ASZTROLOGOSZ, Kozma Szilárd - karma-asztrológus fóruma

Asztrológiai fórum: Kozma Szilárd és feleségének valamint asztrológus-barátainak fóruma
Pontos idő: 2018.10.19. 20:39

Időzóna: UTC + 2 óra [ nyi ]




Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 1 hozzászólás ] 
Szerző Üzenet
 Hozzászólás témája: 13.Kulcsfogalmak.
HozzászólásElküldve: 2014.06.05. 22:47 
Offline
Avatar

Csatlakozott: 2008.03.11. 00:08
Hozzászólások: 248
Tartózkodási hely: Csíkszereda
Napjegy: Halak
Aszcendens: Kos
Kulcsfogalmak.
Dénes Albert

Nem a szimbólumfejtést elindító asztrológiai kulcsszavakkal van probléma. Hogy a Szaturnusz például a felelősséggel, a felelősségtudattal van összefüggésben, azzal semmi baj nincs, annál inkább ott adódik a probléma, ki mit ért felelősségen.

Azt illetően sincs kétség, hogy egy olyan horoszkópban, ahol kihangsúlyozott a diszharmonikus Szaturnusz, a személy problematikájának centrális témája a felelősség. Nagyon könnyen láthatja úgy, hogy nem ez érdeki őt valójában. Mintegy átfogalmazza a problémát. Az előző fejezetben már említettem ezt a jelenséget és azt is hozzátettem, későbbre hagyom tárgyalását éppen ennek bonyolultsága miatt. Ez a téma tényleg annyira bonyolult, hogy itt, ebben a fejezetben is ajánlatos csak megfontoltan, lépésről lépésre haladni előre. Olyan ez, mint az összegabalyodott fonál, ha el kezdjük tépázni a szálakat, még inkább összegabalyodik, de ha megkeressük a végét és megnézzük, miként tekerednek egymásba, akkor jóval nagyobb az esélyünk, hogy sikerülni fog kibogozni.

Világos az, hogy értelmezési bázisom kulcsfogalmai határozzák meg az értelmezés minőségét. Már nem maguk a kulcsfogalmak, hanem az, hogy mit is jelentenek ezek. Felelősség, áldozat, szeretet, értelem, értékítélet, magatartás, mind ilyen kulcsfogalmak. Szaturnusz, Neptunusz, Uránusz, Jupiter. És a többiek.

Vegyük például a Szaturnuszt. A felelősség számít az ide tartozó kulcsfogalmak legfontosabbikának. A felelősség a tudatosság gerince. Ha teszek valamit, ugyan tehetem azt, de számot kell tudjak adni tetteimről, még akkor is, ha sok esetben úgy tűnik, ezeket senki sem fogja számon kérni. Felelősség nincs igazi tudatosság. Tudatosság pedig nincs személyes tapasztalat, elsajátított tudás nélkül. Így függenek össze a soroltak s mindez a Szaturnuszhoz tartozik, mármint a tapasztalás, tanulás, tudás, felelősség, tudatosság. Így érthető, hogy a Szaturnusz a „Nagy Tanítómester” és egyben a „Küszöb Őre” is. Senki sem megy át a küszöbön, aki meg nem tanulta a leckét. Hiába tűnik úgy, hogy átmehet, sőt át is ment, valójában állandóan vissza kell zuhannia abba a tapasztalati, tanulási szférába, ahol a tudást el kell sajátítania, éspedig azért, hogy tudhassa, hogy miért vállal felelősséget s miért nem.

A felelősség témája egyébként kényes. Sokan azt hiszik, hogy a felelősség kérdésköre kimerül egy társadalmilag rögzített normarendszerben. Nyolcra kell járnom munkába. Ha kések, azért felelnem kell. Számot kell adnom, hogy miért is késtem. Kellemetlen körülmény. Ha elaludtam, és azt mondom, hogy igenis elaludtam, nagyon gyermetegen, stupid módon hangzik. Felmerül a lehetőség, hogy hazudok valami értelmesebbet inkább. Igen, csakhogy felelősséggel tartozom az igazmondás területén nézve is. Problémás, nem? Egyébként a késés is a diszharmonikus Szaturnusszal van összefüggésben, mint a sietés is. Az idő, egyáltalán, mint olyan, a Szaturnusszal van analógiában. A Kronosz. Ha sietek, s már hétkor ott vagyok a munkahelyemen, nem jelenti azt, hogy jó pontokat szereztem a Szaturnusz előtt. Én hétkor ott voltam már a munkahelyemen, holott nyolckor is elég lett volna, hivatalosan megállapított időrend szerint és lehet, hogy az egy óra alatt fontosabbat is tehettem volna, minthogy már hétkor ott ücsörögjek vagy éppen buzgó lendülettel álljak elő, mint akinek a keze alatt égni fog a munka. Esetleg átgondolhattam volna, mit is akarok tenni azon a napon. Sokkal többet jelenthetett volna, mint a fölösleges sietés. A Szaturnusz az időben lenni tudás szimbóluma is. A tudatossághoz, a felelősséghez ilyesmi is kell, mármint időben lenni tudás.

A fenti példa egyébként eléggé irreleváns a felelősség igazi kérdéseiben, főleg ha még az is felmerül, hogy éppen azért kell nyolcra járjak s éppen oda, ahová, mert már korábban nem voltam eléggé tudatos a személyes életem alakítását illetően s csak ezt a pályát tudtam valahogyan kihozni magamnak. A Szaturnusz az ok-okozati összefüggések szimbóluma is, a karma bolygója, amely azt mondja ki, mint szellemi törvényt, hogy egyrészt mindennek oka van, másrészt pedig az összes jelenbeli tettünknek, gondolatunknak következményei fognak lenni. Hiába sportolom magamat abban, hogy megfeleljek a társadalmi normáknak és erre azt mondjam, hogy a felelősségtudatomnak ezzel eleget is tehetek, mármint a szaturnuszi lételvnek. Nem kell megsérteni a társadalmi normákat, nem kell eldobni a szemetet, nem kell megrongálni a közjavakat, nem kell adócsalásba bocsátkozni. Be kell tartani a szabályokat, legalábbis a legfontosabbakat s főleg az olyanokat, amelynek kapcsán az ember a moráljával vagy a szabadságával játszik, de egy percig se ámítsa magát azzal, hogy a felelősség kérdései itt ki is merültek. Egyébként érdekes, hogy a morált említettük itt, a Szaturnusznál, holott ez a Jupiternél volt már említve. Itt is a magatartásról van szó, mint a Jupiternél. Maga a magatartás is, a morál összetettebb beállítódás, vannak jupiteri és szaturnuszi komponensei egyaránt. A Jupiternél míg inkább értékítéletről, szemléletről beszélhetünk, addig a Szaturnusznál konkrétan felvett állásfoglalásról, a tapasztalatokba, a gyakorlatba vitt megnyilvánulásokról, amelyek mintegy tettekké „testesítik” az elveket, a tudást. Egyébként a Jupiternél is van ilyen, hogy a magatartás csak úgy lehet magatartás, ha ez személyesen meg van valósítva. Megegyezhetünk abban azonban, hogy a Szaturnusznál a tapasztalati jelleg erősebb, markánsabb, mint a Jupiternél s ebből adódik, hogy a Jupiter színvonalán lehet még beszélni valamiről egészen tágabban, s így ez rendben is van, azonban amikor a Szaturnusz körébe kerül a dolog, akkor derül ki, milyen nehéz súlya van annak, hogy azt a valamit meg is valósítsuk. Nem arról van szó itt, hogy más az elmélet s más a gyakorlat. A Jupiter körében nem érződik annyira a tapasztalat súlya, nehézsége, keménysége, mint a Szaturnuszéban. Lehet magatartásról beszélni, mondjuk jupiteri hangvételben, s ez helyén való is, mert ebben a körben alakítható ki egy értékítélet, amit követendőnek tartunk. A konkrét és egyedi tapasztalatok, helyetek szintjén már sokkal nehezebb egy állásfoglalás szerint élni és lehet az is, hogy sikerül mindezt kivitelezni, de mindvégig érezzük a súlyt, a tapasztalat keménységét, míg a Jupiter körében alig volt ilyesmi. Végül az is megjegyezendő, hogy a Szaturnusz és a Jupiter között egy sajátos metafizikai viszony van, amiről a klasszikus asztrológiai is, valamint a misztika is tud.

Maradjunk azonban a Szaturnusz példájánál. Mondhatja valaki például azt, hogy mint vezető óriási felelősséget hordoz a vállán, s én neki legyek olyan szíves, ne dumáljak felelősségről, mert ő többet tud erről. Rendben. Valóban többet tud, ami mint az adományozott, illetve megszerzett státusával együtt járó szempontok, szakmai részletek szintjét illeti, de nincs oka ilyen gorombának lenni, mert egyebet is tudok mondani. Például azt, hogy az a felelősségbeli szempont, amely a személyes életkörben mozog, fittyet hány az ő státusára, vezetői mivoltára és lehet akármekkora felelősség a vállán ott, ahol az van, majdnem semmis a felelősség metafizikailag értelmében véve. A metafizikai értelemben vett felelősség nagyon személy-centrikus. Extrém személy-centrikus. Mert ennek így kell lennie. Hiába mondja valaki, hogy így meg úgy, hiába hivatkozik egyébre, a felelősség metafizikai értelemben vett elvárása azt a kérdést szegezi bárkinek: mit gondolsz Te, mit teszel, mi az amit valóban ismersz és tudsz és éppen ezért tudatosan állást tudsz foglalni ezek mellett? Ha tud az ember felelni, akkor átmegy a küszöbön és tudatosságát tovább fejlesztheti, ha nem, akkor lehet akárki, akármi, ott ragad egy olyan körben, amely működik a maga módján, de mindig saját korlátjai szorításába sínylődik. Hogy miért? Éppen azért, hogy ráeszméljen, hogy más is van a valóságban. Természetesen nem mindig derül ki ez olyan hamar, mert egy bizonyos körbe ragadtan lenni jelenthet mást is, mint amit sínylődésnek nevezhetnénk. Jelenthet jólétet, hatalmat, luxust, előnyöket stb. A helyet azonban az, hogy a szaturnuszi elvet, ami egyébként a valóság egyik szellemi törvénye, abszolút nem érdekli az ilyesmi. Olyan mint a túlvilági bíró, akit nem érdekel, hogy ki voltál, mi voltál, hanem az érdekli, hogy ki vagy. Persze, hogy minden tett beleszámít ebbe, minden gondolat, hiszen a karma törvénye is kimondja ezt. Csakhogy minden tett és minden gondolat csoportosul valami köré, nevezetesen egy valamilyen minőségű tudatosság köré és ez az, ahol megjelölhető a Szaturnusz fő szála. A tudatosság. Ez egyben tudást is jelent, de a tudásra vonatkozó tudást is, hogy amit tudok, abból milyen tettek következnek, egyáltalán amikor teszek valamit, akkor azt miért teszem. Röviden a tudatosságról van szó. Ehhez kemény tapasztalati tanulás is társul, mert az „íródik” bele a lénybe, ami ilyen markánsabb jelleggel hat. Ez nem ad arra okot, hogy arra gondoljunk, itt valami szadista vagy éppen mazochista színezetű dologról van szó. Nagyon érdekes fordulat van itt, mert ha egy kicsit kitisztítjuk a képet, pont azt mutatja meg, hogy a szaturnuszi elvvel való diszharmóniában levés nagyon kínos állapotokhoz vezet. Ha hinnénk az asztrológiailag vett bolygók hatásában és nem úgy értenénk ezt, ahogyan azt világossá tettük egy korábbi fejezetben, akkor azt is mondhatnánk, hogy a Szaturnusz, a „Nagy Tanítómester” egy rendkívül kegyetlen, szadista „valaki”, vagy „valami”. A legnagyobb szenvedésekkel, kínokkal, fájdalommal járó betegségek, szerencsétlenségek tartoznak ide. A misztikusabb asztrológia emlegette is a Szaturnuszt úgy, mint „Infortuna major”, „Nagy szerencsétlenség”. Hát mi óvakodunk az ilyen kulcsfogalmaktól, inkább a tudatosság kialakításában keressük a Szaturnusz értelmét. A Szaturnusz ugyanakkor magával a sors fogalmával is analógiában van, de itt is vigyázni kell, mert a sors egészének a horoszkóp egésze felel meg, nem csupán a Szaturnusz.

Tehát, alá vagyunk vetve mindannyian a földi élet kemény tapasztalatainak, de vajon a dolog kimenetele itt meg is reked? Egy tapasztalást végigélek egyszer s kétszer, vagy ezerszer, s vajon az egész arra megy ki csupán, hogy csak mindig tapasztaló lehessek csupán? Vagy pedig van egy olyan is, hogy egyszer csak kezd kiérlelődni egy fajta tudatosság a tapasztalatokkal kapcsolatosan, kezd megértés létrejönni azt illetően, hogy valamit miért tapasztalok meg és hogy miért tapasztalom úgy, ahogy éppen ez történik? Nos, nem csak hogy van ilyen, hanem ez a Szaturnusz lényege. A tudatosság kialakítása. A tapasztalatok fontosak ugyan, s legyenek azok bármilyenek, kellemesebbek vagy kellemetlenebbek, nehezek, kemények vagy kevésbé azok, önmagukban mit sem érnek, ha nem indítanak egy el „tudatfejlődési” folyamatot, egy tudatossá válást. Természetesen, nem a tapasztalatok köre az, amely önmagából kitermeli a tudatosságot, ilyesmiről szó sem lehet. A személy az, az ember, aki képes, hogy a tapasztalataiból tanultak alapján megtegye ezt a lépést, másképpen fogalmazva, hogy elinduljon ezen az úton, a tudatossá válás útján. Itt jön be a szaturnuszi küszöb képének realitása, miszerint csak olyan embert enged átlépni ezen, aki tudatosságát odafejlesztette, hogy átléphet. Ez a tudatosság egyben felelősséget is jelent. Gondolkodásban, tettben, szemléletben egyaránt. Aki a tudatosság bizonyos színvonalát elérte, felelőtlenségnek tartja, hogy emberekről megalázó gondolatokat tápláljon. Már felfedezte, hogy van valami közös bennünk, bármennyire különbözőek vagyunk, egy alapvetően közös vonás, amely valami olyasmit eredményez, hogy nem tudok valakiről rosszat gondolni úgy, hogy közben magamról is ne gondolnám valamilyen változatban ugyanazt a rosszat. Itt érvényesül az a hagyományokból származó gondolat, hogy nem vagytok felébredve mindaddig, amíg egymásban nem a testvéreteket látjátok.

Az asztrológiában is van egy olyan „séma”, hogy a bolygók sorrendjében a Szaturnusz az a határ, amely után a szellemi bolygók következnek. Ezzel azt akarják érzékeltetni, gondolom és remélem, hogy ha a tudatosság bizonyos színvonalára nem érlelte meg magát az ember, földi élete során, akkor a szellem körébe sem igazán tud átlépni. Sőt, igazán nem tud...

Tökéletesen egyetértek ezzel a szemléletes sémával, csakhogy van a dolognak egy másik arculata is. Vannak jó Uránuszú, jó Neptunuszú és jó Plútójú emberek, akik a séma szerint a szellem magaslatán kellene álljanak. Sőt, jó Szaturnuszú emberek is vannak, akiknél a tudatosodás „nem egy gond”, gondolnánk...

A harmonikus Uránusznál, Neptunusznál és Plútónál az a helyzet, hogy lehet az embernek jó intuíciója, lehetnek misztikus élményei, jöhet rá olyan összefüggésekre, amit az „átlagember” nem fog fel, ez még nem jelenti azt, hogy mentesül a szaturnuszi elv tudatosságra vonatkozó törvényszerűségei alól. Lehetnek az embernek, misztikus, metafizikai „bevillanásai”, élményei, ha nem tudja ezeket integrálni lényébe, vagyis ha nem tudja lényének integráns elemei tenni ezeket a szellemi tapasztalatokat, továbbá, ha nem tudja a tudatosság és az ehhez kapcsolódó felelősség szintjén is elhelyezni ezeket, akkor úgyis diszharmóniában lesz valóságunk ezen elvével, s éppen olyan állapot vár rá, mint amilyenben a küszöb túlsónak vélt oldalán szenved valaki. Érdekes küszöb ez a Szaturnusz. „Felfelé” is úgy tud működni, mint „lefelé”, „kifelé” is úgy, mint „befelé”. Szóval az irányok és viszonylatok zsenije a Szaturnusz, annak ellenére, hogy lassú, lomha, nehézkes bolygó...

„Jó” Szaturnuszú emberek jól eligazodhatnak a földi élet pragmatikusabb oldalát illető felelősség-kérdésekben, azonban nem biztos, hogy a Szaturnuszon túli bolygól által jelzett szellemiség felé veszik az irányt.

Végső soron egy születési horoszkópból nem állapítható meg, hogy milyen tudatossági színvonalon, milyen szellemi nívón áll valaki. Elv az, hogy a diszharmonikus horoszkópbeli vonások a nekik megfelelő problémaköröket jelzik, ez az amiről beszélni kell. A harmonikus vonások képességeket jelölnek ugyan, de nem árulnak el semmit az illető személy szellemi nívójáról, tudatosságáról ezek sem. Nagyon könnyen lehet, hogy egy diszharmonikus Szaturnuszú ember többet realizált a tudatosságot illetően, mint egy harmonikus Szaturnuszú, de a problémát akkor is nyugodtan fel lehet vetni. Nincs egy mereven fixált végpontja a probléma-köröknek. Mindig tanulunk és integrálunk annyit, amennyit csak tudunk. Ami probléma, az megoldást nyerhet egy adott szinten, sőt végleges megoldást nyerhet bizonyos szinten, de visszatérhet egy más, mondjuk „magasabb színvonalon”. Ha sikerült egy adott szintű problémát feloldani, akkor kevés a valószínűsége annak, hogy a probléma visszatér. Nem árt azért ébernek lenni. Vannak továbbá más folyamatkarakterekkel bíró problémák is, amelyek sokkal makacsabbak. Folyamatosan jelen vannak az életben. A problémák folyamatszerűségeit és jellegeit illető elemzésekbe most nem megyek bele mélyebben. Azonban biztos vagyok abban, hogy egy Szaturnusz-problémával rendelkező ember, akinek sikerült tudatosabbá válnia, mindig is érdekelni fogják a Szaturnuszhoz kötődő újabb és újabb problémák. Nem fogja soha úgy tekinteni, hogy elérte a legfelsőbb nívót, mintegy elégette a karmáját és nincs egyéb dolga, feladata, minthogy a szellem mesterének nevezze és képzelje magát. Aki a tudatosság útján elindult, egyenesen irritálná, ha mesternek szólítják. Lehet mester valaki ugyan, semmi gond, de mindig is igényt fog tartani arra, hogy tanítvány is lehessen, hogy tanulhasson, hogy megismerjen. Ez biztos. A létezés szellemi törvényszerűségeiből adódóan biztos. Tehát joggal beszélhetünk problémákról úgy, ahogyan azt a születési horoszkóp feltérképezi számunkra. Hogy milyen tudatosságot, milyen szellemi nívót valósított meg eddigi élete során az illető személy, az nagyon hamar kiderül abból, amikor megszólal, ahogyan a kérdéseket felteszi, ahogyan a problémákhoz viszonyul.

A Szaturnusz példáján végighaladva, nagyjából már meg is jelöltem a kulcsfogalmak általam érdemesnek tartott értelmezési módját. Ugyanez a helyzet a szeretettel, az áldozattal, az akarattal, az értelemmel és így tovább. Érdekes az, hogy a tudatosság, a tudás mindenhol megjelenik, olyan színezetben, amilyen az illető bolygónak megfelel. Lehet beszélni megértésről, egységképről, szemléletről, tapasztaltságról, a tudás különböző szellemi alakzatokban újra és újra visszatér. Nem hiába mondja a hagyomány, hogy számunkra a megismerés a fontos, mert egyedül a megismerés az, amely megszabadít a szenvedéstől. Megismerő lények vagyunk és a megismerésünk során tudásra, tudatosságra teszünk szert. Hogy miért? Mert ez „szabadít meg minket”. Csak ezt a megszabadulást nem szabad a feladatok elől való megszökésként érteni, s akkor egészen helyénvaló is, mint cél.

Az áldozatnál, vagy a szeretetnél is a helyzet, hogy amennyiben kulcsfogalomként használjuk a Neptunusznál, a Halaknál és a tizenkettes háznál, valamint a Jupiternél is, hisz ez utóbbi nem csak a Nyilas, hanem a Halak uralkodó bolygója is, akkor minél inkább ki kell térni arra, hogy valaki nem tud igazán áldozatot hozni úgy, ha nem tudja, miért hozza ezt. Mint ahogy bár lehet erős vonzalom, erős szimpátia valami iránt, az még nem a tudatos szeretetet jelenti. Ne is beszélve arról, amikor ez a vonzalom inkább ragaszkodást jelent, függőségek melegágyát. A diszharmonikus Halak, Neptunusz, vagy tizenkettes ház egységképe nagyon gyakran inkább egy zavaros képáramlás lehet, ahol a túltengő képek a maguk színes kavargása folytán megtévesztik az illetőt az egységre vonatkozó világos látása szintjén. El kell gondolkodnia azon, hogy mindabból, ami benne kavarog, mi reális és mi nem. Ehhez el kell vonulnia tudatosan, bizonyos időre és bensőjét figyelve kell vizsgálódnia. Belső látogatást kell tennie, ahogy az alkímisták mondták, visita interiorát, hogy felfedje belső képáramlásának természetét és „összevesse a valósággal”. Kitűnő módszer, hogy megelőzzük az ilyen problémákkal összefüggő pszichés és nem ritkán pszichiátriai betegségeket.

Összegezve az eddigieket, megállapodhatunk abban, hogy az asztrológiai szimbólumok kulcsfogalmainak akkor jó az értelmezési bázisa, ha ez minél szélesebb körű, de a szélesen lefedett jelentéstani tartományon belül minél inkább kicsiszoltak a jelentésbeli megkülönböztetések. Aztán, hogy egy adott horoszkóp értelmezésen belül mire kerül a hangsúly, mi lesz az értelmezés fő vonala, az kiderül.

Az asztrológia fejlődésben levő tudomány. Fejlődésének módját is meg lehet jelölni. Nem az asztrológiai alapszerkezet változik meg, nem ez fejlődik, mert az jól van úgy, ahogy van. Nem lesz tizenhárom jegy a tizenkettő helyett, nem lesz tizenegy bolygó. A Mars színe továbbra is a piros marad. A Kos a kezdeményezést, az erőteljes, lendületes előretörést fogja jelenteni. S így tovább. Egy klasszikus asztrológiát bemutató könyv az alapinformációk tekintetében érvényes marad a továbbiakban is.

Ami változik, ami fejlődik, az a kulcsfogalmak jelentéseiben kell bekövetkezzen. Azt azonnal láthatjuk, hogy például felelősségvállalással, vagy párkapcsolattal, vagy a személyes kibontakozás bizonyos aspektusaival van probléma. A kulcsfogalom azonnal a rendelkezésünkre áll. A feladat az, hogy miként értelmezzük úgy ezeket a kulcsfogalmakat, hogy abból valamit a problémák megoldására vonatkozóan is tudjunk mondani, ha ugyan nem is adhatunk megoldási recepteket. Vagyis az van, hogy a problematikát hamar fel lehet térképezni, a kulcsfogalmak által pedig hamar meg lehet nevezni, a feloldás lehetőségeinek megjelölése azonban már nehezebb. Megoldási javaslatokat lehet tenni, adni, de nem kell megmondani, hogy mit kell tegyen az illető és mit nem. Amúgy is már az értelmezéssel együtt jár egy fajta magatartás javaslása, amit a megoldás tekintetében ajánlatos felvenni. A problémával illetve a problémának más problémákkal való összefüggéseivel kapcsolatosan szolgáltathatunk információkat a mi értelmezési bázisunk segítségével, nem megoldási recepteket adunk. Javasolhatunk ilyeneket is, de lazábban, mintegy ötletszerűen, nem pedig egy vaskalapos diktátor szerepébe bújva, aki szigorúan megmondja, mit kell és mit nem kell tenni.

A problémákat meg kell oldani. Ezt az egyet lehet tenni velük. Ezekre vonatkozó információkat ad az asztrológia. Nem ígéri azt azonban, hogy egyszer csak az összes probléma el fog tűnni és boldogan élhetünk a gondtalanná vált földi mennyországban. Már csak azért sem ígér ilyent, mert tisztában van azzal, hogy nem ez földi életünk rendeltetése.

Korábban említettem egy olyan jelenséget, hogy egy személy tehet fel kérdést olyan problémájával kapcsolatosan, hogy ez a probléma eltér attól, ami a horoszkópja szerint inkább problémának számít. Ugyanakkor, nem is olyan rég tettem olyan kijelentést is, hogy problémakörök végpontjait nem lehet mereven fixálni. Aztán még mondtam egyet s mást a problémákról. Egyre inkább gyűlnek a problémákról, mint olyanokról tett állításokkal kapcsolatos problémák. A problémák problémái. Talán itt az ideje, hogy éppen a problémákat tanulmányozzuk, mint olyanokat. Mindezt a következő fejezetben.

Nem ígérhetem, hogy a problémák rendszerszerű tudományának alapjait fogom megalkotni, csupán annyit, hogy néhány konkrétan megnevezhető problémát is példaként felhasználva mintegy felvázolom, hogyan gondolkodunk a problémákról. Amikor olyan állításokhoz érkezek, amelyek inkább azt fejezik ki, hogy hogyan kell, vagy hogyan kéne gondolkozni a problémákról, vagyis amikor az állítások kezdenek inkább felszólító módúvá válni, az olvasónak nem árt, ha tudja, ilyenkor sem parancsok osztogatásáról, az általam helyesnek vélt igazság ellenszegülést nem tűrő kinyilatkoztatásáról van szó, csupán a megfogalmazások szövegének kontextuális sajátosságaiból adódhat az olykor „morcosabbá” elhajló hangszín.

_________________
Mária

A lét megismerése a bátorságon és személyes áldozaton keresztül vezet, s ki kell lépnünk a megszokott komfortzónánkból, elõítéleteinkbõl, ennek érdekében.


Vissza a tetejére
  Megosztás a Szepon         
Profil  
 
Hozzászólások megjelenítése:  Rendezés  
Új téma nyitása Hozzászólás a témához  [ 1 hozzászólás ] 

Időzóna: UTC + 2 óra [ nyi ]


Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 1 vendég


Nem nyithatsz témákat ebben a fórumban.
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Nem szerkesztheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem törölheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem küldhetsz csatolmányokat ebben a fórumban.

Keresés:
Ugrás:  
cron
Powered by phpBB® Forum Software © phpBB Group
Magyar fordítás © Magyar phpBB Közösség
phpBB SEO