Mindenki szabadon behelyettesítheti a maga számára, hogy az ő árnyék-énje (egoja), miket sugall az ő számára, milyen karmikus problémáiban és ügyeiben, milyen szeszélyesen ellentétes gondolatokat sugall, és milyen korábbi elhatározásai alól menti fel, milyen gyengeségeit hagyja jóvá, mint elnézhető és elengedhető "bocsánatos bűnöket" enged meg továbbra is, amelyek fölött "nyugodtan szemet lehet még hunyni", milyen ellentétes gondolatokra, beszédekre és cselekvésekre veszi rá, stb. (Legtöbb esetben, a Lilith jellegű, titkos, vagy esetleg nyíltan is vállalt, öncélú élvezeti sóvárgások kielégítési szándékának, illetve azok elhárítási szándékának az ellentétéből fakadó belső ellentmondások és viaskodások a tömkelege, vagy a személyiségi, személyiség- és maszkulinitás-ellenes késztetések és bűnök, mint az önérzeteskedés, a hiúság, az irigység, a versengés, a kivagyiság, a féltékenység, a felsőbbrendűség, a kiokítási, lekezelési vágyak, vagy ugyanez, csak az egyenlősdiskedés álcájába öltöztetve, vagy a valakire, valakikre, vagy valamikre való ostoba haragvás, illetve azzal, azokkal szembeni bosszú-vágy, vagy vissza-vágási vágyak és ingerek, a nyílt, vagy rejtett irányítási és beavatkozási sőt: a manipulálási inger, de lehet a színpadias aggodalmaskodás is, a vagyon, vagy kevés pénz és személyi tárgy elvesztésének a féltése, a féltékenység(!), a szerető, vagy élettárs megcsalására való vágyakozás, a gyermek-szülési, vagy nemzési vágyakkal kapcsolatos ellentétes gondolatok és vágyak tömkelege, pl. tartsam meg a magzatot, ne tartsam meg, elváltság, elválti állapot esetében, hogy haragudjak, vagy ne haragudjak, legyek mérges, vagy közömbös, örvendjek, vagy ne örvendjek, hanem mérgelődjek, engedjem, vagy ne engedjem a gyermeket át a másiknak, vegyem, vissza, ne vegyem vissza, passzoljam át, ne passzoljam át, legyek őszinte, mégsem legyek, mert az a gyengeségnek a jele, titkoljam el, vagy mondjam meg, de mégis jobb lesz eltitkolni, stb., stb. - Lehet sorolni reggeltől estig, hiszen már csak az asztrológiai elemek egymással alkotott negatív aspektusainak a száma is majdhogynem végtelen. _ Ezért kell a horoszkóp első sorban: hogy az árnyék-én-egot lehetőleg minél pontosabban határozza és nevezze meg, és nem azért, hogy az extra-képességeket ismertesse!), és azt is, hogy kik, vagy mik a főhős volt-bűnös cellatársai, beavató mesterei és őrangyalai, akik a főhős megigazulása érdekében, előbb rendkívüli eszmélési állapotba (életvégi tudatba!) hozzák, ahhoz, hogy más perspektívából láthassa az életnyerés eszméje által vezérelt világi - kaszinói - játszmák értelmetlen értelmét, másrészt elszedik a hamis személyiség-tudata alapjait és támasztékait: a pénzét, miután éppen ők tanították meg arra, hogy miképpen szerezheti meg könnyű szerrel. Szóval, a film csakúgy személyes behelyettesítést, személyes participációt - részvételt igényel, mint a Karnevál cselekménye, vagy a Táltos Bolond cselekménye, ahhoz, hogy érthető és használható legyen, és semmiképpen nem értékelhető és még csak nem is érthető, nem, hogy élvezhető legyen kívülállói magatartással. - Ezért mélységes és több dimenziós és több értelmű és több rétegű, és csak sajnálni lehet azokat, akik mint esztétikai - művi - jelenségként közelítik meg. Hiszen, már csak az árnyék-énjeinkből is mennyi féle - fajta van. DE aki nem akarta soha, az árnyék énjének (Az önzőségének) még csak egy kis árnyalatát sem kigyomlálni magából (tudatából, majd a mély tudattalanjából), az hogyan is érthetné meg, hogy egyáltalán nem egy igen "érdekes" és értelmileg trükkös és izgatóan csavaros filmről van szó, hanem egy olyan komoly művel, ami első sorban önmagunkkal, önmagunk kicsinységével és nyomorúságával, és nyakasságával, és lelki, vagy anyagi nyomorúságot okozó hülyeség eleresztési-képtelenségével és hamis értéktudatával és hamis felelősségtudatával, illetve ezek hiányával és ezeknek megfelelő önámításaival, belső hipokrízisünkkel és demagógiánkkal állít szembe! - Aki ezeket még mindig letagadja, ahelyett, hogy szembe nézve igyekezne, ha nehezen is, de megszabadulni tőle, persze, hogy értéktelennek, vagy félresikerültnek találja mint Ballassa Péter esztéta és író annak idején a Hamvas Béla Karneválját (Azt állította, hogy regény-roncs), aki később rákot produkált magának és ennek segítségével bele halt egy igazságtalan irodalmi támadásba. Mert ott van az egoista civilizált és kereszténytelen kérdés a végén: miért, mire jó az egonk összetevőitől, az apró gazságainktól és a szenvedélyes indulatainkról, belső haragvásainktól való megszabadulás? Megéri-e az erőfeszítést? Mi marad azután? - Hányan mondták már nekem is azt, hogy Kozma Úr, ha mindezt, amit ön itt kimutatott én elhagyom, még milyen örömöm, milyen élvezetem marad? - Majd kínál az élet annál jobb boldogságszerzési lehetőségeket, mint ezek, amelyeknek a hatása és következménye képpen az intenzív osztályon köt ki előbb utóbb. - Nehéz megérteni, hogy az ember miképpen lehet boldog ha nem kap a negatív tulajdonságairól való lemondásáért cserében kacsalábon forgó palotákat, de legalább is, biztosított öröklakást, és luxus-nyugdíjat... Inkább lemond a testi egészségéről, a lelki nyugalmáról és a szellemi derűjéről, amiben a filmbéli "őrangyalok" is élnek, csak, hogy egy keveset megtarthasson az extra- élvezet-vágyából, a külvilág hibáztatási lehetőségéből, a külső ellenség-képzetéből és észre sem veszi, hogy ezt is az árnyék énje maradéka "gondoltatja" és érezteti vele.
_________________ Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük.. Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/
|