fog vissza vonzódni a földi életbe a kielégítetlen vágyai, rejtett ambíciói és félelmei által, mígnem sikerül teljes mértékben helyesen megélni a karmikus adottságai szerinti sorsát (Amíg sikerül felfödnie az alacsonyrendű (karmikus) vágyait tápláló, zavarodott, vagy negatív szellemiségének a kauzális indítóokait. Addig tehát, amíg beteljesíti az egyetemes fejlődési irányzatokkal kapcsolatban álló sajátos sorsát (rendeltetését). Ennek az élet-igazságnak az alapján, a gazdag és az egészséges ember tudattalanja sajátságosan be van oltva a korábbi életeiből származó egészségnek és bőségnek a gondolatképeivel - emlékképeivel - miközben a szegény és beteges ember képzelete a szűkösség, a korlátozás és az egészségtelenség gondolatképeivel van betáplálva. Mert az ember minden síkban az ő tudattalanjába elraktározott hitformáknak a megtestesítője. Persze, ez is, csak egy a valóságot egy sajátos misztikus szemszögből leíró, és a valóságot meglehetősen le egyszerűsítő elmélet, mivel az élettér és a mozgástér nagysága, amit az ember megszerezhet magának és a családjának, nem csak a rezonancia törvényének és az egyéni ambícióknak a függvénye.
A születés, mint örömteli esemény és a halál, mint tragikus aktus, az ember korrupt imaginációja által létrehozott szükségszerűség (tőrvény) terméke, mivel az egyesek számára a fájdalmas megsemmisülést jelentő halál, a karma-oldással és a megváltással szembeni kifejtett erőfeszítések miatt, a szent szellem megváltó tevékenységével szembeni elkeseredett ellenkezés következtében járó „fizetség”. Vagyis az emberiség általánosan érvényesülő bűnbeesett gondolkozási rendszerbe, az általános korrupt lét-tudatba való keveredésének és lesüllyedésnek az eredménye, ami nem más mint az egyszerre két ellentétes főhatalomban való hit. A Biblia szerint Ádám evett a jó és a rossz tudás fájának a gyümölcséből: Ez azt jelenti, hogy magába fogadta és elhitte a csalással és hazugsággal elérhető boldogság lehetőségét, tehát a két-ség valóságát, a két ősforrás képzetét és ezáltal egy második, vagy több Isteni erőforrásba, több féle és több arcú igazságba kezdett hinni. Vagyis: kételkedni és kétségeket támasztani. Vagyis: mivel csalni kezdte önmagát, az ő létét veszélyeztető és őt fenyegető külső ellenségek létezési lehetőségének a képzetét idézte meg a sorsába: a kényelmetlen, a fájdalmas és a veszedelmes helyzeteket és állapotokat létrehozó második Isteni (ördögi) ős-forrás tévképzetét. Elméjébe és lét-képzeletébe fogadta az öncsalásnak megfelelő ellenséges forrásnak: az ördög képzetének a racionális illúzióját, holott mindössze, a Lilith nevű jelenség hatásáról van szó.
A reális, vagyis a spirituális ember, az Isteni karma-oldási kényszer miatt létrejött anyagi megtestesülések segítségével történő, karma-oldások, illetve: karma oldási lehetőségeknek a ciklikus megtestesülése. Vagyis, isteni szemszögből nézve, az ember tulajdonképpen születés nélküli – és így: halál nélküli ősprincípium, az Isteni létben lakozó, teremtő őserő örök eszme-képe, a karma-oldás hőse és géniusza. (Adam Kadmon azt jelenti az ős héber nyelvben, hogy Istennek a Gondolata) Hamvas Béla szerint: „Az ősi állapotban az ember Adam Kadmon: a Ragyogó Ember. Az első ősi (Isteni) ember a szellemi természet királya, aki a Teremtőtől kapott szó erejével, az élő lánggal, a logosszal - az égő szeretettel uralkodik minden lényeken és minden világokon. Neki, a két-ségek dialektikus ördögi logikájától megszabadult, megváltódott embernek, engedelmeskednek a kvantumnak nevezett atomi részecskék és ez által az atomok, valamint a szerves anyagi struktúrák: a sejtek, tehát azokon keresztül a saját testének az összetevői (szervei lés testrészei) a hozza tartozó állatok is, akárcsak az ősi hatalmak, az egyetemes törvények és őserők.
A megváltás korára jellemző antropológia szerint viszont, az anyától született egyes emberi személyeknek, az isteni magját körülvevő, karmikus (szellemi-lelki) burka nem más mint a szülők, de főként az anyai ági ősök tudattalanjának a terméke. A mai ember tehát, az isteni magján kívül, a szülei ellenőrizetlen és tudattalan gondolatképeinek, félelmeinek és vágyainak a megtestesülése. Igaz ugyan, hogy lényege szerint az Istenből ered és a szülők csak az alacsonyabb rendű meghatározottságokat ruházzák rá az önkéntelen vágyaik és öntudatlan átéléseik által, de az idea-világból hozott karma-oldási programja mellett, a spirituális önmegváltási rendeltetése mellett, az ember a szülőknek és főképpen az anya és az anyai nagyanyja karmájával érkezik a világra. Azok rejtett vágyképeiből és titkos félelmeiből és szorongásaiból, sőt a finom gyűlölködéseiből és a megváltási kényszer elutasításaiból (Pl., a gyermekszüléstől és gyermekneveléstől, gondozástól való félelem és ennek a gondolatnak az elhárítása, tudattalanba való lesüllyesztése következtében.) létrejött gondolatképeknek a megtestesülése. Ezért elengedhetetlenül fontos a fegyelmezés és a spirituális önismeret útján történő karma-oldás, vagyis a szellemi megtisztulás elérése és az éberség megszerzése.
A testén és a szellemén keresztül, az ember egyszerre van önkéntelen, tudatos vagy tudattalan kapcsolatban a természettel és Istennel, vagyis, az asztrológiában a bolygók által megtestesített kauzális, teremtő és megváltó léterőkkel és a rajta keresztül is ható, egyetemes törvényekkel. Ezek arra késztetik, hogy ha önkéntelenül is, de valamiképpen foglalkozni kezdjen az ideák világában (az idea-dimenzióban) a Lilith jelensége által létrehozott káoszba került ősideák pozitív erőkké (képességekké, tulajdonságokká) változtatásával. Illetve, a Sátáni és a Luciferi magatartások által az abszolútumból kiprovokált teremtői hiány-információk kiegyenlítődési lehetőségének a kérdésével.
Ugyanakkor és ugyanúgy, tehát az érzelmein és a vágyain keresztül, közvetlen kapcsolatban áll a külvilágból magába (tudattalanjába) szívott negatív gondolatképekkel és félelem-érzetekkel is. Ezek az önkéntelen benyomások és tudatos gondolatok a tudattalanja legmélyebb pontján találkoznak, összekeverednek és egyesülnek.
A nőknél ezek egyszer csak hozzá csatolódnak egy - ugyancsak az ő gondolatvilágához és vágyéletéhez: vagyis szerelmi, vagy legalábbis szexuális vágyaihoz kapcsolódó- embrió (zigóta) formájában jelentkező -, biológiai megvalósulási lehetőséghez és ebből az általuk is feltöltött szellemi aurából, amely birtokba vesz egy zigótát, majd elindítja benne a sejtszaporodást, születik a gyermek. - Így jön létre és így nyilvánul meg a földi világban egy ember által megtestesített karma-oldási - megváltódási sorsprogram. Ez nem más mint, az anyai ági ős-szülők által létrehozott ambíciók, és zavarok előképzettével rendelkező, valamint a karma-oldási feladatok által szükségessé tett erőfeszítésekkel szembeni, sors-ellenes gyűlölködési késztetésekkel, és gondterhes jövő képzetekkel – Tehát: nem csak pozitív tulajdonság- csírákkal - félelem-érzetekkel vegyülő szeretet-teljes gondolati és érzésvilágot hordozó csecsemő. Így születik egy jövendő ember, akinek a teljes szabadságában áll majd mindazt a pozitív, vagy negatív szellemi és lelki energiát, amit imigyen magával hozott, a saját maga spirituális felszabadulására, vagy a karma- rabságban-tartására fordítani és felhasználni.
Ez, a szabadság-logikája szerinti megváltási lehetőség - értelmezés, amely magába ötvözi mind az archaikus ember analogikus gondolkozását, mind a történeti ember dialektikus (azonosság-ellentét) logikáját, igazi sors-oldási perspektívát ad az emberi szellem önfelszabadító tevékenységének. E megváltási antropológia által az ember nem kénytelen a létező vagy nem létező, de a múltban állítólag megélt végeérhetetlen reinkarnációs láncolatok ok-okozati összefüggéseit folytatni és firtatni, hanem egyből kikövetkeztetheti negatív mentális késztetéseinek kauzalitását az asztrológia matematikai pontosságú rendszere által nyújtott szellem-megismerési tudománya segítségével. Hiszen amilyen a jelen, (tehát amilyenné teszem a jelenben a képzeletemet) olyan a kezdet és olyan a folytatás, vagyis is: amilyen a kezdet olyan a jelen és végül is, olyan az öröklét is...
Ezért és így, az igazságnak, vagyis az emberi élet céljának a megismerése által, az egyén felszabadulhat a Karmája által beidézett nehéz életkörülményeitől, átalakítván azokat karma-oldást lehetővé tevő sors-körülményekké („Ismerjétek meg az igazságot és az igazság fel fog szabadítani benneteket"). vagyis a bűn és a vétek élvezetének, a születés és a halál külsőségeinek, valamint a személyek egymásra hatásának a vak mechanizmusa alól és persze, e hatások által kiváltott gyűlölet, harag és a vak ambíciók nyűge alól megszabadult tudatos személyeken keresztül, tehát a napi konfliktusokon, épen azoknak a személyes vállalása által felemelkedett, és így spirituálisan éberré vált személy által, megnyilvánulhat és isteni teljességében kibontakozhat az Isteni képzetek szerint az anyagban folyamatosan létrejövő Ember.
A személy felszabadulása - megváltása - csakis a személyi horoszkópjából is kiolvasható, a rá szabott megváltódási sorsprogramnak a saját életével történő megvalósítása árán, vagyis a sorsának a beváltása árán, lehetséges. "Az Úr azt fogja mondani neked, hogy jól van hűséges és áldott szolgám, kevés fölött is megmaradtál az igazságban való jó hitedben, ezentúl mindenek fölé tétetsz. Lépj be hát a te Uradnak az örök boldogságába!" - Ébredje fel a hazugság-kábulatodból, fordulj vissza az Isten felé, szüless újjá, támadj fel és határozottan lépjél be az alkotói elméd képzeteivel az igazság szelleme szerinti anyagi megnyilvánulások világába az isteni igazság szerinti élet-helyzetek világába: a mennyek országába. A Biblia szerint a hívő Hénokot, az első pátriárkát akkora hatalommal ruházta fel az Úr (a legfőbb tőrvény), hogy még az angyalok (Az egyetemes törvények) fölött is uralkodott.




10. A Mágia Törvénye, X. tízedik fejezet:


A KRISZTUS-TUDAT IGÉNYE ÉS A KRISZTUS - ÁLLAPOT KEGYELME

1) Összegezés és megvalósítás.
2) Megerősítések és oldások.

"Parancsolnod kell a dolgoknak és a lényeknek és azok alá vetik magukat az egyetlen igazság: a megváltás szellemében kimondott igédnek." Minden olyan megvalósulás amelynek az ember életében meg kell jelennie az igazság szellemében, már megvalósult tény az Isteni Elmében, ahonnan kiszabadítható az embernek a személyes felismerése és az ő tudatosan kimondott igéje által. Persze, ennek az első feltétele, hogy a családanyák oldják fel a karmájukat maradéktalanul. Mert az apák hiába mind szabadítják fel az elérendő megvalósításaiknak a modelljét az Isteni Elméből, hogyha a náluk erősebb mágikus képességekkel bíró, de az önkéntelen negatív képzeleti tevékenységgel, illetve Isten – és megváltás-ellenes kedéllyel, a folytonos rossz kedvvel rendelkező feleségeik azt vissza nyomják. Ezért a legfontosabb dolog az, hogy mindig csak a személyes Megváltódási sorsprogramunknak és az Isteni Logikának (Eszmének, a szent lélek szellemi erejének) megfelelő vágyaink tárgyi megvalósulását kérjük, a lehetőleg minél higgadtabb állapotban, de határozottan kimondott szavainkkal. Ugyanis, megfelelő szellemi értéktudat és helyzet-ítélői képesség hiányában, többnyire, még nagyobb szűkséget és általában is: sors-nehézségeket, inkább nyomorúságot, szerencsétlenséget és fölösleges nehézségeket idézünk be magunknak az ellenőrizetlen és korrupt sóvárgásaink, a zavaros képzeletünk és a tudatosság nélküli, önkéntelen kaotikus cselekvési késztetéseinknek a zavaros befolyása miatt. Ezért nagyon fontos, hogy az igénylések megfogalmazása eszmeileg kövesse az előbbi fejezetekben megadott modelleket. Amennyiben valaki otthont, házat, barátokat, családot, munkahelyet, élettársat vagy más pozitív megvalósulást (Pl. egyszerűen csak a boldogság elérését, a teljes megváltást!) igényel, mindig a megfelelő Isteni Választást kérje elsősorban:
"Igazságos Isteni Szellem! Az általad létrehozott és az én fény-tudatom által is érvényesülő egyetemes törvények alapján, valamint a horoszkópomból kiolvasható, személyes, rendeltetés-beteljesítési programom alapján, nyisd meg az utat a legjobb hívatás-gyakorlási lehetőségeket biztosító, pozitív információ-áramlási körülmények kibontakozása és megvalósulása előtt, valamint a személyi és az emberi rendeltetésem beteljesítését szolgáló anyagi javak, és társadalmi viszonyrendszerek létrejövése előtt.”
”Nyisd meg az égi járatok útját az Egyetemes Megváltási Tervnek megfelelő személyi kibontakozásom, az egyéni programomnak megfelelő szellemi megvalósításaim irányába. Nyisd meg a sorsomban rejlő összes lehetőséget, valamint az azoknak megfelelő égi és anyagi járatot és kaput e megvalósításokat biztosító anyagi eszközök és társadalmi körülmények feltétlen megjelenése előtt.” Köszönöm, és hálát adok hogy mindez most megnyilvánul az én életemben az Isteni akarat által, az egyetemes tőrvények szerint." - A kérésnek az utolsó része, a teljesítést előzetesen elismerő és megköszönő része a legfontosabb! Amennyiben nem mondatik ki az atya akarata, vagyis az egyetemes törvények megnevezése vagyis, amennyiben nem kapcsoljuk rá tudatosan a tudattalan képzeletünket az egyetemes törvények szellemére, balesetek is történhetnek.

Például az egyik mágus-tanítvány kért ugyan l OOO dollárt, de azt kártérítésként kapta meg polgári bíráskodás után, mivel a lányát káromolták és személyi becsületében sértegették. Így hát nem az igazság szelleme szerint kapta meg a megfelelő összeget. Igazából így kellett volna fogalmaznia a kérését: „Határtalan Isteni Szellem, köszönöm, hogy a szükséges 1OOO dollár, amely nekem jár az Isteni Jog alapján, szabad és hozzáférhető és ki van rendelve számomra és a te kegyelmed által és köszönöm azt, hogy ezt a pénz összeget én hamarosan megkapom egy általad kiválasztott megnyilvánulás formájában."
Nagyon sokszor előfordul, hogy egy ember sokkal több bőséget szabadít ki a tudattalan energia-forrásból az ő misztikus felismerése és igénye által, mint amire képesnek hiszi magát, mivel a mindennapokban lezárja elméje megvalósító erejét a tudattalanjában szorongó, hit- korlátozó gondolatképekkel. Fel kell duzzasztanod a reményedet ahhoz, hogy a legtökéletesebb Isteni Igazság által megkapd mindazt, amit tudatosan igényelsz. Egyesek a legtöbbszőr pontosan az igényléseiken keresztül korlátozzák saját tudatalattijuk teremtő erejét: egy egyetemista 6OO dollárt igényelt egy bizonyos dátumra, amit meg is kapott ugyan, de később meghallotta, hogy eredetileg 1OOO dollárt akartak neki adni, amit később lecsökkentettek. A bőség tulajdonképpen az emberben rejlő teremtői képességnek, a teremtő képzeletnek, a pozitív lét-tudatnak a terméke.
Egy francia legenda a következőképpen írja le ezt: Egy egyszerű ember gyalogolt egy vidéki úton, amikor utolérte őt egy lovag, aki megállította és a következőképpen szólt hozzá: " Jóember látom rajtad, hogy szegény vagy, fogadd el tőlem ezt az aranyrudat, add el a vásárban és gazdag leszel egész életedben." Emberünk megörvendett nagyon az aranynak. Ettől kezdve megjött az életkedve és teljesen másképp kezdett viselkedni mint azelőtt. Így, ebben a boldog lelki állapotában, még mielőtt az aranyrudat eladta volna, jól jövedelmező munkalehetőséghez jutott, a családi házát is kijavította és teljes mértékben rendbe hozta. Ennek következtében gazdagabb emberek is kezdtek barátkozni és üzleteket kötni vele. Mivel az anyagi gyarapodás következtében, több tennivalója lett mint azelőtt, egyre halogatta az arany eladásának az időpontját mindaddig, amíg akkorára nem gyarapodott a vagyona, hogy már nem látta többé szükségesnek az aranyrúd eladását. Több év múlva, amikor már nagyon meggazdagodott, ő is találkozott egy szegény emberrel akin megesett a szíve és így szólította meg: "Jóember látom rajtad, hogy szegény vagy mint én voltam valamikor, hát vedd el tőlem ezt az aranyrudat és add el, meglátod egész életedre gazdag leszel. Ez a szegény viszont azonnal el akarta adni az aranyrudat és kiderült, hogy nem arany, hanem csak utánzat. Láthatjuk tehát, hogy nem az arany a fontos, hanem az, az arany öntudat, amit magunkban hordozunk. Minden ember hordoz magában egy aranyrudat, amely nem más mint az ő arany öntudata, vagyis az a belső gazdagsága, amely a külső életében is boldogságot teremt. Amikor kérését formázza az ember, a kérés végével kell kezdenie, vagyis azzal, hogy előre kijelenti azt, hogy megkapta, azt amit igényel. "Mielőtt hívnál engem, Én már válaszoltam." A sorozatos és folyamatos igenlések és pozitív állítások állandósítják a pozitív hitet a teremtő erőket tartalmazó tudattalanban. Amennyiben tökéletes hitünk lenne, nem kellene csak egyszer kimondani egy állítást. Nem kell semmit sem bizonygatni, sem forrón esdekelni, hanem nyugodtan és ismételten meg kell köszönni, hogy megkaptuk azt amit kértünk. !!! "A sivatag örvendeni fog és megtelik rózsákkal." Ez az öröm, amelyet már akkor kinyilvánítunk, amikor a fizikai szemünkkel még csak a sivatagot látjuk, ez nyitja meg az utat a megvalósulások előtt.
Az Úr (a Tőrvény) idézése – tehát az imádság, csakis határozott kérvény, vagyis nyugodt, de határozott állítás formájában érvényesülhet. A személynek be kell hangolnia – sőt: ha ez szükséges, akkor valósággal fel kell srófolnia! - magát, minél optimistább – pozitívabb, tehát derűsebb, bizakodóbb lelki és szellemi állapotba és hosszasan ki kell tartania magát ebben a termékyen, áldást és egészségest hozó szellemi állapotban. A "Bocsásd meg a mi vétkeinket, amiképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek" imádság dicsőítéssel zárul, miszerint "Mert tied az ország a hatalom és a dicsőség örökkön örökké ámen." "Ami az én kezem munkáját illeti, mindig te parancsolj nekem." Láthatjuk, hogy az ima egyben dicsőítés, parancsszó, kérvény és köszönet is. Az ember dolga az, hogy igényeljen tudatosan, a saját tudattalan – isteni Énjétől, a felettes Énjében elhelyezett mágikus erejű Isteni képzeletétől az ő megváltódási sorsprogram alapján, mert "Az Úr számára minden dolog lehetséges." Ez így kimondva, nagyon is könnyűnek tűnik, de nagyon nehéznek bizonyul, amikor egy konkrét problémára kell alkalmazni:

Egy misztikus intuícióval rendelkező hölgynek egy nagyobb összegre volt szüksége egy bizonyos határidőn belül. Ő tudatában volt annak, hogy valami mágikus dolgot kell tennie, ahhoz, hogy elindítsa a megvalósulást a saját tudattalanjában (mivel a realizálás megnyilvánulást jelent) és isteni eligazítást kért erre vonatkozóan. Egy bazárban sétált amikor egy gyönyörűen zománcolt rózsát pillantott meg egy papírvágó kés nyelén és minden racionális megfontolás nélkül az jutott eszébe, hogy nincs egy jó papírvágó kése, amely a pénzutalványok borítékjainak a felvágására alkalmas lenne. A gondolat és az ötlet erős ütésként dobbant a szívébe amikor a megvalósítás, végül látomásban tündöklő felismeréssé vált, amelyről a racionális esze azt mondta neki, hogy nagyzolás. Ő viszont megvásárolta a gyönyörű markolatú papírvágó kést. Amikor a kés markolatát a kezében érezte, tovább bomlott a látomása és máris látta önmagát, amint egy nagy összeget tartalmazó pénzutalvány borítékját vágja fel az újan vásárolt késével. A látomás valósággá vált egy pár héttel a késvásárlás után. A késmarkolatára festett gyönyörű rózsa tehát a nő mágikus hitét aktiváló eszköznek bizonyult.
Nagyon sok történetet tudunk a hit által befolyásolt tudattalanunk teremtő hatalmáról, pl. A Titok című filmben is bemutatva.
Amikor egy személy egy megvalósítási eljárásba belekezd, nem kell soha visszafordulnia (meghőkölnie). "Nem lehet, hogy az olyan ember, akinek a hite meginog, valamit is kaphasson az Úrtól." Egy színes bőrű hallgató a következő állítást mondta el nekünk: - Amikor én az Atyától kérek valamit is, nyugodtan leülök és a következőt mondom: " Atyám, nem akarok kevesebbet kapni mint amit kértem, hanem még annál is többet." Ezért az ember nem kell semmiféle kompromisszumot kössön ahhoz, hogy mindent, ami kell megkaphasson. A legtöbb esetben ez bizonyul a legnehezebb fázisnak egy megvalósítás folyamatában. Az a gondolat kísérti az embert ugyanis, hogy megforduljon és hogy kompromisszumot kössön. "Ő kiszolgálja azt, aki kitart és bizakodva várakozik." A megvalósulás a legtöbb esetben az utolsó előtti másodpercben érkezik, mivel az ember csak késve és ritkán engedi szabadon megnyilvánulni a benne levő Teremtő erőket, ritkán hagyja abba a spekulatív és korlátozó gondolatképek gyártását és forgatását, és emiatt az isteni szellemnek csak kevés lehetőséget hagy a megvalósításra. Az ember nehezteléssel kevert, szomorú vágyaira szomorú válaszok érkeznek és a türelmetlen vágyakozásaira nagyon későn érkezik válasz és sokszor igen nagy brutalitással.
Egy asszony azt kérdezte A Mestertől, hogy ő miért tőri össze az utjába kerülő üvegeket? Amint utólag kiderült, a nő korábban igen gyakran mondogatta magában, de még a baráti előtt is hangoztatta azt, hogy mindenáron és minél hamarabb meg akar szabadulni a lakásában állandóan felhalmozódó üvegektől. Így hát az ő türelmetlen vágyakozása ilyen brutálisan teljesedett be és így valósult meg.
A racionális eszünk által provokált kételkedő, tehát két fajta magatartásforma vezet veszteségekhez: a lekicsinylés, vagy a veszteségtől való félelem, amely a veszteség gondolat-képeket valósággal belevési a tudattalanba és ez utólag csakugyan létrehozza a konkrét veszteséget. Ehelyett ajánlatos az Úr hatóerejére (A Szent Szellem erejére – vagyis, a megváltás tőrvénye érvényesülésére) bízni a megoldhatatlannak látszó nehéz feladatot, amit nem tudunk megoldani, Valamint a Krisztusra rábízni a feltornyosuló gátak elhárítását, még mielőtt a veszteség (negatív) hit-formája a tudatunkba, és általa a tudattalanunkba beágyazódna. És ezután szeretettel és megbékélten bíznunk kell a dolgok elrendeződésében, mert: „A Fiú szereti az atyát és az atya is szereti a fiút és mindent megad ami a fiú számára szükséges.”

Bármilyen, véletlenül a képzeletünkbe (tudattalanunkba) becsúszó mentális tagadást, ELÍTÉLÉST vagy ELLENÁLLÁST, negatív szuggesztiót (pl. rádióhír hallatára, tévé nézés, vagy újság olvasás hatására, vagy metafizikailag kevésbé felkészült, de erős és befolyásos egyéniséggel való beszélgetés közben és azt követően) azonnal több pozitív állítás kell hogy kövessen. Vagyis, azonnal tudatosítanunk kell, és néven kell neveznünk azokat a „nem tudom”, „nem vagyok képes” , „nekem ez soha sem sikerül”, „számomra ez lehetetlen” jellegű negatív szuggesztiókat, amelyekkel önkéntelenül is korlátozzuk önkiteljesítésünk, testi-lelki-szellemi egészségünk, az anyagi-szellemi bőség megvalósulását az életünkben.
Környezetünk (főként a hozzánk érzelmileg közel álló családtagok, barátok, ismerősök) negatív hitének (mentalitásának) valamint a neveltetésünk és materialista tanulmányaink – iskolázásunk során, a tudattalanunkba (képzeletünkbe) bevésődött negatív gondolati-érzelmi sémáknak, késztetéseknek, szokásoknak következtében olyan személyeket, eseményeket, helyzeteket vonzunk magunkhoz, vagy olyan hatósági hívásoknak – idézéseknek kell eleget tennünk a Mágia és a Rezonancia törvénye alapján, amelyek aztán csak tovább erősítik a kudarcba, veszteségbe, sikertelenségbe, nyomorúságba és szenvedésbe vetett negatív hitünket. Az Abszolút elmében nem létezik idő és tér, ezért a nyugodt – vidámsággal kimondott és ezért oda bejutni képes ősidea, tehát az elménkben felismert, megfogant és kimondott teremtő ige is, eléri a célját, mihelyt innen fennebb jut, és nem veszhet el a semmiben.


Gyakran felmerül a kérdés, hogy mi a különbség a képlátás és a képalkotás között? A képlátás egy spirituális jelenség, egy olyan következmény, amelyet az intuíció kép megragadási, vagy a tudattalan képalkotási képességének az eredményeként jön létre. Miközben a képalkotás egy olyan mentális teremtési folyamat amelyet a tudatos ész és a céltudatos akarat, az egyetemes Én-tudatunkkal együttműködve irányít. Az embernek valósággal be kell idomítania saját eszét ahhoz, hogy befogadja az intuíció inspirációs szikráját és arra, hogy mindig csak pozitív, építő jellegű megváltódási sorsprogramok gondolat-képeivel dolgozzon, tökéletes (józan, illetve határozottan körvonalazott és nem alaktalan, homályos és bizonytalan) utasítások formájában. Amikor egy ember azt tudja mondani hogy: „Mindazt megidézem, amit a bennem levő és az általam megnyilvánuló Teremtő, az én határozott kérésemre, számomra létrehozni akar”, akkor az ő hamis és korrupt vágyai eltűnnek a tudatából és újabb berajzolni és befesteni való fehér lapokat kap a nagy építőművésztől, az ő személyében lakozó Úrtól, az isteni én-tudatától. Vagyis nem sóvárogni, reménykedni kell tudattalanul, szorongva és kételkedve, és semmiképpen nem neheztelni, vagy haragudni, amiért egy károsnak látszó esemény megtörtént, hanem határozottan kérni. A teremtői képességünk, szabad akaratunk felelősségteljes és egyértelmű felvállalásával kell hinni a határozott céloknak a mindenkor és mindenki előtt felvállalt megvalósulásában és nem a bátortalan vágyaink, a rejtett és zavaros sóvárgásaink és a félelmeink megvalósulásában.
Teljes hittel kell kérni és előre meg kell köszönni azt, hogy a Megváltói TERVVEL ÖSSZHANGBAN ÁLLÓ (az egyetemes megváltást, a harmóniát és egységet szolgáló) TEREMTŐ KÉPZETEINK, TERVEINK, ITT ÉS MOST, AZ ISTENI IDŐZÍTÉS PILLANATÁBAN A LEGTÖKÉLETESEBB FORMÁBAN MEGVALÓSULNAK.

Minden ember személyéhez rendelt Isteni Terve jóval meghaladja az ő racionális esze, a korlátozott intellektuális képességei határait és nem tartalmaz mást, mint az ő boldogulására – megváltására vonatkozó spirituális képzeteit. De az ember, a természeti megnyilvánulásokat észlelő racionális észlelésének a szűklátókörében, annak a közvetlen hatására, a történelem folyamán egy primitív bungalót épített mindezekből az életképzeletében, amikor spirituális palotákat: erős és színpompás életkört: egészséges testet és ennek segítségével határokat nem ismerő teremtői szellemet kellett volna építenie. Így adta el Az Ember (Adam Kadmon - Isten Első Gondolata) Ádámként az első szülötti jogát, vagyis az isteni teremtő képességét, és így korrumpálta az első szülötti imaginációját, egy tál lencséért: egy hamari elégtételt és megnyugvást okozó, de szintén hamar elfogyó azonnali haszonért, amit a szűklátókörű, kicsinyes eszével sebtében mindig összekapargathat magának.
Amennyiben a racionális eszünkön és anyagi tevékenységen keresztül, vagyis a szűk látókörű, spekuláló képességünk által, akarunk (és így természetesen, illetve "természet - ellenesen": erőszakosan) valamit létrehozni, tulajdonképpen hátráltatjuk - és leblokkoljuk - a spirituális teremtőerőnk kibontakozását és azoknak a természetes megvalósulási lehetőségeit. Ezért jobban teszi az ember, ha csupán az intuíciója alapján és isteni útmutatások alapján cselekszik mentális szinten és a racionális gondolkozását, az IQ- val mért eszét, csupán a természeti objektumokkal, tárgyakkal való technikai műveletekre és fogalmi műveletekre, valamint a természetben, illetve a tárgyak közötti eligazodásra használja.
Az embernek el kell érnie oda, ahová Jézus eljutott, vagyis oda, hogy minden kiejtett szavát egy egészséges materializációs megvalósulás kövesse. Természetesen ide egyetemes felelősségtudatra kell szert tenni az általános emberi rendeltetés szellemi erejében vetett hitünk segítségével, valamint az asztrológiai sorsképletéből kiolvasható egyéni (individuális) életfeladatai beváltása segítségével, azok beváltása által... Az aratásra érett mezőknek azonnal meg kell nyilvánulniuk minden életképzeletét a sorsfeladatai beváltása által megtisztított életképzelettel rendelkező ember akaratára, ahogyan Jézusnak minden kinyilatkoztatott szava azonnal megfogant és megnyilvánult a fizikai és a pszichikai valóságban. Ő tanította: "Bármit kértek az én Atyámtól az én nevemben (Vagyis: az egyetemes léttudattal közvetlen kapcsolatban álló személyi tudat által), néktek megadatik." De nem a Názáreti Jézus fizikai személye nevében, hanem az Egyetemes, isteni Én-tudat nevében adatik meg, ami mindenki számára személyesen átélhető és érvényes valóság. Jézusnak sikerült annyira eggyé változtatnia a személyes akaratát az Isteni Felelősségtudattal és a személyes éberségét az isteni éberséggel azonosítani, hogy a földi éltben a teremtés főhatalma: a Krisztus az ő birtokába került.
Ezért az Ő szavának az ereje, tanításainak a teljes megértése beemeli az evangélium szövegeit metafizikailag tanulmányozó személyt a negyedik dimenzióba, ahol az már felszabadul minden asztrális befolyás alól, vagyis minden harag, félelem, szomorúság, szorongás, gyűlölet és más korlátozó érzés és negatív gondolat-kép hatása alól és " abszolúttá és feltétel nélkülivé" válik az ember személye, pontosan úgy ahogy az ember Isteni (törvényes) öntudatának alárendelt teremtő képessége, feltétel nélküli és abszolút.
A Krisztusi (a Kybalioni) főhatalmat mindenki megszerezheti, aki a karmája oldását tűzte ki élet-célul és ettól a céltól nem hagyja magát eltántorítani semmilyen negatív életesemény, vagy hátráltató sorshelyzet által. Aki tehát ugyanazt teszi, mint amit mond és gondol, tehát nem hagyja magát korrumpálni, és ezt a végleges megtisztuláshoz vezető célt, soha, semmilyen körülmények között nem árulja el és nem hasonlik meg, nem csak mások előtt, de még önmagában sem. Aki tehát az egyetemes tőrvények szerint él, és gondolataival, szavaival, képzeletével, valamint ösztönös vágyaival vagy tetteivel nem tévelyeg és nem rombol (Pl. nem vágja ki az erdőket fölöslegesen, nem részegeskedik és nem táplálkozik legyilkolt állatok húsával! Az utóbbit még akkor sem teszi, ha nagyon éhes…). A Krisztust megtestesítő Jézus, emberi személy volt, aki a személyében az egyetemes öntudat (Isteni én-tudat) princípiumát is megtestesítette, annak érdekében, hogy fel tudja mutatni azt, hogy minden emberi személyben létező krisztusi princípium az embernek a személyes megváltási és megszabadulási lehetősége. Az emberben levő Krisztus, illetve a Krisztusi öntudat, amelyben az ember létezik, nem más mint, az ő, minden dimenzióban egyszerre és egyaránt jelen levő lénye, amellyel kapcsolatba lépve, és e kapcsolatot fenntartva, az egyetemes szereteten keresztül eljuthat a teljes teremtői azonosság-tudathoz, illetve a Teremtővel való teljes egybe-kapcsoltsági állapothoz.
Ez, az emberi személyben rejlő, azt vezetni képes abszolút idea-tudat az, amely nem engedi a személynek, hogy bódulni, vagy kábulni vágyjon, tehát nem engedi, hogy feladja az igazság-tudatát. Ezért ez a személy már soha nem hagyja magát korrumpálni, vagyis, nem hasonlik meg sem önmagával, sem a külvilággal soha, semmi áron, még az éhezés vagy a szenvedés árán sem, de még a szexuális kielégületlenség árán sem, és ezért nem is botlik meg soha. Ez a személy, már nem engedi meg magának a gyávaságot, a félelmet, a szorongást, a neheztelést, a haragot, a neheztelést, vagy a mérget, és nem az öncélú bántást, az ostoba sértődést, vagy a bántódást és semmiképpen nem a bosszú-vágyat betegséget és a szűkösséget. Az a mélységeinkben és magasságainkban lakozó örök-lény tehát, aki mindannyiunknak a lényege, nincs amitől féljen mert öröktől fogva létezik, nem született soha és nem is hal meg soha. „Mielőtt Ábrahám volt, én vagyok.” - Mielőtt a Lilith, a Lucifer és Ádám lett volna Én, az abszolút Szeretet-fény öröktől fogva van. A Vagyok örökké van. Ez a felismerési lehetőség minden emberben állandóan jelen van, mint feltámadás és földi bekapcsolódási képesség az örök életbe. "Senki, aki az Atyától jön, nem kerüli el a Fiút." Vagyis a természeti ember határállapotába került lények a bennük levő Krisztuson (Nem a Názáreti Jézus személyén, hanem az ő általa is elért azonosulási állapoton) keresztül vehetik fel közvetlenül a kapcsolatot az Anya - Atyával, az Egyetemes Lét ősforrásával.
Az Isten a különböző Teremtési állapotoknak megfelelő sajátos vibrációs színezetek (az asztrológiában a bolygók által képviselt ősprincípiumok) szerint nyilvánul meg, de Jézus óta, az első megnyilvánulás, Isten első Ideája már nem az ember, nem az Ádám Kadmon, hanem az előrelépést és a tudatos újra teremtődést biztosító Krisztus. Ez magába foglalja az első ősideát, a kilépést az abszolút létből, de a visszalépést is (Atya - Anyába való behatolást, az abszolút átalakulás lehetőségét) és a teremtésben szerzett élményekkel és tapasztalatokkal az abszolút állapot átélése közben az újabb valóság-teremtői hatalmat is gyakorolja. („Én vagyok az Alfa és az Omega”).
Számunkra a Szent Szellem nem más mint az emberi (természeti) öntudatunkon keresztül a Fényt és Szeretetet, a kölcsönös együtthatás által állandóan kiegyenlítő és egybe ötvöző Isteni Én-tudat. A Fényt Szeretettel átmelegítő és a Szeretetet Fénnyel átvilágító és e kölcsönös áthatolásban önmagát általunk mindig újjá szülő Isten. Ezért az Ember minden nap és minden megnyilvánulásában maga az Atya, az Anya és a Szent Szellem egyben, ha tud róla ha nem. Ehhez a valósághoz, ehhez a kikerülhetetlen tényhez kell igazítanunk és alkalmaznunk a személyes gondolkozásunkat, a spirituális átéléseinket (Pl. meditációban)! A fizikai lét határhelyzetében ugyanis csak egyetlen egészség-megtartó és boldogság-elérő lehetősége van az érett, felnőtt, éberségét visszaszerezni akaró embernek: gondolatait, érzelmeit, cselekvéseit összhangba hozni az egyetemes kiegyenlítődés, a Fény és a Szeretet kölcsönös áthatolásának egyetemes folyamatával, és teljes hittel, bizalommal kérni az egyetemes rend és harmónia megvalósulását szolgáló anyagi eszközök, szellemi lehetőségek és a baráti kapcsolatok megnyilvánulását az életében.
Az ilyenképpen átalakított gondolkozás hozza létre bennünk a törvényesség tudatot. Számomra is csak addíg volt nehéz mindennek a valóságát elhinnem és elfogadnom, illetve a magamévá tennem mindezt, amíg kiderült, mert úgymond, élőben is megtapasztalhattam azt, hogy a szaturnuszi őserő, ami a Megváltás-Úrnak, a legfőbb egyetemes törvénynek a minden más törekvés és cselekvés és vágy és gondolat feletti érvényesülésének az ereje, és ami a Megváltás törvénye szerinti, pozitív –, vagyis a megváltás-irányával egyező irányú, felelős emberi törekvéseknek a pozitív beteljesülési lehetőségeit biztosítja, minden más emberi törekvéssel szemben, ennek a szarurnuszi (Atyai) erőnek és törekvésnek, még akkor is, ha ez nem minden esetben így létszik, de minden emberi törekvésnél erősebb a mágikus ereje.
Megtapasztalhattam tehát, hogy a felelős magatartásnak a beteljesülési lehetőségére felvigyázó őserőknek: a Szaturnusznak sokkal, de sokkal nagyobb mágikus ereje van, mint a karma- növelési-, az élvezethez jutási törekvéseknek. Hogy előbb, vagy utóbb, de a Szaturnuszi erők hatásai megnyilvánulnak és a felszínre törnek, letörvén és elnyomván, illetve, hatástalanítván a karma-dagasztást és karma-verklizést szolgáló, öncélú élvezet-szerzési törekvések gyakorlati és mágikus erejét – hatásait is. A Szaturnusz tehát mindig győz a Lilith fölött. És főképpen azt tapasztalhattam meg a lányom drámai története által, hogy ez a szaturnuszi elsődlegességi és mindenek-fölöttiségi elv, érvényesülni képes még az auránk hatáskörében álló, tehát a spirituális értelemben még nem teljesen felnőtté vált gyermekeink életében és sorsában is. Tudni illik azt, hogy a gyermekeink a felelősség-teljes pozitív szaturnuszi törekvéseink pozitív következményeinek a mágikus védő hatása alatt állnak, tehát, hogy, az un. atyaságnak, a misztikus védő-burka alatt állnak, még akkor is, ha ez néha, sok ideig másként látszik, mert a gyermekeiket öncélúan szórakoztatni – boldogítani, és tehát kábítani – bódítani vágyó, kevésbé felelős, lunáris – érzelmi anyai vágyak és törekvések mágikus hatása a felszínen, tehát látszólag és rövid távon, erősebb.

Így váltam én is teljesen pozitívan gondolkozó személy tehát. Egy olyan művész, amely minden művészet felett álló élet-mester, aki alig várja, hogy csakis az Isteni alkotásnak megfelelő Képeket hozzon létre a gondolataiban. Ő csakis azokat a képi gondolatokat festi meg, amelyek jól meghatározott erőkisugárzást hoznak létre benne, azzal a tökéletes biztonságérzettel, ami szerint nem létezik semmiféle másodlagos isteni erő, amely az ő krisztusi kapcsolatát megzavarná és amely belső kapcsolat biztos és igaz következménye az élete minden percében megnyilvánul azért, hogy az ő tudatosan alkotott gondolatai, konkrét megvalósulássá váljanak. Az Isteni (kiegyenlített) gondolat-képeinek a mágikus erejének köszönhetően, az ember számára minden erő és hatalom megadatott, hogy az égi valóságot a földre lehozza (az isteni képzeteket, a tökéletes modelleket a természetben létrehozza) és tulajdonképpen ennek a képességnek a gyakorlása is az ember életének az egyik értelme és célja („Amiként a mennyben, azonképpen itt a földön is.”) Ennek a teremtő játszmának a szabályai: A kétség-mentes és félelemmentes HIT, A Bátran Felvállalt gyakorlati életfeladatok teljesítése, Az Ellenállások (elhárítási , kikerülési vágyak) nélküli személyi Alapállás, és a jó kedvben és a nyugalomban lakozó teljes SZERETET.
Legyen meg, hogy minden személy, akihez ez az információ eljut, határozottan és végleg szabaduljon fel („most és mindörökké”) azok a negatív gondolatképek és romboló ősképzetek alól, amelyek különböző életszakaszaiban mindmostanig fogva tartották, ott állván közötte és a Teremtő Énje között, bármilyen nehéz élethelyzetbe is hozná még esetleg a karmája. És legyen, hogy megismerje minél hamarabb azt a személyes igazságot, amely szabaddá teszi őt tökéletesen. Szabaddá, hogy beteljesíthesse a saját küldetését, hogy kinyilváníthassa az ő személye és élet-programja megváltódási sorsprogramját teljes egészében: Egészség, bőség, szeretet, és az isten személyi önkifejezés formájában. Vagyis hogy teljes(4) egészen (3) átalakuljon, hogy léte törvényessé (7) váljon, hogy KRISZTUSSÁ (10) legyen az ő SZEMÉLYI LÉTTUDATA Teljes Kiteljesedése által.

„Élek, de már nem én, hanem a bennem levő Krisztus.”

"A bennem és általam megnyilvánuló Világteremtő Őserő az én biztos vagyonom és ebből a forrásból rengeteg bőség és lehetőség áramlik hozzám az isteni szeretet és tőrvényesség útján, amit állandóan és előre megköszönök.”


"Ahogy egy vagyok az Istennel, ugyanúgy egy vagyok a teremtési - kibontakozási, a megismerési és a kiegyenlítődési lehetőségeimmel. Ezért ellenállhatatlanul magamhoz vonzóm azokat az anyagi javakat és eszközöket, amelyek e kiteljesedési lehetőségeknek a földi hordozói és feltételei.”


„Egész lényemben a teremtő isteni Ige megtestesülése vagyok. Ezért magamhoz vonzom mindazt a bőséget, harmóniát és egészséget adó anyagi eszközt és szellemi híradó lehetőséget, amely a bennem és általam Táguló Teremtés dicsőségét szolgálja."


„A Fény és a Szeretet kiegyenlítődésén munkálkodom minden tettemben, szavamban és gondolatomban. Ezért engem megillet mindaz a kiteljesedési lehetőséget jelentő anyagi eszköz és emberi kapcsolat(!), amely összhangban áll ezzel az isteni tervvel.”


„A bennem levő Isten az ajándékozó és Ő az ajándék is (Ő az Atya és a Fiú egyben).
Az ajándékozó nem különül el az ajándéktól és így én sem különülök el a teremtői képességemtől és sorsomtól."


„Egész lényemet, minden vágyamat, érzésemet, gondolatomat összehangolom a bennem levő teremtő isteni céllal és hivatásom e kapcsolat erősítése. Isteni jogom mindaz a bőség, harmónia és egészség, amely isteni önvalóm tökéletességét tükrözi


"Az Isteni Szeretet elönti a tudatomat fény-rezgésekkel, sejtjeimet egészség- erővel. Ez által a testem minden egyes sejtje és a környezetem minden atomja Krisztusi fénnyel és szeretettel telítődik."


"Az én szemeim és az én tudatom az Isten szemei, az én tudatom az Isten tudata és ezért én az Isteni szellem tudatával élek. Ezért tisztán látom a kinyí1t utat. Nem áll utamban egyetlen zavaró akadály sem. Tisztán látom a halhatatlanságba nyíló utamon az általam megnyilvánult Isteni Terv megvalósulását."


„Nem félek semmitől, mert tudom, hogy belőlem jön és én vagyok az amit képzelek. Ezért lehetőségeim mindig az éberségem függvénye és a szabadságom az önfegyelmem kifejeződése.”


„Nem félek a kényelmetlen és a tőlem különösebb erőfeszítést, fegyelmet és figyelmet igénylő helyzetektől, mert tudom, hogy ezek a Polaritás törvényének a megtestesülései és így az én sorsom jobbra fordításának a kiinduló pontjai, hogy ezek az egészségemet állandósító és a boldogságomat megalapozó helytetei.”


„Nem félek a kudarctól, mert minden tévedésem közelebb visz az isteni megismeréshez. Beismert és belátott vétkeim feltárják előttem isteni önvalóm megvalósulásának útját.”


"A szellem érzékenységét hordom magamban és éberen figyelek az isteni jelzésekre, a figyelmeztetésekre és mindig megértem és fegyelemmel el fogadom a szimbolikus útbaigazításokat."


"Az én füleim az Isten hallószervei. Én a szellem füleivel hallok. Nem fejtek ki szellemi ellenállást és azt akarom hogy vezetve lehessek az isteni törvények által. Örömmel hallgatom a és követem a határtalan és feltétel nélküli boldogságról szóló híreket."


"Szabadságot adó hivatással bírok, amelyet mindig az Isteni Igazság jelöl ki számomra. Tökéletes fizetségért teljesítem földi küldetésemet, a Fény és a Szeretet áramoltatást."


„A bennem élő isteni Szeretet a legerősebb alkímiai oldószer és felold minden olyan szubsztancia-képet ami nem az élettervemből való és ami nem az élettervemből ered. "


„Az Isteni Szeretet most örökre felmorzsol és az Isteni Világosság átvilágítva örökre kiéget minden hibás eszmét, minden hibás képzetet az én eszemből, az én lelkemből, a tudattalanomban létező képekből és ösztönökből, a testemből és az én életvitelemből.”


"Minden olyan terv, amit nem az én Atyám tervezett számomra, bomoljon fel és tűnjön el a sorsomból örökre, és csakis az Én Isteni küldetésem valósuljon meg az életemben.

„Számomra csak az valóságos, ami az Istennek reális, mert Én az Isteni céllal Egy vagyok.”


" Teljesen körülírva és jól meghatározva átadok minden nehézséget a bennem levő Krisztusnak és Én tovább haladok a megváltás útján, éberen és szabadon. Ámen"


Lásd a részletes kifejtéseket és a vitákat á értekezéseket az:

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/


Vissza a tetejére
  Megosztás a Szepon         
Profil  
 
Hozzászólások megjelenítése:  Rendezés  
Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 1 hozzászólás ] 

Időzóna: UTC + 2 óra [ nyi ]


Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 3 vendég


Nem nyithatsz témákat ebben a fórumban.
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Nem szerkesztheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem törölheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem küldhetsz csatolmányokat ebben a fórumban.

Keresés:
Ugrás:  
cron
Powered by phpBB® Forum Software © phpBB Group
Magyar fordítás © Magyar phpBB Közösség
phpBB SEO