ASZTROLOGOSZ, Kozma Szilárd - nem veszélyes asztrológus (Győződj meg, ne óvakodj!)

Asztrológiai fórum: Kozma Szilárd és feleségének valamint asztrológus-barátainak fóruma
Pontos idő: 2018.06.25. 13:01

Időzóna: UTC + 2 óra [ nyi ]




Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 106 hozzászólás ]  Oldal Előző  1 ... 6, 7, 8, 9, 10, 11  Következő
Szerző Üzenet
HozzászólásElküldve: 2013.11.15. 16:55 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.03.11. 22:01
Hozzászólások: 3794
Tartózkodási hely: Csíkszereda
Napjegy: Skorpió
Aszcendens: Oroszlán
Az lett a Keresztes György tanárnő által összehívott, már alapjaiban is értelmetlen - korruptan finom-vegyes: diákokkal feltöltött, (vagyis szellemileg, jó-liberálisan a hat gyermekkel "feldúsított" :) szülői értekezleten, való tanácsadó-szülőként való megszólalásaimnak a másnapi eredménye, amit alant olvashattok. Vagyis az, hogy az új osztályfőnöknő úgy vette át végül, a hírhedt tavalyi VIII bének az irányítását, hogy ezzel együtt - Valamilyen misztikus szellemi ötlettől indíttatva! - hamarjában a lányomat megtette a tanárheccelő osztály"közösség" minden tettéért bűnbaknak. És ezzel, egyben azoknak a már másodikos és harmadikos korukban el kezdett és a történtek alapján az ő biztatásával folytatott, a lányomat, ezúttal már a családjával együtt is, tovább gyalázó Nagy Bullyzo Művet ő maga járva elől jó példával, azokkal együtt, sőt: azokkal ellenünk szövetkezve, folytatta, azt a Medárda ellenes hecckampányt, amit a nyugati szakirodalomban, mobingolásnak, vagy bully-zásnak neveznek, de ami magyarul még kifejezőbb névvel illet a szakirodalom: A KIKÉSZÍTÉST!
A már korábban és sokszor (a fentiekben) emlegetett tanári felelősséghárítási reflex, annyira ostobává teszi ezeket a szerencsétlen embereket, mint ezt az Emőkénél egyetlen hónappal fiatalabb, tehát annak megfelelő Rák- és Halak karmával született fehérnépet pl., hogy azt képzelvén, hogy nem javító szándékkal, valahol őt is védeni akarva, és a korábbi szülői értekezleten általa megismertetett elveinek a megerősítése érdekében szólalok meg, hogy e szánalmas félreértésétől indíttatva, tovább folytatta a mentális ámokfutását másnap is, és Medárdának az egész osztályközönsége előtt engem ostoba bajkeverőnek fel tüntetve, vagyis a 15 éves kiskamaszokat mentálisan ellenem felbújtatva, a velem szembeni bizalmatlanságra akarta felbujtani a saját lányomat, azt módszeres pszichológiai terrornak vetvén alá, hogy a szegény gyermek, aki neki azelőtt soha, semmiben nem ártott. sírva mesélte el itthon, a kamasz-problémái megoldása érdekében feléje kinevezett "Főnökének" az ellene (És ellenem!) elkövetett merénylet-sorozatát:


Tehát, amikor végre Medárda is be jutott a nyári felvételi vizsgák eredményeként (ötödiknek!) a kilencedik osztályba, és egy kicsit meg nyugodhattam volna a gyermekeim jobb sorsra való fordulásának örömével, azzal kell szembesülnöm, hogy VIII B. osztályba járó Medárda lányom új osztályfőnöke: Keresztes Györgyi tanárnő - A harmadikos korukban már, az otthonról az átlagnál több pénzzel az iskolába érkező osztálytársaktól védelmi pénzt zsaroló osztálytársaitól, korábban amúgy is rengeteg megaláztatást elszenvedő lányomat! – törvénytelen(!) pszichológiai gyötretés és tömeg-manipuláció áldozatává teszi segítség címen. Hogy tehát, a hírhedt IX B osztálynak, a tanárok által több rendben is elviselhetetlennek minősített magaviseletű közösségével a lányom ellen szövetkezett (Azzal, amely osztályközösséget, még két héttel korábban, a tanárnő, a gyermekek előtt szabályos hisztériás jelenetet produkálva, majd az osztályteremből hisztériásan kirohanva, ott akart hagyni! És amely közösség zárt és titkos Facebookos-oldalán, amelyről a lányom addig nem tudott, de amit az egyik volt osztálytársa -Adorján Őrsi- neki éppen a 8. osztály végi kicsengetési ünnepségek idején megmutatott! - , Medárdát „ostobának, idiótának, sőt, még ROTHADÓ FEJŰNEK” is kinevezte.). Majd e vétkes szövetségre alapozva taktikáját, MEGKÍSÉRELT BIZALMATLANSÁGOT KELTENI(!) a gyermekem lelkében, VELEM SZEMBEN! Szócsavaró manipulációkkal akarta rávezetni a gyermekemet arra, hogy Medárda, morális, ez esetben: fegyelmi – magaviseleti kérdésekben, NEM ÉRTHET VELEM EGYET!
A következő módszert alkalmazta a tanárnő a lányomnak az én erkölcsi alapállásommal szembeni kételkedése létrehozása (korrumpálása) és a velem szembeni bizalmatlanság-ébresztése érdekében:
Az általa összehívott és november 12-én lezajlott „rendkívüli szülői értekezleten”, amelyre azért mentem el, mert a tanárnő megbízásából, Medárda napokon keresztül figyelmeztetett arra, hogy az osztály elhagyása és az osztály megtartása között ingadozó új osztályfőnök, azért ragaszkodik nagyon ehhez a második SZÜLŐI-ÉRTEKEZLETHEZ, mert „ezúttal TÉNYLEG A SZÜLŐK MONDHATJÁK EL az iskolával kapcsolatos problémáikat és az osztály és az új osztályfőnök között létrejött krízis-helyzet feloldása érdekében javaslatokat tehetnek” (furcsa módon!), hat, a régi „csínytevői” maghoz tartozó diák vett részt a szüleik helyett. Ő tehát megkérdezte másnap az osztályban a hat, a maguk által okozott fegyelmi kihágások orvoslása érdekében a szüleiket képviselő(!!!) diákot, hogy „Úgy-e, hogy mennyire értelmetlen volt a tegnap esti szülői értekezlet?” – Majd „kiderült”, hogy ezt a nagy „értelmetlenséget”, állítólag én, a Medárda édesapja okoztam, aki, mindenféle értelmetlenséggel „VÉGIG KIABÁLTAM(!!!), az egész értekezletet. Állítólag őt, az ügyben nyilván ártatlan új osztályfőnököt hibáztatva azért, ami még akkor történt, amikor nem ő vezette az osztályt! Hetük szerint tehát én végig, vagyis egy egész órán keresztül, azt követeltem kiabálva (Sic!), hogy a lányomat vegyék be abba a Facebokos csoportba, amelyben korábban mocskolták és amelyről, az előző szülői értekezleten mondta el, hogy - ő is a tagja!
Holott én nem vagyok sem annyira ostoba, sem annyira erőszakos (Tehát, nem voltam az ő ellensége sem azon a szülői értekezleten, amelyen nem ellenségként, hanem segítő szándékkal merészeltem megszólalni, hogyha már odahívatott!), mint ahogyan azt Keresztes tanárnő képzeli! És ezért, az, amit én ott próbáltam elmondani a többi szülő bekiabálása közben(!), egyáltalán nem az ő hibáztatásáról szólt! És a második feltételezése is, aminek a taglalásával ugyancsak rengeteg felesleges időt töltött el, teljesen hamis! Én ugyanis, egy- és egyáltalán nem kívántam a lányomat „begyúrni” egy olyan internetes közösségbe (Mint más szülők a felvételi vizsgán kihullt gyermekeiket az osztályba!) -, amelyben azelőtt, a 14 éves lányomat, nem tízszeresen, hanem huszonötszörösen meggyalázták! Nem akarok ezekről részletesebben írni, mert az irracionális ellenségképzetekkel terhelt képzeletű tanárnőnek a lányommal, és ez által az egész osztállyal szemben elkövetett, felelőtlen pszichológiai manővereinek az értelmezése, annyira összetett, hogy ilyen részletek leírása hosszú órákat venne igénybe. Tény az, hogy én ott csak párhuzamot akartam vonni, az általa „újnak” nevezett osztálynak, a régieket is messze meghaladó fegyelmi kihágásai között, és aközött, hogy a lányomat még mindig kiközösítve tartják! Rá akartam világítani arra, hogy a tanárokat idegbajba kergető diákok eszében és képzeletében ki kell cserélni azt a tévképzetet, hogy az egyes tanáraik, az ők ellenségeik. És, hogy a szüleik kellene a gyermekeik eszében és képzeletében ezt a gyökeres „képzet-helyreállítási műtétet” elvégezni! Az értelmetlenség tehát nem az én „baromi viselkedésemből”, hanem az ő irracionális sértődéséből és a többi szülőknek a gyermekeik becsületét védő-szándékú bekiabálásaiból eredt.
Nem csak a tanárnőnek az azonnali ellenállásába ütköztem tehát, aki egy negyedórán át bizonygatta, hogy ő nem hibás az előtte történt dolgokért és bosszantó-feleslegesen nyugtatgatott, hogy a másnapi osztályfőnöki órán el intézi majd, hogy Medárdát vegyék be a Facebookos csoportba. Az egyes szülőknek a folyamatos közbekiáltása zavarta a helyes megértést. Ők azt, a politikából a pedagógiába hibásan áthozott „felvilágosult” (demokrata!) meglátásukat hangoztatták, amit aztán másnap a tanárnő is, nyomban bevett, a lányomnak, az általa valamiért ártalmasnak talált, a lányom pozitív apa-képzetének a lerombolási aktusát szolgáló meggyőzési eszköztárába. Ti. azt, hogy amennyiben Medárdáról gyalázkodó mondatokat írt a gyermekek nagy többsége, biztos, hogy nem az osztályközösséggel volt baj, hanem Medárdával (Már az Etelka esetében is megírtam önöknek, hogy ne politikusként gondolkozzanak a gyermekekről, mert a nyugati pszicho-pedagógiában egészen nagy szakirodalma van annak, hogy a „csínyekben” részt venni nem akaró diákokat, miként próbálják legyengíteni és lelkileg tönkretenni a többi osztálytársnak negatív ráhangolásával is, az önök által „csínytevőknek” nevezett, szocializáció ellenes magatartású diáktársaik! Mivel ott rájöttek, hogy ennek a kiközösítési játszmának öngyilkos áldozatai is vannak, a cselekmény a kiskorúi bűnözés kategóriájába emelték és törvényileg büntetővé tették! Egyébként a hetedikes angol tankönyvben is van erről egy igen komoly lecke!) Valamint azt is kiabálták (Főként a szülői bizottság elnöke!). És azt, hogy az ők gyermekei egészen biztos, hogy nem írtak Medárdát gyalázó szavakat az - Általunk szerencsére idejében lefényképezett és elmentett! -, titkos facebookos oldalon!
Szóval, miután Keresztes Györgyi tanárnő, aki állítólag azért hívott meg a többi szülővel együtt, a rendkívüli szülői értekezletre, hogy mondjam el a véleményemet, a közte és az osztály között kialakult krízishelyzet oldási lehetőségéről, a maguk fegyelmi kihágásait orvoslandó szüleiknek a helyébe(!) eljött hat diák segítségével - Akik között, az a diák is „eljött az apja helyett”, aki azt írta Medárdáról, hogy ROTHAD EL A FEJE! -, sikerült ezzel a felettébb leleményes manipulációs taktikával a Medárda osztálytársai előtt engem, tehát a meggyőzendő gyermek apját(!), egy Hisztériásan Ordítozó Hülyeként (baromként!) feltüntetnie. Majd, az ilyen ügyesen „behangolt” 15 éves kamaszok előtt, ELKEZDTE A LÁNYOMAT, különböző szócsavarási és fogalom-ferdítési fogásokkal, immár az egész, korábban általa ellenem jól behangolt osztály közössége előtt, ARRÓL GYŐZKÖDNI, hogy márpedig Medárda NEM LEHET EGY VÉLEMÉNYEN AZ APJÁVAL, abban, hogy őt, önhibáján kívül alázta meg és gyalázta és mocskolta éveken át a tanárnő által a tárgyban hiteles tanúként használt osztályközössége. Továbbá arról is, hogy, (FIGYELEM!) EZÉRT ÉS EMIATT (Maradjunk a lineáris logikához következetesek, mert ha nem, hiábavaló hadakozás eredményévé tesszük a tárgyi tényeket: tehát azért, mert Medárda, az apjával egyetért abban hogy a 15 – 16 éves kamaszok iskolai tevékenysége nem arról kell szóljon, hogy állandóan „csínytevéseknek” nevezett merényletet kövessenek el valaki ellen!), a lányom TOVÁBBRA IS KIKÖZÖSÍTVE FOG MARADNI. Vagyis: amennyiben nem akarja azt tenni, mint a többiek (Az én, bevallom: az érzékletesség kedvéért kissé lesarkított értelmezésemben tehát: amennyiben Medárda nem akarja a IX bé osztály-közösségnek ezt, a tanár-ellenes „csínytevői” magatartását felvenni), ő lesz az, aki automatikusan ki közösítteti magát! Előre bocsátom: Medárda ezt, szerencsére, nyíltan elutasította!
Nem akarok cinikus lenni, sőt, még csak ironikus sem, de ilyen ABSZURD pedagógiai helyzet megoldásról eddig nem hallottam! Ti., hogy éppen az a diáklány és ráadásul annak, az éppen hogy az osztály fegyelmi problémáinak a megoldása érdekében összehívott rendkívüli szülő-értekezleten felszólalni merészelő apja kerüljön az, őt oda rendelő tanárnő haragjának és ellenségképeinek a középpontjába, akinek a lánya egyetlen, az osztálytársai által elkövetett fegyelmi kihágásban - és a matematika tanárnő esetében: egyenesen tanár-megalázó! - „diákcsínyben” nem vett részt! Talán ÉN ÉS A LÁNYOM VAGYUNK FELELŐSEK az IX b-k az éve eleje óta (két hónap alatt!) elkövetett, elképesztő tanárgyalázó „csínytevései”, valamint az iskolából való kiszökdösései, és az órákról való ellógásai miatt? Talán Mi VAGYUNK A HIBÁSOK az osztálytársak többségének a dúskáló 3-as és 4-es jegyekkel való, tantárgyismereti jegyei miatt is? Hát hol van ennek a tanárnak - Aki nem volt képes még az általa bevezetett – és a szülők által is helyesnek talált! - ültetési sorrend megtartása mellett sem következetes maradni!-, az elemi felelősségtudata? Mi ez a hisztériás kapkodás?! MEG ÁLL AZ ESZEM! Hogy lettem én, a IX bé folytonos tanárhergelő „csínytevéseinek” az okaként a IX bé számára feltálalva?! - Még hogy én tettem „értelmetlenné” - a tanárnő és a szüleik helyett velünk értekező diákok szerint, a, végül is, nem lehet tudni, mi célból összehívott szülői értekezletet! Mert feltettem az iskola érzékeny pontjára a kérdést, ti., hogy az évek óta folyó célt-tévesztő pszichológiai elméletek gyártása helyett, vajon miért is nem lehet a tanárok idegeit, folytonosan tépázó „csínytevő” diákoknak a magaviseleti jegyét lehúzni? - Isten őrizz, ekkora barbárságot a részéről, mondja a személyi felelősség-hárító tanárnő, inkább ő majd javasolja a kollégáinak, hogy azok a tantárgy-jegyekbe olvasszák bele a diákokkal szembeni haragjukat! Persze, hogy az ő szemszögéből értelmetlenné tettem a szülői értekezletet, mert meg mondtam, hogy ezzel az irracionálisan sunyi és ellenőrizhetetlen fenyítési módszerrel nem értek egyet! És kérdem: vajon én ugráltam-e fel állandóan a helyemről, a mások szavába vágva (Az enyémbe leggyakrabban!), és nem az iskola szülői bizottságának az elnöke????! És végül is, ha ennyire „értelmetlen” minden, amit én mondok, akkor meg mi a francért hívnak engem oda? Csak azért, hogy a korábban kifizetett 15 lej mellé, még újabb 35 lejt fizessek ki? Vagy azért, hogy hallgassam meg és hatódjak meg attól, hogy mit le nem kellett nyelnie a szegény tanárnőnek a tanárkollégáitól, azért mert magas jellemgyengeségről és ráadásul még önmagával szemben is, irracionális következetlenségről tett tanúságot azzal, hogy megengedte, a gyermekeknek hogy újból oda üljenek ahova akarnak? – HÁT NE HÍVJANAK TÖBBET!
De mennyünk vissza az apaképzet-romboló osztályfőnöki órára: Mert Keresztes tanárnő, még azzal sem elégedett meg, hogy miután ellenem hangolta - hogy ne mondjam: beheccelte! -, és éppen hogy azt az osztályközösséget, amelynek az irányítói tisztségéből (Az osztályfőnöki státuszból!) éppen a saját elmondása szerint is, ő már kérte - Az osztály előtt produkált egyik hisztériás jelenete után öntől a felszabadítását – azzal, hogy egy ilyen fegyelmezetlen és rossz magaviseletű osztályközösséget ő képtelen irányítani(!), irracionális indulatában megkísérelte a saját gyermekemet ellenem fordítani! E magasan képzett szakember tehát, írd és mondd, egyenesen arra próbálta rá venni a lányomat, amit már korábban is szuggeráltak, gondolom: a „csínytevés”-pártoló szülők sugallatára az osztálytársai Medárdának. Ti., hogy a gyermekem NE MONDJON EL MINDENT, AMI VELE TÖRTÉNIK AZ ISKOLÁBAN! Magyarul tehát arra, hogy kezdje el a gyermekem az őt érintő dolgokat és problémákat előlem elhallgatni, és ezzel el indulni az apjával szembeni - Aki (sajnos!) az egyetlen biztos támasza maradtam neki minden szempontból egyelőre! – bizalmatlan titkolózás liberális útján! - Remélem, hogy most már nem találja az igazgató asszony túlzásnak, azt, hogy korábban, a gyermekemnek a tőlem való elidegenítési sátáni törekvést, egyenesen KISKORÚ MEGRONTÁSI KÍSÉRLETÉNEK NEVEZTEM?
Az egész zavaros történetnek, amelyben a Keresztes tanárnő irracionális következetlensége ÉS MESSZE MENŐEN FELELŐTLEN VISELKEDÉSE az egyedüli állandója, nem kívánom, az általam tapasztalt és a lányom által sírva elmesélt tárgyi - gyakorlati részleteit itt leírni. (De azt még tisztáznom kell, hogy nem csak a lányomtól tudok az osztályban történtekről, mivel a besúgást sem szeretem, hanem egyenesen tőle is, meg a többi tanár-társától is, akik között - lévén, hogy költő és író (is) vagyok! -, nem csak ismerőseim, de barátaim is vannak!) Ehelyett, RENDKÍVÜLI SZEMÉLYI KIHALLGATÁST KÉREK ÖNTŐL az ügyben! De, az Etelka esetéből tanulva, előbb kizárólag önnel akarok beszélni és, ha ön úgy dönt, csak akkor szeretnék beszélni a fegyelmi kérdésekkel foglakozó aligazgató úrral. Tehát, csak ha mindenképpen szükségesnek látja ezt, esetleg a tanárnővel együtt is. De ezúttal kreatív-értelmesen, és nem úgy, mint az Etelka esetében: tehát nem(!) a „csínytevők” szüleitől jövő, Medárdát (Etelkát) hibáztató félreértelmezések közben szeretném ugyanis, végre megtudni azt, hogy ebben az iskolában, az, az erkölcsi trend érvényesül-e, amiről a Holló Bence édesapja akart annak idején meggyőzni, és amit most Keresztes Gyöngyi tanárnő követel Medárda- lányomtól? Ti., hogy a jó magaviseletű és jó tanuló diákoknak kell-e igazodni, pl. a felvételi is vizsgán messze a vonal alatt maradt, tehát az osztályból előbb kibukott, majd nem tudni, hogy milyen protekciós intézkedések következtében, az osztályba visszadugott „csínytevőkhöz”? Tehát, a Medárdánál gyengébben tanuló és hat éven át folyamatosan „csínytevő” - És talán nem mellékesen: dohányzó és alkoholfogyasztó! - diákokhoz? Merthogy Keresztes Györgyi tanárnő, szó szerint ezt kérte, sőt, ezt akarta ráerőszakolni a lányomra, akiben szerencsére van már annyi gerinces bátorság, hogy, a csitítás helyett, még jobban ellene hangolt bully-zó (A jelenség szakszava) osztállyal szemben is, képes volt a tanárnőjének ezt, a velem – Az első számú felelős gondviselőjével! - szembeni titkolózásra való, nyílt felbujtását(!!!) elutasítani! És azt sem látnám szívesen, hogy ettől kedve a Keresztes tanárnő által tanított tantárgyból, amelyből a gyermekem eddig kizárólag 9-es és 1O-es minősítéseket kapott, ettől kezdve gyengébb jegyei legyenek, azért mert a tanárnőnek az a filozófiája, hogy nem a magaviseleti jegyekben kell a „tanároknak a csínytevőkkel szembeni haragja” kifejeződjön, hanem a tanulmányi eredményeikben.

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/


Vissza a tetejére
  Megosztás a Szepon         
Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2013.11.24. 19:56 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.03.11. 22:01
Hozzászólások: 3794
Tartózkodási hely: Csíkszereda
Napjegy: Skorpió
Aszcendens: Oroszlán
Medárda krízises iskolahelyzetéről, az ő Facebook-oldaláról

Kedves osztálytársaim!

A tegnap, késő este érkeztünk vissza Homoródkarácsonyfalváról, ahol édesapám, más, ökologiailag és spirituálisan is gondolkozó személyekkel együtt, egy környezet-kímélő és az önrendelkező, rendtartó székely falú- közösségi hagyományain és önfenntartó életformán alapuló közösség létrehozásához szükséges anyagi környezetet próbálnak megteremteni. Ezért csak késő este vettem észre, hogy az oldalra visszavettetek és csak most, vasárnap olvashattam el az új, velem kapcsolatos bejegyzéseiteket. Őszintén hálás vagyok tehát, amiért törekedtek a nehéz helyzetemet megérteni.
Trudi, úgy-e te emlegetted többször is az érzelmi intelligenciát? Hát abba, az ugyancsak a pszichológiai könyvekben leírt, empátia-készség, a másik helyzetébe való személyes beleérzési képesség is beletartozik. Hát én csak azt szerettem volna kifejezni nektek azzal a filmmel, amit te hiteltelennek bélyegeztél, értsétek meg a helyzetemet. Vagyis azt, hogyha már, az oszi, aki félre értette azt, amit édesapám akart mondani a szülői értekezleten, felbolygatta ezt a gyermekes kiközösítést, ti meg tudjátok érteni, hogy én mint másodikos és mint harmadikos, majd negyedikes gyermek, milyen félelmeken és szorongásokon mehettem keresztül akkoriban, amikor az osztályotokba kerültem és ti rám kentétek, hogy elloptam az Ede vicces füzetét, majd valamelyiketeknek az óráját. Azt tehát, hogy mit kell újból átélnem, amiért az oszi engem tévesen hibáztatott azzal, hogy én bármihez is tudatosan és akarattal hozzá járultam volna másodikban és harmadikban, vagy negyedikben ahhoz, hogy ki legyek közösítve! Hiszen arról én egyáltalán nem tehettem, vagy tehetek, hogy akkoriban még nem volt jó a mozgáskoordinációm, és nem vágott az agyam, úgy mint a tietek, és nem találtam fel közöttetek azonnal magamat, és ti elkezdetek csesztetni és kiközösíteni.
És szerettem volna, ha megértitek azt is, hogy mennyire fájdalmas lehetett az nekem, hogy amikor az édesanyám elhagyott minket és emiatt néhány hétig nagyon féltem a jövő miatt és szomorú voltam és rossz jegyeket kaptam, még a ti folyamatos csesztetéseteket és el kellett viselnem, hogy már rendesen üldözve éreztem magam és félve és rossz kedvvel mentem iskolába. De nem tudtam mást tenni, mert össze voltam zavarodva, mert nem értettem, hogy édesanyám miért ment el, hiszen azelőtt a szüleim soha nem veszekedtek, mert akkoriban nem értettem, hogy egyesek ilyenre is képesek, ha házasságon kívül nagyon szerelmesek lesznek. És édesapámat is sajnáltam, mert észrevettem, hogy este néha sír, ha azt képzelte, hogy a testvéreimmel már elaludtunk és láttam, hogy napközben rengeteget kell dolgozzon, hogy ennünk tudjon adni, takarítson és mosson, mert mi akkor még kicsik voltunk és nem tudtuk kiszolgálni magunkat. Főként Turula, aki még nagyon kényes és soványka volt, és apumnak még a pénzkereső munkáját is el kellett végeznie, hogy minket eltartson, miközben az anyám, akinek még most sincs saját lakása, el akart vinni tőle a saját anyjához falura egy kis kulipintyóba, amelyben már hárman laktak és sok alkoholt fogyasztottak és az édesapánk emiatt nagyon féltett minket, mert a törvény általában az anyákhoz ítéli a gyermekeket.
Nagyon szépen kérlek Laci, Ede és Bálint, hogy most ezeken a dolgokon ne vageszkodjatok és szellemeskedjetek megint a rovásomra, vagy az apum rovására, mert ti ezekbe a dolgokba, vagy az én akkori zavarodott lelki világomba, nem volt ahogy ti belelássatok akkoriban, mert ti is kisgyermekek voltatok, mint én. És ti akkor csak azt láthattátok, hogy a zavartságom miatt még ügyetlenebb és feledékeny voltam, és úgy látszik, még nyolcadikos koromig is, részben az maradtam. De ezekért a lelki és agyi állapotaimért, nem én voltam a hibás és ezért a zavartságomért, amit nehezen tudtam kinőni, nem kellett volna csesztetni és a közösségből teljesen kirázni, és Laci sem kellett volna emiatt velem folytonosan verekedjen. És egyáltalán nem kellene Lacinak ezt a hatodikos és hetedikes verekedéseit velem, most szóban, vagy a csoportos facebokos oldalatokon folytatnia!
Hát ne haragudjatok, de én arról egyáltalán nem tehettem, hogy 8 és 9 éves koromban, az, az zavarodott és ügyetlen Medárda voltam, akiről ti., kisgyermekként úgy képzeltétek, hogy amiatt, amit ti kívül észleltetek, vagyis az ügyefogyottsága miatt folytonosan csesztetni kell és megalázni és többször megverni, vagyis Lacit arra biztatni, hogy verjen meg és ezeken a verekedéseken nevetni, kárörvendeni. Mint ahogy nyolcadikban mind le is írtátok nyíltan azt, hogy ügyetlen – nyomorék vagyok, akinek rothad le a feje. És hiába állítja ezt még az oszi is, hogy ezért én is hibás vagyok, mert ebben neki egyáltalán nincs igaza, szegény teljesen el van tévedve! Mert én nagyon jól emlékszem, hogy mennyire sóvárogtam a barátságotokra, és majdhogynem könyörögtem és éppen nem esdekeltem azért, hogy bánjatok velem szépen, de ti még csak azért is annál jobban ugrattatok és hülyét csináltatok belőlem és kiközösítettetek és Lacit hecceltétek, hogy verjen meg. És ez az ellenséges viselkedésetek nem szűnt meg az évek során sem, hanem folytatódott azzal, hogy Ede és mások is, mint Trudi, ahelyett, hogy lebeszélték volna erről, még uszították ellenem Lacit, aki nem tudom miért, soha nem akart rólam leszállni és most is csak heccel és amiatt, hogy nem hagytam magam, folytonosan verekedett és sokszor belém is rúgott.
Hát persze, hogy elsírtam magam, amikor az új oszi ezek után, azt mondta előttetek, hogy szeresselek titeket! Mert nekem éppen, hogy ez volt a vágyam éveken át, de ti ebben állandóan meg akadályozatok. És amikor meg hallottátok, hogy az oszi is azon a véleményen van, hogy mindezért én is hibás vagyok (Ugyan miként lehet egy a szülei válása miatt zavarodott kilenc éves kislány, azért, mert kiközösítik és kikészítik folytonosan.), akkor még jobban rám támadtatok.
Hát, miért lennék én hibás, amiért ti előbb csak bolondot csináltatok belőlem nyolc és kilenc évesen, az ártatlan kis vicceitekkel, de utána, amikor harmadikban az anyám elvesztésekor zavarodottá váltam, szabályosan kiközösítettetek és aztán ezt folyattattátok, a tancinak való hazudozással (Míg nincs meggyőződve, hogy azt az órát nem én loptam el, pedig édesapám éppen azelőtt két héttel vette meg számomra az első karórámat!) és így csesztettetek hét éven át és ezért raktátok ki azt a hülye-gyerek fényképet is rólam a facebookra, és ezért írtátok azt a sok gyalázó – mocskolódó szöveget a személyemről. Még szerencse, hogy azt a régi oldalatokat Őrsi megmutatta az apumnak. Mert ő megtudta értetni velem, hogy ti hiába, hogy már 14 évesek vagytok, mert valójában még igazi felnőtti felelősség-tudattal nem rendelkező gyermekek vagytok, majd aztán az egészet a régi oszi előtt és Laci édesanyja előtt leleplezte és akkor ti azt a sok mocskot az oldalról le törültétek ugyan, de, amint az oszi hibázásai következtében kiderült: a szívetekből nem! Szerencsére, mert, hogyha a dolog folytatódott volna, és én véletlenül meglátom és elolvasom azt a sok disznóságot, amit rólam írtatok, még talán öngyilkos is lehettem volna!
És nem csak édesapám nyugtatott meg afelől, hogy nem fogtok többet rám támadni, mert úgy emlékezett, hogy ők is meg komolyodtak kilencedikben, és mert beszélt Laci édesanyjával is és Szigeti édesapjával is, akik régi barátai (Kár, hogy akkoriban nem tudhatott arról, hogy Bálintnak is szálka vagyok a szemébe valamiért, mert az ő apjával is jó ismerősi viszonyban van.) és azok meg nyugtatták, hogy komolyan szóba álltak veletek, hogy ilyesmi tovább ne történhessen meg. De a régi oszi is azt mondta neki, hogy a felvételi vizsga után gyökeresen megszokott változni az osztály-közösségek összetétele és meg komolyodnak a diákok. Tehát, ezekkel a múltbéli dolgokkal én már nem vádoltalak titeket, örvendem, hogy kilencedikben végre abba hagytátok, és azt képzeltem, hogy most már minden jóra fordul, mert megkomolyodtunk az egészen, és végre nyugodtan mehetek én is az, iskolába, ahol olyan sok órát kell eltöltenünk együtt. Ehelyett viszont, amiatt, hogy az oszi félre értette az édesapámat, illetve, amiatt, hogy édesapám nem tudta nyugodtan (csendben) elmondani, amit akart, mert a Huni édesanyja többször is közbekiáltott, hogy ők is a tanárokkal való együttműködésre nevelték a gyermekeiket, és azt, hogy „Medárda a hibás, amiért ki közösítették” (És erre a hibás véleményre az apum külön felhívta a figyelmét az oszinak, aki, ahelyett, hogy ott rögtön megcáfolta volna ezt, másnap az oszi-órán előttetek még meg is erősítette.), meg azt, hogy Te (az apum) vagy a hibás, hogy Medárdát kiközösítették, mert nem engedted el a gyermeket kirándulni az osztálytársaival.” (Hogy engedett volna, ha tudta, hogy kétszeresen bevádoltatok lopással?) Sőt, apum elmondása szerint, még azt is megkérdezte félhangosan a Huni édesanyja mellett ülő szülő, hogy „De vajon Medárda veled egy véleményen van-e abban, amit mondasz?”, szóval, ahelyett, hogy ti álltatok volna mellém, hogyha már az oszi hibázott (Még egyszer mondom: nem tartom magamat hibásnak, amiért harmadikos koromban, amikor az anyánk először elhagyott, és negyedikben, amikor az anyánk másodszor és végleg elhagyott, zavarodott voltam lelkileg, és emiatt néha ügyetlenül viselkedtem. És azért sem mert kiskoromban a mozgáskoordinációm, vagy a beszédem nem volt annyira rendben kifejlődve mint a tietek. És azzal az érzelmi intelligenciával, amit Trudi emlegetett, el magyaráztátok volna az oszinak, hogy senki sem hibás azért, ami kiskorunkban történt, de azért pl. amiket a tavaly irkáltatok rólam, már érettebb fejjel, ti becsületesen vállaljátok a felelősséget és bocsánatot kértek tőlem, el kezdtetek tovább mocskolni és gyalázni. Sőt. Folytatva azt a gondolat-menetet, amit egyiketek édesanyja fejtett ki a szülői értekezleten, ami szerint, az édesapám is éppen annyira hibás azért az utálkozásotokért, mert nem engedett el veletek együtt kirándulni, miután rám fogtatok egy óra-lopást és egy füzet-lopást és tudott arról is, hogy időnként a bolondját járatjátok velem (Azt, hogy Laci folytonosan verekedik velem, nem mertem neki soha megmondani, mert mindig arra bíztatott, amit a múlt heti beszélgetésünk alkalmával az igazgatónő is javasolt, hogy tanuljam meg megvédeni magam veletek szemben.), ti tovább hazudtatok, akárcsak harmadikban, az óra és a füzet esetében és előbb az oszit győztétek meg arról, aki most már az igazgató nőt is meg győzte arról, hogy én valamiféle öntudati szeszélytől indítatva, folyamatosan elhatároltam magam az értelmes és kreatív közösségi munkától és ezzel váltottam ki az utálatotokat. Hát ez is egy olyan, a gyermekkori szamárságokról való lemondásotokat, és Lacinak, Edének és körüknek a velem szembeni ambícióiról való lemondani való képtelenségeteket igazolni hivatott baj rám-kenő csoportos hazugság, mint az óra- és a füzetlopás! Az új oszi ahelyett, hogy ezeket a valótlanságokat át venné tőletek egy-az egyben, meg kérdezhette volna a régi oszitól, hogy az mennyire látott engem hibásnak a részetekről jövő csesztetésekért és megaláztatásokért és arról is, hogy vettem-e részt, vagy nem és akartam-e azt, vagy nem, amikor arról volt szó, hogy valami értelmeset és szépet kell csinálni? Remélem, hogy az új oszi nem kapartatta le a falról azt a nagy fás seccót, amelyet az én irányításommal festettünk a negyedik emeletre, mert ez a legkézzelfoghatóbb tárgyi bizonyítéka annak, hogy amikor értelmes dologról van szó, szívesen beszállok, sőt, az ilyen közösségi akciókért én lelkesedek a legjobban. És nem csak a falfestést csináltam veletek együtt, hanem hetedikben a túrós makarónit, a román filmet nem tudom már melyik osztályban, az oszi is láthatta volna,hogy a puliszkafőzésben is milyen örömmel részt vettem, és amikor a biosztanár erre megkért, az udvartkarítást is lendülettel végeztem és még sokmindent leírhatnék.


Szóval, én nagyon köszönöm nektek és őszintén hálás vagyok nektek most, hogy egyesek közületek igyekeztek megenyhültetek irányomban, és meg akartok nyugtatni afelől, hogy többet nem zavartatni magatokat attól, hogy a kezdeti reménységeim és vágyaim, meg a jelenlegi akaratom ellenére, én lettem az osztály Fekete Báránya, de most is csak azt tudom mondani, hogy ez az édesapám egyezsége az Igazgatónővel és az osztályfőnöknővel, de én nem akarok egyáltalán fekete bárány lenni közöttetek, sőt, még csak „kakukktojásnak sem”, ahogy az igazgatónő finoman fogalmazott, hanem egy olyan becsületesen játszó osztályközösségnek a tagja szeretnék lenni, akit a többiek magukhoz méltó tagnak látnak és kezelnek, és nem csesztetnek folyton, ha kell ha nem, csak azért, mert nekik még mindig bűntudatuk van vele szemben azért, mert hét éven keresztül kegyetlenül el bántak vele. Hiszen ebbe a közösségbe én nem azért kerültem bele, mert ide az apám „bepréselt”, mint ahogyan rendkívülien fondorlatosan Lacit vissza dugták például, holott a felvételi vizsgán messze vonal alatt esett ki, hanem azért mert a tisztességes vizsgaeredményeim alapján ötödiknek jutottam be a hatvanöt jelentkező között. Én ugyanis az éve elején, sőt, már a vizsga időszakában is, megbocsátottam az egészeteknek és most is arra törekszem, annak ellenére, hogy disznóságokat irkáltatok rólam még három napja az új oldalatokon is (Mind meg vannak örökítve, vagyis bármikor előhívható módon és többszörösen is, be vannak azok másolva a gépeink memóriájába, tehát nem tagadhatjátok le azzal, hogy letörültétek. De, ha azért törültétek le mert megbántátok és szégyellitek mindazt, amit ott ellenem és az apum ellen leírtatok, akkor a részemről el lesz felejtve.) tehát még Lacinak is kész vagyok megbocsátani (Hiszen az, hogy ő miként kerülhetett be ebbe az általa kisajátított közösségbe, ahogy én megértettem, az a diplomáciai törvényekkel visszaélő szüleinek, és az ilyen háttéri intézkedéseket elfogadó tanügyi bizottságnak a dolga!) de arra kérlek szépen, hogy Ti magatok is bocsássatok meg saját magatoknak. Addig ugyanis amíg a velem szembeni fölény-érzetetekkel és a felületes vgánykodásaitokkal el nyomjátok a lelkiismeretetek hangját, kénytelenek lesztek továbbra is legbelül, a lelketek titkos zugaiban haragudni rám, és ez a rejtett bűntudatotok nem csak a mi kapcsolatunkat fogja tovább bomlasztani, hanem a ti lelki világotokat is, még felnőtt korotokban is. Igazam van-e Trudi? – Neked csak kell ezt tudni, mert nem csak, hogy ilyen jellegű könyveket (Vagy csak cikkeket és teszteket?) szoktál olvasni, hanem azért is, mert te már egy komoly – tizenkettedikes szintű! - beavatáson is át mentél, nem?
Szeretném tehát, ha megértenétek, hogy én nem szeretnék az oszi által beállított fekete bárányként, különc egyéniség lenni köztetek, mint ahogyan Ottilia kedvesen utalt erre (Hálásan köszönöm Otti!). Én jól tudom magamról, és a szüleim minden barátja és ismerős is tudja, sőt, ki is hangsúlyozzák, hogy annak ellenére, hogy édesapám nevelt, milyen „helyesen” viselkedem. Tehát nem vagyok egyáltalán különc, sem dalmata a német , stb. De még csak szimpatikus kakukktojás sem akarok lenni, mint ahogy a sok huzavonában agyilag kifáradt apukám kiegyezett végül az Igazgatónővel, amikor látta, hogy az sehogy nem tudja rávenni a oszit, hogy vállalja előttetek azt, hogy ő volt aki tévedett. Szerintem és minden felnőtt ismerősünk szerint, akárcsak a tanáraink szerint is, én egy normális kamaszlány vagyok. El kell fogadnotok, hogy bármennyire így kívánja ezt most a lelkiismeret furdalásotok, és még inkább az oszi pedagógusi hírneve és tanári büszkesége.
Arról nem tehettek sem ti, sem én, hogy pedagógusként, az oszi nem hallott a kisdiákok közötti mobingolás (vagy Nully-zás) jelenségéről, amiről hetedikben tanultunk angol órán, és azt képzelte, hogy könnyebb dolga lesz, ha nem megy szembe veletek és a szüleitekkel. Vagyis a diákok és az engem és az apumat, ugyancsak nem tudni, hogy miért vádoló egyes szülők többsége rólam hirdetett „véleményével” és azt állítja, hogy amiért ti lelkiismeret furdalásból még mindig utáltok, azért másrészről én is hibás vagyok. Arra kérlek, hogy próbáljatok meg, értelmesen belegondolni ebbe: 5O százalékban tehát én vagyok a hibás, miközben a ti hibátok és felelősségetek eloszlik 29 részre! És az oszi véleményével együtt 3O részre, ahogy azt Ákos is, nagyon racionálisan levezette, megkérdezvén, Hogy a többségi vélemény alapján én vagyok-e hülye (így írta, szó szerint!), vagy ti együtt az oszival? Apropó, Ákos, miért, kinek a kérésére – tanácsára törölted le te ezt a, teljesen logikus és racionális hozzászólásodat? Mi volt a baj vele? Mondd meg annak aki azt kérte tőled, hogy törüld le, hogy a mi gépeinkben meg találhatók a te hozzászólásaid is, teljes-egészen.
Nem akarom tehát sem fekete bárányként sem kakukktojásként folytatni az iskolát, ahova én, az előzetes tanulmányi eredményeim és a vizsgán eléret jó eredményeim alapján jutottam be. Ez az iskola nem tulajdona sem az itt tanító tanároknak (Bálint édesapjának sem, hogy ő engem innen kiutasítgasson!) sem az igazgatóknak, sem a ti szüleiteknek, hogy engem innen ti, a rólam fenntartott többségi véleményetek alapján kitúrhassatok. Ennek az állami iskolának a kilencedik osztályába egyikünk sem a többiek szavazata alapján jutott be jog szerint, hanem a felvételi vizsgán elért tanulmányi és művészeti eredmények alapján! Egyetlen egyet kivéve, aki a szemünk láttára esett ki, és még hozza jóval a vonal alatt! És most éppen ez, az anyja által a közösségünkbe vissza-lopott „kakukktojás”  osztogatja nekem itt az észt, ugyanúgy mint hatodikban és hetedikben is, arról hogy nem tartozom bele a közösségbe és mennyek innen el! Meg, az ő jó barátja, Bálint, akinek a folyamatos kotyogásaitól és a tanárokkal szembeni nyílt szemtelenkedéseitől nem tudunk órákon figyelni.
Ha hiszitek, ha nem, őszintén mondom, hogy nem haragszom rátok, azok ellenére is, amiket fent leírtam. Nem haragszom, de félek tőletek, mert, jó, hogy nem mocskoltok többet, de biztató jeleket sem látok arra, hogy ha vissza megyek az osztályba, nem folytatjátok tovább a csesztetésemet, vagy esetleg Laci nem-e kezd el velem verekedni, mint régen? Hiszen Krisztina (Borbély) is azt ígérte, hogy ő nem fogja ezt ennyiben hagyni! Egyelőre itt tartunk tehát az egészen, és azok alapján, amiket ezen az oldalon a családom tagjaival is látunk, semmi biztató nincs arra nézve, hogy abba hagytátok volna az üldöztetésemet. Mert az, hogy péntek óta nem írtok engem tovább vádló, vagy mocskolódó szavakat, számunkra még egyáltalán nem biztató jel. Főként nem azt követően, hogy az Ákosnak a szövegét, amely a napnál világosabban bizonyította azt, hogy az oszi bujtatott fel titeket ellenem, Trudynak azzal a szövegével együtt, hogy „szarom rá” (Vagyis a családomra!) letörültétek, miközben más, annál sokkal súlyosabb vádakat és negatív minősítéseket tartalmazó szövegeket ott hagytatok. Szeretném tehát, hogyha az igazgatónővel és az oszival folytatott pénteki megbeszélésetek után le írnátok, hogy még mindig azon a véleményen vagytok-e, mint szerdán és csütörtökön, vagy enyhült az ellenem újból felgerjedt haragotok és változott az egész helyzetről a véleményetek? Előre is meg köszönöm a becsületes, őszinte hozzászólásaitokat.

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/


Vissza a tetejére
  Megosztás a Szepon         
Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2013.11.26. 01:53 
Offline

Csatlakozott: 2012.11.06. 19:50
Hozzászólások: 11
Napjegy: Ikrek
Aszcendens: Mérleg
Immár tizenhatodik éve dolgozom fizikatanárként. Minden korosztályt tanítottam, viszonylag sok iskolában. Az oktatói és osztályfőnöki tapasztalataim alapján néhány gondolatot szeretnék hozzáfűzni a Medárda osztályközösségében történtekkel kapcsolatosan.

Évekkel ezelőtt én is elkövettem azt a hibát, hogy elnéző voltam a diákjaim nagyobb hibáival kapcsolatosan, amikért nem vontam le a magaviseleti jegyüket. Éppen abból a helytelen meggondolásból tettem, mint a Medárda osztályfőnöknője, hogy a levont magaviseleti jegy megfosztja attól a lehetőségtől, hogy később bizonyos területen elhelyezkedhessenek. E hibának, természetesen, meg is lett a következménye – ezek a gyerekek a helytelen úton még tovább mentek, s még nagyobb hibákat követtek el.

Természetes, hogy a gyerek minden irányba elindul, mindent ki akar kutatni, és meg akar ismerni. A szülői és tanítói-tanári feladat a Szaturnusz-szellemének köréhez tartozik, amely hozzá kell(ene) segítse a gyereket ahhoz, hogy minden téren megismerhesse a határokat, amely határok lényegében elválasztják a helyeset a helytelentől. A komolyabb viselkedési hibák és kihágások éppen az által terelhetőek helyes irányba, ha a gyereknek valós képet nyújtunk a magaviseletéről, a reális magaviseleti jegyen (s nem a tantárgy-jegyen!!!) keresztül. Az elnéző szülő és osztályfőnök a lehető legrosszabb nevelő: problémás helyzetben hagyja a gyereket, s lényegében nem járul hozzá a fejlődéséhez.

Nem szeretnék ítélkezni az osztályfőnöknőn - én is követek el hibákat - de nem az alacsonyabb, hanem a magasabb értékek kellene mérvadók legyenek egy osztályközösségben (is). Vagyis nem a magasabb értékek feláldozása, semmibe vevése vezet a harmóniához és a megoldáshoz, hanem az alacsonyobbak feladása – akkor is, ha ez a többség véleményével ellenkezik – persze, nyilvánvaló, hogy ellenkezik! Abszurd, hogy az együttműködő, tisztelettel és jóindulattal viszonyuló Medárda aljasodjon el és alakuljon a banda szelleméhez! Bocsánattal mondva, a csőcselék mindig is irigy volt és lesz is a magasabbrendű megnyilvánulások iránt.

Óriási hiba a gyereket arra bíztatni, hogy ne legyen nyilt és őszinte a szüleivel – akik a leginkább támogatni és segíteni tudnák a problémák igazi megoldásában – akik nagyon sok esetben a gyerek egyedüli segítői. A szülők feladata a nyilt, őszinte kapcsolat kiépítése és fenntartása, s a legsúlyosabb hibák egyikét követi el az, aki e kapcsolatot megzavarja. A magam részéről tőrni-zúzni tudnék, ha valaki ilyet tenne valamelyik gyerekemmel – s persze nem véletlen ez a reakció, mert főként apai feladat a nyilt és őszinte kapcsolat védelmezése, s a jelentkező helytelen korlátok lehetőleg azonnali széttörése, megsemmisítése.


Vissza a tetejére
  Megosztás a Szepon         
Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2013.12.03. 17:45 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.03.11. 22:01
Hozzászólások: 3794
Tartózkodási hely: Csíkszereda
Napjegy: Skorpió
Aszcendens: Oroszlán
A szólás szabadsági jogom gyakorlásától megfosztani igyekvő (Szerintem annak az elérését célzó) fenyegető - zsaroló. és végül is, személyi öntudatomban becsmérlő ("Nem tudja, hogy mit akar."!) igazgatói levél tartalma képként látható jelen bejegyzés végén.

-----------------

Az iskolaigazgatónak a november 27-én kelt, és Megyei Törvényszéki szinten folytatandó perrel való fenyegetőzést, meg persze, az én rögeszmés bajkeverői természetemnek az emlegetését tartalmazó levele, számomra egyértelműen rávilágított arra, hogy valójában miféle, hibásan nyakatekert pedagógusi elképzelés, illetve fordított morális magatartás miatt, rekesztették ki, csúfolták ki, üldözték (vadászták!) és támadták meg életveszélyesen, a fegyelemre és a tanítók - tanárok tiszteletére és az iskola-szeretetre nevelt gyermekeim életét, hosszú éveken át az osztálytársaik.
Nyilvánvalóan azért, mert a valós problémamegoldás helyett, ami a kirekesztő - üldöző - kikészítő (nyíltan, vagy rejtetten agresszív!) gyermek-csoportoknak a szüleivel való konzultációból és a magaviseleti jegyek levonásából kellene, hogy álljon. De a csíki tanítók, tanárok és iskolaigazgatók, ahelyett inkább az üldözött és kikészített, megalázott és meggyötört gyermek-áldozatok (kevés, sőt: ritka és ezért könnyebben "leszerelhető"!) panaszt tevő és hathatós védelmi intézkedéseket igénylő szüleire akarják hárítani a felelősséget!
Mert sokkal könnyebb egy panaszt tevő és a többszörösen és éveken át meggyötört gyermeke védelme érdekében hathatós intézkedéseket igénylő szülőt ilyen fenyegetőzésekkel elhallgattatni és a pedagógusi szemétnek a szőnyeg alá való seprésével az általuk szégyellni és ezért titkolni valónak ítélt dolgot "meg nem történtté" Tenni! Könnyebb tehát a reális -és ezért megnyugtató eredményhez vezető fegyelmi megoldások helyett, a mobingolt gyermekek szüleit "eszelős bajkeverőként" beállítani, felesleges kellemetlenkedőként feltüntetni, mint a mobingolást elkövető gyermekcsoportoknak (A Medárda esetében a minden egyes régi osztálytársának) a szüleivel való "kellemetlen" konfrontációval járó, pszichológiai kényelmetlenséget és kellemetlenségeket felvállalni!
Ez a szólásszabadsági jogommal való élést belém fojtani igyekvő igazgatói fenyegetve - zsaroló levél, és nem utolsó sorban becsmérlő levél (Az igazgató nő szerint olyan személy vagyok, aki nem tudja, hogy voltaképpen mit is akar! Miközben igen is tudom, hogy a gyermekeim normális tanulási lehetőségének és a testi és a lelki egészségének az iskolában való biztosítását akarom, amennyiben ez rajtuk: a tanítóikon - tanáraikon múlik!), amit át fogok adni a sajtónak, úgymond "önmagától" beszél és egyszerűen azt árulja el, hogy milyen abszurd gondolkozással, milyen fordított erkölcsi és probléma-megoldási logikával gondolkoznak abban az iskolában, amelyben, többek között, éppen a formai logika elemi szabályainak a megértetésének a nehéz feladata hárul az egyes tanárokra. - Minden elismerésem az utóbbiaké, ha ilyen mostoha kollegiális és "igazgatói" körülmények ellenére is, ez nekik mégis sikerülne!


Csatolmányok:
kirmajer levele.jpg
kirmajer levele.jpg [ 104.95 KiB | Megtekintve 478 alkalommal. ]

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/
Vissza a tetejére
  Megosztás a Szepon         
Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2014.01.09. 01:03 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.03.11. 22:01
Hozzászólások: 3794
Tartózkodási hely: Csíkszereda
Napjegy: Skorpió
Aszcendens: Oroszlán
Viola küldte ezt el nekem:

"nem ütöm meg, nem

Azért itt már tartunk. Nem ütjük meg. Azt nem. Olvastuk, megbeszéltük a fórumon, elítéltük az olyanokat: azt nem.

Vagy csak nagyon ritkán.

Nem ütöm meg, nem, vagy csak sátoros ünnepen, de minden mást csinálok vele.

Leginkább kiabálok.

Akarok tőle valamit. Kérek. Eemkázok, hátha. Beszélek úgy, hogy érdekelje, de nem érdekli. Érvelek. Magyarázok. Alternatívát ajánlok. Fenyegetek. Figyelmeztetek. Újra az egész, elölről. Aztán kiabálok. Nagyon kiabálok. Artikulálatlanul kiabálok. Én vagyok a rém. A kiabálós, idegbeteg anya. A férjem nyugodt. Itthon sincs. Ha megjön, elészaladnak. A férjem nem kiabál. Nem is érti, én miért kiabálok. Kimegy inkább.

Normális-e, hogy egy pár papucsról, egy fogmosásról, egy kistestvértől elvett plüssállatról ennyit beszélünk?

Nem ütjük meg, csak szavakkal, és úgy nagyon sokszor.

Miközben teljesen rossz úton járunk. Johanna vijjog — ez volt az én legutóbbi “megütlek mindjárt” helyzetem: baromira fáradtan, sok kérlelés után ezt átélni, hogy nem és nem hagyja abba az irritáló hangokat. Ezt az enyéim az asztalnál csinálják, ha már jóllaktak, és rendszeresen: nézik egymást és versenyt magashangonbohóckodnak, egymást hergelve ezzel. Ők tök jól elvannak, röhögcsélnek, nincs igény, amelyre reagálnom kellene, én viszont ennék csöndben egy falatot végre: jogos, nem? Plusz a harag: a kicsi nyűgösen járkált órákig, hajnalig, és amikor megelégeltem, hogy ide meg oda menjek vele, akkor meg sikítva sírt. Nehezteltem rá és félholt voltam a kialvatlanságtól. De megérthettem volna, hogy azért vijjognak, mert valamit levezetnek így, mert érdekes ingerforrás ez a számukra, kommunikációs eszköz; mert kevés nekik a játék, a spontán őrjöngés. És egyáltalán: nincs ilyen fajta önkontroll négyéves korban, nemhogy nem tudja megállni, nem is érzékeli, hogy ő most azt csinálja.

Vagyis? Gyomor befeszül, elviselni? Akkor mégiscsak én nem ehetek nyugodtan?

Nem. Fel kellett volna állni, és kimenni velük, valami érdekeset adni nekik, egy lavór vizet, pingponglabdát, szappanbuborékot. Vagy kiszökni enni a hátsó teraszra.

De belemenni ebbe a “megpróbálom szavakkal” zsákutcába, ez nem jó. Inflálja a szavakat, gerjeszti a tehetetlenséget. Inkább valami egyértelműt, szavak nélkül. De nem erőszakosat. Nem ajtót bevágni, hanem kimenni." - Gerle Éva, csak az olvassa blog

http://csakazolvassa.hu/2012/08/21/nem-utom-meg-nem/

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/


Vissza a tetejére
  Megosztás a Szepon         
Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2014.01.19. 09:14 
Offline

Csatlakozott: 2014.01.13. 10:48
Hozzászólások: 1
Napjegy: bak
Aszcendens: Vizonto
Katasztrofalis mostanaban a neveles....mindenhol! Erdekes, sok kolyok csardas pofon nelkul no fel, ugyebar, nehogy a szemelyisege megseruljon, megis tinedzser korara agressziv, non-tolerans allat lesz belole....tessek vegignezni, mi tortenik a nyugati orszagokban! Fegyelmezes nelkul nem tanulja meg a korlatait, azt hiszi, kesobb is, a hulye agyaval, mindent szabad...s a rendszer az ilyen kreteneket partolja! Hiaba van pszichologus, hatvanhatfele logus, szakember, szo szoros ertelmeben allatokat nevelnek ki! Muveletlenek, harsanyak, teljesen az allato oszton eluralkodott a mostani fiatalsagon! Persze, ha emancipalt, agymosott fehernepek nevelik oket!


Vissza a tetejére
  Megosztás a Szepon         
Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2014.01.19. 21:30 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.03.11. 22:01
Hozzászólások: 3794
Tartózkodási hely: Csíkszereda
Napjegy: Skorpió
Aszcendens: Oroszlán
Kedves Moly! Az ön levele, sőt a neve is fénykép nélkül, nekem legalább is, annyira nyersen hangzik, hogy egyelőre még úgy hangzik, minthogyha Gerle Éva, vagy neki valamely barátnője által írt provokáció lenne. Arra kérem tehát, hogy az ilyen jellegű óvakodásunk elhárítása érdekében, olvassa el az etikai szabályzatunkat és annak az alapján cselekedjen (írja ki az egész valós nevét és tegyen fel hozz fényképet is), máskülönben a következő hozzászólására nem reagálunk, és a harmadik alkalommal, hogyha addig sem változik semmi, kénytelenek leszünk önt kitiltani.

Ami az agyonmosott fehérnépeket illeti, szerintünk nem a tisztasággal, vagyis a gépi mosással, és főképpen nem a női neveléssel van a baj (Amennyiben persze, az anyuka, akinél "marad" a gyermek az általános bírósági eljárások szerint, nem elvált...), mert a tapasztalatom az, hogy mostanában az un. esti apukák, még jobban tojatják és kímélik és kényeztetik és szívatják a gyermekeiket mint a szegény édesanyák, akik aztán kénytelenek napközben eltűrni az apuka elkényeztetett kislánya, vagy nagy lóra ültetett rabló-fia szeszélyeit és hisztériáit.
És egyébként is, ez az oldal nem hangulatkeltés érdekében keletkezett, hanem metafizikai - asztrológiai jelenségek értelmezésére, illetve konkrét helyzeteknek az asztrológiai - metafizikai ismereteink segítségével történő orvoslására.

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/


Vissza a tetejére
  Megosztás a Szepon         
Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2014.01.20. 15:27 
Offline
Asztrológus
Asztrológus
Avatar

Csatlakozott: 2008.09.17. 16:18
Hozzászólások: 724
Tartózkodási hely: Csíkszereda
Napjegy: Oroszlán
Aszcendens: Oroszlán
A tolerancia, nem más, mint tűrést, türelmet, tűréshatárt is jelent. (Kár, hogy elterjedt ez az idegen szó helyette.)
Civilizáltnak és felvilágosultan morálisnak, és persze, kiemelten humánusnak képzeljük és hisszük azt, hogy a hagyományos határokat kijjebb toljuk és kintebb is kell tolni, mert az kell a szellemi fejlődéshez, a békés boldogsághoz. De ennek sajnos pont, hogy a fordítottját érjük el, és a karmikus reflexekkel szembeni végtelen türelemnek a sosem látott önzőség, a beteges egoizmus, a közösségi viszonyok elidegenülése, a társadalmi kapcsolatok relativizálása és rombolása, sőt, az ember lerombolása és erkölcsi leromlása lesz a következménye. Jól látjuk, de nem merjük kimondani. A gyermek, akinél modernül és kímélően - türelmesen, hagyva van másnak és másképp "fejlődni", mint aminek eddig egészséges volt, mert ugye-a hagyományos nevelés az nyilván hülyeség - szóval ez a nagyobb toleranciával nevelt gyermekek, messze a hagyományosan neveltek alatti toleranciával rendelkezve, kész pszichológiai zombikként nőnek fel, melyik kegyetlenül agresszívnek, melyik depressziósnak.
Tehát egyből megfigyelhető, hogy visszafelé sül el a dolog, mégis mindenki fut ezután az idióta liberális nevelési tévúton tovább a látszat-könnyítések útján, amivel nem csak magát nyomorítja meg hosszú távon, de főként az a baj, hogy egy életre megnyomorítja a majomszeretettel, az élet kegyetlen igazságai felől - amelyek szerint a közösséggel csak együttműködve lehet élni, és azt nem lehet hosszú távon folytatni beteges egoizmussal és "természetes" hazudozással - félrevezetett gyermekeit.

_________________
Egy csepp harc többet ér egy könyvtárnyi elméletnél. Mert a szeretetben is csak az lehet kitartó, aki harcolni is tud.
http://aldottelet.com/


Vissza a tetejére
  Megosztás a Szepon         
Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2014.07.08. 23:34 
Offline
Avatar

Csatlakozott: 2014.07.03. 23:11
Hozzászólások: 272
Tartózkodási hely: Magyarorszag
Napjegy: vizonto
Aszcendens: skorpio
Kedves Olvasók!

Tanulságként írom le a következő sorokat, mert magam is sokat szenvedtem a liberális nevelés következményeitől, amiért még csak nem is okolhatom a szüleimet, a spirituális információra nem voltak nyitottak. Ha mégis, akkor pedig csak a materialista szakértők és tudósok, orvosok szavára hallgattak. Sokáig nem értettem, miért nem érzem jól magam a bőrömben, a családomban. Csak nagy sokára érkezett végre a megvilágosodás és kezdtem megérteni Szikárd és Viola jóvoltából, hogy a földi létünket milyen Egyetemes Törvények irányítják és hogy nekem mi a feladatom. Rájöttem, hogy a reménykedés, az illúziók, a szentimentalizmus és az önsajnálat, és főleg a mindenáron jóakarás a pokolba visz, legjobb lesz végre változtatni. Itt kezdődtek a nehézségek, mert képzeletemet korábban minden felelősség nélkül szabadon engedtem, haragudtam, lázadtam, nehezteltem sok mindenkire. Közben megálmodtam és megterveztem a kiutat a krízisből. Persze nem úgy alakultak a dolgok, ahogyan terveztem, az eleinte szép és egészséges kis családunk több országon keresztül költözött, amíg végre évek múlva hazajutottunk Magyarországra. Dominik már elmúlt 4 éves, eltelt pár év. A nehézségek, megpróbáltatások arra sarkallták tavaly az akkori férjemet, hogy kényelmesebb megoldást válasszon és Németországban maradjon. Idén márciusban elváltunk, Dominik közös megegyezéssel az én felügyeletem alá került, a megállapodást az egri járási Biróság mint közös akaratunkkal megegyezőt jóváhagyta.
A megállapodásban foglalt láthatást eddig is többször módosítottuk, mert a volt férjem hazautazása és állítólagos határidős munkái miatt nem akkor és úgy érkezett, ahogy megegyeztünk. Eleinte nem is volt gond, csak áprilisban találta ki, hogy mi őt az ügyvéddel behúztuk a csőbe, nem tájékoztattuk a jogszabályi változásokról és neki több joga van, mint amennyit kapott. Ebből is világosan kitűnik, hogy Dominik érdekei számára mellékesek és a saját programjához igazítva szeretné a fiát időszakos kényeztetésben részesíteni. Megfenyegetett, hogy ha nem írok neki egy papírt, hogy a jelenlegi jogszabályok szerint neveljük a gyerekünket és bármikor viheti magával akár 1 hónapra külföldre is, akkor újrarendezi a gyermekelhelyezést. 1 hónapra külföldre, amikor nem a bejelentett lakcímén lakik és korábban állandóan határidős munkái voltak. Honnan lenne hirtelen 1 hónap szabadideje? Vagy még jobb, a szüleire bízná több hétre közös gyermekünket, ismét átpasszolva az apai felelősséget. Persze megváltozhattak az életkörülményei azóta és átrendezhette a dolgait, ezekről azonban semmi információm nincs és szerintem nagy felelőtlenség lenne a részemről ennyi időre külföldre adni a gyerekünket úgy, hogy neki esélye se legyen hazajönni, ha már unja a banánt.
Ez az ember meg akarja fosztani a gyermekét a testvér lehetőségétől (ő mondta, hogy a barátnőjével nem terveznek gyermeket), nem érdekli, hogy fia az anyanyelvét sem fogja tudni használni külföldön és teljesen figyelmen kívül hagyja fia tőlem örökölt negatív meghatározottságait, az Egyetemes Törvények szerinti hiányosságokat. Dominiknak felelősséget kellene tanulnia, ehhez képest eddig még egy pofont sem kapott az apjától, hanem velem vitázott, miért nem nevelem meg rendesen. Igaza volt, megnevelem.
És minden erőmmel azon vagyok, hogy rendezzem az életünket, megtisztítsam a képzeletemet és képes legyek helyrehozni a családi egységet majd valakivel, akinek egy gyerek nem gyerek. Ehhez nekem is sokat kell változnom és sok harc vár még ránk.
Szabadidőnket lehetőleg vízpart mellett töltjük és ilyenkor sátorban alszunk.
Hétvégén a Balatonnál tartott fesztiválon már majd 4000 ember gyűlt össze a tudatosság jegyében és jó volt hallani itthoni előadóktól is az Egyetemes Törvényekről (szakmája szerint hídépítő mérnőktől) és az asztrológia, mint megismerő és beavató tudomány fontosságáról.
Én is azt kívánom, hogy szűnjenek meg az áldatlan állapotok és ébredjünk magunkra minél többen. Én harcolni fogok, ahogy tudok, hogy a mi családunkban se jusson érvényre a "karma-kényeztető" nevelés és a magyar nyelvben oly szépen kódolt Egyetemes Törvényeket a fiam is megismerje. Azt látom, hogy sok-sok sorstársam is így tesz, hálás vagyok Szilárd és Viola áldásos munkájáért!

_________________
A Szellem bármely megnyilvánulása ugyancsak szellem. Az anyag is tehát.


Vissza a tetejére
  Megosztás a Szepon         
Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2014.07.09. 20:30 
Offline
Asztrológus
Asztrológus
Avatar

Csatlakozott: 2008.09.17. 16:18
Hozzászólások: 724
Tartózkodási hely: Csíkszereda
Napjegy: Oroszlán
Aszcendens: Oroszlán
Kedves Sára! Nagyon köszönjük a beszámolódat, és az elismerő szavaidat. Sok sikert kívánok a pártaláláshoz, biztos vagyok benne, hogy az új alapállásoddal, illetve a karmád feloldásának útján haladva, egészen más szellemiségű, felelősségteljesebb férfit fogsz találni.

_________________
Egy csepp harc többet ér egy könyvtárnyi elméletnél. Mert a szeretetben is csak az lehet kitartó, aki harcolni is tud.
http://aldottelet.com/


Vissza a tetejére
  Megosztás a Szepon         
Profil  
 
Hozzászólások megjelenítése:  Rendezés  
Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 106 hozzászólás ]  Oldal Előző  1 ... 6, 7, 8, 9, 10, 11  Következő

Időzóna: UTC + 2 óra [ nyi ]


Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 0 vendég


Nem nyithatsz témákat ebben a fórumban.
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Nem szerkesztheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem törölheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem küldhetsz csatolmányokat ebben a fórumban.

Keresés:
Ugrás:  
Powered by phpBB® Forum Software © phpBB Group
Magyar fordítás © Magyar phpBB Közösség
phpBB SEO