ASZTROLOGOSZ, Kozma Szilárd - karma-asztrológus fóruma

Asztrológiai fórum: Kozma Szilárd és asztrológus-barátainak fóruma
Pontos idő: 2024.03.29. 09:03

Időzóna: UTC + 2 óra [ nyi ]




Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 3 hozzászólás ] 
Szerző Üzenet
HozzászólásElküldve: 2014.02.20. 18:40 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.03.11. 22:01
Hozzászólások: 4221
Tartózkodási hely: Csíkszereda
Kozma Szilárd asztrológus:

Az egészség elérése a betegségek valós okának az asztrológiai felfödésével.

Az egyik horoszkóprendelőm, aki mostanig egy jósolgató asztrológustól tanult és ezért alig meghaladható, nagy nehézségekbe ütközött a karmája megértésében, illetve a karma működése és feloldási lehetősége logikájának a megértésében, amikor megértette a karmája és az általa korábban – minden ide vonatkozó optimista jóslás ellenére! - elszenvedett rengeteg betegsége közötti összefüggéseket, áthidaló megoldásként arra kért, hogy amennyiben létezik egy a konstellációkkal és a bolygókkal analogikus kapcsolatban álló betegségekről szóló, részletesebb tanulmányom, vagyis egy olyan, amely a bolygók által megtestesített spirituális őserőkre és a konstellációk által megtestesített spirituális erőterekre jellemző mentalitások és személyi tulajdonságok szerint értelmezi a különböző betegségi okokat, azt küldjem el. Nos, részben ilyen féle tanulmány volt a jelenleginek a régi változata is, de az nem adott kellő magyarázatot és nem tért ki részletesen minden konstellációnak a szüllötteire jellemző betegséghajlamokról.
Sajnálatos, hogy a kvantumfizika immár „klasszikusnak” számító eredményeit nem képes tovább gondolni sem a pszichológia, sem a biológia. Ezért, az anyagi világ korlátain túl látni képes biológiai öröklődéstan például teljes tévedésben van a betegségek és a testi elváltozások öröklődésének a magyarázatát illetően! Még az úgynevezett veleszületett betegségek és testi elváltozások (málformációk) sem a természeti öröklődés alapkódjainak (a géneknek, DNS-kódoknak) a véletlenül (Tehát úgymond vak-szeszélyesen) meghibásodó és ezért téves és hibás rendszer-szerveződésének a következtében jönnek létre! Az igazi okot sokkal mélyebb és személyesebb helyeken kell keresni, mint a gén-kódok és a DNS-minták szeszélyes dominó-játékában! Éspedig azon a helyen, amit a vallás ősbűnnek nevez: az ember és az emberiség ős-karmájában, egészen pontosan: az abszolút létben történő, primordiális (ontológiai - kauzális) zavarodottság következtében jönnek létre azok a hibás spirituális struktúrák, amelyek analogikus (nem közvetlen, nem lineáris) kapcsolatban állnak az anyai ági női ősöknek a fizikailag és pszichikailag ugyan nem észlelhető, de igen is rögeszmék formájában létező, szellemi zavarával, tévképzeteivel.
Konkrétan: Az anyai ági női őseinknek a szélsőséges törekvései és ambíciói, a jogosnak képzelt személyi sértettsége, a nyílt, vagy titkolt félelme, vagy a haragos, gyűlölködő és hosszan neheztelő negatív lelki és szellemi állapotainak a következményeként „hibásodnak meg” az utódoknak átadott biológiai kódok is. Az élet és a sors változási törvényeivel harmóniában élő, azokkal nem szembeszegülő embernek és annak az utódainak tehát, nem lehet „természetes” állapota az állandósuló, a krónikussá váló betegség, vagyis a betegeskedés és az így élő és az élet fejlődési törvényeivel összhangban gondolkozó és képelődő édesanyák nem hoznak a világra sem elváltozott (hibás), vagy hiányzó testrészes vagy hibás-szerves, vagy veleszületetten beteg gyermekeket! A betegség, nem a nyílt, vagy rejtett, szélsőséges ambíciók nélkül, huzamos szorongások és mély önámítások nélkül élő, és a személyi és az általános emberi életfeladatait is beteljesítő embernek a „természetes sajátossága”, hanem a sors törvényeivel titokban, vagy nyíltan szembeszegülő, azokkal szemben öncélúan, rejtetten és együgyűen lázadozó édesanyáknak az utódaié. Tudom, és tisztában vagyok azzal, hogy ezt vallásos, vagy más-idealista (Pl. szentimentális-misztikus, ezoterikus, stb.) tudattal mennyire nehéz elfogadni! Ti., azt, hogy az, hogy a tudatlan és emiatt úgymond ártatlan, de a képzeletükben és a gondolataikban önkéntelenül háborúzó anyai ági női ősök negatív belső átélései miatt az utódok nyomorékon, vagy betegesen születnek, az, az egyén szempontjából, felháborító sors igazságtalanság! Hiszen ez, amennyiben csak a részemről jövő, felelőtlen és ellenőrizetlen (tegyük fel: hatásvadászó) állítás lenne, akkor méltán érdemelné ki az „istenkáromlás” vádját. És ez lenne a könnyebb helyzet. Amennyiben viszont kiderül hogy igazam van – márpedig az alábbi okfejtések során, bárki, racionálisan és logikusan gondolkozni szerető és valóságot tisztán látni szerető személy meggyőződhet arról, hogy igazam van! – akkor azt, vallásos és érzelgős – idealista, és misztikus gondolkozással csakis úgy lehet értelmezni, hogy a teremtésben valamiféle gonoszság van, vagyis az Úristen maga gonosz. Mivel viszont én nem vagyok sem istenkáromlásban gyönyörködő, hatásvadászó misztikus zseni, sem vallásosan óvatoskodó, gyáva gondolkozó, folytatom az asztrológusi okfejtéseimet, jól megértvén azt, hogy miért mondja Hamvas Béla, hogy minden vallás, egy - egy másfajta asztrológia misztikusan elrontott változata. Ráadásul még a Bibliában is, amire a magukat hívőknek nevező naiv gondolkozók annyit hivatkoznak, megtalálható az a figyelmeztetés, hogy „bűneinkért az utódok felelnek meg harmad és negyed íziglen.
A betegség tehát, és a huzamos szenvedés, nem a világegyetemmel harmóniában élni képes embernek az Istennel való hasonlósági állapota, amelyre a Bibliának azon mondata utal, hogy "Az Isten megteremtette az Embert az ő képére és hasonlatosságára." Ennek a bibliai metaforának, minden belemagyarázás nélkül, csak és csakis úgy kaphatjuk meg a racionális magyarázatát, ha elfogadjuk az asztrológiának azon axiómáit, miszerint az ember különböző testrészei (Fej, nyak, vállak, mellkas, stb.) az egyetemes létezésnek - egészen pontosan: a teremtésnek és a megváltásnak - a 12 asztrológiai konstelláció által jelképezett különböző erőtereivel és lételveivel (ősprincípiumaival) állnak analogikus összefüggésben. Például: a Kos által jelképezett őselv, mint az egyetemes Teremtés elsődleges szükségének (Robbanás szerűen megvilágosult szellemiségét követő, azonnali cselekvésének) a közvetlen berobbanása és a spontán, feltételek nélküli megjelenése a létben! Természetes, hogy ez az ősi kauzális létmozzanat, az ember fejéhez kapcsolódik egyértelműen! Egészen pontosan: az ember feje kapcsolódik az Kos által megtestesített őskezdeti őselvhez! A Bika által megtestesített őselv viszont, az abszolút létnek, egészen pontosan: az abszolút (Isteni) intelligenciának, az anyagi világ megszállásának és birtokba vételének a mozzanatát, aktusát, lét-helyzetét, szellemi állapotát, testesíti meg! Vajon meg kell-e még ezután kérdezni azt, hogy helytelen-e az asztrológiának az a megfigyelése és e sok ezer éves empírián alapuló axiómája, ami szerint, a szélsőségesen röghöz kötötten gondolkozó – tehát az un. hajlíthatatlan, a nyakas - embernek, az új és új (esetleg anyagi, vagy más birtoki vesztéssel is járó) sorshelyzeteket elfogadni: lenyelni képtelen személyeknek, mindig a nyaktájék valamely része, illetve a nyakban található szervek valamelyike sérül, vagy betegedik meg? Nem az asztrológia erőltette tehát ezt az esetleg önkényes elméletét az általános ember természetrajzára, mentalitására, hanem a sok ezer éves megfigyelései alapján jutott ezekre a – materialista tudomány szemszögéből nézve „hajmeresztően” irracionális – következtetésekre! Amint ahogy szintén, sok ezer éves megfigyelések alapján, figyelték meg az asztrológusok azt is, hogy a játékos Ikrek jellegű karmával született személyek a természetüktől fogva és általános viselkedésük szerint, kapkodó – pörgősek, vagyis: „szelesek” és általában a tüdejük (a légzőszervük) gyenge. Meg azt, hogy a karjaikat csép-hadaróan lengetik minden irányban, meg a vállaikat húzzák enyhén fel és előre, amikor széles mosollyal az arcukon azt akarják a mások tudomására hozni, hogy ők aztán nem tehetnek az égvilágon semmiről. És azt is, hogy a Rákoknak a leginkább és a legtöbbet a hasa, illetve a gyomra fáj, és mindig a has-tájéka a legérzékenyebb. Azt, hogy az oroszlánnak a mellkasa és főként az abban rejlő szívük az, ami a leghamarabb legyengül, vagy elromlik teljesen, és így tovább a Szűzzel és a szaporodási és az ürítési szerveket tartalmazó Skorpiói alsó, vagy fenéki résszel... – tovább lehet gondolni a Halakig, vagyis a lábfejekig és a talpakig, amelyek a halaknak úgy-e, mindig erősen izzadnak, és könnyen fázósak – hidegek!
És ugyanezt az analogikus kapcsolati lételvet magyarázza az asztrológiának az, az axiómája is, amely szerint az ember a biológiai szervezetének különböző szervei szítén egy-egy (az asztrológiában a bolygók által megtestesített) teremtői - teremtési őserővel állnak analogikus kapcsolatban. (Például a máj a Jupiterrel, vagyis az értéktudat, a spirituális ítélőképesség, a tudatos különválasztási képesség és a kritika, vagyis a hierarchikus megkülönböztetési képesség őselvével áll analogikus kapcsolatban.) A húgyhólyag, a húgyvezetékek, és főként a vesék meg a Vénusszal állnak analogikus kapcsolatban, vagyis azzal hogy miként éljük meg a szerelmi – szexuális kapcsolatainkat, hogyan oldjuk meg és fel lelkileg az azokkal járó problémákat. A szív, viszont egyenesen a Nappal, vagyis azzal, hogy milyen féle személyi tudattal, miféle öntudattal – például: túlzó önérzettel éljük-e meg a sorsproblémáinkat? Látjuk tehát, mivel azt már az újságok által propagált útszéli horoszkópozásból is tudjuk, hogy bizonyos konstellációkkal, bizonyos, egymástól eléggé jól megkülönböztethető magatartási formák járnak, vagyis az, hogy bizonyos Konstellációban született személyekre, ha nem is teljes mértékben és nem is általában mindenkire sablon-szerűen, de bizonyos, határozott – pozitív, vagy negatív - magatartási formák jellemzőek. Azt, hogy egyes konstelláció szülöttei, teljesen más dolgokat tartanak fontosnak, lényegesnek és számukra nézve találnak boldogítónak, mint más konstelláció szülöttei. Ahogy igaz, hogy nem minden esetben ismerhetők fel minden egyes ember esetében ezek a kimondottan csak és csakis a születési napjegyre vonatkozó „általános” jellemzők (És arra is mindjárt abszolút logikus és racionális és ráadásul: asztrológiai magyarázatot fogok adni, hogy miért!), ugyanúgy igaz és tagadhatatlan az, hogy az esetek több mint hatvanöt, sőt: hetven százalékában ezek a születési napjegy (konstelláció) szerinti általános pszichológiai és karakterbeli jellemzők határozottan meg találhatók egyéni szinten is.
És akkor lássuk a zárójelben tett ígéretem szerinti magyarázatot.
Nos, ez a magyarázat egyben azt a határt is jelenti, amelytől tovább lépve, menthetetlenül ki derül, hogy a napi és heti, vagy akár havi horoszkópozások, vagyis az ostoba két vagy három pici mondatos napjegy szerinti jóslások nem, hogy nevetségesek, de aljas átverések és maximálisan szélhámos tettek, sőt: egyenesen gazemberi merényletek az újság- és lapolvasókkal, valamint a rádió- és tévéhallgatókkal szemben! Természetes tehát, hogy az átlagnál kicsit is józanabb személyek, az un. szkeptikusok, csak és csakis fölényesen gúnyolódni képesek az asztrológián, amiért annak állítólag ilyen, merényletszerűen szemtelen állításai vannak, holott, ezeket az médiában leírt és felolvasott primitíven kretén szövegeket, nem asztrológusok írják, hanem maguk az újságírók, vagy az illető média-állomás szerkesztői. Igaz, akad még ma is, egy két olyan szégyentelenül felelőtlen és gátlástalanul alattomos személy is, aki asztrológusnak mondja magát, lebegtetve egy magához hasonló kóklertől szerzett asztrológusi diplomáját, és ennek árnyékában ilyen lapos csalásokhoz folyamodik, hogy jósolgasson, mint a saját olvasóinak az értelmi színvonalát le se hányó, cinikus újságírók. Tehát miről van szó? A napjegyünk (Az újságolvasók „horoszkóp”- csillagzata  ), még csak felszínen is, a felszíni tulajdonságaink szintjén is, mindössze csak egy harmadát képezheti az általános jellemzőit a személyünknek, hiszen a napjegy mellett még ott van két nagyon erősen jellemző, más és más konstelláció szerinti karmikus is a személyünkben! Az un. karmikus meghatározódásaink tehát (A Lilithnek és a Sárkányfaroknak a konstellációira jellemző karakter-vonások és személyi tulajdonságok!), ugyanakkora súllyal és jelentőséggel bírnak a személyiségünk nagyvonalú és általános meghatározásában: materializálódásában, mint a napjegy által jelzett nyers természetünknek szintén csak a felszínen érzékelhető része!
Nem csak az a baj tehát a napi horoszkópokkal, hogy a jóslásoknak – az asztrológiai jóslási technikáknak és módszereknek tehát -, semmiféle tudományos, vagy metafizikai alapja nincs, hanem első sorban az, hogy amire jósolnak, az egyáltalán nem felel meg az illető személyek spirituális struktúrájának, még csak nagyvonalakban sem! Hiszen egy komoly asztrológiai vizsgálatnál használt, személyi sorsképletben, nem csak a napot és a fent említett két karma-pontot tartalmazza, hanem első sorban úgy-e, még az Ascendenset is, ami a spirituális öntudat-fejlesztési törekvések során kicsírázó, szárba szökkenő és kiteljesedő, felnőtti spirituális öntudatunk jellemzőit (színezetét) jelzi. Mivel a jós-asztrológusok észre vették magukat és belátták, hogy mekkora ostobaság a napjegyre jósolni, fogták magukat és ezt a szamárságot megtetézték még azzal, hogy az Ascendens- konstellációjára is kezdtek jóslatokat irkálni. Vagyis olyan mag állapotban levő, potenciális spirituális struktúrákra, amelyek az átlag embereknél még messze nincs kifejlődve. (Nekem kb. csak hét évre rá, hogy tudatos munkával kezdtem fejleszteni, jelentek meg határozottabban és stabilizálódtak valamelyest a jellememben az Oroszlán Ascendensnek megfelelő pozitív tulajdonságok. Az és az elején viszont nagyon gyengén, tehát a kezdetben még nagyon ellentmondásosan „viselkedtek” bennem az Aszcendensemre jellemző, pozitív Oroszláni jellemnek megfelelő mentalitás-formák!)
Miután megismerkedtünk az asztrológia hitelességének a problémáin keresztül azzal a ténnyel, hogy egy ember minimum négy különálló konstellációnak az általános és többnyire negatív alapjellemzőit hordja magában, nem beszélve a sorsképletben még ezen kívül található minimum kilenc kombinációs lehetőségek által jelzett személyi jellemzőiről, vizsgáljuk meg, néha konstellációk, néha a bolygók által jelzett, kauzális, spirituális, mentális és pszichológiai jellemzőink szerint, hogy miért merészeltem azt állítani, hogy a betegségek és a balesetek, nem csak véletlenül a semmiből, de nem is kimondottan csak külső – természeti tényezőknek a testünkre gyakorolt hatásaként jelennek meg a szervezetünkben, és az életünkben, hanem azoknak elsősorban belülről jövő, képzeleti, és abból következő mentalitásbeli, és végső soron intenzíven és huzamosan átélt negatív érzelmi okai vannak!
Az ember betegségeit nem szabad egy, a személyes öntudattól idegen - gyermekek esetében viszont az anyai tudattalan lelki folyamatoktól, tehát annak és azoknak a szellemi-lelki tevékenységétől függetlenül létező -, csupán a külső környezeti hatások következtében, véletlenszerűen beálló, külső okok és kívülről jövő ráhatások következményének tekinteni. Olyan következménynek tehát, amiről nem tehet az illető személy, amennyiben felnőtt, és amelyről gyermek esetében nem tehet az anya (Illetve annak a női ágon felmenő női ősei nem tehetnek), és amely zavaros és feszült lelki és szellemi állapot következtében létrejövő betegség kialakulásában, a felnőtt személy teljesen ártatlan lenne. Mintha a betegséget kimondottan és kizárólag csak a külső környezet, hirtelen történő hőcsökkenésének, vagy hőemelkedésének, vagy más szélsőséges megnyilvánulásának köszönhetnénk! Vagy mintha ugyanezt, kizárólag a minket ártatlanul lerohanó vírusok, vagy baktériumok áldatlan hatásának köszönhetnénk! Mintha a betegség egy, a természeti életünkkel járó, úgymond természetesen objektív és ezért, szeszélyesen véletlenszerű, külső körülmények között beálló, „normális” létezési állapot lenne! Vagy, mintha olyan járuléka lenne a betegségi állapot az emberi – természeti életnek mint például a szexuális ösztönök létezése.
Ki kell jelentenünk, teljes felelősségtudatunkkal, hogy ez a fajta, látszólag nagyon is tudományos alapállás, a gyakorlati valóság tükrében megvizsgálva, kétségbeejtően és vészes következményekkel járóan helytelen!
A valóságos helyzetnek a tükrében, meddő szélmalom harc a betegséghez ellenségesen viszonyulni, tehát kizárólag csak külső, fizikai védekezési eszközök bevetésével ellene harcolni, és megelégedni a baktérium, vagy vírus-irtó „tudományos” eljárásokkal, vagy a károsult szerveknek, vagy a végtagoknak a kioperálásával – újabban kicserélésével – a genetikai kódok módosításával (lásd a génsebészetet). Hibás és téves tehát úgy gyógyítani tehát, ahogyan ma még a szemellenzős és az anyagon túl a szellemi világba átlátni képtelen akadémista orvostudomány végzi a gyógyítást. Persze, majdhogynem fölöslegesen teszi ezt, mivel a felszíni látszatok ellenére, a betegségek szellemi okait, az un. hajszálgyökereket meg sem érinti, és ezért, a betegséget, mint a spirituális zavarnak a megnyilvánulását, mindössze átutalja (átköltőzteti) egyik szervből a másikba, illetve átörökíti az anyákból azok gyermekeibe.
Hiszen, ha az a hibás lelki, vagy szellemi viszonyulás marad, ami a betegséget okozta, ha a leg finomabb szellemi struktúrákban elrejtve is, de a betegségnek is kell maradnia. Ugyanis, hiába gyógyítja meg az orvos ember fizikai szervezetének egy részét (szervét), hogyha a betegségnek az igazi, szellemi - spirituális oka, vagyis az illető személy hibás mentalitása, és téves valóság-látása (ferde sors-víziója), végső soron: szellemi önámítása, érintetlen és módosítatlan, vagyis „javítatlan” marad. Az okos orvostudomány és a gyógyszerészet mindössze a korokozók teljes kiirtására majd a fájdalom, vagyis a szenvedés mihamarabbi megszűntetésére koncentrál, és ennek következtében a betegségtünetek mihamarabbi eltüntetésére helyezi a hangsúlyt. –
Nagyon furcsa, hogy azok a nagyokos orvos- és biológus tudósok, csak konstatálni képesek azt, hogy a baktériumok az embernél sokkal gyorsabban megtanulják semlegesíteni az ember által, az ő kiirtásukra kitalált és készített „orvosságokat”, de elgondolkozni azon, hogy ez vajon miért van így, már nem! Furcsa tehát, hogy nem jut eszükbe, az a pofonegyszerű tény, hogy ez a káros baktériumok esetében azért van ez az erős adaptációs jelenség, mert ennek valamilyen okból így kell lennie. Illetve, az, hogy a baktériumokat egyenesen az Úristen gyártja és erősíti azok immunrendszerét a miénkkel szemben, abból a célból, hogy minket a betegségek fennmaradásával rá vegyen annak a mentalitásunknak a megváltoztatására, amely mentalitásunk következtében legyengült az a szervünk, amelyet aztán megtámadnak és „fogyasztani” kezdenek a megfelelő szervekre specializálódott baktériumok. Sőt: a vírusok, már nem is a beléjük kódolt emberi sejtfogyasztását célzó éhségük csillapításaként „támadják” meg az illető szerveket, mint a baktériumok, hanem azoknak – és első sorban a vérnek - a genetikai kódját próbálják megváltoztatni. Úgy-e, hogy mennyire furcsa az, hogy az a sok nagyokos Nobel díjas tudós nem teszi fel magának a kérdést, hogy ez miért van így?
Az orvostudomány, teljesen ignorálja azt az egyszerű gyakorlati tényt, hogy a fájdalom tulajdonképpen az ember legértékesebb információrendszeréhez tartozó közvetlen és figyelmen kívül nem hagyható primordiális jelzés-rendszer, ami arra szolgál, hogy a kényszerítő erejével, korlátozza, de egyben figyelmeztesse is az embert arra, hogy az valamit kitartóan rosszul csinál (valamit erőltet, valamivel, vagy valakivel erőszakoskodik szellemi, lelki, vagy fizikai szinten), valamit erősen hibásan értelmez és hibásan él meg, tudatilag és értelmileg, huzamosan és intenzíven, mind fizikailag, mind lelkileg. És arra figyelmezteti a fájdalom az embert, hogy e negatív szellemi – lelki mentalitása és érzelmileg huzamosan ellenszegülő –ellenségeskedő érzelmi átélései következtében, diszharmonikus, romboló hatású, ellentmondó erőkkel és feszültségekkel telített spirituális erőteret hozott létre önmagában és önmaga körül. És hogy ezáltal, ezen a romboló mentalitásán keresztül, romboló hatású lelki-tudati állapotba és végső soron (ön)romboló lelki, majd fizikai állapotba került.
Annak a bizonyítására, hogy ez tényleg így van, ti., hogy tényleg értelmesen jelez a fájdalom, ha meg kérdezzük magunktól, hogy mit jelez, nem szükséges semmiféle indoklás, tudományos bizonyítás, tudományos magyarázat. Próbáljunk csak meg a hozzánk legközelebb álló falon áthatolni egy heves és határozott kézmozdulattal, vagy lábmozdulattal, vágjunk bele teljes ököllel a szemközti falba és mindjárt érzékelni fogjuk, hogy miképpen működik a fájdalom tökéletes jelzőrendszere, mutatván, hogy nem egészséges a falon való „minden áron” való keresztül hatolási ambíciónkba intenzíven bele élni magunkat. És hiába legyintene erre valaki azzal, hogy ez egy gyermekes példa. Mert a lelki fájdalomról is hallottak már nagyon sokan közülünk, még ha esetleg nem is volt alkalma egy ilyen trauma szerű lelki fájdalmat (Pl. gyermekkorban, vagy kamaszkorban egy játéktól, az anyától, az apától, nagyszülőtől, majd a minket megcsaló - elhagyó szerelemtől való elválás lelki fájdalmát.) intenzíven átélni mindenkinek. Az anyával való testi együttléthez való feltétlen és elsődleges ragaszkodási ösztön egy olyan reflex, amely az állatvilágban az apró utódoknak egyenesen a túlélését biztosítja, és a primitív, folyamatosan vándorló emberi létformák sok ezer történelme során szintén ez az anya, majd az apa test közelségéhez való ragaszkodás (is) biztosította az emberi faj fennmaradását és túlélését.
Ma viszont, a bonyolult közlekedési rendszerű civilizációban ez a funkció kezd oka fogyottá válni, hiszen nem a gyermek ragaszkodásán műlik már az, hogy az anya mellett tud-e maradni annak minden mozgásformáját követve, hanem az anya és az apa szeretetén, felelősségtudatán, figyelő-képességén, sok esetben: kötelességtudatán és egyszerű emlékezésén. A mai kisgyermekeknek tehát sokkal gyakrabban el kell válniuk – ha csak rövid időszakokra is – a szüleiktől, a túlzó ragaszkodás tehát fölösleges, mert úgy sem rajta múlik, hogy az anya vagy az apa mellett tud-e maradni. Ha tetszik, ha nem, meg kell szoknia tehát, hogy a szüleitől teljesen el kell válnia néhány órára. De ha ez a ragaszkodási ösztön benne túl erős, a testi fájdalom hiába jelzi a számára, hogy hiába minden, mert el kell engednie a szüleit, egyes gyermekek képesek ezekbe a szülőktől való természetellenes elvásásokba bele betegedni. Hát így vannak ezzel a felnőttek is: hiába jelzi a lelki fájdalom számukra, hogy bizonyos, ideje múlt, vagy valamilyen más okból tarthatatlan ösztöni érzésekről (Pl. szerelmi, vagy szexuális ragaszkodásról) le kell mondaniuk, mert mentálisan nem kapcsolják ki a riasztót és addig ücsörögnek a fájdalomban, amíg az lelki szenvedéssé duzzad és később „valóságos” testi fájdalommá: betegséggé.

A betegségek is tehát, éppen úgy, és éppen azért alakulnak ki, mert éppen az ember az áthatolhatatlan fal szerű sors-ellenállásokat, illetve lándzsa-és gerenda szerű sors-támadásokat veszi igazságtalanságnak. Vagyis, éppen a sorsnak a szellem fejlődésünket előmozdítani hivatott logikáját (Az egyetemes törvények működési mechanikáját) nem érti és nem fogadja el a lelkünk. Ezért hát a személyünk elleni „igazságtalan és jogtalan” merényletnek vesszük ezeket a sors-kihívásokat, holott éppen hogy a boldogsági képességünk kifejlődését hivatottak létrehozni. Például sokan abba betegednek bele, hogy elveszítik a számukra hosszú évekig gazdasági gyarapodás biztosító pénzkereseti lehetőségüket, munkájukat, holott ez azért történik, mert - az asztrológiai sorsképletükből (horoszkópjukból) is kiolvashatóan... - valami egyebet kell megtanuljanak, valami egyébbel kell foglalkozzanak a karmájuk meghaladásának az érdekében, mint az a munka, amit addig űztek, vagy egyáltalán az öncélú pénzhajhászásáról kell leszokniuk és helyette, valami mást megtanulniuk! És ezt annak ellenére sem akarják elfogadni, hogy nem csak a lelki fájdalmuk jelzi, de millió más jelt és jelzést is kapnak a környezetük felől arra vonatkozóan, hogy most a személyi fejlődésüknek egy teljesen más jellegű szakaszába léptek, egy olyanban, amelyben a megszerzendő új tulajdonságoknak a kialakulását, illetve a régi, karmikus késztetéseiknek az elhagyását, hátráltatja, sőt egyenesen lehetetlenné teszi a pénz utáni hajsza, vagy éppenséggel az évek alatt jól begyakorolt és rutinossá vált mesterség további űzése!
De ez a tanulmány nem az egyetemes törvények és a sors működési mechanikájának az ismertetésével foglalkozik, és addig is, amíg az ide vonatkozó tanulmányok és fejezetek elolvasása után, a kedves olvasó megértheti a fájdalom „értékére” vonatkozó állításom létjogosultságát, bocsánat: abszolút igazságát, kénytelen lesz becsületszóra elhinni nekem, hogy a fájdalom mechanizmusa is, a fejlődésünk, valamint az azt szolgáló, ok és okozat, illetve a hatás és a visszahatás egyetemes tőrvényének az alapelve szerint működik, mind a fizikai, mind a lelki, mind szellemi szinteken. Tudjuk, hogy az orvostudomány az ember hibás szellemi mentalitásnak az érzékelési lehetőségét biztosító fájdalom jelzéseket - Amely kellemetlen fájdalom-jelzések észlelése tehát a zavar-észlelői funkciók betöltésének és a mentális és ideális zavar-kiigazítási képességeink gyakorlásának az előfeltétele lenne! - megszüntetendőnek és kiküszöbölendőnek ítélte. Ez által viszont, az orvostudomány teljesen tévútra helyezte a saját funkcionális logikáját, vagyis a gyógyítási rendeltetés-logikáját és ezzel a fájdalomtüntetői igyekezetével, hosszú távú következmények szintjén, több bajt csinál az embereknek, mint amennyi bajuk egyébként lenne, mivel, áttételesen, vagyis a funkcionális visszahatások miatt, még sokkal több szenvedést tesz szükségessé a mentalitás változtatáshoz és mivel az ember gyógyszerekkel elkábítva, teljesen képtelen magát észrevenni és a fájdalom-jelzésekből tanulva mentalitást változtatni, még több betegséget okoz, mint amennyit megszüntet.
Mivel a fájdalom és a szenvedés a hibás mentalitást és a téves kötődés-kapcsolást és az önmegváltás megvalósítását akadályozó (rombolást okozó) hibás élet-képzetek, gondolatok, negatív érzések és cselekedetek felől tájékoztatják az embert – a fájdalom jelzéseit semmibe véve, vagyis a fájdalmat különböző eszközökkel elfojtva (fájdalomcsillapítók, gyógyszerek, zsibbasztó szerek, védő öltözetek), hosszú távú következmények szintjén, az orvostudomány még nagyobb szenvedést okoz, mint amekkorát eredetileg, a fájdalom megszüntetésére való törekedésével, ostoba módon megszüntet, hiszen az így meggyógyított, a negatív spirituális mentalitásuk felől félrevezetett (szellemileg becsapott és elbutított) ember-tömegek még több zavart okoznak majd az életben és a beteg-gondolataikkal és beteges képzelődéseikkel az egész létben, mint az előtt, hogy azok testi tüneteit „kikezelte” volna.

A szenvedés-csomagot jelentő betegség-tünetek akkor jelentkeznek ugyanis, ha korábban már, sok – sok apróbb testi, és lelki fájdalom-jelzést nem vettünk figyelembe (Például a szorongás, a lelkiismeretfurdalás, a veszteség-érzet, a sértődés, a harag, a neheztelés és a düh is lelki fájdalomjelzések!) nem voltunk hajlandóak észlelni huzamos ideig. Illetve akkor, ha az előzetes finom külső és belső jelzéseket gyógyszerekkel, vagy tünetmentesítő terápiákkal elfojtván – „tudományosan” semlegesítvén, elmulasztottuk ezen jelzésekből okulva, a szükséges változtatásra vonatkozó, megfelelő pozitív következtetéseket levonni és a szükséges mentalitásváltoztatást eltökélni és megvalósítani. Ezért minden betegségi tünetet olyan jelként kell felfognunk, amely arra utal, hogy valamit rég óta nem teszünk helyesen a szellemi-lelki életünkben. A betegség ugyanis a fájdalom-jelrendszerével együtt, egy olyan, az egyetemes létezés fennmaradását biztosító, szabályozó rendszer. Olyan finom, kombinált testi-szellemi rendszer amely a az egyetemes létezés folyamatos fennmaradását lehetővé teszi és a szükséges változtatásokat az emberből kikényszeríti az egyén romboló asztrális (érzelmi) és mentális (gondolkozási) tevékenységével szemben. Vagyis, a fájdalom tulajdonképpen óvja a szellemi világot az emberi individuum pszicho-mentális és képzeleti önkényeskedései (önkéntelen és öntudatlan fekete – mágiázásai) ellen.
Amennyiben nem létezne a betegség, és amennyiben nem létezne ez, az emberi mentális és spirituális energiát lecsökkentő és elszívó fájdalom - szenvedés – betegség rendszer, akkor az ambíciós ("forrófejű") és a sors akadályai ellen mindig méltatlankodó, neheztelő-, haragvó-, gyűlölködő- emberi individuumok képesek lennének mentálisan tönkretenni a romboló energia-kisugárzásaikkal, nem csak az egész emberiséget, hanem a finomabb dimenziók létezési formáit is.

II. Jó, de akkor hogy is állunk az ártatlan gyermekek betegségeivel?

Ennél a kérdésnél tovább nem halasztható annak a kérdésnek a megválaszolása sem, amelyre már fentebb is utaltam több rendben, ti., hogy amennyiben a fájdalom és a betegség, nem áll csak úgy magától és a semmiből elé, vagyis, ha az ember huzamosan átélt zavarodottsága, vagy negatív – ellenséges mentalitása az oka a fájdalmaknak, majd azok figyelmen kívül hagyása, illetve elfojtása esetén, a szenvedésének és a betegségeinek, akkor az "ártatlan" újszülöttek, meg az ugyancsak ártatlan csecsemők és a szintén "ártatlan" kiskorú gyermekek miért szenvednek különböző betegségekben? Hiszen tőlük igazán nem várhatja el még az Úristen sem a belső, mentalitásváltoztatást, a kedélyállapot cserét?! -E kérdés megválaszolása érdekében egyenesen bele kell ugranunk a metafizika és az Asztrológia kellős közepébe, amennyiben nem fogadjuk el jelenlegi primitív formájában a keresztény egyházaknak elsősorban az egyházatyák által felületesen kezelt, ősbűnről szóló dogmáját. És nem fogadjuk el, hiszen annak primitív determinizmusa semmivel nem jobb a mechanikus materialista világnézetek következtetéseinél. Ellenben, ha az egyetemes metafizikai törvényeket megismerjük, akkor az európai kultúrában századokon keresztül lehazudott Ok és Okozat, vagyis a KARMA TÖRVÉNYE (Amely cáfolatot a Jézus szájába adtak a Nagy Konstantin evangélium-kanonizáló papjai.) azt a választ adja, amit az Asztrológia alapképlete, vagyis a Személyi Horoszkóp behatóbb vizsgálata azonnal megerősít. Tudniillik, hogy a romantikusan szentimentális "ártatlan" kifejezésünk, pont annyira nem használható semmire, mint a maghaladhatatlan ősbűnösség igazságtalan tévképzete, mert minden újszülött testét éltető spirituális struktúra, a kauzális-spirituális alapjaiban tartalmazza, mind az abszolút- ősmagot, mind egy olyan részt az Őslilith által létrehozott őskáoszból, amely éppen az individuális jellegzetességeit határozza meg.
Vagyis: az abszolút lét-mag alatt, minden egyes újszülött spirituális struktúrája, magában hordozza azt az egyediségét maghatározó karmikus csomagot is, aminek a felismerése és feloldása, az ő élete értelmét, célját és rendeltetését képezi. Úgy is mondhatjuk, hogy minden újszülött, nem csak az édesanyjától és az anyai nagymamájától örökölt személyi karmáját, illetve az annak megfelelő spirituális struktúráját tartalmazza az egész személyében, hanem ezen spirituális struktúráknak megfelelő, jellegzetes mentális, érzelmi, energetikai és anyagi - biológiai alakzatokat is. És amennyiben ép ésszel – sérületlen és egészségesen működő aggyal - jött a világra, ugyancsak magában tartalmazza e jellegzetes negatív meghatározódásainak a meghaladási lehetőségeit is.
A fentiek szellemében tehát (lásd a betegséget mint szabályozó rendszert) a karmához, annak az egyedi nehézségi arányai szerint, mint ontológiai (kauzális) egyedi meghatározódás, a téves (hibás) öntudati, a rombolási és önrombolási, vagy a spirituális kábulási, a káprázatban élési vágyak és késztetések következménye, azoknak megfelelően, az ember betegség-hajlamai is hozzátartoznak. Ezek a potenciális betegséghajlamok az Asztrológiai alapképletből világosan kiolvashatók a karmikus pontok (Lilith, Sárkányfarok), a diszharmonikus fényszögek, valamint a Retrográd bolygók helyzete és fényszögelése alapján, és azokban, az illető személy közvetlen életkörében található, léterők hatására aktiválódnak, amelyeknek a szellemével a szülöttnek keményebb és nehezebb tapasztalatok (fáradsággal, szellemi-lelki és fizikai erőkifejtéssel, valamint fájdalmakkal és amennyiben idejében észre nem veszi magát: szenvedéssel járó tapasztalatok) árán kell felvállalnia a személyes kapcsolatba kerülést, majd a harmóniába-kerülést.
Minden egyed számára, egyénien jellegzetes, úgynevezett karma-oldási tapasztalatokat és sors-leckéket, a karma-oldáshoz, vagyis az egyedi determinációk feloldásához vezető és ezért felvállalandó és beváltandó - megoldandó életfeladatokat jeleznek a sorsképletekben ezek az asztrológiai helyzet-jelek, amelyekkel az első találkozások az egyén számára persze, nem lehetnek kellemesek. Sőt. Mivel az ember érzi, hogy ezeknek a véghezvitele különleges erőfeszítéseket, belső gyengeség és belső ellenállási vágy legyőzéséhez szükséges erőkifejtést és a szó szoros értelmében vett lelki bátorságot igényelnek tőle, eleve fél, szorong, sőt: iszonyodik és lázad, és a karma-oldási feladatokat jelentő tapasztalatokat minden árón elkerülendőnek véli. Sőt: kegyetlennek ítéli a környezetét és a sorsát, amely ezeket a számára borzasztónak tűnő tapasztalatoknak vállalását igényli tőle, amely tapasztalatok és feladatok mások számára nevetségesen könnyűnek tűnnek. (Lásd a különféle, veleszületett pszichikai fóbiákat, amelyekre nincs semmiféle racionális magyarázat. Ti., hogy gyermekkorában, vagy magzat korában történt volna valami a személlyel, és attól állt elé a fóbia.)
A csecsemők, de a kiskorú gyermekek is, elsősorban a testükön keresztül, az által szoknak hozza a fizikai jelenségekben testet öltő spirituális jelenségekkel és erőkkel (léthatalmakkal) való konfrontációhoz és tanulják meg a felszíni anyagi világ mechanikus törvényei szerinti létezés feltételeit. Ők tehát nem a gondokozásra képtelen eszükkel, hanem az egész testükkel tanulnak. Vagyis, a testi tapasztalataikat jegyzi meg a tudattalan memóriájuk és azt itt raktározott információs rendszerük, ez a primitív tudásrendszerük képezi majd az alapját a jövőben kialakuló gondolkozásuk egy részének is. Tudattalanul tanulják meg tehát a fizikai dimenzióban való létezés, illetve a gravitáció miatti földhöz kötöttség és a tehetetlenségi állapot, számukra még furcsa formáit és lehetőségeit. Akaratuk ellenére, már a születés-napjukon bele kezdenek a fizikai test adta, kellemes és kellemetlen lehetőségek és korlátok – határok megtapasztalásába, ha hisszük mi azt, ha nem. És ez annak ellenére is így van, hogy pl a „baba-biztos” lakást és más efféle természetellenes helyeket kieszelő felnőtti leleményesség, valamint a gyógyszerészet és az orvostudomány technikai vívmányainak hála, a felnőttek minden tőlük telhetőt megtesznek, annak érdekében, hogy megfosszák a csecsemőket eme életbevágóan fontos természetes tapasztalási lehetőségek zavartalan átélésétől.
Ez, a humánus kímélésnek nevezett, fizikai tapasztalatoktól való megvonás, később akár életveszélyes is lehet a kisgyermek számára, mert azokat a tapasztalási lehetőségeket, amelyek fontosak lennének számára a fizikai világgal való ismerkedése és a harmóniába kerülése, valamint a spirituális fejlődése érdekében és amely –közvetlen tapasztalási lehetőségektől mi megfosztottuk akkor, amikor tehetetlen volt és nem rendelkezett felnőtti ésszel és képességekkel, ahhoz, hogy tiltakozzon az ellen, hogy mi ilyen botor módon beavatkoztunk az életébe, felnőtt korában sokkal drámaibb és nemegyszer tragikus kimenetelű fizikai és pszichikai események szintjén lesz kénytelen beszerezni ugyanazokat a karma-oldáshoz szükséges szélsőséges tapasztalatokat magának. Az ember aurájában, vagyis a tudattalanjában létező karmikus determinációk mellett ugyanis, az, azokat feloldani és meghaladni hivatott gyakorlati tapasztalatoknak a megszerzési szükség-programja is megtalálható! Tehát a spirituális fejlődési (együttműködési és kiegyenlítődési) képességek megszerzésének az un. szükség- programja is ott van bennünk, azoknak az életeseményeknek és életkörülményeknek a szó szoros értelmében vett, mágikus úton történő beszerzési programja, amely biztosítja számunkra azokat az élethelyzeteket és életeseményeket, amelyek szükségesek a karmánk feloldásához. Ez, a mágikus erejű képzeletünkön (sorsidéző képességünkön) keresztül működő, „tapasztalás – és konfrontáció beszerzési sors-program” előbb - utóbb olyan életkörülményeket fog beidézni felnőtt korunkban, amelyek immár sokkal durvább figyelmeztető jellegű találkozást (tapasztalási és kapcsolatba kerülési lehetőséget) kell majd jelentsen a valamikori csecsemő számára, mint a baba- vagy gyermekkorban beszerezhető hasonló jellegű tapasztalatok, ahhoz, hogy a fizikai test szintjén megszerzett információ eljuthasson az un. auratestek legfinomabb rétegeibe: a szellemi tudatosodás zónáiba, és ott, a szükséges módosulásokat (A karmikus hibás mentalitásokról való leszokást és a helyükbe való új képességek létrehozását, kialakítását.) elő is idézhessék.
A csecsemő és a gyermek fizikai teste még sokkal finomabb (puhább és így információ-érzékenyebb) mint a felnőtt teste és ezért a spirituális kommunikáció a fizikai test és az auratestek között (vagyis az információ áramoltatás és feldolgozás) csecsemőkorban és gyermekkorban sokkal könnyebb és alakíthatóbb mint felnőttkorban. (Ezért is tanulnak könnyebben a gyermekek és a fiatalok általában, mint az "érett" felnőttek, meg az öregek...)
Másrészt, tudnunk kell azt is – és sajnos, ez a válasz arra, hogy az ártatlan csecsemők és gyermekek miért is betegednek meg és miért szenvednek, holott nem csak ártatlanok de a fent leírt, tudatos belső mentalitás-kiigazításra is képtelenek! -, hogy a csecsemő és a gyermek 14 éves koráig, ha közvetlenül az anya mellett maradhat, az anyának a tudattalan érzési- gondolati és képzeleti tevékenységének van alá rendelve, az anya huzamosabb ideig át élt és fenntartott, az átlagosnál szélsőségesebben intenzív, tudattalan módosulásait és átélései által van befolyásolva, azokat testesíti meg a betegségeivel, vagy a baleseteivel. Úgy értve ezt, hogy a gyermeknek, aki mintegy az anya – vagy az anya halála esetén, az őt gondozó gyám és nevelő, illetve gyámok és nevelők) misztikus nyúlványaként (spirituális karma-program folytatásaként) „működik” az élete első 14 évében, és, azok a szervei károsulnak, vagy azok a testrészei sérülnek meg balesetekben, amelyek a jelen tanulmány elején leírtak szerint, analogikus kapcsolatban áll azzal az őserővel (Az asztrológiában a megfelelő bolygó által megtestesített), vagy spirituális erőtérrel (A megfelelő konstelláció által megtestesített), amellyel az anya huzamosan és intenzíven úgy konfrontálódik (viaskodik), hogy nem képes azzal huzamosan harmóniába kerülni.
Mindaddig tehát, amíg a gyermeknek az önálló asztrálteste is teljesen kialakul, ő közvetlen kapcsolatban és annak a hatása alatt áll, az édesanya, vagy az őt gondozó gyám tudattalan lelki és érzelmi tevékenységével. Vagyis, a gyermek információs alárendeltségi viszonyban áll szellemi-lelki (tudattalan) szinten, és így a fizikai szervezete szintjén is, az anya, vagy a gyám tudattalan szellemi-lelki folyamataival, vagyis annak a harmonikus, vagy diszharmonikus és ezért feszült és negatív energiák által telt állapotaival. Ezért pontosan úgy, ahogy a felnőtt ember tudattalanja megjeleníti fizikai (biológiai) betegségek alakjában mindazt, amit a spirituálisan felébredni nem akaró felnőtt embernek - Aki nem akar tudomást szerezni az őt kényelmetlenül érintő problémákról. -, a tudata elsüllyeszt, ugyanúgy a gyermek szervezete is, mivel sokkal inkább információ-érzékenyebb az anya tudattalan szellemi-lelki tevékenységére, mint az anya szervezete, leképezi betegségek, vagy sérülések (un. balesetek) formájában mindazokat a lelki-szellemi zavarokat és görcsöket, amelyeknek a megoldásával az anya nem hajlandó tudatosan foglalkozni.
Tudom, hogy így, első olvasásra mindez irracionálisan hangzik azok számára, akik az asztrológiában és a metafizikában egyáltalán nem jártasok, de metafizika- előadói, valamint gyakorló asztrológusi tapasztalatomból következően már azt is megszoktam, hogy az első ellenérv, amikor valakinek próbálom elmagyarázni azt, hogy a nem öröklött betegségeiről csakis ő tehet, a felelősséghárítás szellemében nevelt személyek, mindig az "ártatlan gyermekek" betegségeivel hozakodik elő, számukra kézzelfoghatóan „logikus” hárítási ellenérvképpen. Amint láthattuk, a gyermekek csakugyan ártatlanok amiért kénytelenek elviselni a szülő-anyák mélyen rejtett agressziójának, gyűlölködéseinek, érzelmi, lelki és képzeleti zavarainak és csapongásainak, valamint a fölösleges aggodalmaskodásainak, óvatoskodásának, félelmeinek és babonás fóbiáinak a következményeit. Vagyis, az anyák tudattalan képzelet- gondolat és érzésvilága szintjén lejátszódó, ellenőrizetlen és felelőtlen lelki tevékenységének következményeit. A gyermekek ártatlansága viszont nem ellenérv arra, hogy egy a felnőtt korba több éve beérkezett személy, ne legyen felelős a saját betegségeiért!

De próbáljuk meg több türelemmel és egy kis filológiai - metafizikai kitérővel otthonosabbá tenni a kérdést, tudván azt hogy a Filo- Logosz őseredeti jelentésében a Szeretet Logikáját, vagyis a Szeretet Értelmét jelentette és nem holmi öncélú és önkényes, személyidegen, a szeretet szellemi funkcióját figyelmen kívül hagyó (absztrakt), nyelvészi elmélet-gyártást.

Minden nemzet nyelvében fennmaradtak ős, metafizikai igazságokat kifejező, a személy és a világegyetem közötti egység - és azonosságtudatról hírt adó, erre visszautaló, kifejezések. A magyar nyelvben például ilyen a "képesnek lenni" kifejezés mellett, (ha valamire képes vagyok, annyit tesz, hogy képet alkotok magamnak arról, amit meg akarok valósítani, tehát azt materializálni tudom) az EGÉSZ- ség kifejezés is. Ez arra utal, hogy a beteg ember nem egészséges, vagyis nem EGÉSZ EMBER, elveszítette Egész- ségét, vagyis azon képességét, hogy önmaga szellemi-lelki és fizikai összetevőivel és azon keresztül a közvetlen környezetével harmóniában éljen. A beteg embernek megbomlik gondolat -és lelkivilágában az Egész- ség tudata vagyis az egységtudata, amiért nem érzi magát egésznek és nem érzi magát összhangban az EGÉSZ- szel.
A beteg ember mélyen elveszíti a rejtett ambíciókkal és félelmekkel terhelt tudattalan képzeletvilága által vezérelt nyüzsgő életgyakorlata következtében azt a képességét, hogy egységes EGÉSZ- ként legyen képes felfogni (egészben látni) önmagát és ezzel együtt szítén egységes és organikus léthelyzetként érzékelni a környezetét (családját, munkatársait, rokonságát, népcsoportját, népét, stb.). Amikor személyiségében, vagyis tudatában és képzeletében, ellenségessé válik az ő személye ez egységes egyetemes létezés viszonya. Amikor csak egymástól különálló és egymással szemben álló, ellenséges elemekként képes meglátni önmagát, a többi embert és a természeti környezetét, és így, ellenséges helyzetből kezdi vizsgálni a relációrendszereit, és ezért, kezdi az élete egyes részeinek - részleteinek a fontosságát a többi részlet rovására kiemelni. Ezért hát, ő, szellemi értelemben vetten, gyakorlatilag is, EGÉSZ- ségtelenné válik. (Ezért kaptuk a bibliai figyelmeztetést, hogy legalább a szellemi világot ne porciózzuk fel egyéni preferenciák szerint: "Ne készíts magadnak faragott képeket.")
Amikor önmagát a nagy EGÉSZTÖL különállónak, elszakítottnak és ellenségesen szembenállónak kezdi érzékelni, így kettészakítva és különválva, eleve ellenségekként képzelve el önmagát és a "Világot", ellenségnek fogja érzékelni a Világot teremtő Istent is, és ítélkezni kezd az „Isten Dolgai” fölött. A Sorsot adó Istent tudattalanul, vagy tudatosan elitélő emberek EGÉSZ- ségtelen látásmódja, életérzékelése ez. Az epe és a máj betegségek például jellegzetesen ítélkező betegségek, és a Merkúr által uralt Szűz csillagképpel és a Jupiter által uralt Nyilassal kapcsolatosak. Lehet az epe-beteg, vagy a máj-beteg ember, látszatra bármennyire "jó ember", lehet "önfeláldozó" és "könyörületes" szerepkörök első helyezettje, betegsége úgyis arra utal, hogy társadalmi szerepjátszása ( pl. jótékonykodása) mögött, bent valahol a lelke mélyén, megbomlott benne az EGÉSZ- ség tudat, önmagát kívülállóként jobbnak tartja mint a többieket, akikkel fizikai szinten jótékonykodva, segítve, az által és azon keresztül, morális hatalmat gyakorol fölöttük egyrészt, és ugyancsak titokban felettük ítélkezik is másrészt. És ítélkezik mindazok fölött akik például nem segítnek a rászorulóknak, mit ahogy azt ő, a jó-ember teszi.
Az Egészség kifejezés mellett, szót érdemel itt a VISSZAÉLÉS kifejezésünk is, ami arra utal, hogy az a személy aki valakinek, vagy valakiknek a türelmével él vissza például öncélú és együgyű, másokat zavaró cselekedeteivel, tulajdonképpen az egyetemes evolúció irányával ellentétesen él, hiszen a másokra negatívan, diszharmonikusan, vagy destruktívan ható, öncélú tevékenységének előbb-utóbb jelentkezik majd a rá vissza háruló következménye is, az Ok és az Okozat törvényének alapján. Ezért tehát, ő ténylegesen visszafelé fejlődve él: visszaél, mint ahogy vissza-él ma a szellemi – tudományos tudásával az egész emberiség, ama nagy téveszméje következtében, hogy a materialista tudomány és a technika által létrehozott könnyítési és kényelmi eszközök segítségével megnyerheti az életet.
Az EGÉSZSÉG SZAVUNK ARRA UTAL TEHÁT, HOGY annak az ellentéte: A BETEG EMBER AZ, AKI AZ EGYETEMES EGYSÉGES-EGÉSZBEN történő gondolkozását, világ és életérzékelését feladta és részekben gondolkozván, részeredményekért hajszolva magát beteggé, az öncélú hajszája eredményeinek túl nagy fontosságot tulajdonítván, csak rész-dolgokat, részjelenségeket fogad el A VALOSÁGNAK MEGFELELÖ IGAZSAGKÉNT. Ő csak a számára kényelmes részeket hajlandó befogadni erkölcsi rendjébe és annak megfelelő világképébe, és csak egyes, hozzá közelálló emberekhez közelítvén szeretettel, (egy, vagy maximum két-három személyre, esetleg kedvenc kutyájára, vagy macskájára polarizált szeretetével) EGÉSZ- ségtelenné teszi magát. Így, gondolkozásán keresztül, a közösség felé táplált szeretet-érzései is polarizáltak egy, maximum két vallási, népcsoporti, vagy nemzeti közösség irányában, amelyben a kollektív szentimentalizmus hatására, a többi népcsoportok, vallások és népek többnyire ellenséges képzetekként élnek tudatalatti (lelki) rétegeiben. Persze, ez, az „egész-ségtelen” helyzet, nem ilyen egyszerű, hiszen senki közülünk önszántából nem szakította el magát az egységben történő gondolkozási és érzékelési folyamatoktól, a személyes egység-látási képességétől, hanem a dolog éppen, hogy fordítva áll: Eleve, egységtelen, illetve hamis egységben való gondolkozáshoz vagyunk hozza szoktatva gyermekkorunktól, és a felnőtti életünk során, ahogy haladunk az időben előre, meg kell megszereznünk az egység-látás, és az egységben való magunk-látásának a képességét: Az egészséget!
A gyermekeknek az egészséges természeti tapasztalatoktól való megvédése a természet-ellenes logikára és ezért a megváltódás-ellenes logikájára, valamint a rész-látásból és a rész-gondolkozásból eredő azonosság-ellentét logikára, az úgynevezett dialektikus szemléletmódra épül fel az egész (európai) keresztény fogantatású, humanista – liberális társadalom. Valamint a csak külsőségekben vallásos, de alapjaiban keményen materialista európai civilizáció, annak minden életviteli részkérdésében. Ezt, a humanista-liberális európai fogantatású kultúrában nevelkedett, tehát végül is az ellenséges külvilág és ellenséges természet koncepciójára épülő - objektívnek és ésszerűnek nevezett- gondolkozás sajátosságai szerint nevelt és oktatott embert, mindenütt a földkerekségen, ahol az anyagelvű nyugati civilizáció, mint életforma elfogadott, az állami-szociális intézményektől való függősége és az általános hagyományok hozzászoktatták ahhoz a gondolathoz, hogy betegsége egy, az élettel mintegy természetesen ("objektíven") velejáró, az ő személyiségétől, vagyis gondolkozásától, érzelmeitől, cselekvéseitől, akaratától és általános mentalitásától függetlenül létező jelenség. Olyan természetes jelenség, amelynek csakis külső, materiális és ugyancsak külső (ellenséges) tényezők által kiváltott pszichológiai okai lehetnek.
A mai keresztény-materialista gondolkozású civilizált embert, minden érzelgős, iskolai természetvédelmi mozgalmak és ide vonatkozó iskolai versenyek ellenére, már hét éves korától kezdik hozzászoktatni a szüleik a természet-zsákmányolás elvének az elsajátítása mellett, a részekben való lineáris gondolkozásra, végső soron tehát az egészségtelen gondolkozásra, a részleteikben oly ésszerűen kidolgozott pedagógiai és más tudományos módszerek segítségével.

Ezt az egyoldalú világlátást (is) hivatottak korrigálni egyre bonyolultabb formákat öltő, újabbnál újabb betegségek (Például az AIDSZ). Jobban mondva, erre az egyoldalúságra akarja felhívni figyelmünket a szervezetünk egy-egy, a betegség metafizikai okára logikailag könnyen visszavezethető tűnttel, amit mi nem vagyunk hajlandóak figyelmeztetésnek felfogni és amely tünet-csoport állandósulva, betegséggé fejleszti magát, pontosan annak következtében, hogy a gyógyszerekkel és különböző kezelésekkel, misztikus "természetgyógyász" módszerekkel, következetesen semlegesítjük ezen tünetek kellemetlen (figyelmeztető jellegű) hatásait. És itt fel kell hívnom e sorok olvasójának figyelmét arra, hogy azok a különböző "auratisztítási" és "csakra tisztítási" kezelések, és más modern nevű, misztikus vajákolási és kuruzslási praktikák és "energizálási" módszerek amelyeket a metafizikailag tudatlan és felelőtlenül gyógyítgató misztikus mesterek, egzotikus guruk, vallásos jótevők, ügyeskedő természetgyógyászok és úgynevezett bioenergetikusok (akik igazából nincsenek tisztában a beteg karmája és a saját személyi karmájuk természetével és valós jelentésével, valamint az egyetemes létezés spirituális törvényszerűségeivel) alkalmaznak, sokkal károsabbak a gyógyszerekkel történő tünetelfojtásnál! Ugyanis a gyógyszeres kezelés csak a fizikai test szintjén teszi az embert alkalmatlanná és semlegessé a spirituális információk befogadására. De a különböző, másoktól kapott, tehát kívülről ható, aura és a csakra tisztító eljárások, kezelések viszont a finomabb aura-testek, vagyis a magasabb rezgési frekvencián létező dimenziók szintjén (étertest, asztráltest, metáltest, stb.), zavarják össze a személy kozmikus információrendszerét esetleg véglegesen helyrehozhatatlanul. Magam pl., aki nem eszem tizenöt éve és igyekszem rendszeresen sportolni és általában is úgymond tiszta életet élek, és ezért, általában igen erős gyógyító energiával rendelkezem (Azokat a ritka és rövid időszakokat, mikor a karmám egy - egy rejtett aspektusa miatt nem kap el engem is nagy ritkán egy - egy jó hűlés, misztikusan szólva, azért és annak érdekében, hogy a „pályajavítási műveletekre” fel hívja a figyelmemet.), csak is a szeretett gyermekeimnek és édesanyámnak és a feleségemnek szoktam nagy ritkán adni energiát és akkor is a felnőtteknek folyamatosan mondom azokat a mentalitásbeli okokat, amiért a betegséget meg kapták és figyelmeztetem a mentalitásra, amit fel kell vegyenek a betegségi okok valós megszűnése érdekében. Természetesen, a gyermekeknek ezt hiába mondanám, nem csak azért mert nem értenék, hanem azért, mert az ők betegségének (soha más, csak magas lázzal járó hűlések, ritkán vírusfertőzések.) az édesanyjuk lelki világában található és ilyenkor Emőkével beszélem ezt meg.
De vissza térve a misztikus gyógyítókra: jó, hogy a „magas vibrációs szintű” tudatlanságuknak és a tájékozatlanságuknak köszönhetően, legalább a spirituális és a kauzális testet érintetlenül hagyják, ugyanis a tudatlanság mellett azt, hogy ilyen szinten igazából beavatkozhassanak a személy fejlődésébe, megakadályozza őket az Egyetemes Szabadakart, vagyis a TEREMTÉS (A Mágia) Tőrvénye. Ennek ellenére viszont, az ilyen aura -és csakara - kezelt (állítólagosan megtisztított) személyek ugyanazokat a viselkedésbeli káros szokásokat veszik fel és ugyanazokat a másokat vádoló gondolkozásbeli (mentalitásbeli) minta-hibákat gyakorolják tovább mint azelőtt, akárcsak a korházakban és a klinikákon kezelt betegek. Persze most már "misztikus" indoklásokkal és magyarázatokkal is alátámasztják a nemegyszer hisztériás kitörésekig elmenő eredményeit e divatosan misztikus, ám szerintük "működő" kuruzslási technikáknak. Amikor egy kezelhetetlennek és gyógyíthatatlannak minősített "beteg", akiről az orvosok úgymond lemondtak, vagy aki csalódott az orvoslási technikák hatékonyságában (és egyre gyakoribbak ezek az esetek, hiszen nem az orvos betegítette meg az embert, hanem ő saját maga és így az orvos csak a felszínes tüneteitől szabadíthatja meg, a destruktív mentális és lelki tevékenységeitől aligha) egy újabb orvos helyett, a gyógyulás érdekében csodadoktorokhoz fordul, annak a „csodálatos varázserejére” bízva egészsége elmulasztását, még távolabb kerül az igazi gyógyulástól mint ahol azelőtt állt.
Az aki MÉG NEM egy metafizikailag letisztult, saját öncsalási technikáiról tudatosan lemondó és így lassan-lassan önmagával és a világegyetemmel harmóniába kerülő, tetteiért, szavaiért és gondolataiért személyes felelősséget vállaló, szellemi tanácsadóhoz (aki nem nevezi magát sem gyógyítónak sem mesternek) fordul segítségkérésével, az nem is akar még igazából Egész-séges lenni, hanem csak meggyógyulni.
Az EGÉSZ- ségtelen ember, aki NEM olyan, a saját EGÉSZ- ségét is helyre állítani tudó, SZEMÉLYHEZ fordul tehát segítségért és tanácsért, aki már elég elfogulatlan, bátor és őszinte tud lenni önmagához és másokhoz is ahhoz, hogy az "egészségtelen" ember betegségokozó jellem -és mentális hibáira rávilágítson, hanem a karmájukkal öntudatlanul és felelőtlenül játszadozó, beavatási mesterekhez, naiv "jótevőkhöz", vagy racionálisan nyerészkedő -sok esetben már orvosi diplomával is rendelkező- "természetgyógyászokhoz", vagy esetleg, mint ahogy ma az Magyarországon nagy sikernek örvend: folyamatosan agykontroll-technikákkal gyógyíthatja magát (És ezzel évekig ámítva magát, nem veszi észre, hogy minden agykontroll-mágiával elmulasztott betegsége után, azonnal másik jelenik meg!), annak még nagyon sok lelki és szellemi tanulni -és tapasztalni valója van hátra.
Az a "beteg" tehát aki az orvosságok helyett a csodadoktorok által elkövetett auratisztításoktól és csakra tisztításoktól, és agykontrol programozástól, valamint a gyógyteáktól vagy a "misztikus" terápiás kezelésektől várja a betegségeitől való megszabadulást, az őszítne hiba-belátási készség kialakulásának és a szellemi tisztánlátásnak az útjától még távolabb kerül egyelőre, mint az a meggyőződéses materialista, aki csökönyösen a külső körülményekben és a külső események mechanikus láncolatában véli felfedezni betegségeinek igazi okát. (Az utóbbiak egyébként sokkal hamarabb megértik a logikusan előadott metafizikai értelmezéseket, -amelyek végső soron nagyon egyszerűek- mint a hibásan beavatott guruk, a természetgyógyászok és a misztikus tanításokkal kufárkodó jogmesterek által félrevezetett naiv emberek.)
Jobb ha betegségeink jelentkezésekor, a lehető legpontosabban diagnosztizáltatjuk szakorvosokkal azok fizikai tüneteit, majd az előírt pihenési időszak alatt, az előírt gyógyszerek 7 óránkénti tudatos bevétele mellett, megpróbáljuk megérteni, többek között, a személyi horoszkópunk segítségével, hogy melyek azok az árnyék énünk által sugallt, negatív viselkedési és gondolkozásbeli minták, amelyeket a leggyakrabban elkövetünk, és amelyeknek hatására a bennünk megbomlott EGÉSZSÉGNEK a negatív formája: betegség alakban jelentkezett. Az ember ugyanis nem kimondottan a betegség következtében gyengül le egyes szervei, vagy testrészei károsodásának hatására, hanem ennek az önmaga negatív mentalitása által kiprovokált gyengeségének köszönhetően kényszerül rá arra, hogy végre-valahára egyfajta mesterséges fizikai nyugalomban végiggondolja élete fontos kérdéseit és kibéküljön a szellemi valóságnak azzal a számára utálatosnak, vagy ellenségesnek tűnő részével is, amelyet aktív (tevékeny) állapotában nem akar elfogadni. Fontos, hogy a betegségünket ne egy a személyünktől függetlenül létező külső (esetleg külső isteni:) jelenséget fogjuk fel és nem mint a spirituális személyiségfejlődésünk talán legfontosabb és legbiztosabb eszközét, ami ellen nem harcolnunk kell, hanem épp fordítva: aminek jelzéseire leginkább kell figyelnünk kellene.
Amitől megtanulhatjuk azt, hogy az egyetemes valóság ( a spirituális és kozmikus világegyetem) mely részével és mely ősprincípiumával nem vagyunk képesek harmóniába kerülni, vagy épp fordítva: az egyetemes valóságnak mely bennünk (is) létező, általunk (is) megnyilvánuló princípiumának érvényesülését hajszoljuk (pergetjük) öncélúan és természetellenesen az életünkben a többi princípium rovására, vagyis az utóbbiak érvényesülésének és kiteljesedési lehetőségének a kárára (elfojtására). Különben, hosszú távon úgy is betegek fogunk maradni mind a tudományos szakorvosok, mind a misztikus csodadoktorok "szakértő" beavatkozásainak ellenére. A mai ember, tudományosan babonás vagy vallásosan naiv és misztikus neveltetésének a következtében ezt teszi legszívesebben. Nem csak azért mert ez az eljárás hamari eredményeket ígér, amelyek az ő belső erőfeszítései nélkül és az ő öncsaló hiusága megcsorbítása nélkül is elérhetőek, hanem azért is mert mind a tudomány, mind a vallások az emberi létezés okát az emberi személyen (akaraton) kívüli körülményekből vezetik le és onnan magyarázzák. Ezért a mai ember, annak függvényében, hogy vallásos hivőnek, vagy felvilágosult ,racionális, "józan" embernek tudja-e magát, két féle, "nagyon értelmes", ésszerű és tudományos választ ad rengeteg betegségeinek valóságban sokkal mélyebb, mondjuk ontológiai okaira:
1) -Így akarta az Isten és - vagy: 2) -Ilyen az Élet.
Ezek után aztán nagyon sok magyarázat található betegségeinek a látszat-okaira, a racionális elméleti fikcióktól és a költőien teologikus formuláktól a mágikus hatású latin kifejezésekkel teletűzdelt orvosi elméletekig és a mechanikus világképnek megfelelő biológiai - „funkcionális zavar" féle magyarázatokig, csak éppen egy olyan, gombnyomásra működő, általánosan érvényes tudományos gyógyítási eljárást nem tud senki kitalálni, amilyenért sokan szívesen feláldoznák akár egész vagyonukat is, mivelhogy a betegségi okokat mindenki az "ártatlan" és "szegény beteg ember" személyiségén kívül, vagyis a tudatos, de egyoldalú (együgyű) szellemi-lelki tevékenységein (akaratán) kívüli világban keresi.
Így minél több a korház, minél jobb a tudományos orvoslási és a misztikus gyógyászati technika, minél elbűvölőbbek, minél izgatóbban misztikusok a szakorvosi kifejezések és titulusok és minél tökéletesebbek a gyógyászati berendezések, annál több a beteg ember. Már azt sem lehet tudni, hogy az orvosok feltételezik-e a betegeket, vagy a betegek feltételezik az orvosokat? Esetleg misztikus és "természetes" gyógyászok a betegeket, vagy a betegek a "beavatott" gyógyító mestereket, a bioenergetikusokat, vagy fordítva?
De maradjunk tárgyunknál. A Bibliai idézetet véve alapul, ("Isten megteremtette az embert az ő képére és hasonlatosságára") elfogadhatjuk az Asztrológia azon axióma-rendszerét, ami szerint az ember fiziológiai és fizikai felépítettsége is visszatükrözi a világegyetem felépítettségét ("az ember kozmikus lény, ami nem csak azt jelenti, hogy az ember mikrokozmosz, hanem azt is hogy mikrotheosz" -Hamvas Béla) azon a fizikából jól ismert, egyszerű és ugyanakkor egyetemesen érvényes hologram-elv alapján, ami szerint a Részben megtalálható az Egész képe épp úgy, mint ahogy az egészből is ráláthatunk a részletekre. Ez az elv legújabb tudományos kutatások és közmegegyezések alapján, érvényesül a valóság minden szintjén. Ezt az elvet nem csak a fizikai és a matematikai elméletekben használják a tudósok, hanem a természetgyógyászok is, amikor különféle bolygókkal és konstellációkkal analogikus kapcsolatban álló, un. gyógyfüvekből készült teákat ajánlanak különböző betegségek gyógyítására. Ugyanis ezek az un. gyógyfüvek is, mind analogikus kapcsolatban állnak egy- egy kozmikus lételvvel, ős- princípiummal (kezdettel) és őserővel, és ugyanakkor ezek a kozmikus létprincípiumok, amelyekkel sikerült, vagy nem harmóniába kerülnünk emberi tudatunk segítségével, megnyilvánulnak különböző testi, lelki és szellemi funkcióinkon keresztül is, a testrészeink és szervezetünk működésében, azok egészséges, vagy zavart megnyilvánulásában, amiként erre a tanulmány bevezetőjében is rámutattam. Ezért állíthatja tehát az asztrológia, hogy összefüggés van az egyes szerveink, testrészeink és a különböző kozmikus lételveket megtestesít bolygók és csillagképek természete között.
Ugyanis nem a konstelláció, vagy a bolygó és a testrész, valamint annak károsodása, vagy megbetegedése között létezik a (közvetlen) kapcsolat, hanem konstelláció által megtestesített létmozzanat (Pl. az emberi rendetetés felismerése és tudatos gyakorlása, ami a szűzhöz tartozik, vagy a spirituális személyi öntudat megszerzése, ami az oroszlánhoz tartozik), vagy a bolygó által megtestesített lételv (őserő), amellyel nem akarunk, vagy nem vagyunk képesek harmóniába kerülni lelkileg vagy szellemileg és annak a bizonyos lételvvel kapcsolatban álló testrészünk, vagy biológiai szervünk funkciója között.
Ezért állíthatja az asztrológiai egyszerűsítés (képletes értelmezés), többek között, azt is, hogy ezek a csillagképek, ezek a bolygók meghatározzák, nem csak a szellemi és lelki tevékenységeinket, hanem szervezetünk fiziológiai működését is. Hiszen a betegség nem fizikai szerveinkben kezdődik, csupán ott nyilvánul meg fizikailag is érzékelhetően és észlelhetően. A betegség Egész- ségtelen, tehát egy, a belső, zavaros gondolkozásunk és zaklatott, hamis ambícióktól fűtött érzésvilágunk, lelkivilágunk intenzíven átélt, negatív (diszharmonikus) működése következtében jön létre. A bolygók és a csillagképek befolyása tehát akkor jótékony (egészséges), amikor általános szellemi-lelki tevékenységünk összhangban áll az illető bolygó, vagy csillagkép által megtestesített létezési formákkal. És viszont: akkor káros, amikor általános mentalitásunk ezen lételvekkel (egyetemes princípiumokkal) szemben áll, szembe fordul, vagy diszharmonikusan azok összesített hatásmechanizmusának ellenáll. Vagyis e bolygók és csillagképek hatása szervezetünkre lehet "pozitív" abban az esetben, ha mentalitásunk összhangban van e bolygók és csillagképek által megtestesített létezési formákkal létmozzanatokkal (Pl. a mély és gyökeres megvilágosodás és az azt követő szellemi újjászületés, megújhodás, ami a Skorpió konstelláció sajátja.), szellemi, lelki és végül természeti tendenciákkal. És viszont: káros és destruktív, amikor képtelenek vagyunk (nem tudunk általános gondolkozásunkban képet alkotni erről) harmóniába kerülni ezekkel a létprincípiumokkal.
Néhány példa ilyen tagadhatatlan analogikus összefüggésekre: Érzékelhető és észrevehető- összefüggés van a Hold és a női szervezet szexuális-genetikai felépítettsége (a teremtési aktusban való részvételi képessége), működése között. Összefüggés van a Nap tevékenysége és egyes agytevékenységeink, Én-tudatunk, az önérzetünk, az önérvényesítési késztetéseink, ambícióink, vágyéletünk, vérkeringésünk, napjegyünk és vérmérsékletünk, vérkeringésünk valamint szívünk ritmusa, energetikai töltete és energetikai ellenálló képessége között.
Összefüggés van a Rák csillagképében született emberek mindig család-problémás természete és azok gyomor, bél, máj és epebetegsége, a rákos megbetegedések, valamint a Rák csillagkép és ezen szervek funkcionális rendellenessége között. Ugyanakkor vitathatatlan kapcsolat áll fenn a Skorpióban született emberek életét kísérő mentális-pszichikai problémák és az ők életét végigkísérő párkapcsolati, szerelmi-szexuális bonyodalmak között. A Skorpió szervei: a nemi testrészek (szervek) és a teremtői szervek (prosztata, petefészek), a Skorpió által megtestesített mély-megismerési, feltárási – felfedezési, kikutatási, leleplezési, felszínre hozási, megtisztulási, tehát kauzális megismerési és kiegyenlítődési lételvekkel szembeni lázadások és ellenségeskedések, sőt: gyűlölködések következtében károsodnak meg időnap előtt. Ugyanez a helyzet a Mérleggel, amely kizárólag a párban-élést és az ide vonatkozó lelki harmónia-törekvéseket és ambíciókat megtestesítő morfogenetikus erőtér: hozza tartoznak a veséinktől elkezdve, a lelki-szerelmi életünkkel kapcsolatban álló más szerveink is mint a vese-és húgyvezetékeink, a húgyhólyagunk (ugyanaz: vagyis információ feldolgozási és elengedési képtelenség miatti folyamatos „nyomás és feszültség alatt levés”, a haragból, gyűlöletből, féltékenységből és szorongásból eredő önmérgezés és lelki blokk: lásd a vese-stop jelenségét.).
De vissza térve a Skorpióhoz, mivel ez a két terület egymással erősen keveredik. Ide tartozik a végbelünk is (A felhasznált táplálékból megmaradt információnak a kiürítési – elengedési képessége, tehát a lelki megbocsátási – elbocsátási és feloldódási-kiegyenlítődési képesség, vagy betegség esetén: ennek a képtelensége!) valamint a nőknél a petefészkek és a méh, férfiaknál a prosztata-mirigy és a herék, ami az ide vonatkozó lelki diszfunkciók esetében (Pl. nőknél a saját megtermékenyülési képességük elleni folyamatos és intenzív lázadás, illetve annak a cselekvés szintiig el nem juttatott, hanem a tudat alá préselt megszüntetési vágya) el meg egészen a rákosodásnak a megjelenéséig is. Amennyiben a szerelmi érzelmeink közé nem keverednének uralkodási (fölénybe-kerülési) és birtoklási (kisajátítási-megtartási) vágyaink következtében féltékenykedési, önérzeteskedési és más ambíciókat tápláló egoista érzelmek, amennyiben nem éreznénk sérelmet, vagy megalázást (esetleg dühöt, vagy intenzív, de magunk előtt is elrejtett bosszúvágyat) egy-egy rosszul sikerült és válással végződő szerelmi kapcsolat, vagy házasság következtében, ezen szerveink nem betegedhetnének meg csak úgy, például az un. nagyobb felfázások következtében.
A felfázások és más külső okok csak alárendelt, konjunkturális kiváltó részei az igazi (lelki) betegségek (fizikai) következtében létrejövő szervi károsodásoknak, a károsodásoknak a nagyon felszíni tüneteinek. Ilyenkor az ember öntudatlanul is, megkeresi azt a körülményt, amely hozzásegíti őt a betegségnek a fizikai (biológiai) szinten történő megjelenésének aktív kiváltásában. Mert az igazi okokat belül, a lelkünk és a tudatunk mélyén kell megkeresni és nem a természeti állapotok szélsőséges változásában (A klíma hirtelen lehűlésében). Aki ilyenkor megbetegszik, lényegében rég óta készen állt már a megbetegedésre. Amikor ugyani a különböző konstellációknak és bolygóknak megfelelő negatív funkcionális lelki mentalitásokat éljük át intenzíven és huzamosan, az illető konstellációhoz és bolygókhoz (A konstellációk uraikhoz. Pl. Skorpió: Mars és Plútó) tartozó szerveinket és testrészeinket, valósággal le mérgezzük, az illető szervben (Pl: prosztata), vagy testrézben található mirigyeink „segítségével”! Ezért mondja a magyar nyelv, hogy mérgelődünk: amikor intenzíven és huzamosan haragszunk valakire, vagy valamire, az illető harag, vagy lelki ellenállás – elhárítás jellegének megfelelő testrészben, vagy szervben található mirigy ilyenkor sok-sok mérget termel. És ezért van az, hogy "a lelki betegséget az orvos nem tudja meggyógyítani", de nem tudja a pszichológus sem, pontosan úgy, ahogy a szerelmi bánatot, vagy a féltékenységet sem lehet egy, vagy több orvosság lenyelésével elmulasztani. Ez kérem, egy önszabályozó rendszer, amelyben a személy, anélkül, hogy erről tudna, maga mondja ki saját magáról és saját maga felől a betegséghez, vagy egyenesen a halálhoz vesető ítéletet! – Ezért jobb tehát a minket le betegítő (az illető szerveinket károsító) mérgeinkkel analogikus kapcsolatban álló keserű orvosságokat (Amint tudjuk, tulajdonképpen azok is mérgező anyagokból készülnek!) lenyelni, mint könnyebb gyógymódokat választani!
Ezért állítja az asztrológia, hogy a Skorpióval és a Mérleggel, így a Marssal, a Plútóval és a Vénusszal összefüggésben levő szervek betegségei jellegzetesen szerelmi betegségek, vagyis féltékenységből eredő, belső egyensúly-megbomlási, illetve kiegyenlítődés-képtelenségi betegségek! Akkor betegednek meg ezek a szerveink, amikor hosszú ideig féltékenykedünk, szerelmi veszteségtől való félelemben élünk, nehogy elhagyjon szerelmünk tárgya (alanya), vagy miután ez megtörtént, sokáig táplálunk magunkban a sértettséget, melyet szerelmi, vagy szexuális-partneri kapcsolat szintjén szenvedtünk el. Ugyancsak megbetegednek ezek a szervek, főként a férfiaknál a prosztata, vagy a herék, amikor pl. a női élet(házas)társunk, esetleg még általa sem, be nem vallott és nem tudatosított ellenállást tanúsít, az általunk ugyancsak be nem vallott és nem tudatosított szellemi, lelki, vagy fizikai megtermékenyítési, vagy egyszerű uralkodási -és kisajátítási vágyainkkal és törekvéseinkkel szemben.
Az asztrológiai gyógyítási koncepció szerint tehát, minden betegségünk kapcsolatban áll egy-egy bolygó, vagy egy-egy csillagkép által megtestesített egyetemes létprincípiummal (mozgás, azonosulás, egybekapcsolódás, differenciálódás, elengedés, információ-szerzés, információ-feldolgozás, átalakítás, információ-áramoltatás, bázis-törekvés, stb.) és az azokat megtestesít, azokat a földi életformákkal egybekötő szellemi-lelki tendenciáinkkal, életfunkcióinkkal. Az emberi szervezet harmonikus (egészséges) vagy diszharmonikus (egészségtelen) működése, az egyes szerveink károsodása, és a bolygók-csillagképek közötti összefüggések az emberiséggel magával egyidős (belső) megfigyelések alapján jegyeztettek fel hosszú évszázadok és évezredek során, és az asztrológia ezekből az ősi, minden időben, minden korban és minden kultúrában (társadalomban) érvényesnek bizonyult megfigyelésekből következtet az egészségi problémák szellemi-lelki okaira.
Ugyanakkor a betegségeink természetéből is visszakövetkeztethetünk a belső jellembeli hibáinkra, a bennünk diszharmonikus lelki szétszóródást, vagy éppenséggel csomósodást, információs-zárlatot (dugulást) okozó, többnyire rejtett ambícióinkra, amelyekkel uralkodni, magunkhoz kötni, vagy környezetünkből kiiktatni szeretnénk különböző embertársainkat, vagy más élőlényeket (pl. a különböző állat-fóbiák esetében), jelenségeket. Betegségeinkből vissza lehet következtetni tehát az egyetemes létezéshez és a többi élőlényhez, valamint a többi emberhez való, helytelenül polarizált viszonyulásainkra. (E témakör személyes, hasznos kibővítésére és kiaknázására nagyon melegen, azaz teljes szívemből ajánlom Kurt Tepperwein MIT ÁRÚL EL A BETEGSÉGED? cimű könyvét, amely magyar nyelven a budapesti HUNGA-PRINT Nyomda és Kiadó gondozásában jelent meg l992-ben, valamint Rüdiger Dahlke: A Lélek nyelve: a betegség című, monumentális művét, amely a budapesti Magyar Könyvklub könyvkiadónál jelent meg l996-ban.)
Például az "epés" betegségben szenvedő emberről tudhatjuk, hogy bármennyire is nyájasan, fegyelmezetten és akár szeretetteljes-érzelmesen is nyilvánul meg általában (Ezért jellemző ez a betegség inkább a nőkre!), lényegében visszanyeli állandó dühét és mélyen fojtott agresszivitását, igazából nem meri önmagát nyíltan kifejezni és azt mondani, azt tenni, amit lelke mélyén szeretne. A prosztatával és a női hüvelyjel kapcsolatos megbetegedések, valamint a petefészek-problémák, a méhfertőzések, a nemi testrészek fertőzései általában, a visszafojtott, ki nem élt, vagy nem harmonikusan és folyamatosan megélt, esetleg az öncélúan túlzásba vitt, de eredmény (magzatfoganás nélküli) de mindenképpen a természetellenesen kezelt nemi -és szexuális vágyéletünk következményei. A nemiségünkkel járó természetes érzelmek és megnyilvánulások elfojtásának, vagy hosszú éveken át magzat-foganás nélkül: öncélúan folytatott következményei és általában szerelmi csalódással járó bánatra, szerelmi és nemi sértettségre, féltékenykedésre, önérzeteskedésre, vagy szexuális alkalmatlanságtól való félelemre (impotencia, frigiditás), esetleg nemi vonzerőnkkel való visszaélésekre vezethetők vissza. Az a tény, hogy ezek a betegségek gyakoriak, arra utal, hogy lényege szerint félreértjük nemiségünket nem csak élettani szempontból, hanem spirituális szempontból sem a megfelelő funkciója szerint éljük, gyakoroljuk. A bennünk és általunk megnyilvánuló Yin (Szeretet, Feminin) és Yang (Fény, Maszkulin) primordiális világprincípiumok kölcsönös áthatolási és kiegyenlítődési szükségszerűségeként is, és valamely olyan, egyoldalú, az egységesülés-szellemétől idegen szempontokhoz kötjük ( gazdasági, politikai, kulturális, vallási, erkölcsi, stb.) életünk e legfontosabb részének őszítne megélési lehetőségét, amely szempontokhoz (Öncélú élvezethajszolás, vagy anyagi vágyak kielégítésére.) eredetileg és lényegileg, azoknak semmi köze nincs.
A karma szerint, de akárcsak a napjegyek szerint megvizsgált betegségeinknek a szellemi okai rávilágítanak az egész emberiség nagy betegségére, a többi napjegy által megjelenített és megtestesített problémakörök felfokozásával. Mert mit teszünk mi most és még mindig ezekben az apokaliptikus években, amikor a vizeink a figyelmeztetési határon jóval felül mérgezettek és szennyezettek, a főd általános atmoszférája ipari gázokkal telített, és az ártalmas kozmikus sugárzásoktól védő ózonréteg lyukai, ha lassabban is, mint korábban de „alattomban” terjednek, a radioaktív szennyezések következtében létrejövő szervi károsodások növekednek és a régi klasszikus betegségek helyett új és új un. pszichés, vagy testi betegségek (vírusok és baktériumok) jelennek meg? - Egymásra, az emberiség többi részére hárítjuk és egymásnak átadjuk különféle vádaskodások, megbízatások, mandátumok és más önáltató trükkök segítségével a saját életünkért, az egészségünkért valamint a környezetünk életéért, annak szennyezettségéért való személyes felelősségeinket. – Ezért szenved az idősebb emberiség nagy része pl. osztroporózisban, illetve annak az ellentétében: a csont-vastagodásban és bogosodásban...
Mert felelőtlenek és ezért infantilisak vagyunk: Orvosok, politikusok, közgazdászok, papok, agykontroll-oktatók, szélhámos jós-asztrológusok és misztikus tanítómesterek által gyámolított gyermekek szeretnénk maradni egész életünkben. Holott a személyes Karmánk már legkésőbb 21 éves korunkban lépik érvénybe egyértelműen és a maga teljességében. Nem az orvos betegít meg minket és nem is a természetgyógyász, de mégis az orvostól kérdezzük meg, hogy mi bajunk van és rá haragszunk ha nem gyógyít meg egészen. A Halak világkorszakát lezáró huszadik század embere az aki anyagi szemléletű kultúrája és rejtetten szemetelő technikai civilizációja és az azt működtető intézményei segítségével, személyes felelősségével együtt önmagáról is teljesen lemondott és megfeledkezett. Ő az aki csak kényelmesen fogyasztó-élvező, vagy a következményekkel nem számoló cselekvő (tehát Karmát gyűjtő) ember akar lenni a földi közösség életében, vagyis a földi javak és saját életének ártatlan és gyámolított élvezője és fogyasztója. Ezért a fogyasztásért és "ártatlan" élvezetért viszont nem hajlandó vállalni semmiféle felelősséget és elvárja, hogy az öncélú cselekvésmániában, a vezetési és a szervezési mániában - vagyis az uralkodási mániában- valamint a munkamániában szenvedő embertársai, azok tehát akiknek a túlpergetett cselekvési szenvedélykiélése kielégülést okoz, döntsenek helyette közösségi ügyeiben. Ugyanígy az orvosok és a természetgyógyászok az ő egészségi ügyeiben.
Azt is tisztáznunk kell a betegségek szellemi és kauzális okait kutató eszmefuttatásunk végén, hogy a mi egészségünkért nem csak az orvosok és nem csak az aura -és csakra tisztító természetgyógyászok, Rejkisek, és egyéb misztikus kuruzslók nem lehetnek felelősek és nem dönthetnek, a mi EGÉSZSÉG- ügyi kérdéseinkben (légfennebb még jobban összezavarnak, most már nem csak fizikai testünk és intellektuális gondolkozásunk szintjén hanem a magasabb rezgés auratestek, szellemi percepciós képességek szintjén is) de a magasabb vibrációs dimenziókban, a kauzális (mennyei) szinteken létező szellemi hatalmak, maguk a metafizikai (Isteni) erők és őselvek sem! Názáreti Jézus is, türelmetlenségében és a pillanatnyi téves ítéletei alapján, beavatkozott kauzális szinteken is, bizonyos egyéni Karmák feloldásának a kérdéskörébe (Halott feltámasztás, fizikai látás visszaadása) és annak is, a keresztre feszítés kellett legyen a következménye. Ugyanígy nem tudják a fizikai rezgési szinteken felüli folyamatokat helyreállítani az egyes ember helyett az ember tudatában és természeti környezetében az általa előidézett és létrehozott egyensúlybomlást és nem tudjuk kivédeni azt az ökologikus katasztrófát, amelyet a személyes felelősségtudata és lelkiismerete elől a misztikus, vallásos és materialista-tudományos káprázatokba menekülő ember előidézett a boldogságvadászata és a kényelemkeresése, valamint felelősség-elhárítási társasjátékai segítségével.
És mindezt azért, mert az életét minden áron (technikával, társadalmi rendet biztosító-működtető szervezetekkel...) megnyerni akaró ember még mindig folyamatosan szembe fordul a finom lelkiismeretében és a mély felelősségtudatában lakozó, egyetemes megváltási programmal (Az Úrral: A megváltás Törvényével9, és azt képzeli, hogy becsaphatja azt is úgy, mint ahogy évezredek óta csalja saját magát és környezetét, okoskodva-ügyeskedve, ravaszkodva, nyerészkedve, termelgetve, technikázva, szennyezgetve, sopánkodva, szörnyülködve, erkölcsösödve, ítélkezve, filozofálgatva, gazdagodva, szegényedve, betegedve, ájtatoskodva, művészkedve, spekulálva, részegeskedve, zabálgatva, szemforgatva, sopánkodva, szélhámoskodva, gyűlölködve, ellenségeskedve, gyilkolgatva, ártatlanodva, fontoskodva... és nem akarja észrevenni, hogy a színes színpadi kulisszák, a mozivásznak és különböző monitorok, a közigazgatási hivatalok, a gyárfalak, a kaszárnyák és az áldozati oltárok mögött, ott növekszik az emberiség nagy része végpusztulásának a kísértete immár letagadhatatlanul, visszavonhatatlanul és végérvényesen.
Ennek a bizonyos értelemben vett, "laza beavatásnak" szánt, metafizikai és asztrológiai eszmefuttatásnak nem kell és nem is lehet célja minden betegség mentális (szellemi) és mentalitásbeli (lelki) okainak a leírása. Részben azért mert ezt leírtam minden egyes konstelláció karmikus jellemzése esetében. Másrészt azért, mert ha a betegségeink igazi okait akarjuk megkeresni, egészen a bibliai "ősbűnig", vagyis az egyetemes teremtés ős-okáig: a Lilith nevű jelenségig kellene kinyújtóznunk. Sőt talán ama bizonyos, a fizikusok által elszeretettel ősrobbanásnak nevezett éteri tömörüléssel és vibrációcsökkenéssel járó, kozmikus események boncolgatásáig is eljuthatunk, vagy az emberi imagináció misztikus teremtőerejéig, amelynek köszönhetően az anyag állandóan keletkezik és nem csak egyszer – az ősrobbanáskor - lett létrehozva mechanikus-robbanás szerűen, ahogy állítják a fizikusok. Ezen metafizikai igazságok kibontása és leírása, a jelen tematika szempontjából, most, nem tekinthetjük aktuálisnak, hiszen mind az előszóban, mind az Egyetemes Tőrvények tárgyalásánál és a Lilith – jelenség ismertetésénél, valamint a Kereszténység és az asztrológia lényegi összefüggéseinek az értelmezésénél (Tehát ezekben a tanulmányokban) is esik szó róla bőven.
A legfontosabb következtetés, ahová el tudunk jutni az asztrológia kauzális és analogikus vonatkoztatási rendszerének és sok ezer éve valóságosnak bizonyuló állításainak segítségével, nem más, mint az, hogy magunk vagyunk felelősek minden figyelmeztető jellegű sérülés és minden betegségtünet funkcionális zavarrá, akut testi zavarokká (gyulladások, sérülések, kisebb balesetek), krónikus, vagy gyógyíthatatlannak minősülő betegséggé és helyrehozhatatlan szervi elváltozássá történő elfajulásáért! Ezért jó ha megtanulunk önmagunkkal (Tehát egyedül az asztrológiai sorsképletünkből kiolvasható, konstellációk és horoszkópházak szerinti karmánk jellegével és az azt elrejtő –árnyék-énünkkel.) szembenézni. De legalább a jelentéktelennek tűnő sérüléseink és az eddig elszenvedett betegségtüneteink segítségével, megkeresvén azoknak a személyiségünkre (félelmek, fóbiák, pszichés deregációk, destruktív jellegű negatív képzelgések, negatív és hárító, ellenségképzetekkel telt, az által irányított viselkedésmód) és életvitelünkre (öncélú és együgyű tevékenységek) jellemző jelentéstartalmakat. Legalább azt követően, hogy megjártuk az orvosi rendelők és a korházak, valamint a gyógyszertárak, egyáltalán nem a lelki megtisztulásunkhoz és nem a szellemi felemelkedésünkhöz vezető kálváriáit.
Ez nem azt jelenti, hogy orvostudomány kutatási eredményei és gyógyászati módszerei tévesek és alkalmatlanok lennének bizonyos fizikai károsodások helyrehozására. Sőt még ezen túl is: az orvostudomány a legalkalmasabb a materialista tudományok közül arra, hogy spirituális fejlődésünk szempontjából is hasznát vehessük. Miért? Mert annak, aki a betegsége igazi okait kutatván, képessé teszi magát az őszinte belátásra - tehát szellemi a tisztánlátásra- a pontos és részletes orvosi diagnózisok a lehető legpontosabb információkat szolgáltathatja a szellemi fejlődése bizonyos szakaszaiban szükségessé váló gyökeres életpálya- és mentalitás-változtatáshoz, és a megfelelő gondolkozásbeli módosításokhoz.
Tehát jobb ha a kialakult betegségeinkkel minden halogatás nélkül, azonnal orvoshoz fordulunk a pontos diagnózis megszerzése érdekében, de bármennyire is tiltakozna az orvos ez ellen, a betegség-tüneteinek lehetséges pszichikai okait is beszéljük meg vele. Mondom: ezt meg kell tennünk, még akkor is, ha ma még a legtöbb orvos ettől ideges lesz, vagy legalábbis a türelmetlenség félreismerhetetlen jelei kezdnek mutatkozni viselkedésén, hanghordozásán. Ők ugyanis nagyon is jól ismerik a betegségek kialakulásának a lelki és szellemi okait, de mivel „sokat kell gyógyítaniuk” gyári termelés - szerűen, sajnálják az időt pocsékolni erre. (Sőt! Sajnos az orvosok egy része, direkt örül a beteg embereknek, hiszen minél több a rá szoruló beteg, annál több laska (pénz) jön a házhoz! Ezt igazán nem lehet nekik felróni! Csak a Jupiterjükkel rosszul álló személyek tesznek ilyet! ) Ezután, az orvos által javallt kezelésnek magunkat megbékélten alávetve, kíséreljük meg felgöngyölíteni emlékezetünk (és ha van: személyi horoszkópunk) segítségével göngyölítsük fel azokat a karmikus, vagy nyers-természeti, negatív viselkedési és gondolkozási mintáinkat, eljárásainkat (félelmeinket, ellenségeskedéseinket, ellenszegüléseinket, erőszakosságunkat, aggodalmaskodásainkat) amelyek szervezetünket a "betegséggyártásra" rákényszeríttették.
E mozzanatnál (fejezetnél) nagyon fontos, jól az emlékezetünkbe idézni azt a következtetést, ami a különböző napjegyekre jellemző betegséghajlamok tárgyalásából és ezek lelki-szellemi okainak megismeréséből egyértelműen levonható: nincsenek sem szégyellni való (titkolni való) sem erényes, személyi büszkeségre feljogosító betegségek! - És ezt a figyelmeztetést nem hibás gondolatvezetés következtében, vagy ötletszerű szószaporítás (Egyik facebooki ismerősöm szerint: szófosás) kedvéért írtam ide. Megfigyeltem ugyanis, hogy miközben a Skorpiónál tárgyalt nemi betegségeket, vagy a Skorpióra, de a Mérlegre, a Bikára és a Bakra is jellemző többnyire bagatell bőrfertőzéseket, gombásodásokat titkolni és szégyellnivaló betegségnek tartják egyesek (és pontosan azért kel találkozniuk e betegségekkel!), addig a Kosra az Oroszlánra és a Nyilasra jellemző, öntudat és személyiség-zavarra, mások személyisége elnyomására, tehát az erőszakoskodási és zsarnokoskodási hajlam következtében előállott szívbetegségükkel, vagy a rejtett agresszivitás következtében létrejövő epegyulladásaikkal, epekríziseikkel valósággal hivalkodnak és kérkednek egyes betegek!

Természetesen mindeztek mellett -és mindezek ellenére, amikről itt értesültünk, a táplálkozási szokásainkat és a táplálkozásra használt ételek jellegét és minőségét kell felülvizsgálnunk elsősorban. Ugyanis a legtöbb "bűnt" önmagunk és a világ ellen a szó szoros értelmében vett fogyasztói- táplálkozói mentalitásunkkal, felelőtlen, öncélú étkezési szokásainkkal követjük el.
Annak érdekében, hogy igazi kulcsot adjak azok kezébe, akik hajlandóak felébredni és abbahagyni az eredménytelen és az ellenséges hadakozást saját betegségeikkel szemben, szükségesnek tartom felhívni a figyelmet arra a testi, lelki és szellemi rongáltság közötti különbségtételre, amire Hamvas Béla is a Hermes Triszmegistos TABULA SMARAGDINA- ja kapcsán írt MAGIA SUTRA című esszéjében nyomatékosan figyelmeztet: " A bűn sajátos területe a szellemvilág. Ez a felfogás a közhiedelemmel szemben áll. Általában, főként a félreértett keresztény dogma alapján, mindenki a bűnös testről beszél. Az ilyesmi teljesen hibás. A testnek bűnt elkövetni nincs módja, mert létezése nem morális, tehát nem szellemi, hanem élettani körben folyik le. A test rongáltságát betegségnek hívjuk. A bűn morális defektus. Elkövetésére csak a szellem képes." ... "Ugyanaz a megtörtség, ami a szellemvilágban a bűn, a lélek világában az őrület. Az őrület a lélek normális voltának megbomlása és megzavarodása. A lélek örülte, az értelem homálya. Aluszékonnyá válik, kába lesz, irányt és célt téveszt, tévelyeg, rögeszmék szállják meg, képzeleg, valóságérzéke elvész, a másik lélekkel való kapcsolata meglazul és meg is szakad. Ha a bűn a szellemvilág megzavarodását idézte, az örült a humánum világát bontja fel. Az örült nem tud közösségben élni." ... " Ugyanaz a rongáltság, ami a szellem világában a bűn, a lélek világában az örült, a testi világban a betegség." ... "De a három egy és e hármat egymástól elválasztani nem ajánlatos, akkor sem, ha a létezés rongáltságának hármas természetéről tudni lényegbevágó tudás. Miért? Mert a primordiális egészség helyreállítása (reintegráció) is hármas, éspedig:
-esztétikai (testi)
-logikai (lelki)
-morális (szellemi)
feladat. E hármas párhuzamos tevékenység más szinten fedi az érzéki (testi), az érzelmi-értelmi (lelki), és az erkölcsi (szellemi) tevékenységet. SENKI NEM LEHET SZELLEMÉBEN BÜNTELEN, AKI LELKI VILAGABAN NEM ÉRTELMES ÉS TESTÉBEN NEM EGÉSZSÉGES. A szövevényen belül a létezés-szférák megkülönböztetésének csak azért van helye, nehogy a létezés hármas összetettségéről egy pillanatra is megfeledkezzünk. Határt vonni azonban, különösen oly értelemben, ahogy azt az európai filozófia (tudomány, vallás) alapján megszokták, nem lehet és nem is szabad, mert végül is a szellem világa a lélek és a test világát is átsugározza, a lélek a testet és a szellemet minősíti és formálja, a test viszont a lélek és a szellem világát is megalapozza."
A szellemvilággal és annak a törvényeivel, hatalmaival, a belső átéléseinken keresztül tartjuk a kapcsolatot, ha el hisszük ezt, ha nem. A szellem-világ nem a külső tetteinkből és eredményeiből (azok esetleges morális, vagy esztétikai értékéből) vonja le a ránk vonatkozó következtetéseit és dönti el, a hozzánk-belénk érkező válaszainak a jellegét, hanem abból, hogy milyen információkat kap tőlünk (belőlünk) a mi intim, belső átéléseink következtében. Ezért hibás minden tanítás, amely figyelmen kiül hagyja a fizikai elemekkel való találkozásnak és konfrontációnak, valamint a természetben való intenzív mozgásnak és a test részek ápolásának a fontosságát, mint amennyire hibás a pusztán a fizikai-biológiai egészség megvalósítására és fenntartására koncentráló európai egészség- kultúra, vagy amennyire téves az öncélú, technikai tudományos megoldások hajszolására alapozott sorsmegoldási lehetőségek ideológiája: a humanista intellektualizmus. Azt is fontos itt tudni tehát, hogy a kimondottan csak kifelé – a külvilág felé ható, öncélú értelmi képességeink gyakorlása, vagy ugyancsak az öncélú, moráltalan (a puszta forma-művész) tehetségek és a rendkívüli képességek kultusza, a zseni kultusz tehát, semmivel sem értelmesebb a gazdasági eredmények öncélú hajszolásnál, ami előbb-utóbb meg fogja fosztani EGÉSZSÉGÉTÖL (betegségek, balesetek, olyan más életterületeken való sikertelenségek formájában, mint például a családi élet és a szerelmi párkapcsolat) az eredmény- és sikerorientált egyént.
Az egészségünk visszaszerzésének az ára tehát, a saját lényünkre vonatkozó misztikus tévképzeteinknek és „pozitív” előítéleteknek a feladása, valamint a külvilág és a többi ember megváltoztatására irányuló vak törekvéseink (ambícióink) feladása mellett, a saját belső átéléseinknek a pozitívvá- örömtelivé való átváltoztatása. Ehhez viszont belső, úgynevezett kauzális (karmikus) hibabelátási kézség kialakítása szükséges, amihez a spirituális önismeretre, és általában a spirituális emberismeretre és a világismeretre alapozó, kauzális asztrológiával elkészített személyi horoszkópok megbízható információrendszere, igen nagy mértékben hozzájárulhat.

II.
Az önmérgezés által okozott megbetegedés jelenségéről bővebben


Nem a fájdalom megszüntetése (Nem a fájdalom-szüntetési technikai hatékonyság!) a lényeg tehát a betegség és a szenvedések, illetve a gyógyulás kérdésében, hanem annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy tulajdonképpen miért, milyen vegyi - biológiai folyamatok következtében jön létre a belső testi (szervi) rombolódás? Az, hogy milyen belső: lelki és szellemi zavarok és feszültségek, rejtett, vagy nyílt ambíciókból eredő nyílt haragvások és rejtett gyűlölködések, illetve folyamatosan átélt csendes - jogosnak képzelt! – neheztelések hozzák létre azokat a biológiai (szervi) rombolódásokat (káros és kóros elváltozásokat), amelyeket a fájdalom és a testi szenvedés jelez? Az orvostudomány ezt a belső - szervi, hormonális és más jellegű önmérgezési folyamatot, un. immun rendszeri zavarból eredő következményként kezeli és a zavart (a bajt!) a test szintjén próbálja különböző gyógyszeres erősítésekkel, vagy erőszakos külső beavatkozásokkal megszüntetni. Holott testi - immunrendszeri zavarról mindössze annyiban lehet szó, amennyiben az immunrendszeri zavarok (az egész szervezeti szintjén működő, belső egyensúlyi - kiegyenlítődési zavarok) leképezik a szellemi - lelki zavarokat, vagyis a spirituális tévképzetekből eredő helytelen mentalitásunkat. - De ne hatoljunk be illetéktelenül az orvostudomány részeredményekkel terhelt életterületére, mert ezáltal a biológiai folyamatok labirintusába tévedünk és úgy járunk mint a sólyom, amely nem tudott a kerítésről elrepülni miután társalgott az ólbeli baromfiakkal. A magyar nyelv tökéletesen tájékoztat és találóan mondja, hogy mi történik, amikor haragszunk és gyűlölködünk: mérgelődünk!
Mérges vagyok, amikor haragszom valakire vagy valamire, és tényleg, e nyelv által biztosított metafizikai tudás birtokában már ki lehet kérdezni a jelenségről az orvosokat és a biológusokat és amennyiben tényleg eléggé tájékozottak a szakmájukban, visszaigazolhatják, hogy amikor haragszunk, dühöngünk, hisztériázunk, vagy „csak” csendben neheztelünk valakire, vagy valamire folyamatosan, olyankor a szervezetünk, egészen pontosan a mirigyeink (bizonyos mirigyeink!) különböző hormonális mérgeket (mérgező genetikai információkat tartalmazó élet- és halálnedveket) állítanak elő és küldik szét a szervezetünkbe. A hormonális nedveket tartalmazó linfarendszer széthordja ezeket a mérgeket az egész szervezetünkben. És nem is akármelyik mirigyünk kezdi termelni (nem véletlenszerűen!) a hullaméreghez hasonlatos hormonális „harag-mérgeket” és nem akárhova szállítja a linfarendszer a huzamosan fenntartott és intenzíven átélt mérgelődéseink következtében, a szervezetünk által termelt mérgeket, hanem azok a mirigyek termelnek mérget, amelyek azokhoz a testrészeinkhez tartoznak, amelyek kapcsolatban állnak azzal a spirituális erőtérrel amely a haragunk tárgyát képezi.
Ha szerelmünkre, illetve élettársunkra haragszunk huzamosan és intenzíven, vagy ha ugyanúgy: féltékenyek vagyunk, a mellékvesék mérgezik a vese, illetve a deréktájék szerveit, ha szüleinkre, gyermekeinkre és általában a családtagjainkra, a hasnyálmirigy mérgezi a gyomrot, a patkóbelet és általában a gyomortájékot. Ha önérzeti, személyiségi gondjaink vannak, a csecsemőmirigy mérgezi a szívet és a szívtájékot, ha viszont szerelmi - élettársi viszonyunk zavartsága (pl. érzelmi kifejezési képtelenség, féltékenység, a párunk elvesztésétől való félelem, stb.) párosul az személyi tudat fejlődési, illetve az önérvényesítési (hiusági, önérzékelési, önérzeti, becsvágyi és a partner fölötti uralkodási) problémákkal, akkor már a Skorpiói testrészünkhöz tartozó petefészek, illetve a prosztata mirigyei kezdik a medencetájéki szerveinkbe a romboló mérget és szélsőséges esetekben a halálos mérget is „kitermelni”, illetve a testünk más funkciói „vigyáznak” arra, hogy a szervezetünkben található „fölös” mérgek aggoz a testrészhez, vagy szervhez legyenek szállítva, amelyek (asztrológiai) analogikus kapcsolatban állnak azokkal a mentalitásokkal, amelyeket intenzíven és huzamosan hibásan („mérgelődve”) gyakorlunk. Ha sors-elfogadási, sors-feldolgozási problémáink miatt kénytelenek, de ugyanakkor képtelenek is vagyunk lenyelni a sors-nehézségeinket és ha enyhén és finoman bár, de gyakran összeszorul a torkunk haragunkban, vagy akárcsak a nehéz sorsunkkal szembeni méltatlankodásunkban is, a torokmirigyünk termeli a mérget és rombolja - zavarja meg vagy a saját, vagy a környékén levő szervek működését, károsítja épségüket.
A leggyakoribb viszont, hogy ezt az egészet egyszerre éljük át, és a sok eltusolás - elfojtás után minden káros visszahatás ránk tör, vagy legalábbis ezek nagy része, és ilyenkor a homlokmirigy vagy/és az agyalapi mirigy kezdi termelni a hormonális mérgeket, aminek az első jele a fej és ízületi fájdalmakkal járó meghűlés, illetve e huzamos és gyakori hűléses megbetegedések. Nem a hideg okozza tehát a gyulladással járó hűléses betegségeket, hanem azok csak jelzik, hogy gondolatban - és képzeletben - nagyon támadunk valakit, valakiket, illetve valamit (pl. a saját „szerencsétlen” sorsunkat).
Ezért van az, hogy tartózkodhatunk - lehetünk, ülhetünk - bármilyen hideg helyiségben, mert amennyiben nem félünk attól, hogy meg fogunk hűlni, nem is hűlünk meg, amennyiben az előző napokban sikerült folyamatosan és egyáltalán nem haragudni senkire és semmire sem. Máskor viszont, amikor sikertelenségeink és kudarcaink hatására „jól kivertük a biztosítékot”, elég egy fagylalt sietős elfogyasztása, vagy az, ha a nyári szellő kellemesen fújdogálja az izzadt arcunkat és máris „rajtunk ül a hűlés” a legnagyobb nyári kánikula közepén. Megjegyzem: általában nem akkor történik meg pl. a hűlés, amikor átéljük a hirtelen támadó - méltónak képzelt! - haragunkat, nem a hosszas dühöngés, vagy a huzamos neheztelés közben történik meg a hűlés, még akkor sem, ha esetleg tényleg nagyon hideg van ott, ahol a negatív szenvedélyes átélések közepette tartózkodunk, hanem amikor a hűlést látszólag kiváltó külső okkal: a hideggel (széllel) való találkozás két - három nappal később, néhány nappal a haragos, illetve a dühöngő, vagy hisztériázó átéléseink után jön létre. Akkor tehát, amikor az illető mirigynek volt ideje bőven kitermelni a megfelelő mérgeket és a méreg nem csak, hogy jól beépült már a szervezetbe (a megfelelő szervekbe), hanem finoman már rombolni - bontani is kezdte azok felszíni sejtrendszerét. Az tehát, hogy az illető szervek, vagy testrész - testrészek meghűlnek, nem oka a hideg körülményekkel való találkozásnak, hanem maga a hűlést követő gyulladás következménye annak, hogy az illető szervek, testrészek már le voltak gyengülve (meg voltak támadva) előzőleg az önmérgezés következtében.
És persze, a baktériumok és a vírusok támadása, mint betegség-kiváltó oknak az indoklása (magyarázata) ugyancsak a felületes természettudomány naiv gyermekmeséje, hiszen, ahhoz, hogy a természetben bárhol fellelhető és a természet egyensúlyát biztosító baktériumok rátelepedjenek és fogyasztani kezdjenek egy - egy külső testrészt, vagy belső szervet, annak a szervnek előzőleg már gyengének (támadottnak) kell lennie, az önmérgezés következtében! A hamis genetikai kódokat hordozó és a támadott szervezetbe e hamis kódokat beépíteni képes vírusok viszont - a Jó Istennek egy másik a lét egyensúlyát fenntartani hivatott csodálatos találmányai! - ugyancsak azzal a feltétellel épülhetnek be a szervezet rendszerébe, ha az előzőleg már hamis információt kapott belülről: a saját zavarosan működő hormonrendszerétől. Ez a magyarázat arra is egyébként, hogy súlyosan - halálosan - fertőzött betegek és elkülönítet betegcsoportok mellett szolgálatot teljesítő orvosok, apácák és szerzetesek miért nem fertőződtek be, hiszen ápolás és gondozás közben sokszor úgymond testi érintkezésbe is kerültek a fertőzött (haldokló) betegekkel és halottakkal.
És ugyanezek a magyarázatok (romlási: belső mérgezési önrombolási folyamatok) érvényesek, a tudomány szeme elől egyelőre valamiért rejtetten működő fogak - fog gyökerek! - romlására, szuvasodására is.

Lásd még a Karma példáit és azok gyakorlati asztrológiai tárgyalását – értelmezését a személyi horoszkópok szintjén, a honlapjaimon:

http://www.kozmaszilard.com
http://www.komaszilard.hu
http://www.asztrologosz.com

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/


Vissza a tetejére
  Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2014.02.20. 18:43 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.03.11. 22:01
Hozzászólások: 4221
Tartózkodási hely: Csíkszereda
Kozma Szilárd író és csaláadsztrológus

Asztrológusi szemmel a „Családi betegségek” természetéről

Magyar szóhasználatban több dolgot illetünk a családi betegség kifejezéssel. A skála a tényleges öröklött betegségektől az olyan szembeszökő, zavaró vagy nevetséges személyi tulajdonságként jelentkező családi szokásokig terjed, amelyet nagyszülők, szülők és felnőtté váló gyermekek egyaránt elkövetnek. A mindennapi ember ironikusan mosolyog ezeken a nevetségesen ismétlődő családi szokásokon (más szemében meglátjuk a szálkát...), miközben az asztrológus tudja, hogy olyan, többnyire anyai ágon működő, öröklött szellemi programok fejtik ki hatásukat az ilyen esetekben, amelyeknek az illető személy vagy alárendeli öntudatlanul az élet-sorsát, vagy saját személyi tulajdonságaival szemben is lázadozva, megpróbálja lerázni magáról e „rossz tulajdonságokat”. Azok az általános „családi betegségekhez” vezető szokások és tettek, amelyeket az asztrológia módszereivel nyomon követhetünk, a Holdhoz kötöttek (Gyomor és általában emésztőrendszeri betegségek, az utód-szülő szerveknek és az utód-táplálási szerveknek, vagyis a Méhnek és a női melleknek a betegségei ), valamint Hold (az anyaság, illetve a teremtés ősprincípiumát megtestesítő bolygó) által uralt Rák napjegyhez (A Holdhoz rendelődő betegségek mellett, a petefészek nőknél és a Prosztata a férfiaknál, és ezekkel együtt, a korábban felsorolt, tehát a teremtői-szaporítási és utód-táplálási szervekkel kapcsolatos Rák-betegségek), illetve a Rák által megtestesített spirituális erőterével analogikus kapcsolatban álló VI. házhoz, az otthon és a család életterületét szimbolizáló asztrológiai erőtérhez kötöttek.
Azoknak, a Rák és a VI. horoszkópház szellemtereihez kapcsolódó (családi) viszonyoknak a huzamosan fenntartott, ellenséges, vagy, szenvedélyesen túlfűtött (érzelgős) átélése, amely valamelyik "szeretett" családtag részéről egy, fontosnak tartott életterületen kifejtett ellenállása esetében (nyílt szembeszegülés, gyökeresen eltérő és ellenkező vélemény, vagy életszemlélet egyértelmű fenntartása) haraggá és gyűlölködéssé változik, majd átfinomodik csendes nehezteléssé, elsősorban a nők számára jelent egyenes utat az emlő daganatok képződéséhez és rákosodásához. De, ritkábban, a férfiak melleiben is eredményezhet hipertrófiás csomósodást, ha huzamos ideig félrevezetik magukat a családdal kapcsolatos kérdésekben. A gyomorbetegségek és általában az emésztőrendszeri betegségek is oda vezetődnek vissza, hogy a családtagi viszony úgy megromlik, hogy a személy semmit nem hajlandó elfogadni és tudatába - lelkébe befogadni, ami a másik családtagtól jön, miközben azzal áltatja magát, hogy ő mindenek fölött és mindenek ellenére szereti azt a családtagot és megbocsát neki. Holott megbocsátásról szó sem lehet mindaddig, amíg a finom és csendes neheztelési érzések tovább lappangnak a tudattalanban. Amennyiben a fent leírt, „kaméleon” mentalitáshoz erős, aggódó érzésekbe rejtett uralkodási - ellenőrzési vágy is kapcsolódik, a betegség formájában jelentkező következmény nem marad meg a gyomortájék és az mellek szintjén, hanem nőknél a petefészkekben és a hüvelyben, a férfiaknál a prosztatában is jelentkezik. A kezdetben alig érzékelhető rendellenesség idővel végzetes betegséggé fokozódik (a destruktív és félrevezető mentalitás teljes megállításához vezető) rákos sejtburjánzás formájában.
Amennyiben a családtagok fölötti uralkodási vágy és azok folytonos ellenállása miatt érzett harag ( méreg ) teljesen erkölcsi gátlások és érzelmi megfontolások alá záródik, vagy az illető családtag (esetleg alkohol hatása alatt) nyíltan, de ezért még intenzívebben és még többszőr átéli mérges - gyűlölködő állapotát, ez a fajta családapai, vagy a "féltően" szerető-aggódó családanyai diktátorkodás, szívbetegséghez és végül szívinfarktushoz vezet.
Persze, a betegségek keletkezése és fejlődése nem ilyen egyszerű és a táplálkozás, az ivóvíz, a szennyezett levegő a "rossz szokások és káros szenvedélyek" hatása, valamint az egyéni alkat kérdése árnyalja a betegségek jellegét. De az alkati tényezők, vagyis a betegség hajlamok és a nehéz családi sors-helyzetek is a horoszkópból kiolvasható családi szellemi (kauzális) örökségek következménye. Ezen örökletes programoknak a befolyása (hatása) alatt állnak az utódok és ezek hatása alá kerülve felnőtt korukban folytatják a drámai kibontakozáshoz és a tragikus fejleményekhez vezető "fejlődésüket" mindaddig, amíg nem tudatosítottuk őket az asztrológiai sorsfeltárás és szellemi programértelmezés segítségével. A betegségek és a családi drámák sorozata csak akkor ér véget egy személy életében, ha az asztrológiai sorsfeltáró program-értelmezést a feltárt életfeladatok konkrét felvállalásával történő tudatos harmóniába kerülési és kiegyenlítődési törekvések követik. "Mindenkinek a maga keresztjét" kell felvennie és nem a másét, vagy a másokét! Senki nem tapasztalhat meg semmit a "szeretett" felnőtt családtagjai helyett és a családtagok sem végezhetik el helyette azt, amit neki kell elvégeznie.
ĺme egy egyszerű példa a végzetes személyi válságokhoz vezető jóságos tévedésekre: sok szülő nem csak hogy egyetem elvégzésére erőlteti a gyermekét, mert neki nem teljesülhetett ez vágya, hanem olyan tanulmányok folytatására és olyan szakma elsajátítására szorítja rá gyermekét, ami nem áll összhangban annak a spirituális sorsprogramjával, amely gyakorlati életterület megismerése nem tartozik a "gyermek" személyi életfeladatai közé. Már ennyi is elég a halálig tartó szülő - gyermek közötti csendes nehezteléshez, vagyis a fentebb említett betegségek valamelyikének kifejlődéséhez. És a spirituális életfeladatától eltérített utód (gyermek) lelki-szellemi zűrzavarának és erkölcsi csődjének az "élettani" következményeiről még nem is beszéltünk.
De ez még elenyésző baj ahhoz a létzavarhoz képest, amely az önkéntelen irányítási és beavatkozási késztetésektől fűtött anyáknak, ritkább esetben az apáknak a felnőtt gyermekeik házas életébe, vagy szerelmi-szexuális párkapcsolatába és családi viszonyaiba való féltékeny és ostoba beavatkozása által keletkezik az aggódóan "féltő és óvó" gondoskodás formájában. Vagyis a minden áron való „jót akaró”, vagyis a felnőtt gyermekét a „gonosz férjtől – menytől való megóvást és megvédést szolgáló titkolózás, titkos szövetkezés és alattomos intrikálás, majd nyílt lelki zsarolások és ha lehet anyagi zsarolások, de legkevesebb súlyos szemrehányások formájában. Ez, a szerető- féltésnek képzelt, de valójában szexuális alapú szülői féltékenység kivédhetetlenül előáll még az azonos nemű szülő - gyermek viszonyokban is, amennyiben a szülő napjegye, vagy Ascendense a felnőtt-gyermeke horoszkópjának a VII. házában, a hosszú távú és a társadalom előtt is felvállalt párkapcsolatok (élettársi és házassági viszonyok) életterületébe esik. Ilyen esetben, ha nincs a gyermek-felnőttnek elég esze és nincs elég lelki ereje az aggódó szívű édesanyát, vagy a féltékeny apát kirekeszteni a saját szexuális szerelmi életszférájából (házasságából) és nem tudja párkapcsolatát a saját természetes vágyai és egyéni igényei, lelki és szellemi alkatának megfelelően (lelki szükségletei szerint) megélni, annak előbb - utóbb vesebaj, húgyhólyag gyulladás és más deréktájéki károsodások, férfiaknál heregyulladás, vagy prosztatabántalom, nőknél menstruációs gondok, a méh- és a petefészkek megbetegedése lesz a következménye. A szexuális párkapcsolati élet feszültségei és diszharmóniái, összetettségük és elsődlegesen szellemi kiegyenlítődési jellegük miatt (a szeretet és a fény kiegyenlítődése bennünk), végzetesebb következményekhez vezetnek mint a szülői és a gyermeki viszonyok zavartsága.
Mivel most az örökölt családi programok működését vizsgálom, nem térek ki részletesen a párkapcsolatokra vonatkozó betegségek szellemi okára (pl. a féltékenységnek, a partner fölötti hatalom gyakorlásnak és manipulálásnak, vagy a partnerrel szembeni huzamos ellenérzések intenzív átélésének a következménye férfiaknál a here- és a prosztatagyulladás, nőknél a petefészek-gyulladás), hanem a civilizált nyugati társadalomban általánossá vált, a családdal és a gyermekáldás vállalásával kapcsolatos negatív szellemi programok hatásmechanizmusát szándékozom a szellemi gyökerekig vissza göngyölíteni, annak érdekében, hogy ezáltal konkrét támpontokat adjak azok számára akik harmonikus családi életet akarnak folytatni.
A Rák jegyében született és a Rák Sárkányfarokkal rendelkező és általában az anyasági, a megtermékenyülési (magzatfoganási - teherkihordási), gyermek-szülési, gyermek gondozási, a család alapítási és családfenntartási problémákkal (örökölt diszharmonikus családi programmal) küszködő személyek önkéntelenül a magukévá akarják tenni és magukhoz akarják kötni minden áron a környezetükben élőket azáltal, hogy szüntelenül gondoskodni akarnak azokról. Ennek köszönhetően ők a rák-betegségekig is elmenő tragikus élet-drámák hősei és áldozatai is. Az ilyen személy, sértődékeny én-tudatát (egoját) körülveszi egy un. benyomás - elhárító, védekezési rendszerrel, a rákpáncéllal és felszínes kedélyeskedéssel, vagy ártatlankodó jóságossággal próbálja fedezni magát, palástolni félelmeit, belső szorongásait, feszültségeit. Igaz, az is megtörténik néha, egy-egy Rák programmal rendelkező férfi esetében, hogy belefáradván sebezhetőségébe, "a legjobb védekezés a támadás" - alapon, agresszív, sőt: néha egyenesen kegyetlenkedő magatartási formákhoz szoktatja magát. Ez, az elején kényelmesnek látszó magatartás fogja okozni a vesztét is, mert ezzel a pszichológiai páncélzattal elzárván és valósággal eltorlaszolván tudatát a további kényelmetlen benyomások és a sértő információ- behatolásokkal szemben, menthetetlenül a rákos sejtek természetellenes elszaporodását idézi elő a biológiai szervezetében. A sejttobzódás jelensége tulajdonképpen az egyetemes egységes létezés információáramlásával szembeni elzárkózási késztetésnek, a voluntarizmusnak és a félrevezetésnek a fizikai sejtek szintjén történő megismétlődése. De nem csak az agresszív és elutasító, hanem a csendes neheztelő magatartással is képesek a Rák szülöttekhez hasonló érzékenységgel rendelkező emberek pszichológiai páncélt, védő burkot vonni maguk köré, aminek következménye a Rák nevével fémjelzett betegség, vagyis az emberi szervezetben egyébként természetes módon és normális arányban létező, rák-sejtek túlságos elszaporodása és a burjánzási folyamat hatványozódása. Ezt a lelki öngyilkosságot leképező védő-burkot a legtöbb esetben a látszólagos önfeladásig menő alkalmazkodással, vagyis a közvetlen környezetnek a tökéletes félrevezetésével: a hamis információáramoltatás segítségével történő opportunista (kiegyezési) mentalitás személyi tulajdonsággá alakításával szokták létrehozni a Rák szülöttek és a Rákokhoz hasonló érzékenységben "szenvedő" személyek. Rudriger Dhalke szavával: ezek a normophánok. Ők a külsőséges társadalmi normák és konvenciók tökéletes betartói, felszíni megítélés szempontjából a legetikusabban viselkedő emberek. A tökéletes "jó ember" szerep segítségével akadályozzák meg a többi embertársuk esetleges agresszív fellépését, támadó viszonyulását személyükkel szemben. Ezért az idejekorán elhunyt "rákos" személyt igen megsiratja a környezete, melegszívű, jóságos emberként emlékezvén reá és a "Vak Sors" gonosz abszurditásának tudja be korai "elvesztését", nem sejtvén hogy a jóságos személyt csupán azért tekinti jónak a környezte, mert soha nem mondott ellent, mert soha nem mert ellenkezni nyíltan a mások személyi integritásába gázoló embertársaival szemben. Mert látszólagos jóságában a végtelenségig tűrt, hallgatott és szenvedett, miközben a lelke mélyén, folyamatos és hallgatag neheztelések formájában mentálisan igenis támadta a környezetében élő, "szeretett" családtagokat és munkatársakat, (akik miatt "ő annyit szenvedett méltatlanul és ártatlanul"), ahelyett, hogy életében legalább egyszer meg merte volna mondani őszintén és becsületesen azt, amit gondol valójában.
Ezek az emberek állandóan kegyes hazugságok látszólagos védőfala mögött, de valójában egy, az életük kegyetlen végét előkészítő hazugság-rendszer labirintusában élnek, miközben igenis támadják gondolataik szintjén, végtelen belső neheztelések formájában, az egész környezetüket, amelynek "érzéketlen és kíméletlen" viselkedése következtében ők ártatlanul és méltatlanul olyan sokat kénytelenek szenvedni... A sors iróniája (pontosabban a hatás-visszahatás törvényének a következménye), hogy életük utolsó heteiben, napjaiban ugyanazt a megtévesztést kapják vissza a környezetüktől, amivel "etették" azt egész életükben: orvosok és családtagok elhazudják előlük azt a tényt, hogy napjaik megszámláltattak s a védekezés érdekében létrehozott szellemi hazugságburkot a végzetes életkedvvel szaporodó, a szervezet immun-rendszerét a hamis információáramoltatással megtévesztő rákos sejtek szétfeszítették és kiszipolyozták. A Rák-sejtek ugyanazt a kaméleon-játékot folytatják, ugyanazt a megtévesztő információ-áramoltatást végzik a sejt-társadalom szintjén mint amit a személy folytatott a közösségi életben és a családjában: becsapják a szervezet immunrendszerét azáltal, hogy olyan információkat sugároznak az immunitást biztosító sejtek irányába, miszerint ők ártatlanok, ők nem bántják a szervezetet és így biztosítják a maguk számára a túlélést és a szaporodást. Az élet ellentéteinek a kiegyenlítődési aktusát az ellentétek kijátszásával folytonosan elkerülő, a kellemetlen szembesüléseket és a nyílt konfrontációkat fel nem vállaló, gyávaságát a jóságosság álarca alá rejtő és az etika eszközeivel kicselezni - megkerülni próbáló embernek még az a lehetősége sem marad meg, hogy az élete utolsó napjaiban legalább őszintén szembenézhessen a halálával. Az a lehetősége sem marad meg, hogy felkészülhessen végre és nyíltan fogadhassa azt, amitől egész életében félt: a reális és kicselezhetetlen halál tényével való szembesülést, hogy ezáltal, az utolsó kiegyenlítődési aktus szemszögéből végre megítélhesse a megtévesztő magatartása hiábavalóságát. Hogy beláthassa saját élettapasztalatai nyomán az élet legfontosabb igazságát miszerint "Aki meg akarja nyerni életét elveszti azt.", vagyis: Aki kényelmetlen környezeti benyomások és szembesülések nélkül akarja folytatni életét, annak testében kell megélnie az élet drámai konfliktusát. Mert az élet kiegyenlítődési drámáját őszintén és nyíltan vállalni kell még a Rák-sorsfeladattal rendelkező, rendkívüli érzékenységgel "megátkozott" embereknek is. Ennek, a konfliktusfelvállalással kezdődő kiegyenlítődési folyamatnak az elutasítása, a társadalmi hazugság-rendszerek feltétel nélküli elfogadásával és betartásával történő kicselezése épp annyira életellenes magatartás, mint a fölösleges és öncélú dramatizálás, a tragikus állapotok előidézéséig menő érzelmi szenvedélyesedések, amely állapotok felfokozott átélésére a negatív Rák - programmal rendelkező személyek hajlamosak.
De a családi problémákhoz kötött betegségek nem kimondottan és kizárólagosan a Rák szülöttekre jellemzőek. Szarkasztikusan fogalmazva: nem a Rák szülöttek előjoga ilyen betegségekben szenvedni. Pontosabban: ilyen jellegű mentalitás-hajlamból rák - betegséget gyártani. Ezt "elkövethetik", mint ahogy egyre gyakrabban el is követik a más konstellációk szülöttei is. Azok tehát, akiknek az édesanyjuk diszharmonikus szellemi kapcsolatban van, vagy volt időlegesen az ők fizikai fogantatásukat megelőző időszakban a Rák konstelláció által megtestesített princípiumokkal. Ilyenek például az asztrológiai Víz-háromszög másik két napjegyének, a Skorpiónak és a Halaknak a szülöttei, vagy azok, akiknek több támadott (diszharmonikusan fényszögelt) bolygója áll a Rákban és általában a víz- jegyekben. Női horoszkópokban az is Rák-problémákat idéz elő többnyire, ha a Rák uralkodó bolygója, a Hold, vagy a Fekete Holdnak is nevezett Lilit a Rákban áll, esetleg a négyes vagy a nyolcas, de főként a tizenkettes horoszkóp-házban.
Ezek a hölgyek mindent elkövetnek, és minden követ megmozdítnak és addig meg nem
nyugodnak amíg a család mindegyik tagját az általuk elképzelt boldogságba: biztonságba és jó életkörülmények közé nem helyezik. De ha ez az ideális helyzet elő is áll és tényleg nem marad semmi amiért aggodalmaskodni lehet, akkor elvágyódnak a kényelmes és nyugodt körülmények langyos melegéből valami egzotikusan személytelen szexuális kalandba, amit persze ritkán képesek megfogalmazni és bevallani saját maguknak határozottan. Csak az ok nélküli nyugtalansága és misztikus elégedetlensége jelzi azt, hogy az ilyen gondos anyák számára akkor nincs éppen rendben valami, ha végre minden a legnagyobb rendben van a családban. Ezek a személyek nehezen tudnak azonosulni más szerepkörökkel. ĺgy a gyámkodó szerepköreik fontosságának túlhangsúlyozása miatt, a felnőtté vált, de még mindig gyámolított gyermekek által fárasztónak és terhesnek ítélt és ezért sokszor kegyetlenül visszautasított "szeretet-nyilvánítási" kényszerűk és gyámkodó-jóakarásuk következtében mindenkinek akad bőven szenvednivaló a környezetükben. A legtöbbet persze ők szenvednek, akik kifosztottnak, haszontalanoknak és megalázottnak érzik magukat amiért a húsz- harminc és negyven éves gyermekeiket nem nevelhetik tovább és nem irányíthatják azok lépteit az általuk elképzelt egyetlen jó irányba, vagyis a szülői boldogság felé. Ilyen sérelmükben nagyon sok esetben "beidéznek" maguknak valamilyen rák-betegséget, hogy legalább ezáltal tölthessenek fontos szerepkört a szeretett gyermekeik, családtagjaik életében. És ha elvesztett családi helyzetüket és gyámi tekintélyüket a "veszélyes" betegségükkel sem nyerhetik vissza, az önemésztés útján egészen a halálig is elmennek, hiszen számukra a szülői-gyámkodói, családirányítói szerepkör elvesztésével értelmét veszíti az élet.
A Rák jellegű családi programmal rendelkező személyeknek nem az lenne a dolguk, hogy anyai ági őseiktől örökölt spirituális determinációjuknak megfelelően végig zongorázzák felnőtt korukban a fent leírt diszharmonikus viselkedési mintákat és azok intenzív átélésével felfokozzák - elmélyítsék ezeket a romboló programokat és nem az, hogy az ilyen programmal született lány-anyák tovább közvetítsék ezt a negatív szellemi örökséget az utódaiknak. De mivel ezeket az örökletes szellemi programokat nem kutatja a tudomány és az akadémikus embertan, amely lecövekelt a géneken keresztűi örökösödés, vagyis a génváltozások és génváltozatok kutatásánál, a szellemi fény helyett a tudományos és vallásos babonákban hívő emberiség tragédiája tovább folytatódik a kétszáz hatvan ezer éves útján. Holott a tragédia részbeni leállításához például annyi is elég lenne, ha a menstruációs zavarokkal rendelkező lányok, a meddősségben szenvedő fiatal nők szervezetét nem kezelnék hormontablettákkal az anyai ágon örökölt diszharmonikus családi program feltérképezése és tudatosítása helyett. Hiszen a fiatal személyek, vagyis a rugalmas és hamar regenerálódó aurával és biológiai szervezettel rendelkező nők esetében a program-kiigazításhoz és végül a gyógyuláshoz már az is elég, ha a horoszkóp, valamint a családi krónika fellapozása segítségével pontosan tudatosítjuk ezeknek a programoknak a minőségét és anyánkat - nagyanyánkat visszakérdezve meghatározzuk a családban is tapasztalható negatív gondolkozásbeli és szokásbeli mintákat. A romboló programok közvetlen és negatív pszichikai hatásának az azonnali feloldásához ez is elég. A teljes fizikai gyógyuláshoz vezető mentális programok megszűntetéshez, jobban mondva: azoknak a pozitív kiegyenlítéséhez viszont mind a probléma-kerülő, mind a dramatizáló magatartási formákkal való gyökeres szakítás szükséges és természetesen a Rák és négyes ház jellegű életfeladatoknak a tudatos gyakorlati felvállalása. Esetenként a felvállalásokra való mentális felkészülés.
A gyakorlatban viszont mindezt megbuktathatja a Rák - paradoxon, vagyis a Szeretet paradoxona, ha nem tudjuk feloldani, mert nem tudunk róla és nem vesszük figyelembe. Az érzés, vagy az érzések, a pozitív, vagy negatív viszonyulások még nem egy értékűek a Szeretettel. Csak a gyermek, vagy az infantilis felnőtt mondhatja azt, hogy ezt szeretem, amazt meg nem szeretem. A szeretet nem határozott, nem részleges, hanem egész (egész-séges), teljes és határtalan. A családszeretet, a hazaszeretet, a népszeretet, az emberszeretet csak rész-szeretetek, vagyis a szeretetnek a részleges és korlátolt kifejeződési formái. Erről Jézus is beszélt. Arról is beszélt, hogy az értelem még nem szellemi Fény, csak annak részleges kifejeződési formája. Amiről viszont nem beszélt az, hogy amiért valakivel, vagy valamivel együtt- érzek, nem azt jelenti, hogy értelmileg is igazat adok neki és elköteleződöm az ügye mellett. Együtt érezhetek valakivel, vagy valamivel, ez viszont nem azt jelenti, hogy egyet is kell értenem. Mint ahogy fordítva is igaz, hogy nem mindig szoktunk együtt- érezni azzal (azokkal) akivel, vagy amivel egyetértünk. A baj, hogy ez utóbbit természetesnek vesszük, az előbbit viszont nem és számon kérjük egymástól az értelmi elköteleződést, vagyis a mással, a másokkal szembeni elkülönülést, elhárítódást, elzárkózást, vagyis az ellenségességet. A Rák - sorssal küszködő személyeknek tehát meg kellene tanulniuk feltételek nélkül szeretni azokat a személyeket és azokat a jelenségeket is, akikkel és amelyekkel nem értenek egyet.
Kozma Szilárd

Lásd még a Karma példáit és azok gyakorlati asztrológiai tárgyalását – értelmezését a személyi horoszkópok szintjén, a honlapjaimon:

www.kozmaszilard.com
www.komaszilard.hu
www.asztrologosz.com

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/


Vissza a tetejére
  Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2014.02.20. 18:44 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.03.11. 22:01
Hozzászólások: 4221
Tartózkodási hely: Csíkszereda
Kozma Botond Szilárd karma- és családasztrológus.

Egyenes Beszéd

Egy facebokos nőtől, aki fel kért, hogy legyek az ismerőse, figyelmeztető levelet kaptam, hogy értékelni ugyan értékeli mind a tárgyi ismereteimet, mind a lexikális kifejezőképességemet, de számára és számukra(?) emészthetetlenek a hosszú és nyakatekert mondataim. Nem „jön át rajtuk az üzenet” írja, és, mivel fél, hogy ugyanilyen általános és „elvontan” metafizikia, tehát személytelen kifejezésekkel tűzdelem tele a horoszkóp-értelmezéseket is, a tőlem való horoszkóprendelésről le mond, pedig amúgy kíváncsi lenne... Meg írtam neki, hogy az utóbbival kapcsolatos képzete messze eltér a gyakorlati valóságtól, mivel tudom, hogy a horoszkópértelmezés természetszerűleg egyszerű és világos kell legyen, mintha az ember nyolc - kilencedikes diákhoz beszélne, és direkt ezért, a személyességért és a személyesítésért készítek hangfelvételeket az analitikus leírások mellé. De hiába, úgy látszik, ennyi elég volt neki belőlem, nem bízik abban, hogy a sorsrendezési problémájihoz én jó feltáró – asztrológusa és tanácsadója lehetek. Nagy tévedése bizonyításakét írom tehát ezt az Egyenes Beszédet. Aki tehát a bizonyításra kíváncsi, ugorjon előre és olvassa el a negyedik fejezet (negyedik üzenet) befejező részét.
A metafizikai tanulmányaimban, ha tetszik, ha nem, mondatonként sűrítenem kell az információt, hiszen rengeteg kételyt és ellenérvet látok sorakozni a lelki szemeimmel minden állításomra, mind a tudományos-materialista, mind a szentimentális misztikus – oldalról. A levelet el küldtem ugyan az újdonsült barátnőnek, de két nap múlva rá jöttem, hogy végül is igaza van a dorgáló – panaszkodó hölgynek: Semmi értelme annak, hogy továbbra is, folyamatosan magyarázkodva értelmezzem a sors-figyelő, sors-értelmező munkám során felfedezett fundamentális problémáknak az ok – okozati összefüggéseit, húsz éves tapasztalataim alapján eleve ismerve, a minden felfedezésemmel kapcsolatos állításommal szemben felsorakozó szentimentális – misztikus és a szkeptikus materialista ellenérveket. Hiszen éppen az őskarma miatt, sem az embereknek a meghatódás és az önámítás iránti vágya, sem a steril kételkedése soha nem fog el fogyni. Ugyanakkor mindaz, amit a gyakorló asztrológusi tapasztalataimból leszűrve, sors-tényként megfigyelek, legalább azokhoz el kellene jusson, akik szédülni sem kívánnak és a steril - szkeptikus ellenérvekre kíváncsiak, hanem arra, hogy miként lehetnének ténylegesen – Tehát nem magukat ámítva és megjátszva, mint a vallásos misztikusok! - boldogak és egészségesekő
Ezért tehát, két – három napi töprengés után, eldöntöttem, hogy többet nem kímélek sem szemforgató misztikus szépelgőt, sem az anyag mindenhatóságára esküdő szkeptikus okos tojást, hanem mindent úgy írok le egyszerűen, ahogy felelősségteljes sorsfigyelő asztrológusként tapasztalom, tudom és látom, és ennek érdekében, alapkőnek le is fektetem a következő Egyenes Beszéd nevű, axiómarendszert:

1. Arról én nem tehetek, ha az asztrológiát: az emberiség első szintetikus tudományát, éppen maguk a tudomány művelői is kompromittálták és kompromittálják ma is végzetesen az által, hogy jósolgatnak vele. Amint arról sem, hogy őket követve, az újságírók és a média-szerkesztők is ugyanezt teszik hasra-ütéssel, és ma nem is létezik Európában újság, televízió-stúdió, vagy rádió-szerkesztőség, amely a tömeghülyítésnek ezzel az eszközével (jóslással) nem élne.

2. Arról sem tehetek, hogy a velem egy közösséget alkotó négy asztrológusokon kívül, a mai magyar kollégák (tisztelet a kevés kivételnek...), félre vezetve magukat a jóslás nevű tévút logikája által, nem voltak képesek mindazt az életbe vágóan fontos metafizikai igazságot meglátni és felfedezni, mint amit nekem sikerült meglátni és felfedezni a spirituális (karmikus) asztrológia gyakorlása által. Vagyis, a karma- feltárások és az életfeladat feltárások – során.

3. Ennek a lényege pedig az, hogy a sorsunkat irányító, tehát az irracionális sors-nehézségeket, a betegségeket és a baleseteket okozó, és szélsőséges esetekben az életünknek ideje korán véget vető szellemi erőknek a logikája ellentétes a mi egyéni karmánk háttér-befolyása (tudattalan sugallatai) által irányított boldogulási törekvéseinkkel, attól az egyszerű októl fogva, hogy az általános isteni életelv, nem a karma szerinti boldogsági vágyak kiélése és duzzasztása, hanem annak a tapasztalásból szerzett értelem (megfigyelés) segítségével történő feloldása.

4. Ennél a fundamentális életténynél fogva, annyiban vagyok keresztény, amennyiben az asztrológia rá vezetett arra, hogy sorsfeladat és sorsnehézség elfogadó és nem sorskicselező kell legyek, illetve arra, amire mind a Názáreti Jézus, mind Hamvas Béla fel hívja a figyelmet, ti., hogy az életem és mindenkinek az élete arra való, hogy a nehézségeit elfogadó módon megélve, általa elérjem azt, ami az életnél magasabb rendű, és amire az élet maga is sóvárog.

5. Ez szerint, a kereszténység számomra nem vallás-gyakorlás és még csak nem is hit kérdése, hanem egyszerű, természetes élet-feladat vállalásé, amelyről a évek óta tapasztalatlatból tudom, hogy az egészségemet és, a nem világi értelemben vett, boldogságomat (derűmet, nyugalmamat, lét-biztonságomat), valamint a gyermekeim egészséges fejlődését és biztonság-érzetét képes napról napra létrehozni és fenntartani.

6. Nem a spekuláns, de steril és végső soron menetrendszerűen egyéni és közösségi kudarchoz és életcsődhöz vezető materiális tudományos- humanista érvek és ellenérvek az irányadók és nem is, a még humánusabb, meghatóan misztikus, vagy vallásos fantazmagóriák, misztikus hazudozásokon alapuló lekiismeret-altatás, a az egyéni felelősséghárítás. Hanem az, a hosszú távú következmények tükrében megvizsgált tárgyi valóság az irányadó, amit a Názáreti Jézus úgy fejezett ki, hogy: „Gyümölcséről ismeritek meg a fát”.

7. Ami az emberiség legértelmesebb személyiségének: Jézusnak az isteni mivoltát illeti, ugyanazt értem alatta, mint amire ő is figyelmeztette a farizeusokat: „Nincs-e a zsoltárokban megírva, hogy mindannyian az Isten fiai (és lányai) vagytok?” A szellem-történelem legnagyobb hamisításának tekintem tehát azt, hogy őt kinevezték kivételes isteni inkarnációnak és ráfogták, hogy előre és ajándékba elintézte a híveinek a megváltást, és ezért azoknak egyéb dolga sincs a megváltás elérése érdekében, mint őt imádni. És majdnem olyan súlyos következményekkel járó hamisításnak tartom azt is, hogy Jézusnak nem volt gyermeke. – Ugyan kérem! Közvetlen - személyes szülői felelősségérzet és felelősség-tudat nélkül, lehetetlen megérteni a kereszt (A Szaturnuszi elv!) lényegét!

8. Hogy Krisztusi szintre el jutott-e nem tudom, csak azt, hogy a csodatevéstől – nem hiába - már a negyven napos pusztai koplalásban töltött meditációja után, a belső ördögi kísértésekre adott válaszai egyikében óvta magát. Sajnos, már az első közösségi ünnepen, a kaánai mennyegzőn, az anyja unszolását elfogadva meg szegte a fofadalmát és természet-ellenes csodákat művelt egészen a Lázár felesleges feltámasztásáig (Negyven nap múlva ugyanis Lázárt megölték). A hatás visszahatás törvényének köszönhetően utol is érte ezekért a törvénytelen beavatkozásaiért jézust a végzete. A nagy érdeme éppen az, hogy nem bújt el e végzetével a világ elől, hanem azt vállalva és azzal szembe menve („Ha ez nem döntetett volna el az égben, semmi hatalmad nem lenne felettem.”, mondja Pilátusnak.), hátra hagyta a tanítványai számára a szaturnuszi sorsvállalás elfogadásának a fontosságát: a kereszt leckéjét, mint a megváltáshoz egyedül elvezetni képes kikerülhetetlen életfeladatot, és annak az előfeltételét.

9. Ezért mondja tehát e nagy tanító, ugyanazt, mint amit a nem-jósoló és a jóslással szemben álló asztrológiának is az alaptétele, ti., hogy „Aki meg akarja nyerni életét, elveszti azt, és aki feláldozza életét, megnyeri azt.” Értsd alatta, hogy aki felvállalja és beteljesíti az általános emberi, és a személyes életfeladatait is, még az életében végleg egészséges és boldog lehet és halála után egyesülni képes (integrálódik) azzal, amit a vallás Istennek, a metafizika abszolút létnek nevez. Mondják, a kvantumfizika ugyanazt mondta ki és írta le, amire már a Buddhizmus, illetve a magasztos is fel hívta a figyelmet 26OO évvel korábban. Amit Jézus mond ki, nem lehet megérteni a kvantumfizika tételeivel (Pl. „Akinek van, annak még adatik, akinek nincs, attól elvétetik”), de meg lehet érteni az asztrológia segítségével, aminek viszont az axiómáit, semmivel nem lehet jobban visszaigazolni a kvantumfizikánál. Persze, ezen már lehet fanyalogni és ebben lehet kételkedni, de bárhogy is lenne, örökérvényűen marad az alaptétel, hogy „Gyümölcséről ismeritek meg a fát”, mert ez a biztos ismérv minden kétséget kizár.

1O. Az én gyümölcseim a szeretetteljesen és egészségesen fejlődő gyermekeim, valamint az, az idő múlásával nem gyengülő, hanem erősődő egészségem és a kreatív életem, amit a gyermekeim a közösségem és a megváltás szolgálatába állítottam ez által a keresztény-alapállású tudományom művelése segítségével. És minedezt annak ellenére, hogy betegesen kezdtem az életet már csecsemő koromtól és úgy is folytattam, felnőtt koromban is, mindaddig, amíg nem találkoztam az asztrológiával és a gyakorlati metafizikával.

11. Az én gyümölcsöm tehát az, hogy e tudománynak köszönhetően nem őrültem meg, amikor a gyermekeim édesanyja - aki el árulta ezt az Isteni tudományt a vallásos pszichológiának – szét robbantotta a négy gyermekes családunkat másodjára is, hanem ahelyett a gyermekeinknek a hányattatástól való megmentésére koncentrálva, azok biztonságát megőriztem, majd a családot újraalkottam, miközben tudományos objektivitással igyekeztem leírni mindazt a mágikus erőhatást amit e szélsőséges élet-tapasztalatok közben megéltem.

12. Az én gyümölcsöm a gyermekeim mellett, az Egyetemes Törvények kiegészítése, vagyis a 8. (A spirituális fejlődés), a 9. (A nyitott lét és a szeretet) és a 1O. (Az abszolútum és a megváltás) egyetemes törvényeinek a felfedezése és leírása a hermetikusok által korábban felfedezett és leírt hét egyetemes törvény mellé. Az én gyümölcsöm a teremtés első és abszolút okának: a misztika Lilith nevű elemének, mint kauzális jelenségnek az első, részletesen kibontott és a kvantumfizika hullám-értelmezése segítségével elmagyarázott racionális leírása, ami előbb – utóbb gyökeresen át fogja írni mind filozófiai ontológiát, mind a metafizikai kozmogóniát. És végül az én gyümölcsöm, a karmának az anyai ági női ősöktől (felmenőktől) való származásának az újra felfedezése (Mind a bibliában, mind a héber származási hagyományban van utalás rá, de én azokról csak később értesültem. Ugyanis a saját gyermekeimnek a sorsképlete, majd általában a problémás gyermek-horoszkópok értelmezése közben fedeztem fel.) és a hét egymástól különböző sajátos karma fajtának (negatív spirituális örökletes programoknak) a leírása.

13. Akinek van füle, hallja tehát. Amit az élet lényegéről és az isteni igazságról akartam mondani (Amelynek a szellemében ezentúl kertelés nélkül írni fogok...), , befejeztem.


...........................................................................................................................
I. Első üzenet. (Remélem, ez már érthető lesz! Hogy ez az érthetőség egyelőre a többség számára kevésbé elfogadható, az már nem a „nyakatekert” mondataimnak lesz köszönhető!)

És ha ilyetén alapot teremtetem az egyenes beszédnek, kezdjük az első tudni valóval az egészség és a boldogság feltételéről:
Annak ellenére, hogy a Ceausescu-diktatúrát a hús-hiány, vagyis a csökkent húshoz jutási lehetőség miatt is nehezen viseltem, a következő hetekben telik annak húsz éve, hogy nem eszem húst – csak nagyon ritkán, amikor erősen meg kívánom: halat - és ezt csak azért mondom, hogy egyéni tapasztalattal is alá tudom támasztani, amit a www.asztrologosz.com c. portálom Táplálkozás rovatában részletesen le írtam. Ennek a lényege, hogy az ember nem a ragadozók vonalán fejlődött addig, hogy az értelme és az isteni szelleme segítségével meg tudta haladni az állatvilág mechanikusan működő ösztöni színvonalát. Az embernek tehát nincs szanitéci funkciója az állatvilágban, nem azért lett és nem azért van az ember, hogy a többi állat génmutált és más okok miatt legyengült egyedeit kiszedje és elpusztítsa azok génállománya erősödése érdekében. A húsevői szokását csak az állat-emberi állapota meghaladása közben vette fel és pontosan fordítva, vagyis éppen, hogy károsan, tehát afunkcionálisan gyakorolta mint a ragadozók, mivel nem a gyengébb egyedeket ölte le, hanem az erősebbeket, sőt: lehetőleg a legerősebbeket (Lehetőleg a vezérbikákat, amelyek trófeáival ma is szeretnek büszkélkedni a vadászok.)
Az ide vonatkozó bizonyítékokat, amelyeket azok számára, akik ezt a tényt – tehát azt, hogy nem csak, nincs szükségünk a húsevésre, de egyenesen károsan hat az mind a testi, mind a lelki és főként a szellemi egészségünk szempontjából - képtelenek el fogadni, egy negyven oldalas tanulmányban amúgy is hiába bizonygatom, most nem akarom felsorolni.
Itt csak azt akarom el mondani, hogy húsevés mellett pl. képtelen lettem volna a vékony asztrológusi keresetemből egy hat tagú családot tíz évig eltartani, majd a volt feleségem családrombolása után, minden szociális és bírói – törvényszéki hatóság által maximálisan hátráltatott (diszkriminált) férfi nemű szülőként, egyedül három gyermeket egészségesen gondozni és nevelni. Ti., a húsevő gyermekek sokkal betegesebbek – mivel könnyebben fertőződnek - mint a mi gyermekeink, ezért sokkal több fölösleges gondot okoznak, és sokkal több gyógyszer vásárlását teszik szükségessé, arról nem is beszélve, hogy sokkal több ételt fogyasztanak (És ami ebben az esetben a legfontosabb: ami sokkal több pénzbe kerül, mint a húsmentes táplálék!), illetve, a hús-táplálék fogyasztása nyomán sokkal több edény- és ruhamosásra van szükség (Nem lesznek zsírosak az edényeink és mivel a bőrünk sem annyira zsíros, és kevesebbet izzadunk, a ruháink is kevésbé mocskolódnak. Tehát kevesebb mosást és mosóport igényelnek.)
Nem tudom, az első olvasásra menthetetlenül előálló hitetlenkedés és hüledezés elmúlása után, az olvasónak sikerült-e bele gondolni, hogy hosszú távon és nagyobb méretekben, csak ez a kis tényező is, mennyi fölösleges egyéni és családi gondtól képes megszabadítani az embertő – Még egyszer mondom: már csak e nélkül is, lehetetlen lett volna, mind a négy gyermekes családot felvállalnom, úgy, hogy a legkisebb: Réka két éves koráig egyedül tartottam el a kevésnél is kisebb asztrológusi jövedelmemből nem csak őket, de az édesanyjukat is. Miután a volt feleségem ágyú-szerelmes lett és elhagyta a családot, csakis ennek a táplálkozási módnak köszönhető az, hogy ami a gyermekek teljes értékű gondozását illeti, zökkenő mentesen tudtam folytatni az életet, előbb három gyermekkel négy egész hónapig, majd, miután az ő kérésére Turulát át adtam neki „csak” két gyermekkel, és több mint másfél éve, újra három gyermekkel és egy élettárssal, akinek gyakorlatilag szintén nem, illetve alig - alig volt jövedelme. Ezt lehetetlen lett volna elérnem tehát amennyiben húst fogyasztunk, hiszen nem csak, hogy a táplálékra nem lett volna elég a pénz (Igaz ugyan, hogy a feleségem és a legkisebb gyermeknek a családból való távozásával kevesebb személyt kellett eltartanom, de ez ugyanakkor azt is jelentette, hogy ettől kezdve válóperes, majd gyermek újra elhelyezést célzó peres, és nem utolsó sorban gyermeklátogatási költségek, meg más, plusz költségek álltak elő, hiszen jóval kevesebb időm jutott a pénzkereső munkám végzésére, mivel attól kezdve a jövedelmet nem hozó, táplálék-beszerzési, az elkészítési és a gyermekek utáni mosás – takarítás munka-folyamatokat is át kellett vennem.), de gyógyszerre és ruhára sem, amennyiben hússal táplálkoztunk volna.
És akkor még nem is beszéltem arról, hogy mennyi fölösleges gondot és aggodalmat spórolunk meg a természetes táplálkozásnak köszönhetően, mivel a nem húsevő gyermekek sokkal nyugodtabbak és szófogadóbbak, belátóbbak és egyáltalán nem hisztériásak és általában is, könnyebben nevelhetőbbek mint a hússal táplálkozó gyermekek. Hogy miért, annak a magyarázatát el lehet olvasni a fent említett tanulmányomban, amely magyarázatok viszont, csak a hússal táplálkozó felnőttek nagyobb mértékű ingerlékenységére, érzékenységére és agresszivitására vonatkozik, mivel akkor, amikor írtam (12 évvel ezelőtt), még nem rendelkeztem a maihoz hasonlítható, gazdag szülői tapasztalatokkal. Annyi szent, hogy nem csak ellátni nem tudtam volna magam és a családomat, de hogy közben még tanulmányokat is írjak, és portált, honlapokat működtessek, az teljességgel ki van zárva.

Akit nem zavart meg az egyenes beszédem első üzenete, azt biztos, hogy meg fogja zavarni a második, holott olyan, a misztikusok számára bagatellnek számító jelenségről kell szólnom, mint a mágia. Nem a mesebeli és nem az amerikai filmek beli és nem a Sycret c. misztikus sikerfilm által szuggerált és nem az agykontrol által okított mágiáról, illetve ezekről is, de mégsem egészen, mert ezek jó része fantázia és misztifikáció, hanem a tényleges, reális mágia - jelenségről, aminek a hatásait mindezek eltúloznak, annyira, hogy hihetetlenné, sőt nevetségessé teszik a létezését, és aminek ezek csak a lényegtelen felszínét képesek megérteni és megmutatni. A mágia jelensége tulajdonképpen a minden dimenzión át ütő és át hatoló információ- és az energia áramlás az egyetemes létben. A mágia létének és törvényeknek köszönhető az, hogy a lények és a jelenségek között nem anyagi jellegű közvetlen és közvetett kapcsolat és tudattalan kommunikáció, kölcsönös befolyásolás létezik. Mágiának nevezem azt a jelenséget tehát, hogy meg tudok, vagy meg látok valamit és az tudattalanul kihathat nem csak a lelki világomra, de akár a testi egészségemre is, és azt, hogy nem is kell halljak, vagy lássak valamit, de ha csak gondolok is rá, már az is befolyásolja a lelki állapotomat és akár az egészségemet is. A mágia, információ átadási és a befogadott információ szerinti lelki, vagy fizikai állapotoknak a módosulási jelenségének köszönhető tehát minden szubtilis információ-közvetítés és mindenféle szubtilis, anyagi műszerekkel esetleg még csak nem is mérhető, vagy ki nem mutatható lelki, vagy testi módosulás, akárcsak a telepátia pl.
Nos, ez a tény megállapítás, ami ettől kezdve meg osztja a magukat realistáknak képzelő materialistákat és szintén magukat hívőnek képzelő, vagy mondó Isten- vagy szellem-hívőket, vagyis azokat, akik nem hisznek az anyag mindenhatóságába, illetve abban, hogy az anyagi világon kívül más semmi nincs, az emberi értelem és fantázia, stb., mindössze annak az anyagnak a kivételes tulajdonságát képezi, amely anyagról szintén kizárólag az anyagi – fizikai jelenséget kutató tudósok (fizikusok) ki mutatták, hogy önmagban mint olyan, nem is létezik. Persze, a kvantumfizikának ez a felfedezése egy kicsit nehéz helyzetbe hozta őket, de sebaj, most meg mindent az önmagában állítólag létező „univerzális energiára” kennek.
Most viszont nem a magukat realistának gondoló és képzelő szkeptikus – materialisták és a többiek: misztikusok, vallásosok, un. ezoterikusok, vagy más „szellem-megengedők” közötti differenciáról akarok írni, illetve, egyértelműen a második csoportnak az Isten, Buddha, Tao, Sinto, Brahman, Allah, Abszolútum, stb. létezésére vonatkozó pozitív állításában akarok igazat adni, hanem el akarom mondani a meggyőződésem szerint létező mágiának azt a nagy problémáját, amire főképpen azok nem gondolnak, akik a mágia létezéséről való meggyőződésükben, arról lelkesednek, és úgy képzelik, mint a kezdő agykontrolosok, vagy a Szikret c. film hívei, hogy a mágia-irányítás segítségével ettől fogva, mindent pozitívan el tudnak intézni az életükben.
De sajnos már esete fél tíz van, holnap fogom innen folytatni tehát.


Egyenes Beszéd III. - folytatás (A Mágia létének a nagy problémája)
Kozma Szilárd, 2012. február 8., 15:50 •

Nem is tudjuk elképzelni azt, hogy mennyi bajt okoz számunkra az, hogy még az objektívnek képzelt fizikai élet-jelenségek és folyamatok is, tehát: a sorshelyzeteink, nem másak mint a mi rejtett vágyainknak és az önkényesen száguldó gondolatoknak az eredményei (is)! Azt, hogy sokszor az életünk tárgyi valósága is, nem a vak véletlen következtében, vagy az ördög befolyására alakul olyannak amilyenné alakul, hanem részeben minden a mi egyéni és a csoportos akaratunk és egyéni képzeletünk, gondolatunk hatására keletkezik, alakul és változik.
Azt, hogy mennyire fontos lenne tudatosítanunk azt, hogy az anyagi (fizikai) és a pszichikai jelenségeknek és folyamatoknak az egyéni szellemi erők által létrehozott keletkezési oka van. Hogy végül is, az öntudatlan személyi vágyak és a tudatos akarat által működtetett, (automatikus) mágikus erejű képzelet általi jön létre az életünk össz - valósága! A mágia jelenségének a léte tulajdonképpen a felnőtt korú embereknek a sorselemei és sorskörülményei megteremtésben való, tudatos, vagy tudattalan, közvetett, vagy közvetlen részvételének és ezért személyi felelősségét követeli! Vagyis a személyi öntudat zavartalanságát, tehát, a személyi identitástudat minél nagyobb mértékű tisztításának a szükségét!
A mágia jelenségének a létezésének az alapján tehát, a világegyetem alaptermészete nem mechanikus, hanem MÁGIKUS, vagyis szellemi irányítású. Hamvas Béla megfogalmazása szerint: „a valóság természete mágikus”. Ezért mindaz és minden, ami létezik és megnyilvánul a létben voltaképpen Szellem. Minden a Szellemből születik, a Szellemhez tartozik, Szellemből van és végül a Szellembe tér vissza (Kybalion). Ezt a törvényt, vagyis a hatásait és a következményeit NEM LEHET ELÉGGÉ HANGSÚLYOZNI és eléggé komolyan venni. Ennek a törvénynek az ismeretében tudomásul kell vennünk, hogy a Teremtő Szellem által TEREMTETT OBJEKTÍV VILÁGEGYETEM TERMÉSZETE nem gazdaságilag és nem is tudományosan racionális jellegű. hanem MÁGIKUSAN ÖSSZETETT JELLEGŰ. Ezért az emberi élet- és sorsrendezési körülmények sem pusztán és kizárólagosan az embernek a megélhetési szükségének, vagy az élvezeti, vagy a kényelmi haszonelvének az ésszerűsége szerint alakulnak. Hanem ebbe bele szól az egyes embernek a tudattalan vagy tudatos képzeleti tevékenysége is, illetve az egyes emberrel közvetlen, vagy áttételes kapcsolatban álló személyek képzeleti tevékenységének az összhatása is! Vagyis, nem csak a pragmatikus racionalitás az irányító elve és sors-ereje a sorshelyzeteink kialakulásának, hanem e sors- és élethelyzetek alakulásába bele szól a tudatosan irányított, de inkább a tudattalan képzeleti tevékenységünk összhatása is. – „Az én utam, nem a te utad. – Mondja a seregek Ura.”
Az élet- és sorskörülményeinket létrehozó abszolút (Isteni) képzelőerőnek a hatás-logikája (hatásmechanizmusa) nem teljesen objektív, mivel a mi egyéni szubjektív képzelőerőnknek, még ha a legtöbb esetben a részünkről önkéntelenül és öntudatlanul is, de része van a sorsunk alakulásában! És persze: ez a mágikus sors- hatásmód nem is érzelmes, nem is esztétikus, és nem polgárian morális, de még csak nem is misztikus ahogy azt képzeli a materialista tudós, vagy a vallásos ember, hanem egyszerűen csak rendkivülien összetett. Közös eredő szerint ható!
A világegyetem keletkezésének és fennmaradásának – működésének ez, a mágikus alaptermészete és működési elve tehát, egyrészt objektív és azt az abszolút imagináció működteti. Másrészt szubjektíven mágikus is, mivel a mi és a velünk valamilyen közvetlen, vagy áttételesen közvetett sors-kapcsolatban álló személyeknek a tudatos, vagy tudattalan MENTALIS és képzeleti tevékenysége által, mi magunk is – még hogyha igen csekély mértékben is, de - befolyásoljuk az egyetemes létezés ránk vonatkozó működését és így, ha csak részben is, de hozzájárulunk a saját sélet- és orshelyzeteink kialakításához. Ennek a szellemében, érthető talán, hogy az Abszolút Szellem és ezáltal a Teremtő Imagináció nem a személyünkön kívül létezik, hanem bennünk is és általunk is, és velünk és általunk, illetve a képzeletünk eredményeképpen és a többi lénnyel együtt és azok által, illetve azok képzeletének az eredményeképpen nyilvánul meg.
A TEREMTETT VILÁGEGYETEMNEK ez a mágikus természete tehát, a mi szemszögünkből, igenis szubjektív. És egészen objektívnek csak a határhelyzetbe került anyagi részecskék tömbszerűen egybesűrűsödött megnyilvánulási formáit: az anyagi struktúrákat láthatjuk. Ezeknek a változása (mágikus átalakulása) a mi biológiai változásunkhoz viszonyítva tágabb időintervallumokban történik. De, a mi személyünk sem más, mint a megváltás (létmentés, abszolút önmentés) érdekében létrejött ősideának: Ádám Kadmonnak, vagyis Istennek a megváltás magvalósítási lehetőségére vonatkozó első látomásának és akaratának egyik sajátos megnyilvánulása. Ezért, a vágyaink és az akaratunk által befolyásolt teremtő képzeletünk révén, mi is ennek mágikus erejű, a mi emberi személyünkön keresztül is megnyilvánuló, valóság-létrehozó és valóság-alakító, teremtő törvénynek az egyéni és egyedi megtestesítői vagyunk.
Azt is kell tudnunk és a sorsunk megítélésében feltétlenül számításba kell vennünk viszont, hogy a mi egyéni teremtő képzeletünk csak az után tudja és kezdi éreztetni a hatását az életünkben, miután kiforrott, határozott - önálló (individuális) tudattal és akarattal rendelkező felnőtt személyekké válunk és még inkább, miután spirituális tudatossággal – egyetemes felelősségérzettel – rendelkező egyéniségekké válunk. Addig egy, az emberiség korábbi generációja, az elődeink és a szüleink (és ezt attól függetlenül is így van, ha esetleg már kiskorunkban elveszítjük őket:) - pozitív és negatív - képzelete és akarata által befolyásolt és az ő személyi tudatuk és képzeletük által létrehívott, befolyásolt és meghatározott valóságban (környezetben) kell élnünk. Csak az a baj, hogy nagyon későre vesszük észre - és nagyon kevés bizalommal kezeljük - azt a tényt, hogy ez által a velünk született és 21 éves korunktól „teljes gőzzel” beinduló karmikus teremtői képességünk által, mi is alakítjuk a sorsunkat, mi is befolyásoljuk (harmonikusan, vagy negatívan) a viszonyaink alakulását. És, hogy a legbiztonságosabb és legstabilabb helyzeteinkbe is beidézünk a sorsunkba olyan véletlennek hitt eseményeket, amilyeneket nem terveztünk be az ésszerű gondolkodásunk és akaratunk által és nem utolsósorban idézünk be ezzel az "önműködően" tevékenykedő képességünkkel, olyan betegségeket és baleseteket is, amelyeknek normális körülmények között nem kellett volna bekövetkezniük.
Az ősmagyarok még tudtak erről az emberben rejlő mágikus erőről: a képzelet - a képzelgés és a tudatos képalkotás révén ható és működő, valóság - alkotó és valóság - befolyásoló képességéről. – Igen: pontosan a képesség szavunk, amely által a nagyobb, kirívóbb erőnket, vagy tehetségünket (képtelenségünket!) szoktuk jelölni, utal arra határozottan, hogy az ősmagyarok még tudták: minden tett és cselekvés, minden folyamat és jelenség alapjainál ott van az idea: az őskép, amely mozgatja azt a szellemet, amely később lelki erővé: vággyá, akarattá válik és az anyagban és az anyag formaváltása által válik kézzel fogható, illetve érzékelhető és észlelhető valósággá. Az ősmagyarok tudták, mint ahogy minden archaikus nép tudta, hogy mindig előbb van a kép mint bármi. Ezért igyekeztek képet alkotni magukban, a maguk számára, mindarról, amit el akartak érni, illetve amit meg akartak valósítani, hódítani, vagy legyőzni. És azt is tudták, hogy ennek a mindig és mindenhól, de számunkra a legkövethetőbb módon, leginkább az ember képzeletén keresztül érvényesülő (mindenható) törvénynek a kivédhetetlen és elháríthatatlan hatásának a következtében mindenki, aki érzelmesen és érzelgősen viszonyul az élete lényegi kérdéseihez, az önmagát önkéntelenül a saját zavaros teremtői képzeletének az ítélete alá helyezi. Igz ugyan, hogy ezt a mágikus önítélő jelenséget kifejező fogalom, vagyis a szentimentális (mentálisan elítélő) kifejezés a modern korban jött létre, de az őseink enélkül is tudtak a jelenségről. Ez a magyarázat arra, hogy miért idegenkedtek sokáig és annyira „megátalkodottan” annak a, kiemelten szentimentális, un. keresztény vallásnak a felvételétől, amely a tizedik század idején már azzá, a Jézus által tanított gnosztikus szellem-tannak az alapjaival homlokegyenest szemben álló, alattvalói meghunyászkodási ideológiát terjesztő birodalomkormányzási hazugságrendszerré alakult, amelynek a visszaható következménye a mai természetellenes és szellem-ellenes termelői - fogyasztói nyugati életkoncepció.
Az ősmagyarok még tudták, hogy menthetetlenül a saját ellenőrizetlenül működő és ezáltal zavarosan teremtő - materializáló mágikus képessége és annak a hatásmechanizmusa fog ítélkezni minden megalázkodó és érzelgősködő személy fölött, mivel az erősen átélt érzelmek által fűtött (intenzíven átélt) önellentmondásos képzeti tevékenységével, olyan ellentmondásosan ható természeti és közösségi környezetet és olyan eseményeket idéz (hoz létre) majd be az életébe, amelyeknek a gyakorlati hatásai és a visszahatásai egyre tragikusabban nyilvánulnak meg az egyén és a nemzet egész sorsában és egészségében.
Nem véletlenül jött létre tehát később a Sententia és a Mentális szavakból a szentimentális kifejezés. Fölöslegesen tehát ne tartsuk magunkat ítélet alatt, ne ítéljük el magunkat örökösen, ne tegyük magunkat az önkéntelenül működő, ellenőrizetlen mágikus teremtői képességünk áldozatává!
A teremtett világegyetem tehát az összes dimenzióival és létformáival együtt, az önmegmentő (Megváltó) Abszolút Szellem képzeletének a megnyilvánulása. Ebben az Abszolút Szellemi (Megváltói) logikában, benne vagyunk és a sorsunkkal és életünkkel és minden sejtünkkel, minden gondolatunkkal, minden érzésünkkel, vágyunkkal, akaratunkkal és cselekedetünkkel részei vagyunk, ha tudomást szerzünk erről, ha nem!
Tudatosságunk és gondolkozói képességünk, leginkább a Mentális síkon köt össze bennünket a Mindenható Világszellem teremtő őserőivel (hatalmaival, emanációival). E tíz teremtő – megváltó erőnek – Lásd az asztrológia tíz bolygóját - a hatásait és a megnyilvánulásait ilyen módon mi magunk is befolyásoljuk, akarva, vagy önkéntelenül, tudatosan vagy öntudatlanul, a gondolkozásunk, képzeletünk és vágyaink által létrehozott Szellem-képeink által. Illetve, a GONDOLATKÉPEINK által és azon keresztül: a tudattalan vágyaink, ambícióink és félelmeink által befolyásolt valóságról és a jövőről alkotott (jó, vagy rossz, örömteli, vagy félelem-teli) képzeteinken keresztül.
Ezek a mágikus természetű, huzamosan a központi képzeletünkben tartott, vagy a tudattalan képzeleti tevékenységünk legalján is „alig pihegő” vágy- és gondolatképek a mágia törvénye következtében materializálódnak, azaz megvalósulnak az életkörülményeinkben, illetve a fizikai és a pszichikai természetünkben.
A mágia soha nem önmagában, a többi szellemi jelenségtől elkülönülten hat, hanem azokkal összhangban, azokkal együttműködve gyakorolja hatását mind a természetben, mind a mi mindennapi életünkben. Sőt: igazából, a többi egyetemes törvény által működtetett spirituális jelenségnek a működését biztosítja. A legegyszerűbb példa arra, hogy a mágia törvénye miképpen hat a természetben, illetve az ember spirituális képességeivel nem rendelkező lényeknél, épp a különböző állatfajok külső természete (bőr és szőr színezete, test formája) alakulásában, generációról generációra erősödő forma és szín alakulásában, formaváltásában, az un. fejlődésében érhető tetten. Pontosabban, az állatoknak környezetükhöz való külső idomulási készségében. Nem véletlen, hogy azok a szárazföldi állatok, amelyek egész év folyamán hó borított területen (környezetben) élnek, fehér a szőrzetük, vagy legalábbis fehérebb, mint a többi állaté. A mágikus erejű képzelő erő hatalma az, amely a biológiai szervezet szintjén is materializálja az állatok bundájának a környezet színéhez való idomulását. A biológusok rég kimutatták, hogy olyan ötödik, hatodik, vagy hetedik generációs utódok esetében is elfehéredik a szőrzet, amelyeknek az elődje még színes, vagy legalábbis szürke szőrzetet viselt. Persze, a globális felmelegedés korszakában inkább a jelenség fordítottját figyelhetik meg. Az állatoknak ez, a környezethez való idomulási vágyukhoz (a környezettel való egybeolvadási vágyukhoz, a ragadozók előli elrejtőzési vágyához, illetve a ragadozóknak az áldozatok általi észrevehetetlenné válási törekvéséhez, igyekvéséhez) visszavezethető új tulajdonságok kialakulása nem történik meg egyik napról a másikra, hanem csak majdhogynem észrevehetetlenül, egyik generációtól a másikig, évezredeken és évmilliókon keresztül.
És ez épp amiatt megy ilyen lassan végbe, mivel ez az átalakulás a többi törvény érvényesülésével együtt: a kiegyenlítődés, a ciklus és a ritmus, de főként a hatás és a visszahatás és a fejlődés törvényén keresztül mehetett csak végbe. Mivel viszont, az ember öntudata, a individuális önérzékelése, világérzékelése) közvetlen kapcsolatban áll az egyetemes léttudattal, és így az állatoktól messze-eltérő teremtői képzelettel is rendelkezik, nála a tudatosan irányított képzelő erejével létrehozható változások, pl. a tudatos öngyógyítások sokkal gyorsabban végbe mehetnek. Sajnos, erre a negatív példa a legalkalmasabb és a sorsukra titokban neheztelő személyek arcán – főként a férfiaknál sokkal nagyobb mágikus képzelőerővel rendelkező nőkén! – egy két évtized alatt is megjelenik a képzeleti szintű gyűlölködés és a haragvás jellegzetes vonása. Persze, nem annyira a fiziológián belüli pozitív, vagy negatív változások a lényegesek a mi szempontunkból, hanem a képzeletnek az un. külső, sors- és életkörülményekre gyakorolt hatások által előidézett pozitív, illetve (és sajnos inkább csak: ) negatív hatások.
És itt, a többi kilenc egyetemes törvénneyl való együtthatás fejezeténél, érdemes nagyon jól odafigyelni az egyetemes mágia törvényének a hatására: Tehát: annak ellenére, hogy az ember teremtői képességének (Istenhasonlóságának) a következtében, az ő esetében ezek, a tudatos, vagy öntudatlan ambíciók, vágyak és sóvárgások, vagy félelmek által önkéntelenül és öntudatlanul beidézett változások, megtörténhetnek többnyire már a személy életében, ezek, a mágikus képzelőerőnk által előidézett pozitív, vagy negatív változások is (javulások és romlások), csak és csakis, a többi kilenc törvénnyel való összhatás eredményeképpen jönnek létre. Vagyis, az általunk, majdnem az egész életünk folyamán annyira óhajtott pozitív sorsváltozások, életkörülmény-változások, mindamellett, hogy más, velünk közvetlen, vagy csak közvetett kapcsolatban álló, ismert, vagy ismeretlen, szeretett, vagy esetenként gyűlölt személynek a tudatos, vagy tudattalan képzeleti tevékenysége összhatása képpen jöhet létre, ráadásul, csak és csakis, a többi kilenc egyetemes törvény által adott sors-lehetőség és feltétel függvényében.
Ezért csak felszínesen és időlegesen gyógyulhatunk meg egy betegségből, mindaddig amíg meg nem szabadulunk a velünk született, romboló hatású agresszív viszonyulás minden formájától, és amíg képessé nem tettük magunkat az igazi, nem érzelgős és diszkrét szeretetnek a mély átélésére. Illetve, addig még csak meg sem gyógyulhatunk rendesen, amíg nem váltjuk fel az agressziót eredményező külső visszahatásokat kiváltó önzésünket, áldozathozatali készséggel, vagyis nem változtatjuk meg az önös érdekeinket szolgáló spekulatív gondolkozásunkat (intellektusunkat) az egyetemes törvények felsőbbrendű logikája szerinti spirituális gondolkozásra. Vagyis: az automatikusan működő karmikus (megváltás-ellenes - negatív) képzeletünket a tudatos, tehát az egyetemes felelősség szerinti gondolkozási módra! Természetesen, valójában boldogak, elégedettek és félelem nélküliek: harmonikus személyiségek sem lehetünk mindaddig, amíg mindez nem következik be az életünkbe. Ezért marad tehát meddő és dőre törekvés minden mágiázás, minden mágikus technika és technológia alkalmazása, nevezzék azt akár fehér mágiának, vagy fekete mágiának, vagy éppenséggel agykontrollnak. Mágiázhatunk és agykontrolozhatunk, még a világ s két nap, de pozitív és tartós változást az erőnléti - egészségi állapotunkban, de főképpen az életünkben, csak, és csakis akkor fogunk elérni, ha tudatos belső erőfeszítések útján törekszünk, elsősorban az egyedül a személyi horoszkópokból pontosan és konkrétan kiolvasható karmikus (rejtett) tulajdonságaink feloldására és meghaladására, valamint arra, hogy a többi kilenc törvénnyel is tudatos kapcsolatba, majd harmóniába kerüljünk. Aki a karma törvénye (7), a fejlődés törvénye (8), a ciklus és a ritmus törvénye (6), a kiegyenlítődés törvénye (3), de főképp a szeretet és a nyitottság (titoktalanság: 9) törvénye figyelembe vétele nélkül, öncélú mágikus praktikák és misztikus trükkök segítségével akar akár boldog, akár egészséges lenni, az éppen hogy a fordítottját fogja elérni annak, amit célul tűzött maga elé. És az még betegebbé - erőtelenebbé és még boldogtalanabbá válik, mint amilyen volt a mágiázásai előtt. Hiszen a polaritás és a hatás visszahatás törvénye is létezik...
A Mágia törvénye a elsősorban a Teremtés erejének a törvénye is. Ő teszi lehetővé tehát a materializálás (beidézés) és a dematerializálás (feloldás, megszüntetés) jelenségét, és ő teszi lehetővé, hogy az ember, ha csekély mértékben is, de tudatosan is gyakorolhatja az ősi teremtőerejét. Ezért ő a személyiség-tudat, vagyis a személyi felelősségtudat tisztításának és tisztán tartási szükségének a törvénye is. Hiszen logikus, hogy egy zavart és ezért gyenge személyi tudattal rendelkező személy képzelőereje is gyenge, és határozatlan, aminek következtében, nem, hogy pozitív hatással lehet a saját sorsára, de csak és csakis negatív eseményeket idéz be mind a saját életébe, mind a gyermekei, más családtagjai életébe. A személyi öntudat megtisztításának a szükségét és a karma-felvállalás segítségével történő öntudatnak a karma hatásaitól való megtisztítása után, a képzelet összpontosításával történő tudatos pozitív teremtő-erő gyakorlást, a szellemtudományok a legősibb korok óta ismerik.
A mágiázást, akár mint a megtisztult tudatú személyek által gyakorolt és a teremtés törvénye által lehetővé tett sors-jobbítási praktikát, akár mint a felvilágosulatlan és a karma negatív hatásaitól megtisztítatlan folytatott szerelmi, vagy szexuális vágy- ébresztő hatásgyakorlást, vagy akár tudatosan kártevő, sőt: romboló és akár a másik életének a kioltása érdekében is véghez vitt, ellenséges szellemi tevékenységet, tehát mint támadó és rossz indulatú szellemi hatásgyakorlást rég óta ismeri az ember.
Az utóbbi megfékezése érdekében hozták létre a katolikus egyház intézményén belül az inkviziciót, attól függetlenül, hogy ez a későbbiek során átváltozott az egyház ellenségeinek a kiiktatását és semlegesítését szolgáló, sötét politikai szerezetté.
Érdekes módon, a középkori Európában az inkvizíció által üldözött mágikus technikák tovább fejlesztett, állítólag tudományos változatait használja fel ma (különböző, "minden áron" jót akaró, de szellemi alapjaiban tisztázatlan, többnyire a felelőtlen beavatkozási késztetéseket és egoista vágyakat kielégítő célok elérésére) a José Silva féle agykontroll iskola. A közhiedelemmel ellentétben a teremtés törvénynek az ember által történő tudatos alkalmazását (az agykontroll - mágiát) nem Jósé Silva úr a találta fel, hiszen ilyen mágikus erejű képzelgési technikákat ismertek az összes korok beavatott szellemtudósai és mesterei anélkül, hogy mindjárt az amerikai szabadalmaztató hivatalhoz fordultak volna ezeknek a mágia-technikai módszereknek a hivatalos úton történő kisajátítása, un. levédése érdekében.
A Silva féle agykontroll is a mágia, illetve a teremtő képzelet törvényét használja fel a mind a gyógyítási eljárásaihoz, mind a materializációs műveleteihez, de anélkül, hogy a többi kilenc törvény hatását és következményeit (visszahatásait) ismertetné a „hívekkel”. Anélkül tehát, hogy azokkal „tudományosan, vagy hivatalosan” is számolna. Hiszen, amennyiben az agykontroll-oktatók nem ismerik az egyetemes törvényeket, maguk is csak ártatlan áldozatai egy tömegméretűvé nőtt, de szerfölött jól jövedelmező illúzió-kergetésnek.
Amennyiben viszont a többi kilenc törvényt ismerik - De a jelen tudomásom szerint a hallgatóikkal és követőikkel nem ismertetik ezeket a törvényeket! - az öncélú mágiázásnak a veszélyes örvényeibe sodorják az ártatlan és felkészületlen hallgatóikat. Ezért az agykontroll alkalmazása, vagyis az egyéni karma megismerése és feloldása nélküli, mindenkiben vele születetten működő mágikus képességek mesterséges és erőltetett gyakorlása (a ráhatás) olyan helyzetekben, amikor egy esemény (pl. egy hirtelen gyógyulás, vagy egy szerelmi párkapcsolat) megvalósulása sérti a Rezonancia, a Nemek, a Polaritás, a Ciklus és a ritmus, és főképp az egyetemes Kiegyenlítődés és a Fejlődés törvényét, közönséges fekete mágiázásnak bizonyul.
Így az "agykontroll-sikerek" listája is automatikusan átalakul a fekete mágiázás díszes eredménytáblájává és a hamari sikerek hosszú távon átalakulnak olyan egyéni, vagy családi sikertelenségekké, szélsőséges esetekben tragédiákká, amelyeknek az okát már senki nem keresi a sorozatos agykontroll - sikerekben. Mert hiába gyógyítanak ki például egy nőt, illetve hiába gyógyítja meg valaki saját magát az agykontroll technikák (mágikus trükkök) segítségével a virágpor, vagy az állatszőr allergiából addig, amíg az illető nem csak hogy védekezik az idő szerinti természeti megtermékenyüléssel szemben, hanem szorongva fél és önkéntelen negatív magatartást tanúsít a gyermekvállalás gondolatával szemben. Az így kikezelt “betegség” ugyanis, amely csak azt hivatott jelezni a személy számára, hogy nem helyesen éli az életét, rosszul járja az élete spirituális és gyakorlati útját, sokkal végzetesebb betegség formájában fog visszatérni, esetleg a mellekben vagy a méhében jelentkező rákos csomó képződések formájában.
És hiába mulasztja el agykontrollal valaki magának ezeket a rákos daganatokat is és a többi, az anyaság princípiumához: a termékenyítő információ áramlások befogadásához kapcsolódó szerveiben (gyomor és emésztőrendszer) jelentkező daganatait is agykontrollal, mert a karmafeloldási és más, általa elutasítandónak képzelt, spirituális jellegű életfeladataitól ezáltal sem fog megszabadulni. És ha tovább ellenkezik, a jellegzetes élettapasztalatokat (ez esetben az időben megélt és esetleg több gyermekes anyai tapasztalatokat és élményeket) igénylő sorsával szemben, mert vagy szerencsétlen kimenetelű nemi erőszak áldozatává, vagy más végzetes következményekkel járó, balesetnek látszó esemény áldozatává válik a sors-feladataival való szembeszegülés miatt. Illetve, azok kicselezési törekvései miatt.
A Karma (Ok és okozat) törvénye nem más, mint a mágia visszahatásainak rendszere. És ennek az egyértelmű észlelése (és őszinte beismerése) után, kevés olyan buta Silva- tanfolyam hallgató marad, aki nem veszi észre, hogy rég óta tévúton tévelyeg. És anélkül, hogy a karmája felől pontosan tájékozódna, az agykontrollal tovább erősíti még a fizikai hibáit és pszichikai - karakterbeli hátrányos tulajdonságait. Szomorú, hogy a hamari sikereket követő (és természetszerűen bekövetkező) kudarcélmények után, a legtöbb agykontroll hívő csalódottan felhagy mindenféle szellemi-spirituális kutatással, vagy mindössze "érdekességként", "szellemi izgalomként" kezel mindenfajta spirituális jelenséget. - Ezt sajnos, ahelyett, hogy más, a szellemi sorsfeladataik felől konkrét és pontos iránymutatást szolgáltató karmikus asztrológiai sors-képlet értelmezés segítségével megismernék azoknak a negatív "hátráltatottságaiknak" az igazi, sorsbeli (kauzális) okait, amelyeknek a felszínes kijavítása és helyrehozása érdekében valamikor "agykontrollozni" kezdtek. (Tudni kell azt is, hogy igazi sors-megismeréshez és a szellemi kiegyenlítődéshez nem elegendőek a meditációs-technikák, a terápiás módszerek, hanem sokszor kegyetlen őszinteséget követelő önmegfigyelés, önfegyelem, igényesség és felelősségteljes hibabelátás szükséges.) Az agykontroll módszereivel elérhető sikerek nem csak időlegesek, de olyan fölösleges karmikus tehertételeket is (szerzett karmát!) okoznak, amelyek tudatosítása után, a legtöbb felelősségtudattal rendelkező agykontroll-gyakorló messze elkerüli e "tudományos" praktika gyakorlásának a gondolatát is. Ugyanis az alant olvasható Kiegyenlítődés Törvénye értelmében, a könnyen és érdemtelenül, valamint az idejekorán elért "agykontrollos" sikereknek, amelyeket a mentális és az ideatikus szinteken gyakorolt naiv erőszakoskodások árán érnek el, valamikor a hétszeres árát kell "visszafizetniük", anélkül, hogy tudatosíthatnák a magunk számára, hogy miért is érik őket újabb veszteségek, hogy miért érik őket újabb személyi nehézségek, hogy miért kerülnek bizonytalan és kilátástalan helyzetekbe, miért gyötrik újabb és újabb, a szellemi éberségüket kiváltani hivatott betegségek.
Amit ezzel a személyi karma jellegét és a személyes fejlődési sorsprogram jellegét teljesen figyelmen kívül hagyó, valamint az agykontrollozók környezetének az önkéntelen mágikus tevékenysége összhatását figyelmen kívül hagyó, valamint a többi kilenc egyetemes törvény összhatását figyelmen kívül hagyó, együgyű – hogy ne mondjam: primitív – mágiázási módszerrel elérni lehet, öncélúan és együgyűen kiaknázva a mágia törvényét, a fekete mágia művelőivé teszi az agykontroll gyakorlókat. És ez még akkor is így van, ha csupa naiv "jó szándék" és javítani-akarás vezérli e minden áron jót akaró egyéneket a céljaik elérésében. A hermetikusok figyelmeztettek arra, hogy "A pokol felé vezet út csupa jó szándékkal van kikövezve."!
E módszer használata csak akkor és csak abban az esetben lehet jótékony hatású, amennyiben annak gyakorlója a többi hat egyetemes törvény ismeretében, azok következményeinek tudatosításával és személyes felvállalásával, azok szellemével összhangban, teljes felelősségtudattal használja a módszert és a technikákat és ha minden negatív következményért előre felvállalja a személyes felelősséget. Különben csak árt vele magának és környezetének a pillanatnyi kézzelfogható sikereinek ellenére.
Annak érdekében, hogy pontosabb és érthetőbb legyen mindaz amit az imént leírtam a mágia törvényének az öncélú alkalmazásáról, illetve a különböző mágikus módszerek és technikák tisztulatlan személyi tudattal való alkalmazásának a következményeiről, sőt: e könnyelmű eljárások hosszú távú veszélyéről, igénybe kell vennem Hamvas Bélának az ide vonatkozó megállapításait, aki nálam sokkal nagyobb ismeretanyag birtokában, sokkal nagyobb tájékozottsággal és sokkal pontosabban ír korunk e cseppet sem elhanyagolható jelenségéről: "Az eltudományosított ember hozzászokott ahhoz, hogy a szellemi erőket azonnal és alaposan kiaknázza: technikára felváltsa. Ez a törvénytelen aktus Európában már nem egyszer - Platón és Püthagorasz idejében - keserves kudarccal végződött..." "A modern ember kezében az őskori (metafizikai) egységek szellemmének alkalmazásai merő mágikus technikává alacsonyodtak. Nem értették, hogy az őskori egység felbonthatatlan, melyet az egység metafizikájának tökéletes asszimilációja nélkül alkalmazni nem lehet, és ha mégis, abból csak a tudatlan kontár bűvészinas mutatványa derül ki. Az ilyen meggondolatlan mágikus aktivitások, amelyeket a modern ember primitív éretlenségében merő technikának tart, már eddig is sok emberi sorsot vezetett szellemi megzavarodásba, sőt a sötétségbe és nem egyet a teljes felbomlásba. Az alkalmazás metafizikai ismeretek nélkül, az őskori egységben levő egész emberfölötti tudással egybefoglalt erő -és szellemvilágot felszabadítja. Egyszer s mindenkorra tudomásul kell venni, hogy Európában ma az ember egyáltalán nem él olyan spirituális életet, hogy ezeknek a szellemi erőknek felszabadítását el tudná viselni, nem is beszélve arról, hogy az erők felszabadításával tökéletesedjék. Több száz éven keresztül az anyagban való vakságra oktatott nemzedékek, amelyek megvetéssel és gúnnyal fogadtak minden metafizikát, idealitást, egzakt valóságot, misztikus intuíciót és az intuíció minden megnyilatkozását és az őskori (metafizikai) egységben nem tudtak egyebet látni, mint saját "haladó" emberiségüket megelőző komolytalan meséket, ezek a nemzedékek ma, mikor a több száz éves absztrakt és irreális kábaság következményeit keservesen tapasztalják, beavatatlan lélekkel és megszenteletlen kézzel, DE SÖTÉT MOHÓSÁGGAL (kiemelés: K.SZ.) nyúlnak az őskor szakrális hagyományának titkaihoz és fel akarják azt használni. De már itt van az idő, amikor beavatatlanságuk súlyos következményeit tapasztalni kezdik a szerencsétlenségbe taszított sorsok láttán, és saját életüknek esetleg végzetes összetörésén. Több kirívó példa volt már erre, de számtalan eset maradt titokban, és az emberi sorsok összetörésének valódi oka soha sem fog kiderülni (...) De számításba kell venni, hogy még soha a világon a mai európai (nyugati) embernél az anyagi zárt életbe jobban elmerült lény nem élt, beleszámítva az őserdők vadembereit is. Ennek az embernek a kezében a magasrendű eljárások olyan mágikus technikává lesznek, amelyeknek hatása kiszámíthatatlanul veszedelmes. Az európai ember feladata ma nem lehet a spirituálisan éretlen szellemével mohón a gyakorlati alkalmazásokhoz nyúlni, türelmetlenül a módszerek (Lásd: a Silva- módszer és pl. a Dianetika módszerei, stb. - beszúrás: K.Sz.) hatására szomjazni, hanem az őskori egységek szellemének megértését kell megkísérelni. E barbár tömeg azonnal a szentélybe akar törni és ezoterizmusra éhezik, pedig még a kezét sem tudja megmosni. Az első lépés az őskori metafizikai hagyomány felé nem lehet más, mint a tanítványi alázat: mert az embert nem a technika alakítja át, hanem a szellem. Az alkalmazás ideje és módja, ha a szellem arra megérett, s arra szükség van, önmagától elkövetkezik." (Hamvas Béla: Scientia Sacra I. ll7-ll9 oldal.)
Hogy Hamvas Bélának a XX. század közepén írott szavai mennyire aktuálisak a XXI. század elején, jól jellemzi a legjobb magyar Silva tanítványnak, dr. Domján Lászlónak a Budapesten havonta megjelenő Elixir Magazin 2001. áprilisi számában megjelent, saját agykontroll tanfolyamát reklámozó szövege: “Többek között elmondom, hogy: - melyek az igazán hatékony programozás titkai, //- miként lehet rácsatlakozni az “internetre” , s így többek között elérni, hogy adósunknak eszébe jusson megadni a tartozást, hogy könnyen el tudjuk adni az ingatlant, hogy szolgáltatásunkról, üzletünkről ingyen tudomást szerezzenek az az iránt érdeklődök, hogy hirdetéssel kapcsolatban jó döntést tudjunk hozni, // - beszélgetés közben hogyan lehet speciális szubjektív kommunikációval hatni a másik emberre, s így segíteni neki,..." - Egyszóval, hogyan kerülhetjük el a közvetlen és a nyers fizikai és pszichikai tapasztalatokat (földi rendeltetésünket) és hogyan szolgáljuk ki mágikus - szellemi módszerek segítségével az önös, egoista vágyainkat, a nyerni akarásunkból fakadó érdek- tévképzeteinket és azt, hogy e felemelően nemes és az önzetlen szeretet által vezérelt céljaink elérése érdekében, hogyan befolyásoljuk - manipuláljuk embertársainkat nem pszichológiailag, hanem mentálisan, sőt: spirituálisan, úgy, hogy ezáltal állítólag még “segítsünk (is) neki”?
- Amikor ilyeneket olvasok, egészen biztos vagyok abban, hogy a rezonancia, a polaritás és a hatás - visszahatás törvényének megfelelően, nem véletlenül született meg a Szent Inkvizíció intézménye. Egyrészt, mert tévképzet az, hogy Loyolai Szent Ignác nem ezt a spirituális szükségszerűséget felismerve, hanem eleve politikai céllal hozta volna létre az intézményt, másrészt azért, mert tudom, hogy minden személytelen és ellenséges intézmény, minden szaporodó - bővülő hivatal, jól vagy rosszul, a személyi felelősség elhárításának, vagyis a felelőtlenkedésnek, illetve az egyetemes felelősség-tudat kialakítása elhárításának a következménye.
Hogy tévedés ne essék és egészen világos legyen azok számára akik e sorokat olvassák: az agykontroll létezését örvendetesnek találom, amiért a siker-eseteinek nagy méretű számával egyértelműen és megcáfolhatatlanul bizonyítja azt, hogy a világegyetem természete és a teremtés természete mágikus. Másrészt pontosan annyira elhibázottnak és nem csak hogy vakvágánynak, hanem veszélyesnek is tartom, az ember spirituális struktúrájának és rendeltetése megismertetése helyett, az alacsonyrendű egoista késztetéseit kiszolgálni hivatott un. tudományok terjesztését. Gyakorló, tehát sors-történeteket és ok-okozati összefüggéseket figyelő, asztrológusként udván tudom, hogy "Aki meg akarja nyerni életét, elveszti azt." Valamint azt, hogy „Aki megtanul komoly személyi áldozatokat hozni az életében, megnyeri azt.” És erre első kézi példaként itt áll mindjárt a dr. Domján reklám-szövege tényleges értelme: „Olyan mágikus módszerre - praktikára - tanítalak benneteket, aminek segítségével könnyen el lehet érni, hogy az adósotoknak jusson eszébe megadni a tartozását...”, - ha már nyíltan, becsületesen és határozottan az igazság mellett kiállni és annak az érvényesítése érdekében harcolni nem akartok - mint ahogy azt illene egy szellemi öntudattal rendelkező személy részéről! - nem meritek a tartozás megadását nyíltan követelni tőle.
A jó pénzért árult agykontrollos módszer nem csak azért sérti az egyetemes törvényeket és elsősorban a Mágia és a Megváltás törvényét, amelyek egyben a tiszta személyi öntudat és az egyetemes felelősségtudat kialakításának a törvényei is, (mivel a mágia csak azoknál a személyeknél hat jótékonyan és egyértelműen, akiknek sikerült megtisztítaniuk a Karmájukból: a Sors- adósságaikból következő fekete foltoktól a saját személyi tudatukat), mert egyértelműen a titkos tevékenységet és az élet-nyerészkedést: a fölösleges tárgyak, kapcsolatok és más sorselemeknek az agykontrollosok életébe való beidézését és azok szaporítását szolgálja. Hanem ezért is, mert ahelyett, hogy felhívja a "mozgalom" híveinek a figyelmét arra az egyszerű tényre, hogy amennyiben valakinek az ismerősei el felejtik megadni a tartozásukat, annak több spirituális oka is lehet.
Többek között az is, hogy érzelmileg, vagy mentálisan olyasmihez köti magát, amit el kellene engednie, mert a szükségtelen kötődés hátráltatja őt a spirituális kiegyenlítődési képessége elérésében, vagy azt, hogy valamivel tartozik magának: ígéretet tett magának valamire vonatkozóan, amit több rendben és több ideje, hogy nem váltott be, nem teljesített és így igen közel áll ahhoz, hogy - spirituális szempontból legalábbis - hiteltelen személy legyen.
Ami a szellemtudományi állásponttal közös lehet a Mágia törvényének a Silva féle alkalmazási koncepcióban, az a pozitív gondolkozásra való törekvés, az a pozitív, építő jellegű gondolkozási és képzelgési készség kialakítása, illetve az egyéni képzeletvilágnak a szeretet-orientált iskolázása. Ennek következtében megszűnik a negatív gondolkozás, a negatív vágyélet, a félelmek és a szorongások feloldódnak, ami által az agykontollozó már kevésbé hoz létre negatív töltetű mentális gócokat és diszharmonikus szellemi erőtereket a környezetében. Nem idéz és ne materializál önkéntelenül negatív, romboló töltetű lelki-szellemi jelenségeket, negatív és destruktív "természeti" folyamatokat az önkéntelenül működő, negatív teremtő képzeletével. A sors-ellenes és ez által Isten-ellenes, a személyi- és tárgyi világ ellenes agresszió helyett, az állandó pozitív gondolkozásra és pozitív gondolatképek alkotására átállított gondolati tevékenység így teheti az embert tudatlan és magatehetetlen, a sorsának kiszolgáltatott kreatúrákból tudatos kreátorrá, kreatív lénnyé, olyan egyetemes öntudattal rendelkező személlyé. Olyanná, aki a Nagy Világszellem mindent számon tartó felelősségtudatával (a szaturnuszi ősprincípiummal) együttműködve, képessé válik megvalósítani a személyén keresztül a fizikai, az asztrál és a metál dimenziók összehangolását és egybekötését az ideatikus és a kauzális dimenzióval, és végül az Abszolút léttel és lénnyel. Ez persze nem egy absztrakt, a személyiség-tudatától elvonatkoztatott fantazmagória kell legyen, hanem a mindennapi élet minden vonatkozásában, minden szó és minden cselekedet vonatkozásában alkalmazott, beváltott és begyakorolt tudatosság.
E tudatosan élt, mentális és képzeleti agresszió-mentes létezés gyakorlásának a következtében, mind a mi személyes életünk, mind a környezetünk élete, amely mindig és mindenhol minket tükröz, harmonikusabbá, betegség -és konfliktus mentesebbé kell hogy alakuljon.
Látható, hogy különösebb, modern, vagy tradicionális (de mindenképpen mágikus) módszerekre nincs szükségünk, vagy legalábbis egy bizonyos spirituális fejlettségi színt elérése után, nem kell (és nem is szabad!) ilyen külső, "ördöngös" módszereket, mágikus praktikákat (Agykontrol, Dianetika, Delejezés, Jóslás) alkalmazzunk, mert az általános pozitív mentalitásunk biztosítja a mindennapi életünkben való harmonikus és kreatív létezésünket. Fontos kihangsúlyozni a mentális (dimenzió) és a mentalitás fogalmak közötti szótő - azonosságot, amire e fogalmak egységes metafizikai jelentéstartalmára utal. Ennek értelmében az általános mentalitásunk, tehát a mindennapi cselekedeteink, gesztusaink, szavaink és eljárásaink, az embertársainkhoz, a mindennapi élet feladataihoz és a környezetünkhöz való viszonyulási módozataink befolyásolják és meg is határozzák az általános mentális és képzeleti tevékenységünket, a kreátori vagy kreatúrai minőségünket.
Ugyancsak a mágiának a függvénye az un. szabad akaratunk is. A hermetikus bölcsesség azt tanítja, hogy az igazi mágikus képesség, amit egy ember az életében elérni képes, az csakis a minél nagyobb mértékben agresszió-mentessé és zavar-mentessé (Sors- személy, vagy tárgyi világ elleni haragvás, dühöngés, mérgelődés, gyűlölet, vagy csendes neheztelés mentessé és önámítás-mentessé!) tett, éber felelősségtudatba ágyazott önfegyelmén és öntudatán, és a Szeretetre való képességén keresztül érhető el. Ezt a minél szélesebb körű és minél mélyebb felelősségvállalás következtében, vagyis az agresszió-mentessé válás következtében és az áldozat-vállalási képesség megszerzése árán belőle, a benne koncentrálódó spirituális terekből felszabaduló, öngyógyító és sorsjavító teremtő-erőt viszont, nem kell már semmiféle mágikus technikával, vagy misztikus technológiával használnia, mert az magától „végzi a dolgát”, akárcsak az Egyetemes Szent Szellem. Persze, még valamire feltétlenül figyelnie kell annak, aki a mágia törvényének a pozitív hatásaival és következményeinek a jótéteményeiben akar részesülni. És ez nem más, mint a már több alkalommal is említett személyi öntudat tisztasága és zavartalansága.
Egészen pontosan: az öntudat zavarhatatlanságának, vagyis a szilárd arany öntudat állapotának az elérése. Ez, a megfelelő beavatásokban való részesülés nélkül, és persze a személyi sorsképletből kiolvasható karmikus determinációk pontos megnevezése és meghatározása nélkül, lehetetlen azok számára, akik erős, úgynevezett Tűz-karmával, vagy Víz-karmával születtek. Az előbbieknek azért mert eleve csonka és csorba öntudattal, hamis önképpel, téves személyi imaginnációval születtek a világra (Lásd a Tűz-karma c. tanulmányban leírtakat.) és vagy el vannak telve maguktól a csonka énjük kompenzálási reflexei miatt, és ezért érzéketlenek a spirituális benyomások érzékelésére, vagy negatív értelmében túlérzékenyek a saját személyüket illetően, és még a természeti benyomásokat, még a természeti törvények kellemetlen benyomásait is a személyük elleni merényletként érzékelik, amiért is, folyamatosan megsérthetők és megzavarhatók.
A Víz-karmásoknak azért, mert vele születetten bennük van az önámítás reflexe és megfelelő erkölcsi nevelés hiányában, ez az ártatlan valósághamisítási reflexük, idővel magas fokú önámítássá változik, és mindaddig, amíg a (Szaturnuszi) sorserők határozottan le nem állítják a mindenkinek és mindennek – és persze, saját maguknak is - az átverésére irányuló törekvéseiket, a mindent a maguk egoista javára forgatni akaró reflexeiket, képtelenek az igazi személyiségüknek, az igazi Én-üknek a megtalálására. Az elsők számára a legjobb és legcélravezetőbb beavatást a keleti „puszta kezű” harcművészetek filozófiájának, etikájának és természetesen harci tűzpróbájának a gyakorlása és harci tapasztalata, a tapasztalatoknak a spirituális önbeavatási napló segítségével történő feldolgozása és személyesítése adhatja meg.
A másodikok számára az egyetlen lehetőség az öntudatuk és ez által a mágikus erejű képzeletük megtisztítására az elsősorban önmagukkal szemben következetesen gyakorolt, úgynevezett kegyetlen őszinteségre, a tárgyi valóság szerinti, igazság beismerésére, kimondására és elfogadására való tudatos és ambíciós törekvés, a „kegyetlen” hibabelátással együtt gyakorolt, folyamatos önleleplezés. Ehhez mindenféle hazugságvizsgáló és hazugságleleplező – önámítás leleplező – egyéni technikákat kell kieszeljenek és alkalmazzanak saját magukkal szemben, de a környezetükkel szemben is, akik a rezonancia törvénye alapján, hozzuk hasonló módon jár el az élet dolgaiban. Vagyis: mindig a saját előnyét lesi és ártatlanságát vallja. Tudatosan keresniük kell az úgynevezett „nyers igazságkimondó” személyek társaságát, vagy az azokkal való konfrontálódást, de persze, nem azzal a céllal, hogy az évek folyamán jól begyakorlót hazudozásaikkal azokat is legyőzzék, kétségbe esésbe kergessék, hanem azért, hogy szembesüljenek a saját ámítási és önámítási reflexeik gyakorlati, konkrét megnyilvánulási formáival és így a gondolkozásukból, de még a képzelgéseikből is kiiktathassák, sőt: gyökeresen ki irthassák azokat. Asztrológusi tapasztalataim viszont azt mutatják, hogy éppen az erős tűz- és a víz-karmával rendelkező személyek kerülik el széles ívben a legegyszerűbb konfliktus-helyzeteket, és a legelemibb valóság-szembesülési helyzeteket.
"Én vagyok, az Én vagyok.", mondja állítólag az Úr (A legfőbb törvény) Mózesnek a Sion hegyén. (Persze, tudjuk, hogy az egész történet spirituális metafora, hiszen nem egyetlen embernek nyilatkozta ki egyszerre az Isten a személyi tudat titkát, vagyis azt, hogy az ember individuális tudatában megjelenik az egyetemes léttudat. És a szellemi erők pozitív működésének a feltételét leíró tíz prancsolat sem egyetlen „közlés” eredménye, hanem a mediterrán és az elő-ázsiai népek spirituális bölcseinek a sok száz, vagy éppenséggel több ezer éves tapasztalatának a kvintesszenciája!) Más fordításban úgy hangzik a kinyilatkoztatás, hogy: "Vagyok, aki Én vagyok" - Mózesnél az égő csipkebokor allegóriájában megsejthető ez a különösen finom (szubtilis) kauzális erő, a gondolati és a képzeleti szféráknál is finomabb, egyetemesen felelős, isteni öntudat – állapot, ami nem más mint az emberen keresztül megnyilvánuló egyetemes léttudat és az abból, az emberen keresztül, az ember által (is) kiáradó teremtő ereje az egyetemes Teremtő-Megváltó Isteni erőnek. Jézusnál ugyanez így fogalmazódik meg: "Én vagyok az Út, az Igazság És az Élet." És: "Keressétek Isten Országát, és a többit megkapjátok ráadásként."
A szabad akarat kérdése nem választható el a felelősségtudat és így a gyakorlati – hétköznapi és a szellemi felelősségvállalás kérdésétől. Csak az ember lehet szabad, csak az képes mindenkor érvényesíteni szabad akaratát, aki a törvények ismeretének a hiányában, illetve az azok elleni lázadási kedvében, magának, de másoknak nem okoz anyagi, vagy lelki – tudati károkat, és aki az ellenőrizetlen és ezért zavaros, vagy agresszív (karmikus) mentális és képzeleti tevékenységével nem zavarja és nem korlátozza mások szabad akaratának érvényesülését. De hányan vagyunk képesek erre, amikor a Lilith által irányított emberek az egoizmusunkból és uralkodási mániáinkból eredő "jóindulatunkkal", mind-untalanul bele szólnak az egymás szellemi életfeladatába, amikor mindenáron az általuk jónak vélt egyedüli útra szeretnék rátéríteni a többieket, vagy amikor boldogságvadászó törekvéseik közben, beavatkozási és tevékenységi mániájukban, külső és belső nyugalomra való képtelenségükben (nyüzsöghetnékükben) széles jókedvükben, vagy széles bánatukban, folyamatosan, piszkálják, zaklatják és zavarják embertársaikat. Ezek megfosztanak minket a pihenési lehetőségektől, valamint a szellemi elmélyüléshez és szellemi belátási képesség kialakulásához szükséges nyugalomtól, tehát az időleges, de egyesek számára (Halak-karmások, 12. házi életfeladatoikkal rendelkezők számára) létfontosságú, külső ingerektől mentes létezés lehetőségétől, vagyis a kontemplációhoz és a meditációhoz szükséges belő lecsendesülés elemi feltételétől. Márpedig erre, nagyon sok személynek annyira szüksége van, mint másnak a táplálkozásra, a levegővételre. Az ilyen személyekkel szemben meg kell tanulni erélyesen és határozottan fellépni, és a velük való konfliktust bátran felvállalni. A békénknek ugyanis az az ára, hogy a békétlenekkel szembeni harcot gondolkozás nélkül fel tudjuk vállalni. Mindaddig, amíg meg nem tanulunk a személyi tudatunkat és képzeletünket zavaró külső agresszoraikkal szemben bátran és határozottan fellépni, és ha kell, azok miket zavaró és zaklató hibás mentalitásával szemben akár nyílt harcot is vállalni, addig a belső békénket sem fogjuk megtalálni, még a teljesen hangszigetelt, föld alatti bunkerekben sem. Sőt: a Teremtés törvényének a kiegészítését képező, öntudati integritás törvényének a szellemében, a fentiek miatt, jogunkban áll minden agresszorunkat és zaklatónkat, vagy akárcsak személyi rágalmazónkat is annak a tízszeresével, vagy akár a százszorosával is vissza támadni, mint amivel ő támadott meg, amennyiben az észhez térítése és az agresszori -zaklatási –rágalmazási szokásaitól való eltérítése, az ide vonatkozó reflexeiről való leszoktatása ezt szükségessé teszi. Ez a törvényismeretből eredő, mindig-bátor magatartás is, az arany öntudat kialakításának a részét és feltételét képezi. Annál is inkább, hogy mindenkinek személyesen meg kell tapasztalnia azt, hogy azt a jogos védekező harcot amit teljes mértékben és bátorságban, teljes elszántsággal felvállaltuk, a legtöbb esetben nem is kell már megharcolni, amiként arról az áldozatról, amit teljes szívünkkel és elménkkel fel vállaltunk, utólag mindig ki derül, hogy már nem is kell meghozni. („... És aki feláldozza életét...) – Ez is a valóság mágikus természetéhez tartozik. Ki kell próbálni és meg kell tapasztalni. De azt sem kell elfelejteni viszont, hogy a mágia életadó, építő - teremtő ereje (Pl. a gyógyulás), csakis nyugalmi állapotban és békés időben képes a legintenzívebb hatást kifejteni. Ezért azt is meg kell szoknunk – És ezt a képességet csakis a harcművészeti beavatás segítségével sajátíthatják el a Tűz-karmával rendelkező személyek. -, hogy minden személyi és öntudati, önérzeti integritásunkat védő harci művelet, harci cselekvés után, azonnal a lelki nyugalom és a szellemi béke és ez által a fizikai (nem csak izom működési, hanem ideg- és agy-működési) fellazultság állapotát is elérjük.
Arra korábban feleslegesnek találtam kitérni, de a legutóbbi tapasztalataim szerint, sajnos mégis szükség van külön kitérni arra is, hogy a mágia törvényével harmóniában élni akaró személy soha nem engedheti meg magának azt, hogy olyan személyeket, akik neki nem ártottak, az önérzetükben, mentális, vagy lelki önértékelésükben sértegessen. Hogy azok fizikai külseje, vagy más külső aspektusa miatt bántson, vagy akárcsak finom célzásokat is tegyen arra, hogy neki a másik személy külső megjelenési formája, vagy bizonyos, olyan „objektív” személyi tulajdosnsága, amiről az nem tehet, nem tetszik. A rezonancia és a hatás - visszahatás törvényei alapján ugyanis, az, ha valakinek olyan vele született személyi tulajdonságába, vagy külső formájába kötünk bele, amiről az nem tehet, és amivel ő nem támad tudatosan és rossz indulatúan minket, a rá gyakorolt támadásunk hétszeresen vissza hárul ránk a jövőben, és amennyiben nem teszünk hathatós lépéseket az elkövetett vétek jóvátétele érdekében, akár az egész életünket is tönkre teheti annak a következménye. Hiszen amennyiben valakinek, aki nekünk nem ártott, a személyét bántjuk, akkor a benne levő egyetemes léttudatot - magát az abszolút-tudatot - bántjuk, és erre már nem létezik bocsánat, csak erős jóvátételi cselekedetek után. Ahogy Jézus mondja: "Még annyit sem szabad mondani a másikra, hogy Ráka!"
A leírtak szellemében talán érthető, hogy miért kapcsolódik a Teremtés Törvényéhez az alkímiai Sublimatio (Szublimáció) művelete, vagyis a mind finomabb és finomabb szellemi öntudat átalakítás, a pozitív benső átváltozás következtében létrejövő arany öntudat elérésének az egyszerre gyakorlati és spirituális művelete. És talán érthető az is, hogy az asztrológia elemek közül miért az egyetemes egységtudat eléréséhez szükséges, mindent átvilágító Napfény által megtestesített, tiszta személyiségtudat ősereje szolgálja elsőként a mágia törvényét. Zavaros személyi tudatú személynek ugyanis csakis zavaros lehet a saját sorsára, élete céljáéra és rendeltetésére vonatkozó fantázia-világa és hiába, hogy az Uránusz (Lásd a fejlődés törvényénél) és a Neptunusz (Lásd a Szeretet törvényénél) által megtestesített őserők hatáskörébe tartozik a mágikus teremtő erők működése, mert mindaddig csak negatív sorselemeket képes beidézni az életébe, amíg a személyi öntudatával és akaratával nem került egyenesbe. Amíg képtelen a következetességre, az önfegyelemre és a figyelme összpontosítására.

És akkor végre, lássuk Egyenes Beszédben is, hogy miért írtam le mindezt le a mágikus erejű képzeletről, az én – te – mi – ti – ők képzeletének a mágikus erejéről? – Hát azért mert azon keresztül hat a Karma. És amint tudják egyesek, de legalább is sejteni vélik, a Karma valami negatív lótrotty, amit valahol bent cipelgetünk magunkkal, és ami miatt, „rossz” dolgok is történhetnek velünk, illetve, ami miatt, ha nincs felfedezve, alaposan megismerve, megnevezve, felvállalva és így valamennyire feloldva, csakis rossz, e legalább is kellemetlen dolgok történnek velünk, mindaddig amíg meg nem ismerjük és alapos belső háborút („dzsihad”-ot) el nem kezdünk a karmánknak meg felelő belső negatív mentalitásunk – képzelgési és gondolkozási reflexeink – viselkedésünk, feloldása és meghaladása érdekében. Egészen pontosan: a karmánknak megfelelő negatív belső mentalitásunk helyében ki nem alakítjuk az annak (az illető lelki jelenségnek) megfelelő pozitív külső és belső mentalitást.
- Hát azért kezdtem úgy, hogy nem is tudjuk, hogy mennyi bajt okoz a számunkra az, hogy létezik a mágia egyetemes jelensége, amit a magára valamit is adó (materialista) tudományos területen kutató tudósnak, ha nem is kötelező letagadni, de menthetetlenül figyelmen kívül kell hagyni!
Mert nem elég, hogy az úgy-e a komoly és megbízható tudósoknak, ha nem is fő-vesztés, de hitelesség-vesztés terhe alatt, kötelezően figyelmen kívül kell hagyni, amiért is semmiféle megbízható információnk nem lehet a hatásmechanizmusa felől, de ráadásul még bennünk és általunk is hat és különböző kellemetlen, sőt, néha egyenesen káros élethelyzeteket idéz be a számunkra, és nem is mindig csak a mi magunk sem biztosan tudott zagyva és zavaros imaginációnk és gondolataink szerint, de ráadásul még mások (az anyánk és nagyanyánk és a feleségünk, szeretőnk imaginációján kívül, ki tudja, hogy még kik) zagyva, vagy tudatosan káros, vagy éppen gonosz imaginációján keresztül is képes hatni a sorsunkra, életünkre! – Úgy-e, hogy nem olyan kellemes és optimista ujjongásra késztető dolog ezt így meg hallani és ha kételkedve is, de tudomásul venni, mint kissé naivnak bizonyuló un. „pozitív gondolkozás” szemszögéből, amely még örvendezik is a mágia létezésének a tudomásul vétele közben, mondván, hogy nagyszerű, hét akkor semmi mást nem kell tennünk, mint pozitívan gondolkoznunk és képzelegnünk és akkor csupa jó dolgot idézünk be az életünkbe, tehát csak ennyi hiányzik ahhoz, hogy meg nyerjük az életünket, ez a Jézus, aki azt mondta, hogy nem lehet az életet meg nyerni, bolondokat beszélt. – Persze, hiszen nem ismerhette szegény sem, a Silva féle agykontrol technikákat, és a Sycret c. filmet sem látta! Pozitív gondolkozók és képzelgők (imaginálók) az egész világról egyesüljetek!
De hát nem ilyen egyszerű ez kérem... – A leg szelídebb hasonlat erre a helyzetre az, amit kezdő asztrológus koromban szoktam mondani, ti., hogy olyan, mintha egy szú-rágott korhadó faoszlopokból, gerendákból és falakból álló emeletes falusi házat kifestek szép színesre, sőt: még le is lakkozom, és azt várom tőle, hogy biztonságban éljek benne egész életemben. Nem csak össze fog omlani, de maga alá is temet bizonyára.




III.

Egyenes Beszéd: A nő az ősminta, tehát nem csak az életnek, hanem a karmának a létrehozója és átörökítője is!•
(A mágikus spirituális memória és az anyai ági örökletes (karmikus) programok)

Az igazi - megvilágosodást, és ezzel egészséget és belső derűt hozó - életutam akkor nyílt meg, amikor a Hamvas Béla műveinek a hatására, a Hamvas által összegezett metafizikai irányelvek szerint és a saját élet- tapasztalataim alapján (életem reális eredményeinek az alapján, a valóság által felmutatott reális tényeknek az alapján), az asztrológia reinkarnációs szemléletével és az ebből kikövetkeztetett elméletekkel tehát, mindenféle miszticizmussal leszámolva, egyre mélyebben kezdtem behatolni a létnek (A metafizika és az asztrológia által vizsgált valóságnak) azokra a területeire, amelyeken a tudomásom szerint senki nem járt. Ezek az igazságkereső búvárkodások, elsősorban az újszülött csecsemők által közvetlenül az édesanyjuktól örökölt, különböző életfeladatokat tartalmazó (magukban rejtő-hordozó) spirituális – karmikus - programoknak a felfedezéséhez vezetett. Ezt a reinkarnáció tévképzetétől való végeleges megszabadulás tette lehetővé és az első gyermekünknek (Medárdának) a „vad” természetben (A Hargita hegység egyik, Csíkszentkirály fölötti erdejében) történő, minden orvosi felügyeletet nélkülöző, csodálatos születését előkészítve, elősegítve és végig követve jutottam el.
A volt-feleségem bátor tette által előállt új élethelyzetünk (tudatosan és akarattal orvosi segítség nélkül és a természetben szült makk egészséges gyermek) és a szülők és a gyermek horoszkópjának a metafizikai értelmezése közben jutottam el arra a következtetésre tehát, hogy azokat a negatív szellemi (karmikus) programokat, amelyeknek a nem (!) ismerete következtében elkövetjük az életünk nagy tévedéseit és amelyek következtében, nem csak hogy boldogtalanná válunk, de a krónikussá és végül halálossá váló betegségeinket is, a szó szoros értelmében „legyártjuk”, az anyai ági ősszüleinktől (anyai üknagyanyáinktól és dédnagyanyáinktól) örököljük.
Így jutottam el a generációk közti, a generációkon átívelő mágikus spirituális memóriának, mint spirituális - karmikus – örökösödési programnak, mint szellemtudományos képzetnek a felfedezéséhez. Azért csak képzetéhez, mert csak évek múlva határoztam meg ezt a jelenséget fogalmilag ennyire pontosan.
A generációkon átnyúló - nem tudatos: nem kulturális, nem írott krónikák és más anyagi emlékek és nem szájhagyomány útján terjedő! – mágikus spirituális memória felfedezése azért fontos, mert a hatáskörébe tartozik az egész evolúció és az egész életünk és sorsunk. Sőt: az egész lét is! A (materiális) tudomány által vizsgált biológiai - fiziológiai - genetikai örökségünk mindössze leképezi, megtestesíti ezt, a mágikus spirituális memória útján az anyákról az utódokra háruló szellemi örökségnek. A kezdeti sejtéseimet igazoló felfedezéseimre támaszkodó meggyőződésemben, mára teljesen megerősített a két ezernyi horoszkóp-értelmezés, valamint a baráti körömben és a családomban megismétlődő, orvos nélküli egészséges gyermek szülések, majd a gyermekek egészséges és harmonikus növekedése. Sőt: azok orvosi kezelést ritkán igénylő, szokványos (hűlések), de enyhe betegségeiknek az édesanyjuk tudattalan szellemi – lelki görcseihez visszavezethető szellemi okainak a megfigyelése. És persze, a segítségért: asztrológusi tanácsért hozzám forduló személyek gyermekeinek az én gyermekeim aprócska hűléseinél sokkal nehezebb, súlyosabb és „furcsább” (pl. éjszakai ágyba vizelés) betegségek rejtett okainak a felfedezése és feltárása is.
Gyakorló asztrológusi tevékenységem és kutatásaim legfontosabb eredménye tehát, az emberi léleknek (spirituális és kauzális struktúrának) a mélyrétegeiben rejlő, családi vonalon az anyai ágon öröklődő, vagyis anyáról leányra és fiúra szálló (az unokáknak anyai ágon átadott) spirituális tévképzeteknek az egyéni karakteri tulajdonságokként, vagyis jellegzetes negatív meghatározódásként átadott szellemi örökség-csomagjainak: az anyai ági családi karmának és a megfelelő életfeladat-öröklődésnek a felfedezése és a személyi horoszkópok kauzális értelmezése által történő kimutatási lehetőségének a felfedezése. Vagyis az egyéni KARMA igazi, gyakorlatilag is kimutatható anyai ági női felmenőktől való eredetének, valamint az asztrológiai (horoszkóp szintű) kideríthetőségének és kimutathatóságának a felfedezése.
Ezek, a születésünkkor már az auránkban rejlő, negatív szellemi program-rendszerek lehetnek például irracionális félelmek, vagy természetellenes ambíciók, személy- és személyiség-ellenes, vagy gyermek- magazat és életellenes késztetések, irracionális rombolási és önrombolási, büntetési és önbüntetési, öncsonkítási és öngyilkossági késztetések (önkéntelen és öntudatlan rejtett agresszivitásnak a), vagy szexuális devianciáknak is szellemi okai. Ezernyi személyi horoszkóp elkészítése és megbeszélése (visszaigazolódása) után bebizonyosodott például, hogy azon személyeknek, akiknek a horoszkópjában a Nap, a Hold, a Mars, a Szaturnusz és a Plútó közül minimum három bolygó diszharmonikus fényszögben kapcsolódik egymáshoz, az anyai ági ősei, intenzíven átélt életellenes mentális (érzelmi és gondolati) folyamaton mentek keresztül tudatosan, vagy önkéntelenül, éveken át, huzamos neheztelés és szorongás, rejtett (elfojtott) vagy nyílt gyűlölködés, bosszú vágy, vagy nyilt életre-törés (gyilkosság, öngyilkosság, vagy több abortusz) és felelőtlen átkozódás (kiátkozás) formájában. Ezek, a csecsemő korban is az aurában (tudattalan szellemi lényünkben) lappangó rombolási hajlamok, tizennégy éves korunk után már aktiválódnak és a kamasz kor időszakában határzoattan - érzékelhetően jelentkeznek, erős depresszió, türelmetlenség, agresszivitás, irracionális félelmek és öngyilkossági késztetések, vagy a felnőtti léttel és az általános emberi életfeladatokkal szembeni averzió (pl. otthon- és családalapítás, gyermekvállalás és gondozás), az ilyen jellegű általános felelősségeknek az önkéntelen és öntudatlan elutasítása, kikerülésére való öntudtalan törekvések formájában.
A racionális logikánk számára érzékelhetetlen (manipulatív) hatásukat azonban leginkább, a felnőtt korban fejtik ki, amikor etikai megfontolásból, civilizált önfegyelmünkkel magunkba fojtjuk ezeknek az imaginációnkat befolyásoló mentális programoknak a külső megnyilvánulási formáit, aminek következtében azok a tudattalan képzeleti és vágyvilágunk mélyrétegeiben fejtik ki hatásaikat. Annak ellenére ugyanis, hogy ez a civilizált "önfegyelmező" eljárásunk látszólag mindannyiunk megnyugtatására szolgál, a teremtés első törvénye: a mágia törvénye bennünk és általunk is végzi a dolgát „önmüködően” és ezért az elfojtás, elnyomás a lehető legveszélyesebb eljárás (mentalitás) mind önmagunkra, mind környezetünkre nézve. Ezek a mélytudattalanunkba vésett, fény- és szeretetellenes: életellenes spirituális gócok, minél ésszerűbb és civilizáltabb gátlások alá helyeződnek, annál rejtettebben és veszélyesebben: követhetetlenül fejtik ki romboló hatásukat a láthatatlan és érzékelhetetlen szellemi-lelki folyamatainkon keresztül. Igazából mindannyian manipulálva vagyunk ezek által az anyáktól, vagyis az anyai ági női őseinktől örökölt, azok által a tudattalan képzeleti és gondolati és érzésvilág mélyrétegeibe lefojtott és így a generációk közötti tudattalan szellemi öröklődést biztosító spirituális memória révén az utódoknak átadott szellemi csomagok által, vagyis az auránkba kódolt, negatív (pl. sors- és Istenellenes, gyűlölködési - rombolási, vagy éppenséggel önámítási) szellemi programjaink által, miközben úgy képzeljük, hogy az értelem által vezetett szabad akaratunkat gyakorolva, pozitív vágyaink és ésszerű erkölcsi világképünk szerint gondolkozunk, érzünk és cselekszünk.
A mágia-jelenségével foglalkozni saját magának megtiltó, materiális tudomány szülátókörűsége miatt, meg az asztrológiának a primitív reménykedését kielégítő jóslással való kommprommitáltsága miatt, az emberek nem is sejtik, hogy ezek miatt, az anyai ágon öröklött negatív karmikus programok rejtett hatásai miatt, illetve a személyi karma által sugallt negatív, szellemi és lelki mentalitások önkéntelen átélése miat, betegednek meg látszólag indokolatlanul és miattuk sodródnak olyan konfliktusokba, nehéz és nem egyszer olyan tragikus kimenetelű élethelyzetekbe, amelyekbe nem csak hogy nem akartak, hanem amelyekre még csak soha nem is gondoltak.
Ezeknek az örökletes (szellemi) romboló programoknak a felfedezésének és a személyi horoszkópok segítségével történő kimutathatóságának a jelentősége nem is annyira a betegség- és konfliktus okozó szellemi gócoknak a tudatosítás segítségével történo megszüntethetoségében - feloldási lehetoségében áll, hanem a kismamák várandósági idoszaka, valamint a születés aktusa közben fellépo veszélyes és sokszor tragikus következményeket okozó szövodmények megelozési és kiküszöbölési lehetoségében. Mert ugyanúgy, ahogy a horoszkópban észlelt rombolási programok jellegének és hatáskörének az értelmezésével, azoknak a konkrét életterületek megnevezésével, ahol ezek megnyilvánulnak, meg lehet elozni a betegségek kialakulását, ugyanúgy a várandóság és a szülés közben fellépo, a nogyógyászok által "Soha nem lehet tudni" névvel illetett szövodményeket is meg lehet elozni.
A karma-öröklés miatt, a rendkívüli betegségekben születő és szenvedő gyermekek, olyan, az anyák önkéntelen és öntudatlan képzeleti tevékenységének a közreműködésével létrejött információs - energetikai struktúrák megtestesülései, amelyek összhangban állnak az anyai ági ős-szüleiknek, de főként az édesanyjuknak és az anyai nagyanyjuknak, valamint az anyai dédnagyanyjuknak a tudattalan képzeletében, huzamos ideig zajló és felszínre nem kerülő – Tehát a tudatosítás révén fel nem oldott! – lelki tevékenységével. Vagyis, ezek a gyermekek az anyák rejtett félelmeivel, lét-képzeleti zavarosságával, önkéntelen és tudattalan gyűlölködésével és agresszivitásával vannak feltőltve már a megszületésük idején. Röviden tehát: az anyának az intenzíven és huzamosan átélt, és ugyancsak az anya anyai ági karmájából eredő diszharmonikus pszicho - mentális tevékenysége összhatásával érkezik a világra minden gyermek. Így a szerencsétlennek született, illetve betegnek és úgymond nyomorultnak („fogyatékkal élő”-nek) született gyermekek, a fizikai - természeti személyükben ártatlanok ugyan, de a kauzális és a spirituális lényük rendeltetése szerint, az eredő szellemi meghatározottságukban tehát, kaotikus - zavaros információs - energetikai struktúrákból létesültek, és azoknak a megtestesülései.
Például egy, a szervezetében a kábítószer elvonási tüneteivel, vagy éppenséggel AIDSZ vírussal született gyermek, de az is akit csak csecsemő korában fertőztek meg, az egészen biztos, hogy az anyának a határállapotba jutott szexuális zavarodottságának és a zavaros sóvárgásaiból adódó lelki-szellemi agresszívitásának és feszültségének a következményeit viseli a testében, akárcsak a spirituális struktúrájában.
Persze, ez nem azt jelenti, hogy minden gyermek-nyomorúságát kizárólag csak az anyák foganás előtti és várandóság közbeni negatív spirituális állapota okozza, illetve, hogy ezt kimondottan csak az anyai ági őszülők negatív spirituális képzetei okozzák, mivel a gyermekek a karmikus és megváltódási - kiegyenlítődési életfeladatokat tartalmazó, spirituális programjaikat innen öröklik, mivel ezeknek a személyeknek az öntudatlan mágikus képzeletvilágának a közvetlen megtestesülése a gyermek. Hiszen a rezonancia (a hangoltsági) törvénye alapján, az apák várandóság közbeni magatartása is beszámít a gyermek spirituális struktúrájának az alakulásába, vagyis az, hogy ez a magatartás milyen reakciókat vált ki az anyából. És persze, a család egész rokoni és baráti környezetnek az anyával kapcsolatos, abból bármiféle reakciót kiváltó, pozitív, vagy negatív értelmű magatartása is számít, de még annak a korháznak a személyzetének a spirituális állapota is, amelyben a gyermekek megszületnek. Ezek a szubtilis energiák ugyanis, mind, de mind valamilyen karmikus kapcsolatban van azokkal, a szexualitás (a Nemek törvénye) rendeltetéséhez kapcsolódó szellemi – spirituális tévképzetekből adódó lelki zavarokkal, amelyeknek a következménye és a megtestesülése többek között, a „fogyatékkal élő”-nek született, vagy az AIDSZ vírussal fertőzött, vagy éppenséggel az egészséges gyermek. Ennek a magyarázata a vallások által az ős bűn névvel jelölt spirituális jelenségnek a metafizikai értelmezéséhez vezet, ami megtalálható a Lilithről, az anyai ági őrökletes programokról, és a Betegségek okairól szóló tanulmányaimban.
A betegséghajlamot okozó, életellenes (romboló) szellemi programok különböző módokon és különböző okok miatt (különböző szövődményes ok – okozati összefüggések szerinti mágikus hatások miatt!) keletkeznek, és általában az édesanyának a magzat foganása előtti időszakban átélt élmények és belső átélések hatására implantálódnak egy - egy gyermeki magzatot létrehívó kauzális szellemi struktúrába. Például az anyaság-ellenes, illetve a magzat- és gyermekellenes karmikus programok úgy, hogy a foganás előtt és a foganás időszakában a jövendő gyermek édesanyja, valamilyen okból kifolyólag erősen megbánja azt, hogy a korábbi gyermekeit megszülte (többnyire az anyának a gyermek apjára, annak a szüleire, vagy a saját szüleire való fojtott haragvás, neheztelés, vagy egyszerűen az anyának a más jellegű, például az anyagi szűkösség miatt keletkező csendes, de huzamos sors-neheztelése miatt. De lehet ez a megbánási és neheztelési ok például a személyi vágyak és ambíciók kibontakozási lehetőségének az elvesztéséből következő sors-neheztelés is) és ha ezek a kívül érzékelhetetlen, de belül intenzíven és huzamosan (folyamatosan, vagy alkalomszerűen) átélt ellenséges érzések - gondolatok, negatív és ellenséges sors-képzetek behatolnak az anya finomabb szellemi struktúráiba és átöröklődnek az azt követő időszakban, vagy az akkoriban megfoganó magzatokba.

Ilyen romboló programok keletkeztek például régen, a jövendő anyákban a felnőtt gyermek és az idős szülő között történő „nyilvános” kiátkozások közvetlen és áttételes szellemi – lelki hatására is, de az örökletes romboló szellemi programok akkor is létrejönnek, ha a keletkezésük oka a külvilág, vagy épp az azt létrehozó-elindító anya számára nem nyilvánvaló. Romboló programok keletkeznek az ismételt művi abortuszok esetében is, vagy akkor is, ha a rendszeres szexuális életet folytató jövendő anya sok - sok éven át védekezik a gyermekáldás ellen, lehet a védekezési módszer akár a legszelídebb fajta is.
Amennyiben egy ilyen életellenes program kialakulása után fiú gyermek születik, akkor mindössze neki kell elviselni a depresszióra, irracionális agresszivitásra és súlyosabb esetekben az öngyilkosságra való hajlamban, a kábulási és önámítási vágyakban és késztetésekben, valamint a gyakori balesetezésre, sebesülésre, illetve a gyomorbántalmakra és a prosztata bántalmakra való hajlamok következményeit. A szellemi sors-program viszont megszakad a fiú utóddal, mert az apa nem adhatja át a mágikus spirituális memória révén ezeket a finom, spirituális programokat a gyermekeinek, mivel nagyon egyszerű okoknál fogva, a spirituális memória csak a női - anyai ágon működik egyértelmű határozottsággal. Ilyen egyszerű ok az is, hogy nem a férfiben fogan meg a magzat és nem ő érleli ki a magzatot kilenc hónapig a testében (és ezáltal a lelkében és szellemében).
Tehát, nem az apa befolyásolja képzeletével, gondolataival és érzelmeivel, érzéseivel folyamatosan a magzatnak a finom struktúráit, rá gondolva és vele együtt érezve, intenzíven róla képzelegve még álmában is. És ugyanakkor: az anyát is épp így befolyásolta magzat korában spirituálisan, szellemileg és lelkileg az édesanyja, vagyis a magzatnak a nagyanyja, mint a jelen magzatot az anyává váló valamikori lány gyermek. De amennyiben csupán a biológiai tényeket is vesszük alapul, kiderül, hogy az anyaméhben fejlődő lány utódokban a női petesejtek már az magzati lét első hónapjaiban kialakulnak a fejlődő magzat petefészkében és a lány babák már kész petesejt állománnyal születnek a világra úgy, hogy ez után több petesejtjük nem is jön létre, hanem ezekből inkább több elhal miközben a gyermek kamaszlánnyá, majd felnőtté és anyává válik.
Vagyis, amennyiben az anyjában fejlődő, életre készülődő lány-magzatnak a jövendő utódaira gondolunk, kiderül, hogy ezeknek a lehetséges jövendő utódoknak az életadó petesejt-csiráihoz még a nagymama szervezete szállítja és szolgálja a kialakuláshoz szükséges alapsejteket és a sejtfejlődéshez szükséges anyagot - ami természetesen át van itatódva a nagymama spirituális jellemzőivel. Magyarán: az a női petesejt-csira, amely az én biológiai lényem alapját képezi, már a nagymamámban magzatként érlelődő édesanyám petefészkében alakult ki és vívta meg a harcát a fennmaradásáért a többi, elhalásra ítélt petesejt-csirával szemben, amikor még talán a fiatal nagyanyámnak eszébe sem jutott, hogy neki valamikor unokái is lesznek.
És így tovább: az én jövendő unokáim biológiai lét-alapját képező petesejt-csirák, tizennégy, tíz és nyolc évvel ezelőtt, már magzat korukban: Emőkében alakultak ki a máris önállóan tanuló Turula, és az önállóan művészkedő Etelka – és a nekik már meséket is író Medárda gyermekeink magzatkori petefészkében! Természetes tehát, hogy ezek az unokák inkább az Emőke anyai ági szellemisége által lesznek átszőve, és ezeknek az ő anyai ági vonalán örökölt spirituális programoknak lesznek a megtestesülései és hordozói, mint az általam örökölteknek, még annak ellenére is, hogy több éve, hogy én nevelem őket! És ezek az unokáim még kevésbé fogják tartalmazni a jövendő vejeim által örökölt karmikus - programokat.
Hiszen a mi nyüzsgő, petesejt-termékenyítő hím ivarsejtjeink állandóan, minden mag- kilövellés után újratermelődnek és ezáltal kicserélődnek. Vagyis, az ivarsejtjeink, ha nem is a pillanatnyi, de mindenképp csak az időszaki lelki és spirituális állapotaink által és jóval kevesebb hatást gyakorló személyes szellemi erővel lehetnek meghatározódva (programozva), mint a nők petesejtjei.
Sőt! A biológia már azt is kiderítette, hogy az X rendszerű kromoszómák túlsúlya (nagyobb száma és nagyobb ereje) miatt, inkább nőn nemű embriónak, mint androgyn lénynek indultunk mindannyian az anyánk méhfalán történő megkapaszkodás után, attól függetlenül, hogy az anyánk petesejtje X, vagy Y kromoszómát tartalmazó apai ivarsejtet fogadott be magába, egyelőre a misztikusok által is megfejtetlen isteni logika szerint. És csak nyolc hetes korunkban dől el, hogy a hím ivarszerveink fejlődnek-e tovább a női ivarszerv csiráink elsorvadásának az árán, vagy a női ivarszervek fejlődnek tovább. Genetikailag (a spirituális magyarázatot most elhalasztom, de valamikor majd ezt is ismertetem) ezért lehetséges, hogy olyan Y kromoszómával rendelkező nők is szülessenek, akik nemi hovatartozásuk szerint ugyan teljes lényükben nők, de mivel petefészkük és méhük nincs, magzatfoganásra és gyermekszülésre képtelenek.
„A nő intim földrajza” című könyvében, Natali Aninger, saját bevallása szerint feminista biológus plasztikusan és mindenki számára érthető nyelven leírja azt a biológiai folyamatot, amelynek során az Y kromoszómával rendelkező magzatok férfi nemi jellege és ivarszervei kialakulásának egy bizonyos fázisában történő rendellenes blokációja miatt, a természet tovább végzi a dolgát és női lényt produkál a rendelkezésére álló, korábban kialakult női ivarszervcsirák tovább fejlesztése segítségével.
Azt, hogy a szerző feminista, azért tartom fontosnak megjegyezni, hogy amennyiben valamely olvasómnak a kezébe kerül a könyv, amit én is csupán most, a jelen könyvem kinyomtatása előtt két héttel kaptam kézhez, nehogy csalódottan arra gondoljon, hogy hagytam magam befolyásolni egy feminista által és egy egész metafizikai elméletet építettem annak a bárki józan személy által érzékelhetően elfogult, a női egyenlőtlenség ellen a tudományos bizonyítékok segítségével lázadó és az ostoba férfi elsődlegesség primitív eszméivel szemben a semmivel sem felvilágosultabb női elsődlegesség eszméjét a modern és a psoztmodern civilizációba bevezetni és meghónosítani törekvő szerző eszmefuttatásaira. Erről szó sincs, de tény, hogy a nőnek és az anyának, illetve a női princípiumnak mint teremtési ősalapnak és ősmatricának a biológiai bizonyítékainak a felsorolása által, Natalie Anger, aki mit sem tud a spirituális memóriáról és az anyai ágon öröklött karmikus programokról, és aki a szintetikus biológiai ismeretei segítségével sem képes olyan egészséges életet folytatni mint én és a baráti köröm a szellemtudományi ismereteink alkalmazásával (szingli), a világranglistán vezető és számos nyelvre lefordított vaskos és tudományosan is helytálló következtetéseket közlő sikerkönyvével bebizonyította azt, amit én a spirituális dimenziók szintjén öt évvel korábban felfedeztem.
Abból, amit az öröklés - öröklődés szemszögéből logikusan ki lehet következtetni tehát, teljes mértékben el tudom fogadni a Natalie Anger bizonyítékait és a nőre vagyis az anyára, mint elsődlegesen meghatározó tényezőre vonatkozó következtetéseit. Csupán azt hiányolom tőle, hogy a feminista elfogultsága miatt megelégszik az elsődlegesség tudományos bizonyításával - olyannyira, hogy még a Lilith (lásd a későbbiek során részletesen kifejtve) létezésének a tényét is a női princípium elsődlegessége bizonyítékának véli és elmulasztja levonni a, szerintem világra szólóan fontos, felfedezésének a legfontosabb következtetését. Ti., a tudományosan valamelyest is felvilágosult nőknek - a jövendő anyáknak! - a felmérhetetlen és személyes(!) felelősségét az ép és egészséges, illetve az egészségtelen és a fogyatékos, vagy a torzszülött utódok foganásában, kihordásában és megszülésében.
Vagyis az utódoknak a harmonikusan strukturált spirituális élet-programokkal (anyai örökséggel) való ellátásban!
Abban, hogy annak az okát és a felelősségét, hogy miért veszítik el ma a civilizált nők a magzatfoganási és gyermekszülési képességüket, nem a külső tényezőkben (pl. környezetszennyezés), hanem a tudományos okoskodás és szűklátókörűség által megzavart modern nők képzeletének a rejtetten természetellenes és gyermek-ellenes jellegében. Kétségbeejtő, sőt, egyenesen kriminális az a rengeteg negatív mentális szuggesztió, és az a rengeteg fölösleges mérési eljárás, amivel az egészségügyben dolgozó gyermekgyógyász orvosok és un. védő nők (Az én megnevezésemben: támadó nők), valósággal kétségbe ejtik és bele verik az eleven frászt a mai kismamákba az által, hogy állandóan magukhoz citálják őket különböző, teljesen felesleges védő-oltások beadására és a babák súlyának, hosszának és általános fizikai „állagának” a mérőeszközök segítségével történő ellenőrzésére, és halálra rémítik e kismamákat a fenyegetőzéseikkel, illetve azokkal a sötét jövőképekkel, amiket kilátásba helyeznek a számukra arra az esetre, ha a kismamák nem vetnék alá magukat ezeknek a felháborító önkényeskedéseknek.
Persze, tagadhatatlan, hogy az apa is át tud adni ilyen programokat a (jó, vagy rossz, illetve következetes, vagy zavaros) de csakis következetes apai nevelés útján, a (pozitív, vagy negatív) egyéni példával, az általa instaurált, vagy a szüleitől átvett, hasonló családi szokásokkal. De ezek a (a személyi horoszkópokban meg sem jelenő!) nevelés és tanítás útján keletkező pszichikai és mentális szokások (programok) nem annyira mélyek, nem annyira rejtettek és nem megváltoztathatatlanok mint amennyire mélyen rejtettek és meghatározóak az egyén kauzális struktúráiba rejtett, anyai ági szellemi örökségek (- Hej, regő, regő rejtem!)
Amennyiben lánygyermek születik e programokkal a tudattalanjában, az életadó (reprodukciós - szaporodási) és tápláló jellegzetes női szervek betegséghajlamaival együtt, a fent leírt hajlamok - persze, a herebántalmak kivételével - ugyancsak öröklődnek, de a program nem oldódik fel, csak tudatos spirituális törekvések (tudatosan felvállalt és örömteli átélések közben kiteljesített családanyai életfeladatok átélése) segítségével. Amennyiben ez a feloldás nem történik meg - és a horoszkóp segítségével történő sorsfeltárás nélkül nem történhet meg! - akkor nem csak hogy a fent leírt betegség és balesethajlamok válnak reális betegségekké a rákos daganat képződésekig és az életveszélyes balesetek bekövetkezéséig elmenően, de amennyiben a programhordó felnőtté vált lánygyermekek további gyermekeket, illetve gyermeket (mert többnyire csak egykét!) vállalnak, azok is öröklik a nagyanya által létrehozott és az anya által fel nem oldott romboló programokat.
Persze, nem csak romboló és negatív jellegű kauzális és spirituális programokkal rendelkezünk, de az én kutatásaimnak és felfedezéseimnek a tárgyát nem a tehetségek, a zsenialitás és más különleges képességek kimutathatósága képezi, mert a saját példámból is kiindulva, meg vagyok arról győződve, hogy a tehetségeinkkel és rendkívüli képességeinkkel nem sokra megyünk, sőt: többnyire azok is csak a sorsunk elrontását szolgálják (és erre nem csak a világtörténelem számos elrontott sorsú, vagy korán elhunyt zsenije és tehetsége a példa, de számos példaértékű élet-történetet találunk a közvetlen környezetünkben is!) amennyiben a negatív programok és a zavaros, vagy obskúrus szellemi nevelés hatása erősebb azoknál és tehetségünkkel együtt, az egyik betegségtől a másik szerencsétlen sors-helyzetig támolyogva vagyunk kénytelenek élni.
Mivel nem az anyag hozza létre a szellemet, hanem a teremtő szellemi struktúrák hívják létre az anyagi formákat (pontosabban: az energiának azt az állapotát, amely számunkra a szilárd anyag benyomását kelti), ugyanezek a szellemi struktúrák képesek a zavart anyagi struktúrák helyrehozására is. Ez a szellemi - lelki gyógyulásokat követő fizikai gyógyulásnak az alapja, feltétele illetve magyarázata is. A genetika által felfedezett egyéni és családi génállományunk (az un. géntérképünk), kevésbé határozzák meg az életünket és a sorsunkat, mint a spirituális programok és mind faji sajátosságaiban, mind részleti árnyalataiban követik ezeket a kauzális és spirituális programokat és azokat is testesítik meg. De pontosan azért mert nem az anyag határozza meg a szellemet, hanem a szellem az anyagot, a genetikai programok (genetikai meghatározódások) általi természeti meghatározódások feloldhatók, meghaladhatók és megváltoztathatók az örökölt spirituális programok megváltoztatása által, persze anélkül, hogy például a faji sajátosságokat hordozó alapstruktúrákat megváltoztathatnánk.
Erre a legegyszerűbb példát a volt-feleségem szülése szolgáltatta, aki orvosok és szövődmények nélkül, könnyedén szülte meg és a gyermekeit és szoptatatta azokat egy évig, annak ellenére, hogy az ő nagymamája sem szült könnyen és az édesanyja irtózatos kínok között hozta őt a világra, nem tudván szoptatni sem őt sem a testvéreit néhány hétnél tovább. Ráadásul a feleségem mindkét különböző apától született testvére testi málformációval született a világra. A feleségem kéz újperecei is aránytalanok és a mi gyermekeink is azokat az ujjaikat szopják rendületlenül és tévedhetetlenül, amely két újjal összenőve született a világra a velük egykorú „nagybácsi”. Gondolom, én erős betegség-hajlamaim és gyermekkori, fiatalkori betegségeimnek a meghaladásán kívül, ennél beszédesebb példa nem kell a genetikai meghatározódásoknak a szellemi feloldási és meghaladási lehetőségére.

EGYENES BESZÉD - negyedik (befejező) rész.

A negyedik, és végső és a legmeredekebb asztrológusi EGYENES BESZÉDEMHEZ, a negyedik szemtelen üzenethez tehát, vegyük alapul egy karácsonyi facebok- bejegyzésemet, és ezt annál is inkább, mert a két szereplő (Geréb Ágnes, szülész-nőgyógyász, pszichológus és bába, valamint Júlia Timosenkó, egykori ukrán miniszterelnök) személye, szinte egyszerre a magyar média-tudósításokba került a múlt héten. Az egyik a táblabírósági szinten megesett ítélet-súlyosbítás és véglegesítés miatt, a másik a védelmére kelt, még egészen fiatal lányának az édesanyja védelmében történt, közéleti színre lépése miatt. - Ígérem, hogy a "nyakatekert", de szerintem csak udvarias fogalmazás, megszőnik az idézet után, és ti kedves barátaim egy - az egyben részesültök a nyers spirituális tényközlésekbe, még akkor is, ha nem bolondnak, hanem egyenesen őrültnek fogtok majd gondolni, vagy képzelni e számotokra még egyelőre hihetetlen lét-tényeknek a becsületesen nyers közlése miatt:

"A börtönfalakon belül és kívül élő karma-foglyokról.

Karácsony este, de szilveszter este is, két számomra nagyon szimpatikus, de az utóbbi hónapokban - években nagyon, de nagyon porul járt női személyiségekre gondoltam, akik éppen börtönben töltik ezeket a szakrális napokat (karácsonytól vízkeresztig), bizonyára értetlenül állva és tudattalanul, vagy titokban neheztelve, vagy nyíltan haragudva az őket ért és bizonyára méltatlannak képzelt sors-csapásokkal szemben. Arról nincs hírem, hogy a remek, vagy éppenséggel zseni szülész-nőgyógyász és pszichológus - bába, Geréb Ágnes hogyan viseli az őt megalázó meghurcoltatásokat követő börtöni fogoly-állapotot, de az a sajtóhírekből a tudomásomra jutott, hogy a mindig skatulyából kihúzott, tipp topp - ragyogó szőke hajkoronás Julia Timosenko, az Ukrán volt miniszterelnök, bele betegedett a bizonyára megalázónak és az ő szempontja szerint legalább is, vérlázító igazságtalanságnak érzett sors-nehézségeibe. (Itt bocsánatot kérek azoktól a Geréb Ágnes - hívektől, akik talán joggal is, felháborítónak találják azt, hogy az élet-szentséget felfedező és az élet kinyílását segítő szülésznőt egy kalap alá veszem a korrupció-gyanús politikus Júlia Timosenkoval, hiszen az is könnyen lehetséges hogy a két ember között óriási a morális alapállásban való eltérés, persze a szülésznő javára, de mindjárt meg fogják látni, hogy abban, amiért éppen a kettőjükre gondoltam karácsony és újév táján, nagy a hasonlóság, sőt esetleg a spirituális helyzet-azonosság is közöttük.)
Bármennyire is igaz lenne az, hogy Júlia asszony (kisasszony?), még a politikai tevékenységét megelőző olajgazdasági igazgató korában, nem éppen törvényes gazdasági manőverezésekkel, vagy másképpen - ehhez én nem értek - érdemtelen vagyon szerzést célzó korrupt játszmákban vett részt, akár a maga hasznára, az orosz gáz-cápák javára és a nemzete kárára, akár csak a gázirányító, gázadagoló szakember barátai - kollégái javára, a tény mégis az, hogy nem véletlenül és nem is teljesen csalással választották meg egy akkora és egy olyan labilis ország élére, mint Ukrajna, és Miniszterelnökként bizony voltak pozitív törekvései és eredményei, ha úgy tetszik, akár érdemként elkönyvelhető politikai tettei is, ami egy olyan (ellentmondásosan zavaros politikai-erkölcsi) és egy akkora országban mint Ukrajna, bizony nem csak rendkívüli intelligenciával párosuló rátermettséget igényel, hanem óriási felelősséget is, amely feltételeknek úgy látszik, hogy a törékeny alkatú szőke szépség csodálni valóan eleget is tett. Nem hiszem tehát hogy csupán a primitíven ostoba női szolidaritás - aminek a káros hatásainak pl. én ki voltam téve a gyermekeimért és azok tiszta jövőhöz való jogaiért való harcaim során - lenne az, ami azt a rengeteg szimpatizánst és tüntetőt az utcára képes vinni az Ukrán fagyos időkben is, valahányszor Júliával kapcsolatosan történik valami. Valahogy, mind az élettapasztalatom, mind a misztikus intuícióm azt sugallja, hogy a politikus nőnek kellett valami erős és hathatós pozitív dolgokat is tennie a népe számára, ahhoz, hogy ezt az erős politikai szimpátiát és elismerést ki tudta váltani nem csak az ukrán nők tömegeiből, de a férfiakéból is.
A Geréb Ágnes rendkívüli érdemeit nem akarom újból felsorolni, hiszen meg tettem már számtalan alakommal. Tény az, hogy ezen érdemeik és a szülésznő esetében legalább is, vitathatatlan pozitív eredményeik (jó cselekedeteik) ellenére ez a két kiváló nő ma és a tegnap és holnap és holnapután is és sokáig még, közbűnözőként börtönben, más, szabadon élő és gaztetteit talán ilyenkor is szabadon és büntetlenül folytató, millió ismert és ismeretlen gazemberrel szemben, szabadság-fosztva és megalázva és méltóságától - legalább is a külvilág számára - fosztva sínylődik, nem lehet a szeretteivel, nem lehet senkivel csak a foglár őreivel és a többi joggal, vagy az esetleg hozzuk hasonló módon, a világi törvényesség logikája szerint, náluk kevésbé nyilvánvalóan jogtalanul elítélt rabbal.
De nem csak az egyszerű emberi empátia és a természetes szolidaritás-érzés miatt gondoltam rájuk ezekben a napokban (hiszen a Csíkszeredai hazudozó ügyvédek, a tévedés-elkenő és hazugság-védő bírónők, az ignoráns és feminista hülyeségüktől vezetett szociális hivatalnoknők és az őket fedező, mindenféle közéleti demnitáriusok éppen elég lelki és testi gyötrelmet és valóságos szenvedést okoztak a múlt évben nekem is.), hanem az a tudat, hogy ezek a porul járt, rendkívüli személyiségek, teljesen értetlenül, tehát szándékukon és akaratukon kívüli, tök ostobán, és mindenféle fény-értelmem, racionális magyarázat nélkül rájuk zuhant vádak miatt, kell elviseljék azt amiben vannak, az értelmes indoklás és elfogadható racionális magyarázat legkevesebb reménye nélkül. Hiszen teljesen világos, hogy a Geréb Ágnes ellen felhozott vádak hamisak, illetve, erőltettek, mivel olyan szakmai eredményekért vádolták be, amelyekért éppenséggel, hogy a legmagasabb kitüntetéseket érdemelné - a világi logika szerint legalább is. Mert, miközben azzal vádolják, hogy az általa le vezetett otthonszülések alatt meg halt egy, vagy talán két újszülött, ez a szám messze a korházi szülések esetében történt baba-halálok száma fölött áll! Valakit meg büntetni tehát a kollégáinál mesze menően jobb eredményei miatt, azzal az átlátszó indokkal, hogy a rosszabb eredmények olyan körülmények között születtek, amelyek (hamis!) "biztosítékok" a veszélyeztetés látszatának a fenntartására, nyilvánvalóan orcátlan és galád hazugság, az igazság intézményes meghamisítása!
Én viszont azt is tudom, éppen a saját - személyes - ide vonatkozó tapasztalataimból következő megvilágosodásaimból, hogy rejtett karma-feldolgozás szempontjából ezek nagyszerő emberi és szellemi képességekkel rendelkező, de hirtelen, látszólag értelmes magyarázat nélkül sors-kegyvesztetté és így szerencsétlenné vált asszonyok, nem véletlenül vannak ott ahol éppen vannak (Annak ellenére is, hogy ez a tény egyáltalán nem menti fel az őket elgáncsoló és szerencsétlen helyzetbe hozó ellenségeiket és hamisan ítélkező, lelkiismeretlen bíráikat az igazság-hamisítás és a galád gonoszság vádja alól!). És az a legszomorúbb az egészben, hogy ezeknek a nagyszerő asszonyoknak halvány gőzük nincs, mert az ők felkészültségével nem is lehet arról, hogy miképpen kellene fel- és kihasználniuk azt a rendkívüli, mondhatni spirituális szempontból szakrális sors-állapotot, tehát a külvilágtól, külső információ-befolyástól elzárt-helyzetet (Asztrológiai szempontból a Halakkal, a XII. házzal, valamint a Szaturnusszal és a Plútóval kapcsolatos, un. Remetei, tehát a befelé való vizsgálódást és szellemi megvilágosodást biztosító helyzet.), amiben vannak, és amelyet ha kellőképpen és megfelelően ki tudnának használni (pl. egy olyan spirituális tudásnak a birtokában, mint amilyennel egy kauzálisan gondolkozó, karma-asztrológus rendelkezik), egészen biztos, hogy ha nem is napok, vagy hetek, de néhány hónap alatt, egészen biztos, hogy megnyílnának előttük a börtöneik ajtói és kapui. Sőt: esetleg még magas kitüntetésekkel övezve, maximálisan is rehabilitálnák őket!
Hát ezért gondoltam én ezekben a napokban rájuk, és az emberiségnek arra a messzemenően többségi részére, aki csakúgy mint ők a karmikus programjának (ontológiai bűnbe- esetti állapotának) a rabja, még akkor is, ha nem veszi körül konkrét börtönfal, ezt a több mint hat milliárd embert."

Nos, a fenti sorsdráma-hőseiről a következőket tudom elmondani egyenes beszéddel:

Miután volt szerencsém a halál közeli állapotba került Geréb Ágnes első férjének a horoszkópját elkészíteni és ez által a feltárással, amely olyan információkat tartalmazott a halálos betegsége igazi okairól, amelyeket senki mástól nem kaphatott volna meg - Már csak azért is, mert tipikusan Skorpiói volt maga a betegség is, de maga az áttételesen rejtett karma is, ami kiváltotta -, és miután Emőke a harmadik gyermekünket is makk-egészségesen itthon, tehát orvosok nélkül meg szülte, írtam Geréb Ágnesnek egy bemutatkozó és kölcsönös információ-cserén alapuló együttműködést felajánló levelet. Hiszen az otthonszülés ötlete tőle támadt, illetve egy Budapesten élő székely barátnőmnek, aki a kezünkbe adott, valami brosúrákat a Geréb Ágnes tevékenységéről. Mi tehát fogtuk magunkat és azokat az alapelveket, amelyekről ő írt egyeztettük az asztrológusi megfigyeléseinkkel és mindenféle orvosi beavatkozás, illetve irányítás nélkül végeztük el, előbb kit a szabad természetben egy asztro - metafizikai táborban, majd otthon. Illetve, nem végeztünk semmit, hanem Emőnek (Aki akkoriban még nem csalt engem) a tudattalanját a karmikus görcseitől megtisztítva, hagytuk, hogy az Úristen és a természet rajta keresztül szabadon elvégezze a dolgát.
Egyenes beszédről van szó, nem kertelek: az általam oly nagyra tartó Geréb Ágnes válasza, ha nem is volt egészen megalázó, de kevély, fennhéjazóan lekezelő, ha nem is lekicsinylő és persze, elutasító. Magyarán, egyszerűen nagyképű. Sajnálom, hogy a volt férjétől meg tudott születési adatai alapján elkészített sorsképletét nem tartottam meg ( * - Ez az információ-hiány, a későbbiek során majd pótlódik és a következő sejtések, feltételezések egy az egyben, mind beigazolódnak: ), mert most pontosabb-okosabbat is mondhatnék a témában, de számomra, határozottan egyértelmű, hogy ennek az embernek, a Nyilasban, vagy az Oroszlánban kell álljon valamelyik karmikus pontja (Lilitje, vagy Sárkányfarka). Világos tehát, hogy azt a karmikus, tehát a nappali éber rációja elől is rejtett, hibás önérzeti-öntudati problémáját (hiúság, gőg, téves önérzet, becsvágy, stb.) amit Geréb Ágnes, egy jelentéktelen kis vidéki misztikussal szemben fel mert vállalni és meg mert mutatni, azt okosan és fegyelmezetten elrejtette a kollégák és barátok, szimpatizánsok előtt. Az viszont az interneten található írásokból világosan kiderül, hogy nem csak az első férjével szemben bizonyult nehéz élettársnak, hanem a következő élettársaival szemben is, és általában családtagként is, a szerettei részéről külön figyelmet és ónagy fokú önfegyelmet igényelt a vele való együttlét.
Márpedig a kauzális asztrológusi tapasztalatom, a fentiekre alapozva, azt sugallja, hogy Ágnes asszony nem csak egy igen erős egyéniség, hanem azt is, hogy mint minden tűz-karmával rendelkező női személy, tudattalan maszkulinitás- individualitás- és személyiség ellenes karma-programmal rendelkezik, aminek az okaként az utolsó élettárs, akit éppen a sorsdrámát megelőzően, vagy annak az elején sikerült ugyancsak eltávolítania magától - És becsületére váljék ennek a gerinces férfinak, hogy rögtön Ágnes asszony mellé állt annak a kétségbe ejtő helyzetét látván, és a nyilvánosság előtt is kiállt mellette - jóval fiatalabb az orvosnőnél. Asztrológusi megfigyeléseim közé tartozik az is, hogy az utóbbi évtizedekben, a humánusan megértő gondolkozás, illetve a feminista - liberális eszméknek köszönhetően, és persze, az iskolázottságnak és a pénzkereseti lehetőségeknek köszönhetően, a tűz-karmával rendelkező és e modern életkörülményeknek megfelelően az igen megerősödött individualitással rendelkező nők, törvényszerűen náluk jóval fiatalabb férfiakkal alkotnak - rendszerint gyermektelen... - élettársi viszonyt.
Ez a jel is, ti., hogy a férfiak nem állhattak sokáig meg az erős asszony mellett, és a végén a nemzeti úzust követve, ő is egy nála jóval fiatalabb élettársat választott, arra a következtetésre vezet az asztrológusi tapasztalataimmal, hogy Ágnes asszony, a sok kétség nélküli és felbecsülhetetlen szakmai érdemei és bizonyára más pozitív emberi tulajdonságai ellenére, igen erős tűz-karmával született a világra, amit a szakmai és más sikerei, nem, hogy feloldottak volna, hanem - ahogy az mindig is szokott lenni! - az idők folyamán inkább megerősítettek.
Summa summarum: nem tudom, hogy Geréb Ágnesnek van-e a sorsképletében, asztrológiai terminológiával: halak jellegű, illetve 12-ház szerinti, un. remetéskedési (kotlási, tehát a megtisztult spirituális személyisége kiköltését szolgáló) gyakorlati életfeladata, de az, hogy a börtönbüntetés letöltését ilyen hajthatatlan erőszakossággal követelik az un. objektív bírái, vagyis a sorsának az "ártatlan" (Akik az előttük álló dokumentumok és a megfelelő törvénycikkelyek személytelen értelmezése szerint ezt kell tegyék) megtestesítői, mindenképpen erre utal. Abban viszont egészen biztos vagyok, hogy nálam egy - két évvel idősebbként, az egyetemes szellemi öntudat kialakításának a szaturnuszi: hét éves időszakában van az élete, és szükséges volt a sors erők részéről erre a kegyetlennek látszó un. gerinc-törésre, a rejtett és esetleg tudattalan hiúsági és gőgősségi és kevélységi reflexeknek a meghurcoltatás és a megaláztatás általi kipucolására. - Nem hiszem, hogy ez még különösebb magyarázatot, vagy indoklást igényelne.
(* / És tessék: időközben meg küldte egy jó barátom a Geréb Ágnes születési adatait, azaz, sajnos csak a születés napját és helyét, születési időpont, tehát óra és perc nélkül. De a karmikus pontok igen lassan mozdulnak és a Nap is csak egy fokot mozdul el naponta. Tehát, a déli 12-re kiszámított képlet pontos elgazítást tud adni az orvosnő karmikus determénációjáról. Márpedig ez kérem szépen: HÁROMSZOROSAN TŰZ JEGY! – Nap a Nyilasban, Sárkányfarok az Oroszlán közepén és Lilith az oroszlán végén. Tökéletesen talál tehát mindaz, amit róla sejtve írtam, sőt, még jóval azon felül is áll. Főként, hogy a nyilas – oroszlán önámító gőgjét és kevélységét, illetve a tárgyi valóság ignorálását, a Bikában álló, teljesen negatív jupiterje, tökéletesen igazolja!)
Annyiban azonban feltétlenül vissza kell csatlakoznom a karácsonyi eszmefuttatásomhoz, hogy amennyiben az orvosnő megtudhatta volna idejében, vagy esetleg még megtudhatná egészen konkrétan, egy komoly karma-asztrológustól, hogy miért is történik mindez vele és ennek megfelelően, ő maga, önmagán belül "intézkedne" annak érdekében, hogy a tűz-karmáját valamiképpen feloldja, ez a sok meghurcoltatás nem történt volna meg vele. Egészen pontosan: ha annak idején nem utasítja el az én és a volt feleségem információ-cserére és együttműködésre vonatkozó ajánlatunkat és az általunk remélt baráti viszony folyamán, meg engedi, hogy a sorsképletét értelmezzem, egészen biztos, hogy még csak be sem perelték volna, illetve a rossz indulatú szakmai hatósági jelentgetések nem is születtek volna meg. Sőt: amennyiben a zaklatások kezdetén megérti, hogy ez egy személytelenség álarcában zajló igen is, személyes sorsjátszma a számára és ő maga, személyesen ki állt volna az igazsága mellett és annak az érvényesítése érdekében nyíltan síkra száll és személyesen harcol, ahelyett, hogy ügyvédekre és más "kép - viselőkre" és az érte való tüntetőkre bízta volna az ügyintézést, és ezen keresztül meg tanulja a szükséges alázatot (A tudósítások szerint, a tárgyaló teremben csak ha törvényesen köteles volt a válaszadásra, csak akkor szólalt meg és egyébként a bíráit még csak válaszra érdemesnek sem tartotta....), tehát az arányos és nyílt gerincességet, akkor egészen biztos, hogy a táblabírósági ítélet, sokkal enyhébb lett volna az első fokú ítéletnél, nem hogy még annál is erősebb és természetesen: igazságtalanabb legyen!

A példánk másik szereplőjéről még kevesebbet tudok, de mind a királyi koronaként használt, hatalmas szőke sörénye, mind a feltűnően egyenes gerinctartása és főként, az egyre súlyosbodó hátfájása - hogy egy akkora és egy annyira patriarchális tradíciókkal rendelkező országban, mint Ukrajna, a miniszterelnökség eléréséhez szükséges hatalmas ambícióról ne is beszéljek! -, egyértelműen arra utal, hogy itt egy Geréb Ágnesnél is erősebb oroszlán-karmájú, és ha nem éppen oroszlán, de mindenképpen tűz-karmájú személyiségről van szó, aki ugyancsak képtelen szellemileg érzékelni - meglátni - hogy mi is történik a valóságban. Az utóbbira az utal, hogy mindig sugárzó nap-arcú Júlia asszony szépséges fejére felkerült az hosszas és huzamos önámításra utaló, illetve a spirituális tisztánlátási képtelenséget jelző szemüveg. (Mondtam, hogy meredek egyenes beszéd lesz ez, a magyarázatát annak, hogy miért merek ilyet állítani, illetve, hogy ez a jelenség miként változik esetről esetre, gyermektől - felnőttre, el lehet olvasni a tűz-jegyekről írt közléseimben a honlapjaimon, vagy akár a megfelelő facebok-oldalamon is: asztrológia - metafizika.). Ugyanaz történik tehát ezzel az általam úgyszintén nagyra becsült értelmes és gyönyörű asszonnyal is, mint Geréb Ágnessel, semmiféle más következtetést nem tudok levonni az ő esetében, még akkor is, ha ő sokkal fiatalabb az orvosnőnél, aki pszichológusként és az életadás-segítségére és az élet-szolgálatára felesküdött "papnőként" mégis csak közelebb állt a spirituális lét- és sors-erőkhöz és hatalmakhoz, mint a politikus-nő. (Én legalább is, ezzel magyarázom, hogy miért csak most kellett szembesülnie azzal, hogy a sorserők szemében - logikájában -, nem a külső életünkben elért eredmények és mindenféle érdemek számítanak, hanem a belső kiegyenlítődési képesség: a megváltódási képesség emelése.)
És hogy teljes legyen az ide vonatkozó Egyenes Beszéd: töredelmes őszinteséggel be kell vallanom, hogy én magam is, aki ha nem is teljes és nem is egyértelmű, de némi (sőt: a Skorpió folytán erős) un. "isteni igazság" - problémával kevert tűzkarmát hordok magamban születésemtől fogva, sokáig méltatlankodtam, sőt: egyenesen lázadtam magamban az Isten, vagy a Sors, vagy ha úgy tetszik: az Egész ellen (Nevezze mindenki, aminek akarja!), amiért az igazi értéke alatt, messze alulfizetett asztrológusi munkám folytán, szétbomlani készülő családokat mentek meg, teljesen eltévedt életsorsokat hozok az egészséges életpályára vissza, halálos betegségek múlnak el a feltárásaim és tanácsaim következtében, magukat meddőnek képzelő nőket és a tudomány által sterilnek bélyegzett férfiakat, illetve családokat segítek gyermekáldáshoz, és könnyű szüléshez..., stb., stb., szóval azért, hogy mindezek ellenére, miért nem részesülök bár egy kis sors-protekcióban, miért kell még mindig annyi közvetllen harci tapasztalatban réészesülnöm (Teljesen negatív Marsommal együtálló Lilithem van a III. házban: a közvetlen, hús-vér tapasztalatok életkörét megtestesítő gyakorlati erőtérben.) a csak azért, mert itt Erdélyben, illetve Csíkszeredában akarom felnevelni a gyermekeimet (És azok az erdélyiek, akik látnak „valami fantáziát” az asztrológiába, csak a jóslási, vagyis éppen a hamis részét fogadják el.), vagyis, amiért úgymond, az asztrológiai sorsképletemben hét bolygó támadja a holdamat, vagyis fordítva: e Holdam támadja a Napomat, a Vénuszomat és a Neptunuszomat? Hogy miért kell ezek miatt tehát, időnként még mindig anyagi gondokkal küzdenem, illetve, amiért a Plútóm az Oroszlán Ascendensemen áll, miért kell időnként annyi - pl. az egyszerű családi pótlék megszerzése kapcsán, még amiatt is - annyi megaláztatást a hivatalos szervek részéről (azok felületes és velem szemben, az én ügyeimmel kapcsolatban, menetrendszerűen mindig valamit hibázó, hivatalnokaitól) elszenvedjek?
- Lázadtam tehát sokat és méltatlankodtam magamban régebb eleget, de mivel több éve rá jöttem a sors-játszma megváltási logikájára, az utóbbi időben, már egyre inkább sikerül jól oda figyelnem, és ezeket, a sorsképletem szerinti külső (A társadalmi közösség felől jövő) sorsprovokációkat, amelyek a spirituális jellememet hivatottak csiszolni, javítani, nem hozzám méltatlan ügyeknek felfogva, a személyes igazságérvényesítési kötelességemnek, minél nagyobb mértékben eleget tenni, ez egyesek szemében pitiánernek látszó, igazság-érvényesítési harcok folyamatáról és eredményeiről a külvilágnak is jelentéseket írni.
Hogy miért? Hát azért, mert az én tűz-karmám is éppen annyira jellegzetesen jellemformáló tűzpróbákkal telített és ezért, ennek a jellegzetesen harci karmának feloldása és a megfelelő pozitív tulajdonságok kialakítása érdekében, gyakorlati harci életfeladatok vállalása szükséges. És még akkor is, ha az én tűz-karmám nem annyira erős (Van más viszont, ami annál sokkal erősebb!), mint a fent említett két nagyszerű asszony esetében. És, mert valamikor a nyolcvanas évek második felében azt olvastam, Hamvas Bélánál, hogy azokkal szemben, akik tudják, hogy miről van szó, tehát, akik ismerik az emberi élet-rendeltetés logikáját, tehát akik tudnak a sorsképeltekből kiolvasható életfeladat- vállalás szűkségéről, sokkal erősebbek az "égi - igények", mint azoktól, akiknek nincs erről tudomása, és mert a kilencvenes évek közepén ugyanezt a mondatot meg találtam valamelyik evangéliumban is. Mármint Jézusnak egy ide vonatkozó, illetve konkrétan is ezt a kinyilatkoztatását, amit most nem tudok pontosan idézni. (Ha valaki kisegít, szívesen veszem.) De egészen biztos, hogy ott van. Szóval, egyúttal most ez a válaszom azokra az ostoba és primitív vádakra is, amelyek a nyári sors-krízisem alatt értek, ti., hogy milyen gyenge asztrológus (Persze: jós!) vagyok, amiért 2O11 nyarán, én is, egy ilyen figyelmeztető jellegű, gazdasági sors-krízisbe kerültem.
Hogy konkrétan miért van mindez így, illetve, hogy miért nem részesülnek a különlegsen tehetséges és jótékonykodó emberek, vagy éppenséggel a szentek se, égi protekcióban, tehát, hohgy miért is tojik rá magasan az Úristen azokra a velünk született tehetségekkel, vagy tudatosan kifejlesztett különleges képességekkkel elért külső sikereinkre és érdemeinkre, amelyekre méltán büszkék vagyunk - Amelyekért ha nem is kapunk ezer kitüntetést a környezetünk szemfülesebb, vagy baráti tagjaitól, de mi igen is, jól tudjuk ugy-e, hogy ezeket a híúságunk és a becsvágyunk hízlalását szolgáló plecsniket megérdemelnénk... -, hogy miért nem számít mindez semmit, de egyáltalán semmit az Úristen, vagy ha úgy tetszik: a Nagy Sorsmester szemében, az amit a külvilágban úgymond kiemelkedően elértünk? Hát pontosan erről írok az ezer és ezer ellenérvre egyben választ adni is próbáló, „nyakatekert” mondatú tanulmányaimban. Arra tehát, hogy miért nem számít az, hogy menyit jótékonykodtunk, az hogy máson, másokon mennyit segítettünk, még az sem, hogy hány gyerneket gondoztunk és neveltünk, hanem egyedül és csakis az számít, hogy a jó vagy alkalmanként utólag, rossznak bizonyuló teteink és törekvéseink segítségével, milyen és mekkora hibabeltási képességek által feltételezett harmonia-készségre tettünk szert? Hogy a reflexeket irányító spirituális mentalitásunk szintjén, mennyire váltunk önmagunkon belül, de kivül is a környezetünkkel szemben, minél nagyobb és erősebb kiegyenlítődésre képessé, vagyis, összegezve: az asztrológiában a konstellációk és a bolygók által megtestesített létterekkel és koncentrált sorserőkkel és a terentési – megváltási hatalmakkal való együtt-működésre képessé.
- Hát erről a miértről szól, ezt indokolja az a rengeteg "nyakatekert" mondatú tanulmányom és cikkem. Egészen pontosan: a Lilithről (Az ős-okról) szóló tanulmányom, és a róla szóló hangfelvételeim is, valamint az egyetemes törvényekről és a boldogságról szóló tanulmányom is, ami mind megtalálható a www.asztrologosz.com c. honlapomon, és ahova mostanában - ettől a naptól kezdve tehát - mind olyan hangfelvételeket szándékozok készíteni és feltölteni, amelyek immár megfelelnek az EGYENES BESZÉD SZELLEMÉNEK ÉS IGÉNYÉNEK.



EGYENES BESZÉD V. –Ötodik rész: QVINTA ESSENTIA

Azonban megkísérlem most, ugyancsak meredek egyenes beszéddel, aminek köszönhetően, most már egészen biztos, hogy azok, akik az eddigieket figyelmesen elolvasták és nagyjából meg is örökre értették, a lelkükbe fogadnak, a többiek meg örökre menthetetlen őrültnek kiáltanak ki, de amit részletesen és teljesen személyesítve – az illető, személyes sorstörténetekkel, életeseményekkel illusztrálva, tehát azonnal érzékelhető hihetően, minden egyes horoszkóp értelmezés elején újra és újra el mondok, az első egy, vagy két hangfelvételen:
Az abszolút létet (A Brahmant) éppen az ő örök fennmaradását biztosító, tágulási, finomodási, fejlődési, felsőbb rendű struktúra-alakítási (hibás, de érzékletes szóhasználattal: tökéletesedési), un. motor-programja által létrehozott, ide vonatkozó és az imént leírtakat célzó, szükség(vágy)-hullámok intenzívebb és kiemelkedőbb megnyilvánulásai (Nem térszerűen, hanem kvantum-szerűen elképzelhető un. erős hullámtarajai: amplitúdói), kis részekben és részlegesen megbontják. Ezek a megbontott, az abszolút egységből kiszakadt, kimállott, kifordult, kiörvénylett, stb. kauzális abszolút-részek, az abszolút állapot ellentéteivé vállnak és az abszolút léten kivül (alacsonyabb rezgési állapotba) kerülve, ők hozzák létre kauzális az őskáoszt. Ezt a káosz-teremtő jelenséget, ezt az abszolút folyamatot nevezzük Lilithnek. Ennek a negatív eredményt: az abszolút kizökkenést (diszharmóniát) létrehozó, ősjelenségnek két megjelenési formája van: 1. A tökéletesség-vágy őrülete, és a 2. Az öncélú másságra való sóvárgás. Ezek képezik a káosz két pólusát: a feminin és a maszkulin megnyilvánulását.
Ez a két pólusú kauzális káosz egyre nő és bizonyos mértéken felül, azzal fenyeget, hogy ellepi és a maga hatása alá vonja, örvényesítve elváltoztatja és kaotikussá teszi, az egész abszolút létet. Ennek a katasztrófának a megelőzése érdekében, ahhoz, hogy a káosz elemeivé, így antagonisztikussá változott abszolút részeket egymással fokozatosan kiegyenlítve – újra egyesítve, magába vissza vonhassa, magába integrálhassa (hogy tehát a lilth által belőle kiszakított és megzavarodott abszolút-részeket megválthassa), az abszolút lét, tudatosan teremteni kezd és azt, ami korábban balesetszerűen történt, az önmagából való kilépést, immár tudatosan hozza létre vibráció csökkenéssel. Ezt a tudatos, vibráció csökkenéssel járó, önátalakítást nevezzük isteni teremtésnek, és ez a Lilith általi káosz-okozásnak az ellentéte. Ezt a feltételt és féket és gátat és semmiféle fajta visszatartást nem ismerő és figyelembe nem vevő, abszolút ős-teremtés. Ezt a jelenséget és első teremtési létmozzanatot testesíti meg az asztrológiában a kos konstelláció szellemisége. Mivel azonban a Lilith jelenséget patrimoniális - abszolút ősrerők hozzák létre, a Lilith a teremtési folyamatokban, sőt: még a kiegyenlítődési (megváltódási) folyamatokban is részt vesz. (Ezért van pl. annyi egymásnak is ellentmondó megváltás-tant szajkózó vallás és azért van annyi szélsőséges és egyenesen kriminális: öngyilkosságra, vagy szexuális tévelygésre buzdító vallásos szekta!). Ezért van az tehát, hogy a kosnak lehet negatív megnyilvánulása a pozitív és arányos és tényleges életadó megnyilvánulása mellett, éspedig a Lilith fent említett két végletes formája szerint: 1. A túlhevült, túlexponált teremtési vágy és szándék, amely önmagát, illetve a teremtett objektumot robbantja fel és égeti szét, vagy 2), az önmagát meg- és kinyilvánítani félő teremtő-akarat, az akarat-bénulás, amely, vagy nem képes létrehozni semmit, vagy csak csökevényeket hoz létre.
A folyamatot nem írom tovább, a fent említett, megfelelő tanulmányokban megtettem már több alkalommal és különböző formákban. Itt és most, azt akarom elmondani, hogy ezt megelőzve jönnek létre és fejlődnek folyamatosan a teremtést és a megváltást – megváltódást szabályozó egyetemes törvények és ezek alapján, e primer teremtési mozzanatból kiindulva, változik át, mind alacsonyabb és alacsonyabb vibrációs fokon az abszolút lét, olyan rendezett és rendszeres erő-struktúrákká, amelyek a szilárd anyagi állapot látszatát képesek létrehozni, és amely anyagi látszat-állapotokban aztán képessé válik, szintén az energetikai struktúrák megfelelő rendeződése folytán, előbb a szerves anyagot létre hozni, majd a primitív biológiai életformákat, amelyek energetikai struktúrája tovább fejlődve – rendeződve, az állati regnumon keresztül, az emberi létformát, illetve annak a gondolkozási képességét is kifejleszti. Mondom, ez nem véletlenszerűen történik, mint ahogyan a materialista tudósok közül még egyesek a mai napig állítják, holott maga Darwin sem állította ezt, hanem az egyetemes törvények logikájának az összhatása szerint, az eredeti szükségszerűség alapján. Az abszolút létnek ugyanis szüksége volt olyan, az ősi princípiumokat az egész lényével és így a testével is, annak a felépítettségével megtestesítő megnyilvánulási formákra: emberi lényekre, akik éppen az abszolút létből kiszakadt abszolút ősszellem un. „darabkáinak” a fizikai megtestesülései.
Miért volt erre szükség? Azért, mert egyedül ennek a viszonylag szilárd állapotú anyagnak (fizikai állapotnak) van két elengedhetetlenül fontos, hogy úgy mondjam szakrális tulajdonsága, amely tulajdonságok a többi létformában nem lehetségesek: 1. Az információ rögzítés és visszatartás képessége, amire alapszik többek között az emberi memória és a számítógép-tudomány. 2. A nem csak fénytani értelemben vett visszatükrözési képessége. Azért nem csak fénytani értelemben, mert az anyag, formájában, hangzásában, mozgásában, és mindenféle lehetséges fizikai tulajdonságában megtestesíti azoknak a szellemi erőknek a jóllehét, színezetét és lényegét, amelyek őt létrehozták. – Ezen az analogikus tükrözési elven alapszik pl. asztrológia tudománya.
Summa summarum: mi emberek, egyszerre vagyunk az abszolút szellemnek a az anyagi megtestesülései, és ugyanakkor a létből az ős-Liliit által kiszakított, megzavarodott (kaotikus) lét-foszlányok megtestesülései is. Ez utóbbi adja az individuális különbözőségünket, noha ugyanakkor egységes archetípusokként is létezünk. És azért van mindez így, hogy a betegségeket, vagy a baleseteket kísérő fájdalom és a szenvedés metafizikai információs rendszere segítségével, lassan – lassan elhagyjuk azokat, a lényünk mély és rejtett spirituális struktúraiból sejtelem és sugallat és negatív egyéni tulajdonságként fel- és előtörő kaotikus (zavaros, öncélú, negatív) tulajdonságainkat (kényelem-és kéjvágyainkat, félelmeinket és ambícióinkat), amelyek megzavarnak, vagy meggátolnak minket egyszerre a belső, és a külső kiegyenlítődési és együttműködési, majd az önmagunkon belüli, majd, az azt követően az egymással történő, kreatív szellemi egységesülései képességeink kifejlődésében. (Ezért mondtam korábban, hogy egyedül csak ez számít ugymond jó pontnak az uristen szemében, a külső anyagtúrás, tehát a Bábel-torony építés, abszolút nem érdekli, nem, hogy azt még díjazná is. Annak pl. hogy én ezeket a „magasztos” dolgokat le írom, mások számára is, semmiféle jelentősége nincs üdvtanilag, vagyis egyéni egészség-elérési és boldogság-elérési szempontból, azon kívül, hogy írogatva, a magam számára is, mind inkább tisztázom ezeket a spirituális tényeket, igazságokat és a mögöttük mindig fenn maradó újabb és újabb kérdéseket. De, annak a kérdésnek, hogy ezt én írtam-e le előbb, vagy valaki más, az uristen szemében, az ő érdek-logikája szerint, nincsen semmi értelme. Egeydüli értelme csakis az én belső első sorban kiegyenlítődési és együttműködési képességeim növelsének van.)
És itt jon az egyenes beszédnek a számomra legkényelmetlenebb része: Húsz éves intenzív gyakorlati metafizikai megismerés és 18 éves gyakorló asztrológusi tapasztalataim alapján - Ami azt is, jelenti hogy láttam én filozófusoktól és fő-főpapoktól és szerzetesektől kezdve, misztikus gurukig és joga és más spirituális mesterektől, talmudistáktól és taoistákig, sőt: ha kell karate- és kunfu- mesterektől, mindenféle más gyógyító és nem gyógyító spirituális vezetőkig, csodabogarakig, pl. rejkisektől, táltosokig és dianetikusokig és mindenféle kuruzsló és vajákos tudósig, eleget. Vagyis, igyekeztem mindegyiktől eltanulni, vagy ellesni a tudományát és használni a módszereiket. ( Be kell vallanom, hogy az, ami a keresztény (sorsvállalási, sorsoldási) asztrológiával találónak könyvelhettem el, az éppen az a dianetika, amely a tudományából egyházakat alapít és az egyházak vezetőinak a kapzsisága és a hatalomgyakorlási mániája miatt, rendre minden európai országból kiutasítatja magát.) De nem csak, hogy - Egyetlen ön- és szelleni valóság megismerési és önmegvalósítási út sem bizonyult teljesnek. De, ami a személyi karma meghatározási lehetőségeit illeti, nem, hogy egy tízedét nem lehetőléges egyetlen misztikus módszerrel sem kimutatni annak a konkrét karma jellegnek és, az annak (mármint a jellegzetes egyéni karmának) a feloldását szolgáló, ismét csak, kimondottan egyénre szabott, gyakorlati életfeladatoknak, hanem egy századát sem azoknak a pontos, konkrét és személyre szabott karmának és feltétlenül felvállalandó gyakorlati feladatoknak, mint amit a személyi sorsképletekből (Egészen pontosan: a karmikus pontoknak, majd a bolygóknak a jegy és házhelyzetéből.) ki lehet olvasni. Hát ezért tévedett óriásit a fészbukos, figyelmeztető barátnőm, amikor a metafizikai tanulmányaimból nem tudván azonnal kihámozni az “üzenetetet”, le mondott arról is, hogy a horoszkópját velem, vagy az asztrológussá lett volt-hallgatóim valamelyikével elkészítesse. Ugyanis, semmiféle más ön- és valóság megismerési módszer nem lesz képes számára a személyi karmáját, valamint a karma-feloldását és a megváltódási képességeit kifejlesztő gyakorlati életfeladatait akkora pontossággal kimutatni mint a kauzális (karmikus) horoszkópértelmezés. – Az asztrológiai jóslás persze, ami a lehető legostobább félrevezetés, ami egyszer csak lehetséges, még annyira sem.
Hogy miért van ez így? Ahhoz, hogy ezt együttesen megértsük a teremtési folyamatok ismeretére lenne nagy szükség. Én megértettem, mivel, ha nyakatekert mondatokban is, de több tanulmányban (Főként a konstellációk és a horoszkóp házak kauzális értelmezésében) le írtam őket. Mindenkinek meg van tehát a lehetősége arra, hogy:
1. Az én, ide vonatkozó nyakatekert mondataimból álló tanulmányokat, és főképpen “Az asztrológia, mint szellemtudomány”-ról szóló esszémet elolvassa. (Jézus mondja: “Sok a meghívott, de kevés a keiválasztott.” Máskor: “Széles az út, de igencsak szűk a kapu, amelyen be lehet jutni a boldogságba.” – A kucs viszont: mindenki magát válaszja ki, illetve a maga jószántából adja fel az erőfeszítések megtevését, és mindenki maga szűkíti a kaput a job szórakozás keresésével: kényelem, és élvezetvágyával.)
2. Vagy maga is asztrológussá válva, önmegának írja meg - első sorban a saját maga megvilágosítása érdekében-, azt, hogy a mások sorsát, sors-alakulását figyelgetve, személyesen, mit tapasztalt meg a gyakorlati sors-valóságból és kísérletezgetve, mit figyelt meg mindabból, ami a sors-logika megismerése szempontjából fontosnak tart.

Jó önismereti, és valóságismereti munkát kívánok:


kozmaszilard@gamail,com

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/


Vissza a tetejére
  Profil  
 
Hozzászólások megjelenítése:  Rendezés  
Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 3 hozzászólás ] 

Időzóna: UTC + 2 óra [ nyi ]


Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 8 vendég


Nem nyithatsz témákat ebben a fórumban.
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Nem szerkesztheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem törölheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem küldhetsz csatolmányokat ebben a fórumban.

Keresés:
Ugrás:  
cron
Powered by phpBB® Forum Software © phpBB Group
Magyar fordítás © Magyar phpBB Közösség
phpBB SEO