ASZTROLOGOSZ, Kozma Szilárd - karma-asztrológus fóruma

Asztrológiai fórum: Kozma Szilárd és asztrológus-barátainak fóruma
Pontos idő: 2024.03.29. 07:52

Időzóna: UTC + 2 óra [ nyi ]




Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 18 hozzászólás ]  Oldal 1, 2  Következő
Szerző Üzenet
HozzászólásElküldve: 2009.06.20. 17:09 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.03.11. 22:01
Hozzászólások: 4221
Tartózkodási hely: Csíkszereda
Más szemében a szálkát...


Nem azért jó a saját szemünkben, vagyis az erkölcsi látásunkban (spirituális érzékelésünkben, sors-gondolkozásunkban), a leomlott gerendákat keresni, a mások szemében (létképzeletében és életlátomásában) található szálkák keresése – vizsgálata helyett, mert:
A) Ehhez, ily módon nincs erkölcsi alapunk.
B) A másikat sértjük ezzel. (Hiszen az, hogy a mi szemünkben – látásunkban egymást keresztezik a leomlott vastag gerendák, még nem menti fel „a másokat”, vagyis, nem jelenti azt, hogy a mások nyugodtan ülhetnek a szálkáikkal, amíg a mi látásunk telve van gerendákkal!)
Hanem azért, mert amíg a mi szemünkben, akárcsak szálkák is vannak, nem hogy gerendák, addig a hangoltság és a vonzás, valamint a hatás-visszahatás (ok és okozat) sorstörvényei alapján, ténylegesen nem lehetünk sem egészségesek (hosszú távon), sem nyugodtak és boldogok. És azért is, mert az életünk értelmét, célját és rendeltetését is éppen ez adja meg: a látásunk kitisztítását követő, velünk született belső (Személyes) sérüléseinknek és rongáltságunknak, illetve a sérülésre – rongálódásra való hajlamainknak a minél nagyobb mértékű feloldása. És ezeket a hajlamokat a horoszkópunkban a Lilith és a Sárkányfarok jelzi, nem csak jegyhelyzetével, hanem házhelyzetével és fényszögeivel is.

Az én születési képletemben, a több irányból bombázott (kizárólag negatívan fényszögelt) Marssal együtt álló Lilithem, a III. horoszkópházban, a közvetlen tapasztalatokból - a hús vér, és velőkig hatoló és lélekig hatoló! - NYERS, HÉTKÖZNAPI TAPASZTALATOKBÓL VALÓ sorsrendezési (metafizikai) következtetések levonási képességeink kialakulásának és kifejlődésének az életkörét megtestesítő házában áll. Negatívan (Mivel a Lilithnek amúgy is csak a negatív vonatkozásai értelmeződhetnek) tehát: a közvetlen tapasztalatokból és jelzésekből való tanulási (helyes következtetés levonási) képtelenségnek, illetve a közvetlen tapasztalatokból való sors-horderejű következtetések levonási nehézségeknek a házában. Ráadásul, a Lilith-Mars párosom meredek szembenállásban a IX. házban álló Holddal (a szülői minőség mellett, a tükröződési és oldódási képességeink bolygója is!) a metafizikai megismerések házában (IX. ház), ami szintén csak negatív fényszögeket kap. És egyre nagyobb a gyanúm, hogy a Szaturnuszom sem a IV. házban áll az anyám által közölt 23,OO órás születési időpontnak megfelelően, hanem abból ki kell vágni min. 2O percet, ha nem huszonötöt, azért, hogy a Szaturnusz is kerüljön egyértelműen a III. házba. Különben nem lenne értelmezhető az, hogy amiért nem vettem észre azt a tényt, hogy nekem az öncélú irodalomgyakorlásba, illetve az esztétikai életbe nincs már lehetőség vissza trérésre (Alacsonyabb spirituális szintre való vissza ereszkedésre: vissza-élésére!), még egy komoly regénnyel sem, és az, hogy miért éppen a fülem (Szaturnusz) gyulladt be iszonyatosan, mindjárt a román - magyar határ átlépése után (Szaturnusz - a határhelyzetek bolygója is), miután enyhe fülfájások már a regény megjelenésekor is kezdtek gyötörni. És persze: az a bizonyos memóriakiesés is, amikor elfelejtettem, hogy a régi, piros-Ladánkat egy héttel korábban nem a tömbházunk előtt tettem le, hanem az Emőke nagymamája lakása előtti parkolóban hagytam, ami a majdhogynem és még mindig szekus módra viselkedő román rendőrséggel való furcsa találkozásomat eredményezte, egyértelműen arra utaltak, hogy valamit nagyon nem akarok meghallani. Tudni, jól tudtam én, már az első jelzésektől, hogy a szellem sugallatainak a lehallgatásával illetve a helyes értelmezésével lehet a baj, de az igazi, kauzális okot sehogy nem tudtam megfejteni. Csak az üldözésembe fogott, hisztériás (19 éves) pesti fiatalember által hátulról elrondított (- elütve megnyomatott: Szaturnusz) Ladával való haza felé igyekvés közben (A bizonyára verekedni szándékozó kisöreg azt állította a rendőröknek, hogy azt képzelte: át akarok menni a piros lámpánál és azért hajtott belém a kölcsönkért Daewovoval 1OO km. per óra sebességgel.), az autópálya egyhangúságában értettem meg azt, hogy az irodalomba, az un. irodalmi életbe való re-integrálódási vágyam és törekvésem (az ide vonatkozó tudatos, vagy önkéntelen imaginációs tevékenységem) éppen az abszolútumba való integrálódásomat, illetve a Teljes Bolonddá válásomat akadályozza.
És ezzel a figyelem-lekötéssel, hibás irányba fordítással persze, ez, az írói múltamból jövő, öncélú siker-vágy korlátoz a szellemi - spirituális szabadságomban, a sors- és személyiség-kiteljesedésemben is.
És nem csak azért nem tagadhatom le, hogy ehhez az öncélú törekvéshez vezető spirituális farkasvakságomhoz, - Amivel képtelen voltam megfejteni az elutazás előtti akadályoztatások szimbolikus jelentéseit - nem csak a múltamból a tudattalan képzeletvilágomban ragadt világi - írói képzeteim járultak hozza, hanem a rejtett becsvágyam és hiúságom is, mert a Lilith-Mars párosom az Oroszlánban álló Plútótól kap egy - egy félkvadrátot, hanem azért is, mert egy olyan személy kezdett célozgatni, persze teljesen téves irányban - A maga igazát próbálván igazolni ezzel. - a kemény fülfájásom és egy késő este történt budapesti útirány-tévesztésem "feltétlenül szükséges, helyes" spirituális értelmezésére, akinek a feloldottnak és meghaladottnak - Vagyis: egyszer s mindenkorra elintézettnek - képzelt Lilithje éppen az Oroszlánban áll!

De, azzal, hogy ezt az Oroszláni hátteret felvillantottam, innen gyorsan tovább is szeretnék lépni, mert meggyőződésem, hogy nem az az igazi asztrológiai tudás és a metafizikai alapállás ismérve, hogy moralizálgatunk, és főként nem az, ha mások szemében a szálkát keresgéljük, ami egyébként éppen az Oroszlán- és a Nyilas karmások tévképzete és nem utolsó sorban vesszőparipája. Hanem az, ha az, hogy a karmikus imagináció működési mechanizmusát megértjük és önmagunkon belül fel- és beismerve annak a horoszkópház szerinti jellegét, hatástalanítjuk a tovább gyűrűzését pl. (A tudatosítás segítségével megállítjuk a karmánk önkéntelen verklizését)
Azt szeretném elérni tehát, ezekkel az önkéntes akasztást szolgáló (Lásd, a Tarot 12 ikonját!) sorokkal, hogy a Bolonddá válás útjára lépett bátor olvasóink megértenék azt, hogy miképpen működik a karmikus imagináció, illetve azt, hogy a karmikus meghatározódásaink miatt, a távoli múltunkból jövő, a mélytudattalan képzeletvilágunkba ragadt, mágikus erejű képzetfoszlányok, miként képesek az egész gondolkozásunkat manipulálni, miközben mi meg vagyunk győződve arról, hogy amit egy bizonyos törekvésünkben teszünk, az a lehető leglogikusabb dolog a világon. És ezt annak ellenére, hogy az egyéni sorsprogramunk feldolgozása és meghaladása szempontjából tévesnek számító törekvésekre vonatkozó információkat és jelzéseket megkapjuk. (A bátran és jóhiszeműen kérdező olvasók esetleg tőlem - tőlünk is megkaphatják ezeket a jelzéseket, de én többnyire csak a testi, vagy lelki szenvedéssel járó tapasztalataimból. Szeretni ugyan nagyon szeretném, ha a bolondság útján - A világi, vagyis a humánusan pragmatikus logikával ellentétes úton) - egyre több tapasztalatot nyerő barátaink is segíthetnének ebben, de egyelőre, az eddigi tapasztalataim során, szomorúan kellett észlelnem, hogy a Marika egyes értelmezésein kívül, ezeknek a segítőkész törekvéseknek a gyökerénél, többnyire az illető személyeknek a Lilithje és Sárkányfarka által jelzett karmikus tulajdonságok által manipulált "igazságérzete", hogy ne mondjam: az általuk kellemetlennek érzett leleplezéseimmel szembeni ambíciója állt.) Nem másért, de az utóbbi időben több olyan magánlevélben érkezett – sőt: talán a Logos oldalaira is feltöltött - kérdést és panaszt is kaptam, amelyben egy - két éve, vagy éppenséggel három éve horoszkóppal rendelkező személy azért méltatlankodik, hogy vele miért történik meg, illetve, miért nem történik meg, ez vagy az a dolog, a várva – várt pozitív sorsesemény, annak ellenére, hogy igyekezett maximálisan betartani a horoszkópjából kiolvasott életfeladatok beváltására vonatkozó tanácsokat.

(Folytatása következik)

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/


Vissza a tetejére
  Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2009.06.21. 10:56 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.03.11. 22:01
Hozzászólások: 4221
Tartózkodási hely: Csíkszereda
Történt tehát valamikor az Eltával és az asztrológiával (horoszkópommal) való találkozásom előtt, hogy az édesanyám fehér-fekete képernyős tévékészülékén egy beszélgetést követhettem a kedvenc írómmal, Csoóri Sándorral (A versei mellett, a Tenger és Diólevél című, nagy formátumú esszéjének a magyar népdal-szövegek spirituális értelmezése nyitogatta tudatosan az első metafizikai ablakokat és kapukat a lelkemben.) láthattam egy beszélgetést az ötvenes években történ könyvhéti dedikációk által létrehozott politikai furcsaságokról. (Pl. a Tamási Áron Aczél György számára adott dedikációja frappánsságáról.) És történt ugyanezen időkben, amikor még a Tévéből (is) próbáltam tájékozódni a demokrácia igazi természetét illetően, hogy az egyik Bukaresti Tévéadó csatornáján egy Párizsból haza látogató román íróval követtem egy interjút, amelyben a diktatúra embertelen nyomása elől emigrált (kiszökött) fiatal író, azt ecsetelgette, hogy a román íróknak is hozzá kell szokni ahhoz a gondolathoz, hogy le kell ereszkedni az elefántcsont-toronyból és a nagy műgonddal és szellemi ambícióval megírt könyveiket a piacon, és ha kell az utcán eladni. Szó szerint emlékszem a kifejezésére: ki kell menni az olvasóközönséghez és az előtt pojácáskodniuk kell. (Trebuie să facă pe paiaţa.) Az akkori, a világ és a világiság felét talán túlzottan is, „hirtelenül megnyílt” lelki állapotommal ezt én a normalitás és a közvetlenség jegyének ismertem el és arra gondoltam, hogy amennyiben megjelenik az akkoriban készülő harmadik verseskötetem, majd én is kiviszek egy konyhaasztalt a tömbházunk elé és dobra verem a diktatúra utolsó öt évében már tudatosan az asztalfiók számára írt „gyöngyszemeimet”. És történt még, hogy az egyik „felszabadult” nyáron éppen akkor volt valami dolgom a magyar könyvheti rendezvények színhelyéül szolgáló Vörösmarty tér környékén (Talán a Vigadó épületében), amikor nem csak, hogy a könyvhét zajlott, hanem az ott felállított szabadtéri színpadon, éppen a nálam jóval fiatalabb Toth Krisztina költőnőt faggatta a legújabb kötetéről a könyvhéti és irodalmi animátor. Miközben hallgattam a közvetlenül a rendszerváltás után a Mezei Katalin által személyesen is megismert fiatal és nem utolsós sorban igézően szép költőnő mélyen szántó mondatait, természetesen arra is gondoltam, hogy ilyeneket én is tudnék mondani, csak alkalom kellene arra, hogy az irodalmi színpadra felkerüljek. A sors viszont úgy hozta, hogy a 3-ik verseskötetemmel nem „szerepelhettem” a megjelenése évében megrendezett könyvhéten, mivel a Kolozsvári Glória kiadó ilyen rendezvényeken nem vett részt (Legalább is akkoriban), a következő évre viszont mind elfogytak a könyvboltokból a köteteim, ezért tehát, még a tömbházunk előtt sem kellett azokat dobra vernem, nem hogy fölösleges költségekbe verjem magam a könyvhétre való kijutás érdekében. A Vörösmarty téren való szereplés és a szabadtéri színpadon való igehírdetés tehát elmaradt és így nem volt lehetőségem arra, hogy ennek a régi vágyképzetemnek a metafizikai nevetségességét és hiábavalóságát, a közvetlen tapasztalatok szintjén is beláthassam, és ezért a tavasszal azzal a visszatérő kérdéssel rohamoztam a kiadót, hogy „legalább a könyvhétre” meg jelenik-e a regényem. Hát megjelent éppen négy héttel a rendezvény előtt, ami idő elég volt arra, hogy a karmikus imaginációm által sóvárgott és a külvilági események által a fent jelzett módon folyamatosan táplált irodalmi szereplési rögeszmém követelésének, a gyakorlatban végre eleget tehessek. Mivel a Csíkszeredai Status kiadó nem látja üzletileg jövedelmezőnek a könyvhéten való részvételt, megkértem a Pallas Acedemia vezető-tulajdonosait, hogy „vigyenek magukkal” a könyvhétre, vagyis vegyék be a könyveimet az ott árulandó könyvek közé. Ezzel együtt természetesen, fel is vettek az ők sátra előtt dedikáló írók listájára, és ez által én is elérhettem a régi (Asztrológusi – metafizikusi öntudatom kifejlődése előttről származó) lappangó álmomat és ábrándomat: ott ülhettem fájós fülemmel a Pallas sátra előtti „dedikáló-írók” asztalánál csütörtökön, pénteken, szombaton és vasárnap délután, valamint hétfőn délben, miközben Varga Csillán, Varga Ágnesen, Pap Nikolettán és Lehner Zsuzsán kívül, egyedül Tövissi Enikő jött el beszélgetni és könyvet vásárolni, utóbbi viszont olyankor, amikor még nem verekedtem be magamat a pesti forgalomban Rákoscsabáról. Hogy egyértelmű legyen a sors-jelzés, még a Bp-re emigrált, és az utobbi időben a trágár pszichológus, Csernus Imre siker-könyveiért rajongó, régi barátom is, Hajdu Zoli, inkább a szomszéd könyv-sátornál dedikáló György Attila és Bayer Zsolt könyveit vette meg, mint a némileg persze drágább (Mivelhogy sokkal vastagabb) Táltos Bolond-ot, mondván, hogy ő most éppen olyan pragmatikus fázisban van, amikor nem kívánja magát elvont metafizikai eszmék által befolyásoltatni. (Sic!) :lol:
Ráadásul az imént említett Logos-beli barátaink is mind pénteken délután kerestek meg, ezért a régről ismert és rég óta látott író és költő barátaimmal való találkozás és a velük való, kötelező első sors-információ csere miatt alig tudtam velük náhány szót váltani, az egy Varga Ági kivételével, aki úgy oldotta fel ezt a feszült helyzetet, hogy elvitt egy dunaparti kisvendéglőbe vacsorázni, ahol végre nyugodtan beszélgethettünk. Sőt: az autójával elvitt a Keleti Pályaudvar töményen húgyszagú oldalában hagyott Ladámig és onnan, előttem haladva, kivezetett a kőbányai útra, ahonnan már nem téveszthettem el a Rákoscsabai szállásom felé vezető irányt. De a következő napokban, néhány Budapestre emigrált költőn kívül, és egy helybeli régi barátomon kívül, majdnem senkivel, még csak nem is beszélhettem, nem hogy az Én-képzletem mély-rétegeibe kövült írói szereplési viszketegségemnek (Lilith a III. házban) eleget tehessek.

(Folytatása következik)

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/


Vissza a tetejére
  Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2009.06.21. 17:39 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.03.11. 22:01
Hozzászólások: 4221
Tartózkodási hely: Csíkszereda
Lehetséges, hogy mindössze a IX házban álló, teljesen negatív Hold által, sőt: még a IV. házban álló Skorpió Napom és Merkúrom által támadott Lilith által jelzett, közvetlen tapasztalatokból azonnali sors-javító következtetéseket levonni képtelen karmikus determinációim akadályoztak meg abban, hogy még ekkor se vegyem észre magam, de, anélkül, hogy fel akarnám menteni magam, arra is gondolok, hogy a könyvhéten való részvételem mellett kikerekedő Mo-i nyári utazásom céljának a Vörösmarty szereplésnél jóval összetettebb mivolta. Egyrészt, mert nem is a ma már egyáltalán nem létező „irodalmi rajongóim” sűrű jelentkezésére vártam, hanem azon Budapesti és Budapest környéki személyekre, akiknek az utóbbi években készítettem horoszkópot, és nem is annyira könyvvásárlás céljából, hanem inkább asztrológusi tanácskérés – adás céljából, hiszen számtalanszor tevődött már fel nekem az a kérdés, hogy mikor és hogyan lehetne személyesen velem találkozni és beszélgetni. (Olyan horoszkóp rendelőm is volt, és nem is egy esetben, akit én magam beszéltem le arról, hogy Csíkszeredába utazzék, biztosítván arról, hogy a több időben elkészített számítógépes hangfelvételeken, amelyeknek nem csak az, az előnye, hogy összesítve több időt tesznek ki mint a közvetlen beszélgetések során tett feltárások, szóval, hogy a számítógépes felvételeken is, éppen úgy elmondom, ami fontos és lényeges, mind egy közvetlen feltáráson.)
Hát kérem szépen, ott volt a lehetőség öt napnak a hosszú – hosszú (Számomra a végén már unalmasan hosszú) délutánján át, hogy lehessen velem a horoszkópok elészülte után velem beszélgetni, sors-javítási vonatkozású kérdéseket feltenni. És még csak nem is kellett volna ehhez egy cukrászdába, vagy kávézóba, netalán-tán kocsmába kényszerrel elfogyasztott italok és ételek elfogyasztása és kifizetése ellenében beülni, mert a könyvsátrak előtt üldögélve beszélgetni ingyenes. (Az Ezoterikus klub kis irodájában való beszélgetések ára már óránként két ezer forint volt, amit a végén nekem mind ki kellett fizetni. Összesen 36 ezer forintot.)
Másrészt, mert szerencsére, az Vörösmarty téri „írói tevékenységem” értesítőjét elolvasva, Hunyadi Dániel megkérdezte, hogy nem-e rándulnék le hozzuk Pécsre, és ebből az ötletből kifolyólag a Pécsi vasutas klubban egy tömött előadást sikeredett össze hozni, ami után viszont akkor este és másnap végig nagyon sok kedves új ismerőssel, és régi rendelőből lett jó baráttal beszélgethettem (Remélem én, nagy haszonnal mindannyiunk számára, de ezt inkább ők írják meg.), arról nem is beszélve, hogy Budapesten egy teljesen meg telt teremben tarthattam előadást és azt követően két napon át, egymást követően készítettem a fent említett „drága irodában” a horoszkópfeltárásokat. Arról nem is beszélve, hogy ezeken az előadásokon a hallgatók igen sok könyvet meg vettek. És hadd jegyezzem meg ezúttal is, hogy mind Pécsen Dánieltől, mind Pesten a Trigon stúdióban továbbra is lehet a hátra hagyott könyveimből vásárolni, akárcsak személyesen Kubus Máriától is. A címeket és telefonszámokat a Fontos hírekben fogom közölni.)
Szóval, „az események sűrűjében és a Budapesti őrült autó- forgalomban léve”, Budapesten még képtelen voltam a Vörösmarty téri „szereplést” és az előadások közbeni és utáni „munkálkodást” mint egymástól metafizikai lényegiség szerint gyökeresen eltérő célt és állapotot jól megkülönböztetni, és csak a haza felé vezető úton esett le a tantusz, hogy az elindulás előtti rengeteg „misztikus” hátráltatás nem az egész utazásnak szólt, hanem csak az írói szereplésnek. Arra tehát, hogy egészen biztos, hogy amennyiben nem erőltetvén a dolgokat és nem sietek annyira annak érdekében, hogy a könyvhéten részt vehessek, nem gyulladt volna be a fülem, és nem fájdult volna meg teljesen bal agyféltekém felől a fejem, hiszen azért volt rám ily rendkívüli hatással az a bizonyos húzat, aminek a „nem létezése” miatt annyit veszekedtem korábban az anyámmal és Emőkével, mondván, hogy huzat nincs, csak a levegő elem mozgása, amit azok nem bírnak elviselni, akik hadi lábon állnak a szellemi világ törvényeivel. A Ladánk benzinpompájának a meghibásodása miatt ugyanis már egy napot késtem, és látván, hogy az akadályoztatás értelmét nem találva, este nem tudok elaludni még éjfél után egy órakor sem, fogtam magam és a korábban bepakolt cuccokat lehordtam az autóba és hajnali kettőkor neki vágtam a nagy útnak, út közben az útszélre félre húzva, próbálván pihenni egy – egy kicsit Erdőszentgyörgyön az RMDSZ székház előtt, valamint Marosludas előtt egy parkolóban. Természetes tehát, hogy egy fehér éjszaka után, és azt követően, hogy, a Linda férjének a tanácsára, egy Kalotaszeg környéki benzinkútnál kipakolva a 15 csomag könyvet, teljesen kicseréltem és kézi pumpával felfújtam a Lada két hátsó kerekét (Nem megfelelő méretű volt a gumi a használatban levő kerekeken.), a nagy kánikulában, úgy izzadtam mint egy ló és ezt ellensúlyozandó, az összes ablakot leengedve, haladtam a Budapest felé vezető országutakon.
Most viszont, annak köszönhetően, hogy az ablakokat a vissza vezető úton is képtelen voltam teljesen zárva tartani, amitől itthon mind a fülem, mind az agyam egy fogfájási fájdalom intenzitásával kezdett hasogatni, egy életre megértettem és egészen biztos, hogy életem egyetlen pillanatában sem felejtem el, hogy a Bolond útja, nem azonos sem a költő útjával, sem az író útjával. Hogy is mondta Jézus a hozzá szegődni vágyó gazdag fiatalembernek:
„- Add el a vagyonodat.”
Persze, a kauzális asztrológia horoszkópház-értelmezésnek köszönhetően, tudjuk, hogy nem kell feltétlenül hajléktalanná és vagabundussá válni, ahhoz, hogy megérthessük és beválthassuk az életünk rendeltetését, hanem mindössze "a mennybe való bejutást" nehezítő -a kauzális értelmezést gátló gazdag emberi öntudatot - gazdasági felesleg terhétől való megszabadulás - az értelme ennek a kinyilatkoztatásnak, mivel a tisztességes egyéni munkával szerzett és a napi megélhetésen felül a spirituális fejlődést is biztosító magánvagyon nem lehet akadálya a lényegi szellem- és törvényismeretek megszerzésének.
És hogyan mondta a tanítványainak?
- Csak aki meggyűlöli magát, és meggyűlöli az apját és az anyját, lehet az Én tanítványom. (Az egészséges Én-nek a tanítványa...)
Persze, itt nem szó szerinti gyűlöletre kell gondolni, hanem a Lilith által mozgatott régi személyünk képzetrendszernek, valamint az anyánk és az apánk által képviselt világi gondolkozásnak és erkölcsi hagyományrendszernek a végleges és visszavonhatatlan elutasítására.

(Csíkszereda, 2OO9, június 21 – 22. Nyári napforduló ideje.)

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/


Vissza a tetejére
  Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2009.06.22. 07:44 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.03.11. 22:01
Hozzászólások: 4221
Tartózkodási hely: Csíkszereda
Természetesen az eddig leírtakkal semmiképpen nem azt akartam mondani, hogy ettől kezdve, megbélyegzettnek és kerülendőnek tekintek mindenki számára mindenféle irodalmi tevékenységet és ilyen jellegű publikumnak szóló, a közönség tetszésnyilvánítását kereső, esztétikai jellegű önkifejezési, önmegvalósítási lehetőséget, hanem mindössze azt, hogy nekem, akinek a Lilithje a III. Házban áll és a Plútója az Oroszlánban és az I. Házban áll, és ráadásul ez a kettő támadja is egyik a mást, ellenjavallott minden ilyen jellegű, külső és világi sikeraratást célzó tevékenység és törekvés, illetve az íráskészségemnek és kifejezőkészségemnek az ilyen célokkal való használata. És ezzel sem azt akarom mondani, hogy tilos az alkotást gyakorolni, hanem mindössze azt, hogy nekem, ezzel a születési konstellációval nem jó és egyáltalán nem kell sem az irodalmi esztéták és kritikusok, de még az un. irodalmi publikum kegyeinek az elnyerésért bármit is tenni, hanem továbbra is bátran és szabadon kell az általam felismert, belátott és meglátott metafizikai igazságokat kifejezni, éppen úgy, ahogyan azt a Táltos Bolond utolsó hat fejezetében tettem ezt, ahol már nem voltam tekintettel semmiféle irodalmi alakoskodási szükségre, vagy egyáltalán a tudományos-világi logika szerinti érthetőségre. Az abszolút-azonosság állapotának a leírása ugyanis túl van minden tudományos és esztétikai határon és azok számára akik kellemes, vagy megrázó irodalmi élményekre vágynak még, vagy botrányos (vallásos érzelmű és gondolkozó személyek), vagy egyenesen nevetséges naivitás és hülyeség. (Filozófiai szempontból pallérozott elmék.) Ezek miatt, magamat korlátozni a kifejezésben egyenesen vétek azokkal szemben, akik tőlem többet várnak mint irodalmat. És ezek azok a személyek akikhez én elsősorban szólni akarok.
Másfelől, az is az igazsághoz tartozik viszont, hogy az irodalmi kiméra miatti Magyarországra való utazásom erőltetése, a III. Házban álló Lilith és három bolygó által jelzett életfeladatok beváltása szintjén hasznosnak bizonyult, még akkor is, ha most is sajog az út közben huzatot kapott koponyám bal oldali része. Én ugyanis addigelé maximum Fogarasig merészkedtem el autóval és azt is Sepsiszentgyörgy - Bod irányába, Brassó megkerülésével. Az, hogy ilyen vidéki és végső soron igen kevés (Olyan is van, hogy hetekig nem ülők itthon autóba) autóvezetői tapasztalattal, néhány nap alatt megtanultam az őrült iramban és nervarlgikus etikával folyó Budapesti belvárosi forgalomban meg tanultam nem csak vezetni, de Budapesten (Budán is!) tájékozódni és a tájékozódási hezitálásaim miatt mindegyre rám dudáló enervált autóvezetőknek, jó Bolondként magamban nagyokat kacagva, bátran az ökleimet rázni is, bizonyára hasznára lesz a III. Házi életfeladataim beváltásában és feloldásában, nem csak technikai, hanem spirituális moralitás szempontjából is. Történt ugyanis, hogy miután az Oroszlán-Lilithel rendelkező ismerősöm arra kezdett célozgatni egy telefonbeszélgetésünk alkalmával, hogy mennyire el lehetek spirituálisan tévedve, amiért pár nappal korábban, éjjel tizenegy tájékán (Akkor mindössze három napja voltam Budapesten) a Rákoscsaba felé vezető Kőrősi Csoma Sándor és Kőbányai út helyett, a Hungária körúton folytatva az utamat, egyszer csak azt vettem észre, hogy áthaladtam az Árpád hídon és a Szentendre felé vezető utat jelző táblát látom (Jelzem, akkor is, minden segítség nélkül, sikerült a Szentendrei útról jobbra elkanyarodva, a Duna túloldalára - A Pesti oldalra - jutni és onnan a belvárosig vissza haladva, a Nyugati pályaudvartól a Blaha Lujza térig haladva, a Rákoscsaba felé vezető kiutat megtalálni éjszaka 11 után!), újból elindultam ugyanattól a korábbi napokban nehezen megtalálható saroktól a szálláshelyem felé, és az útnak azon a szakaszán, amely, ha egy bal oldali sávban foglalsz helyet 18O fokkal fordít vissza, amennyiben viszont a szélső jobb oldali sávban, akkor nem a Jászberényi úton találod magad, hanem tovább haladsz valamerre a Feri Hegyi repülőtér irányába, látván, hogy nem jó sávban vagyok és nem akarván újra megszívni a dolgot, kanyarjelzőmmel a sávváltási szándékomat még jó időben jelezve, de látván, hogy a jobb oldali sávban mögöttem száguldó Cielo soförjének esze ágában nincs maga elé beengedni, jól megnyomtam a gázt és úgy is bebújtam az orra elé, hiszen a beengedésre várakozás közben lelassítva, a mögöttem levő autót tartóztattam fel, amelynek a vezetője máris tülkölni kezdett a hátam mögött. Persze, erre a Cielót hajtó kamasz legény (Miután a piros lámpánál belém rohant, kiderült, hogy 19 éves) kezdett el tülkölni a hátam mögött. Intettem, hogy nem tehettem mást és hagyjon békén, de láttam, hogy nem akar leszakadni rólam, sőt: nagy dérrel-dúrral megelőzött, majd azonnal bevágott az orrom elé és letérve előttem az út szélére, integetni és ordítani kezdett a kocsi ablakából, hogy álljak meg. Én persze, folytattam az utamat és ez volt a nagy karmikus vétkem, aminek az autóm hátuljának a hátulról kapott ütéshez viszonyítva, enyhe megrongálódása kellett jelezzen. A bizonyára húsevői – ragadozói ösztöneiktől hajtott pesti gyermek ugyanis, látván az ősz szakállamat és hajamat, azt képzelte, hogy menekülök előle és a szó szoros értelmében üldözőbe vett, amely logikusan téves magatartásának én elejét vehettem volna, ha akkor, amikor a kiszállásra invitált, melléje húzok a Ladával és az első harcias kiabálásától fel lelkesülve, néhány téglatörő pofonnal elveszem a baleset után persze, hisztériás rohamokat produkáló, pelyhes szakállú fiatalember tüzes harci kedvét. Ehelyett viszont, újból és újból, a Lilithel együtt álló, támadott Marsomnak (Karmikus gyávaságomnak!!!) és az okosabb enged című stupid filozófiának – És nem a Karate mesteri és harcosi minőségemnek! – megfelelően, újból és újból „úriemberkedtem”, illetve gyalázatosan „konfliktust-kerültem”. Nincs szó, ami kifejezné, hogy mennyire szégyellem ezért magam előtt, de előttetek – Akiknek a harc és a bátorság felszabadító szelleméről több rendben is prédikáltam! - magam.
Hát így jöjjön nekem még bárki is ezen túl azzal a képtelen dumával, hogy ő már meghaladta a Karmáját egy, kettő, vagy három éves misztikus tevékenység után... És így jöjjön nekem az Oroszlán Lilithel rendelkező ismerősöm, aki képes volt egy nyolc mondatos levelében ötször elismételni, különböző kontextusokban azt, hogy az ő házában, az ő lakásában, az ő konyhájában, stb., hogy nem a saját lelkiismerete megnyugtatásaképpen akart fölöttem öntudatlanul és önkéntelenül erkölcsi győzelmet aratni, amikor többszörösen is arra célzott, hogy mennyire el vagyok tévedve metafizikailag, amiért az Agip benzinkúttól kijövet, eltétettem a szálláshelyem felé vezető irányt vasárnap este a Hungária körút és a Kőbányai (Vagy Kőrösi Csoma Sándor?) úti kereszteződésnél. Különösen, hogy az Oroszlán Lilithje nem is egymagában található a XII. házában. Amikor ugyanis, a Tűz jegyekben álló Lilithek és Sárkányfarkak által jelzett, kispolgári erkölcsre alapozott karmikus lopakodásokat észlelem, mindig a Bizottság együttesnek az a dala jut eszembe, aminek a szövege így hangzik: „Tudom, hogy van baltátok is, tudom, hogy van késetek is. Tudom, hogy mi az ábra. Bestia, Bestia látlak...”

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/


Vissza a tetejére
  Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2009.06.23. 19:23 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.03.11. 22:01
Hozzászólások: 4221
Tartózkodási hely: Csíkszereda
A bestia természetesen ugyanaz, mint János Apokalipszisében. A Lilith, illetve annak a gyengébb és családiasabb változata: a Sárkányfarok.
Nem véletlenül szólított fel Varga Ágnes Budapesten, hogy feltétlenül írjak egy könyvet és adjam ki, mert nem csak, hogy rengeteg a félreértés és a hamis értelmezés ezen a vonalon, de a legtöbb esetben még csak nem is tudnak róla, vagy teljességgel ignorálják, mint például a Kalo Jenő magas szintűnek mondott asztrológus-iskolájában. Ne mondja tehát nekem senki, hogy egy – két, vagy akár három, vagy négy évvel is, a Lilithjével való megismerkedése után, az általa jelzett karmikus meghatározódásai minden részletét és árnyalatát. A II. házban álló Lilithel és Sárfarokkal rendelkező, valamikor jelentős üzletemberi státusban levő, de ma Afrikában szerény lelkész feleségként élő barátnőm, akinek tíz évvel korábban készítettem el a horoszkópját és aki azt követően, az egyik legjelentősebb Budapesti spirituális gyógyítói főiskolán szerzett szellemi gyógyítói képesítést, halál közeli állapotba hozó maláriát kapott (A Lilithje és a Sárfarka a VIII. házban álló Neptunusszal néznek farkasszemet.), amiért arról kezdett álmodozni és tárgyalni, hogy vissza mehessen a gazdasági szférában, egy humánus afrikai projekt kapcsán, az IMF által pénzelt víztisztító berendezés- és hálózatépítés pénzügyi adminisztrátoraként. Ehhez képest az én fülfájásom pipepurc. Sőt: végső soron azt is kijelenthetem, hogy az idén nyári Mo-i utamnak éppen ez a fülfájás adta meg az értelmét, hiszen ez ébresztett rá arra, hogy végképp el kell hagynom az irodalmi életbe való visszatérés gondolatát és az ahhoz fűződő képzelődést, hiszen ez, a múltba ragadt Béka-fenekéhez való vissza vágyódás - mint Freudnál az anyaölbe... – jelentős mértékben nehezíti a spirituális kiteljesedésemet és csökkenti a spirituális tanítói munkám eredményességét. Hiszen mialatt az irodalmi siker-aratási lehetőségeken jár az eszem, azalatt rengeteg kauzális felfedezés leírását és tovább adását mulasztom el.
Be kell vallanom őszintén nektek, hogy amikor a Kiadó Csicsói nyomdájából hoztam el a Ladával a regényem egy részét, megakadt a szemem egy másik könyvcsomag-oszlopon, amire címként „A hideg csók” volt feltüntetve, és szégyen – nem szégyen, irigyeltem a szerzőt (A nevét nem jegyeztem meg), mert tudtam, hogy ezzel a címmel az nagyobb sikert fog aratni, mint én a Táltos Bolondommal. – Hát van amiért most vattával a fülemben vezekeljek! De nagyon remélem, hogy ez a hóhérakasztási vallomásom sokak számára tanulságul lesz, arra, hogy egy pillanatig se bízzák el magukat a karmájuknak a hamari és maradéktalan feloldása képzetének tekintetében, és arra, hogy próbálják megérteni azt, hogy sem a férjüknek, sem a feleségüknek, sem az anyjuknak, sem az apjuknak, vagy testvérüknek, szeretőjüknek, stb., aki még nem tud, vagy nem is akar tudni a karmájáról, miért nem könnyű a dolga, illetve, hogy mindaddig, amíg a személyi karmája tényleges megismeréséhez és tudatos feldolgozásához hozzá nem fogott, miért nem érthető az hogy lényegében mi is történik vele és az életével – sorsával?
És remélem, hogy azt is megértik végre sokan, hogy miért hiteltelen minden olyan spirituális mester, tanító és guru és csodadoktor és csodapszichológus, aki azt állítja magáról, hogy ő már meghaladta („elégette”) a karmáját, a pszichoanalízissel kitisztította és feloldotta az egyéni hibáit.
Hirtelen Joseph Hellernek, A 22. csapdája című regénye főhősének, Yossariannak, a repülőtiszt-társaival folytatott megvilágosító párbeszéde jut az eszembe:
„- De értsétek már meg végre, hogy mindenki meg akar ölni engem.
- Miért csinálnák?
- Miért csinálnak mindent?”
Hát, a horoszkópjukban leírtakat elutasító szeretteink és barátaink és ismerőseink és munkatársaink és politikusaink és a többiek is a Lilith által jelzett Fekete Ösztöneik miatt csinálnak mindent, akárcsak az a 19 éves pesti fiú, aki azt képzelvén, hogy előle menekülök Rákoscsaba irányába, akárcsak a tévében látott filmekben, „ösztönösen” üldözőbe vett. És csak akkor jött rá, hogy tévedett – mint ahogy mindenki csak akkor jön rá – amikor én szabályosan megálltam a szemafor piros jelzésénél, ő meg úgy képzelvén, hogy – a tőle való félelmemben... – nem fogok megállni, hatalmas sebességgel az autóm farába rohant.
Bárcsak tanulságul szolgálna ez a 19 éves fiú tévedése minden ösztönösen, és „zsigerből” élő személy számára, és a Lilith és a Sárkányfarok által jelzett önáltatói képességünk erejéről szóló jelen példa-vallomásom, minden boldogan és egészségesen (Bolond módra) élni akaró olvasóink számára.

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/


Vissza a tetejére
  Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2009.06.24. 15:40 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.03.11. 22:01
Hozzászólások: 4221
Tartózkodási hely: Csíkszereda
Bárcsak tanulságul szolgálna ez a 19 éves fiú tévedése minden ösztönösen, és „zsigerből” élő személy számára, és a Lilith és a Sárkányfarok által jelzett önáltatói képességünk erejéről szóló jelen példa-vallomásom, minden boldogan (külső és belső harmóniában) és egészségesen (Egész-életű Bolond módjára), élni akaró olvasóm számára.

És, amennyiben ezeket a lényegi, sőt: fundamentális alapelveket, amelyek a jelen témában vezetnek sikerült végleg lefektetni, nézzük meg, hogy mit is lehet tenni tehát a Lilithel, egészen pontosan: a Lilith által jelzett, nagyon, de nagyon mélyen, önámítóan mélyen rejtett és öt vagy talán hét generáció által a családi mélytudattalan érzés- és képzelet világunkba döngölt karmikus késztetéseket ténylegesen feloldani. De mielőtt ennek a mágikus feloldási lehetőségnek a felvázolásába bele kezdenék, újfent és egyszer és mindenkorra le akarom szögezni azt, hogy a legnagyobb hiba és vétek, amit ebben az éveket igénylő misztikus tevékenységben el lehet követni, az a tradicionális, illetve, végső soron, a konjunkturális erkölcsi szabályokhoz való igazodás. Ezt a feloldást tehát nem lehet elérni és megvalósítani a mindig egy adott történelmi múltnak a politikai és gazdasági-céljait és törekvéseit tükröző erkölcsrendszeréhez való igazodással. Hiszen a Lilith által jelzett, megváltás ellenes (Sőt: az utóbbi időben egyenesen a teremtés-ellenes) karmikus reflexek, éppen a több generációs korrupt élvezet- és kényelemszerzési, valamint gazdasági boldogulási elképzeléseit szolgáló erkölcsi szokások révén erősödnek meg. Ehhez a feloldáshoz tehát, nagyon, de nagyon meg kell ismerni és hatásukat személyesen is megtapasztalva, megérteni az egyetemes törvényeket és megjegyezni a Biblia ama figyelmeztetését, hogy: „Az én utam, nem a te utad. - Mondja a Seregek Ura.” Hamvas szerint: nem az ősök és az ősi tradíciók útján kell járni, hanem az Istenek Útján. És persze, semmiképpen nem szabad elfogadni „természetesnek” olyan érveléseket, amelyek az egyén tipikus Lilith-törekvéseit az egyéni kényelem, illetve az illető személynek természeti elemekkel, vagy a számára kellemetlen személyekkel való minimális közvetlen kapcsolat elutasítását és az ezzel járó kellemetlen tapasztalatok kikerülését hivatottak szolgálni és ezeket a Lilith-reflexeket a általános pragmatikus eljárások leple alatt hagyják működni.
Például: az Oroszlán-Lilithel rendelkező Pesti ismerősöm, aki a fény- és személyiség-ellenes reflexeit, illetve az egyéni jogok betartására felettébb érzékeny oroszláni egocskája-féltését úgy véli elrendezettnek tudni, hogy miközben nevetségesen alárendeli magát az asztrológiát startból és radikálisan elutasító élettársának, minden, a kettőjük döntéseire és az ő magatartására vonatkozó véleményt startból bekkel, millió olyan pragmatikus és racionális érvet képes felsorakoztatni arra vonatkozóan, hogy miért igényli azt, hogy a lakásába belépő személyek azonnal lehúzzák a cipőjüket, amely érvek az adott konjunktúrában, minthogyha tényleg igazat is adnának neki. Arról viszont hallani sem akar, hogy ez az erőszakosan megkövetelt higiéniás igénye, nem más mint egy, a sok apró személyi elvárásai közül, amely mind, de mind az ő láthatatlan háttéri uralkodási ösztönét hivatottak szolgálni. És ez, az Oroszlán Lilith- működésnek csak az egyetlen aspektusa! És minden konstellációnak létezik legalább ezer konjunkturális erkölcs szerinti „igaza”, és tizenkét konstelláció létezik! És a legabszurdabb és egyesek (családtagok, élettársak) számára legtragikusabb (Mivelhogy a legigazságtalanabb!), valamint számomra a legmulatságosabb az a méltatlankodás, amikor a mélyen rejtett Lilith-tulajdonságok, a jól látható és közismert Napjegy-szerinti, nyers tulajdonságok fölött ítélkeznek és törnek erkölcsi pálcát. E honlapon is olvasható például, éppen elég kirohanás és szemrehányás és jóindulatú célozgatás az én gonosz Skorpiói tulajdonságaimat illetően.
Amennyiben tehát megértettük, hogy a Karmikus tulajdonságok meghaladását semmiképpen nem a konjunkturális (történelmi) erkölcsiség érvrendszerének az alkalmazásával lehet meghaladni (Sajnos, itt egyszerűen nem tudok elkerülni még egy utolsó, zárójeles megjegyzést: képzeljük el, hogy mennyiben lehet egy tipikusan Rák és Hold jellegű karmát, vagyis egy magzat- és gyermekellenes, illetve szülői szerepkör-ellenes és családellenes karmát, a mai egy- két gyermekes divat-erkölcsnek, vagy éppenséggel a szingli-erkölcsnek, sőt: a homoszexuális erkölcsnek a ma már mindenre kiterjedő „igazság- és pragmatikus” érvrendszere segítségével feloldani!), nézzük meg, hogy mit lehet tenni és mit nem javallott tenni a feloldás érdekében.



Tudjuk, hogy a horoszkópházak erőterei azokat a sorrend szerint megfelelő konstellációk által megtestesített spirituális töltetű, de konkrét cselekvési formákat igénylő, pragmatikus-gyakorlati életterületeket testesítik meg a személyi horoszkópokban, amely életterületek által jelzett gyakorlati életfeladatok egyértelmű és határozott felvállalása által, kapcsolatba és ez által, idővel harmóniába is kerülhetünk azokkal az egyetemes teremtőerőkkel, illetve, karmikus pontok esetén (Lilith, Sárfarok), azokkal a számunkra félelmetesnek tűnő sors-nehézségeket, vagy öncélú törekvéseket jelentő, misztikusan vonzó-taszító élet- és szellemi jelenségekkel, amelyeket az illető házakba kerülő bolygók vagy Karmikus pontok megtestesítenek. A nem-jósolgató – kauzális - asztrológusnak a tanácsa tehát, ezekkel a bolygókkal, vagy karmikus pontokkal „bepakolt” horoszkópházak által megtestesített életterületekkel kapcsolatosan az, hogy az oda vonatkozó, összes olyan életfeladatot, amit az illető személynek eladdig sikerült „szerencsésen” kicseleznie, fel kell vállalni, illetve, ha netalán-tán már benne is lenne az illető életfeladatok problémakörének a sűrűjében, akkor, az illető ház által megtestesített életfeladatok céljának a helyes metafizikai értelmezése segítségével, illetve az ott felvetülő problémáknak a metafizikailag helyes megélési lehetősége felvázolásával, útmutatást adjon az információt igénylő személynek arra vonatkozóan, hogy miképpen fejlesztheti és javíthatja ki e feladatok beváltása által azokat a hiányzó, vagy vele születetten rosszul működő képességeit, amelyek kapcsolatban állnak az illető bolygó által megtestesített őserővel. Illetve, hogy a karmikus pontok esetén, az illető konstellációk negatív tulajdonságainak megfelelő, és azok által jelzett negatív késztetéseit és reflexeit, irracionális félelmeit és szorongásait, öncélú ambícióit, rögeszméit és más, nyilvános, vagy még az illető személy nappali éber tudata elől is rejtett „őrületeit”, spirituális, racionális, érzelmi és testi devianciáit és esetleges perverzitásokra való hajlamait, miképpen tudja, az illető konstelláció által jelzett pozitív tulajdonságokká, képességekké és készségekké (Az én Mérleg-Lilithem esetében pl., természeti egyensúly-érzékké, kiegyenlítődési képességgé és szerelmi- szexuális harmonizációs készségé) átalakítani.
Igen ám, de mivel a személyi Karma az már eleve, úgymond velünk született (Az anyai ági őseink által, ha öntudatlanul és önkéntelenül is, de előre belénk: a mélytudattalanunkba döngölt, ott megbúvó és onnan a tudatunkat –érzéseinket manipuláló) negatív tulajdonságokat jelent, jelenti mindannak a cselekvési mintáknak az öncélú és önkényes elkövetési lehetőségét is, amit az illető ház gyakorlati életterületében csak el lehet képzelni. Ezért jellemző az a jelenség, hogy mindenki arra hajlamos a leginkább, hogy vagy irracionálisan és fanatikusan és csaknem hisztériásan, elzárkózzon attól a gyakorlati életterületnek a közvetlen megélési lehetőségének az elfogadásától, amelyben a Karmikus pontjai találhatóak, vagy az, hogy abba nyakig és feje búbjáig elmerülve, ugyancsak fanatikusan és hisztériásan ragaszkodik ahhoz, hogy az illető életkör valamely aspektusának valamelyik szélsőségesen negatív végletes formáját öncélúan és határtalanul gyakorolja mindaddig, amíg a sorserők ebben őt teljesen meg nem gátolják, akár olyan beleset, akár olyan betegség által, ami lehetetlenné teszi az öncélú életgyakorlat további folytatását, szélsőséges esetben akár a korai halál által is.
A Lilith és a Sárfarok esetében tehát, nem elég az mint a bolygók esetében, ha tudatosan behatolunk az illető életterület (horoszkópház) által jelzett gyakorlati életkörbe, illetve az, ha már benne vagyunk, jól vigyázunk arra, hogy lehetőleg minél pozitívabban éljük meg az illető őserővel való kapcsolatunkat, mert a karmikus pontok nem bolygók!
Ezeknél a negatív és összetett sorserőknél, a bolygókhoz képest, hétszeres és tízszeres éberség és tárgyismeret szükséges, mivel hajlamosak vagyunk önmagunk előtt erénynek feltüntetni és éppen olyan öncélúan gyakorolni az oda vonatkozó tulajdonságainkat, mint a pozitívan fényszögelt bolygók által jelzett tulajdonságaink esetében (A művészet és a szórakoztató ipar és a tévé-média minden területén tanúi lehetünk annak, hogy ezek a sátáni „képességek” miképpen fonódnak egybe a tehetséggel és vannak elfogadva hiteles egyéni és közösségi értékekként.) és észre sem vesszük, hogy újra és újra, ezek a külső divatigazságokba, és konjunkturális moralitásba kapaszkodó és általuk igazolt önáltatásaink és öncélú törekvéseink vezérlik háttérből még az igazi „közjóra való törekvéseinket” is.
Ezért mondja Lao-Ce a Tao-Te-King-ben, hogy a régi korok Nagy Mesterei óvatosak voltak, mint akik jégen járnak! Nem szó szerint kell érteni ezt a metaforát! Úgy kell érteni, hogy az igazán nagy mesterek óvakodnak attól is, hogy mások fölött külszíni jegyek alapján ítélkezzenek, és attól is, hogy magukat a karmájuktól megszabadult spirituális vezetőknek kiáltsák ki, de ugyanakkor épen úgy óvakodnak az erkölcsi relativizmustól (mindössze nem konjunkturális erkölcsi törvényekhez, nem történelmi érdek-rendszerek által létrehozott törvényekhez és szokásrendhez igazodnak), vagy az elitista viselkedéstől és éppen úgy a finnyáskodó, vagy a fölényeskedő moralizálástól is.

(Folytatása következik)

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/


Vissza a tetejére
  Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2009.06.24. 20:07 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.03.11. 22:01
Hozzászólások: 4221
Tartózkodási hely: Csíkszereda
Tudván azt, hogy a Sárkányfarok mindössze a természeti felszínhez és a sorsban is jelentkező anyagi megnyilvánulási formáiban az érthetőséghez némileg közelebb álló, és ezért a Lilith által megtestesített mélyen rejtett karmával szemben, némileg érzékelhetőbb és esetenként, a kívülállók számára is látható, de végső soron, ugyancsak az egyetemes Liklith hatásaiból fakadó, karmikus tulajdonságoknak a jellegét mutatja, a fogalmazás egyszerűsítése érdekében, a következőben, csak a Lilithről fogok beszélni, de az olvasó – barátok kérem, hogy a Sárfarkat is tegyék hozza gondolatban. A Lilith által jelzett karmikus tulajdonságoknak a házterületek által jelzett életfeladatok vállalása segítségével történő feloldása azért nehezebb, mint a Bolygók diszharmonikus aspektusai által jelzett negatív személyi tulajdonságok kiigazítása, mivel a Lilith esetében, az illető ház által jelölt életterületre jellemző, törekvések és cselekvési minták, minden lehetséges öncélúságának és együgyűségnek a mély tudattalan szintjén rejtett, moralitás álcájába rejtett személyi ambícióként, erőseb fényszögelés esetében, mániaként és rögeszmeként, vagy félelemként és szorongásként, sőt: fóbiaként és perverzióként való jelentkezésére lehet számítani. Itt nem, hogy nem elég tehát az illető életterületre jellemző cselekvéseket és magatartásokat, illetve személyi és családi helyzeteket és állapotokat felvállalni, hanem azt is meg kell érteni és meg kell figyelni (Az asztrológusnak a legtöbb esetben ezekre az öncélú érzési, gondolkozási, és cselekvési mintákra rá kell érezni, azokat úgymond ki kell találni.), hogy az illető személy milyen öncélú és irracionális cselekvési, magatartási és gondolkozási mintát, milyen fóbiát és rögeszmét hajlamos normálisként feltüntetni, illetve, intelligensebb és pszichológiailag kiművelt rendelők esetén, ezeket a tudatosan rejtett gondolkozási és képzeleti mintákat, áttételesen érvényesíteni.
Nem az a helyes magatartás tehát a Lilithel szemben, ha a klasszikus - jósolgató és megóvó, karma-konzerváló – asztrológia logikai mintáit követve, az illető személyt „eltiltjuk” annak az életterületre való belépéstől, annak az elfoglalásától és befogásától, és nem csak azért, mert a legtöbb esetben, amúgy is, arra vágyik az illető személy is, hogy az asztrológus is igazolja számára, hogy miért is nem kell neki „oda mennie” és „azt tennie” („Ez nem az én asztalom.”...), de nem is az, hogy bólogassunk neki amikor azt ecsetelgeti, hogy milyen praktikusan és racionálisan rendezgeti ő az élete dolgait, miközben az egészből ordít Lilithjét tartalmazó Napjegyének és horoszkópházának a szélsőséges öncélúsága. Ráadásul –és erre nem győzők eleget figyelmeztetni! -, minden jegynek és háznak megvannak a maga szélsőséges negatív mintáinak az ellentétei is. Pl., az egyik házaspár női tagja, már csak a karmájának megfelelő neveltetésből kifolyólag is, sajnálta magától azt, hogy a férje - aki egyébként még annak idején az anyagiak terén évek óta fennálló anyagi krízisének a feloldása céljából fordult hozzám – olyan szpeciális - ergonomikus széket vásároljon a számára, ami megvédené őt a munkájával járó merev deréktartás miatti hát-és derékfájásától. És hol áll a Lilithje? A II. házban. És nem csak az ergonomikus széket sajnálta magától, de a külön számítógépet és más dolgokat is, amiket az anyagi krízisből több ideje kilábaló férje szívesen megvásárolt volna a számára, amennyiben a felesége nem tiltakozik ez ellen kézzel-lábbal. Az érdekes ennek a házaspárnak a „horoszkóp – történetében” éppen az, hogy mielőtt velem találkoztak volna, külön – külön és együtt sem gondoltak gyermekre, de miután megértették ennek a fontosságát és elfogadták a gyermekáldás gondolatát, az azelőtt befagyott anyagiak ereszei is megeredtek az inkább szabadvállalkozás szintjén pénzt kereső férj részéről, de a gyermekáldás, amiben azért mégis csak a nők „a kompetensebbek” spirituálisan, éppen azért nem tudott megvalósulni, mivel, ezzel az önmagával szembeni szűkkeblűségével, az egyébként csupa jó tulajdonságokkal rendelkező - nagyon jó lelkű és jóakaratú és kedves, és tapintatos és minden...- asszonyka, egyszerűen nem engedte magába az áldás szellemét.
De ugyanígy a 12. házban álló Lilithel rendelkező ismerősöm is, nem hogy megijedne és menekülne az egyedülléttől és az elzártságtól, hanem arra rendezkedett be, hogy mindaddig, amíg az élettáras a világ másik sarkában teljesíti az időben is helyhez kötött szolgálati kötelezettségét, lehetőleg soha, senki ne tartózkodjon „az ő házában” annak érdekében, hogy teljesen zavartalanul beszélhessenek egymással, valahányszor az sky-pon őt megcsengeti. Az is igaz viszont, hogy sem asztrológusként, sem magánéletben még soha nem találkoztam a belső változást mélységes gyűlölettel elutasító Skorpió másik végletével: a környezetét és a szeretteit a folytonos gyökeres proteuszi átalakulásokkal és átváltozásokkal kétségbeejtő képlékeny Bajnád Edelény által megtestesített figurával, soha nem találkoztam. Talán azért, mert ilyen változékony (A változást általában elutasító Skorpiói mentalitásnak a másik végletét megtestesítő) személy, amilyet Hamvas a Karnevál III. fejezetében leír, a valóságban nem is létezik? Vagy azért, mert a rezonancia és a polaritás törvénye miatt, én nem találkozhatok ilyenekkel. A legelső igazi, tényleges metafizikai élményem, amikor a nyers természeti "Skorpióságom" kauzális jelentésével egy 1991 novemberi Elta-előadáson szembesültem, az volt, hogy folyamatosan megbocsátva, elbocsátva, gyökeresen megváltozni, mert ha nem a korai halál martaléka vagy! Azóta az egész életem egy szüntelen átvalósulás. Az más kérdés, hogy nem nem olyan formában változok, ahogyan a Lilithjükről mit sem tudó, illetve annak a hatásait elhazudó, egyszerű polgári személyek, vagy misztikus önámítók azt elvárnák tőlem! Egyetlen tűzjegyű Lilithel rendelkező személy se replikázzon nekem tehát, a változni nem akaró, "gonosz skorpiói" tulajdonságaimtól való megszabadulási képtelenséggel, mert ami őket irritálja az én alapállásomban, egyáltalán nem Skorpiói eredetű, hanem a tudatosan kidolgozott Oroszláni Ascendensem szellemisége! A 18 éve folyamatosan átvilágított, mindig az irritáltak legfőbb rejtett hibára rávilágító nyers skorpiói személyiségem által irritált Kos, Oroszlán és Nyilas Lilithesek és Sárfarkasak ide vonatkozó "megérzéseit" csak az igazolja, hogy a Skorpiói szimatommal egyrészt azonnal ráérzek az erénynek képzelt és a konjunkturális moralitás logikai rendszere - VAGYIS A LÉTRONTÁS logikai rendszere - segítségével "praktikus" gondolkozásnak feltüntetett gyengéjükre, másrészt, hogy a 17 éves praxisom alatt megtanultam azt, hogy senkin sem segíthetek az által, hogy a Lilithjük által jelzett tulajdonságaikat és támadva-rejtőzködő reflexeiket simogatom és dicsérgetem.), - De, ha valaki közületek ismer olyan képlékeny személyt, aki a változni az Istenek sem akaró skorpiói természet másik végletét testesítené meg, nagyon kérem, hogy mihamarabb szóljon... :D :D :D :roll: :lol: :lol:

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/


Vissza a tetejére
  Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2009.06.27. 11:24 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.03.11. 22:01
Hozzászólások: 4221
Tartózkodási hely: Csíkszereda
A jósló asztrológiából átvett progresszió-követés elmélete szerint, életünk folyamán, a több alkalommal találkozunk a prímér és kevesebb alkalommal a spirituális bolygók által megtestesített visszatérő, de legalább is, egymásra nagyin hasonló sorsmotívumokkal. Emőke is, aki jól megtanulta a klasszikus asztrológia tételeit, azzal magyarázta a tavalyi krízisét, amiről csak később derült ki, hogy fél-őrület, hogy a horoszkópjában a Szaturnusz vissza tért abba a pozícióba, ahol állt, amikor ő született, és neki most meg kell tanulnia a Szaturnusz leckéjét és azért kell el mennie egy időre családjától az anyjához – ahonnan aztán, az őrülete fokozódásával, nem is akart vissza térni és ahova a gyermekeinket mid el akarta vinni... Lehet, hogy a bolygók által megtestesített őserőknek az életünkbe – sorsunkba való ciklikus visszatérésének lehet némi hatása az érzés- és képzeletvilágunkra, a gondolkozásunkra, de nem hiszem, hogy az asztrológia arra lenne jó, hogy a bolygóállásokra – Misztikus hatásokra! - rákenjük a gyengeségeinket és a felelőtlenkedésre való hajlamainkat. (Sőt: amennyiben esetleg mégis ilyesmit észlelünk, még fokozottabban kell arra figyelnünk, hogy a horoszkópunk szerint, mi is a tét az életünkben? Mert egészen biztos, hogy nem az, hogy negatívan és az időben és a felnőtté válás szerinti fejlődés-logikában, vissza felé haladva, „vissza-éljünk”, vagyis, hogy az életünkben, az időminőséggel ellentétes, fordított létállapotokat idézzünk.) Főként azóta nem, hogy az asztrológiával való megismerkedésem elején én is követgettem a progressziókat, de semmiféle rendszeres és úgymond külső hatásmechanizmust nem sikerült felfedeznem a belső mentalitásom, vagyis az önkéntelen viselkedésem és a tudatos gondolkozásom és a bolygóállások váltakozása között.
Azt viszont egyértelműen érzem a tavasz óta, hogy annak, hogy ami óta, a jelenlegi Lilith a Bak Sárkányfejemmel egyre szorosabb együttállásba kerül, illetve azt, hogy a Rák- Sárkányfejemmel meredeken szembe kezd állni, bizonyos gyógyulási nehézségeket okoz (Gondolom, valami belső szellemi csatorna beszűkülésének, esetleg teljes zárlatának köszönhetően, ami miatt az enyhe fülfájások üzenetét sem sikerült megfejtenem.), mivel két enyhének induló téli hűlésemet is sokkal, de sokkal nehezebben és később „dolgoztam fel” és haladtam meg, mint máskor. De azért gondoljunk csak bele: az idén töltöm az 56. évemet, vagyis, a szaturnuszi ciklusok elmélete szerint, most kellene befejeznem az ember szellem nevű spirituális testem kiépítését és bele fognom az egyetemes szellem nevű spirituális (aura)test felépítésébe. És mindezt éppen akkor, amikor a konjunkturális Bakban álló Lilith egyenes szembenállásba kerül a Rák Sárkányfarokkal. Vagyis: amennyiben elég erőfeszítést teszek annak érdekében, hogy az éberségemet fenntartsam és esetleg még erősítsem is, az idén, minimum a Rák- jellegű, családi karmámat fel kellene nagyjából oldanom, illetve, az idén, ideje lenne számomra, hogy a Bak Sárkányfejem által jelzett spirituális bölcsesség szellemét legalább el kezdjem megérintgetni, vagyis: a családapai spiritualitásommal és spirituális tanítói státuszommal, a korábbi éveknél erősebben és egyre inkább kapcsolatba és harmóniába kerülni. (Mellesleg: miközben ezeket a sorokat írom, éppen a Szaturnusz napján: szombaton délelőtt, ölemben a táskaszámítógéppel, jobbról Etelka telepedett az ágyamba a plüss dalmátjával, balról meg Turula az agyongyötört kopasz babájával, és már jó negyedórája, hogy csendben asszisztálnak. Réka és Medárda a nagy szobában talált valami csendes elfoglaltságot magának. - Szülői minőségünktől és belső nyugalmunktól függ az, hogy csendben tudunk-e élni három, négy, vagy akár öt gyermek mellett, és egyáltalán nem attól, hogy „energiabombák-e”, vagy sem a gyermekeink. Hiszen ki merte volna azt mondani pl., a tegnap, amikor a tábor-helyi tóban úszkáltak és ugráltak, hogy ezek az egészséges lánykák „vashiányban” szenvednek! – Na, miután Réka is bekukucsált az ajtón, Etelka, a köztük kialakult kézi jelrendszer segítségével őt is „beinvitálta” előbb a szobába, majd felcsalogatta az ágyba....) Szóval, egyértelmű, hogy – Misztikus kifejezéssel élve: – a horoszkópomban az Ég Alja nevű ponttal (4. ház csúcsa) együtt álló, Skorpió-Szaturnuszom dolgozik rajtam, jelezvén, majd egyre keményebben figyelmeztetvén, hogy nekem nem szabad az íráskészségemmel, a valamikor erőltetve művelt költői tehetségnek képzelt misztikus intuíciómmal visszaélve, az öncélú irodalmi életbe vissza hátrálni, ostoba rák módjára. És nem csak az által üzengetett a misztikus székhelyéből: a felettes Énemből a Szaturnusz, hogy nem múlt el a fülfájásom Budapesten a szállásadó asszonytól kapott fülcseppekkel való kezelés után sem, hanem az által is, hogy még a Western City háta mögött hagyott autómat is lebilincselték, az önkormányzat parkolási felügyelői. És hiába, hogy az autóm „szerencsés” (Mivel, hogy helyben történt és majdnem azonnal.) kiszabadítása 15 ezer forintomba került, mert még akkor sem értettem meg, hogy mi a sors-üzenet és, miután minden dolgomat elvégeztem Budapesten, szükségem volt még arra is, hogy a Kisbágyonban lakó barátomhoz megérkezve, sok-vízjegűként, ne tudjak ellenállni annak, hogy a helyi halastóban a késő délutáni órákban többszörösen megfürödjek. És ki látta még Kozma Szilárdot úgy úszkálni, hogy ne dugja belé a feje búbját is a vízbe? - Hát persze, hogy ily módon, végre visszavonhatatlanul elintéztem magamnak azt, hogy az úton visszafelé, végre egyes egyedül lévén az autóban – Ezért nem kell az autórádiókat használni barátaim! – az egyértelműen a Szaturnuszhoz kapcsolódó fülfájásom kauzális okán töprenghessek.
Horoszkóp-feltárások közben, igyekszem elmondani mindenkinek, hogy a Szaturnuszi őserő úgy dolgozik bennünk – sorsunkban – és a világban, hogy a kezdetben finoman, majd egyre intenzívebben terelgeti, illetve terelgetné az egyes embert és az emberiséget a boldog megszabadulása és a megváltása (kiegyenlítődése) irányába, de a Lilithje által manipulált embernek és az egyetemes Lilith (Az ősbestia) által és a világi siker-gondolkozás és a tradicionális erkölcs által manipulált embernek a legtöbb esetben önkényes elképzelései, sőt: dogmatikus és ambíciós meggyőződései vannak a saját boldogsága elérési útját illetően. Egyfelől a Felettes énünk szellem-parancsait és a szabadulásunkat szolgáló Szaturnuszi sorserők, másfelől a Lilithünk által cukkolt és hergelt öncélú ambícióink. És ki lesz a győztes a végén? – Nem csak a kereszténység tanaiból tudjuk, hogy látszatra fordítva néz ki ugyan, de végül mindig a láthatatlan, finoman összetett megváltói erők győznek mind a sorsunkban, mind az egyetemes létben és nem az öncélú, ego-duzzasztó törekvések. A kérdés csak az, hogy hajlandók vagyunk-e ezt fel- és beismerni, és, hogy rendelkezünk-e elég és megfelelő információval, hogy a Szaturnuszi sors-jelzéseket megfejthessük, és, hogy hajlandók vagyunk-e, eléggé oda figyelni a sors-intésekre, ahelyett, hogy az állítólagos átok- és rontáslevevő vajákosokhoz és más misztikus szélhámosokhoz szaladgálnánk, hogy a tyúkeszű tudományuk segítségével megszabadítsanak a karmikus sors-nyomásoktól? És még ez az oda figyelés sem olyan könnyű – És ezt nem a saját felmentésem érdekében írom, hanem azért, hogy az olvasóimat figyelmeztessem! – mert amikor képzeletben, vagy akár konkrétan is elindulunk egy téves életúton, az elején még egyáltalán kapunk olyan egyértelmű és határozott negatív jelzéseket, amelyek elgondolkoztathatnának. Ilyen baleset, vagy betegség formájába jelentkező jelzéseket, csak és csakis azt követően kapunk, amikor a téves úton való haladás közben egyre több képességünket és figyelmünket állítjuk a téves céljaink elérése szolgálatába és egyre intenzívebben bele éljük magunkat az illető élethelyzetbe. És éppen az a tragikus ezekben a sors-folyamatokban, hogy az ember minél inkább bele lovalja magát a tévúton való haladásba, annál kevésbé veszi észre a visszafordulás szükségét jelző sorsintéseket. Így jártunk Emőkével, amikor a Magyarországon való huzamos maradásunkhoz és egy esetleges jövőben kitelepedéshez szükséges munkavállalásunkat, lakáskörülményeinket és okmányainkat intéztük, aminek az lett a következménye, hogy két és fél hónap után, meghalt az ott makkegészségesen született kislányunk (A klasszikus asztrológia, amit addig műveltünk, egyáltalán nem is tud arról, hogy az erős Rák-karmával rendelkező személyek feltétlenül a szülőföldjükön kell a sorsproblémáikat feldolgozzák!). És így jár az emberiség 9O százaléka, nem csak most, hanem egész történelme során, miközben a templomokban, a színházakban, és újabban a tévé és a filmkamerák előtt eljátssza azt és egyik a mást áltatja azzal, hogy semmi baj nincs, mert ebben a kretén karma-verklizésben ő olyannyira boldog, még akkor is ha folyamatos tragédiákkal telt az élete.




(Folytatása következik)

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/


Vissza a tetejére
  Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2009.07.04. 10:44 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.03.11. 22:01
Hozzászólások: 4221
Tartózkodási hely: Csíkszereda
Régen, sokszor mondtam Istvánéknak, hogy egy - egy kiemelkedőbb sors-esemény, vagy sorozatos sorsfigyelmeztetések esetében, több értelmezése is van egy - egy ilyen karmikus szekciónak, mind a magunk, mind a mások életében. Számomra, ahogy telnek a napok és még mindig nem tudtam, az itthoni - Sory: Romániai - biztosítók labirintusa felgöngyölítése után az autót a javító szakemberek kezébe adni, egyre világosabb, hogy mekkora kihagyást, és milyen karma-felszámolás elleni vétket követtem el, amikor nem húztam be korábban, az engem (A Ladámat!) később elgázoló fiatalember autója mellé, és nem vertem jól meg a nyálas kis csaja előtt (Akivel később, egyszerre ordítottak nekem, később, amikor elütöttek), hiszen ő egyenesen erre invitált. Ezzel a konfliktus elöli "meneküléssel" ugyanis, éppen azt bizonyítottam be magamnak, hogy még mindig messze állok a négy oldalról bombázott Lilith-Mars párosom által jelezett karmikus agresszivitásom (Ennek a külső manifesztációjának a másik véglete: az elemi gyávaságom) felszámolásától. Ez tehát meg kellett történjen velem, és ehhez Magyarországra kellett mennem autóval, hogy ez kiderüljön, mivel két héttel korábban Csíkszeredában már volt egy hasonló esetem, de akkor (Itthon tehát) válaszoltam az invitációra (Meghívásra), de akkor sem mentem oda, az autója mellől korábban még hőbörgő dundi fiúhoz, hanem kiszállva a kormány mellől, az autóm mellett maradva, integettem neki, hogy itt vagyok, jöjjön oda, ha valamit akar, de az inkább be ment a hölgyével a piacra. (Érdekes: szintén majdhogynem unokámnak is beillő, fiatal srác, szintén csajocskával.) Szóval, a gyávaságomon van amit dolgoznom még, ezért hiába is forgattam az agyamba, hogy abba hagyom a versenyzést. Sőt: a következő évi karate versenyeken, nem csak formagyakorlatban indulok, hanem újból, a 35 éven felüli, "idősök" kategóriájában a harcokba is benevezek. (Gyakorlatilag tehát a nálam 22 évvel fiatalabbakkal csapok majd össze, akik gyermekkorukban kezdték a karatet, nem mint én, 31 éves koromban.) És persze, alig várom, hogy ezt az autóból való kiszállási invitációs gesztusát még valamelyik hülye-gyerek megtegye....
A másik vonatkozása viszont a pesti utamnak az lett, hogy már a Budapestre érkezésem után két nappal - éppen amikor a fülem kezdett fájni - azt észleltem, hogy a jobb hátizmoból a 1O éve benne lapuló, majd egyre intenzívebbé váló feszültség, ha nem is szűnt meg teljes egészen, de ahhoz képest, hogy még egy egy kemény masszírozás után is mennyire feszült maradt és másnap folytatta a fájást, maximálisan - nem is remélten! . enyhült.
És éppen a Magyar2 tévében láttam egy Cosmodisc-reklámot, amelyben egy feleség mondja el, hogy a férje autóvezető lévén, korábban rengeteget fájtatta a derekát (- Természetesen, úgy-e), de ami óta ezt az állítólag gerincgyógyító - vagy gerinc izomlazító? - misztikus erejű pántlikát hordta három hónapig, azóta nem fáj a háta. (Megjegyzem, valami, a Heti Hírdetőben éppen az Isti húgának a gyönyörű hátán :D , a cozmodischez hasonló hatásúnak reklámozott derék-melegítőt én is kezdtem hordani, nulla eredménnyel, de biztos, ami biztos, alapon, felkötöttem a Budapestre való indulás előtt is. De Bánfihunyad körül úgy el kezdtem izzadni, mint egy ló, tehát azonnal ledobtam magamról, az első kerékgumi ellenőrzés miatt történt parkírozásom alkalmával.) Hát elgondolkoztam a reklámon, mármint azon, hogy nálam hogy a csudába állt elő a reklámban szereplő feleség sofőr-férjével ellentétes eredmény. És rájöttem. Hát úgy, hogy a profi és a gyakorlott autóvezetőkkel ellentétesen: én éppen, hogy nem alázatosan viselkedek vezetés közben. Eszembe sem jut az, hogy mások tévedhetnek, egészen tisztában vagyok azzal, hogy én folytonosan tévedek, és egyébként sem az érdekel, hogy más mit tesz és mit nem (Nem moralizálok, még horoszkóp-értelmezés közben sem!), hanem az, hogy én mennyire vagyok képes jól csinálni. És mi tagadás, az autóvezetést, 3O év kihagyás után, még másfél éves újragyakorlás után is, elég gyatrán csinálom. Szóval, semmiféle Oroszlános gőg (Gerinc) nincs bennem vezetés közben, de ugyanakkor karma-félelem sem (Tíz - tizenegy évvel korábban, amikor Emőkét feleségül vettem bizonyára a karmikus félelem, illetve a rosszul vizsgázástól - Sárkányfarok a Rákban, négy, vagy három és fél bolygó a 4. házban - való félelem, és lehet, hogy a külvilág szájától való félelmemben is alakult ki ez az, Oroszláni bajom: Oroszlán-Ascendensem támadva a Napom és a Merkúr által!), mivel tudom jól, hogy semmi olyat nem követtem el, ami miatt halálos baleset érhetne. Sőt: mindemellett, még a gyermekeimet is fel kell nevelnem és még rengeteg kauzális sorsfeltárást kell készítenem....
Szóval, ezzel az úttal megfejtettem azt is, hogy a "sofőr-embereknek" miért van majdhogynem kötelező módon, gerinc, illetve gerincizom-problémája (Intoleráns és nagyképű, a többi autóst mind bunkónak - ostobán hibázónak! - néző, automatikus tudattalan mentalitás vezetés közben.), és egyúttal, ilyen szempontból én teljesen újjászületve, ha nem is szá százalékosan, de 95 százalékozsan meggyógyulva érkeztem haza, a gerincfeszültséget illetően. Hogy ez a "csoda" miért nem történt meg velem korábban? Hát azért, Mert a Csíkszereda - Fogarasi távnál nagyobbat soha nem vezettem. Hol áll ez a táv a Csíkszereda - Budapest távtól? És hol áll az itteni forgalom, a Budapesti forgalomtól, ami a Monori Erdőtől nyugatra várt reám?

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/


Vissza a tetejére
  Profil  
 
HozzászólásElküldve: 2009.07.19. 15:46 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.03.11. 22:01
Hozzászólások: 4221
Tartózkodási hely: Csíkszereda
De még van egy nagy akadálya a boldogság és egészség eléréséhez vezető spirituális és kauzális (Személyes-Isteni) tudás megszerzésének. És ez a stupid önérzetünk és hiuságunk. A minap írtam egy magánlevélben Lindának, hogy nincs az a boldog földi állapot, amit nem lenne érdemes feláldozni az igazság kiderítése érdekében. Soszór azért nem teszi meg az igazság kiderítése megszerzéséhez szükséges lépéseket az ember, mert a stupid hiusága és hamis önérzete (A kicsi énjének a büszkeség-érzete) mellett, ami ezeknek a lépéseknek és kutatásoknak az elvégzésében megakadályozza, azt képzelvén, hogy az Úristen, vagy más „illetékes” néző figyeli őt, és csóválja a fejét, ha méltóságán aluli dolgokat tesz, tudattalanul is fél attól, hogy amennyiben megtudja a tényleges igazságot, le kell mondania az apró-cseprő, közös hazugságrendszerekkel, éveken át közösen kialakított látszat-békén és hazugságkonvenciókon alapuló boldogságáról.
Maradék önérzetemet is feláldozva tehát, azon kezdtem töprengeni, hogy jó – jó, hogy gyáván a menekülés látszatát keltettem a magát más autójában menő nagyfiúnak képzelő fiatalember számára, amitől az vörös posztónak látván a Fehér Ladámat és mindent amit körülötte látott, és így a faromba rohant a vörös lámpánál, de miért ilyen, számomra Csíkszeredából utolérhetetlenül hazudós? Hát miben hazudok én magamnak? És nem kaptam és nem kaptam a hazugságot. És nem értettem és nem értettem, hogy mire jó ez a „közvetlen tapasztalat”, az elmaradó kártérítéssel? Mert ha nem lett volna ez a stupid biztosítási rendszer (Ami maga a kauzális hazugságrendszer, mai egyedül arra hivatott, hogy az emberiség direktben masírozzon általa a kárhozatba, és magával rántsa a természetnek azt a részét is, ami őt létrehozta.), akkor a hülyegyerek károkozása és kárpótlási kötelezettségének az ügye régen le lett volna zárva! Mindamellett, hogy az ütközés jelzésből ha nem is azonnal, de három nap múlva okultam és levontam a megfelelő következtetéseket irodalmi pályára való visszaállásról való lemondásra vonatkozóan. És akkor bevillant az agyamba, mint egy tényleges isteni megvilágosodás, hogy nem hazugságról van szó, hanem megfoghatatlanságról! A megfoghatatlannak és elintézhetetlennek és helyrehozhatatlannak látszó helyzettel és helyzetekkel való újbóli és újabb találkozásaimról! – Hát ezt jelenti a Lilith a levegő jegyben (Mérlegben!) Ez az, amit soha ezelőtt senki le nem írt és amit nem kaptam meg sem Hamvas Bélánál, sem másutt! A Levegő-karma lényege (Hányszor mondtam itt a Logos-on is, hogy hagyjatok békén az óvodás vádaskodással és nyakon - csípéssel, vagyis az állítólagos Skorpiói gonoszságommal, mert annál sokkal nagyobb baj van, és ez nem más, mint a bennem levő, egyszerre mindenünnen támadó hét fejű Sárkány, vagyis a Marssal feltupírozott Mérleg-Lilith! Vagyis a romlott spirituális levegővel, amivel együtt születtem! Igen, de ez még csak az agresszivitás, amit, hogyha felvállalok, és kultikus – tudatosan kezelek 17 éve már, nem kellene ilyen stupid historiákba (Gerinctelen hazudozó, sumákoló üldözők, vadászreflexének a felébresztése) bele vigyen! Nem barátaim, nem (csak) agresszivitásról van szó, hanem ABSZOLÚT ZAVARTSÁGRÓL, az abszolút zavarodásra, megzavarodásra való hajlamról. Olyankor, amikor egy olyan helyzet áll elő hirtelen, amire az én logikám szerint nem voltam felkészülve. – Ilyenkor elszakad a hitem, vagyis a mágikus erejű az abszolút-azonosságtudatom, és már csak az intellektuális metafizikus-asztrológusi tudásom és e tudásomra (Az egyetemes törvények és a sors-mechanizmusok száraz, úgymond tudományos ismeretére) alapuló tudatom visz tovább, mindaddig, amíg a külső dolgok körülöttem, újra rendbe nem jönnek. Ilyenkor automatikusan elvész tehát a hitem és megszakad az abszolút (Egyetemes) énemmel a kapcsolat és vissza vedlek bizonyos un. rendkívüli dolgokat tudó, de belül igazából egy az egyben átélni képtelen, emberré! És egészen biztos vagyok abban, hogy ezzel így áll minden Levegő-karmás (Mérleg, Ikrek, és főként Vízöntő!) személy!



(Folytatása következik)

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/


Vissza a tetejére
  Profil  
 
Hozzászólások megjelenítése:  Rendezés  
Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 18 hozzászólás ]  Oldal 1, 2  Következő

Időzóna: UTC + 2 óra [ nyi ]


Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 2 vendég


Nem nyithatsz témákat ebben a fórumban.
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Nem szerkesztheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem törölheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem küldhetsz csatolmányokat ebben a fórumban.

Keresés:
Ugrás:  
cron
Powered by phpBB® Forum Software © phpBB Group
Magyar fordítás © Magyar phpBB Közösség
phpBB SEO