ASZTROLOGOSZ, Kozma Szilárd (Kozma Botond Szilárd) asztrológus fóruma

Asztrológiai fórum: Kozma Szilárd és feleségének valamint asztrológus-barátainak fóruma
Pontos idő: 2017.11.20. 06:46

Időzóna: UTC + 2 óra [ nyi ]




Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 1 hozzászólás ] 
Szerző Üzenet
 Hozzászólás témája: A szabadság.
HozzászólásElküldve: 2014.06.20. 21:58 
Offline
Avatar

Csatlakozott: 2008.03.11. 00:08
Hozzászólások: 235
Tartózkodási hely: Csíkszereda
Napjegy: Halak
Aszcendens: Kos
A szabadság.

Dénes Albert

Rövid, inkább tisztázó jellegû tanulmány ez, de az elkövetkezõ, a metafizikai munkáról szóló témakör elõkészítésének is tekinthetõ.
Ha azt mondanám, hogy a szabadság a legfélreértettebb metafizikai értelmû és jelentõségû szó, akkor tévednék. Van néhány metafizikai értelmû és jelentõségû szó, mint a szeretet, az értelem, a szabadság, az egészség, hogy csak a legfontosabbakat említsem, és e szavak mind egy metafizikai lényeg, az egység létminõségének erõterében mozognak. Nem azért metafizikai szinonímák e szavak, mert jelentéstanilag felcserélhetõek egy valamire való utalás tekintetében, hanem azért, mert azon létállapot szavai, ahol az igazi egység megvalósítása a cél. E szavak nem csak, hogy félre vannak értve, hanem sok esetben pontosan igazi szellemi természetükkel ellentétes módon vannak kihasználva, például manipulációra. Röviden, vannak, akik visszaélnek a szóval. A szabadságnak, valamint az értelemnek a lényegét sokan és sokat keresték az idõk folyamán. Ellentmondásos megfogalmazások keletkeztek, mert mindigis az ember hatalmi lehetõségei voltak a rejtett mozgatók. Az emberiség, legalábbis számos tagja úgy vélte, hogy nem csupán az objektívként felfogott természetet, külvilágot kell leigáznia ahhoz, hogy életben maradhasson, hanem az emberiség többi tagját is. A szabadságnak, az értelemnek, a morálnak, a tudásnak olyan értelmezései születtek meg, hogy azok szelektíven tudjanak korlátoltak lenni. Az értelmezés kiagyalóinak mindigis lehetõségeket jelentettek, a többieknek kötöttséget, determinációt. Olyan asszociációkba rángatták bele gyakran a gyanútlan embert, amely asszociációk tökéletesen alaptalanok. Azt lehetne mondani, hogy a hatalmi irányultságú ideológiák voltak a félrevezetés erõi. De nem helyes így. A hatalmi irányulásnak, mint beállítódásnak a fõ eszköze mindigis az ideológiába csomagolt rossz, helytelen tudás volt. Csak így lehetett a másik emberrel az igazi, metafizikai antropológia megismertetése helyett megetetni egy hitvány emberképet, amely nem is igazi emberkép, hanem egy nyomorult lény-roncs képe, egy nyomorultté, akit azonban még jól ki lehet használni. A metafizikai antropológia az embert úgy mutatja be, mint egyetemes lényt és ez egyben azt is jelenti, hogy az alapvetõ emberi lényeg egyben isteni lényeg is. Ehelyett az embert valami bio-pszicho-szocio-kuturális összetömörülésnek igyekeztek beállítani. Nem arról van szó, hogy nincsenek az embernek ilyen aspektusai. Vannak, csak amikor az ember fõ meghatározásaivá válnak ezek az aspektusok, akkor következik a félreértés és fõleg a félreértetés.
A szabadságnak a lényeghez legközelebb álló metafizikai megfogalmazása az, hogy a szabadság egy olyan állapot, amikor a lények, a dolgok a maguk által megtestesített megnyilvánulásmód szerint tudnak lenni, kibontakozni, a maguk teljességében. Vagyis majdnem olyan, mintha a szabadság helyett egységet mondanánk. Ezért metafizikai szinonímák e szavak. Amit a szabadság jelent és amit az egység jelent, nem szabad összetéveszteni, de azt a lét-értelem-valóság-egészet, amelyben e szavak mind-mind együttjelentenek valamit, mármint eme állapot, létezés kifejezõivé válnak, szem elõtt kell tartani. A metafizikai szinonimitás nem grammatikai fogalom, hanem azt messze meghaladja. Nos, az ember, az igazi antropológia szerint egyetemes lény. Így mutatja be a szánkhja, a védanta, a hagyomány más formái is, tehát a maga teljességében csak akkor tud lenni, megnyilvánulni, kibontakozni, ha ennek megfelelõen állítja be önmagát. Ez a beállítódás lenne az alapállás. Láthatjuk, hogy a tudás és a szabadság is metafizikai szinonímáknak tekinthetõk. Ha hiányzik az egyetemes létrõl és az ember egyetemességérõl való tudás, csak olyan beállítódást valósíthatok meg, amelybõl hiányzik az egyetemesség is. Ha töredékesen van jelen a tudás, a beállítódásom is csak töredékes. De ha tudatosan magamba veszem e tiszta képet alkotó tudást, annak minél egységesebb formájában, azaz forma-fölöttiségében, akkor fokozatosan meg tudom valósítani azt az alapállást, amely az ember egytemes alapállása, vagyis a szabadság, az egység, a szeretet, az értelem, a felelõsség, a tudatosság mûveletei, állapotai valósulnak meg bennem és körülöttem. Látható immár, hogy a szabadság is a lét-értelem-egész egységében érthetõ meg, együtt a többi metafizikai lényegû szóval, nem pedig kiszakítva ebbõl az egységbõl. Mégegyszer megjegyzem, hogy mindez nem jelenti azt, hogy a különbözõ szavak között nincs különbség és össze lehet olvasztani ezeket. A szavak között, igenis, különbség van és nem olvaszthatók össze egy nagy egynemû állaggá, mert akkor egy zavaros állag keletkezik, nem pedig tiszta kép és egység. A metafizikai szinonimitás, mint mondtam, mást jelent, nem jelenti a szavak szemantikai szintû azonosítását egy kierõszakolt jelentés érdekében.
Most, ezek után, bárki joggal kérheti, hogy amint elhangzottak, azaz leíródtak a szabadság lényege körüli metafizikai gondolatok, legyek szíves kissé személyes életközelbe hozni a dolgot és legalább egy példát felhasználva, az érthetõség körébe hozni az eddig írottakat. Adok példákat. De elõbb mégegyszer kikötöm, hogy a szabadságra vonatkozó eddigi kikötések, amelyeket az emberiség bevett, mind-mind a szabadság igazi értelme, jelentése, jelentõsége ellen hatottak. Így asszociálódott e szó az akarattal, a jogi kérdéskörökkel, a tulajdonnal, hogy a félreértésnek csak a sarkallatos pontjait jelöljem meg. Másfelõl jöttek azok a korlátlanság-, és végtelenségeszmék, amelyek még az ember lényegi struktúráját is feloldották, azaz lebontották volna, ahhoz, hogy e lehetetlenség bekövetkezhessen. Persze, nem ment és nem megy, mert amikor a korlátlanság- és végtelenségeszme által áthatott törekvés lebontja az ember legitim létét biztosító szellemi-, mentális- meg egyéb struktúráit, akkor lassan-lassan el fog tûnni- kicsit rossz szóval élve- maga az alany, vagyis maga az ember, aki megélhetné azt a végtelennek vélt szabadságot. Persze, hogy megvalósíthatatlan, persze, hogy tévkép, és persze, hogy nem más, mint egy sajátosan derivált nihilista törekvés, ami a destrukciót akarja struktúrálni. Végtelenség van, de ez a szabadság korrelációjába nem úgy hozandó be, hogy leromboljuk azokat a struktúrákat, amelyek az ép embert építik fel.
Tudjuk, hogy a szabadság a lét, a létezés épségét feltételezi, tehát az egészség egyik konkrét példa lehet a szabadság témakörében. De, hogy ne csak egy példa legyen, másik példaként az alkotást említem. De, hogy legyen végül három példa, megemlítem a személyes élet életfeladatait is. Kezdjük az egészséggel. Medikális fogalommá csak úgy válhatott, hogy az ember a biológiai léten kívül nem volt hajlandó mást látni. Így májak és agyak, vesék és tüdõk, izmok, karok, lábak, szemek kezdtek mászkálni emberek helyett, alkalikus foszfatáz és szomatotropin, zsírok, cukrok és fehérjék. Az egészség medikális körre redukálódott, vagyis az emberi lét egyik olyan aspektusára, amely a maga helyén ugyan ott van, de semmiképp sem úgy, hogy az épség, az egészség állapotát, folyamatait és mûveleteit csak erre lehessen redukálni.
Ahelyett, hogy túlságosan belemennék az egészség metafizikai tárgyalásába, amely egy külön tanulmányt igénylõ nagy téma, átmegyek a következõ példához, az alkotáshoz. Az ember teremtõ, alkotó lény. Egyetemessége ezt is jelenti, mármint az alkotás fontosságát az életében, a személyes integritása érdekében. Ez nem azt jelenti, hogy mindenkinek vagy festõnek, vagy írónak, vagy zenemûvésznek kellene lennie. Az önálló gondolkozást is az alkotás körébe lehet vonni. Az már elvárható, hogy mindenki gondolkozzon. És fõleg önállóan, ami nem önkényességet jelent, hanem elsõ sorban azt, hogy nem mindig a mások, a többiek által megfogalmazott gondolatokat ismételgetjük jól-rosszul, hanem szellemi erõfeszítéseket teszünk arra, hogy a minket is érintõ fontos kérdéseken mi magunk gondolkozzunk el.
A harmadik példa az életfeladatokra vonatkozik. Itt jön be az asztrológia pótolhatatlan segítsége. Az asztrológia lehetõvé teszi, hogy a születési horoszkóp által feltérképezzük személyes mintánkat, amely annyira egyedi, mint pl. az ujjlenyomat, mindazzal együtt, hogy eme egyedi mintát kirajzoló erõk, szimbólumok ugyanazok bármely horoszkóp esetében. Így az egyetemes lét és az egyéni élet találkozásának megragadható, érthetõ, megfogalmazható szimbolumvilága a horoszkóp, és ebbõl nem csak azt tudjuk feltérképezni, hogy milyenek vagyunk, hanem azt is megérthetjük, hogy melyek a legfontosabb életfeladataink. Természetesen ehhez el kell készíteni egy illetõ személy horoszkópértelmezését, mert bár lehet úgy általában is beszélni életfeladatokról, de a személyes varianciák másnál elõ nem forduló vonatkozásait csak a születési, a személyes horoszkóp alapján lehet értelmezni.
Összegezve e rövid tanulmány gondolatait, a szabadság egy olyan lét-értelem-egész egységében érthetõ, ahol más metafizikailag fontos szavak mellett, azokkal együtt, egy egységes létállapot, de helyesebben fogalmazva, létfolyamat, létmûvelet kifejezõ, kibontakoztató erõit testesíti meg. Számunkra a feladat és a szabadság összetartozik. A feladat éppen a szabadság megértése és megavalósítása. A feladat nehéz, mert amilyen az egységkép, olyan a szabadságkép és a amliyen a szabadságkép, olyan az ember beállítódása arra vonatkozólag, hogy az egységnek milyen fokozatát kezje realizálni.

_________________
Mária

A lét megismerése a bátorságon és személyes áldozaton keresztül vezet, s ki kell lépnünk a megszokott komfortzónánkból, elõítéleteinkbõl, ennek érdekében.


Vissza a tetejére
  Megosztás a Szepon         
Profil  
 
Hozzászólások megjelenítése:  Rendezés  
Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 1 hozzászólás ] 

Időzóna: UTC + 2 óra [ nyi ]


Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 0 vendég


Nem nyithatsz témákat ebben a fórumban.
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Nem szerkesztheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem törölheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem küldhetsz csatolmányokat ebben a fórumban.

Keresés:
Ugrás:  
cron
Powered by phpBB® Forum Software © phpBB Group
Magyar fordítás © Magyar phpBB Közösség
phpBB SEO