ASZTROLOGOSZ, Kozma Szilárd - karma-asztrológus fóruma

XII. Az Akasztott

A feleszmélés érdekében „végzett” perspektíva-váltásnak, a nem cselekvés” állapotának, a megfigyelői státusz felvételének az ikonja. A hit-szerzés feltételének, tehát a materialista érték-tudattal és érték-szemlélettel való leszámolás sors-mozzanatának az ikonja. A szellemi értéktudat módosulása szerint történő életszemlélet és életvízió irányváltásnak az ikonja. A rendeltetés szerinti (a megváltás logikája szerinti) sors-helyzetek, életfolyamatok és történések kríziseiből, egészen pontosan: a szokásból végzett ostoba cselekvésekre és életvezetésből való felocsúdásra, a hiábavalóságokra való ráébredésnek, valamint az, azokból való felocsúdásnak, és ezzel a együtt a belső, szellemi helyre-rendeződési lehetőségek megnyitásának is az ikonja.
Tulajdonképpen a megújhodás - újjászületés (13) – és a Bolond ikonjai által megtestesített a kevésbé drámai, mondhatnánk, hogy inkább játékos főpróbája, „előzetese”.
Tulajdonképpen a Tarot-nak a kulcsa, mivel nélküle lehetetlen a Tarot céljának és alapjának: a Királynál, a Főpapnál és a Mágusnál is sokkal erősebb, vagyis, lényeg szerint azoknál felmérhetetlenül sokkal többet érő, a megváltott Boldog - Bolond állapotának a megvalósítása. Az Akasztott állapot, tulajdonképpen az ember első, megvilágosodásait követő spirituális „tette”, még akkor is, sőt, éppen azért, mert ebben az esetben éppenséggel, hogy nem pragmatikus értelemben vett tettről van szó, hanem annak éppen az ellenkezőjéről. Ez az, a világi útnak az elhagyását eredményező első szellemi állapot, amikor valaki teljesen ráébred (Megvilágosodik) afelől, és el is meri fogadni azt, hogy egy olyan sors – összefüggés-rendszerben vagyunk benne, ahol és amelyben, nem tudjuk önkényesen irányítani az életünket, hanem csak és csakis együttműködve az egyetemes törvényekkel érhetünk el pozitív eredményeket és csak a saját karma-oldási szükségleteinket és küldetésünket maximálisan figyelembe véve, arra törekedve. Hogy mindennek a létezési alapja, teremtője és éltető erőforrása az Isteni Lét és az életünknek semmiféle más (különleges) célja nincs és nem lehet, mint abba vissza kerülni, az egyéni karma-oldási küldetésünknek és szükségünknek maximális mértékben eleget téve.
Azt az életmozzanatot jelőli az akasztott, amikor az egyes ember, megérti végre egész lényével, hogy a saját életében és lényében is, ez az egyedüli energia-forrás és életcél irányít és működtet mindent, és hogy az ember aki erre, az ő képzelő erejében (is) lakozó, azon keresztül megnyilvánuló őshatalomra nem meri rábízni magát, az nem csak, hogy el van veszve (A világ többsége tehát), hanem még nevetséges is ráadásul.
Az akasztott az első hívő, aki fel képes fogni végre, a Lilith Inverzió nevű, egyáltalán nem vallásos jellegű, égi (metafizikai) jelenséget, az un. „bűnbeesésnek” az eredeti értelmét, vagyis, jó - biblikusan mondva: a paradicsomból való kiűzetési jelenség értelmét. Ezért vesz fel olyan (fordított) pozíciót, amelyben szemmel látható módon is nevetségessé válik minden világi – tudományos (materialista) gondolkozás szerinti „életnyerési” törekvés, minden technika. De legfőképpen nevetségessé válik a számára az a hiábavaló világi nyüzsgés, ami ennek a technikának a globális alkalmazásából ered, azt az ostoba élet-logikát amely még a vallásos szemforgatók számára is mindig irigyelt és elfogadott marad. Ezért az akasztott, aki megsejti az élet rendeltetését és értelmét, éppen ebbe a fordított pozícióba helyezi magát, amelyből az emberek, a Lilith-inverzió hatására látják és értik a valóságot, annak érdekében, hogy ezt a nevetségesen felesleges loholást szemlélve, megérthesse az életv alapjainál álló, ős-eredeti teremtési és megváltási értelmeket.
Az akasztott tehát, a végleg megvilágosodott és ezért a sors-oldások, a pozitív belső változások elérése érdekében végzett gyakorlati életfeladatok beváltása közben szükségessé vált harcait (harci feszültségeket) megállítva, és a végzetes sebesülések megelőzése érdekében, azokat idejében megszakítva feladja, nem csak gyakorlatilag, hanem lehetőleg még mentálisan (gondolatban), sőt, még képzeleti (Ideális) szinteken is. És pontosan azért, hogy az így szerzett tapasztalati-ismeretek mágikus következményeinek a hatására, a születési félben levő tisztánlátása hitté változhasson.
Az akasztott, a világban, de annak ellenére spiritualizálódó (szórakozón szemlélő, megfigyelő és játszma-folytatón kontemplatív állapotban levő) embernek az állapota, és annak a természetszerűen bekövetkező mágikus következményei, juttatnak hozza minket azoknak az igazságoknak a megértéséhez mind amilyen az is például, hogy: „Az én országomat az ellenségeim építik, azért lesz az olyan jól felépítve.” Vagy: „Amiképpen a mennyben, azonképpen itt a földön is.”

A Kelta Kereszttel végzett sorselemzésnél, első pozícióba akkor tesszük ki az Akasztott ikonját, ha nem vagyunk képesek lelkileg felülemelkedni egy adott problémán, ha nem találjuk meg annak a módját, hogy miként szálljunk ki egy számunkra, vagy esetleg a szeretteink számára veszélyessé, károssá, vagy legalább is kellemetlenné, vagy fárasztóvá vált játszmából (közös, vagy egyéni akcióból, egy hevessé és veszélyessé váló harcból, egy rosszul sikerült üzletből, stb.), amelyet korábban mi indítottunk el, vagy amelynek a megerősödéséhez mi adtunk energiát. Illetve akkor, ha szeretnénk kedvező módon és ugyanakkor úgy, hogy lehetőleg ne ártsunk vele másoknak, illetve környezetünknek sem, egy radikális változtatást előidézni az életükben, de nem találjuk ennek a helyes módját, nem kapjuk meg a hozza való „isteni” sugallatot, a helyes perspektívát, nem találjuk a kezdő lépéshez szükséges szempontot. – Ilyenkor fel akasztjuk magunkat a lábunktól fogva és így vizsgáljuk meg az adott helyzetet a Tarot segítségével.

Kettős pozícióban arra utal, hogy "rosszul akasztottuk fel magunkat", illetve, hogy nem akasztottuk fel – Nem állítottuk le! - magunkat kellő időben és kellő helyen: Azt jelzi tehát, hogy a problémánk, amiért a Tarothoz fordulunk tanácsért, abból adódik, hogy korábban félbe szakítottunk, abba hagytunk valamit (egy kapcsolatot, egy élet-játszmát, egy akciót, esetleg egy üzletet) amit nem kellett volna (esetleg cserben hagytunk valakit), vagy jelentheti ennek a szöges ellentétét is: nem hagytunk abba valamit, nem szakítottunk meg egy folyamatot, egy kapcsolatot (viszonyt), amiről rég éreztük már, hogy fel kellene számolni.
De jelentheti azt is, hogy nem tudunk az adott problémán felül emelkedni, nem vagyunk képesek magasabb perspektívából (Tehát az egyetemes törvények, vagy az egyéni sors-rendeltetések szempontjából) szemlélni, és így nem tudunk felülemelkedni rajta, illetve nem tudjuk a problémához rendelt sors-kötöttségeket legalábbis mentális szinten feloldani.

Ötös pozícióban általában arra utal, hogy valamilyen akciót, vagy akció-sorozatot (Az is lehet, hogy csak egyelőre…, de) abba kell hagyni, tehát: egy folyamatot – egy tapasztalási élet-játszmát – esetleg még az általunk akár jól is látott (Előzetesen jól megvizsgált) „igazságért való harcot” is, meg kell szakítani, fel kell hagyni. Azt jelzi itt, hogy, az egyes pozícióba tett kérdő-ikon által megtestesített probléma megoldására, a problémával, illetve a problémát jelentő személyekkel, vagy sorshelyzettel kapcsolatosan egyelőre teljes mértékben passzív, esetleg még közömbösnek is látszó, megfigyelő magatartást kell tanúsítani, és, mintegy kívülállóként a probléma körén kívül helyezkedve, felülről szemlélni az eseményeket és semmiképpen nem tevőlegesen beleavatkozni az események folyamába – folyamatába, még akkor sem, ha látszólag még kárunk (anyagi, erkölcsi, stb.) is származik ebből a félre-állásból, látszólagos közömbös viselkedésből. Amennyiben tehát a sors-kérdező személy avatta be magát tevőlegesen és személyi részvét és felelősségek szintjén, olyan események sodrába, amelyből nem látja a kiutat, illetve kételyei vannak, arra vonatkozóan, hogy helyes irányba halad-e, mivel a pozitív eredmények nem látszanak, azt jelenti, hogy ebből a sodorból egyelőre ki kell lépni, még veszteségek árán is. Ezt kell tennie, még akkor is, ha olyan jelentőségű döntésről van szó, amely az egész sorsát gyökeresen megváltoztathatja.
Ilyenkor, az 5 pozícióba került, 12 számú, Akasztott ikon arra is utalhat, hogy bizonyos kontempláció (akasztott állapot átélése) után, pálfordulást kell elvégezni, és az eredeti szándékkal merőben ellentétes határozatokat - döntéseket kell hozni. Vagyis, az események sodrával szemben merőben ellentétes irányba elindulni és azon haladni, még akkor is, ha ez az irány és ez a magatartás teljesen ellentmond az addigi szándéknak, elképzeléseknek és terveknek, a korábban megszokott és begyakorolt (esetleg tradicionális) magatartási formáknak. De ezt csak akkor tudhatjuk meg, ha tényleg mindent meg teszünk annak érdekében, hogy sikerüljön, lehetőleg jó – huzamos ideig „felakasztani” magunkat, és tehát, ha sikerül korábbi események és a harcok sodrásától távol maradó, akasztott állapotban maradni és még a lehetséges veszteségek miatt sem aggódni. (Az akasztott zsebéből hullnak ki a pénz-érmék, miközben ő furulyázik.)

Hatos pozícióban jelenti a sorshelyzeteknek és az addig megszokott sors-eseményeknek a teljes felfordulását, a feje tetejére állását, vagyis a teljes sors-káosz beköszöntését, amikor semminek sem látjuk, értjük, vagy érzékeljük az értelmét, amikor minden ami velünk történik abszurd. Azt az állapotot jelenti, amikor egymás után, sorozatban, minden fordítva sül el, mint ahogy mi szerettük volna, és ahogy elképzeltük az elején, vagy amikor elterveztük. Amennyiben ezt túlvészeljük, és nem esünk kétségbe, tehát nem visszakozunk, akkor megvalósul az a pozitív sorshelyzet, amit a hetes pozícióba kerülő Tarot-Ikon jelöl.

Hetes pozícióban jelentheti azt a belső irányváltoztatási (mentalitás - változtatási) képesség létrejöttét (teljes kialakulását), amelynek segítségével a személy feloldhatja a sors-nehézségeit, de, ugyanakkor jelentheti azt, az előre láthatatlan, hatalmas külső pozitív sorsfordulatot is, amely elhozza az összes pszichikai mentális és képzeleti (idea szintű) görcsöknek és sors-feszültségeknek a feloldását, illetve a belső és a külső harcoknak és konfliktusoknak a megszűnését.

_________________
Nem arra való a gondolkozási képességünk (kincse),hogy a pokollal (a karma hazájával) való kapcsolatunkat fenntartsuk általa, hanem arra, hogy Isten Országát megkeressük..
Kozma Szilárd asztrológus - http://www.kozmaszilard.hu/