ASZTROLOGOSZ, Kozma Szilárd - karma-asztrológus fóruma

Asztrológiai fórum: Kozma Szilárd és asztrológus-barátainak fóruma
Pontos idő: 2024.03.28. 11:54

Időzóna: UTC + 2 óra [ nyi ]




Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 57 hozzászólás ]  Oldal 1, 2, 3, 4, 5, 6  Következő
Szerző Üzenet
HozzászólásElküldve: 2011.07.03. 13:11 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.03.11. 22:01
Hozzászólások: 4221
Tartózkodási hely: Csíkszereda
Szaniszló Lacitól kaptam az alábbi pedagógiai agyalágyultságról szóló linket:


"Óvoda a nemi sztereotípiák ellen
A svédországi Egalia (Egyenlőség) óvodában nincsenek "kisfiúk" vagy "kislányok", csak "barátok". Az átgondolt megszólításokban is megnyilvánuló svéd kezdeményezés a nemi sztereotípiáktól mentes nevelésre irányul.
FN.hu, MTI
2011. július 2. 09:07
5 hozzászólás Szóljon hozzá!
"A társadalom elvárja, hogy a lányok legyenek lányosak, kedvesek, és csinosak, a fiúk pedig férfiasak, kemények és extrovertáltak. Az Egalia fantasztikus lehetőséget nyújt nekik arra, hogy olyanok legyenek, amilyenek akarnak" - számolt be róla Jenny Johnsson, az óvoda egy 31 éves pedagógusa.

Az adófizetők pénzéből fenntartott Egalia, amely tavaly nyílt meg Stockholm liberális Sodermalm kerületében egytől hatéves korú gyermekek számára, az egyik legradikálisabb példája a nemek közötti egyenlőséget már a kisgyerekekbe beleplántáló svéd irányvonalnak.

Ajánlott weboldalak

*
Óvodáskor.lap.hu
*
Hófehérke.lap.hu
*
Gyermekjáték.lap.hu

A nemi előítéletekkel való szakítás alapvető feladat az ország óvodáiban, mert még az egyenlőség szempontjából élenjáró svéd társadalom is kivételez a fiúkkal. A sztereotípiák elleni küzdelem jegyében sok óvoda "nemi pedagógust" alkalmaz, hogy a gyerekekkel foglalkozó alkalmazottak elsajátítsák a nemi egyenlőséget erősítő viselkedést és kommunikációt.

Aggódó szülők

Akadnak azonban aggódó szülők, akik szerint a dolog már túl messzire ment. A nemek közötti egyenlőség jegyében nevelt gyerekeket összezavarja, és felkészületlenül éri majd az óvodán kívüli világ igazi arca - mondják.

A svéd "esélyegyenlőségi őrületet" ellenzők táborának egyik hangadója, Tanja Bergkvist 37 éves blogger szerint mindaddig nem gond, hogy különbözőek a nemi szerepek, amíg azok egyenlő mértékű megbecsülést élveznek.

Az Egaliában a fiúk együtt főznek a lányokkal a játékkonyhában, de a tűzhely mellé gondosan oda van készítve a Lego és más építőjáték, hogy a gyerekekben ne épüljön fal a kétféle tevékenység között.

Tolerancia

Hangsúlyozottan ügyelnek arra, hogy toleranciát alakítsanak ki a kicsikben a homoszexuális, leszbikus, biszexuális és nemváltó emberekkel szemben - mesélte Lotta Rajalin, az óvoda igazgatója. A könyvespolcon a mesék között egy olyan történet is helyt kapott, amelyben két fiúzsiráf azon kesereg, hogy nem lehet kiszsiráfjuk, ám később megvigasztalódnak, amikor találnak egy magányos krokodiltojást.

A Hófehérke- vagy a Csipkerózsika-féle mesekönyvek hiányoznak, hiszen ezek a klasszikus mesék éppenséggel aláhúzzák a nemi sztereotípiákat, ellenben a polcokon sorakozó kötetek majdnem mindegyike foglalkozik a meleg párokkal, egyedülálló szülőkkel vagy örökbefogadott gyerekekkel.
A szerepjátékokban is bőven nyílik alkalom a határok lebontására.

Fekete babák

Az igazgató ugyanakkor megemlítette, hogy volt már részük rasszista fenyegetésben, mivel fekete babákkal játszanak a gyerekek. Mindent összevéve a szülők sorban állnak, hogy bejuttassák a gyerekeiket az óvodába, és csupán egy család döntött úgy, hogy kiveszik a gyermeküket.

Jay Belsky, a Kalifornia Egyetem gyermekpszichológusa szerint a nemi semlegesség kialakítása legrosszabb esetben a férfiasság elnőiesedéséhez is vezethet.

Az óvoda viszont azzal érvel, hogy eszük ágában sincs tagadni a nők és férfiak közötti biológiai különbségeket. Az a lényeg - fejtette ki az igazgató -, hogy megértessék a gyerekekkel: a biológiai különbségek nem azt jelentik, hogy a fiúknak és a lányoknak különböző az érdeklődési körük és eltérőek a képességeik. "A demokráciáról van szó. Az emberek közötti egyenlőségről" - emelte ki.

Svédországban sok évtizedes hagyománya van a női egyenjogúságért folyó küzdelemnek, és a közelmúltban - úttörő szerepet vállalva Európában - lehetővé tették a meleg és leszbikus pároknak, hogy törvényesítsék kapcsolatukat, és gyermeket fogadhassanak örökbe."

Ezzel még csak az vetekszik, hogy a Csíkszeredai Művészeti Líceum fiatal pszichológus nője, normális és metafizikus gondolkozó szülőt egyaránt kétségbe ejtő szexuális felvilágosításokat tart a II. osztályosoknak (Többek között a Marika fiának).

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/


Vissza a tetejére
  Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2011.07.03. 13:14 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.03.11. 22:01
Hozzászólások: 4221
Tartózkodási hely: Csíkszereda
Kozma Szilárd hozzászólása:


"A biológiai nemi meghatározódás a két lapvető Egyetemes Létprincípium szerinti funkcionális hovatartozásunk kifejeződése és a megváltás logikáján alapuló karmikus életfeladataink szerint, ezeknek, spirituális és kauzális gyökereinknek a minél tisztább (zavartalanabb), határozottabb és világosabb megélése az elsődleges rendeltetésünk. Csak miután a saját nemem szerinti alapvető testi, lelki, szellemi és spirituális funkcióimat maradéktalanul és helyesen betöltötten, foghatok bele a másik nem pozitív tulajdonságainak a személyembe való egészséges integrálásához. Csak miután megtanultam férfiként helytállni és nemző és család- és gyermek-óvó és a család mellett kitartó édesapaként a funkciómat beteljesíteni, vehettem fel a nők - anyák pozitív tulajdonságait az által, hogy amikor és amennyiben erre szükség volt, megtanultam édesanya...ként is viselkedni a gyermekeinkkel szemben, így gondozni és nevelni őket. És az egy szoptatáson kívül, mindent, amit az anyai - női "feladatkörbe" szoktak sorolni végrehajtottam baj és probléma nélkül, nem csak miután a liberálisan és ennek megfelelően szülői feladat- és felelősség gyakorlására képtelen feleségem elhagyta a családot, de azelőtt is, és ezért történhetett meg, hogy a gyermekek pszichológiailag nem érezték meg a liberális önmegvalósítás fantazmagóriája érdekében őket elhagyó édesanyjuk hiányát. De ehhez szükség volt az, hogy előbb apaként maradéktalanul képes legyek betölteni a funkciómat, szerepemet. Ugyanis ez, a saját és sajátos nemek szerinti rendeltetési és funkcionális értékeinknek és felelősségeinknek a felvállalási képessége az alapja és biztosítéka annak hogy megértsük és értékeljük és elsajátítsuk a másik nem pozitív értékeit és tulajdonságait, és nem az, ha a már óvodás korunkban össze zavarnak ezek felől. A nemek szerinti spirituális, szellemi, lelki és testi funkcióink szerinti rendeltetés-beteljesítés közben felmerülő problémákra és nehézségekre való jó felkészülés az alapja a másik nem gondjainak és problémáinak a megértésére, elfogadására és a segítség-nyújtásra, és semmiképpen nem az, ha a a gyermekektől már az óvodába el veszik a lehetőséget a nemi funkció szerinti felkészülésre az élet nehézségeire, a jellegzetes feladatok és felelősségek felvállalásához való hozzászokásra.
És végül: a spirituális és kauzális alapfunkció szerinti differenciálódást tükröző biológiai meghatározódástól való nemi elhajlás és deviancia Karmikus determinációk részét képezik, és az egyetemesen érvényes Hermészi világaxióma szerint ("És ami lent van, ugyanaz, mint ami fent van..."), mint ilyen, az eredeti pozitív funkció, helyreállításának a feladatai közé tartozik és semmiképpen nem az óvodai szintű kultikus megerősítések feladatkörébe. Vagyis: nem a negatív és diszharmonikus maghatározódásainknak a megerősítése céljából születünk a világra, hanem a karmánk megismerését követő meghaladása - feloldása, illetve az spirituális funkció szerinti negatív determinációknak pozitív képességekké való átalakításának a céljából.Bővebben


Pete László Miklós · Tanár, Harruckern János Gimnázium
Inkább arra kell őket nevelni, hogy jó apák és jó anyák legyenek.

László Balázs
Illetve arra, hogy egészségesen, normálisan éljék meg férfi illetve női mivoltukat!


Benyovszky Pál Márton · Nyíregyházi Főiskola
Sajnos ez a gender-képzésre irányul, ha jól tévedek ...


Tamas Deak · Buda, Budapest, Hungary
Miklósnak abszolút igaza van.


Anita Nárainé Mihályi · Szombathely
az ötlet nagyon jó. kelle hogy kiskorban megismerjék ezeket a dolgokat, mert a világ nem fekete-fehér, nem "csak" fiúk-lányok
az elképzelés alapja a TOLEREANCIA, amit nálunk még sokaknak tanulni kell!


Éva Harangozó · Az élet iskolája
A belülről jövő szeretetet és megértést embertársaink iránt, nem lehet hatalmi szóval felülről irányítani és manipulálni, ebben az esetben összezavarni. A gyerekben alapvetően ott van a szeretet és elfogadás. Miért kell egy kis csavarral eltorzítani?


Éva Harangozó · Az élet iskolája
Eltűnnek a következő fogalmak: édesanya, édesapa, kisfiam, kislány, öcsi, bátyó, hugi, nővér, nagynéni, tanárnő, tanár úr, hölgy, úr... lesz helyette szülő, tanerő, gyermek


Anita Nárainé Mihályi · Szombathely
nem hiszem,hogy eltűnnek, csak mást is megismernek ezek a gyerekek. Az apa, anya, st. kódolva van bennünk, de tudomásul kell venni hogy vannak "más" nézeteket valló emberek is. Nem azért lesznek mások hogy figyelmet kapjanak, hanem mert ilyennek születtek, de ők is tudják hogy van olyan mint család. A maguk módján akarják megélni és joguk is van hozzá


László Lengyel · Top Commenter · Szerelő, Continental
Aztán meg arra kellene nevelni a kis lurkókat, hogy nem is emberek , hanem tollas tyúkok, hátha mire felnőnek, még tojnak is!Nesze neked emberiség, nincs még elég másság.Egyébként meg mi köze lenne a nemiségnek az egyenlőséghez?Tanítsuk a lányokat háborúzni, fiúkra adjunk miniszoknyát, nem?Hát normális ez a társaság?Aztán ha majd eltelik 30év és nem jön össze a nagy ötlet, akkor bocs nem sikerült,és hátramarad egy rakás sérült lelkű beteg ember!



János Cseri
A testtudat kialakítása, része az öntudat kialakulásának. Ehhez pont kellenek a nemi szerepek és nem a természet adta nemiségtől való elhajlások tudatos felerősítése, mintegy plántálása, a helyes út. Az óvoda, nem az ilyesfajta liberalizáció reklámhelye. A gyermek, viselkedésében, leginkább a környezetét utánozza. "Majmolva tanul" mozgásokat, beszélni és viselkedni is. Leányaink oviskorszakán túl, meg kell említsem, itthon is együtt játszanak fiúk-lányok: főzőcskét, autós, építős, vagy babázós játékokat. A suliban már inkább látszik, hogy külön vagy vegyes csoportokat alkotnak; de ott, már az eredményesség is befolyásoló tényező az osztályon belüli szerveződésekben. A mindenre fogékony gyermek egész életét befolyásolja, a kezdeti közösségi élmény milyen minőségű volta, de fontos, hogy szeretettel foglalkozzanak mindenkivel, az őt nevelők.

http://www.fn.hu/kulfold/20110702/ovoda ... iak_ellen/

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/


Vissza a tetejére
  Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2011.11.15. 20:53 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.03.11. 22:01
Hozzászólások: 4221
Tartózkodási hely: Csíkszereda
Nem kapom meg a Violetta nevelésről írt tanulmányához írt bevezetőmet, ezért, ide töltöm fel egyelőre azt a levelet amit a témával kapcsolatos, apai gyakorlati tapasztalatom hatására neki írtam, de egyrészt úgy érzem, hogy ez a "szakemberi problémakezelés" nem csak ránk tartozik, másrészt, a nevezett bevezetőmben leírtak "logikus" folytatásaként értelmeződik a leginkább. (Ott van a sztori kezdete példaként leírva.) Ha valaki tudja, hogy az a bevezető hol van, kérem szépen írja ide. Ez elsőként Viola lenne, de nem tudom, szerlték-e már vissz, vagy újra a Szihalomi szobájába az internet-et?
Marikát fel hívtam, hogy megtudjam, nem-e ismeri az illető személyt, illetve, nem-e tudja, hogy hány gyermeke van, milyen erkölcsi alapja van arra, hogy úgy vélje: engem nyugodtan kiokíthat gyermeknevelésből? Maresz ezt nem tudta, de megjegyezte, hogy ő némileg előre látta ezeket a sors-játszmáimat, amikor azt észlelte, hogy a Jupiter hamarosan be fog lépni a Bikába, ami az én tízes házam területét foglalja el:

"Szia Édesem!

Képzeld, ma ide jött a gyermekvédelemtől Pálfy Zsuzsa, aki a nyáron is volt a Réka ügyében, és vele nem is lett volna egyáltalán semmi baj, de jött vele még egy okos szakértő nő, vagyis az ő gyermekvédő kolléganője, aki elkezdett engem elszámoltatni arról, hogy amennyiben vegetáriánusok vagyunk, mit adok majd ebédre és vacsorára a gyermekeknek és éppen, hogy azt nem állította nagy psicho-tudományos fölényességgel, hogy Etelkára azért szegeztek kést az elkényeztetett fiú osztálytársai, mert én időnként testi fenyítést is merészelek alkalmazni a gyermeknevelésben. Na, hát adtam neki! A hülye kékharisnya! Azt képzelik, hogy a meghatóan süket pszichológiájukkal mindenkit leckéztetniük kell. Ide jön, nálam vagy húsz évvel fiatalabban és egyke-gyermek nevelői tapasztalatával, és ahelyett, hogy megmondaná, miben tud segíteni, el kezd engem kitanítani helyes nevelésből, meg persze, hogy a sláger-"szeretetből"! - Hát mi másból?
Hiszen a hosszú távon is pozitív következményekkel járó, előre látóan hatásos, valós felelősségről gőzük nincsen!
És persze, csupa szeretetből el kezdi firtatni, hogy én foglalkozom-e egyáltalán a gyermekekkel, majd, hogy azok egyáltalán tanulnak-e és amikor meg tudja, hogy mind jó tanulók a lányaim, arról kezd faggatni, hogy amikor nem fogadnak szót, milyen lelki módszereket alkalmazok ahhoz, hogy szót fogadjanak és hogy eléggé toleráns vagyok-e a lányoknak az enyémtől eltérő véleményével szemben? (Itt a levélben a Logoszon leírni tilos káromkodás olvasható...)
Aztán, bevallják, hogy semmiféle hathatós, probléma-megoldást, gyakorlatilag is segítő ráhatási lehetőséggel nem rendelkeznek, tehát, hogy nincs gyakorlati eszközük arra, hogy a helyzeten segítsenek, de bezzeg ahhoz van képük, hogy a csődöt csődre halmozó megható tudományos elméleteik szerint el kezdjenek engem fingatni úgy, minthogyha Etelka fogott volna kést a nála másfél fejjel és egy évvel nagyobb Holló Bencére és nem fordítva! Úgy felmérgesített az általam unalomig ismert megható elméleteit szajkózó "szakember", hogy Zsuzsának a harmadik kérdésére, miszerint, tulajdonképpen mit is igénylek, nem tudtam azt az egyszerű és normális és logikus választ megadni. Ti., azt, hogy beszéljenek ők a gyermekemre vadászgató, toleránsan és elfogadón nevelt fiúk szüleivel is - És ne csak velem, mert nem Etelka fogott kést a kényeztetett egykére! - hogyha már a tanítónő és a tanárok nem hajlandók azokkal erről beszélgetni!
- Legalább is, mostanig nem látszott, hogy beszéltek volna.
Na de úgy látszik, hogy Imecs Laci aligazgató csak beszélt valamit a kis banditákkal, vagy esetleg még a toleráns és a gyermekeik "ártatlan csínyeivel" szemben a modern pszichológiának megfelelő, "megértéssel" viselkedő szülőkkel is (Érdekes, hogy ahelyett, hogy a gyermekem veszélyezettségét megszüntetni hivatott intézkedések felől való megnyugtató tájékoztatás helyett, minden fizetett "gyermek-szakember" azzal kezdi, hogy vannak gyermekcsínyek, amiket nem kell annyira komolyan venni... - minthogyha én nem is lettem volna gyermek! És mintha gyermekcsínynek lehetne nevezni azt, hogy egy egy évvel kisebb kislányra három éve vadászgat néhány nála másfél fejjel nagyobb fiú!), mert Etelka azt mondja, hogy most már enyhébb körülötte a hangulat és Holló Bence most már inkább védekezik, mintsem üti, amikor Etus neki rohan és lökdösi, ha gúnyolódik vele....

Hát mit mondjak, nagyon megnyugtató három év után, ez a feltétlenül hatásosnak nevezhető pedagógusi intézkedés...."

Szóval, keményen dolgoztat a IV. ház csúcsán álló Szaturnuszom mostanában. Főként mert Kvadrátban áll mind a Rákban álló Sárkányfarkammal mind a Bakban álló Sárkányfejemmel.
Nehéz, gyerekek, nagyon nehéz bejutni a Sárkánfej által jelzett Mennyek Országába... - Legalább is nekem feltétlenül az! De érzem, hogy közel vagyok hozza, érzem, hogy sikerül!

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/


Vissza a tetejére
  Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2011.11.17. 10:04 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.03.11. 22:01
Hozzászólások: 4221
Tartózkodási hely: Csíkszereda
Köszönet

Tisztelt Igazgató Úr!
Kötelességemnek érzem, hogy kifejezem a hálámat, amiért időt és energiát áldozott arra, hogy pedagógusi körültekintéssel, a kislányom által az egyes fiú osztálytársai részéről elszenvedett és tavaly év végén már a testi veszélyeztetettségéig is elmenő zaklatásának és lelki terrorizálásának véget vessen.
Önnek a, 2O11 november 16-én kelt válaszlevele abban enged reménykedni, hogy többet nem kell szoronganom délelőttönként, amíg Etelka iskolában van, amiatt, hogy az eddig őt folyamatosan zaklató és terrorizáló fiú osztálytársai a korábbinál is jobban megfeledkezvén magukról, túllépik azt a határt, amelyen belül már végleg helyrehozhatatlan, esetleg tragikus kimenetelű következmények is születhetnek, mint ahogy mindössze néhány centiméter választotta el őket, a tavalyi tanév végén attól, hogy a kislányom szemét kiszúrják, vagy az arcában ejtsenek kárt.
Hálám és köszönetem viszont, akárcsak a szülői nyugalmam is, még nagyobb lehetne, amennyiben az ön válasz-levelének az olyan számon kérő, kioktató, sőt: elutasító jellegű soraiból mint például: „Értesülésem szerint panaszlevele megírása előtt volt szülői értekezlet. Ezt az ügyet miért nem hozta fel nyíltan a szülők előtt?”, vagy például: „...iskolánkban alkalmanként végeznek - végezhetnek bizonyos szociográfiai, szociometriai felméréseket a társadalom valamilyen szegmenséről .... – ezért ezt a kérdőre vonást elutasítom, mint ahogyan elutasítom a tanítónő személyes, szakmai felkészültségét megkérdőjelező kifejezéseket is.”, és más hasonló kiszólásaiból, amelyeket nem kívánok felsorolni, nem kellene azt éreznem, hogy ön nem csak, hogy neheztel, de egyenesen még haragszik is rám, amiért merészeltem az önök, valamint a tanfelügyelőség és a gyermekvédelem segítségét is kérni abban, hogy végre már szüntessék meg valamilyen intézkedéssel, a gyermekem testi veszélyezettségéig elmenő, és első osztályos kora óta - tehát három éve! - tartó, folyamatos iskolai zaklatását és terrorizálását. Sőt! Bocsásson meg, hogyha tévednék, de mivel az ön válasza nem szorítkozik arra amit kértem, ti., hogy az én kérő-kérdésemre választ adjon, hanem annál jóval messzebbre elmegy, bennem azt a benyomást kelti, minthogyha ön arra utalna és azt is kommunikálná, hogy én teljesen feleslegesen írtam volna meg és hoztam volna a tanfelügyelőség tudomására a segítségkérő panaszlevelemet.
Ezért, az önök dicséretesen lelkes, sőt: a munkaközösségüket alkotó tanárok és tanítók részéről, akár személyi áldozatot sem sajnáló és messzemenően dicséretes és színvonalas munkájának a feltétlen elismerése mellett, kérem, engedje meg kedves igazgató úr, hogy emlékeztessem arra a tényre, hogy a gyermekem iránti felelősség minden körülmény között elsősorban engem terhel. és önöket, a gyermek pedagógusait és művészi mestereit, csak azt követően. Tehát természetes is, hogy e felelősség-hiererchia szellemében nálam kevésbé érzékenyen és nem azonnali pozitív eredményt igénylő módon viszonyulnak a kérdéshez, noha a felelősséghárításnak az a módja, amit felém az ön haragos sorai jeleznek, felettébb elszomorító. Ezzel azt akarom mondani, hogy akármennyire is érzem azt, hogy ön haragszik rám, amiért megelégelve a gyermekemnek a három éves iskolai zaklatását és végül már: testi épsége miatti félelmet, amit az okozott, hogy a gyermekem fenyegetettségének nem tudok véget vetni annak ellenére, hogy mind a tanítónőnek, mind önöknek (Mind a két igazgatónak tehát!), mind a szülőknek, több alkalommal is jeleztem a bajt (A lányomnak az iskolából való elűzését szóban is kinyilvánító Szőcs Szilamér édesanyjának többszörösen is!), egyáltalán NEM BÁNTAM MEG EZT A „SZÖRNYŰ TETTEMET”, hogy a reálisan veszélyeztetett gyermekem védelmére keltem. És ezentúl is igényelni fogom az intézkedésüket, hogyha ilyen, az iskolában létrejövő veszélyhelyzetet érzékelek a gyermekeimmel kapcsolatosan, ha azok azt követően sem szűnnek meg, hogy ezt a helyzetet önöknek többszörösen jeleztem. Ettől, az általam nagyon is helyesnek tudott - szülői felelősségérzetemen alapuló magatartásomtól nem fog eltántorítani az sem, ha egy újabb, ilyen haragos hangvételű, számon kérő és kioktató válasz-levelet kapok még öntől, vagy akár mástól is.
És mivel ön számonkérve kérdezett, hát becsületesen válaszolok: Annak ellenére, hogy az a bizonyos szülői értekezlet, ahol ön szerint a szülők számára nyíltan fel kellett volna vetnem a problémát, jó néhány héttel korábban zajlott le a panaszlevelem megírásánál, igen is, hangosan, de akkor még mindig inkább magunkban keresve a baj okát, jeleztem, hogy létezik egy konfliktus a lány- gyermekem és az osztály bizonyos fiú tagjai között, de akkor még nem tudtam, hogy a kés-szurkálási incidenst követő hangulatenyhülés hamarosan le fog járni (Sőt, hogy akkor már le is járt) és az Eetelka ellen folytatott hajsza ugyanolyan zabolátlanul folytatódik mint a festészeti órán történt késelési incidens előtt. Akkor tehát azt mondtam, amit önnek is. Ti., hogy tisztában vagyok azzal, hogy a lányomnak van egy furcsa gondolkozási és társalgási módja, amit bizonyára nem tolerálnak a gyermekek, de, nagyon remélem, hogy a személye körüli ellenséges hangulat negyedik osztályban enyhülni fog és megszűnik. Konkrétan tehát: akkor még nem tudtam, azt, hogy Etelkát még abban a kiszorított helyzetében is, amelyben a már az első osztályos kistestvérével kényszerül szünetekben játszani és nem az osztálytársaival, őt zaklatják és a fiúk nyálas papírgalacsinos lövedékekkel „bombázzák”. Ráadásul, ön is tudja, hogy éppen az önnel a témában ad hoc folyatott eszmecsere idején tudtam meg azt is, hogy Szőcs Szilamér, megígérte Etelkának, hogy el fogja üldözni az iskolából. (Így tehát azt sem fogadhatom el az ön és az önök részéről, hogy ezt a három éves zaklatást és kitartó üldözést, annyira ártatlan „csínytevésként” lehet értelmezni, mint ahogyan engem erről önök próbálnak meggyőzni. És azt az érvét miszerint éppen az Etelkát óvó intézkedések vezetett volna ide, abszurdnak találom.)
Továbbá, ami az ön zárójelbe tett, haragvó „kikéréseit” illeti:
1 - Az inkriminált (fogkrémes) tesztben a gyermekek egyenesen és szabályosan az általuk használt fogkrém-márkák megnevezésre voltak felszólítva! - Kérem szépen tehát, nem megkísérelni azt elhitetni velem, hogy ez a fajta tesztelés az ön által említett, „szociológiai és szociometrikai” felmérések körébe tartozna! Én maximálisan értékelem és tiszteletben tartom az önök felkészültségét, hiszen azért ragaszkodtam ahhoz, hogy mindhárom gyermekem önökhöz járjon. Kérem tehát, tartsák önök is tiszteletben az én tájékozottságomat és mérnöki, írói realitásérzékemet.
2 - Annak érdekében, hogy tévedés semmiképpen ne essen ilyen kényes kérdésben, többszörösen is végigolvastam a panaszlevelemet és sehol nem találtam abban az ön által nekem felrótt „a tanítónő szakmai felkészültségét megkérdőjelező hangsúlyozottabb kifejezéseket.” (– Idézet az ön válaszából.) Kérem szépen, olvassa el figyelmesen még egyszer ön is... Tehát (szerintem legalább is!) az első, panaszlevelem, abszolút nem tartalmaz "a tanítónő szakmai felkészültségét megkérdőjelező, hangsúlyozottabb kifejezéseket.”. Mivel az iskola-védő haragjában ön felrótt olyasmit nekem, amit én korábban egyáltalán nem követtem el a tárgyi valóságban - Bizonyára a művészi érzékenységével tapintott rá a mentális valóságra! – engedje meg, hogy beismerjem, hogy bizony nagyon is neheztelek a tanítónőre, amióta megtudtam, hogy a tavalyi év folyamán, valahányszor Etelka panaszkodott neki, azt válaszolta, hogy: „Ne árulkodj!”. Pedig, a gyermek folyamatos itthoni panaszai által okozott kétségbeesésemben, én a tanítónőnek még azt a tervemet is elmondtam februárban, hogy egyszerűen elhanyagolom az Etelka tanulásra serkentését, és ezzel hagyom a gyermeket, hogy kibukjon az osztályból, annak érdekében, hogy így kerülhessen vissza egy, a vele egy idős gyermekekből álló osztályba. Ezt a tervemet a tanítónő hevesen ellenezte és megígérte, hogy mindent meg tesz a problémánk eloszlatása érdekében. Hogy mit tett, mit nem a tanítónő, ennek az ígéretének a beváltása érdekében, nem tudom, de azt igen, hogy az Etelka panasztevési kísérletét még akkor is durván elutasította, amikor őt a fiúk késsel megtámadták. Az eredményt viszont kétségbeesve konstatáltam: a terrorizálás folytatódott ősszel is.
És még azért is neheztelek a tanítónőre, mert a szurkálást követően két három héttel Etelkát keresvén, de nem találván az osztályban egy szünet alatt, természetszerűleg őt kérdeztem meg, hogy a gyermek hol lehet. Ő folyosói ablakhoz lépett és lemutatott az udvarra, ahol az osztályközösségből a fiúk által kiszorított (kiüldözött...) gyermekem egyedül sétált. Mondtam a tanítónőnek, hogy szegénykém, ki van közösítve, és azt képzeltem, hogy ettől a tanítónő észreveszi azt, hogy a gyermekemet zaklató fiukkal szembeni túlzóan engedékeny viselkedése ilyen eredményeket is hozott. De helyzetfeloldás helyet mit kaptam tőle? Évzárókor egy, általa aláírt személyiség-fejlődési felmérő tesztet Etelkáról, aminek az első pontjában az állt, hogy (kérem, nagyon figyelni...) Etelka „Egy közösségkerülő, abba integrálódni képtelen (vagy integrálódni nem akaró?), introvertált személyiség. Nos, ön is ismeri a gyermeket, és bárki is, aki őt ismeri, vagy aki csak tíz percig is figyelemmel követi a viselkedését, azonnal meg tudja állapítani, hogy ez a jellemzés Etelkára, annyiban találó amennyire én nő nemű személy vagyok! Magyarán: ha egyáltalán valami baj van az én kislányommal akkor az éppen ennek az ellenkezője, vagyis az, hogy ő túlzóan is extroveltált(!), és még túlontúl is közösség-szerető és általában is, mindent-szerető gyermek!
Igazgató úr kérem, lássa be, hogy olyan komoly helyzetekben, amelyben gyermek-veszélyeztetési problémák is felmerülnek, nem szabad ennyire felületesnek lenni! Kérem, ne rám haragudjanak a történtekért és lehetőleg ne is bagatellizálják tovább a helyzetet a bajtársi felelősséghárítás szellemében. Nem másért, de Holló Bence nevű osztálytársa három napja még úgy gúnyolódott Etelkával mint azelőtt. Igaz, most már nem bántja a lányt fizikailag, hanem éppen fordítva: igyekszik kitérni a lányka útjából, amikor az én bíztatásomra, és az ön által is kívánnivalónak ítélt egészséges lelki immunitása serkentéseként is, mérgesen nekirohan a rajta fölényesen gúnyolódó legénykének. Bence fiú ilyenkor kitér és azt kiabálja nagyfiúsan mosolyogva, hogy „Jaj, megérintett!”. Bizonyára, ezt a rafinált bélyegzési játékot nem önök dolgozták ki és remélhetőleg, nem azt szolgálja, hogy Etelkának a lelki immunrendszere így erősödjön. – Én ugyanis igencsak sértőnek érzem az, hogy a korábban „még csak büdösnek” kikiáltott lányomat, valami misztikus vírusok által fertőzött személynek állítja be az osztály vagánysági hangadója. – Igazgató Úr, hadd haragudjon rám ön ezért, de ezt nem tudom elkönyvelni ártatlan diákcsínynek.
Még egyszer tehát, tényleg, nagyon is hálásan köszönöm a javító szándékú intézkedését, de nagyon kérem, ne haragudjon rám, amiért a szeme kiszúrására tett kísérlet után négy hónappal sem láttam semmiféle helyzetjavulásra utaló jelt, teljes gőzzel a gyermekem védelmére keltem!

Csíkszereda 2O11, november 17. Kozma Szilárd



Utóírat Logosz olvasók, valamint a gyermekvédelmi szakemberek és a csíkszeredai, és általában a szocializmus hőskora idején született és megalapozott modern magyar pszichológia eredményeit habzsoló Erdélyi pedagógusok és szülők számára: Tessék már elolvasni a Legyek Ura c., mára klasszikussá vált, Nobel-díjas regényt! Bizony, az írók és a költők - és általában a jó művészek - sokkal többet tudnak a tényleges valóságról (Az általános karmáról!), mint a tudósok, a pszico-pedagógusok, a kenetteljesen mosolygó, hipokrita szeretet-prédikátor joga-gurukról és más, nyilván hazudozó pszicho-misztikus okítókról nem is beszélve!

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/


Vissza a tetejére
  Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2011.11.17. 10:25 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.03.11. 22:01
Hozzászólások: 4221
Tartózkodási hely: Csíkszereda
Wiliam Golding: A legyek ura.

http://www.libri.hu/konyv/a-legyek-ura.html

Egyébként, arról, hogy műveltnek lenni egyáltalán nem árt, ha az ember metafizikával foglalkozik, az jut eszembe, hogy én, a minden tanulmányát román nyelven végző csíkszeredai ember kellett rá vegyem, sőt: meggyőznöm az Eger mellett született és Egerben érettségizett Violámat, hogy olvassa el az Egri Csillagokat, mert az nem is olyan rossz, mint amilyennek képzelték ők - Liberális szellemben nevelt egri kamaszok - azt kötelező házi olvasmányként.
Hogy mennyiben adott igazat nekem Viola abban, hogy annyira megdicsértem neki ezt a kamasz koromban olvasott regényt, hogy végül beadta a derekát és elolvasta, kérdezzétek meg tőle!

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/


Vissza a tetejére
  Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2011.11.18. 09:07 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.03.11. 22:01
Hozzászólások: 4221
Tartózkodási hely: Csíkszereda
Annak következtében, hogy a tavalyi festészeti lyukas órán történt szemkiszúrási ijesztgetés után is fennmaradó veszély-helyzet megszüntetése érdekében írt kérésemet, nem csak az iskola igazgatóságához tettem le, hanem a biztonság kedvéért, immár a tanfelügyelőségre is, mind Etelkától, mind az őt hajhászó fiúktól írott nyilatkozatot vettek a tanfelügyelők. Amikor viszont megkérdeztem Etelkát, hogy mit írt le a nyilatkozatban, kiderült, hogy a éppen legfontosabbat: a tavalyi papírkéssel való orra előtti hadonászást és az arca felé való szurkálást hagyta ki, illetve, hogy azt követően is, néhány nappal korábban még folyamatosan tovább zaklatták az elfogadó liberális tolerancia szellemében nevelt legénykék. Ezért, mivel éppen kevés házi feladat volt felhagyva, leültünk egy olyan kiegészítő nyilatkozatot írni, amely során, nagy megdöbbenésemre és kétségbeesésemre, a következő, tragikus sorsú gyermekekről szóló filmdrámákba illő történet kerekedett ki:
Első sorban azt tartom fontosnak leírni, aminek az emléke a legjobban fájhat a gyermeknek és félelemmel töltötte el az emlékezés is. A harmadik osztály végén, az egyik festészetórának az elején egy kis időre be ment órára a festészet tanár, és gyorsan elmondta nekik, hogy milyen témájú és milyen jellegű képet kellene elkészítenünk azon az órán, hogy milyen fő motívumokra figyeljenek különösebben, milyen részleteket dolgozzanak ki jobban és melyeket nem. Ezt követően Etelka munkához látott, és szépen elkészítette az egyetlen vastag törzsű fát ábrázoló festményét miközben a tanár ki ment az óráról (teremből) miután a témát elmondta és aznap már egyáltalán nem is jött vissza. Munka közben, Etelkának a festészeti teremben levő rajz kecskéje elé, oda állt az a rajz-festészetben egyébként gyengécskén teljesítő fiú, aki később kést ragadott és a frászt bele verte a gyermekembe, és ahelyett, hogy a saját festményét készítette volna el, ahogy a tanár hátra hagyta, az én lányom munkáján gúnyolódott és azt csúfolta, mindaddig, amíg Etelka be nem fejezte a festményt. Az igazsághoz hozza tartozik az is, hogy Etelka sem ártatlan szent, én mindig is hangsúlyoztam azt, hogy ezzel tisztába vagyok, és a gúnyolódást egy bizonyos mértéknél tovább nem viselve, kivette a vízfesték-ecsetét a pohárban álló vízből, és le priccolta Bencét, de őt ez nem tántorította el a bosszantási akciótól és tovább folytatva a gúnyolódást, a következőket mondta:
„ – B.-d meg, lepriccoltál, Hülye!” Óra végeztével a gyermekek kimentek szünetre, de a következő óra is festészet volt, ugyanabban a teremben ahova a tanárjuk egyáltalán nem érkezett meg újból. Etelka az udvarról érkezett a terembe ahol már be mentek a csoporttársai. Amikor be nyitott a terembe, a csoporttársai azt mondták, hogy menyen el a teremből, mert ott nincs keresnivalója. Nyilvánvaló volt, hogy megint egy rossz tréfát eszeltek ki az ő bosszantásomra, ugyanúgy mint korábban két és fél éve már. Amikor ez felötlött előtte és a fele útján tartott a helye felé, mérgében kifutott a teremből és szaladt egyenesen a lányvécébe, hogy a csoporttársai ne jöjjenek utána, és ott ült a mosdók előtt néhány percet. Aztán arra gondolt, hogy nem lesz jó, ha a tanár időközben megérkezik és ő az után megy be a terembe és lassan elindult a festészet-terem felé. Hamar nyilvánvaló lett számára, hogy a tanár nem lehet bent, mert annál nagyobb zaj hallatszott ki, és arra is emlékezett, hogy ez a tanár máskor is késve szokott érkezni. Azt gondolta viszont, hogy mégis ott a helye és benyitott a terembe. Az első benyomása, az volt, hogy a csoporttársaim mind eltűntek a teremből, mert mind el voltak bújva.
Újra bement félútig a festészeti kecskéjéig és közben azon gondolkozott hogy vajon mit akarhatnak, mert bizonyos jelekből láthata, hogy el vannak bújva. Ekkor egyszerre, el kiáltották, hogy Bumm!!!!!!, és előbújtak a rejtekhelyükről és a félkörben felállított helyeikre mentek. Igen ám, de újból belefogtak a hazudozásra és azt mondták, hogy Etelka mennyen ki a teremből, mert nincs ott semmi keresni valóm. (Ezt inkább a lányok mondták, nem a fiúk.) Addig ordítottak a fülébe, hogy mennyen ki a teremből, hogy ő kifutott újból, és szintén a bement a lányvécére, hogy ott sírjon, mert tudta, hogyha a többiek meglátják, hogy sír, még jobban fognak csúfolódni.
„Amikor elmúlt a sírhatnékom, újból arra gondoltam, hogy még sem várhatok ott egész óra alatt, hiszen nem ott van a helyem. Kimentem hát a folyósóra, de a festészet terembe nem mertem bemenni, mivel zajt hallottam, a teremben, de a folyósón sem mertem maradni, mert attól féltem, hogy jön egy tanár vagy az igazgató, és meg szid, hogy miért nem vagyok a helyemen a teremben körülbelül 5 perc múlva tehát újból megkíséreltem bejutni a helyemre azzal az eltökéltséggel, hogy ezúttal nem fogok kirohanni, bárhogy is küldenének, bármit is tennének, hogy eltávolítsanak. Határozottan a helyemre mentem és leültem, de ahogy a csoporttársaim, mind felálltak a helyükről és engem szorosan körbe fogtak. A fiúk belül, a lányok kívül. Tehát végül is, csapdába ejtettek, beszorítottak, mint ragadozók a prédájukat a tévében, az Animal Planet adóban. Ekkor nagyon félni kezdtem és most már végleg el akartam onnan menekülni.” Felállt a székéről és néhány lépést tett is a ajtó felé, hogy azon kirohanjon, de ekkor két fiú szembe állt vele és erélyesen vissza lökte. De nem a székére lökték vissza, mert attól már eltávolodott, hanem egy rá kést szegező fiúval találta szembe magát, azzal, aki korábban igazságtalanul gúnyolta a rajza miatt, és aki a tanár által ott hagyott papírvágó késsel (Nem szobrászkéssel, aminek tompa vége, hanem hegyes papír vágó késsel) az arca felé szurkált és össze – vissza hadonászott és már – már kiszúrta a szemét és olyan közel ért hozzá a kés hegyével, hogy teljesen megijedt arra gondolván, hogy mindjárt kiszúrja a szemét. Ezért a menekülési lehetőségeket kereste. Hátra nézett a két fiúra, akik korábban hátulról taszigáltak a késsel felé szurkáló Bence felé, azért, hogy vajon még ott vannak-e, vajon el tud-e menekülni? Ők ott voltak, de már nem lökdöstek Bence felé. Meg próbált az egyik lány felől a körből kimenekülni, de az visszalökte. Akkor megpróbált egy kisebb lány irányába a köréje zárt gyűrű-csapdából kimenekülni, de az is visszalökte. Ezt követően, a legnagyobb lány irányába próbálkozott kijutni és érdekes módon éppen azt sikerült végre félre lökni.
„És így szabadultam ki ebből a veszélyes körből, annak ellenére, hogy a hátamnál levő fiúk megpróbáltak elkapni. Szerencsére ez nem sikerült nekik. Kirohantam a folyósóra és bementem a szobrászat órára és néhány szóban el mondtam, hogy mi történt. A tanár át jött velem a festészetterembe, egy kicsit megdorgálta a csoporttársaimat és vissza ment a saját termébe. Szerencsére, ezt követően a csoporttársaim békén hagytak. Nemsokára kicsengettek és én haza mentem. Másnap elakartam mondani a tanító néninek, de ő nem hallgatott meg, hanem durván rám szólt, hogy menny a festészettanárhoz. Így hát annak ellenére, hogy engem halálosan megijesztettek, annak érdekében, hogy ilyen dolog meg ne történjen, senki sem vonta felelősségre a csoporttársaimat.”
Ezért az osztálytársai továbbra is csúfolkodtak vele, még akkor is, amikor negyedik osztályosok lettek és ő szünetekben el ment az osztályból játszani a kishúgával, az első osztályos Turulával. Ezért most már Turulával is csúfolkodnak.


Most mondjátok meg barátaim, ez nem egy, a Goldingi "A legyek ura" - hoz fogható rémtörténet? Hát ne haragudjon ezek után hülye modern "toleráns" nevelési módszerkre és pedagógusi ügykezelésre a szülő, akinek ennek az új, modern és persze, szerfölött humánus és tudományos módszernek a nyakló nélküli alkalmazása a gyermeke testi épségét, és ha ezt az ártatlan gyermeki játszmát tovább tolerálja, esetleg még az életébe is kerülhet? Hiszen ki fogja megmondani az Etelka ellen ilyen ügyesen komplottóló gyermekeknek, hogy hol a határ? Miért kellene addig várni a nemes tolerancia szellemében, amikor ezt a határt gyermeki tudatlanságukban és naivitásukban esetleg át is lépik?
És ezek után, még rám neheztel az iskola fegyelmi problémáival is foglalkozni kényszerülő művészeti aligazgatója, meg persze, az Etelka tanítónője, és gondolom, az Etelka megrémítésében részt vett, de persze, az övéhez hasonló élményektől való megkímélés érdekében a szüleik által még csak meg sem dorgált, tehát a rózsaszínűen megható, elfogadó toleranciával nevelt fiúk szülei is!!
Még csak az hiányzik, hogy a tanügyi szférából is kapjak egy bosszankodó és kioktató levelet, amiért az ügyre (A gyermekem veszélyeztetett helyzetére) egyáltalán fel merészeltem hívni a figyelmet. Mivel az eddigi tapasztalataim alapján csakis ezt várhatom el, csakis a nyilvánosság mágikus segítő szelleméhez kell fordulnom a helyzetünk megoldása érdekében, azon kívül, hogy ma be fogok menni az iskolába és a tanügyhöz is, és bejelentem, hogy féltvén a gyermekeimet, hétfőtől nem fogom engedni őket iskolába, amennyiben szolid garanciákat nem kapok arra, hogy a tegnapig a felelősségre vonás sőt: egyáltalán a megkérdezés traumájától úgy-e megkímélt szegény fiúcskáknak ezúttal immár látható következmények szintjén is, megtiltották a szülők és a tanítóik, hogy a lányaimat még csak egyszer is zaklassák! Az Etelkával való figyelmesebb és részleteket is kikérdező beszélgetésből ugyanis, az is kiderült, hogy az igazgató meglátása szerint, mindössze ártatlan kis csinytevőknek minősülő gyermekek, most már Turulának a gúnyolásába is bele fogtak. A szintén, az elfogadó tolerancia szellemében "dolgozó" pedagógus nagyanyja mellet viszont, Turulának olyan viszontagságokon és hányattatásokon kellett keresztül mennie, hogy aligha tudja majd az Etelkához hasonló lelki zavartalansággal elviselni majd azt, ha őt is el kezdik hajhászni a négy bés fiúk és más osztályokban a művészi életre emígy készülgető barátaik.

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/


Vissza a tetejére
  Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2011.11.19. 11:53 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.03.11. 22:01
Hozzászólások: 4221
Tartózkodási hely: Csíkszereda
Enikő,

"a másik oldal", vagyis az igazságot a politikusoktól fennhangon követelő, és gyermekeiket az elfogadó szeretettel és "toleráns megértéssel" nevelő szülők hatalmas tömege szintén le se sz...ja, azt, hogy az ők gyermekeik a mi szigorúbban és következetesen tisztességtudásra és tényleges humanitásra (spirituális erkölcsre...) nevelt gyermekeinket bántalmazzák, terrorizálják. Sőt: mivel önáltatók, és azt képzelik, hogy ez jól van és nem az ő gyermekeikre üt majd vissza azok felnőttkorába az ők mostani felületeskedése, hazudoznak a gyermekeik (gyermekük!) előtt, és persze, hogy az is hazudik mindenkinek, és bizonyára még önmagának is. Nagyon szeretnék pl. elbeszélgetni ezzel az Etelka szeme-világát papírvágókéssel fenyegető Bence gyerekkel, hogy megállapíthassam: ő mennyire hiszi el,. amit hazudik, tehát, hogy ő csak egy tompa hegyű szobrázkéssel hadonászott "ártatlanul" és nem hegyes és éles késsel szurkált az Etelka arca irányába. Csodálkozunk, hogy "a világ" milyen agresszív, hogy nagyvárosokon milyen kemény zárakkal biztosított rácsos ajtókat kell szerelni az amúgy is jól bezárt tényleges ajtók elé, illetve, hogy micsoda infrakamerás biztosított ajtókat szerelnek már a normális lakások ajtajaként is. Stb. - De hát könyörgöm, ez a stupid nevelési - az ő szavával: nem-nevelési - koncepció, amiről Enikő panaszkodik, csak a mi generációnk, sőt, ha jól tudom, még a ti generációtok (Linda beszámolója szerint legalább is) jött divatba a humánusan beleérző pszico-pedagógia hatására! És mi annak idején még csak nem is zártuk be a házunk bejárati ajtaját, ha kiléptünk a sarki üzletbe kenyérért! A liberális közönyösség ugyanis bűn-kényszerhelyzetet szül. Én ha pedagógus szakszervezeti "nagyfőnök" lennék, érdekvédelmi és munkavédelmi harcot indítanék a kretén modern pszichológia és annak az egyetemi tanári szinteken működő "hirdetői" ellen!

De térjünk néhány percig vissza az Etelka esetére, illetve arra, hogy addig is, amíg a politikusok is belátják, hogy itt valamit hathatósan tenni kell és vagy a klasszikus patriarchális nevelési módszereket vissza kell vezetni, vagy azok mintájára valami újat kitalálni, mit tehetünk mi szülők, akik ezek ellenére sem vagyunk hajlandók arra a kompromisszumra, hogy mi is banditákat neveljünk a gyermekeinkből annak érdekében, hogy a "másik oldal" gyermekei természetes (mindannyiunkkal vele született!!!!!!!!!!) gonoszságával szemben megvédhessék magukat:

2011.11.18. 22:09 keltezéssel, Joó Violetta írta:
> Szia Szívem!
>
> Elolvastam. Megdöbbenő. Nem gondoltam, hogy ilyesmi már itt is megtörténhet, Erdélyben!
> Amerikai filmekben láttam ilyen durva kiközösítéseket.
> És bánt, hogy nem kérdeztem ki jobban Etelkát az esetről, vagy akár más esetekről. Bele gondolni is borzasztó, hogy több ilyen nagy összefogással véghez vitt gonoszságot is tettek talán vele. Kérdezgettem én alkalom adtán, de ő szegénykém, a lényeget nehezen kapja el és én viszont sokszor úgy gondoltam, hogy amit elmondott annál több csak nem történhetett.
> Nagyon remélem, hogy végre vége az Etelkát érő atrocitásoknak, zaklatásoknak!
>
> Puszilom a lányokat! (Amit innen kitörültem, már a mi intimitásunkhoz tartozik... :D )
>
> Viola


Szia Drágám!

Ne törődj, mert fogtam magam és Etelka eredeti, kézzel írt nyilatkozatát, a számítógépbe írt változatával együtt, lefénymásoltattam négy példányban és letettem az iskolában és a tanügynél is, és az utóbbihoz be vittem az igazgatónak írt válaszomat is, és persze, eközben az igazgatónak is meg mondtam, hogy mind hülyítik magukat az eset bagatell mivoltával kapcsolatosan, és hiába jönnek nekem ezen túl rózsaszínű mesékkel, hogy Etelkát a tanítónő és az osztály-közösség mennyire "segíti", mert nekem nem kell az ők segítsége, hanem egyszerűen csak az, hogy végre hathatósan tiltsák meg a megértő szeretettel nevelt kis banditáknak, hogy a gyermekemet zaklassák! Remélem, tehát, hogy az esetet végre komolyan veszik és nem is bagatellizálják el többé!
Hiszen nekem is erős lelkiismeret furdalásom támadt amikor a történetet lassan - lassan kihámoztuk. Csak az bosszant még, hogy a Bence - gyermek annyira gazember, hogy utolsó pillanatig (még a tegnap is) azt hazudta, hogy tompa hegyű agyag-gyúró kést (aminek csak konvencióból kés a neve) "lengedeztetett" szelíden Etelka előtt, és ebben a nyilvánvaló hazugságban még partnere volt néhány, a vétekben részt vevő csoporttársa is, és csak ami után az igazgató sorra kikérdezte a gyermekeket, derült ki, hogy a többség bizony hegyes és éles papírvágó - levélbontó - kése emlékezik, mint Etelka. És ugyancsak a többség nem egyszerű, Etelka előtti lengedéztetésre, hadonászásra, hanem a kislány szeme felé való szurkálásra emlékezett. A kérdés tehát csak az, hogy ezek az elfogadó szeretettel és "megértő" humánus toleranciával nevelt gyerekek, kitől tanultak meg a tettük elkenése érdekében ilyen jól csúsztatni, vagyis valóság-ferdíteni, magyarul: hazudni?
Meg tehát mondtam az igazgatónak, hogy amennyiben nem teszik lehetővé azt, illetve nem történik meg az, hogy a gyerekek édesapjaival és a tanítónővel az ő jelenlétében és egy tanügyi inspektor jelenlétében beszélhessek, nem engedem a két kicsit iskolába.
Nem másért, de már egyes barátaim részéről is jöttek olyan jelzések, hogy talán mégsem kellene olyan szigorúan venni a dolgot, egy szobrászkésnek a földre fordított hegyével történt "játékos lengedeztetése" miatt. Mindent tisztázni akarok tehát, mindenki számára, aki pedagógusként, vagy szülőként az általuk ártatlan diákcsínynek nevezett heccben implikált, illetve döntési és cselekvési - intézkedési - helyzetben van.

(Szintén intim sorok következnek :D ) Szilárd"

Hát szerintem egyelőre semmi mást nem lehet tenni e gyermekveszélyeztető és logikus (karmikus) visszahatásában elsősorban az így elnevelt gyermekeknek a sorsát és jövőjét rontó, pszichológiai és pszichépedagógiai (tudományos!) asztrál-monstrum ellenében! Illetve, a gyermekeink védelme érdekében.

Persze, az is megvizsgálandó, hogy karmájuk miatt, az édesanyjuk tudattalan alvilága és általában a család karmája által befolyásolt gyermekeink miért váltják ki az eleve az ősi Lilith szerint működő környezetükből az agressziót, de ehhez már a társadalomnak és a közösségnek semmi köze, és még kevésbé van köze, a "másik oldal" ostoba nevelésének! Én nagyon is jól tudom, hogy Etelka egyáltalán nem egy kis szent, (Sőt!) és azt is, hogy kb. miféle befolyást kaphatott a nyár elején, amikor az édesanyja még hónapokig is rejtegette Rékát előlem. De ez nem azt jelenti, hogy a káros és veszélyes külső folyamatok leállítása és megszüntetése érdekében ne kellene harcolnom megfelelően! Hogy nem kellene követelnem azt pl., hogy a "testi erőszakot nem toleráló" (Így mondta nekem egyszer!) tanítónő ne azzal hárítsa el a gyermekem PANASZAIT, HOGY "Ne árulkodj", és hogy ne írja nekem a "toleráns" nevelési módszerei csődjének az elrejtése érdekében azt a gyermek pszichológiai jellemzésében, hogy "közösségi integrálódásra képtelen, introvertált" gyermek az akinek, ha van a baja is, az éppen az, hogy túlságosan is integrálódni igyekvő és extrovertált!

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/


Vissza a tetejére
  Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2011.11.19. 12:55 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.03.11. 22:01
Hozzászólások: 4221
Tartózkodási hely: Csíkszereda
A kretén pszichológia ELFOGADÁS elméletéről:

Szóval, itt, az ilyen helyzetekben, már egyáltalán nem működnek az elfogadásról szóló, rózsaszínű pszichológiai elméletek. Nem másért, de én pl. nem tudom és nem is akarom azt elfogadni, hogy Bencike és Szilamérke, akikből (Az utóbbi édesanyjának a képzeletvilágát teljesen átragyogja a pszichológiának eme fennkölt elfogadási és a gonoszság-elfogadási eszméje!) az emberközpontú, "humánus" pszichológia által felültetett tudatlan szülők, tiszta naiv jóindulatból, nyilván, hogy jövendő szarházi felnőtteket, sőt, esetleg még banditákat is nevelnek a mindent megbocsájtó - de főképpen a mindent elfogadó Szeretet nevű fennkölt és egyben tudományos hülyeség nevében. Nem és nem fogadom el uraim és hölgyeim, hogy az ostobaságukban gonosszá biztatott és tolerált kölykeik az én tisztességre tanított gyermekemen gyakorolják ehhez a fényes jövőjükhöz szükséges kisbandita "képességeiket".

Nagyon jó észrevétel - és számomra figyelemfelhívó gondolat - az Enikő, hogy éppen a közösséghez való tartozási igyekezet is bajt okozhat, mert annak érdekében, hogy befogadják, a gyermek inkább elhallgatja a bántalmait, a bántalmazást is. És valószínű, hogy innen indult ki Etelkának az egész problémája is, mivel első osztályban az egyik lány osztálytársa a maga módján értelmezvén a szüleinek egy arra vonatkozó mondatát, hogy Etelka egy évvel kisebb a többinél és még óvodában kellene lennie ("Nálunk", szerencsére nem vált annyira divattá, mint Mo-n a gyermekek 6 éves kortól történő beiskoláztatása), el kezdte hírdetni az osztálytársak között azt, hogy Rtelkának nem kellene velük lennie, tehát nem közülük való. Amikor ezt meg tudtam, telefonon beszélgettem a tanítónővel a dologról és amellett, hogy hitetlenkedett, "mindent megígért", a folyamat megállítására. Úgy néz ki, hogy, mivel ő is két fiút nevel egyedül, a sok családi gondja miatt az én lányom problémájáról megfeledkezett. Egyébként azt a jelenséget is megfigyeltem ez ügy kapcsán, hogy valahányszor ilyen keményebb problémákkal fordulok a tanítókhoz, tanárikhoz, azoknak az első reakciója a hitetlenkedés, a bagatellizálás. - Mit tehetnének szerencsétlenek, a testi fenyítés alkalmazásával szembeni ellenséges mentalitás közepette? - idealista Illúziókba menekülnek. Az Etelka tanítónője pl., meg van győződve arról, hogy micsoda nagyszerű osztályközösséget nevelt! - Becsület szavamra, erről több ízben is nyilatkozott szülői értekezleten.

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/


Vissza a tetejére
  Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2011.11.19. 16:47 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.03.11. 22:01
Hozzászólások: 4221
Tartózkodási hely: Csíkszereda
Isti, mivel a mi gyermekeink művészeti iskolába járnak, a dolog ezért valamennyivel árnyaltabb és ugyanakkor mélyebb, mivel időközben elszakadnak a tanítónőtől és művészeti szakorákra mennek. A szaktanárok azt mondják, hogy nem ők nevelik a gyermekeket, a közvetlen nevelőjük viszont, legalább is a mi tanítónőnk esetében, azt vallja, hogy amíg a gyermekek szakórán vannak, ő nem felelhet értük! Éppen ezért igényelne a dolog még nagyobb odafigyelést és olyan felelősségtudatot, olyan pedagógiát, ami akkor is érvényesíteni képes a pozitív ("mágikus") hatását, ha nincsenek vele a gyermekek. Úgy viszont ezt egyáltalán nem lehet elérni, hogy 1. A korábban említett álláspontját fennen hirdeti, mert ez azt jelenti, hogy így is hiszi. (Ez viszont azt jelenti, hogy nekünk kellene ott lennünk ilyenkor velük, ahogy te is írod, mert a szaktanárok viszont azt állítják, hogy ők csak "szakmailag" irányítják a gyermekeket, nem nevelik.) 2. És úgy semmiképpen nem, hogy amikor a gyermek el akarja mondani, hogy vele mi történt szakorán, azt válaszolja neki, hogy ezzel engem hagyj békén, menny a szaktanárodhoz. És ez nem elég, de ha más alkalommal is panasszal fordul hozza, azzal rázza le, hogy "Ne árulkodj". És: 3. Azzal végképpen nem, hogy a lelkiismerete megnyugtatására, azt írja az évi jellemzésére a nyilvánvalóan extrovertált, ambíciósan a közösségbe integrálódni törekvő gyermekről, hogy közösségbe való integrálódásra képtelen introvertált személyiségű. És mindezek mellett elhiteti magával, hogy micsoda nagyszerű osztályközösséget épített. Ahogy te szoktad mondani: esetleg az újgazdag szülők gyermekei számára - akiknek a kedvéért képes volt a jó angol tanárnőt is kicseréltetni, amiért az végre levágott néhány egészséges pofot a Szurkáló Bencének - mivel amikor azokról van szó úgy-e, akkor "nem tolerálja a testi erőszakot", amikor viszont azok erőszakoskodnak, akkor, ezek szerint mégiscsak képes tolerálni...

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/


Vissza a tetejére
  Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2011.11.20. 10:18 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.03.11. 22:01
Hozzászólások: 4221
Tartózkodási hely: Csíkszereda
Enikő, az írásaink megkerülték egymást és most veszem észre, hogy mennyire pontosan és helyesen rátapintottál a lényegre:

"Ha egy tanítónőnek az a vesszőparipája, hogy nagyszerű osztályközösséget teremtsen, az dícséretes, csak az a kérdés, hogy ez milyen morál hatása alá tartozik. Mert a banditák és a drogosok közössége is bizonyára egy összetartó közösség! Ha nem döntünk minden pillnatban arról, hogy mi jó és mi rossz és ezt egy osztálynak(gyereknek) nem mutatjuk fel, akkor előfordulhat , mint ahogy elő is fordul, hogy a gyerekeek valami téves, vagy gonosz vágyak hatása alatt lesznek összetartóak! Nem minden áron kell nagyszerő közösséghez tartozni. Először van az, hogy ez minek jegyében áll, és csak azután jöhet a "nagyszerű osztályközösség" kovácsolása."

Ez abszolút igaz! És nem csak a tanítónőknek és a tanároknak kellene ezt a metafizikai alapigazságot megérteni, hanem a politikusoknak, illetve a politikai ideológiákat gyártó elméletíróknak, filozófusoknak is! Ezek is ugyanazt a hibát követik el ugyanis, mint a mi tanítónőnk. Biztos, hogy nem követek el asztrológusi etikai vétséget, ha elárulom, hogy a számomra egyébként a késelésig, egészen pontosan a késelésnek az általa történt, végső soron gonosz lereagálásáig, amikor a lányomnak a beszámolási vágyát durván vissza utasította, nagyon, de nagyon szimpatikus tanítónőnknek a Bakban van a Lilithje, mivel a születési évszáma mindenkinek "forgalomban" van és ezt bármely asztrológiai népszerűsítő kézikönyvből ki lehet nézni. Szóval, nyilván, hogy egy ilyen - Egyetemes közösségi és szakrális törvényességi! - karmával a tanítónő is hamis közösséget épített, hibás erkölcsi (fogyasztói, a személyiségi jogok betartását csak látszatra követő és követelő, liberális farkas-érvényesülési) elvekre! Az egész vonalon ez a baj tehát: pedagógiában, politikában, orvoslásban, stb. Nem a megváltódás - megváltás létigazsága és egyetemes és személyes és közösségi szüksége szerint gondolkoznak (Manapság még a papok sem!), hanem az "emberi és egyéni jogok" szerint, és akkor persze, hogy a fennkölt humánus elméletek szerinti egyéni életvezetés és persze, a közösségépítés is menthetetlenül csődöt mond mindig, menetrendszerűen. És amikor látják a csődöt, lehazudják, bagatellizálják és igyekeznek elrejteni elkenni a bajt, ez esetben ártatlan diákcsínynek minősítik a szemkiszúrós "játékot", még maguk előtt is (És ez a legnagyobb baj), sőt: haragszanak az áldozatokra (Pedagógiai - tanári csődök esetében: azok szüleire), mivel ők mindent a legjobban csináltak, és őket a legnagyobb jóindulat vezetett úgy-e?
Mondom, ugyanez történik a politikában és a gyógyításban is.... De minket inkább a politika érdekel, mert csakis ott lehet (Lehetne!) olyan törvényeket hozni, amelyek nem az (humanista - liberális) emberi jogok tiszteletben tartásának az elvén alapulnak, hanem az egyetemes törvények logikáján! De mi ebbe nem szólhatunk bele, csak jelezhetjük. Főként, hogy nyilván, Lindának is igaza van, és a pakliban az a ki nem mondott elképzelés - és esetleg meggyőződés! - is benne lehetett, amit az ifjú Hajdú Gábor ügyvéd és RMDSZ- megyei önkormányzati képviselő úr úgy fogalmazott meg a sajtónak, hogy "a kétes egzisztenciájú, ködevő és ezért bizonyára szélhámos" asztrológusnak a gyermekét nyugodtan lehet akár zaklatni is.

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/


Vissza a tetejére
  Profil  
 
Hozzászólások megjelenítése:  Rendezés  
Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 57 hozzászólás ]  Oldal 1, 2, 3, 4, 5, 6  Következő

Időzóna: UTC + 2 óra [ nyi ]


Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 6 vendég


Nem nyithatsz témákat ebben a fórumban.
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Nem szerkesztheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem törölheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem küldhetsz csatolmányokat ebben a fórumban.

Keresés:
Ugrás:  
cron
Powered by phpBB® Forum Software © phpBB Group
Magyar fordítás © Magyar phpBB Közösség
phpBB SEO