ASZTROLOGOSZ, Kozma Szilárd - nem veszélyes asztrológus (Győződj meg, ne óvakodj!)

Asztrológiai fórum: Kozma Szilárd és feleségének valamint asztrológus-barátainak fóruma
Pontos idő: 2018.06.25. 14:27

Időzóna: UTC + 2 óra [ nyi ]




Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 4 hozzászólás ] 
Szerző Üzenet
 Hozzászólás témája: A férfi dilemma
HozzászólásElküldve: 2013.02.10. 18:33 
Offline
Avatar

Csatlakozott: 2008.03.10. 19:34
Hozzászólások: 143
Napjegy: Halak
Aszcendens: Oroszlán
Avagy miért nem működnek a párkapcsolatok


Nem tagadható, hogy női társadalomban élünk. Aki ebben kételkedne, az hamarosan meg fogja látni, hogy minden jel erre mutat. Nem csak a női emancipációról beszélek, hanem az egész társadalom felépítésének módjáról, az emberek egymás iránti elvárásairól, a párkapcsolatokról, a tendenciákról.
A hagyományokból tudjuk, hogy az anyag – a mater – a női elvhez tartozik, a szellem pedig a férfi elvhez. A ma társadalma az anyagiakra van építve, azaz a mater – re, a nőre. A mai ember akkor sikeres, ha sok anyagival rendelkezik: pénz, berendezések, ingatlan. Minden, ami az anya – Földdel kapcsolatos. Az asztrológiában a Szűz princípiumhoz tartozik az anyag, a Föld, a föld megművelése, a kultusz, és ne feledjük, hogy a Szűz női jegy. A Tarotban is, hogy más aritmológiát is megnézzünk, a Szűz a tökéletes nő szimbóluma.
A ma társadalmából az igazi szellemiség – a fény – hiányzik. Bár fellelhető némi spiritualitás helyenként, de ezek a spirituális megmozdulások is az anyagi siker elérésére vannak hangolva. Ki ne hallott volna már a pozitív gondolkodásról, a vonzás törvényéről, az agykontrollal be-imaginálható egészségről és gazdagságról.
Az anyagias, vagyis nőies társadalmi felépítésnek köszönhetően a nemek minősége igencsak el van tolódva. Ez az elnőiesedési tendencia és igény a férfi dilemma. De hogy ezt megérthessük, közelítsük meg a férfit a nőn keresztül.
Mindenkinek vannak női rokonai, ha mások nem, hát az anyjuk, így mindenki tudja, hogyan gondolkodnak a nők. Vagyis az a baj, hogy nem igazán tudja. Vagy tudja, de nem érti. Ha érti sem érzi a helyzet súlyosságát.
Ki ne hallotta volna már női ismerőseitől, hogy a férfiaknak sokkal könnyebb! A férfiak élete, sorsa sokkal egyszerűbb, nem úgy, mint szegény nőké, akik menstruálnak, meg szülnek, meg takarítanak és mosogatnak, és ugyanakkor ki vannak szolgáltatva a férfi erejének és intelligenciájának. Ki ne hallott volna már olyan nőről, aki szívesen lenne férfi.
Még a spirituális utakon járó nők feje is telve van ezzel a rögeszmével, hogy a férfiaknak könnyebb, s így öntudatlan van a nőkben egy kis férfi – gyűlölet, vagy férfi – irigység. A női nemzedékek magukkal cibálják ezt a képet a férfiről, s átöröklik, az anya átadja a lányának, sőt a fiának is, s a lány tovább adja, egyre erősebben és szélsőségesebben. Ezért aztán a nők legfőbb erénye a férfi leszerelésének tudása lesz.
Ha megkérdezel egy nőt, hogy milyen a számára ideális férfi, csupa női tulajdonságokat fog felsorolni, mint kedvesség, háziasság, jó test, tolerancia, megértői képesség, empátia, előzékenység, és így tovább. Még véletlenül sem sorol fel senki férfi tulajdonságokat. Vagyis: mi kell a nőnek? Hát nő. Ha még férfi testben is. És miért? Mert a nő szeretne férfi lenni. Képzeljük el a férfi – gyűlöletet, meg a férfi irigységet, meg a férfinak-könnyebb-gondolatot, meg a férfit-le-kell-szerelni elvet egy helyen.
Az anya a fiát a végletekig elkényezteti, elpuhítja, elszerencsétleníti, hogy ezzel segítsen női társainak abban, hogy a fiát könnyebben le tudják szerelni. A lányába pedig beleneveli, hogy a férfit le kell szerelni. Persze ettől még egyetlen nő sem lett igazán boldog.
Ott van az anya, az anyós, meg a többi nő, akik teljes erő bevetve nevelik a férfi palántát – nőnek. És ott van a sok barátnő, meg feleség, akik teljes erő bevetve igyekeznek megnevelni a férfit – minél nőiesebbre. Aztán sírnak persze puhány papucshős férjük miatt, de ez csak színjáték. Titokban sikeresnek, férfinak érzik magukat.
Ez a nagy férfi dilemma: férfinek lenni a mai társadalomban sokkal nehezebb! Amikor az egész társadalom a női tulajdonságokat díjazza, s azt várja el minden nő.
A nők kikérik maguknak. Hogy nekik is joguk van karriert futni meg pénzt keresni meg szabad életet élni. Így van! A női feladatuk mellé felvállalhatnak valamit a férfiak feladatából is, csak épp ne sírjanak. És persze ne várják el, hogy a férfi, cserébe, felvállalja a női feladatokat.
A világot úgy teremtették, hogy a nő és a férfi együtt tud jó párkapcsolatban élni. A nő, aki a kedves, a befogadó, a ház, a fészek őrzője és melengetője, mert a nő az, aki visszavisz az egységbe. És a férfi, aki egyenes, igazságos, bátor, kutató, aki a szellemet az új megismerések és tapasztalatok fele viszi. A férfi a kiáradás, a nő a visszafogadás.
Persze hogy nehéz a nőknek is, mert férfiak akarnak lenni, de úgy, hogy közben fizikai nőiességüket is megőrizzék. Ezért van a fájdalmas menstruáció és a fájdalmas szülés meg a sok női baj, mert a nő nem fogadja el hogy ő nő. És a sok férfileszerelési harc is csak súlyosbítja a bajokat. Nemhiába távolítják el a nők méhét meg petefészkeit a legtöbb 50 – 60 fölötti nőnek. Hisz minek az nekik? Ha férfiak akarnak lenni, nem kellenek a női nemi szervek!
A férfiak leszerelésének próbáit már távolról fel lehet fedezni. A lelki-ismeret-furdalás-keltés, a könnyek bevált fegyverek. Ha a kapcsolat elromlik, a férfi a hibás, mert nem elég nőies. Vagyis nem rendelkezik a következő női tulajdonságokkal: kedvesség, megértés, előzékenység, gazdagság.
A férfi is benne van a bajban nyakig, hisz hagyja magát leszerelni. Gyávaságát a nőiesség színfala mögé bújtatja, látszólag kedves és megértő. Ezért aztán neki is fölöslegessé válik a prosztatája.
Hát így állunk a mai társadalomban, barátaim! S ameddig a férfi – bármennyire nehéz is lenne – nem lesz férfi, s a nő, bármennyire nehéz is lenne, nem lesz nő, addig az egység csak álom. A párkapcsolat csak divat meg szenvedés meg hiábavaló harc. Csak akkor lehet jó párkapcsolat, ha a nő azon dolgozik, hogy nő legyen, a férfi meg azon, hogy férfi. Ameddig a nő férfi akar lenni, s olyan férfit akar, aki nő, és amíg a férfi nő akar lenni, mert rendesnek lenni nem kell bátorság, addig a párkapcsolati pszichoterapeuták elmehetnek golfozni.


Vissza a tetejére
  Megosztás a Szepon         
Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: A férfi dilemma
HozzászólásElküldve: 2013.02.11. 03:46 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.03.11. 22:01
Hozzászólások: 3794
Tartózkodási hely: Csíkszereda
Napjegy: Skorpió
Aszcendens: Oroszlán
Sőt: a párkapcsolati terapeuták abból élnek, hogy arra biztatják a nőket, hogy legyenek férfiak (kemények, önérzetesek, önmegvalósító sikeresek), a férfiakat meg arra, hogy legyenek nők: empatikusak, vagyis: megértők, be- és elfogadók, toleránsak - engedékeny "bölcsebbek". A minap láttunk egy filmet Violával egy híres könnyűzene énekesről, amelyben annak a szépséges felesége, amikor veszekedett vele (a sikerében megzavarodott, és ezért őt megcsaló férjével), teljesen "természetes módon" rugdalta, ütötte - verte a férfit, sőt: poharakat, üvegeket, vázákat, dobált feléje, azzal a céllal, hogy ezzel kárt tegyen benne, meg sebesítse. Jellemző módon a zavart férfi, "jogosnak" vélve a nő viselkedését, mindössze kitért annak a hevesebb és veszélyesebb támadásai elől. Vagy azért mert egyszer csak elege lett a dologból, vagy azért, mert a nő már a személyiségének - személyi büszkeségének - az utolsó maradványait is megsemmisítő kifejezésekkel illette, illetve mind a kettő miatt, és nyilvánvalóan abból a célból, hogy kijózanítsa, a kelletnél férfiasabban pofon ütötte, amitől ugyancsak "természetes módon" a el kezdett folyni a nő orra vére. (Orr: Plútó, skorpió, a kauzális igazság szimatolásának, fürkészésének, kutatásának a szerve és testrésze. Nyilván, a feleségnek eszébe sem jutott önmagában szimatolni, mondjuk nem is azért, hogy esetleg miatta, az ő férfias személyisége - viselkedése miatt csalta meg a férje, hanem abba, hogy miért is kellett neki egy ilyen önámító, sikeresen is jellem-gyenge alakhoz férjhez mennie?) Erre fel azt kezdte ordítani, hogy te aljas gyáva alak, hogy merészeled a kezed felemelni egy védtelen nőre? :lol: (Mondom, miközben ő azelőtt az agresszivitás minden változatát a "pasiján" kiélte!)

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/


Vissza a tetejére
  Megosztás a Szepon         
Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: A férfi dilemma
HozzászólásElküldve: 2016.01.02. 00:31 
Offline
Avatar

Csatlakozott: 2009.10.24. 21:34
Hozzászólások: 213
Napjegy: Vízöntő
Aszcendens: Ikrek
Tessék, amiről mindig beszéltek!

http://valasz.hu/vilag/a-nemzedek-amit- ... rno-113480

Be is másolom:

2015. augusztus 15.

Vészharangot kongat Philip Zimbardo legendás szociálpszichológus új könyvében. A kikapcsolt férfi: Hogyan tette tönkre a technológia a férfi nemet? című munka állítja: a mai tinédzser és húszas generáció drámaian alulteljesít mind tanulmányokban, mind magánéletben.

Neve fogalom a szociálpszichológiában. A 44 évvel ezelőtti stanfordi börtönkísérlet a mai napig is felkavarja a világot, olyannyira, hogy számtalan tanulmány, dokumentumfilm után idén nyáron játékfilmen is megelevenedik az emberi gonoszság egyik klasszikus bizonyítéka.

Mint ismeretes, 1971-ben Philip Zimbardo 24 stanfordi egyetemi hallgatót – a hippi kor békés „virággyerekeit” – válogatott ki börtönőrök és elítéltek megformálására. A résztvevők olyannyira azonosultak a szerepükkel, hogy pár nap múlva testi erőszakot, pszichológiai kínzást alkalmaztak egymás ellen. A kísérlet olyannyira eldurvult, hogy idő előtt le kellett állíttatni. Azóta is példaként emlegetik, hogy mit hozhat ki az emberből a stressz, a környezet, a hatalom. Az iraki Abu Graib börtönben és másutt történt súlyos atrocitások pedig a valóságban ismételték meg a stanfordi kísérletet.

Philip Zimbardo a gonosz után az érem másik oldalát, az emberben rejlő jót, a mindennapi hősiességet is kutatatja a Heroic Imagination Projectben. Miként vetkőzhetjük le közömbösségünket, pesszimizmusunkat, miként fejleszthetjük azt a képességünket, hogy érzékenyek, irgalmasak, segítőkészek legyünk embertársaink iránt. Ennek a kutatásnak egyik színhelye a Magyarországon zajló Hősök Tere mozgalom. Zimbardót a Prezi társalapítója, Halácsy Péter kérte fel a magyar munkára. A Zimbardo-modellen indult kezdeményezés egyre szélesebb körben terjed hazánkban.

A 81 éves Zimbardo legújabb könyvében azonban egészen más területre kalauzolja olvasóit. Fiatal szerzőtársával, Nikita Coulombéval közösen írt művében (Man (Dis)connected. How technology has sabotaged what it means to be male, vagyis A kikapcsolt férfi. Hogyan tette tönkre a technológia a férfi nemet) a mai fiatal férfiak kudarcait, azok okait és a megoldásokat vázolja fel.

A könyv vészharangot kongat: a fiúk – tinédzserek, huszonévesek – alulteljesítenek mind tanulmányaikban, mind a munkában. Nem találják helyüket sem a társadalomban, sem a magánéletben. A tanulmány három alapvető tényezőt vizsgál: a meghatározó jellemvonásokat, a környezetet és a politikai, gazdasági intézkedések következményeit.

Zimbardo szerint a mai fiúkat a gátlásosság, a lobbanékonyság és a lelkiismeretlenség jellemzi leginkább. A hagyományos férfiszerep – erőteljes, tekintélyt parancsoló, pénzkereső családfő – megszűnt, és helyette nem alakult ki elfogadott modell. Bár elméletben mindenki a rendes férfiakat kedveli, de a lányok a túl rendeseket unalmasnak tartják és kerülik. A fiatalemberek védelmet keresnek. Az Egyesült Államokban a millenniumi nemzedék egyharmada él szüleivel, anyjával vagy apjával. És ennek nem csak anyagi okai vannak. Egy meghosszabbított kamaszkorban igyekeznek kibújni a felelősség alól. Sokat rontanak helyzetükön azok a szülők, akik minden nehézség alól felmentik őket, mindent elintéznek helyettük, segítenek, hogy kamaszkor helyett felnőtt korban bukdácsoljanak.

Zimbardo szerint a családok széthullása jelentősen hozzájárul a mai nemzedék problémáihoz. Az egykori többgenerációs nagycsaládban megkövetelték a gyerektől a tiszteletet, az udvariasságot, az alkalmazkodást. Ma Amerikában a családok 41 százalékában egy szülő – többnyire az anya – neveli a gyerekeket. Az apa nélküli társadalom a fiúkat sújtja jobban. Nekik hiányzik leginkább az apai szigor, a világos követelményrendszer. A fiúk leginkább édesapjuknak akarnak megfelelni, őt akarják követni.

Sok gyerek épp szülei elrontott házasságán keresztül veszíti el hitét az emberi kapcsolatokban. „Ez az a minta, amit a mai gyerek érzékel: férfi és nő találkozik, egymásba szeretnek, összeházasodnak, gyerekük lesz. Kezdődik a stressz. A gyerek körül forog az élet. Nő a távolság a férfi és nő között, a kommunikáció egyre romlik. Megkezdődnek a stresszt elfojtó, de a kapcsolatot tönkretevő magatartásformák: fizikai bántalmazás, alkohol, drog, érzelmi és fizikai hűtlenség. Mindenki boldogtalan. Jön a válás. Egyik vagy mindkét szülő küszködik, érzelmileg és/vagy anyagilag tönkremennek. Melyik gyerek akar ennek a szomorú forgatókönyvnek a részese lenni?”– teszi fel a kérdést a szerző.

Először az Egyesült Államok történelmében a fiúk lemaradnak apáik iskolázottságától. A lányok pedig minden szinten jobban teljesítenek. Ami korábban elképzelhetetlen volt, mára realitás: több lány jár egyetemre, mint fiú. És bár a 2008-as gazdasági válság mindenkit sújtott, sokkal több fiú maradt munka nélkül, mint lány. A lehetőség hiánya mellett Zimbardo a munkaetika eltűnését is említi. A modernkori gigolók eltartatják magukat. Nem értik az alapvető társadalmi szerződést: a munkát a szórakozás elé kell helyezni.

Az internet megváltoztatta az életet, egy kattintással elérhetővé vált minden információ. Az információáramlat azonban nem valós tudást ad. A hírekben csak a főcímeket olvassák el, máshoz már nincs türelmük. A könyv megjegyzi, hogy a mai kor sok okos telefont és sok buta embert produkált.

A valóságban idegenül mozgó, a visszautasítástól félő fiatalok a virtuális világba menekülnek. A fiúk a könnyűszerrel elérhető internetes pornó és videojátékok rabjaivá válnak. A túlzott videojáték – napi négy óránál több idő – rossz hatással van bizonyos képességekre és csökkenti azt az igényt, hogy valakivel személyesen is találkozzanak. A videojátékok változatossága és intenzitása az élet más területeit – iskola, munka – unalmassá teszi. Visszaveti a tanulást, mentális rendellenességet okoz, amit aztán gyógyszerekkel kezelnek.

Komoly problémát jelent, ha a fiúk az internetes kemény pornóból és nem saját tapasztalatból tanulják meg a szexualitást. A felmérés szerint ezeknek a fiúknak zavaros elképzelésük van az intimitásról. Félnek a valós kapcsolatoktól, mert abban már kommunikálni is kellene, érzelmi közelséget is ki kellene alakítani, testközelbe kellene kerülni olyan személlyel, akinek romantikus elvárásai is lehetnek.

A felmérésben levő egyik fiú így fogalmazott: „Rendszeresen játszom és nézek pornót. Átlagos kinézetű vagyok. Megutáltam, hogy állandó erőfeszítést tegyek azért, hogy a másik nemnek tetszem. Drága és ritkán sikeres”.

A szerzők felteszik a kérdést, hogy ugyanaz a káros környezet miért rontja el kevésbé a lányokat. A válasz összetett. A lányok eltökéltebbek, céltudatosabbak, rugalmasabbak. Az egyenlőségért vívott harcukban a nőknek sokszor kellett új szerepeket tanulniuk, hogy a korhoz, az elvárásokhoz alkalmazkodjanak, míg a férfiak ebben a folyamatban lemaradtak. A könyv szerint az amerikai törvények is inkább a nőket, mint a férfiakat támogatják.

A tanulmány arra a következtetésre jut, hogy csak együttes erővel lehet ezt a komoly társadalmi problémát orvosolni, hiszen a jövőnkről van szó. A kormánynak, a civil szervezeteknek, a családoknak, az iskoláknak, a médiának, az internetnek megvan a maga feladata. Hogy mit csináljanak a fiúk? Kapcsolják ki a pornót, osszák be idejüket, sportoljanak, vessék be ágyukat, mert a kis dolgok vezetnek a nagyokhoz, fedezzék fel lelkierejüket, barátkozzanak lányokkal, ne nevezzék őket kurváknak, legyenek vezetőik és legyenek önmaguk is vezetők, menjenek el szavazni – üzeni Philip Zimbardo.

_________________
"... Istennel lehetetlenség együtt lenni napszemüvegben." Bono


Vissza a tetejére
  Megosztás a Szepon         
Profil  
 
 Hozzászólás témája: Re: A férfi dilemma
HozzászólásElküldve: 2016.01.08. 12:58 
Offline
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.03.11. 22:01
Hozzászólások: 3794
Tartózkodási hely: Csíkszereda
Napjegy: Skorpió
Aszcendens: Oroszlán
Nem rég kaptam azt a levelet, amelyben ez a részlet található. A szerzője külön engedélyét megkértem a közlési lehetőségre:

"És még eszembe jutott, hogy a sorselégedetlenség is jellemző rám, amit Ön említ.

Írtam Önnek, hogy sokszor érzem, hogy könnyebb a férfiaknak. Hogy egy nőnek sok helyen kell helyt állnia, hogy néha teher ez a menstruáció, figyelni nehogy átvérezze az ember a nadrágot, fájdalmas is ilyesmi. Ezt már próbálom megbeszélgetni magammal, hogy mennyi jó dolog van az életemben és mennyi mindenért lehetek hálás. Bemásolom mégegyszer, hogy ne kelljen keresnie, mait erről írtam Önnek:

Elég sokszor úgy éreztem, hogy teher nekem ez a menstruáció. Fájdalommal jár - főleg amíg nem műtöttek meg, azóta ég és föld – nyűg, folyton átázom, vagy attól rettegek, hogy átázom. Persze már nem olyan presztizs kérdés, mint a suliban. Hisz felnőttekkel vagyok körülvéve, de akkor is. Szóval sokszor éreztem, és hangot is adtam neki, hogy mennyivel könnyebb a férfiaknak. Néha azt kívántam, és hangosan ki is mondtam, hogy ha még egyszer születhetnék, nagyot kiáltanék azért a kis lógóért a lábam közé. Jó tudom, nincs reinkarnáció, ebbe ne menjünk bele. Szerintem sincs, csak úgy tiszta szívemből ezt éreztem. Hogy nehéz nőnek lenni. Én persze egy darabig gyűlöltem a férfiakat, és sokáig el sem tudtam képzelni, hogy szerelmes legyek még egyszer, de hát ez csak düh volt, hiszen akkor hogy tudnék egy egészséges kapcsolatban élni a párommal. De nem gyűlölhettem őket nagyon, mert velük jobban megértettem magam, mégiscsak párra leltem, inkább rájuk is … talán … irigy voltam, mert azt hittem könnyebb nekik? Mindig azt mondtam, ha én fiú lennék, megfektetném az összes csajt, és senki érzéseivel nem törődnék, mert a fiúk ilyenek. Könnyen túllesznek a dolgokon. Aztán most már tudom, hogy őket is sok minden megviseli, csak nem mutatják ki, elfojtják, és csodálkoznak ha utána meg szívinfarktust és agyvérzést kapnak. Anya, dolgozó nő, feleség, szerető….nem könnyű ma nőnek lenni. De hát a fiúknak meg fogalmuk sincs, hogy milyen lehet a szívük alatt kihordani magzatukat – persze ezt még én sem tudom, de esélyem van rá! És ezért csodálatos nőnek lenni. Tudom ez közhely, és magamban próbálom is helyre tenni, de talán az ön segítségével tényleg sikerül is!"

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/


Vissza a tetejére
  Megosztás a Szepon         
Profil  
 
Hozzászólások megjelenítése:  Rendezés  
Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 4 hozzászólás ] 

Időzóna: UTC + 2 óra [ nyi ]


Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 0 vendég


Nem nyithatsz témákat ebben a fórumban.
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Nem szerkesztheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem törölheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem küldhetsz csatolmányokat ebben a fórumban.

Keresés:
Ugrás:  
cron
Powered by phpBB® Forum Software © phpBB Group
Magyar fordítás © Magyar phpBB Közösség
phpBB SEO