ASZTROLOGOSZ, Kozma Szilárd - nem veszélyes asztrológus (Győződj meg, ne óvakodj!)

Asztrológiai fórum: Kozma Szilárd és feleségének valamint asztrológus-barátainak fóruma
Pontos idő: 2018.07.18. 13:43

Időzóna: UTC + 2 óra [ nyi ]




Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 1 hozzászólás ] 
Szerző Üzenet
 Hozzászólás témája: A belső fény ébredése
HozzászólásElküldve: 2017.12.25. 14:25 
Offline
Asztrológus
Asztrológus
Avatar

Csatlakozott: 2008.09.17. 16:18
Hozzászólások: 741
Tartózkodási hely: Csíkszereda
Napjegy: Oroszlán
Aszcendens: Oroszlán
A belső fény felébredése
 
Ahogyan az ember külső életének a nagyobb fordulópontjai, mint a házasságkötés is például, általában nyilvánosak szoktak lenni – illetve sokszor nyilvánosan kívánják azt megörökíteni az emberek, épp úgy fontos egy asztrológusnak is, nyilvánosan, tehát nyíltan vállalttá tenni az önállóan megjelölt sors-fordulópontjait is. Hiszen az igazi fordulópontok sokszor nem, vagy nem csak a hivatalosan ünnepélyes napokon, nem a születésnapokon, nem az esküvőnk napján történnek meg és mennek végbe.
 
Hamvas Béla írja azt valahol, hogy „Ha megteszed, megérted.”

Az ember például ünnepélyesen vagy ünnepélyesség nélkül, valamilyen jobb vagy rosszabb hozzáállással felvállal életfeladatokat. Elkezd és végig jár, majd, ha kitartó és eltökélt – És ha esze is van hozzá…- befejez egy iskolát, lakást vásárol vagy épít, leteszi az első követ a családi ház alapjához, házasságot köt, gyermeket nemz, fogan, megszül, tehát életének és sorsának az egyik legfontosabb személye (és aztán lehetőleg több személye…) gyermeke megszületik. És ezek közben, vannak olyan időszakok, amikor a nehézségeket összegzi, felismeri azok tanító jellegét és ennek megfelelően, olyan tanulságokat von le, amelyek esetleg az egész következő életszakaszának a meggyőződés-rendszerét képezik, tehát, igazából más emberként kel fel az asztaltól az összegzések alapján hozott elhatározásaival. Az összegzés akkor életbe vágó, ha a tárgyi valósága által jelzett élet-igazsággal való szembesülése, egy pozitív belső megfordulást vagy átalakulást tett lehetővé.

Ilyen összegzésemet, számot vetésemet kívánom itt megörökíteni. És az az igazság, hogy ezt első sorban magamért teszem.

Egyfajta alapként és háttereként a vallomásomnak azzal kezdeném, hogy tudom, hogy sokan érzékelik – érzékelték rajtam eddig a bizonytalanságot és annak ellentétét a hevességet és az elhamarkodottságot. Szenvedélyességet és ugyanakkor túlérzékenységet. Engem már kamaszkorom óta zavart a személyiségemnek ez a furcsa, belső kettőssége, belső kiegyenlítetlensége, összefogatlansága. Illetve lehet, hogy ezt sokan nem látják (csak a gerleéváknak az elejtendő ellenségen lelki fogást vadászó szemei) én viszont sokat gyötrődtem amiatt, ami eme felszíni és így meghatározva, maximum pszichológiai érdekességet jelentő tulajdonságaim alatt van, mint vészterhes karma. A személyiségi karmám legerőteljesebb, legkonkrétabb vonulata az Ikrek karmám, amit az ázsiai Patkány évében születettségem jelöl. Évekkel ezelőtt is írtam már erről a karmáról, vagyis az árnyék-énről. De még ezután is sokszor kibillentett a felsőbb nézőpontomból és az egyetemes megváltási logikában való gondolkozásból, főként a házasságkötésünktől fogva. Hogy miért, ez a jövőben még vizsgálódásaim és írásaim tárgya lesz, de ezt itt most át kell ugorjam és ki kell hagyjam, mert először is, még a mai – karácsonyi - szent estén végbe menő, téli napfordulónak a kozmikus jelentőségű mozzanata előtt szeretném megírni a nyíltan vállalt bocsánatkérésemet, amivel úgy érzem, hogy Kozma Szilárdnak, a férjemnek rég óta és igazán adósa vagyok.

Kedves Szilárd!

Tudom, hogy a házasság előtt is, számtalanszor megbántottalak már téged, egyrészt tapasztalatlanságból eredő, másrészt karmikus tulajdonságaimból következő, néha végzetes félreértésekből. Sok fájdalmat okoztam neked azzal, hogy erősen individualistaként, tulajdonképpen semmi sem felelt meg nekem. Tehát sem az, ha segítettél, sem az ha nem. A régi, hibás vezérelvek munkáltak bennem, még azután is, hogy összeházasodtunk, hogy magamat hiába igyekeztem felébreszteni azon karmikus automatizmusomból, amiket korábban is jól ismertem, mint pl., hogy „Egyedül vagyok a legerősebb, ezért nincs szükségem senkire”.

Hamvas Béla nagy segítséget nyújtott eme tévképzetem megbontásában és kicserélési munkájában azzal, hogy leírta a valódi szakrális igazságot: „Az az erős, aki egységbe tud lépni és élni.”
Teljesen más nézőpont ez, mint amivel én felnőttem, és ami sajnos, a nem könnyen oldódó mentalitásommá, lényegében a hamis metafizikai öntudatommá lett.

Az ember a hamis öntudat által gyenge lesz, ami nem csak azt jelenti, hogy bizonytalan, de azt is, hogy időnként kiszámíthatatlan, ingerlékeny, indulatos és romboló. Főként az ellen támad, ami és aki fel akarja ébreszteni. Így követtem el én veled szembeni sok durva sértést és bántást, szeretet- és megértés - megtagadást, sok jogosnak vélt sértődések alapján és reálisnak hitt hiábavalósági érzések alapján. Mielőtt bárki félreértené, ezek legtöbbször korántsem ténylegesen nehezebb külső körülmények vagy helyzetek folyományai voltak, hanem határozottan olyan helyzetek, amikor nagyon is finoman, kíméletesen és érintőlegesen kaptam Szilárdtól valamilyen spirituális figyelmeztetést, tanácsot, kiegészítést. De ennek a kíméletességnek az ellenére is, én időnként képtelen voltam meglátni az én gondolataim elismerését, az értem való törekvést, az szeretetet, az óvást, a segítő szándékot.

Egyre inkább kételkedtem abban is, amiben a szakralitás letagadhatatlan volt egyébként. Nagyon sajnálom, és kérlek bocsáss meg, amiért öntudatilag olyat engedtem meg magamnak, hogy egy miközben hittem kettőnk karmikus kapcsolatában és tudtam, hogy te vagy nekem az igazi szerelmi társam, mégis kétségbe vontam ezt, sőt, tudattalanul és időnként kiborulva tagadtam ezt és lázadtam ez ellen. Mert a szerelem nem habos torta, hanem gyökeres újjászületési szükségletet rejt. És nekem éppen hogy újjászületés - ellenes karmám van, ami végül csak kifogott rajtam több ízben. És ilyenkor szörnyű sértettségből vádoltalak és tagadtalak meg és tagadtam le mindazt, hogy köztünk valóban erős egység és valódi szerelem lenne és lett volna bármikor is. Tagadtam, mert önérzetileg is sértett, hogy én, az én újjászületésem a másik embernek az engem provokáló szellemi összetételétől függne, és hogy az én belső folyamataimra, bárki ilyen hatással lehessen. De tudom, hogy ez az élet rendje. Ez a rendeltetés. El kell fogadjam ezt is és azt is, hogy az asztrológián kívül más információk, jelek, és „energiák” (ahogy a misztikusok mondják) is cserélődnek köztünk tudatosan és tudattalanul, pozitívan táplálóak és fájdalmasan felébresztőek is.

Nagy véteknek érzem, hogy miközben régóta és többszörösen bebizonyosodott számomra is, hogy te bízol bennem és igazán szeretsz, én jelen időszakig egyre többször lázadtam ez ellen. És időnként rád, semmiféle tekintettel nem voltam, megtagadtam az igazi együttműködést és ezt a „karmikus” szerelmet is, és szabályszerűen irracionális bosszúvágy is vezérelt abban, hogy a jóindulatú figyelmeztetéseid ellen lázadjak... De szenvedéseimet nem te okoztad, hanem az én szívem mélyén rejlő, kemény hitetlenség: képtelen voltam megengedni magamnak, hogy higgyek a szerelemben. A szívem mélyén nem hittem, hogy egy férfi igazán tud szeretni és kitartani, pedig tudtam, hogy édesapaként is helytállsz és mind a szíved mind az eszed és a felelősséged a helyén van.

Kérlek bocsáss meg, amiért mélyen rejtett hitetlenségemben, megátalkodott kettősségemben, be akartam bizonyítani, hogy nem szeretsz és ebben az irracionális törekvésemben, még külön bántottalak is szavakkal, mert ugyanakkor nekem ez a tudat persze szenvedést okozott... és e szenvedés miatt kegyetlenül vádoltalak.Ennek bázisa a kevélység. Mégis oly nehezen engedtem el ezt a lelki kételyemet. (- Hogy miért engedtem ezt el nehezen, erre magyarázatként mindenkinek ajánlom az eddigi és a következőkben majd megjelenő leírásainkat az árnyék-én jelenségéről.)

Ráébredve erre a szívem mélyén eddig elé mélyen rejtett hitetlenségemre, az árnyék-énem fő bázisára: a szerelemmel és az istennel szembeni hitetlenségre és bizalmatlanságra, már tudom, hogy mekkorát vétettem, mennyi szenvedést okoztam feleslegesen neked is és magamnak is, és még a gyermekeknek is, akik a köztünk levő harmónia megbomlását érzékelték.
Ebben újjászületnem olyan, mint új szívet, vagy új gerincvelőt kapni. Lényem középpontjából kell kivessem ezt, amitől mindez idáig erősnek képzeltem magam, valójában a kilátástalanságba és az összezavarodottságba sodort és egyre szörnyebben legyengített és nem értettem miért és mi történik velem. Bár számtalan részletét felfedeztem és felfedeztük a karmáimnak. Úgy vélem életem legnagyobb identitás és szerelmi problémája ez volt. És a legnagyobb boldogtalansági problémám.

A 8. horoszkópházas skorpiós-halakos, tehát: újjászületés-, hibabelátás- és végül is spirituális fény-ellenes és egység-ellenes boldogtalansági determinációimnak az elsősorban magamra való szörnyű veszélyességét már láthattam és tapasztalhattam többször. De így, mint most, nyersen meglátva és belátva, szükségét látom a kauzális szintű - belső irányváltoztatásnak. Tehát, hogy egy gyökeresen új irányba haladva (Uránusz a Nyilas Sárfarkányfarokkal együtt) más, pozitívabb és mind párkapcsolatilag, mind spirituálisan egy elfogadóbb és befogadóbb, lét- és isten bizalmasabb, lehetőleg az Isteni logikával szembeni kételkedésektől mentes, maximálisan hívő mentalitást gyakoroljak ezentúl.
Főként a számomra karmikusan legterheltebb és a tudattalanom mélyén legnegatívabb életkörben és erőtérben,konkréten: a szerelmi egységet illetve a boldogság elvű rendeltetésben való hitet és az istenhez való viszonyt illetően. És legfőképp nem engedem magam soha kételkedni a már elkötelezett szerelmi érzéseimben, a szerelmi, élettársi és házastársi teljes realitásban és saját valódi meggyőződéseimben és ezen lényegi érzéseim felől nem engedem magamat megtéveszteni ezek által a szintén mély, de nem realitás alapú, hanem karmikus (részben valamely rémesen kiábrándult skorpió karmás ükanyámtól öröklött) minták által. Sem a luciferien ravasz, önelveszejtő, mert realizáció-ellenes árnyék-énem által. Az árnyék-énem is, ezekkel a leleplezésekkel és ezen alapú totális és több frontos lefegyverzéseim által végre teljesen meg fog szűnni, el fog halni.

Ámen - Így legyen.


Csatolmányok:
KozmaJoó Viola-szuletesi-abra.jpg
KozmaJoó Viola-szuletesi-abra.jpg [ 94.11 KiB | Megtekintve 273 alkalommal. ]

_________________
Egy csepp harc többet ér egy könyvtárnyi elméletnél. Mert a szeretetben is csak az lehet kitartó, aki harcolni is tud.
http://aldottelet.com/
Vissza a tetejére
  Megosztás a Szepon         
Profil  
 
Hozzászólások megjelenítése:  Rendezés  
Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 1 hozzászólás ] 

Időzóna: UTC + 2 óra [ nyi ]


Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 0 vendég


Nem nyithatsz témákat ebben a fórumban.
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Nem szerkesztheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem törölheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem küldhetsz csatolmányokat ebben a fórumban.

Keresés:
Ugrás:  
Powered by phpBB® Forum Software © phpBB Group
Magyar fordítás © Magyar phpBB Közösség
phpBB SEO