ASZTROLOGOSZ, Kozma Szilárd - karma-asztrológus fóruma

Asztrológiai fórum: Kozma Szilárd és asztrológus-barátainak fóruma
Pontos idő: 2024.03.30. 02:32

Időzóna: UTC + 2 óra [ nyi ]




Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 11 hozzászólás ]  Oldal 1, 2  Következő
Szerző Üzenet
HozzászólásElküldve: 2008.03.27. 23:10 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.03.11. 22:01
Hozzászólások: 4221
Tartózkodási hely: Csíkszereda
Kozma Szilárd:

Az Egyetemes Törvények megnyilvánulása
és alkalmazási lehetőségei a mindennapi életünkben

(A jelen tanulmánynak létezik egy hangos változata is – A MÁGIA gyökerének a szabad beszéddel elmondott és hang fájlokban rögzített spirituális és kauzális értelmezése. – a www.kozmaszilard.hu c. honlapomon, ahonnan egyszerű egérkattintással le lehet tölteni az illető fájlokat.)

I. A MÁGIA működési mechanizmusa, avagy:

A TEREMTŐ KÉPZELET TERMÉSZETE ÉS MÁGIKUS EREJE

"Egyre jobban, agykontrol nélkül."
És: "Engedd, hogy a szükségleteid igényeljék a szükségeidet."

Amikor a Madarasi Hargitáról a nyár végén haza jöttünk, az egyetlen kamasz fiával élő szomszédunk és barátunk, aki szintén metafizikával is foglalkozik behatóan, azzal fogadott, hogy jó, hogy haza jöttünk végre, mivel a napokban kicserélte a nagyszoba bútorzatát és így az ott álló ágya fölöslegessé vált. Amennyiben tehát nem kellene nekünk, ő úgy is túladna rajta, magyarul: eldobná. Nem is a számomra pihentebb és kellemesebb életet biztosító ágyhoz való - ugyancsak rég óta mentalizált és vizualizált - ágyhoz való hirtelen és ingyenes hozzájutás a lényeg ebben a történetben, hanem az, hogy az utóbbi időkben százas és kétszázas szegekkel is megszilárdított régi ágyat, teljesen szét kellett bontanom, hogy a lakásból kivihessem. És egy olyan résében, ami csak, és csakis így, teljesen szétbontva kerülhetett napvilágra - alapjaiig és alkotó elemekig szétbontottan tehát az ágyat! - mi más rejtőzött, mint a 15 éve elveszettnek képzelt, tépett és kopott és, mivel a hadseregnél tettem le a sofőrvizsgát, Cosma Szilárd névre kiállított hajtási jogosítványom! És mindez még nem elég! Nem, hogy nem kellett tovább azon gondolkoznom, és, hogy hova és miként akarok én autót, hogyha gyakorlatilag még jogosítványom sincs, és rettenetes utánajárásba, és talán újbóli sofőrvizsgába is, kerül majd egy új jogosítványnak a megszerzése. De két hétre rá, hogy a téves névvel még 1974-ben kiállított, és a belső hosszanti szakadása mentén fémkapcsokkal össze fogott régi könyvemet, a névelírás miatti némi magyarázat után, persze, de kicserélték! Esküszöm, hogy miközben a régi hajtási jogosítványt megtaláltam, illetve amíg az újnak az előállítása érdekében a rendőrségre jártam - és azt tapasztalhattam, hogy nem is a könyvnek a káros állapota miatt, hanem a nevemnek az 1974-ben történt elírása miatt -, az apró akadályok ellenére az autóvezetői potencialitásom visszaszerzése hathatósan beindult, hogy vajon miért megy ez ilyen könnyen, hiszen nincs autónk, és a józan ész logikája alapján (a jelen pénzkeresetemmel) nem is lehet?
Amikor tehát az egyik barátom, akit viszont több mint féléve nem is láttam, mert időközben egy másik városba költöztek a feleségével, felhívott azzal a kérdéssel, hogy átveszünk-e tőle határ idő nélküli használatra egy régi, de még jól működő autót, már nem is lepődtem meg olyannyira, hogy menten hanyatt essek. Persze, a spirituális fejlődést lehetővé tevő sors szükségletek és az egyetemes teremtőerők pozitív találkozását nem csak most volt alkalmam megtapasztalni, hanem mindjárt a spirituális utamra való rálépés elején közvetlenül, akkor tehát, amikor a pozitív alapállásnak a várható misztikus-pozitív következményeiről az Elta kurzusain tudomást szereztem. Akkoriban vékonypénzű, kis szerződésű újságíró voltam, akinek úgy nézett ki, hogy a Kolozsváron székelő Keresztény Szó új főszerkesztő - igazgatója, a lap új koncepciók szerinti kiadása logikájának megfelelően, nem fogja meghosszabbítani a szerződését. Ezt nagyon nem is bántam, mivel elegem volt abból, hogy miután az alapító Bajor Andor, távozott a földi életből, nem csak az én szövegeim egyes részeit írják át közlés előtt Erkölcs-Amália vénasszonyosra, hanem még a gyakorta használt Hamvas Béla idézeteket is! Minden úgy nézett ki tehát, hogy a szabadúszó, de valójában munkanélküli újságírás rögös útjában ragadok, vagy vissza megyek az eredeti szakmában újra napi 8, vagy 10 órán át keményen anyagi javakat termelni, ahelyett, hogy végre íróvá válhatnék, amiről éppen 20 éve álmodoztam. Ekkor ötletszerűen megpályáztam egy Magyarországi teljes éves regényírási ösztöndíjat, és csodák - csodája, azt meg is kaptam. Ez az ösztöndíj viszont nem csak azt jelentette akkor a számomra, hogy végre megírtam annak a regényemnek az első változatát, aminek a tervét rég óta magamban hordtam, és ami mostanában (néhány hét múlva) kell hogy megjelenjen (Egyébként a 800 oldalasra duzzadt nagyregény megjelentetését ugyancsak egy ilyen hirtelenül megjelenő, személyes anyagi segítség tette lehetővé!), hanem azt is, hogy közben az Elta kurzusaira járva rendszeresen, alkalmazott metafizikát és komoly asztrológiát tanulhattam. Sőt! - Mivel az ösztöndíj Magyarországi körülményekhez és "alkotói szokásokhoz" (Értsd alatta: számomra és nekem luxusnak számító életvitelhez) volt kitalálva - bocsánat forintban méretezve, bőven jutott arra is belőle, hogy a helyi város gazdálkodási vállalat által akkoriban olcsón eladott 2 szobás I. osztályú lakásomat, amiben most is lakunk, megvásárolhassam. Vagyis, éppen akkor jutottam nem csak írói lélegzetvételhez és egyben rendszeres spirituális fejlődési lehetőséghez, amikor a személyi horoszkópomból kiderült, hogy nekem elsősorban nem "a legnagyobb magyar költővé", vagy politikus népvezérré kell válnom, mint ahogy azt képzeltem korábban, hanem mindenek előtt, családapává! (És aztán majd, esetleg... - jöhet a többi is…)
Még egyszer tehát: Álmodni, képzelegni, pozitív jövőt tervezni kell és lehet, mert, amint azt Hamvas Béla mondja: "A valóság természete mágikus" és emiatt ez a mágikus valóság, pozitívan válaszol az életképzeletünk központjában tartott jövő-képekre. De vigyázat: nem az önös vágyaink szerint, hanem csak és csakis a horoszkópunkból kiolvasható, egyéni fejlődési és megváltódási életprogramok szerint! Vagyis: a horoszkópokból kiolvasható, egyéni (individuális) fejődési -megváltódási életfeladatok felvállalása és maradéktalan beváltása után, lehet más feladatokat vállalni, de semmiképpen nem azok helyett! Nagyon rossz úton jár, és előbb utóbb, a szólásmondás gyakorlati használati értelmében, ténylegesen rosszul is jár az, aki úgy képzeli, hogy a valóság mágikus természete azt is jelenti egyúttal, hogy a spirituális valóságban is lehet büntetlenül sokáig önkényeskedni (Mentálisan erőszakoskodni), mint a fizikai világban. Arra ugyanis, hogy egyes, erős diktatórikus hajlamokkal rendelkező személyek sokáig önkényeskedhetnek mások fölött, megtaláljuk a magyarázatot nem csak a Polaritás és a Ciklus és a ritmus törvényében, hanem a Fejlődés törvényében, valamint a Szeretet és a nyitottság törvényében is (Akik szégyenükben eltitkolják azt, hogy mások velük önkényeskednek és felettük hatalmaskodnak, csak hazudják maguknak azt, hogy szeretik azt, aki őket bántalmazza és azért nem ismertetik másokkal annak az igazi természetét, a világ elől rejtett cselekedeteit, és ezért, e szeretet nélküli titkolózással további „lehetőséget” kapnak arra, hogy tovább szenvedjenek.) Nem kell tehát senkit megtévesszen az, hogy egy – egy „gonosz” diktátor milyen sokáig élhet büntetlenül, mivel ezek mindössze a sors eszközei szerepében élnek, és, minden látszat ellenére, végső soron éppen annyit szenvednek a lelkiismeretüktől, vagy a kívülállók számára feltáratlanul maradt veszteségeiktől, mint az „ártatlan” áldozataik! De hozzuk hasonlatosan szenvednek a mentális és a spirituális agresszorok is, még akkor is, ha látszólag „jól megy nekik” is, mint a világi agresszoroknak.
Szóval az egyetemes mágikus erőket, vagyis a teremtő és az un, gyógyító életerőket sem kell kizsákmányolni öncélúan, hanem: "Engedd, hogy a szükségleteid igényeljék a szükségeidet." - Persze, azt is meg kell nézni - amint azt az alábbiakban is látni fogjuk - hogy miféle szükségleteket helyezünk az életképzeletünk központjába? Mert, mielőtt az Eltával - a gyakorlati metafizikával találkoztam volna például, én is világi sikereket és persze, luxusautót akartam magamnak és nem családot, és meg is lett az eredménye: ha más hibájából is (Egy szabálytalanul előző Trabantos hibájából), de akkorát vágódtam egy az Erdélyi Magyar Kisgazdapárt számára általam szerzett Daciavl egy Berettyóújfalusi út menti gyümölcsfának hogy "totál káros" lett a, "szerencsére" biztosított Dácia. A jelzés tehát egyértelmű volt, még akkor is, ha, a könnyen a halálommal is végződhető 80 km/óra sebességű találkozást az út menti fával - az autónak a sofőr mögötti ülése rövidült a felére, vagyis a fa a hátam mögött vágta ketté az autót! - megúsztam egy enyhe agyrázkódással és a kárt kifizette a balesetet okozó Trabantos biztosítója. Azért kellett ez velem megtörténjen, mert azelőtt, hogy Budapestről elindultam Csíkszereda irányába, teljesen zaklatott lelkiállapotban imádkoztam azért, hogy "végre" szerencsésen haza érhessek, mivel a Budapesti Taxis blokád idejére ott ragadtam, és napokig nem tudtam haza jönni. Akkor értettem meg, hogy bizony, nem mindegy, hogy milyen állapotban képzelgünk, illetve azt, hogy negatív mágia is létezik... És nem csak a zaklatott lelki állapotban végzett imádságnak a logikus következményét értettem meg a Budapesti baleseti korházban, hanem a spirituális életprogramomtól idegen életcélok követésének a logikus következménye megsejtése is ez által a baleset által történt meg. És mikor? Közvetlenül az Eltával való találkozásom előtt jöttek létre ezek a "spontán megvilágosodásaim.". - És ezek óriási segítségnek bizonyultak az Elta kurzusain néhány hónap múlva, a horoszkópokból kiolvasható sorsprogramokban tükröződő sorshelyzetek és sorsállapotok helyes értelmezésénél. És, amint erre az útra, a horoszkópomból kiolvasható életfeladatok tudatában is, egyértelműen ráléptem, és már a regényemet írtam, a frissen szerzett metafizikai ismereteimből kiszűrt életkoncepciók szerint, vagyis, amint az életképzeletem kezdett közeledni és kapcsolatba kerülni a spirituális rendeltetésemmel, a sofőr könyvemet is szerencsésen elrejtettem magam elől öntudatlanul, hogy jó ideig az öncélú autókázás lehetősége ne kísértsen. Ahhoz, hogy 16 év múlva újra megtaláljam. Mert hát, "Van ideje mindennek: Van ideje sírásnak és van ideje kacagásnak, és van ideje télnek, és van ideje nyárnak". És ami a legfontosabb, a mágia ereje és törvénye nem működhet öncélúan önmagában, HANEM A TÖBBI TÖRVÉNY ÉS SORSERŐ MŰKÖDÉSÉHEZ ILLETVE AZ EGÉSZNEK, vagyis a többi kilenc egyetemes törvénynek AZ ÖSSZHATÁSÁHOZ VAN KÖTVE! És ez még akkor is így van, hogyha a teremtés ősereje látja el - mágikus - energiával a többi törvényt. Mondhatni, hogy ő a többi törvény megvalósulásának és működési lehetőségének a feltétele. Úgy kell tehát elképzelnünk, hogy az az energia, amit gyűjtőnéven mágiának nevezünk, az a misztikus benzin, vagy kozmikus villanyáram, amely működteti a teremtés és a megváltás egyetemes motorait.
De figyelem! SOHA, SEMMIFÉLE KÖRÜLMÉNY ÉS KÜLSŐ RÁHATÁS (Pl. UN FEHÉRMÁGIA GYAKORLATOK, VAGY AGYKONTROLOZÁS) HATÁSÁRA, NEM ÍRHATJA FELÜL, ÉS NEM HATÁSTALANÍTHATJA A TÖBBI EGYETEMES TÖRVÉNY HATÁSÁT. És ezt, a felül- írhatatlanságot, az összhatás megmásíthatatlanságát, éppen a 10. törvény: az Abszolútum törvénye, vagyis a MEGVÁLTÁS TÖRVÉNYE BIZTOSÍTJA! És itt, és ennek, A Megváltás Törvényének a nem ismerésében és a tudatlanságból eredő megsértésében, és ebben a tévképzetben hibázik mind az agykontrol, mind minden más, a mágikus erőket egy irányba csoportosítani képes mágia-technika. Látványos, tehát azonnali és a felszíni látszatok szintjén tündöklő eredményeket el lehet érni ugyan ezekkel rövid távon (Lásd: agykontrol sikerek), de számolnunk kell azzal is, hogy az Ok és az Okozat, illetve a HATÁS - VISSZAHATÁS egyetemes törvénye alapján, hosszú távú következmények, kiegyenlítődések és visszahatások is léteznek, nem csak pillanatnyi csillogó - villogó eredmények. És ugyanígy létezik a fejlődés törvénye, és a kiegyenlítődés törvénye is. Utóbbit ugyancsak jól ismeri a magyar bölcsesség: "Amit nyersz a réven, azt elveszíted a vámon. - Hogyha időközben nem fejlődtél semmit spirituálisan, nem tisztultál, nem lettél be-látóbb. - hibabelátóbb: tisztánlátóbb. Sajnos, közöttünk is voltak olyanok, akik úgy képzelték, hogy előbb nyernek egyet anyagilag, és utána majd, visszafogják magukat és a várt olcsó nyeremény segítségével nyugodtan élnek és közben majd "metafizikáznak". Hát persze, hogy ezek még máig is kerengnek... Hogy az a rengeteg magyar ember, akik Domján Lászlóéknál mágusi (Diszkrétebb és tudományosabb megnevezéssel: agykontrolos) beavatást és diplomát kapott, kereng-e még, vagy sikerült végre mindegyiknek az igazi egyéni életfeladatait megismernie és felvállalnia, illetve: sorsában megállapodnia, nincs ahonnan tudjam. De tény az, hogy nagyon sok olyan agykontrolossal találkoztam, aki a horoszkópját igényelte, mert a sorsa lényegi problémáit egy bizonyos határon túl, nem csak hogy képtelen volt megoldani, hanem a sorsképlete feltárásáig, egyre csak távolodott ettől a lehetőségtől. Pedig Jézus világosan beszélt mindenkihez: "Aki meg akarja nyerni életét, elveszti azt." És mit láthatunk és tapasztalhatunk ma, a Szent István által Szűz Máriának állítólag felajánlott Magyarországon? Majdhogynem fele az ország lakóinak el van adósodva és reggeltől estig dolgozva, nyüzsögve, loholva csak szenved, annak következtében, hogy korábban felvette a nagy hiteleket, mivel - a Fejlődés Törvényéről és a Ritmus és a Ciklus Törvényéről semmit nem tudva! -, idejekorán hozza akartak jutni ahhoz az anyagi javakhoz, amelyekhez csak, és csakis megfelelő munka és élettapasztalat által biztosított bölcsesség megszerzése után kellett volna (szabadott volna) hozza jutniuk...

Mert el ne higgye bárki is azt, hogy a mágia ereje, természete és hatásmechanizmusa feltárása által, az ingyenélés és a misztikus élősködés, vagyis a belső fejlődést szolgáló munka és gyakorlati élettapasztalat nélküli, folytonosan élvezhető, víkend szerű életlehetőség maszlagéval akarom itt beetetni, holmi biztos-boldogsági receptekkel kufárkodó keleti-nyugati misztikusként. Hiszen ha csak azt vesszük is, hogy én napjában mennyit ülök a számítógép előtt, vagyis ahhoz képest, hogy a nyári táborozások kivételével, majdhogynem reggeltől estig dolgozok: fáradozok másoknak minimum az egészséghez és a család- és életrendezéshez szükséges felvilágosításán, ez a teljesen ajándékba kapott Lada például nem is olyan nagy szám. És, hogyha csak a személyi sorsképletek segítségével kibányászott és helyesen értelmezett sorsmentő, házasságmentő, családmentő, szerelem-mentő, életútmentő, illetve téves életúttól, vagy tévesen választott élettárstól megszabadító, magzat-mentő és gyermek-mentő és, bizony elég sokszor: életmentő asztrológiai információk tulajdonképpen megfizethetetlenek - mint ahogyan azt el is ismerte, néhány hálás ügyfelem. Csak az a baj, hogy ezt a megfizethetetlen értéket, a horoszkóp-rendelő személyek, mindaddig amíg a feltárásokkal gyakorlatilag szembe nem kerülnek, és addig, azoknak a rendkívüli és rendkívülien igaz mivoltáról meg nem győződhettek, egyáltalán nem érzékelhetik. Ezért nincs is ahogyan a munkámmal minimum egy közepes képességű informatikus havi keresetét elérhessem. És ezen sincs amit csodálkozni, amíg az asztrológusok többsége is, úgy képzeli, hogy azzal "segíthet", ha jósolgat..., illetve, ha prognosztikai programot állít fel... Sőt, hogyha már „véletlenül” ebbe a témába itt, az egyébként erre legalkalmasabb helyen belementem…: egyesek úgy képzelik, hogy akkor van minden a legnagyobb rendben, ha miközben az őket a végső sors-krízishez vezető és ezen a téves életútón őket szolgáló életnyerési eszközeik és tárgyaik megvásárlására pénzt költhetnek, vagy azoknak a hibás, vagy nagyobb kapacitású alkatrészeknek a vásárlására költhetnek (Pl. kényelmesebb autóülés, vagy nagyobb memória a szuperszámítógépükbe.), vagy az őket előbb - utóbb sorskrízisbe taszító életnyerő, vagy szórakoztató (személyi figyelmet és éberséget szétszóró) hobby -tevékenységükre irracionálisan nagy összegű pénzt költhetnek (szuperliga foci- vagy hoki meccseknek a lelátókról való követésére, Michel Jakson és Eminem koncertekre, izgalmas jövő-jóslásokra), és tovább: az élvezeti tárgyaikra (horgász, vagy vadász felszerelés, vitorlás csónak, motorcsónak, kisrepülő, stb.) és hobby-állataikra (Kutyájukra, macskájukra, lovaikra, boa-kígyójukra), hogy a „szükséges” kávéról, cigarettáról, sörökről, borokról és kozmetikai szerekről, vagy süteményekről ne is beszéljünk, bőség-fölöslegben pénzt költhetnek, mindeközben "szégyenlik" a sorsfeltáró asztrológus, lelkiismeretes és odaadó munkáját kellőképpen honorálni! – Persze, lehetséges, hogy ezek a személyek éppen arra számítanak, hogy a hat tagú családomat az asztrológusi munkámból eltartó személy számára szégyen a megfelelő honoráriumot kifizetni. Talán úgy gondolják, hogy én nyugodtan jótékonykodhatok a fentiekben leírtak szellemében, hiszen engem amúgy is eltart a Jóisten..., vagyis a központi imagináció...
Hát igen, szó se róla: engem az eltart úgy is, hogyha akkor, amikor hozzám elindulnak a szellemi tudásom értékében kétkedő nyerni vágyók, illetve éppen rajtam spórolni vágyók negyed annyi összeget sem tesznek a zsebükbe, mint amikor a régiségkereskedésbe, az ócskapiacra, vagy az autópiacra, illetve, a mit tudom én milyen alkatrész üzletbe, a kutyapiacra, vagy a barompiacra mennek, és én nyugodt is vagyok abban, hogy ettől még nem csak én, hanem a családom egyik tagja sem hal éhen. Mivelhogy én „teljes lelkemből, teljes szívemből és teljes elmémből” hiszem azt, hogy ennyi munka után, az én családi körömben, ha néha akadozva is, de folyamatában csak kell, hogy működjön, mind a mágia, mind a kiegyenlítődés, mind a fejlődés és mind a szeretet-törvénye. Ez viszont, egyáltalán nem jelenti azt, hogy a hozzám tized honoráriumnyi összeggel érkező személyeknél is működik! Sőt: az által, hogy éppen rajtam akarnak spórolni, és így abban az irányban tagadják meg az arányos kompenzálást, amerről az életüknek és sorsuknak legfontosabb információit megkaphatják, teljesen hiába kapják meg azt az információt akár tőlem, akár mástól, mert éppen a velem – velünk szemben érzett, de önmaguk elől is jól elrejtett bűntudatuk miatt képtelenek lesznek ezeket a lényegi információkat bátran és helyesen használni. És így semmit nem érnek vele, és menthetetlenül tovább tévelyegnek. Én meg semmit nem tehetek értük, mert hogyha még erre az egyszerű tényre is fel kell hívnom a figyelmüket, akkor úgy is mindegy. Legfennebb újra és újra potyára dolgozok, önhibámon kívül, halat adva az illetőnek háló helyett, vagyis potyára jótékonykodok és ez által a nagy semmi megvalósulásában, velük együtt én is tovább segédkezem...
De, a keserű humort félretéve, ezennel ünnepélyesen és felelősségem teljes tudatában itt kijelentem: hogy amiként a többi természeti és szellemi erő nem, úgy a mágia törvénye sem arra való, hogy általa, áldozat és külső, vagy belső munka nélkül, néhány alant leírt könnyen elsajátítható mágia-technika alkalmazása segítségével "Megnyerhessük az életünket! Arra viszont jó, hogy a létezését megtapasztalván, abba hagyjuk az egészségkárosító aggodalmaskodást és szorongást, valamint az életromboló ellenségeskedést. És még tovább: hogy az életünk végre emberhez: Az isten első szülött fiához méltóvá: baleset, betegség és tragédia-mentessé váljon, vagyis harmonikussá és derűssé váljon.
Ezért tehát, egészen biztosak lehettek abban, hogy az alábbiakat, egy, a témakör szempontjából, hiteles szerző írta. Olyan tehát, aki egészen konkrét tárgyiasulás szintjén is, gyakorlati hasznát is látja a mágia erejéről és törvényéről való tudásának, még pontosabban: e tudásanyag gyakorlati alkalmazásának
Mindazonáltal sokáig, nagyon sokáig haboztam, hogy ezt, a metafizikai kommentárokkal és asztrológiai értelmezésekkel általam ellátott, és egy, a számomra máig ismeretlen francia szerző által írt, a bennünk létező mágikus erőket mozgósítani képes sors-idéző, sors-változtató erővel bíró tudattalan képzeletvilágot a hangos befolyásolás technikájával (un. mantrákkal, pragmatikus imádságokkal) serkenteni képes Mágia-tant közöljem-e a honlapomon, vagy esetleg máshol is? A tannak a román nyelvre fordított és géppel írt egyik példányához a kilencvenes évek elején jutottam hozza kb. 10 ezer forintnyi lejért 12 évvel ezelőtt, és az általa közölt módszerek "mágikus" hatása, a gyakorlati tapasztalataim és meggyőződésem szerint, sokkal erősebb és eredményesebb, mint például a tízedik, vagy akár a huszadik kurzuson is, elsajátított vizualizáló agykontroll technikáké. De éppen a kipróbált, azonnali eredményeket hozó, pozitív és negatív(!) hatásossága miatt, támadtak a közléssel szembeni kétségeim fenntartásaim.
Kétségeimnek több oka is volt.
A mágia megfontolás nélküli gyakorlásával kapcsolatos első kétségeimet, megírtam az Egyetemes törvényekről szóló tanulmányomban, a mágia törvényének az ismertetésénél. Itt kifejtettem, hogy tíz egyetemes törvény van és nagy hibának tartom Domján Lászlóék részéről, hogy a többi kilenc egyetemes törvény ismertetése nélkül tanítják az erős mágikus hatású agykontrollt, vagyis a mágiázásnak a vizualizációs (képi - képzeleti) technikáit. Amiatt, hogy a mindössze a mágia törvénye hatásmechanizmusát meglovagoló képzeleti mágiázást tanítják meg csupán, Domjánék alapvetően félrevezetik a tájékozatlan személyeket abban a tévhitben hagyván őket, hogy a kurzusaikon elsajátítható képi mágikus trükkök és technikák birtoklása által a szellemi élet gyakorlásához is "hivatalos jogosítványt" kapnak a hallgatóik a borsos árú agykontroll tanfolyamok elvégzéséről szóló igazolvánnyal együtt. Másodsorban azért, mert a mágia törvénye által szabályozott egyetemes teremtőerők, amelyeket az agykontroll segítségével meg lehet lovagolni, mindössze egy tízedét képezik a szellemi törvényeknek és két tízedét az egyetemes létezést működető teremtő erőknek. Következésképpen, ha valaki agykontrollozni, vagy másképp mágiázni tud, azzal egy - két gazdasági, vagy családi problémát megoldhat ugyan ideig-óráig, de voltaképpen semmi lényegeset nem képes változtatni pozitív módon az életében. Arról nem is beszélve, hogy az egész sorsát, sorshelyzetét nem tudja a horoszkópjából kiolvasható megváltási programja szerint csak mágiázással átalakítani. Sőt: a fejlődés, a polaritás és a visszahatás egyetemes törvények együtthatása miatt, aki a többi tőrvényt, valamint a saját fejlődési – megváltási sorsprogramjának a sajátosságait (A karmájából eredő negatív determinációit és kevésbé tetszetős és élvezetes felvállalandó életfeladatait) figyelmen kívül hagyja, sokkal nehezebb sorskörülmények közé kerülhet, minthogyha soha nem mágiázott (agykontrolozott) volna. Ezért, a mágiázó (agykontrolozó) személy, miután a kezdeti apró sikerek, illetve az illúziók időszakán túljut, mind csodálkozhat, hogy miért nem javul az élete minősége, hogy egy bizonyos határon túl, miért "nem jönnek be tovább is a dolgok", hogy miért nem lehet boldog a mágia (agykontroll) segítségével tetszésszerűen és önkényesen beidézett anyagi gazdagságával, férjével – feleségével, gyermekével, gyermekeikkel?
Az agykontroll-sikerek c. leírásokban számtalan példát találni arra - És többek között, a vese betegségből, vagyis a párkapcsolati rendezetlenségre, illetve a volt (régi), vagy a jelenlegi élettársa iránt érzett, de a tudattalan szellemvilág legmélyebb zugaiba rejtett neheztelésekre utaló betegségből magát agykontrollal kigyógyító Domján Lászlónál is! -, hogy még a legelemibb törvényt, a kiegyenlítődés törvényét sem veszik számításba az agykontrollosok ("Amit nyersz a réven, elveszted a vámon."), nem hogy a Fejlődés Törvényét például! Ezek után mind csodálkozhatnak a tanfolyam-végzők és AK- klubosok, hogy a kezdeti apró sikereik után, miért nem "nyerik meg az életüket", hogy lényegében miért nem változik az életük spirituális minősége, miért kénytelenek végső soron továbbra is egy helyben topogni egészségi, érzelmi és család-harmonizációs szempontból, az így nyert kis gazdagságukkal, lakásukkal, a megunt, vagy a mágiával beidézett csipkerózsa-álmukból felébredt és rájuk unt élettársukkal?
És még jó, ha csak helyben topognak és a mágiázási képességeik segítségével, nem sikerül oly nagyon meggazdagodniuk, mint ahogy azt szeretnék például, mert a könnyen, vagyis a saját gyengeségeik legyőzése érdekében tett lelki erőfeszítések nélkül, illetve karakterbeli fejlődést kiváltó sors-nehézségek megoldása és a közvetlen tapasztalatok nélkül megszerzett anyagi gazdagságot, személyi veszteséggel, vagy egészségi károsodással kompenzálja a sors (A kiegyenlítődés és a Polaritás törvénye!). És fordítva: a spirituális (erkölcsi!) fejlődés nélküli gyógyulást és egészséget, személyi, vagy anyagi veszteséggel. Hiszen, a kiegyenlítődés és a fejlődés törvényeinek az együtthatása nélkül, lehetetlen minőségi személyi átalakulás nélkül jobb gazdasági, vagy családi sorshelyzetbe kerülni, úgy hogy másfelől ne érje valamiféle személyi, vagy anyagi veszteség, vagy károsodás az embert, bármilyen rendkívüli mágus is lett légyen is az!
Szerencsére Domján László vallásos személy, és különös mentális és spirituális erőszakoskodásra, vagyis fekete mágiára nem oktatja végül is a tanítványait, és, legalábbis a Magyarországi agykontrollosok etikájához tartozik az a mentális kérelem (fohász) is, hogy amennyiben a kívánt eredménynek nem kell teljesülnie valamely, az illető személy sorsprogramjában rejlő ismeretlen (A személyi horoszkópja kauzális értelmezés révén könnyen kideríthető, és rendszerint karmikus - ) ok miatt, nem kell a mágikus erejű agykontroll-technikákat tovább erőltetni. Úgy tudom, hogy gyakorlás után, a "Legyen meg a Te akaratod" keresztény formulát is elmondják, vagy elgondolják a magyar agykontroll-hívek. De mi történik azokkal a rendszerint erős Skorpió, Nyilas, Kos, vagy Oroszlán karmával rendelkező személyekkel, akiknek az egyéni siker-vágya, szerelmi gerjedelme, vagy más jellegű személyi ambíciója túlságosan erős, ahhoz, hogy ezt a szabályt be tudják tartani? Sőt mi történik azokkal a személyekkel, akik az ilyen ambíciós agykontrolosokkal együtt élnek, illetve, akik iránt a rejtett ambíciókkal rendelkező agykontrollosok viszonzatlan szerelmet éreznek (Lilith, vagy Sárkányfarok a Skorpióban, vagy a Mérlegben), vagy akikkel az agykontrollosok jót akarnak tenni (Lilith, vagy Sárkányfarok a Nyilasban), azok tudata és akarata ellenére?! Sőt: mi történik azokkal pl. akik egy, a Skorpióban álló Lilithel, vagy Sárkányfarokkal rendelkező agykontrollosnak a haragosa, vagy adósa? Merthogy 15 éves asztrológusi gyakorlattal a hátam mögött és 4 bolygóval a személyi horoszkópom Skorpió jegyében, ne karaja velem bevetetni senki azt, hogy az olyan, agykontrolos technikákat ismerő személy, aki negatív Skorpió determinációkkal (Skorpió-karmával) születik, nem használja fel a mágikus erejű tudását arra, hogy „skorpiói módra” igazságot tegyen!
- Hiszen ilyen jellegű agykontroll - "reklámot" is olvashattam a Domján úr tollából, az Elixir Magazinban, ti., hogy az agykontroll segítségével miképpen vehetőek rá pl. az adósok, hogy tartozásukat törlesszék. - Lehet, furcsán hangzik és hihetetlennek tűnik, mivel a gyanútlan ember úgy képzelné, hogy ez az eljárás békésebb, mint a pereskedéssel való fenyegetőzés, de az agykontrollos adósság-begyűjtés sokkal etikátlanabb és veszedelmesebb mind a két fél részére, mint hogyha alvilági adósság-behajtókat bíznánk meg "az ügy elintézésével. Hogy miért, az talán könnyű lesz megérteni, ha elmesélem, hogy közeli ismerősi körökben, egyes agykontrolosoknál miket észleltem. Még az Elta csíkszeredai csoportjában történt meg, hogy az egyik, agykontroll technikákat az akkoriban éppen divatba jött kézikönyvekből elsajátító társunk, csupa jóindulatból, úgy akarta megkönnyíteni a dohány-függőségére panaszkodó csoportbeli ismerősének a dohányzás ördögével való harcát, hogy vizualizálta, amint annak fájni kezd a keze, valahányszor cigarettára gyújt, illetve meggyújtott cigarettát tart a kezében. Az eredmény: az orvosok évekig keresték az önzetlen jótettet elszenvedő személy alsó és felső karjába beállt izomsorvadás okát, akit majdhogynem betegnyugdíjazni kellett, mivel tanárnő lévén, képtelen volt a táblára írni, mindaddig, amíg az, egyik meditációjában valamiképpen rá nem jött a "betegsége" misztikus okára. A baj csak az, hogy ez a megvilágosodása az után történt, amikor a csoport tagjai már rég szétváltak és az illető jóindulatú férfi már rég óta el is felejtette, hogy valamikor beindította a "segítség - programot". Egy másik esetben, a szintén csupa jóakaratból és szeretetből cselekvő anyós, azzal szerette volna megmenteni a fia házasságát, illetve a családban tartani az általa szeretett menyét, hogy szintén agykontroll technikával, esténként folyamatosan elképzelte: nem esik jól a szeretett menyének a dohányfüst, rossz érzés fogja el, valahányszor a cigarettafüstöt beszívja. Amikor ezt megtudtam, a dohányos fiatalasszonyka éppen az egyik tüdő szakorvost a másik után, és egyik belgyógyászt a másik után kereste fel, mert nem csak a tüdőbaj szimptómáit produkálta, hanem az életből is fogyott ki szép lassan. Szerencsére, a mit sem sejtő ismerősöm édesanyjával (mivel történetesen az indította el a programot), teázás közben beszélgetve, az előbbi eset alapján, kiderítettem, hogy ismét a jóindulatú külső mágikus segítség vezetett majdhogynem katasztrófához. Szerencsére a kedves néni, hallgatott rám, és a menyének azonnal elmondta, hogy mit tett, amitől az, a kezdeti felindulást és ijedséget követően, szinte másnapra kigyógyult minden tüdő- és légúti betegségéből.
Ezek után, el lehet talán képzelni azt, hogy hány, az élete párját nem találó, szerelmi életében mindig csődöt mondó, esetleg szívbajban, vagy nemi szervi betegségben szenvedő személy, éli örömtelen napjait, vagy kapkod fűhöz - fához kétségbeesetten, mivel nem tudja, hogy betegségének és/vagy a párszerzési, párkapcsolati sikertelenségeinek a horoszkópjából kiolvasható karmikus okai mellett, az is oka lehet, hogy egy agykontrollos valamikor szerelmes lett belé és "békés úton" megpróbálta magának őt megszerezni, illetve az elválástól visszatartani. És az agykontroll még csak a legszelídebb formája az ártatlan mágiázásnak! Mert a magát metafizikai társaságnak nevező, Budapesti központú Sail Baba indiai mágus által irányított misztikus csoportosulás oktatói Magyarország szerte, kertelés nélkül, mágia-tanfolyamokat tartanak például. És ki tudja összeszámlálni, hogy a Nyilas hatása és a Jupiter uralma alatt álló, tehát a spirituális szédelgésre hajlamos tömb-magyarság erőterében, mennyi és hány féle mágusi "beavatási" tanfolyamot tartanak, anélkül, hogy bár az oktatók tisztában lennének azzal, hogy a teremtői spirituális őserőket is működtető egyetemes mágikus erő, akárcsak a szervezetben a növekedést és a gyógyulást biztosító őssejt-rendszer, rákos daganatot produkál, ha nem oda és nem úgy van irányítva a szellemi öntudat által, ahova és ahogyan azt kellene az illető személy spirituális sorsprogramja szerint?!
E tapasztalatok és a naponta gyarapodó metafizikai ismereteim birtokában tehát, több mint egy évig haboztam, hogy azt a mágia-tant, amit az Eltában az utolsó évben kaptam a kezembe, és amit én nyolc - kilenc éve, hogy magyar nyelvre lefordítottam, a legjobb tudásom és az évek során szerzett gyakorlati tapasztalatok alapján megírt kommentárokkal közzé tegyem a honlapomon.
Amennyiben valaki nem elégszik meg azzal, hogy benne amúgy is ott levő ősi - isteni teremtői képessége automatikusan is végzi a dolgát (annak függvényében, hogy mennyire tisztította ki a személyi, illetve családi szükségleteiről alkotott képzeletét a személyi horoszkópjából kiolvasható fejlődési és megváltódási sorsprogramja segítségével), és tevőlegesen is szeretne, nem csak fizikai, hanem szellemi szinten is részt venni a saját sorsa alakításában, a legfőbb, amit tudni kell az, hogy mindaddig, amíg önámításra és ennek következtében rejtett agresszivitásra hajlamos, inkább árthat magának, mint használ, amennyiben a sorshelyzete javítása érdekében a mágia bármelyik mesterséges technikáját gyakorolja.
Másodjára azt kell tudni, hogy a családanyák mágikus - teremtői képessége a legerősebb (százszor erősebb pl. mint a férjeiké), ezért egyrészt inkább arra kell törekedni, hogy az ők tudattalan képzeletvilága és spirituális öntudata tisztuljon ki, mert ha ez megtörténik és a gyermekáldással sem szegül szembe, nem létezik olyan kívánságuk, amit ne tudnának önmaguk és a családjuk számára beidézni, mindössze az által, hogy napjában többszörösen rá gondolnak és egy - két gyakorlati tettet is végrehajtanak a megvalósítás érdekében. Erre számtalan példát fogok az általam kommentált mágia-tan különböző részeinek az ismertetése közben bemutatni. Ám a dolog fordítva is igaz: amennyiben egy családanya ellenségképzetekkel él és folytonosan aggódva, folytonosan "az ördögöt festi a falra", ő maga tekinthető a család szerencsétlenségének és a gyermekei betegségének az igazi és a fő okozójává! Egy ilyen sötét és negatív lelkivilággal, illetve ellenség- és szerencsétlenség képzetekkel terhelt képzeletű családanya mellett, a legjobb spirituális képzettséggel és (pl. agykontrollal) kifejlesztett mágikus képességekkel rendelkező férfi is szüntelenül kudarcot vall, de legalábbis, alig - alig tudja a süllyedési szint fölött tartani a családját, még akkor is, ha megfelelő anyagi jövedelmet biztosító szakmája, vagy munkaköre van. Következésképpen, a házastársak esetében, a mágiázás csak akkor hozhat, negatívan vissza nem ütő sikert, ha elsősorban a nő (családanya) tudattalan szellemi és képzeleti világa van jól - jól kitisztítva a személyi horoszkópból kiolvasható karmikus terhek és életfeladatok ismertetése és gyakorlati felvállalása által.
És amit harmadjára kell a mágiáról tudni az, amit korábban is említettem, hogy a tudatos, vagy az önkéntelen (ugyancsak a horoszkópból kiolvasható!) mentális - gondolati, vagy képzeleti erőszakoskodás, sokkal veszélyesebb, és következésképpen sokkal kegyetlenebb visszahatásokat eredményezhet, mint a pszichikai, vagy a fizikai erőszak, amennyiben még mágiázási technikákkal is felerősíti (megduplázza, megtriplázza!) azt a valóságnak az önkényes mentális, vagy képzeleti befolyásolására hajlamos egyén. De vigyázat! Nem az életerejüket, személyiségük pozitív és negatív oldalát egyaránt nyíltan felvállalni képes, un. nyers modorú személyek hajlamosak a rejtett mentális és spirituális erőszakoskodásra, hanem éppen fordítva: a születésüktől fogva konfliktus-hárító és konfliktus-kerülő, "arany szívű" félénk személyek, akikről hajlamosak vagyunk azt képzelni és állítani, hogy "a légynek" sem ártanak. A fizikai és a pszichikai nyers megnyilvánulásoktól a nyers önkifejezéstől óvakodó félénk (gyáva…) , un. békeszerető személyek, igazából jóval agresszívebbek, mint az önmagukat nyersen kifejezni bátor személyek, mivel az un. Marsi életenergia folytonos elfojtás és elnyomás alatt van a tudattalan világukban és az bármikor kitörni kész mint egy szellemi vulkán. Ezért időnként önmaguk számára is meglepő módon kitörtnek, de azután mindössze a szégyenérzetig jutnak el és utólag ki- és felmentik magukat, ahelyett, hogy elgondolkoznának a történteken. A gyakori sírásra, migrénes fejfájásra, vagy náthás hűlésre, torok- és fülgyulladásra, valamint a homlok- és arcüreg-gyulladásra való hajlam, a legbiztosabb jele a mentális és képzeleti agresszivitásnak. Az ilyen személyek számára, az agykontroll, vagy a mantra-mondás maximum az öntisztítási és az öngyógyítási képesség kifejlesztése érdekében javallott, kezdeti mágikus praktika gyanánt és még ez is csak mértékkel. De amennyiben ezt a tanulmányomat elolvasva, bizalmat és nem kétkedést érzenek a több mint tizenkét éves gyakorló asztrológusi minőségemben szerzett tudásommal szembe, inkább azt a tanácsomat fogadják meg, hogy a mágia eszközéhez csak az után nyúljanak, miután legalább hét évet gyakorolták a harcművészetek valamelyik erős és komoly ágát, és minimum a 2 kyu-s fokozatig elértek.
És lenne még egy kategória, akiket a mágia bármely fajtájának a hamari gyakorlásától eltanácsolnék: azokat, akik jellegzetes és erős Vízöntő, Ikrek, Szűz és Skorpió karmával születtek a világra, vagyis azokat, akiknek a több mint három negatív fényszög által is támadott Sárkányfarka, vagy a Lilithje ezekben a jegyekben, illetve a nekik megfelelő gyakorlati életköröket megjelenítő XI, III, IV és VIII. házakban, azok valamelyikében áll. És még inkább eltanácsolnám az olyan személyeket, akiknek a horoszkópjában, a fentiek mellett, egy - egy negatívan fényszögelt bolygó található a Lilithel, vagy a Sárkányfarokkal együttállásban, mindaddig, amíg a horoszkópjuk kauzális feltárását követő karma-felismerésben és teljes mértékű életfeladat- felvállalásban el nem töltöttek minimum tíz évet. Létezik ugyanis a fent leírt mentális és képzeleti agresszivitásnál egy sokkal mélyebb determináció, nevezetesen, amikor az anyai ági örökletes programoknak köszönhetően, valaki nem is, hogy nyílt, vagy rejtett agresszivitással, hanem nagy fokú önkéntelen és öntudatlan önámítási hajlammal és sors-ellenes, vagyis Isten-ellenes neheztelési hajlammal születik a világra, amely anyai ági öröklődéseket a karmikus programokról szóló tanulmányomban Kaméleon programnak és Sors-ellenes programnak neveztem el. Ezek az emberek ugyanis nem folyamatosan, hanem hirtelenül, de annál intenzívebben vállnak mentális és képzeleti szinten agresszívé, annak függvényében, hogy "mikor telik be a keserűség méreg pohara" az életükben és a szívük szívükben. Annak függvényében tehát, hogy a folytonos önámításaik következményeinek a következtében, mikor ébred fel és árad szét az Isten Haragja nevű, teremtés előtti ősállapot a személyükben. Ez az Isten Haragja nevű állapot attól jön létre, ha valaki huzamosan félrevezeti önmagát és ennek következtében hamis, vagy téves kiegyenlítődésben él, illetve hamis harmóniában, hamis boldogságbab és hamis magváltásban. Semmi nincs ami az infernális erőket ennél a huzamosan átélt hamis kiegyenlítettségi állapotnál jobban felkeltené. Ilyenkor maga a becsapott Szent Szellem és a Teremtő Isten, vagyis a teremtés eredeti ősterve és logikája lázad fel személyünkben feltartóztathatatlanul. Persze, ilyenkor, amikor ez a vulkanikus szellemi kitörés elindul, már nem mágiázik az ember, illetve ha mágiázik is, annak már nincs semmilyen hatása, azon kívül, hogy éleszti és kihívja maga ellen a romboló - megszüntető erőket. De igenis van hatása - és visszahatása a mágiának, amikor azokat a "csendes" periódusokban, a "kegyes hazugságok" idején követik el. Nos, ezek azok a varázslatok, amelyeknek a hatásait szerzett karmának is neveznek és amelyek végig kísérnek nem csak földi életünkben, hanem a túlvilágon is, és amelyek visszahatásai következtében képtelenekké válunk az abszolútummal való egyesülésre - vallásosan: az Atyához való visszafordulásra - mindaddig, amíg a tisztítótűz nevű spirituális állapotban meg nem szabadulunk azoknak az egoista indítóokoknak a kauzális gyökerétől, amelyek a hazugság-mocsárban való élvezethabzsolás közben a mágiázásra rávezettek.
Ezek után, természetesen felmerül a kérdés: EGYÁLTALÁN MIKOR SZABAD ÉS EGYÁLTALÁN KELL-E, MÁGIÁZNI? Kell, mivel nem elég tudomásul venni a létezését, hanem személyesen is meg kell ismerni a szabályait és az erejét. Illetve meg kell, hogy ismernünk saját teremtői személyiségünket általa. Azonkívül tehát, hogy a mágia amúgy is működik automatikusan a képzeletünk által, nem árt ha olyan tárgyak és élethelyzeteknek az életünkbe való beidézése érdekében használjuk fel ezt a képességünket tudatosan, amelyek a spirituális fejlődésünket - a kiegyenlítődési (megváltódási) képességeink és lehetőségeink megismerését, vagyis a fény és a szeretet növesztését, tágulását biztosítják számunkra. De vigyázat: az utóbbit egy hajszál választja el az egoizmusból eredő sugallatoktól, a hiuságtól és az alantas becsvágytól. Ahogy egy Indiában misszionáriusi szolgálatot teljesítő jezsuita szerzetes mondta:
"Eddig a világi egodat szolgáltad, most a spirituális egodat kívánod szolgálni." És ebben az ördög-szolgálatban, a mágia még veszélyesebb eszköz lehet, mint a fölösleges gazdasági gyarapodás, vagy a gátlástalanság útján szerzett világi karrier.
Hogy mégis miért adom közre én is azt, amit a mágiáról tudok, amikor teljesen tisztában vagyok vele, hogy mekkorát árthat vele másoknak, vagy magának, az aki tisztátalan kézzel és szívvel nyúl ehhez a veszélyes eszközhöz? Azért elsősorban, hogy a honlap-látogató barátaim hétköznapi képzeletébe és tudatába épüljön be a mágia létezésének a tudata, hogy számoljanak vele! Azért tehát, hogy a hétköznapi életük minden mozzanatában vegyék számításba, a mágia hatásait, hogy számoljanak vele, mindig, valahányszor a saját sorsuk figyelemfelhívó jelenségeit és az általános létfolyamatok ok - okozati összefüggés rendszerét értelmezik! Mert a mágia megismerése és megértése nélkül, nem érthetjük a teremtést sem és ez által az életünk értelmét, a sorsunk logikáját sem. A mágia ismerete és megértése nélkül, nem érthetjük meg azt sem, hogy miként jöttünk létre a szellemvilágban, a biológiai foganásunk előtt és így, mindössze egy materiális és misztikus feltételezés-halmaz és végül is egy értelmetlen labirintus-járás az életünk, amelyben értelmetlenség értelmetlenséget követ és egy látszólagos véletlen, más látszólagos véletlent követ. HOLOTT A TÖBBI KILENC EGYETEMES TÖRVÉNY SZERINT IS ALAKUL A SORSUNK, DE EZT A KILENC EGYETEMES TÖRVÉNYT IS A MÁGIA TÖRVÉNYE, egészen pontosan maga az egyetemes mágikus erő MŰKÖDTETI. Ő az egyetemes hajtóerő mindenben, ami létrejött és megnyilvánult a világegyetem összes dimenziójában! („Ez A Theleszma. Ez minden erőben az erőnek az ereje.” – Tabula Smaragdina.) Ezért, amennyiben nem számolunk vele, amennyiben nem ismerjük meg a hatóerejét és a működési szabályait, az embernek semmiféle értelmes életstratégiája nem lehet, mert folyamatosan felborítják és kizökkentik kerékvágásából az életét ezek a véletlennek képzelt "értelmetlenségek". Azok a véletlenek, amelyek igazából nagyon is értelmessé válnak, ha számításba vesszük azt, hogy a többi egyetemes törvény is mágikusan, a mágia törvénye szabályai szerint hat, mind a világban és a természetben, mind a belső szellemi (mentális és érzelmi) világunkban és a szervezetünkben.
A mágia törvénye ismerete és számbavétele nélkül, a mágia hatásmechanizmusának az ismerete nélkül semmi esélyünk nincs ara, hogy megértsük a betegségeink és sérüléseink, valamint a más hátráltató sors-eseményeink igazi okait. Persze, hogy a spirituális (mágikus) tájékozatlanságunknak (butaságunknak) köszönhetően, állandóan a környező természetet és a környezetünkben élőket és szeretteinket akarjuk megerőszakolni tettlegesen, vagy pszichikailag annak érdekében, hogy azok úgy viselkedjenek és úgy alakuljanak, hogy minket boldoggá tegyenek! A mágia ismerete és számontartása nélkül, persze, hogy aggódunk az életünkért, az életben maradásért, a jövőnkért, illetve a családunk -gyermekeink jövőjéért és életéért, a Jézusi nagy figyelmeztetés ellenére, miszerint: "Ne aggodalmaskodjatok! Nézzétek az ég madarait…" Már hogyne aggodalmaskodna az anya, aki nem tudja azt - Mert a természettudósoktól és a szociológusoktól és a pszichológusoktól, és a filozófusoktól és a teológusoktól és a papoktól nincs ahogyan megtudja - mivel azok sem tudják, vagy ha tudják, letagadják (Mármint a papok és a teológusok) azt -, hogy az a "Ti Atyátok", aki gondoskodik rólunk, sokkal jobban mint az ég madarairól, az ott van benne, és mindenképpen kifejti hatásait az ő mágikus erejű, anyai teremtő képzelete által? Azt tehát, hogy elsősorban rajta, az ő képzelete jellegén és minőségén múlik az, hogy a kiskorú gyermekével, gyermekeivel, mi történik! Mert mi is teremtő atyák és anyák vagyunk felnőttekként, amiképpen az a szentkönyveinkben van megírva, következésképpen 21 éves korunk után, mindaz, ami történik velünk, a mi tudatos, vagy öntudatlan mágikus erejű képzeletünknek a következménye! Amely mágikus képzeletünket viszont a horoszkópból kiolvasható karmikus meghatározódásaink irányítanak a mély tudattalan ideavilágunk hátérből, ha akarjuk, ha nem, ha tetszik ez, ha nem!
Lehet, hogy furcsa, de a fenti okok miatt, és a fenti értelemben megtisztított életképzeletre alapozott mágia-gyakorlásra, nem is a nőknek van szüksége, hiszen ők a születésüktől fogva érzik magukban ezt a sorsidéző képességet és erőt, még ha nem is „értenek” a működtetéséhez úgymond mesteri szinten, hanem a férfiaknak! És éppen azért, annak érdekében, hogy a férfiak is, akik kb. egy századnyival kevesebb, velük született mágikus teremtőerővel bírnak mint a nők, meggyőződhessenek arról, amit Hamvas Béla úgy mond ki egyszerűen, hogy „A valóság természete mágikus!”. (Figyelem: A VALÓSÁG TERMÉSZETE, nem racionális, tehát nem tudományos és ezért nem intellektuális, de nem is esztétikai – művészi, hanem MÁGIKUS!) Vagyis arról, amit a Tabula Smaragdina első mondata kertelés nélkül és megkérdőjelezhetetlenül (megfellebbezhetetlenül) kinyilatkoztat: „Való, hazugság nélküli, biztos és igaz, hogy mindaz, ami van, az egy (Isten) varázslatából született.”. Az a tudás ugyanis, ami mindössze racionális, tehát merő ész-konstrukció, amit személytelenül memorizálunk és alkalomadtán elmondunk, leírunk, vagy más, ugyancsak száraz és személytelen értelmi műveletet hajunk végre általa és vele, nem ér semmit. Ezért van szüksége tehát inkább a férfiaknak a mágia gyakorlására, hogy ennek a mindent megelőző, és mindennek a gyökerénél álló misztikus ősi erőnek a létezéséről személyesen is meggyőződhessenek, és ezt követően mindig, életük minden pillanatában számon tartsák és számoljanak vele. Máskülönben mindig értetlenül kell, hogy álljanak az életük nehézségeivel szemben, illetve bármikor bármi – de tényleg bármi! – megtörténhet velük, vagyis az általuk vaknak és ostobának és véletlenszerűnek képzelt (Holott nagyon is logikusan működő!) sorserőknek lesznek az úgymond ártatlan kiszolgáltatottjai. Aki nem tud róla, nem érzékeli és nem érti a mágiát, illetve a képzelőerő mágikus hatalmát és nem számol azzal, az élet valós problémáinak az értelmezésében, attól nem várható el teljes körű és minden lehetséges ok – okozati tényezőt számba venni képes, józan ítélet. Hogyan alkosson a maga, vagy a mások számára helyes ítéletet bármiről is valaki, akinek a valóság igazin természetéről fogalma sincs, aki tehát nem képes egy jelenség (Pl. a biológiai fejlődés) megítélésében számításba venni a mágikus erők hatásmechanizmusait?
Miután ezeket tisztáztuk, még csak az ide vágó asztrológiai elemek ismertetése maradt hátra. Tudnunk kell tehát, hogy emberi szinten legalább is, a mágikus erőket mozgató képzelőerőnek két fajtáját különböztethetjük meg egymástól. Az un. maszkulin (Jang) típusú képzelő erő és a az un. feminin (Jin természetű) képzelőerő által kiváltott és működtetett mágikus erőket. Az első az Uránusszal áll analogikus kapcsolatban, a második a Neptunusszal. Az Uránuszi mágikus teremtő képzelet fényszerű, ezért határozott (élesen körvonalazott) és célszerű és ennek megfelelően lehetőleg minél nagyobb pontosságra törekszik. Úgy is mondhatnánk, hogy ez a fajta teremtőképzelet inkább a tudományos és technikai szférával áll kapcsolatban és erre vonatkozóan találunk is több példát majd az itt közölt mágia-tanban. A Neptunuszi (feminin) teremtőképzelet egységesen szétáradó és a vágy-képzelet tárgyához tartozó környezetet is egybelátó, nincs annyira határozott és pontos körvonala és célja mint az Uránuszi képzelőerőnek (Agykontrol), de ez koránt sem azt jelenti, hogy annál valamivel is gyengébb lenne a hatóereje, sőt: a legtöbb esetben annál, sokkal, de sokkal erősebb és képes azt felülírni, semlegesíteni. Ezért írtam az anyagi bőségről és szűkösségről szóló tanulmányomban, hogy a legnagyobb férfi-mágus un. misztikus teremtői tevékenységét is képes semlegesíteni, meghiusítani a feleségének a férje törekvéseivel és karatával ellenkező, érzelmileg mélyen átélt (jövő-félelemből, vagy hitetlenségből, illetve kicsiny hitűségből táplálkozó) és önkéntelenül és tudattalanul is működő negatív képzelete.
Nos, a véleményem szerint, a honlapomra feltöltött tanulmányok és regények, végre elég információt nyújtanak (sőt: még fölös mértékben is nyújtanak!) ahhoz, hogy bárki, aki élni akar ezzel a benne rejtőző, reális teremtői képességgel, a saját felelősségére, immár tudatosan megtehesse, vagyis, a mágia működési mechanizmusait és természetét az itt leírtak alapján megismerve, a saját sorsát tudatosan a kezébe vehesse. Ahhoz, hogy ténylegesen autonóm személyként, szabadon választva a lehetőségei és a felelősségei között, emberhez méltóan éljen, és ne fogja rá többé a vele történetkért való felelősséget sem a vírusokra, sem a véletlen balesetekre, sem a társadalmi körülményekre és semmiképpen ne egy külső és felső, vagyis egy helyette és felette létező, a sorsáról az ő akaratán kívül intézkedő objektív Istenre. Az utóbbi „ártatlan”, de inkább felelőtlen magatartás persze könnyebb, mint a sorsunkért való közvetlen felelősségvállalás. Mármint az, hogy a velünk történtek, vagy a gyávaságból eredő tehetetlenségünk miatti felelősséget rákenjük a környezetünkre, a véletlenre, a társadalmi - politikai helyzetre (asztrológusként, hányszor kell hallanom, a ködös, de politikai töltetű ellenségképzetektől terhelt, személytelenül neheztelő kifejezést, hogy "ebben az országban"…) de semmiféle pozitív eredményhez nem vezet sem a magunk, sem a gyermekeink sorsában, akikért viszont mi szülők vagyunk a felelősek. Egészen pontosan, a mi tudattalan lelki és szellemi világunk által működtetett mágikus erejű képzeletünk a felelős, és nem az államapparátus, a kormányon levő jobb, vagy baloldali pártok képviselői, vagy a pedagógusok.
És, végül, de nem utolsó sorban(!), mielőtt a leghatékonyabb általam ismert (keresztény!) mágia-tant közreadnám, el kell árulnom a fehér mágiának a második legnagyobb akadályát és buktatóját (az első a személyi és karmikus életfeladat-rendszer ismeretének a hiánya, amit a egyedül horoszkópja feltárása által ismerhet meg pontosan és fogadhat el részletesen az ember) vagyis , azt, ami bármely mágiát, még az öntudatlan és önkéntelen (mágikus erejű) képzeleti tevékenységünket is, fekete mágiává teszi:
Ez nem más mint a hús (a húsban levő hullaméreg), az alkohol és más un. serkentő, vagy nyugtató, vagyis mesterséges éberség-fokozó szerek (pl. cigaretta, vagy kávé) fogyasztása. Ez a népi szokás szerű mesterséges önkábítás a buktatója tulajdonképpen a szekularizált kereszténységnek is. Ezért "nem működik a hit", ezért nem látjuk a vallásnak a pozitív következményét megnyilvánulni, vagyis ezért történnek teljesen ugyanazok a dolgok a vallás-gyakorlókkal, mint az ateistákkal, és azért nincs semmiféle lényegi eltérés a két féle ember között! Ezért lehet esetenként éppen úgy és éppen annyira beteges és "szerencsétlen" (szerelemben, párkapcsolatban, családban, gyermekáldásban, gyermekek számában és egészségében) minden magát kereszténynek valló személy, mint a vallásos érzelmekre és tradíciókra mindössze ünnepnapokon emlékező, "baloldali hívő", vagy bármely útszéli ateista! Sőt: ez a magyarázat arra is, hogy a hatás-visszahatás törvénye alapján, a mágikus hatásokat kiváltó vallásos érzetek és képzetek következményeként, a hívekre is éppen úgy hat a fekete-mágia, sőt: talán még jobban is, mint a közömbösekre és a hitetlenekre!
Egy szó, mint száz: azt mondják, hogy a puding próbája, annak az elfogyasztása. Hát tessék fogyasztani, illetve tessék kilépni a Fénybe:

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/


Vissza a tetejére
  Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2008.03.27. 23:11 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.03.11. 22:01
Hozzászólások: 4221
Tartózkodási hely: Csíkszereda
Egy szó, mint száz: azt mondják, hogy a puding próbája, annak az elfogyasztása. Hát tessék fogyasztani, illetve tessék kilépni a Fénybe:

A Jézus által tanított Evangélium (Kinyilatkoztatott Jó hír), eredetében és spirituális céljában nem volt egy vallás-apparátus működtetése érdekében létrehozott propagandisztikus dogmarendszer, sem egy vallásos szektának a (esszénusok) misztikus ideológiája, ahogyan ma azt képzelik. Az Evangélium a teremtés eredeti célját, rendeltetését és értelmét megvilágító, időben és térben mindig érvényesülő egyetemes törvényekről szóló kinyilatkoztatott tanítás. Az evangélium, az ember (Adam Kadmon) eredeti küldetésének az értelmét helyére állítani és fenntartani, a rendeltetését beteljesíteni és az által az egészséget és a boldogságot létrehozni képes mindenkori szellemi alapállásról szól. A keresztény alapállás az a szemmel látható, pozitív életgyakorlat, amely képes pozitív gyakorlati eredményeket felmutatni: képessé teszi az egyént a teljesen egészséges, természetes vágyaiban kiteljesedett és kiegyenlítődött, boldog földi élet folytatására. A keresztény hit az a metafizikai tudásból fakadó mágikus erő, amely képes az mennyek országa nevű személyi állapotot : a derű, a biztonságtudat, az elégedettség, az egyéni élettervek valóra váltását, a fejlődéshez és a harmonikus élethez szükséges javakat, az egészséget és a kreatív életet ténylegesen megvalósítani.
A kereszténység tehát, egy a teremtés eredeti céljával és rendeltetésével összhangban álló, és ez által a mágikusan ható teremtő erők hatásmechanizmusát szabályozó egyetemes tőrvények szerinti életforma, amely képes megvalósítani az egészséges és boldog életet, ténylegesen és látható módon. A kereszténység olyan szabadon megvalósítható és tudatos mentalitás, amely képes irányítani az egyéni teremtői képességeket (mágikus erőket). Olyan mágikus képességeket felszabadítani képes, spirituális tisztánlátásra alapozott lelki mentalitás, olyan tényleges hit-erőt adó életgyakorlat, amely a földkerekségen bárhol, bárki által, mindenféle külsőségek nélkül: csoport-ájtatoskodások és patetikus szertartások nélkül, szabadon (társadalomban, vagy akár a vadonban) és egyénileg állandóan élhető.
Mindez viszont kizárólag a „Vegye fel mindenki a maga keresztjét”, vagyis: Vegye fel mindenki a saját és a gyermekei sorsa feletti felelősségét" alapelvnek a (értsd alatta: vállalja fel mindenki a saját életfeladatait és ne kerülje ki azokat az erőfeszítésekkel és fájdalmakkal járó személyi tapasztalatokat, amelyek az embernek a természet elemeivel, jelenségeivel és folyamataival való közvetlen kapcsolatából adódnak) gyakorlati megvalósítását követő mágikus következményeként jöhet létre. A „mennyek országába” való egyéni belépési képesség csakis úgy alakulhat ki az emberben, ha az tudatosan megismeri, felvállalja és végrehajtja azokat a számára fontos és kikerülhetetlen egyéni élet-tapasztalatokat biztosító, konkrét életfeladatokat, amelyeket az őseitől örökölt spirituális sors-programjai tartalmaznak és ezáltal világossá válik előtte az ő sajátos egyéni hivatása. Ez a feltétele annak, hogy egészséges fizikai és boldogság-tudati állapotot érjen el és, hogy egész lényével az isteni teremtő erőknek a fizikai dimenzióba való behatolását és a forma-nyerés általi kiegyenlítődését elősegítő személlyé váljon. Illetve azt, hogy maga is e teremtő erőket tudatosan használó, mágikus képességeivel rendelkező, teremtő lénnyé váljon. Hogy egész lényével szüntelen és zavartalan információkat közvetítsen az Abszolútum (Isten) felé a természeti életformáknak a spirituális teremtő erőkkel való harmonikus egybekötési lehetőségeiről. Ez, a természeti elemekkel való közvetlen kapcsolat közben kialakuló teremtői képességnek a tudatos gyakorlása és a harmonikus egység-tudat, az egység-érzékelési képességének az elérése tehát a keresztény alapállásnak és a megváltás megvalósításának a racionális célja és értelme. A megvalósított egészséges és harmonikus jólét annak a spirituális alapállásnak az eredménye, amely alapállás által minden ember külön-külön megválthatja az úgynevezett lelkét (és amíg a fizikai létben tartózkodik, a testét) és elérheti azt, hogy a földi küldetése (fizikai - természeti élete) befejeztével, a megélt teljesség léttudatával (szellemi öntudatával) visszatérhessen az Abszolútumba.
A kereszt metafizikai értelmének ismerete megadja számunkra a kereszténység helyes értelmezését, és a Jézus által hirdetett, világos tanítás elsajátításának a lehetőségét. Ennek a fényében viszont bukik az összes babona, amit keresztény hit címen hirdetnek a mai egyházak. Mert az Isteni világosságtól, vagyis a Teremtői és a megváltó mágikus őserőket hordozó tanoktól - És az emberben is, az emberi képzelet által is, megnyilvánuló Szent Szellem világteremtő erejétől (hatalmától) -, amit Jézus ismertetett meg az emberrel, épp azok a Jézus követők ijedtek meg, és azok ferdítették el a gnosztikus Jézusi tanok értelmét a kereszténység vallássá dogmásításakor, akik az eredeti kinyilatkoztatásokat értelmezték. Ezek a kinyilatkoztatás-kanonizáló és dogmatizáló személyek, azon ijedségükben, hogy nehogy ártsanak vele, inkább meghamisították mindazt, amire elődeiket Jézus tanította. A kanonizáló püspökök és teológusok az Isten nevében nagyokat hazudva és az emberi mágikus erőket (Pl. bioenergiás gyógyítói képességeket!) kizárólag a kivételezett Isten-fiúnak, Jézusnak, majd a keresztény szenteknek a különös képességeiként beállítva, akkorát ártottak az emberiségnek, hogy azt egyelőre még csak fel sem tudjuk mérni. Ők, megfertőzvén a hívek képzeletét a külső kegyelemről és az önkényes megváltásról szóló tanaikkal, vagyis a természeti elemekkel és erőkkel való közvetlen kapcsolat és egyéni erőfeszítések nélkül elérhető, külső teher-könnyítésekről szóló misztikus (vallásos) meséikkel, ami által megfosztották a keresztény híveket az első szülötti képességük – a teremtőerejük - gyakorlási lehetőségétől is. És ugyanakkor, ez által arra kényszeríttették az igazságkutató európai embert, hogy a tudományos felvilágosodás korában, a kereszténység nagy része megtagadja a hazug tanaikat és ez által teljesen elszakadjon a szellemi világtól, az ő ősforrásától, létének az egyetlen alapjától, létrehozván a szellemi valóságtól elszakadt steril materialista tudományt és annak ideológiáját: a kommunizmust. A Jézus-isten által a hívei számára állítólag nagylelkűen és ingyen „elintézett” (Általa az Atyánál már előre minden keresztény számára „kikönyörgött”) megváltásról, a bűnbocsánatról és a test halál utáni fizikai feltámadásáról szóló meséknek az lett a következménye, hogy a nyugati pragmatista ideológiák szerint élő ember teljesen tönkre tette a föld klímáját, kipusztítván az évmilliók során kialakult nővény és állatfajok felét. Ezeknek a császári hatalmat biztosítani hivatott, irracionális meséknek, nem lehetett más a következménye mint az, hogy a Jézusi tanok igazi, gnosztikus értelme elhomályosodott és szinte el is veszett teljesen. Pedig az ember - és az emberiség - nem képes harmóniába kerülni a természettel, mindaddig, amíg nyomorúságában nem kezdi felvenni a kapcsolatot a saját teremtői-tudatával, a mágikus erejű képzeletével, illetve amíg nem került harmóniába az ő belső természetében (is) működő és az által (is) ható egyetemes törvényekkel.
A Krisztus második eljövetele nem azt jelenti, hogy a történelmi Jézus újra reinkarnálódik, hanem azt, hogy az apokalipszis időszakában egyre több lélek ébred fel az anyagba zuhanás kábulatából, az összetévesztések rengetegéből és az elsőszülötti képességét beindító és fenntartó, ÉN VAGYOK AZ ÚT, AZ IGAZSÁG ÉS AZ ÉLET varázsigének a saját személyére alkalmazása segítségével, megvalósítja azt a finoman szilárd személyiségtudatot, amelyre az egyetemes léttudat felépíthető. És amely által a földi megváltódás reálisan is megvalósítható, ténylegesen elérhető. Így jön el tehát és így születik meg bennünk és általunk a személyes Krisztus, hogy belülről visszaállítsa az egészségünket, a kreatív élet által biztosított teljesség - érzésből következő boldogsági állapotot, a felelősségtudatból származó szellemi és fizikai erőt és szabadságot, valamint az örök életet (vagyis az örökkévalóságba beágyazott tudat szerinti földi életvitelnek a túlvilágra is átható pozitív következményeit) mindannyiunk számára. A bennünk feléledő Krisztus, megtanítja nekünk újra, hogy nem létezik más életforrás és másfajta (égi, vagy földi) értelem, csak az egyetlen Abszolút Létforrás, vagyis az a világteremtő spirituális szubsztancia- és információáramlást biztosító ősi erőforrás, amelyhez a foganásunktól kezdve, közvetlenül hozzá vagyunk kötve mindannyian az aura-testeinken, vagyis az egyetemes léttudatot is magában hordó lelkünkön keresztül, és az azáltal. Rá kell jönnünk arra, hogy nem létezik egy felettünk és kívülünk álló Atya aki minket büntet, vagy jutalmaz önkényesen, hanem mi vagyunk azok, akik a zavarosan kapkodó képzeletünk zavarosan ható mágikus ereje által megbüntetjük saját magunkat és egymást. Hiszen tudatlanságunkban és földhöz ragadt okos butaságunkban, szembeszegülünk önkényesen azokkal a bennünk és általunk megnyilvánuló egyetemes törvényekkel, amelyek alapján él és teremtődik az egész egyetemes létezés és azon belül az anyagi, az energetikai, a pszichikai (asztrális), a mentális (gondolati), az ideális (képzeleti) és a kauzális világegyetem.
Az emberiség nagy többsége még mindig azt képzeli, hogy az élet egy, az egyéni szellemtől, az egyén képzeleti, gondolati és érzelmi tevékenységétől különváltan működő, objektív, a természeti folyamatok és ciklusok közben véletlenszerűen előálló események és történések átláthatatlan szövevénye, egy kegyetlen harc a fennmaradásért, a túlélésért, az élvezetért, a faj fenntartásáért és a fajok egymás fölötti győzedelmeskedésért. Ezek az objektíven és objektumokban gondolkozó emberek e létfenntartási harc megkönnyítéséért, valamint az élvezet és a biztonság fokozásáért egyre bonyolultabb technikai eszközöket alkotnak és egyre átláthatatlanabb pszichikai erők és akaratok által működtetett, mentális dzsungelekké váló, társadalmi berendezkedéseket hoznak létre, a mindig csak a felszíni szükségszerűségeket látó, az „objektív” látszat-valóság által felvetett problémák és krízis-kezelési szükségszerűségek alkalmazása, rövid távú és kisszerű megoldásokat hozva. A materialisták szerint, bizonyos élvezetek gyarapítása és kényelmi helyzetek elérésével járó absztrakt győzelmek elérése érdekében ("megnyerni az életet") élünk. A vallásos misztikusok szerint épp ellenkezőleg: egy az ésszerű gondolkozás által be- és felfoghatatlan és túlvilági üdvösség megszerzéséért. Mind a két szélsőséges nézet téves, és az a rengeteg okos és irracionális erőfeszítés, amit az ember a fentiek elérése érdekében nap mint nap kifejt, csak arra jó, hogy természetellenessé, zavarossá és tragikussá tegye vele mind a természetet, mind a saját életét. A legtöbb esetben nem is élünk, hanem folytonosan túlélünk és amikor már minden lehetetlenné és elviselhetetlenné válik az életünkben és a lelkünkben, fellázadva kétségbeesésünkben, el szakítunk egy-két láncot, amellyel mi kötöztük meg saját magunkat. Ilyenkor feldereng valami halvány világosság és sejteni kezdjük, hogy ezt az egészet nem így kellene csinálni, de ezáltal még nem jutunk el az igazi felismerésekig. Ha nem is értjük, de sejtjük, hogy az Ok és az Okozat törvénye hatásainak, vagyis a hatás és a visszahatás törvénye hatás-folyamatai feltartóztathatatlanul és kikerülhetetlenül érvényesülnek. Hogy ennek következtében, a saját korábbi tetteink, de még inkább az ellenőrizetlen (zavaros, vagyis fertőzött és ezerirányú) érzelmeink által befolyásolt mágikus erejű vágy- és félelem-képzelgéseink következményeként, újabb és újabb kötelékek és gyakorlati nehézségek között, újabb szükségek, sérülések és betegségek között találjuk magunkat. E nehéz élethelyzetek és betegségek sűrű hálójából nem szabadulhatunk csak azután, hogy teljes mértékben és teljes mélységben sikerül felkutatni, leleplezni és megérteni ezen diszharmonikus állapotoknak és élet- helyzeteinknek az igazi okait. Nehéz, és a kauzális asztrológia feltárásai nélkül, teljességgel lehetetlen megtalálni a fölösleges tragédiáinknak, a betegségeinknek és a "ránk szakadó ostoba" konfliktusoknak, az értelmetlennek tűnő sors-nehézségeinknek, fizikai és lelki sérüléseinknek az igazi okait. A horoszkópból kiolvasható, mágikus erejű egyéni sorsprogramjaink feltárása és megismerése nélkül, nem tudhatjuk meg és nem oldhatjuk fel az anyai ági női őseinktől öröklött zavaros, önáltató és rejtetten agresszív életképzeletünkben rejlő, a megváltás-ellenes (kiegyenlítődés – ellenes) magatartásunkban rejlő, a fáradságos és kényelmetlen tapasztalások ellen lázadozó, kiegyenlítődés-ellenes ambícióink által motivált tetteinkben, érzéseinkben és a gondolatainkban rejlő, ellenséges sors-helyzetek igazi okait.
Amennyiben ez a megismerés és a megismerés által lehetővé tett, személyi kiegyenlítődés nem sikerül teljes mértékben, a személyi kiegyenlítődési képesség megszerzése nélkül hagyjuk el a fizikai dimenziót, miután feléltük az összes fizikai energiatartalékainkat, utódainkra hagyván a nyerészkedni vágyó, harmóniátlan életképzeletünk és tevékenységünk természetromboló következményeit. És ezt mindaddig amíg nem leszünk hajlandók arra használni a természetet, hogy a szellemi világunkat abban tükröztessük és a visszatükrözésből a megfelelő következtetéseket levonva, végre egészségesen és boldogan éljünk, minden személyiség-kiteljesülési lehetőségeinket kipróbálva és helyesen megélve.
Amennyiben feloldjuk a személyi horoszkópban a Sárkányfarok és a Lilith jegy- és házhelyzetéből kiolvasható negatív tulajdonságainkat, és ezeknek az asztrológiai pontoknak a bolygók általi negatív fényszögeltségéből és a velük együttálló bolygók negatív fényszögeltségéből kiolvasható negatív meghatározódásainkat, az életünk egy olyan játszma lehet, amely játszmának megtanulhatjuk a Jézus által ismertetett szabályait, minden különösebb erőfeszítés nélkül („Az én terhem könnyű...”). Ezt követően úgy élvezhetjük az élet szépségeit ("és az én igám gyönyörűséges."), hogy közben nem romboljuk és nem szennyezzük fölöslegesen sem a természetet és nem zavarjuk más embertársunk sorsát, életét sem. Hiszen az egyetemes törvényekkel való harmonizált tudatállapotban való szabad létezés azt a gyönyörűség teljes életet biztosítja, amelyet Jézus megváltásként emlegetett.
Jézus tehát megtanított minket arra, hogy miként adjunk és hogyan kapjunk: "Ki mint vet, úgy arat.", vagyis azt, hogy a Rezonancia, valamint a Hatás és Visszahatás (Karma) törvénye alapján, mindazt amit gondolatainkkal, szavainkkal és tetteinkkel megjelenítünk és megidézünk, az visszafordul hozzánk és ezért amit adunk, mindig azt kapjuk vissza. Ha mi önkéntelenül szorongunk az embertársainktól és emiatt róluk folytonosan negatív képzeteket alkotunk, abból az következik, hogy mások is ellenséges gondolatokat alkotnak rólunk. Ha gyűlöletet adunk, akkor gyűlöletet kapunk vissza. De ha félelem- és szorongás mentes, tehát erőszak-mentes (a másikat negatívan befolyásolni nem akaró) szeretet és információt (fényt) áramoltatunk a környezetünkre, akkor mi is a sorsprogramunkkal megegyező, helyes és pozitív útbaigazító válasz-reakciókat váltunk ki a környezetünkből. Vagyis, úgymond egyetemes szeretet-energiát kapunk vissza. Ha ötletszerűen, vagy igazságtalanul kritizálunk, minket is így kritizálnak, ha lenézünk valakit, akkor minket is lenéznek, ha nyíltak vagyunk, mások is nyitottá válnak velünk szemben, ha hazudunk, akkor nekünk is hazudnak, ha becsapunk és megtévesztünk valakit, akkor minket is becsapnak és megtévesztenek.
Amiért képtelenek vagyunk mindezt felismerni és beismerni, az azért van, mert a legtöbb esetben és a leggyakrabban nem ugyanazon helyekről és nem ugyanazon személyektől kapjuk vissza adósságainkat és tartozásainkat, ahol és akiknél ezekkel a teremtés- és megváltás ellenes külső és belső magatartásunkkal, cselekedeteinkkel, szavainkkal és gondolatainkkal a sorsunkat beterheltük.
Meg kell szoknunk azt a gondolatot, hogy teremtő képzeletünknek, vagyis a Teremtés (a mágia, az imagináció) törvényének ÉS A TEREMTÉS ŐSEREJÉHEZ és céljához VALÓ KAPCSOLATUNKNAK elsődleges szerepe van az életünkben. Ezért az első, amihez hozzá kell szoktassuk magunkat, az a képzeletünknek, és a gondolatainknak a misztikus és materiális babonáktól való megtisztítása, illetve az önkéntelen hiedelmeinknek a feloldása és a képzeletvilágunk fegyelmezése. Légy fegyelmezett! - "Tartsd a szívedet (vagyis a vágyaidhoz, a sóvárgásaidhoz, a félelmeidhez és az ambícióidhoz kötött élet- képzeletedet: az imaginációdat) tisztán teljes erődből és maximális éberséggel, mert annak közepén halad keresztül az élet minden ösvénye."
Ez azt jelenti például, hogy bármiről is képzelgünk félve és szorongva, mint olyan helyzetről, amit szeretnénk elkerülni és aminek a bekövetkezésétől félünk, az, ha más formában is, de előbb-utóbb meg fog jelenni az életünkben és a környezetünkben. Ennek az egyesült törvény-eredőnek (A mágia, illetve a teremtés, valamint az összhang, illetve a tükröződés törvénye egységének.) a valóságos működését (hatásmechanizmusát) nehéz mindig felismernünk, mert az a rengeteg ellentmondásos „jó dolog”, amit magunknak elképzelünk, összevegyül és elkeveredik mindazzal a sötét gondolattal (tévképzettel), amellyel a környező világunkat (a természeti környezetünket, a családunkat, a szomszédokat, munkahelyünket és a munkatársainkat, a városunkat, a szülőföldünket, az országunkat, a népünket, a szomszéd népeket és a szomszéd országokat, stb.) és az ellenségnek látott embertársainkat illetjük. Ezek a képzetek összeadódnak és együtt, mintegy sors- és életkörülmény-egységként jelennek meg (materializálódnak) az életünkben, számunkra már az eredeti képzeteinktől teljesen eltérő, felismerhetetlen formákban. Az önkéntelen és ellenőrizetlen imaginációs tevékenységünk erejéről számtalan példát lehet sorolni.
Az életben számtalan olyan esettel találkozhattunk, vagy velünk is megtörténhetett, hogy valaki nagyon félt egy bizonyos, ritkán előforduló és végül is nem könnyen elkapható ("felszedhető") betegségtől, de amelyről addig képzelgett, esetleg cikkeket és tudományos értekezéseket is olvasva e betegségről, amíg végül ez a bizonyos betegség az ő szervezetében is megjelent. Az ilyen emberek, sajnálatos módon, de ostoba áldozatai lesznek a saját ellenőrizetlen - fegyelmezetlen - képzelő erejüknek. Ezért is fontos tehát a babonákkal szembenézve és azokat metafizikailag felülvizsgálva, azok negatív erejét az értelmezés útján semlegesítve, megtisztítanunk, kiművelnünk és önfegyelmezésre nevelnünk a képzeletünket, megtanulva így, bátran szembenézni mindazzal, ami benne felbukkan. Az olyan ember, aki az önfegyelem segítségével hozzá szoktatta a képzeletét, hogy százszázalékosan csak pozitív képzeteket alkosson és tartalmazzon, vagyis akinek sikerült teljesen neheztelés, harag, gyűlölet, félelem, szorongás és rombolás- mentessé, illetve korrupciómentessé tenni a képzeletét, az csakis az ő spirituális fejlődési programjának megfelelő megvalósulási formákat fog magához vonzani: egészséget, szeretetet, anyagi áldást, valamint az önkifejeződési lehetőségeit biztosító legjobb lehetőségeit.
Annak érdekében, hogy mindezt teljes mértékben megérthessük, vizsgáljuk meg az Imagináció természetét és tulajdonságait.
Az imagináció a racionális tudat megjelenését megelőző spirituális állapot. Ezért a képzeteket (életképeket, jövőképeket, vágyképeket) alkotó képzelet a tudatnak egy szabályozó és azt befolyásoló - működtető spirituális erőrendszere, egy olyan egyetemes és ugyanakkor személyes mentális (teremtő, materializáló) erőforrás, amely külön választja és energiával feltöltve felerősíti napról napra, óráról órára és percről percre, azokat a gondolatképeket, amelyeket egy ember önkéntelenül alkot a környező világról, önmagáról, az életéről és a jövőjéről. Ezért az ember mindig találkozni fog a saját imaginációjának a megvalósulási formáival az ő közvetlen környezetében. Ahhoz, hogy képesek legyünk fegyelmezni és tudatosan működtetni az imaginációnkat, meg kell értenünk a gondolkozásunk és a képzeletünk természetét. A delphoi jósda falára azt írták a görög beavatottak, hogy Ismerd meg önmagad ahhoz, hogy megismerhesd Istent és ismerd meg Istent, hogy megismerhesd önmagad. Vagyis, mindaddig, amíg saját magunkat, a személyi struktúránkban létező és az általunk megnyilvánuló negatív és pozitív spirituális programokat igazából nem ismerjük, semmit nem tudhatunk meg a teremtő és a megváltó Istenről. És fordítva: mindaddig, amíg a bennünk (is) levő Teremtőről, valamint az Abszolútumnak a teremtővé válásáról, illetve az Abszolútumot megzavaró és a Teremtő létesülését - megjelenését kiprovokáló Lilith nevű abszolút sóvárgásról nem tudunk semmit, addig saját magunkat sem ismerhetjük meg.
Az embert alkotó (harmonikus és diszharmonikus) teremtő erőknek és karmikus sorsprogramoknak és az emberi elmének, illetve a teremtő képzeletnek a funkcióit három különálló természetű tulajdonságként észlelhetjük. A személyi tudatunknak e három különálló alapját és felszíni megnyilvánulási formáját:
1) a nappali éber tudatnak,
2) a tudattalannak (tudat alatti képzeletnek és teremtő elmének) és
3) a "tudatfeletti észlelésnek", vagyis a Felettes- Én befolyásának nevezzük.

1) A tudatunkat, vagyis a nappali Én-tudatot, emberi észlelési képességnek is nevezzük és ez olyannak látja az életet, amilyennek az élet, a sors és a természet a felszínes, anyagi megnyilvánulásaiban tűnik. Így észleli a megfigyelő eszünk úgymond kívülről az anyagi korlátokat, a nehézséget, a halált, a szerencsétlenséget, a tragédiát, a betegséget, szegénységet és a szűkösséget és tévesen (!) eredeti oknak, „objektív” valóságnak látja ezt az élettelen, akarat nélküli és magatehetetlen anyagi tényvilágot. Az észlelő ész ezt az anyagi szűkősséget: a szükséget és a behatároltságot észleli és ezekkel a negatív, félelmet keltő képekkel, képzetekkel végzi az eszünk az ő „ésszerű” műveleteit, ezekből vonja le a következtetéseit, miközben e felszínes „valóság-képekkel”, vagyis a természeti (fizikai) határállapotok érdekes, izgató, kívánatos, vagy éppenséggel félelmetes tragikus látképeivel izgatja, provokálja és valósággal bombázza a tudattalant.

2) A tudattalan érzés- és képzeleti világunkat (a tudat alatti elmét) egyrészt egy akarat, irány és irányultság nélküli, könnyen befolyásolható, érzékeny mentális masszaként, vagy életteremtő spirituális, mentális és asztrális erőtérként képzelhetjük el. Olyannak mint a gőz és a vízár, a hőáramlás, vagy a mágneses tér, illetve a villanyáram, amely azt a gépet működteti, amelyhez hozzá csatolják, vagyis azt a gépezetet hozza mozgásba, amelyre rákapcsolják és a (materializáló) erejét ráirányítják. Másrészt, a tudattalan érzés- és képzeletvilágunk tartalmazza azokat az élettervünket jelentő negatív és pozitív spirituális programokat, amelyeket az anyai ági női őseink magukban mélyen elfojtva, nem éltek át tudatosan és ezért nem harmonizálták magukban, illetve nem egyenlítettek ki. A tudattalan kiegyenlítődési programjainkat tartalmazó spirituális ősstruktúrák és rejtett teremtő energiák világa a képzelet alatti (képzeletfölötti…) spirituális idea-dimenzióban található és azt befolyásolja, annak ellenére, hogy nincs önálló cselekvési képessége. Ezért ez, a rejtett, de rendkívüli és kivédhetetlen energiákat tartalmazó ősi program, pontosan úgy hat és arra a lehetséges megvalósulásra irányul, amiképpen és amerre az ösztönöktől, az érzelmektől és az észlelt „objektív valóságtól” befolyásolt nappali képzeletünk irányítja. Jó esetben úgy, amiképp a tudatosan aktivált, a kiegyenlítődési sorsprogramunkat számon tartó felettes- Énünk őt vezérli. Az önvezérlés nélküli (romboló és alkotó) tudattalan személyi sorsprogramjainkat is tartalmazó, spirituális struktúránknak e befolyásolható - teremtő természete miatt, bármit érez az ember és bármilyen gondolat-képet (képzetet) alkot magának a jövőjéről, a barátairól, a szeretteiről, vagy az ellenségeiről (tudatosan vagy öntudatlanul, de) bevésődik a tudattalan ősi energia-képek idea-masszájába, ahol ezek a képek megtelnek létesülő életerővel. Ebből a mentális masszából, ezek a tudatalatti képzetek határozott alakot öltenek, feltelnek teremtő erővel és így, az éteri dimenzióban is „megvalósulva”, idővel kikerülnek a fizikai - természeti életbe. Ott, a többi érzelmi, mentális és ideális impulzusok megvalósulási formáival együtt, vagyis a tudattalan teremtő-képzetek halmazának összeredményeként, különböző élet- és sorsesemények és különböző létkörülmények, találkozások, lehetőségek (negatív vagy pozitív lehetőségek és megvalósulások) és konfliktusok formájában, a legpontosabb részletességgel fognak megjelenni.
A személyi tudattalannak erre a teremtői - megvalósítói természetére (morfogenetikus tulajdonságára) vonatkozó számtalan példával, esetleírással találkozhatunk. Egy hölgy például, még zsönge gyermekkorában mindig arról fantáziált, hogy ő özvegy. Ha tehette, feketébe öltözött, és egy hosszú fekete sálat kötött a nyakára. A környezetében élők nagyon jópofának, sőt még szellemesnek is találták, aminek hatására ő ezt az együgyű játékot még fiatal nő korában is folytatta. Idő teltével azonban férjhez ment egy olyan férfihez, akit nagyon szeretett. Nagyon röviddel a házasságkötés után, a férje csakugyan meghalt és a nő sok éven keresztül mind csak feketében járt és vigasztalhatatlanul gyászolt. Ugyanis az özvegység állapotáról alkotott képzete, megvalósítandó programként beivódott az ő tudattalan képzeletébe, átalakult életellenes és férjellenes programmá és ez a mágikus erejű, mentális program, az adott pillanatban kifejtette hatását anélkül, hogy a „gazdájának” okozott tragédiára tekintettel lett volna. Persze, ahhoz, hogy az anyai ági női ősöktől öröklött karmikus program, vagyis, hogy a nő tudattalan képzeletvilágában már veleszületetten létező férj- és életellenes program, ki tudja fejteni a hatását, a rezonancia törvénye értelmében, olyan férfivel is kellett találkozzon, aki magában (tudattalanjában, aurájában) hordozta egyik lehetőségként a korai elhalálozást, mint a skorpió jellegű, gyökeres átalakulási és újjászületési törekvéseket igénylő sorsprogramot. De ez a skorpiói program nem ebbe a negatív kibontakozási – Hanem éppen fordítva: a megújulási, megújhodási és megerősödési! – irányba hatott volna, amennyiben nem éppen ezzel az ostoba gyászba-szerelmes nővel köt házasságot, hanem egy olyannal, aki az újjászületés igényét ébreszti fel benne.

3. A felettes Én, tulajdonképpen a minden személyben létező isteni (egyetemes) megváltási igényt is magában hordozó léttudat és ez, egyben a tökéletes személyi megvalósulási és kiegyenlítődési képzeteknek (a megváltó lehetőség-ideáknak) is a helye. Itt található az a megváltódási idea-modell, amiről Platón beszélt. Ugyanis minden ember számára létezik a felettes én-jében egy feladatmegvalósulási és kiegyenlítődési életmodell, amiről sejtelme van és amelyet még el szeretne érni fiatal korában, vagy élete első felében, de, mivel már az iskolai oktatás és nevelés hatására a bűnbeesés pragmatikus képzetei (öncélú élvezet- és biztonsághajszoló életnyerés) logikája szerint gondolkozó környezete befolyása alá kerül, a legtöbb ember az idő teltével, lemond erről. "Létezik egy olyan út, amelyet neked kell bejárnod és amit senki más nem járhat be rajtad kívül." Ez a személyi sors-program, vagyis ez az ideális űr, mint megvalósítható és megvalósítandó lehetőség, mint potencialitás (megvalósulási lehetőség), mint a negatív karmikus meghatározottságoknak az ellentéte van jelen a spirituális struktúránkban. A személyi horoszkópokban és az Ascendensnek, de elsősorban a Sárkányfejnek a ház- és jegyhelyzete utal ennek a megvalósítandó modellnek a jellegére, szellemi színezetére. Az Ascendens és a Sárkányfej konstellációja által jelölt, hiányzó tulajdonságokként van jelen a sors-programunkban, mint elvárható, megszerzendő tulajdonság. Vagyis ez a megváltási sors-modell „pozitív de még hiányzó-információ-hordozó lehetőségként”, valósággal tátong a személyünkben (ebből ered az ember szellemi hiány-érzete) és a horoszkóp bolygóinak az Ascendenssel és a Sárkányfejjel alkotott pozitív fényszögeinek az alapján olvasható ki, vagyis az illető személynek un. lehetséges pozitív tulajdonságaira utaló jelekből látható, hogy milyen jellegű lehet ez a személyi megváltási modell. Valójában a Sárkányfarok és a Lilith által jelzett negatív adottságokból és az Ascendens és a Sárkányfej által jelzett megváltási program magvalósulási lehetőségéből áll az embernek az igazi sorsa (keresztje, életfeladata), amelyet áthat az a spirituális intelligencia, az őshívás, amely ott szunyókál kibontakozási lehetőségre vágyva, a saját lelki és szellemi igényeiben és a lelkiismeretében.
A legtöbb személy nem ismeri fel az egyetemes ember rendeltetésével egybekapcsolt személyi hivatását és olyasmikért harcol, küszködik aminek a valóságos értéke siralmasan kevés a befektetett - és így elpazarolt - szellemi, lelki és fizikai energiákhoz képest, valamint ahhoz képest, hogy milyen eredményeket érhetne el, amennyiben az ő sorsprogramja szerinti életútját járná és a céljai elérése érdekében, használná a mágikus erejű teremtő képzeletét. Arról nem is beszélve, hogy mi is történne vele abban az esetben, ha mindazt az álértéket létre is hozhatná és mindazt a zagyvaságot el is érhetné konkrétan, aminek megszerzéséért, eléréséért és megvalósításáért oly hatalmas erőbevetéssel küzd! Biztosak lehetünk abban, hogy még nagyobb kielégületlenséget és kiábrándultságot érezne és az öngyilkosságra hajló depressziós személyek által tapasztalt nyomasztó bűntudatnál is intenzívebb kétségbeesést és szorongást érezne, vagy pánikrohamai lennének. Ilyen hiábavaló célok kergetése nyomán megjelenő és kietlenségi érzések okozzák a modern betegségeket: a depressziót, a melankólia-kórt, a bulimiát és az anorexiát, valamint a racionálisan meg nem indokolható rombolási (gyilkolási) és önrombolási (öngyilkossági) készttetéseket.
Az élet játszmája című mágia-tan szerzőjét azzal a kéréssel kereste meg egyik női ismerőse, hogy mondja ki számára azt a képzeleti teremtő-energiákat mozgósító varázsigét, amely hozzásegítené őt ahhoz, hogy házasságot kössön azzal a férfival, akibe abban az időszakban a hölgy éppen nagyon szerelmes volt. (Nevezzük e fiatalembert Józsefnek.). A Mester azt válaszolta, hogy ilyet ő nem tesz, mert ez nem lenne más, mint a Teremtés (Mágia) Törvényének a közönséges megerőszakolása, ellenben igényelheti mágikus úton az ismerőse számára azt, hogy közelebbről találkozhasson azzal a férfival, akivel az spirituális értékű összhangban, illetve kreatívan dinamikus viszonyban és szellemi kiegyenlítettségben élhet. A hölgy tájékozatlanságából eredő kétségbeesettségét látva, a Mester mindehhez még hozzáfűzte azt is, hogy amennyiben József az a férfi, aki a nő számára adatott a sorsa (személyi programja) által, nem veszítheti el Józsefet, hanem meg fogja kapni. Amennyiben viszont nem József a karmája szerint neki megfelelő („a számára rendelt”) párja, akkor viszont József helyett jelentkezzen nála hamarosan az a férfi, aki a Gondviselés által kijelöltetett számára az Egyetemes Törvények alapján (a rezonancia, a polaritás, a fejlődés, a karma és a kiegyenlítődés törvénye alapján).
Így is történt, és a mágikus mantrával nyomatékosított misztikus igénylés után, annak ellenére hogy a nő több ízben találkozott Józseffel, semmi olyan lelki mozzanat nem jött létre közöttük, amely a kapcsolatuknak mélyebb tartalmat adhatott volna. Telt-múlt az idő és egyik este a nő felhívta a misztikus mestert azzal a hírrel, hogy az utóbbi időben már nem találja Józsefet olyan vonzónak. A Mester türelemre és kitartásra intette őt, megjegyezvén azt is, hogy spirituálisan talán még sem József az ő számára megfelelő férfi. És csakugyan, nemsokára a nő találkozott egy másik férfival, aki azonnal szerelmes lett belé azt állítván, hogy a hölgy egyenesen az ő női ideálját testesíti meg. Sőt, nagy meglepetésére, ez a férfi, olyasmiket mondott állandóan a Mester ismerősének, amiket az korábban Józseftől szeretett volna hallani. Természetesen a hölgy is szerelmes lett e férfibe nemsokára és a továbbiakban már egyáltalán nem izgatta József személye. Ebben az esetben, azzal a jelenséggel találkozunk, amikor egy tévképzetekkel összevegyült, negatív ösztöni vágyakozás nyomában létrejött igény kicserélődött egy, az isteni törvények alapján megfogalmazott (alkotott) igényléssel és ezáltal nem történt semmi zavar, nem jött létre semmiféle veszteség, vagy fölösleges (ostoba) áldozat.
Jézus megmondta: "Keressétek mindenek előtt(!) Istennek Országát, és az Isten igazságát - Vagyis: ismerjétek meg a szellemi világ törvényeit! - és mindazt, amit kerestek meg fogjátok kapni ráadásul." Ez az Istennek Országa, amiről Jézus beszél, a harmonikus megvalósulások és kiegyenlítődések, illetve a teremtett létezést és az életet létrehozó teremtőerőknek és isteni (mennyei) Ideáknak a síkja (dimenziója), amellyel kapcsolatban van a hetedik (kheterikus) auratestűnk. Az itt található személyi ősideák biztosítják a formai és energetikai létalapot, a tudatfeletti Énünkben létező személyi progam megváltódási és önmegváltói sorsprogram anyagi megvalósítási lehetőségeihez és kedvező körülményeihez. Ennek az ideális erőtérnek (A mennyei országunknak) az aktiválása viszont nem megy egyik napról a másikra. Csak amennyiben teljesen felvállaljuk a gyakorlati életfeladatainkat, amennyiben nem hárítjuk másokra és a mások szeszélyes jóindulatára a kilátástalan problémáink és élethelyzeteink megoldását, akkor materializálódnak a megfelelő és fegyelmezett képzetalkotásaink hatására pozitív életkörülmények. Akkor láthatjuk meg az Isten országát, amikor megértjük az isteni igazság: a megváltás ránk vonatkozó szükségeit. („Boldogok a tiszta szívűek, mert megláthatják Istent.” - Boldogok a mindig kiegyenlítődő, a mindent mindig feldolgozni és megbocsátani képes, megtisztított és fegyelmezett képzeletű emberek, mert meglátják sorsukban az Isteni igazság szellemét és felfedezik személyükben az isteni kiegyenlítődési és teremtői képességet (a boldogságot). „Azt mondom néktek, ha nem lesztek olyanok mint a gyermekek, nem juttok be a mennyek országába.” Jézus itt nem infantilis naivitásra, hanem igazság-kutató, hívő gyermeki kíváncsiságra gondolt.
Jézus arra is felhívta a figyelmünket, hogy a hangosan és határozottan kimondott szavainknak igen nagy szerepük van a sorsunk alakulásában. "A te szavaid által igazodsz meg és a te szavaid által leszel elítélve." Az emberiség nagy része egyebet sem tesz mint, hogy a negatív képzeletével és hitetlenkedő szavaival beidézi saját magának a rengeteg betegséget, a sok szerencsétlenséget és a nyomorúságot, mert téves, zavaros és bajt idéző kifejezéseket használ és káromló indulatszavakkal cifrázza beszédét folyamatosan, csak azért hogy valami érdekes izgalmas és hatásos dolgot mondjon. Ha jól odafigyelünk erre is számtalan példát találunk nem csak a közvetlen környezetünkben, hanem az un. művészi alkotásokban is. Kiváltképpen az un. hatásos, a tragikus és szerencsétlen állapotokat és helyzeteket kiváló művészi érzékletességgel ecsetelő és ábrázoló irodalmi, képzőművészi és filmipari remekművek bővelkednek a betegségeket, végzetes baleseteket és szörnyű tragédiákat mentálisan beidézni képes negatív szuggesztiókban. Nagy önfegyelemre van szükségünk ahhoz, hogy ne kerüljünk ezeknek, a neveltetésünk során a tudattalanunkba vésődött, jól hangzó és izgalmas képi benyomásokat keltő negatív szuggesztióknak a hatása alá és ahhoz, hogy egy pillanatig se hagyjuk befolyásolni ezek által, a művészinek nevezett alkotások által, a gondolkozásunkat és a képzeletünket! De maradjunk a köznapi példák szintjén: Egy vagyonos asszony, akinek terhére kezdett válni vagyonának kezelése, azt kezdte mondogatni, hogy nagyon kimerült és beteg annyi dolog számontartásától, és végre gondoktól mentesen, egyetlen ládában szeretne élni. Egy idő múlva tényleg annyira elszegényedett, hogy egy kis kamrácskában élt és itt minden személyes holmija elfért egy ládában. És mindezek után még ő panaszkodott a sorsával szemben, azt hajtogatva, hogy milyen szerencsétlen ő, mert "Odajutottam, hogy egy ládában éljek.", miközben eszébe nem jutott volna, hogy ő volt az, aki a felelőtlen jóslataival beidézte magának a nyomort, a szerencsétlenséget és a szegénységet. Azt, a helyzetet tehát, amelyet azoknak a képzeteknek a révén idézett be amelyek az általa használt szavakhoz kötődtek. Így nyomorában annak „ihatta a levét” amit a szavai által befolyásolt képzelete megvalósított, amit az ő, tudatlanságból kimondott, hatásvadászó szavainak a következtében az ő életében és sorsában beteljesülhetett.
A tudatalatti mentális képesség egy olyan cél és minőség nélküli mágikus (teremtő) őserő amely egy - az egyben végrehajtja az imagináció (képzelet) által belevésett vágyakat, a szülőktől és az ősöktől örökölt karmikus és kiegyenlítődési sors-programokkal összhangban. Ez, a tudattalanunk mély rétegeiben rejlő semleges teremtőerő, nem rendelkezik sem kritikai, sem humorérzékkel és ezért sokszor van úgy, hogy az érdekesség keltés kedvéért, vagy a viccből kimondott szavaink végzetszerűen valóra válnak (materializálódnak) és anyagi szűkősséget és nyomorúságos élethelyzeteket idéznek elő, amennyiben e szavak az örökölt szellemi programjaink között a megfelelő információkat tartalmazó negatív elemekhez kapcsolódnak. A kimondott szó-képek mágikus erejükkel aktiválhatják a tudattalan képzeletvilágunkba vésett negatív programokat és az ilyen negatív energiákat tartalmazó, örökölt spirituális programokat, illetve a negatív képzelőerőnket.
Egy másik példa: ugyancsak egy gazdag asszony, aki rengeteg pénzzel rendelkezett, azzal viccelődött gyakran, hogy ő készül beköltözni a szegények menhelyére. Néhány év elteltével csakugyan elszegényedett, mivel e rossz vicceivel valósággal bepácolta tudatalattiját a szegénység, a hiány és a korlátozások gondolat-képével.
Az én, Skorpió jegyében született, tehát erős negatív mentális megvalósító képességgel (idéző erővel) rendelkező édesanyámnak is állandóan a lehetséges veszteségek és balul kiütő lehetőségek jutottak eszébe leghamarabb minden dologgal kapcsolatban és így élete is a sorozatos veszteségek és a kudarcok és a nehéz sorshelyzetek halmazává vált, mindannak ellenére, hogy erről megpróbáltam leszoktatni, állandóan rámutatva, hogy melyik és milyen fajta gondolatával, félelmével idézte be azt a baját és azt a nehézségét (betegséget), amelytől éppen szenvedett. Mivel én is a Skorpió jegyében születtem, erős önkéntelen mágikus befolyást gyakorolt a tudattalan érzésvilágomra gyermekkoromban és életem első, számomra döntően fontos szakaszában, vagyis akkor, amikor még nem rendelkeztem semmiféle metafizikai ismerettel és megfelelő szellemi tudatossággal, nekem is rengeteg betegséget és fölösleges sors-problémát okozott édesanyám a patetikus szavai által is erősített, több éven át fenntartott és ismételgetett negatív képzelgéseivel. Például egyre azt hajtogatta gyermekkoromban, amikor egy - egy gyengébb jegyet vittem haza az iskolából, vagy amikor valami „rosszat tettem”, hogy "Látom a sötét jövődet". És csakugyan, egész fiatal korom csupa nyomasztó, sötét problémák között telt el, mivelhogy, az ily módon a rosszat elkerülni akaró édesanyám aktiválta a tőle és az ő édesanyjától átörökölt negatív képzelőerőmet. Ezáltal, csupa jóindulatból, rengeteg nehézséget, sikertelenséget bajt és szenvedést idézett be az én életembe is, csupa anyai szeretetből és féltő aggodalomból... De érettebb felnőtt koromban is rengeteg tervemet bontotta szét és tette tönkre hitetlenkedésével, kishitű aggodalmával, mindaddig, amíg teljesen külön nem költöztem tőle és még csak a közös étkezések alkalmát is elkerültem, hogy ne legyen lehetőségem őt tájékoztatni folyó ügyeimről. Sőt, az életbevágóan fontos döntéseimet és terveimet mindaddig eltitkoltam előle, amíg meg nem valósultak. Később viszont ugyanezt kellett tapasztalnom az ugyancsak kishitű életfilozófiák szerint nevelt feleségem önkéntelen romboló és sorsrontó képzeleti tevékenységével kapcsolatosan, akitől már nem költözhettem el, és nem volt amit tennem mást, mint hosszas racionális rávezetések segítségével, és amikor ez nem használt – És nagyon sokszor és igen sokáig, ez nem igazán használt! - keserves veszekedések árán, felébresztettem és visszaigazítottam a képzeletvilágát a horoszkópjából kiolvasható, többnyire pozitív sorsprogramjához.
Szerencsére a Mágia, vagyis a Teremtés Törvénye, a Polaritás törvényének megfelelően és annak hatására, mind a két irányban hat. Ezért bármely hátrányos, negatív helyzetet, a tudattalan kitartó pozitív befolyásolásával át lehet változtatni bőség-hozó, egészséget és nyugalmas élethelyzetet idéző sorsállapottá. Amint én is, lassan - lassan átalakítom a saját életemet és a családom életét egy anyagi gondoktól, illetve anyagi nehézségektől, feszültségektől betegségektől, balesetektől és ellenségeskedésektől terhelt életből, egy normális, derűvel, szeretettel, jó kedéllyel, egészséggel, hittel, bizalommal, pozitív megvalósításokkal (áldással) telt és éber tudatossággal folytatott értelmes és kreatív életté.
Egy asszony jelentkezett a fentebb említett, a New-Yorkban élő Mesternél kétségbe esetten, hogy már csak egy igen kevés pénze maradt és nem tudja, mi lesz vele a jövőben? Amaz meg így válaszolt: "Az Isten megáldja és megsokszorozza neked azt az összeget, ahogy Jézus is megsokszorozta a kenyeret és a halakat. Mert ő kinyilvánította, hogy minden embernek születésétől fogva meg adatott a képessége az áldás megidézésére, a gyógyulásra, és a bőség létrehozására." Mindez csupán önfegyelem kérdése. ("Ne csodálkozzatok, mert nálam is nagyobb csodákat fogtok létrehozni az Én nevemben.") Erre a hölgy megkérdezte a Mestert, hogy mit kell tegyen? "Használd képzeletedet és a megérzésedet, vagyis az intuíciódat. Van-e valami ötleted, vágyad, hogy tégy valami olyasmit, ami teljesen ellentmond annak, amit a józan eszed sugall ebben a szorult helyzetedben?” - Az intuíció azt jelenti, hogy "belülről vezérelt" és a szellemi felszabadulás útján ez a legbiztosabb vezetője azoknak az embernek, akiknek az Uránuszuk jól fényszögelt, vagy legalább a Neptunuszuk pozitív fényszöget alkot a Jupiterrel, vagy a Merkúrral a horoszkópban. Ez a Tudatfeletti vezető, a határtalan Teremtő (mágikus) intelligencia székhelye, amit az Uránusz képvisel a személyi horoszkópban. - A nő azt válaszolta, hogy ez egészen furcsa, mert neki mintha ahhoz lenne kedve, hogy haza utazzon a szüleihez, annak ellenére, hogy ennek, az ő mostani helyzetében, semmi értelmét nem látja. Az ő családja egy távoli, szegényes, kisvárosban él és a racionális tudata inkább arra készteti, hogy maradjon New-Yorkban valamiféle megélhetési lehetőséget keresni. A Mester azt válaszolta erre, hogy utazzon haza és ne hagyjon figyelmen kívül semmilyen inspirációt és ha teheti, ismételgesse magában a következő mondatot: "Határtalan Isteni Szellem, nyiss utat nekem az Áldás, a Szeretet, az Egészség és a Nyugalom Forrásához. Én egy ellenállhatatlan mágnes vagyok mindazon anyagi eszközök, anyagi javak, pozitív élethelyzetek és mindazon szellemi szabadságot jelentő tárgyi ismeretek és személyi ismeretségek számára, amelyek a megváltódási sorsprogramom beteljesítésének a szellemében engem megilletnek." A szorult anyagi helyzetbe került asszony, mihelyt hazaérkezett, azonnal hozzáfogott a varázsmondat ismételgetéséhez. Nemsokára látogatóba hívta az egyik ismerőse, ahol találkozott a család régi barátjával, akinek közvetítésével, a csodával határos módon egy igen jelentős pénzösszeghez jutott a Mestertől tanult mondat reményteljes és ismételt kimondása következtében.
Az ember útjában állandóan ott áll a bőség, de ez nem nyilvánulhat meg csak a kinyilvánított vágy, a kimondott szó és az állandóan gyakorolt (átélt) hit hatására. Jézus világosan rámutatott, hogy az ember kell megtegye az első lépést: "Kérjetek és adatik nektek, Keressetek és találni fogtok, Kopogtassatok és megnyittatik nektek!" és: „Munkálkodjatok, mert a ti Atyátok is munkálkodik.” (Munkáltassátok a teremtő képzeleteteket, mivel az Isteni képzelet is állandóan teremti a világegyetemet.) A baj csak az, hogy az ember a szellemi megismerési folyamatokat, a szellemi, kép és képzet alkotói munkálkodást összetévesztette és felcserélte a robotolással, majd a tudományos és a technikai - gazdasági tevékenykedéssel, amivel félig már tönkre tette a földi természetet. Az Egyetemes Teremtői Értelem, vagyis a bennünk levő és rajtunk keresztül (is) megnyilvánuló, személyes mágikus teremtői képesség készen áll mindig arra, hogy a személy határozottan kifejtett, képileg és hangos szóval is megjelenített vágyait beteljesítse, attól függetlenül, hogy ezek a vágyak mennyire nagyok, kicsik, logikusak, vagy irracionálisak, harmonikusak, vagy diszharmonikusak. Minden vágy tulajdonképpen egy energia-impulzus, amely még nincs általunk tudatosítva. A legtöbb alkalommal csodálkozunk és meg vagyunk döbbenve, amikor egy-egy nagyobb vágyunk csodaszerűen megvalósul majdnem azonnal. Az ember és az ő legmagasabb ideális vágyai között nem áll más, mint az ő tompa ésszerűsége, az erőszakos ambíciója, türelmetlensége, félelme, kishitűsége és kételkedése. Vagyis a hitetlensége. Amikor az ember félelem és szorongás nélkül, haragos és ellenséges gondolatoktól és érzésektől mentesen, vagyis türelmesen (bizalommal és fegyelmezetten, de lazán) működteti a hitét és azáltal képzeleg, bármilyen vágya, teljesül. A félelem, a türelmetlenség miatti agresszivitás és a belőle eredő bizalmatlanság az egyetlen ellensége az embernek. Ezért a félelmet, a teremtéssel szembeni bizalmatlanságot és a türelmetlenséget valósággal ki kell irtanunk a tudatunkból és tudattalanunkból tudatos munkálkodás és szellemi erőfeszítések árán. Ehhez azonban fel kell fedeznünk, be kell látnunk és meg kell neveznünk a félelmeink igazi okait: a kudarctól és az anyagi veszteségtől való félelmet, az anyagi szűkösségtől és a betegségtől való félelmet, az erőfeszítésektől, a munkától és a szenvedéstől való félelmet, az öncélú élvezetekről való lemaradástól való félelmet. Be kell ismernünk és a tudattalanunk pozitív befolyásolása által, helyre kell állítanunk az isteni kiegyenlítődésben (az isteni igazságban) és az arányosságban megingott bizalmunkat. Még a félelemtől való félelmünket is be kell ismernünk magunknak, ahhoz, hogy pozitív képzeteink segítségével megszabaduljunk a szorongató és megvalósítás-bomlasztó gondolatainktól: a negatív sors-képzeteinktől.
Jézus így szólt a tanítványaihoz: "Mitől féltek, ti kicsinyhitűek?!" Ezért át kell alakítanunk a félelmeinket spirituális ismeretté, vagyis át kell alakítanunk hit-képzeletté kicsinyes, negatív szuggesztiókkal már gyermek korunkban, a neveltetésünk és a tanítatásunk során megfertőzött élet-képzeletünket. Ugyanis a félelem is egy mágikus idéző erővel bíró, negatív előjelű hit, és a félelem által létrehozott éles képzetek a megfordított hitünk által létrehozott sorsprogramok elemi alapjai, vagyis a rosszban, a gonoszban, a tragédiában és a szerencsétlenségben való hitünk sorsrontó energiái, a pozitív megvalósításokban való hittel ellentétben. Az élet egyik értelme az is, hogy megtanuljuk tisztán látni a harmonikus kibontakozás és a kiegyenlítődés felé vezető lehetőségeket, és ennek a látásnak az alapján átalakítsuk az összes negatív mentális képzetünket pozitív képzetekké. Ezt viszont a tudattalannak a pozitív képzetekkel való, tudatos feltöltésével érhetjük el.
A metafizikus mestereknek sikerül teljesen kitörülni személyes tudattalanjából a félelmet a következő mantrát ismételve teljes meggyőződéssel: "Az, az életkörülmény és sorsesemény, miért te, az éberséged birtokában, igaz lelkiismereteddel és józan belátásoddal megharagudhatnál a Teremtőre, soha nem fog megtörténni." Ezekkel a szavakkal valósággal felszántották és bevetették a tudattalanjuk mentális részét ("passzív eszüket") és tökéletesen hisznek abban, hogy csak és csakis a harmóniát előidéző pozitív dolgok (események) hatolhatnak be az életükbe és ezért mindaz, amivel ők kapcsolatba kerülhetnek, csakis az Isteni Rend és Harmónia törvénye szellemében tud megnyilvánulni. Ők teljes lényükkel hiszik és tapasztalják ugyanis, hogy a tudatalatti ész az ember akaratának az alárendelt hűséges szolgálója. De azt is tudják, hogy óvatosan kell bánni a teremtő tudattalan szubsztanciával azért, hogy amikor befolyásoljuk, csakis pontos és határozott parancsokat küldjünk hozzá.

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/


Vissza a tetejére
  Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2008.03.27. 23:14 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.03.11. 22:01
Hozzászólások: 4221
Tartózkodási hely: Csíkszereda
Az embernek mindig van egy figyelmes hallgatója (sőt: "lehallgatója"!) a saját tudattalanjában, illetve a saját személyében. Ez az éberen és szolgálatkészen figyelő szellem nem más mint az ő lényében (is) lakozó, és az őt fenntartó és éltető mágikus teremtői és megváltói hatalom, az abszolút lét. Minden tudatos és tudattalan vágya és gondolata, minden szava bevésődik oda, hogy később megjelenjen a külvilágban döbbenetes részletességgel és pontossággal. Az ember viszont nem képes felismerni ezeket az önkéntelenül és öntudatlanul létrehozott alkotásait, pontosan az önmagáról alkotott hamis képe miatt, mivel a legtöbbször letagadja (lehazudja) még saját maga előtt is az ellenséges lét-alapállásában és rejtett agresszivitásában (félelmeiben és másokkal szembeni ambícióiban) gyökerező rengeteg negatív képzetet és romboló mentális szuggesztiót tartalmazó, ellenséges és rosszhiszemű (hitetlen, kishitű) képzelgéseit, gondolatait, szavait és vágyait.
A tudattalan eszünk olyan mint egy nagyon finom és érzékeny magnetofonszalag, amelyre viszont, nem csak a jól előkészített és helyesen kiejtett szavaink, mondataink rögzítődnek! Minden egyes fél hang, minden hanglejtés, hanghordozás, megbicsaklás, habozás és bizonytalankodás a szalagra kerül! Ugyanúgy mintha az utcán hangfelvételt készítene egy énekes és közben prüsszögne, köhögne és krákogna, vagy vizet inna, sőt: a járókelőkkel is vitatkozna és veszekedne, hogy őt ne zavarják az éneklésben, és így, nem csak a harmonikus éneklés rögzítődne a szalagra, hanem a krákogás, a torokköszörülés, a prüsszögés, és a köhögés, sőt: a veszekedések és az utca háttérzaja is. Ha a hasonlatnál maradunk, és elképzeljük, hogy ezek, a harmonikus ének mellé rögzült hangok (hang-információk) ugyanúgy telve mágikus teremtő erővel, és ennek megfelelően ugyanúgy kifejtik a hatásukat, könnyen el tudjuk képzelni, hogy miért olyan a sorsunk, amilyen. Ezért kell tudatos alapossággal felülvizsgálni és meghaladni minden hibás (a teremtés és a megváltás logikájával ellenkező) mentalitásunkat, és a tudattalanunkban létező összes olyan régi hibás felvételeinket (képi és fogalmi-információkat), amelyek bevésődtek a tudattalan eszünkbe és képzeletünkbe a korábban átélt korrupt és zavaros képzelgéseink folytán és a felelőtlenül ismételgetett negatív szuggesztiókat tartalmazó szavaink hatására. És amelyeknek a megvalósulása - materializálódása - a jelenben (is), mindig folyamatban van. De ez még nem elég! Mert ugyanakkor be is kell helyettesítenünk a korábbi negatív "felvételeket" új, pontos és pozitív felvételekkel. Ezért jót tesz például, ha hangosan, teljes meggyőződéssel mondjuk a következőket:
"MOST BEZÚZOM, LEBONTOM ÉS KIVETEM TUDATTALANOMBÓL, A HANGOSAN KIMONDOTT SZAVAM ÁLTAL AZ ÖSSZES KORÁBBI, NEGATIV PROGRAMJAIMAT. EZEKNEK FEL KELL BOMLANIUK ÉS AZ ŐKET ALKOTÓ KÉPZELETI ÉS GONDOLATI ELEMEKNEK VISSZA KELL HULLANIUK A NEMLÉT HOMOKHALMAZÁBA, MIVEL A LILITH ÉS A SÁRKÁNYFAROK ÁLTAL JELZETT ÖSZTÖNI KÉSZTETÉSEIM HATÁSÁRA JÖTTEK ELÉ A TÉVESEN HANGOLT, ELLENSÉGES ÉS ZAVAROS KÉPZELETEM ÁLTAL. Ezentúl CSAK Bőségről, áldásról, boldogságról és sikerekről szóló TÖKÉLETES életprogramokat KÉSZÍTEK A BENNEM LEVŐ KRISZTUS ÁLTAL. OLYAN FELVÉTELEKET, AMELYEK 1) A BŐSÉGET, 2) AZ EGÉSZSÉGET, 3) A SZERETETET, 4) AZ ERŐT ÉS 5) A TÖKÉLETES sorsbeteljesítési és megváltódási LEHETŐSÉG körülményeit IDÉZIK MEG ÉS HOZZÁK LÉTRE AZ ÉLETEMBEN.” - Ez az élet teljességének a négy ALAPELEMÉBŐL LÉTREJÖVŐ KVINTA ESSZENCIÁJA. Ez az élet alapja, ami az Atya és az Anya, valamint az ők kiegyenlítődéséből származó Fiú isteni hármas egysége logikáját folytatva, teremti újjá folytonosan a világot és a természetet. Vagyis ez az életünk "örök tiszta forrása". A megváltás a nagy mű, az a misztikus NAGY ARKÁNUM, amelynek tökéletes elkészítési lehetőségét Jézus felmutatta és megtanította. Ebben az értelemben egészen más jelentést kap az a tanítványi kinyilatkoztatás, amikor Jézus keresztre feszített testét elhagyta a lelke, hogy "ELVÉGEZTETETT". Vagyis, hogy a megváltás nagy művének, a személyes és ez által az egyetemes megváltás spirituális alapjainak a lerakása megtörtént a földön.
És ez így van még akkor is, ha a magát kereszténynek valló, de alapjában hitetlen vallásos ember, még mindig annál az élvezetet okozó, patetikus drámai értelmezésnél tart, ami szerint Jézus valami olyasmit csinált, amihez nekünk, "földi halandóknak" személy szerint, vagyis felelősségtudatunk és szabad akaratunk szerint, semmi közünk nincsen. Az ember nem akarja elfogadni az Isten fiától, vagyis saját magától e természetes ajándékot és nem akar hinni már, csak az azonnal használható és kézzel tapintható, "tárgyi bizonyítékokban". Sajnos az ember nem ébredt fel még a korrupt (zavaros) képzelete által előidézett sok ezer éves kábulatából, a bűnbeesésnek nevezett anyagi spekuláció betegségéből, az ésszerű boldogság tévképzetéből és a boldogságot hozó eszeveszett tevékenységbe, a tudományba és a tökéletes társadalmi organizációba vetett hitéből. Ezért nem ismeri fel a Szó Mágikus Erejét, vagyis Az ige Hatalmát. Ez az ember mindig lemarad a saját idejéről. "A boldog élet és a nyomorúság is, egyaránt ott rejtőzik a te szavaid hatalmában." „A te szavaid által igazodhatsz meg és a te szavaid által lehetsz elveszejtve.”

II. fejezet

A SZÜKSÉG ÉS A BŐSÉG, ILLETVE A KIEGYENLITÖDÉS TÖRVÉNYE

"A mindenhatóság lesz a te védelmed és arany terméseid lesznek." ( - Az általad is megismerhető és általad átélt egyetemes törvények szerinti képzeletvilágod fog az ártalmaktól megvédeni…) "Akinek van, annak adatik." „Keressetek és találni fogtok, kérjetek és adatik nektek, kopogtassatok és beengednek.” Az evangélium legfőbb üzenete, az hogy AZ ISTENI ÖNTUDAT AZ EMBER IGAZI VAGYONA és, hogy az ember képes felszabadítani a szavai által mindazokat, az anyagi javakat, emberi viszonyokat, helyzeteket és igazságokat, amelyek őt illetik az ő isteni (kauzális születési) jogának az alapján. De ahhoz, hogy az áldás-felszabadítás teljes mértékben és harmonikus formában történjen meg, elengedhetetlen az, hogy logikusan is meg legyen győződve arról, hogy ő jogszerűen akar elérni valamit, vagyis: tökéletesen kell hinnie a saját kinyilatkoztatott szavának a varázs-erejében: „Legyen világosság.”. Jézus mondja: "Az én szavaim nem fognak a semmibe veszni, hanem beteljesítik azt amit kell ott, ahová küldve vannak." A hittel kimondott szavak és a határozottan végig követett gondolat-képek, mágikus erőt képeznek és ezért állandóan alakítják az ember életének eseményeit, módosítják az aurája erő-terét és ezzel a fizikai szervezete sejt-struktúráit.
„Hiszek a teremtő erőmben, hiszek az én küldetésemben és hiszek a szavaim fényhozó és szeretet-áramoltató varázs-hatalmában.”
Mindezt megint csak egy banális példával lehet a legjobban illusztrálni:
A Mesterhez segítségért fordult egy olyan asszony, akit rövid határidőn belül ki akartak lakoltatni, ha nem fizeti ki a megemelt lakbérének hátralékát. Ő nem tudta elképzelni, hogyan szerezhetné be a szükséges összeget és ezért kétségbe volt esve. A Mester felvilágosította, hogy neki is, mint minden embernek, az Isteni öntudata és az öntudat által irányított mágikus erejű teremtő-képzelete az igazi vagyona, és ezért, ez a vagyon nem fogyhat el soha. Ezután kimondta hangosan a megfelelő "varázsigéket". Vagyis előre megköszönte, hogy a hozzá forduló nő meg fogja kapni a szükséges pénzt az egyedül igazi és törvényes úton, a megfelelő időben. Azután a lelkére kötötte a nőnek, hogy ne habozzon tökéletesen bízni mindabban, amit ő mondott, és hogy ennek a bizalomnak a logikája szerint járjon el mindenben, amit azután tesz. A kilakoltatási határidő lejárt, de a megfelelő összeg nem jelent meg. A nő felhívta telefonon a Mestert és megkérdezte, hogy mi tévő legyen? A Mester azt válaszolta, hogy „Ma szombat van és ilyenkor nem szoktak kilakoltatást végrehajtani. Az ön kötelessége az, hogy úgy viselkedjen, mintha gazdag lenne, tökéletesen bízva abban, hogy a megfelelő összeg a megfelelő időben megjelenik majd és olyan formában, amilyenre ön még csak nem is gondolhat”. A hölgy arra kérte, hogy ebédeljen vele, hogy erősítse a hitében. A Mester amikor látta, hogy a hölgy félénken rendel a vendéglőben, figyelmeztette, hogy nem kell spórolnia, rendeljen csak nyugodtan egy bőséges ebédet és viselkedjen úgy, mint aki több ezer dollár birtokosa.
Ugyanis bármi, amit kérünk, ha hittel kérjük, a megfelelő időben megjelenik, bármilyen lehetetlennek tűnik is ez az adott körülmények tükrében. "Úgy kell tenned, mintha máris megkaptad volna". A nő másnap is felhívta a Mestert, hogy töltse vele a napot, mert egyedül elveszíti a hitét. "Nem lehet. - Hangzott a Mester határozott válasza. - Te isteni védelem alatt állsz és az Isten soha nincs késésben. " Este a nő néhány óra múlva újra felhívta a Mestert és igen felindultan közölte, hogy csoda történt vele a nap folyamán. A lakásába bezárkózva, mélyen töprengett a helyzetén, amikor csengettek az ajtaján. Szólt a házvezetőnőjének, hogy senkit ne engedjen be. Amaz, az utasításnak megfelelően cselekedett, de azért utána nézett az ablakból, hogy ki csengetett az ajtón? Meglátta, és mindjárt jelezte is, hogy a gazdaasszonya legkedveltebb rokona, "a fehér szakállú unokatestvére" volt az, aki csengetett. "Szóljon csak utána, azt hiszem jót fog rajtam ha beszélek vele." Kellemesen elbeszélgettek és a hölgy unokatestvére megkérdezte búcsúzáskor mintegy mellékesen, hogy miként áll a pénzügyeivel? „- Szűkségem lenne egy nagyobb összegre válaszolta ő, amire a kedves rokon azt válaszolta, hogy ő a következő hónap elején fog adni számára 3OOO dollárt. A hölgy nem akarta azzal megsérteni, hogy neki azonnal kell a pénz és nem tudta, hogy mi tévő legyen. Felhívta a Mestert, aki azt válaszolta, hogy maradjon nyugodt, mert a Szent Szellem soha nincs késésben. Még egyszer megköszönte előre, hogy a nő megkapja a szükséges időben a megfelelő összeget. Másnap a látogató unokatestvér felhívta telefonon a Mester ismerősét azzal a hírrel, hogy mindjárt át is utaltatja a számlájára a háromezer dollárt. A hölgy már aznap délután a pénz birtokába jutott és azonnal kifizethette a lakásbérlet hátralékát, megszabadulván a kilakoltatástól.
Ha valaki sikert kér és hiszi is azt, hogy egy, az anyagi logika által ugyan nem igazolt, de annál érvényesebb égi logika szemszögéből, neki sikere is kell, hogy legyen, sikert is fog idézni az életében! De ha sikert kér ugyan, de eközben kudarcra készül, akkor ennek megfelelően, kudarcot fog kapni, vagyis mindenki azt a helyzetet idézi be magának, amire spirituálisan fel van készülve. Egy másik személynek a története is tanulságos, aki szintén nem tudta megadni az adósságát és ismét csak a Mesterhez fordult segítségért. A Mester megtudta, hogy a férfi képzeletbeli magyarázkodással vesztegeti az idejét és az energiáját, azáltal hogy maga elé idézget egy olyan jövőbeni képet, amelyben ő azt magyarázza a hitelezőjének, hogy miért nem tudja megadni az adósságát, semlegesítvén ezáltal a Mester "varázsigéinek" hatását. Ugyanis ez az ember a magyarázkodások elképzelése helyett, azt kellett volna elképzelje, hogy ő maga fizeti vissza a megfelelő összeget és még azon felül neki is marad bőségesen pénze. A Bibliában érzékletes példázatot kapunk erre, a sivatagban bolyongó három királyról, akik miközben vizet kerestek maguk és a lovaik számára, Elizeus profétával találkoznak: "Nem fogtok szelet és esőt látni és mégis megtöltitek ezt a völgyet virágokkal." Az embernek rá kell készülnie és készenlétben kell tartania magát, hogy hittel és örömmel fogadja azt, amit a tudattalan képzelete teremtő erejétől kért, még akkor is amikor a leghalványabb logikus anyagi jel sem mutat arra, hogy amit kért, azt meg is fogja kapni.
Egy asszony lakást keresett pontosan akkor, amikor nagy lakáshiány volt egész New-Yorkban. A barátai azzal a negatív képzettel ugratták, hogy el kell majd adja a bútorait és szállodába kell költöznie. Ő emígy válaszolt: "Ne aggodalmaskodjatok miattam, én olyan istenember vagyok, aki tudja, hogy a teremtő képzelet az ő vagyona és meg fogom kapni a lakást." És ugyanakkor a következő mondatokkal töltötte fel a tudattalanját: "Határtalan Szellem, nyisd meg számomra az utat a megváltódási programomnak megfelelő otthonom felé." Ő tisztában volt azzal ugyanis, hogy létezik egy megfelelő válasz minden határozott és hitben gyökerező mentális kérés számára és, hogy ez a megfelelő válasz, a Megfelelés és Kiegyenlítődés Törvénye alapján, elsősorban a kauzális és a spirituális dimenziókban gyökerezik. Ezért ezeknek a válaszoknak a megvalósulása és kinyilvánítása nincs semmiféle fizikai, gazdasági, vagy szociális előfeltételhez - környezeti körülményhez kötve.(!) "Én, a Teremtő Úristennel együtt a többséget képezem állandóan." mondogatta magában. Miközben a spekulatív gondolkozása szintjén olyan gondolatok is gyötörték, hogy egyáltalán semmiféle lakást sem talál, ő szép bútorhuzatokat és ízléses tapétát válogatott és vásárolt az új lakásába. Így táplálta tudattalanját a megfelelő képzetekkel, úgy viselkedvén, mintha máris meglenne a lakása. És tényleg, nemsokára egy tökéletes lakáshoz jutott, annak ellenére, hogy azt előtte már több mint kétszázan igényelték. -A megvásárolt bútorhuzatok és a tapéta betöltötték a hit-aktiváló szerepüket.

A közvetlenül észlelt természeti folyamatokra alapozó pragmatikus logika szerint élő, tehát a felszínen látható körülmények és viszonyok tükrében gondolkozó köznapi "normális" embernek igen nehéz felemelkedni az egész teremtett világot létrehozó és azt kormányozó spirituális törvények magas fokú rezgési szintjére, az iskolában belé táplált „objektív valóság szerinti, tárgyszerű és tényszerű” gondolkodása miatt. A kishitűség képzetei, a kétkedő - kételkedő gondolatok és ellenséges képzetek, mint a mindent szétrágó termeszek és a hangyák nyüzsögnek a tudattalanunkban, és mindent szétbontanak. Ezek a kételkedő, bizalmatlan gondolatok azok az "ellenséges hadseregek", amiről a Biblia beszél, és amelyeket nekünk, az éberségünk segítségével le kell győznünk, és ki kell vetnünk a képzeletünkből, hogy ne zavarjanak minket. Ez a belénk sulykolt, objektív-félelmet hozó, ellentétes (siker-kudarc) gondolatokból, és főként ellenséges mentális képzetekből álló, személyes képzeleti és gondolati hadseregnek a léte és romboló tevékenysége ad magyarázatot arra, hogy miért olyan sűrű a megvalósításainkat megelőző sors-állapot, az úgynevezett "hajnalpírt megelőző sötétség". A Polaritás tőrvénye miatt ugyanis, egy-egy nagy megvalósításunkat, általában nyomasztó szükség-állapot és nagy (csaknem kétségbeesett) kételkedések előznek meg. Ilyenkor, a fizikai szűkség és a lelki kétségek óráiban, egy-egy magasrendű spirituális igazság kimondásával újból felébresztheted, felélesztheted és felerősítheted a tervezgetés és a reménykedés időszakában kialakított hitedet, az isteni tudásodat. Ennek segítségével a bizonytalanság által előidézett tévelygési- képzeteket kizárhatod mind a képzeletedből, mind az elmédből és erejüket érvénytelenítheted azáltal, hogy előre örvendsz és megköszönöd azt, hogy tényleg megkaptad azt, amit kértél.
"Mielőtt szólítanál, válaszolni fogok." Ez azt jelenti, hogy minden megfelelő eszköz, ami a szellemnek a fizikai síkba való behatolását előkészíti és elősegíti, és amely ezért az egyes ember gondolatvilágának az átszellemítését, illetve a benne rejlő Teremtői-képesség aktiválását és teljes kibontakozását is szolgálja, már teremtés hajnalán lehetőségként megadatott az ember számára és csak arra vár, hogy azt, az egyes ember felismerje és magához kéresse az életfeladatai betöltéséhez szükséges eszközöket. De az ember csak azt kaphatja meg, amit ő maga személyesen felismer és határozottan látja is, hogy azt meg fogja kapni! „Boldogok akik szomjazzák az igazságot, mert kielégítetnek.” – A szomjúság ugyanis a víz után, a víz létezésének az egyetemes tudatával keletkezett. Az archaikus korban a próféták kinyilatkoztatták az egy istenhitű népek tagjai számára, hogy az övék lesz minden föld (anyagi valóság), amit elképzelni, birtokolni és megművelni tudnak. (Persze, a hajdani kinyilatkoztatásokat vallásos dogmákként kezelő, a sirató falnál a „gonosz sors ellen” panaszkodó - neheztelő vallásos ortodox zsidóság, és azok szöges ellentétei: a tudományos-materialista szemléletű, liberális zsidók már nem értik e kinyilatkoztatások szellemi értelmét és ezért azokat használni sem tudják, illetve nem tudnak velük élni, csak sorsukért panaszkodni és a múltat vissza sírni, illetve kizárólag anyagi megvalósításokban és anyagi élvezeti lehetőségek fokozásában spekulálni, vagyis mindezzek segítségével vissza- élni.) Az aranykori kinyilatkoztatás viszont, minden hivő ember számára adatott, nem csak egyes kivételezett személyek, vagy kivételezett népek számára, úgy ahogy azt Jézus is tanította. Az ember ugyanis annak az anyagi, vagy sors-megvalósítási lehetőséget igényelheti csak mágikus úton, amit ő személyesen és határozottan meglát a mentális (noetikus) szemeivel a belső látomásaiban, és amit a hitével képes szubtilis energiával feltölteni és így beidézni annak a megvalósulását!
Minden nagy mű, minden nagy megvalósítás úgy lett áthozva a fizikai síkra, hogy az, aki áthozta, minden kezdeti kudarc ellenére fenntartotta e megvalósítások képzeteit és gondolat-képeit az ideális dimenzió szintjén (saját látomásaiban) még akkor is, ha a Polaritás tőrvénye hatására, a megvalósulás előtti időszakban gyakran, szűkségi - szegénységi, sikertelenségi képzetek és a kudarctól való félelem gyötörték. Izrael fiai, amikor elérkeztek az ígéret földjéhez (amikor még csak épp, hogy megvilágosodtak), elbizonytalanodtak és nem mertek oda belépni, mondván, hogy az teli van óriásokkal, akik mellett ők kis sáskáknak érzik magukat. Ez a bibliai történet metaforikusán fogalmazza meg azt, hogy a saját mágikus teremtő erejének a kibontakozási lehetőségét: a mennyek országát kereső ember is megilletődik és meghátrál a megvalósulás pillanatában és jön, hogy meghátráljon a megvalósítás gyönyörteljes beteljesedése előtt. Az emberi szellem kishitűvé válik, ha az egyénbe már kis gyermekkorától azt sulykolják belé, hogy milyen kis nyomorult féreg ő az objektív Istenhez és az angyalokhoz képest, vagy a semleges és véletlen eseményekkel telt kozmikus világegyetemhez viszonyítva („Porból lettél és porrá válsz”). Nem tudja elhinni, hogy ő a legfinomabb szellemi öntudatában azonos az Abszolút Istennel és az angyalok: az egyetemes tőrvények, azonosak az ő akart-erejével és azok (a törvények) az ő szabad akaratán keresztül (is) érvényesülnek, az által is működnek. Hogy nagyobb lehet ő minden óriásnál, amennyiben és amikor a felszíni látszatokat valóságnak ítélő, negatív képzetei és a félelme nem gyengítik a hitében. Ez egyébként minden hivő ember "normális" tapasztalata.
De mindezen túl, az, aki ismeri az egyetemes törvényeket és főként a Teremtés (a mágia) törvényét, nem hagyja magát legyőzetni a látszatok által és előre örvend a beteljesülésnek még „a fogsága” ideje alatt. Ez azt jelenti, hogy a hivő személy bizalommal kitart a látomása mellett (fenntartja bátor gondolataival a mentális teste szintjén a megvalósítandó pozitív képzeteket) és előre hálát ad (a teremtő erők forrásához: az abszolútumhoz „vissza”-jelez: ) amivel információt áramoltat az éterbe arról, hogy ő tudja: megkapja azt amit kért és arról is, hogy jól felkészült arra, hogy a beteljesülést fogadja és használja. Jézus ezt így fejtette ki tanítványai számára: "Ti azt mondtátok, hogy négy hónap van az aratásig, és íme, én azt mondom néktek, emeljétek fel a tekinteteket és nézzetek végig a mezőkön, mert a termés az aratásra készen áll." Az ő mágikus erejű, tiszta látomása mindenen keresztül hatott és legyőzte az anyagi világot, hiszen ő tudta, hogy mi valóságos és, hogy mi nem lehet valóságos az ötdimenziós természeti lét világában. A valóság elsősorban az egészség, a szeretet, a bőség és a megváltódási sors-program tökéletes kiteljesítési lehetőségének (igazságának) az egyetemes szükségszerűsége. Erre az alap-ideára támaszkodik a szilárd valóság az ember számára a természet világában és a természeti időtér négy alapelemében tükröződve jön létre az isteni igazság, a megváltás igazsága: a qvinta eszencia ősideája. A kvinta eszencia a fizikai dimenziót alkotó és a végül a természetet létrehozó anyagi állapot spirituális őse. Mindezek az isteni elmében létező, alapos és kifejlett ideák, amelyek az ember szolgálatába kell álljanak és ezért az ő nyílt és határozott hívására - idézésére - az ember életében meg kell jelenjenek. Meg kell jelenjenek az élet-körülményeiben és az élet-eseményeibe be kell következzenek és nem az ember kell elmenjen hozzájuk! (Mohamed a hegyhez.)
Íme megint egy példa: A Mesternél jelentkezett egy ember azzal a kéréssel, hogy a Mester segítsen rajta, ugyanis az illetőnek föltétlenül szükséges volt elutazni egy bizonyos városba és ez mellett, még ötvenezer dollárra is szüksége volt, hogy a vállalatát megmenthesse. A határidő majdnem lejárt, amikor az illető a Mesterhez érkezett. Senki sem akart beruházni az ő vállalatába és a bank határozottan elutasította a kölcsönt. „- Tudom, hogy elveszítette a lélekjelenlétét, amikor a bankba járt és ezzel meggyengült a meggyőző lelkiereje is - mondta neki a Mester. - Most menjen vissza a bankba és igényelje újból a bankkölcsönt, miközben én kimondom a varázsigét." A Mester a következőket mondta hangosan, erősen az ember jó sorsára és megváltódó személyére koncentrálva: "Azonos vagy azokkal a szellemi erőkkel, amelyek a bank működési elvével kapcsolatban állnak. Nyugodj meg és hagyd az isteni ideát hogy szabadon megnyilvánulhasson ebben a sajátos helyzetben". A férfi viszont visszafordult az útból és hitetlenkedni kezdett: „Kedves Mester, ön képtelenségeket mond, hiszen holnap szombat van, a bankot ma tizenkettőkor bezárják és a határidő holnap lejár. "Mire a Mester: Nem tudok semmit az üzletkötésekről, de mindent tudok az Úristenről. Számára más az idő minősége mint számunkra és ezért ő soha nincs késésben. Általa és vele minden megvalósítás lehetséges. A férfi viszont azt válaszolta, hogy: "Olyan szépen hangzik mindaz amit mond, tudom, hogy amikor innen elmegyek és a kétségeimmel maradok, szörnyű lesz nekem, de megígérem, hogy megpróbálok erőt venni kétségeimen."
Ez a férfi egy távoli városban lakott és a Mester nem kapott felőle életjelt egy hónapig, de utána egy levél érkezett, amelyben a következők álltak: "Igazad volt, megkaptam a pénzt és soha többé nem fogok kételkedni azon dolgok valóságosságában, amelyeket te állítottál." Amikor újból találkoztak, elmesélte, hogy a vonat késett és ő tizenöt perccel tizenkettő előtt érkezett a bankba, amikor már nem szoktak kölcsön-hitelek kiadásával foglalkozni. Tudván, hogy reális számítás szerint, már semmi esélye sem lehet, egészen nyugodtan és magabiztosan lépett be a bank épületébe és, mintha más bolygón járna, teljes higgadtsággal közölte a hivatalnokkal, hogy ötvenezer dollár kölcsönt akar felvenni. A banktisztviselő nem utasította el a kérését, egy új fajta nyomtatványt adott a kezébe, hogy azt töltse ki helyben és adja vissza, majd, amikor ez megtörtént, a kölcsönt ki is adták neki minden előfeltétel, kérdezősködés és körülményeskedés nélkül. Ez a kölcsön nem csak hogy megmentette őt a csődtől, hanem hozzá segítette a vállalata újabb fellendítéséhez. Ebben a sajátos helyzetben az ember nem tudott volna egyedül eligazodni. Szüksége volt valakire, aki a pozitív látomása fenntartásában segítségére lehetett. Ez a legtöbb ugyanis, amit egy ember a másik személy érdekében tehet. Az anyagi jótékonykodás is lehet sokszor üdvös, de az, a személyi kibontakozási lehetőséget és szabadságot adó mentális segítségnél sokkal jelentéktelenebb. Jézus ezt az igazságot így ismertette tanítványaival: "Amennyiben kettő közületek megegyezik bármiben, amit kérni akartok, az megadatik nékik az én Atyám által." (És ez ugyanakkor a különböző nemű személyek közt létrejövő élettársi viszony spirituális értelme is: egymás pozitív imaginációjának a fenntartása, felerősítése).
Az, aki meg van szorulva és ezért keres és kér, általában meg van zavarva a gátló külső körülmények, az útjába tornyosuló nehézségek képzetei által és ezért gyakran elveszíti a reményét. A barátja, a partnere (élettársa) viszont nem válik a körülmények áldozatává és világosabban látja a sikert, az egészséget és a beteljesülést, és ezért nem kételkedik, nem inog és nem habozik, mivel ő nincs a helyzet részletkörülményeihez kötve. Sokkal könnyebb a más érdekében vizionálni (Mások sikeréről pozitív gondolatképeket alkotni.), mint a magunk érdekében. Ezért mindenki kérhet egy kis "vizionálási", "mentalizálási" segítséget („Mondj el értem egy imát.”), amikor azt érzi, hogy kételkedni, habozni és hitetlenkedni kezd. A teremtés mechanizmusainak és természetének egy rendkívüli intuícióval rendelkező ismerője azt mondta egyszer, hogy senki nem lehet sikertelen abban az esetben, ha egy hozzá nagyon közelálló személy teljes mértékben hisz az ő sikerében. Ilyen határozottság-igénylő a mentális gondolat-képeknek, a gondolat-ideáknak a materializációs természete. (Ez az Istennek az igéje...) Nagyon sok ember köszönheti ezért a boldogságát a hivő élettársának, szeretőjének, barátjának, vagy a hivő szüleinek.)
A helyzet viszont fordítva is igaz: a negatív képzetek is pontosan így működnek. Az én negatív képzetekkel, vagyis félelmekkel és aggodalmakkal megtöltött képzeletű, vallásos édesanyám két évtizeden keresztül bontotta szét csupa értem-aggódó "anyai szeretetből" és jóindulatból, mindazt amit én elképzeltem és meg akartam valósítani. Amikor metafizikával kezdem foglalkozni és a képzelet teremtő hatalmával megismerkedtem elméletben, majd gyakorlatban is, egy-az egyben végigkövethettem és láthattam, hogy azok a törekvéseim és terveim, amelyeket édesanyám tudomására hoztam, csődbe jutottak és kudarcot vallottak, miközben mindazok a terveim, törekvéseim, amelyeket későn, mintegy az utolsó órában, vagy csak utólag hoztam édesanyám tudomására, valóra váltak és sokszor a csodával határos módon is képesek voltak, nagyon hamar és nagyon könnyen megvalósulni.
A feleségem, aki az én anyámnál is kételkedőbb típusú anya szült nagy kínok között és nevelt nagy anyagi szűkség-állapotok között, de aki mind ennek ellenére bizalommal fogadta a szellem erejére és a saját teremtő erejére vonatkozó tájékoztatásaimat, képes volt orvosok nélkül kihordani és a természetben, egy erdő szélen felvert sátortábor tisztásán, épen és egészségesen megszülni, az első kislányunkat. Ő, a gyermekhimlőkön és hűléses betegségeken kívül semmiféle más betegséget nem kapott el, és ezért soha nem is kellett korházba vinni. Mivel azonban a szülés után, a feleségem édesanyja megtöltötte az akkor 20 éves kismama képzeletét mindenféle anyagi nehézségekkel terhelt sötét jövőképpel arra az esetre, ha rövid időn belül újabb gyermekeket hoz a világra, és attól kezdve a feleségem úgy kezdett a gyermekekre gondolni mint pénznyelő automatákra, a második, szintén orvosi segítség nélkül és makkegészségesen született gyermekünk, meghalt két és fél hónapos korában. Hosszú éveknek kellett eltelniük és a negyedik, életben maradt gyermekünk is meg kellett érje az egy évet, amire a feleségem végleg megszabadult ettől a sötét képzettől és ez által az egész család a szegénységtől. Vagyis, éppen a fordítottja történt, mint amit az értelmiségi gondolkozású, nagyokos édesanya jósolt. Amikor a feleségem eléggé megerősödött a szellemi világ törvényeinek az ismeretében, és ennek megfelelően el kezdte a teremtés és a megváltás (abszolút kiegyenlítődés) törvénye szerint működtetni a képzeletét, annak ellenére, hogy időközben a gyermekek száma négyre nőtt, egyre több anyagi bevétel érkezett a családunkba úgy, hogy ő is jelentős asztrológusi rendeléseket kapott, holott korábban hónapokig nem kapott egyetlen rendelést sem.

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/


Vissza a tetejére
  Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2008.03.27. 23:15 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.03.11. 22:01
Hozzászólások: 4221
Tartózkodási hely: Csíkszereda
III. A SZÓ (AZ IGE) MÁGIKUS (TEREMTŐ) EREJE

"A te szavaid által igazodsz meg és a te szavaid által leszel elítélve." (Máté, 12.37) Amennyiben valaki ismeri a szónak, mint az egyetemes Logosznak ( a "Szent Szellemek") a mágikus hatalmát, nagyon vigyáz arra, hogy milyen kifejezéseket használ a mindennapi társalgásai során. Ugyanis ő érzékeli azoknak hatásait és tudja, hogy a szavak nem üresen fordulnak majd vissza kimondójukhoz. Kimondott szavaival az ember állandóan személyi törvényeket (sorsot) szab és alakít magának. Ismerek valakit, aki folyton azt mondogatta, hogy ő mindig lekési a vonatot, mert a vonat mindig akkor indul ki az állomásról, amikor ő beérkezik. Ugyanakkor a lánya észrevett valamit, mert az apjával ellentétben, azt hajtogatta, hogy ő mindig eléri a vonatot és a vonat mindig vele egy időben érkezik az állomásra. Mindketten egy-egy törvényt alakítottak ki maguknak, de ellentéteset: egy kudarc-törvényt és egy siker-törvényt. Így működik a babona pszichológiája. A rozsdás patkó és a száraz nyúlláb nem tartalmaz semmiféle mágikus erőt, de az ember által kimondott szó, miszerint "a patkó, vagy a nyúlláb szerencsét hoz", a teremtő tudattalanban létrehozza a reményt, ami idővel egy - egy sikeres helyzetet idézhet elő. Ezek a mágikus képzelgések azonban elsápadnak egy magasrendű spirituális tudatossággal rendelkező ember metafizikai tudatosságból eredő és folytonosan gyakorolt hite mellett, aki az egyetemes törvényekkel összhangban halad előre az útján.
Nincs amiért e babonák természetére különösebb figyelmet fordítsunk, de elkerülhetjük, hogy hamis képeket szórjunk be a tudattalanunkba. Például két, átlagos spirituális ismeretekkel rendelkező, sikeres üzlettárs egyik napról a másikra csődbe jutott. A Mesterük megtudta, hogy kevéssel azelőtt, mindketten egy-egy "szerencsehozó"- majomkabalát vásárolt magának és azoknak a varázserejében kezdtek hinni, ahelyett, hogy az éberségükre, a pozitív mentalitásukra, meg az Isteni sorstervükbe vetett hitűkre bízták volna az életüket és az üzletük sorsát. "Látom, hogy jobban kezdtetek bízni a szerencse-majmotokban, mint a Mindenható Istenben. Tegyétek félre a majmokat és idézzétek meg a Megbocsátás Szellemét. Ugyanis az ember számára megadatott az is, hogy a bocsánat segítségével semlegesíthesse a saját hibáit. Ilyenkor a következő mondathoz hasonló tudat- és képzeletszabadító, tudati görcsoldó mondatokat kell, lehetőleg hangosan néhányszor megismételni: „Belátom a vétkeimet. Megbocsátok és nekem is megbocsátanak.” A két férfi eldobta a szerencse-majmot és újra sikeres üzleteket kezdett kötni. Mindez viszont nem azt jelenti, hogy hadjáratot kell folytatni a szerencse-kabbalák és talizmánok ellen, mint kedves játék- és ajándéktárgyak ellen, de be kell ismernünk, hogy nincs azoknak semmiféle ereje és, hogy nem létezik csak egyetlen valóságos erőforrás: az Úristen. Egy-egy ilyen tárgy esetleg a segítségünkre lehet a remény képzetének fenntartásában, de csak bizonyos esetekben és helyzetekben.
A Mester egy délutáni sétáján összeakadt egy igen kétségbeesett állapotban levő ismerősével, akit felszólított, hogy tegyenek együtt néhány lépést. A hölgy egy úttesten áthaladva, talált egy patkót, aminek igen megörvendett és reménykedni kezdett helyzete javulásában. Azt állította a Mesternek, hogy a Jóisten küldte a patkót, hogy visszaadja reményét. A Mester nem szólt rá és nem "térítette ki" e hitéből, mivel látta, hogy az ismerőse abban a nyomott lelki állapotában, ezt az egyedüli babonát volt képes pozitívan értelmezni és csak ezt tudta befogadni a tudata. És tényleg, a hölgy babonás vakreménye, a Mester hit-emelő és hit erősítő szavai hatására, hatékony erejű mágikus hitté változott, aminek a pozitív eredménye kész csodaként nyilvánult meg a későbbiekben. Természetesen nagy a különbség a szerencse-majmot vásároló két üzletember téves mentalitása és a kétségbeesett asszonynak a patkó által felkínált remény-sugárba való pszichikus kapaszkodása között. Ugyanis helyes asztrológiai, alkímiai és aritmológiai ismeretekre alapozott magasrendű tudatosság és sok pszicho-mentális energia szükséges ahhoz, hogy egy negatív hitet átalakítsunk pozitív hité, és ha ezek az ismeretek hiányoznak, szélsőséges helyzetekben jól fognak akár a patkós babonás kapaszkodók is. Az egyetlen mód, aminek segítségével radikális változásokat idézhetünk elő, az annak az állításnak a gyakori ismétlése, hogy "Nem létezik két féle sorserő, hanem csak egy és az maga a Teremtő Ősforrás: az Abszolút Úristen." Csak olyan ember számára létezik hátráltatás, bukás, csőd, kiábrándulás és/vagy meglepetésszerű jószerencse, aki ezt nem tanulta meg az alapos szellemi ismeretszerzés segítségével.
A Mesternek volt egy ismerőse, aki mind azt hajtogatta, hogy ő nem lenne képes átmenni egy létra alatt. A Mester kifejtette neki, hogy ezek szerint ez az ember egy időben két azonos értékű erőben hisz: egy jóban és egy rosszban. De a mivel az Isten abszolútum, ez azt jelenti, hogy nem létezik két ellentétes sors-erő, csak annyiban, amennyiben az ember egy hamis törvényt (mágikus erejű képzetet) alkot önmaga számára az un. "rosszról". "Mutasd meg, hogy te egyetlen egy erőben hiszel, az Isten erejében és, hogy a rossznak semmiféle valóságos ereje nincs számodra, és azért is csak haladj át állandóan mindenféle létra alatt, ami az utadba kerül. Kevéssel ez után, az ismerőse olyan helyzetbe került, hogy egy létra alatt kellett elmennie, amennyiben a bankbéli széfjéhez hozzá akart volna férni. Nyomban elkezdett remegni az irracionális belső félelmének hatására. És mégis, amikor lemondván a széf megközelítéséről, kiért az utcára, eszébe jutottak a Mester szavai és elhatározta, hogy még csak azért is visszamegy és áthalad a létra alatt. Ez a fordulat életének egyik legfontosabb pillanata volt, ugyanis a feltűnően nagy gyakorisággal útjába kerülő létrák nagyon sok napját megkeserítették. Visszafordult tehát, azzal a szilárd elhatározással, hogy, ah törik, ha szakad, de át fog haladni a létra alatt, de amikor a széfet meg akarta közelíteni, azt kellett tapasztalnia, hogy a létrát már elvitte valaki. Ez a helyzet gyakran megtörténik mindannyiunkkal. Amennyiben le akarod győzni a babonás félelmedet és eldöntötted, HOGY KERESZTŰLHATOLSZ RAJTA, illetve amikor bátran szembefordulsz a félelmedet megtestesítő tárggyal és helyzettel, nem is kell már meg tedd azt, ami korábban annyi félelmet okozott neked. Ez mind, a bizalom és szabad Információ-áramlás, valamint fejlődés és az újjászületés: a gyökeres átváltozás, az átalakulás törvénye együttes hatására történik. Ezért nem kell ellenállást tanúsítanunk semmiféle nyers és kellemetlen lelki benyomás, új információbehatolás ellen, fogadnunk és megfelelően értelmeznünk kell azt, és tovább kell adnunk minden pozitív változást előidézni képes információt, ami hozzánk érkezik az életben.
A bátorság, a bátor harci kedvvel párosuló nyílt magatartás világos géniuszt és ellenállhatatlan mágikus erőt tartalmaz: az arany öntudat Nap-erőit. Ennek köszönhetik misztikus sikereiket a hírneves hadvezérek (Nagy Sándor, Napóleon.), persze, azzal a megjegyzéssel is kiegészítve ezt az információt, hogy amiért ők visszaéltek ezzel az erővel, és a józan ítéletüket elveszítve, kíméletlen és agresszív vakmerőségbe csapott át a bátorságuk, nem azt jelenti, hogy a bátorság életadó és szellemszabadító mágikus hatását nem kell letagadnunk. Fogadj el bátor harci kedvvel mindenféle nehéz helyzetet, amit az életed hoz eléd és kiderül, hogy az, amit nehézségnek hiszel, csupán a te tévképzeteidnek köveiből épült, amely szertefoszlik az első bátor érintésre. E félelem-okozó helyzeteket a mi tudattalanunk idézi elő, és ezért ezeket mi kell megszűntessük a bátor lépések és gesztusok segítségével elérhető meghaladással, a saját spirituális fejlődésünk érdekében.
Mert pontosan a mi félelmünk az, ami a létrákat az utunkba helyezi (idézi) és viszont: a bátorságunk az, ami onnan eltávolítja. Így megérthetjük, hogy saját mentális kisugárzásaink láthatatlan ereje dolgozik mindig saját érdekünkben és a tudattalanunk teremtői - genetikus masszáját közvetlenül befolyásoló Felettes Énünk az, amely a sosrs-drótjainkat rángatja, anélkül, hogy ezt észrevennénk.
A szó mágikus teremtő erejének következtében, minden ami a kimondott szavaid alapján személyeddel rezonanciába kerül, feléd hatol. Azok az emberek például, akik szorongásokkal telten állandóan betegségekről beszélnek, magukhoz vonják a betegséget visszavonhatatlanul. Miután megismeri az igazságot, az ember jobban kezd figyelni saját szavaira. Nem úgy mint az a "barátnő", aki azzal a "megszokott" formulával hívja fel a másik barátnőt, hogy "Jó lenne találkoznunk, hogy egy jót pletykáljunk az elmúlt napok (hetek) eseményeiről." Ez, az egyesek számára kéjérzeteket adó pletykázás, olyan beszélgetést jelent, amelynek során óránként kb. 5OO - l OOO romboló kifejezés hangzik el. A legfőbb pletyka-téma ugyanis a lebecsülés, a kérkedés, vagy az irigykedés, valamint az ellenségeskedés és a veszteségek, a hiányok, a sikertelenségek, a betegségek, a balesetek emlegetése. Ez viszont egy olyan zavaros, tisztátalan és szennyes mentális és képzeleti massza, amiben a gondolat-vírusok hálásan szaporodnak. Ezért, az ilyen jelentéktelennek tűnő, pletykás "szószaporítások" a részvevőknek igen drágába kerülnek. Az is igaz viszont, hogy néha szükség van az ilyen fajta, az ördöggel szembe nevető vicces csevegésre is, hogy a humor szelleme által feloldódjuk bizonyos feszültségeinket, hogy semlegesítsük és feloldjuk a tudattalan képzeletvilágunkba észrevétlenül beférkőzött negatív programok hatásait. Egy keleti bölcsmondás szerint az ember három féle módon használhatja a szavait: gyógyítóan, fertőzően és sebzően, valamint áldásosan és bőség-hozóan. A hatás és a visszahatás, valamint a rezonancia és a megfelelés törvénye alapján azt, „Amit másokról mondunk, majd rólunk is elmondják mások, és amit másoknak kívánunk, ugyanazt idézzük saját fejünkre is.” Az átkok visszatérnek az átkozóhoz, akárcsak a csirkék a kotlóhoz. Ha valaki másnak rosszat kíván, biztos lehet abban, hogy ugyanakkor saját életébe is előidézte ugyanazt a rosszat (szerencsétlenséget). Amennyiben viszont valaki folyamatosan boldogulást és boldogságot: megvilágosodást, vagyis erőt és egészséget, bőséget, szeretetet és tökéletes önkifejezési lehetőséget kíván másnak, a visszahatás törvénye hatására, saját magának is sikereket biztosít a jövőben.
A betegségek által rongált testrészeinket alkotó sejteket és ez által az egész szervezetünket is újjáalakíthatjuk a kimondott, építő és javító erejű szavunkkal és egy pontos, határozott vizualizációval. Az általános emberi életfeladatok és a horoszkópunkból kiolvasható, jellegzetes személyi életfeladatok teljes körű felvállalása és bizonyos mértékű beteljesítése után, a halálos betegségek képzetét egészen kitörölhetjük a tudatból egy pozitív, csak a jóakarat és a jóindulat érvényesülésére alapozott mentalitás által. A metafizikusok tudják, hogy minden betegségnek létezik egy mentális, egy spirituális és egy kauzális megfelelője és annak érdekében, hogy a testet megsegítsük, előbb a spontánul érző és észlelő lelket kell segíteni. A lélek nem más mint a tudatos és a tudattalan eszünk egysége és ezért meg kell szabadítani minden ártó gondolat-formától. Szükséges hogy a tudattalanunknak a teremtő masszája, vagyis a lélek szeretet-teli, igazságos és valóságos eszmékkel legyen állandóan feltöltve. Ilyen értelemben az a bizonyos misztikus mennyegző (az "unió mystica"), nem más mint az ösztönös tudattalanunk és a spirituális tudatfeletti gondolkozásunk (a felettes Énünk) tökéletes összekapcsolódása a tudatosság (szellemi éberség) segítségével. Ez a kettő eggyé kell váljon az éber, tudatos törekvések közben végrehajtott aura-testek összehangolása (spirituális önmegvalósítás: realizáció) által! És ez az összehangolódás akkor történik meg, amikor a tudattalanunkat állandóan csak a Felettes Énünk (Egyetemes igazság-igénnyel és felelősségtudattal rendelkező öntudatunk) élet-ideáival árasztjuk el. Ezek egységesek kell, hogy legyenek, vagyis ezeknek azonosulniuk kell, mivel a Teremtő és a Megváltó Isten és az Ember is Egy.
"Én és az Atya egyek vagyunk" - Ez a krisztusi mantra azt jelenti, hogy az ember összekötötte tudattalanját és azonosult a tökéletes eszmék birodalmával, az Abszolútummal. Azt jelenti, hogy Adam Kadmon, illetve az ember az Isten Első Gondolata, az Isten tökéletes első megjelenése és a fő hatalom: a teremtő képesség megadatott számára a természet fölött, hogy használja e hatalmát az ő tökéletes fejlődése és az isteni akarat kiteljesítése érdekében. A baj csak az, hogy miközben az ember gyávaságból és kishitűségből lemondott erről a mágikus teremtői hatalmáról, az még mindig megmaradt neki és tudatlanságában ezzel tovább rombolja önmagát: saját pszichéjét és a saját biológiai szervezetét (és ezáltal persze az illető személy tökéletes Ideáját) és a természeti környezetét. Az embernek ez az önkéntelenül működő teremtő (mágikus) képessége, finoman összekapcsolódik a felelőtlen hatalomgyakorlási, az ellenőrzési és manipulálási mániájával: a korrupciójával és olyan szerencsétlenségeket és betegségeket idéz, amiket az eszével, illetve védelmező- gyógyító- biztosító társadalmi szervezkedésekkel (a tárgyi gazdaság növeléssel, társadalom-tudománnyal, egészség védelmi és biztosítási intézményekkel) próbál helyrehozni, vagy kivédeni, de persze sikertelenül.
Az általános emberi életfeladatok és az egyéni életfeladatok felvállalásának és beteljesítésének a megtagadása, valamint a megváltódási sorsprogramjainkkal ellentétes megvalósítások hajszolása és erőltetése mellett, minden sikertelenségnek és minden betegségnek ez az igazi kulcsa és a gyökere, vagyis az, hogy a nyomorúságok egy, az ember által szokássá tett kishitűségből, és ellenségeskedő mentalitásból fakadnak. Pontosabban, a teremtés eredeti céljával és rendeltetésével megegyező Egyetemes Emberi Rendeltetés főelvének és ez által a szeretetnek, vagyis az egységbe való kapcsolódásnak a csökönyös megtagadásából. "Egy új parancsolatot adok nektek: szeressétek egymást." Az élet harmonizációjában a szeretet és a jóindulat, a jóhiszeműség elhárít és elűz minden gonoszságot, minden kudarcot és szerencsétlenséget. Egy színésznő sok éven át egy olyan betegségtől szenvedett, amely rendszeresen kiütésekkel töltötte meg az arcát. Az orvosok gyógyíthatatlannak minősítették és ezért ő kétségbe volt esve, hiszen nem rendelkezvén bővebb metafizikai ismeretekkel, arra gondolt, hogy elveszíti a színészi munkáját és akkor képtelenné válik a saját anyagi fenntartására. Egyik színházi bemutató után, éppen akkor, amikor újra sikert könyvelhetett el a színpadon, amit a színikritikusok is elismertek és amiért önfeledt boldogságot és büszkeséget kezdett érezni, kapott egy felmondásról szóló hivatalos írást, de nem az arc-kiütései miatt, hanem azért mert egy, a sikereire féltékeny, de a vezető testületben nagyobb folyással bíró színész kollégája megfúrta, "elrendezte". A kétségbeesett asszony, érezvén, hogy a kolléga iránti gyűlölet és a méreg erőt vesz rajta, így kezdett hangosan fohászkodni: "Úristen, kérlek, ne hagyd, hogy gyűlöljem ezt az embert, hiszen jól tudom, hogy a tettével ő mindössze valami olyasmit testesít meg számomra kívül, aminek a gyökere az én lelkem mélyén rejtőzik!" Azon az éjszakán a Mester teljes elmélyültségben, négy órán át dolgozott együtt a porul járt színésznővel, amíg amaz teljesen megnyugodva, azt nem érezte, hogy egy igen mélységes csend veszi körül és hogy az egész világgal meg van békélve, még azzal a színésszel is, akinek a színtársulattól való felmondását köszönhette. Tovább folytatták ezt a meditációt még két napon és éjszakán át, azt kutatva, hogy a vezető testületben tevékenykedő színész, a sikeres színésznő számára milyen, eddig a felszínre nem került és ezért szellemileg feldolgozatlan probléma-gócot, milyen tévképzeteket testesíthet meg, és a harmadik napon azt észlelték, hogy a színésznőnek nem csak a lelki nyugalma és a szellemi biztonsága stabilizálódott, hanem azt is, hogy az arc-kiütéses betegségéből is teljesen felépült. - Ez természetes, hiszen az arckiütések arra figyelmeztetik az embert, hogy rejtőzik a tudattalanja mélyén valamilyen tisztátalan gondolat, ellenséges, gonosz érzés, vagy egy olyan mély és rejtett szexuális sóvárgás, amit nem mer bevallani még önmagának sem és amiért nem mer önmagával teljes mértékben szembenézni. - Ebben az esetben is, a színésznő egyéni karmájából származó, de a fegyelmezett nevelés és az önfegyelem által a tudattalan érzés- és képzeletvilág legmélyére vissza nyomott, öntudatlan de kiengesztelhetetlen haragról és bosszú vágyról volt szó. Azáltal, hogy a nő egész idő alatt csak a szeretetről, a megbocsátásról és a jóakaratról beszélgetett a Mesterrel, hogy emígy befolyásolva a saját tudattalanját, ne hagyja a kutató értelmét megzavarni a spontán harag- és gyűlöletérzései által, feloldatta ezt a mélyről jövő karmikus terhét is. Ez az asszony a hiba- és tévedés-belátási képességét erősítő, valamint az önámítás szellemét semlegesítő meditációk során, harmóniába került az isteni törvényekkel és saját sorsával, mivel "egyedül a szeretet tökéletes". Így magába mélyedve, hibáit és tévképzeteit aprólékosan leltárba véve, sikerült rájönni a betegsége igazi okára, amely a nála erősebb személyiséggel rendelkező személyek iránt érzett, spontán ellenséges érzelmeiből, azokkal szembeni rejtett haragból, rejtett agresszivitásból, vagy csendes neheztelésből eredt. Az ellenségképzeteknek nem engedő spirituális igazságkeresés következtében nem csak, hogy a betegsége igazi oka feloldódott és felszívódott, hanem a színház igazgató is úgy döntött valami személyes oknál fogva, hogy kell megvétózza a testület korábbi döntését, és egy újabb testületi szavazás és döntés alapján, nem csak, hogy vissza vonták a színésznő elbocsátásáról szóló döntést, hanem egy tíz évre szóló, megfellebbezhetetlen szerződést is felajánlottak a művésznőnek.
Az állandó kritika és a mások lekicsinylése reumát okoz, mivel a harmóniátlan gondolatok természetellenes lerakodásokat hoznak létre a vérben, amelyek a hajlatokban felgyülemlenek. A daganatok és a kinövések a kiengesztelhetetlen és hosszan tartó, rejtett gyűlölködéseknek és csendes neheztelésnek, valamint az ebből származó lelkiismeretfurdalásnak és félelmeknek a következménye. Minden betegséget és balesetet a zavaros életképzeletünk, a zaklatott és feszült gondolkozásunk és az általuk indukált ellenséges és félelem-érzelmeink okozzák, vagyis a felszínes tolerancia: „a diplomatikus és udvarias viselkedés, valamint a hazug szeretet és megbocsátás által a tudattalanba süllyesztett csendes neheztelés, a nyílt, vagy rejtett kiengesztelhetetlenség, a belső békétlenség, a vak ambíció, a mély gyűlölködés és a bosszúvágy. Ezek az érzések lemerevítik, beszűkítik a máj véredényeit és előidézik a látási képesség elsorvadását. Ezért sokkal értelmesebb lenne azt kérdezni például a beteg emberektől, hogy kivel, vagy mivel (sorfeladatukkal, sorshelyzetükkel) van bajuk ahelyett, hogy azt kérdeznénk: milyen bajuk van!
A Mesterrel közölte telefonon egyik hölgy ismerőse, hogy beteg, mert romlott ételt evett. "Az étel soha nem romolhat el, ha te nem mérgezed meg a romboló, támadó gondolataiddal előzőleg. Kire haragudtál akkoriban éppen?" - "Legalább 20 emberre." - volt az őszinte válasz. Minden diszharmónia ami a külső környezetünkben jelenik meg, egy belső, mentális diszharmóniára utal. "Ami kint van, ugyanaz mint ami bent van." A rezonancia és a tükröződés törvénye alapján, az ember egyetlen ellensége, egyedül ő: saját maga és ezért tudnia kell, hogy az ő személyes ellenségei az ő nyílt, vagy rejtett ellenséges házi-gondolatait testesítik meg csupán. Az önérzeteskedő becsvágyunk, a mások személyi sikereire és „zavaró” magabiztosságára irigy és azokat elviselni képtelen, hiú, gőgös és egoista individualitásunk a mi utolsó ellenségünk, amit fel kell áldoznunk (szeretetben és fényben kell feloldanunk, és semmiképpen nem elnyomnunk!) az isteni felelősségtudatba ágyazott személyiségünk kiteljesedése érdekében. Aki megsértődik, és kitart az alacsony rezgésű sértettség lelkiállapotában, annak még nincs kialakulva az igazi felelősségtudata. "Béke a földön és megértés az emberek között." tanította Jézus a kiegyenlítődés és az isteni igazság törvénye szerinti életvitel gyakorlását és e kikerülhetetlen és felettébb fontos isteni törvény miatt kell a megvilágosodott embernek állandóan tökéletesítenie, illetve határozottá tennie magát még a szomszédjával, de még a "konkurenciával" való viszonyában is. Miközben vigyáz arra, hogy ne vegyen részt, illetve, hogy olyasmibe ne sodorják bele, amely ellenkezik az ő lelkiismeretével, mindenki felé csak jóindulatú, értelmes gondolatokat kell küldenie és tudatos szeretetet kell áramoltatnia. Határozottan elutasíthatok valakit és megindokolhatom, hogy miért, sőt: kifejthetem az ellenvéleményemet és a nem-tetszésemet azért, amit csinál, miközben szeretet - gondolatokat küldök feléje. Mert csakugyan nagyszerű az, hogy senkinek nincs és nem is lehet ártó hatalma fölötted, amennyiben te kívül bátran ellenállsz ugyan az ártó, vagy az ellenséges közeledésnek, de belülről jóindulatú, megvilágosodást kívánó, szeretet- gondolatokat és jókívánságokat küldesz a magát ellenségednek képzelő személy, vagy személyek lelkéhez. Ugyanis "Én azt mondom nektek, hogy szeressétek a ti ellenségeiteket, áldjátok azokat, akik átkoznak titeket, tegyetek jót azokkal akik gyűlölnek titeket, és imádkozzatok azokért, akik bántanak és üldöznek titeket."
A megváltáshoz vezető megvilágosodást kívánó, tehát a jóakaratból, jókívánságokból és jóindulatokból font gondolatok egy olyan védőburkot képeznek az ember köré, ami hatástalanná tesz minden fegyvert, amit mások esetleg ellene szegeznének. Más szavakkal, a szeretet és a jóindulat legyőzi a benned levő ellenségeket, aminek következtében a külvilágban sem lesznek többé ellenségeid. Annak a bizonyos "Békesség a földnek" a krisztusi aurája, azokat az embereket veszi körül, akik állandóan és tudatosan csupa békés és jó szándékú gondolatot küldenek (áramoltatnak) a többi ember felé.


IV. FEJEZET.

A SZERETET ÉS A SZABAD INFORMÁCIÓÁRAMOLTATÁS, VAGYIS A BELSŐ ELLENÁLLÁS MEGSZŰNTETÉSE SZÜKSÉGESSÉGÉNEK A TŐRVÉNYE.

Amellett, hogy BÁTRAN szembeszegülsz Az igazságtalansággal, oldd fel és haladd meg a te Karmádból adódó és a tudattalanod mélyére süllyesztett ellenállást, azáltal, hogy folytonosan és kitartóan, minden lénnyel szemben csak pozitív gondolatok és képzetek alkotására törekszel. Senki a világon nem tud ellenállni olyan embernek, aki legyőzte a haragját és a dühét, a vak ambícióját és szenvedélyességét, a félelmét és szorongását, gyávaságát és bosszú vágyát, valamint a többi kis gyengeségét, és ennek köszönhetően, a mindennapi, közönséges, vagy rendkívüli személyi konfrontációk bátor és nyílt felvállalása ellenére sem haragszik és nem ellenségeskedik gondolatban és képzeletben senkivel. A kínai filozófia szerint a víz a legerősebb elem, mivel egyáltalán nem ellenálló elem, de mindenhová behatol és ahová behatolt azt szétmossa és amikor vadul neki zúdul valaminek azt ledönti, vagy kitartó türelemmel elmossa azt a gátat, ami a szabad folyásában megakadályozza. A víz sziklákat emészt el és mindent elmos az útjából, ami a tengerbe ömlését, illetve az egység megvalósítását meg akarja gátolni. Jézus is azt tanította, hogy az igazságért ki kell állnunk ugyan, de a lelki és a gondolati szféráinkban huzamosan ne szegüljünk szembe, ne viaskodjunk a gonoszkodó személyekkel. Ő tudta, hogy valójában nincs is általános gonosz (a gonosz létezésének semmi realitása nincs), tehát nincs olyan általános és személytelen negatív léterő amivel kitartóan szembe kellene szegülni, a saját rejtett gyengeségeinken, negatív késztetéseink külső párjain, a rejtett gyűlölködéseinket, vak ambícióinkat és az abból táplálkozó irracionális félelmeinket megtestesítő személyeken kívül. A szerencsétlenségek, A BETEGSÉGEK tulajdonképpen az ember kietlen és korrupt imaginációjának a termékei, vagyis a két különböző erő-forrásban való hitének a következményei: a számára jónak és a rossznak tűnő erőkben való hitének, az ilyen jellegű ellenség - képzeteinek és negatív gondolkodásának a külső megfelelői. Létezik az ős bűn mitológiája, amely alapján Ádám és Éva a Mayából ettek, a Jó és a Rossz Illúzió Fájának gyümölcséből. Ennek következtében a teremtésben két erő-forrást kezdtek észlelni
(- Figyelem: "ész"-lelni, vagyis spekulatív gondolkozás útján, az által gondolni, úgy találni, és úgy felfedezni valamit, vagyis a nem létezőt létezőnek gondolni!) egyetlen erő-forrás helyett, vagyis a Lilithet is magában tartalmazó Abszolút Lét helyett. És ráadásul ezt a két erőt egymással ellentétesnek és ellenségesnek is kezdték látni. Ez volt az a mentális mozzanat az ember képzeletében, amit hol luciferinek (A Lilith által megzavart fény), hol sátáninak (A Lilith által megrontott Szeretet) nevez meg a Biblia. Ahány ember van a világon, annyi féle rossz és jó képzet létezik és ezek többnyire azokhoz az élethelyzetekhez és azokhoz a benyomásokhoz kötöttek, amelyek kényelmesek és élvezetesek, illetve kényelmetlenek és fájdalmasak. Vagyis, azokhoz, amelyek erőfeszítést, figyelmet, türelmet és különböző öncélú élvezetekről való lemondást igényelnek, vagy nem igényelnek (Sőt: utóbbi esetben, amelyek a lemondástól, vagyis az áldozathozataltól, a figyelemtől és az erőfeszítésektől megkímélnek!) a részünkről. A földi és az égi „jó”-ról alkotott fogalmaink és képzeteink különbözőségéről és egyes esetekben történő teljes szembenállásáról, ellenséges ellenkezéséről nem is érdemes beszélni. Egyeseknek az a jó, ha állandóan süt a nap, mások minél több esőért és szélért imádkoznak. Egyeseknek a kényelmes és erőfeszítést nem igénylő állapot kell, nekik a mozdulatlan békés helyzet mindig a jó, miközben mások megvadulnak tőle, mert tapasztalatokban és benyomásokban gazdag, mozgalmas, kalandos és ha lehet életveszélyes életre vágynak. Egyeseknek az édes a jó, másoknak a savanyú, vagy a keserű. Egyeseknek a biztonság, másoknak a veszély és a szabadság. Egyeseknek a megállapodottság, másoknak a szüntelen változás és megújulás. Nagyon kevesen döntik el valamiről, hogy jó vagy rossz, az alapján, hogy mi a teremtés eredeti értelme, célja és rendeltetése, hogy mi vezet a teljes értékű és teljes idejű élethez és ez által a megváltáshoz.
A gonosz tehát hamis törvény, az emberi korrupt imagináció által létrehozott mágikus „Rosszról” alkotott képződmények gyűjtő fogalma, amit a különféle embercsoportok, generációkon keresztül, a váltakozó szokások pszichózisa útján, vagyis a lélek kábulata útján, önmaguknak alkottak. A lélek kábulatának és tévelygéseinek a jelentésén azt kell érteni, hogy a Lilith által befolyásolt az egyéni (személyes) vágy-hit és az ember által is megnyilvánuló isteni teremtőerő, folyamatosan egybeolvad az ember kettős-képeinek, negatív kényszerképzeteinek káprázat-világával. Ez azt jelenti, hogy a kényelmetlen és kellemetlen tapasztalatoknak a kikerülésére és elhárítására való törekvés: a valóságról alkotott felszíni tévképzetek által megfertőzött és így generációról generációra származó egyéni (lelki) kábulatnak az egész emberi faj korrupt lét-képzetével való ötvöződése következtében kialakult egy általános negatív képzet-rendszer, egy globális tévhit (egy általánosan elfogadott hiedelem-rendszer) a betegség, a szerencsétlenség, az ellenséges erők, a halál, stb. realitásáról.
Az, amit egyéni léleknek nevezünk, nem más, mint az ember tudatos és tudattalan érzelmi és mentális tevékenysége együttvéve. Bármi tehát, amit az egyén gondol és mélyen átérez, jót vagy rosszat, átitatódik ezzel a negatív - de aktívvá vált! – globális hittel. Az eredmények önmagukért beszélnek. Az ember testének külső megjelenése, valamit annak az általános egészségi és esztétikai állapota, kimutatja, hogy milyen hit szerinti képzeteket vésett be a tudattalanjába. Az objektív és önkényeskedve (hívei számára kivételező, protekciózó) jóságos, vagy haragvó Istenképzetekben hívő vallásos ember, akárcsak az anyag mindenhatóságában és elsődlegességében hívő, ember bevéste teremtői tudattalanjába a külső ellenséget, vagyis az egész- ségtelen állapotot: a betegséget. És ez még akkor is így van, ha a fejlettebb civilizációs társadalmi rendszerekben és közegekben, az ellenségeskedés el van rejtve a tudattalan legmélyebb rétegeiben és az adott személy a felszínen egy állandóan békés kiegyezésre törekvő ember. A gyávaság és a konfliktustól való félelem (botrány-irtózat) ugyanis, a mélyen rejtett agresszivitás legbiztosabb jele. A szegény ember bevéste tudatába és tudattalanjába a szűkséget, vagyis a szűkösséget: szegénységet, a korlátozottságot és azt materializálja magának állandóan. Az egészséges (másokat az egészből nem kizáró, egészben gondolkozó) ember az egészséget, a bőségben és derűs nyugalomban élő ember a nyugalmat, a derűt és a bőséget véste be a tudattalanjába. Az is igaz, hogy amikor erről tartunk előadást, egyesek azonnal felteszik a kérdést, hogy akkor az "ártatlan" gyermekek miért lesznek betegek, hiszen ahhoz túlságosan kicsik, hogy komolyan ellenségeskedjenek, vagy hogy tudjanak a betegségről? Erre a válasz nagyon egyszerű: karmája következtében egyetlen csecsemő sem lehet "ártatlan", tehát nem lehet steril metafizikailag (spirituálisan). A spirituális energia-struktúráink csecsemő korban is pontosan úgy működnek mint felnőtt korban. Az embernek már születése pillanatától ott vannak az aurájában azok - A személyi horoszkópjában a Lilith és a Sárkányfarok által jelölt, illetve a diszharmonikus fényszögek formájában jelölt veszélyes és érzékeny vonásai. - tulajdonságai, amelyeknek a személyes lereagálása és tudatos átalakítása érdekében megszületett mindenki. Másodsorban azért, mert a csecsemők és a zsönge korú gyermekek egy-az egyben átveszik a gondozó környezetük, de főleg az édesanyjuk által kiáramoltatott gondolatokat, félelmeket és feszült lelkiállapotokat és a legtöbb esetben átitatódnak az őket gondozó édesanyák, vagy gyámok rejtett gondolat- és érzésvilágával. Vagyis a gyermekek a szüleik és a közvetlen környezetükben élő személyek rejtett félelmének és haragjának, szexuális, vagy más jellegű feszültségeinek, valamint zavaros és korrupt imaginációjának (negatív hitének) az áldozatai.
Én is, annak ellenére, hogy nagyon egészséges és jól fejlett csecsemőként láttam meg a napvilágot, és ráadásul tizenhárom hónapig táplálkoztam anyatejjel, a jó szülői gondoskodás és a teljes mértékben egészséges lakáskörülmények ellenére, egy éves koromig ötször lettem tüdőgyulladásos beteg, mivel a rendkívüli beleérző képességgel rendelkező édesanyámnak az volt a rögeszméje, hogy nekem föltétlenül örökölnöm kell az édesapám feltételezett, de a valóságban nem létező tüdőbetegségét, holott éppen az Ikrekben található Jupiter áll aránylag a legjobban a horoszkópomban. Ráadásul nagyon rövid időn belül, szinte egymás után kaptam el az összes divatos un. gyermekbetegséget, mert az általában folyton és értem, az egykéjéért különösképpen aggodalmaskodó édesanyám "megtanulta" és így képileg is egészen jól elsajátította minden lehetséges gyermekbetegségnek a szimptómáit gyermekgyógyász barátnőjétől és így mind az egészet ügyesen meg is idézte számomra.
Egy metafizikus barátom szokta mondogatni gyakran, hogy "Amennyiben nem műveled tudatosan és folyamatosan a tudattalan világodat, az megvadult és szeszélyes állati hatalomként fogja irányítani az életedet." A legtöbb betegséget az aggódó jóságos anyukák idézik a gyermekeik szervezetébe, félelem-gondolattal "táplálva" azokat és aggódva, figyelve, keresve, kutatva testükön a betegségtünetre utaló jeleket. Már csak egy olyan ártatlan válasz is, hogy "Az én gyermekem még nem volt bárányhimlős" egy olyan mentális várakozási állapotot és idéző-stádiumot jelez, amely menthetetlenül ahhoz a „beteljesedéshez” vezet, amit tulajdonképpen el szeretnénk kerülni.
Csak az lehet kiegyensúlyozott ember, aki a bátor, nehézség- és konfliktusvállaló alapállása mellett, mindig és kizárólag pozitív, építő és jóindulatú gondolatokat forgat elméjében, illetve pozitív megvalósítások képzeteit tarja fenn az elméjében, és aki csak jó gondolatokat küld az embertársai irányába. Az, aki mindennek következtében félelmetlen, nem befolyásolható a többiek negatív gondolatai (elementáljai) által. Az ilyen (mentálisan fegyelmezett) embernek a rezonancia tőrvénye alapján, inkább kreatív gondolatokat forgató barátai és ismerősei lesznek, amiképpen ő is csak pozitív gondolat-képeket sugároz a külvilág felé. Az ellenállás és a negatív benyomásokkal szembeni tartós lelki és szellemi ellenszegülés maga a pokol, mert az embert kínos és gyötrelmes állapotban tartja.
Egy metafizikus a következő játékot találta ki a saját belső ellenállásai (hitetlensége) legyőzésére, aminek „Az ellenállás- nélküliség csúcsa” címet adta: fiatalabb korában többször vállalt keresztapaságot és természetesen, ilyenkor különböző nevet adott a barátai és ismerősei gyermekeinek. Egy idő múlva felhagyott ezzel, de megvilágosodott korában azzal szórakozott, hogy élete negatív eseményeit keresztelte el, de most már mindig csak ugyanarra az egyetlen névre. SIKER-nek keresztelt el tehát minden negatívnak érzett benyomást Az Atya, a Fiú és a Szent Lélek nevében, addig, amíg valósággal megszűntek az életében az akadályok, a nehéz és drámai helyzetek. Ez egy nagyon jó példa arra, hogy miképpen növelhetjük a lét-bizalmunkat és, hogy miként kerülhetünk ellenállás nélkül harmóniába a Közvetítés és az Átalakulás Törvényével. A kimondott, hívő szavával mindenki átalakíthatja a sikertelenséget sikerré, amennyiben képes metafizikailag megérteni azt, hogy egy – egy kudarcra, sikertelenségre miért volt szüksége, hogy mit kell megtanulnia egy-egy, a terveit keresztező sorserőnek az életében történő megjelenésével.
Íme megint csak egy példa a Mester tapasztalatából: Egy hölgy, akinek nagyobb pénz összegre volt szüksége és aki annak ellenére, hogy ismerte a Rezonancia tőrvényét és a Bőség Tőrvényét, a Polaritás törvénye hatásmechanizmusa miatt, egy olyan személlyel lépett társas szövetségre, aki mellett egy idő múlva szegénynek, szerencsétlennek és tehetetlennek érezte magát. A másik nő ugyanis állandóan csak hiányokról, hiányosságokról beszélt, mint az én édesanyám, és a partner-nője önkéntelenül annyira átvette ezeknek a panaszkodásoknak a hangulatát, hogy tovább már nem bírta lelkierővel és ezt az embert kezdte el vádolni a saját sikertelenségéért, akárcsak én egy jó ideig az édesanyámat. A segítségkérő hölgy tudta ugyanakkor, hogy amennyiben bőséget akar, előbb kell éreznie, hogy bőségben él, mivel A BŐSÉG ÉRZETÉNEK ÉS A BŐSÉG KÉPZETÉNEK MINDIG MEG KELL ELŐZNIE BENNÜNK A BŐSÉG MEGNYILVÁNULÁSÁT.
. Egy napon megvilágosodott a példabeli hölgy és rájött, hogy a külvilág mindig a mi belső világunknak a tükre, vagyis, hogy tulajdonképpen benne, vagyis az ő tudattalan érzés- és képzeleti világában van a baj. Mégpedig a baj az, hogy ő ellenáll az adott helyzetnek, ahol és amelyben két erőforrást kezdett látni az igazi egyetlen teremtői ősforrás helyett. - Ekkor fogta magát és megáldotta a kishitű üzlettársát, mint én is az anyámat, és a fent idézett misztikus tanításainak az alapján "átkeresztelte" a helyzetet SIKER-ré, hangosan kinyilvánítván a következőket: Mivel csak egyetlen valóságos erőforrás létezik, az Úristen, ez az ember (ez a helyzet, ez a körülmény) az én javamat és az én anyagi prosperitásomat szolgálja! (Miközben pontosan fordítva észlelt mindent a racionális, úgymond külső eszével...) Nem sokkal ezt, az erősítő imádságnak a többszöri HANGOS elismétlését követően, pontosan ezen, a rossz hangulatot és ezáltal előnytelen körülményeket előidéző partnerén keresztül, találkozott egy olyan személlyel, aki egyetlen szolgálatért igen nagy összeggel fizetett, amely pénzösszeg segítségével egy más városba költözött és így, teljes harmóniában vált el korábbi üzlettársától. A környezettől és a körülményektől függetlenül, a tényleg megvilágosodott, hívő személynek örvendenie kell minden olyan emberi ismeretségnek akivel összehozza a sorsa (vagy akivel a múltban összehozta), még akkor is, ha az, az ember évekig is megnyomorította az akaratát, hiszen a tudattalan karmikus programjainkkal kapcsolatban álló, misztikus elménk a Felettes Énünkkel közösen hozza létre azt a helyzetet, hogy találkozhassunk azokkal, akik kívülről megtestesítik számunkra a bennünk érintetlenül szunnyadó karmikus programokat. És ezek a sorshelyzetek, a mi szellemi fejlődésünket a leginkább elősegíthetik. Mindig tudnunk kell, hogy amennyiben megfelelően viszonyulunk hozza, "Minden ember, akivel találkozom, az én gyarapodásomnak és boldogságomnak egy-egy aranyágát és arany kapuját képezi." Persze, csakis akkor, ha jól oda figyelek arra, hogy mi történik, mivel minden emberben ott van jelen maga az örök megnyilvánulásban élő Isten, arra várván, hogy mi felismerjük és általa beteljesíthessük a saját életünk isteni tervét.
"Áld meg a te ellenségedet, rengeteg Szeretetet és sok értelmi világosságot kívánva a számára és ez által áldássá változtatod az összes feléd irányuló nyilait." Ha így cselekszel, az ellenséges nyilak bőség-hozó áldás-forrásokká, hasznos információ-hordozó elemekké alakulnak, amire hozzád érnek. Ez a tőrvény érvényes mind az egyénekre, mind a nemzetekre nézve. Megáldván egy nemzetet, csupa jókívánságot és szeretetet küldve egy ország minden lakója felé, mentálisan eloszlatod és feloldod annak a felgyülemlett negatív erőit. Az ember, a személyi hibabelátás és a tudományos szellemi ismeretek segítségével, illetve a saját sorsa metafizikai értelmezése által, könnyen eljuthat a teremtési aktussal és a teremtési folyamatokkal szembeni teljes odaadás: a szeretet, vagyis „a nem ellenszegülés törvényének”, illetve az egyetemes Kiegyenlítődés törvénye erejének és hatásmechanizmusának a megértéséhez. Az öncélú önérzet, a hiúság és az egyéni, vagy csoportos becsvágy bálványozásához szokott nyugati ember erre azt mondja, hogy nem szabad senki előtt megalázkodni (Holott megalázkodásról szó sincs!), mert az ember nem lehet senkinek a lábtörlője. Erre csak egyetlen válaszunk lehet, éspedig az, hogy amennyiben valaki megtanulja azt, hogy mindig az adott időben és térben (A ritmus és a ciklus tőrvénye szerint) reagáljon le mindent, ami személyesen hozza érkezik, vagyis, ha megtanulja a bátor, de harag és gyűlölet nélküli, nyíltan becsületes és szenvedélymentes reagálás, a spontán konfliktusvállalás magatartását gyakorolni, arra soha, senki nem lesz képes rátaposni. Hiszen Jézus sem azt mondja, hogy "Amennyiben valaki arra akar kényszeríteni, hogy menj vele egy mérföldet", te tartsál vele és kövesd őt árkon-bokron keresztül a végtelenségig, hanem arra, hogy "Te menj el vele két mérföldet." Ugyanis, ha az első mérföldön még nem is, de a másodikon biztosan kiderül, hogy mi az a számodra nagyon fontos információ (gondolat), amit ő testesít meg a számodra abban az idő-periódusban, és amit neked tudomásul kell venned. Vagy, hogy micsoda az a számodra láthatatlan, de az életedet éppen lényegesen befolyásoló fontos sorserő, vagy sorskörülmény, amit fel kell az ő követésével ismerj és aminek a lényegére rá kell gyere a veled erőszakoskodó ember társaságában.
Íme egy jó példa arra, hogy miképpen hozza meg pozitív eredményét az ellenállás nélküli létnek, illetve a látszólagos ellenállás elvének tudatos alkalmazása. Egy metafizikus tanonc egy számára igen fontos telefonhívásra várt, miközben mentálisan elhárított minden más információ-közeledést és ő sem hívott senkit, arra gondolván, hogy az ő hívása szembefut azzal a telefonhívással, amelyre ő vár. Ahelyett, hogy azt mondta volna magában, hogy az Isteni Eszme Érvényesülése nem vezethet semmiféle megváltás-zavaró konfliktushoz és a megfelelő hívás, a megfelelő időben érkezik meg hozza, hagyván a Krisztusi Értelemnek, hogy elrendezze a dolgát, ő maga akart elintézni mindent a szűklátókörű pragmatikus eszével, erőszakosan beavatkozván a dolgok isteni rend szerinti alakulásába. Öntudatlanul bár, de el kezdte hárítani a többi telefonhívást és harcolni kezdett mentális síkon a többi telefonhívás ellen és ezért zavaros feszültségbe került, aminek az lett a következménye, hogy véletlenül elmozdította helyéről a telefonkagylót, amiért a központi telefonautomata kikapcsolta a készüléket, amit csak akkor észlelt, amikor az nem szólalt meg több mint két órán keresztül. Vagyis az aggodalmaskodás, a félelem és a tudattalanjából feltörő irracionális, ellenkező erőkben való tévhite a telefon teljes ("véletlenszerű") kikapcsolódásához vezette. E durva jelzéstől észhez tért és azonnal áldani kezdte a helyzetet, elkeresztelvén azt Sikernek és olyan pozitív állításokkal kísérte mindezt, miszerint: "Nem veszíthetek el egyetlen olyan, nekem - felém irányuló hívást (szólítást) sem, amely a sorsrendeltetés szerint az enyém." "Isten törvénye és védőpajzsa alatt élek." Ezután megkérte a szomszédját, hogy szóljon a telefontársaságnak, hogy kapcsolják vonalba újra. Ez a szomszéd egy telefonnal rendelkező közeli üzletbe ment be, ahonnan felhívhatta a telefontársaságot és ahol maga az üzletvezető intézkedett a vonal visszakapcsolása érdekében, annak ellenére, hogy éppen sok vásárlója állt a pult előtt. A telefont azonnal visszakapcsolták és két perc elteltével meg is érkezett a nagyon fontos hívás. "A megváltás szelleme által vezérelt hajód mind csak egymással széles kapcsolatban álló folyókon halad biztosan előre."
A Rezonancia és a Polaritás törvénye hatására, mindaddig amíg az ember mentálisan ellenáll egy vele szembe jövő élethelyzetnek, egy veleszületett, vagy egy éppen felé tartó, megoldandó problémának (életfeladatnak), az gyötörni és bosszantani fogja és ameddig kikerüli és menekül előle, az üldözni fogja őt. Számtalan olyan esettel találkoztam asztrológusként, amikor egy-egy fiatal nő, menekülvén a szülői otthonában átélt nehéz családi helyzete elől, férjhez ment az első adandó alkalommal, és ha nem néhány hónap múlva, de egy-két év elteltével rá kellett ébredjen, hogy pontosan a szüleinél tapasztalt újabb nehéz családi helyzetbe került, aminek a legtöbb esetben újabb menekülés: válás, vagyis családfelbontás lett a vége. Az egyik hölgy így nyilatkozott: "Boldogtalan voltam otthon, mert az édesanyám zsémbes és ugyanakkor hatalmaskodó, zsarnoki természetű volt, hát elszöktem otthonról és ugyanolyan helyzetbe találtam magam, mert néhány év múlva, a férjem pontosan olyan zsémbelődő, a kákán is csomót kereső, uralkodó természetű ember lett, mint az édesanyám. A zsarnoki szülő, főnök vagy élettárs, mindössze a mi gyávaságunk és lelki lustaságunk ellenpólusa, amiképpen a gyáva és az alamuszi szülő, vagy főnök, az akarat-gyenge házastárs is a mi nyílt, vagy rejtett zsarnokoskodási hajlamunk ellenpólusa, és hiába akarunk attól megszabadulni, mert mindaddig, amíg nem vagyunk képesek bárkivel is egyenlő félként tárgyalni, ugyancsak a két végletes magatartás szerint élő újabb partnerekkel hoz majd össze a sors-rendező felettes énünk.
"Még mielőtt a nap lenyugodna, békülj ki lelkedben az összes ellenségeddel." Nem is tudjuk elképzelni, hogy az ellenségesnek tűnő helyzetek mennyire hasznunkra lehetnek az öntudatunk - személyiségtudatunk - fejlődése és kiérlelése szempontjából, amennyiben nem hagyjuk magunkat felzaklatni és lelki nyugalmunkat megzavarni a nehézségek által. Ha nem is mindig kitörő örömmel, de legalább metafizikai (megismerési) kíváncsisággal nézzünk minden nehéz helyzet elé és még jobb ha ugyanilyen érdeklődéssel fürkésszük minden ellenségeskedő ember arcát. Ha így cselekszünk, azok mindjárt elveszítik félelmetesnek látszó erejüket és előbb-utóbb leleplezik esendő, gyengeségüket.
"E negatívnak látszó helyzetekben rejtőző ellenség-képzetek nem gyakorolnak rám negatív hatást és nem gyorsítják fel a szívverésemet." A külső konfliktusaink, látható harmóniátlan helyzeteink mindig egy belső, szellemi diszharmóniának (életfeladat kerülésnek, önárulásnak) a következményei. Ezért amennyiben visszatartván magunkat az érzelmi átélésektől és a megfontolatlan válaszadástól, sorozatosan bátran és józanul reagálunk az értelmetlen és diszharmonikus élet-helyzetekben is, azok elfognak tűnni az utunkból mindőrökre. Az ember műve, a körülményei, a barátai és az ismerősei, valamint az élettársa és az általános élethelyzete tökéletesen tükrözi őt.
Többen misztikus kuruzslókat és vajákosokat, de még papokat is keresnek fel azon egoista igényükkel, hogy azok a mágia segítségével változtassák meg számukra a testvérük, a gyermekük, vagy az élettársuk, esetleg a főnökük, vagy a szomszédjuk viselkedését, gondolkozását. Némelyikük még a metafizikusokat is felkeresik az ilyen fekete-mágiás igényükkel, de egyáltalán nem azt a választ kapják, amire számítanak. "- Inkább téged foglak megváltoztatni, mert úgy látom, hogy te vagy az, aki rászorulsz a változásra. Vedd tudomásul, hogy ami után te megváltoztál és nem akarsz többé senki fölött rejtett hatalmat gyakorolni, nem akarsz senkivel szemben előnyöket szerezni, megváltozik veled szemben a munkatársad, a barátod, a partnered, a szeretőd, a testvéred, a gyermeked, és a férjed (feleséged) is."
A Mester egyik hallgatója sehogy sem tudott leszokni a hazudozásról, pedig érezte annak hátrányait és nem is azért hazudott már, hogy átverjen másokat, hanem azért mert nem tudott soha ellenállni a "helyzet csábításának", hogy érdekes dolgokat mondjon. Egyik alkalommal a Mestertől hívta fel az imádott szerelmét és miközben hallgatta annak hangját, eltakarta a telefonkagyló mikrofonját és azt suttogta, hogy " Nem hiszek neki, ismerem én őt, és tudom, hogy hazudik." "Ez természetes, hiszen te is gyakran hazudsz másoknak és ennek következtében neked is pontosan az, az ember hazudik, akitől te a leginkább csak az igazat szeretnéd hallani." Egy fél év múlva, a hölgy a következőkről számolt be a Mesternek: "Teljesen kigyógyultam a hazudozásból, három hónapig kénytelen voltam egy olyan nővel együtt lakni, aki nálam sokkal jobban (finomabban) és sokkal többet hazudott."
Sajnos erre is szükségünk van néha: a legtöbbször úgy gyógyulunk ki saját hibáinkból, hogy a Tükröződés és a Hangoltság Törvénye alapján, másoknál kell azokat "testközelből" intenzíven és részletesen megnyilvánulva tapasztalnunk. A fizikai létünk, vagyis a természeti életünk nem más mint egy szüntelen tükörbenézés és ezért bárhova nézünk, saját magunk tükörképét látjuk viszont, mind az embertársainkban, mind az életkörülményeinkben.
A múltba való visszavágyódás, vagy a múlt megváltoztatásának a vágya nagyon sok negatív következménnyel járhat, mert az nem más, mint a spirituális tőrvényeknek a megerőszakolása. Jézus azt tanította, hogy "Íme, most van a megfelelő idő, ez a megszabadulásnak a napja." És ugyancsak: "Az, az ember aki megfogta az ekeszarvát, többé ne nézzen hátrafelé..." Lóth felesége, csakúgy mint Euridiké, Orpheusz szerelme, visszanézett és Sóbálvánnyá változott. A fizikai idő kerekei a múlt és a jövő. Spirituálisan és kauzálisan is helyesen meg kell érteni a múltat és a jövőt az szerint elképzelni, tudván azt, hogy a múltban a jelen spirituális alapjai állnak, a jövőben viszont az öröm és a személyi kiteljesedés határtalan bősége találtatik, annak, aki az élet értelmét és célját: a megváltást felfedezte, és annak a törvényei szerint él. Ezért, a szeretetbe ágyazott éberségünkkel és figyelmünkkel állandóan a jelenben kell élnünk.
A Mesterhez bekopogtatott egy nő arról panaszkodva, hogy nincs pénze ajándékot vásárolni a szeretteinek karácsonyra. Azt is elmondta, hogy az előbbi év karácsonyán rengeteg pénze volt, bármit megvehetett volna, de mégsem vásárolt sok ajándékot és most még apró pénze sincsen. A Mester azt válaszolta neki, hogy "Ezzel az alapállással nem is lehet pénze, mert igen patetikus és mindig csak a múltban akar élni. Próbáljon meg teljes lényével a jelenben élni és készüljön fel a nagy karácsonyi ajándékozásra." "Tisztítsd ki a csatornáidat és az arányos bőség el fog lepni téged." A nő hirtelen fellelkesedett: "Tudom, hogy mit fogok tenni: egy pár kikopott díszítőelemet kérek a kirakatrendező barátomtól és minden maradék pénzemre színes papírt fogok vásárolni, hogy játékokat készíthessek." "Nagyon helyes. Ezt tedd és az ajándékok is megérkeznek, hogy teljessé tegyék a karácsonyt." Mindezt megcselekedvén, a hölgy ellensúlyozta a pénzügyi félelmeit és elhallgattatta a negatív hittel táplált pragmatikus eszét, amely arra intette, hogy tegye félre minden centjét, mert többet nem fog kapni karácsonyig. Miután a színes papírból és a használatlan kirakati díszítőelemekből ügyesen előállított játékokat elkészítette, egy nagy ajándékcsomagot kapott és több száz dollárt egy távoli rokonától. Ugyanis megvásárolván a színes papírokat, játékkészítés közben, erős pozitív érzésekkel vegyített reménykedéssel: pozitív képzetekkel befolyásolta a tudattalanját, amely kapcsolatba lépve más emberek (többek között a pénzt és ajándékot küldő távoli rokon) tudattalanjával, a Szükség és a Bőség törvénye, valamint a Mágia Tőrvénye alapján, létrehozta a Bőség (a materializálódás: Hold, az Uránusz és a Neptunusz által megtestesített) princípiumának teljes megnyilvánulását. Az ember mindig a jelenben kell éljen. "Nézz őrömmel e napod örömei elé. Ez az áldás hajnalának köszöntése."
Mindig ébernek kell lennünk biológiailag, lelkileg, szellemileg és képzeletileg, mert minden figyelem-zavar a legjobb és legfontosabb lehetőségek elvesztéséhez vezet. A misztikus szerző leírja, hogy egy egész nap mind csak arra kérte az Istent, ne hagyja, hogy valamilyen hibát kövessen el embertársaival szemben. És akkor valami lényeges dolgot értett meg. Azt ugyanis, hogy nagyon fontos a legmegfelelőbb szavakkal kezdeni a napot mindjárt ébredés után. Valahogy így: "Megadatott számomra ez az áldott nap. Ez a nap a legjobb sors beteljesítési lehetőségeimet hordozza a méhében. Megköszönöm előre ezt a tökéletes sorsbeteljesülési lehetőségekkel telített napot, amelyben a kifogyhatatlan, örömteli csodák egymásnak adják a szívemet." Amennyiben szokásunkká tesszük ezt az eljárást, azt fogjuk tapasztalni, hogy csodás dolgok és helyzetek fogják az életünkben követni egymást a legtermészetesebb következetességgel. A Misztikus szerző egyszer egy olyan könyvet olvasott, amelyben az volt leírva, hogy "Mindig a legnagyobb nyíltsággal és válaszadási örömmel nézz szembe és a legerősebb érdeklődéssel figyelj arra, ami és aki előtted megnyilvánul.” A Mester mélyen belehelyezte lelkét ennek a mondatnak a metafizikai tartalmába és már délelőtt egy nagy pénzösszeghez jutott, amire igen nagy szüksége volt egy korábban elképzelt dolog megvalósításához.
Azt viszont nagyon fontos itt megjegyezni, hogy mindig csak azokat a pozitív állításokat kell kimondanunk, leírnunk és használnunk, amelyeket a leginkább a magunkénak érezzük, esetleg át is írhatjuk azokat. Vagyis azokat az erősítéseket ajánlatos hangosan kimondani és ismételni, amelyek a leghihetőbbek és legelfogadhatóbbak a lelkiismeretünk számára. A legtöbb esetben minden általános metafizikai igazságot tartalmazó állítás, megváltoztatja formáját az egyén sajátos lelki alkata szerint. Például a következő vezetett a legjobb eredményekhez egyeseknél: "Nagyon jó pénzkereső foglalkozásom van, az én lelkemnek legkedvesebb helyén (tudatos elképzeléseim szerinti környezetben) az én spirituális életfeladataim teljesítéséhez szükséges életterületen, amiért a legmegfelelőbb anyagi ellenszolgáltatásokat kapom." Ezt odaadtam egyik hallgatómnak, amihez ő hozzátette az egyéni állítását, amit igen helyesnek találtam. Azt, hogy „… és amelyért arányosan jól vagyok megfizetve. Ezt ismételgette, mindegyre magában dúdolgatta, még akkor is, amikor az utcán haladt és nemsokára egy remek állás-ajánlatot kapott, amit ráadásul igen jól megfizettek.
Egy másik hallgatóm is használni kezdte ezt a formulát, de ő a foglakozás fogalmát kicserélte az üzlet fogalmával, hiszen ő üzletemberként élte hétköznapjait. Minden ilyen állítást gondosan kell kiválasztanunk és kimondanunk, hogy az tökéletesen födje az igény lelki vágy-alapját és ugyanakkor összhangban álljon, mind a horoszkópból kiolvasható életfeladatainkkal, mind az egyetemes törvényekkel. Ismertem egy embert, akinek valamiért, egyszer csak, igen fontos lett, hogy keményen dolgozzon. Hozzá is jutott számtalan munka-ajánlathoz, de sehol nem volt kellőképpen megfizetve. Jóval később jött rá arra, hogy ki kell egészítenie kérését azzal, hogy a megfelelő szolgálatot a megfelelő ellenszolgáltatásért. " Mert: „ A te zsákjaid tömve kell álljanak és a te serlegeid színültig kell telítődjenek." Ezek az Istennek az emberről alkotott ideái, és amikor az ember átszakítja az eszébe vésett szükségek és a hiányok mentális korlátját a saját tudatában, megérti és eléri az aranykort és azzal együtt szívének minden megváltáshoz vezető vágyát beteljesíti.

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/


Vissza a tetejére
  Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2008.03.27. 23:17 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.03.11. 22:01
Hozzászólások: 4221
Tartózkodási hely: Csíkszereda
V. FEJEZET

A Karma törvénye, vagyis a megbocsátás és a végső kiegyenlítődés
és a személyi tudat állandó tisztán tartásának a szükségessége.

Mindig azt kapod meg és azt kapod vissza a sorsodtól amit te adsz és te küldesz másoknak gondolatban és képzeletedben. Az ember vágy-képzetei, éber tudati állapotban gyakorolt álmodozásai és gondolatai, tettei és szavai mindig visszafordulnak hozzá előbb vagy utóbb, rendkívüli következetességgel. Az ember egész élete, vagyis a sorsa, az ő (negatív) karmája, vagy a tudatosan vállalt megváltási sorsprogramja által irányított hite szerint alakul és történik, akkor is, ha nem tud erről semmit. Ez a Karma törvénye, illetve az ok és az okozat törvénye, illetve a fejlődés és a megváltás törvénye alapján történik. Az öröklött, vagy a tudatosan tisztított és irányított személyi imagináció az ok és a megvalósulás a következmény. A Karma szó azon szanszkrit kifejezésből ered, amely visszatérést jelent. "Ki mint vet, úgy arat." És: „Ami bent van ugyanaz mint ami kint van.” Az egyik ismerősöm meséli például, hogy ő minden karmáját visszakapja a nagynénjétől, ugyanis mindaz amit annak mond, hozzá visszaszármazik. Egyik nap azt mondta az akkor igen sokat beszélő - szószaporító- nagynénjének, hogy "Hallgass már el, mert nyugodtan akarok enni." Másnap épp vendégségben volt egy barátnőjénél, akire pozitív hatást akart gyakorolni értelmes és szellemes beszédével, mire az megszólalt, hogy "hallgass már el, mert nyugodtan akarok enni." A barátnője szintén foglalkozott metafizikával és így egy bizonyos metafizikai érzékenységgel, misztikus receptivitással rendelkezett, aminek következtében, igen hamar visszafordult hősnőnkhöz az általa elindított negatív elementál (gondolatkép-csomó).
Minél többet tud, lát és érzékel egy ember, minél tudatosabb és érzékenyebb metafizikailag, annál felelősebb magáért és környezetéért. Egy olyan lény, aki a spirituális törvényeket ismeri, de hanyagsága miatt, vagy feledékenysége következtében nem alkalmazza, sokkal többet szenved, mint más. „Nem azért van a fény, hogy azt véka alá rejtsék.” „Keressétek az igazságot és az fel fog szabadítani benneteket.” Az Úrtól (a Törvénytől) való félelem a bölcsességnek a kezdete. „Nem a te utad, hanem az Én utam! Mondja a seregek ura.” Amennyiben az "Úr" kifejezést behelyettesítjük a Tőrvény kifejezéssel, a biblia igen sok részlete külön értelmet (életet) nyer. "A bosszúállás az enyém, mindenért megfizetek, mert én vagyok az Úr ( a Törvény), mondja a seregek ura." -A Kiegyenlítődés és a Karma törvénye az, ami automatikusan működik és így „bosszút áll”, és nem egy kegyetlen, irgalmatlan és bosszú szomjas Ószövetségi (külső) Isten. A Megváltó Isten tökéletesnek látja az embert, ami nem más mint az Istennek a teremtésről alkotott első Ideájának a megtestesülése. Ezért a megtestesült természeti ember is a Teremtő képére és hasonlatosságára alkottatott és ezért teremtő erővel és önuralomra való képességgel rendelkezik. Amit az Isten lát az emberből az a tökéletes eszme megtestesülése, Ádám Kadmon leképeződése, amely az Isteni Elmében és egyúttal az egyéni szellemben együtt, illetve azonos helyen áll. Ez az eszme csak arra vár, hogy a személyes ember azt megtalálja, a magáénak elismerje és a teremtő erejét használva megvalósítsa. Arra vár a Teremtő, hogy a személy ezt az Istenazonosság-tudathoz kapcsolt személyi feladatot felvállalja: a gyönyörűséges igáját magára vegye. Ugyanis a természetben megtestesült, de mágikus teremtő képzelettel is rendelkező emberi személy csak azzá válhat, csak az lehet, amit ő maga fel- és elismer, mint létező realitást és ugyanakkor ahhoz vonzódik, amit ugyanakkor ő személyesen is vonz magához.
"Semmi nem történik anélkül, hogy az égben (a teremtő képzeletben) el ne rendeltetett volna." ez egy igen régi szólás-mondás, csak az a baj, hogy arról nem akarunk tudomást szerezni, hogy mi vagyunk azok, akik teremtő képzeletünkkel egybekötött vágyainkkal elrendelünk és beidézzük a magunk számára az áldást, vagy a nyomorúságot. Mi vagyunk azok, akik mentálisan, a képzeletünk és a hitünk által a saját sorsunkat, vagyis életeseményeinket, különböző személyekkel és a különböző sorshelyzetekkel való találkozásainkat "elrendeltük". A szüntelenül és önműködően keletkező, öngerjesztő és önműködő imaginációnk (vágyaink, akaratunk, félelmeink, a jó és rossz képzelgéseink, sóvárgásaink) valamint a felelőtlenül "szélnek eresztett" érdekes, ártó, vagy építő szavaink által hozzuk létre az életkörülményeinket. Mielőtt a láthatatlan gondolati és érzelmi szférákban inogni kezdene, az ember látja saját felemelkedését, vagy bukását, saját örömét, vagy haragját. Emlékezünk talán az ide vonatkozó példákra (az anyára, aki huzamos aggodalmával a saját gyermekének a betegségeit és szerencsétlenségét "elrendeli" és arra a feleségre, aki férje hivatásbeli sikereit idézi elő). Jézus tanította: "És meg fogjátok ismerni az igazságot és az igazság fel fog szabadítani benneteket." Ez a teremtői - megváltói igazság az egyetemes törvényekkel együtt működő teremtői képzeletünkben lakozik. Láthatjuk tehát, hogy minden szerencsétlen és boldogtalan helyzetből való fel -és megszabadulás a spirituális törvényeknek az ismeretéből és ennek az ismeretnek a görcs-mentes: a megfelelően nyugodt és tudatos alkalmazásából: a hit állandó és folyamatos alkalmazásból ered.
A benső sugallat-lehallgatás és a lelkiismeret-meghallgatás megelőzi a foganatosítást és a törvény alá rendeli magát az embernek (a személynek), amikor az ember aláveti magát az Isteni Felettes-Énjének, vagyis a lelkiismerete és az isteni felelősségtudata hangjának. Az elektromosság törvényét: az elektromágneses mezők és erőterek felgyorsított és gyorsítottan változtatott egymásba hatolásának a következményét: a keletkezett erők befogási és irányítási (lecsapolási) lehetőségét előbb megsejtették a tudósok mint a feltalálók. Az ide vonatkozó sugallatokat előbb megfejtették, úgymond lehallgatták és megértették egyesek és csak azután próbálták ki és alkalmazták a gyakorlatban az elméletet ismerő követőik. De amikor az így nyert természeti erőt felelőtlen személyek kezelik, az ember halálos ellenségévé válik. Hát akkor az ennél az erőnél és az atomokat összetartó erőterek felbontása következtében felszabaduló természeti energiánál is ezerszer finomabb és azért sokkal hatásosabb és erőseb mentális erő: az Imagináció, vagyis az ember teremtő képzeletén keresztül ható, és általa felszabaduló erő, hogy ne válna halálos ellenségünkké, amennyiben tisztátalan és zavaros életképzeletünkkel idézzük meg és alkalmazzuk ezt az erőt...
Íme egy példa: Egy vasakaratú és primitív mágikus erővel rendelkező hölgy mindenképpen a magáénak akart tudni egy lakást, amelyben az egyik ismerőse lakott és gyakran elképzelte magát bemenni abba a házba és birtokába venni azt. Egy idő elteltével a ház tulajdonosa meghalt és csakugyan az erős akaratú hölgy birtokába is vehette az áhított lakást. Sok évvel később, amikor megismerkedett a spirituális törvényekkel, megkérdezte az oktatóját, hogy elképzelhető-e, hogy neki valamiféle köze lett volna az előző háztulajdonos halálához? Amaz azt válaszolta, hogy igen, mivel a hölgy vágya által felhevített képzeletnek az ereje olyan hatásos volt, hogy a rezonancia törvénye alapján besegített és közrejátszott az előző tulajdonos korai halálába, noha elsősorban annak az öntudatlan és önkéntelen romboló képzeleti tevékenysége váltotta ki a halát, a visszahatás alapján. De a lakást minden áron megszerezni akaró hölgynek is lakolni kellet később ezért a felelőtlen mágikus tevékenységéért, mert kis idővel a ház birtokba vétele után, meghalt az ő férje, akit ő valósággal imádott.
Az egyszerű ház-birtoklási vágy és a beteljesülés még nem kellett volna ilyen tragikus következménnyel járjon, ha nem előzte volna meg az egoista akarat kisugárzása, de a Rezonancia törvénye miatt, a férjével együtt a Hatás és a visszahatás - a Karma- törvénye hatása alá kerültek mindannyian. Persze, mind az előbbi tulajdonosnak és mind a nő férjének a tudattalanjában erős rombolási és önrombolási programok léteztek, amiket csak aktivált a nő kizárólagos akarati-vágya. E férfiaknak kellett hogy létezzenek, kellett legyenek más kifizetetlen Karmikus számlájuk is. Mindenesetre, a hölgy, ha már annyira szeretett volna egy megfelelő házat, a következőképpen kellett volna azt kérje: "Határtalan teremtő akarat, add meg nekem azt a megfelelő otthonomat képező házat amely egyenértékű azzal, ami az enyém a rendeltetésemmel együtt járó Isteni jog és gondviselés alapján." Ebben az esetben az egyetemes törvények alapján történő isteni kiválasztás egy mindannyiuknak megfelelő állapotot hozott volna létre és mindenki az ő rendeltetése tökéletes megvalósulásának megfelelő házban élhetett volna zavartalanul.
A sorsunk isteni értelmével összhangban álló, az egyetemes megváltási terv megvalósításában közreműködni hivatott Személyi Megváltódási sorsprogram az egyedüli mágikus erőforrás, amely sorsunkra és körülményeinkre pozitív hatást gyakorolhat, anélkül, hogy valakinek is ártana. A határozott körvonalú képzelgésekkel és pontosan kimondott, pozitív sors-idéző igékkel társuló vágyakozás, egy feltartozhatatlan erőforrás, amelyet az isteni igazság útjára tereli az automatikusan amúgy is munkálkodó képzeltünket, amely máskülönben káoszt eredményez. („Munkálkodjatok, mert a ti Atyátok is munkálkodik!) Ezért a legfontosabb mindig az első aktus: az Ige (a primum movens) megalkotása , vagyis az, hogy úgy beszéljünk és úgy képzelegjünk, "ahogy azt kell": mindig az egyetemes törvények szerint, az egyetemes megváltás értelmében. Mert a Mágia törvénye nem az zavaros egoizmus törvénye. Mindig azt kell kérni tudatosan és határozottan, azt kell igényelni a kimondott Ige által, amiről érzed is, hogy a teremtés és a kiegyenlítődés érdekében tudod használni és ezért az tényleg a tiéd kell legyen a születési jogod alapján. Amennyiben az imént említett, példabeli asszony a következőket mondta volna magában, hogy "Amennyiben az a ház az enyém, nem veszíthetem el, de amennyiben e ház nem az enyém, akkor kérem az annak megfelelő értékű házat," talán a korábbi gazdája máshová költözött volna, vagy a nő talált volna egy számára még annál is megfelelőbb házat.

Vigyázni kell tehát, mert minden erőszakosan, vagy lagymatagon kinyilvánított egyéni vágy szerencsétlenséget és kellemetlenséget hoz maga után és nem ad semmiféle elégtételt az elindítójának. Az embert figyelmeztették: "Ha lehet múljon el tőlem e keserű pohár, de úgy is a te akaratod érvényesüljön." Törvény, hogy az ember mindig megkapja azt amit előzőleg akart, amennyiben lemond az együgyű és vak-ambíciós vágy-képzeteiről, mivel a lemondás segítségével elért szellemi szabadsága által, a képzelőereje szabad áramlásával és az intuíciója zavartalan működésével lehetőséget biztosít az Isteni Értelemnek, hogy számára dolgozzon. "Állj meg csendben és hozd létre magadban a zavartalan nyugalmat és ebben a békében várd az isteni ajándékokat és a világos útmutatást."
Egy asszony igen kétségbeesetten állított be a Mesterhez, mivel a lánya egy olyan, az anya által felelőtlennek ítélt, kiránduláson akart részt venni minden áron, amelytől féltette. Az anya elmesélte, hogy ő már minden lehetséges "józan érv" felsorakoztatásával megpróbálkozott azzal, hogy a lányát lebeszélje, minden lehetséges veszélyt, amely az úton fenyegetheti felsorolt, de amikor ez sem hatott, a végén egyszerűen megtiltotta a lányának, hogy elutazzon. Ennek ellenére a lány hajlíthatatlan maradt és még inkább el akart menni. A Mester, ahelyett, hogy igazat adott volna neki, a következőket mondta: "Megerőszakoltad az eseményeket és most viseled a következményeket. A te szembeszegülésed és a személyes ellenkezésed pontosan az, amitől a lányod még jobban izgalomba jön a kiránduláson előfordulható kalandok elképzelése következtében. Hagyd, hogy békében elmehessen és emeld le aggodalmaskodó lelki kezeidet róla, hogy helyezhesd az isten hatalma alá. Azután ismételd el magadban a következőket:" "- Átengedem kezemből ezt a helyzetet a Határtalan Szeretet és az Isteni Fény által létrehozott Bölcsesség kezeibe és amennyiben ez a kirándulás egy isteni terv magvalósulásának az eszköze, megáldom és nem szegülök ellene. Amennyiben viszont a Megváltói Értelem hatásán kívüli (Lilith!) erők hozták létre, áldásomat adom azért, hogy megsemmisült." Két nappal azután, hogy az anya kimondta e szavakat, a lány közölte az anyjával, hogy lemondott a kirándulásról és a helyzet visszaállt a normális kerékvágásba. Meg kell tanulnunk nyugodtaknak lenni és úgy lépni kapcsolatba a szellemi erőkkel, ami első látásra elképzelhetetlennek és megvalósíthatatlannak tűnik.
Íme még egy furcsa példa a "Ki mint vet úgy arat" - példázattal értelmezett Mágia tőrvényének a megnyilvánulásáról: Egy nő azzal a kéréssel jött a Mesterhez, hogy a banktól több hamis húsz dollárost kapott. Nagyon mérges volt, mert meg volt győződve, hogy a bank tisztviselő nem fogja elismerni a tévedést. A Mester azt válaszolta, hogy a vádaskodás és a harag helyett, vizsgálják meg együtt azt, hogy mivel vonta magára a nő ezt a helyzetet? Egy pár kérdés-felelet után a nő felkiáltott, hogy megvan a baj forrása, ugyanis egyik barátnőjének egy pár (színházi) hamis-pénzérmét küldött, de nem ártatlan viccelődés szándékkal hanem, hogy gúnyt űzzön a barátnőjéből. Az egyetemes Mágia és a Karma Tőrvénye alapján működő mágikus tudattalan képzelete nem értette a viccet és ezért visszafordította a játékot, hamis bankjegyeket küldve számára is. A Mester azt mondta neki, hogy most a személyi integritás, valamint megbocsátás, vagyis az oldás és az oldódás: a szabad információ-áramoltatás (kompenzáció- kiegyenlítődés) törvényét kell hívni segítségül: "Az emberben élő Krisztus a megteremtője és ő a feloldó megváltója is minden diszharmonikus helyzetnek.” A Mester a következő varázsigét mondta: „Végtelen szellem, mi a Megbocsátás Urát hívjuk és előre megköszönjük, hogy a mi oldalunkon áll. A barátnőm, nem veszítheti el ezeket az értékeket, amelyek őt illetik az isteni jog által." - Most menj el a banktisztviselőhöz és mond meg neki félelem nélkül, hogy tévedésből hamis dollárokat kaptál. A hölgy megfogadta a Mester tanácsát és nagy meglepetésére a tisztviselő elismerte a tévedést, bocsánatot kért és igen udvariasan a hamis bankjegyeket kicserélte érvényes bankjegyekkel. Az egyetemes törvények ismeretében, a Hit törvénye segítségével az ember kijavíthatja a mentális tévedéseit (újraprogramozhatja a karmájából adódó, tudatos, vagy tudattalan és önkéntelen negatív és zavaros igényléseit). De azoknak a körülményeknek és jelenségeknek a létezését, ami már megnyilvánult és létrejött már a fizikai és a pszichikai világban, annak nem szabad - és nem is lehet - letagadni a létezését. Nem csak, hogy nem lehet erőltetve elérni (Az ilyen mentalitás közönséges Mentális erőszak!), hogy visszaalakuljon egy már korábban kialakult, vagy egy kialakuló félben levő állapot, vagy egy élethelyzet, illetve, hogy az átváltozzék olyasmivé ami nincsen (Pl. egy szeretett családtag, vagy élettárs korai elvesztése, vagy egy anyagi veszteség változzék át meg nem történtté.), de az ilyen valóság - ellenes törekvéseink igencsak veszélyesek és a fekete-mágia gyakorlásával egyenértékűek, aminek beláthatatlanul veszélyes és romboló hatásai lehetnek.
Ha gazdagságot akarsz, előbb a saját tudatodban kell gazdagnak lenned teljes meggyőződéssel. Ha igazságot akarsz, saját személyedben kell igaznak lenned teljes meggyőződéseddel. Ha egészséget akarsz, teljes meggyőződéseddel kell hinned az egészséged megvalósulási lehetőségében. Például: egy nő prosperitásra igényelt mágikus erősítést a Mestertől. Ez a nő nem mutatott semmiféle érdeklődést a házimunkák iránt és a háza mindig nagy rendetlenségben állt. A misztikus azt mondta neki, hogy amennyiben gazdag akar lenni, előbb rendszeretővé kell válnia. Minden nagy vagyonra szert tevő ember rendszerető volt, mivel az életünknek rendeltetése van és így, a rend az ember legelső törvénye. "Nem lehetsz soha boldog, ha az elégett gyufaszálakat beszúrod a tűpárnába. A hölgy nem vette ezt zokon és mivel jó humorérzékkel rendelkezett, elkezdte rendbe szedni a lakását. Újrarendezte a szobabútorzatát, megjavította a fiókokat, kipucolta a szőnyegeket és mindjárt egy váratlan ajándék formájában hatalmas pénz-donációhoz jutott. Sőt, egy bizonyos idő elteltével ez a nő gyártulajdonos lett és ő vezette a könyvelést, mindig nagy gondját viselve a külső gyarapodásnak, tudván, hogy az Isten az ő vagyona és neki felelősség-teljesen kell bánnia és gazdálkodnia ezekkel, a spirituális evolúció szempontjából, az ő számára és mások számára is fontos anyagi értékekkel. Sokan nem tudják, hogy a kapott és az adott ajándékok, valamint a nem használt és feleslegesen felgyűlt, de tudatosan elengedett: másoknak adott tárgyak és anyagi javak mind a kiegyenlítődést szolgálják és a felhalmozások és az értelmetlen, öncélú sporlások menthetetlenül veszteséghez vezetnek. "Ott ahol tékozlás volt, most sporlás van, és ott, ahol több halmozódott fel, mint amennyi szükséges, ott szegényedés állt be." - Ez a polaritás és a kiegyenlítődés törvényének a következménye.
Amennyiben az ember nem ismeri, hogy miképpen kell a pénzt hasznosan elkölteni és értéktudattal elajándékozni, ugyanaz az összeg el fog veszni értelmetlen és érdektelen, vagy éppenséggel szomorú (nem egyszer tragikus) módon. A Mester egyik ismerőse azért panaszkodott, hogy pénzszűkében le kellett mondja a családjának ígért ünnepi ebédet, de ez hamis állítás volt, mert bőséggel lett volna a családi ebédhez elégséges pénze, de arra gondolt, hogy megspórolja. Egy pár nappal azután valaki behatolt a lakosztályába és pontosan annyi pénzt emelt el tőle, amennyibe a díszebéd került volna. A törvény annak kedvez, aki félelem nélkül áramoltatja az életenergiákat és a hit bölcsességével, de tékozlás nélkül él.
Az ember vagyona kifogyhatatlan és kiapadhatatlan, amennyiben teljes bizalom és hit előzi meg a megvalósulás törekvését. "HAGYD HOGY A TE HITED MINDIG VELED és előtted JÁRJON." A hit az isteni terv beteljesítését szolgáló anyagi eszközök és életkörülmények, a remélt dolgok misztikus szubsztanciája. A hit a még láthatatlan szférában levő, de megnyilvánulásra váró dolgok személyi és mágikus nyilvántartása, mivel a hit megkeményíti az imaginációt és feloldja és eloszlatja az ellenkező, zavaró és bizonytalan gondolat-képeket. A HIT MEGERŐSÍTI A POZITÍV IMAGINÁCIÓT ÉS AZ ELLENTÉTES, ZAVARÓ ÉS BIZONYTALAN GONDOLAT-KÉPEKET FELOLDJA ÉS SZÉTPORLASZTJA.. "Két másodperc alatt elérhetnénk mindent, amit akarunk, ha nem lennénk gyengék és hitetlenek."

Jézus elhozta nekünk a megváltáshoz vezető erkölcsi alapállásnak megfelelő, teremtői látomások törvénykönyvét: az evangéliumot, vagyis a HIT TŐRVÉNYÉT. Ez, az evangélium által kinyilatkoztatott megváltói hit-erő, nem más, mint a tíz egyetemes törvényt egybeötvöző, általánosan érvényes közös eredő, az egységes isteni törvény: a megváltás törvénye, amely egységes hit-erő erősebb és több mint a többi tíz egyetemes törvény külön – külön, több mint egy - egy törvény önmagában és ezért a teremtés pozitív értelmében vetett erős hitünk által meghaladhatjuk például a KARMA törvénye negatív következményeit is. Ez viszont feltételezi a teljes megbocsátást: az oldódás és a kiengesztelődési képesség legmagasabb (spirituális) és leggyakorlatibb (hétköznapi) szintű gyakorlását. Ami viszont, nem az élvezet-centrikus és a kényelmes luxus-élet érdekében elfogadott megalkuvást, nem a természet-szennyezésébe beleegyező a korrupciót, nem a hamis alapállást: nem a teremtés és megismerése ellenes olcsó kiegyezést jelenti, hanem a harcias éberség által biztosított oldott állapotot és felelősen éber létezést. Az oldott, de figyelmes és éber megismerési képesség kialakítását és szüntelen gyakorlását is igényli tőlünk tehát a Hit tőrvénye. („Nem arra való a fény , hogy azt a véka alá rejtsék!”)
A hit tőrvénye, a legfőbb tőrvény tehát, amely feloldja az embert az Ok és az Okozat tőrvénye alól, vagyis a félelemben fogant ötletei és szorongások időszakában keletkezett zavaros képzetek megvalósulása: a tragikus események bekövetkezése alól. E törvénynek köszönhetően, a megbocsátás szellemében, és nem a korrupció és a negatív ítélkezés terhe alatt, az ember látszólag "ott arathat, ahol nem is vetett!”
Mivel tudom, hogy minden múltbeli és jelenlegi esemény az én belső zavaros képzeteimnek a tükre „Mindenkink mindent megbocsátok és ezért nekem is megbocsátanak.” Megbocsátás nélkül lehetetlen a megismerés és a kiegyenlítődés, de azt is fontos tudni és számon tartani, hogy az igazság bátor felvállalása és kimondása, valamint az egyéni tévedések nyílt és őszinte beismerése és felvállalása nélkül, vagyis, a velünk történt negatív események és hátráltatások, csődök és kudarcok kauzális (karmikus) okainak a megértése nélkül, nem jöhet létre az igazi oldódás és megbocsátás sem. Mert csak azt engedhetem el, amit előzőleg már jól megfogtam, vagyis csak az nem foglalkoztatja és nem zavarja tovább az elmémet és a képzeletemet – és ez által a sorsomat! -, aminek az igazi okát (A kauzális okát: vagyis az én horoszkópomból kiolvasható fejlődési sorsprogramom által a környezetemből kiprovokált ok – okozati összefüggéseket) teljes mértékben felfogtam. (Metafizikai értelemben ugyanis, valamit felfogni, ugyanazt jelenti, mint megfogni: az eszemmel, gondolkozói képességemmel megérteni.)
Az emberre valósággal ömölik az áldás és a bőség tárgyi megvalósulása, ha a tisztázó megértést követő megbocsátás és az elbocsátás útján járva, az égi adományok felé megnyitja magát. "Mindaz amit az Égi Birodalom csak adhat itt van az én életemben." Az örök ideák létkörében a földi boldogság-állapot vár arra, aki képes meghaladni a természeti lét és az emberiség öncélú élvezetszerzési lehetőségek logikájára alapozott ésszerű és földhözragadt gondolkozását. Az emberi gondolkozásban mély megbántottságok, ambíciók, félelem, gyávaság, gyűlölet, hiúság és egoizmus által vezérelt vágy-képek uralkodnak, és azok működtetik az egyéni és a csoport – képzeletet. De Jézus azt mondta, hogy: "Legyetek bátrak, mert Én legyőztem a Világot." - Ő legyőzte a negatív képzetek hatalmát. Az emberi faj közös tudattalanja, az úgynevezett Akhasa könyvtár, és így, a gondolkozása is, ma telítve van egoista kapzsisággal és a beteljesületlen boldogsági-vágyak miatti megbántottsággal, haraggal, sérelemmel, bosszú- vággyal, fölösleges egymás fölötti győzni- akarással és egymás általi, egymással szembeni nyerni- akarással, és mindezzel együtt, a veszteségtől, a betegségtől, valamint a haláltól való félelemmel. Jézus megismertetve ezeknek a negatív képzeteknek az eredetét az emberi szívekben (A mindenkiben létező Lilith-képzetekben) és kimutatta ezeknek a korrupt imaginációban gyökerező vészterhes eredetét. Megmutatta a bűnök és vétkek belső gyökét és azt tanította, hogy a gondok, az aggodalmak, a félelmek, a harag, a gyűlölködés, a neheztelés és a bántalmak, a kauzális megismerés segítségével, el kell hogy múljanak az ember szívében és akkor az ember számára a megsemmisülés képzete: a halál is (sőt: ezáltal a halál „objektív ténye”) le lesz győzve. Mi tudjuk már, hogy a tudományoskodó kételkedés ellenére, a halál legyőzhető azáltal, hogy a tudattalanunkat betápláljuk (beprogramozzuk) az életfeladataink betöltéséhez elégséges erőnlét és egészség képzeteivel és az örökkévalóságba vetett hittel. Hiszen tudjuk, hogy a tudattalan egy irány és irányzék nélküli erőforrás lévén, valóra váltja a felé küldött képi és érzelmi impulzusokat (parancsokat), anélkül, hogy azokat különösebben felülvizsgálná, elemezné, értékelné, értelmezné és felülbírálná, illetve, hogy valamit is visszakérdezne a javítás érdekében. A tudatfölötti egyetemes erő (A Krisztus) oltalma és vezérlése, vagyis az Egyetemes Felelősségtudat és az Egyetemes Igazságtudat Logoszának alárendelt személyes imaginációnk szintjén dolgozván a tudatunkkal és a képzeletünkkel, a szellem erősödését követi a lélek erősödése és azt a testnek a gyógyulása és feltámadása: a test megújhodása, a betegségektől való teljes megtisztulása. Így, a fizikai erőnlét teljes elnyerése is valóra válik.
Sőt: a szellemileg tudatosan élő, hívő ember, soha nem fogja elveszteni a földi tapasztalatai során szerzett pozitív ismereteit a halálban, hanem a folytonos meditáció és a megbocsátás által biztosított zavartalan információáramoltatás segítségével, az energetikai és az öntudati auratesteit egymással összehangolva a kauzális testével, átalakítja a felettes énjével közvetlen kapcsolatba került fizikai sejtjeibe felgyülemlett információkat az étertestét, az asztráltesttét, a mentális testtét, a spirituális testtét, az ideatestét, majd végül: az új kauzális testét erősítő energiákká változtatja a földi tapasztalatait. A legfelsőbb öntudata viszont (A kauzális teste), már örök életű és abszolút. Ez jelenti azt, hogy az igazi Kereszténység a bűnök bocsánata által biztosított zavartalan információ- és energiaáramlási lehetőségeken, vagyis a külső és a belső ellentétek kiegyenlítésén, a feszültségek feloldásán és a végső és abszolút kiegyenlítődés és újraszületés, az újra teremtődés reális megvalósítási lehetőségein alapszik. De nem alapszik a megváltásról szóló tanítás érvényesítése érdekében keresztáldozatot hozó Jézus isteni kivételezettségéről és misztikus tetteiről szóló, az öncélú intézményépítési célokat ugyan jól szolgáló, de végül is, a magát kereszténynek nevező, „fogamzásgátolt tudatú”, steril nyugati embert kitermelő, megható meséken! Amiként nem alapszik a vakszemű újkori tudományok „holt-biztos” sírhalmain sem.


VI. Hatodik fejezet

A Krisztus- erő és a megoldhatatlannak látszó sors-terheknek az átadása.

"Hagyd a sorsodat az Úr kezében nyugodni." Ami után az ember a saját teremtő erejét, illetve a mentális erejét és a képzelete alkotóképességét végre megismeri, a legrövidebb, a leghatásosabb eljárásokat és a legtermészetesebb utat kezdi keresni az általános életképzelete és a tudattalanja pozitív befolyásolására. Ahhoz, hogy görcseitől megszabaduljon és az egyéni, valamint a kauzális rendeltetésének megfelelően élve, harmonikusan megvalósíthassa élettervét, elengedhetetlen ugyan, de nem elegendő az egyetemes törvények intellektuális megismerése. Ez önmagában még nem indítja el a teremtő energiák kibontását és teljes felszabadulását! Az első lépés, ami az imaginációban rejlő teremtőerőknek az egyetemes törvények szerinti megidézéséhez és így, az addig mélyen elrejtett emberi képességek használatához vezet, az a lét-bizalom gyakorlásának a megtanulása, a mágikus igénylések hangos kimondása által. Ez a bizalom viszont a megoldhatatlannak látszó problémák megoldásának, a bennünk levő Krisztusnak, vagyis az Isteni Hatalomnak történő átadását is jelenti.
Ami metafizikailag súlyossá, tehát fontossá és ezért nehézzé tesz egy dolgot (tárgyat jelenséget, folyamatot, helyzetet, állapotot), az nem más, mint annak a (fizikai – vagy éppenséggel: spirituális) gravitációs ereje! Pontosabban: annak a dolognak (tárgynak, állapotnak, jelenségnek) az egyetemes egységhez való vonzódási ereje, épen úgy mint az, az őt körülfogó és a benne levő bonyolult és különféle erőterek és a benne levő koncentrált erőknek az egymáshoz való vonzódása, illetve, az egymással szembeni szövődményes viszonyrendszere: a vonzódások és taszítások, a kötések és az elkülönülések és félre-nyomások összessége. Ez a gravitáció igazi, vagyis a spirituális értelmeződése.
Amennyiben egy emberi lényt egyszerre ki tudnánk emelni az ellenállások és az ellenhatások gravitációs teréből, nem létezne többé sors-nehézsége, mert fel tudná fedezni, és határozottan érzékelni tudná azt, hogy benne van az abszolútum, illetve, hogy a kauzális lényege szerint ő maga az abszolútum. Nincs tehát egy, vagy több külső pont, amihez neki vonzódnia kell! Az archaikus korban ezt, a belső-központ helyreállítást szolgálták a különféle misztikus beavatások és később is, ennek, a többnyire negatív és ellentmondásosan zavaros gravitációs erőtérnek a megszűntetését, az ellenerő- mentes állapotnak a létrehozását célozták meg a különböző, a kereszténység gnosztikus ágához tartózó, lét-koncepciós gyakorlatok, imádságok és szertartások, amelyeket a gnosztikus kereszténység felett diadalmaskodó világi keresztény egyház addig tiltott és üldözött, amíg ezek visszaszorultak és visszafejlődtek a különböző titkos szekták okkult szertartásrendjévé. Ezért, az utólag egyre inkább vallásos jelleget kapott keresztény törekvés, többnyire negatív eredményekkel és következményekkel járt, mivel ennek a pozitív mágikus következményekkel járó keresztényi állapotnak az elérése egy hosszas folyamatot, sok esetben egy egész emberéletet igényelt. Mindenesetre, ennek a ténynek a tudatosítása, mármint annak, hogy a dolgok éppen a központi egységhez, vagyis a téren és időn túli abszolútumhoz való vonzódásuk miatt lesznek nehezek és fontosak, illetve, hogy ugyanakkor a vonzódásukkal szembeszegülő, Lilith jellegű fizikai, asztrális és szellemi ellenerők hatására lesznek problémásak, megkönnyíti a sors-problémáink megértését és elviselését. Ezért tanította Jézus, hogy az Én-tudat által felvállalt teher, vagyis a tudatosan felvállalt életfeladat, amit viszont nem egyedül nekünk, hanem a spirituális erőkkel és az egyetemes törvényekkel együtt (és azokkal összhangban, nem azok ellenére, vagyis nem önösen és erőszakosan) kell megoldanunk, könnyű: "Mert az én terhem könnyű és az én igám gyönyörűséges." Ő ugyanis elhagyta - meghaladta- a világnak, azaz, a világi koncepcióknak az alacsony rezgésszintjeit és a hit ereje által működtetett öt dimenziós létbe, a spirituális testébe: az egyetemes léttudattal találkozó és azzal egyesülő - egységesülő kauzális Én-tudatába helyezte át életét, ahol csak teljesség, bőség, szeretet és egészség létezik. Ezért mondta, hogy „Gyertek ide hozzám ti meggyötörtek és megfáradtak, és én megnyugtatlak titeket." Mert a személyi sorsfeladatot követő abszolút-azonosságtudat felvállalása és újralétesítése (A Véda szerint nem történik semmi rendkívüli, hanem éppen az, ami az életben a legnormálisabb helyzet lehet: az abszolút tudat felismeri önmagát bennünk), megnyugtatja, egészségessé és bölccsé teszi az embert. "Vegyétek fel az én igámat, mert az én igám gyönyörűséges." - Vagyis, vegyük fel az egyetemes törvényekkel összhangban álló Én-tudat igáját, az általunk megszemélyesített isteni felelősségtudat igáját, mert megnyugszunk azáltal, hogy a földi küldetésünknek megfelelő életet folytatunk, amelyben hité, majd sorsbeteljesítő és önmegváltó képességgé válik a szó, a tett és a gondolat egysége.
Az 54. zsoltárban azt olvashatjuk, hogy: "Hagyd a te sorsodat az Úr kezében nyugodni" és a biblia több helyén azt olvashatjuk, hogy "a csata (az égi háború) az Istené (A kauzális Énné!) és nem az emberé.” Az ember mindig nyugodtan kell válasszon és harcoljon és minden nehéznek, vagy könnyűnek látszó sors-fordulatban és élethelyzetben meg kell látnia az Isten akaratát, vagyis az egyetemes törvények érvényesülését, a létezés értelmét: a megváltás lehetőségét és erejét."
Ez azt mutatja, hogy a tudatfölötti Énünk, vagyis a bennünk levő Krisztus, az a mindenható parancsnok, aki az életfeladatait bátran és maradéktalanul felvállaló ember végső csatáját megvívja, és arányossá teszi az ember terhét, amennyiben tehát az ember nem fejt ki olyan ellenállásokat, amelyek a személyére és a sorsára, valamint a szerettei sorsára negatívan hatnak vissza. Érthető, hogy az ember az egyetemes törvények ellen vétkezik, amennyiben ő egyedül akar igazságot tenni és az egyetemes törvények és többi ember életfeladatai és megváltási életprogramja, illetve azok spirituális fejlettségi foka figyelembevétele nélkül, a személyi ambícióitól elvakultan, önkényesen akarja megoldani a felmerülő sors-problémáit. Ráadásul a spekuláns agyával, a mindössze a földi körülmények között való eligazodáshoz és a fizikai létben érzékelhető-tapasztalható jelenségeknek a különbségének és hasonlóságának az észlelését szolgáló racionális eszével, akarja megnyerni az azoknál sokkal magasabb logika szerint működő spirituális csatákat! És az is érthető, hogy a sors-teher nem más, mint egy – egy, mágikus erejű ellenséges képzet. És ez az ellenséges gondolat, de főképpen az ellenséges érzésállapot, eredetileg és elsősorban az ő tudattalanjában (az édesanya tudattalanjából kapott „spirituális öröksége” és a neveltetése által megerősített programokban) gyökerezik. Lehetetlen elérni egy olyan úton a szellemi finomsághoz, az egészséghez, a bőséghez és a tökéletes önkifejezési lehetőséghez, amelyen a tudattalan képzeteink formátlan masszáját az anyagi jelenségek feldolgozására használható racionális gondolkozásunk (intellektusunk) által akarjuk irányítani. Nehéz úgy folytonosan boldogulni és egészségesnek maradni, hogy közben a szabadon alkotni vágyó képzeletünket a primitív gyakorlati eszünk szűklátókörű akaratára és döntéseire bízzuk (kárhoztatjuk!). Nehéz úgy kiegyenlítődni (boldog lenni), hogy különböző felszíni jelenségekből következtetett „tudással” , vagyis felszíni fizikai jelenségekből származtatott szellemi előítéletekkel és előfeltételekkel, ellenőrizetlen koncepcióinkkal (tudományos babonákkal) befolyásoljuk a spirituális képzeletünket. Főként ha ez a „vaslogikánk” meg van terhelve különböző személyes irracionális szorongással, vagy vak ambícióval, vagy éppenséggel természettudományosan látszólag indokolt, de éppen ezért természetellenes félelmekkel és kételyekkel.
Hát nem értelmesebb cselekedet-e, a természeti énünknél, a kicsi spekuláns eszünk által vezérelt egonk-nál sokkal, de sokkal értelmesebb tudatfölötti Énünknek, a Krisztusnak átadni a megoldhatatlannak látszó helyzeteinket? Értelmesebb magatartás átküldeni ezeket a terheket abba a szellemi dimenzióba, abba a finom képzeleti szférába, ahol azok, egy magas szinten értelmeződnek és kreatív erőkké válnak. Ahol bekerülhetnek az egyetemes fejlődési erővonalak és törekvések áramkörébe és egy új teremtő és hajtóerőjévé válnak sorsunknak, vagy felmorzsolódnak a Seholban, az ős semmiségek és hiábavalóságok birodalmában, amennyiben nem állnak összhangban az egyetemes törvényekkel.
Egy embernek sürgősen pénzre volt szüksége és a következő "varázsigét" mondta hangosan: "ÁTADOM A HIÁNY-TUDATOT A BENNEM LEVŐ KRISZTUSNAK ÉS SZABADON HALADOK AZ ÉLETÚTAMON." A hiányokban való hit volt az ő terhe amikor ezt átadta a végső megoldás érdekében a benne levő Krisztusnak, átalakítván a hiány-információt bőség-információvá. Az eredmény nemsokára meg is mutatkozott és a kitartó embernek a bőség áradatában lett része. "A benned rejlő Krisztus a Te győzelmed biztosítéka."
Egy zongoraművész ajándékba kapott barátaitól egy értékes zongorát, de ahhoz, hogy ezt hazahozhassa a régit el kellett távolítani valamiképpen a lakásából, ahol nem férhetett el két zongora. Ugyanakkor a régi zongorájához is ragaszkodott, nem akarta eladni és ezért nem tudta, hogy mitévő legyen. Mivel metafizikai ismeretekkel is rendelkezett, az, az ötlete támadt, hogy a benne levő Krisztusnak adja át a megoldást és ki is mondta a szükséges varázsigéket. Ahogy ez megtörtént, néhány percen belül telefonált az egyik barátnője, hogy nem-e adná bérbe a zongoráját és így a régi zongorát az új érkezése előtt néhány órával el tudta költöztetni és ráadásul a legmegfelelőbb helyre, ahol a régi zongora is a beteljesíthette a rendeltetését, mivel a rendeltetésének megfelelően, nem kellett hiába álljon.
Egy nőnek élete legnagyobb terhe a gyűlölet és a haragtartás volt. A következő formulát kezdte gyakran mondogatni teljes meggyőződéssel: "Átadom a gyűlöletem és a haragom nehéz terhét a bennem levő Krisztusnak és szabaddá válok a bizalom, a szelíd jóság és a békés szeretet átélésére, a bőség befogadására, a harmónia és a boldogság megélésére." A mindenható tudatfeletti hatalom, a mindenkiben - és így benne is - létező krisztus, illetve a felettes Énje, elárasztotta a tudattalanját szeretettel és az egész élete megváltozott. A pozitív kéréseket, a varázsigéket, varázsmondatokat és a mentális megerősítéseket sokszor órákon keresztül kell mondani, halkan vagy hangosan, csendben és nyugalomban, de mindig határozottan. Mi magunk kell a kimondott ige által fellazuljunk és megszabaduljunk a felgyülemlett feszültségektől! Megfigyelhető, hogy a teher átadásával a dolgok sokkal tisztábban, a valóságos jelentésükben és spirituális értelmük szerint, barátságosan, de határozottan és körvonalazottan jelennek meg számunkra, nagyon rövid időn belül.
Teljességgel lehetetlen egy világos vizualizációt létrehozni, amennyiben a hús-vér agyunk által működtetett pragmatikus tudatunk („Az eszünk”) nyugtalan. Ezért például veszélyes lehet még a hirtelen, kellő előkészülés nélküli böjt is, mert az éhség, illetve a cukor - hiány képzelet-zavaró feszült állapotban tartja az agyat. A kételkedés, a szégyen és a szeméremérzet, a vak személyi ambícióhoz kapcsolódó harag és gyűlölködés, akárcsak a mély szorongás és a félelem megmérgezik az eszünket és ez által a testünket is. Ennek következtében a képzelő-erőnk, a teremtő imaginációnk zavarosan tévelyeg és ezáltal mindenféle szerencsétlenséget és betegséget idéz az életünkbe. Hangosan és határozottan ismételve: "Átadom ezt a terhet a bennem levő Krisztusnak és én felszabadulok alóla." a látomás tisztává válik és ezáltal egy megkönnyebbülési érzés kezd eláradni bennünk. És ennek a nyugodtságnak köszönhetően, előbb vagy utóbb, megjelenik a bőség, a szeretet, az egészség és a tökéletes önkifejezési lehetőség is az életünkben.
Egy hallgatóm arra kért, hogy értelmezzem számára a hajnalpír előtti besötétedés jelenségét. Valójában, minden nagy megvalósulás megjelenése és beteljesedése előtt, úgy tűnik mintha valami nagyon rosszul menne és igen mély, nyomasztó hangulatok borítják el a tudatunkat. Ez azért van így, mert ilyenkor a tudattalanból felszínre tőrnek a korábbi hibázásaink által létrehozott negatív gondolat-képek miatt gyötrő félelmeink és kételyeink. Ahhoz, hogy ezeket a sötét és értelmetlen, irracionális- félelmeket és hitetlenséget okozó kételyeket feloldjuk, előbb meg kell tudnunk, rá kell jönnünk, hogy miért is hibáztunk, miben tévedtünk korábban? Azt kell felfedeznünk és megértenünk, hogy metafizikailag mit, miket csináltunk rosszul a múltban? Hol és hogyan veszítettük el az éberségünket? De főként arra kell rájönnünk, hogy milyen, korábban jelentéktelennek tűnő metafizikai információt kell (a szorult helyzet segítségével) kiemelnünk, megvizsgálnunk, megismernünk és megszilárdítanunk a korábbi szorult sorshelyzetekben elkövetett (metafizikai tudatlanságunkból adódó) hibás és negatív magatartások újbóli felfedezése (belátása), megnevezése és meghatározása által? Határozottan meg kell értenünk azt is, hogy többet miért nem követhetjük el ugyanazokat a hibákat, amennyiben már tudatosítottuk, vagyis amennyiben lelepleztük e személyes hibák igazi okait.
Nem szabad elveszítenünk az éberségünket vagyis a hitűnket még a Polaritás törvénye hatásaként beállt nehéz helyzetben sem és előre kell hálát adnunk azért, hogy már minden meg van mentve és jó irányban halad még akkor is, amikor látszatra még az ellenséges seregek - a sikertelenség, a szükség, a nehézség, az igazságtalannak látszó támadások, esetleg a gyanúsítás és a rágalmazás, vagy a sors-korlátozások tényeiben villogó korábbi kételyeink és félelmeink fizikai és társadalmi állapotai, zavaros képzelgéseink anyagiasodott formái vesznek körül a természeti (mindennapi) életünkben.
A fent említett hallgató azt kérdezte, hogy mennyit kell ebben a sötét állapotban időzni? „- Mindaddig, amíg képessé válsz egyértelműen keresztül látni a korlátok és bántalmazások sötétjén és mindaddig, amíg képes nem leszel a terheidet teljességgel a Krisztusnak átadni. Vagyis addig, amíg képessé nem válsz maximálisan pozitív hitet tanúsítani." A hitnek ugyanis lényeges szerepe és hordereje van a tudattalan befolyásolásában. Ugyanakkor azt is kell tudni, hogy az állandóan nem fenntartott, meg nem erősített, nem működtetett és nem gyakorolt, vagyis a nem használt hit, mindössze egy sápadt és bágyadt életérzés, ami nem használ semmire csak önáltatásra és öntetszelgésre. Az aktívan (életben) tartott, vagyis a szűnetlenül gyakorolt hit az a híd, amelyen keresztül átjutunk az ígéret földjére (a mágikus kreativitás állapotába, a folytonos és tudatos „automatikus” teremtés állapotába ).
Például egy férfi megharagudott az őt igen erősen szerető feleségére. Elhagyta és elhárított minden megbékélési próbálkozást és nem akart kommunikálni a nővel semmilyen módon. A nő megismervén a spirituális tőrvények hatalmát, megtagadta az elválás miatti kétségbeesés állapotát és a következő igenlést mondta ki nagy meggyőződéssel: "Lehet, hogy látszólag léteznek ilyen elkülönülések az Egyetemes Elmében is, de én úgy sem lehetek elválasztva az én élettársamtól, akihez hozzátartozom a kauzális (karmikus) rendeltetés által." Ez a feleség úgy aktiválta a hitét, hogy minden egyes étkezésnél megterítette az asztalt a távol levő férje számára is, emígy befolyásolva a tudattalanját pozitív gondolatképeinek áradatával. Ennek az lett az eredménye, hogy egy év múlva a férje megbékélten visszatért hozzá.
A tudattalant a leginkább a zene által lehet befolyásolni. A zene ugyanis több dimenziós megnyilvánulása az emberi szellemnek és ezáltal meg van az a lehetősége, hogy kiszabadítsa a tudat börtönében sínylődő lelkünket. A zene lehetővé teszi és megkönnyíti a legnehezebb dolgok véghezvitelét is. Egy fiatal lány a harmonikáját használta az imaginációjának a karmikus görcsöktől való felszabadítása és pozitív aktiválása céljára. Ő pozitív érzéseket keltő dallamokat játszott a hangszerén és a barátnője táncolt miközben a pozitív varázsigéket kimondták. A zene ritmusa és a mozdulatok harmóniája csodálatos varázserővel, materializáló képességgel töltötték fel szavaikat, aminek meg is lett a pozitív következménye.
Ugyanakkor meg kell tanulni azt is, hogy ne homályosítsuk el a fényt, leértékelve a kisebb jelentőségű dolgokat. Minden nagy beteljesülés előtt megjelenik a föld jele és jelzése. Mielőtt Kolumbusz felfedezte volna Amerikát, szárazföldi madarakat látott, majd sodródó ágakat a vízben, ami arra utalt, hogy száraz föld van a közelben. Ugyanígy van a nagy megvalósulások és beteljesülések előtt is, de a legtöbbszőr a jeleket véljük megvalósulásnak és amikor kiderül, hogy még nem az igazi megvalósulás, csalódottakká válunk. Így például egy igen népes családdal rendelkező asszony is kimondta a varázsigét egy nagy étkezési készletért. Nem sokkal ezután egy barátnőjétől egy használt és repedt tányért kapott ajándékba. Azonnal a Mesterhez szaladt és elpanaszolta neki a történteket. Az megvigasztalta őt, hogy a repedt tányér mindössze a Föld Jelzése lehetett és ez azt jelenti, hogy a kért étkezési készlet útban van már. És csakugyan, a repedt tányér a Kolumbusz- féle földi madarakból és sodródó ágakból álló, jelzésnek bizonyult, mert nemsokára a várt étkezési készlet is megjelent.
Folytonosan hitedben élve, a hitet aktívan gyakorolva, a bőség, az egészség, a szeretet és a tökéletes Én- kifejezési lehetőség megteremtésére serkented a tudattalanodat. Amennyiben az ember elképzeli, hogy mindaz az anyagi eszköz és emberi kapcsolat, amire szüksége van az életterve kibontakoztatásához és megvalósításához és hiszi is azt, hogy sikere lesz, mindezt meg is valósítja. A spekulatív gondolkozással járó kételkedéssel meg nem fertőzött gyermekeknek még tökéletes a bizalmuk "És aki nem úgy fogadja a mennyek országát, mint ezek a kicsinyek, nem léphet be oda". Volt egy barátom, aki igen szegény családban született és felnőtt korára sem vált azonnal gazdaggá, de ő valamit megsejthetett a valóság mágikus természetéről, mert soha nem úgy viselkedett mintha szegény lenne és lazán barátkozott az ő családjánál messzemenően jobb módban élő családok gyermekeivel, akikkel az iskolában szünetekben, vagy tanítás után hazafelé megismerkedett. Ennek következtében, egyetemista korában, mindig kapott egy - egy kisebb összeget a gazdagabb barátaitól, akik kölcsönbe adták neki, hogy spóroljanak, de ő gondtalanul elköltött minden pénzt ajándékokra, jó ruhákra és tökéletes mentális állapotban élt. Gondolatait mindig egy-egy elegáns öltözékre, egy-egy jó könyv, vagy bútordarab megszerzésére és kellemes barátságok kialakítására irányította minden különösebb erőfeszítés nélkül. György mindig a csodák világában élt, ahol csak a bőségnek és a kellemes dolgoknak volt realitása. És egyszer csak találkozott egy hozzá hasonlóan élő és gondolkozó lánnyal, akiről csak utólag derült ki, hogy igencsak gazdag vagyont örökölt. Így a szép ruhák, a kellemes könyvek és barátságok egy megfelelő társadalmi háttérbe is beágyazódtak a György számára. Nemsokára, ez után külföldre, egy távoli kontinensre távoztak és így nem tudom, hogy a barátom felesége csakugyan a megfelelő választás megtestesítője volt-e számára, de azt láthattam, hogy az imagináció fókuszpontjában tartott gazdagság a hozzá hasonlóan gondolkozó lány személyében, teljes mértékben megjelent a barátom életében.
Nem lehetséges a teljes béke és a boldogság elérése az ember számára, ha nem kutatta fel és nem világította át a tudattalan zugaiban meghúzódó összes félelem-csirákat. A félelem félreértett, negatív életerő és rosszul irányított energia-áram amelyet, a meghaladás segítségével maradéktalanul át kell alakítani hitté és pozitív imaginációvá. Én, mivel nem csak érzem, hanem a horoszkópomból is világosan kiderül, hogy nagyon mély és rejtett félelmek táplálására és fenntartására vagyok hajlamos, egy idő óta direkt, provokálom az olyan negatívan megnyilvánuló személyeket, akik azt szeretnék a tudomásomra hozni, hogy amennyiben nem húzom be a farkamat és tovább merészelem firtatni a gonosz tetteik és szavaik indítékát, fizikailag, anyagilag, vagy erkölcsileg ártani fognak nekem. Jézus azt mondta, hogy: "Mitől féltek ti kishitűek?" A hittel élő, hitét gyakorló ember számára minden lehetséges. Többször kérdezik meg tőlem: hogyan lehet megszabadulni a félelemtől és a szorongástól? A válasz egyértelmű: A félelem forrásához, vagyis a félelem-kiváltó helyzetekhez való tudatos és bátor közeledéssel, a félelmet okozó személyek, tárgyak és jelenségek bátor szemlélésével, azokkal való megbarátkozással, sőt: azoknak az esetleges megérintésével is, de főképp azok természetének az elfogadásával, megismerésével. A feleségem, aki több állattal szembeni fóbiát hordott a lelkében, ráébresztettem és rávezettem, hogy a legjobban akkor jár, ha azokat az állatokat, amelyektől fél (Kutya, Ló) megérinti, vagy ha kisebbek, a kezébe veszi (Békák, rákok, pókok.). Ami óta megtanult a kislányainkkal együtt békét fogni az út menti pocsolyákban, a család anyagi helyzete is feljavult.
A tiszta szívű ember a teremtés koronája és ezért „megláthatja magában mindenható teremtő istent, aki létrehozta az anyagot, majd az anyagot átfinomítva megalkotta a természetet, beleértve a félelmetesnek látszó ragadozó állatokat is, amelyeknek igen jól meghatározott szerepük van a teremtésben, de semmiképp nem azért jelentek meg, hogy széttépjék és felfalják a tiszta szívvel élő embert. Az oroszlántól való félelem az egyes ember számára az embereknek a benne levő, de elfojtott oroszlán természettel szemben érzett féleleméből szerzi a félelmetességét. Amennyiben bátor és tiszteletadó, de nem tolakodó szeretettel nézel rá, miközben nyugodtan megállsz a helyeden, még az Oroszlán is kitér az utadból. Még a „legvérengzőbb” cápákról is kimutatták a tudományos kísérletek, hogy csak akkor támadják meg az embert, amennyiben az félelmében kapkodni kezd, illetve, ha a vérnyomása hirtelen felugrik és szíve kezd zakatolni a félelem miatt. A ragadozó állatok is az egyetemes tőrvényeknek vannak alárendelve és azoknak engedelmeskednek, mivel az első számú egyetemes tőrvény a mágia: a teremtő képzelet tőrvénye. Ha képzeletedben félsz és ezért ösztönösen megfutamodsz előle, a ragadozó a nyomodba ered és ha utolér megpróbál leteríteni. Bármely ragadozó így viselkedik, amennyiben a találkozás nem az ember által erőltetett módon jön létre, és nem azért történik meg, hogy személyi tudatunkban megerősítsen. Amennyiben a gyávaságunkból eredő rejtett agresszivitásunk, vagy a rejtett hiuságunk következtében történik a nem véletlen találkozás, akkor is csak ugyanolyan következményekkel járhat, mint ha egy veszélyes módon őrjöngő személlyel találkozunk az utcán, vagy ha egy olyan utcában tartózkodunk, amelyben egy megvadult részeg autóvezető ralizik éppen. Így például a szegénység oroszlánja meghátrál előled, amikor bátran, de ugyanakkor szellemi értéktudattal: tehát nem felelőtlenül költöd el a pénzedet, kimutatván így saját magad számára, hogy az Isten a te legbiztosabb vagyonod.
Nagyon sok metafizika-előadás hallgató megszabadult a szegénység negatív gondolat-képétől, „a szükség hatalmától”, mert befogadta az áldás őserejét a képzeletvilágába és most nincsen anyagi-gondja, mert az emberi sors, és a saját életfeladat-körük logikájának a megértése által, felszámolták a pénzveszteségtől és a fizetésképtelenségtől való félelmeiket. A tudattalant el kell árasztani azzal az igazság - képzettel, hogy a Teremtő Úr (Tőrvény) az ajándékot adó erő és ő maga az ajándék is egyben. Egy nagyszerű megerősítés a következő formula: "Köszönöm most és mindörökké az ajándékozó Istennek a megváltási élettervem beváltását szolgáló anyagi-ajándékokat és lehetőségeket."
Az idők folyamán, az ember nagyon elkülönítette magát a hiány-gondolataival a saját teremtő erejétől és ezáltal a saját teremtő erejétől és emiatt sokszor a teremtő képzeletét aktiváló szellemi eszközökre (mágikus gyakorlatokra) szorul, hogy mozdítsa ki a gátló eszméket a tudattalanjából és hogy adja vissza saját magának a teremtői rangját. Mindenkinek ébernek kell lenni saját magával szemben, hogy felismerhesse idejében: valamelyik cselekvésének nem-e a félelem volt és maradt az igazi hajtóereje? Választanunk kell a félelem és a hit között! Egyesek számára, akiknek különösen támadott a Napjuk, a Marsuk, a Jupiterjük, vagy az Ascendensük a horoszkópjukban, a félelem tárgya maga az erőteljes határozottsággal megnyilvánuló, tiszta, emberi "személyiség". Ebben az esetben nem kell kikerülni azokat az embereket akiktől félnek, sőt: örvendeniük kell ha találkoznak ilyen személyekkel, mert pontosan ezek fogják alkotni valamikor a sorsuk aranyláncának az egyik szemét. Amennyiben félelmükben többszörösen is elkerülik a találkozást (A harcot, vagy a barátkozást) ki fognak kerülni az életük pozitív erőteréből.
Egyes személyiség-problémákkal küzdő személyek a vírusoktól, vagy a bacilusoktól félnek. Teljesen félelem-nélkülinek és lelkileg (mentálisan) kikezdhetetlennek: nyugodtnak kell lenned még egy gyilkosok, vagy fertőző bacilusok és vírusok által ellepett helyen is és ezáltal teljesen zavarhatatlanná, támadhatatlanná (fertőzhetetlenné) és halhatatlanná fogsz válni. A betegségek kórokozóit csak akkor vehetjük magunkhoz, ha ugyanazon az alacsony vibrációs szinten állunk mint a betegség. Maga a betegség is csak a hús-vér agyunk szüleménye, amiért is vigyáznunk kell, hogy minden gondolatunk pozitív irányba mutasson. A betegség okozó vírusok, akárcsak a gyermekekben (utódokban) létrejövő, mutálódott gének által okozott fizikai, pszichikai, vagy mentális devianciák és betegségek csak az anyai ági ősöktől öröklött idea-zavaraink megtestesülései és eredetileg nem léteztek az Isteni Elmében. Ezek az embernek a teljesen összezavarodott, tehát valóság-ellenes, kietlen és korrupt imaginációjában létesülő képzeteknek a materializációi (negatív hitével táplált zavaros képzeletének a termékei).
Az ember felszabadulásának ideje akkor érkezik el, amikor felismeri végre és stabilizálja tudatába azt a meggyőződést, hogy a rossznak és a gonosznak nem létezik igazából semmiféle ereje fölötte, illetve, hogy ennek csak annyi és akkora ereje van, amennyit mi biztosítunk számára a félelmeinkkel, a szorongásainkkal, a rejtett agresszivitásunkkal, illetve a negatív (ellenséges) képzeteinkkel és zavaros fantáziánkkal. A materiális világ sötét képzetei el fognak múlni a megvilágosodott és felszabadult személy elméjében és a négy dimenziós valóság nyilvánul meg számára az élet minden területén:
"És új eget (képzet-világot) és új földet láttam és halál nem lesz többé, sem sírás sem kiáltozás, sem fájdalom nem lesz, mert elmúltak az elsők." - Elmúltak és pozitív képességekké alakultak az öröklött és belénk nevelt tévképzetek és újjá születtünk: feltámadtunk teljes lényünkben.

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/


Vissza a tetejére
  Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2008.03.27. 23:22 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.03.11. 22:01
Hozzászólások: 4221
Tartózkodási hely: Csíkszereda
(VII.) HETEDIK FEJEZET:

A SZERETET MÁGIÁJA

Mivel minden megnyilvánult életforma az egyetemes Fény által megtermékenyített egyetemes Szeretetnek a megnyilvánulása és mivel az ember metafizikai ősállapota, az Ádám Kadmon, nem más, mint Istennek a megváltásra vonatkozó Első ősideája, minden ember ezen a földön, születésével együtt, magával hozza a szeretetbe való beavatottságát, a szeretet-képességét. "Egy új törvényt adok nektek: szeressétek egymást." A szeretet egy olyan spirituális őserő, amelyet magunkból állandóan kiáramoltatva és amelyhez szorosan hozzákapcsolódva, megnyithatjuk magunknak a négy dimenziós világot, a "Csodák Világát". Az igazi szeretet, bár az egyén által nyilvánul meg, nem egyéni tulajdonság, hanem egyetemes erő és létállapot egyszerre, ezért nem lehet egoista érzés és mindenkit felszabadít a félelem gyötrelmei alól. Ugyanis a szeretet, nem más mint az Egyetemes Egység-tudatba való visszacsatolódási képességünk nyílt kifejeződése. A szeretet elárasztja az őt átélő személyt (a szubjektumot) nyugalommal, bölcsességgel és lelki gazdagsággal, anélkül, hogy valamit is kérne, igényelne cserébe. A szeretet az adás és az odaadás öröme, amely anélkül megy végbe, hogy lényegi személyiségünket, személyi felelősségünket és az öntudatunkat: a szellem világosságát feladnánk közben. Vagyis az igazi Szeretet átélése és gyakorlása közben nem kell feladjuk az isteni fény, az isteni értelem és az isteni akarat szerinti alapállásunkat, a másokkal és magunkkal szemben támasztott szellemi igényeinket. A legtöbb ember inkább feladja magát és megalázkodik a másik ember előtt, mintsem hogy egészében, teljes lelkéből odaadná magát a másiknak. Ez így nem szeretet, hanem annak a fordítottja: megalkuvás. Ezáltal csak megalázzuk a bennünk levő Istent. Meg kell tanulnunk teljesen odaadni magunkat a Szeretetnek anélkül, hogy feladnánk, elfödnénk és elfojtanánk egyéni lényünket és a felelősségtudatba ágyazott isteni világosságra törekvés igényét.
A Szeretet maga az Anyaisten amint megnyilvánul. Vagyis a Teremtő Isten a mi egyéni és személyes szeretetünkön, egyéni gyengédségünkön, megértésünkön, melegségünkön és kiengesztelődési képességünkön keresztül nyilvánul meg az ember világszellemében, az ember számára, illetve az individuális tudat számára is érzékelhetően. Ezért az egységesítő szeretet, a mindent átvilágító isteni fénnyel (Az Egyetemes Értelemmel) együtt, a legnagyobb erő a világegyetemben. Az egoizmustól mentes, tiszta szeretet magához vonz mindent ami az isteni Énünket, a spirituális fejlődésünket szolgálja és ezért nem kell szoronganunk, nem kell görcsösen aggódnunk, félnünk és könyörögnünk. Igen ritkán lesz valakinek akár csak egy halvány képzete, vagy élménye is, az igazi szeretetről. Az ember, miközben azt képzeli önmagáról, hogy telítve van az embertársa iránti szeretettel, valójában titokban tetszeleg saját mag előtt, mások előtt, sőt: Isten előtt is, mert a Lilith hatása miatt, tulajdonképpen születésétől fogva rejtett élvezet-sóvárgástól és személyi ambícióktól telten, egoista, hiú, becsvágyó, kéjsóvár, zsarnok, korrupt, kicsinyes, durva, gyanakvó és gyáva az érzelmeiben. Ezért veszíti el állandóan azt, amit a leginkább szeret és ezért egészségtelen.
A féltékenység pl. egyik legnagyobb ellensége a szeretetnek mert az életképzeletünk - az imaginációnk - zavarosan tévelyeg és látja máris, amint a szeretett ember, az "ő párja" máshoz vonzódik erősen és ez a téveszme menthetetlenül objektiválódik és megvalósul a külvilágban is, amennyiben nincs feloldva, vagyis semlegesítve igazi szeretettel. Amit féltékenységünkben képzelünk, menthetetlenül megvalósul, ha nincs semlegesítve annak a tudatával, hogy ami a karma-feloldás érdekében meg kell, hogy történjen, úgyis megtörténik, de ez a feloldás csak a te tökéletesen átvilágított szereteteddel összhangban működhet, mivel nem létezik két külön világ, két egymásnak ellentmondó és egymástól különböző létforrás.
Ha félsz, hogy elveszíted szerelmednek a tárgyát - alanyát - azt jelenti, hogy még nem szereted igazán és ezért csakugyan el kell veszítened. Az embernek életfontosságú ugyanis, hogy állandó és harmonikus szexuális életet éljen azzal, akit szeret (És ne mással, másokkal!), hiszen a szexualitás a szeretetnek az egyik legtökéletesebb kifejeződési formája. A szerelmi-szexuális együttlét az egységélmény nagy megélési lehetősége és így az egységbe való visszakötődést biztosító fizikai és pszichikai aktus. Ezért nagyobb szükségünk van a szeretetbe ágyazott, bensőséges és harmonikus szexuális élet folytonosságára, mint az étkezésre. Az emberi lény érzi ezt a tudattalanja legmélyebb rétegei szintjén, annak ellenére, hogy a titkos élvezet-sóvárgása, a korgó gyomra és a spekuláló, korrupt esze mást sugall neki, és ezért féltékeny: fél attól, hogy elveszíti azt ami számára a legfontosabb, vagyis azt a lehetőséget, hogy azzal az emberrel részesüljön a szexuális aktus beavatási misztériumában, aki az ő megváltódási sorsprogramjának az ellentétes nemű lehetséges megnyilvánulása az adott időszakban. De tudnia kell arról is, hogy nem minden szerelmi kapcsolat vezet el egyből a megváltódási sorsprogram teljes felszabadításához, hanem csak az, amelyben tökéletes biztonságban érezzük magunkat a másik, ellentétes nemű személy mellett.
Azzal az ellentétes nemű emberrel, akivel nem érezzük tökéletes védettségi állapotban magunkat, vagyis azzal, akivel veszélyeztetve érezzük a harmonikus szexuális életünk folytonosságát, azzal előbb-utóbb szakítanunk kell majd egyszer, mert annak a kapcsolatnak el kell múlnia és egy tökéletesebbel kell felcserélődnie. A baj csak az, hogy az ember nem bízik az isteni gondviselésben és megelégszik a kevesebbel, a tökéletlennel és annak az elvesztésétől kezd rettegni és így az ár, amit fizet azért, hogy fenntartson egy tökéletlen kapcsolatot igen nagy: a megváltási állapot (a teljes éberséget és kiegyenlítődési képességet jelentő spirituális állapot: a teremtői-azonosság állapot) eljátszásával és felszámolódásával fizet hitetlenségéért.
Metafizikai közhely, hogy egyetlen ellenséges személy és egyetlen hátrányos helyzet sem lehet az ellenséged, hanem valamennyi hozzád ellenségesen viszonyuló ember és valamennyi kényelmetlen és kellemetlen élethelyzet valójában a te igazi tanító-mestered. Ezért minden ellenséges személytől meg kell tanulnod azt, amit az életben valójában érdemes megtanulni: a kiegyenlítődési és a teremtésben való együttműködési képesség megszerzését. És ezt úgy, hogy amennyiben egy leckét a legfinomabb aura-szintedig elmenően megtanultál, valójában már meg is szabadultál attól a problémától, amire vonatkozott a próbatétel és csak idő kérdése, hogy a fizikai dimenzió szintjén is megszabadulj tőle. A hosszas szenvedés nem, de a fájdalom jelzések létezése feltétlenül szükséges az ember spirituális fejlődéséhez. A szenvedés csak egy olyan felgyülemlett negatív jelzésrendszer (a fájdalom nem más mint negatív előjelű információ) ami az Egyetemes Törvények többszörös, huzamos és több irányú megsértése következtében jelenik meg, de nélküle az ember nem képes felébredni a kényelmetlennek ítélt természeti jelenségekkel szemben kiagyalt védekező rendszerének a tudományos labirintusába ragadt, lelki (érző-tudati) kábulatából.
Boldogság-állapotában az ember, ha nem rendelkezik spirituális éberséggel, általában közömbös és egoista lesz, ezért éberség, illetve felelősségtudattal végzett szeretet-áramoltatás nélkül ez az állapot nem tartható fenn és a Fejlődés, a Karma és a kiegyenlítődés törvénye automatikusan érvényteleníti a Mesterséges boldogsági állapot hatását és az embernek, aki ehhez ragaszkodik (A Mesterségesen létrehozott, vagyis a hamis és hazug boldogsági állapothoz.) menthetetlenül veszítenie kell valamit, ami ebből a hamis kiegyenlítődési állapotból kimozdítja: anyagi javait, vagyont, kedves és szeretett személyeket, vagy egészséget és szélsőséges helyzetben: az életét is.
Nagyon sokszor az ember azért megy tönkre, mert nem becsüli meg, nem értékeli saját dolgait és körülményeit. Amikor egy nő lázadni kezd az ellen, hogy a férje őt átvilágítsa szellemi értelemmel, miközben elégedetlenkedni, kényeskedni, hisztériázni, titkolózni és házsártoskodni kezd, vagy közömbössé és érzéketlenné válik, amikor megfontolatlanul és felelőtlenül pletykálni és locsogni kezd, megszűnik egy inspirációs forrássá lenni a hívő férje számára, elsorvasztja és kiszárítja a kettőjük kapcsolatának serkentő élet-nedveit. Ezért, a fejlődni és kiegyenlítődni vágyó férje számára fölösleges teherré válik a vele való kommunikáció, amit az kerülni kezd és mindezek következtében ő boldogtalanná, kielégületlenné és nyugtalanná válik, hiábavalónak és kietlennek érezvén az életét. Ez a lelki állapot már bőségesen elég ahhoz, hogy a férjénél erősebb mágikus képzeletével mindent szétbontson, ami azelőtt az otthonuk és a családjuk lényegi erejét képezte. És persze, ugyanúgy van ez fordítva is: amikor a férfi megtagadja a nőtől az átvilágítást, vagyis annak a személyi és a lelki problémáival való foglalkozást, és annak érdekében, hogy több ideje legyen a barátaira, a hobbijára, vagy a munkájára – hivatására, egyre kevesebbet hajlandó a családja körében tartózkodni, megszűnik a fény igazi képviselője: egy irányadó tényező lenni a felesége számára, aki természetszerűleg más, őt szellemileg átvilágítani és lelkileg megtermékenyíteni hajlandó férfiak társaságát fogja keresni és a férfi arra ébred egy szép napon, hogy volt családja, nincs családja, mehet szeretetet kérni és szeretkezni a barátaival, a hobbijával, vagy a hivatásával.
Egy reménytelenül elkeseredett ember jött a Mesterhez. A felesége számmisztikával kezdett foglalkozni és minden áron az ő személyének számértékét akarta kifejteni, természetesen negatív értelmezésekben, vagyis annak érdekében, hogy ez által manipulálhassa őt a mágia eszközei segítségével. Az ember arról panaszkodott, hogy a felesége szerint ő soha nem lesz gazdag, mert mind a két nevének a számértéke kettő és ez összesen négyet eredményez, ami állítólag egy diszharmonikus jel a számmisztikában. A Mester azt mondta, hogy ne izgassa magát, mert a számmisztika egy nagy szamárság és az aritmológia igazi jelentéséhez igen kevesen értenek és a felesége semmiképpen nem tartozik e beavatottak közé, ha ilyesmiket beszél. De ettől függetlenül is tudnia kell, minden ember egy, a tökéletesség és a megváltás felé megnyílt lehetőség és mágikus erejű pozitív eszme-rendszer az Isteni Elme számára. És A Mester mindjárt ki is mondta a varázsformulákat, amelyben megkérték a Határtalan Értelem által előkészített, bőséges fejlődési eszközök minél hamarabbi megjelenését a férfi életében. Egy pár hétre rá ez az ember egy minden szempontból nagyon előnyös munka- ajánlatott kapott és négy év múlva nagy sikert aratott mint író.
Egyetlen alkotó sem könyvelhet el pl. sikereket, ameddig nem szereti meg igazán a saját művét. Utólag mindig a legnagyobb odaadással és szeretettel elkészített mű (kép, szobor, zenemű, irodalmi alkotás) bizonyul a legsikeresebbnek. A gőzkazán mindig is egy olyan dolog marad, amelynek a földön kell állnia. Senki nem tud pénzhez jutni, ha megveti, vagy lenézi a pénzt. Nagyon sokan szegények maradnak, mondván: a pénz nem jelent semmit számomra és lenézem a gazdagokat. Igazából a pénzhez, mint érték-cserét és így szellemi fejlődési lehetőségeket biztosító eszközhöz való negatív és diszharmonikus viszonyulásuk elkülöníti őket saját teremtői képességüktől, képzelőerejük zavartalanságától. Hallottam egy művészt azzal "dicsekedni", hogy ő nem lehet jó színész, mert sok pénze van a bankban. Nem sokára elfogyott a bankszámlája, de ő nem hogy jobb művésszé vált volna ezáltal, hanem fegyelmezetlenné, züllötté és csapongóvá, vagyis megbízhatatlanná változott, akit elkerült a siker és az anyagi biztonság. A spekuláló tudatunknak és a hatásvadászó nagyot-mondási, locsogási késztetéseinknek ez a Lilith által vezérelt belső kényszere nagyon sok tehetséges embert megfoszt a kibontakozási és az önmegvalósítási lehetőségétől, mivel mindenki csak azt vonzhatja magához, amivel rezonanciába hozza magát.
A pénz egy majdhogynem bármilyen anyagai értéket és javat bármire felcserélni képes, semleges számérték-hordozó csereeszköz. Átválthatósága által lehetővé teszi a szabad spirituális információ-áramlást és az anyagi és a szellemi – lelki értékcserét. Az ember életében tehát a pénz maga a számoknak, illetve az ősideáknak az áthatolásához szükséges szabadságot adó eszköz. A pénz az embert a zárt természeti körben-forgástól és a helyhez kötöttségtől felszabadító ideális fluidíumnak a materiális megtestesülése, az áthatolás őselvének a földi megjelenési formája. Ezért a pénzt nem szabad felhalmozni, hanem állandó mozgásban, áramlásban kell tartani, vagyis információ-hordozó értékének és az érték-csere eszközének, a szabadító funkcióinak megfelelően, folytonos használatban kell tartani. A fukarság, a fösvénység és a fölösleges felhalmozás sokszor kegyetlen következményekkel járhat. Persze ez nem azt jelenti, hogy nem kell kisebb tartalékaink legyenek, hanem azt jelenti, hogy nem szabad öncélúan, csak elvi megfontolásokból, vagyis babonából, vagy szűkmarkúságból felhalmoznunk a pénzt. Hanem csak amennyiben a helyzet megkívánja azt, hogy egy bizonyos összeget fel tudjuk gyűjteni az életminőségünk javítása, az elképzelt és a szellemi gyarapodásunkat szolgáló eszközök megszerzése érdekében.
Félelem nélkül költve és örömmel engedve a pénzt a maga útjára, megnyitjuk a kapuinkat saját bőség-áramaink előtt, mivel maga az Úristen marad az ember kifogyhatatlan és elapadhatatlan vagyona mindig. Ez kell mindig a pénzzel és az Egyetemes Energia Bankkal szembeni magatartásunk spirituális alapja legyen. A pénz mint csereeszköz, önmagában szabadság és így, bőség-hozó eszköz. De nem megfelelően kezelve, rombolási, vagy érdemtelen és fölösleges előnyszerzési szándékkal használva, nyomorúságot hoz a hatás – visszahatás törvénye alapján. És ha nem annál, aki vissza élt a pénz erejével, akkor az utódok szintjén jelenik meg a káros visszahatás. Erre van példa bőven. Van arra is, hogy amennyiben a pénzt az emberi kapcsolatoknál, pl. a szerelemnél, vagy a barátságnál nagyobb becsben tartja valaki, betegséget, boldogtalanságot, szerencsétlenséget hoz az életbe és végső soron a pénz, a vagyon és az egészség elvesztéséhez, kifogyásához vezet.
"Kövesd a Szeretet és a Fény útját és minden dolgod megszaporodik, mivel az Isten tiszta Fény és Szeretet és ezért ő a mindannyiunk soha ki nem apadó vagyona is egyben. Kövesd az egoizmus, a fösvénység, a kapzsiság, a telhetetlenség és a hatalom-szerzés útját és a vagyonod el fog tűnni, nem is beszélve arról, hogy a szeretteidtől is elválaszt a kapzsiságod."
Íme egy példa: egy nagyon gazdag nő, aki fösvénységében ritkán adott pénzt másnak, nyakék-gyűjtési mániában szenvedett. Egy barátnője megkérdezte egyszer, hogy hány nyaklánca van. Ő azt válaszolta, hogy hatvanhét. Megvásárolta és elraktározta őket egy szekrénybe. Amennyiben viselte volna az értékes, drága nyakláncokat, még nem lett volna baj, de így megsértette a használat, illetve az értékesítés és az átalakulás törvényét ... A szekrényei is tömve álltak olyan értékes ruhákkal, amelyeket soha nem használt és a fiókjai olyan ékszerekkel, amelyek soha nem kerültek napvilágra. Mindennek következtében a nő kezei és karjai fokozatosan lebénultak, amíg teljesen képtelenné vált a vagyonának kezelésére, mivel ellentétbe került a Szűz csillagkép által megtestesített egyetemes lételvvel, a Rendeltetés őselvével: hamis kultuszt gyakorolt és rosszul – funkciójukkal ellentétesen - kezelte a földi értékeket. A nyakékek ugyanis, mint mindenféle ékszer elsősorban kultikus értéket képviselnek, annak ellenére, hogy ma már csak az anyagi gazdagság öncélú fitogtatását szolgálják a legtöbb esetben.
Jó példa ez arra, hogy amennyiben az ember nem akar tudomást szerezni teremtés és az élet rendeltetéséről és az azt szolgáló egyetemes törvényekről, magára vonja a legszörnyűbb szerencsétlenségeket. Így minden betegség, minden szerencsétlenség, nyomorúság és boldogtalanság a Szeretet és a Fény kölcsönös áthatolási szüksége törvényének a megsértéséből adódik. Ez az ember bumerángja: a gyűlölete, a fenntartott haragja, szenvedélyes indulata, szívtelen kritikája, hosszas neheztelése, következetlen és rendetlen gondolkozása, közömbössége, hibabelátási képtelensége és az eleresztési képtelensége, felületessége és figyelmetlensége visszafordul hozzá bűnökkel és nyomorúságokkal telitetten. A mai ember számára a szeretet-adási képesség egy elveszett művészetnek tűnik, de a spirituális ismeretekkel rendelkező ember tudja, hogy szert kell tennie a szeretetre, vagyis fel kell ébreszteni a lelke mélyére rejtett egység-vágyat és egység-tudatot, ugyanis, anélkül mindössze két lábon járó vészhordozó sors-elemmé alacsonyodik, zaklatott lelkű szellemmé válik, egy romboló és bomlasztó erőket sugárzó lélekké, harmóniát sugárzó szellemi öntudattal rendelkező személy helyett.
A Mester egyik tanítványa hónapról-hónapra jelentkezett nála, hogy tisztítsa meg öntudatát a gyűlölettől. A vége felé már csak egyetlen nőt gyűlölt elháríthatatlanul, akinek a személye mindig kihozta a sodrából. Kitartóan és tudatosan dolgozott ezen a problémáján, mindaddig, amíg sikerült teljesen kiegyensúlyozottá válnia és egyszer csak a következőt mondta a Mesternek: " Nem is tudom kimondani, hogy mi az, amit érzek. A gyűlölt személy hozzám szólt és ahelyett, hogy megharagudjak, kedves voltam hozzá és jó indulattal voltam iránta és akkor ő is épp olyan kedves és jóindulatú lett velem szembe, ami nagyon jó érzéssel töltött el engem, úgy hogy amikor magamra maradtam, csak azt tudtam mondani, hogy: Nagyszerű ez a fény ami átjárja az én lelkemet!".
A szeretet és a jóindulat felmérhetetlen értékkel bír például az üzleti életben is. Ugyancsak egy kétségbeesett hölgy kereste fel megállíthatatlan panaszáradatával a Mestert. Arról panaszkodott, hogy munkaadója hideg, kötekedő és csipkelődő természetű és csak azért tartja őt, mert nem nélkülözheti személyi képességeit egy bizonyos munkafázisnál. Rendben van, mondta a Mester, köszöntsd a téged pontosan tükröző Isten megtestesülését az általad kibírhatatlannak képzelt munkaadóban és áramoltasd feléje szüntelenül a te szeretetedet. Ő erre ezt válaszolta: "Nem tudom megtenni mindazt amit mondasz amikor őt látom magam előtt, vagy a képzeletemben, hiszen ő olyan mint egy márványtömb". A Mester így válaszolt: "Emlékszel-e Michelangelonak arra az állítására, miszerint minden márvány kőben egy angyal el rejtve, amit neki ki kell szabadítania vésője és szeretete segítségével". Egy hét elteltével megjelent a hölgy nagy lelkesedve A Mesternél és örömmel újságolta, hogy: "Azt csináltam, amit tanácsoltál és a munkaadóm nemcsak hogy nagyon kedves hozzám, hanem a saját kocsijával is sétáltat". Az emberek nagyon sokszor lelkiismeret-furdalást éreznek tudatalattijukban, amiért kegyetlenséget vagy igazságtalanságot követtek el valamikor valakivel szemben és ez a tudattalanjukba lesüllyesztett érzés, ez az elfeledni kívánt gonoszság, ez a korrupciós fekete-pont zaklatja őket a lelkiismeretükön át éveken keresztül, anélkül, hogy tudomást szereznének róla. Amennyiben nem képesek ezt önmaguknak egyértelműen beismerni és a rosszat nem tudják jóvátenni, azt kiegyenlíteni, akkor is lehetséges a rossz következményeket semlegesíteni valamelyest azáltal, hogy valakivel mindig jót cselekszünk a jelenben. Amit tenni kell, az nem más mint, hogy megbocsássuk magunknak a régi tetteinket és előre elhárítani vagy lehetetlenné tenni a tudattalanból reflexszerűen feltörekvő negatív érzelmi viszonyulásainkat, illetve a szenvedélyesség elhatalmasodását az érzelmeink és a tudatunk fölött. Az aggodalmak, a bánat, a múlt iránti nosztalgia, az elfojtott lelkiismeret-furdalásból eredő szorongás lemérgezi a személy lelkét, összezavarja az aurájába kódolt fejlődési és kiegyenlítődési programját, szerencsétlenné téve azt, mindaddig, amíg nem hajlandó a reflexszerű ellenséges mentalitásán tudatosan változtatni, a változás érdekében hathatósan cselekedni.
Egy nő a következő kéréssel fordult a Mesterhez: "Gyógyíts meg engem, hogy boldog és vidám legyek, mert a gondok annyira ingerültté tesznek a környezetemmel szemben, hogy még inkább fenntartják a nehéz sorsomat". A Mester megtagadott minden veszteségbe és az elkülönülési tévképzetébe vetett negatív hitet és azt az állítást mondta ki, hogy a nő minden öröme, szeretete és békéje maga az Mindenható Isten. A nő ezt követően visszanyerte lelki egyensúlyát, de a fián keresztül azt üzente a Mesternek, hogy ne kezelje őt tovább, mert annyira boldoggá vált, hogy érzi, hogy ez túl sok és hogy ennél több boldogságot nem képes elviselni. Így, a fizikai tudata továbbra is a szomorúság és a bánat közelében maradt, mert ő azt szokta meg és azt érezte számára természetesnek, mint rühös kutya a szennyes vackát. Egy más asszony, ugyanúgy mint ahogy közülünk is nagyon sokan, mindenkinek az ő nyomorúságával és szerencsétlenségeivel dicsekedett és minthogy azokat ezzel a magatartásával folyton be is idézte magának, mindig volt bőven szerencsétlenség és nyomorúság az életében, amivel dicsekedhessen.
Régebb divat volt, hogy amennyiben egy anya nem aggódott eléggé a gyermekeiért, nem is számított jó anyának. Ma tudjuk már, hogy az anyák félelmei és aggodalmai képezik a gyermekeik betegségének és szerencsétlenségének a valóságos okát, mivel a félelem reálisan kivetíti a betegség és a szerencsétlenség képzetét, azt beviszi az anya tudattalan masszájába, amit aztán annak a tudattalan teremtő ereje objektíven megvalósít.
Egy igazi anya örömmel és egyszerűen jár a saját megváltása anyagi bőséggel és egészséggel szegett útján, átadja a gyermeke egészségét és boldogságát Isten kezébe és tudatosítja magában azt, hogy a gyermeke az isteni gondviselés hatalmát élvezi.
Egy metafizikai ismertetekkel rendelkező ember azon kapta magát, hogy felébredt az éjszaka kellős közepén azzal az érzéssel, hogy az ő testvére halálos veszélyben van. Ahelyett, hogy engedte volna a félelemnek, hogy az erőt vegyen rajta, pozitív egyetemes igazságokat kezdett állítani, mondván, hogy:" Minden ember az isteni elmének egy tökéletes eszméje és amennyiben nem követett el az Isten és mása személyekkel szemben súlyos vétkeket, mindig a legmegfelelőbb helyen tartózkodik az isteni gondviselésnek megfelelően". Másnap ez az ember megtudta, hogy a testvére egy olyan bánya közelében tartózkodott, amelyik felrobbant, de testvére csodálatos módon megmenekült. Pozitív gondolkozásán keresztül az ember csakugyan őrzője lehet a testvérének (szüleinek, gyermekeinek, rokonainak és barátainak), a híres Káini mondattal ellentétben, és így minden embernek tudatosítania kell, hogy az, amit és akit ő szeret, az "a megváltás eszméje által kiválasztott legmegfelelőbb helyen tartózkodik mindig és ott is marad a Mindenható árnyékában".
"Nem történhet veled semmi rossz és egyetlen betegség, baleset, vagy gonosz személy sem fog közel érni hozzád". A tökéletes szeretet kilöki magából a félelmet. Az, az ember vagy az az anya, aki fél, nem tökéletes a szeretetben, mert a Szeretet nem más mint az Egyetemes Törvények által irányított Egyetemes Magváltás Nagy művének a beteljesítésében való hit, valamint e beteljesülésben való közvetlen lelki és szellemi részvétel.

VIII. fejezet

A szó hatalma: Intuíció és előrelátás (belátás)

"Bármilyen úton is haladnál, mond el világosan és tiszta lélekkel a magasságosnak, hogy mit akarsz elérni és ő tökéletesen vezetni fogja lépéseidet."
Semmit nem nehéz beteljesíteni annak az embernek, aki ismeri a szó hatalmát és aki az isteni értelem tanácsait követi. Az ember a kimondott szavain keresztül láthatatlan erőket és hatalmakat mozgósít és ezzel újra tudja alkotni a teste sejtrendszerét, vagy képes serkenteni a saját megvalósításait. Ezért a legfontosabb a megfelelő szavak kiválasztása és az, aki körültekintve választja meg a kijelentéseit, amelyeket a láthatatlan egyetemes teremtő imagináció központjába akar küldeni, tudja hogy Isten az ő igazi segítsége és hogy ezért mindig létezik számára belső segítség. " Kérjetek és adataik nektek."
Az embernek kell mindig megtenni az első lépést. "Közeledj Istenhez egy lépéssel és ő tíz lépéssel közeledik hozzád." Gyakran megkérdezik a metafizikusokat, hogyan lehet ezt megvalósítani? A válasz általában a következő: Mondd ki hangos és bátor szóval az igét, és ne tégy semmit, amíg nem kapsz egy biztos útbaigazítást. Kérj útbaigazítást a következőképpen: " Határtalan Szellem, mutasd meg az utamat, hagyd, hogy megtudjam, amennyiben adatott számomra most valami tenni való." A válaszok gyakran váratlanul pontosak. Egy nőnek nagy pénzösszegre volt szüksége. Ő kimondta a varázsigét, hogy "Határtalan Szellem, nyisd meg az utat az azonnali anyagi megsegítésem előtt, tedd, hogy minden, ami az Isteni jogom szerint az enyém, elérjen hozzám most, egy nagy bőségáradaton keresztül." És még hozzátette: "Adj egy pontos útbaigazítást, és engedd, hogy megtudhassam azt, hogy kell-e tennem valamit a megvalósulásért?" A válasz, vagyis az útbaigazító gondolat azonnal megjelent, mert a nő azonnal a következőt gondolta magában: "Küldj annak a barátnődnek, aki franciául tanított és az élet dolgiban is útba igazított téged fiatal korodban, száz dollárt." Ő elmesélte ezt egy másik barátnőjének, és az azt mondta neki: "Várj ezzel még egyelőre és indulj el más úton mielőtt odaadnád a pénzt." A szükségbe került hölgy csakugyan várt és még aznap találkozott egy harmadik barátnőjével, aki azt mondta neki: "Ma adtam valakinek egy dollárt és ez olyan sokat jelentett számomra, mint amit például a számodra jelentene száz dollár." Ez az útbaigazítás pontos és félreérthetetlen volt számára. Ezért tudta, hogy száz dollárt kell ajándékozzon az idős tanárának. Ez az ajándékozás a későbbiekben egy nagy befektetésnek bizonyult, mert rögtön azután egy nagy pénzösszeg érkezett hozzá, igen számottevő módon.
"Ajándékoddal a teremtés őserejével kapcsolatba kerülve megnyitod az utat, ahhoz, hogy a neked járó és az általad óhajtott eszközök és javak bőségében részesülhess." Ahhoz, hogy pénzügyeidben életáramlást idézhess elő, áldoznod kell előbb. A dézsma, vagy a tízed ajándékozása egy ősi szokás, amely a bőséget és a szaporaságot biztosította. Jézus nem hiába hívta fel a figyelmet arra a szegény asszonyra, aki az utolsó pénzét ajánlotta fel Istennek a Jeruzsálemi nagytemplom bejáratánál. Az ajándék és az áldozat önzetlen és teljes mértékű kell legyen, ahhoz, hogy mentális és ideális szinteken beindítsa a Kiegyenlítődés Tőrvényét. Nagyon sok gazdag ember a világon meghozta a maga áldozatát annak idején és egyetlen eset sem ismeretes, amelyben ez nem jelentett volna befektetést. A tízed elindul a maga útján és megáldottan felszaporodva (megsokszorozódva) tér hozzád vissza. Mert "Akinek van, annak még adatik és akinek nincs, attól elvétetik." De az ajándékot, vagy a tízedet örömmel és szeretettel kell adni, mivel viccesen mondva, a bennünk (is) levő Magváltó Isten a vidám adakozókat szereti. A számlákat mindig vidáman kell kifizetni. Minden pénzt, amihez úgy jutottunk, hogy nem csaptunk be általa senkit, és amit nem felelőtlen tékozlásként adunk ki, félelem nélkül és áldással kell továbbengedni. Ez a gyakorlat által megszokott gondolkozásbeli magatartás (mentalitás) teszi az embert a pénz urává és amennyiben ezt figyelembe vesszük, a hangosan kimondott varázsigék bőséges gazdaság-forrásokat nyitnak meg a számunkra.
Maga az ember tömíti el a misztikus forrásokat a saját behatároltságának tévképzetén keresztül. Gyakran nagy megvalósítási és önmegvalósulási lehetőségek nyílnak meg előtte, de ő fél a cselekvéstől és a személyi felelősségtől. Pedig a személyi felelősség-vállalás, a kimondott varázs-igék által alátámasztott és aktivált teremtő képzelet és a bátor cselekvés kézen fogva járnak együtt. E hármas egység működteti a Teremtés Törvényét és ezért mágikus erejű.
Egy nő jött a Mesterhez, kérvén őt a mágikus segítő-formula kimondására egy jogszerű állás érdekében. Soha ne mondj állást, hanem igazi cselekvési lehetőséget, az Isteni Értelem szerinti helyen, mert csak az ilyen megvalósítás hozhat számodra megelégedést. A Mester igen erős köszönetet mondott azért, hogy a nő mindig megkapja azt a cselekvési lehetőséget és azon a helyen, amely és ahol neki jár és azt, hogy ez hamar meg fog mutatkozni most is. Rövid időn belül három ajánlatot kapott New Yorkból és egyet Floridából és nem tudta, hogy melyiket válassza. "Kérj egy biztos útbaigazítást ezzel kapcsolatosan." - mondta neki a Mester. Az idő telt és a nő határozatlan maradt. Egy napon telefonált neki és azt mondta: "Mikor reggel felébredtem, akkor Floridát éreztem." Ez a nő valamikor nagyon régen járt Floridában de még mindig emlékezett egy bizonyos virág illatára: " Ha te képes vagy a Floridai hangulatot érezni, ebből biztosan lehet következtetni a kért utasítás (útbaigazítás) természetére. A hölgy elfogadta a Floridai állás-ajánlatot és itt nemsokára igen nagy sikert aratott. Gyakran kapunk útbaigazítást váratlan módon, vagy váratlan időben.
Egyszer vásárlási céllal haladtam egy barátnőmmel nyugodtan társalogva, amikor szükségét éreztem annak, hogy elbúcsúzzak tőle és a távolabb eső pékségig elmenjek. A racionális eszem így érvelt: "Nincs ott semmi, ami téged érdekelhetne." Én mégsem hallgattam az eszemre és elmentem a pékség melletti üzletbe, ahol megfigyeltem minden dolgot és persze, hogy nem volt ott semmi, ami a megvásárlandó kenyéren kívül érdekelhetett volna. De elérkezve oda, találkoztam egy régi ismerősömmel, akivel gyakrabban találkoztam futólag azokban a napokban és aki azonnal panaszkodni kezdett, hogy a fiammal egyidős kislányának a térde egy sí-baleset következtében bénulni kezdett. Mivel ismertem a fiam horoszkópját és ezáltal a vele egyidős gyermekek szellemi programjának a fő karmikus motívumait, meg tudtam mondani, hogy a bénulás oka az, hogy a kislány azzal gyötri magát, hogy nagyon gyorsan és minden áron meg akar gyógyulni, de csak azért, hogy a jövő évi bajnokságon részt vehessen és az élvonalban maradjon, mivel mindkét szülője sí-edző és emiatt neki is, az életképzelete egyelőre csak ezen a vonalon képes működni. Holott a horoszkópja szerint neki teljesen más életfeladatai is vannak, mint hogy öncélúan sport-eredményeket hajszoljon egyetlen sportágban és egyetlen életterületen. Az, hogy csak erre koncentrált, megakadályozta abban, hogy az élet más jelenségeivel és más területeivel is komolyan foglalkozzon. A térd ugyanis a Bak csillagképhez, a bölcsesség erőteréhez és a Szaturnuszhoz, a szellemi, belső felelősségtudat őserejéhez kapcsolódik és ha valakinek a térdével van baj, arra utal, hogy nem akarja elfogadni az isteni akaratot, illetve a lelke, a lelkiismerete sugallatait és ezért a sorsa, illetve a benne levő megváltódási sors-program, térdre kényszeríti. Mivel a térd a lábnak egy része, egyértelmű, hogy az, aki térd- problémákkal szenved rossz úton jár, nem az ő élete útját járja, hanem hamis, illetve tőle idegen életeszmékhez igazodik. Így hát azért kellett látszólagos ok nélkül odáig elmennem, mert neki szüksége volt az én segítségemre, tanácsaimra, hiszen senki rajtam kívül nem tudta volna számára, így, kapásból megmondani, hogy mi a baj, hogy nem a nagy hírnevű ortopédushoz kell sok pénzért és sok vesződséggel a lánykát elvinni a gyógyulás érdekében, hanem megnyugtatni őt, hogy nem történik semmi baj, ha a következő sí-szezonban nem mehet versenyezni, sőt: még akkor sem, ha soha nem lesz belőle sem országos bajnok, de még csak harmadik helyezett sem.
Elmész egy dologért valahova és egészen másat találsz, mint amire számítottál. Az a fontos, hogy a dolgodat jól végezd és az életeddel elégedett légy. Az intuíció egy olyan képesség, amely nem magyarázza, hanem csak megmutatja az utat. Gyakran kapunk útbaigazítást kezelés ideje alatt. A gondolat amelyen keresztül érkezik, lehet azonnal érthető, vagy észrevétlenül tovább is mehet. Minden a figyelmeden múlik, mert "Az Úr utjai titokzatosak” ugyan, de nem kifürkészhetetlenek.
Egy alkalommal felhívtam hallgatóim figyelmét arra, hogy általában mindenki csak személyesen kaphatja meg a biztos eligazítást. Szünetben az egyik hallgató oda jött hozzám és a következőket mondta: "Miközben meditáltam, olyan ötletem támadt, hogy kivegyem a megvásárolt lakásbútoromat a raktárból és addig is, amíg a házunk felépül, egy bérelt lakásba hordjam." A nő azért jött hozzám előzőleg, hogy a misztikus szorongásából kigyógyítsam. Akkor azt mondtam neki, hogy tudok egy lakást, ahol ő is és az egészsége is megjavulhatna és hozzátettem: "Azt hiszem, hogy a te háborgásod is egy olyan szorongásból származik, amelyet a fölöslegesen felhalmozott dolgaid miatt állt be. Ugyanis te semmibe vetted az átvalósulás, vagyis a használás tőrvényét és ez testi síkon szorulást okozott nálad. Köszönetet mondtam, hogy az Isteni Rend helyre állt a nőnek az eszében (a tudatában), a testében és a dolgai között. Az emberek nem is álmodják, milyen lényeges összefüggés van a testük és a gyakorlati csereviszonyaik között. Analogikus megfelelés létezik minden betegség és minden rossz gondolkozási minta között, mert minden betegség-tünet megjelenése visszavezethető valamilyen rossz információ-áramoltatásra a mindennapi életünkben.
Van aki azonnali gyógyulást érhet el annak tudatosításán keresztül, hogy a teste tökéletes kifejeződése a spirituális sorsprogramjának, amely sorsprogram beváltásában neki tökéletes lehetősége van az Isteni Értelemben és ezért a teste is, aminek a segítségével meg kell valósítania ezt a programot, egész (séges) és tökéletes. De ha tovább folytatja a hiúságból eredő gyűlölettel, félelemmel és romboló kritikával terhelt gondolatok alkotását, a betegsége halálosan vissza fog térni. - Jézus tudta, hogy minden betegség a bűnből, vagyis a rossz életképzeletből eredő eltévesztett életúton való haladásból származik és azt mondta a leprásoknak, hogy oldják fel magukat a vétkeik alól, gyógyuljanak meg és ne vétkezzenek többet, mert ha nem, akkor a lepránál is nagyobb szerencsétlenségeknek nyitják meg az utat. Így az emberi lelket (a tudattalan észt) időnként meg kell tisztítani és ki kell szellőztetni úgy, mint a poros lakást és a fülledt levegőjű otthont az állandó egészség fenntartása érdekében és az éber ember állandóan figyel erre a lényegi összefüggésre.
Jézus mondja. "Ne ítélj el másokat, hogy mások se ítéljenek el téged." Nagyon sok ember csak azért idéz a fejére mindenféle betegséget és szerencsétlenséget, mert elítél másokat, mivel az, amit másokban elítélsz, magadra vonod (magadhoz vonzod!). Egy beteg férfi azzal a panasszal fordult a Mesterhez, hogy elhagyta a felesége. Ez az ember egyebet sem csinált, mint mocskolta és kritizálta azt a férfit, akiért a felesége őt otthagyta és mind csak azt hajtogatta, hogy a másik férfi, akivel a felesége elment, egy erkölcstelen ember, mert tudta, hogy a nő az ő felesége és hogy az ő feleségének nem szabad rajta kívül más férfit szeretnie. A Mester lecsitította mondván, hogy fejezze be a másik ócsárlását, inkább áldja meg mind a kettőt, mert amennyiben nem hajlandó változtatni a mentalitásán és az adott helyzethez való viszonyulásán, ő is hasonló helyzeteket fog vonzani magához a jövőben. A féltékeny férfi nem hallgatott A Mesterre és egy évvel később ő volt az, aki elcsavarta egy férjes asszony fejét, aminek következtében a tragikus érzelmi és erkölcsi válságba került az élete, oly annyira, hogy már a megbolondulás állapota is fenyegette. Valahányszor kritizálunk, vagy elítélünk egy embert, egy embercsoportot, vagy egy adott helyzetet, egy lazán befogott acélrugónak az egyik felét kezdjük magunk felé húzni erőszakosan, aminek ha kiszabadul a másik vége, végzetes sebeket ejthet rajtunk. Ha már ezt cselekedjük, legalább a rugó súlyos lökésére és fájdalmas ütésére figyeljünk jól oda és a továbbiakban ne hárítsuk másokra a hibát és a felelősséget. Például az orvosra, hogy rosszul, vagy felelőtlenül kezelte a baleset okozta sérülésünket, vagy a bíróra, hogy hamis ítéletet hozott az ügyünkben, mivel mindig mi vagyunk azok, akik a kedvezőtlen sorshelyzeteket a fejünkre idézzük, még akkor is, ha egy – egy ilyen igazságtalan ítélet nyilvánvaló jogi csalás eredménye.
A határozatlanság szintén egy nagy akadálya a pozitív mágikus megvalósítások útjában több okból is. Ahhoz, hogy meghaladjuk bizonytalan állapotunkat, a következő állítást kell kimondanunk hangosan: "Állandó isteni inspirációban élek és mindig a megváltódási sorsprogramom szerinti legmegfelelőbb határozatokat hozom és mindig a legmegfelelőbb dolgokat tervezem és cselekszem." Ezek a szavak befolyásolják a tudattalant és azonnal éberré és rugalmassá tesznek bennünket, ami által a legmegfelelőbb cselekedeteket és cselekvés-rendszereket leszünk képesek végrehajtani minden habozás és kételkedés nélkül.
Sok évi tapasztalataim alapján állíthatom, hogy hátráltató és zavaró hatással van a szellemi kiteljesedésünkre és így a boldogsági képesség elérésére a pszichikus, vagyis az asztrális dimenzióból érkező szubjektív sugallatok utáni igazodás, mert az asztrális sík nagyon sok zavaros, de intenzív képzelőerővel rendelkező személy véletlenszerű (ellenőrizetlen és ellenőrizhetetlen!) vágyainak a kibontakozási síkja is. Amennyiben az ember megnyitja tudatát az asztrális (pszichikus, szentimentális) rétegek dimenziójában tévelygő asztrális és éteri erők és képzetek, vagyis az un. bolyongó lelkek számára, azonnal a romboló hatalmaknak a célpontjává válik és azoknak közvetlen befolyása alá kerül (álomban, de mentálisan nem kellőképpen ellenőrzött, "asztrális utazásnak" nevezett, misztikus élményeket hajhászó meditációkban is). A pszichikus (asztrális) dimenzió az emberek múló gondjainak, érzelmeinek és vágyainak a fantázia-képekben történő megfoganási és kibontakozási síkja és ezért az egymással ellentétes képzetek és gondolati energiák tartózkodási helye. Ezért innen kaphatunk jó és rossz üzeneteket is egyaránt. A legtöbb személy úgy esik ezeknek a démoni erőknek és képzeteknek a csapdájába, hogy a megvalósítatlan, vagy a tévesen gyakorolt életfeladatai következtében fellépő boldogtalansági (szomorúsági) érzeteiből való kiút - keresésében „kegyelmi adományként” érkező, életfeladat-könnyítő segítségekben reménykedik és ilyen, a gyakorlati életfeladat alól felmentő, külső segítségek érkezésére utaló jelekre vadászik.
Több éves asztrológusi tapasztalatomból tudom, hogy azok a személyek lesik a napi horoszkópokat, keresik a jósokat és szeretnének velem is (néha a szó szoros értelmében is:) minden áron jósoltatni, akik általában nem akarnak a gondolataikért és a tetteikért és ezáltal a sorsukért és a jövőjükért felelősséget vállalni. Azok, akik el szeretnék hárítani a sorsunkból adódó, a türelmünket és az áldozat-készségünket próbára tevő, tőlük figyelmet, erőfeszítést és kitartást igénylő életfeladatokat és felelősségeket. A jósláshoz, illetve a jósokhoz való fordulás pszichológiája nem annyira a könnyen elérhető boldogságba, „szerencsés véletlenbe”, vagy szerencsés találkozásba vetett remény, és nem a szerencsétlenségtől való félelem, de még csak nem is a kíváncsiságban gyökerezik, hanem a felelősség- elhárítási és annak a jósra való áthárítási késztetésében.
Tudván azt, hogy a jóslás, amennyiben nem komoly metafizikai tudásra alapozzák szélhámosság, de ugyanakkor a fekete mágia jelenségét érintő, személyi akarat- bénító tett, vagyis a személyi-tudat szabadsága ellen elkövetett aktus, amennyiben komoly tudásra (beavatottságra) alapozódik, néhány alkalommal látszólag engedtem az ilyen igényeknek, gondolván, hogy a jóslás ürügyén elvégzett sors-értelmezésekkel és asztrológiai ok - okozati feltárásokkal rá tudom vezetni a jóslat-igénylőt arra, hogy jobban jár, ha a horoszkópból kiolvasott gyengeségeit beismerve megpróbálja azokat feloldani és az újonnan feltárt önismereti elemekre alapozott pozitív alapállásából próbálja meg elérni az áhított célját. E kezdő asztrológusi kísérletezgetéseim alkalmával viszont azt kellett tapasztalnom, hogy a jóslásra vágyókat igazából nem is érdekli az, hogy mit olvasok ki a születési képletükből és, hogy abból milyen, a jelen helyzetüket és a jövőjüket is befolyásoló következtetéseket vonok le, hanem csak az, hogy „megjósoljam”, illetve, hogy asztrológusként azt mondjam, amit ők szeretnének hallani a jövőjükkel, a szerelmükkel, a szerencséjükkel, stb. kapcsolatosan.
A naiv, tájékozatlan és türelmetlen ember tehát azért megy a jóshoz, mert ő (jogosan!) kételkedik a saját rózsaszínű jövőjében és a jósra ruházza a felelősséget azért, hogy ez a rózsaszínű jövője beteljesedik-e, vagy nem. A jósi foglalkozást gyakorló „beavatott” pedig, a pénzzel együtt, átveszi a gyenge akaratú személytől annak a sorsa iránti kevés felelősségét is és a „kedvező vagy kedvezőtlen” jóslatával nem hogy semmi értékeset nem ad cserében, de a felelősség látszólagos átvállalásával együtt, pszichológiailag megfosztja a hozzá fordulót annak a legdrágább kincsétől: a szabad akaratától. Amint a fentiekben említettem, az alaptalan jóslat ártalmatlan ugyan, de végül is becstelen tett, a személyi sorselemekre alapozott jóslatnak viszont pszichikai beteljesítő természete van. Ez lebénítja a jóslást fogadó személy szabad akaratát és az önkéntelen cselekvések útján elindítja őt a jóslat beteljesítésének az irányába. Ezért nevezték az eredeti ezoterikus körökben a tényleges sorsismereti elemekre alapozott jóslás műveletét fekete mágiának.
Amennyiben metafizikai öntudatossággal nem rendelkező szám-misztikusok, az álomfejtők és a jóslásokkal nyerészkedő asztrológusok információit készpénznek vesszük, tehát amennyiben nem kauzálisan értelmezzük ezen őstudományok eredményeit és nem mint önismereti, sors-beavatási rendszereket tanulmányozzuk azokat, fatális tévedéseknek és többé-kevésbé tudatos tévesztéseknek lehetünk az áldozatai, amelyek helyben tartanak, vagy hátravetnek, ahelyett, hogy szellemi fejlődésünkben és tökéletes önkifejezésünkben előre vinnének.
Ezek csak a Karmikus Út, vagyis a Fejlődési - Kiegyenlítődési Programunk egy részének a leírására alkalmasak, ami szükséges ugyan a tudatosodásunkhoz, de a Karma meghaladásához ismernünk kell a mágia törvényét és a mágia működési mechanizmusát. A használat által biztosított személyes tapasztalataink útján meg kell ismernünk az Imagináció erejét. Feltétlenül meg kell ismernünk az isteni teremtő erőnket magában hordozó tudattalanunknak a mágikus természetét, annak érdekében, hogy a látszólag irracionális sors-félelmeink elmúljanak. Több olyan spirituálisan felébredt szellemű ember él, aki rég meg kellett volna haljon a jóslásra használt, klasszikus asztrológia jelzései szerint, de még most is élnek és hathatósan hozzájárulnak az emberiség spirituális felszabadításához és felemelkedéséhez. Egy éberré és rugalmassá tisztított és spiritualizált elme semlegesíteni képes a rossznak mondott születési csillaggépekből kiolvasható jóslásokat. Az ilyen ember csak annyit kell mondjon: "Minden hamis prófécia a seholba kell hulljon, minden kauzális tévképzeten alapuló szellemi terv, amit nem az Én Atyám tervezett el a számomra, fel kell oldódjon és el kell tűnjön örökre.” „Általam csak a tökéletes megváltási eszme fog most és mindörökké megvalósulni." Az ember szabad akaratát arra kell felhasználja, hogy megerősítse és "láttamozza", illetve számba vegye és számon tartsa az Egyetemes Akarat megnyilvánulását. "Azt akarom megkapni és megélni, amit az Isteni akarat által meg kell kapnom és amit meg kell élnem a teljes éberségem, az egészségem és az erőnlétem megszerzése, illetve a személyi kiteljesedésem megvalósítása érdekében." Ugyanis az Isteni Akarat az, hogy minden ember számára megadasson szívének minden igaz (az egyetemes törvényekkel összhangban álló) vágya. Ezért az ember az akaratát arra kell használja, hogy zavarmentesen és tisztán tartsa a képzeletét. A tékozló fiú azt mondta, hogy "Felemelkedek és az Atyámhoz fogok menni." Igen gyakran az akarat és a szellemi éberség erőfeszítésébe kerül, hogy levessük az elődeink negatív babonáit, vagy a földhözragadt és halálra ítélt, kicsinyes gondolataink és sóvárgásaink burkát.
Az anyag korlátozó természetébe bonyolódott és a csapongó érzelmek kábulatába szédült ember számára sokkal kényelmesebb és néha még kéjt is okozó állapot a harag, a gyűlölet a saját személyük, szeretteik, vagy a mások alacsonyrendű bántása, a félelem és a szorongás, amit könnyebben átél a szellemi tudásból eredő hitének, vagyis a spirituális éberségének fenntartása helyett. Ezért, megfelelő spirituális beavatás nélkül, mohó ifjúságában és élete első felében a hite nem más mint az akaratnak egy komoly erőpróbája. Amikor az ember a valóságra ráébred, a szellem megnövekedik, tágulni kezd benne. A szellem felismeri, hogy minden olyan diszharmonikus fizikai állapot mint a betegség és a szegénység, minden fájdalmat okozó esemény, élethelyzet, nehézség és minden szerencsétlen fordulat egy-egy belső, mentális diszharmóniának felel meg. Amennyiben az ember megbotlik, megtorpan és elesik, vagy lezuhan a fizikai, vagy a pszichika világban, tudnia kell, hogy csupán a saját korrupt, szellemtelen és öncélú élvezetkereső és kényelemkereső tudatában torpan meg és ott zuhan le. Egyszer egy hallgatóm békésen sétált a város között, de gondolataiban igen kegyetlenül és szenvedélyesen kritizálta egy bizonyos népcsoport tagjait. Egyszer csak azon vette észre magát, hogy valami ártatlan hógolyózásba merült gyermekek egyszerre csak kivételesen őt kezdték dobálni jeges hógolyókkal, igen agresszíven. Ő azonnal észbe kapott és nem a gyermekeket ítélte el, hanem el kezdte áldani a korábbi gondolataiban még kritizált különleges életmódú személyeket.
A bölcsesség útjai azok az utak, amelyek az örömök forrásait felfakasztják és ennek minden ősvényét, vízfolyását békesség és beteljesülés kíséri. Amikor valaki egy kérelmet intézett az Egyetemes Léterők Ősforrásához, vagyis az ő benne levő Teremtőhöz, fel kell készüljön a meglepetésekre. Ilyenkor minden olyan dolog, amely a mi szemszögünkből nézve görbén jár, tulajdonképpen egyenesen halad, de mindez egy, a földhözragadt emberi logika számára felismerhetetlen emelt (isteni) logika szerint történik. Például, egy tanítvány azt a megerősítést mondta ki, hogy nem létezik veszteség az Isteni Elmében és ezért ő nem veszíthet el valamit, ami az övé, és ha látszólag el is veszíthet valamit, akkor azt, vagy annak a megfelelőjét vissza fogja kapni. Ez az ember néhány évvel azelőtt elveszített 2000 dollárt úgy, hogy kölcsönadta valakinek, aki közben elhalálozott és elmulasztotta megjegyezni a végrendeletében ezt az adósságát. Az emberünk úrrá lett az első felindultságán és mivel más lehetősége nem maradt, visszakérte az elvesztett értéket az Egyetemes Banktól. De arra is vigyázott, hogy megbocsásson és békében eleressze útjára az adósságát megadni, illetve hátrahagyni elfelejtő halott ember lelkét, mivel a gyűlölet és a harag lezárják az Egyetemes Nagy Bank bejáratait. Ő a következő varázsigét mondta ki: " Megtagadom ezt a veszteséget, mert tudom, hogy nem létezik számomra veszteség az Egyetemes Elme szintjén és ezért nem veszíthetem el az én 2000 dolláromat, amely engem illet az Isteni Tőrvények alapján. Amikor egy ajtó bezáródik, mindig megnyílik egy másik ajtó a hivő ember számára. A mi emberünk is egy olyan, az elején előnytelennek látszó, lakásszerződés végkielégítésének a rá vonatkozó illetményében részesült, amely alapján pontosan kétezer dolláros összeghez jutott anélkül, hogy ezért bármilyen erőfeszítést tett volna. Mindössze nem veszítette el spirituális éberségét és nem utasította vissza azt a lehetőséget, hogy a kétezer dollárhoz, amit más személyek kínáltak fel számára, hozzá jusson "érdemtelenül".
Az embernek mindig el kell fogadnia azt, amit felkínálnak számára, amennyiben nem várnak el tőle azért cserében korrupt magatartást, vagy tisztességtelen ellenszolgálatot, mert mindannak ami felénk érkezik, spirituális információ-tartalma van, csak meg kell tudnunk kihámozni ennek az üzenetnek a megfelelő kauzális értelmét. Így cselekedve, mindig a Jézus tanításai szerint élve, mindent, ami a te felemelkedésedet, egészséges kiteljesedésedet és kreativitásosodat szolgálja, megkaphatsz az Isteni Igazság Hatalmas Raktárából. "Visszaszolgáltatom számodra mindazt, amit a sáskák elpusztítottak" - Persze, a sáskák nem mások mint a mi kétségeink, félelmeink, szorongásaink, irigységünk, hiuságunk, kishitűségünk, vak ambícióink, az abból adódó gyűlölködéseink, az aggodalmaink, a bánataink, a nosztalgiázásaink, az öncélú kritikáink. És a mi Felettes Énünkkel kapcsolatba lépett és megtisztult tudatunk az, aki a tudattalan teremtő hatalma által visszaszolgáltatja mindazt, amit sáskáinkkal valamikor megsemmisítettünk. Mert csak és csakis az embernek a hamis gondolatai - zavaros képzetei azok, amelyek megfosztják őt az isteni elsőszülötti jogától, isteni vagyonától. Ugyanis az isteni öntudattal rendelkező ember Ő maga az, aki a fejlődéshez és a harmóniához szükséges eszközöket az ideák világából megidézi és elővarázsolja saját magának és senki nem vesz el tőle soha semmit igazából, hanem ő az, aki ezektől az eszközöktől megfosztja magát kishitűségével, romboló és negatív mentalitásával.
Az ember azért jelent meg a teremtésben és azért van a földön, hogy a Lilith által okozott őskáoszt eloszlassa, hogy lényével és megváltotti sorsával bebizonyítsa Isten jelenlétét, és hogy az isteni igazság mellett tanúskodjék. És Isten jelenlétét az ember csakis úgy tudja bebizonyítani, ha bőséget teremt a hiány helyett és fényt a sötétség és igazságot a valótlanság helyett. Ezt bárki át vonatkoztathatja személyesen önmagára a következőképpen: „Azért létesültem meg a határtalan ősforrásból és azért születtem meg a földre, hogy itt egész lényem és egész sorsom által bebizonyítsam a bennem és az általam munkálkodó Teremtő-Magváltó jelenlétét és hogy lényemmel és jelenlétemmel a megvalósuló Isteni igazság mellett tanúskodjak. Ennek az isteni igazságnak a jelenlétét csak úgy tudom bebizonyítani, hogy szeretetemmel bőséget teremtek a hiány és a szűkösség helyett, szellememmel egészséget a zavar helyett és felelősségemmel fényt és igazságot a valótlanság helyett.
"Bizonyítsd be most az igazamat mondta az Úr a sokaságnak, mert ha Én nem akarom megnyitni az ég ablakait, hogy rátok öntsem az áldást, az azért van mert nincs elég kamra a szívetekben és nincs elég asztal a lelketekben, hogy a bőség-adó áldásom javait maradéktalanul befogadjátok."

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/


Vissza a tetejére
  Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2008.03.27. 23:24 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.03.11. 22:01
Hozzászólások: 4221
Tartózkodási hely: Csíkszereda
Kilencedik fejezet:

A tökéletes személyiség, avagy az megváltódási sorsprogram megvalósítása.

"Semmiféle szél nem képes eltéríteni az én életem hajóját az útjából és semmiféle zavaros képzetből jövő, ellenséges szándék, vagy ostoba ellenszegülés nem képes megzavarni a halhatatlan szellemem teremtői boldogságát szolgáló személyi sorsom beteljesítését."
Minden ép elméjű ember számára létezik egy tökéletes önkifejezési - megvalósulási lehetőség. Létezik számára egy olyan teremtői – megváltói szerepkör, amit neki kell betöltenie és amit egyetlen más ember sem tölthet be helyette. Van valami, amit neki kell véghezvinnie, amit senki más nem végezhet el helyette, mert nem létezik két azonos karma és ezért nem létezik két, összességében azonos életfeladat sem. Ez az individuális Én- tudatba ágyazott örök jelenlétből jövő személyi sorsfeladat. Ez, az általános emberi feladatok mellett, az a bizonyos egyéni életfeladat, ami szellemi igényességként, hiány-érzetként jelentkezik mindenkiben és amit személyesen kell kielégíteni: beteljesíteni és véghez vinni mindenkinek. Ezt, a tudatosodásunk elején inkább negatív, de legalább is mások számára kényelmetlen és zavaró tulajdonságokként jelentkező hiány-információ csomagot az emberi személynek kell átalakítani tudás-információvá, illetve szerzett pozitív tulajdonságokká. Ezt, az élet elején az embernek az ún. rossz tulajdonságai és nehéz élet körülményei formájában jelentkező hiány- információ csomagot, a személyi horoszkópokban a Lilith és a Sárkányfarok testesíti meg, karmikus tulajdonságok jeleként, valamint negatív fényszögek csoportosulásaként és negatív bolygóhelyzetek formájában jelenik meg, nyers negatív személyi tulajdonságok jelenként és ezt felvállalandó sorsfeladatként kell értelmezni. Ez a felvállalandó és a feloldás után, pozitívan megvalósítandó eszme ott áll az Isteni Elmében a személy felismerésére várva, mivel a képzeleti készség a kreativitás készségéhez kötött. Kell hogy az ember előbb meglássa, illetve felismerje és a magáénak elismerje az egyedi eszmét ahhoz, hogy ez az eszme az életében megnyilvánulhasson. Ezért jó, ha az ember legfontosabb segítség-igénylése az ő élete Megváltódási sorsprogramjának a meglátása és megértése.
Lehetséges az, hogy valakinek a leghalványabb sejtelme sincs arról, hogy ki és mi is ő tulajdonképpen, mivel létezhet az ő szellemében (tudattalanjában) több olyan elfojtott, vagy az élete az első szakaszában negatív formában jelentkező képesség, ami nem kerülhet büntetlenül felszínre, vagy nem alakulhat át pozitív tulajdonsággá amennyiben nem kéri hozzá az erőt és az észlelési lehetőséget és amennyiben nem tesz tudatos lépéseket annak meglátása és megértése érdekében. Jó, ha a kérés a következőképpen hangzik: "Határtalan Szellem, nyisd meg számomra a pozitív sorserők, a kedvező körülmények és az anyagi beteljesedések útját, hogy az én életem Isteni Eszméje ezáltal megnyilvánulhasson. Szabadítsd fel most a bennem levő képességeket, ruházz fel engem a sorsprogramomhoz mért, kellő akarat-erővel, és tedd, hogy most megláthassam és mihamarabb helyesen megvalósíthassam a rám vonatkozó Tökéletes Isteni Tervet."
Az Isteni Terv tartozékai: 1) A helyes és az EGÉSZSÉGES TISZTÁNLÁTÁS (Skorpió), 2) a BŐSÉG -KÉPZELET (Bika), 3) a SZERETET ÉS BÁTORSÁG-ERŐ (Oroszlán) és 4) a Tökéletes Személyi Kifejeződési Lehetőségek tárháza (Vízöntő ). - Ez a négy alapelem képezi az élet négy oszlopát, az emberi megnyilvánulás négy sarkalatos pontját, a pitagoreusok és az alkimisták négyzetét, amely négyzet elemei egymást áthatva, EGYMÁST FELTÉTELEZVE ÉS MEGTERMÉKENYÍTVE együttesen a boldogságot és az igazságot képezik, vagyis az ötös szám igazi értelmét: a quinta esencia -t. Ez az a királyság, vagyis a mennyeknek országa, amiről Jézus beszélt. (És amely nem „itt van, vagy amott van, hanem bennetek van.”)
Amikor valaki hangosan és tudatosan kimondja a fenti kérést, nagy és sokszor megrázó változásokra számíthat az életében, mivel a világi ügyintézésben használt bűnbeesés tetszetősen tudományos logikája miatt, csaknem minden ember ellentétes irányban halad, vagyis majdnem mindenki az egyetemes és a saját Megváltódási sorsprogramjával szemben. Találkoztam olyan emberrel, akiknél a változás oly gyorsasággal állt be mintha egy ciklon pusztított volna el mindent a régi életéből. De mivel tudta, hogy mi történik, helyreállította a lelki egyensúlyát és szeretettel tudta fogadni a szokatlanul új és számára még furcsa, de végső soron átlátható élethelyzeteket, amelyek elfoglalták a régi élethelyzeteit, az új önkifejeződési lehetőségeket nem tartván soha fárasztónak, hanem annyira érdekesnek, mintha az élete csakugyan egy valóságos, pozitív meglepetésekkel telt játék lenne. Mert: „Az én utam, nem a te utad. Mondja a seregek ura. És "Mert az én terhem könnyű és az én igám gyönyörűséges." Amennyiben tehát az ember az Isten által "szponzorált" világba lépik, az önkifejezéshez szükséges vagyon és anyagi eszköztár mindig és teljes mértékben a keze ügyébe kerül. Nagyon sok értékes szellemű, elmélyült gondolkozásra és kiváló műalkotásokra képes személy, kínlódott évek hosszú során át, a kibontakozáshoz szükséges anyagi eszközök hiánya miatt, miközben a szellemi tudásukra alapozott hitűk és a hangosan kimondott igénylő igéjük varázshatalma hamar megteremtette volna a műveik megfelelő létrehozásához és értékesítéséhez szükséges közösségi körülményeket és a szükséges anyagi alapokat. A Mester egyik előadása után egy férfi hozzálépett és adott neki egy centet a következő szavak kíséretében: "Pontosan hét centem van még és azért jöttem, hogy önnek adjak egyet, mert én hiszek az ön által kimondott szavak pozitív hatalmában. Megkérem, hogy mondja ki számomra a megfelelő varázsigét a tökéletes önkifejezési lehetőségemre és az anyagi gyarapodásra." A Mester kimondta az igét és egy évig nem látta azt az embert, de amikor visszatért sugárzott az örömtől és a megelégedéstől és mindjárt egy hatalmas összeget adott a Mester kezébe a következő szavakkal: Nem sokkal azután, hogy ön kimondta számomra a megfelelő varázsigét és én ennek az igének a szellemi erejétől áthatottan öntől eltávoztam, egy távoli városban kaptam munkaajánlatot, amit elfogadtam és ott helyre állt az egészségem, megvalósultak az anyagi és az erkölcsi gyarapodással kapcsolatos vágyaim és megkaptam az igazi hivatásomat is, amely engem tökéletesen kielégít."
Minden nő számára a legelső és a legfőbb tökéletes önkifejeződési lehetőség az, hogy jó anya lehessen és, hogy szerető élettárs lehessen (a Vénusz által uralt Bika és Mérleg, valamint a Hold által uralt Rák és a megfelelő horoszkópházak megnyilvánulási formái). És, hiába, hogy ezt elutasítják és mást mondanak egyesek, de lényegileg nem annyira fontos számára, mint amennyire fontos a férfiak számára, hogy közéleti-társadalmi szerepköröket töltsenek be és kockázatokkal, valamint nehéz próbatételekkel járó, bátorságot és fizikai erőnlétet igénylő felfedező-megismerő tevékenységet folytassanak. Az egyéni életfeladatok, ezeknek az általános emberi életfeladatoknak vannak alárendelve. Csak miután az általános emberi életfeladatainkat (az emberi fajnak és a nemünknek megfelelő küldetésünket) felvállaltuk, csak azt követően valósulhatnak meg a maguk teljességében a jellegzetesen egyéni életfeladataink. Aki a sorrendet felcseréli, érhet el látszólag bármekkora sikereket, mert igazából soha nem lehet boldog, egészséges és teljesen elégedett. Sőt: élete végén melankólia kórral és hiábavalósági, kietlenségi érzésekkel fog küzdeni. Ezért van az, hogy nagyon sok hírneves író és sikeres művész, vagy gazdag ember, az elismertsége és a gazdagsága ellenére, öngyilkossággal vetett véget az életének. Kérd tehát a Seregek Urától a nemednek megfelelő hivatásod betöltési lehetőségét, a végleges eligazításodat és a te utad könnyűvé és sikeressé válik. Ehhez nem szükséges erőltetni és egy bizonyos általad kispekulált mentális képet vizualizálni erőszakosan. Amikor valaki azt kéri, hogy az Megváltódási sorsprogram megjelenjen az életében, egy inspiráció formájában megjelenik az Isteni Szikra (Pallas Athéne) és ő maga kezdi látni "lelki szemeivel" mindjárt, hogy egy fontos megvalósulás teljesedik ki az életében. Ez lesz az a legfontosabb: „az Első” kép(zet) amit az életképzeletének a központjában kell tartson rendületlenül. A rezonancia és a visszahatás törvényei miatt, amikor egy ember erősen keres egy eszmei megvalósulást, egészen biztos, hogy az eszme is keresi őt a szellemi világmindenségben, de a földi élet világában is! Ezért, előbb – utóbb egymásra fognak találni.
A szülők soha nem kell erőltessék a gyermekeik szakma és karrier (hivatás) választását és nem kell erőszakkal beleszóljanak a felnőtt gyermekeik életébe, még csak érzelmi ráhatás, vagy rábeszélés formájában sem. A spirituális igazság ismeretében, az isteni tervet meg lehet erősíteni - támogatni lehet a kibontakozását- mentálisan. Az ide vonatkozó igazságos kérés a következő lenne: " Legyen, hogy az Isten e gyermeknek az eszében és testében a boldog Megváltódási Eszme Kifejeződésének a tökéletes lehetőségére találjon és ez az élete minden mozzanatában jelentkezhessen csakúgy mint az örökkévalóságban."
"Legyen meg az Úr (az egyetemes tőrvény) akarata mindenben - és nem a tévelygő, az anyagi és az asztrális világ látszat valóságai között tévelyegve okoskodó személlyé." Ez az a parancs amit minden szentírásban megtalálhatunk. A Biblia az a könyv, amely a tudat (imagináció) mágikus erejű tudományával foglalkozik. Ez az a könyv, amely azt tanítja az embernek, hogy miként szabadítsa ki a lelkét (vagyis a tudattalan szellemét) az őskáosz kábulatából és a Luciferi aktusként leírt fekete fény-táplálás: a könnyítést és az életnyerést célzó spekuláló és a kételkedő tudata rabságából. Az ószövetségben leírt harcok, nem történelmi csaták, hanem az ember tévképzeteiből eredő mentális háborúknak az illusztrációja. A mindenkori ember az, aki a bibliai jelenetekben, az öncélú sóvárgásai által okozott káprázatában: a babonákban és a saját földhöz ragadt ésszerűségével (józan, gyakorlati gondolataival) és hitetlenségével hadakozik és háborúzik a benne és általa is élő teremtő és megváltó sorserőkkel. Az ember hite a családapa hite kell hogy legyen, akinek a föld összes lénye képezi a családját, amit neki nem kiszipolyozni, kizsákmányolni és felfalni kell, hanem aminek ő a gondját kell viselje. Minden ember egy valóságos Dávid, aki legyőzte Góliátot (a halandó, félelemből és hitetlenségből eredő gondolatokat) egy fehér kődarabbal (a hitével). Ezért az embernek ügyelnie kell, hogy ne legyen lusta és alattomos szolga, aki elássa az ő talentumait. Vagy olyan kapzsi lélek, aki egy tál lencséért eladja az elsőszülötti jogát: az isteni teremtő erejét.
„Az elsőkből lesznek utolsók....” - Depresszió, melankólia kór, magány, szorongás, pánikbetegség, önrombolási, vagy öngyilkossági késztetés, vagy szegénység (szűkösség és korlátozás) és úgynevezett „szabályos” betegségek formájában jelentkező büntetés vár azokra, akik lustán élősködnek az örökölt képességeiken anélkül, hogy használnák a saját mentális képességeiket, vagyis a bennük munkálkodó isteni teremtő erőket: a pozitív képzelet hatalmát. „Munkálkodjatok, mert a ti atyátok is munkálkodik.” És: "Akinek van (aki használja azt amije mindenkinek van), annak adatik és akinek nincs (aki nem használja azt amije mindenkinek, tehát neki is van: az isteni teremtő képzeletét és nem mondja ki a teremtő igéket), attól elvétetik."
Legtöbbször a külső sikerek szerint ítélkező világ által keltett félelem az, ami az emberi személy és az ő tökéletes személyisége, vagyis a tökéletes önkifejezési és megnyilvánulási lehetőségei közé ékelődik. Különböző félelmi állapotok és ellenség-képzetek sok tehetséges ember kibontakozását meghiúsítják. Ezek mind meghaladhatóak a kimondott teremtői igék által amennyiben előzőleg a spirituális átvilágítás segítségével, megkeressük és tudatosítjuk a félelemnek a szellemi lustaságból (ébertelenségből), az irigységből, vagy a rejtett személyi ambíciókból és az egoizmusunkból eredő okát és forrását. Akkor, ha a bajok okát az igazi belátás és a valóságos nevével való illetése által megszűntetjük. Ekkor a személy feloldja az általános emberi és az egyedi rendeltetése beteljesítési lehetetlensége miatt érzett ősfélelmeit, levetkőzi az ő kicsinyes és halandó ego-ját, - vagy legalábbis felszabadul azoknak a negatív hatásai alól - és azt kezdi érezni, hogy ő egy spirituális csatornává válik az Isteni Intelligencia (Szent szellem) számára, aki az ő megszabadult (megváltott) személyén keresztül nyilvánítja ki magát. Így helyezi magát a tudatos ember közvetlenül az Egyetemes Teremtői Logosz tiszta befolyásának hatása alá. Ettől feloldódnak és elmúlnak a szomorúságot és a szorongást okozó, vagy a pánikot okozó félelmei, a beteges ellenség-képzetei és téveszméi, és tökéletes bizalommal halad az életben tovább, mert minden pillanatban érzi az élete fontosságát, vagyis a saját személyében a teremtő- megváltó Isten hatalmát, akinek a kiegyenlítődött, harmonikus országát felépíteni hivatott minden ember, mindenki a maga sajátos életfeladata felvállalása és végrehajtása által.
Egy fiatal férfi tanítvány mesélte a következőt: korábbi nyári vakációja idején egy egyéni világkörüli utazáson vett részt egyénileg olyan országokba is ellátogatva, ahol sem a lakosok nyelvét sem a hivatalos nyelvet nem ismerte. A diák állandóan kérte a Határtalan Elme áldását és eligazítását és így a kirándulás minden mozzanatában érezte az isteni kegyelmet és a szellemi gondviselést. A csomagjai soha nem keveredtek el, és soha nem késtek a repülőterek elosztójában, az elszállásolása mindig gondosan előre el volt készítve, ahogy korábban azt az utazási ügynökségekkel és a szállodai recepciókkal lebeszélte és mindig a legjobb szolgáltatásokban részesült. Amikor visszaérkezett New Yorkba, elbízta magát, ugyanis ismervén a nyelvet a szokásokat és a helyet, úgy gondolta, hogy nincs már szüksége Isten gondviselésére és ő maga kezdett racionális hathatósággal intézkedni a dolgai felől. Az eredmény szinte katasztrofális volt számára annyi problémamentes időszak után. Rengeteg félreértés, diszharmónia és zavaros helyzet keletkezett a hazaérkezésekor, el egészen az értékes emléktárgyakkal telt csomagok elvesztéséig.
Ki kell alakítanunk azt a szokást, hogy a Teremtő - Rendező jelenlétét magunkban állandóvá és folytonossá tegyük a tudatunkban és az életünk minden mozzanatában („Szeresd a Te Atyádat teljes szívedből, teljes elmédből és teljes lelkedből.”) vagyis azt a lelki és értelmi tulajdonsággá váló képességet és állandóan használva azt, gyakoroljuk a teremtői-azonosság tudatunkat, bármit teszünk, mondunk, vagy gondolunk is közben. Ennek érdekében semmilyen erőfeszítés és semmilyen áldozat nem lehet túl nagy és semmilyen jel-értelmezésre tett erőfeszítés nem lehet kevés. De azt is tudnunk kell, hogy Sokszor a legbanálisabb és legváratlanabb incidens, furcsa, vagy nehéz élethelyzet, lelki vagy szellemi esemény lehet egy ember életében az a pont, ahonnan a boldogságához és egészségéhez vezető szellemi-lelki átalakulásához szükséges legfontosabb megfordulást végrehajthatja. Robert Fulton miközben egy teafőző gőz-pöfékelését figyelte, egy gőz-erő által működtetett mesterséges kéznek a látomása ötlött fel előtte. Később feltalálta a gőz által működtetett gépet.
Sok olyan esetet ismerünk, amikor valaki leblokkolja a megvalósításait, negatív ellenállást fejtve ki a racionális eszével, vagy egyszerűen úgy, hogy előre meg akarja határozni az események lefolyását és a materializációs folyamatok állomásait előre ki akarja számítani és jelölni, és meg akarja szabni azok megnyilvánulási formáját. Az ilyen ember lecövekeli és lebilincseli a teremtő képzelet szabadság-igénylő szellemét, hozzáköti és lerögzíti a hitét egyetlen lehetséges és zárt eseménysorozat pontjaihoz és erőszakosan akarja diktálni azt az utat, amelyen a teremtő megvalósításai létrejöhetnek. Vagyis közönséges mentális erőszakot követ el. Ezzel pontosan a fordítottját fogja elérni annak amit akar, mivel ezáltal lezárja a saját teremtő képzeletét (erejét), de mivel erőszakos mentális energiával feltöltött egy képzetet, a polaritás, és a visszahatás törvénye alapján, az fordítva fog az anyagi valóságban megnyilvánulni (elsülni). "Az Én utam, nem a te utad" - ez a Teremtő Isten parancsa. És hiába önérzeteskedünk és hiába ellenkezünk a teremtéssel, illetve az egyetemes és a természetes teremtési folyamatokkal és jelenségekkel szemben, a technikai és gazdasági koncepcióktól elferdült, civilizáció-centrikus ésszerűségünk káprázatában. Mert nem ember centrikus (nem humanista) és nem civilizáció-centrikus, hanem Isteni kiegyenlítődés-centrikus, vagyis megváltás-centrikus a Teremtés természete. Bármilyen természetű és jellegű erővel dolgozunk, legyen az gőzerő, elektromos erő, atommag-hasadásos erő, vagy mentális és képi-képzeleti mágikus erő, szükségünk van egy, az erő természetének megfelelő gépezetre, vagy vezetékre amelyen keresztül az erő megnyilvánulhat. De nem lehetséges az, hogy a gépezetnek csak egyes részei üzemeljenek és a többit türelmetlenségünkben kiiktassuk a folyamatból! És az sem vezethet eredményre, ha az erő természetével összeférhetetlen gépezetet használunk! Ebben az esetben. éppen a mi teljes - egész emberi személyiségünk struktúrája az a gépezet, amelyen keresztül az egyetemes alkotóerők meg akarnak nyilvánulni. Ha zavarosan működik a gépezet, az általa kifejtett erőnek sem vehetjük hasznát! "Neked nem kell halálig menően harcolnod abban a háborúban, te csak menj el a csatába bátran, és maradj ott nyugodtan és lásd meg a Te Urad erejét és dícsőségét, aki veled van mindörökké." Az ember fő célja nem a nyomorhoz vezető háború, hanem a bátor alapállás gyakorlása, az éber harckészültség és az életet adó, a fényt és igazságot felfedő nehézségek leküzdésének az állandó vállalása. Vagyis a bátorság és a felelősség fenntartása, a rejtett agresszivitásnak legfinomabb formait: a szomorúságot és a neheztelést is kizáró éberségnek a megszerzése és folytonos gyakorlása, a teremtés, a megismerés a kiegyenlítődés (megváltás) teljes megvalósítása érdekében.
Az éber egyensúlyozás a fény és a szeretet erői között a legfontosabb erő, mivel ez lehetővé teszi az isteni erőknek az ember személyén keresztüli megnyilvánulását, vagyis az, hogy a személy mindig a saját isteni alkotó kedvének a szolgálatába álljon éberen. Az éberség, vagyis az egyensúly azt jelenti, hogy világosan és logikusan gondolkozik, nem babonásan és nem is földhözragadtan, és persze, nem a személy- és Sors-ellenes indulatai által vezérelve, és mindig a lehető legjobb döntéseket hozza, határozottan, bátran és a kellő időben (azonnal). A bennünk levő isteni teremtőerő feljegyzi és nem felejti el egyetlen hibás képzetünket sem. A harag, a düh, a bosszúvágy, a sorsra, vagy a más személyekre való neheztelés, a bánat, a szomorúság, a szorongás és a panaszkodás összemázolja (összezavarja, beszennyezi és befertőzi) a teremtői szándékkal alkotott tiszta látomást és lemérgezi a szellemi vérünket (személyiség-tudatunkat). Ezek az érzelmi csapongások nagyon sok betegségnek az okozói és olyan tévutakra vezetnek, olyan határozat-hozatalra késztetnek bennünket, amelyek szellemi síkon zavaros tévképzetek alkotásához, illetve zavaros képzelgésekhez, majd az alacsonyabb létdimenziók (fizikai) síkjain balesetekhez és katasztrófával is végződhető szerencsétlenségekhez vezetnek. A szomorúság és depresszió formájában jelentkező huzamos nehezteléseink közben alkotott és a hirtelen jövő mérges felindulásunkban (kifakadásunkban) kifejtett haragos gondolatok a legsúlyosabbak, mert az általuk létrehozott negatív asztrális és mentális erőknek és programoknak következményei kiszámíthatatlanok.
Metafizikailag a véteknek és a bűnnek tágasabb, mélyebb és ugyanakkor szellősebb értelme van mint a vallásban, vagy a polgári erkölcsben. "Mindaz ami nem hit, az vétek." Vagyis mindaz vétek, amit a "létért való küzdelem" hamis eszmerendszeréből kiindulva, a nyerni akaró, spekulatív gondolkozás segítségével hozunk létre annak érdekében, hogy biztosítsuk be magunkat az élvezetvesztési lehetőségekkel és a "a sors viszontagságaival szemben". Ezek az öncélú létesítmények elhomályosítják és összezavarják bennünk az egyetemes törvényekkel (az Atyával) való kapcsolatunkat. A veszteség és a jövő miatti aggodalom maga a luciferi mozzanat az ember lét-tudatában és emberiség szinten végső soron az egyetemes létkorrupció állapotát hozta létre. Az elvakult sikervágyban gyökerező sikertelenségtől való félelem és a képzelt akadályokkal, nehézségekkel szembeni harag egyszerűen halálos vétek számába megy. Ugyanis ez nem más, mint a fordított (ördögi) hitnek a forrása, az anyai ági őseink által huzamoson lefojtott és születésünkkel a mi számunkra átadott, kiegyenlítetlen infernális erőknek a felkeltése és aktiválása - lásd a csúcsával lefelé fordított ötszög által jelképezett ördögi erőket. Ez a harag természet és teremtés-ellenes mentális projekciókat hoz létre és ahelyett, hogy semlegesítené, vagy megszüntetné, kiváltja azoknak a az eseményeknek a megvalósulását, amelyektől félünk és amelyek megvalósulása ellen hadakozunk az ellenséges, diszharmonikus gondolataink által. Néha olyan vészterhes eseményeket is beidéz a negatív hit, amilyenek csak a tudattalanunk legmélyén lapulnak mint lehetséges tragikus események. Ezeket, a tudattalan képzeleti világunk alatt lakozó negatív energiákat (romboló és önromboló erőket) fel kell ismernünk és néven kell neveznünk annak érdekében, hogy ne befolyásolják a teremtő képzeletünket. Fel kell fedeznünk ezeknek a hiuságban gyökerező rombolási késztetéseknek a személyi horoszkópunk segítségével is kimutatható kauzális eredetét és ezáltal a konkrét negatív szellemi tulajdonságainkat. Mindezek felfödése segítségével át kell alakítanunk a képzeletünket befolyásoló rejtett negatív programokat pozitív képzetekké az alkímiai műveletek segítségével. "Amikor az ember fél, valójában már el is veszett.", hiszen nem létezik veszélyesebb erő és veszélyesebb állapot mint az emberben megrémített teremtő imagináció!
Amint már korábban is olvashattuk, az ember legyőzheti a félelmét, határozottan szembe fordulva és bátran elébe menve annak, amitől fél. József és az ő hadserege zsoltárok éneklésével készült az ellenséggel való harc felvételére: "Örök hála az Úrnak..." és amikor odaértek, az ellenség már készen le volt győzve, mert előttük egy másik hadsereg összecsapott az ők ellenségeivel és leverte azt. Így a Józsefék harcára már nem volt szükség. Az egyik hallgatómat megkérte egyik ismerőse, hogy adjon át egy negatív hírt egy másik barátnőjének. Ez a személy félni kezdett, mert a racionális esze azt sugallta neki, hogy ne avatkozzon bele a dologba, mert annak rá nézve csak negatív következményei lehetnek. Nagyon háborgott saját magára amiért megígérte, hogy a rossz hírt közli azzal a személlyel, akit bizonyára nagyon súlyosan fogja érinteni a hírnek a tudomásulvétele. De végül rá szánta magát, miután az isteni gondoskodást és felügyeletet, a kimondott szó hatalmával élve, hangosan mindkettőjük számára megkérte. Amikor az illetékes barátnőjével találkozott és elkezdte bevezetni a rossz hír előadását, hirtelen megszólalt a másik, hogy ne fáraszd magad, már tudom, hogy XY elhagyta a várost. Így, az ő rossz hírmondói megbízatása fölöslegessé vált és ez azért történt úgy, mert mihelyt felszabadította magát a félelem nyűge alól, az a negatív (kellemetlen) helyzet is eloszlott, amitől annyira félt előzően. Azt a harcot tehát, amit felvállaltál és amire az egyetemes megváltás magvalósulási lehetősége logikája szerint felkészültél, a legtöbb esetben nem is kell megvívnod, vagy ha meg is kell vívnod, igencsak könnyűnek és veszélytelennek bizonyul.
Az ember általában elhalasztja és cserben hagyja a mentális terveit, a be nem teljesülésbe vetett (negatív) hite által. Ezért jó minél többször ilyeneket állítani hangosan és határozottan: "A teremtés célját megvalósító Isteni elmében eredetileg csak tökéletes emberi és egyéni megvalósulási lehetőségek léteznek. Ezért az én alkotói és fény-terjesztői munkámhoz, az alkotói nyugalmamhoz és kreatív erőnlétemhez, illetve az egészséges létfenntartásomhoz szükséges anyagi jövedelmem is folyamatos és bőséges, mint ahogy az én nagy erejű, értékes szellemi megvalósításaim is tökéletesen megnyilvánulnak mind a kauzális világban, mind a földi életben.”
„Az én fény-munkám tökéletes, az otthonom és a családom tagjai tökéletesek, az egészségem és az élettervemet beteljesítő önkifejezés megvalósításnak az anyagi feltételét képező jövedelmem is bőséges az isteni elmében, és ezért bőségessé válik itt, a mindennapi életemben is."
"Minden kérésem egy tökéletes gondolakép, amely be itatódik az Isteni elmébe. Ezért kegyelemmel és tökéletes úton meg kell nyilvánulnia mindegyik kérésemnek együtt, vagy külön - külön, ahogy az Isteni Terv Számomra azt eredetileg elrendelte. Megköszönöm, az Úrnak, hogy mindazt amire szükségem van a kibontakozásomhoz, megkapom már most a látatlan dimenziók szintjén, és máris előkészületeket teszek a lelkemben annak érdekében, hogy ezeket a bőséges anyagi eszközöket megkapva, örömmel és hálával fogadjam, és hogy fény- és szeretet terjesztő alkotói tevékenységemet gyakorolva, éber felelősséggel használjam ezeket a látható világban: a mindennapi életemben is."
A Mesternek egy hallgatója, miközben egy nagyobb anyagi megvalósulásra várakozott már több ideje, azt kérdezte tőle, hogy miért nem teljesül be az ő hangosan kimondott mágikus kérése? A Mester azt válaszolta, hogy talán van egy olyan szokása aminek alapján soha nem fejezi be rendesen a dolgait és a tudattalanja megszokta a beteljesületlen helyzeteket és állapotokat. (" Ami kint van ugyanaz mint ami bent van"...) Az illető gondokozott egy keveset és megtalálta az okot: "Igazad van, a legtöbbször igen sok dologba belefogok és semmit sem fejezek be igazán és végérvényesen! Most rögtön haza megyek és befejezem amit a múlt héten elkezdtem és tudom, hogy ez hatalmas szellemi lökést fog adni annak a megvalósulásnak, amit kértem." És valóban: haza ment és olyan szorgalmasan dolgozott, hogy pár nap alatt tökéletesen befejezte mindazt, amit korábban félbe hagyott. Egy kevés idő múlva, a várva várt pénzösszeg is megérkezett: arra a hónapra kétszer kapott fizetést a munkahelyén. Amikor felhívta erre a cégtulajdonos figyelmét, az megnyugtatta afelől, hogy nincsen semmi tévedés, nyugodtan elköltheti a pénzt mert tud a jelenségről és jóváhagyta. Amikor az ember erőteljes és természetes hittel kér valamit, meg kell kapnia, mert az Isteni erő az ő megváltódási sorsprogramja megvalósulásának megfelelő útirány szerint jelentkezik a fizikai dimenzióban.

Nagyon sokszor meg kérdezték már a következőt: "Tegyük fel, hogy egy embernek egyszerre több különleges képessége és tehetsége van. Melyiket kell használnia leginkább ezek közül?" A Mester válasza misztikusan egyszerű: " Ki kell kérni az isteni útmutatást, hogy amire a kérdés vonatkozik határozottan kiderüljön (határozott formában jelentkezzen). A következő varázs- formulát ajánlja: " Határtalan szellem, adj nekem egy határozott kifejezést és útmutatást, mutass rá az én tökéletes önkifejezési lehetőségemre, mutasd meg hogy melyik az a képességem és melyik az a tehetségem, amelyet most, ebben a helyzetben kell gyakorolnom!" Megvallom, mivel rengeteg spirituális jellegű elméleti kérdéssel és gyakorlati horoszkóp-értelmezéssel foglalkozom naponta, én nem várom meg azt, hogy ezek a jelzések hozzám misztikus úton elérkezzenek, hanem eléjük megyek a Tarot- kártya nevű szimbolikus ikonrendszer megkérdezésével, a helyzetre vonatkozó sorselemzéssel. Sőt: a tehetségekre vonatkozó kérdés kapcsán is inkább az jut az eszembe, és azt ajánlom mindenkinek, hogy ezt a metafizikai igazságot jól fontolja meg:
A különféle tehetségek és kivételes személyi képességek, a szüleinktől öröklött pozitív spirituális tulajdonságainkból adódnak, azokban gyökereznek, amelyek viszont azért kapunk, hogy azok segítségével, feloldhassuk a negatív tulajdonságainkat, feloldhassuk a karma-égetés közben felmerülő problémáinkat és nem arra valóak, hogy azokat kizsákmányolva, élősdiskedjünk az életben, anélkül, vagy éppenséggel ahelyett, hogy a horoszkópunk negatív karmikus pontjai és elemei által jelzett negatív tulajdonságainkat, karmikus késztetéseinket feloldanánk és azokat meghaladnánk. Hamvas Béla figyelmeztet arra, hogy a Kálvin által bevezetett munkamániának, mint erénynek a dicséretét Európában a tehetség-kultusz követte, amely az egyetemes teremtés funkciójában gyökerező emberi küldetés és az élet eredeti értelmének és rendeltetésének a teljes félreértéséhez vezetett. Az öncélú munkamánia ugyanis, akárcsak annak a szöges ellentéte, a tehetség- és a zsenikultusz, teljesen kiegyenlítődés-ellenes, és így megváltásellenes, és a legelső eredménye, a munkamániásban illetve a tehetség- és zsenimániában szenvedő személyek magas fokú egészségtelen állapota és az utóbbiaknak a nyomorban, szegénységben végződő élete.
Több olyan ember létezik és létezett - így például Szent Pál apostol is - akik egyik napról a másikra egy egészen új úton és felderítetlen csapáson indult el és mégis tökéletes munkát végzett anélkül, hogy különösebb képzésben vagy gyakorlatozásban részesülhetett volna. Jó tehát még a következő pozitív állítást is kimondani hangos szóval: "Éberségemmel és akaratommal teljesen felkészült vagyok az én életem spirituális értelmének a tökéletes beváltására. Ezért kérem a megfelelő anyagi eszközök és életkörülmények megjelenését” és ezután félelem nélkül kell várni a megfelelő jelre és a megfelelő körülményre, mindannak ellenére, hogy a racionális fizikai látszatok és a pszichikai képzetek szerint lehetetlennek tűnik a megvalósulás. A helyes metafizikai alapállás a tehetségekkel és a rendkívülinek nevezett képességekkel szemben viszont az, hogy nem szabad engednünk, hogy egyes különleges tehetségeink és képességeink eluralkodjanak főlőttünk elzárva a lehetőséget a többi képességeink teljes kibontakoztatása elől. Sőt: még csak nem is szabad élősködnünk egyes tehetségeinken és kizsákmányolnunk saját rendkívüli képességeinket csak azért, hogy a felszínen sikeres és kényelmes életet éljünk, mert ez szintén az egész személyiségünk teljes kibontakoztatása ellen irányulhat, amely a látható sikerek ellenére csak szegényességhez és a szó szoros értelmében vett „visszaéléshez” vezethet spirituális fejlődésünk szempontjából.
Az is igaz viszont, hogy sokan azért nem tudnak előre haladni és azért nyomorognak, mert a spirituális energia áramoltatás szempontjából, ha ellentétes irányból is, de rosszul viselkednek. Nagyon sok ember kellemes és jó adakozó, de ugyanakkor nagyon rossz adomány fogadó. Ők hiuságból, vagy gőgből és szűkkeblűségből, kishitűségből elutasítják az isteni ajándékokat, amiket más emberek útján kapnak a tökéletes önkifejeződési lehetőségeik megvalósulásának érdekében, vagy más negatív gondolatok és tévképzetek hatására elzárják negatív magatartásukkal a saját megvalósulásaik útját. Emiatt végül is semmivel, vagy legalábbis nagyon kevéssel maradnak. Elfelejtik, hogy minden tárgy, kedvező körülmény vagy jóindulatú segítség formájában jövő segítség, lehetőség és pozitív emberi gesztus, ami felénk érkezik: szellemi információ, vagyis talentum az isteni gondviselés felől, amit valamiképpen kamatoztatnunk kell, illetve fel kell használnunk a személyiségünk és élettervünk teljes kibontakoztatása és a tökéletes (harmonikus) fejlesztése - kiegyenlítődése érdekében, az általános emberi és a személyi sorsprogramunk szerint. Sőt, ennek az ellenkezője is igaz: Még az is a személyes kibontakozásunkat szolgáló információ, ami kellemetlenül ér bennünket és ami látszólag meg akar fosztani valamitől, amihez mi jobban ragaszkodunk a kellettnél:
"Ha arra akar kényszeríteni valaki, hogy menj vele egy mérföldet, te menj el két mérföldig azzal az emberrel és ha valaki el akarja venni a felső ruhádat add oda neki az alsó ruhádat is." - mondja Jézus és nem csak azért mert holmi humanista eszmék jártak volna az eszében. Ö nagyon jól tudta, hogy mindaz ami felénk érkezik, még akkor is, ha kényszer, vagy erőszak formájában jön, olyan információ ami által meg kell tudnunk és meg kell értenünk valami számunkra fontosat (észre kell vennünk valamit), amit addig, a kellemes és a kényelmes állapotokban, a pozitív információ-áramlásban, nem voltunk képesek észrevenni és megérteni.
Példa: egy úr igen nagy összeget adományozott egy jótékonysági szervezetnek és kevéssel azután egy pár ezer dollárt kapott egy más szervezettől ajándékba. Ő elutasította ezt az összeget, mondván, hogy nincs rá szüksége. Nagyon kevéssel azután a pénzügyi helyzete annyira megromlott, hogy már csak pontosan az a pár ezer dollár menthette volna meg a teljes csődtől... „Örömmel kell fogadnod azt a kenyeret, amely hozzád érkezik az égi vizeken át”: „Szabad az adományozás és szabad az adomány elfogadása." Mindig létezik egy tökéletes mérleg aközött, hogy mit kell kapnod és, hogy mit kell elengedned és mit kell másoknak adnod a viszonzás – visszaigénylés, visszavárás - gondolata nélkül. Ugyanúgy megsérted a megfelelés törvényét, ha gőgödben elutasítod az ajándék formájában jelentkező spirituális (szimbolikus) jelt ami feléd érkezik, MIVEL MINDEN AJÁNDÉK A KIEGYENLÍTŐDÉST SZOLGÁLJA ÉS AZ ÚRTÓL (a Törvénytől) ÉRKEZIK ÉS AZ EMBER CSAK AZOKNAK A KEZELŐJE. (Amennyiben ezt az ajándékot nem azért adják, hogy lekenyerezzenek általa! De ha azért is adják, akkor sem kell, hogy te emiatt tisztességtelenül elköteleződve érezd magad és emiatt besüllyedj a korrupcióba.) Nem kell soha megzavarjon egyetlen szegénységre, vagy szűkösségre utaló gondolat sem azok irányából akik neked adnak valamit, vagy a megfosztással fenyegetnek. És fordítva: nem szabad a szegénységről alkotott gondolat-képzetek és fantáziaképek forgatásának a luxusát megengedd magadnak, mivel a benned levő Teremtő a te bankárod, amely csak akkor zárkózik el előled, ha te is elzárkózol előle. Amikor a Mesternek egy ember egyetlen centet adott, az nem gondolta magában azt, hogy " szegény lélek, mennyire sajnálom azért, mert sokat kellett erőszakoskodnia szűkségében ahhoz, hogy ezt a kis pénzt ide adja nekem." Ellenkezőleg: gazdagnak és bőségben bővelkedőnek látta maga előtt annak az embernek a jövőbeni alakját. Amikor valaki rossz fogadó, be kell gyakorolnia magát, hogy nagyobb szeretettel forduljon az emberek felé és fogadjon el tőlük bármit, akár csak egy postabélyeget is, ha feléje nyújtják. Mivel mindenki tudja rólam és a feleségemről, hogy nem vagyunk jóslásokkal szélhámoskodó asztrológusok, tehát, hogy nem sok jövedelemmel rendelkezünk, de annak ellenére négy gyermeket kell gondoznunk, sokan adományoznak gyermekruhákat és cipőket, valamint játékokat, amit akkor is elfogadunk és megköszönünk nagy szeretettel és hálával, ha jól tudjuk, hogy egyes ajándékba kapott öltözködési darabra már nincs szükségünk. Ezeket tovább adjuk, ugyanolyan szeretettel a nálunk szegényebb sorsban élő ismerőseinknek, vagy kicseréljük a mi gyermekeinkkel egy idős gyermekeiket gondozó barátainkkal. A fontos, hogy az információ- és az energia áramoltatás, valamint a kapcsolattartás törvényét ne sértsük meg, hogy ne okozzunk dugulást tehát. Az Úr (vagyis a tőrvény) ugyanolyan mértékben szereti azt az embert aki szeretettel fogad, mint azt, aki szeretettel adományoz, hiszen ezáltal az ember nem tesz mást, mint szabadon áramoltatja a személyén és a saját személyiségtudatán keresztül az egyetemes információcsere, a szükség és a bőség, a megtermékenyülés és a megújulás, vagyis az újjászületés és a kiegyenlítődés tőrvényét.
Úgyszintén többször hangzik el a kérdés, hogy miért születik egy ember gazdagnak és egészségesnek és a másik ember betegnek és szegénynek? Miért van az, hogy az utolsók kell elsők legyenek? Az archaikus kornak megfelelő analogikus logika szerint, amely alapján minden emberi életkör határozott ok-okozati összefüggéseknek van alávetve, a válasz nagyon egyszerű: "Ahol van egy okozat ott kell lennie egy oknak is, ami nem látható a felszíntől." Ezért egyesek a kérdést a reinkarnáció elméletéből kivonatkoztatott sors-törvény hatásaként válaszolták meg, vagyis úgy magyarázták, hogy az ember által megtestesített egyéni lét-tudatnak (az egonak) több élet és halál tapasztalatán kell keresztül mennie mindaddig, amíg meg tudja azt az igazságot, amelyet neki kell megtalálnia sajátos (egyedi) színezetének megfelelően. Addig lesz visszahúzva, vagyis addig fog vissza vonzódni a földi életbe a kielégítetlen vágyai, rejtett ambíciói és félelmei által, mígnem sikerül teljes mértékben kiegyenlítenie a karmikus adósságait (fel födnie saját vágyainak az egyetemes indítóokait). Addig tehát, amíg beteljesíti az egyetemes fejlődési irányzatokkal kapcsolatban álló sajátos sorsát (rendeltetését). Ennek az elméletnek az alapján a gazdag és az egészséges ember tudattalanja sajátságosan be van oltva a korábbi életeiből származó egészségnek és bőségnek a gondolatképeivel - emlékképeivel - miközben a szegény és beteges ember képzelete a szűkösség, a korlátozás és az egészségtelenség gondolatképeivel van betáplálva. Mert az ember minden síkban az ő tudattalanjába elraktározott hitformáknak a megtestesítője.
A születés, mint örömteli és a halál, mint tragikus aktus, az ember korrupt imaginációja által létrehozott szükségszerűség (tőrvény) terméke, mivel a halál az ős vétekért járó fizetség, vagyis az Ádámi ember korrupt lét-tudatba való keveredésének az eredménye, ami nem más mint az egyszerre két ellentétes főhatalomban való hit. A Biblia szerint Ádám evett a jó és a rossz tudás fájának a gyümölcséből: Ez azt jelenti, hogy magába fogadta és elhitte a kétség valóságát, a két ősforrás képzetét és ezáltal második, vagyis az ő létét veszélyeztető és őt fenyegető külső lét lehetőségének a képzetét: a kényelmetlen, a fájdalmas és a veszedelmes helyzeteket és állapotokat létrehozó forrás tévképzetét. Elméjébe és lét-képzeletébe fogadta az ellenséges forrás: az ördög képzetének a racionális illúzióját, holott mindössze az abszolútum más-érzékelési vágyakozásáról, másállapotra való sóvárgásáról, sokasodási kényszerének a következményéről, a Lilith hatásáról van szó. A reális, vagyis a spirituális ember az örök, vagyis halál és születés nélküli ősprincípium, a lét-teremtő őserő örök eszme-képe. (Adam Kadmon azt jelenti az ős héber nyelvben, hogy Istennek a Gondolata) Hamvas Béla szerint: „Az ősi állapotban az ember Adam Kadmon: a Ragyogó Ember. Az ősi első ember a szellemi természet királya, aki a Teremtőtől kapott szó erejével, az élő lánggal, a logosszal - az égő szeretettel uralkodik minden lényeken és minden világokon. Neki engedelmeskednek az atomok, az állatok, a Hatalmak.”
A megváltás korára jellemző antropológia szerint viszont az anyától született egyes emberi személynek, az isteni magját körül vevő szellemi-lelki és fizikai burka nem más mint a szülők, de főként az anyai ági ősök tudattalanjának a terméke. A mai ember tehát, az isteni magján kívül, a szülei ellenőrizetlen és tudattalan gondolatképeinek, félelmeinek és vágyainak a megtestesülése. Igaz, hogy lényege szerint az abszolútumból ered és a szülők csak az alacsonyabb rendű meghatározottságokat ruházzák rá az önkéntelen vágyaik és öntudatlan átéléseik által, de az abszolútumból hozott tökéletes megvalósulási modellje mellett, az ember a szülőknek és főképpen az anya rejtett vágyképeinek és a titkos félelmeiből és szorongásaiból, sőt a gyűlölködéseiből és a sors-program elutasításaiból (A gyermekszüléstől és gyermekneveléstől, gondozástól való félelem és ennek a gondolatnak az elhárítása, tudattalanba való lesüllyesztése következtében:) létrejött gondolatképeinek is a megtestesülése. Ezért elengedhetetlenül fontos a fegyelmezés és a spirituális önismeret útján történő szellemi megtisztulás elérése és az éberség megszerzése. Az ember egyszerre van önkéntelen, tudatos vagy tudattalan kapcsolatban a természettel és Istennel, vagyis a kauzális léterőkkel és az egyetemes törvényekkel. Ezek arra késztetik, hogy ha önkéntelenül is, de valamiképpen foglalkozni kezdjen a világmindenségben a Lilith jelensége által létrehozott káosz megszüntetésének, illetve a Sátáni és a Luciferi magatartások által az abszolútumból kiprovokált teremtői hiány-információk kiegyenlítődési lehetőségének a kérdésével. És az ember ugyanúgy közvetlen kapcsolatban áll a külvilágból magába (tudattalanjába) szívott negatív gondolatképekkel és félelem-érzetekkel is. Ezek az önkéntelen benyomások és tudatos gondolatok a tudattalanja legmélyebb pontján találkoznak, összekeverednek és egyesülnek. Ezek egyszer csak hozzá csatolódnak egy - ugyancsak az ő gondolatvilágához és vágyéletéhez: szerelmi, vagy legalábbis szexuális viszonyához kapcsolódó- embrió formájában jelentkező, biológiai megvalósulási lehetőséghez. És így nyilvánul meg a földi világban egy megváltódási sorsprogram, de ez ugyanakkor a szülők zavaros, gyűlölködő, a gondterhes jövő képzetei miatt félelem - érzetekbe ágyazott, vagy a ritkább jobbik esetben, a szülők szeretet-teljes gondolati és érzésvilágát magában hordozó csecsemő. Így születik ma egy jövendő ember, akinek a teljes szabadságában áll majd mindazt a szellemi és lelki energiát amit imigyen magával hozott, a saját maga és a többi ember spirituális felszabadulására, vagy további rabságban-tartására felhasználni.
Ez, a megváltás szabadság-logikája szerinti születés-értelmezés, amely magába ötvözi mind az archaikus ember analogikus gondolkozását, mind a történeti ember dialektikus (azonosság-ellentét) logikáját, igazi szabadságot ad az emberi szellem önfelszabadító tevékenységének, hiszen e megváltási antropológia által az ember nem kénytelen a létező vagy nem létező, de a múltban végeérhetetlen reinkarnációs láncolatok ok-okozati összefüggéseit firtatni, hanem ki következtetheti negatív mentális késztetéseinek kauzalitását az asztrológia és más metafizikai rendszer által nyújtott szellem-megismerési tudományok alapján. Hiszen amilyen a jelen, (tehát amilyenné teszem a jelenben a képzeletemet) olyan a kezdet és olyan a folytatás, vagyis: amilyen a kezdet olyan a jelen és olyan az öröklét. Ezért az igazság megismerése által az ember felszabadul a Karma tőrvénye alól („Ismerjétek meg az igazságot és az igazság fel fog szabadítani benneteket"), vagyis a bűn és a halál külsőségeinek és ezek hatásának vak mechanizmusa alól és a gyűlölet, a harag és a vak ambíciók nyűge alól megszabadult tudatos személyen keresztül, az éber személy által tehát, megnyilvánulhat és isteni teljességében kibontakozhat az Isten képére és hasonlatosságára teremtődött Ember.
A személy felszabadulása - megváltása - csakis a személyi horoszkópjából is kiolvasható, rá szabott megváltódási sorsprogramnak a saját életével történő megvalósítása árán, vagyis a sorsának a beváltása árán, lehetséges. "Az Úr azt fogja mondani neked, hogy jól van hűséges és áldott szolgám, kevés fölött is megmaradtál jó hitedben, ezentúl mindenek fölé tétetsz. Lépj be hát a te Uradnak az örök boldogságába!" - Ébredje fel a kábulatból, fordulj vissza Isten felé, szüless újjá, támadj fel és határozottan lépjél be az alkotói elméd képzeteivel a tökéletes megnyilvánulások világába az isteni igazság szerinti élet-állapotba: a mennyek országába. A Biblia szerint a hívő Hénokot, az első pátriárkát akkora hatalommal ruházta fel az Úr (a legfőbb tőrvény), hogy még az angyalok (Az egyetemes törvények) fölött is uralkodott.

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/


Vissza a tetejére
  Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2008.03.27. 23:25 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.03.11. 22:01
Hozzászólások: 4221
Tartózkodási hely: Csíkszereda
A Mágia Törvénye, X. tízedik fejezet:

A KRISZTUS-TUDAT IGÉNYE ÉS A KRISZTUS - ÁLLAPOT KEGYELME

1) Összegezés és megvalósítás.
2) Megerősítések és oldások (törlések).

"Parancsolnod kell a dolgoknak és azok alá vetik magukat a kimondott igének." Minden olyan megvalósulás amelynek az ember életében meg kell jelennie, már megvalósult tény az Isteni Elmében, ahonnan kiszabadítható az embernek a személyes felismerése és az ő tudatosan kimondott igéje által. Ezért a legfontosabb dolog az, hogy mindig csak az Megváltódási sorsprogramnek megfelelő Isteni Eszmének az életünkben való megvalósulását kérjük, a higgadt állapotban, de határozottan kimondott szavainkkal, ugyanis megfelelő szellemi értéktudat és helyzet-ítélői képesség hiányában, többnyire nyomorúságot, szerencsétlenséget és fölösleges nehézségeket idézünk be magunknak az ellenőrizetlen és korrupt sóvárgásaink, a zavaros képzeletünk és az önkéntelen késztetéseinknek a zavaros befolyása miatt. Ezért nagyon fontos, hogy az igénylések megfogalmazása eszmeileg kövesse az előbbi fejezetekben megadott modelleket. Amennyiben valaki otthont, házat, barátokat, családot, munkahelyet, élettársat vagy más pozitív megvalósulást igényel, mindig a megfelelő Isteni Választást kérje elsősorban:
"Határtalan Belső Isteni Szellem! Az általad létrehozott és az én különböző fény-lényem által is érvényesülő egyetemes törvények alapján nyisd meg az utat az én megfelelő otthonomnak helyet adó házam és udvarom felé, az önkifejezés-szabadságot adó anyagi javak, és a személyi programomnak megfelelő közösségem felé. Nyisd meg az égi járatok útját a Teremtői Tervnek megfelelő személyi kibontakozásom, az egyéni programomnak megfelelő szellemi megvalósításaim irányába, nyisd meg a sorsomban rejlő összes égi járatot és kaput e szellemi megvalósításokat biztosító anyagi eszközök és társadalmi körülmények feltétlen megjelenése irányába.” Köszönöm, hogy mindez most megnyilvánul az én életemben az Isteni akarat által, az egyetemes tőrvények szerint." - A kérésnek az utolsó része, a teljesítést előzetesen elismerő és megköszönő része a legfontosabb! Amennyiben nem mondatik ki az egyetemes törvények megnevezése vagyis, amennyiben nem kapcsoljuk rá tudatosan a tudattalan képzeletünket az egyetemes törvények szellemére, balesetek is történhetnek. Például az egyik tanítvány kért ugyan l OOO dollárt de azt kártérítésként kapta meg polgári bíráskodás után, mivel a lányát káromolták és személyi becsületében sértegették. Így hát nem az igazság szelleme szerint kapta meg a megfelelő összeget. Igazából így kellett volna fogalmaznia a kérését: „Határtalan Isteni Szellem, köszönöm, hogy a szükséges 1OOO dollár, amely nekem jár az Isteni Jog alapján, szabad és hozzáférhető és ki van rendelve számomra és a te kegyelmed által és köszönöm azt, hogy ezt a pénz összeget én hamarosan megkapom egy általad kiválasztott megnyilvánulás formájában." Nagyon sokszor előfordul, hogy egy ember sokkal több bőséget szabadít ki a tudattalan energia-forrásból az ő misztikus felismerése és igénye által, mint amire képesnek hiszi magát, mivel a mindennapokban lezárja elméje megvalósító erejét a tudattalanjában szorongó, hit- korlátozó gondolatképekkel. Fel kell duzzasztanod a reményedet ahhoz, hogy a legtökéletesebb Isteni Igazság által megkapd mindazt, amit tudatosan igényelsz. Egyesek a legtöbbszőr pontosan az igényléseiken keresztül korlátozzák saját tudatalattijuk teremtő erejét: egy egyetemista 6OO dollárt igényelt egy bizonyos dátumra, amit meg is kapott ugyan, de később meghallotta, hogy eredetileg 1OOO dollárt akartak neki adni, amit később lecsökkentettek. A bőség tulajdonképpen az emberben rejlő teremtői képességnek, a teremtő képzeletnek, a pozitív lét-tudatnak a terméke. Egy francia legenda a következőképpen írja le ezt: Egy egyszerű ember gyalogolt egy vidéki úton, amikor utolérte őt egy lovag, aki megállította és a következőképpen szólt hozzá: " Jóember látom rajtad, hogy szegény vagy, fogadd el tőlem ezt az aranyrudat, add el a vásárban és gazdag leszel egész életedben." Emberünk megörvendett nagyon az aranynak. Ettől kezdve megjött az életkedve és teljesen másképp kezdett viselkedni mint azelőtt. Így, ebben a boldog lelki állapotában, még mielőtt az aranyrudat eladta volna, jól jövedelmező munkalehetőséghez jutott, a családi házát is kijavította és teljes mértékben rendbe hozta. Ennek következtében gazdagabb emberek is kezdtek barátkozni és üzleteket kötni vele. Mivel az anyagi gyarapodás következtében, több tennivalója lett mint azelőtt, egyre halogatta az arany eladásának az időpontját mindaddig, amíg akkorára nem gyarapodott a vagyona, hogy már nem látta többé szükségesnek az aranyrúd eladását. Több év múlva, amikor már nagyon meggazdagodott, ő is találkozott egy szegény emberrel akin megesett a szíve és így szólította meg: "Jóember látom rajtad, hogy szegény vagy mint én voltam valamikor, hát vedd el tőlem ezt az aranyrudat és add el, meglátod egész életedre gazdag leszel. Ez a szegény viszont azonnal el akarta adni az aranyrudat és kiderült, hogy nem arany, hanem csak utánzat. Láthatjuk tehát, hogy nem a külső arany a fontos, hanem az az arany öntudat, amit magunkban hordozunk. Minden ember hordoz magában egy aranyrudat, amely nem más mint az ő arany öntudata, vagyis az a belső gazdagsága, amely a külső életében is boldogságot teremt. Amikor kérését formázza az ember, a kérés végével kell kezdenie, vagyis azzal, hogy előre kijelenti azt, hogy megkapta, azt amit igényel. "Mielőtt hívnál engem, Én már válaszoltam." A sorozatos és folyamatos igenlések és pozitív állítások állandósítják a pozitív hitet a teremtő erőket tartalmazó tudattalanban. Amennyiben tökéletes hitünk lenne, nem kellene csak egyszer kimondani egy állítást. Nem kell semmit sem bizonygatni, sem forrón esdekelni, hanem nyugodtan és ismételten meg kell köszönni, hogy megkaptuk azt amit kértünk. "A sivatag örvendeni fog és megtelik rózsákkal." Ez az öröm, amelyet már akkor kinyilvánítunk, amikor a fizikai szemünkkel még csak a sivatagot látjuk, ez nyitja meg az utat a megvalósulások előtt.
Az Úr (a Tőrvény) idézése - az imádság, csakis határozott kérvény, vagyis nyugodt, de határozott állítás formájában érvényesül. A "Bocsásd meg a mi vétkeinket, amiképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek" imádság dicsőítéssel zárul, miszerint "Mert tied az ország a hatalom és a dicsőség örökkön örökké ámen." "Ami az én kezem munkáját illeti, mindig te parancsolj nekem." Láthatjuk, hogy az ima egyben dicsőítés, parancsszó, kérvény és köszönet is. Az ember dolga az, hogy igényeljen, a saját tudattalan Énjétől, a felettes Énjében elhelyezett Isteni Erőtől az Megváltódási sorsprogram alapján, mert "Az Úr számára minden dolog lehetséges." Ez így kimondva, nagyon is könnyűnek tűnik, de nagyon nehéznek bizonyul amikor egy konkrét problémára kell alkalmazni: Egy misztikus intuícióval rendelkező hölgynek egy nagyobb összegre volt szüksége egy bizonyos határidőn belül. Ő tudatában volt annak, hogy valami mágikus dolgot kell tennie, ahhoz, hogy elindítsa a megvalósulást a saját tudattalanjában (mivel a realizálás megnyilvánulást jelent) és isteni eligazítást kért erre vonatkozóan. Egy bazárban sétált amikor egy gyönyörűen zománcolt rózsát pillantott meg egy papírvágó kés nyelén és minden racionális megfontolás nélkül az jutott eszébe, hogy nincs egy jó papírvágó kése, amely a pénzutalványok borítékjainak a felvágására alkalmas lenne. A gondolat és az ötlet erős ütésként dobbant a szívébe amikor végül látomásban tündöklő felismeréssé vált, amelyről a racionális esze azt mondta neki, hogy nagyzolás. Ő viszont megvásárolta a gyönyörű markolatú papír vágó kést. Amikor a kés markolatát a kezében érezte, tovább bomlott a látomása és máris látta önmagát, amint egy nagy összeget tartalmazó pénzutalvány borítékját vágja fel az újan vásárolt késével. A látomás valósággá vált egy pár héttel a késvásárlás után. A késmarkolatára festett gyönyörű rózsa tehát a nő mágikus hitét aktiváló eszköznek bizonyult.
Nagyon sok történetet tudunk a hit által befolyásolt tudattalanunk teremtő hatalmáról.
Amikor egy személy egy megvalósítási eljárásba belekezd, nem kell soha visszafordulnia (meghőkölnie). "Nem lehet, hogy az olyan ember, akinek a hite meginog, valamit is kaphasson az Úrtól." Egy színes bőrű hallgató a következő állítást mondta el nekünk: - Amikor én az Atyától kérek valamit is, nyugodtan leülök és a következőt mondom: " Atyám, nem akarok kevesebbet kapni mint amit kértem, hanem még annál is többet." Ezért az ember nem kell semmiféle kompromisszumot kössön ahhoz, hogy mindent, ami kell megkaphasson. A legtöbb esetben ez bizonyul a legnehezebb fázisnak egy megvalósítás folyamatában. Az a gondolat kísérti az embert ugyanis, hogy megforduljon és hogy kompromisszumot kössön. "Ő kiszolgálja azt, aki kitart és bizakodva várakozik." A megvalósulás a legtöbb esetben az utolsó előtti másodpercben érkezik, mivel az ember csak késve és ritkán engedi szabadon megnyilvánulni a Teremtőt, ritkán hagyja abba a spekulatív és korlátozó gondolatképek forgatását és az isteni szellemnek csak kevés lehetőséget hagy a megvalósításra. Az ember nehezteléssel kevert szomorú vágyaira szomorú válaszok érkeznek és a türelmetlen vágyakozásaira nagyon későn érkezik válasz és sokszor igen nagy brutalitással.
Egy asszony azt kérdezte A Mestertől, hogy ő miért veszít mindig és miért tőri össze az utjába kerülő üvegeket? Amint utólag kiderült, a nő korábban igen gyakran mondogatta magában, de még a baráti előtt is hangoztatta azt, hogy minden áron és minél hamarabb meg akar szabadulni a lakásában állandóan felhalmozódó üvegektől. Így hát az ő türelmetlen vágyakozása ilyen brutálisan teljesedett be és így valósult meg.
A racionális eszünk által provokált két fajta magatartásforma vezet veszteségekhez: a lekicsinylés, vagy a veszteségtől való félelem, amely a veszteség gondolat-képeket valósággal belevési a tudattalanba és ez utólag csakugyan létrehozza a konkrét veszteséget. Ehelyett ajánlatos az Úr (A Krisztus - tőrvény) kezébe ajánlani a megoldhatatlannak látszó nehéz feladatot, amit nem tudunk megoldani, és a Krisztusra rábízni a feltornyosuló gátak elhárítását, még mielőtt a veszteség (negatív) hit-formája a tudatunkba és általa a tudattalanunkba beágyazódna. És ezután szeretettel és megbékélten bíznunk kell a dolgok elrendeződésében, mert: „A Fiú szereti az atyát és az atya is szereti a fiút és mindent megad ami a fiú számára szükséges.”
Bármilyen, véletlenül a képzeletünkbe (tudattalanunkba) becsúszó mentális tagadást, negatív szuggesztiót (pl. rádióhír hallatára, tévé nézés, vagy újság olvasás hatására, vagy metafizikailag kevésbé felkészült, de erős és befolyásos egyéniséggel való beszélgetés közben és azt követően) azonnal több pozitív állítás kell hogy kövessen. Vagyis azonnal tudatosítanunk kell, néven kell neveznünk azokat a „nem tudom”, „nem vagyok képes” , „nekem ez soha sem sikerül”, „számomra ez lehetetlen” jellegű negatív szuggesztiókat, amelyekkel önkéntelenül is korlátozzuk önkiteljesítésünk, testi-lelki-szellemi egészségünk, az anyagi-szellemi bőség megvalósulását az életünkben. Környezetünk (főként a hozzánk érzelmileg közel álló családtagok, barátok, ismerősök) negatív hitének (mentalitásának) valamint a neveltetésünk során tudattalanunkba (képzeletünkbe) bevésődött negatív gondolati-érzelmi sémáknak, késztetéseknek, szokásoknak következtében olyan személyeket, eseményeket, helyzeteket vonzunk magunkhoz a Mágia és a Rezonancia törvénye alapján, amelyek aztán csak tovább erősítik a kudarcba, veszteségbe, sikertelenségbe, nyomorúságba és szenvedésbe vetett negatív hitünket. Az Isteni elmében nem létezik idő és tér, ezért az emberi elmében felismert, megfogant és kimondott teremtő ige eléri a célját és nem veszhet el a semmiben.
Gyakran felmerül a kérdés, hogy mi a különbség a képlátás és a képalkotás között? A képlátás egy spirituális folyamat, egy következmény, amelyet az intuíció, vagy a tudattalan hoz létre, miközben a képalkotás egy olyan mentális teremtési folyamat amelyet a tudatos ész és akarat irányít. Az embernek valósággal be kell idomítania saját eszét ahhoz, hogy befogadja az intuíció inspirációs szikráját és arra, hogy mindig csak megváltódási sorsprogramek gondolat-képeivel dolgozzon, tökéletes (józan, illetve határozottan körvonalazott és nem alaktalan, homályos és bizonytalan) utasítások formájában. Amikor egy ember azt tudja mondani hogy: „Mindazt megidézem, amit a bennem levő és az általam megnyilvánuló Teremtő számomra létrehozni akar”, akkor az ő hamis és korrupt vágyai eltűnnek a tudatából és újabb fehér lapokat kap a nagy építőművésztől, az ő személyében lakozó Úristentől. Vagyis nem sóvárogni, reménykedni kell tudattalanul, szorongva és kételkedve, hanem határozottan kérni. A teremtői képességünk, szabad akaratunk felelősségteljes és egyértelmű felvállalásával kell hinni a határozott célok és mindenkor és mindenki előtt felvállalt megvalósulásában és nem a bátortalan vágyaink, a rejtett és zavaros sóvárgásaink és a félelmeink megvalósulásában. Teljes hittel kell kérni és előre megköszönni azt, hogy A Megváltói TERVVEL ÖSSZHANGBAN ÁLLÓ (az egyetemes rendet, harmóniát, egységet szolgáló) TEREMTŐ SZÁNDÉKAINK, TERVEINK, ITT ÉS MOST, AZ ISTENI IDŐZÍTÉS PILLANATÁBAN A LEGTÖKÉLETESEBB FORMÁBAN MEG VALÓSULNAK.
Minden ember személyéhez rendelt Isteni Terve jóval meghaladja az ő racionális esze, a korlátozott intellektuális képességei határait és nem tartalmaz mást, mint az ő személye és sorsa négy alappillérét, vagyis az egészség, a bőség, a szeretet és a tökéletes önkifejezési lehetőség spirituális képzeteit. De az ember, a természeti megnyilvánulásokat észlelő racionális észlelésének a szűklátókörében, annak a közvetlen hatására, a történelem folyamán egy primitív bungalót épített mindezekből az életképzeletében, amikor spirituális palotákat: erős és színpompás életkört: egészséges testet és ennek segítségével határokat nem ismerő teremtői szellemet kellett volna építenie. Így adta el Az Ember (Adam Kadmon - Isten Első Gondolata) Ádámként az első szülötti jogát, vagyis az isteni teremtő képességét, és így korrumpálta az első szülötti imaginációját, egy tál lencséért: egy hamari elégtételt és megnyugvást okozó, de szintén hamar elfogyó azonnali haszonért, amit a szűklátókörű, kicsinyes eszével sebtében mindig összekapargathat magának.
Amennyiben a racionális eszünkön és anyagi tevékenységen keresztül, vagyis a szűk látókörű, spekuláló képességünk által, akarunk (és így természetesen, illetve "természet - ellenesen": erőszakosan) valamit létrehozni, tulajdonképpen hátráltatjuk - és leblokkoljuk - a spirituális teremtőerőnk kibontakozását és azoknak a természetes megvalósulási lehetőségeit. Ezért jobban teszi az ember, ha csupán az intuíciója alapján és isteni útmutatások alapján cselekszik mentális szinten és a racionális gondolkozását, az IQ- val mért eszét, csupán a természeti objektumokkal, tárgyakkal való technikai műveletekre és fogalmi műveletekre, valamint a természetben, illetve a tárgyak közötti eligazodásra használja.
Az embernek el kell érnie oda, ahová Jézus eljutott, vagyis oda, hogy minden kiejtett szavát egy egészséges materializációs megvalósulás kövesse. Természetesen ide egyetemes felelősségtudatra kell szert tenni az általános emberi, valamint az asztrológiai sorsképletéből kiolvasható egyéni (individuális) életfeladatai beváltása segítségével, azok beváltása által... Az aratásra érett mezőknek azonnal meg kell nyilvánulniuk minden életképzeletét a sorsfeladatai beváltása által megtisztított életképzelettel rendelkező ember akaratára, ahogyan Jézusnak minden kinyilatkoztatott szava azonnal megfogant és megnyilvánult a fizikai és a pszichikai valóságban. Ő tanította: "Bármit kértek az én Atyámtól az én nevemben (Vagyis: az egyetemes léttudattal közvetlen kapcsolatban álló személyi tudat által), néktek megadatik." De nem a Názáreti Jézus fizikai személye nevében, hanem az Egyetemes Én-tudat nevében adatik meg, ami mindenki számára személyesen átélhető és érvényes valóság. Jézusnak sikerült annyira eggyé változtatnia a személyes akaratát az Isteni Felelősségtudattal és a személyes éberségét az isteni éberséggel azonosítani, hogy a földi éltben a teremtés főhatalma: a Krisztus az ő birtokába került. Ezért az Ő szavának az ereje, tanításainak a teljes megértése beemeli az evangélium szövegeit metafizikailag tanulmányozó személyt a negyedik dimenzióba, ahol az már felszabadul minden asztrális befolyás alól, vagyis minden harag, félelem, szomorúság, szorongás, gyűlölet és más korlátozó érzés és negatív gondolat-kép hatása alól és " abszolúttá és feltétel nélkülivé" válik az ember személye, pontosan úgy ahogy az ember Krisztusi (törvényes) személye (ideális lét-struktúrája) feltétel nélküli és abszolút.
A Krisztusi (a Kybalioni) főhatalmat mindenki megszerezheti, aki az egyetemes tőrvények szerint él, és gondolataival, szavaival, vagy tetteivel nem tévelyeg és nem rombol (pl. nem vágja ki az erdőket fölöslegesen, nem részegeskedik és nem táplálkozik legyilkolt állatok húsával). Jézus, a Krisztus emberi személy volt, de személyében egyetemes princípium is, úgy ahogy minden emberi személyben létező krisztusi princípium az embernek a személyes megváltási és megszabadulási lehetősége. Az emberben levő Krisztus, illetve a Krisztus lény, amelyben az ember létezik, nem más mint, az ő, minden dimenzióban egyszerre és egyaránt jelen levő lénye, amellyel kapcsolatba lépve, az egyetemes szereteten keresztül eljuthat a teljes teremtői azonosság-tudathoz, illetve a Teremtővel való teljes egybe kapcsoltsági állapothoz.
Ez, az emberi személyben rejlő abszolút idea-lény az, aki nem botlik meg sohasem, nem ismeri a bosszút, a haragot, a mérgelődést, a bántást, a sértődést, a bántódást, a gyávaságot, a félelmet, a szorongást, a neheztelést, betegséget és a szűkösséget. Az a lény, aki mindannyiunknak a lényege, nem fél mert öröktől fogva létezik, nem született soha és nem is hal meg soha. „Mielőtt Ábrahám volt, én vagyok.” - Mielőtt a Lilith, a Lucifer és Ádám lett volna Én, az abszolút Szeretet-fény vagyok!” Ez a felismerési lehetőség minden emberben állandóan jelen van, mint feltámadás és földi bekapcsolódási képesség az örök életbe. "Senki, aki az Atyától jön, nem kerüli el a Fiút." Vagyis a természeti ember határállapotába került lények a bennük levő Krisztuson (Nem a Názáreti Jézus személyén, hanem az ő általa is elért azonosulási állapoton) keresztül vehetik fel közvetlenül a kapcsolatot az Anya - Atyával, az Egyetemes Lét ősforrásával. Az Isten a különböző Teremtési állapotoknak megfelelő sajátos vibrációs színezetek (az asztrológiában a bolygók által képviselt ősprincípiumok) szerint nyilvánul meg, de Jézus óta, az első megnyilvánulás, Isten első Ideája már nem az ember, nem az Ádám Kadmon, hanem az előrelépést és a tudatos újra teremtődést biztosító Krisztus. Ez magába foglalja az első ősideát, a kilépést az abszolút létből, de visszalépést is (Atya - Anyába való behatolást, az abszolút átalakulás lehetőségét) és a teremtésben szerzett élményekkel és tapasztalatokkal az abszolút állapot átélése közben az újabb valóság-teremtői hatalmat is. („Én vagyok az Alfa és az Omega”).
Számunkra a Szent Szellem nem más mint az emberi (természeti) öntudatunkon keresztül a Fényben és Szeretetben állandóan megnyilvánuló és kiegyenlítődő Isten. A Fényt Szeretettel átmelegítő és a Szeretetet Fénnyel átvilágító és e kölcsönös áthatolásban mindig újjá születő Isten. Ezért az Ember minden nap és minden megnyilvánulásában maga az Atya, a Fiú és a Szent Szellem egyben, ha tud róla ha nem. Ehhez a valósághoz, ehhez a kikerülhetetlen tényhez kell alkalmaznunk a személyes gondolkozásunkat! A fizikai lét határhelyzetében ugyanis csak egyetlen egészség-megtartó és boldogság-elérő lehetősége van az érett, felnőtt, éberségét visszaszerezni akaró embernek: gondolatait, érzelmeit, cselekvéseit összhangba hozni az egyetemes kiegyenlítődés, a Fény és a Szeretet kölcsönös áthatolásának egyetemes folyamatával, és teljes hittel, bizalommal kérni az egyetemes rend és harmónia megvalósulását szolgáló anyagi eszközök, szellemi lehetőségek és az ember - baráti kapcsolatok megnyilvánulását az életében.
Az ilyenképpen átalakított gondolkozás hozza létre bennünk az igazi intuíciót, egy olyan művészt, amely alig várja, hogy csakis az Isteni alkotásnak megfelelő Képeket hozzon létre a gondolataim templomában. Ő csakis azokat a tökéletes gondolatokat festi meg, amelyek jól meghatározott erőkisugárzást hoznak létre bennem, azzal a tökéletes biztonságérzettel, ami szerint nem létezik semmiféle erő, amely az ő tökéletességét megzavarná és amely biztonság az én életem minden percében megnyilvánul azért, hogy az ideális gondolatkép konkrét megvalósulássá váljék. Az Isteni (kiegyenlített) GONDOLATON át az ember számára minden erő és hatalom megadatott, hogy az égi valóságot a földre lehozza (az isteni képzeteket, a tökéletes modelleket a természetben létrehozza) és tulajdonképpen ennek a képességnek a gyakorlása az ember életének az értelme és célja. Ennek a teremtő játszmának a szabályai: A Félelemmentes HIT, A Bátran Felvállalt Életfeladat, Az Ellenállás (elhárítás, kikerülés) nélküli személyi Alapállás És A Teljes SZERETET.
Legyen meg, hogy minden személy, akihez ez az információ eljut, szabaduljon fel most és mindörökké azok a negatív gondolatképek és romboló ősképzetek alól, amelyek különböző életszakaszaiban mindmostanig fogva tartották, ott állván közötte és a Teremtő Énje között és legyen, hogy megismerje minél hamarabb azt a személyes igazságot, amely szabaddá teszi őt tökéletesen. Szabaddá, hogy beteljesíthesse a saját küldetését, hogy kinyilváníthassa az ő személye és élet-programja megváltódási sorsprogramjét teljes egészében: Egészség, bőség, szeretet, és tökéletes személyi önkifejezés formájában. Vagyis hogy teljes(4) egészen (3) átalakuljon, hogy léte törvényessé (7) váljon, hogy KRISZTUSSÁ (10) legyen az ő SZEMÉLYI LÉTTUDATA Teljes Kiteljesedése által.

„Élek, de már nem én, hanem a bennem levő Krisztus.”

"A bennem és általam megnyilvánuló Világteremtő Őserő az én biztos vagyonom és ebből a forrásból rengeteg bőség és lehetőség áramlik hozzám az isteni szeretet és tőrvényesség útján, amit állandóan és előre megköszönök.”


"Ahogy egy vagyok az Istennel, ugyanúgy egy vagyok a teremtési - kibontakozási, a megismerési és a kiegyenlítődési lehetőségeimmel. Ezért ellenállhatatlanul magamhoz vonzóm azokat az anyagi javakat és eszközöket, amelyek e kiteljesedési lehetőségeknek a földi hordozói és feltételei.”


„Egész lényemben a teremtő isteni Ige megtestesülése vagyok. Ezért magamhoz vonzom mindazt a bőséget, harmóniát és egészséget adó anyagi eszközt és szellemi híradó lehetőséget, amely a bennem és általam Táguló Teremtés dicsőségét szolgálja."


„A Fény és a Szeretet kiegyenlítődésén munkálkodom minden tettemben, szavamban és gondolatomban. Ezért engem megillet mindaz a kiteljesedési lehetőséget jelentő anyagi eszköz és emberi kapcsolat(!), amely összhangban áll ezzel az isteni tervvel.”


„A bennem levő Isten az ajándékozó és Ő az ajándék is (Ő az Atya és a Fiú egyben).
Az ajándékozó nem különül el az ajándéktól és így én sem különülök el a teremtői képességemtől és sorsomtól."


„Egész lényemet, minden vágyamat, érzésemet, gondolatomat összehangolom a bennem levő teremtő isteni céllal és hivatásom e kapcsolat erősítése. Isteni jogom mindaz a bőség, harmónia és egészség, amely isteni önvalóm tökéletességét tükrözi


"Az Isteni Szeretet elönti a tudatomat fény-rezgésekkel, sejtjeimet egészség- erővel. Ez által a testem minden egyes sejtje és a környezetem minden atomja Krisztusi fénnyel és szeretettel telítődik."


"Az én szemeim és az én tudatom az Isten szemei, az én tudatom az Isten tudata és ezért én az Isteni szellem tudatával élek. Ezért tisztán látom a kinyí1t utat. Nem áll utamban egyetlen zavaró akadály sem. Tisztán látom a halhatatlanságba nyíló utamon az általam megnyilvánult Isteni Terv megvalósulását."


„Nem félek semmitől, mert tudom, hogy belőlem jön és én vagyok az amit képzelek. Ezért lehetőségeim mindig az éberségem függvénye és a szabadságom az önfegyelmem kifejeződése.”


„Nem félek a kényelmetlen és a tőlem különösebb erőfeszítést, fegyelmet és figyelmet igénylő helyzetektől, mert tudom, hogy ezek a Polaritás törvényének a megtestesülései és így az én sorsom jobbra fordításának a kiinduló pontjai, hogy ezek az egészségemet állandósító és a boldogságomat megalapozó helytetei.”


„Nem félek a kudarctól, mert minden tévedésem közelebb visz az isteni megismeréshez. Beismert és belátott vétkeim feltárják előttem isteni önvalóm megvalósulásának útját.”


"A szellem érzékenységét hordom magamban és éberen figyelek az isteni jelzésekre, a figyelmeztetésekre és mindig megértem és fegyelemmel el fogadom a szimbolikus útbaigazításokat."


"Az én füleim az Isten hallószervei. Én a szellem füleivel hallok. Nem fejtek ki szellemi ellenállást és azt akarom hogy vezetve lehessek az isteni törvények által. Örömmel hallgatom a és követem a határtalan és feltétel nélküli boldogságról szóló híreket."


"Szabadságot adó hivatással bírok, amelyet mindig az Isteni Igazság jelöl ki számomra. Tökéletes fizetségért teljesítem földi küldetésemet, a Fény és a Szeretet áramoltatást."


„A bennem élő isteni Szeretet a legerősebb alkímiai oldószer és felold minden olyan szubsztancia-képet ami nem az élettervemből való és ami nem az élettervemből ered. "


„Az Isteni Szeretet most örökre felmorzsol és az Isteni Világosság átvilágítva örökre kiéget minden hibás eszmét, minden hibás képzetet az én eszemből, az én lelkemből, a tudattalanomban létező képekből és ösztönökből, a testemből és az én életvitelemből.”


"Minden olyan terv, amit nem az én Atyám tervezett számomra, bomoljon fel és tűnjön el a sorsomból örökre, és csakis az Én Isteni küldetésem valósuljon meg az életemben.

„Számomra csak az valóságos, ami az Istennek reális, mert Én az Isteni céllal Egy vagyok.”


" Teljesen körülírva és jól meghatározva átadok minden nehézséget a bennem levő Krisztusnak és Én tovább haladok a megváltás útján, éberen és szabadon. Ámen"

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/


Vissza a tetejére
  Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2012.02.04. 12:45 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.03.11. 22:01
Hozzászólások: 4221
Tartózkodási hely: Csíkszereda
Egyenes Beszéd



Újdonsült facebokos barátnőmtől figyelmeztető levelet kaptam, - állítólag többek nevében...-, hogy értékelni ugyan értékeli mind a tárgyi ismereteimet, mind a steril lexikális kifejezőképességemet, de számára és számukra emészthetetlenek a hosszú és nyakatekert mondataim, nem „jön át rajtuk az üzenet” és, mivel fél, hogy ugyanilyen általános és személytelen kifejezésekkel készítem a horoszkóp-értelmezéseket is, a tőlem való horoszkóprendelésről le mond, pedig amúgy kíváncsi lenne... Meg írtam neki, hogy az utóbbival kapcsolatos képzete messze eltér a gyakorlati valóságtól, mivel tudom, hogy a horoszkópértelmezés természetszerűleg egyszerű és világos kell legyen, mintha az ember nyolc - kilencedikes diákhoz beszélne, és direkt ezért, a személyességért és a személyesítésért készítek hangfelvételeket az analitikus leírások mellé.

A metafizikai tanulmányaimban viszont, ha tetszik, ha nem, sűrítenem kell az információt, hiszen rengeteg kételyt és ellenérvet látok sorakozni a lelki szemeimmel minden állításomra, mind a tudományos-materialista, mind a szentimentális misztikus – oldalról. A levelet el küldtem ugyan az újdonsült barátnőnek, de két nap múlva rá jöttem, hogy végül is igaza van a dorgáló – panaszkodó hölgynek: Semmi értelme annak, hogy továbbra is, folyamatosan magyarázkodva értelmezzem a sors-figyelő, sors-értelmező munkám során felfedezett fundamentális problémáknak az ok – okozati összefüggéseit, húsz éves tapasztalataim alapján eleve ismerve, a minden felfedezésemmel kapcsolatos állításommal szemben felsorakozó szentimentális – misztikus és a szkeptikus materialista ellenérveket. Hiszen éppen az őskarma miatt, sem az embereknek a meghatódás és az önámítás iránti vágya, sem a steril kételkedése soha nem fog el fogyni. Ugyanakkor mindaz, amit a gyakorló asztrológusi tapasztalataimból leszűrve, sors-tényként megfigyelek, legalább azokhoz el kellene jusson, akik szédülni sem kívánnak és a steril - szkeptikus ellenérvekre kíváncsiak, hanem arra, hogy miként lehetnének ténylegesen – Tehát nem magukat ámítva és megjátszva, mint a vallásos misztikusok! - boldogak és egészségesek?

Ezért tehát, két – három napi töprengés után, eldöntöttem, hogy többet nem kímélek sem szemforgató misztikus szépelgőt, sem az anyag mindenhatóságára esküdő szkeptikus okos tojást, hanem mindent úgy írok le egyszerűen, ahogy felelősségteljes sorsfigyelő asztrológusként tapasztalom, tudom és látom, és ennek érdekében, alapkőnek le is fektetem a következő Egyenes Beszéd nevű, axiómarendszert:



1. Arról én nem tehetek, ha az emberiség első szintetikus tudományát, éppen maguk a tudomány művelői is kompromittálták és kompromittálják ma is végzetesen az által, hogy jósolgatnak vele, amint arról sem, hogy őket követve, az újságírók és a média-szerkesztők is ugyanezt teszik hasra-ütéssel, és ma nem is létezik Európában újság, televízió-stúdió, vagy rádió-szerkesztőség, amely a tömeghülyítésnek ezzel az eszközével nem élne.



2. Arról sem tehetek, hogy a velem egy közösséget alkotó négy asztrológusokon kívül, a mai magyar kollégák (tisztelet a kevés kivételnek...), félre vezetve magukat a jóslás nevű tévút logikája által, nem voltak képesek mindazt az életbe vágóan fontos metafizikai igazságot meglátni és felfedezni, mint amit nekem sikerült meglátni és felfedezni a spirituális asztrológia gyakorlása – vagyis a karma- feltárások és az életfeladat feltárások – során.



3. Ennek a lényege pedig az, hogy a sorsunkat irányító, tehát az irracionális sors-nehézségeket, a betegségeket és a baleseteket okozó, és szélsőséges esetekben az életünknek ideje korán véget vető szellemi erőknek a logikája ellentétes a mi egyéni karmánk háttér-befolyása (tudattalan sugallatai) által irányított boldogulási törekvéseinkkel, attól az egyszerű októl fogva, hogy az általános isteni életelv, nem a karma szerinti boldogsági vágyak kiélése és duzzasztása, hanem annak a tapasztalásból szerzett értelem (megfigyelés) segítségével történő feloldása.



4. Ennél a fundamentális életténynél fogva, annyiban vagyok keresztény, amennyiben az asztrológia rá vezetett arra, hogy sorsfeladat és sorsnehézség elfogadó és nem sorskicselező kell legyek, illetve arra, amire mind a Názáreti Jézus, mind Hamvas Béla fel hívja a figyelmet, ti., hogy az életem és mindenkinek az élete arra való, hogy a nehézségeit elfogadó módon megélve, általa elérjem azt, ami az életnél magasabb rendű, és amire az élet maga is sóvárog.



5. Ez szerint, a kereszténység számomra nem vallás-gyakorlás és még csak nem is hit kérdése, hanem egyszerű, természetes élet-feladat vállalásé, amelyről a évek óta tapasztalatlatból tudom, hogy az egészségemet és, a nem világi értelemben vett, boldogságomat (derűmet, nyugalmamat, lét-biztonságomat), valamint a gyermekeim egészséges fejlődését és biztonság-érzetét képes napról napra létrehozni és fenntartani.



6. Nem a spekuláns, de steril és végső soron menetrendszerűen egyéni és közösségi kudarchoz és életcsődhöz vezető tudományos- humanista érvek és ellenérvek az irányadók és nem is a még humánusabb, meghatóan misztikus, vagy vallásos fantazmagóriák. Hanem az, a hosszú távú következmények tükrében megvizsgált egyedüli valóság az irányadó, amit a Názáreti Jézus úgy fejezett ki, hogy: „Gyümölcséről ismeritek meg a fát”.



7. Ami az emberiség legértelmesebb személyiségének: Jézusnak az isteni mivoltát illeti, ugyanazt értem alatta, mint amire ő is figyelmeztette a farizeusokat: „Nincs-e a zsoltárokban megírva, hogy mindannyian az Isten fiai és lányai vagytok?” A történelem egyik legnagyobb hamisításának tekintem tehát azt, hogy őt kinevezték kivételes isteni inkarnációnak és ráfogták, hogy előre és ajándékba elintézte a híveinek a megváltást, és ezért azoknak egyéb dolga sincs a megváltás elérése érdekében, mint őt imádni.



8. Hogy Krisztusi szintre el jutott-e nem tudom, csak azt, hogy a mágikus csodatevéstől – nem hiába - már a negyven napos pusztai koplalásban töltött meditációja után, a belső ördögi kísértésekre adott válaszai egyikében óvta magát, de már az anyja unszolását is elfogadta a kánai menyegzőn el egészen a Lázár feltámasztásáig.

A hatás visszahatás törvényének köszönhetően utol is érte ezekért a törvénytelen beavatkozásaiért végzete és a nagy érdeme éppen az, hogy nem bújt el e végzetével a világ elől, hanem azt vállalva és azzal szembe menve („Ha ez nem döntetett volna el az égben, semmi hatalmad nem lenne felettem.”, mondja Pilátusnak), hátra hagyja tehát a tanítványai számára a szaturnuszi sorsvállalás elfogadásának a fontosságát: a kereszt leckéjét, mint a megváltás kikerülhetetlen feladatát és előfeltételét.



9. Ezért mondja tehát azt e nagy tanító, ugyanazt, mint amit a nem-jósoló és a jóslással szemben álló asztrológiának is az alaptétele, ti., hogy „Aki meg akarja nyerni életét, el veszti azt, és aki feláldozza életét, megnyeri azt.” Értsd alatta, hogy aki felvállalja és beteljesíti az általános emberi, és a személyes életfeladatait is, még az életében egészséges és boldog lehet és halála után egyesülni képes (integrálódik) azzal, amit a vallás Istennek, a metafizika abszolút létnek nevez. Mondják, a kvantumfizika ugyanazt mondta ki és írta le, amire már a Buddhizmus, illetve a magasztos is fel hívta a figyelmet 26OO évvel korábban. Amit Jézus mond ki, nem lehet megérteni a kvantumfizika tételeivel (Pl. „Akinek van, annak még adatik, akinek nincs, attól elvétetik”), de meg lehet érteni az asztrológia segítségével, aminek viszont az axiómáit, semmivel nem lehet jobban visszaigazolni a kvantumfizikánál. Persze, ezen már lehet fanyalogni és ebben lehet kételkedni, de bárhogy is lenne, örök érvényűn marad az alaptétel, hogy „Gyümölcséről ismeritek meg a fát”, mert ez minden kétséget kizár.



1O. Az én gyümölcseim a szeretetteljesen és egészségesen fejlődő gyermekeim, valamint az, az egészségem és kreatív életem, amit évek óta őrzők és erősítek e keresztény alapállású tudományom segítségével, annak ellenére, hogy betegesen kezdtem az életet már csecsemő koromtól és úgy is folytattam, mindaddig, amíg nem találkoztam az asztrológiával és a gyakorlati metafizikával.



11. Az én gyümölcsöm az, hogy e tudománynak köszönhetően nem őrültem meg, amikor a gyermekeim édesanyja - aki el árulta ezt a tudományt a vallásos pszichológiának – szét robbantotta a négy gyermekes családunkat másodjára is, hanem ahelyett a gyermekeinknek a hányattatástól való megmentésére koncentrálva, azok biztonságát megőriztem és a családot újraalkottam, miközben tudományos objektivitással igyekeztem leírni mindazt a mágikus erőhatást amit e szélsőséges élet-tapasztalatok közben megéltem.



12. Az én gyümölcsöm az Egyetemes Törvények kiegészítése, vagyis a 8. (A spirituális fejlődés), a 9. (A nyitott lét és a szeretet) és a 1O. (Az abszolútum és a megváltás) egyetemes törvényeinek a felfedezése és leírása a hermetikusok által korábban felfedezett és leírt hét egyetemes törvény mellé. Az én gyümölcsöm a teremtés első és abszolút okának: a misztika Lilith nevű elemének, mint kauzális jelenségnek az első, részletesen kibontott és a kvantumfizika hullám-értelmezése segítségével elmagyarázott racionális leírása, ami előbb – utóbb gyökeresen át fogja írni mind filozófiai ontológiát, mind a metafizikai kozmogóniát. És végül az én gyümölcsöm, a karmának az anyai ági női ősöktől (felmenőktől) való származásának az újra felfedezése (Mind a bibliában, mind a héber származási hagyományban van utalás rá, de én azokról csak később értesültem. Ugyanis a saját gyermekeimnek a sorsképlete, majd általában a problémás gyermek-horoszkópok értelmezése közben fedeztem fel.) és a hét egymástól különböző sajátos karma fajtának (negatív spirituális örökletes programoknak) a leírása.



13. Akinek van füle, hallja. Amit az élet lényegéről és az isteni igazságról akartam mondani (Amelynek a szellemében ezentúl kertelés nélkül írni fogok...), befejeztem

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/


Vissza a tetejére
  Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2012.02.05. 12:11 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.03.11. 22:01
Hozzászólások: 4221
Tartózkodási hely: Csíkszereda
.....................................................................................................................
I. Első üzenet. (Remélem, ez már érthető lesz! Hogy a többség számára kevésbé elfogadható egyelőre, az már nem a „nyakatekert” mondataimnak lesz köszönhető!)

És ha ilyetén alapot teremtetem az egyenes beszédnek, kezdjük az első tudni valóval az egészség és a boldogság feltételéről:
Annak ellenére, hogy a Ceausescu-diktatúrát a hús-hiány, vagyis a csökkent húshoz jutási lehetőség miatt is nehezen viseltem, a következő hetekben telik annak húsz éve, hogy nem eszem húst – csak nagyon ritkán, amikor erősen meg kívánom: halat - és ezt csak azért mondom, hogy egyéni tapasztalattal is alá tudom támasztani, amit a www.asztrologosz.com c. portálom Táplálkozás rovatában részletesen le írtam. Ennek a lényege, hogy az ember nem a ragadozók vonalán fejlődött addig, hogy az értelme és az isteni szelleme segítségével meg tudta haladni az állatvilág mechanikusan működő ösztöni színvonalát. Az embernek tehát nincs szanitéci funkciója az állatvilágban, nem azért lett és nem azért van az ember, hogy a többi állat génmutált és más okok miatt legyengült egyedeit kiszedje és elpusztítsa azok génállománya erősödése érdekében. A húsevői szokását csak az állat-emberi állapota meghaladása közben vette fel és pontosan fordítva, vagyis éppen, hogy károsan, tehát afunkcionálisan gyakorolta mint a ragadozók, mivel nem a gyengébb egyedeket ölte le, hanem az erősebbeket, sőt: lehetőleg a legerősebbeket (Lehetőleg a vezérbikákat, amelyek trófeáival ma is szeretnek büszkélkedni a vadászok.)
Az ide vonatkozó bizonyítékokat, amelyeket azok számára, akik ezt a tényt – tehát azt, hogy nem csak, nincs szükségünk a húsevésre, de egyenesen károsan hat az mind a testi, mind a lelki és főként a szellemi egészségünk szempontjából - képtelenek el fogadni, egy negyven oldalas tanulmányban amúgy is hiába bizonygatom, most nem akarom felsorolni.
Itt csak azt akarom el mondani, hogy húsevés mellett pl. képtelen lettem volna a vékony asztrológusi keresetemből egy hat tagú családot tíz évig eltartani, majd a volt feleségem családrombolása után, minden szociális és bírói – törvényszéki hatóság által maximálisan hátráltatott (diszkriminált) férfi nemű szülőként, egyedül három gyermeket egészségesen gondozni és nevelni. Ti., a húsevő gyermekek sokkal betegesebbek – mivel könnyebben fertőződnek - mint a mi gyermekeink, ezért sokkal több fölösleges gondot okoznak, és sokkal több gyógyszer vásárlását teszik szükségessé, arról nem is beszélve, hogy sokkal több ételt fogyasztanak (És ami ebben az esetben a legfontosabb: ami sokkal több pénzbe kerül, mint a húsmentes táplálék!), illetve, a hús-táplálék fogyasztása nyomán sokkal több edény- és ruhamosásra van szükség (Nem lesznek zsírosak az edényeink és mivel a bőrünk sem annyira zsíros, és kevesebbet izzadunk, a ruháink is kevésbé mocskolódnak. Tehát kevesebb mosást és mosóport igényelnek.)
Nem tudom, az első olvasásra menthetetlenül előálló hitetlenkedés és hüledezés elmúlása után, az olvasónak sikerült-e bele gondolni, hogy hosszú távon és nagyobb méretekben, csak ez a kis tényező is, mennyi fölösleges egyéni és családi gondtól képes megszabadítani az embert? – Még egyszer mondom: már csak e nélkül is, lehetetlen lett volna, mind a négy gyermekes családot felvállalnom, úgy, hogy a legkisebb: Réka két éves koráig egyedül tartottam el a kevésnél is kisebb asztrológusi jövedelmemből nem csak őket, de az édesanyjukat is. Miután a volt feleségem ágyú-szerelmes lett és elhagyta a családot, csakis ennek a táplálkozási módnak köszönhető az, hogy ami a gyermekek teljes értékű gondozását illeti, zökkenő mentesen tudtam folytatni az életet, előbb három gyermekkel négy egész hónapig, majd, miután az ő kérésére Turulát át adtam neki „csak” két gyermekkel, és több mint másfél éve, újra három gyermekkel és egy élettárssal, akinek gyakorlatilag szintén nem, illetve alig - alig volt jövedelme. Ezt lehetetlen lett volna elérnem tehát amennyiben húst fogyasztunk, hiszen nem csak, hogy a táplálékra nem lett volna elég a pénz (Igaz ugyan, hogy a feleségem és a legkisebb gyermeknek a családból való távozásával kevesebb személyt kellett eltartanom, de ez ugyanakkor azt is jelentette, hogy ettől kezdve válóperes, majd gyermek újra elhelyezést célzó peres, és nem utolsó sorban gyermeklátogatási költségek, meg más, plusz költségek álltak elő, hiszen jóval kevesebb időm jutott a pénzkereső munkám végzésére, mivel attól kezdve a jövedelmet nem hozó, táplálék-beszerzési, az elkészítési és a gyermekek utáni mosás – takarítás munka-folyamatokat is át kellett vennem.), de gyógyszerre és ruhára sem, amennyiben hússal táplálkoztunk volna.
És akkor még nem is beszéltem arról, hogy mennyi fölösleges gondot és aggodalmat spórolunk meg a természetes táplálkozásnak köszönhetően, mivel a nem húsevő gyermekek sokkal nyugodtabbak és szófogadóbbak, belátóbbak és egyáltalán nem hisztériásak és általában is, könnyebben nevelhetőbbek mint a hússal táplálkozó gyermekek. Hogy miért, annak a magyarázatát el lehet olvasni a fent említett tanulmányomban, amely magyarázatok viszont, csak a hússal táplálkozó felnőttek nagyobb mértékű ingerlékenységére, érzékenységére és agresszivitására vonatkozik, mivel akkor, amikor írtam (12 évvel ezelőtt), még nem rendelkeztem a maihoz hasonlítható, gazdag szülői tapasztalatokkal. Annyi szent, hogy nem csak ellátni nem tudtam volna magam és a családomat, de hogy közben még tanulmányokat is írjak, és portált, honlapokat működtessek, az teljességgel ki van zárva.

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/


Vissza a tetejére
  Profil  
 
Hozzászólások megjelenítése:  Rendezés  
Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 11 hozzászólás ]  Oldal 1, 2  Következő

Időzóna: UTC + 2 óra [ nyi ]


Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 0 vendég


Nem nyithatsz témákat ebben a fórumban.
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Nem szerkesztheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem törölheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem küldhetsz csatolmányokat ebben a fórumban.

Keresés:
Ugrás:  
cron
Powered by phpBB® Forum Software © phpBB Group
Magyar fordítás © Magyar phpBB Közösség
phpBB SEO