ASZTROLOGOSZ, Kozma Szilárd - karma-asztrológus fóruma

Asztrológiai fórum: Kozma Szilárd és feleségének valamint asztrológus-barátainak fóruma
Pontos idő: 2018.10.15. 13:09

Időzóna: UTC + 2 óra [ nyi ]




Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 1 hozzászólás ] 
Szerző Üzenet
 Hozzászólás témája: 8.Imagináció és mágia.
HozzászólásElküldve: 2014.06.05. 14:04 
Offline
Avatar

Csatlakozott: 2008.03.11. 00:08
Hozzászólások: 248
Tartózkodási hely: Csíkszereda
Napjegy: Halak
Aszcendens: Kos
Imagináció és mágia.

Az imagináció helyes, indokolt használatához fontos tisztázni a szó jelentését, jelentőségét.

Tévedés ezt a szót valamilyen felszínesebb képzettevékenységnek gondolni, mint ahogy tévedés a valósággal szembeállítani, s azt mondani, hogy ami imagináció, az nem valóság. Pontosan arról van szó, hogy az imagináció a valóságot meghatározó, a megnyilvánulásokat teremtő centrum, s hogy milyen centrum, hamarosan szóba kerül.

Le kell választani a szó jelentéséről a „fantázia” jelentését is, s bár van köze a fantáziának az imaginációhoz, ezzel egy az egyben azonosítani szintén tévedés.

Ha metafizikai definíciót lehetne adni úgy, hogy azt mindenki értse, könnyű dolgunk lenne, mert azt mondhatnánk, hogy az imagináció nem más, mint létezésünk olyan középpontja, ahonnan bármely megnyilvánulás létrejön. Vagyis a megnyilvánulások az imaginációból forrnak, s ezért az imagináció az, amely sorsunkat vezeti, alakítja.

Természetesen ez a definíció sok emberben inkább kétségeket kelt, s nem pedig megértést eredményez. Ezért kell részletezőbb módon tárgyalni. A tény, miszerint az imaginációval szoros kapcsolatban áll egy olyan tevékenység, amit jellege folytán „mágikus”-nak nevezhetünk leginkább, tehát hogy aktívan bejön a „mágia” szó használata is, a témát még kényesebbé, félreérthetőbbé teszi.

Legalább annyi tisztázásra van szükség, mint amennyit Hamvas megtesz a „Mágia Szútra” című írásában. Az imagináció itt nem más, mint az életképzelet, az életcentrum, a teremtési középpont. A hagyomány szerint az ember test, lélek és szellem hármas egységét valósítja meg, s az imagináció éppen az a „hely”, ahol e három találkozik. Ezt a felosztást nyilván ki lehet egészíteni azzal, hogy itt találkozik a gondolat, a szó és a tett. A kép, az élmény, az akarat, a vágy. A tapasztalat, az értelem. Minden megnyilvánulás itt találkozik, de olyan módon, hogy a további megnyilvánulások forráshelye is az imagináció. Ugyancsak Hamvasnál található egy másik írásában egy szemléletes kép, miszerint az imagináció olyan, mint egy szövő, amely a valóság szövetét, a megnyilvánulást szövi.

A ma élő emberek közül sokan hitetlenkedve csóválják fejüket, hogy ilyesmi lehetséges, holott metafizikai evidencia az, hogy ez a valóság.

Művészek, reklámszakemberek sejtenek vagy tudnak is valamit erről, a probléma azonban ott szokott adódni, amikor az imagináció lehetőségeit kihasználva csak az általuk kitűzött célt érdekli s nem pedig, az, hogy az imagináció léte és működése szellemi törvényeket is „implikál”, vagyis nem lehet akárhogy bánni vele.

Minden ember rendelkezik imaginációval, Hamvas szerint ez manapság az ember „tudatalattijába” süllyedt, amiatt, hogy az ember elanyagiasodott, mintegy elfeledte azt a szellemi képességét, amelynek az imaginációval való rendelkezés tudatának, tudatosságának felel meg. Azt is írja továbbá itt, hogy nem az a nehéz, hogy a tudata- latiból kiemelve ismét tudatossá, világossá tegyük az imaginációt, hanem az, hogy a benne munkálkodó, valóságteremtő képet kivegyük és egy másikat tegyünk helyébe.

A spirituális tanokkal és praktikákkal foglalkozó személyek számára nem új az imagináció. Számos praktika gyakorolja a pozitív mentalizmus, a mantrázás, a vizualizáció technikáit. Ismerik, hogy „be lehet vonzani” valamit és, hogy amit sokat „imaginálunk”, az valósággá válik. Vagyis ismerik annak konkrét lehetőségét, hogy „mágikusan” hatni lehet a megnyilvánulásokra. Itt, amire „mágikus”-t mondunk, akár „szellemi”-t is mondhatnánk. Szellemi képességeinkkel hatni tudunk a megnyilvánulásokra. Hatunk is, ha tudatos a folyamat, ha nem. A megnyilvánulásokat, a sorsot az imagináció teremti, vezeti, minden esetben. Ez létezési törvény, metafizikai evidencia, bármennyire kételkedők vagyunk ebben a tekintetben. Az más kérdés, hogy nem látjuk tisztán a saját imaginációnk jelenvalóságát, tevékenységét. Van bennünk egy olyan tudatosság is, a szellemi éberségnek egy olyan megléte, ami nem azonosul az imaginációval, és amellyel képesek lennék teljesen világosan felfogni, hogy mi is történik az imaginációnkban, milyen képet hordozunk ott, hogyan „szőjük” a valóságot. A baj csak az, hogy ez az éberség, ez a tudatosság és egyben tudás is, elhomályosult az emberben, bizonyos okból kifolyólag, amire itt, most nem térek ki. A tény az, hogy ez az éberség lefokozódott bennünk, s így csakis „homlokon csapott” állapotokban éljük életünket, alig értve, hogy valójában mi és miért történik meg életünkben. Minden imagináció, már úgy értve, hogy minden az imaginációból ered, s éppen ezért mineden imagináció is. Hiába hivatkozik ezen a ponton a kemény, tényszerű, tárgyi, minket körülvevő valóságra, világra, mert ez természetesen, hogy van, de még sehol sem mond ellent az valóság imagináció-természetének. Minden imagináció egyvalami kivételével, éspedig az előbb említett éberség kivételével, amely azt az alapvető szellemi képességünket jelenti, amellyel az imaginációt is tisztán, világosan át tudjuk látni és meg tudjuk érteni. Az éberség, amely bennünk lefokozódott, elhomályosult. Mindezeket a gondolatokat főleg Hamvas nyomán írhatom, aki műveiben eléggé mérvadó módon tisztázza az imagináció jelentőségét. Egy adott pontig eljutva azonban azt írja, hogy „technikát mindenki maga csinál”, tehát nem bocsátkozik imaginációs praxisok ismertetésébe, de felhívja a figyelmet néhány fontos szempontra.

Egyik az, hogy az imagináció rendeltetése a létben, hogy segítségével elérjük az „üdv” állapotát. Ezen most értsünk csak annyit, hogy egészséges, ép, értelmes lényt valósítunk meg önmagunkban és ennek megfelelő életet élünk. Hamvas sem ért többet, misztikusabbat rajta, sőt felhívja a figyelmet arra, hogy veszélyes, ha ideológiákkal, „magas” eszmékkel álltatjuk magunkat. Az ép, egészséges, normális ember megvalósítása a cél, aki a kinyilatkoztatásnak megfelelően tud élni. Hogyan? Komolysággal, világos tudattal, gondolatokkal, egészségesen, felelősséggel s végül is, ami a legfontosabb, szabadon.

Az imagináció legfontosabb „anyaga” a kép. Itt a képet ismét nem úgy kell érteni, mint egy képeslapot, vagy egy fényképet, hanem egy olyan kép, amely társul élményekhez, tehát egy élményszerűséggel bíró kép, vízió. Ilyen képeket teremt az imagináció, de nem hagyja ott lebegni egy imaginárius világban, hanem a megnyilvánulásba viszi, megvalósítja. Természetesen az is fontos, amit lát az ember. Egy képeslapon, vagy fényképen is láthat olyant, amely beindítja az imagináció tevékenységét, beindul a „szövés”, természetesen azokanak a tartalmaknak megfelelően, ami éppen összefügg ott és akkor és úgy a látott képpel, végül ez az egész folyamat megvalósít valamit, hogy mit, azt az illető helyzet függvényében lehet értékelni.

Végső soron egy intenzív képtevékenységről van szó, „egy pneumatikus” áramlásról, amikor is a „mágikus” szellemi „ideavilágból” a konkrét megnyilvánulásba mennek át a képek. Ezért Hamvas egy helyen amolyan „transzmutátor”-nak is nevezi az imaginációt, amely a szellemi minőségeket mintegy tapasztalható valósággá teszi.

Mindez, amiről itt szó esett, nem új az emberiség számára. Sokan tudnak az imagináció létéről, hatásosságáról, persze még többen vannak, akik nem tudnak. Az előbbiek közül azonban sokan vannak olyanok, akik az imagináció adta „korlátlan” lehetőségekről tudnak, de annál kevesebbet azokról a törvényekről, amelyeket nem lehet következmények nélkül megsérteni. Imaginációval lehet hatni, manipulálni, el lehet érni célokat, az biztos. Csak az soha sem szabad elfelejteni, hogy a szándékok tisztázása, indokoltsága nélkül az egész folyamat az esetleg elért sikerek ellenére is vészterhes marad. Valaki el akar érni valamit, tud imaginációs technikákról, esetleg valamilyen felszínesebb indokot is ad arra nézve, hogy miért is akarja elérni az, amit. Akkor beveti a technikákat és tegyük fel, el is éri, amit akart, de aztán ezt követően bonyolúltabb problémák állnak elő s mintegy elárasztják az életét, mint egy zuhatag. Esetleg nem, s csak úgy szép csendesen fog kiderülni számára, hogy kár volt tisztázatlanul sportolnia magát abban, amiben azt tette.

Az imaginációval kapcsolatos minél tisztább, világosabb tudást, tudatosságot kell növelni először, vagyis az éberséget. Ugyanakkor, persze, magát az imaginációt sem lehet kikapcsolni. Lehetetlen. De fontossági sorrendben az imaginációra vonatkozó metafizikai tudás, vagyis az éberség „erősítése” a fontos s közben figyelni, kutatni magunkban, hogy ez a tevékenység miként zajlik le, mármint imaginációs tevékenységünk. Abba biztosak lehetünk, hogy imagináció van és hogy ezzel szőjük sorsunkat, minthogy abban is biztosak lehetünk, hogy az imaginációs tevékenységünkre vonatkozó tiszta látásunk, világos tudásunk kevés, s ami van, az is homályos, zavaros.

Az imagináció működésére a „belső” képtevékenység jellemző leginkább, ezért van az, hogy a technikák leghatékonyabbjai közé a vizualizációs gyakorlatok tartoznak. De az is fontos, amit látunk, tapasztalunk a világban járva-kelve. Van egy kölcsönhatási viszony imagináció és a megnyilvánult világ között. A külvilágban tapasztalt események, jelenségek mintegy visszahatnak az imaginációra. Ezt is figyelembe kell venni.

Arra a kérdésre most nem térhetek ki részletesen, miszerint, ha az imagináció teremti az egész megnyilvánulást, akkor mi a helyzet a kemény, anyagi, tárgyi világgal, ami itt körülvesz bennünket? „Racionális” gondolkodású kételkedők egyik kérdése lehet. Gondolják, hogy itt bukik az egész „tan”, kiderül, hogy az egész egy hamis állítás, amely esetleg jó lehet spirituális szélhámoskodásra, de „komoly” ember ilyesmikkel nem foglalkozhat. Nem kell nekem azt állítanom, hogy az „individuális” imaginációk működésének az összeadódásával jelent meg az anyagi világ. Az állítás egyébkét is nagyon problémás lenne. Így, azt válaszolhatom, hogy valójában nem tudom, hogyan jött létre és jelenleg is hogyan jön létre az anyagi világ, de ha egy nagyon egyszerű, hitalapú választ elvárnak tőlem mégis, akár azt is mondhatom, hogy Isten teremtette és teremti. A példában szereplő támadó nem veszi észre, hogy én állítom valami létezését és működésének tényét, nem pedig azt, hogy az összes viszonylatra vonatkozó kimerítő választ fogok adni. Egyébként is az objektív, kemény, tárgyi világ, amilyen szilárd és amilyen egyértelmű tapasztalhatósággal vesz körül bennünket, a vele kapcsolatos viták éppen annyira ingoványosak. Egyesek szerint illúzió, mások szerint csak ez van, szerintem nem illúzió, de nem csak ez van. Pont. Azt, mégegyszer, nem tudom, hogyan szövi meg az imagináció a „kemény anyagot”, egyáltalán kinek az imaginációja szőtte vagy szövi, azt sem akarom mondani, hogy az „isteni elme” szövi-szőtte, egyáltalán nem megyek be ebbe a kérdésbe.

Ami inkább érdekel, hogy itt, most, az éppen ilyen, de a személyek számára eltérő átélés-minőségű világban hogyan működik az imaginánciónk és azt hogyan lehet nyomon követni az születési horoszkópban. Vannak olyan bolygók, amelyek nyilvánavlóbb kapcsolatban állnak az imaginációval, például a Nap, a Hold, az Uránusz, a Neptunusz, azonban nem szabad elfelejteni, hogy egyik sem jelenti külön az imaginációt. Úgy lehet tekinteni inkább, hogy a horoszkóp egésze az illető személy imaginációjának a térképe. Mint már az elején írtam, az imagináció olyan centrális „forráshelye” életünknek, sorsunknak, ahol együtt van gondolkodás, érzés, akarat, vágy, tapasztalat, kép. A horoszkóp, a maga szimbólumaival is éppen egy ilyen „együttléti” mintázatot mutat. Itt együtt vannak azok a szimbolumok, amelyek az akaratra, a gondolkodásra, az érzelmi életre stb. mutatnak rá, valamint az is feltárulkozik, hogy milyen viszonyok állnak fenn ezen élettartalmak között.

Így az önismeretnek egy olyan lényegi kérdésére tudunk választ adni, amely a „mi van az imaginációmban?” kérdésre ad feleletet. Itt megint nem egy „merev” állításról van szó. A imagináció karakterisztikumait tudom feltárni, feltérképezni, elemezni és értelmezni inkább, nem pedig pontosan reprezentálni azt, hogy mi van az imaginációban. Ez azonban bőven elég ahhoz, hogy az illető személy az információkat összevetve azzal, amit valójában ő tud a legjobban, a saját tapasztalatával, átéléseivel, tisztábbá váljanak számára „belső” tevékenysége és sorsa alakulásának összefüggései. Amikor ezen összefüggések világossá válnak számára, ott jön be a sors tudatos alakításának lehetősége, az életterv készítése. Nem kell nekem pontosan megmondanom, hogy ilyen s meg ilyen képeket, tartalmakat hordoz az imaginációban, egy olyan „képi” leképezésben, mint egy tárgyias reprezentáció. Tartalmakról, minőségekről, beállítódásokról kell beszélnem, egyszerűen, a köznapi nyelvhasználat szintjén, amelyet éppen az „életszerűségnél” fogva jól lehet követni, érteni.

Mindezzel természetesen azt tárjuk fel egy születési horoszkópból, hogy „mi van”. Abból, ami van, lehet egyre s másra következtetni, a tartalmak jellegének megfelelően. Azonban nem ez a lényeg. A lényeg az, hogy tudatosítva azt, ami problematikus egy személy életében, sorsában, lehetőség nyílik a megoldásra. Természetesen, aki tudatosítja e problémákat és aki megoldja ezeket, az ő maga, senki más. A horoszkóp értelmezője információkat ad, legjobb tudása szerint s ha e tudás olyan, hogy sikerül rávilágítani a személy „mélyén” lejátszódó folyamatokra és a személy viszonyulására e folyamatokhoz, akkor biztosan mondható, ezek az információk nélkülözhetetlenek életünk továbbalakításában.

_________________
Mária

A lét megismerése a bátorságon és személyes áldozaton keresztül vezet, s ki kell lépnünk a megszokott komfortzónánkból, elõítéleteinkbõl, ennek érdekében.


Vissza a tetejére
  Megosztás a Szepon         
Profil  
 
Hozzászólások megjelenítése:  Rendezés  
Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 1 hozzászólás ] 

Időzóna: UTC + 2 óra [ nyi ]


Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 1 vendég


Nem nyithatsz témákat ebben a fórumban.
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Nem szerkesztheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem törölheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem küldhetsz csatolmányokat ebben a fórumban.

Keresés:
Ugrás:  
Powered by phpBB® Forum Software © phpBB Group
Magyar fordítás © Magyar phpBB Közösség
phpBB SEO