ASZTROLOGOSZ, Kozma Szilárd - karma-asztrológus fóruma

Asztrológiai fórum: Kozma Szilárd és asztrológus-barátainak fóruma
Pontos idő: 2024.03.29. 12:13

Időzóna: UTC + 2 óra [ nyi ]




Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 57 hozzászólás ]  Oldal Előző  1, 2, 3, 4, 5, 6  Következő
Szerző Üzenet
HozzászólásElküldve: 2011.12.13. 14:17 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.03.11. 22:01
Hozzászólások: 4221
Tartózkodási hely: Csíkszereda
Bizonyára több metafizikai igazság ellenes (szellemileg hamis) népi közmondás van, de a jelen témában most két biztosat mondok: Mond meg az igazságot és betörik a fejed. - Lehet ugyan, hogy a középkorban, sőt az újkorban is megtörtént, hogy amikor egy - egy terhelt karmával rendelkező ember a maga esze és vélt érdeke szerinti igazat kimondott az önkény-úr, aki előtt ezt vállalni merte, csakugyan betörte a fejét az általa felháborító szemtelenségnek vagy igazságtalanságnak érzékelt mondatok hallatán, de mi már nem ezt tapasztaljuk rég óta...
A másik viszont az, hogy ne piszkáld a kakát, mert az bűzlik. Kérdés az, hogy a kakát konzerválni akarjuk-e vagy eltakarítani, esetleg a vele való kénszerű együttélés kellemetlenségét csökkenteni? Mert az utóbbi esetben, bizony meg kell azt piszkálni, még ha büdös is az elején, mivel aztán jón az eső és nagyobb részét szét bemossa a földbe, ahol a trágya termékenyítő anyaggá válhat, más részét, ami viszont még a felszínen marad, szintén szétmossák az esők és így könnyebben szétporlasztják majd a nap sugarai.
Így jártunk mi is Etelkával, annak ellenére, hogy az ügyben érdekeltek, mind arra törekedtek és mikor finoman, mikor aljas bekeményítéssel (Holló Bence édesapja) engem is arra szerettek volna terelgetni, hogy a dolgot intézzük el, különösebb kaka- piszkálás nélkül, el egészen odáig, hogy a tanítónő és mások is, még arra is felhívták a figyelmemet, hogy ezzel egyáltalán nem segítem elő a gyermek "integrálását" a közösségbe, hanem még jobban megutáltatom az osztálytársaival. Egy dolog viszont az ő világi, lineáris logikájuk ás más az én metafizikai ismeretekre alapozott igazság-látásom. Mostanában ugyanis Etelka a korábbi panaszai helyett, mind csak pozitív hírekkel jön haza, és ma már azok is szívesen hívják őt játszani, akik korábban üldözték, persze, az egy Holló Bencén kívül, aki természetes, hogy zavarban van, ha azzal a tévképzettel és a bűntudatával hagyták a szülei, hogy tovább is azt hazudhatja, hogy egy ártatlan agyagozó szerszámmal "gesztikulált" Etelka előtt, holott egy, csonkításra, de akár gyilkolásra (pl. nyaki ütőérelvágásra) is alkalmas karton-vágó szikével szurkált hadonászva a kislány szeme előtt.
És ezen felül is, azt mondta el a tegnap edzésről jövet, hogy a számtant nagyon megszerette. Ez azért jelent plusz haladást, mert minden törekvésem ellenére, hogy a számok világával össze barátkoztassam, a tanítónénije, aki mostanában hiányzik, mert gipszben van a lába, mind csak panaszkodott, hogy még ezt sem tudja, és még azt sem tudja... - A három hete velük foglalkozó helyettesítő tanítónőt, még nem ismerem, de le a kalappal előtte. És nem csak azért mert nála Etelka elérte, hogy számtanból is tízest kaphatott, hanem azért, mert szigorúbb lévén a "tényleges" tanítónőnél, olyan hangulatot tudott teremteni az osztályban, amelyben az általam másoknál szigorúbban nevelt Etelka által megtestesített szellemiség is érvényesülni képes.
Kíváncsi vagyok, hogy az újgazdagok liberális filozófiája, vagyis gazemberség-toleráló közösség-építési modellt alkalmazó tanítónőnek a betegszabadsága után, vissza romlik-e a helyzet? Minden esetre ez, hogy a tornatanár véletlenül kiakasztotta a gyermekekkel korcsolyázó tanítónő lábát a jégpalotában, hogy az utóbbinak több hétig is hiányoznia kellett, ismételten bebizonyította a számomra, hogy az a közmondásunk viszont, hogy Isten útjai kifürkészhetetlenek, teljesen érvényes.

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/


Vissza a tetejére
  Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2011.12.15. 11:03 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.03.11. 22:01
Hozzászólások: 4221
Tartózkodási hely: Csíkszereda
Enikő,

tökéletesen igazad van. Etelka "haladásának" és magára találásnak az okáról kiderült, hogy azért születhetett meg ez a csoda, mert a helyettesítő tanítónő nyugdíjas, úgy hívták be nyugalmas nyugdíjából helyettesíteni és ennél fogva, ő már nem ismeri (szerencsére!) a liberális pedagógiai módszereket. Ennél fogva fegyelmet - tehát csendet - tart az órákon és így nem csak, hogy Etelkának sikerült megérteni a matematikai műveletek logikáját, és nem jött meg a tanulási kedve (kezdte élvezni: "Mert az én terhem könnyű és az én igám gyönyörűséges), hanem az a fiúcska is, aki a tavaly év végén őt a szeme kiszúrásával, illetve az arca megcsonkításával fenyegette, kénytelen volt abba hagyni az órák közbeni kabarézást és mivel így kénytelen lett jobban figyelni az órán, neki fogott az ő igazi képességei szerint, jobban tanulni, jobb jegyeket kapni! - Na tessék, megértő - elfogadó (rendetlenkedés és felelőtlenkedés és szeszélyeskedés és hülyeség-elfogadó!), szeretetteljes, szórakoztató, megértő, toleráló, feminista - Liberalista nevelési mód és klasszikus nevelési módszerek közötti különbség, illetve azok eredményei közötti különbségek!
Ami a ti problémáitokat illeti: ha a férjed azt mondja, lehet, hogy helyesen, hogy neki később indulnak be a képességei, miért nem hagytatok ki (buktatok meg) egy iskolai évet Gáspárral a felmentések helyett, hogy érjen oda az eszecskéje, agyacskája, hogy az osztálytársaival együtt haladhasson. Én nem tudom, miért van mindenki ennek ellene, hogy aszongya a gyermek lelkére ez mennyire negatívan és hátráltatóan hat! Dehogy is hat. Amíg én felnőttem sokan buktak le felülről a mi osztályunkba és sokan buktak le tölunk alsóbb évfolyamra, akik később azonnal bejutottak egyetemekre (Nálunk felvételi alapján ment régebb a bejutás, nem vittük a pontokat az iskolából, nem számították be a felvételi vizsga eredménybe az érettségin kapott jegyeket), miközben én, aki soha nem maradtam még csak őszi pótvizsgára sem, elbuktam az első érettségin, ezért abban az évben már oda ahova be akartam jutni (műépítészeti), már nem mehettem mert a rajz-vizsgák korábban kezdődtek, aztán télen el vittek katonának másfél évre, azzal megint el ment két év, és persze, hogy leszerelés után nem sikerült még a rajz vizsgám sem. A következő évben rá hajtottam a rajzra, hét akkor matekből szereztem a kellettnél kevesebb jegyet, aztán meg nem tudom miből, tehát oda többet nem jelentkeztem, hanem filozófiára, de magyar nyelven miközben nem tudtam még magyarul helyesen írni, tehát kivágtak, és végül beláttam, hogy nekem elég lesz mér az is, ha bejutok az építő üzemmérnöki karra. Oda sem jutottam be egyből, mert az építéstechnológiát újból kellett tanulnom, de másodikra, tehát egy év múlva csoda módon be jutottam úgy, hogy gyakorlatilag 16 helyre versenyeztem 25O sorstársammal. Az már mellékes, hogy másod évre jobb és harmad évre mér egészen jó tanuló lettem, úgy, hogy 8 alól nem is kaptam jegyet csak tudományos szocializmusból egyetlen hetest. - Hiszen kurzusokra sem jártam, bele sem néztem az anyagba, hanem teljesen hasdumálva - halandzsálva - vizsgáztam. Szinte szembe röhögtem a tanárt, amikor azt mondta, hogy a jegyem 7 és 8 között ingadozik, fel tehet-e egy próba-kérdést, vagy meg elégszem a hetessel. - Megelégedtem... Szóval, a román iskolás hátrányommal, illetve azzal, hogy az anyám soha nem ült le velem tanulni, annak ellenére, hogy román iskolába adott, ahol egy fél évig semmit nem értettem, mert nem volt erre ideje, ugyanolyan hátrányban voltam mint Gáspár fiad. Persze, amikor sok rossz jegyet kaptam, az anyám el kezdett büntetésekkel és megszorításokkal rá venni, hogy magamtól oldjam meg a helyzetet és mivel nem voltam ostoba és sikerült a rossz jegyeket kijavítani, így soha nem maradtam még őszi vizsgára sem, de mit értem vele, ha a végén hosszú éveket kellett rostokoljak és harmincegy éves koromban jutottam diplomához, miközben, azok, akik közben meg buktak és így a maguk fejlődési szintjére kerülve össze szedhették magukat egyből be jutottak egyetemre, vagy technikusok lettek és normális időben családot alapítottak és élték normálisan az életüket, miközben én csak tévelyegtem és szenvedtem hol a román hadsereg kaszárnyáiban mind megvetett és megalázott sorkatona, hol egyik munkahelytől a másikig, mert nyaranta el mentem mindig vizsgázni egyik egyetemre való bejutást feltételező felvételi vizsgától a másikig. - Szóval, nem értem, hogy miért nem lehet megengedni manapság azoknak a gyermekeknek, akik nem bírják az amúgy is felesleges iramot a többiekkel - hiszen az élet nem egy lóverseny és a gazdasági növekedés őrületének a rémeszméje is végre kipurcant, még akkor is, ha ezt képtelenek a politikusok belátni! - hogy ismételhessenek idejében egy - egy osztályt annak érdekében, hogy megszusszanhassanak és levegőhöz jutva, össze szedhessék magukat?
Persze, nem vagyok meggyőződve arról, hogy ez feltétlenül mindenre megoldást jelentene a Gáspárotok esetében, de miért nem lehet megadni neki ezt az esélyt? Tudjátok, milyen gyötrelmes egy ilyen gyermeknek az, ha minduntalanul nyomás alatt tartják annak érdekében, hogy olyan eredményeket produkáljon, amilyent nem tud, illetve csak iszonyu erőfeszítések áráén tud elérni, és ráadásul olyanokat, amely eredményeknek amúgy a sors logikája szempontjából nincsen semmi, de semmi értelme?
Ráadásul nem is azt sajnálom, hogy nem hagyta az anyám hogy megbukjak elemi, vagy általános iskolába, hogy ha már amúgy is hátrányos helyzetbe hozott az által, hogy román iskolába adott anélkül, hogy lehetősége lett volna, mellém leülni legalább az első osztálynak az elején, amíg a román szavakat megtanulom és a román tanítói beszédeket megértem, hanem azt, hogy mi a francos kapcáért tűzte ki elém, hogy minden áron diplomás ember, vagyis mérnök, vagy tanár, vagy ilyesmi kell legyek? Mert ott volt pl. a nagyapám, aki bádogos mesterként irigylésre méltó, jó életet folytatott. Nos, tőle meg tanulhattam volna a mesterséget és a szerszámait megörökölve, autóbádogosként már a múlt rendszerben, amikor is a legtöbbet szenvedtem és hányódtam, a "felső tízezer" körébe tartóztam volna! És, hogy a kilencvenes években, amikor ömlesztették ide is, mint MO-ra a használt külföldi autókat, nem is milliomos, hanem milliárdossá válhattam volna, az nem is kérdés. És emellett nyugodtan lehetett volna még verset és regényt is írni, filozofálni, metafizikai szinten gondolkozva élni! Hiszen így is azt csináltam: a napi nyolc, vagy 12 óra után olvastam és írtam, úgy meg napi hat - hét óra után lehetett volna ugyanezt tenni, és sokkal jobb anyagi körülmények között.
Hogy miért írom ezt? Hát csak azért, hogy fel tehessem a kérdést: nem-e hibáztok Gáspárral, ha annyira féltitek a szakiskolától a szakmunkási státusztól és életviteltől? Hiszen ha utána jönnének meg azok a bizonyos képességei, amelyek szerintetek később bizonyára csak ki fognak fejlődni, még le tud érettségizni estiben, vagy látogatás nélküli szakon, hiszen az egyik szerelmem is ezt tette, miután ki járta a szabói szakiskolát és le tekert néhány évet egy szabóműhelyben: ma ismert színésznő! Nem-e erőltettek tehát ti is valamit, ami a SORS -logika szempontjából (metafizikai szempontból) teljesen felesleges Gáspárral kapcsolatosan, az ő természetes fejlődési ritmusa ellenére, illetve a természetes természete ellenére?

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/


Vissza a tetejére
  Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2012.02.20. 14:50 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.03.11. 22:01
Hozzászólások: 4221
Tartózkodási hely: Csíkszereda
Noha, eredetileg az Egészség - betegség rovat egyik témájába töltöttem fel, ez a panasz-rész, alapjában és lényege szerint, feltétlenül ide tartozik, és nem csak azért mert a Noráéhoz hasonlóan gondolkozó Holló- anyuka és azzal a képtelen koncepcióval töltötte meg az Etelkára kartonvágó szikével rá támadó gyermekét, hogy Etelka is, egy bacilus- és vírus góc, egy két lábon járó, potenciális fertőzés-veszély:



Nóra - Szaturnuszi! - kálváriája.

III. Rész.

Avagy a Szaturnuszi figyelem, fegyelem és határ hiánya, a testi és lelki higiéné kérdése, valamint a fékező - irányító szülői pofonok hiánya és az azokat pótolni akaró, "elfogadó" modern nevelés kertén mivolta által okozott tudat-zavar és a vírusok.


Amiért nem szívesen megyek a férjem szüleihez, az, hogy eléggé híján van férjem lánya és exfelesége is a higiéniának. Biztos, hogy én meg túlzásba viszem, de egyszerűen rosszul vagyok, amikor lemegyünk, s az apósom (akiről tudom, hogy hetente jó, ha egyszer lefürdik és fogat mos) bekapkodja a gyerekem kis kezecskéit és szopogatja, mint egy csontot, belenyúlkál a szájába... és még sorolhatnám. És tény, hogy akárhányszor lent járunk, Lira 1-2 órán belül sugárban hányni kezd, hasmenése lesz. S hiába kérem a férjem, hogy beszéljen a családjával, hogy ezt nem szeretem, Ő mindig azzal védekezik, hogy Ők is felnőttek ebben a környezetben. És férjem sajnos ugyanilyen antihigiénikus - az én szememben. Miután hazajövünk az Auchan-os nagy bevásárlásból, képes koszos kézzel összefogdosni Lirát, aki utána le is betegszik. Nem érti meg, hogy azok a termékek, amiket ott megnézegetünk, nem tiszták. Ezer meg ezer koszos kéz fogdosta őket össze és alap, hogy miután hazajöttünk (bárhol is legyünk előtte), első utunk a fürdőszobába vezet. Náluk sajnos nem alap. Rengeteg vitánk van ez miatt (is). Arról nem beszélve, hogy rengeteget betegeskedünk az első néhány hónapban - férjem és férjem lánya miatt.

Férjem igazi Kos-Ikrek. Meggondolatlan, nyers, lobbanékony, makacs, uralkodó-típus. Igazságtalan és képtelen elviselni, ha nincs igaza és ezért képes akkora blődségeket mondani, csakhogy elhitesse, hogy Neki legyen igaza.

Nagyon kis időszakokra néha még felfedezem azt a Férfit, akit megszerettem, de egyre több az olyan időszak, amikor úgy viselkedik, hogy gondolkodnom kell, miért is tűröm ezt el?

A legjellemzőbb, hogy ott ugrik és ott nyers, ahol diplomatának kellene lennie. Ahol meg kicsit határozottabbnak kellene lennie, ott csendben ül. És ami még nagyon jellemző rá, hogy ha valamit ma természetesnek és logikusnak talál, holnap épp az ellenkezőjéről lesz meggyőződve, de erről éppen olyan hévvel próbálja meggyőzni a környezetét, mint tegnap a tegnapi álláspontjáról. Ma még azt mondja, hogy kicsim, gyönyörű vagy ebben a piros ruhában, mindig ilyen stílusú, színű ruhát kellene hordj. Holnap pedig szenvtelenül és vulgárisan közli, hogy ebben a ruhában úgy nézel ki, mint egy örömlány és soha többé ne lássam Rajtad. És ha megjegyzem, hogy percenként változtatja az álláspontját, akkor felháborodik és meghazudtol. Mérlegként én ezeket (is) nagyon nehezen viselem.

Tehát van egy kislánya, aki egy merő fertőben nevelkedik. A lakásuk egy gombatenyészet. Egy fertőtelep. Borzasztó. Kétszer volt "szerencsém" betenni oda a lábam, soha többé nem szeretném, ha ilyen helyzetbe hozna a férjem. Az a kupleráj, mocsok, predetáns bűz, ami ott terjeng, az szörnyű. És ilyen környezetben szocializálódik a kislányuk. Az anyja egyáltalán nem foglalkozik Vele - semmilyen szinten. A kislány 12 éves, de szó szerint egy analfabéta, rettenetesen unintelligens, bepisil (nem beteg!!! bár erre szeretnék fogni), figyelmetlen, fegyelmezetlen, teljesen problémás kislány - nagylány. Szemrebbenés nélkül hazudtol meg gyereket, felnőttet egyaránt. Rettenetesen érdekgyerek. Mióta ismerem, a központi téma, hogy majd kitől mit örököl. Végtelenül lusta és trehány. És ami nagyon idegesítő, hogy ordenáré hisztirohamokban tud kitörni, ha valami nem úgy van, ahogy szeretné. S az édesapja ez nem két hatalmas pofonnal jutalmazza, hanem szó nélkül tűri (bezzeg a pici lányunk, aki egy tünemény, ha meg mer nyikkanni, akkor már ugrik a férjem).

Közelharcot kell vele vívni, hogy kezet mosson, tisztálkodjon, fésülködjön, tanuljon, köszönjön, figyeljen... igazából mindenért. Iszonyatosan "böszme" és neveletlen. Nem tud összefüggő mondatokat alkotni, képtelen koncentrálni a figyelmét. A számítógép előtt ülés, a játék és a lovak, ami érdekli, semmi mással nem törődik ezeken kívül. Megeszi az orra tartalmát, ha úgy érzi, hogy éhes, ahol kiesik a kezéből a koszos papír zsebkendő, ott ejti le, ha tüsszög, általában kézhasználat nélkül teszi, de az sem jobb, ha a kezét használja, mert akkor rendszerint beletörli a szájüreg-tartalmát vagy a keresztlányomba, vagy a kislányom ruhájába... Turkál az orrában, a bugyijában, túrja a zsíros haját és utána úgy "szeretgetné" meg a másikat. Számomra ezek gyomorforgató és felháborodást kiváltó dolgok. És férjem csodálkozik, hogy viszolygok az előző házasságából született gyermekétől.

Restellem nagyon és igyekszem az ellenszenvemet pozitív megerősítésekkel ellensúlyozni, de annyira irritál az a kislány, hogy nem találok rá szavakat. Egyre gyakrabban fordul elő, hogy azon kapom magam (amin soha előtte, egy Ember nem tudta kiváltani belőlem), hogy gyűlölet ébred bennem. :( Ami nagyon megrémít. Hiszen ugye a gyűlölet = gyűlik és öl... nem mást, csakis engem. Úgy gondolom, hogy valamiféle meghatározó negatív esemény zajlott le köztünk előző inkarnációnk során, mert ilyet tényleg még senki közelében nem éreztem (pedig nagyon sok embertől kaptam már jó nagy pofonokat).

A férjem és köztem lévő vitát 99%-ban a kislánya és az exfelesége, illetve az anyósomék generálják. A lánya semmiféle tiszteletet nem tanúsít sem irántam, sem a családom iránt. Csípőből letegezi és meghazudtolja a szüleimet is. Legszívesebben akkora pofont kevernék le Neki, hogy a fal adja a másikat. Túl azon, hogy unintelligens, még szemtelen is. Akárhányszor idejön, a kislányom és az egész családom megbetegszik (az utóbbi időben már nem, mert tettem ellene), mindent összepisil, mert lusta kimenni WC-re... tehát csak rosszat kaptam és kapott a kislányom, családom eddig Tőle, és egyszerűen képtelen vagyok szeretni Őt.

Kozma Szilárd: - Na tessék: Ez a nagy érzelmes tudományos és misztikus "gyermekkímélő" nevelésnek a következménye! Ahelyett hogy a férjénél ki vívná a 12 éves félre nevelt gyermek szigorúan következetes neveléséhez - és ha kell: fegyelmezéséhez való "nevelő-szülői" jogot, vagy attól követelné meg a saját lánya "Édesapai" szigorral is megerősített nevelését, inkább ki a karja zárni azt a közös életükből, és ha szégyellve is a dogot, de be vallja, hogy gyűlöli. Hiszen, hogyne gyűlölné, ha a zavarodott "nagy" gyermek fertőzéssel veszélyezteti a saját kicsinyét? Melyik "normális" gondolkozású anyától lehet ilyet elvárni? Mert könnyű úgy-e a kretén modern pszicho-pedagógia hatására az elfogadás filozófiájával a szülőket ennyire lehülyíteni, hogy ilyen "vírushordó" - fertőző-góc gyermekeket neveljenek, de azt már nem lehet ugyancsak ezen szeretetnek csúfolt, megértő elfogadás filozófiájával el rendezni, hogy a saját kicsinyét féltő anya, azt képes legyen akárcsak "távolról is szeretni" az ilyen, fertőben való idillikus közös együttélés felháborító és undorító élménye után!

- NE mondja nekem senki azt, hogy minden rendben van a modern pszicho - pedagógiával, és hogy nem kell az akár szívtelennek is látszó Szaturnuszi szellemiség szellemében nevelni a gyerekeket. Mert miközben nekik az zavarja a fülüket, hogy a gyermeket alkalom adtán és szükség esetén meg lehet, sőt. meg is kell pofozni, nekem az felháborító, hogy e sok mézes - mázas elfogadó filozófiás szeretetben egy nevelő-anya oda kell jusson az idealista hitrendszere teljes csődebe jutása után, hogy magának és az asztrológusának be kell vallja azt, hogy utálja a férje elfogadási pedagógiával nevelt gyermekét!
Inkább a gyermekek pofozása tehát, mint a gyermekek "anyai" gyűlölete. Mert tudjátok, hogy ilyenkor igazából mi is történik a szellemi valóságban? - Nem a "mostoha anya" által gyűlölt neveletlen gyermek fogja ennek az anyai gyűlöletnek a levét meginni, hanem éppen az, akiről úgy képzeli, hogy jogos hárításával és utálkozásával védelmez: Az ártatlan kisbaba fogja tehát, ha nem is mindazt a negatív energiát "lenyelni", és betegség formájában és vírus-felvétel által legyártani, de annak egy jó részét, amit az anya ezen jogosnak képzelt utálkozása, és gyűlölködése és a fertőző góctól való lelki szintű, és nem fizikai harc szintjén meg élt ellenségeskedése folyamán produkál. Sőt: mivel az asztrális negatív energiák egyáltalán nem célirányosak, ha erősen bele éli magát abba, hogy "minden áron" meg akar szabadulni a házasságába nem kérten kapott, nagyobb gyermektől, az is könnyen megtörténhet, hogy az ő kisbabája fog átköltőzni a túlvilágra és nem az övé.

Folytatás. "Szégyellem magam, hogy ilyet leírok, de tényleg így van, s talán fontos információ ez is Önnek. Irritál ez a kislány. Egyszerűen viszolygok Tőle, ha megérint, ha idejön, mert azt a harmóniát, tisztaságot, amit én itt megteremtek, s amiben próbálom a kislányomat nevelni, egy perc alatt rúgja fel és csinál gázai övezetet a lakásomból. Három hónapos volt Lira, amikor először megfertőzött engem, s olyan magas lázam lett, annyira beteg lettem, hogy elapadt a tejem. Ezt képtelen vagyok megbocsátani Neki és a férjemnek. Úgy terveztem, hogy legalább 2 éves koráig fogom szoptatni a kislányomat. Aztán Lira is lebetegedett július végén és onnantól kezdve akárhányszor idejött a nevelt lányom, kislányom és az egész családom lebetegedett. Amikor (2. alkalom után) jeleztem a férjemnek, hogy Réka hordozhat valami vírust (amin nem is csodálkoztam, ismerve a fertőt, amiben él), akkor a férjem leüvöltött a sárga földig, hogy az Ő lánya nem beteg, és én azért akarom kikiáltani fertőzöttnek, hogy kiutáljam innen. Megjegyzem, hogy attól függetlenül, hogy milyen ellenszenvvel vagyok a lánya iránt, ezt igyekszem elfojtani magamban és csak akkor kinyilvánítani, amikor már nem bírom elviselni a lánya aljasságait.

Tehát nem vitték orvoshoz és mi újra és újra és újra lebetegedtünk. Szeptemberben ismét nagyon beteg lett Lira. Az első két alkalommal sem magamat, sem Dirát nem tettem ki kemikáliának, homeopátiával próbáltam gyógyítani magunkat. Harmadjára beszedtem én is egy erős antibiotikumot, hogy biztos ne fertőzzem vissza a kislányomat, és Neki is odaadtam a doktornő által felírt Ospamaxot (amit folyton kihányt a gyerek), majd a Zinnatot és a Calcimuscot. Néhány napon belül a kislányom hője leesett 34,2 C-ra!!!!!!!!!!!!!!!!!! Borzasztóan meg voltam rémülve. Főleg, miután a kijövő, rettenetesen unszimpatikus, (bocsánat, de bunkó, nem gyermekorvoshoz méltó viselkedésű) ügyeletes orvosnő is közölte, hogy nem tudja, mi a gond. Biztos, láz előtti állapot. A Heim Pál Kórház orvosa sem tudta megmondani, hogy mitől hűlt ki a kislányom. A szülésznőnk adott annyi tanácsot, hogy rakjam magam mellé, hogy átvegye az én hőmet. Három napig folyamatosan mellettem feküdt a kislányom, azonnal abbahagytam persze az összes antibiotikum adását és 4. napra lett jobban. Na akkor mondtam, hogy addig nem teszi ide be Réka a lábát, amíg ki nem vizsgáltatják és ki nem kezeltetik, mert egyértelmű, hogy Ő fertőz. Ide csak Ő jár és az én keresztlányaim. Amikor az én keresztlányaim jönnek, nem betegszünk meg, amikor Ő jön, igen. Tehát nem kell ehhez vaslogika, hogy ki hordoz vírust. És az az édesanya vesse rám az első követ, aki nem így tett volna a helyemben. Azt ne mondjam el, hogy a férjemtől mit kaptam ezért!
Aztán egy hét múlva Ő is megfertőződött. Egy hónapig volt nagyon beteg, majd a pécsi klinikán kötött ki, mert leállt a veséje. Elkapta Ő is a lányától (nem először!!!) a vírust.

(K. Sz: Az apa vese betegségét persze, nem a vírushordó lánya okozta, hanem annak a feleségével ellenségesen megélt a házastársi - szerelmi - szexuális viszonya! Hogy a sok ellenséges érzelem közben termelt hormonális mérgek által megtámadott és legyengült veséi kitől fertőződtek be, ha már amúgy is ne kellett, hogy fertőződjenek, az más kérdés!)

Akkor már meg tudott kérni, hogy vigyük kivizsgáltatni a gyereket. El is vittük és gyorsan ki is derült, hogy valóban tele van vírusokkal (többek között Streptococcuss vírussal), gombákkal, káros baktériumokkal... A férjem is. Mióta szedik (még ha slendriánul is) a doktornő által felírt kis bogyókat, azóta nem betegedtünk meg. Milyen érdekes, igaz? A férjem azt üvöltözte, mikor megjegyeztem, hogy Réka fertőz, hogy ha kiderül, hogy nem beteg, akkor kérjek nyilvánosan bocsánatot a lányától. Ön szerint Ő bocsánatot kért, amikor kiderült, hogy ennyi borzalmon még is csak Miatta és a lánya miatt kellett keresztülessünk?


Mindezek mellé most még társult az, hogy férjem exfelesége újból babát vár az új férjétől. És mivel el akarnak költözni Kecskemétről, férjem úgy döntött, hogy magához veszi Rékát, mert nem szeretné, ha még rosszabb környezetbe kerülne és még butább lenne ez miatt. Vagyis dönthetek, hogy még jó néhány évig mellőzöm a férjem (a kislányunk édesapja!!) társaságát hétköznaponként, és próbálom egyedül, illetve a szüleim segítségével megoldani a dolgainkat hétfőtől-péntekig, vagy felvállalom a lányát és engedem, hogy idehozza az én nyakamra azt a kis szörnyeteget.

- Na tessék! Hát csakugyan az ő nyakára hozza, amennyiben nem harcolja ki, hogy a kislányt szigorúan elem higiénára és gyermek erkölcsre - gyermek etikára kell nevelni!

Aminek a gondolatától is messzemenőkig rosszul vagyok.

Két-három nap alatt teljesen kikészít idegileg.

Nem bírnám elviselni hosszú távon.

A férjem próbált "rákényszeríteni", hogy fogadjam el a lányát és neveljem én, de bocsánat az önzőségemért (ami talán a 38 évem alatt most fordul elő velem először), én a saját kislányommal szeretnék elsősorban foglalkozni, Őt szeretgetni, babusgatni, terelgetni a megfelelő irányba. Azokat az időket, amiket Réka elvenne tőlem, soha nem tudnám bepótolni Indira felé.

K. Sz: - Tessék neked érzelgős szeretet, tessék neked érzelgős Szaturnusz!

Amikor Réka itt van, szinte egy percem sem jut a saját kislányomra. Olyankor egész napom abból áll, hogy a konyhában felügyelek, pakolok a nevelt lányom után (szedegetem össze a kezéből kieső taknyos papírzsebkendőket, lehányt koszos ruhákat...), küzdök vele azok miatt az alapvető problémák miatt, amikről beszéltem már fentebb (higiéniás dolgok), és az alapvető elmaradások miatt, amik számomra elfogadhatatlanok ebben a korban. És a legnagyobb bajom, hogy annyira lusta ez a kislány, nulla szorgalommal, hogy nem is lehet megváltoztatni.

K. Sz. - Dehogy nem! Három napos következetes pofozással, sarokba ültetéssel történő észhez térítéssel, lehet. Még 12 évesen is. De ehhez már a gyermekét ténylegesen szerető, azért felelősséget érző, szó szerinti Édes - Apa kell!


Én teljesen más környezetben nevelkedtem, az ilyen viselkedést nem tudom tolerálni hosszú távon. A hisztit pedig, amit levág, ha a legkisebb sérelem is éri, főleg nem. Leginkább azért sem, mert ilyenkor Indira annyira megijed, hogy álmából is felsír, és a férjem nem két nagy pofon kíséretében a nagy cula, hisztis, szörnyű lányát osztja ki, hanem nekitámad a pár hónapos picinknek, hogy mennyire utálja, amiért sír... stb. stb.

A pici nyugodtan elalszik minden este időben, nem hiszem, hogy Ő tehet róla, ha a nagy cula testvére, kis sérelem után is idióta őrjöngésbe kezd és a legszebb álmából felveri. Ő még csak így tud kommunikálni. És mellette a mi kislányunk olyan elenyésző mértékben sír (hisztizni szinte nem is hisztizik), hogy a férjem összetehetnék a két kezét, hogy ilyen csodálatos kis angyal választott ki minket szüleinek. Egy végtelenül nyugodt, türelmes, okos, kedves kislány. Mindjárt mellékelek egy fotót Róla - Ön nyilván az alapján is meglátja, hogy egy csodálatos kis teremtés. És mellékelek a nevelt lányomról is. Meg ahogy kérte, magamról is.

Nekem szükségem van azokra az intim pillanatokra, amikor csak a kicsi lányommal, illetve hármasban az édesapjával lehetek anélkül, hogy valaki (főleg egy számomra elviselhetetlen ember) odatolakodna közénk.

- Rettenetes érzelgős egoizmus.... - persze, csak akkor gondolhatjuk így ezt, ha nem tudjuk, hogy a szegény nő micsoda erkölcsi- érzelmi és saját kis babájával szembeni felelősségi ellentmondásos örvénybe került, az érvényben levő modern nevelési elképzelései miatt. (És ez a hölgy korábban meg fedett amiért az érzelgősségről le akarom beszélni, mondván hogy senki nem tilthatja meg neki, hogy a pici lányán kívül, pl. keresztlányait és a sajt szüleit is "imádni".).

"... De reggelig írhatnám a rengeteg negatív élményt, amit a mostani házasságom (is) eredményezett. Szinte napi szintűek a viták, veszekedések. Férjem nincs tekintettel a kislányunkra sem. Előtte üvöltözik, amit én nagyon sérelmezek. Ahogy azt is, hogy a szüleim előtt dorongol le engem - a szüleimnek ez nagyon rosszul esik.

Mellette ugye folyik a perem a volt férjemmel, aki szintén nagyon bunkón viselkedik velem, a családommal szemben, akiktől csak csupa jót kapott.

Mellette az OEP-pel küzdök a GYED miatt, amit 11 hónap után kaptam először (sok vívódás után), de még most is kevesebbet kaptam, mint amennyi járna."

K. Sz: - Kész tragédia, nem? - Kérlek, szóljatok hozza!

Kedves Nóra!

Levele tartalma mélyen alapvető metafizikai hibás nézetekről vallanak a spirituális valóságot illetően. Illetve, önnek az ebből következő hibás magatartását - viszonyulását illetően az élettel, a férjével, és annak a szerencsétlen, teljesen hibásan, vagyis: a neveletlen lányával szemben.
Teljesen rossz pl. az alapállása a férje elfogadása és annak a lányától való teljes elzárkózása kérdésében, hiszen ilyet nem lehet csinálni! Nem lehet azt, hogy miközben ön a férjét szerelemmel elfogadja, és azt mondja, hogy szereti a hibáival együtt, miközben annak a gyermekével való kapcsolatának ezt a sötét oldalát, amit velem közölt, elhallgatja ahelyett, hogy meg mondaná annak a fordított logikájú embernek és ki követelné tőle, hogy a nagyobbik lányával szemben gyakorolja mindazt a férfias- apai szigorúságot és követelést és katonás elvárást, amit a pici babával szemben támaszt és attól vár el!
Mondja meg neki becsületes nyíltsággal, hogy azt nevelje meg kemény-katonásan, ahelyett, hogy egy csecsemővel szemben támasztana spártai elvárásokat. De ehelyett, ön inkább a nagyobbik lányának az életéből - az önök közös életükből való kizárására utazik, abban reménykedik, amit elérni nem csak, hogy lehetetlen, de abszolút törvény-ellenes!
Ez nem fog így működni! Kérem tehát, a csatolt tanulmányokból, főként a rövidebb: a HARC címűt olvassa el többször és kezdje gyakorolni a férjével való viszonyában, ahelyett, hogy agykontrollos mágiázással olyasmiket próbálna önkényesen el érni, amely dolgok teljesen ellentmondanak az Isteni - Egyetemes - Törvényeknek, illetve a szaturnuszi szellem logikájának!
Hogy teljesen érthető legyek: nem az a megoldás, hogy utálja azt a szerencsétlen 12 éves gyermeket, és még csak az sem, hogy a szerencsétlen gyermeket teljesen lemérgezik a sterilizálás reményében antibiotikumokkal! Hanem azt, hogy kemény és következetes elemi higiéniára és erkölcsre való neveléssel, amellett, hogy megtanítják az alapvető tisztasági - tisztálkodási szabályokra és kemény pofonokkal arra, hogy a egyedül csak és csakis wecébe pisiljen, meg, hogy ne túrja - vájja az orrát és ne vájkáljon a pucájába, erkölcsileg megtisztítják a szellem-világát is.
Ezt viszont csakis a férjével szemben gyakorolt egyenes tiszta és bátor beszéddel lehet! A férjével próbáljon meg előbb emberi módon beszélve, bizonyos emberi és civilizált kommunikációs szabályokat felállítani és mondja meg, hogy rendben van, elfogadja a lányát, de csak azzal a feltétellel, ha ő előbb abszolút szabad kezet biztosít az ön számára a nevelésben, akár a testi fenyítésekig - Ti., pofozásig, le térdepeltetésig is elmenően! - és, hogy amikor ön nyomatékosan magyaráz neki valami, akkor ne merészeljen önnek ordítani és főként ne a szülei házban (És mondja meg, hogy azért nem megy vele lakni, mert ha itt így merészel ordítozni, akkor ott majd egészen biztos, hogy meg is fogja verni!) , és ha mégis meg teszi, maga ordítson neki vissza még annál is hangosabban, és ha ön nem tud ordítani, akkor sikoltozzon, hogy nem hallgatlak meg, amíg te nekem ordítva beszélsz és nem figyelsz oda arra, amit mondok!
Ezeket nem lehet agykontrollos programozással vagyis a másik szabad akaratát manipuláló fekete mágiázással elintézni! Ezt csakis, becsületes és nyílt anyagi kinyilvánítás és értelmes konfrontáció útján lehet lerendezni!

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/


Vissza a tetejére
  Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2012.04.02. 18:21 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.03.11. 22:01
Hozzászólások: 4221
Tartózkodási hely: Csíkszereda
Mivel az eset nagyon súlyos és a hiba javítás szüksége egy egész iskolát érint, amiként kénytelen voltam az iskola-igazgatóság számára is a probléma jelképévé emelkedett kisdiák által használt trágár kifejezéseket az eredeti elhangzásukban meg tartva leírni, ugyanúgy kénytelen vagyok, ebben a kérdésben most az egyszer remélhetőleg, a Logosz etikai szabályaitól is eltérve, a hivatalos Tiltakozás-magyarázatomat egy az egyben alant közre adni:

A Csíkszeredai Nagy István – Művészeti Líceum Igazgatóságához

(Értelmező kiegészítés a 2O12 április 29-i TILTAKOZÁSOM – hoz.)

Tisztelt Igazgatóság!
Mielőtt a Kozma Etelka nevű (IV. B-s tanuló) kislányomnak a Holló Bence nevű osztálytársa általi kartonvágó szikével történt szemkiszúrási és arc-felvágási, tehát test-csonkítási merényletét követő intézkedés-kérésemre kapott agresszív árnyalatú (tehát ellenséges szellemű) és probléma-bagatellizáló válaszhoz hasonló kioktatást kapnék arra, a múlt héten írt tiltakozásomra, amiben elutasítottam azt, hogy az elemi osztályokban „Szexualitás” tárgyú órákat tartsanak pszichológiai oktatási címen (Holott sem a szülők által kéretlen és azok számára bejelentetlen szexuális ismereteket terjesztő pszichológus, sem az a „valami”, amit tanterven kívül már négy alkalommal „oktatott” az elemi osztályosok számára, nem volt a szülőknek bemutatva!), ÚJBÓL ÉS ÚJFENT MEG AKAROM ERŐSÍTENI AZT, AMIT KORÁBBAN IS LEÍRTAM, TI., HOGY
NAGYON HÁLÁS VAGYOK A SORSNAK ÉS AZ ÖNÖK ÁLDOZATKÉSZ ÜGYSZERETETÉNEK, AMIÉRT A GYERMEKEIM EGY ILYEN NAGYSZERŰ, IGAZÁN SZINVONALAS SZELLEMISÉGŰ, MAGAS HIVATÁSTUDATTAL RENDELKEZŐ TANÁROK ÉS MŰVÉSZEK ÁLTAL MŰKÖDTETETT, KOMOLY ISKOLÁBAN JÁRHATNAK!
Tisztázni szeretném tehát, hogy messzemenően távol áll tőlem, akár az iskolával, akár annak bármely tanítójával, tanárával, vagy művészével és igazgatójával szembeni rossz indulatnak és a rossz akaratnak akárcsak az árnyalata is, nem, hogy a rosszakarás tudatos szándéka! Hogy tehát nem rossz akaratból, de még csak nem is, esetleg pillanatnyi haragomban írtam meg az öt nappal korábbi tiltakozásomat, hanem kizárólag és csakis az önök iskolájában járó, két kisebb gyermekemmel szembeni szülői felelősség-érzetem diktálta azt, hogy ezt a tiltakozást megírjam és, késztet most is arra, hogy a tiltakozásomnak a megfelelő racionális indoklását és magyarázatát meg adjam. Nagyon szépen kérem tehát, hogy amiként én is maximális tisztelettel vagyok az önök áldozatos és dicsérendő minőségi munkája és minőségi törekvései iránt, ugyanúgy tiszteljenek meg engem is azzal, hogy nem minősítik a szülői moralitásomból eredő aggodalmamat és félelmemet, tehát a becsúszott pedagógiai hiba miatti, valamint annak a többszöri (Amennyiben a nevető és trágárkodó, mosdatlan és immorális fogalmak és szótársítások használatát engedélyező pszichológusuk, általunk nem kért órákat tart a tantervben szereplő rajzórák helyett: egy fél éven át tartó!) megismétlése miatti tiltakozásomat, téves informáltságnak, bajkeverő szándékkal írt, öncélú kellemetlenkedésnek!

Talán a problémát egyelőre minimálisan érintő fenti mondataimból is kiderül, hogy a tiltakozásomat kiváltó és az elemi osztályokban tartott „szexuál-pszichológiai” ismeretterjesztő órák ügye, számomra nem bagatell, és sem erkölcs – pedagógiai, sem hivatalos formai szempontból, illetve nem csak a gyermekekkel szembeni felelőtlenség, hanem a szülőkkel szembeni elemi tisztességesség szempontjából sem olyan jelentéktelen, mint amennyire ez első hallásra hangzik. Kezdve azzal, hogy ez a nekünk be nem mutatott, de annak ellenére rendszeres óratartó „Edina”, aki pszichológusi minőségben a kiskorú gyermekeinket kéretlen és szerintem messze ideje korán történő, szexuális felvilágosításokban részesítő hölgy, és az oktatandó „tantárgya” egyáltalán nem volt ismertetve a szülőkkel, illetve bemutatva a szülőknek és végezve azzal, hogy ez a pszichológusnak inkább a szexuális perverzióra való hajlamait, mintsem a felelősségét tükröző „szexuális oktatatás” azzal kezdődött a IV B osztálban, hogy (Bocsánatot kérek, de éppen az előbbiek miatt, nem az én hibám, hogy a családnevét sem ismerem: ) „Edina” felszólította az átlagban 1O – 11 éves kiskorúakat arra, hogy „akár csúf szavakat is használva” mondjanak el neki mindent, ami a szexuális szóról az eszükbe jut. Erre fel, a Holló Bence nevű szuperértelmes tanuló, aki, a történtek tükrében messze menően intelligensebb Edinánál, meg játszva a naiv ártatlant, aki nem tudja, hogy mit beszél, kihasználta az alkalmat arra, hogy az Edináról alkotott szilárd erkölcsi véleményét, minden következmény nélkül, az egész osztály előtt nyíltan kifejezhesse:
„ – Bazd mag az anyád kurva picsáját.” – mondta az Edina „szocializáló játék-óráiból” már harmadik osztályban valóságos kabaré műsorokat alkotó, vagyis azokat közröhejessé tevő, „kis-naiv” Holló Bence, amire Edina rászólt..., igen, rá szólt Bencére, de koránt sem azért, amiért REMÉLHETŐLEG önök szerint is, akárcsak szerintem is, logikus lett volna! Edina egyáltalán nem azért, szólt rá Bencére, mert a szuper-intelligens kis trükkös, visszaélve a helyzettel, gyakorlatilag egy ordénáré trágárságot kiabált be a kis osztálytársai fülébe és vágott szembe „Edinával”! - Hanem csak azért, hogy miért mondta azt ilyen hangosan... - Fel bírják ennek a jelentését önök fogni? Ti, hogy egy pszichológus aki be áll pedagógusnak, nem azért szól rá a negyedikes kisfiúra, mert az ordénáré trágárságot kiabált vele szembe, az édesanyjával folytatandó szexuális aktusra utasítva a „tanárnőt” az osztálytársai hallatára, hanem azért, mert azt hangosan tette! Ne haragudjanak kérem, de az embernek (legalább is, nekem: az öt lány-gyermekes szülőnek!) meg áll az esze és meg fagy a vére ekkora SZAMÁRSÁG, bocsánat: ekkora ignoranciával kevert pszicho-pedagógusi ostobaság és INFANTILIZMUS hallatán! - És ez, EBBŐL A SZEXUÁLIS FELVILÁGOSÍTÁSBÓL, még nem volt elég!!!
MIVELHOGY ekkor, annak érdekében, hogy minden egyértelmű legyen és kétség ne férjen ahhoz, hogy a helyzetet kihasználva, Holló Bence, ha nem is gyakorlatilag, de a szavak jelentésénél és súlyánál fogva egyenesen szembe köpte az állítólag felnőtt (De szerintem Bencénél messze alacsonyabb érettségi fokú!) „pszichológust”, a következőket mondta és még hangosabban:

„- Menny az anyád kurva picsájába!” - Annak, hogy Bencének ezzel az előbbinél sokkal egyértelműbb és szexuális szempontból immár abszolút felvilágosító jellegű mondatával, mit kezdett Edina, nem kérdeztem ki az osztályban önhibáján kívül jelen levő, 9 éves lányomtól. Egyrészt azért, mert nálunk meg van tiltva, nem csak a trágár kifejezések használata, hanem még az enyhén csúnya kifejezések használata is, hogy külön bátorításra és biztatásra volt ahhoz szükség, hogy a gyermekem ezeket a vastag és sötét vulgaritásokat szabadon és érthető módon merje ki mondani. Másrészt azért, mert hirtelen felfogtam a Holló Bence szuper-intelligens trükkjét és teljes mértékben igazat is adtam ennek az abszolút bátorsággal és zseniális szellemi képességekkel rendelkező gyermeknek! Hiszen abszolút igaza van! Mert, ha ennyire ostoba tud lenni egy felnőtt, akinek van képe be menni az elemi osztályokba és ilyen dilettáns módon kezelni egy kiskorúakból álló osztályközösséget, hát annak a felnőttnek igen is, a szemébe kell kiabálni, hogy mennyen... – remélem, nem haragszanak meg, ha a csodálatom ellenére, nem válok hirtelen a Holló Bence tanítványává, mint Edina, aki még ezek után is, zavartalanul tovább kérdezte és hallgatta azt, hogy a többi gyermek milyen szép, vagy csúnya kifejezéseket tud mondani a szexuális szó hallatára.
Persze, tisztában vagyok azzal, hogy mint korábban is, önöktől olyan válaszokat fogok kapni majd, hogy ez nem igaz. Illetve, hogy másképen igaz, és, hogy más fényben megvilágítva és más – TEHÁT SZALONKÉPESEBB! – kontextusba helyezve, ügyesen el eufemizálják majd és el relativizálják és általam félreértettnek és félreértelmezettnek magyarázzák a történteket. És én megkapom akárcsak a múltkoris, a feddést, hogy én vagyok a szamár és az ostoba, amiért fel ülök a lányom beszámolóinak, és elhiszem amiket mond.
- Pontosan úgy, mint a lányomnak a Bence részéről történt csonkítási merénylete esetében is, amikor a végén már Etelka, majd végül persze én voltam bűnösnek megtéve, amiért iskolába menet nem illatosítom be a lányomat, illetve amiért nem tanítom meg „elfogadón viselkedni” az őt három éven át zaklató és üldöző fiukkal szemben. – Amikor kilenc hónapig állt az a „hivatalos” verzió, amit főképpen a Bence apja hangoztatott, hogy Bence csak maga körül „gesztikulált”, illetve a lányom „feje búbját kapirgálta” – és nem a lányom szeme irányába szurkált és annak az arca előtt hadonászott - egy ártatlan szobrászati formáló fa-eszközzel, amit valamiért késnek neveznek.
De sajnos, ezekkel a személyes felelősségek elkenését szolgáló szó-trükkökkel megint csak önmagukat fogják áltatva meggyőzni arról, hogy nem a fent leírtak szerint indult a tantervben nem szereplő(!!!), kiskorú gyermekeink szexuális felvilágosítása, az Edina nevű fiatal pszichológus szexuális zavarainak köszönhetően. Nem úgy tehát, mint ahogy azt Etelkából ki szedtem, amikor meg tudtam, hogy mivel is foglalkoznak az iskolában ahelyett, hogy rajzot tanulnának?! (Mellesleg: mindig panaszkodott, hogy egy óra alatt nem tudja befejezni a rajzait, és tényleg egy halom befejezetlen rajza van.)
Arról, hogy a lányom „szexuális” szókincse a perverz pszichológusnak és a zseniális Bencének köszönhetően ezeken a szexuális órákon fejlett ide, nem csak azért vagyok biztos, mert a majdani, kamaszkori veszélyeztetettségüket felmérve (A kamasz nővérükön ezt a veszélyeztetettséget máris észlelve) nem csak a trágárkodás és a csúnya szavak használata van megtiltva és vétség esetén büntetve a gyermekeimnél, de főképpen a hazudozás! Igen is, merem állítani kedves pedagógus hölgyek és urak, hogy az én gyermekeim nem mernek nekem hazudni és hazudozni! És főként nem mernének ilyen fontos kérdésekben, amikor jelzem, hogy súlyos bajt okozhatnak, ha nem az igazat mondják (Mert, ha az amit Etelkából kiszedtem a „szexuális órák” hallatára igaz, akkor – az én logikám szerint legalább is – egy a szexuális perverzióit a mi kiskorú gyermekeink ártatlan bevonásával kiélni szándékozó személynek nincs amit keresnie az iskolában. És ha a pszichológusi funkció betöltése annyira szükséges, akkor hoznak majd helyébe egy egészségeset. De inkább mind a három gyermekemet átíratom más iskolába, mintsem hogy azokat tovább is, ilyen primitív szexuális „játékokra”, vagy az udvarlás – Legutóbb ezt adta fel Edina házi feladatnak az Etelka osztályában! - , vagy a csókolózás gyakorlására, vagy a párkapcsolati hűtlenkedés „normális mivoltára” oktassa!) és száz százalékosan biztos vagyok benne, hogy mindezt nem Etelka eszelte ki és nem ő adta furfanggal a trágár szavakat a Bence szájába! Már csak azért is, mert a korábbi incidensük alkalmával, amikor lepriccolta Bencét, az úgy reagált erre, hogy. „- Bazd meg Etelka, lepriccoltál!” Etelka messze nem annyira intelligens és trükkös egyelőre mint a Bence legény, és nálunk ki van zárva az, hogy a lányom velem be etesse és kilenc hónapon át el is hitesse pl. hogy ő csak szobrász forma-késsel hadonászott az osztálytársa előtt és nem egy kartonvágó szikével szurkált annak a szeme irányába! Holló apuka ugyanis, még 1O hónappal az incidens után is, úgy tudta, hogy az ártatlan fiúka, egy ártalmatlan „fapiszkával matatott” valamit a lányom fején... – Ez a fajta könnyed apa-átverés és tanítónő-átverés, az esetünkben egyenesen lehetetlen!
Nagyon kérem kedves iskolavezetők, hogy azzal se áltassák magukat, hogy ez a tiltakozásom, egy primitív bosszú, amiért a lányomnak a Holló Bence és barátai általi veszélyeztetettsége olyan nehezen és olyan sokára oldódott meg. Amint mondtam már, én ebben az esetben teljesen a Bence pártján állok, és maximálisan igazat adok neki abban, hogy amennyiben ez az Edina annyira ignoráns, naiv és infantilis, hogy ezt a szembe köpős játékot vele meg lehet csinálni, akkor meg is kellett azt csinálni(!), és még hálás is vagyok Holló Bencének, amiért ezzel a bátor tettével, erre a rettenetesen fontos problémára a rendkívüli szellemi bátorságával felhívta a figyelmünket! - Kérem tehát, hogy amennyiben tudják, önök is e módon viszonyuljanak a Bence által abszolút helyesen és pontosan érzékelt és a lehető leg tökéletesebben lereagált helyzethez, mert teljesen meg vagyok győződve arról, hogy azt a tarthatatlan helyzetet, hogy Galaczi Hajnalka tanítónőnek egyre több esetben könyörögnie kell, hogy a gyermekek legyenek csendben, az Edina mentálhigiéné szempontjából egészségtelen szexuális kabaré-órái váltották ki! És arról is, hogy a nagyobb osztályoknak, amelyek egyikébe a nagyobb lányom jár, a fegyelmi problémáinak a gyökere szintén az Edinának teljesen elhibázott és nem csak a számomra, hanem még az értelmesebb gyermekek számára is elfogadhatatlan (Nem csak Holló Bence tapintott rá erre, hanem a nagyobbik lányom osztályközössége is tiltakozott az osztályfőnöknél már ötödikes korukban, hogy Edinának átadja az osztályfőnöki órákat!) és maximálisan felelőtlen pedagógiai magatartásának köszönhető. Nem tudom, hogy kinek állt az érdekében az, hogy azt a színvonaltalan és gyanús „pszichológiát” amit többszörösen elutasítottak már az általános iskolások is, begyúrják az önálló gondolkozással kevésbé rendelkező elemi osztályosoknak, és, hogy lehetőséget is adjanak Edina számára, hogy a mit tudom én miféle szexuális anarchista elképzeléseivel mételyezze a gyermekeink lelkét? És nem is akarok ezzel foglalkozni, mert ez már nem az én szülői ügyem. Hanem csak arra kérem önöket, hogy ne tegyenek ebben az esetben is úgy, mint előzőleg, tehát ne tegyenek úgy mint a politikusok, ti., hogy a becsületes hibabelátás és a problémamegoldás helyett, felelősség-hárítással és probléma elkenéssel, bagatellizálással költsék újból a drága idejüket és energiájukat, mert miközben az első hasznára válik a közösségnek és a gyermekeknek, addig a felelősség-hárítást szolgáló hiba-letagadás és probléma-elmázolás nem!
Amennyiben az iskolában az utóbbi időben elharapózott fegyelmi problémák csökkentésének és megszüntetésének (Amiben három lányommal első rendűen és deklaráltan érdekelve vagyok!) ide vonatkozó meglátásaimra és konstruktív megoldási javaslataimra kíváncsiak, állok a szeretettel a rendelkezésükre.

További maximális tisztelettel és nagyra becsüléssel az áldozatos és szakmai – művészi szempontból messzemenően minőségi munkájukért:

Kozma Szilárd Csíkszereda, 2O12, IV. 3.

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/


Vissza a tetejére
  Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2012.06.22. 12:29 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.03.11. 22:01
Hozzászólások: 4221
Tartózkodási hely: Csíkszereda
Az érzelgősen liberális és a felelősség-maszatoló, felelősség-hárító és visszahárító pedagógusi mentalitásnak is köszönhetően, a sorsképletében a Plútóval erősített Nyilas Sárkányfarokkal és Halakkal rendelkező Etelkát megint halál-veszélyesen megtámadták:


ROMÁNIA KUTATÁSI TANŰGYI ÉS IFJÚSÁGI MINISZTÉRIUMA
HARGITA MEGYEI TANFELUGYELŐSÉGE

Ferencz Salamon Alpar Laszlo Megyei Főtanfelügyelő Úrnak!

Tisztelt Főtanfelügyelő Úr!

Ezelőtt fél évvel azzal a kéréssel fordultam önökhöz (Figyelem! Kéréssel és nem és NEM SZÁMON-kéréssel, és nem is FELLJELENTÉSSEL, mint ahogyan azt később az ikolában állították!), hogy vessenek véget annak a kétségbeejtő, és időnként ismétlődő életveszélyes fenyegetésekkel is járó üldöztetésnek, amelynek a Nagy István Művéseti Liceum negydik osztályába járó kislányom, Kozma Emma Etelka ki van téve az egyes fiú osztálytársai által, és amely – számomra megalázó, számára lelki traumákat okozó! - üldöztetés azt követően sem fejeződött be, hogy a tavalyi iskolai év végén Etelkát halálosan megfenyegette és meg is támadta a Holló Bence nevű osztálytársa. A Holló Bence nevű tanuló, akkor egy életveszélyes fegyvernek is számító – Ő általa, tehát a diák által az osztálytársai szeme láttára kihúzott! - éles pengéjű szikével, fenyegetőleg szúrkált közvetlenült a lányom szemei irányába, és...FIGYELEM: Nem egy veszélytelen szobrász szerszámmal „gesztikulált”, mint ahogyan azt önök állították a „vizsgálatuk”, nyomán írt válaszukban! Én tehát, önöktől egy olyan probléma-elkenő (valójában: felelősség elmaszatoló!) – „megnyugtató” levelet kaptam, amelyben, éppen, az nem szerepelt, hogy a gyermekemet „csak akkor” és csak azért zaklatták a fiúk három éven át, mert rossz tanuló és anyagilag is támogatni kellett! Illetve, mert a tanítónője, aki önök szerint családi látogatáson is járt nálunk (Holott ez sem igaz!), őt egy, a közösségbe integrálódni képtelen „ERŐESN INTROVERTÁLT”, tehát belső pszichikai probklémákkal küzdő személynek tartja!
Válaszlevelemben kimutattam, hogy még akkor is elfogadhatatlanul embertelen önöknek ez a fajta indoklása, ha mindez nem lenne szemenszedett hazugság, mint ahogyan az, mivel:
1. A gyermek jó tanuló, és az egész négy év alatt egyetlen egyszer kapott elégtelen minősítést. (Ráadásul a szaktanárok szerint és minden szaktekintélynek számító művész barátom szerint is nagyon tehetséges, különlegesen szobrászatban.)
2. „Füzetekkel és ceruzákkal való támogatásra” a gyermek egyetlen alkalommal szorult, éspedig, amikor a kettőnk egyetlen közös ismerőse: az ön volt kolléganője és az én volt anyósom: Filtermeister Ferenc Magdolna, éppen a 2OO9-es tanügyi év megkezdése előtti héten, másodszor is felszólította a gyermekeim anyját, vagyis a saját lányát arra, hogy hagyja el a családunkat (velem együtt a nálam maradó gyermekeit). Ezt a szeptember 15-e előtti, engem előjel nélküli menykőcsapásként érő családrobbantást olyan jól megszervezte a tanítónő – nagymama, hogy nem csak kinőtt, vagy a nyár folyamán rongyossá vált ruhákat, szakadt nyári cipőket és szakadt táskákat, hagyott nekünk hátra a váratlan anyukához való vissza költőzéssel a négy gyermekes „tévelygő leány”. De a teljes családi kasszát is magával vitte a 8 hónapon át az ő személyi számláján meggyűjtött állami gyermeksegélyekből álló, spórolt pénzünkkel. Sőt: még a magyar államtól a két nagyobbik, vagyis hivatalosan már korábban is az én gyámságom alá ítélt iskolás gyermekünk után kapott iskolai alapítványi ösztöndíjak összegét is elvitte, nem csak rongyos ruhákkal és zoknikkal, cipőkkel táskákkal hagyván ott a családot szeptember 13-án, hanem nulla pénzzel is.
Mi tagadás, az alatt a két hét alatt, amíg magamra ocsúdtam, és amíg az első újabb rendelésem honoráriuma beérkezett, lehetséges, hogy Etelkának átadhattak az osztálytársai néhány színes ceruzát és egy – két füzetet!
De FIGYELEM! – Ez nem jelentheti semmiképpen azt, és ez nem lehet indok és magyarázat ép eszű felnőtt emberek részéről arra, hogy amiatt és ezen az alapon, EGY 8 – 9 ÉVES GYERMEKET FOLYAMATOSAN LE BACILUSOZNAK ÉS TESTILEG IS BÁNTALMAZHATNAK AZ OSZTÁLYTÁRSAI! Sőt még arra sem, hogy ÉLETVESZÉLYESEN, ILLETVE, SZEMKISZÚRÁSSAL ÉS ARCCSONKÍTÁSSAL ijesztgethessék! És ráadásul a merénylők szüleinek a hathatós figyelmeztetése nélkül, vagyis minden morális és fegyelmi intézkedés nélkül!
Értem ezt arra, hogy a lányomat terrorizáló és ellene, azt a felnőtt-bűnözői gazemberséggel felérő merényletet elkövető fiúknak, még csak a magaviseleti jegyét sem húzták le, tízes maradt az egész vonalon! - KÉRDEM ÉN, HA MÉG ENNY NYOMA SEM LEHET EGY ILYEN RÉMSÉGES TERRORISTA CSELEKEDET ELK9ÖVETÉSÉNEK, AKKOR MIÉRT TALÁLTÁK FEL A MAGAVISELETI JEGYET? Nekem ugyanis 7-esre (hetesre) húzta le ezt a jegyet Márton Árpád festőművész tanár úr ötödik osztályban, azért mert kergetőzés közben neki szaladtam a folyósón egy felsőbb osztályban járó lánynak és így kivertem a kezéből a zsíros kenyerét.
A válaszlevelük tehát, a megelőzést szolgáló intézkedések ismertetetése helyett, az én olvasatomban arról szólt, hogy mi csak húzzuk meg magunkat, mert ne, mennyi baj van ezzel a gyermekkel: 1. Rossz tanuló, 2. Szegény, 3. A tanítónője szerint a közösségbe integrálódni képtelenül introvertált! - Hiszen miért másért írták volna le nekem, ezeket az elképesztő tárgyi valósághamisításokat, ha nem azért, hogy kussoljak?
Nos, most aztán szembe nézhetnek azzal, hogy ennek a „komolynak” és pedagógiainak és humánusnak egyáltalán nem nevezhető, és a felelősséget e furcsa hazugságokon alapuló értelmezési csavarokkal az áldozatra és ezzel áttételesen, annak a gondozó – nevelő gyám-apjára, rafináltan vissza vetítő „válaszukkal” (Nem ilyen felelősség hárító választ kértem én Uraim, hiszen nem vádoltam senkit, hanem hathatós intézkedéseket kérelmeztem alázatosan és udvariasan annak érdekében, hogy a mélységesen megalázó bacilushordozói megbélyegzés legyen megállítva, és, hogy a gyermekem számára félelem-teljes, sőt: RÉMES traumatikus élményt jelentő agresszív támadás ne ismétlődhessen meg!), azt érték el, hogy most, a halálos fenyegetettséggel járó, szerencsétlen történet MEGISMÉTLŐDÖTT!
A lányomat ezúttal egy agyagvágó lapáttal próbálta meg fejbe vágni („agyonütni”) 2O12 július 15-én, délelőtt, Gecző Ágoston nevű osztálytársa, a szobrászati óra szünetében! És ez szerintem természetes és logikus is, hogy megtörtént, hiszen az a mélységesen megalázó és undorítóan gonosz, de önök által mindössze „DIÁKCSÍNYNEK”, nevezett becsmérlő megbélyegzést, amely során Etelkát még első osztálytól fogva ki nevezték bacilus-hordózónak, és ezzel együtt „érinthetetlennek”, amely mélységesen gonosz játék lényege az, hogy amikor Etelkához hozza érte valamelyik fiú, a többi őt is „fertőzőnek” kiáltotta ki, tovább folyatták zavartalanul. Persze, hogy zavartalanul folytatták! - Hiszen a gyermekem élete, vagy a szeme világa kioltására irányuló barbár cselekedet után, nem, hogy a merényletben levő fiúk, de még csak Holló Bence magaviseleti jegye sem lett lehúzva, a harmadik osztály végén, amikor a körbezárás és a „hirigelés” megtörtént. És ez így is maradt azt követően is, hogy látván a fejleményeket, önöknek és az igazgatóságnak is a SEGÍTSÉGÉT, ISMÉTLEM: SEGÍTSÉGÉT kértem! Nem jelentettem fel senkit, mint ahogyan azt az iskolaigazgató a Holló Bence apjával egybecsengőn utólag - Most már többet nem udvariaskodok, eleget hebegtem habogtam és ez majdnem a lányom életébe került! – aljas módon inszinuálta, hanem MINDÖSSZE – kétségbeesett szülőként - SEGÍTSÉGET KÉRTEM!!! Sikerül-e végre felfogni hölgyeim és uraim, hogy felelősséghárító válasz helyett segítséget kérek? - Miért olyan nehéz ezt megérteni? Miért kellett mindjárt a felelősséghárítás reflexének engedni, és azt a sok hazugságot a lányom introvertált mivoltáról és a közösségbe való integrálódási képtelenségéről összehordani, ahelyett, hogy a merényletet elkövető gyermekek szüleivel hathatósan szóba álltak volna? Illetve a gyermekeknek el magyarázni azt, hogy mit jelent az, ha véletlenül, csupa jópofa játékból meg ölnek egy másik gyereket, vagy ha kiszúrják annak a szemét?! Miért az önmentés és a felelősséghárítás és az áldozatnak a bűnössé maszkirozása a fontosabb, mint egy teljesen ártatlan gyermek élete, vagy a testének – az arcának, a szemének! – épsége?!
Ráadásul, Imecs László, látván , hogy ez, a Holló Bence apja által kieszelt beállítás, miszerint Etelkával van valamiféle erősen misztifikált – mivelhogy sem általuk, sem önök által konkrétan nem kimondott, hanem csak homályos célzások és utalások szintjén körbeírt, körbecélzott – baj (és nem az őt négy éven át pszichikai terror alatt tartó fiúkkal!), hatásosan működött, most azzal állt elő, írd és mond, hogy az én lányaim (Tehát nem is egyedül Etelka, hanem még a halgatag első osztályos kis Turula is, vagy a hetedik osztályos szelíd Medárda is!) provokálják az iskolatársaikat! - NOS KÉREM, EZ MÁR KÖZÖNSÉGES BŰNPÁRTOLÁS! És amennyiben a Holló Bence édesapjának azért van ekkora befolyása abban az iskolában, és azért nem lehet a fiának még csak a magaviseleti jegyét sem levonni az újabb terrorcselekmények megelőzéseképpen, nem, hogy más, figyelmeztető megszorításokban részesíteni, mert az apuka anyagilag támogatja az iskolát (Megjegyzés: utólag kiderült, hogy a feltételezés igaz: Holló Csaba nagyon is hathatósan támogatja anyagilag, nem csak az egész osztályt, hanem a negyedikesek teljes évfolyamát!), akkor kérem szépen, ez a tudatos BŰNPÁRTOLÁS, már mafiotikus szövetkezés! Mert semmi bajom azzal, hogy valaki ugymond „szponzorizál” egy iskolát, DE ENNEK NEM SZABAD AZ, AZ ÁRA LEGYEN, HOGY ENNEK CSERÉJÉBEN, A FIA BÁRMIT ELKÖVETHET BÜNTETLENÜL. Ennek nagyon veszélyes következményei lesznek hosszú távon!
És ha én újra azt kell látnom, hogy önök most is az áldozatot akarják, újabb hazugságokra alapozott misztifikációkkal befeketíteni és megtenni hibásnak, akkor én egyenesen az ügyészséghez fogok fordulni, a lányom további életveszélyes helyzetének a megszüntetése céljából!
Hiszen annyira nem akarnak az iskolában ennek véget vetni, hogy amikor a tanítónőnek a szülői értekezleten elhangzott bíztatására, hogy máskor ne mennyünk felsőbb szintű intézményekhez jelentgetni a problémákat, hanem próbáljuk meg az osztály, illetve az iskola közösségében az orvoslást elérni, fel mentem az élettársammal és a gyermekemmel az osztályba, a történteket tisztázni, a tanítónő, ahelyett, hogy helyben „magunk közt” intézkedett volna, mint ahogyan korábban ígérte és kérte, az éppen érettségiztető Imecs László igazgatót hívatta, akinek viszont logikus, hogy most sem volt több ideje az üggyel foglalkozni, ugyanúgy, mint korábban, sem soha. Sem neki, sem Kirmejer igazgatónőnek, akinél szintén (idén tél végi) teljesen el voltam utasítva úgy, hogy végül az illető gyermek (Szőcs Szilamér) édesapjához vittem el a beteg kislányomat a taxiállomásba, hogy azzal „intézzük” el a dolgot. Nos, Imecs László, miután egy üres osztályban beszélt a Etelkával is és az őt három nappal korábban lapáttal agyonütni szándékozó Gecző Ágostonnal is, azt állította, hogy „az ügy el van intézve és le van zárav” azzal, hogy Ágoston oda vetett nekem foghegyről egy „bocsánatot” és még én kellett rá kérdezzek, hogy mit is mondott, miért is kér bocsánatot? Vitosnak a fenti „megnyugtatására” én felvetettem, hogy ezek szerint ez az „intézkedése is” annyi eredménnyel fog járni, mint a korábbiak és várhatom, hogy a vakáció után majd szabadabban folytatódik a lányom zaklatása és üldöztetése, hiszen akkor már a tanítónős sem lesz velük folyamatosan! Vitos erre azt az ugyancsak „megnyugtató” választ adta, hogy azt a jövőbeni, terrorcselekményt, „Majd akkor fogjuk elintézni”, és már szaladt is volna vissza az érettségiztető bizottságba. Ebbe a „megnyugtató” és felettébb értelmes igazgatói ígéretébe azonban, persze, hogy nem nyugodtam bele, és tovább kezdtem vitatkozni vele, és ekkor vetettem fel, hogy még csak Holló Bencének sem húzták le a magaviseletei jegyét, az életveszélyes szikével való szemkiszúrási kísérlete után, tehát természetes, hogy ő is és a többi gyermek is, tovább „fertőző góc”-ozzák a lányomat, és ennek következtében Ágoston, aki nem vett részt a lányom körbe kerítési műveletében egy évvel ezelőtt, mivel egy másik csoportban volt, tehát még csak nem is volt amiért meg legyen szidva, készpénznek vette, hogy Etelkával bármit el lehet az Iskolában követni, tehát akár agyonütni is! Ekkor Vitos berohant az osztályba és meggyőződött arról, hogy a fiúk magaviseleti jegyei zsinorban 1O-esek, és elismerte, hogy némileg egy kis igazam van. Ezt követően kijött a tanítónő a folyósora és szabadkozott, hogy ő nem hibás ezért, mert ő a negyedik osztály első félévének a végén, helyettesítve volt! És kérdem én, hogy, amennyiben most ártatlan ennek a minimális intézkedésnek az elmulasztásában, akkor miért nem húzta le a protezsáltjuk jegyét a harmadik osztály végén, amikor az, a lányom szeme kiszúrását célzó „dicsőséges” tettét elkövette? (És azt, hogy Holló Bence protezsált, nem csak azért merészelem leírni, mert az apja bátran ki jelentette az igazgató előtt, hogy ő ezért még csak meg sem fogja szidni a fiát, hanem azért is, mert amikor Imecs László igazgató berohant az osztályba, hogy nézze meg azt, hogy a fiuknak csakugyan nincs lehúzva a magaviseleti jegye, de a tanítónő nem tudta, hogy miért ment be az osztályba, az első amit azonnal és feltétlenül közölni kívánt az igazgatóval az volt, hogy „Bence ezúttal nem volt hibás”!)
Nem akarom önöket további részletekkel fárasztani és fenntartani, de azt feltétlenül meg kell még kérdeznem, hogy önök szerint, azért kap-e fizetést az iskola pszichológusa, hogy másodikosoktól felfelé, SZEXUÁLIS FELVILÁGOSÍTÓ órákat tartson a kisgyermekeinknek, vagy netalán mégis csak azért, hogy az ilyen súlyos agresszióval járó konfliktusok esetén, ha nem is oldja meg maga a helyzetet, de legalább járjon utána a konfliktusok pszichológiai motivációjának és erről becsületes és fenntartható, tudományos szakvéleményt alkotva, az írott jelentését át adja az igazgatóságnak és önöknek, annak érdekében, hogy a szemkiszúrásos és agyonveréses merényleteket ne „gyermekcsínyekként” kelljen nevezzék és kezeljék sem a tanügyi felügyelők, sem az igazgatók?
Mert az én laikus, egyszerű szülői véleményem az, hogy amiért a lányomat első osztálytól ki nevezték a gyermekek Holló Bence vezérletével „fertőző bacilus gócnak”, tehát érinthetetlen betegségforrásnak, főként abban keresendő, hogy miért, minek az alapján mondta azt Holló Bence egy szobrászati órán a rá kérdező szaktanárnak, hogy: „Etelkával csak az a baj, hogy még az apja is elismerte, hogy baj van az agyával”. – Emlékezetem szerint ugyanis, Holló Bence édesanyja volt a negyedik osztály elején tartott szülői értekezletnek a jegyzőkönyv írója, ahol én még – Most már látom, hogy nagyon helytelenül és nagyon sajnálatosan! – a problémát igyekeztem magunkra venni! És azt mondtam, hogy az Etelka gondolkozása „Nem szokványosan lineáris, hanem - egyébként a művészi, vagy filozófusi és feltalálói tehetséggel rendelkező személyekre jellemzően – ANLOGIÓKIUS, népies közérthetősséggel ló-ugrás szerű” ! Ezt az udvarias gesztusomat fordította le tehát a Holló Bence édesanyja úgy a fia számára, hogy Etelka beteg az agyára!
Nos, számomra ettől kezdve, teljesen világos, hogy a lányomat a szeme kiszúrásának a kísérlete után is, azért vadászták továbbra is a fiúk zavartalanul, mert az édesanyja által emígy felvilágosított Holló Bence ezt a szakszerű fordítást” (Ami szerint a lányomnak baj kell, hogy legyen az agyával, amennyiben analogikusan, vagyis lóugrás szerűen gondolkozik!), megosztotta az osztálytársaival is. És persze, hogy megosztotta mindazt, amit korábban még a családjában „rólunk” hallott! Az apja ugyanis azt mondta nekem novemberben, az iskola igazgatói szobájában, Imecs László és a Szőcs Szilamér édesapja jelenlétében, hogy – és most egészen pontosan idézek : „- Mit gondolsz, te, hogy nekem nincs más dolgom otthon, mint hogy állandóan csak a Kozma Szilárd hülyeségeivel foglalkozzak?” – Szóval, számomra nagyon is világos, hogy honnan ered a lányom bacilushordozónak és érinthetetlen fertőző gócnak való megbélyegzése, illetve a gyermekeknek a „természetes” elképzelése, hogy őt akár agyon is lehet ütni, mert ez nem jár semmiféle komoly következménnyel! - Várom tehát az iskola pszichológusának a szakszerű, lehetőleg minél objektívebb és tudományos érvekkel alátámasztott feltárásait és a probléma megoldására vonatkozó tanácsait az ügyben, ami alapján önök majd el dönthetik, hogy a lányomra kell-e kenni azt, hogy miért bánnak vele a fiúk ilyen sötét gonoszsággal, vagy esetleg nem-e kellene adminisztratív intézkedésekkel, becsületesen és őszinte nyíltsággal a szülők tudomására juttatni, hogy a „diákcsínyek” fedőneve alatt, milyen mélységesem megalázó, gonosz játékot folytatnak az angyalian ártatlannak képzelt gyermekeik?
Remélve, hogy a két és fél hónapig tartó nyári vakáció ideje alatt végre lesz ideje önöknek is és az igazgatóknak is arra, hogy megtalálják azt a csodálatos módszert, amellyel végre leállíthatják a szexuálisan felvilágosult gyermekeknek ( Nem a szexuális gyönyörkeltési technikák létezéséről kell ezeket a gyermekeket felvilágosítani, hanem arról, hogy milyen következményekkel jár az, ha kiszúrják a másik szemét, vagy, ha agyonütik lapáttal!) az osztálytársainak, azt a számomra megalázó, gonosz játékát, hogy lányomat továbbra is bacilusforrásnak bélyegzik,

maradok tisztelettel: Kozma Szilárd Csíkszereda, 2O11, július 19.

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/


Vissza a tetejére
  Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2012.06.22. 13:23 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.03.11. 22:01
Hozzászólások: 4221
Tartózkodási hely: Csíkszereda
Újabb információk, amelyek a Holló Bencének, ahhoz a misztikusan rejtélyes és fantasztikusan titkos sérthetetlenségének (büntethetetlenségének) a mélységesen mély titkához elvezethetnek.

Ki derült, hogy van egy fiú a VI. Bében, aki még Bencénél is vagányabb, de aki igazi magas szintű európér neveltetése következtében, tettlegesen nem ártott senkinek, de aki a nyugati stílusú, slendrián flegma-vagányságával, annyira fel tudta mérgesíteni Bencét, hogy az kétségbeesésében sírni kezdett. (Lám, lám, amikor a Hóhért akasztják!) Ez a fiú, annyira laza, hogy miután, egy másik - ugyancsak posztmodern szintű, különleges szerető toleranciával és magas szintű megértő - elfogadó pedagógiával nevelt - osztálytársa úgy be vágta a fejét az osztály padozatába, mint az amerikai trilerekben, hogy a vagány áldozat az ájulás határára kerülvén, két tanárnak ölben kellett azt el cipelni az iskola egészségügyi szobájába és ott, agyrázkódás gyanúja miatt, két órát pihentetni. De a vagány fiú, két óra elteltével a saját lábán vissza ment az osztályba és állítólag, még a szüleinek sem mondta el azt, hogy vele ilyen súlyos "baleset" történt az iskolában.
Ez, a témánkkal csak annyiban függ össze, hogy a Holló apuka azt a kérdést szegezte nekem, ama novemberi szülői eszmecserénk alkalmával amit én kértem az igazgatótól, és aminek a vég az lett, hogy a végén engem szólítottak fel ők ketten a bocsánatkérésre, hogy miként lehet az, hogy a 28 gyermekből "Egyedül a tieddel van baj?". Az eset ugyanis két héttel a mi magas röptű szülői eszmecserénk után esett meg. Meg annyiban, hogy az a gyermek viszont, aki a - nevezzük: - Huhunak, a fejét a padlóba emilyen amerikai triler stílusban bele verte, egy középiskolai tanár csemetéje, aki annyira meg van győződve a kisfia jólneveltségéről, hogy a későbbi hírek szerint, bírósági pert akart indítani ellenem, amiért Etelka őt is meg említett azok között, akik őt zaklatták harmadikos koráig. Illetve amiért emiatt, az ő állítólag szuper-nevelt fiát, a tanügyi inspektorok "ki merészelték hallgatni" akkor, amikor a szemkiszúrási merénylet után sem akart megszűnni az Etelka folyamatos zaklatása és szünetekben történő üldöztetése és a lányom meg nevezte őt, igaz. ami igaz: nem a szemkiszúrós merénylők között, mivel az éppen engy másik munkacsoportba volt beosztva, hanem azok között, akik zaklatták folyamatosan három éven át. Az anyuka azt állította utólag egy szülői értekezleten, hogy bizonyára a fia el felejthetett köszönni egyszer Etelkának, és a lányom emiatt, tehát bosszúból diktálta be a nevét, hiszen az ő fia egészen biztos, hogy nem ártott az én kislányomnak. (Utólag beszélgettem egy olyan személlyel, aki a Holló - apukával járt valamikor azonos osztályba és aki elmagyarázta nekem, hogy milyen kevés pénzbe kerülne az osztályokat bekamerázni... - Szívem szerint, minden családi tartalékot feláldozva, akár a háromszorosát is kifizetném.)
Szóval, jól állunk...
Tény, hogy ez a nagyvonalú fiú, csupán a szájával, úgy fel tudta srófolni a Hős Bencike idegeit, hogy az még akkor is bőgött (Ez a merénylői érzelgősségre utaló sírás, engem valamiért a szerb sorozat-gyilkosra, Daniló Kisre emlékeztet - Nem is annyira ez az elérzékenyülés miatt, mint inkább a Tanítónéninek a mindjárt leírandó, későbbi reakciója miatt -, aki a Szegedi börtönben Szűz Mária képeket kezdett állítólag művészi színvonalon festeni.), amikor a tanítónő fel ért az osztályba. Ez megdorgálta Huhu-lazát, és a következőképpen vigasztalta a lányom ellen kilenc hónappal korábban szervezett merényletet megtervező, szegény kis Bencikét: "- Te meg ne végy mindent annyira a szívedre.".... - És ez komoly! Ezt a gyereket tehát, akinek az igazgatónő szeme láttára is szabad az osztályban a labdájával dobálóznia - az nem számítván, hogy esetleg valamelyik osztálytársának, esetleg éppen szemüveges fejét elkapja, ilyen finoman kellett (Kell?!) biztatni a férfiúi viselkedésre!
Ennek a tükrében tehát érdekes, sőt: nagyon érdekes hogy amikor a lányom is a tanítónőhöz fordult a Benci és a csapata merényletének a panaszával, a válasz az volt, hogy- Menny ezzel a bajoddal a szaktanárodhoz, ez nem nálam történt, semmi közöm nincs hozza! (Tudniillik, nem az osztályban és nem az ő órája alatt történt meg a lincselési kísérlet.)
És akkor a tanítói vigasz-biztatás mellé, be ugrott nekem az az emlék, amikor, felvetettem a Bence apukának, hogy a fia a többi fiúval együtt azért üldözi a lányomat tovább, mert legalább még két apai pofont sem kevert le neki, amikor megtudván a dolgot, fel hívtam és elmondtam, hogy a fia mit művelt a lányommal, holott, ha én tudom meg, hogy az én gyermekeim közül egyik ilyet csinál, nadrág sziúval vertem volna meg. Nem csak az tűnt fel, hogy Holló hevesen tiltakozik az ellen, hogy akárcsak egy fenyítő szót is mondjon az eset kapcsán a gyermekének, hanem az is, hogy két - három hónapi türelmet kért tőlem arra, amíg ő a fiával el intézi azt, hogy viszonyuljon másként Etelkához. Logikus gondolom az, hogy felmerül tehát az a gyanú - kérdés bennem a két esetet egybe kapcsolva, hogy nem-e éppen a Bencike pszichéjével kell legyen valami patológiai szintű probléma, amiért azzal ennyire messzemenő kesztyűs kézzel kell bánni, illetve, hogy nem-e volt az én leányom kísérleti nyúlként felhasználva arra, hogy a Bencike, ezek szerint vele született sérült lelki világát és hiányzó lelki férfiasságát, emígy, erősítgessék?
És nem tudom miért, újból csak a művészi tehetséggel is megáldott, érzelgős sorozatgyilkosok jutnak erről az eszembe. Meg az, hogy Inkább én fogom a lelkem-drága Bencike sérült lelkecskéjét sőt: akár a testi épségét is megsérteni, csak egyetlen egyszer merészeljen még a gyermekemhez agresszíven közelíteni! Mivelhogy ez már több a soknál, és én ezt az aljas mecénási, valamint az általa behálózott pedagógusi gazságot egyszerűen már nem tudom többet egy másodpercig sem elviselni, hogy az ártatlan kislányomnak folyamatos traumákat okozhasson egy agyon kényeztetett nyápic, mert
annak a lelki érzékenységére és szellemi finomságára ugyebár - Amivel a pszichológust annyira elmésen el küldte az anyja kínjába! - illik mindenkinek tekintettel lenni! - Majd adok én ezt az egész gazságot kieszelő apjának is és neki is, csak egyetlen egyszer merészeljen még a lányomnak akár csak egy sértő szót is mondani! A hétszentséges Úristenit a Gazembereinek! Elég volt!! _ Éritek? Elég volt az aljas gazságból, amivel még volt pofája az igazgatónak a szemembe mondani azt a demagógiát, hogy:
_ Értsd meg, hogy számunkra te is csak olyan szülő vagy mint a többi, A TE LÁNYODDAL NEM TEHETÜNK KIVÉTELT! - Meg áll az ész ekkora szégyentelen szemforgatást, illetve aljas demagógiát látni: Szóval az én lányommal nem lehet kivételt csinálni az egyenlőség szellemében, de Bencikével valamiért százsorosan igen, és még hozza úgy, hogy ez, a Bencével való kivételezés, az én kivételezetlen lányom életébe is kerülhet - mégiscsak kivételesen!
Szörnyű!

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/


Vissza a tetejére
  Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2012.06.25. 15:30 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.03.11. 22:01
Hozzászólások: 4221
Tartózkodási hely: Csíkszereda
Azt, hogy az én lányommal, nem tehetnek kivételt, és, hogy pedagógiai - nevelői - szempontból, teljesen célravezető a nemrég általam még igen nagyra becsült és értékelt úigazgató úrnak az "egyenlőbb, az egyenlőnél" című módszere, a június 2O-án lezajlott évzáró és egyben elemi osztálytól való búcsúzási- ünnepén, ahol a régi barátaimon kívül, egyetlen szülő (a lányom osztálytársainak a szülei közül) fogadta a köszönésemet. És még ez is hagyján, de utána kérdezve arra is rá jöhettem, hogy miért: azelőtt egy nappal, az iskola asszisztens nője, igazgatói utasításra(!), "meg kellett vizsgálja, a negyedik osztálynak, de különösen és kiemelten Etelkának a fejét, annak érdekében, hogy nem-e talál ott tetűserkéket"! - Nem tudom, világos-e, hogy mennyire "egyenlő" módon van tehát, az én lányom abban az iskolában kezelve, miután egy szülő nem figyelt (vagy nagyon is figyelt?) arra, hogy mit beszél a lánya előtt (Csibi Kriszta, egyébként nem írnám le a nevét, de az Etelkának a negyedik osztály végéig való "le-bacilusozásának" ő az egyik fontos fenntartója és fennen hirdetője!), és az ebből arra a következtetésre jutván, hogy a náluk egy évvel kisebb osztálytársuk "nem közülük való", ezzel egy olyan lavinát indított el, ami - Annak ellenére, hogy én erről már a szemkiszúrásos merénylet előtt, több hónappal, a farsangi bál alkalmával, akkor még egészen barátian, de ugyanakkor egészen komolyan is, beszélgettem a tanítónővel. - Oda fejlődött, hogy a gyermekemet nem csak az osztály közösítette ki, hanem most már az igazgatók is arra játszanak, mint Holló Csdaba meccénás, hogy a szülők is megutáljanak engem a lányommal együtt. Hiszen, "miattunk" kellett a gyermekeiket egyedül az egész iskolaközösségből megtetvészni, nem?
És ez még mind semmi!
És most nagyon kérem odafigyelni!
Mert az év végén a tanulmányi eredményekért jutalom díjat kapott az egész, igen kérem szépen kereken az egész osztály közössége, EGY KIVÉTELLEL: Kozma Emma Etelkával! Rá is kérdezett valamelyik osztálytárs, hogy miért? Mert ő volt egyedül a legrosszabb tanuló, jött a mindig csak a dolgok pozitív oldalát látó, és a szerető elfogadás valamint a humánus megértés és befogadó - toleracia eszméjét hirdető tanítónő szájából. És még idáig is rendben lenne az egész.... - Mondom én, aki a negatívumokkal, sőt a hibákkal és a vétkekkel való nyílt szembenézés elvének a "gonosz" híve és hirdetője vagyok! De van a dologban egy apró - egy egészen kis apró .... - bökkenő! És ez nem más, mint az, hogy a Kozma Emma Etelka ellenőrzőjébe leírt és a tanítónő által aláírt bizonylat szerint, ez a gyermek minimum jó, ha nem egészen nagyon jó tanuló! KOZMA EMME ETELKÁNAK AZ ELLENŐRZŐJÉBEN UGYANIS A KÖVETKEZŐ MINŐSÍTÉSEK TALÁLHATÓK: 3 (három) darab JÓ (BINE), és tizenegy, figyelem, jól olvasták: 11 darab NAGYON JÓ MINŐSÍTÉST LEHET TALÁLNI!!! SEMMI MÁST!
Figyelem: semmi mást! Vagyis az én lányom 11 (tizenegy) NAGYON JÓ és 4 (négy) darab JÓ minősítéssel (És semmi mással!) EGYEDÜLI ROSSZ TANULÓNAK VOLT A TANÍTÓNŐ ÁLTAL AZ OSZTÁLYTÁRSAI ELŐTT NEVEZVE! És ezzel a médiával, számszerűsítve, amennyiben az elégtelen 4-es, az elégséges 6-os, a jó 8-as, és a Nagyon Jó a 1O-es, akkor a lányom médiája, ametematikai pontpssággal kiszámítva (Tehát négy darab 8-essel és tizenegy darab 1O-essel! számolva!) 9,46!!!!!!
Micsoda világelső- szuper zseniket oktató iskola és osztály, nem? Hogyha a legrosszabb tanulónak is 9,46-os médiája van! Nem?
De hagyjuk a hülyeséget! Én is jártam iskolába, összesen 16 évet, és a memóriám is tökéletes, tehát teljesen világos képem van arról, hogy ki is a rossz tanuló! Még én sem voltam az, akiről viszont nyugodtan el lehet mondani, hogy Etelkához képest, és általában a lányaimhoz képest SEMMIT NEM TANULTAM! És velem sem tanult soha az anyám, vagy az apám, aki nem is volt, illetve, az anyám által a családtól messzire hajtva valahol elméletileg létezettt, de gyakorlati valóságban nem, de ez nem is fontos. A fontos az, hogy a lányommal én is és Viola is fogalkozunk eleget, de a hetedikes Medárda is tanítja, tehát nem szemkiszúrásból van 9,46 os médiája!


Hát kérdem én, hogy mi a fészkes fene ez a SÁTÁNI CIRKUSZ, amit vele és velem űznek, Imets László és Galaci Hajnalka tanítónő? Mi a fészkes fenéért kellett kineveztetni a lányomat tetvesnek és rossz tanulónak (igazgatói parancsra?) GYAKORLATI VALÓSÁGGAL TELJESEN ELLENTÉTESEN? Kinek használ ez az ordénáré hazudozás, amelyet ahelyett folytatnak és az őrületig fokoznak, ahelyett, hogy nyiltan és becsületesen beszélgetnének a gyermekek szüleivel, hogy bocsássanak meg, de ezt jól elszurtuk, nem gondoltuk volna, hogy a felelősség elkenése és az igazság elmaszatolása ide fog vezetni! Mi azt hittük, hogy amennyiben elmaszatoljuk az önök számára is kényelmetlen igazságot, a szeretet szelleme fog diadalmaskodni, nem gondoltuk volna, hogy az igazság és a felelősség és a tárgyi valóság ennyire fontosak. Mi jót akartunk, de rosszat csináltunk, hát most meg kérjük szépen önöket hogy ne utálják tovább sem Kozma Etelkát és ne nevezzék többet hülye asztrológusnak Kozma Szilárdot, mert nem ők a hibásak, hanem mi, makik azt képzeltük, hogy igaza van Müller Péternek és a főpapoknak, akik azt hazudták nekünk, hogy a taknyos békében tenyésző Szeretet mindent megt old és képes helyettesíteni az Igazság szellemét! Bocsássanak meg nekünk, tehát és szóljanak a gyermekeiknek, hogy ne üldözzék tovább azt a szerencsétlen leánykát és ne törjenek többet az életére!
Ehelyett most egyelőre mi vagyunk a megbélyegzettek...
És nem csak az a bosszantó, hogy az Etelka rossz tanulói minőségével való védekezés ennyire az igazság ellen való (Szülői értekezleten hangzott el félhangosan a következő szeretetteljes vélemény: a Hülye asztrológus hallgat a hazudozó bunkó agybajos lányára), hanem az is, hogy ő a legpedánsabb és a legtisztább mind a négy lány közül! - Ő tehát, a bacilus-hordozó az osztálytársai, és bizonyára immár azoknak a szülei véleménye szerint is!


Értik önök - értitek ti ezt? Értitek végre a Felelős Világosság nélküli Szerető elfogadás alapállásának a következményeit? Értitek, hogy mindez miért kell, miért logikus, hogy így legyen? Értitek, hogy az atyai felelősségteljes igazság szelleme nélkül, mivé válik a Szeretet? - Azzá, amivé a Galaci Hajnalka szavában és lelkében, amikor képes volt azt hazudni egy sereg "ártatlan" gyermeknek, hogy Etelka közülük a leg rosszabb tanuló, csak azért, hogy azok ezt az üzenetet vigyék haza a szüleiknek: ROMLOTTSÁGGÁ!

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/


Vissza a tetejére
  Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2012.07.12. 17:15 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.03.11. 22:01
Hozzászólások: 4221
Tartózkodási hely: Csíkszereda
Valóban romlássá, vagyis a felelőtlen közömbösséggé, sőt: a legsötétebb korrupcióvá változik, az igazság szelleme által át nem világított Szeretet!


Elképesztő, hogy milyen primitív, hogy ne mondjam: bunkó parasztosan korrupt oka volt annak, hogy Etelkával szemben, az iskolába engedő szülők által elvárt, és a modern pedagógiában fennen hangoztatott értelmes emberi - sőt: humánus - pedagógusi megoldás helyett, egy éven át a legprimitívebb dzsungel törvényének szabad utat engedett (Az anarchiát tudatosan direkt alkalmazva?), és ezzel a gyermekem életét veszélyeztette Imecs László, aki a jelenben a Csíkszeredai Nagy István nevű Művészeti Líceum igazgatója!

Attól félt ugyanis az igazgató úr, hogy trauma éri az Etelkával azonos osztályban járó Sarolt Eduan nevű lányát, aki részt vett a lányomnak a tavaly nyár végi lincselési kísérletében, amennyiben, ha a lincselési történet a felszínre kerül, illetve ki derül, hogy nem az Etelka fantazmagóriája, akkor az óvott igazgatói kislány szembe kell nézzen azzal, hogy mibe keveredett!
- És ez még csak a szebbik magyarázat az igazgató úr, gyermekét óvó, annak falazó, aljasságára, amellyel az Etelka hazudozó mivoltára akarta kenni azt a számomra végig felfoghatatlan "közömbösségét" amelynek az alapján, ő igazgatósága a Bence szüleinek lekötelezett tanítónővel együtt, nem akar semmiféle pozitív intézkedést hozni a tavalyihoz és az ideihez hasonló további tragédiák megelőzése érdekében.
Mert egy másik magyarázat az is lehet, hogy az igazgató hagyta magát megzsarolni a Holló Bence édesapja által, aki talán megfenyegette, hogy amennyiben nem taknyolja el az ügyet, és esetleg még le húzatja a Bence magaviseleti jegyét is, akkor ő azt fogja kérni, hogy akkor a lincselési merényletben részt vevő fél osztálynak és ezek között Imecs Sarolt Eduának is húzzák le a magaviseletei jegyét! Illetve, hogy legyen a szülők tudomására hozva, hogy az is részt vett az ő arany-fiával együtt egy kislány osztálytársuk meglincselése tervének a kivitelezésében!
Gondoljatok csak bele: AZ ALIGAZGATÓ VÉGIG TUDOTT ARRÓL, HOGY SZIKÉVEL ÉS NEM FORMÁZÓ SZOBRÁSZ-PÁLCÁVAL TÁMADTAK A LÁNYOMRA, miközben a tavaly novemberig tette a hülyét, hogy Bence igazat mond! (De még azt követően sem intézkedett, hogy be vittem az iskolába annak a szikének a boltban vásárolt párját, amivel a lincselési kísérlet támadt és kénytelen volt az egész csoportra rá kérdezni, hogy szike volt-e vagy szobrász- forma-pálca?). Hiszen az ő lánya, aki mindenféle eszközt láthat a grafikus-művész apja műhelyében, vagy dolgozószobájában, csak kell ismerje ezen eszközök nevét és funkcióját, ha már ő is képző-művészi pályára van indítva. Tehát, egy ilyen, 1O - 11 éves művész-gyermek, aki folytatni akarja az apja útját, csak nem téveszti össze a kartonvágó, vagy linoleum- vagy fametsző szikét a valamiért késnek nevezett szobrász forma-szerszámmal!
És ez az ember (művész, pedagógus...) képes volt azt mondani nekem indoklásul, hogy a lányomat joggal akarta a kis Gecző Ágoston agyonütni, és joggal csúfolhatták a lányomat azzal, hogy bacilus-hordozó, mert ő szerinte: "A lányodról ki derült, hogy sokszor elferdíti a valóságot!"
Egyszerűen elképesztő, hogy milyen mélyre lehet süllyedni (Egy gyermek kétszeres halálra rémítésének és élete veszélyeztetésének a jogossága hangoztatásáig, és a további veszélyeztetés megszüntetése érdekében hozandó intézkedések makacs, hogy ne mondjam: GONOSZ megtagadásáig!), csak azért mert ő, a szerető elfogadás nevében, meg akarta kímélni a többi gyermeket és azok szüleit attól, hogy szembe nézzenek a nyers valósággal, vagyis azzal, hogy az angyalinak nevelt gyermekük, bizony részt vett három éven át egy kisebb osztálytárs megbélyegzésében és üldözésében, majd annak a meglincselési kísérletében!

Következik tehát a második levél és egyben végleges leleplezése a szégyenteljes igazgatói falazások és hazudozások igazi okának:

Ferencz Salamon Alpar Laszlo Megyei Főtanfelügyelő Úrnak!

Tisztelt Főtanfelügyelő Úr!


A Csíkszeredai Nagy István - Művészeti Líceum IV. B. osztályát, a román tanügyi rendszernek megfelelő számszerűsítéssel (Tízes osztályozással tehát, amelyben a „nagyon jó” minősítésnek a 1O-es, a „jó” minősítésnek a 8-as, az „elégségesnek” a 6-os, és az „elégtelennek” meg a 4-es osztályzat felel meg.), 9, 46 általános tanulmányi eredménnyel végző lányomnak (Akiről tehát most már egyáltalán nem feltételezhető az, hogy a rossz minősítésű jegyek miatt kellett továbbra is csúfolni), Kozma Emma Eetelkának a második életveszélyes megtámadását követő és általam messze elégtelennek talált iskolai „intézkedés” kapcsán (Ezúttal egy agyagvágó lapáttal akarta őt agyonütni a Gecző Ágoston nevű osztálytársa!), az iskola aligazgatójával: Imecs Lászlóval, 2O12 VII. 8-án folytatott spontán beszélgetésünk alkalmával, Imecs úr – aki nem csak az iskola vezetőségét képviseli ebben az ügyben, hanem az én lányommal azonos osztályban járó gyermeke: Imecs Sarolt Edua állítólagos erkölcsi érdekeit is, aki hathatósan részt vett a lányom ellen csoportosan elkövetett lincselési merényletben! - nyomatékosan kifejtette, hogy ők most sem hajlandóak semmiféle intézkedést hozni annak érdekében, hogy szüntessék meg a lányom ellen négy éven át folytatott, megalázó megbélyegzést, vagyis a Kozma Etelka bacilus-hordozói és újabban a tetű-hordozói „kinevezésének” a folytatását.

azzal a határozott igénnyel fordulok önökhöz, hogy keressék meg azt a jogi procedúrát és formulát, amely által a Kozma Emma Etelka nevű lányomat az 2O12 szeptember 15-én kezdődő új tanév elején, újra vissza lehessen íratni a IV. – a negyedik! – osztályba!

Azok alapján ugyanis, amiket megtudtam és ki vehettem az Imecs László úrnak az időben velem szemben egyre haragosabb színezetűvé váló szavaiból, egyértelművé vált számomra, hogy ez a megoldás vezethet egyedül pozitív célhoz, abban az általa és a gyerekek volt tanítónője által létrehozott áldatlan helyzetre, hogy abban az osztályközösségben, amelyben Etelka eddig járt, ő folyamatosan életveszélyben kell éljen. Arra a helyzetre, tehát, hogy a lányom abban az osztályközösségben szüntelen halálos fenyegetettségben van!

Mindaz ugyanis, amit a gyermekemmel szemben elkövetett újabb merénylet után, vagyis az agyagvágó lapáttal való agyonütési kísérlet után önöknek írtam, a Holló Csaba nevű kereskedelmi ügynök, osztály – és immár iskola-szponzor által behálózott tanítónőnek és az aligazgatónak a lányom ellen, illetve az ellenem keltett hangulatról, teljesen bebizonyosodott amikor az aligazgató úr azt állította, hogy (pontosan idézek!) –„A lányodról kiderült, hogy el ferdíti a valóságot.” (És ezt a „tényt” éppen akkor állítja a lányának falazó igazgató Úr, amikor nekem egyértelmű tudomásom van arról, hogy ő korábban kétszer is meggyőződött arról, hogy nem az én lányom volt az aki hazudott a Holló Bence féle életveszélyes lincselési támadás felől, hanem maga a merénylő: Holló Bence. Utóbbi ugyanis, azt állította kerek egy éven keresztül, hogy egy szobrász kés nevű, és éppen az ő édesapja, Holló Csaba által igen találóan „piszkafának” nevezett agyag-formáló szerszámmal „gesztikulált” Etelka előtt. Holott, amikor elvittem az iskolába annak a veszélyesen éles kartonvágó szikének a párját, amivel a lincselési kísérlet megtörtént, az aligazgató bement az osztályba, és rá kérdezett az lincselési kísérletben részt vevő csoporttagokra, hogy ilyen volt-e az a szerszám, amivel Holló Bence megtámadta Etelkát? És a gyermekek, egytől egyig az Etelka állítását igazolták, ami szerint Holló Bence egy ugyanolyan kartonvágó szikével támadt rá a lányomra. Ráadásul, Bence, maga húzta ki a festészet-tanár által ott hagyott szikének az életveszélyesen éles és hegyes pengéjét! Érthető tehát, hogy az aligazgató úr memória-kiesésben szenved, hiszen éppen az ő lánya: Imecs Sarolta is részt vett a lányom lincselési kísérletében. Ő is beállt ugyanis abba a körbe, amellyel a csoporttársak Etelkát körbezárták, vissza lökve őt az éles szikével a szeme felé szurkáló Bencével, valahányszor a megrémült gyermekem megkísérelte a körből való kitörést!) Ez a - a saját gyermeke vétkességének a tudatában felvállalt és emiatt nyakasan fenntartott! -, tudatos igazgatói hazugság tehát, biztos jel a számomra arra, hogy minden korábbi balsejtelmem beigazolódott, és a Holló Csaba nevű kereskedelmi ügynök adományaival behálózott és megdumált, Művészeti Liceum igazgatósága eldöntötte, hogy feláldozzák az én kislányomat „az egész osztály” és a tanítónő erkölcsi fedhetetlensége nimbusza megőrzése érdekében. (Nem csak az év végi ünnepi búcsú-szereplésnek az iskola díszterme helyett a Taplocai kultúrotthonban való megtartását intézte és szponzorálta ugyanis, az osztályközösség építésének a feladatait önjelölten folytató Holló Csaba, hanem az egész évfolyam számára, még un. „egyen- póló- ingeket” is ajándékozott!) Biztos vagyok tehát, hogy minden lelki-ismeretfurdalás nélkül, folyatják azt a korábban választott, nem, hogy vétkes, de egyenesen becstelen stratégiát, amit az önök számára is sugalltak korábban, ti., hogy Kozma Etelka egy olyan bacilushordozónak és újabban tetűhordozónak nevezhető utálatos gyermek, aki a „közösségbe nem illő viselkedésével”, az Imecs László szavaival: „ki provokálja”, értsd alatta, hogy: MEG ÉRDEMLI a megbélyegzést és a szeme kiszúrására, illetve az élete kioltására tett merényleteket!
Az a feltevésem tehát, hogy a maffia-jellegű összefonódás miatt nem lehet a Holló Csaba gyermekének még csak a magaviseleti jegyét sem levonni, mivel az általa kitervelt és vezérelt lincselési kísérletben maga Imecs Sarolt Édua, az aligazgató lánya is részt vett(!!!), és ennek érdekében az én lányomból kell minden áron, a többi gyermek által szabadon vadászható, vétkes-áldozatot csinálni, az aligazgatónak a gyermekem további zaklatását és üldözését megelőző intézkedéseknek az elutasító szavaiból, számomra végleg és határozottan beigazolódott! Szerinte ugyanis, nem csak, hogy a lányom, de én magam is - Aki a lányom életének a féltése miatt, érzékelhető reális gyakorlati eredményeket hozó intézkedéseiket kérni merészelem!-, „generálom” ezt a helyzetet (Te magad generálod ezt a helyzetet!”), amelyben a lányom első osztályos kori megbélyegzését szerinte, éppen miattam nem lehet megszüntetni. Sőt, szerinte: nekünk ezt a sötét és megalázón igazságtalan megbélyegzést el kell tűrni (Nem csak Imecs Sarolt Edua, de a lány közösség fele is benne van ugyanis a lányom terrorisztikus zaklatásában, élen azzal, aki elindította: Csibi Kriszta.), el egészen a fiúknak az Etelka élete veszélyeztetésig is elmenő, időnkénti terrorista akciójáig.

Érdemes a vétkes lányának falazó aligazgatónak ezt a finom jelzését a tárgyi racionalitás nyelvére lefordítani: A lányomat tehát azért üldözi – Miattam tehát! – továbbra is bántatlanul az osztály fiúközössége, mert kérni merészeltem a gyermekek pedagógusait, majd önöket is arra, hogy valamilyen hathatós szakmai módszerrel, vagy hivatalos intézkedéssel, ezt a tarthatatlan állapotot végre már szüntessék meg! Vagyis gyakorlati logikával mindez így értendő: a pedagógusoknál való „kellemetlenkedésem” következtében, azok önkéntelenül és akaratlanul, oly módon irányítják a gyermekeket, hogy azok még csak azért se szüntessék meg a gyermekem zaklatását és fenyegetését! De amennyiben, az igazgató úr ezzel a „Te vagy az, aki a bajt generálod” kijelentésével nem arra gondolt, hogy egyenesen tőlük, tehát a vétkes gyermekek szüleitől származna a gyermekeknek a lányom elleni felbujtatása, akkor meg arra kell gondoljak, hogy addig panaszkodott ő, Holló Csaba szülő-mecénás és a tanítónő a gyermekek szüleinek rám és a „hazudozó lányomra”, amíg a szülők lettek azok, akik arra biztatják – Értsd alatta: bujtatják - folyamatosan a gyermekeiket, hogy az Etelka bacilus-hordozó csúfolását folytassák, és általában is, Etelkát „az osztály agybeteg” tagjaként kezeljék - vadásszák! Hiszen ezt világosan ki is nyilvánította már a Holló Bence édesanyja, aki a 4. osztály első szülői értekezletén a jegyzőkönyvet írta, és aki az én akkori felszólalásomból, amelyben még –sajnos! – magunkra vettem a baj okát, azt olvasta ki, hogy: „Még az apja is elismerte, hogy beteg az agyára” (- Idézet Holló Bencikétől, amit a szobrászat tanár rákérdezésre válaszolt, ti., hogy „Ugyan mi baj van Etelkával?”). Talán nem kell mondanom, hogy ilyesmit én soha nem mondtam!
Ebben a kontextusban tehát egyértelművé válik a lányának falazó, azt talán az erkölcsi megszégyenüléstől „minden áron”(Tehát az én gyermekem feláldozása árán is!) meg óvni akaró aligazgatónak, az a finoman fenyegető mondata, hogy: „- A jövőbe nem tudok bele látni!” ( - Miután határozottan meg ígérte, hogy az újabb életveszélyes incidens megakadályozása érdekében, semmit nem fognak tenni. – Persze: Hiszen nem az ő lányát veszélyezteti az enyém, hanem az én lányomat veszélyezteti az ő lánya a többivel együtt!)
Az aligazgatónak ezek a félreérthetetlen szavai világosítottak meg tehát afelől is, hogy mi az oka annak, hogy az év végi záró ünnepségen, amelyen, egyetlen szülő kivételével (A nevét elfelejtettem, de a szakmája, ha jól emlékszem: gyermekpszichológus – hölgy.), egyetlen más szülő nem volt hajlandó még csak fogadni sem a köszönésemet! – Hát persze! Hiszen ők még mindig úgy tudják, hogy én az „agybeteg” - hazudozó lányom szavaira fel ülve, rögeszmés gonoszsággal „cirkuszolok” és vádolom az ők ártatlan gyermekeiket, élükön Holló Bencével, akinek pedig az apukája annyira rendes, hogy még póló-ingeket is ajándékozott az egész évfolyamnak! Ez az ellenem irányuló, már a probléma első felvetése idején, hozzám haragosan szóló igazgatói (És szülő – társi!) magatartás győzött meg tehát arról, hogy a tisztességes ügyintézés és szakmai helyzetkezelés helyett, az igazgatók továbbra is, amellett a felelősség-hárító megoldás mellett akarnak kitartani, amit az elején még csak a lincselési kísérletben részt vevő gyermekek szülei: Imecs László és Holló Csaba „felelősség-hárító reflexből” választottak. Vagyis arra, hogy a fő szervező és végrehajtó Holló Bence megvédése érdekében (Az általa kieszelt hazugságnak megfelelő ártatlan szerepben tartása érdekében!) Kozma Etelkát, és annak a védelmébe állt apját, kell valamilyen módon besározni és bevádolni. És így azt elérni, amit a lincselésben szintén részt vevő Kanabé Gyopár édesanyja: Kamabé Annamária, a második negyedik osztályi (téli) szülői értekezleten, amikor az ott levő anyukák engem hangoskodva letámadtak, úgy kiabált be, hogy: „Nem gondolod-e Szilárd, hogy a többségnek kell, hogy igaza legyen?” (- Persze, a tanítónő jó barátnője, nem határozta meg, hogy a lincselő többségnek-e, vagy azok szüleinek?)
Nem tudom, hogy az önkormányzati tanácsosnak és a Galaci Hajnalka jó barátjának: Kanabé Annamáriának van-e tudomása arról, hogy nem csak a tudományos tényeket, de még a bírósági bűnügyi ítéleteket sem szokták alapos tárgyi vizsgálat nélkül, egyszerű többségi szavazás útján eldönteni, de ennek nem is akarok utána járni. Számomra egyedül az a fontos, hogy a gyermekem ne maradjon továbbra is életveszélyben, de ugyanakkor abból az iskolából sem akarom kivenni és egy másik iskolába átíratni. Nem csak azért, mert a másik két testvére is ugyanabba az iskolába jár, hanem azért első sorban, mert minden szaktanára azon a véleményen van, hogy különösen szobrászatból igen tehetséges. Holott minden jel arra utal, hogy az Imecs László és Holló Csaba által kitervelt, és a Galaci Hajnalka által tőlük átvett stratégia jól sikerült, és az aligazgatónak az a „figyelmeztetése”, hogy az Etelka „bacilushordozó-zását” és „tetű-hordozó-zását” én „generálom”, és nem a még csak a minimális fegyelmi figyelmeztetésben sem részesülő, lincselő osztálytársai. Közvetkezésképpen, ha nem akarom azt, hogy most már az egész osztályközösség szülei által (Vagy kicsodák által is?) a gyermekem ellen bujtatott „ártatlan” gyermekek harmadik halálos merénylete sikerrel járjon, akkor abból az osztályból mindenképpen el kell vinnem Etelkát!
Ezért tehát más lehetőséget nem látok, mint azt, hogy meg keresni azt a jogi utat és minisztériumi szabályzati kaput, amelynek a segítségével, Etelkát újból vissza lehessen íratni a negyedik osztályba, hiszen amúgy is abból származott a baj, onnan indult el minden, hogy a Csibi Kriszta szülei szerint, ő nem való ebbe az osztályközösségbe, mivel egy évvel korábban ment iskolába.
Meg jegyezném még azonban, hogy szintén a „hazudozó” lányomtól szereztem tudomást arról is, hogy az iskola ambíciós pszichológusa, ahelyett pl. hogy ennek az ügynek nézett volna utána, több rendben is szexuális felvilágosító órákat tartott harmadik osztály végén a gyermekeknek, amikor is, a tanítónő át adott neki néhány órát. Kérdem, hogy nem-e lett volna alkalmasabb ezekből a szex-órákból legalább egyet arra szánni, hogy ennek a szerencsétlen ügyek a csoportos pszicho-mentális okait együttesen megkeressék, és ezzel a későbbi zaklatásoknak és az év végi merényletnek, ezzel elejét vegyék?
- Persze, hogy nem! Hiszen az aligazgató úr lánya is részt vett a lincselési kísérletben! Ki tudja tehát, hogy még mi minden derülhetett volna ki egy olyan vizsgálódás nyomán, ahol a gyermekek nem a szexuális értesültségüket kell elő adják Holló Bence módra?) Mert ha úgy érezte a tanítónő, hogy annyira rendben van minden az osztályában, hogy néhány órát nyugodtan átadhat az iskola-pszichológusnak, akkor meg az, miért nem azzal kezdte az osztállyal való ismerkedést, hogy ennek a rémtörténetnek – amiről tudom, hogy tudomása volt! – a pszicho-mentális okait felderítse, és a megfelelő gyakorlati értelmezésekkel - Például, elmagyarázva azt a gyermekeknek, hogy milyen lelki következményekkel járhat az, ha valamelyikük maradandón megcsonkítja a kisebb osztálytársát! - az Etelka további zaklatásának, sőt: az újabb élet-ellenes megtámadásának az elejét vegye? Mire jó szexuális felvilágosítást, vagy akár közösségépítési órákat is tartani olyan, felelősség tudat nélküli gyermekeknek, akik még csak ott tartanak, hogy csoportosan körbe fogják a legkisebbet közülük és valahányszor az ki akar abból törni, visszalökik a kör közepére, arra bízatván a szikével feléje szurkáló, és a megtámadottnál egy évvel és egy fejjel nagyobb bandavezért, hogy vigye véghez azt, amit ők együtt közösen korábban kiterveltek?
Ezek után, természetes, hogy mellbe vert az a hír, hogy a képzőművészet alapját képező rajz órákat is megfelezték annak érdekében, hogy a pedagógusi ambíciókkal is rendelkező iskolai pszichológus ezeket a törekvéseit ki élhesse, és szintén szexuális felvilágosító jellegű órákat tartott a IV-B. osztályosoknak, azokon az órákon, amikor azoknak hivatalosan rajzolniuk kellett volna! De én nem szexuális iskolába írattam a gyermekemet, hanem képzőművészeti iskolába, és számomra egyáltalán nem jelent vigaszt még az a korrupt megoldás sem, hogy az iskolában „elnézték” a gyermekemnek és egy másik kislánynak az, hogy ne mennyen be ezekre a társalkodásokra. És főképpen nem, amikor tudván tudom, hogy mennyi tehetséges fiatal veszik el ezen a pályán, amiért nem tanul meg kellőképpen rajzolni, és még inkább nem, amikor azt is tudom, hogy az iskolapszichológus dolga egyáltalán nem az, hogy a szexuális élvezetkeltés lelki rejtelmeibe be avassa idejekorán a gyermekeket, hanem az, hogy az ilyen problémás eseteknek, mint amilyen az én kislányom és az osztály egyik része (fél osztálynyi csoportja!) között kialakult, utána nézzen és a megoldási javaslatait a gyermek pedagógusával és az iskolaigazgatójával közölje. Esetleg, hogy a tényleges pszichológiai segítségre szoruló gyermekeket, akiknek arról sincs még fogalma, hogy mi történik majd ha az osztálytársukat megcsonkítják, vagy agyonütik, kezelje.
Mivel a kilencvenes évek közepén tartott metafizikai előadásomnak a hallgatója volt, én rendkívülien bíztam az Imecs László tisztességében és eszembe nem jutott volna az, hogy a lánya vétkessége védelme miatt ment bele ebbe a gonosz „megoldásba”. Szinte a lányom életébe kerülő, és az igazgatói tekintéllyel kijátszott igazságérzetem miatti, fojtott indulatokkal díszített teljes esztendőnek kellett eltelnie ahhoz, hogy végre ráébredjek arra, hogy Imecs László a lánya vétkességének a tudatában nem akarja meglátni a valóságot, amikor olyanokat állít, hogy a Holló Bence – ügyet véglegesen lerendezte. Szerinte ugyanis, az ügy ma ott áll, hogy Bence védelmébe veszi a többiekkel szemben Etelkát, miközben a gyakorlati valóság ennek a szöges ellentéte és a bacilus-hordozózás mellé Bence egy újabb megalázó játékot eszelt ki a lányom lelki nyomorítására, megalázására. Az utóbbi időben ugyanis, azt kezdte hangoztatni Holló Bence az osztályban és az osztályon kívül is, hogy „Etelka, neked tetűd van, te tetves vagy!” , aminek az lett a vége, hogy valaki (Lehet, hogy éppen az aligazgató úr!) rá telefonált az iskola egészségügyi asszisztensnőjére, hogy vizsgálja meg az elemisek fejét, de főként a négy Bé - sekét, és azok között is kiemelten a Kozma Etelka fejét (!!!) azért, hogy nincsenek-e a hajában tetvek! És az asszisztensnő az év végén ezt végig kiabálta az iskola folyósólyán, és így kiabálva hívva mindenki hallatára kiemelten az én lányomat tetű-vizsgálatra!!! – Kell-e ennél jobb stratégia ahhoz, hogy egy egész osztállyal végleg megutáltassanak és kiközösítessenek egy gyermeket?
Természetes tehát, hogy mindezt követően, nem találom a lányom életét és testi épségét biztosítottnak abban az osztályban, de amint mondtam, azt sem akarom, hogy más iskolába kelljen őt íratni, amiért a Holló Bencének a figyelmeztető jellegű megfenyítése helyett, a fiát védő Holló Bence édesapja és a lánya vétkességét rejteni igyekvő Imecs László igazgató azt választotta, hogy a lányomat további negatív diszkriminációnak kitegyék. Sőt: hogy az ő kiemelt tetvészésével ezt a negatív diszkriminációt még fokozzák is!
Mert amennyiben a fent le írt szubjektív okok mellett, nem kemény üzleti érdek-összefonódás van a háttérben Holló Csabával, amelyből az iskola vezetősége nem tud pozitív módon kihátrálni, akkor meg egyenesen Kafkai műbe illő lenne az a nyakas ellenállása az igazgatóságnak, hogy az ügyet végérvényesen tisztázza, vagy tisztáztassa, és a megfelelő intézkedéseket meghozza annak érdekében, hogy a lányom testi épségének, sőt: az élete fenyegetettségének az állapotát megszüntesse! Természetes tehát, hogy amikor Imecs László a lányomnak az agyagvágó lapáttal történő agyonütési kísérlete után is, azt hangoztatta demagóg – szemforgató módon, hogy „A te lányod sem képezhet kivételt a többivel szemben.”, én azt vetettem a szemére, hogy ez egyenesen tenyérbe mászó hamisságként hangzik a részéről, amikor az ő gyermekei természetes módon élvezhetik a pozitív diszkrimináció védelmét (Sőt! A jelen esetben a tárgyi valóságnak az ügy tudatos maszatolásának a védelmét!), abban az iskolában, ahol az apjuk éppen a fegyelmi – morális kérdésekkel foglalkozó, aligazgató! És, hogy vegye végre tudomásul, hogy én nem fogom ezt annyiban hagyni, tehát nem fogok az eddigi teljesen hatástalan, mivelhogy bűnpártoló felelőtlen közömbösségébe belenyugodni, MIVEL AZ ÉN GYERMEKEM SEM VADÁSZKATÓBB ÉS BÁNTALMAZHATÓBB, SEMMILYEN OKNÁL FOGVA MINT A TÖBBI GYERMEK! – Erre viszont ő azt válaszolta, hogy: „- Én sem vagyok levadászható!” (Értsd alatta, hogy ő: Imecs László igazgató úr, kevésbé vadászható, mint egy 1O éves elemista…- Ez aztán egy morális kérdéseket megoldó iskola-igazgatói alapállás!)
Remélem tehát, hogy ezek alapján (Tehát az üldöztetés okainak a tárgyi feltárása és megszüntetése helyett, az ügynek az ily irracionális módon történő összekutyulása alapján!) önök is belátják, hogy amennyiben nem történik meg a lányom négy éves megbélyegzett üldöztetése és a kétszeri életveszélyeztetése igazi okainak az objektív és tárgyilagos (Tárgyi hűségű!) kivizsgálása és feltárása, valamint az objektív és pártatlan vizsgálat eredményeinek (Magam hajlandó vagyok a kislányomat akár egy szakszerű rendőrségi – ügyészségi hazugságvizsgálati eljárásnak is alávetni!), a tényleges valóságnak, a többi gyermek szüleinek a tisztességes (pártatlan) tudomására hozása, akkor az egyedüli racionális és mindenkit megnyugtató békés megoldás csakis az lehet, ha Etelkát újra vissza írathatjuk a most induló negyedik osztályba!

Tisztelettel: Kozma Szilárd, Csíkszereda, 2O12.VII.12

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/


Vissza a tetejére
  Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2012.07.24. 14:35 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.03.11. 22:01
Hozzászólások: 4221
Tartózkodási hely: Csíkszereda
No coment:


2012.07.24. 3:36 keltezéssel, Anita Deres írta:
> Kedves Szilárd!
>
> Annyira Önre hangolódtam, hogy rákerestem a youtube-on. Az első, amit találtam, az az interjú, amit
> szép kis lányával, Etelkával együtt készített. Lenyűgözött. Hozzászólásomat nem engedte a rendszer, így leírom itt,
> ha tudja, kérem, tegye fel mint hozzászólást saját nevemmel a youtube-on. Engedélyezem.
>
>
>
> "Etelka, ez az elbűvölő, szépséges kislány nem mindennapi értelmességével és természetes életszeretetével tűnik ki
> a többi gyermek közül. A gyermekek, mint a Legyek Urából is tudjuk, kegyetlenebbek és
> határfeszegetőbbek tudnak lenni, mint a felnőttek...Etelka, biztos vagyok benne, azért tapasztalja e nehézségeket
> az iskolatársai részéről, mert életfeladata messze túlmutat a kicsinyes tesztelgetéseken, amiket társai produkálnak.
> Etelka Figyel, nagy F-fel, ez egyértelműen látszik, és mindük fölé magasodik megértésben és bölcsességben,
> az emberi gyöngeség és gyarlóság mivoltát korán megérti, hogy túlhaladhasson rajta, és más fontos dolgokkal
> foglalkozzon életében. Még hogy legrosszabb tanuló! Nevetséges. Csak rá kell nézni a kis arcára, tekintetére. Hála Istennek Apukája metafizikus
> asztrológus, ráadásul. Hajrá Etelka!!!"
>
> Szeretettel:
> Deres Anita

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/


Vissza a tetejére
  Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2012.10.02. 10:46 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.03.11. 22:01
Hozzászólások: 4221
Tartózkodási hely: Csíkszereda
Szerencsénkre, mielőtt - Figyelem: nem tudni mi okból! Talán, mert túlságosan a helyén van az esze és a szíve! - lecserélték volna a Hargita Megyei Tanfelügyelőség éléről (Nem akarok megsérteni senkit, de szerintem eddigelé a legrátermettebb, hogy ne mondjam: legminőségibb) a főtanfelügyelőt: Ferences Salamon Alpár Urat, az lehetővé tette számunkra, hogy Etelkát újból negyedik osztályba írassam annak ellenére, hogy a tanulmányi eredményeit nagy többségében "nagyon jó" minősítéssel illette a tanítónője. Lévén hogy, Etelka egy évvel kisebb mint az őt négy éven át kiközösítő és rá vadászó, majd két alkalommal is az életét veszélyeztető, valamiért természetellenesen protezsált fiú osztálytársai, mert négy évvel ezelőtt el követtem azt a végzetes hibát, hogy hat évesen iskolába írattam, ezt a lehetőséget is meg kaptuk többek között, de mi ezzel a lehetőséggel kívántunk élni. Ti., hogy ugyanabban a Művészeti iskolába járhasson, ahol a szaktanárok dicsérik a szorgalmát és a vonatkozó képességeit (Hogy ne szóljuk el magunkat a tehetséget illetően, amely kellő morális alap nélkül, Hamvas Béla szerint, de szerintem is, aki szintén rendelkeztem "ilyesmivel", egy púp a tehetséges ember hátán, sőt: egy hatalmas orr az arcán, mint a szomorú francia költő: Cyrano esetében.)
Szóval, Etelkát illetően végre meg nyugodhatok, mert nem kell többé a gyermekeik számára minden áron (Még az Etelka-félék kiirtása árán is...) kívülről és erőszakosan és persze, az iskolázatlan elképzeléseik szerinti közösséget "gyártani" akaró újgazdag szülők elkényeztetett és persze: emiatt betegesen beképzelt, na és persze: még egy gyengébb magaviseleti osztályozástól is védett)!), gyermekeivel egy osztályba járnia.
Ám az örömem nem tarthatott sokáig, mert a Hírtévének a készülő, új, Magyarországi családjógi törvényre vonatkozó tudósításaiból meg kellett értenem végre a lényeget: Ezek a naiv fiatal politikusok a saját nemzet-növesztési és erősítési törekvésük (ideológiájuk) ellenben, annak a teljes esélytelensége érdekében alkotják meg és hozzák törvényerőre az egykéző és ezért szemforgató (Vagy gyagyás?), de mindenképpen az egykézéseikkel abszolút farizeus módon viselkedő Pszichológusoknak azt a spirituális és a gyakorlati valóságnak is homlokegyenest ellentmondó, tehát megváltás- és életellenes elképzelését (És csak azért elképzelés, mert isten őrizz, hogy ezek mit el nem művelnek a vadon nőtt gyöngyvirágként elkezelt, szerencsétlen egykéikkel!), ami szerint az úgy helyes dolog, ha az édesapának még csak a hangját sem szabad megerősíteni, amikor a gyermekével beszél, mert az menten agressziónak számít és erre hivatkozva, az ártatlan és kényes, tehát minden férfias megnyilvánulásban agressziót látó anyukáknak erre hivatkozva azonnal el lehet válni és a gyermekeket az édesapjaiktól elszigetelni.
Nos, én Fidesz párti vagyok (de az is lehet, hogy emiatt, már csak voltam...), de sajnos ezek az okos és magukat tájékozottnak képzelő fiatal politikusok is, éppen most készülnek teljesen elsorvasztani a magyar nemzetet, ezzel az új Istenellenes, mert: megváltás ellenes, családjogi törvénnyel, amelyben a mi Ividőnk- féle gyermekeket és azok szüleit végleg és teljesen meg fogják fosztani a normális élet lehetőségétől! Isten legyen hozzánk irgalmas, mert elképzelni is rossz, hogy amennyiben ez a törvény életbe lép, mi fog Magyarországon következni. Amellett, hogy csökkenni fog a hivatalos házasság-kötések és persze, a nem hivatalos családalapítások száma is (A születendő gyermekek szám csökkenéséről már nem is, beszélve! - Hiszen ki lesz még bolond, a karmájuk által vezérelt, a pszichológiai módszerekkel végső soron kellő mértékben kezelhetetlen és nevelhetetlen gyermeket vállalni. De melyik érett eszű férfi fogja azt vállalni, hogy olyan - általa kezelhetetlen és nevelhetetlen - gyermekkel, nem hogy gyermekekkel... kelljen együtt élnie, akire ha rá mordulna, máris azzal kell szembe néznie, hogy az anya - az ő felesége - fel jelentheti őt a gyermek agresszív bántalmazása címén? Sőt: amennyiben a kényes kis feleségnek meg tetszik a házi barátok valamelyike, vagy a szomszéd, vagy a postás, és úgy képzeli, hogy azzal jobb lenne folytatni az életét mint a férjével, csak le kell írnia, azt, hogy a férje bántalmazza őt is meg a gyermeket is, és cakk-pakk, máris meg szabadult a "zsarnok állattól".) a magyar lesz huszonöt - harminc év múlva a legnagyobb bűnözési rátával és a legkisebb szaporodási rátával rendelkező nemzet az egész világon!

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/


Vissza a tetejére
  Profil  
 
Hozzászólások megjelenítése:  Rendezés  
Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 57 hozzászólás ]  Oldal Előző  1, 2, 3, 4, 5, 6  Következő

Időzóna: UTC + 2 óra [ nyi ]


Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 3 vendég


Nem nyithatsz témákat ebben a fórumban.
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Nem szerkesztheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem törölheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem küldhetsz csatolmányokat ebben a fórumban.

Keresés:
Ugrás:  
cron
Powered by phpBB® Forum Software © phpBB Group
Magyar fordítás © Magyar phpBB Közösség
phpBB SEO