ASZTROLOGOSZ, Kozma Szilárd - karma-asztrológus fóruma

Asztrológiai fórum: Kozma Szilárd és asztrológus-barátainak fóruma
Pontos idő: 2024.03.28. 11:17

Időzóna: UTC + 2 óra [ nyi ]


Fórum szabályok


"Széles az út amelyen el lehet indulni, de szűk az a kapu, amelyen be lehet jutni a Mennyek Országába."
"Sok a meghívott, kevés a kiválasztott." (Názáreti Jézus)



Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 24 hozzászólás ]  Oldal Előző  1, 2, 3
Szerző Üzenet
HozzászólásElküldve: 2022.12.24. 16:49 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.03.11. 22:01
Hozzászólások: 4221
Tartózkodási hely: Csíkszereda
Arra, hogy én mit értek az alatt, hogy a Valóság természete mágikus? - Ugyanazt, mint Jézus az alatt, hogy: "Aki meg akarja nyerni az életét elveszti azt...", és amit a János Széll István és Dénes Albert szerzőpáros által készített "A sors matematikája" című filmben is kifejtettem. Tehát, hogy hiába a nagyokos tudomány és a technikai - civilizációs társadalom (Tehát a minden anyagi és biológiai, sőt: állítólag a lelki bajokra is technikai megoldást találó technológiák), mert az élet úgy van felépítve, hogy a tudomány és a technika által elképzelt valóságon és megoldásokon túli, igen is: isteni gondolati és képzeleti erők és hatalmak irányítják a sorseseményeket, hozzák létre a sorshelyzeteket.

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/


Vissza a tetejére
  Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2022.12.24. 16:54 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.03.11. 22:01
Hozzászólások: 4221
Tartózkodási hely: Csíkszereda
Ez viszont nem jelenti azt, hogy ezeket az erőket és hatalmakat és teremtési - megváltási metafizikai ősmintákat nem lehet bizonyos mértékig megismerni és a személyes sorsunkon, illetve szellemi - lelki és ennek következtében: fizikai állapotainkon nem tudnánk javítani. De a racionális - pragmatikus észszerűség úgy sem, tehát ezek ismeretében sem, fogja tudni teljes mértékben irányítani (netalán előre látni) az életünk folyását. Harmonizálódni és =alázattal!!!) együtt működni ezekkel viszont bizonyos mértékben lehet tehát. És ez az együttműködés a mágia útján (tudományosan kifürkészhetetlenül) történik.

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/


Vissza a tetejére
  Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2022.12.26. 17:42 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.03.11. 22:01
Hozzászólások: 4221
Tartózkodási hely: Csíkszereda
A továbbiakhoz segítségül hívom Hamvas Bélát:

Hamvas Béla
KORSZENVEDÉLYEK UTÓLAGOS IGAZOLÁSA (részlet)

Európa gondolkozása csaknem teljes egészében a mindenkori korszellem és a korszenvedélyek utólagos igazolása. Az általánosan ismert filozófiák és természettudományi koncepciók, gazdaságtanok és társadalmi elméletek a történeti tévelygések forrpontjain kívül egyebet nem látnak, és ezektől elvakultan gondolkoznak. Descartes a vallás iránt táplált ellenszenvből indult ki, és elméletével egy megbonthatatlan rendszer alapját kívánta megvetni, holott tudjuk, hogy nem is vallásról volt szó, hanem a klérus hatalmi gyakorlatáról, és Descartes nem is gondolkozási rendszert akart teremteni, hanem fundamentumot egy másik, megbízhatóbb hatalmi gyakorlat részére. Marx egy képzelt tőkés osztály iránt való animozitásból (ressentiment a vagyon ellen, bosszú a gazdagokon) indult ki, és a tulajdon kérdését kívánta rendezni az osztályok megszüntetésével, holott tudjuk, hogy osztály nem is volt, a tulajdon pedig egyáltalán nem gazdasági kérdés. Spengler Nietzsche által feltárt, de egyre élesedő válságból indult ki, és azzal vigasztalja magát, hogy az egyik un. kultúra elpusztul, de nyomába majd új lép. Mindezek az ideológiák végül is pszeudológiák, a történeti pillanat forrpontjaival szemben felvett pszeudoegzisztens magatartás eredményei, válságoldó gondolatok leple alatt válságfokozó elméletek, oly tévtanok, amelyek a történet pillanatából nem is látnak ki.

A huszadik század második felében, ma, Guénon művein kívül a sok százezer között mindössze két mű van, Martín Buber khasszid könyve és D. T. Suzuki zen-sorozata, amely nem utólagos igazolás, és a történet tévedései számára nem keres mentségeket, hanem éppen a korszenvedély felszámolására és a végleges életrend realizálására vonatkozó indítvány. Úgy is megfogalmazható, hogy az összes többi csupán elmélet, egyedül ez a kettő teória. Úgy is, hogy az elméletek roppant tömege a történeti pillanatból kiindulva, a történet körében maradva és a történet hevében a politikai egzisztencia (ksátrija) merő experimentuma; csakis a khasszid és a zen-könyv brahmani (hitelesen szellemi) aktus, vagyis nem a szenvedélyektől kondicionált ember műve, hanem azé, aki tényleg tudja, mi az, ami történik és mit kell tenni.

A politikus (történeti) egzisztencia minden esetben valamely történeti szenvedély hatása alatt áll és mindig pragmatikus, vagyis a távolabbi összefüggések ismerete nélkül, többször azok szándékos elhallgatásával a legközelebbi gyakorlati megoldást nevezi igazságnak. Pedig tudjuk, hogy az emberi lét oly egész, amelyben rendet csak a fundamentális tények felismerése után lehet teremteni. Mindaz, ami történik, az ember alapállásának függvénye. Merő történeti időben megoldás nincs; az ilyen elmélet idővel és az időben fel is bomlik, többnyire már abban a percben, amikor elgondolták, érvénytelen. A brahmani egzisztencia azzal kezdi, hogy a történeti szenvedélyeket likvidálja, és azt a szenvedélyektől független bázist építi ki, amelyről tudjuk, hogy ilyen néptől és kortól és kaszttól és vallástól és civilizációtól függetlenül az egész emberiségben csak egy van (Szabó Lajos: f-system). Ez az, amit a humánum status absolutusának kell nevezni, vagyis ez az emberi alapállás.

Először:

a huszadik század közepén tökéletesen elrontott életrendben egyáltalában senki sincs, akinek a korrupt lét e fokán élete teljesülhetne, s ezért az egész földön nem él ember, akinek élettartalma ne a ma fennálló életrend ellen való tiltakozás lenne. Ez a megállapítás a látszólagos kivételekre is vonatkozik, akik úgy szemre elfogadják, többnyire azért, mert ez számukra bizonyos merőben momentán előnyt biztosít. Nincs nagyobb veszély, mint a romlással kiegyezni és korrupt körülmények között elégedettnek lenni, legfeljebb csak még egy, az elégedettséggel is megelégedni.

Másodszor:

az elrontott életrend korrupt voltának első okát az ember a történetben hiába keresi. Minden válság egy előbbire mutat vissza, végül elvész a kezdetek kezdete előtt, valamely sötét pontban. A korrupt életrend legelső oka ennek az eseménynek következménye, amelyet vallásos terminológiával eredendő bűnnek neveznek, de amely egyáltalán nem vallásos természetű, hanem ontológiai esemény, vagyis valami, ami a létezésben következett be: az ember által elkövetett rontás és romlás. A történeti ember létezésének tisztázása és megértése szempontjából semminek sincs döntőbb jelentősége, mint a belátásnak, hogy önmagában a bűnről való tudatot ébren tartsa. Ez az emberi egzisztencia valódiságának elemi feltétele. Gondolkozás csak akkor lehet hiteles, ha a bűntudatot számon tartja (Kierkegaard: szorongás).

Harmadszor:

a jelen történetre vonatkozólag kétségtelen, hogy a középkor óta a kereszténység ellen azért fejtettek ki olyan hallatlan ellenállást, mert a bűn tudata elől szökést kíséreltek meg. Az egész újkor a bűn tényének szándékos letagadására épült fel, ez nyilatkozik meg abban a mesterségesen táplált morális és egzisztenciális indifferenciában, amely megteremtette a tudományt, a személytelenség apoteózisát. A modern korban a bűn gondolatát sikerült annyira elkenni, hogy az vagy izgalom, vagy botrány lett, mialatt a biológia azt, mint organikus hibát igyekszik feltüntetni, s a szociológia azt a társadalmi szerkezetből vezeti le. Pascal mondja, hogy a bűnbeesés gondolatának mellőzésével még a fizika elemi jelenségeinek megértése is teljesen lehetetlen (újabban: Heisenberg fizikája, Gödel matematikája).

A lélektan minden erőfeszítése arra irányul, szól Buber, hogy az emberben a bűnről való tudatot (rossz lelkiismeret, szorongás, gond), likvidálja, és megállapítja, hogy a tudatot, ha e ténnyel szemben sikerült is elhomályosítani (kianalizálni), maga a bűn egyáltalán nem tűnt el.

A pszichológia csaknem százéves praxisa után kétségtelenül kiderült, hogy a pszichológia módszereinek alkalmazása következtében az ember nem válik harmonizáltabbá, hanem a rejtőzés technikája lett fejlettebb. A pszichológiai eljárások eredménye, hogy az ember nem ébred fel, hanem a felébredés elől még mélyebbre bújik. Ahelyett, hogy megnyílna és megoldódna, e módszerek segítségével megtanul még jobban elrejtőzni. Eddig az álomelemzéssel néhány gyanútlanabból valamit még a napfényre lehetett csalni; az analitikus és a tesztmódszerek nyomán ezek most már mélyen az álomtudat alá bújtak el, néha lényük már az álomban sem jelentkezik. Az ilyen emberek részére utolsó ítéletkor minden bizonnyal külön harsonát kell majd megfújni, hogy felébredjenek. Amit az ember a pszichológiában megtanult, hogy ne a komplexusba rejtőzzék el, hanem a nyíltságba. Ez az odú, ahonnan az ember kicsalhatatlan. Ez az analizáltság.

A pszichológia áldozatainak száma igen nagy. Aki a pszichológiai folyamaton átesett, nem látja világosabban létének lényegét, sőt, amit megtanult, hogy a lét valódiságának hátat fordítson, és azt elsüllyessze, és a lét nehézségeiről való tudatot elkenje. Így keletkezett a modern korra jellemző ontológiai idióta, aki a létezés minden nehézsége fölött való vigyorgással a helyzetet egyszer s mindenkorra elintézettnek véli, csak azért, mert a bűn-, és ezzel együtt természetesen az emberi jóvátételre való kötelezettség-tudatát önmagából eltüntette (kianalizáltatta). Ez a pszichológiailag kibelezett ember a közösségből is kiesik, és az emberi testvériségen is kívül áll.

Az egzisztencializmus a pszichológia módszereit tovább fejlesztette. Mialatt nyílt létet (az embertársi Te felé való fedetlenséget) hirdette, az embert megtanította arra, hogy a nyíltságba takarózzék, és a nyíltság ellen egy fensőbbségben védekezzék; egzisztencialitásba rejtse pszeudoegzisztenciáját. Egészen kevés olyan gondolkozó van (Gabriel Marcel, Bataille, Camus, Heidegger), aki ezt a veszélyt felismerte. A legtöbb szerző, mint Sartre, káprázatos technikával csinálja bukfenceit, mialatt minden lényeges létkérdése érintetlen marad.

A bűn tényét relativizálni, biologizálni, szociologizálni, pszichologizálni, moralizálni, egzisztencializálni. A bűnről való tudatot néha sikerül elhomályosítani, vagyis az embert a tényleges valóság felől félrevezetni. Eredmény: a kicsapongó vallás, a stupid tudomány és a gonosztevő politika. Helyzet: a megrontott létről való tudat nélkül, egy tompa és homályba rejtett nyugtalansággal és irritált lelkiismerettel nincs más út, mint az úgynevezett élet silány földisége, de az is értelmetlen, mert súlyát elvesztette.

Negyedszer:

újabban, körülbelül száz éve, különösen az intellektualitás magasabb vonalán egyre gyakoribb a keleti vallásokba és metafizikákba való menekülés, és az azokban való elrejtőzés, abban a hiszemben, hogy azokból az eredendő bűn gondolata hiányzik, és a bűn-problémát így a keletiességgel végérvényesen megoldották. Ez nemcsak a kereszténység elárulása, hanem a való helyzet felől való tökéletes tájékozatlanság. A keleti metafizikákban (India, Kína, Irán) az eredendő bűnről való tudat éppen úgy megvan, mint a hébereknél, a kereszténységben és a mohamedánoknál, csak azt nem morális, hanem értelmi korrupciónak, vagyis az értelem homályának, eltévelyedésnek, aluszékonyságnak, alvajárásnak fogják fel. Ugyanúgy, mint az archaikus görögségben vagy a kabbalában, és a bűn jóvátétele itt is, ott is, mindenütt kötelező.

Ugyanilyen menekülési kísérlet a legújabb primitívizmus, Rousseau óta, a természetbe, a négerekhez, az indiánokhoz való ún. visszatérés. Ez az experimentum nemcsak téves. Rousseau szentimentalizmusa következtében feltételezték, hogy a primitívek ősállapotban, kezdeti ártatlanságban élnek, és a múlt század érzelgése a civilizálatlanságból ideált csinált. A gondolat különösen a művészetben jelentékenyen káros volt. Tudjuk, hogy a primitívek nem ősi ártatlanságban, hanem igen régi civilizációk visszakorcsosult állapotában élnek, éppen ezért a létnek az európainál nem kevésbé korrupt, hanem még sokkal korruptabb fokán. Egyébként a primitívek, ha valamit, az eredendő bűnről való tudatukat a civilizációból, amelyről leszakadtak, magukkal hozták, és nincs olyan törpe törzs, amelynek arról tudomása ne lenne.

Ötödször:

minden emberi lét, akármilyen fokon, de okvetlenül civilizált. Minden civilizáció mesterséges, vagyis nem természetes. Ebben a mesterségesben a természet feltétlenül szenved. Fel kell tenni a kérdést, van-e olyan civilizáció, más szóval, van-e olyan mesterségesen teremtett rend, amely a természetet nem nyomja el, hanem minden a saját helyén marad és szabadon kibontakozhat? Végül is: van-e az embernek tudata az eredendő bűn elkövetése előtt fennállott eredeti életrendről? Tud-e az ember a hiteles létezésről?

Az ember az eredeti rendről tud. Ez a tudat nyilatkozik meg a kereszténységben, a Vedában, a Taoban, az orfikában, a kabbalában, de valamilyen alakban ezt őrzi minden őskori hagyomány. Ez a tudat a szentkönyvek tulajdonképpeni tartalma. A hagyomány nem mítosz és nem vallás. A hagyomány tudás az alapállásról, az idők elején elkövetett bűnről és az alapállás helyreállításáról, vagyis a bűn jóvátételéről.

Hatodszor:

az alapállás helyreállítása nem pszichológiai, nem társadalmi, nem biológiai, nem vallásos, nem filozófiai, hanem egyszerű és konkrét és közvetlen létfeladat.

1. A bűntudatot ébren tartani; a jóvátétel mindenkire kötelező. Mindenki dolgozzon le az emberiség eredendő közös bűnéből annyit, amennyit tud, éspedig, mint ahogy azt a hindu hagyomány mondja ihamutrarthaphalabhogaviragah—az itteni és a túlvilági életben a jutalomban való legkisebb reménykedés nélkül. Emberi szinten a bún alól feloldozás nincs; minden ember legyen minden ember megváltója; boddhiszattva, szufi, khasszid, evangélium.

2. Az alapállást minden részletében fel kell tárni, és megismerni, és a történeti lét fölött az eredetit, a normálisat tudatosítani; teoretikus munka.

3. A történetből kilépni, az idők bőszültségtől mentes szenvedélytelenségében a status absolutus-t megvalósítani (hitelesen szellemi, brahmani feladat).

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/


Vissza a tetejére
  Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2023.01.20. 16:34 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.03.11. 22:01
Hozzászólások: 4221
Tartózkodási hely: Csíkszereda
Igen is, a lelkiismeret kérdése az őszinte bűn- és vétek vállalást követő bűnbánat is. Annak a bizonyos lelkiismeret-furdalásnak, tehát az igazi igazság-sugallatoknak a szabadon hagyása. És ez által a hitelesség megszerzése, a hiteles megszólalás is.
Ezért, a szellemi – spirituális jellegű információk terjesztőinek, és minden, ilyen jellegű törekvés művelőjének, nem a "magas rendű” tudományos, vallásos és misztikus elméletek és steril filozófiák létrehozása kell(ene), hogy legyen. Hanem a karma-oldásnak az ontológiai és antropológiai szükség felől való felvilágosítása, az elmagyarázása! Ne adj Isten: tanítása. Aminek az ideje egyébként is, el fog érkezni egy évszázad múlva. Ti., hogy az iskolákban ezt fogják tanítani nyelvek, irodalom és pszichológia, meg filozófia helyett.
A lelkiismeretnek ez az szűk ismertetése viszont, nem történhet meg az emberi élet rendeltetés-beteljesítése szempontjából, „itt és most” a legfontosabbnak is nevezhető, isteni őserőt megtestesítő, bolygónak, a Szaturnusz "természetére" való újabb utalás nélkül. Vagyis, a spirituális – öntudati felelősségnek az elképesztően fontos mivolta felemlítése nélkül. Vagyis anélkül, amit mostanában mindenki a leginkább hárít, de amit a leginkább a teljes körű sértettségi karma képviselői hárítanak És ami alól folytonosan (és vétkesen!) felmentik magukat. "Hiszen ők nem hibásak és felelősek semmiért, ők áldozatai a világnak, a mostoha körülményeknek és főként a többi embernek". Vagyis, ártatlan áldozatai nem csak a gyermekek a szülőknek, de az idős szülők a felnőtt és velük szemben érzéketlenné és kegyetlenné és közömbössé vált, felnőtt gyermekeiknek is. Továbbá: feleségek a férjeiknek, és férjek az amazon feleségeiknek, illetve, a feleségük ravasz ügyvédjének, és a gyenge nők az aljas férfiaknak és… és a magukat szelídnek és toleránsnak képzelő (de valójában gyáva, tehát mentálisan és képzeletben ugyancsak agresszív) férfiak a hipokrita - törtető, kegyetlen és közömbös férfiaknak… Az Ukrajnába csatolt oroszok, az őket 30 éven át kínzó és halálba is kergető, vagy nyíltan meggyilkoló liberális - fasiszta ukrán félkatonai alakulatoknak, majd a mindezt a múltban eltűrő és ezen titokban mosolygó ukránok, az őket most szét bombázó oroszoknak. És nem utolsó sorban a székelyek a velük, egy évszázadon át - és néha most is - fasiszta ukránokként viselkedő és velük elbánó románoknak… És az arabok a zsidóknak és a zsidók az araboknak, és, a szumita arabok a siita araboknak és a siita..., hadd ne soroljam tovább.

Ebben a „mindenki – mindenki ellen”, titokban mert csak fejben és szívben (és az aurákban...) egymással harcoló – vitatkozó, veszekedő harmadik világháborúban mindenki valaki, vagy valami mást, másikat – másokat okol a sérelméért. Azért mert ő gyermekkorától fél és szorong. Vagy azért, mert valamit el akar érni, amiről azt képzeli, hogy valaki más a hibás, valakik mások a hibásak, amiért nem tudja elérni. De felelősséget magára vállaló, az nincs egy sem. Ahogy egy régi székely mondás emlékeztet erre az örök-zöld - mivel, hogy a Bolondokon kívül, soha senki által feloldani nem képes jellegzetesen emberi, tehát „humánus” - mentalitásra: "A szarnak és a bajnak nincs gazdája."
Legalább is, a képzeleti és a gondolati bajnak nincs. Mert lassan bekamerázzuk az egész bolygót a bajkeresés céljából, sőt, még műholdakkal is tele aggattuk az égboltot a tárgyi bakok szerzőnek a megkeresése érdekében. De a lelki - szellemi bajok okozóit már nem lehet web-kamerákkal megtalálni. És pszichológiával sem. És reinkarnációval sem. Mivel hogy ezek az okok nem lakoznak rajtunk kívül, hanem csakis rajtunk belül. És nem a múltunkban, hanem a jelen - öröklétünkben. Mindig a jelenben és bennünk kell tehát karmát.oldani.
Eszébe nem jutna tehát, a lelkiismerettel nem rendelkező személyeknek, hogy a „rémes” világ-romlási, vagy az egyéni sors-romlási folyamatnak a megállítását bűnbánattal kell kezdeni, és, még ha tíz, ha húsz, vagy ha harminc éve is menne rá erre (Nekem is majdnem ennyi kellett!), a képzeletvilágát rá szoktatni arra, az önkéntelen negatív forgatókönyvek gyártása helyett, váljék képessé a mindig az azonnali hibabelátásra és az azt követő, csak és csakis pozitív képzetek alkotására. Kik – ki az szerint, hogy milyen konstellációkban állnak a karma-pontjai, illetve, hogy még milyen jellegű karma oldásra van szüksége a kínai asztrológia szerinti születettsége alapján?

De hát éppen az, a tűz- és levegő-karmáknak az elképesztő nehézsége, hogy a hordozó - gazdájuk, éppen az erős negatív önérzetük miatt, vagyis éppen, hogy a büszkeségük miatt, képtelenek elhinni azt, hogy ők azok akik hibásan és e legtöbb esetben teljesen fordítva látják a valóságot, Vagyis, hogy éppen az a bajuk és azért nyomorítja őket a sorsuk, mert a büszkeségük és a kevélységük és a hamis önérzetük, vagyis: az ontológiai sértettségük, elveszi a megfontolt, józan gondolkozásukat, illetve a hibabelátási képességüket! És éppen, hogy ez miatt mentik fel mindig magukat folyamatosan és nagylelkűen a bűn- és vétektudatuk alól, és nem engedik meg maguknak az egyedüli oldást és az oldódást és a vétek- terhektől való szabadulást hozni képes bűn-bánatot! Mivel a tudattalan értelmük és a saját nappali éber nappali tudatuk elől is jól elrejtett lelkiismeretük tudja, hogy bizony ők is vétkesek, ha máshol nem is esetleg, de képzeleti és gondolati szinteken, ahol az ellenség-képzeteik lakoznak születésüktől fogva, egészen biztos, hogy igen. Hát rettegnek attól, hogy bevádolják őket mások, vagy, attól, ami a legjobb lenne az ők számára: bevádolni saját magukat és átélni végre a bűnbánatnak a lélek-tisztító hatását. Nem tudják még csak elképzelni sem azt, hogy a lelki-ismeret a legjobb eszköz a karmától való megszabaduláshoz, és, hogy annak a legjobb tisztító-szere a bűnbánat!
Hát honnan tudhatnák akkor – és ha tudnak is róla ( mert azért ez elhangzik, az interneten található, és nem vallásos, vagy a nem misztikus jellegű pszichológiai, vagy pszichiátriai előadásokon is) hogyan tudnák magukra alkalmazni azt-, hogy a másoknak való, tényleges, és szívből jövő megbocsátás-, és ugyanúgy: az ugyancsak szívből jövő, és lehetőleg alázatos bocsánatkérés is karma-oldást okoz, és ez által az „irracionálisnak” gondolt szorongástól és félelmektől is meg tud szabadítani? Sőt, hogy azokat a bizonyos misztikus és mágikus kreatív energiákat is, amelyekről szóltak a gyermek-korukban és a kamasz korukban az interneten halomra nézett filmek és animációs filmek, csakis a bocsánat-kérés és a bocsánat-adás, illetve a bűnbánat-tartás (a vezeklés) útján, vagyis, a karma-oldás útján tud felszabadulni és szabadon áramolni?

Bárki hozza szólhat még, ha akar, de a részemről én ezt a témát egyelőre befejezettnek tekintem.

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/


Vissza a tetejére
  Profil  
 
Hozzászólások megjelenítése:  Rendezés  
Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 24 hozzászólás ]  Oldal Előző  1, 2, 3

Időzóna: UTC + 2 óra [ nyi ]


Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 3 vendég


Nem nyithatsz témákat ebben a fórumban.
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Nem szerkesztheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem törölheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem küldhetsz csatolmányokat ebben a fórumban.

Keresés:
Ugrás:  
Powered by phpBB® Forum Software © phpBB Group
Magyar fordítás © Magyar phpBB Közösség
phpBB SEO